1.1. Alapfeladatok. hogy F 1 = 1, F 2 = 1 és általában F n+2 = F n+1 + F n (mert a jobboldali ág egy szinttel lennebb van, mint a baloldali).

Átírás

1 1.1. Alapfeladatok Megoldás. Jelöljük F n -el az n-ed rendű nagyapák számát. Az ábra alapján látható, hogy F 1 = 1, F = 1 és általában F n+ = F n+1 + F n mert a jobboldali ág egy szinttel lennebb van, mint a baloldali) ábra. A méhek családfája Hasonló módon, ha az n-ed rendű nagyanyák számát N n -el jelöljük, akkor N 1 = 1, N = és N n+ = N n+1 + N n, tehát N n = F n+1. A reprezentáció alapján látható, hogy F n = ) Megoldás. Legyen a természetes számok halmazán n egy tízes számrendszerbeli szám. Ha számjegyei között az összes számjegy szerepelhet, akkor 009 a a 010. helyen található szám. Keressük a 6-ost és 7-est nem tartalmazó számok közül a 010.-et. A feltételnek megfelelő számokban cseréljük ki a 8-as számjegyeket 6-osokra, a 9-eseket 7-esekre. A továbbiakban így a 010., 8-as számrendszerbeli számot keressük. A tízes számrendszerbeli 010. számot a 009 -t) átalakítjuk 8-as számrendszerbe. Az így kapott szám a A kapott szám a 010., 8-as számrendszerbeli szám lesz. Ha a szám tartalmaz 6-os, 7-es sz ámjegyet, akkor azt kicseréljuk 8-as, illetve 9-esre. Az így kapott eredmény a Megoldás. Az 1 és 5 azonos paritású számok és adott paritású csúcsról csak ellentétesre léphetünk, ezért páratlanról páratlanra csak páros számú lépésben juthatunk el. Tehát a n 1 = 0. Jelölje a n az A 1 -ből A 5 -be tartó n ugrást tartalmazó útvonalak számát és b n az A 3 -ből A 5 -be tartó n ugrást tartalmazó útvonalak számát, mely egyenlő az A 7 -ből A 5 -be tartó útvonalak számával. Jelöléseink alapján a n = a n +b n, mert A 1 ről indulhatunk A 3 illetve A 7 felé, vagy visszatérhetünk A 1 -be. Hasonlóan b n = b n + a n, tehát { an = a n + b n b n = b n + a n n, 1

2 ahol b = 1, a = 0. Az a n = x n és b n = y n jelölésekkel { xn = x n 1 + y n 1 y n = x n 1 + y n 1 Az első egyenletből: y n 1 = 1 x n x n 1 ) és y n = 1 x n+1 x n ), tehát behelyetesítve a másodikba az 1 x n+1 x n ) = 1 x n x n 1 + x n 1 ) azaz x n+1 x n + x n 1 = 0, x 1 = 0, x = rekurziót kapjuk. A karakterisztikus egyenlet r 4r + = 0, amelynek a gyökei r 1, = ±, tehát x n = c c. Az x 1 = 0 és x = feltételek alapján a konstansokra a c 1 = értékhez jutunk, tehát c = + és így a n = 1 [ ]. x n = Megoldás. A rekurzió alapján a sorozat szigorúan növekvő és x n+ 6x nx n+ + x n 8x n+1 = 0, n 0. Ezt tekinthetjük másodfokú egyenletnek x n -ben is, tehát x n = 3x n+ ± 8 x n+ + n+1) x, n 0. Mivel a sorozat növekvő az előbbi egyenlőségben a gyök előtt nem lehet + előjel, vagyis x n = 3x n+ 8 x n+ + xn+1), n 0. Ugyanakkor tehát x n+3 = 3x n x n+1 + x n+), n 0, x n+3 + x n = 3x n+1 + 3x n+, n 0, és így a sorozat minden tagja természetes szám.

3 1.1. ALAPFELADATOK Megoldás. Jelölje x n a n-es tábla különböző lefödéseinek számát. A bal alsó sarkat kétféle módon fedhetjük le. Vagy levágunk egy 1-es részt ebben az esetben a maradékot x n 1 különböző módon fedhetjük le - lásd a 1. első ábráját) vagy egy 1 - es darabot fedünk le a sarokban. A második esetben a bal felső sarok csak egyféleképpen fedhető le és ezért egy n )-es tábla marad lásd a 1. ábrát). Ez alapján írhatjuk, hogy x n = x n 1 + x n, n 1. Mivel x 1 = 1 és x = állíthatjuk, hogy x n = F n, ahol F n az n-edik Fibonacci szám F 0 = 1, F 1 = 1, F n+ = F n+1 + Fn). 1.. ábra. n-es tábla lefedése dominókkal Megoldás. Egy kis próbálkozás után rájöhetünk, hogy nem elégséges a 3 n-es tábla lefödéseit vizsgálni, hanem azt is meg kell számlálnunk, hogy hány lefödése lehetséges egy olyan táblának, amit a 3 n 1)-es táblából kapunk az egyik sarokmező eltávolításával ábra. 3 n-es tábla lefedése dominókkal Ha x n jelöli a 3 n-es és y n a csonka 3 n 1)-es tábla lefödéseinek számát, akkor az 1.3 ábra alapján x n = x n 1 + y n + y n 1 és az 1.4 ábra alapján y n = x n 1 + y n 1.

4 4 Az előbbi két rekurzióból következik, hogy és így az x 1 = 3, x = 11 feltételek alapján x n = x n 4x n 1 + x n = n 3) ábra. 3 n-es hiányos tábla lefedése dominókkal 1.. Versenyfeladatok Megoldás. Tekitsük a P Pascal háromszöget. Az n-edik sor k-adik eleme pontosan P k n = Ck n, ahol 0 k n Szerkesszünk egy egy újabb B háromszöget, melynek az elemei pontosan a fenti háromszög középső, megjelölt, elemeinek felelnek meg levágjuk az oldalakon lévő 1-eseket). Ennek a háromszögenek az n-edik sorának a k-adik eleme pontosan Bn k = Ck+1 n+, n 0, 0 k n, mert az eredeti Pascal háromszöghöz képest mindig két sorral lennébb és egy oszloppal bennébb lépünk. A feladat megoldása során figyelembe vesszük, hogy a keresett háromszöget csak az oldalakon lévő elemek határozzák meg, mert a képzési szabály pontosan megadja a többi elem értékét. Ha vizsgáljuk a B háromszög és a P háromszög különbségéből származó újabb háromszöget, akkor észrevehetjük, hogy az oldalakon pontosan ugyanazok az elemek jelennek meg mint a keresett A háromszögünk oldalán. Mivel a képzési szabály azonos, ezért ez azt jelenti, hogy pontosan az A háromszöget kapjuk eredményül. Másszóval A = B P, amiből, következik, hogy A k n = Bk n P k n, vagyis A k n = C k+1 n+ C k n, n 0, 0 k n.

5 1.. VERSENYFELADATOK Megoldás. Előbb ábrázoljuk az első néhány iteráltat. A grafikus képek alapján a fixpontok számára a következőket kapjuk: F f = 1, F f = 3, F f 3 = 4, F f 4 = 7. Ez alapján az sejthető, hogy az F f n 1 sorozatban minden tag az előtte álló kettő összege. Igazoljuk ezt a tulajdonságot. Az { ) f f n+1 x) = f n n x + 1 fx)) =, ha 0 x 1 f n x), ha 1 x 1 egyenlőség alapján az f n+1 függvénynek a [ 0, ] 1 intervallumhoz tartozó grafikus képe ugyanaz, mint az f n -nek az [ 1, 1] -hez tartozó grafikus képe az Ox irányban a felére kicsinyítve, és az f n+1 -nek az [ 1, 1] -hez tartozó grafikus képe az f n -nek a [0, 1]-hez tartozó grafikus képéből kapható meg egy tükrözéssel és egy Ox menti 1 arányú kicsinyítéssel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az f n+1 grafikus képe megkapható az f n 1 és az f n grafikus képéből, ha mindkettőt tükrözzük, egymás mellé illesztjük, és az Ox irányban a felére csökkentjük f n 1 grafikus képéből kapjuk az f n grafikus képének az [ 1, 1] -hez tartozó részét, és ez éppen az f n+1 grafikus képében a [ 0, ] 1 -hez tartozó rész) ábra. Az aszimmetrikus sátorfüggvény és. iteráltja 1.6. ábra. Az aszimmetrikus sátorfüggvény 3. és 4. iteráltja Ugyanakkor a grafikus képek csak két típusú szakaszt tartalmaznak: olyanokat, amelyek 0 és 1 ordinátájú pontokat kötnek össze nevezzük ezeket H típusúaknak) és olyanokat, amelyek 1 és 1 ordinátájú pontokat kötnek össze ezeket nevezzük R típusúaknak). Az

6 6 első szögfelező a grafikus kép minden H típusú szakaszát elmetszi, de az R típusúak közül csak azokat, amelyek az [ 1, 1] intervallumhoz tartoznak. Így érdemes bevezetni a következő sorozatokat: a n az f n grafikus képében a [ 0, ] 1 -hez tartozó H típusú szakaszok száma; b n az f n grafikus képében a [ 0, 1 ] -hez tartozó R típusú szakaszok száma; c n az f n grafikus képében a [ 1, 1] intervallumhoz tartozó H típusú szakaszok száma; d n az f n grafikus képében a [ 1, 1] intervallumhoz tartozó R típusú szakaszok száma. Az előbbi észrevételek alapján felírhatjuk a következő rekurziókat: A fixpontok száma viszont F f n = a n + c n + d n, tehát a n+1 =c n = a n 1 + c n 1 1.1) b n+1 =d n = b n 1 + d n 1 1.) c n+1 =a n + c n 1.3) d n+1 =b n + d n 1.4) F f n+1 = a n+1 + c n+1 + d n+1 = a n 1 + c n 1 + a n + c n + b n + d n = = a n + c n + d n ) + a n 1 + c n 1 + b n ) = F f n + F f n 1, vagyis a fixpontok számára észlelt rekurzió valóban érvényes. Az L 0 =, L 1 = 1 és L n+ = L n+1 +L n összefüggéseket teljesítő sorozatot Lucas-sorozatnak nevezzük. Gyakorlatilag azt igazoltuk, hogy F f n = L n, n 1. Ebből azonnal következik, hogy F f n = Megoldás. Az feladat megoldásához hasonlóan járunk el. Egy kis számolással beláthatjuk, hogy a sorozat minden tagja nagyobb mint 1 és a sorozat szigorúan csökkenő. 3 A számolások egyszerűsítésének céljából a b n = 4a n sorozattal dolgozunk. A rekurzió alapján b n 4b n b n + 1) + 8b n+1 b n+1 1) = 0, tehát b n -re megoldva b n = 4b n+1 + ± 6b n Mivel b n 4 az előbbi egyenlőségben minden n 1 esetén a negatív előjelt kell választanunk és így az eredeti rekurziót n + 1-re felírva következik, hogy 8b n+ 6b n+1 + b n = 4, n 1.. Ez alapján és így b n = a n = , n 1. 4

7 1.. VERSENYFELADATOK Megoldás. A cosx) cosnx) = cosn+1)x+cosn 1)x trigonometriai összefüggés alapján a P n polinomokra teljesül a P n+1 y) = yp n y) P n 1 y) y [ 1, 1] rekurzió. Ez csak akkor lehetséges, ha az előbbi egyenlőség minden y R esetén teljesül. Így P 0 x) = 1, P 1 x) = x, P x) = x 1 P 3 x) = 4x 3 3x, P 4 x) = 8x 4 8x + 1. Az együtthatók abszolút értékéből elkészíthetjük a következő táblázatot: x 6 x 5 x 4 x 3 x x 1 x 0 n 1 n = n = n = n = n = n = n = 6 Ennek a táblázatnak a generálása a következő séma szerint is lehetséges: a 0 0 b a + b 0 Ez belátható a rekurzió alapján. Így viszont ha S n a P n együtthatóinak abszolút értékéből képezett összeg, akkor teljesül az S n+ = S n+1 + S n, n 0 rekurzió is, tehát S n = ), n Megoldás. Ha az alsó sor n korongból áll és a következő sor j korongból, akkor a az alsó két sor egymáshoz viszonyítva n j különböző pozicióban lehet j 0 esetén. Ennek következtében felírhatjuk a n 1 K n = K n 1 + K n + 3K n n 1)K = 1 + j=1 jk n j rekurziót. Ez azt mutatja, hogy az fx) = nx n és gx) = n x n 0 n 0K n generátorfüggvényekre teljesül az egyenlőség. Mivel gx) = fx)gx) + x 1 x = fx) x, írhatjuk, hogy 1 x) fx) = x x 1 3x + x. Ebből következik, hogy K n = F n 1, n 1.