BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK. A nem foglalkoztatottak összetétele az ezredfordulón

Átírás

1 BUDAPESTI CRVINUS EGYETEM MAGYAR TUDMÁNYS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁGTUDMÁNYI INTÉZET BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2005/2 A nem foglalkozaoak özeéele az ezredfordulón KÖLLŐ JÁNS Magyar Tudományo Akadémia Közgazdaágudományi Inéze Munkaerőpiaci Kuaáok Budapei Corvinu Egyeem Emberi Erőforráok Tanzék Budape, 2005.

2 A nem foglalkozaoak özeéele az ezredfordulón KÖLLŐ JÁNS Budapei Munkagazdaágani Füzeek BWP. 2005/ február

3 Budapei Munkagazdaágani Füzeek 2005/2 Magyar Tudományo Akadémia Közgazdaágudományi Inéze Munkaerőpiaci Kuaáok Budapei Corvinu Egyeem, Emberi Erőforráok Tanzék A nem foglalkozaoak özeéele az ezredfordulón Szerző: KÖLLŐ Jáno, az MTA Közgazdaágudományi Inézeének udományo főmunkaára, az IZA (Bonn) é a WDI (Ann Arbor) udományo munkaára 1112 Budape, Budaöri ú kollo@econ.core.hu A anulmány Erő, de kici címen megjelen a Café Bábel évfolyamának őzi zámában A anulmány a Nemzei Kuaá-Fejlezéi Program 5/180/2002. z., "A udáalapú gazdaág é a munkanélküliég Magyarorzágon a XXI.zázadban" c. projekje kereében kézül. ISSN ISBN Kiadja az MTA Közgazdaágudományi Inéze a Közöen a jövő munkahelyeiér Alapívány é a Magyar Közgazdáz Alapívány ámogaáával Budape, 2005.

4 BUDAPEST WRKING PAPERS N THE LABUR MARKET BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/1 BWP 2000/2 Péer Galai and Gyula Nagy Árpád Ábrahám and Gábor Kézdi Are children being lef behind in he raniion in Hungary? Long-run rend in earning and employmen in Hungary, BWP 2000/3 Kőröi Gábor A vállalaok munkaerő-kerelee BWP 2000/4 Kerei Gábor A cigány foglalkozaá leépülée é zerkezei áalakuláa 1984 é 1994 közö BWP 2000/5 Fazeka Károly A külföldi működőőke-beáramlá haáa a munkaerőpiac regionáli különbégeire Magyarorzágon BWP 2000/6 Kerei Gábor Ingázá a falui Magyarorzágon BWP 2000/7 G. Kerei J. Köllő Wage Inequaliy in Ea-Cenral Europe BWP 2000/8 Károly Fazeka The impac of foreign direc invemen inflow on regional labour marke in Hungary BWP 2000/9 Nagy Gyula A munkanélküli-egélyezé Magyarorzágon a kilencvene években BWP 2001/1 Jáno Köllő The paern of non-employmen in Hungary lea developed region BWP 2001/2 Köllő Jáno A munkanélküli egélyrendzer évi zigoríáának poliikai ámogaoága BWP 2001/3 Kerei G. Köllő J. Ágazai bérkülönbégek Magyarorzágon BWP 2001/4 Gábor Kerei Jáno Köllő Economic ranformaion and he revaluaion of human capial Hungary, BWP 2001/5 Galai P. Nagy Gy. Járadékjogoulág é elhelyezkedéi eélyek BWP 2001/6 Kerei Gábor Köllő Jáno A gazdaági áalakulá ké zakaza é az emberi őke áérékelődée Magyarorzágon BWP 2001/7 Köllő Jáno A járadéko munkanélküliek állákilááai 1994 é 2001 avazán BWP 2001/8 Galai Péer Nagy Gyula A munkanélküli elláá válozáainak haáa a munkanélküliek egélyezéére é elhelyezkedéére BWP 2001/9 Fazeka Károly Az akív korú álláalanok rendzere zociáli egélyezéével é közcélú foglalkozaáával kapcolao önkormányzai apazalaok BWP 2001/10 Júlia Varga Earning Expecaion and Higher Educaion Enrolmen Deciion in Hungary BWP 2001/11 Köllő Jáno Meddig ar a rendzerválá?

5 BUDAPEST WRKING PAPERS N THE LABUR MARKET BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP 2002/1 Péer Galai Júlia Varga Doe Privae and Co-Priced Higher Educaion: Produce Poor Qualiy? BWP 2002/2 Köllő Jáno Az ingázái kölégek zerepe a regionáli munkanélküli különbégek fennaráában Becléi kíérleek BWP 2002/3 Gábor Kézdi Two Phae of Labor Marke Traniion in Hungary: Iner- Secoral Reallocaion and Skill-Biaed Technological Change BWP 2002/4 Gábor Kőröi Labour Adjumen and Efficiency in Hungary BWP 2002/5 Gábor Kerei and Jáno Köllő Labour Demand wih Heerogeneou Labour Inpu afer he Traniion in Hungary, BWP 2002/6 Fazeka Károly A aró munkanélküliek rendzere zociáli egélyezée é önkormányzai közfoglalkozaáa Magyarorzágon, BWP 2002/7 Zombor Cere- Gergely Reidenial Mobiliy, Migraion and Economic Incenive he Cae of Hungary in BWP 2002/8 Kőröi G. Surányi É. Munkahely-eremé é -rombolá BWP 2003/1 Ágne Hár Channeled Ea-We labour migraion in he frame of bilaeral agreemen BWP 2003/2 Galai Péer Munkanélküliégi indikáorok é az állánélküliek munkaerő-piaci köődée BWP 2003/3 Károly Fazeka Effec of foreign direc invemen on he performance of local labour marke The cae of Hungary BWP 2003/4 Péer Galai Eimaing wage equaion for Hungarian higher-educaion graduae BWP 2003/5 Péer Galai Job-raining of Hungarian higher-educaion graduae BWP 2003/6 Gábor Kerei Jáno Kölő The Employmen Effec of Nearly Doubling he Minimum Wage The Cae of Hungary BWP 2003/7 Neme-Nagy Józef Némeh Nándor A "hely" é a "fej". A regionáli agolág ényezői az ezredforduló Magyarorzágán BWP 2003/8 Júlia Varga The Role of Labour Marke Expecaion and Admiion Probabiliie in Suden' Applicaion Deciion on Higher Educaion: he cae of Hungary BWP 2004/1 Gábor Kerei The Employmen of he Roma Evidence from Hungary BWP 2004/2 Kézdi Gábor Az akív foglalkozaápoliikai programok haávizgálaának módzerani kérdéei BWP 2004/3 Galai Péer Valóban leérékelődek a felőfokú diplomák? A munkahelyi köveelmények válozáa é a felőfokú végzeégű munkavállalók reallokációja Magyarorzágon BWP 2004/4 Galai Péer Túlképzé, alulképzé é bérhozam a magyar munkaerőpiacon BWP 2004/5 Iván R. Gábor Capiali firm vi-à-vi wih rade union, veru producer cooperaive. A peripaeic cholaic ale on he conroverial relaionhip beween iniuional raionaliy/diveriy and marke elf-regulaion BWP 2004/6 Bódi L.ajo John Micklewrigh Nagy Gyula A munkanélküli elláá indokolági feléeleinek érvényeíée: empiriku vizgála az elhelyezkedéi kézég ellenőrzéének haáairól BWP 2004/7 Kerei G. Kézdi G. Álaláno ikolai zegregáció okok é kövekezmények BWP 2005/1 Kerei G. Varga J. Foglalkozaoág é ikolázoág Magyarorzágon A Budapei Munkagazdaágani Füzeek a Magyar Tudományo Akadémia Közgazdaágudományi Inézeében működő Munkaerőpiaci Kuaáok valamin a Budapei Corvinu Egyeem Emberi Erőforráok Tanzékének közö kiadványa. A kiadványoroza angol nyelvű füzeei Budape Working Paper on he Labour Marke címmel jelennek meg. A köeek leölheők az MTA Közgazdaágudományi Inéze honlapjáról: hp://

6 BUDAPESTI CRVINUS EGYETEM MAGYAR TUDMÁNYS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁGTUDMÁNYI INTÉZET BWP 2005/2 KÖLLŐ JÁNS A NEM FGLALKZTATTTAK ÖSSZETÉTELE AZ EZRDEFRDULÓN Özefoglalá A anulmány a nem foglalkozao népeég nagyágá, állákereéi akiviáá é munkanélküliégének időaramá vizgálja. A magyar munkaerőpiaco előorban a nem foglalkozaoak (különöen a férfiak) alacony állákereéi akiviáa különbözei meg nemcak a nyuga-, hanem a kele-európai orzágokól i. Különöen népe coporo alkonak a munkaerőpiacról ben kizorulak (kilépeek). E népeég agjai fokozaoan kiöregzenek a munkavállalái korból, ami a munkapiaci muaók javuláá eredményezi a közeli jövőben.

7 CRVINUS UNIVERSITY F BUDAPEST INSTITUTE F ECNMICS HUNGARIAN ACADEMY F SCIENCES BWP 2005/2 THE CMPISITIN F NN-EMPLYMENT HUNGARY BY JÁNS KÖLLŐ Abrac The gap beween Hungary employmen raio and ha of he ECD i moly accouned for by a muliude of prime-age adul compleely wihdrawn from he labor marke. Hungary aciviy raio i one of he lowe, and i male paricipaion raio i he ingle lowe, wihin he ECD. Wihdrawal wa encouraged by permiive reiremen policie, a generou child-care cheme, and a izeable informal economy. A high fracion of he non-paricipan lef employmen a long a 15 year ago and will preumably never reurn o he labor marke. However, Hungary labour marke indicaor will ubanially improve in he coming year a he member of hi group grow ou of working age.

8

9 3 Magyarorzág rövid időzakoka lezámíva, amikor ámenei hárányba kerül Cehorzággal vagy egyik-máik balikumi állammal zemben a rendzerválá kezdeéől fogva vezee a vol zocialia orzágok reformzépégverenyé. A ponoka alapveően a privaizáció, a makro-ökonómiai abilizáció valamin a kerekedelmi liberalizálá ikerei alapján ozoák, é hazánk rendre maga ponzámokkal végze az élen az EU, az ECD, a Világbank, az IMF vagy az EBRD kifuóin rendeze viadalokon. Vonakozik mindez a munkaerőpiaci reformok ügyére i. Magyarorzág munkaerőpiaci inézményi berendezkedéé (a évi, álaláno megrökönyödé kelő minimálbér-emeléől elekinve) a foglalkozaái poenciál é a piaci rugalmaág zemponjából i kedvezően érékelik a zakérők lád például Sandrine Caze é Alena Neporová nemzeközi özehaonlíó anulmányá, mely nemrég jelen meg az Nemzeközi Munkaügyi Szerveze gondozáában. 1 A bökkenő az, hogy a magyar gazdaág a legfonoabb munkaerőpiaci muaók zerin emmivel em nyúj jobb eljeímény a öbbi áalakuló orzágnál. Az akív állákereé kriériuma alapján meghaározo munkanélküliég alacony ugyan, de a foglalkozaá é a munkaerőpiaci rézvéel a foglalkozaoak é munkanélküliek együe záma nem cak a bővíé elői EU (a ovábbiakban: EU) hanem a reformorzágok álagáól i elmarad. A férfiak foglalkozaáa é akiviáa a figyelembe ve korcoporok megválazááól függően 8 12 zázalékponal marad el az EU-álagól, miközben a foglalkozaá kicivel, a munkaerőpiaci akiviá pedig okkal alaconyabb a öbbi viegrádi orzágban mérnél. Az éllova zerepével különöen nehezen egyezeheő öze, hogy a leginkább produkív korban lévő éve (é ezen belül a éve) férfiak munkaerőpiaci akiviáa egéz Európában nálunk a legalaconyabb. A nőknél valamivel jobb a helyze, legalább annyiban, hogy a foglalkozaá é a rézvéel i vizonylag maga marad az olaz, panyol vagy görög zinhez képe, azonban a foglalkozaá é különöen az akiviá nagymérékben elmarad a Nyuga-, Ézak- é Közép-Európában zokáoól. (1. ábláza). A cikk a példamuaó inézményi berendezkedé é az alacony munkanélküliég, illeve a zerénynek mondhaó foglalkozaái eljeímény é a kaazrofáli rézvéeli adaok zavarba ejő ellenmondáá próbálja feloldani. 1 Rugalmaág é bizonág Közép- é Kele-Európában, IL, Budape, 2003

10 4 Foglalkozaá é munkaerőpiaci rézvéel élekori coporonkén, 2002, zázalék 1. ábláza Férfi Foglalkozaá a Rézvéel b Foglalkozaá Rézvéel EU 15 minimum EU 15 maximum EU 15 álag Viegrád 4 álag c Magyarorzág a) A kérdezé megelőző héen legalább egy óra jövedelemermelő munká végze. b) Foglalkozao vagy munkanélküli (akív állákereő). c) Cehorzág, Lengyelorzág, Magyarorzág, Szlovákia. Az adaok Munkaerőfelvéeleken alapulnak é az ECD Employmen ulook, Páriz, 2003 kiadványból zármaznak. Nő A MUNKANÉLKÜLI RÁTA, MINT SIKER- ÉS KUDARCMUTATÓ A mindenkori kormány előzereeel hivakozik a rendkívül alacony munkanélküliégre min a magyar gazdaág ikereégének fokmérőjére. Valóban, a munkanélküli ráa (az akívan állá kereők aránya a foglalkozaoak é az állákereők együe zámának zázalékában) 5 6% körül alakul az elmúl években, ami nem cak a 15 20% közö mozgó lengyel é zlovák, hanem még a 7% körüli ceh érékhez (é a kibővül EU 8% körüli álagához) képe i alacony, nagyjából megfelel a gazdag orzágok öbbégé ömöríő ECDben kialakul zinnek. Sajno min arra a mindenkori ellenzék helyeen fel zoka hívni a figyelme ugyanez a muaó egyben a kudarc fokmérője i, az jelzi, hogy az álláalanok nagy réze még cak állá em kere, ami az akiviái ráa (foglalkozaoak + munkanélküliek a munkavállalái korú népeég zázalékában) rendkívül alacony zinjében muakozik meg. Helyzeünke jól muaja az 1. ábra, melynek vízzine engelyén a nem foglalkozaoak aránya láhaó a éve férfiak illeve nők közö, függőlege engelyén pedig a munkanélküli ráa. Az ECD orzágai ki körök jelzik, Magyarorzágo H beű.

11 Munkanélküli ráa - FÉRFIAK Nem foglalkozao férfiak H Munkanélküli ráa - NŐK Nem foglalkozao nők 1. ábra: A nem foglalkozaoak aránya é a munkanélküli ráa a éveek körében, 2002 Adaok: ECD Employmen ulook, Páriz, 2003, l. Láhaó, hogy az álláalan nők közö i vizonylag kevé a munkanélküli (akív állákereő), de ezzel nem állunk egyedül az ECD-orzágok mezőnyében. Má a helyze a férfiaknál, ahol álalában zoro özefüggé érvényeül az álláalanok é a munkanélküliek záma közö: a nem foglalkozao férfiak nagyjából ugyanakkora réze kere akívan munká minden orzágban. A orból felfelé Szlovákia (keővel a H beű fele), lefelé pedig Magyarorzág ugrik ki: nálunk ugyani a munká nem végző éve férfiaknak alig öbb min 20%-a kere akívan állá, é minőül munkanélkülinek. Nem vol ez mindig így, íz évvel ezelő az ilyen korú nem dolgozó férfiaknak még a fele keree munká. A nem dolgozó nőknél az arány mindig i kiebb vol, 20%-ról 10%-ra cökken az elmúl évizedben, de még ez uóbbi érék em ekinheő kivéelenek nemzeközi özehaonlíában. A folyamao a 2. ábláza illuzrálja, mely ké kiválazo évben, 1993-ban é 2001-ben muaja a nem foglalkozaoak özeéelé é állákereéi inenziáá. Láhaó, hogy az álláalanok elje záma lényegében nem válozo 1993 é 2001 közö (é azóa em), akkor i, mo i a éve férfiak nagyjából egyööde, a nők egyharmada nem dolgozo. Növekede vizon e körön belül a nyugdíjaok é a gye-en lévők aránya, az előbbi a férfiaknál, az uóbbi a nőknél, é láhaó, hogy az ide arozók közül alig néhányan kerenek munká. (Vagy éppen azér vonulak nyugdíjba é gye-re, mer reményelennek vagy érelmelennek láák az állákereé). A munkaerőpiacról való kivonulá azonban e körön kívül i megfigyelheő, a nem nyugdíja, gye-en H

12 6 Nem-foglalkozaoak é munkanélküliek a éveek körében, 1993, ábláza Férfi Nem foglalkozao / népeég (%) A nem foglalkozaoak özeéele (%) Öregégi vagy rokkannyugdíja Gye-en, gyed-en, gye-en van Egyéb Özeen Nem foglalkozao, de állá kere (%) Öregégi vagy rokkannyugdíja Gye-en, gyed-en, gye-en van Egyéb Özeen Sajá zámíá a Munkaerőfelvéel 1993 é 2001 II. negyedévi hullámai alapján Nő em lévő férfiaknál durván 23, a nőknél 14 zázalékponal cökken az állá kereők aránya, lényegében folyamaoan a nyolc év ala. Ha a munkanélküliég azér, é cak azér cökken, mer a foglalkozaából kilépe/kizorul emberek egyre kiebb réze kere állá, az emmiképp nem ildomo ikerkén elkönyvelni. Ám nem felélenül jelen kudarco em. Az érékelé aól függ, vajon az akív állákereé hiánya valóban a piacról való kizorulá jelzi-e. A közgazdázok véleménye megozlik e kérdében, hozú ideje folyik via arról, hogy a munkanélküliég é az inakiviá közé érdeme-e olyan éle haárvonala húzni, min az a nemzegazdaági aizikák ezik. Nem kéége, hogy valamiféle kereé elengedheelenül zükége ahhoz, hogy állá aláljunk, é az em, hogy a kereők az álláajánlaok felérképezéével információ zolgálanak azok zámára i, akik maguk nem járják a gyárak felvéeli irodái, é nem böngézik az apróhirdeéeke. Ilyen érelemben a kereé egyénileg é áradalmilag i hazno. Ugyanakkor gyakran a pazív kereé i eredményre veze elegendő lehe elhírezelni, hogy munká zerenénk, az akív állákereé feladaá imerőeinkre é rokonainkra bízni.

13 7 Úgy űnik, Magyarorzágon a máodik érelmezé melle zólnak a kuaái eredmények. John Micklewrigh é Nagy Gyula illeve e orok írója i az alála (1997. évi adaok alapján), hogy nem különbözik érdemben az akívan állá kereő illeve a cupán dolgozni akaró férfiak elhelyezkedéi eélye. Ugyanakkor a nőknél a kereők nagyobb arányban helyezkednek el min a nem kereők. 2 Magyarázao egyik anulmány em ado, ő, még az em világo, hogy az eredmények a kereé nagyon alacony vagy nagyon maga hozamára ualnak-e: uóbbi ee akkor állha fenn, ha a jelenég oka, hogy a ké negyedéve megkérdezé közö megkezde (ezér a negyedéve Munkaerőfelvéelekben meg nem figyel) állákereé gyakran é gyoran ikerre veze. Elképzelheő, hogy a zezonáli elbocájáoknak éppen a férfiak eeében maga aránya áll a háérben: az ideiglene elbocájoak öbbége nem kere munká, ennek ellenére i munkába áll a hozabb-rövidebb kényzerzabadág leelével. Akármi legyen i az ok, ezek a megfigyeléek kéége ámazanak a munkanélküliég é inakiviá közöi megkülönbözeé jogoágá illeően, é éppen a férfiak munkaerőpiacán, o, ahol a magyar adaok erő eléré jeleznek a nemzeközi apazalaól. Úgy gondolom a kuaái eredmények é nemzeközi rendhez nem illezkedő makro-adaok alapján kijelelenheő, hogy a magyar munkaerőpiacnak nem az alacony munkanélküliég a legfőbb erénye, é nem az alacony munkaerőpiaci rézvéel a legnagyobb baja. Az erre vonakozó adaok kée érékűek, a legjobb, ami eheünk ha az inakiviá é munkanélküliég közöi megkülönbözeéel oka nem bajlódva a foglalkozaára irányozzuk figyelmünke. FGLALKZTATTTSÁG Vegyük zemügyre a korábban már érine foglalkozaái adaoka valamivel rézleeebb korcoporo bonában (3. ábláza)! Az lájuk, hogy lemaradáunk vizonylag eeme a fiaaloknál (12.5 illeve 12.6%), de a mienkéhez haonló érékek nem zámíanak kivéelenek az EU korábbi agjainak mezőnyében. Haonló a helyze a 65 év feleiek eeében i. A éve nők foglalkozaáa mindöze 1%-kal marad el az EU-álagól, miközben ennél 2 Micklewrigh, J. Gy. Nagy: The informaional value of job earch daa, J. Köllő: The paern of non-employmen in Hungary lea developed region, Budape Working Paper on he Labour Marke 1999/1 illeve 2001/1.

14 8 lényegeen alaconyabb ráák i előfordulnak Dél-Európában. Az éve nőknek 34.7%-a dolgozik, ez 6.7%-kal alaconyabb az EU-álagnál, de okkal magaabb az olaz, panyol vagy görög zinnél. A éve é különöen az éve férfiak eeében a lezakadá méréke 5.3% illeve 12%, a magyar foglalkozaoági zin alaconyabb az akkori EU-ban mér érékek bármelyikénél. 3. ábláza Foglalkozaoak a népeégben korcoporonkén, 2002 Férfiak Nők Kor Magyaro. EU Magyaro. EU Álag Min Max Álag Min Max Toal Forrá: Labour Force Survey Reul 2002, l., Euroa, illeve a zerző zámíáai a Munkaerőfelvéel alapján A fiaalok é időek foglalkozaái zinje alapveően a anulá illeve nyugdíj mellei alkalmi munkavégzé mérékéől függ, melynek zámbavéele megleheően bizonyalan, makro-gazdaági jelenőége pedig cekély. A produkív élezakazban lévő korozályok vizonylag alacony foglalkozaáa azonban valóban oko ad az aggodalomra. Ami a női foglalkozaá illei, kéége hogy a dél-európai kuluráli mina mérvadónak ekinheő-e egy olyan áradalomban, ahol a foglalkozao nők aránya izenö évvel ezelő még a kandináv zinen mozgo nem valózínű, hogy a magyar álomba a három gyereken é a négy keréken kívül még egy nem dolgozó feleég i belearozna. Valójában a nők foglalkozaáa alig valamivel kiebb mérékben cökken min a férfiaké azokhoz az orzágokhoz képe, melyekben a női foglalkozaá a magyarhoz haonló zinvonalú vol 1990 elő. Ha léeznének a foglalkozaához zoko népeégre vonakozó adaok (udnánk azok zámá, akiknek élepályája hozú időn kerezül zoro-

15 9 an köődö a munkaerőpiachoz) e körön belül valózínűleg haonlóan alaconynak alálnánk a férfi é a női foglalkozaá é állákereéi akiviá. 3 A helyze nem olyan kéégbeejő min a paricipáció adaok muaják, nem i olyan rózá min amilyennek a munkanélküli ráa alapján űnhe, de épp elég úlyo ahhoz, hogy kereük a celekvé leheőégé é mielő még a eekre kerülne a or felmérjük a celekvé korláai. A NEM FGLALKZTATTTAK A éve népeégből 2,8 millió fő, a nyugdíjkorhaár alaiak közül 1,3 millió fő, a éveekből 1,1 millió fő nem dolgozik, az ide arozók úlnyomó öbbégének (rendre 94, 93 illeve 92 zázalékának) azonban korábban már vol munkája. Hogyan képződö ez millió nagyágrendű álláalan é zömmel állá em kereő ömeg? Gyakran vádoljuk ezér a munkaerőkerele zerkezeének folyamao válozáá, az ikolarendzer ökélelen működéé, a maga kölözéi é ingázái kölégeke, az infrarukura hiányoágai, a munkaerőpiaci információ rendzer fogyaékoágai, a úl maga (úl alacony) egélyeke, a fekeegazdaágo, é még ok minden, ami folyamaoan fennarja a kézeé a piacról való kivonulára. lyan ényeke é fogyaékoágoka orolam fel, melyeke magam i imélődően kárhozaam különféle íráaimban úgy űnik, éveen. Vizgáljuk meg a zóban forgó népeége azerin, hogy a agjai mikor dolgozak uoljára! (Ehhez 2000 év végi adaoka haznál a 2. ábra.) A kála igen zéle, 1964 é 2000 közö húzódik, é ermézeeen azok adják a öbbége, akik vizonylag nem régen vezíeék vagy hagyák el az álláuka. Az i láhaó azonba, hogy bármilyen korhaár ekinünk i, kiemelkedően okan vannak azok, akik ben dolgozak uoljára. Ahhoz, hogy a rendzerválá elő éveinek máig aró haáá érékelni udjuk, valamilyen özehaonlíái alapra van zükégünk. Egy olyan gazdaágban, ahol a foglalkozaá zinje állandó (minden évben éppen annyian vezíik el az álláuka, min ahányan állá alálnak é em az állávezé, em az álláalálá eélye nem függ aól, hogy ki milyen hozú idő ölö el foglalkoz- 3 Valójában a munkaerőfelvéelek öbbégéből kizámíhaó lenne e népeég közelíő nagyága, de a muaónak napi gazdaágpoliikai jelenőége nem lévén erre ruinzerűen nem kerül or.

16 éveek 25-56/60 éveek éveek Mikor dolgozo uoljára? 0 2. ábra: A 2000-ben nem foglalkozaoak záma azerin, hogy mikor dolgozak uoljára (zázezer fő) Azok elhagyáával, akik uoljára 1974 elő vagy ohaem dolgozak. Munkaerőfelvéel IV. negyedév A évi ada kiigazío érék a felvéelig elel öredék-év figyelembe véelével aokén illeve munkanélkülikén), ehá egy nagyon egyzerű abil rendzerben a mindenkori nem foglalkozaoak uoló munkaév zerin elozláa igen egyzerű zabály köve. A megfigyelé időponjában munka nélkül lévő kohorzok közül a korábban állá vezeek mindig kiebbek leznek a kéőbb állá vezeekhez képe, hogy mennyivel, az a foglalkozaába való vizakerülé eélye döni el. Mivel Magyarorzágon 1988 elő é 1993 uán a foglalkozaá lényegében állandó zinen áll, ennek a ké időzaknak az adaaival megbecülheő, mekkora lehee az a vizakerüléi eély, amely a nem foglalkozao népeég uoló munkaév zerini énylege, 2000-ben megfigyel elozláá generála. (Ez a éveekre évi 8.8%-nak, a nyugdíjkorhaár alaiakra 16.3%-nak adódik.) Ez kierjezve az a időzakra i, amikor a piac bizonyoan nem vol egyenúlyi állapoban, megkapjuk az az kohorzelozlá, amelyre a magyar munkaerőpiac abil állapoaira jellemző vizonyok közö zámíhanánk. (Lád a Függeléke!) Ehhez vizonyíhajuk az uoló munkaévek zerin képze kohorzok énylege elozláá.

17 11 A 3. ábra bal oldala a éveekre, jobb oldala azokra vonakozik, akik a rendzerválá évében (zerinem: 1989) legfeljebb 50 éveek volak. Láhaó, hogy az 1989 elői é 1993 uáni érékek közel enek ahhoz az elmélei zinhez, melynek kialakuláára egy abil egyenúlyban lévő munkaerőpiacon zámíhanánk. Az ben állá veze, é azóa folyamaoan munka nélkül lévő emberek záma azonban okkal magaabb a várnál. Ennek egyik oka, hogy ezekben az években okan vezeék el az álláuka de nem annyival öbben a kéőbbieknél, hogy ez önmagában megmagyarázhaná a vár érékek felei kiugrá nagyágá. Ehhez a máik oknak i hania kelle: annak, hogy akik ekkor vezíeék el az álláuka, azoknak különöen roz eélyük vol az újbóli elhelyezkedére, avagy különöen nagy zámban dönöek a munkaerőpiacról való kivonulá melle ábra: A 2000 végén nem foglalkozaoak záma azerin, hogy mikor dolgozak uoljára Azok elhagyáával, akik uoljára1970 (1980) elő vagy ohaem dolgozak. Munkaerőfelvéel IV. negyedév Az ben állá veze é azóa em dolgozó emberek zámának öbblee a vár érék fele az öze korozálynál 403 ezer fő, a 60 évenél fiaalabbaknál 147 ezer fő, ami a megfelelő korozályok foglalkozaáának 10%-á illeve 4%-á ee ki 2000-ben. A magyar foglalkozaái zin zine ponoan ennyivel marad el az akkori EU álagáól: 8%-kal illeve 4%-kal a megfelelő korcoporokban.

18 12 Adaok hiányában valózínűleg oha nem fogjuk megudni, hogy hol, miféle munká végezek azok, akik ezelő 15 évvel dolgozak uoljára, é miér vonulak ki a munkaerőpiacról. Az azonban láhajuk, hogy a rendzerválá elő éveiben örének máig hanak. Nem elképzelheelen, hogy az alacony foglalkozaáér nem a gazdaág jelenlegi bajai a felelőek egyzerűen annak a okknak a nyomai muaják ki a aizikák, amely immár öbb min 15 éve ére a magyar gazdaágo. Máfél millió munkahely (min gyakran emlegeik) alán nem űn el a rendzerválá zivaaro éveiben, majdnem félmillió azonban bizoan hiányzik, azoké, akik akkor vonulak ki kényzerűen vagy önkén a foglalkozaából. Úgy űnik, akár igazuk i lehe a munkaerőpiac olajozo működéé dícérő orzágérékeléeknek, anélkül, hogy kéégbe kellene vonnunk foglalkozaáról kedvezőlen képe feő aizikáka. Lehe, hogy a magyar munkaerőpiac erő, az mindeneere bizo, hogy kici: okan vannak, akiknek a zocializmu bukáa óa ninc kapcolauk a munka világával, é valózínűleg már oha nem i lez. Ha igaz, hogy az európai álagól való lezakadáunk még ma, izenö évvel a rendzerválá uán i az akkori munkaerőpiaci okk zámlájára írhaó, az alapveő foglalkozaápoliikai kövekezményekkel jár, vagy kellene, hogy járjon. Nem érdeme zázezreke büneni egélymegvonáal, közmunkára köelezéel, ingalanjaik beáblázáával, munkaidejük rugalmaíáával é egyéb, az uoléré é úlzárnyalá igézeében fogan inézkedéekkel olyami mia, amin válozani immár nem lehe.

19 13 FÜGGELÉK A NEM FGLALKZTATTT ÁLLMÁNY MEGSZLÁSA EGYSZERŰ ÁLLANDÓSULT ÁLLAPTBAN Legyen a <T évben elbocáo é T-ig folyamaoan munka nélkül lévők záma. A foglalkozaá E-vel, az állávezéi valózínűége λ-val, nem foglalkozaában való úlélé -el jelölve álalánoan igaz, hogy: ahol a ké aló indexe -k a -ben állá vezeek úléléi eélyé jelzik a, +1,, T-1. Napári években. Valamely má, - évben állá vező kohorzra: A (2) é (3) egyenleeke egymáal elozva kapjuk (4)-e: A legegyzerűbb állandóul állapoban, konan áramláok é konan elhelyezkedéi hazard eeén (amikor λ E =λ - E - é,y = -,y minden, é y érékre) (4) egyzerű alako öl: 1, 1,,... 2 ) ( + = T T E L λ 1, 1,,... 3) ( + = T T E L λ = = = 1,, 1, (4) T y y y y y T T E E L L λ λ L L y y T T = = = 1, ) 5 ( T L (1 )

20 14 Az úléléi ráa megbecülheő olyan időzakok adaaival, amikor a munkaerőpiac közel egyenúlyi állapoban vol. A (6) egyenleből =e β. ( 6 ) ln ( T T L L ) = β + u, Az é évek adaai ( )/2 = 300 megfigyelé-pár zolgálanak -ra é ln(l /L - )-re. A konan nélküli regrezióból = adódik a éveekre é = a éveekre. Végül, az 1999-ben állá veze kohorzól vizafelé haladva a eady ae érékek: ( 7 ) L STS L T =