Gazdasági matematika I.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gazdasági matematika I."

Átírás

1 Gazdasági matematika I. Losonczi László, Pap Gyula Debreceni Egyetem, Informatikai Kar I. félév Előadó: Hajdu Lajos Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 1 / 124

2 Félévközi kötelező házi feladatok beadási határideje: Az 1. házi feladatot a szakhét előtti héten a gyakorlaton kell beadni a gyakorlatvezetőnek. A 2. házi feladatot a szorgalmi időszak utolsó előtti hetén kell beadni a gyakorlatvezetőnek. Ezek teljesítése, valamint a gyakorlatra járás (legfeljebb 3 hiányzás) szükséges a gyakorlati aláíráshoz! Vizsgaidőpontok: Lásd Neptun. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 2 / 124

3 Kötelezo irodalom: LOSONCZI LÁSZLÓ Előadáskövető anyagok és feladatok losi/huindex.htm HAJDU LAJOS Előadáskövető anyagok és feladatok hajdul Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 3 / 124

4 Ajánlott irodalom: KNUT SYDSÆTER és PETER HAMMOND Matematika közgazdászoknak Aula, HATVANI LÁSZLÓ Kalkulus közgazdászoknak Polygon, Szeged, KOZMA LÁSZLÓ Matematikai alapok Studium Kiadó, DENKINGER GÉZA, GYURKÓ LAJOS Analízis gyakorlatok Nemzeti Tankönyvkiadó, Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 4 / 124

5 1. A HALMAZELMÉLET ALAPJAI 1.1 Halmazok Tartalmazás jelölése a B b / A (a eleme a B halmaznak) (b nem eleme az A halmaznak) Halmazok megadási módjai felsorolás; például A = {2, 3, 5, 7, 11} ismert halmaz adott tulajdonságú elemeinek megadása; például A = {n N : n páros}, ahol N := {1, 2,... } a természetes számok halmaza Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 5 / 124

6 1. A HALMAZELMÉLET ALAPJAI 1.1 Halmazok Definíciók Üres halmaz: melynek egyetlen eleme sincs; jelölése: Az A és B halmazok egyenlőek, ha elemei ugyanazok; jelölése: A = B; tagadása: A B Az A halmaz részhalmaza a B halmaznak, ha A minden eleme benne van a B halmazban; jelölése: A B, illetve B A, amit úgy olvasunk, hogy B tartalmazza az A halmazt Az A halmaz valódi részhalmaza a B halmaznak, ha A B és A B Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 6 / 124

7 1. A HALMAZELMÉLET ALAPJAI 1.1 Halmazok Logikai alapfogalmak Állítás: olyan kijelentés, melyről egyértelműen eldönthető, hogy igaz vagy hamis. Logikai műveletek: P (nem P, azaz P tagadása) pontosan akkor igaz, ha P hamis P Q (P és Q) pontosan akkor igaz, ha P és Q is igaz P Q (P vagy Q) pontosan akkor igaz ha, P és Q legalább egyike igaz P = Q (P-ből következik Q) pontosan akkor igaz, ha P hamis vagy ha Q igaz P Q (P ekvivalens Q-val) pontosan akkor igaz, ha P és Q vagy mindketten igazak vagy mindketten hamisak Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 7 / 124

8 1. A HALMAZELMÉLET ALAPJAI 1.1 Halmazok P = Q esetén azt mondjuk, hogy P elegendő Q teljesüléséhez, másképpen Q szükséges P teljesüléséhez P Q esetén azt mondjuk, hogy P szükséges és elegendő Q teljesüléséhez P Q pontosan akkor igaz, ha P = Q és Q = P is igaz, azaz (P Q) (P = Q) (Q = P) tetszőleges P és Q állításokra igaz Az indirekt bizonyítás alapja: (P = Q) ( Q = P) tetszőleges P és Q állításokra igaz Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 8 / 124

9 1. A HALMAZELMÉLET ALAPJAI 1.1 Halmazok Logikai kvantorok univerzális kvantor: x = minden x-re egzisztenciális kvantor: x = van olyan x melyre Példák: A B ( x) (x A = x B) és A = B ( x) ( (x A = x B) (x B = x A) ) igazak tetszőleges A és B halmazokra Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 9 / 124

10 1. A HALMAZELMÉLET ALAPJAI 1.1 Halmazok Műveletek egy X halmaz részhalmazaival A és B egyesítése = uniója: A B := {x X : x A vagy x B} A és B metszete = közös része: A B := {x X : x A és x B} A és B különbsége: A \ B := {x X : x A és x / B} A komplementere (X-re nézve): A := X \ A Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 10 / 124

11 1. A HALMAZELMÉLET ALAPJAI 1.1 Halmazok Halmazműveletek tulajdonságai kommutativitás: A B = B A, A B = B A asszociativitás: A (B C) = (A B) C, A (B C) = (A B) C disztributivitás: A (B C) = (A B) (A C), A (B C) = (A B) (A C) idempotencia: A A = A, A A = A de Morgan azonosságok: A B = A B, A B = A B Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 11 / 124

12 1. A HALMAZELMÉLET ALAPJAI 1.1 Halmazok Halmazrendszer Olyan (nemüres) halmaz, melynek elemei halmazok Ha I egy (nemüres) halmaz és minden i I elemhez meg van adva egy A i -vel jelölt halmaz, akkor az A = {A i : i I} halmazrendszert I-vel indexelt halmazrendszernek nevezzük, I neve indexhalmaz Egy R halmazrendszer uniója és metszete: R := { x : ( A R) x A }, R := { x : ( A R) x A } Ha A = {A i : i I} egy I-vel indexelt halmazrendszer, akkor A i := A, A i := A i I i I Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 12 / 124

13 1. A HALMAZELMÉLET ALAPJAI 1.2 Relációk Két halmaz Descartes szorzata Az A és B halmazok Descartes szorzata (vagy direkt szorzata) e halmazok elemeiből képezett összes (a, b) rendezett párok halmaza, ahol a A, b B. Jelölése: A B := {(a, b) : a A, b B}. További jelölés: A 2 := A A. Rendezett párok egyenlősége (a, b) = (c, d) akkor és csakis akkor ha a = c, b = d. Két halmaz közötti reláció Az A és B halmazok Descartes szorzatának egy R A B részhalmazát az A és B közötti relációnak nevezzük. Ha (a, b) R, akkor azt mondjuk, hogy az a elem R relációban van b-vel. Jelölése: a R b. Ha A = B, akkor az A és B közötti relációt A-n értelmezett relációnak mondjuk. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 13 / 124

14 1. A HALMAZELMÉLET ALAPJAI 1.2 Relációk Ekvivalencia reláció Az A halmazon értelmezett R A A reláció ekvivalencia reláció, ha reflexív, azaz ( a A) a R a szimmetrikus, azaz ( a, b A) a R b = b R a tranzitív, azaz ( a, b, c A) (a R b b R c) = a R c. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 14 / 124

15 1. A HALMAZELMÉLET ALAPJAI 1.2 Relációk Osztályozás = diszjunkt halmazokra bontás = particionálás Egy halmaz felbontását páronként diszjunkt halmazok uniójára a halmaz osztályozásának nevezzük. Ekvivalencia reláció osztályozást hajt végre Ha R egy ekvivalencia reláció az A halmazon, akkor az egymással relációban álló elemeket egy-egy osztályba sorolva az A egy osztályozását kapjuk. Ha egy A halmazon adott egy osztályozás, akkor az egymással egy osztályba sorolt elemeket relációban állóknak tekintve egy ekvivalencia relációt kapunk az A halmazon, melynek osztályai éppen a kiindulásként vett osztályok. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 15 / 124

16 1. A HALMAZELMÉLET ALAPJAI 1.2 Relációk Féligrendezés, rendezés Az A halmazon értelmezett R A A reláció féligrendezés, ha reflexív, azaz ( a A) a R a antiszimmetrikus, azaz ( a, b A) (a R b b R a) = (a = b). tranzitív, azaz ( a, b, c A) (a R b b R c) = a R c. Az A halmazon értelmezett R A A reláció rendezés, ha féligrendezés, és ha ( a, b A) (a R b b R a). Példák: Egy X halmaz összes részhalmazán a tartalmazási reláció féligrendezés. A valós számok R halmazán a reláció rendezés. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 16 / 124

17 1. A HALMAZELMÉLET ALAPJAI 1.2 Relációk Valós számhalmazok korlátossága A R felülről korlátos, ha ( k R) ( a A) a k. Ekkor a k számot A egy felső korlátjának nevezzük. A R alulról korlátos, ha ( k R) ( a A) a k. Ekkor a k számot A egy alsó korlátjának nevezzük. A R korlátos, ha alulról és felülről is korlátos. s R az A R pontos felső korlátja = szuprémuma, ha s az A felső korlátja; A bármely s felső korlátjára s s. Jelölés: s = sup A. i R az A R pontos alsó korlátja = infimuma, ha i az A alsó korlátja; A bármely i alsó korlátjára i i. Jelölés: i = inf A. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 17 / 124

18 1. A HALMAZELMÉLET ALAPJAI 1.2 Relációk Függvény Az A és B halmazok között értelmezett F A B reláció függvény, ha minden a A elemhez pontosan egy olyan b B elem létezik, melyre a F b teljesül. Ilyenkor a b = F(a) jelölést használjuk, a függvény jelölése pedig F : A B. D F := A az F függvény értelmezési tartománya. R F := {F(a) : a A} az F függvény értékkészlete. Az F : A B függvény injektív, ha ( a, b A) a b = F(a) F(b) Az F : A B függvény szürjektív, ha R F = B. Az F : A B függvény bijektív, ha injektív és szürjektív. Ha F : A B injektív, akkor az F 1 : R F A inverz függvény értelmezése: F 1 (b) = a ha b = F(a). Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 18 / 124

19 2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok axiómarendszere A valós számok R halmaza teljesíti a következő 3 axiómacsoportot: Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve: R R (x, y) x + y R R (x, y) x y összeadás, szorzás. Az összeadás axiómái: ( x, y R) x + y = y + x, ( x, y, z R) x + (y + z) = (x + y) + z, ( 0 R) ( x R) x + 0 = x, ( x R) ( x R) x + ( x) = 0. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 19 / 124

20 2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok axiómarendszere Testaxiómák A szorzás axiómái: ( x, y R) x y = y x, ( x, y, z R) x (y z) = (x y) z, ( 1 R, 1 0) ( x R) x 1 = x, ( x R, x 0) ( x 1 R) x x 1 = 1. Továbbá ( x, y, z R) x (y + z) = x y + x z. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 20 / 124

21 2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok axiómarendszere Rendezési axiómák R-en értelmezve van egy rendezési reláció, melyre Teljességi axióma ( x, y, z R) x y = x + z y + z, ( x, y R) (0 x) (0 y) = 0 x y. R a rendezésre nézve teljes, azaz R bármely nemüres felülről korlátos részhalmazának létezik pontos felső korlátja. R létezése Létezik olyan R halmaz, mely teljesíti ezt a 3 axiómacsoportot (és ez a halmaz bizonyos értelemben egyértelmű). A valós számokat a számegyenesen modellezhetjük. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 21 / 124

22 2. A VALÓS SZÁMOK 2.2 R nevezetes részhalmazai, abszolút érték, távolság R nevezetes részhalmazai Természetes számok halmaza: N := {1, 2, 3, 4,... } Egész számok halmaza: Z := {0, ±1, ±2, ±3,... } Racionális számok halmaza: Q := { p q : p, q, Z, q 0} N az R-nek az a legszűkebb részhalmaza, melyre teljesül az, hogy 1 N, ha n N, akkor n + 1 N. Teljes indukció Ha egy M N részhalmazra teljesül az, hogy 1 M, ha n M, akkor n + 1 M, akkor M = N. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 22 / 124

23 2. A VALÓS SZÁMOK 2.2 R nevezetes részhalmazai, abszolút érték, távolság R intervallumai a, b R, a < b esetén nyílt: zárt: balról nyílt, jobbról zárt: balról zárt, jobbról nyílt: elfajult: ]a, b[ :={x R : a < x < b}, [a, b] :={x R : a x b}, ]a, b] :={x R : a < x b}, [a, b[ :={x R : a x < b}, [a, a] :={x R : a x a} = {a}, végtelen: ]a, [ := {x R : a < x}, [a, [ := {x R : a x}, ], b[ := {x R : x < b}, ], b] := {x R : x b}, ], [ := R. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 23 / 124

24 2. A VALÓS SZÁMOK 2.2 R nevezetes részhalmazai, abszolút érték, távolság Valós szám abszolút értéke Az x R szám abszolút értéke: x := Az abszolút érték tulajdonságai Bármely x, y R esetén x 0, és x = 0 x = 0, xy = x y, x + y x + y, x y x y, x a a x a, x < a a < x < a. { x ha x 0, x ha x < 0. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 24 / 124

25 2. A VALÓS SZÁMOK 2.2 R nevezetes részhalmazai, abszolút érték, távolság R pontjainak távolsága Az x R és y R pontok távolsága: d(x, y) := x y A távolság tulajdonságai Bármely x, y, z R esetén d(x, y) 0, és d(x, y) = 0 x = y, d(x, y) = d(y, x), d(x, y) d(x, z) + d(z, y). Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 25 / 124

26 2. A VALÓS SZÁMOK 2.3 A teljességi axióma néhány következménye Az R bármely nemüres alulról korlátos részhalmazának van pontos alsó korlátja. A természetes számok halmaza felülről nem korlátos. A valós számok Archimedesi tulajdonsága Bármely x > 0 és y R számokhoz van olyan n N, hogy y < nx. Cantor metszettétele Zárt intervallumok egymásba skatulyázott sorozatának metszete nemüres, azaz ha [a n, b n ] (n N) zárt egymásba skatulyázott intervallumok sorozata, azaz akkor [a 1, b 1 ] [a 2, b 2 ] [a 3, b 3 ]..., n=1 [a n, b n ]. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 26 / 124

27 2. A VALÓS SZÁMOK 2.3 A teljességi axióma néhány következménye Valós számok egész kitevős hatványozása Az x R szám egész kitevős hatványai: x 1 := x, x n+1 := x n x (n N), x 0 := 1, x n := 1 (x 0, n N) x n Nemnegatív valós szám n-edik gyökének létezése Bármely x 0 nemnegatív valós számhoz és n N természetes számhoz pontosan egy olyan y 0 nemnegatív valós szám létezik, melyre y n = x. Jelölés: y = n x = x 1 n. Elnevezés: y az x szám n-edik gyöke. Pozitív x > 0 valós szám racionális r Q kitevős hatványa: x r := q x p, ahol r = p, p Z, q N. q Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 27 / 124

28 2. A VALÓS SZÁMOK 2.4 Topológiai fogalmak, Bolzano-Weierstrass tétel Az a R pont ε > 0 sugarú (nyílt) környezete: K (a, ε) := {x R : d(x, a) < ε} = ]a ε, a + ε[ Az a R pont az A R halmaz belső pontja, ha a-nak van olyan környezete, mely teljesen benne van A-ban, azaz ha ( ε > 0) (K (a, ε) A). Az a R pont az A R halmaz izolált pontja, ha a A, és a-nak van olyan környezete, melyben a-n kívül nincs A-beli pont: (a A) ( ( ε > 0) (K (a, ε) \ {a}) A = ). Az a R pont az A R halmaz torlódási pontja, ha a bármely környezetében van tőle különböző A-beli pont, azaz ha ( ) ( ε > 0) (K (a, ε) \ {a}) A. Az a R pont az A R halmaz határpontja, ha a bármely környezetében van ( A-beli és nem A-beli pont is, azaz ha (K ) ( ) ) ( ε > 0) (a, ε) A K (a, ε) A. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 28 / 124

29 2. A VALÓS SZÁMOK 2.4 Topológiai fogalmak, Bolzano-Weierstrass tétel A R összes belső pontjainak halmazát A belsejének nevezzük és A -rel jelöljük. A R összes határpontjainak halmazát A határának nevezzük és A-val jelöljük. Az A R halmazt nyíltnak nevezzük, ha minden pontja belső pontja A-nak. Az A R halmazt zártnak nevezzük, ha komplementere nyílt. Egy A R halmaz akkor és csakis akkor zárt, ha tartalmazza összes torlódási pontját. Bolzano-Weierstrass tétel Bármely korlátos végtelen számhalmaznak van torlódási pontja. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 29 / 124

30 3. SOROZATOK 3.1 Sorozatok korlátossága, monotonitása, konvergenciája Valós számsorozat Egy a : N R függvényt valós számsorozatnak nevezünk. Jelölés: (a n ) = (a n ) n N, ahol a n := a(n) ha n N. Sorozat megadása képlettel; például a n = 1 n ha n N. rekurzív módon; például a 1 = 1, és a n+1 = 2 + a n ha n N. szabállyal; például a n := az n-edik prímszám. Sorozat korlátossága (a n ) n N felülről korlátos, ha ( k R) ( n N) a n k. Az ilyen k számot a sorozat felső korlátjának nevezzük. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 30 / 124

31 3. SOROZATOK 3.1 Sorozatok korlátossága, monotonitása, konvergenciája Sorozat korlátossága (a n ) n N alulról korlátos, ha ( k R) ( n N) a n k. Az ilyen k számot a sorozat alsó korlátjának nevezzük. Sorozat korlátossága Az (a n ) n N Sorozat monotonitása sorozat akkor és csakis akkor korlátos, ha ( K R) ( n N) a n K. (a n ) n N monoton növekvő, ha ( n N) a n+1 a n. (a n ) n N monoton csökkenő, ha ( n N) a n+1 a n. (a n ) n N szigorúan monoton növekvő, ha ( n N) a n+1 > a n. (a n ) n N szigorúan monoton csökkenő, ha ( n N) a n+1 < a n. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 31 / 124

32 3. SOROZATOK 3.1 Sorozatok korlátossága, monotonitása, konvergenciája Konvergens valós számsorozat Az (a n ) n N sorozatot konvergensnek nevezzük, ha van olyan a R, hogy bármely ε > 0-hoz létezik olyan N(ε) R szám, hogy a n a < ε amennyiben n > N(ε). Az a számot a sorozat határértékének (limeszének) nevezzük. Jelölés: a n a (n ), vagy lim a n = a. n Az (a n ) n N sorozatot divergensnek nevezünk, ha nem konvergens. A konvergencia környezetes átfogalmazása Az (a n ) n N sorozat konvergens és határértéke a R akkor és csakis akkor, ha az a pont bármely környezetén kívül a sorozatnak csak véges sok eleme van. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 32 / 124

33 3. SOROZATOK 3.1 Sorozatok korlátossága, monotonitása, konvergenciája Ha egy sorozatban véges sok elemet teszőlegesen megváltoztatunk, vagy a sorozatból véges sok elemet elhagyunk, vagy a sorozathoz véges sok elemet hozzáveszünk, akkor a sorozat konvergenciája vagy divergenciája nem változik, és konvergencia esetén a határértéke sem változik. A határérték egyértelműsége Konvergens sorozatnak pontosan egy határértéke van. A konvergencia és a korlátosság kapcsolata Konvergens sorozat korlátos. Van olyan korlátos sorozat, mely divergens (nem konvergens). Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 33 / 124

34 3. SOROZATOK 3.1 Sorozatok korlátossága, monotonitása, konvergenciája {a n : n N} a sorozat elemeiből álló halmaz (azaz a sorozat mint függvény értékkészlete) A konvergencia és a monotonitás kapcsolata Ha az (a n ) n N sorozat monoton növekvő és felülről korlátos, akkor konvergens és lim a n = sup{a n : n N}. n Ha az (a n ) n N sorozat monoton csökkenő és alulról korlátos, akkor konvergens és lim a n = inf{a n : n N}. n Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 34 / 124

35 3. SOROZATOK 3.2 Műveletek, rendezés és konvergencia kapcsolata A konvergencia és a műveletek kapcsolata Ha a n a, b n b (n ), akkor a n + b n a + b (n ), a n b n ab (n ), a n a b n b ca n ca a n a (n ). (n ), ha b n, b 0, (n ), Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 35 / 124

36 3. SOROZATOK 3.2 Műveletek, rendezés és konvergencia kapcsolata Előjel=signum függvény 1 ha x > 0, sign(x) := 0 ha x = 0, 1 ha x < 0. A konvergencia és a rendezés kapcsolata Konvergens sorozat jeltartó, azaz ha a n a 0 (n ), akkor van olyan n 0 R, hogy sign(a n ) = sign(a) ha n > n 0. A konvergencia megőrzi a monotonitást, azaz ha a n b n (n N) és a n a, b n b (n ), akkor a b. Érvényes a rendőrtétel, azaz ha a n a, b n a (n ) és a n x n b n (n N), akkor (x n ) n N is konvergens és x n a (n ). Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 36 / 124

37 3. SOROZATOK 3.3 Bővített valós számok, végtelenhez tartó sorozatok Bővített valós számok halmaza R b := R {+ } { } Jelölés: := + Műveletek R b -ben Bármely x R esetén x + (± ) := (± ) + x = ±, Rendezés R b -ben (+ ) + (+ ) := +, ( ) + ( ) :=, x (± ) := (± ) x = ± ha x > 0, x (± ) := (± ) x = ha x < 0, (+ ) (± ) := ±, ( ) (± ) :=, x := 0. ± Bármely x R esetén < x < +. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 37 / 124

38 3. SOROZATOK 3.3 Bővített valós számok, végtelenhez tartó sorozatok NINCSENEK ÉRTELMEZVE AZ ALÁBBIAK: (+ ) + ( ), ( ) + (+ ), 0 (± ), (± ) 0, + +, +, +,, x 0 ha x R b. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 38 / 124

39 3. SOROZATOK 3.3 Bővített valós számok, végtelenhez tartó sorozatok A határérték fogalmának kiterjesztése Azt mondjuk, hogy az (a n ) n N sorozat határértéke +, ha bármely K R számhoz van olyan N(K ) R, hogy a n > K ha n > N(K ). Jelölés: a n + (n ) vagy lim a n = +. n Azt mondjuk, hogy az (a n ) n N sorozat határértéke, ha bármely K R számhoz van olyan N(K ) R, hogy Jelölés: a n (n ) vagy a n < K ha n > N(K ). lim a n =. n Ha a n + vagy a n, akkor a sorozat divergens, de van határértéke! Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 39 / 124

40 3. SOROZATOK 3.3 Bővített valós számok, végtelenhez tartó sorozatok Környezetek R b -ben + környezetei a ]K, + [ (K R) intervallumok, környezetei a ], K [ (K R) intervallumok A határérték környezetes átfogalmazása R b -ben Egy sorozat határértéke + (illetve ) akkor és csakis akkor, ha + (illetve ) bármely környezetén kívül a sorozatnak csak véges sok eleme van. Pontos felső korlát R b -ben Ha A R felülről nem korlátos, akkor sup A := +. Ha A R alulól nem korlátos, akkor inf A :=. Minden A R halmaznak van szuprémuma és infimuma R b -ben. Minden monoton sorozatnak van határértéke R b -ben. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 40 / 124

41 3. SOROZATOK 3.3 Bővített valós számok, végtelenhez tartó sorozatok A határérték és műveletek kapcsolata R b -ben Ha a n a, b n b (n ), ahol most a, b R b, és c R, akkor a n + b n a + b (n ), ha a + b értelmezve van, a n b n a b (n ), ha a b értelmezve van, a n a (n ), ha b n 0 (n N), b n b és a értelmezve van, b c a n c a (n ), ha c a értelmezve van, továbbá ha a n (n ), akkor 1 a n 0 (n ). Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 41 / 124

42 3. SOROZATOK 3.4 Nevezetes határértékek + ha a > 0, n a 1 ha a = 0, 0 ha a < 0. Ha a > 0, akkor n a 1 (n ). 0 ha a < 1, a n 1 ha a = 1, + ha a > 1, divergens ha a 1. Ha a < 1 és k R, akkor n k a n 0 (n ). n n 1 (n ). Ha a R, akkor an 0 (n ). n! ( Az a n = ) n (n N) sorozat szigorúan monoton növekvő n és felülről korlátos, a n < 3 (n N), így konvergens. Határértéke egy nevezetes szám, amit e-vel jelölünk, közelitő értéke e 2, 72. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 42 / 124

43 4. SOROK 4.1 Definíció, konvergencia, divergencia, összeg Számsor Egy (a n ) n N valós számsorozat elemeit az összeadás jelével összekapcsolva kapott ( a 1 + a 2 + vagy a n röviden ) a n összeget számsornak (vagy numerikus sornak) nevezzük. A a n sort konvergensnek nevezzük, ha részletösszegeinek n s n := a 1 + a a n = a k (n N) sorozata konvergens, és ekkor a sor összege s := lim s n, és azt n írjuk, hogy n a n = s, azaz a n = lim a k. A a n n=1 n=1 n=1 k=1 n k=1 sort divergensnek nevezzük, ha nem konvergens. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 43 / 124

44 4. SOROK 4.1 Definíció, konvergencia, divergencia, összeg A n=1 aq n 1 = a + aq + aq 2 +, (a, q R, a 0) geometriai sor akkor és csakis akkor konvergens, ha q < 1, és akkor aq n 1 = n=1 a 1 q = első tag 1 kvóciens. A n=1 1 n harmónikus sor divergens. Sor konvergenciájának szükséges feltétele Ha a n=1 a n sor konvergens, akkor lim n a n = 0. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 44 / 124

45 4. SOROK 4.1 Definíció, konvergencia, divergencia, összeg Leibniz tétele (elegendő feltétel alternáló sorok konvergenciájára) A n=1 ( 1) n+1 a n (a n 0, n N) alternáló sor konvergens, ha (a n ) n N monoton csökkenően tart nullához, és ekkor a sor s összegére, és részletösszegeinek (s n ) n N sorozatára teljesül Például a n=1 s s n a n+1 (n N). ( 1) n+1 1 n = alternáló sor 4 konvergens (és összege ln 2). Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 45 / 124

46 4. SOROK 4.2 Pozitív tagú sorok A a n sort akkor nevezzük pozitív tagúnak, ha a n > 0 (n N). Pozitív tagú sor akkor és csakis akkor konvergens, ha a részletösszegeiből álló sorozat felülről korlátos. Majoráns/minoráns teszt Legyenek 0 < a n b n (n N). Ha a b n sor konvergens, akkor a a n sor is konvergens. Ha a a n sor divergens, akkor a b n sor is divergens. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 46 / 124

47 4. SOROK 4.2 Pozitív tagú sorok Hányados/D Alambert teszt Legyen a n pozitív tagú sor. Ha ( q < 1) ( n N) a n+1 a n q, akkor a a n sor konvergens. Ha ( n N) a n+1 a n 1, akkor a a n sor divergens. Hányados/D Alambert teszt limeszes alakja Legyen a n pozitív tagú sor, és tegyük fel, hogy a n+1 lim = L R b. n a n Ha L < 1, akkor a a n sor konvergens. Ha L > 1, akkor a a n sor divergens. Ha L = 1, akkor a a n sor lehet konvergens, és lehet divergens is. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 47 / 124

48 4. SOROK 4.2 Pozitív tagú sorok Gyök/Cauchy teszt Legyenek a n 0 (n N). Ha ( q < 1) ( n N) n a n q, akkor a a n sor konvergens. Ha ( n N) n a n 1, akkor a a n sor divergens. Gyök/Cauchy teszt limeszes alakja Legyenek a n 0 (n N), és tegyük fel, hogy Ha L < 1, akkor a a n Ha L > 1, akkor a a n Ha L = 1, akkor a a n divergens is. lim n n a n = L R b. sor konvergens. sor divergens. sor lehet konvergens, és lehet Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 48 / 124

49 4. SOROK 4.3 Abszolút konvergencia, műveletek sorokkal A a n sort abszolút konvergensnek nevezzük, ha a a n sor konvergens. A a n sort feltételesen konvergensnek nevezzük, ha a sor konvergens, de nem abszolút konvergens. Abszolút konvergens sor konvergens, de konvergens sor lehet nem abszolút konvergens. Sor átrendezése Ha ϕ : N N bijektív, akkor a a ϕ(n) sort a a n sor átrendezésének nevezzük. Abszolút konvergens sor bármely átrendezése is konvergens, és az átrendezett sor összege megegyezik az eredeti sor összegével. Feltételesen konvergens sornak van olyan átrendezése, mely divergens, vagy melynek összege egy tetszőlegesen előírt szám. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 49 / 124

50 4. SOROK 4.3 Abszolút konvergencia, műveletek sorokkal A Konvergens sor tetszőlegesen zárójelezhető, és a zárójelezett sor összege megegyezik az eredeti sor összegével. Ha a n és b n konvergensek és c R, akkor (a n + b n ) és (c a n ) is konvergensek, és (a n + b n ) = a n + b n, (c a n ) = c a n. n=0 n=1 n=1 n=1 a n és b n sorok Cauchy-féle szorzatsora c n, ahol n=0 n=1 c n := a 0 b n + a 1 b n a n b 0 = n a k b n k. k=0 n=0 n=1 Abszolút konvergens sorok Cauchy-féle szorzatsora is abszolút konvergens, és összege a tényezősorok összegének szorzata. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 50 / 124

51 4. SOROK 4.4 Hatványsorok Egy (a n ) n N számsorozat és a R esetén a a n (x a) n összeget hatványsornak nevezzük, melynek konvergenciahalmazát azon x R pontok alkotják, melyekre a sor konvergens. A konvergenciahalmaz pontjaiban értelmezhető a sor összegfüggvénye (mint a részletösszegek határértéke). Tegyük fel, hogy a a n (x a) n hatványsor esetén lim n a n R b. n=0 n 1 Az r := n lim an R 1 b (ahol 0 := +, 1 := 0) bővített valós + n n=0 számot a hatványsor konvergenciasugarának nevezzük. Ha x a < r, akkor a hatványsor abszolút konvergens x-ben. Ha x a > r, akkor a hatványsor divergens x-ben. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 51 / 124

52 5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.1 Függvény határértéke A torlódási pont fogalmát már korábban bevezettük. Ezt most kiterjesztjük arra az esetre amikor a torlódási pont R b -beli. Azt mondjuk, hogy + ( ) torlódási pontja a D halmaznak, ha D nem korlátos felülrol (alulról). Egy D R halmaz R b -beli torlódási pontjainak halmazát D -vel fogjuk jelölni. Függvény határértéke Legyen f : D R R és legyen x 0 D. Azt mondjuk, hogy f -nek van (véges, vagy végtelen) határértéke az x 0 pontban, ha van olyan a R b bovített valós szám, hogy bármely olyan D-beli (x n ) n N sorozatra, melyre lim x n = x 0 és x n x 0, teljesül a lim f (x n ) = a n n egyenloség. a-t az f függvény x 0 pontbeli határértékének nevezzük, és lim f (x) = a-val, vagy f (x) a (x x 0 )-lal jelöljük. x x 0 Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 52 / 124

53 5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.1 Függvény határértéke Átfogalmazás Másképpen megfogalmazva: az f függvény értelmezési tartományának egy x 0 R b torlódási pontjában akkor és csakis akkor lesz f határértéke az a R b bovített valós szám, ha az értelmezési tartományból bármely x 0 -hoz konvergáló (x n ) n N sorozatot véve, melynek elemei x 0 -tól különbözoek, a függvényértékek (f (x n )) n N sorozata a-hoz tart. Határérték egyértelműsége Függvény határértéke, ha létezik, akkor egyértelmű. Határérték létezhet az x 0 pontban akkor is, ha a függvény nincs értelmezve a pontban, de torlódási pontja annak (egy halmaz torlódási pontja ugyanis nem feltétlenül pontja a halmaznak). Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 53 / 124

54 5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.1 Függvény határértéke Legyen f : D R R és legyen E D, akkor az f függvény E-re való leszukítését f E -vel jelöljük. Ez a függvény csak az E halmazon van definiálva és ott megegyezik f -fel. Jobb- és baloldali határérték x 0 R b -ben Legyen f : D R R és legyen x 0 R b a D x + 0 := D [x 0, + [ (Dx 0 := D ], x 0 ]) halmaz torlódási pontja. Akkor mondjuk, hogy az f : D R R függvénynek az a R b bovített valós szám jobboldali (baloldali) határértéke az x 0 pontban, ha a R b az x 0 pontbeli határértéke az f D + (f x0 D ) leszukített függvénynek. x0 Jobboldali (baloldali) határérték jelölése: lim f (x) = a x x 0 +0 ( lim f (x) = a) x x 0 0 Világos, hogy + -ben csak baloldali, -ben csak jobboldali határérték definiálható. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 54 / 124

55 5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.1 Függvény határértéke Függvény határértékére a fentivel ekvivalens definíció adható, de ekkor a véges és végtelenben vett véges és végtelen határértékek definíciója kissé eltéro. Függvény véges határértéke véges pontban, ε, δ-s definíció Legyen f : D R R és legyen x 0 D véges torlódási pontja D-nek. Azt mondjuk, hogy f -nek van (véges) határértéke az x 0 pontban, ha van olyan a R szám, hogy minden ε > 0-hoz van olyan δ(ε) > 0, hogy f (x) a < ε ha 0 < x x 0 < δ(ε) és x D. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 55 / 124

56 5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.1 Függvény határértéke Határérték, monotonitás és műveletek kapcsolata Legyenek f, g : D R R, x 0 D, és tegyük fel, hogy lim f (x) = a R b, x x 0 Akkor bármely c R mellett lim (f (x) + g(x)) = a + b, x x 0 lim c f (x) = c a, x x 0 lim f (x) g(x) = a b, x x 0 lim x x 0 f (x) g(x) = a b, ha a b Ha f (x) g(x) (x D, x x 0 ), akkor a b. lim g(x) = b R b. x x0 ha a + b értelmezve van, ha c a értelmezve van, ha a b értelmezve van, értelmezve van. Ha f (x) h(x) g(x) (x D, x x 0 ), és a=b, akkor lim h(x) = a. x x0 Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 56 / 124

57 5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.1 Függvény határértéke Összetett függvény A h(x) := g ( f (x) ) (x D) függvényt, ahol f : D R R, g : f (D) R, az f és g függvényekből összetett függvénynek nevezzük, f a belső, g a külső függvény. (Itt f (D) := {f (x) : x D} az f függvény értékkészlete.) Más jelölés: h = g f. Összetett függvény határértéke Legyen f : D R R, g : f (D) R, és h(x) := g ( f (x) ) (x D). Ha x 0 D, akkor lim f (x) = a, a / f ( D \ {x 0 } ), és lim g(x) = b, x x 0 y a lim x x 0 h(x) = b. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 57 / 124

58 5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.2 Függvény folytonossága Függvény folytonossága Az f : D R R függvényt folytonosnak nevezzük az x 0 D pontban, ha bármely D-beli x 0 -hoz konvergáló x n D (n N), x n x 0 (n ) sorozat esetén a függvényértékek f (x n ) (n N) sorozata az x 0 pontbeli függvényértékhez tart lim n f (x n) = f (x 0 ). Röviden: az f függvény x 0 D pontbeli folytonossága azt jelenti, hogy ha D x n x 0 (n ) akkor lim f (x n ) = f ( lim x n ) = f (x 0 ). n n Ha x 0 D D, akkor f folytonos x 0 -ban akkor, és csakis akkor, ha lim f (x) = f (x 0 ). x x0 Ha x 0 D, de x 0 / D, akkor x 0 a D izolált pontja, izolált pontokban f a definíció alapján mindig folytonos. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 58 / 124

59 5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.2 Függvény folytonossága Jobb- és baloldali folytonosság Az f : D R R függvényt jobbról (balról) folytonosnak nevezzük az x 0 D pontban, ha az f D + x0 (f D x0 ) leszukített függvény folytonos az x 0 D pontban. Ez azt jelenti, hogy az f : D R R függvény pontosan akkor jobbról (balról) folytonos az x 0 D pontban, ha bármely D-beli x 0 -hoz konvergáló x n D (n N), x n x 0 (x n x 0 ), x n x 0 (n ) sorozat esetén a függvényértékek f (x n ) (n N) sorozata az x 0 pontbeli függvényértékhez tart, lim n f (x n ) = f (x 0 ). Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 59 / 124

60 5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.2 Függvény folytonossága Függvény folytonossága,ε, δ-s ekivivalens definíció Az f : D R R függvényt az x 0 D pontban folytonosnak nevezzük, ha bármely ε > 0-hoz van olyan δ(ε) > 0, hogy f (x) f (x 0 ) < ε ha x x 0 < δ(ε) és x D. Függvény folytonossága és a műveletek kapcsolata Ha f, g : D R R folytonosak az x 0 D pontban és c R, f akkor f + g, c f, f g, g (ha g(x 0) 0) is folytonosak x 0 -ban. A h(x) = g ( f (x) ) (x D) összetett függvény folytonos x 0 -ban (ahol f : D R R, g : f (D) R), ha f folytonos x 0 -ban és g folytonos az y 0 := f (x 0 ) pontban. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 60 / 124

61 5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.3 Folytonos függvények globális tulajdonságai Azt mondjuk, hogy az f : D R R függvény a D halmazon alulról (felülről) korlátos, ha értékkészlete alulról (felülről) korlátos. monoton növekvő (csökkenő), ha x 1 < x 2, x 1, x 2 D esetén f (x 1 ) f (x 2 ) (f (x 1 ) f (x 2 )). szigorúan monoton növekvő (csökkenő), ha x 1 < x 2, x 1, x 2 D esetén f (x 1 ) < f (x 2 ) (f (x 1 ) > f (x 2 )). Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 61 / 124

62 5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.3 Folytonos függvények globális tulajdonságai Azt mondjuk, hogy az f : D R R függvénynek az x 0 D pontban lokális/helyi maximuma (minimuma) van, ha ε > 0, hogy f (x 0 ) f (x) (f (x 0 ) f (x)) x K (x 0, ε) D esetén. szigorú lokális/helyi maximuma (minimuma) van, ha ε > 0, hogy f (x 0 ) > f (x) (f (x 0 ) < f (x)) x K (x 0, ε) D, x x 0 esetén. globális/abszolút maximuma (minimuma) van, ha f (x 0 ) f (x) (f (x 0 ) f (x)) x D esetén. szigorú globális/abszolút maximuma (minimuma) van, ha f (x 0 ) > f (x) (f (x 0 ) < f (x)) x D, x x 0 esetén. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 62 / 124

63 5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.3 Folytonos függvények globális tulajdonságai Folytonos függvény jeltartó, azaz ha f : D R R folytonos az x 0 D pontban, és f (x 0 ) 0, akkor van olyan δ > 0, hogy sign(f (x)) = sign(f (x 0 )) ha x K (x 0, δ) D. Függvény folytonossága halmazon Azt mondjuk, hogy az f : D R R függvény folytonos az A D halmazon, ha f az A halmaz minden pontjában folytonos. Folytonos függvény korlátossága Korlátos zárt intervallumon folytonos függvény korlátos. Maximum, minimum létezése Korlátos zárt intervallumon folytonos függvény felveszi a függvényértékek szuprémumát és infimumát függvényértékként. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 63 / 124

64 5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.3 Folytonos függvények globális tulajdonságai Függvény egyenletes folytonossága halmazon Azt mondjuk, hogy az f : D R R függvény egyenletesen folytonos a D 1 D halmazon, ha bármely ε > 0-hoz van olyan (csak ε-tól függő) δ(ε) > 0, amelyre f (x) f (y) < ε ha x y < δ(ε) és x, y D 1. Ha f csupán folytonos D 1 -en, akkor bármely ε > 0-hoz és bármely y D 1 -hez van olyan (y-tól is függő) δ(ε, y) > 0, amelyre Cantor tétele f (x) f (y) < ε ha x y < δ(ε, y) és x D 1. Korlátos zárt intervallumon folytonos függvény ott egyenletesen folytonos. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 64 / 124

65 5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.3 Folytonos függvények globális tulajdonságai Közbenső értékek tétele Egy intervallumon folytonos függvény felvesz bármely két függvényérték közötti értéket is függvényértékként. Azaz egy intervallumon folytonos függvény értékkészlete is egy intervallum. Inverz függvény folytonossága Egy intervallumon folytonos, szigorúan monoton függvény injektív, és inverze is folytonos, és szigorúan monoton (ugyanolyan értelemben mint az eredeti függvény). Inverz függvény folytonossága Egy intervallumon folytonos és injektív függvény inverze is folytonos. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 65 / 124

66 5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.4 Az elemi függvények folytonossága x ln x := az x e x függvény inverze, ln : ]0, [ R, a x := e x ln a (x R), ahol a > 0, x log a x := az x a x függvény inverze, ahol 0 < a 1, log a : ]0, [ R, arcsin : [ 1, 1] [ π 2, π ] 2 := a sin [ ] függvény inverze, π 2, π 2 arccos : [ 1, 1] [0, π] := a cos függvény inverze, [0,π] arctg : R ] π 2, π [ 2 := a tg ] [ függvény inverze, π 2, π 2 arcctg : R ]0, π[ := a ctg függvény inverze. ]0,π[ Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 66 / 124

67 5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.4 Az elemi függvények folytonossága Elemi függvények Az f (x) = c (x R) (ahol c R tetszőleges konstans), f (x) = x (x R), f (x) = e x (x R), f (x) = ln x (x > 0), f (x) = sin x (x R), f (x) = arcsin x (x [ 1, 1]) függvényeket, és ezekből a 4 alapművelet (összeadás, kivonás, szorzás, osztás), összetett függvény képzése, leszűkítés egy intervallumra operációk véges sokszori alkalmazásával keletkező függvényeket elemi függvényeknek nevezzük. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 67 / 124

68 5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.4 Az elemi függvények folytonossága Elemi függvények Az f (x) = x α := e α ln x (x > 0), általános hatványfüggvény, a trigonometrikus függvények és inverzeik, a polinomok, racionális törtfüggvények (azaz polinomok hányadosai) elemi függvények. Az elemi függvények folytonosak. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 68 / 124

69 5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.5 Nevezetes függvényhatárértékek Nevezetes függvényhatárértékek lim (1 + x) 1 x = e, x 0 e x 1 lim = 1, x 0 x sin x lim = 1. x 0 x Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 69 / 124

70 6. DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS 6.1 Differenciálhatóság, differenciálási szabályok Differenciálhatóság, differenciálhányados/derivált Az f : I R (I R egy nem elfajult intervallum) függvényt differenciálhatónak nevezzük az x 0 I pontban, ha létezik a f (x) f (x 0 ) lim R. x x 0 x x 0 E határértéket az f függvény x 0 pontbeli differenciálhányadosának vagy deriváltjának nevezzük. Jelölés: f (x 0 ) vagy df dx (x 0). Minden olyan x I pontban, ahol f differenciálható, értelmezhetjük az x f (x) derivált függvényt. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 70 / 124

71 6. DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS 6.1 Differenciálhatóság, differenciálási szabályok A derivált jelentése: f (x) f (x 0 ) az [x 0, x] intervallumon vett differenciahányados, x x 0 ami a függvény változásának átlagsebessége; f (x 0 ) az átlagsebesség határértéke, amikor az [x 0, x] intervallum összehúzódik az x 0 pontra, azaz f (x 0 ) a függvény változásának x 0 pontbeli pillanatnyi sebessége. A derivált geometriai jelentése: f (x) f (x 0 ) az f függvény görbéjének (x 0, f (x 0 )) és (x, f (x)) x x 0 pontjait összekötő szelőjének iránytangense; f (x 0 ) az f függvény görbéjéhez az (x 0, f (x 0 )) pontban húzott érintő iránytangense. Ha f differenciálható egy pontban, akkor ott folytonos is. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 71 / 124

72 6. DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS 6.1 Differenciálhatóság, differenciálási szabályok Differenciálás és a műveletek kapcsolata Ha f, g : I R differenciálhatók az x 0 I pontban, akkor f + g is differenciálható x 0 -ban, és (f + g) (x 0 ) = f (x 0 ) + g (x 0 ), tetszőleges c R esetén c f is differenciálható x 0 -ban, és (c f ) (x 0 ) = c f (x 0 ), f g is differenciálható x 0 -ban, és (f g) (x 0 ) = f (x 0 ) g(x 0 ) + f (x 0 ) g (x 0 ), f ha g(x 0 ) 0, akkor g is differenciálható x 0-ban, és ( ) f (x 0 ) = f (x 0 ) g(x 0 ) f (x 0 ) g (x 0 ) g g(x 0 ) 2. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 72 / 124

73 6. DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS 6.1 Differenciálhatóság, differenciálási szabályok Differenciálhatóság és lineáris approximálhatóság kapcsolata Az f : I R függvény akkor és csakis akkor differenciálható az x 0 I pontban, ha van olyan A R konstans, hogy f (x) f (x 0 ) A(x x 0 ) lim = 0. x x 0 x x 0 Ha ez teljesül, akkor A = f (x 0 ). Az f : I R függvény akkor és csakis akkor differenciálható az x 0 I pontban, ha van olyan A R konstans és ε : I R függvény, hogy f (x) f (x 0 ) = A(x x 0 ) + ε(x x 0 ) és lim x x0 ε(x) = 0. Ekkor f (x) f (x 0 ) + f (x 0 )(x x 0 ), azaz, az x f (x) függvény az x f (x 0 ) + f (x 0 )(x x 0 ) lineáris függvénnyel approximálható Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 73 / 124

74 6. DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS 6.1 Differenciálhatóság, differenciálási szabályok Összetett függvény differenciálhatósága Legyen f : I R, J := f (I) az f értékkészlete, g : J R. Ha f differenciálható az x 0 I pontban és g differenciálható az y 0 := f (x 0 ) J pontban, akkor a h := g f összetett függvény differenciálható az x 0 pontban, és h (x 0 ) = g (f (x 0 )) f (x 0 ). Inverz függvény differenciálhatósága Tegyük fel, hogy f : I R invertálható, folytonos I-n, differenciálható az x 0 I pontban, és f (x 0 ) 0. Akkor az f 1 : f (I) I inverz függvény differenciálható az y 0 := f (x 0 ) pontban, és ( f 1 ) 1 (y0 ) = f (f 1 (y 0 )). Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 74 / 124

75 6. DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS 6.2 Az elemi függvények deriváltjai (c) = 0 (x R, c R tetszőleges konstans), (x α ) = αx α 1 (x > 0, ha α R; x R, ha α N), (sin x) = cos x (cos x) = sin x (x R), (x R), (tg x) = 1 cos 2 x (ctg x) = 1 sin 2 x (e x ) = e x (x R), (x R, x π + kπ, k Z), 2 (x R, x kπ, k Z), (a x ) = a x ln a (x R, 0 < a 1), Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 75 / 124

76 6. DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS 6.2 Az elemi függvények deriváltjai (ln x) = 1 x (log a x) = 1 x ln a (arcsin x) 1 = 1 x 2 (arccos x) 1 = 1 x 2 (x > 0), (x > 0, 0 < a 1), ( x < 1), ( x < 1), (arctg x) = x 2 (x R), (arcctg x) = x 2 (x R). Az elemi függvények értelmezési tartományuk belső pontjaiban differenciálhatók. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 76 / 124

77 6. DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS 6.3 Középértéktételek és alkalmazásaik Lokális szélsőérték szükséges feltétele Ha f : I R differenciálható az x 0 I belső pontban (I jelöli az I intervallum belső pontjainak halmazát, vagyis belsejét), és f -nek x 0 -ban lokális szélsőértéke van, akkor Cauchy-féle középértéktétel f (x 0 ) = 0. Legyenek f, g : [a, b] R folytonosak [a, b]-n, differenciálhatók ]a, b[ -n, akkor van olyan ξ ]a, b[, melyre ( f (b) f (a) ) g (ξ) = ( g(b) g(a) ) f (ξ), vagy, ha g (x) 0 (x ]a, b[ ), akkor f (ξ) f (b) f (a) g = (ξ) g(b) g(a). Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 77 / 124

78 6. DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS 6.3 Középértéktételek és alkalmazásaik Lagrange-féle középértéktétel Legyen f : [a, b] R folytonos [a, b]-n, differenciálható ]a, b[ -n, akkor van olyan ξ ]a, b[, melyre Rolle-féle középértéktétel f (ξ) = f (b) f (a). b a Legyen f : [a, b] R folytonos [a, b]-n, differenciálható ]a, b[ -n, f (a) = f (b), akkor van olyan ξ ]a, b[, melyre f (ξ) = f (b) f (a) b a = 0. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 78 / 124

79 6. DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS 6.3 Középértéktételek és alkalmazásaik Monotonitás és deriváltak kapcsolata Legyen f : I R differenciálható I-n. f monoton növekvő I-n akkor és csak akkor, ha f (x) 0 (x I). f monoton csökkenő I-n akkor és csak akkor, ha f (x) 0 (x I). f konstans I-n akkor és csak akkor, ha f (x) = 0 (x I). f szigorúan monoton növekvő I-n ha f (x) > 0 (x I). f szigorúan monoton csökkenő I-n ha f (x) < 0 (x I). Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 79 / 124

80 6. DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS 6.3 Középértéktételek és alkalmazásaik L Hospital szabály Legyenek f, g : ]a, b[ R differenciálhatók ]a, b[ -n (ahol most a, b R b ), és g (x) 0 (x ]a, b[ ). Ha és f (x) lim x a+0 g (x) = A R b lim f (x) = lim g(x) = 0 vagy lim g(x) = + ( ), x a+0 x a+0 x a+0 akkor f (x) lim x a+0 g(x) = A. A tétel akkor is érvényes, ha x a + 0 helyére mindenütt x b 0, illetve x c kerül, ahol c az ]a, b[ egy belső pontja. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 80 / 124

81 6. DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS 6.4 Magasabbrendű deriváltak, konvexitás, konkávitás Magasabbrendű deriváltak Tegyük fel, hogy az f : I R függvény első deriváltja létezik az x 0 I pontnak egy (legalább egyoldali) környezetében, akkor f második deriváltja f (x 0 ) := (f ) (x 0 ) = lim x x0 f (x) f (x 0 ) x x 0. Hasonlóan, az f függvény (n + 1)-edik deriváltja f (n+1) (x 0 ) := ( f (n)) (x0 ). Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 81 / 124

82 6. DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS 6.4 Magasabbrendű deriváltak, konvexitás, konkávitás Konvexitás, konkávitás Az f : I R függvényt konvexnek nevezzük az I intervallumon, ha f (λx 1 + (1 λ)x 2 ) λf (x 1 ) + (1 λ)f (x 2 ) (x 1, x 2 I, λ [0, 1]). Az f : I R függvényt konkávnak nevezzük I-n, ha f konvex I-n. Konvexitás geometriai jelentése: x 1 < x 2 esetén a λx 1 + (1 λ)x 2 pont az [x 1, x 2 ] intervallumot 1 λ : λ arányban osztja ketté. Az (x 1, f (x 1 )) és (x 2, f (x 2 )) pontokon átmenő egyenes (szelő) egyenlete: y = f (x 1 ) + f (x 2) f (x 1 ) x 2 x 1 (x x 1 ). Ennek értéke a λx 1 + (1 λ)x 2 pontban éppen λf (x 1 ) + (1 λ)f (x 2 ). Így az f függvény akkor és csakis akkor konvex az I intervallumon, ha a függvény görbéjének bármely szelője a metszési pontok közötti szakaszon a függvény görbe felett van. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 82 / 124

83 6. DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS 6.4 Magasabbrendű deriváltak, konvexitás, konkávitás Jensen egyenlőtlenség Az f : I R függvény akkor és csakis akkor konvex az I intervallumon, ha teljesül a Jensen egyenlőtlenség: f (λ 1 x 1 + λ 2 x λ n x n ) λ 1 f (x 1 ) + λ 2 f (x 2 ) + + λ n f (x n ), n ahol x 1,..., x n I, λ 1,..., λ n 0, λ k = 1. Az f : I R függvény konkáv akkor és csakis akkor, ha az előbbi egyenlőtlenség megfordítása teljesül. k=1 Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 83 / 124

84 6. DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS 6.4 Magasabbrendű deriváltak, konvexitás, konkávitás Konvex és konkáv függvények jellemzése 1 Ha f : I R differenciálható I-n, akkor f konvex I-n akkor és csakis akkor, ha f monoton növekvő I-n; f konkáv I-n akkor és csakis akkor, ha f monoton csökkenő I-n. 2 Ha f : I R kétszer differenciálható I-n, akkor f konvex I-n akkor és csakis akkor, ha f (x) 0 (x I); f konkáv I-n akkor és csakis akkor, ha f (x) 0 (x I). Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 84 / 124

85 6. DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS 6.4 Magasabbrendű deriváltak, konvexitás, konkávitás Inflexiós hely, inflexiós pont Legyen f : I R és x 0 I belső pontja I-nek. Az x 0 pontot az f függvény inflexiós helyének, az (x 0, f (x 0 )) pontot inflexiós pontjának nevezzük, ha x 0 az I intervallum konvex és konkáv szakaszait választja el, azaz, ha van olyan δ > 0, hogy f konvex az ]x 0 δ, x 0 [, konkáv az ]x 0, x 0 + δ[ intervallumon, vagy f konkáv az ]x 0 δ, x 0 [, konvex az ]x 0, x 0 + δ[ intervallumon. Inflexiós pontok megkeresése Legyen f : I R kétszer differenciálható I-n. Ha az x 0 I pont inflexiós helye f -nek, akkor f (x 0 ) = 0. Ha f (x 0 ) = 0 és f előjelet vált x 0 -ban, akkor x 0 inflexiós helye f -nek. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 85 / 124

86 6. DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS 6.5 Taylor tétele Taylor tétele Legyen f : [a, b] R, és tegyük fel, hogy n N {0}, hogy az f függvény (n + 1)-szer differenciálható ]a, b[ -n, f (n) folytonos [a, b]-n. Akkor bármely x, x 0 [a, b]-hoz van olyan ξ az x és x 0 között (szigorúan közöttük, ha x x 0 ), hogy ( f (x) = f (x 0 ) + f (x 0 ) (x x 0 ) + f (x 0 ) (x x 0 ) ! 2! + + f (n) ) (x 0 ) (x x 0 ) n + f (n+1) (ξ) n! (n + 1)! (x x 0) n+1, ahol f (0) := f. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 86 / 124

87 6. DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS 6.5 Taylor tétele T n (x) := f (x 0 )+ f (x 0 ) 1! (x x 0 )+ f (x 0 ) 2! (x x 0 ) f (n) (x 0 ) (x x 0 ) n n! az f függvény x 0 pont körüli n-edfokú Taylor polinomja (x 0 = 0 esetén Mc Laurin polinomja), R n (x) := f (n+1) (ξ) (n + 1)! (x x 0) n+1 a Taylor formula n-edik maradéktagja Lagrange-féle alakban. Az R n (x) maradéktag azt mutatja meg, hogy f (x)-et a T n (x) Taylor polinom milyen hibával közelíti. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 87 / 124

88 6. DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS 6.5 Taylor tétele Példák Taylor polinomra: 1 f (x) = e x, x 0 = 0 mellett ahol és ξ az x e x = 1 + x + x 2 R n (x) := 2! + + x n n! + R n(x), e ξ (n + 1)! x n+1, és x 0 = 0 között van. Ebből azt kapjuk, hogy e x = lim (1 + x + x 2 n 2! + + x n ) = n! n=0 x n n!. Ezt a sort az exponenciális függvény Mc Laurin sorának, vagy x 0 = 0 körüli Taylor sorának nevezzük. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 88 / 124

89 6. DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS 6.5 Taylor tétele 2 f (x) = sin x, x 0 = 0 esetén sin x = x x 3 3! + x 5 ahol és ξ az x 5! + x 2n+1 ( 1)n (2n + 1)! + R 2n+1(x) (x R), R 2n+1 (x) := sin ( ξ + (2n + 2) π 2 (2n + 2)! ) x 2n+2, és x 0 = 0 között van. Ebből azt kapjuk, hogy sin x = lim (x x 3 5 n 3! +x 5! x 2n+1 ) +( 1)n = (2n + 1)! ( 1) n x 2n+1 (2n + 1)!. n=0 Ezt a sort a sin függvény Mc Laurin sorának, vagy x 0 = 0 körüli Taylor sorának nevezük. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 89 / 124

90 6. DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS 6.6 Szélsőértékszámítás Lokális szélsőérték szükséges feltétele Ha f : I R differenciálható az x 0 I belső pontban, és ott lokális szélsőértéke van, akkor f (x 0 ) = 0. Stacionárius pont Azokat az x 0 pontokat, amelyekre f (x 0 ) = 0 teljesül, az f függvény stacionárius pontjainak nevezzük. Stacionárius pontban az érintő párhuzamos az x tengellyel, és ott lehet lokális szélsőérték, de nem biztos, hogy van! Milyen x 0 I pontokban lehet egy f : I R függvénynek lokális szélsőértéke? x 0 I belső pont, ahol f (x 0 ) = 0, x 0 x 0 az I intervallum valamely végpontja (ha az I-hez tartozik), az I-nek olyan pontja, ahol f nem differenciálható. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 90 / 124

91 6. DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS 6.6 Szélsőértékszámítás Elsőrendű elegendő feltétel lokális szélsőértékre Tegyük fel, hogy f : I R differenciálható az x 0 I belső pont egy környezetében, és x 0 stacionárius pontja f -nek (azaz f (x 0 ) = 0). Ha van olyan r > 0, hogy f (x) 0 ha x ]x 0 r, x 0 [ I, és f (x) 0 ha x ]x 0, x 0 + r[ I, akkor f -nek lokális maximuma van x 0 -ban. Ha van olyan r > 0, hogy f (x) 0, ha x ]x 0 r, x 0 [ I, és f (x) 0 ha x ]x 0, x 0 + r[ I, akkor f -nek lokális minimuma van x 0 -ban. Ha van olyan r > 0, hogy f (x) > 0 ha x ]x 0 r, x 0 + r[ I, x x 0, vagy f (x) < 0 ha x ]x 0 r, x 0 + r[ I, x x 0, akkor f -nek nincs lokális szélsőértéke x 0 -ban, x 0 inflexiós helye f -nek. Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. I. félév 91 / 124

Gazdasági matematika I.

Gazdasági matematika I. Gazdasági matematika I. Losonczi László, Pap Gyula Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Losonczi László, Pap Gyula (DE) Gazdasági matematika I. 1 / 123 Kötelező irodalom: LOSONCZI LÁSZLÓ,

Részletesebben

A Matematika I. előadás részletes tematikája

A Matematika I. előadás részletes tematikája A Matematika I. előadás részletes tematikája 2005/6, I. félév 1. Halmazok és relációk 1.1 Műveletek halmazokkal Definíciók, fogalmak: halmaz, elem, üres halmaz, halmazok egyenlősége, részhalmaz, halmazok

Részletesebben

f(x) a (x x 0 )-t használjuk.

f(x) a (x x 0 )-t használjuk. 5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.1 Függvény határértéke Egy D R halmaz torlódási pontjainak halmazát D -vel fogjuk jelölni. Definíció. Legyen f : D R R és legyen x 0 D (a D halmaz torlódási

Részletesebben

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az

Részletesebben

Alapfogalmak, valós számok Sorozatok, határérték Függvények határértéke, folytonosság A differenciálszámítás Függvénydiszkusszió Otthoni munka

Alapfogalmak, valós számok Sorozatok, határérték Függvények határértéke, folytonosság A differenciálszámítás Függvénydiszkusszió Otthoni munka Pintér Miklós miklos.pinter@uni-corvinus.hu Ősz Alapfogalmak Halmazok Definíció Legyen A egy tetszőleges halmaz, ekkor x A (x / A) jelentése: x (nem) eleme A-nak. A B (A B) jelentése: A (valódi) részhalmaza

Részletesebben

4. SOROK. a n. a k (n N) a n = s, azaz. a n := lim

4. SOROK. a n. a k (n N) a n = s, azaz. a n := lim Példák.. Geometriai sor. A aq n = a + aq + aq 2 +... 4. SOROK 4. Definíció, konvergencia, divergencia, összeg Definíció. Egy ( ) (szám)sorozat elemeit az összeadás jelével összekapcsolva kapott a + a 2

Részletesebben

A valós számok halmaza

A valós számok halmaza VA 1 A valós számok halmaza VA 2 A valós számok halmazának axiómarendszere és alapvető tulajdonságai Definíció Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti a következő axiómarendszerben

Részletesebben

Valós függvények tulajdonságai és határérték-számítása

Valós függvények tulajdonságai és határérték-számítása EL 1 Valós függvények tulajdonságai és határérték-számítása Az ebben a részben szereplő függvények értelmezési tartománya legyen R egy részhalmaza. EL 2 Definíció: zérushely Az f:d R függvénynek zérushelye

Részletesebben

Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás, x x 2 dx = arctg x + C = arcctgx + C,

Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás, x x 2 dx = arctg x + C = arcctgx + C, 25.2.8. Kalkulus I. NÉV:... A csoport EHA:... FELADATOK:. Lineáris transzformációk segítségével ábrázoljuk az f() = ln(2 3) függvényt. 7pt 2. Határozzuk meg az f() = 2 3 + 2 2 2 + függvény szélsőértékeit

Részletesebben

Sorozatok. 5. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Sorozatok p. 1/2

Sorozatok. 5. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Sorozatok p. 1/2 Sorozatok 5. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Sorozatok p. 1/2 A sorozat definíciója Definíció. A természetes számok halmazán értelmezett valós értékű a: N R függvényt

Részletesebben

Analízis előadás és gyakorlat vázlat

Analízis előadás és gyakorlat vázlat Analízis előadás és gyakorlat vázlat Készült a PTE TTK GI szakos hallgatóinak Király Balázs 2010-11. I. Félév 2 1. fejezet Számhalmazok és tulajdonságaik 1.1. Nevezetes számhalmazok ➀ a) jelölése: N b)

Részletesebben

Alkalmazott matematika és módszerei I Tantárgy kódja

Alkalmazott matematika és módszerei I Tantárgy kódja Tantárgy neve Alkalmazott matematika és módszerei I Tantárgy kódja MTB1901 Meghirdetés féléve Kreditpont 4 Összóraszám (elm+gyak) + Számonkérés módja G Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 1. Előszó 1

Tartalomjegyzék. 1. Előszó 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó 1 2. Halmazok, relációk, függvények 3 2.1. Halmazok, relációk, függvények A............... 3 2.1.1. Halmazok és relációk................... 3 2.1.2. Relációk inverze és kompozíciója............

Részletesebben

n 2 2n), (ii) lim Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás, (ii) 3 t 2 2t dt,

n 2 2n), (ii) lim Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás, (ii) 3 t 2 2t dt, 205.05.9. Kalkulus I. NÉV:... A csoport EHA:... FELADATOK:. Definíció szerint és formálisan is határozzuk meg a h() = 3 2 függvény deriváltját az = 2 helyen. 8pt 2. Határozzuk meg a következő határértékeket:

Részletesebben

9. TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK DIFFERENCIÁLSZÁMITÁSA. 9.1 Metrika és topológia R k -ban

9. TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK DIFFERENCIÁLSZÁMITÁSA. 9.1 Metrika és topológia R k -ban 9. TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK DIFFERENCIÁLSZÁMITÁSA 9.1 Metrika és topológia R k -ban Definíció. A k-dimenziós euklideszi térnek nevezzük és R k val jelöljük a valós számokból alkotott k-tagú x = (x 1, x

Részletesebben

Hatványsorok, elemi függvények

Hatványsorok, elemi függvények Hatványsorok, elemi függvények EL 1 Hatványsorok, elemi függvények Hatványsorok, elemi függvények EL Definíció: függvénysorozat Legyen A R, H { f f:a R }. (A H halmaz elemei az A halmazon értelmezett függvények)

Részletesebben

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. 3. Rövid leírás. 4. Oktatási módszer. Biró Zsolt. 1.

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. 3. Rövid leírás. 4. Oktatási módszer. Biró Zsolt. 1. Matematika B/1 Biró Zsolt Tartalomjegyzék 1. Célkit zések 1 2. Általános követelmények 1 3. Rövid leírás 1 4. Oktatási módszer 1 5. Követelmények, pótlások 2 6. Program (el adás) 2 7. Program (gyakorlat)

Részletesebben

Kalkulus 1 (Informatika BSc PTI) tantárgyi tájékoztató

Kalkulus 1 (Informatika BSc PTI) tantárgyi tájékoztató Kalkulus 1 (Informatika BSc PTI) tantárgyi tájékoztató Tárgykód(ok): INDK111E, INDK111G Félév: 2015/2016-I. Előadó: Boros Zoltán Óraszám: 2 + 2 (előadás + tantermi gyakorlat) Kredit: 5 (kötelező) Előfeltétele:

Részletesebben

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex A sorozat fogalma Definíció. A természetes számok N halmazán értelmezett függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet a valós számok halmaza, valós számsorozatról beszélünk, mígha az

Részletesebben

PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak

PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak MATEMATIKA (A tantárgy tartalma és a tananyag elsajátításának időterve.) Összeállította: Kis Miklós adjunktus Tankönyvek (mindhárom félévre): 1. Scharnitzky

Részletesebben

Metrikus terek, többváltozós függvények

Metrikus terek, többváltozós függvények Metrikus terek, többváltozós függvények 2003.10.15 Készítette: Dr. Toledo Rodolfo és Dr. Blahota István 1. Metrikus terek, metrika tulajdonságai 1.1. A valós, komplex, racionális, természetes és egész

Részletesebben

Gazdasági matematika 1 Tantárgyi útmutató

Gazdasági matematika 1 Tantárgyi útmutató Módszertani Intézeti Tanszék Emberi erőforrások, gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel szakok nappali tagozat Gazdasági matematika 1 Tantárgyi útmutató 2016/17 tanév I. félév 1/5 Tantárgy megnevezése

Részletesebben

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1 Megoldott feladatok 00. november 0.. Feladat: Vizsgáljuk az a n = n+ n+ sorozat monotonitását, korlátosságát és konvergenciáját. Konvergencia esetén számítsuk ki a határértéket! : a n = n+ n+ = n+ n+ =

Részletesebben

Feladatok a levelező tagozat Gazdasági matematika I. tárgyához. Halmazelmélet

Feladatok a levelező tagozat Gazdasági matematika I. tárgyához. Halmazelmélet Debreceni Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a levelező tagozat Gazdasági matematika I. tárgyához a megoldásra feltétlenül ajánlott feladatokat jelöli Halmazelmélet () Legyen A = {, 3, 4}, B =

Részletesebben

Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel! függvények RE 1 Relációk Függvények függvények RE 2 Definíció Ha A, B és ρ A B, akkor azt mondjuk, hogy ρ reláció A és B között, vagy azt, hogy ρ leképezés A-ból B-be. Ha speciálisan A=B, azaz ρ A A, akkor

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 16 XVI A DIFFERENCIÁLSZÁmÍTÁS ALkALmAZÁSAI 1 Érintő ÉS NORmÁLIS EGYENES, L HOSPITAL-SZAbÁLY Az görbe abszcisszájú pontjához tartozó érintőjének egyenlete (1), normálisának egyenlete

Részletesebben

Függvények vizsgálata

Függvények vizsgálata Függvények vizsgálata ) Végezzük el az f ) = + polinomfüggvény vizsgálatát! Értelmezési tartomány: D f = R. Zérushelyek: Próbálgatással könnyen adódik, hogy f ) = 0. Ezután polinomosztással: + ) / ) =

Részletesebben

Vizsgatematika. = kötelez bizonyítás Minden tételnél fontosak az el adáson elhangzott példák/ellenpéldák! Vizsgatematika 1 / 42

Vizsgatematika. = kötelez bizonyítás Minden tételnél fontosak az el adáson elhangzott példák/ellenpéldák! Vizsgatematika 1 / 42 Vizsgatematika = kötelez bizonyítás Minden tételnél fontosak az el adáson elhangzott példák/ellenpéldák! Vizsgatematika / 42 Bevezetés(logikai formulák és halmazok): logikai m veletek és m velettábláik,

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató BGF PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató 2014/2015. tanév I. félév Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Matematikai alapok

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató BGF PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató 2013/2014. tanév II. félév Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Matematikai alapok

Részletesebben

Matematikai alapok 1 Tantárgyi útmutató

Matematikai alapok 1 Tantárgyi útmutató Módszertani Intézeti Tanszék Gazdaságinformatikus szak nappali tagozat Matematikai alapok 1 Tantárgyi útmutató 2015/16 tanév II. félév 1/5 Tantárgy megnevezése Matematikai alapok 1 Tantárgy jellege/típusa:

Részletesebben

RE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

RE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel! RE 1 Relációk Függvények RE 2 Definíció: Ha A, B és ρ A B, akkor azt mondjuk, hogy ρ reláció A és B között, vagy azt, hogy ρ leképezés A-ból B-be. Ha speciálisan A=B, azaz ρ A A, akkor azt mondjuk, hogy

Részletesebben

Függvények csoportosítása, függvénytranszformációk

Függvények csoportosítása, függvénytranszformációk Függvények csoportosítása, függvénytranszformációk 4. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Függvények csoportosítása p. 1/2 Függvények nevezetes osztályai Algebrai függvények

Részletesebben

Függvényhatárérték és folytonosság

Függvényhatárérték és folytonosság 8. fejezet Függvényhatárérték és folytonosság Valós függvények és szemléltetésük D 8. n-változós valós függvényen (n N + ) olyan f függvényt értünk amelynek értelmezési tartománya (Dom f ) az R n halmaznak

Részletesebben

6. ELŐADÁS DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS II. DIFFERENCIÁLÁSI SZABÁLYOK. BSc Matematika I. BGRMA1HNND, BGRMA1HNNC

6. ELŐADÁS DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS II. DIFFERENCIÁLÁSI SZABÁLYOK. BSc Matematika I. BGRMA1HNND, BGRMA1HNNC 6. ELŐADÁS DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS II. DIFFERENCIÁLÁSI SZABÁLYOK BSc Matematika I. BGRMAHNND, BGRMAHNNC A következő diákon szereplő állítások mindegyikét az előadáson fogjuk igazolni, és példákkal bőségesen

Részletesebben

A valós számok halmaza 5. I. rész MATEMATIKAI ANALÍZIS

A valós számok halmaza 5. I. rész MATEMATIKAI ANALÍZIS A valós számok halmaza 5 I rész MATEMATIKAI ANALÍZIS 6 A valós számok halmaza A valós számok halmaza 7 I A valós számok halmaza A valós számokra vonatkozó axiómák A matematika lépten-nyomon felhasználja

Részletesebben

Analízis házi feladatok

Analízis házi feladatok Analízis házi feladatok Készült a PTE TTK GI szakos hallgatóinak Király Balázs 200-. I. Félév 2 . fejezet Első hét.. Házi Feladatok.. Házi Feladat. Írjuk fel a következő sorozatok 0.,., 2., 5., 0. elemét,

Részletesebben

MATEMATIKA 1. GYAKORLATOK

MATEMATIKA 1. GYAKORLATOK Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely és Tasnádi Tamás MATEMATIKA. GYAKORLATOK 0. Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó Szakmai vezető Lektor Technikai szerkesztő Copyright ii A Matematika.

Részletesebben

PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak

PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak MATEMATIKA (A tantárgy tartalma és a tananyag elsajátításának időterve.) Összeállította: Kis Miklós adjunktus Tankönyvek Megegyeznek az 1. és 2. félévben

Részletesebben

HALMAZELMÉLET feladatsor 1.

HALMAZELMÉLET feladatsor 1. HALMAZELMÉLET feladatsor 1. Egy (H,, ) algebrai struktúra háló, ha (H, ) és (H, ) kommutatív félcsoport, és teljesül az ún. elnyelési tulajdonság: A, B H: A (A B) = A, A (A B) = A. A (H,, ) háló korlátos,

Részletesebben

Gazdasági Matematika I.

Gazdasági Matematika I. Dr. Lajkó Károly Gazdasági Matematika I. NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA GAZDASÁGMÓDSZERTANI TANSZÉK Dr. Lajkó Károly Gazdasági Matematika I. jegyzet az alapképzéshez NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA GAZDASÁGMÓDSZERTANI TANSZÉK

Részletesebben

Sorozatok és Sorozatok és / 18

Sorozatok és Sorozatok és / 18 Sorozatok 2015.11.30. és 2015.12.02. Sorozatok 2015.11.30. és 2015.12.02. 1 / 18 Tartalom 1 Sorozatok alapfogalmai 2 Sorozatok jellemz i 3 Sorozatok határértéke 4 Konvergencia és korlátosság 5 Cauchy-féle

Részletesebben

Obudai Egyetem RKK Kar. Feladatok a Matematika I tantárgyhoz

Obudai Egyetem RKK Kar. Feladatok a Matematika I tantárgyhoz Obudai Egyetem RKK Kar Feladatok a Matematika I tantárgyhoz Gyakorló Feladatok a Matematika I Tantárgyhoz Els rész: Feladatok. Halmazelmélet, Számhalmazok, Függvények... Feladat. Legyen A = { : + 3 = 3},

Részletesebben

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének 6. Függvények I. Elméleti összefoglaló A függvény fogalma, értelmezési tartomány, képhalmaz, értékkészlet Legyen az A és B halmaz egyike sem üreshalmaz. Ha az A halmaz minden egyes eleméhez hozzárendeljük

Részletesebben

ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK

ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK Szerkesztette: Balogh Tamás 2014. március 17. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így

Részletesebben

Sorozatok, sorozatok konvergenciája

Sorozatok, sorozatok konvergenciája Sorozatok, sorozatok konvergenciája Elméleti áttekintés Minden konvergens sorozat korlátos Minden monoton és korlátos sorozat konvergens Legyen a n ) n egy sorozat és ϕ : N N egy szigorúan növekvő függvény

Részletesebben

harmadik, javított kiadás

harmadik, javított kiadás Lajkó Károly Analízis I. harmadik, javított kiadás Debreceni Egyetem Matematikai és Informatikai Intézet 00 1 c Lajkó Károly lajko @ math.klte.hu Amennyiben hibát talál a jegyzetben, kérjük jelezze a szerzőnek!

Részletesebben

Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely és Tasnádi Tamás MATEMATIKA 1. 2011. Tartalomjegyzék

Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely és Tasnádi Tamás MATEMATIKA 1. 2011. Tartalomjegyzék Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely és Tasnádi Tamás MATEMATIKA.. Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó Szakmai vezető Lektor Technikai szerkesztő Copyright ii A Matematika. elektronikus

Részletesebben

Egyváltozós függvények differenciálszámítása

Egyváltozós függvények differenciálszámítása Egyváltozós függvények differenciálszámítása Egyváltozós függvények differenciálszámítása Ebben a részben I egy tetszőleges, pozitív hosszúságú, intervallumot jelöl. Egyváltozós függvények differenciálszámítása

Részletesebben

1. Absztrakt terek 1. (x, y) x + y X és (λ, x) λx X. műveletek értelmezve vannak, és amelyekre teljesülnek a következő axiómák:

1. Absztrakt terek 1. (x, y) x + y X és (λ, x) λx X. műveletek értelmezve vannak, és amelyekre teljesülnek a következő axiómák: 1. Absztrakt terek 1 1. Absztrakt terek 1.1. Lineáris terek 1.1. Definíció. Az X halmazt lineáris térnek vagy vektortérnek nevezzük a valós számtest (komplex számtest) felett, ha bármely x, y X elemekre

Részletesebben

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. Biró Zsolt. 1. Célkit zések Általános követelmények 1

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. Biró Zsolt. 1. Célkit zések Általános követelmények 1 Matematika B/1 Biró Zsolt Tartalomjegyzék 1. Célkit zések 1 2. Általános követelmények 1 3. Rövid leírás 2 4. Oktatási módszer 2 5. Követelmények, pótlások 2 6. Tematika 2 6.1. Alapfogalmak, matematikai

Részletesebben

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al: Bevezető matematika kémikusoknak., 04. ősz. feladatlap. Ábrázoljuk számegyenesen a következő egyenlőtlenségek megoldáshalmazát! (a) x 5 < 3 5 x < 3 x 5 < (d) 5 x

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gazdasági matematika I. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gazdasági matematika I. tanulmányokhoz I. évfolyam BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági matematika I. tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016-os tanév I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Gazdasági matematika I. (Analízis) Tanszék: Módszertani

Részletesebben

I. feladatsor. (t) z 1 z 3

I. feladatsor. (t) z 1 z 3 I. feladatsor () Töltse ki az alábbi táblázatot: Komple szám Valós rész Képzetes rész Konjugált Abszolútérték 4 + i 3 + 4i 5i 6i 3 5 3 i 7i () Adottak az alábbi komple számok: z = + 3i, z = i, z 3 = i.

Részletesebben

Gyakorló feladatok az II. konzultáció anyagához

Gyakorló feladatok az II. konzultáció anyagához Gyakorló feladatok az II. konzultáció anyagához 003/004 tanév, I. félév 1. Vizsgáljuk meg a következő sorozatokat korlátosság és monotonitás szempontjából! a n = 5n+1, b n = n + n! 3n 8, c n = 1 ( 1)n

Részletesebben

MATEMATIKA EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI (TÉTELEK) 2005

MATEMATIKA EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI (TÉTELEK) 2005 2005 1. * Halmazok, halmazműveletek, nevezetes ponthalmazok 2. Számhalmazok, halmazok számossága 3. Hatványozás, hatványfüggvény 4. Gyökvonás, gyökfüggvény 5. A logaritmus. Az exponenciális és a logaritmus

Részletesebben

4. fejezet. Egyváltozós valós függvények deriválása Differenciálás a definícióval

4. fejezet. Egyváltozós valós függvények deriválása Differenciálás a definícióval 4. fejezet Egyváltozós valós függvények deriválása Elm 4.. Differenciálás a definícióval A derivált definíciójával atározza meg az alábbi deriváltakat!. Feladat: f) = 6 + f 4) =? f 4) f4 + ) f4) 5 + 6

Részletesebben

Numerikus módszerek 1.

Numerikus módszerek 1. Numerikus módszerek 1. 10. előadás: Nemlineáris egyenletek numerikus megoldása Lócsi Levente ELTE IK 2013. november 18. Tartalomjegyzék 1 Bolzano-tétel, intervallumfelezés 2 Fixponttételek, egyszerű iterációk

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. HA 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) HA 2 Halmazok HA 3 Megjegyzések A halmaz, az elem és az eleme fogalmakat nem definiáljuk, hanem alapfogalmaknak

Részletesebben

1. Sorozatok 2014.03.12.

1. Sorozatok 2014.03.12. 1. Sorozatok Azokat a függvényeket, amelyek értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza ( jelölése N ), a képhalmaz a valós számok halmaza, sorozatnak nevezzük. Az a függvény n N helyen vett

Részletesebben

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. (Derivált)

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. (Derivált) Valós függvények (3) (Derivált) . Legyen a belső pontja D f -nek. Ha létezik és véges a f(x) f(a) x a x a = f (a) () határérték, akkor f differenciálható a-ban. Az f (a) szám az f a-beli differenciálhányadosa.

Részletesebben

2012. október 9 és 11. Dr. Vincze Szilvia

2012. október 9 és 11. Dr. Vincze Szilvia 2012. október 9 és 11. Dr. Vincze Szilvia Egyváltozós valós függvények nevezetes osztályai I. Algebrai függvények Racionális egész függvények (polinomok) Racionális törtfüggvények Irracionális függvények

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék Valós változós valós értékű függvények... 2

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék Valós változós valós értékű függvények... 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... Valós változós valós értékű függvények... Hatványfüggvények:... Páratlan gyökfüggvények:... Páros gyökfüggvények... Törtkitevős függvények (gyökfüggvények hatványai)...

Részletesebben

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Gazdasági matematika II tárgy gyakorlataihoz a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottnak tekintjük a nehezebb

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1 Halmazok 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 2 A fejezet legfontosabb elemei Halmaz megadási módjai Halmazok közti műveletek (metszet,

Részletesebben

x a x, ha a > 1 x a x, ha 0 < a < 1

x a x, ha a > 1 x a x, ha 0 < a < 1 EL 18 Valós exponenciális függvények Definíció: Ha a R, a>0, akkor legyen a x = e x lna, x R A valós változós exponenciális függvények grafikonja: x a x, ha a > 1 x a x, ha 0 < a < 1 A szinusz függvény

Részletesebben

VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER október 15. Irodalom. További ajánlott feladatok

VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER október 15. Irodalom. További ajánlott feladatok VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER 2004. október 15. Irodalom A fogalmakat, definíciókat illetően két forrásra támaszkodhatnak: ezek egyrészt elhangzanak az előadáson, másrészt megtalálják

Részletesebben

Itt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk:

Itt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk: 1. Halmazok, relációk, függvények 1.A. Halmazok A halmaz bizonyos jól meghatározott dolgok (tárgyak, fogalmak), a halmaz elemeinek az összessége. Azt, hogy az a elem hozzátartozik az A halmazhoz így jelöljük:

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 4 IV. FÜGGVÉNYEk 1. LEkÉPEZÉSEk, függvények Definíció Legyen és két halmaz. Egy függvény -ből -ba egy olyan szabály, amely minden elemhez pontosan egy elemet rendel hozzá. Az

Részletesebben

Határérték. prezentációjából valók ((C)Pearson Education, Inc.) Összeállította: Wettl Ferenc október 11.

Határérték. prezentációjából valók ((C)Pearson Education, Inc.) Összeállította: Wettl Ferenc október 11. Határérték Thomas féle Kalkulus 1 című könyv alapján készült a könyvet használó hallgatóknak. A képek az eredeti könyv szabadon letölthető prezentációjából valók ((C)Pearson Education, Inc.) Összeállította:

Részletesebben

ANALÍZIS TANÁROKNAK I.

ANALÍZIS TANÁROKNAK I. Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar CSÖRGŐ ISTVÁN ANALÍZIS TANÁROKNAK I. az Informatika Minor Szak hallgatói számára nappali és levelező tagozat Budapest, 2008. november A jegyzet az ELTE IK

Részletesebben

Dierenciálhányados, derivált

Dierenciálhányados, derivált 9. fejezet Dierenciálhányados, derivált A dierenciálhányados deníciója D 9.1 Az egyváltozós valós f függvény x0 pontbeli dierenciálhányadosának nevezzük a lim f(x0 + h) f(x0) h 0 h határértéket, ha ez

Részletesebben

SHk rövidítéssel fogunk hivatkozni.

SHk rövidítéssel fogunk hivatkozni. Nevezetes függvény-határértékek Az alábbiakban a k sorszámú függvény-határértékek)re az FHk rövidítéssel, a kompozíció határértékéről szóló első, illetve második tételre a KL1, illetve a KL rövidítéssel,

Részletesebben

Gyakorló feladatok I.

Gyakorló feladatok I. Gyakorló feladatok I. a Matematika A1a-Analízis nevű tárgyhoz Számhalmazok jelölésére a következő szimbólumokat használjuk: N := 1, 2,...}, Z, Q, Q, R. Az intervallumokat pedig így jelöljük: [a, b], (a,

Részletesebben

Feladatok megoldásokkal az első gyakorlathoz (differencia- és differenciálhányados fogalma, geometriai és fizikai jelentése) (x 1)(x + 1) x 1

Feladatok megoldásokkal az első gyakorlathoz (differencia- és differenciálhányados fogalma, geometriai és fizikai jelentése) (x 1)(x + 1) x 1 Feladatok megoldásokkal az első gyakorlathoz (differencia- és differenciálhányados fogalma, geometriai és fizikai jelentése). Feladat. Határozzuk meg az f(x) x 2 függvény x 0 pontbeli differenciahányados

Részletesebben

Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 12. Név: Nept. kód: Idő: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. 6. f. Össz.: Oszt.

Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 12. Név: Nept. kód: Idő: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. 6. f. Össz.: Oszt. Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I. 2009. máj. 12. Név: Nept. kód: Idő: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. 6. f. Össz.: Oszt.: 180 perc 0-49 pont: elégtelen, 50-61 pont: elégséges, 62-73 pont:

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 3 III. MEGFELELTETÉSEk, RELÁCIÓk 1. BEVEZETÉS Emlékeztetünk arra, hogy az rendezett párok halmazát az és halmazok Descartes-féle szorzatának nevezzük. Más szóval az és halmazok

Részletesebben

1. Komplex függvények dierenciálhatósága, Cauchy-Riemann egyenletek. Hatványsorok, elemi függvények

1. Komplex függvények dierenciálhatósága, Cauchy-Riemann egyenletek. Hatványsorok, elemi függvények 1. Komplex függvények dierenciálhatósága, Cauchy-Riemann egyenletek. Hatványsorok, elemi függvények 1.1. Dierenciálhatóság 1.1. deníció. Legyen a z 0 pont az f(z) függvény értelmezési tartományának torlódási

Részletesebben

Sorozatok I. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

Sorozatok I. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Sorozatok I. DEFINÍCIÓ: (Számsorozat) A számsorozat olyan függvény, amelynek értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza, értékkészlete a valós számok egy részhalmaza. Jelölés: (a n ), {a n }.

Részletesebben

Matematika I. Vektorok, egyenesek, síkok

Matematika I. Vektorok, egyenesek, síkok Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika I Vektorok, egyenesek, síkok a) Hogyan számítjuk ki az a = (a 1, a 2, a 3 ) és b = (b 1, b 2, b 3 ) vektorok szögét? a) Hogyan számítjuk

Részletesebben

Matematika szigorlat javítókulcs, Informatika I máj. 30.

Matematika szigorlat javítókulcs, Informatika I máj. 30. Matematika szigorlat javítókulcs, Informatika I. 006. máj. 0.. Legyen f : [0, [ R, f (x)= x x +. a) Vizsgálja meg a függvényt monotonitás szempontjából! f (x)= x (x + ). x=0 0

Részletesebben

x 2 e x dx c) (3x 2 2x)e 2x dx x sin x dx f) x cosxdx (1 x 2 )(sin 2x 2 cos 3x) dx e 2x cos x dx k) e x sin x cosxdx x ln x dx n) (2x + 1) ln 2 x dx

x 2 e x dx c) (3x 2 2x)e 2x dx x sin x dx f) x cosxdx (1 x 2 )(sin 2x 2 cos 3x) dx e 2x cos x dx k) e x sin x cosxdx x ln x dx n) (2x + 1) ln 2 x dx Integrálszámítás II. Parciális integrálás. g) i) l) o) e ( + )(e e ) cos h) e sin j) (sin 3 cos) m) arctg p) arcsin e (3 )e sin f) cos ( )(sin cos 3) e cos k) e sin cos ln n) ( + ) ln. e 3 e cos 3 3 cos

Részletesebben

BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai

BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai 1.a. A B B A 2.a. (A B) C A (B C) 3.a. A (A B) A 4.a. I A I 5.a. A (B C) (A B) (A C) 6.a. A A I 1.b. A B B A 2.b. (A B) C A (B C) 3.b. A

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA II 4 IV HATVÁNYSOROk 1 ELmÉLETI ALAPÖSSZEFÜGGÉSEk Az olyan végtelen sort, amelynek tagjai függvények, függvénysornak nevezzük Ha a tagok hatványfüggvények, akkor a sor neve hatványsor

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS Matematika BSc szakosok részére

DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS Matematika BSc szakosok részére DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS Matematika BSc szakosok részére (2008). A differenciálhatóság és a derivált fogalma Emlékeztetünk az egyváltozós különbségi hányados fogalmára, melyet a konvex függvények tárgyalása

Részletesebben

n n (n n ), lim ln(2 + 3e x ) x 3 + 2x 2e x e x + 1, sin x 1 cos x, lim e x2 1 + x 2 lim sin x 1 )

n n (n n ), lim ln(2 + 3e x ) x 3 + 2x 2e x e x + 1, sin x 1 cos x, lim e x2 1 + x 2 lim sin x 1 ) Matek szigorlat Komplex számok Sorozat határérték., a legnagyobb taggal egyszerűsítünk n n 3 3n 2 + 2 3n 2 n n + 2 25 n 3 9 n 2 + + 3) 2n 8 n 3 2n 3,, n n5 + n 2 n 2 5 2n + 2 3n 2) n+ 2. e-ados: + a )

Részletesebben

Szili László. Integrálszámítás (Gyakorló feladatok) Analízis 3. Programtervező informatikus szak BSc, B és C szakirány

Szili László. Integrálszámítás (Gyakorló feladatok) Analízis 3. Programtervező informatikus szak BSc, B és C szakirány Szili László Integrálszámítás (Gyakorló feladatok Analízis. Programtervező informatikus szak BSc, B és C szakirány. február Tartalomjegyzék I. Feladatok 5. A határozatlan integrál (primitív függvények...........

Részletesebben

E-tananyag Matematika 9. évfolyam 2014. Függvények

E-tananyag Matematika 9. évfolyam 2014. Függvények Függvények Függvények értelmezése Legyen adott az A és B két nem üres halmaz. Az A halmaz minden egyes eleméhez rendeljük hozzá a B halmaz egy-egy elemét. Ez a hozzárendelés egyértelmű, és ezt a hozzárendelést

Részletesebben

Differenciál és integrálszámítás diszkréten

Differenciál és integrálszámítás diszkréten Differenciál és integrálszámítás diszkréten Páles Zsolt Debreceni Egyetem, Matematikai Intézet MAFIÓK, Békéscsaba, 010. augusztus 4-6. Páles Zsolt (Debreceni Egyetem) Diff. és int.-számítás diszkréten

Részletesebben

EGYVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK FOLYTONOSSÁGA ÉS HATÁRÉRTÉKE

EGYVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK FOLYTONOSSÁGA ÉS HATÁRÉRTÉKE EGYVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK FOLYTONOSSÁGA ÉS HATÁRÉRTÉKE BÁTKAI ANDRÁS Ennek a jegyzetnek az elsődleges célja, hogy a matematika tanárszakos analízis előadást kísérje és a vizsgára készülést segítse. A jegyzet

Részletesebben

Analízis ZH konzultáció

Analízis ZH konzultáció Analízis ZH konzultáció 1. Teljes indukció Elméleti segítség: n=1-re bebizonyítani (vagy arra az n-re, ahonnan az állítást igazolni szeretnénk) feltesszük, hogy n-re igaz az állítás -> n+1-re is igaz lesz?

Részletesebben

Többváltozós, valós értékű függvények

Többváltozós, valós értékű függvények Többváltozós függvények Többváltozós, valós értékű függvények Többváltozós függvények Definíció: többváltozós függvények Azokat a függvényeket, melyeknek az értelmezési tartománya R n egy részhalmaza,

Részletesebben

Exponenciális, logaritmikus függvények

Exponenciális, logaritmikus függvények Exponenciális, logaritmikus függvények DEFINÍCIÓ: (Összetett függvény) Ha az értékkészlet elemeihez, mint értelmezési tartományhoz egy újabb egyértelmű hozzárendelést adunk meg, akkor összetett (közvetett)

Részletesebben

MATEMATIKA I. JEGYZET 1. RÉSZ

MATEMATIKA I. JEGYZET 1. RÉSZ MATEMATIKA I. JEGYZET 1. RÉSZ KÉZI CSABA GÁBOR Date: today. 1 KÉZI CSABA GÁBOR 1. Logikai állítások, műveletek 1.1. Definíció. Matematikai értelemben állításnak nevezünk egy olyan kijelentést, melynek

Részletesebben

Felügyelt önálló tanulás - Analízis III.

Felügyelt önálló tanulás - Analízis III. Felügyelt önálló tanulás - Analízis III Kormos Máté Differenciálható sokaságok Sokaságok Röviden, sokaságoknak nevezzük azokat az objektumokat, amelyek egy n dimenziós térben lokálisan k dimenziósak Definíció:

Részletesebben

-ra nézve (szigorú) abszolút maximumhelye (minimumhelye), ha. -ra nézve (szigorú) abszolút minimumhelye, ha minden

-ra nézve (szigorú) abszolút maximumhelye (minimumhelye), ha. -ra nézve (szigorú) abszolút minimumhelye, ha minden Analízis-lexikon abszolút maximumhelye Legyen hogy tetszőleges függvény, és része értelmezési tartományának Azt mondjuk, az -nek -ra nézve (szigorú) abszolút maximumhelye (minimumhelye), ha minden esetén

Részletesebben

Matematika gyógyszerészhallgatók számára. A kollokvium főtételei tanév

Matematika gyógyszerészhallgatók számára. A kollokvium főtételei tanév Matematika gyógyszerészhallgatók számára A kollokvium főtételei 2015-2016 tanév A1. Függvénytani alapfogalmak. Kölcsönösen egyértelmű függvények és inverzei. Alkalmazások. Alapfogalmak: függvény, kölcsönösen

Részletesebben

Számsorozatok (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Számsorozatok (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit Számsorozatok (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Valós számsorozaton valós számok meghatározott sorrendű végtelen listáját értjük. A hangsúly az egymásután következés rendjén van.

Részletesebben

Eger, augusztus 31. Liptai Kálmán Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézet

Eger, augusztus 31. Liptai Kálmán Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézet Tartalomjegyzék Előszó................................. 5. Függvénytani alapismeretek..................... 7. Valós számsorozatok......................... 9 3. Valós számsorok............................

Részletesebben