ha a kezdősebesség (v0) nem nulla s = v0 t + ½ a t 2 ; v = v0 + a t Grafikonok: gyorsulás - idő sebesség - idő v v1 v2 s v1 v2

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ha a kezdősebesség (v0) nem nulla s = v0 t + ½ a t 2 ; v = v0 + a t Grafikonok: gyorsulás - idő sebesség - idő v v1 v2 s v1 v2"

Átírás

1 FIZIKA - SEGÉDANYAG - 9. ozály 1. oldal I. A TESTEK MOZGÁSA 1. Egyene vonalú egyenlee mozgá - Feléele: a ere haó erők eredője nulla ( F = 0 N) Egyenlee a mozgá, ha a e egyenlő időközök ala ugyanakkora uaka ez meg, bármekkorák i ezek az időközök. Pl. bármelyik máodpercben 3 méerrel (fél máodpercben 1,5 m-rel b.) ávolodik. Pálya: a e álal mozgá közben érine ponok özeége. Ú: a pálya ké ponja közöi réz (ha ninc imélődé). Sebeég: megmuaja az egyégnyi idő ala mege ua ebeég = ú / idő v = /, (1 m/ = 3,6 km/h). Grafikonok: ú - idő ebeég - idő v1 v v v1 v A nagyobb ebeéghez meredekebb ú - idő grafikon arozik (v < v1). Válozó mozgá - Feléele: a ere haó erők eredője nem nulla ( F 0 N) Akár a e mozgáának iránya, akár ebeégének nagyága (vagy egyidejűleg mindkeő) válozik, a mozgá válozó mozgának nevezzük. Pillananyi ebeég: az a ebeég, amellyel a e egyenleeen haladna ovább, ha megzűnne a válozá okozó erőhaá. Álagebeég: az a ebeég, amellyel a e egyenleeen haladva, ugyanaz az ua ugyanannyi idő ala enné meg, min a válozó mozgáal álagebeég = öze ú / öze idő vá = ö / ö Egyenleeen válozó mozgá: ha egy e pillananyi ebeégének nagyága egyenlő időaramok ala ugyanannyival válozik. Feléele: a ere haó erők eredője nullánál nagyobb, állandó érék ( F 0 N, állandó) Pl. a mozgá bármelyik 1 időaramú zakazán 3 m/-mal nő (vagy cökken) a ebeége gyorulá: megmuaja az időegyég alai ebeégválozá gyorulá = ebeégválozá / elel idő a = v / (m/ ) ha a kezdőebeég (v0) nulla = ½ a ; v = a Grafikonok: gyorulá - idő ebeég - idő a v v1 v a1 a ha a kezdőebeég (v0) nem nulla = v0 + ½ a ; v = v0 + a Grafikonok: gyorulá - idő ebeég - idő a v v0

2 Szabadeé: a e olyan mozgáa (eée), amelynek orán cak a graviáció haáa érvényeül. A zabadeé olyan egyenleeen válozó mozgá, amelynek gyoruláa g = 9,81 m/ ( 10 m/ ) állandó, vagyi a zabadon eő e ebeége minden máodpercben 9,81 m/-mal (( 10 m/-mal) növekzik. Grafikonok: gyorulá - idő ebeég - idő ú - idő a (m/ ) () Newon örvények I. A eheelenég örvénye - Minden e nyugalomban marad vagy egyene vonalú egyenlee mozgá végez mindaddig, amíg közvelen környezee (egy máik e vagy mező) meg nem válozaja mozgáállapoá. II. A dinamika alapörvénye - Bármely ere haó erő é a e gyoruláa egyeneen arányoak, hányadouk állandó. m = a F F = m a (Ez az - m-mel jelöl - állandó a e ömegének nevezzük) III. A haá-ellenhaá alapörvénye - Ké e mechanikai kölcönhaáa közben fellépő erők egyenlő nagyágúak, közö haávonalúak é ellenée irányúak, az erő az egyik ere, az ellenerő a máik ere ha. IV. Az erőhaáok függelenégének elve (a zuperpozíció elve) - Ha egy ere egyidejűleg öbb erő ha, akkor haáuka egymáól függelenül fejik ki, eredő haáuk az erők vekori eredőjének haáával egyenérékű. (erők özegzée paralelogramma módzerrel vagy láncba fűzéel) II. A TÖMEG ÉS AZ ERŐ 1. Fogalmak - erőhaá - olyan haá, amely alak-, é/vagy mozgáállapo-válozában nyilvánul meg kg m - erő - az a vekormennyiég, amely megadja az erőhaá nagyágá é irányá [F] = N = - ömeg - a eheelenég méréke (megmuaja, hogy milyen nehéz megválozani a e mozgáállapoá) - inerciarendzer - olyan vonakozaái rendzer, amelyben eljeül a eheelenég örvénye Az erő egyégének meghaározáa: - az egyégnyi (1 N) nagyágú erőhaá, az 1 kg ömegű e ebeégé máodpercenkén 1 m/-mal válozaja meg.. Súrlódá, közegellenállá Cúzái úrlódá akkor lép fel, ha ké özenyomódó felüle elmozdul egymához képe. A fellépő cúzái úrlódái erő (F) akadályozza a e mozgáá, azzal ellenée irányú. Nagyága függ: - a felüleek minőégéől ( ), - a felüleeke özenyomó erőől (Fny). v (m/) F = F ny Megjegyzé: Nem függ a felüleek nagyágáól é az elmozdulá ebeégéől em. A nyomóerő (Fny) mindig merőlege a felülere. Tapadái úrlódá akkor lép fel, ha ké özenyomódó felüle áll egymához képe. A apadái úrlódái erő (F) akadályozza a eek elinduláá, a húzóerővel mindig ellenée irányú. Nagyága aól függ, hogy mekkora erő akarja elmozdíani a ee, bár van egy maximáli éréke (Fmax.), amelynél nagyobb nem lehe. Nagyága függ: - a felüleek minőégéől ( 0), - a felüleeke özenyomó erőől (Fny). Nem függ a felüleek nagyágáól. Álalában: F < F Fmax é < () F max. = 0 F ny Gördüléi ellenállá - Ha a felüleen elmozduló e gömb vagy henger alakú, jelenően lecökken a mozgá akadályozó erő, amely a gördüléi ellenállái ényező ( g) é az özenyomó erő függvénye. F g = g F ny A háromféle úrlódái erő közöi kapcola: F g << F < F max (m) ()

3 Közegellenállá akkor lép fel, ha egy e mozog egy közegben (a közeghez képe). 3. oldal A közegellenállái erő (Fkö) akadályozza a eek mozgáá, a mozgá irányával álalában ellenée irányú. Nagyága függ: - a e é a közeg egymához vizonyío (relaív) ebeégéől (v), - a közeg űrűégéől ( ), - a e homlokfelüleéől (A), F kö = ½ c 1 A v - a e alakjáól (c1). 3. A Newon-féle graviáció erőörvény Mivel minden enek van graviáció mezője, ezér bármely ké e közö fellép a graviáció kölcönhaá, amely cak vonzában nyilvánul meg. A ké e közöi graviáció erő a Newon-féle graviáció erőörvényből kizámíhaó, m1 m ahol: m1 é m a ké e ömege, Fg = γ r a ké e ávolága, r γ = 6, Nm /kg (graviáció állandó). III. ENERGIA, MUNKA, TELJESÍTMÉNY, HATÁSFOK 1. Fogalmak - energia - válozaó képeég (lehe enek é mezőnek i) (E) - ermiku (belő) energia - a eek hőmérékleével, rézeckéik mozgáával kapcolao - mechanikai energia - mozgáal, helyzeel, alakválozáal kapcolao o mozgái energia - a mozgó eeknek van o helyzei energia - graviáció mezőben levő eeknek van (pl.: azalon levő vázának) - munka - munkavégzé akkor örénik, ha egy ee erőhaá ér, é a e elmozdul az erő irányába (W).. A munka kizámíáa Ha az erőhaá nagyága állandó, é az erő valamin az elmozdulá iránya megegyezik: kg m munka = erő ú W = F [W] = N m = J = A eek, mezők energiája cökken, miközben munká végeznek. 3. Energiafaják A mozgái (kineiku) energia (Em vagy Ek) Minden mozgó enek van. A mozgái energia kizámíáa: Em = ½ m v A helyzei (poenciáli) energia (Eh vagy Ep) Egy m ömegű e h magaágba örénő egyenlee emelééhez a úlyával megegyező (G = m g = Fe) nagyágú erő kell kifejeni, é (We = Fe h = m g h) munká kell végezni. Eközben a graviáció mező energiája a végze munka nagyágával megegyező mérékben válozik (ΔEg = We), a e válozaó képeégre (energiára) ez zer. Ez az energiá helyzei energiának (Eh = ΔEg = We) nevezzük. Tehá: Eh = m g h = ΔEg = We 4. A mechanikai energia é a konzervaív erő fogalma A mechanikai adaokkal - erő, ömeg, ebeég, elmozdulá, b. - jellemezheő, megadhaó energiáka mechanikai energiáknak nevezzük. Ilyenek a mozgái é a helyzei energia i. Az olyan erő, amelynek ké pon közö végze munkája nem függ a pályagörbe alakjáól, cak a ké pon helyéől, konzervaív erőnek nevezzük. Konzervaív erő például a graviáció erő, mer ha egy ee felemelünk a alajról az azalra, a graviáció ellenében végze emeléi munka (We) nem függ aól, hogy milyen (piráli, cikkcakko vagy a leheő legrövidebb, nyílegyene) pályán juajuk a helyére a ee, cak az azal magaágáól. Minden eeben ugyanannyi munkavégzé örénik (We = G h = m g h). Ha az azal felüleének egyik ponjából (A) egy máikba (B) oljuk a ee, akkor a úrlódá ellenében végze munka (WSAB) függ aól, hogy milyen pályán, milyen hozú úon ( AB) mozgajuk a ee (WS = FS AB), ezér a úrlódái erő nem konzervaív erő. 5. A eljeímény (P) (Mérékegyége a Wa, melynek rövidíée megegyezik a munka jelével) Megmuaja a munkavégzé ebeégé, vagyi, hogy mennyi az időegyégre juó munka. munka erő ú W F J eljeímény = (erő ebeég) P = ( F v, ha v = állandó ) [P] = W(a) idő idő 6. A haáfok ( ) (görög beű, ejd: éa) Megmuaja a hazno é az öze munkavégzé (vagy energiaválozá) arányá. Ninc mérékegyége. hazno munka hazno energiavál ozá Wh Eh haáfok = = < 1 vagy < 100% öze munka öze energiavál ozá W E ö ö

4 IV. KIEGÉSZÍTÉSEK A mozgáok coporoíáa a ere haó erők eredője alapján Egyenlee mozgá Válozó mozgá (a ebeég nagyága állandó) (gyoruló (lauló) mozgá) F = 0 N F 0 N (az eredő erő nulla) (az eredő erő nem nulla) A e egyenlő időközönkén ugyanakkora uaka ez meg. A e ebeége válozik (nő vagy cökken). Nyugalmi Egyene vonalú Egyenleeen Nem egyenleeen állapo egyenlee mozgá válozó mozgá válozó mozgá F = állandó F állandó Egyene vonalú Nem egyene vonalú Pl.: zabadeé Pl.: egyenlee körmozgá A eheelenég örvénye é az inerciarendzer A nyugvó vagy az egyene vonalú egyenlee mozgá állapoában levő vonakozaái rendzerekben eljeül a eheelenég örvénye, ezér ezek inerciarendzerek. A gyoruló vonakozaái rendzer Azoka a vonakozaái rendzereke, amelyekhez vizonyíva a eek mozgáállapoa a környeze haáa nélkül i megválozha, gyoruló vonakozaái rendzereknek nevezzük. A gyoruló vonakozaái rendzerek nem inerciarendzerek (induló vona, körhina). Pl.: A kanyarodó (de állandó ebeéggel haladó) buzban a padlón levő labda (a buzhoz képe) megválozaja mozgáállapoá (hizen nem arra megy ovább min a buz, hanem egyeneen - vagyi a buzhoz képe éppen ő kanyarodik), miközben emmilyen új erővel nem hao rá a környezee, ezér a kanyarodó buz gyoruló vonakozaái rendzernek zámí. Az egyene vonalú egyenlee mozgá Ha egy ere emmilyen erő em ha (magára hagyo e), akkor a e vagy nyugalomban van, vagy egyene vonalú egyenlee mozgá végez. Ha hanak rá erők, de ezek haáai egymá kiegyenlíik (leronják), ugyanaz lez az eredmény, minha emmilyen erő nem hana a ere. F = 0 N Az ilyen (egyenlee) mozgá végző e ebeége állandó, időegyégenkén ugyanakkora ua ez meg, amely a ebeégből rögön kialálhaó. Pl.: v = 6 m/ Ez a e bármely máodpercben 6 m ua ez meg. Egy e (mozgái) egyenúlyban van, ha a rá haó erők özege nulla. n Fe = F1 + F + + Fn = 0 má jelöléel: F i = 0 ( = SZUMMA (görög beű), jelenée: ÖSSZEG) i 1 Az egyenleeen gyoruló mozgá Ha egy ere egyelen erő ha, vagy ha öbb erő haáa eeén azok nem egyenlíik ki egymá haáá, é eredőjük állandó nagyágú erő, akkor a e egyenleeen gyorulva fog mozogni. F 0 N é F = állandó Az ilyen mozgá végző e ebeége nem állandó, időegyégenkén ugyanannyival válozik, amely a gyorulából rögön kialálhaó. Pl.: a = 4 m/ Ennek a enek a ebeége máodpercenkén 4 m/-mal nő. A zabadeé A zabadon eő e egyenleeen gyorulva közeledik a föld felé, ebeége minden máodpercben (kerekíve) 10 m/-mal nő, ezér gyoruláa (kerekíve) 10 m/. A ee gyoríó erő, a e é a Föld közöi graviáció kölcönhaából zármazik, iránya a Föld ömegközépponja felé mua. Minden e - ömegéől függelenül - ugyanakkora gyoruláal eik a föld felé (ha a közegellenállá elhanyagoljuk). Ez a gyorulá a Föld nem ökélee gömb alakja mia helyről-helyre válozik, az egyenlíőnél kiebb, a arkokon nagyobb, min a hazánkban mérheő 9,81 m/ érék. A függőlegeen felfelé bármekkora (0-ól különböző) kezdőebeéggel eldobo e ebeége máodpercenkén (kerekíve) 10 m/-mal cökken, mivel lauláa (kerekíve) 10 m/.

5 A FIZIKAI MENNYISÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA NEVE JELE MÉRTÉKEGYSÉGE KISZÁMÍTÁSA 5. oldal ÚT mm; cm; m; km = v ( = v0 + ½ a ) IDŐ ec; min; h = ( = /a ha v0 = 0) v SEBESSÉG v m km ; h v = (v = v0 + a ) ÁTLAGSEBESSÉG vá m km ; ÖSSZES vá = h ÖSSZES GYORSULÁS a m Δv F a = = Δ m TÖMEG m g; kg F m = a ERŐ F kg m N = (Newon) F = m a SÚLY G kg m N = G = m g MUNKA W kg m J = (Joule) W = F ENERGIA E kg m mozgái Em = ½ m v J = helyzei Eh = m g h TELJESÍTMÉNY P J W = (Wa) W F P = HATÁSFOK ninc (arányzám) Wh ΔEh = W ΔE SÚRLÓDÁSI EGYÜTTHATÓ (mű) HOSSZÚSÁG l mm; cm; m; km FELSZÍN A cm ; dm ; m TÉRFOGAT V cm 3 ; dm 3 ; m 3 0 ninc (arányzám) = ny ö F S ; 0 = A zárójelbe e képleek a gyoruló mozgánál érvényeek (v0 a kezdőebeége jeleni), a zárójel elői képleek az egyenlee mozgánál haználhaók. A mellékel próba feladaor megoldva hozd el a vizgára! A megoldáoka cak akkor nézd meg, ha már végezél az öze feladaal (vagy legalábbi megpróbálad megoldani őke). Így ellenőrizheed a udáoda. F ö F F STMAX ny

6 PRÓBA FELADATSOR 1. Magyarázd meg, írd le röviden, mi örénik! a. Egy ere egyelen, állandó nagyágú é irányú erő ha. FIZIKA - SEGÉDANYAG - 9. ozály b. Miől lehe az, hogy a lejőre helyeze e nem indul el a lejőn lefelé?. Végezd el a zámíáoka, kézíd el a grafikonoka! a. Egy kerékpáro 3 m/ ebeéggel egyenleeen mozog. Rajzold meg a ebeég - idő, é ú - idő grafikonjá! b. A zakadékba eje kő zabadon eik. Rajzold meg a ebeég - idő, é ú - idő grafikonjá! Számolj! () v (m/) (m) c. Egy auó 7 m/ ebeégről 9 máodperc ala, egyenleeen laulva megáll. Rajzold meg a ebeég - idő grafikonjá! Mekkora ua ez meg a megálláig? 3. Mekkora vonzóerő gyakorol egymára 3 km ávolágból egy 500 kg ömegű, é egy 4000 kg ömegű e?

7 4. Mekkora a mozgái energiája a 600 kg ömegű, 18 m/ ebeéggel haladó Trabannak? 7. oldal 5. Mennyivel nő a graviáció mező energiája (mennyi válozik Pii helyzei energiája), ha a 48 kg ömegű Pii felmázik egy fa 1 m magaágban levő ágára? 6. Mekkora ua ez meg 4 máodperc ala, az álló helyzeből induló, 6 m/ gyoruláal mozgó golyó? 7. Egy zakadékba eje kő 4 múlva éri el a zakadék aljá. a. Milyen mély a zakadék? b. Mekkora ebeéggel capódik a kő a zakadék aljának? c. Mekkora a zakadék alján a mozgái energiája, ha ömege,8 kg? 8. Függőlegeen feldobunk 30 m/ ebeéggel egy golyó. Mennyi idő múlva ér földe? 9. Mekkora lez a végebeége az álló auónak, ha 7 máodpercig 6 m/ gyoruláal mozog?

8 10. Egy 00 N úlyú (0 kg ömegű) nyugvó ee, állandó ebeéggel odahúzunk egy 5 méer ávolágban levő lejő lábához. A cúzái úrlódái együhaó éréke 0,3, a apadái úrlódái együhaó éréke 0,7. a. Mekkora erő kelle kifejenünk a e húzáa közben? b. Mekkora erő kelle kifejenünk a e mozgába hozaalához (elindíáához)? c. Mennyi munká végezünk, amíg odaérünk a lejő lábához? 11. Az ú - idő grafikon alapján válazold meg az alábbi kérdéeke! a. A e egyenleeen mozgo?... b. Mennyi ua e meg az elő 4 ala?... c. Rajzold meg a ebeég - idő grafikon! (m) v (m/) () () 1. Egy gép J munká végze el 0 máodperc ala? a. Mekkora vol a eljeíménye? b. Meora vol a munkavégzé haáfoka, ha az öze munkából 1000 J haznoul? 13. Egy ere ké erő ha. Az egyik nagyága 5 N é ÉK-i irányba ha, a máik nagyága 8 N é DK-i irányba ha. Szerkezd meg a ere haó eredő erő! Milyen lez a e mozgáállapoa?......

9 MEGOLDÁSOK 9. oldal 1. a. Ilyen eeben a e egyene vonalban, állandó gyoruláal fog mozogni. b. A lejőn levő ere a apadái úrlódái erő ha mindaddig, amíg mozgába nem jön. A apadái úrlódái erő éppen kiegyenlíi a lejő íkjával párhuzamo mozgaó erő, amíg az meg nem haladja a apadái úrlódái erő maximumá. Ezér a ere haó erők eredője nulla, így a e nyugalomban fog maradni. Ha a lejő dőlézögé növelnénk, a mozgaó erő növekedne, é előbb-uóbb meghaladná a apadái úrlódái erő maximumá. Ekkor az eredő erő nem nulla lenne, a e (gyorulva) elindulna a lejőn lefelé.. GRAFIKONOK a. kerékpáro b. zabadon eő kő c. lauló auó () Δv 0 m/ - 7m/ - 7m/ a = = -3 m/ v (m/) Δ 9 9 (m) = v0 + ½ a = 43 m - 11,5 m = 11,5 m v (m/) (m) v (m/) (m) v (m/) , , , , () 1 3 () () () 3. r = 3 km = 3000 m = m m1 m 5 10 kg kg m1 = 500 kg = 5 10 kg Fg = γ = 6, Nm /kg m = 4000 kg = kg r ( m) γ = 6, Nm /kg N 1, N Fg = = = 0, N Fg =? Fg = 1, N m1 = 600 kg = 6 10 kg Em = ½ m v = ½ 600 kg (18 m/) = kgm / v = 18 m/ Em = 9700 J = 9, J Em =? Em = 9, J 5. m = 48 kg Eh = m g h = 48 kg 10 m/ 1 m = kgm / h = 1 m Eh = 5760 J = 5, J g = 10 m/ Eh =? Eh = 5, J 6. = 4 = v0 + ½ g = 0 m/ 4 + ½ 6 m/ (4 ) v0 = 0 m/ = 0 m + 3 m/ 16 = 48 m a = 6 m/ =? = 48 m 7. = 4 = v0 + ½ g = 0 m/ 4 + ½ 10 m/ (4 ) g = 10 m/ = 0 m + 5 m/ 16 = 80 m v0 = 0 m/ m =,8 kg v = v0 + a = 0 m/ + 10 m/ 4 = 40 m/ =? = 80 m Em = ½ m v = ½,8 kg (4 m/) = 1,4 16 kgm / v =? v = 40 m/ Em =,4 kgm / Em =? Em =,4 J Em =,4 J ()

10 8. Mivel a függőlegeen feldobo e lauláa a = -g = 10 m/, máodpercenkén 10 m/-mal cökken a ebeége. A 30 m/ kezdőebeég 3 ala cökken nullára, ehá 3 máodpercig emelkedik. A golyó ugyanannyi ideig zuhan vizafelé, min amennyi ideig felfelé emelkede, így a feldobá é a leérkezé közö özeen 6 elik el. ö = 6 9. = 7 v = v0 + a = 0 m/ + 6 m/ 7 = 4 m/ a = 6 m/ v0 = 0 m/ v =? v = 4 m/ 10. G = 00 N (= Fny) Fh = F = Fny = 5 m Fh = 0,3 00 N = 60 N = 0,3 Fmax = 0 Fny 0 = 0,7 Fmax = 0,7 00 N = 140 N W = Fh = 60 N 5 m = 300 Nm = 300 J Fh =? Fh = 60 N Fmax =? Fmax = 140 N W =? W = 300 J 11. a. A e egyenleeen mozgo. b. Az elő 4 ala 15 m ua e meg. c. GRAFIKON (v - ) 15 m v = = = 3,75 m/ 4 v (m/) 6 5 3, Wö = J Wö J = 0 P = = = 400 J/ = 400 W =,4 kw Wh = 1000 J 0 Wh 1000 J 1 a. P =? P = 400 W =,4 kw = = = = 0,5 = 5% b. =? = 0,5 = 5% Wö J A e egyene vonalban egyenlee gyoruláal fog mozogni () 5 N 8 N

Dinamika. F = 8 N m 1 = 2 kg m 2 = 3 kg

Dinamika. F = 8 N m 1 = 2 kg m 2 = 3 kg Dinamika 1. Vízzinte irányú 8 N nagyágú erővel hatunk az m 1 2 kg tömegű tetre, amely egy fonállal az m 2 3 kg tömegű tethez van kötve, az ábrán látható elrendezében. Mekkora erő fezíti a fonalat, ha a

Részletesebben

= 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg, V víz = 450 dm 3 = 0,45 m 3. = 0,009 m = 9 mm = 1 14

= 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg, V víz = 450 dm 3 = 0,45 m 3. = 0,009 m = 9 mm = 1 14 . kategória... Adatok: h = 5 cm = 0,5 m, A = 50 m, ρ = 60 kg m 3 a) kg A hó tömege m = ρ V = ρ A h m = 0,5 m 50 m 60 3 = 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg,

Részletesebben

MOZGÁSOK KINEMATIKAI LEÍRÁSA

MOZGÁSOK KINEMATIKAI LEÍRÁSA MOZGÁSOK KINEMATIKAI LEÍRÁSA Az anyag ermézee állapoa a mozgá. Klaziku mechanika: mozgáok leíráa Kinemaika: hogyan mozog a e Dinamika: ké rézből áll: Kineika: Miér mozog Szaika: Miér nem mozog A klaziku

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály mozgás 1 Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály mozgás 1 Minta feladatsor TetLine - Fizika 7. oztály mozgá 1 7. oztály nap körül (1 helye válaz) 1. 1:35 Normál áll a föld kering a föld forog a föld Mi az elmozdulá fogalma: (1 helye válaz) 2. 1:48 Normál z a vonal, amelyen a

Részletesebben

A pontszerű test mozgásának kinematikai leírása

A pontszerű test mozgásának kinematikai leírása Fizikakönyv ifj. Zátonyi Sándor, 07. 07. 3. Tartalo Fogalak Törvények Képletek Lexikon Fogalak A pontzerű tet ozgáának kineatikai leíráa Pontzerű tet. Vonatkoztatái rendzer. Pálya pontzerű tet A pontzerű

Részletesebben

ω = r Egyenletesen gyorsuló körmozgásnál: ϕ = t, és most ω = ω, innen t= = 12,6 s. Másrészről β = = = 5,14 s 2. 4*5 pont

ω = r Egyenletesen gyorsuló körmozgásnál: ϕ = t, és most ω = ω, innen t= = 12,6 s. Másrészről β = = = 5,14 s 2. 4*5 pont Hódezőváárhely, Behlen Gábor Gináziu 004. áprili 3. Megoldáok.. felada (Hilber Margi) r = 0,3, v = 70 k/h = 9,44 /, N =65. ω =? ϕ =? β =? =? A körozgára vonakozó özefüggéek felhaználáával: ω = r v = 64,8

Részletesebben

Matematika A3 HÁZI FELADAT megoldások Vektoranalízis

Matematika A3 HÁZI FELADAT megoldások Vektoranalízis Maemaika A HÁZI FELADAT megoldáok Vekoranalízi Nem mindenhol íram le a konkré megoldá. Ahol az jelenee volna, hogy félig én oldom meg a feladao a hallgaóág helye, o cak igen rövid megjegyzé alálnak A zh-ban

Részletesebben

MUNKA, ENERGIA. Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő hatására elmozdul.

MUNKA, ENERGIA. Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő hatására elmozdul. MUNKA, NRGIA izikai érteleben unkavégzéről akkor bezélünk, ha egy tet erő hatáára elozdul. Munkavégzé történik ha: feleelek egy könyvet kihúzo az expandert gyorítok egy otort húzok egy zánkót özenyoo az

Részletesebben

Hatvani István Fizikaverseny 2014-15. 3. forduló megoldások. 1. kategória. 7. neutrínó. 8. álom

Hatvani István Fizikaverseny 2014-15. 3. forduló megoldások. 1. kategória. 7. neutrínó. 8. álom 1. kaegória 1.3.1. 1. CERN 2. PET 3. elekronvol. ikloron 5. Porozlay. Fiziku Napok 7. neurínó 8. álom 9. környezefizikai 10. Nagyerdő A megfejé: SZALAY SÁNDOR Szalay Sándor (195-1975) köveő igazgaók: Berényi

Részletesebben

Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás, szabadesés

Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás, szabadesés Fizika nagyoko özeállíoa: Juház Lázló (www.biozof.hu) Newon örvények: I. Van olyan vonakozaái rendzer, aelyben a eek ozgáállapouka cak á eekkel vagy ezőkkel való kölcönhaá orán válozaják eg. Az ilyen rendzer

Részletesebben

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l. I.

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l. I. 006/007. tanévi Orzágo középikolai Tanulmányi Vereny máodik fordulójának feladatai é azok megoldáai f i z i k á b ó l I. kategória. feladat. Egy m maga 30 hajlázögű lejtő lapjának elő é máodik fele különböző

Részletesebben

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 Fizikkönyv ifj Zátonyi Sándor, 16 Trtlom Foglmk Törvények Képletek Lexikon Mozgá lejtőn Láttuk, hogy tetek lejtőn gyoruló mozgát végeznek A következőkben vizgáljuk meg rézleteen ezt mozgát! Egyene lejtőre

Részletesebben

7. osztály, minimum követelmények fizikából

7. osztály, minimum követelmények fizikából 7. ozály, iniu köeelények fizikából izikai ennyiégek Sebeég Jele: Definíciója: az a fizikai ennyiég, aely eguaja, ogy a e egyégnyi idő ala ekkora ua ez eg. Kizáíái ódja, (képlee):. Szaakkal: ú oza a egéeléez

Részletesebben

W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.

W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség. Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem

Részletesebben

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat) Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai

Részletesebben

FIZIKA FELVÉTELI MINTA

FIZIKA FELVÉTELI MINTA Idő: 90 perc Maximális pon: 100 Használhaó: függvényábláza, kalkuláor FIZIKA FELVÉTELI MINTA Az alábbi kérdésekre ado válaszok közül minden eseben ponosan egy jó. Írja be a helyesnek aro válasz beűjelé

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész. 1. Melyik sebesség-idő grafikon alapján készült el az adott út-idő grafikon? v.

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész. 1. Melyik sebesség-idő grafikon alapján készült el az adott út-idő grafikon? v. Középzinű éreégi feladaor Fizika Elő réz 1. Melyik ebeég-idő grafikon alapján kézül el az ado ú-idő grafikon? v v v v A B C D m 2. A gokar gyoruláa álló helyzeből12. Melyik állíá helye? m A) 1 ala12 a

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész Középzinű éreégi feladaor Fizika Elő réz 1. Egy cónak vízhez vizonyío ebeége 12. A cónakban egy labda gurul 4 ebeéggel a cónak haladái irányával ellenéeen. A labda vízhez vizonyío ebeége: A) 8 B) 12 C)

Részletesebben

Tetszőleges mozgások

Tetszőleges mozgások Tetzőlege mozgáok Egy turita 5 / ebeéggel megy órát, Miel nagyon zép elyre ér lelaít é 3 / ebeéggel alad egy fél óráig. Cino fiukat/lányokat (Nem kíánt törlendő!) lát meg a táolban, ezért beleúz é 8 /

Részletesebben

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása Munkavégzés történik ha: felemelek egy könyvet kihúzom az expandert A munka Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő

Részletesebben

Gyakorló feladatok a mozgások témaköréhez. Készítette: Porkoláb Tamás

Gyakorló feladatok a mozgások témaköréhez. Készítette: Porkoláb Tamás ELMÉLETI KÉRDÉSEK Gyakorló feladatok a mozgáok témaköréez 1. Mit mutat meg a ebeég? 2. Mit mutat meg a gyorulá? 3. Mit mutat meg az átlagebeég? 4. Mit mutat meg a pillanatnyi ebeég? 5. Mit mutat meg a

Részletesebben

2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK

2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK 006/007. tanév Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny I. forduló 006. noveber 0. MEGOLDÁSOK Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny I. forduló 006..0. Megoldáok /0. h = 0 = 0 a = 45 b = 4 = 0 = 600 kg/ g = 98 / a)

Részletesebben

Komplex természettudomány 3.

Komplex természettudomány 3. Komplex természettudomány 3. 1 A lendület és megmaradása Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének a szorzata. Jele: I. Képlete: II = mm vv mértékegysége: kkkk mm ss A lendület származtatott

Részletesebben

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs 2013. 1 pont

A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs 2013. 1 pont A Mikola Sándor Fizikavereny feladatainak egoldáa Döntı - Gináziu oztály Péc feladat: a) Az elı eetben a koci é a ágne azono a lauláát a dinaika alaegyenlete felhaználáával záolhatjuk: Ma Dy Dy a 6 M ont

Részletesebben

Azért jársz gyógyfürdőbe minden héten, Nagyapó, mert fáj a térded?

Azért jársz gyógyfürdőbe minden héten, Nagyapó, mert fáj a térded? 3. Mekkora annak a játékautónak a tömege, melyet a 10 N m rugóállandójú rugóra akaztva, a rugó hozváltozáa 10 cm? 4. Mekkora a rugóállandója annak a lengécillapítónak, amely 500 N erő hatáára 2,5 cm-rel

Részletesebben

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, az I. forduló feladatainak megoldása 1

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, az I. forduló feladatainak megoldása 1 Szakác enő Megyei Fizika Vereny, az I. forduló feladatainak megoldáa. t perc, az A fiú ebeége, a B fiú ebeége, b 6 a buz ebeége. t? A rajz alapján: t + t + b t t t + t + 6 t t 7 t t t 7t 4 perc. Így A

Részletesebben

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz. Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

MÁTRAI MEGOLDÁSOK. 9. évfolyam

MÁTRAI MEGOLDÁSOK. 9. évfolyam MÁTRAI 016. MEGOLDÁSOK 9. évfolyam 1. Körpályán mozgó kiautó ebeége a körpálya egy pontján 1, m. A körpálya háromnegyed rézét befutva a ebeégvektor megváltozáának nagyága 1,3 m lez. a) Mekkora ebben a

Részletesebben

Tudtad? Ezt a kérdést azért tesszük fel, mert lehet, hogy erre még nem gondoltál.

Tudtad? Ezt a kérdést azért tesszük fel, mert lehet, hogy erre még nem gondoltál. Tudad? - 10 Ez a kédé azé ezük fel me lehe hogy ee még nem gondolál Mo ké egyzeűbb feladao oldunk meg a közúi közlekedéel kapcolaban Ezek nagyon könnyűnek ő: nyilánalónak i űnhenek De mi an ha mégem? 1

Részletesebben

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz. Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, II. forduló, Megoldások. F f + K m 1 g + K F f = 0 és m 2 g K F f = 0. kg m

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, II. forduló, Megoldások. F f + K m 1 g + K F f = 0 és m 2 g K F f = 0. kg m Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny, II. forduló, Megoldáok. oldal. ρ v 0 kg/, ρ o 8 0 kg/, kg, ρ 5 0 kg/, d 8 c, 0,8 kg, ρ Al,7 0 kg/. a) x? b) M? x olaj F f g K a) A dezka é a golyó egyenúlyban van, így

Részletesebben

Miért kell az autók kerekén a gumit az időjárásnak megfelelően téli, illetve nyári gumira cserélni?

Miért kell az autók kerekén a gumit az időjárásnak megfelelően téli, illetve nyári gumira cserélni? Az egymáal érintkező felületek között fellépő, az érintkező tetek egymához vizoított mozgáát akadályozó hatát cúzái úrlódának nevezzük. A cúzái úrlódái erő nagyága a felületeket özeomó erőtől é a felületek

Részletesebben

Mérnöki alapok 9. előadás

Mérnöki alapok 9. előadás érnök alapk 9. előadá Kézíee: dr. Várad Sándr Budape űzak é Gazdaágudmány Egyeem Gépézmérnök Kar Hdrdnamka Rendzerek Tanzék, Budape, űegyeem rkp. 3. D ép. 334. Tel: 463-6-80 Fax: 463-30-9 hp://www.zgep.bme.hu

Részletesebben

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó tárgy, test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó tárgy, test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz. Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

DINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő

DINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő DINAMIKA ALAPJAI Tömeg és az erő NEWTON ÉS A TEHETETLENSÉG Tehetetlenség: A testek maguktól nem képesek megváltoztatni a mozgásállapotukat Newton I. törvénye (tehetetlenség törvénye): Minden test nyugalomban

Részletesebben

1. tétel: EGYENLETES MOZGÁS

1. tétel: EGYENLETES MOZGÁS 1. éel: EGYENLETES MOZGÁS Kérdéek: a.) Mikor bezélünk eyene vonalú eyenlee ozáról? b.) Ké e közül elyiknek nayobb a ebeée? (Elí e yakorlai példá!) c.) Mi ua e a ebeé? Mi a jele, érékeyée? Hoyan záoljuk

Részletesebben

Kidolgozott minta feladatok kinematikából

Kidolgozott minta feladatok kinematikából Kidolgozott minta feladatok kinematikából EGYENESVONALÚ EGYNLETES MOZGÁS 1. Egy gépkoci útjának az elő felét, a máik felét ebeéggel tette meg. Mekkora volt az átlagebeége? I. Saját zavainkkal megfogalmazva:

Részletesebben

A kísérlet célkitűzései: A súrlódási erőtípusok és a közegellenállási erő kísérleti vizsgálata.

A kísérlet célkitűzései: A súrlódási erőtípusok és a közegellenállási erő kísérleti vizsgálata. A kísérlet célkitűzései: A súrlódási erőtípusok és a közegellenállási erő kísérleti vizsgálata. Eszközszükséglet: Mechanika I. készletből: kiskocsi, erőmérő, súlyok A/4-es írólap, smirgli papír gyurma

Részletesebben

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m. Szakác enő Megyei Fizika Vereny, I. forduló, 00/004. Megoldáok /9. 00, v O 4,9 k/h 4,9, t L 9,86.,6 a)?, b)?, t t L t O a) A futók t L 9,86 ideig futnak, így fennáll: + t L v O. Az adott előny: 4,9 t L

Részletesebben

Merev test kinetika, síkmozgás Hajtott kerék mozgása

Merev test kinetika, síkmozgás Hajtott kerék mozgása ere e kineika, íkozá Hajo kerék ozáa k a kerék öee, a kerék uara nyoaék µ, ozábeli úrlódái ényez µ, nyuábeli úrlódái ényez / zöebeé o y A ázol hooén öeelozláú kerék zöebeéel ördül ízzine, érde alajon.

Részletesebben

A nagyobb tömegű Peti 1,5 m-re ült a forgástengelytől. Összesen: 9p

A nagyobb tömegű Peti 1,5 m-re ült a forgástengelytől. Összesen: 9p Jedlik 9-10. o. reg feladat és megoldás 1) Egy 5 m hosszú libikókán hintázik Évi és Peti. A gyerekek tömege 30 kg és 50 kg. Egyikük a hinta végére ült. Milyen messze ült a másik gyerek a forgástengelytől,

Részletesebben

a. Egyenes vonalú mozgás esetén az elmozdulás mindig megegyezik a megtett úttal.

a. Egyenes vonalú mozgás esetén az elmozdulás mindig megegyezik a megtett úttal. A ponszerű es mozgása (Kinemaika). Ellenőrző kérdések, feladaok... Mozgásani alapfogalmak. Dönsd el a köekező állíások mindegyikéről, hogy igaz agy hamis. Írj az állíás mellei kis négyzebe I agy H beű!

Részletesebben

Mérések állítható hajlásszögű lejtőn

Mérések állítható hajlásszögű lejtőn A mérés célkitűzései: A lejtőn lévő testek egyensúlyának vizsgálata, erők komponensekre bontása. Eszközszükséglet: állítható hajlásszögű lejtő különböző fahasábok kiskocsi erőmérő 20 g-os súlyok 1. ábra

Részletesebben

Mindennapjaink. A költő is munkára

Mindennapjaink. A költő is munkára A munka zót okzor haználjuk, okféle jelentée van. Mi i lehet ezeknek az egymától nagyon különböző dolgoknak a közö lényege? É mi köze ezeknek a fizikához? A költő i munkára nevel 1.1. A munka az emberi

Részletesebben

Egyenes vonalú mozgások - tesztek

Egyenes vonalú mozgások - tesztek Egyenes onalú mozgások - eszek 1. Melyik mérékegységcsoporban alálhaók csak SI mérékegységek? a) kg, s, o C, m, V b) g, s, K, m, A c) kg, A, m, K, s d) g, s, cm, A, o C 2. Melyik állíás igaz? a) A mege

Részletesebben

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg

Részletesebben

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória Hatvani Itván fizikavereny 07-8.. kategória.3.. A kockából cak cm x cm x 6 cm e függőlege ozlopokat vehetek el. Ezt n =,,,35 eetben tehetem meg, így N = n 6 db kockát vehetek el egyzerre úgy, hogy a nyomá

Részletesebben

A feladatok közül egyelıre csak a 16. feladatig kell tudni, illetve a 33-45-ig. De nyugi, a dolgozat után azokat is megtanuljuk megoldani.

A feladatok közül egyelıre csak a 16. feladatig kell tudni, illetve a 33-45-ig. De nyugi, a dolgozat után azokat is megtanuljuk megoldani. Munka, energia, teljeítény, atáfok A feladatok közül egyelıre cak a 6. feladatig kell tudni, illetve a 33-45-ig. De nyugi, a dolgozat után azokat i egtanuljuk egoldani.:). Mitıl függ a ozgái energia?.

Részletesebben

Gyakorló feladatok Az alábbiakon kívül a nappalis gyakorlatokon szereplő feladatokból is lehet készülni.

Gyakorló feladatok Az alábbiakon kívül a nappalis gyakorlatokon szereplő feladatokból is lehet készülni. Gyakorló feladaok z alábbiakon kívül a nappali gyakorlaokon zereplő feladaokból i lehe kézülni. 1. 0,1,,,, zámjegyekből hány olyan valódi hajegyű zám kézíheő, melyben minden zámjegy cak egyzer zerepelhe,

Részletesebben

Newton törvények, erők

Newton törvények, erők Newton törvények, erők Newton I. törvénye: Minden test megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását (állandó sebességét), amíg a környezete ezt meg nem változtatja (amíg külső

Részletesebben

ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö

ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö Ü É Ü Ú ö É ö ö É ö Ú ű ö Ö É ű É ö ö ö ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö Ó Ú É ö ű ö ű ű Ú ö ű ö ű Ú ö ö ű ö Ú ű ö

Részletesebben

Bor Pál Fizikaverseny, középdöntő 2012/2013. tanév, 7. osztály

Bor Pál Fizikaverseny, középdöntő 2012/2013. tanév, 7. osztály Bor Pál Fizikavereny, középdöntő 2012/201. tanév, 7. oztály I. Igaz vagy hami? (8 pont) Döntd el a következő állítáok mindegyikéről, hogy mindig igaz (I) vagy hami (H)! Írd a or utoló cellájába a megfelelő

Részletesebben

Hőtan részletes megoldások

Hőtan részletes megoldások Mechanika rézlee egoldáok.. A kineaika alapjai. 0,6. k. v 60 6, 7, 6, k 60 c 0, 6, v j 6. h v k v k. Feléelezve, hogy a kapu azonnal ozdíja a kezé (nulla a reakcióideje): v k k 06, 67,. 06, Figyelebe véve,

Részletesebben

Opkut 2. zh tematika

Opkut 2. zh tematika Opku. zh emaika. Maximáli folyam felada do egy irányío gráf, az éleken aló é felő korláok, kereünk maximáli folyamo! Ha neked kell kezdő megengede folyamo alálni, akkor 0 aló korláokra lehe zámíani. Ha

Részletesebben

SZERKEZETÉPÍTÉS I. FESZÜLTSÉGVESZTESÉGEK SZÁMÍTÁSA NYOMATÉKI TEHERBÍRÁS ELLENŐRZÉSE NYÍRÁSI VASALÁS TERVEZÉSE TARTÓVÉG ELLENŐRZÉSE

SZERKEZETÉPÍTÉS I. FESZÜLTSÉGVESZTESÉGEK SZÁMÍTÁSA NYOMATÉKI TEHERBÍRÁS ELLENŐRZÉSE NYÍRÁSI VASALÁS TERVEZÉSE TARTÓVÉG ELLENŐRZÉSE 01.0.7. SZERKEZETÉPÍTÉS I. NYOATÉKI TEHERBÍRÁS ELLENŐRZÉSE TARTÓVÉG ELLENŐRZÉSE GYAKORLAT KÉSZÍTETTE: FEHÉR ZOLTÁN A ervezé orán meg kell haározni, hogy a időonban mekkora a haáo fezíéi fezülég a ázmákban

Részletesebben

EGYENES VONALÚ MOZGÁS

EGYENES VONALÚ MOZGÁS Mértékeyéek átváltáa Tiztelt Diákok! Ha ibát találtok az alábbi dokuentuban, akkor jelezzétek a info@eotvodoro.u eail cíen! EGYENES VONALÚ MOZGÁS 5,2 k = = 4560 = c = 4,5 óra = perc = ec 7200 ec = óra

Részletesebben

U = 24 V I = 4,8 A. Mind a két mellékágban az ellenállás külön-külön 6 Ω, ezért az áramerősség mindkét mellékágban egyenlő, azaz :...

U = 24 V I = 4,8 A. Mind a két mellékágban az ellenállás külön-külön 6 Ω, ezért az áramerősség mindkét mellékágban egyenlő, azaz :... Jedlik Ányos Fizikaverseny regionális forduló Öveges korcsoport 08. A feladatok megoldása során végig századpontossággal kerekített értékekkel számolj! Jó munkát! :). A kapcsolási rajz adatai felhasználásával

Részletesebben

ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium Hat évfolyamos képzés. Fizika 9. osztály. I. rész: Kinematika. Készítette: Balázs Ádám

ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium Hat évfolyamos képzés. Fizika 9. osztály. I. rész: Kinematika. Készítette: Balázs Ádám ELTE Apáczai Cere Jáno Gyakorló Gimnázium é Kollégium Hat évfolyamo képzé Fizika 9. oztály I. réz: Kinematika Kézítette: Baláz Ádám Budapet, 2018 2. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezeté.....................................

Részletesebben

Newton törvények, lendület, sűrűség

Newton törvények, lendület, sűrűség Newton törvények, lendület, sűrűség Newton I. törvénye: Minden tárgy megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását (állandó sebességét), amíg a környezete ezt meg nem változtatja

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 9. évfolyam 2015. egyetemi docens

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 9. évfolyam 2015. egyetemi docens Tanulói munkafüzet FIZIKA 9. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Az egyenletes mozgás vizsgálata... 3 2. Az egyenes vonalú

Részletesebben

TestLine - 7. Fizika Témazáró Erő, munka, forgatónyomaték Minta feladatsor

TestLine - 7. Fizika Témazáró Erő, munka, forgatónyomaték Minta feladatsor gészítsd ki a mondatot! egyenes vonalú egyensúlyban erő hatások mozgást 1. 2:57 Normál Ha a testet érő... kiegyenlítik egymást, azt mondjuk, hogy a test... van. z egyensúlyban lévő test vagy nyugalomban

Részletesebben

TestLine - 7. Fizika Témazáró Erő, munka, forgatónyomaték Minta feladatsor

TestLine - 7. Fizika Témazáró Erő, munka, forgatónyomaték Minta feladatsor gészítsd ki a mondatokat Válasz lehetőségek: (1) a föld középpontja felé mutató erőhatást 1. fejt ki., (2) az alátámasztásra vagy a felfüggesztésre hat., (3) két 4:15 Normál különböző erő., (4) nyomja

Részletesebben

Gyakorló feladatok Tömegpont kinematikája

Gyakorló feladatok Tömegpont kinematikája Gyakorló feladatok Tömegpont kinematikája 2.3.1. Feladat Egy részecske helyzetének időfüggését az x ( t) = 3t 3 [m], t[s] pályagörbe írja le, amint a = indulva a pozitív x -tengely mentén mozog. Határozza

Részletesebben

A könyvet írta: Dr. Farkas Zsuzsanna Dr. Molnár Miklós. Lektorálta: Dr. Varga Zsuzsanna Thirring Gyuláné

A könyvet írta: Dr. Farkas Zsuzsanna Dr. Molnár Miklós. Lektorálta: Dr. Varga Zsuzsanna Thirring Gyuláné A könyvet írta: Dr. Farka Zuzanna Dr. Molnár Mikló Lektorálta: Dr. Varga Zuzanna Thirring Gyuláné Felelő zerkeztő: Dr. Mező Tamá Szabóné Mihály Hajnalka Tördelé: Szekretár Attila, Szűc Józef Korrektúra:

Részletesebben

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?

Részletesebben

Felvételi, 2018 szeptember - Alapképzés, fizika vizsga -

Felvételi, 2018 szeptember - Alapképzés, fizika vizsga - Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar Felvételi, 2018 szeptember - Alapképzés, fizika vizsga - Minden tétel kötelező Hivatalból 10 pont jár Munkaidő 3 óra I Az alábbi kérdésekre

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Hőközlés. A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok

MUNKAANYAG. Szabó László. Hőközlés. A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok Szabó Lázló Hőközlé köveelménymodul megnevezée: Kőolaj- é vegyipari géprendzer üzemeleője é vegyipari echniku feladaok köveelménymodul záma: 047-06 aralomelem azonoíó záma é célcoporja: SzT-08-50 HŐTNI

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középzint Javítái-értékeléi útutató 06 ÉRETTSÉGI VIZSGA 006. noveber 6. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fizika középzint

Részletesebben

ELMÉLET REZGÉSEK, HULLÁMOK. Készítette: Porkoláb Tamás

ELMÉLET REZGÉSEK, HULLÁMOK. Készítette: Porkoláb Tamás REZGÉSEK, HULLÁMOK Kézítette: Porkoláb Taá ELMÉLET 1. Mi a perióduidı? 2. Mi a frekvencia? 3. Rajzold fel, hogy a haroniku rezgıozgát végzı tet pályáján hol iniáli illetve axiáli a kitérée, a ebeége é

Részletesebben

Bor Pál Fizikaverseny. 2015/2016-os tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:...

Bor Pál Fizikaverseny. 2015/2016-os tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:... Bor ál Fizikaverseny 2015/201-os anév DÖNTŐ 201. április 1. 8. évfolyam Versenyző neve:... Figyelj arra, hogy ezen kívül még a ovábbi lapokon is fel kell írnod a neved! skola:... Felkészíő anár neve:...

Részletesebben

Egyenletes mozgás. Alapfeladatok: Nehezebb feladatok:

Egyenletes mozgás. Alapfeladatok: Nehezebb feladatok: Alapfeladatok: Egyenlete ozgá 1. Egy hajó 18 k-t halad ézakra 36 k/h állandó ebeéggel, ajd 4 k-t nyugatra 54 k/h állandó ebeéggel. Mekkora az elozdulá, a egtett út, é az egéz útra záított átlagebeég? (30k,

Részletesebben

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Az egyene onlú egyenleeen álozó ozgá 80 k/h ebeéggel bulib együnk. Uolérünk egy IFA-. Szerenénk egelőzni, ezér gyoríjuk z uó. Úgy nyojuk jobb zélő pedál (gázpedál!), hogy koci ebeége inden áodpercben 1

Részletesebben

Felvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga-

Felvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga- Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar Felvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga- Minden tétel kötelező. Hivatalból 10 pont jár. Munkaidő 3 óra. I. Az alábbi kérdésekre adott

Részletesebben

1. A mozgásokról általában

1. A mozgásokról általában 1. A ozgáokról általában A világegyeteben inden ozog. Az anyag é a ozgá egyától elválazthatatlan. A ozgá időben é térben egy végbe. Néhány ozgáfora: táradali, tudati, kéiai, biológiai, echanikai. Mechanikai

Részletesebben

Jedlik Ányos Fizikaverseny 3. (országos) forduló 8. o A feladatlap

Jedlik Ányos Fizikaverseny 3. (országos) forduló 8. o A feladatlap ÖVEGES korcsoport Azonosító kód: Jedlik Ányos Fizikaverseny. (országos) forduló 8. o. 0. A feladatlap. feladat Egy 0, kg tömegű kiskocsi két végét egy-egy azonos osszúságú és erősségű, nyújtatlan rugóoz

Részletesebben

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü ú ú ú ú Ö ú ű ú Á ú ú ű ű ú ű ú ú Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü Ó Á Á Á ú ú Ő Ö Ü ú Ü Á ú ú Á Ú ú ú ú É ú Ó Ö É Á ű ú É Ó ű ú ú ű ű ú ű ú ű ű ú ű ű

Részletesebben

DÖNTŐ 2013. április 20. 7. évfolyam

DÖNTŐ 2013. április 20. 7. évfolyam Bor Pál Fizikaverseny 2012/2013-as tanév DÖNTŐ 2013. április 20. 7. évfolyam Versenyző neve:.. Figyelj arra, hogy ezen kívül még két helyen (a belső lapokon erre kijelölt téglalapokban) fel kell írnod

Részletesebben

Fizika minta feladatsor

Fizika minta feladatsor Fizika minta feladatsor 10. évf. vizsgára 1. A test egyenes vonalúan egyenletesen mozog, ha A) a testre ható összes erő eredője nullával egyenlő B) a testre állandó értékű erő hat C) a testre erő hat,

Részletesebben

É Ö É É Ú ü É Ü É ü Ü ü

É Ö É É Ú ü É Ü É ü Ü ü É Ö É É Ú ü É Ü É ü Ü ü ü É ü ü ü ü Ü ü Ü Ü ü Ü ü ü ü ü ü ű ű ü ü ű ü ü ü ü ü ü Ü ü ű Ö ü ü Ö ű ü Ö ü ü ü Ö ü ü Ö ü ü Ö ü Öü Ú Ö ü ü Ö Ö ű ü ü ű ü ü Ö ü É ü ü ü É ű ü ü ü ü ü Ö ü ű ü Ö ü ü Ö ű ű ü ü ü

Részletesebben

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13.

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13. Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 017. február 13. A lejtő mint kényszer A lejtő egy ún. egyszerű gép. A következő problémában először a lejtőt rögzítjük, és egy m tömegű test súrlódás nélkül lecsúszik

Részletesebben

A 36. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs 2017

A 36. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs 2017 A 6 Mikola Sándor Fizikaereny feladatainak egoldáa Döntő - Gináziu 0 oztály Péc 07 feladat: a) A ki tet felcúzik a körlejtőn közben a koci gyorula ozog íg a tet a lejtő tetejére ér Ekkor indkét tet ízzinte

Részletesebben

ő ó ü ö ő ö ö ő ö ó ű ö ő ó ó ü ő ü ö ű ö ő ó ó ő ö ö ó ő ö ö ő ű ö ő ű ö ö ő ő ő ö ö ú ó ö ö ö ő ő ó ő ü ó ó ű ö ö ü ő ü ö ő ü ő ó ű ö ö ö ó ö ö ö ü

ő ó ü ö ő ö ö ő ö ó ű ö ő ó ó ü ő ü ö ű ö ő ó ó ő ö ö ó ő ö ö ő ű ö ő ű ö ö ő ő ő ö ö ú ó ö ö ö ő ő ó ő ü ó ó ű ö ö ü ő ü ö ő ü ő ó ű ö ö ö ó ö ö ö ü ú ő ö ó ő ü ö ó ó ó ö Ö ú ó ó ó ö ő ö ő ö ő ö ú Ö ó ó ű ö ő ó ö ű ö ö ő ö ó ű ö ő ö ő ö ú ü ű ö ő ó ö ő ö ó ö Ó ű ö ő ö ó ü ú ú ö ö ü ü ö ü ú ő Ű ö ő ö ú ó ű ü ő ö ő ü ö ü ő ó ü ú ü ö ö ó Ó ó ó ő ü ö ö

Részletesebben

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen

Részletesebben

2007/2008. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló. 2007. november 9. MEGOLDÁSOK

2007/2008. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló. 2007. november 9. MEGOLDÁSOK 007/008. tané Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny I. forduló 007. noeber 9. MEGOLDÁSOK 007-008. tané - Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny I. forduló Megoldáok. d = 50 = 4,4 k/h = 4 / a) t =? b) r =? c) =?,

Részletesebben

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. J 0,063 kg kg + m 3

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. J 0,063 kg kg + m 3 Hatvani István fizikaverseny 016-17. 1. kategória 1..1.a) Két eltérő méretű golyó - azonos magasságból - ugyanakkora végsebességgel ér a talajra. Mert a földfelszín közelében minden szabadon eső test ugyanúgy

Részletesebben

Fizika I minimumkérdések:

Fizika I minimumkérdések: Fizika I minimumkérdések: 1. Elmozdulás: r 1, = r r 1. Sebesség: v = dr 3. Gyorsulás: a = dv 4. Sebesség a gyorsulás és kezdei sebesség ismereében: v ( 1 ) = 1 a () + v ( 0 0 ) 5. Helyvekor a sebesség

Részletesebben

Munka, energia, teljesítmény

Munka, energia, teljesítmény Munka, energia, teljesítmény Ha egy tárgyra, testre erő hat és annak hatására elmozdul, halad, megváltoztatja helyzetét, akkor az erő munkát végez. Ez a munka annál nagyobb, minél nagyobb az erő (F) és

Részletesebben

Fizika előkészítő feladatok Dér-Radnai-Soós: Fizikai Feladatok I.-II. kötetek (Holnap Kiadó) 1. hét Mechanika: Kinematika Megoldandó feladatok: I.

Fizika előkészítő feladatok Dér-Radnai-Soós: Fizikai Feladatok I.-II. kötetek (Holnap Kiadó) 1. hét Mechanika: Kinematika Megoldandó feladatok: I. Fizika előkészítő feladatok Dér-Radnai-Soós: Fizikai Feladatok I.-II. kötetek (Holnap Kiadó) 1. hét Mechanika: Kinematika 1.5. Mennyi ideig esik le egy tárgy 10 cm magasról, és mekkora lesz a végsebessége?

Részletesebben

Statisztika gyakorló feladatok

Statisztika gyakorló feladatok . Konfidencia inervallum beclé Saizika gyakorló feladaok Az egyeemiák alkoholfogyazái zokáainak vizgálaára 995. avazán egy mina alapján kérdıíve felméré végezek. A vizgál egyeemek: SOTE, ELTE Jog, KözGáz.

Részletesebben

Munka, energia, teljesítmény

Munka, energia, teljesítmény Munka, energia, teljesítmény Ha egy tárgyra, testre erő hat és annak hatására elmozdul, halad, megváltoztatja helyzetét, akkor az erő munkát végez. Ez a munka annál nagyobb, minél nagyobb az erő (F) és

Részletesebben

(2.1) A mátrixok oszlopai vagy sorai vektorok, amelyekkel összefüggésben felvetődik a lineáris függetlenség és a mátrix rangjának kérdése.

(2.1) A mátrixok oszlopai vagy sorai vektorok, amelyekkel összefüggésben felvetődik a lineáris függetlenség és a mátrix rangjának kérdése. _Tulajdonágér-1. Tulajdonágér.1. A lineári érről A lineári ér, vagy vekorér halmaz, amelyben bizonyo műveleek érelmezeek, é amelynek elemeire meghaározo ulajdonágok érvényeek [1]. Szám-n-eek, vekorok ilyen

Részletesebben

MŰSZAKI FIZIKA I. Dr. Iványi Miklósné Professor Emeritus. 6. Előadás. PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék. Műszaki Fizika-I/EA-VI/1

MŰSZAKI FIZIKA I. Dr. Iványi Miklósné Professor Emeritus. 6. Előadás. PTE PMMK Műszaki Informatika Tanszék. Műszaki Fizika-I/EA-VI/1 MŰSZAK FZKA Dr. ványi Milóné Profeor Emeriu 6. Előadá PTE PMMK Műzai nformaia Tanzé Műzai Fizia-/EA-V/ Műzai Fizia-/EA-V/ PTE PMMK Műzai nformaia Tanzé Ellenálláo oro é párhuzamo apcoláa a) Ellenálláo

Részletesebben

FIZIKA Tananyag a tehetséges gyerekek oktatásához

FIZIKA Tananyag a tehetséges gyerekek oktatásához HURO/1001/138/.3.1 THNB FIZIKA Tananyag a tehetséges gyerekek oktatásához Készült A tehetség nem ismer határokat HURO/1001/138/.3.1 című projekt keretén belül, melynek finanszírozása a Magyarország-Románia

Részletesebben

7. osztály minimum követelmények fizikából I. félév

7. osztály minimum követelmények fizikából I. félév 7. oztály iniu követelények fizikából I. félév Fizikai ennyiégek Sebeég Jele: v Definíciója: az a fizikai ennyiég, aely egutatja, ogy a tet egyégnyi idő alatt ekkora utat tez eg. Kizáítái ódja, (képlete):

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Mechanika. 1.1. A kinematika alapjai

Mechanika. 1.1. A kinematika alapjai Tartalojegyzék Mecanika 1. Mecanika 4. Elektroágnee jelenégek 1.1. A kineatika alapjai 1.2. A dinaika alapjai 1.3. Munka, energia, teljeítény 1.4. Egyenúlyok, egyzerű gépek 1.5. Körozgá 1.6. Rezgéek 1.7.

Részletesebben

Részletes megoldások. Csajági Sándor és Dr. Fülöp Ferenc. Fizika 9. című tankönyvéhez. R.sz.: RE 16105

Részletes megoldások. Csajági Sándor és Dr. Fülöp Ferenc. Fizika 9. című tankönyvéhez. R.sz.: RE 16105 K O S Á D L O G ME Rézlete egoldáok Cajági Sándor é Dr. Fülöp Ferenc Fizika 9 cíű tankönyvéhez R.z.: RE 605 Tartalojegyzék:. lecke A echanikai ozgá. lecke Egyene vonalú egyenlete ozgá 3. lecke Átlagebeég,

Részletesebben

Atomfizika zh megoldások

Atomfizika zh megoldások Atomfizika zh megoldáok 008.04.. 1. Hány hidrogénatomot tartalmaz 6 g víz? m M = 6 g = 18 g H O, perióduo rendzerből: (1 + 1 + 16) g N = m M N A = 6 g 18 g 6 10 3 1 = 103 vízekula van 6 g vízben. Mivel

Részletesebben