Alapfogalmak Gazdaság: A különböző javak létrehozását (termelését), elosztását, forgalmát (csere), fogyasztását gazdaságnak nevezzük.

Átírás

1 Gazdaság alapproblémája Üzleti vállalkozások és jogi alapismeretek Bor- és gasztroturizmus meedzser szakiráyú továbbképzési szak szükséglet igéy Korlátos, véges (bizoyos erőforrások meyisége még csökke is) Természeti téyezők, muka, tőke, vállalkozó termelési téyezők termelés 3. A vállalkozások mikroköryezete Korlátla, végtele (folyamatosa bővül, miőség+meyiség is) hajladóság+képesség hajladóság+képesség kereslet javak kíálat Alapfogalmak Gazdaság: A külöböző javak létrehozását (termelését), elosztását, forgalmát (csere), fogyasztását gazdaságak evezzük. A gazdaságak, mit a társadalmi redszer egyik alredszeréek alapvető feladata az, hogy az elvileg korlátla egyéi és társadalmi igéyek kielégítését a szűköse redelkezésre álló erőforrások felhaszálásával miél hatékoyabba valósítsa meg. Gazdasági redszerek és osztályozása Gazdasági redszer: a gazdasági tevékeység sorá a szereplők között kialakult kapcsolatok összessége. Jellemző: Tulajdoi viszoyok, Dötés, Koordiációs mechaizmus: két vagy több egyé vagy szervezet egymásra hatásával járó mikrofolyamat szabályozása Forrás: Kopáyi (000) Koordiációs mechaizmusok Gazdasági hatékoyság mukamegosztás tevékeységcsere koordiáció Hogya törtéik a társadalmi tevékeységek cseréjéek az összehagolása, a koordiáció? Koordiáció módszerei. etikai vallási alap (pl. tized), erkölcsi ormák alapjá, ajádékcsere. agresszív ökéyes kéyszerítés (jogba, erkölcsbe ütközik) 3. bürokratikus jogi és admiisztratív eszközök 4. i alapú egyejogú, egyeragú felek vaak, yereség motiválja, cserearáy megállapítása (ár) Koordiációs mechaizmus: A társadalmi tevékeységek cseréjéek végrehajtását iráyító alapelvek és szabályok redszere. Forrás: Korai (0) Forrás: Korai (0)

2 Gazdasági redszerek és osztályozása Koordiáció típusok jellemzői Redszer típusa i közpotosított vegyes tulajdolás magá Állami (köztulajdo) Magá+állami dötés egyéi Állami (tervek alapjá) koordiációs mechaizmus Egyéi+állami i bürokratikus Piaci+bürokratikus Tiszta gazdaság Tervgazdaság Moder (vegyes) gazdaság Forrás: Korai (0) A gazdasági szereplők közötti kapcsolatok A gazdasági tevékeységek fő koordiáló ereje A szükségletkielégítés alapvető módja Bürokratikus Piaci Etikai Agresszív Vertikálisak (aláföléredeltségi viszoy) Jogi szabályozás (jogi szakciókkal alátámasztott admiisztratív kéyszer) Közpoti elosztás ( a trazakciók em feltétleül moetarizáltak) Horizotálisak (melléredeltségi viszoy, jogi egyeragúság) Piaci árak (eladó és vevő szabad megegyezése) Csere (a trazakciók moetarizáltak) Horizotálisak Etikai alapelvek (viszoosság, erkölcsi ormák) Jótékoyság (jellemzőe em moetarizált kapcsolatok) Vertikálisak Paracs (jog és erkölcs által el em ismert erőszak) Ökéyes (moetarizált, vagy em) Piaci koordiáció Bürokratikus koordiáció KINEK? KINEK? ÁLLAM MIT? HOGYAN? MIT? HOGYAN? 9 0 Vegyes koordiáció Koordiációs alapmotívumok KINEK? ÁLLAM MIT? HOGYAN? Forrás: Báger-Czakó (007)

3 ,0 60,0 55,0 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 Geeral govermet total outlays Per cet of omial GDP Frace Germay Hugary Polad Slovak Republic Uited States Euro area Total OECD Moder (vegyes-) gazdaság Alapvetőe gazdaság, a i folyamatokat állami koordiáció egészíti ki, az állami gazdasági szerepvállalás célja: a jólét, a szabadság, és a biztoság megteremtése és megőrzése. az állami szabályzásra azért va szükség, mert a és a profitérdek em biztosítja mide fotos emzetgazdasági ág kiegyesúlyozott fejlődését. Forrás: OECD Ecoomic Outlook 04., A vállalkozás, mit redszer Trazakciós költségek elmélete Gazdasági redszer: jellemzője az, hogy a bee zajló folyamatok kimeetelei valószíűsíthetőek Szabályozható redszer: iformáció érkezése reagálás értelmezés optimális megoldás keresése beavatkozás, ha szükséges Nyílt redszer: álladóa kölcsöhatásba va a köryezetével Az elmélet azo a feltételezése alapul, hogy a koordiációs mechaizmusok lehetővé teszik a gazdaság szereplőiek a jogilag meghatározott keretek közötti kapcsolatteremtést. Trazakciós költség: A tevékeységcsere végrehajtásához szükséges kapcsolatok megteremtéséek és fetartásáak költségei. A gazdasági szervezetek (pl. vállalatok) arra törekedek, hogy a tevékeységcserék költsége (trazakciós költségek) a lehető legalacsoyabb legye. Williamso, O. [ 975]: Markets ad Hierarchies. Free Press, New York Trazakciós költségek elmélete A tevékeységcsere végletes formája: i koordiáció: a tevékeységcserét adásvételi szerződés keretébe oldják meg, a koordiációs eszköze az ár. bürokratikus koordiáció: a tevékeységcsere a szervezete belül megy végbe utasítások révé (hierarchia). Williamso, O. [ 975]: Markets ad Hierarchies. Free Press, New York Trazakciós költségek elmélete. Ha trazakciós költség=0, akkor mide trazakciót a boyolít tiszta gazdaság. Ha trazakciós költség tiltóa magas, akkor mide koordiáció bürokratikus (kommuizmus) tervutasításos gazdaság A i és a bürokratikus koordiáció optimális kombiációja ott fog kialakuli, ahol a i és szervezeti trazakciós költségek egyesúlyba kerülek. Köv: Egy vállalat tevékeységi körét addig bővíti, amíg az adott tevékeységgel kapcsolatos trazakciók szervezete belüli megvalósításáak költségei alacsoyabbak, mit a i. 3

4 A vállalatközi kapcsolatok fő típusai Trazakciós költségek elmélete Kooperáció eseté a szereplők hosszabb távra, több trazakcióra voatkozó szerződéseket kötek (ilye például a tartós szállítási keretszerződés, amelyek értelmébe a szállító meghatározott ütemezésbe elégíti ki a vevő igéyeit, aki meghatározott meetred szerit fizet). Stratégiai szövetség keretébe a szereplők kulcsfotosságú területe, az érdekeltek számára stratégiai jeletőségű tevékeységekre ézve kötek hosszabb távú megállapodást pl. közös fejlesztés, közös logisztikai közpot, közös értékesítési hálózat létrehozása, stb. Közös vállalat esetébe a tulajdoosi jogok is a szerződés tárgyát képezik pl. együttes értékesítés megvalósítására közös vállalatot hozak létre. Vállalati köryezet és koordiáció vevők, szállítók, stratégiai parterek, verseytársak legikább a i mechaizmuso keresztül kerülek kapcsolatba a vállalattal (PIAC) állam és itézméyredszere a bürokratikus koordiáció, a civil szervezetek, illetve a természeti köryezet főképp az etikai koordiáció Az agresszív koordiáció a moder társadalmakba csak yomokba jeleik meg (godoljuk a feketegazdaság szegmeseire). A vállalat és a Piac: a téyleges és poteciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolataiak redszere, amelyek legfőbb téyezői a kereslet, a kíálat, az ár és a jövedelem. A vállalat a küldetéséek meghatározásakor már kijelöli a számára fotos okat: A Mit termelje? kérdésre adott válasszal eldöti, mely o (oko) jeleik meg eladókét. A gyártadó javak köre yilvá determiálja, milye erőforrásokra kívá támaszkodi, vagyis mely o (oko) jeleik meg vevőkét. Ezek alapjá szité kijelölődik a verseytársak, illetve a szóba jöhető stratégiai parterek köre is. Piactípusok Push-: kíálat > kereslet, a vevő va erőföléybe az eladóval szembe (reklám, jobb miőség, áregedméy, részletfizetés, folyamatos fejlesztés, stb.) Pull-: ellekezőleg Fejlett gazdaságba általába push jellemző Piaci szerkezet szerit Tökéletes versey Oligopol Moopol Földrajzi kiterjedés szerit Helyi Körzeti Nemzeti Regioális Világ Piactípusok 4

5 Piacra való belépés Piac lehatárolása A vállalat küldetéséek kialakításakor a vállalat alapvető érdeke, hogy potosa határozza meg a ak azt a részét, amelyek az igéyeit hajladó és képes kielégítei tevékeysége sorá. Relevás : Azo részok összessége, amelyek egy adott vállalat igéy kielégítési törekvései szempotjából reálisa szóba jöhetek. termék lehatárolása: Egy hoz tartozóak tekithetőek azok a termékek, amelyek egymással köye helyettesíthetőek. Ez a vevők oldaláról közel azoos felhaszálási módot, miőséget, árakat jelet, míg a termelői oldalo hasoló techológiát, költségviszoyokat. földrajzi lehatárolás: Azt a földrajzi térséget jelöli, amelye belül a vállalat kész az adott javakkal kapcsolatos igéyeket kielégítei vevőcsoportok lehatárolása: A vállalat az adott termékkel kapcsolatba, a kijelölt földrajzi térségbe bizoyos jellemzők alapjá meghatározza poteciális vevőit és a termék szempotjából fotos paramétereit: pl. jövedelmezőségi viszoyok, életkor, em, stb. Piaci belépés korlátai Állami szabályozás Méretgazdaságosság Termékdiffereciálás: márka jeletősége (pl. kozmetikai, gyógyszer, élelmiszer, élvezeti cikkek) Tőkekorlátok Parterváltás költségei Elosztási csatorákhoz való hozzáférés (kizárólagos forgalmazók) Egyéb belépési korlát: licec, szakképzett mukaerő, verseytársak elleséges magatartása, stb. Piaci kilépés korlátai Szakosodott eszközök A kilépés álladó költségei: pl. a szakszervezeti megállapodások költségei (pl. végkielégítések, stb.), alkatrészgyártás fetartása, stb. Stratégiai összefüggések: megosztotta haszált létesítméyek problémája, pézokhoz való hozzájutás ehezebbé válása, stb. Érzelmi korlátok: a vezetés elkötelezettsége az üzletág irát, emocioális okok felülkerekedése a racioalitáso, vezetők féltik pozícióikat, karrierjüket, stb. Kormáyzati és társadalmi megszorítások: gazdaságpolitikai kötöttségek (pl. állami támogatás feltétele a tevékeység hosszú távú fetartása, viszot a gazdasági klíma rosszra fordulása eseté a vállalatot köti szerződés, em léphet le ). Az emberi erőforrás kovertálhatóságáak hiáya: ról való kilépés eseté a mukaerőt em köyű lecseréli. Piaci versey A versey gazdasági jeletősége elsősorba abba áll, hogy olcsó és jó miőségű javak előállítására készteti a gazdasági élet szereplőit. Piaci verseyszabályokat befolyásoló téyezők Techológiai követelméyek és lehetőségek, i szereplők, kíálók és keresők egyarát, jogalkotók és -alkalmazók (parlamet, kormáy, miiszterek, bírák), verseyszabályozók (például verseyhivatal, kereskedelmi bizottság), ágazati szabályozók (pézügyi, távközlési, közlekedési, eergia stb.), i szervezetek, itézméyek (például tőzsde, szolgáltatói és felhaszálói szövetségek), em i szervezetek és itézméyek (például jogvédő egyesületek), erkölcsi ormák, szokások, hagyomáyok. STIGLER, GEORGE J.: Piac és állami szabályozás, KJK, Budapest, 989 STIGLER, GEORGE J.: Piac és állami szabályozás, KJK, Budapest, 989 5

6 Verseyképesség A vállalatak azo képessége, hogy a társadalmi felelősség ormáiak betartása mellett tartósa tud olya termékeket és szolgáltatásokat kíáli a fogyasztókak, amelyeket azok a verseytársak termékeiél ikább hajladók a vállalat számára yereséget biztosító feltételek mellett megfizeti. E verseyképesség feltétele, hogy a vállalat legye képes a köryezeti és a vállalato belüli változások érzékelésére és az ezekhez való alkalmazkodásra a verseytársaiál tartósa kedvezőbb i verseykritériumok teljesítésével Verseyképességet meghatározó téyezők Makrotéyezők: PESTEL-aalízis (következő dia) Mikroszitű téyezők:. klasszikus verseyelőyök: pl. kisebb ráfordítás, alacsoyabb ár, jobb miőség, hatékoyabb marketigmuka, magasabb szitű kapcsolódó szolgáltatások, stb.. új típusú verseyelőyök: tőkekocetráció, műszaki fejlesztési tredek, a globális szerkezet, gyakorlott mukaerő, szabadalmak, kow-how-k, szoftverek, erőteljes vevőköri kapcsolatok, márkák, egyedülálló szervezeti felépítési modellek és eljárások vállalati vezetők felkészültsége: a vezetőkkel szembe egyre ikább követelméy a köryezeti változások időbe törtéő felismerése, stb. CZAKÓ ERZSÉBET CHIKÁN ATTILA: Gazdasági verseyképességük vállalati ézőpotból, Vezetéstudomáy,007., 38. évf. 5. sz. 8. o. CAMPBELL, DAVID CRAIG TOM: Orgaisatios ad the Busiess Eviromet, Butterwoth-Heiema Ltd Társadalmi (Social) - életmód változása - jövedelem-eloszlás - demográfiai folyamatok - társadalmi mobilitás - fogyasztási szokások - képzettségi szit - muka-magáélet aráya stb. Természeti (Evirometal) - köryezetvédelmi szabályok - "recyclig-policy" - eergetika - köry.védelmi szervezetek - stb. Techológiai (Techological) - a techológia jeletősége - techológiai fejlettség - fejlesztési támogatások - iovációk - techológia/tudás-traszfer - elavulási sebesség - stb. Jogi (Legal) - verseyjogi törvéyek - tulajdojogi törvéyek - fogyasztóvédelmi előírások - foglalkoztatási törvéyek - biztosági előírások - stb. Piaci versey hármas fukciója Jóléti fukció: A lehető legagyobb ayagi jólét következze be azáltal, hogy lehetővé teszi az egyéekek, mit fogyasztókak, hogy saját szempotjaik (értékeik, haszossági megítélésük, vásárlóerejük) szerit választhassaak a versegő eladók által kíált termékekből. Allokációs fukció: Abba az iráyba befolyásolja, sőt kéyszeríti a termelőket, hogy a redelkezésükre álló erőforrásokat a fogyasztói igéyeket kielégítő termékek termelésébe fektessék. Hatékoysági fukció: a fogyasztó pézéért való küzdelem arra készteti a termelőket, hogy termékeiket a lehető legagyobb hatékoysággal állítsák elő. Ezáltal a társadalom erőforrásait a tőkei mechaizmusok révé a agy hatékoyságú, jövőbeli övekedést is ígérő termelők felé tereli. Vállalati együttműködések A. Gazdaságszervező tevékeységek: E lépések a gazdasági redszer hatékoyságát fokozzák. (kooperáció, stratégiai együttműködés, közös vállalat) Horizotális Vertikális B. Verseyt korlátozó együttműködések (kartell) Horizotális megállapodások: együttes haszoszerzés a vevők kárára (ármegállapodás, felosztás, bojkott, áruhoz jutás korlátozása) Vertikális megállapodások: szállítókkal, vevőkkel szembei előyszerzés (a szállítókkal, vevőkkel szembei árrögzítések, viszotvásárlás kikötése, viszoteladó számára árak előírása) Vállalati hálók USA 980-as évek agyvállalatok dekostrukciója stratégiai parterkapcsolatokra alapozott vállalati hálókat hoztak létre stratégiai együttműködések elmosódott határokat hozak létre az egyes cégek között, szoros egymásrautaltság a hálóba 990-es évek és ezredforduló tredjei: techológiafejlődés jeletőse megváltoztatta a vállalati gazdálkodást, a folyamatok hatékoyabbak lettek, kulcsfotosságú erőforrássá vált az iformáció, a képességek és a tudás a versey egyre ikább iováció orietálttá válik, e téyezőkre alapozzák verseyelőyüket a vállalatok. A XXI. századba a versey a vállalatok közötti szitről egyre ikább áthelyeződik a vállalati hálók közötti szitre. 6

7 Alapayag beszállítók 3. szit az -edik beszállítóhoz 3. szit az -edik Vevőkhöz Vevők / végfelhaszálók Sikeres parter kapcsolat feltételei. Elkötelezettség: a hálóba részt vevő vállalatok érdekeltek a hosszú távú együttműködésbe. Koordiáció: a cégek közötti hatékoy együttműködés öveli a háló hatékoyságát 3. Kölcsöös függőség: együtt olya célokat is el tudak éri, amelyet külö-külö em 4. Bizalom: azáltal segíti az együttműködés hatékoyságát, hogy a tagok megtakarítják a agy költségeket felemésztő hierarchikus kotrollt. A vállalati hálók csoportosítása. Klaszterek: A horizotális együttműködés fotos típusa, amelyek egy adott földrajzi régióba található, azoos illetve összekapcsolódó profilú, magas verseyképességű vállalatok és más itézméyek összekapcsolódott hálózatát jeletik. Ilye a Sziliko-völgy, de ilye Magyarországo a 000-be alapított Pao Autóipari Klaszter (PANAC) E klaszterek verseyelőy teremtő ereje a tudás, a kapcsolatok és a motiváció kocetrálódásába va további iformációk: Ellátási lácok, amelyek egy adott fogyasztói igéy kielégítésére szerveződő, egymással lieáris és vertikális kapcsolatba lévő vállalatokból állak. Egy autógyár ellátási lácáak kapcsolati redszere Amerikai: első voalbeli Japá: Irodalomjegyzék 3. Szitű beszállítók. Szitű beszállítók 3. Szitű beszállítók Iráyított folyamati kapcsolatok Moitorizált folyamati kapcsolatok Iráyítás élküli folyamati kapcs. Külső tagok folyamati kapcs. 3. Szitű vevők. Szitű vevők Közpoti cég (OEM) 3. Szitű vevők/ végfelhaszálók A közpoti cég ellátási lácáak tagjai A közpoti cég ellátási lácáak em tagja BÁGER GUSZTÁV CZAKÓ ERZSÉBET (007): A közszféra és a gazdaság verseyképessége, Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertai Itézet, Budapest CAMPBELL, DAVID CRAIG TOM: Orgaisatios ad the Busiess Eviromet, Butterwoth-Heiema Ltd CHIKÁN ATTILA (008): Vállalatgazdaságta, AULA Kiadó, Bp. CZAKÓ ERZSÉBET CHIKÁN ATTILA: Gazdasági verseyképességük vállalati ézőpotból, Vezetéstudomáy,007., 38. évf. 5. sz. 8. o. KOPÁNYI MIHÁLY (000): Mikroökoómia, Műszaki Köyvkiadó, Budapest KORNAI JÁNOS (0): Hiáy, Kalligram Kiadó, Budapest STIGLER, GEORGE J.: Piac és állami szabályozás, KJK, Budapest, 989 WILLIAMSON, O. (975): Markets ad Hierarchies. Free Press, New York 7