KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 64.

Átírás

1 KÖZPOTI STTISZTIKI HIVTL ÉPESSÉGTUOMÁYI KUTTÓ ITÉZETÉEK KUTTÁSI JELETÉSEI 64.

2 KÖZPOTI STTISZTIKI HIVTL ÉPESSÉGTUOMÁYI KUTTÓ ITÉZET Igazgaó: Séder Zsl ISS X ISB KSH KI Budaes ngl u kshnk@mal.ksh.hu

3 KORF TETEJÉ z dősek helyzee Magyarrszágn Szerkeszee: arócz Eelka Séder Zsl Budaes 2000/3

4

5 TRTLOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 7 Séder Zsl: nyugdíjask anyag jólée dőben és összehasnlíásban... Havas Éva: z dősek jövedelm helyzee a ények és vélemények ükrében Cserna Ed Szvós Péer: z dőskrúak jövedelme és fgyaszása 999-ben óra Ilna: Lakáskörülmények dős krban Lakas Mklós: család kacslak és a fzka akvás szeree az dőskrúak éleében Valkvcs Eml: demgráfa öregedés fgalma mérése és ényező...5 arócz Eelka: z dősek halandóságának alakulása...45 Hablcsek László: néesség öregedése...67 köe szerző: Séder Zsl gazgaó KSH éességudmány Kuaónéze Cserna Ed szclógus Ph.. hallgaó Szvós Péer rgramvezeő kuaó TÁRKI óra Ilna szclógus Ph.. hallgaó KSH Lakas Mklós főszályvezeő helyees KSH Valkvcs Eml udmánys anácsadó KSH éességudmány Kuaónéze arócz Eelka főmunkaárs KSH éességudmány Kuaónéze Hablcsek László gazgaó helyees KSH éességudmány Kuaónéze

6

7 ELŐSZÓ M jelen a ársadalm öregedése? Hgyan élnek az dősek? Mlyen ámaszk és mlyen bukaók beflyáslják élevezeésüke? Mlyen az dősek ársadalmn belül helyzee szeree és hgyan láják sajá helyzeüke a ársadalm együélésben? Mennyre eknheő hmgénnek az dősek ársadalma? lyen és hasnló kérdések fglalkzaák a Krfa eején knferenca szervező mkr 999 végén a éességudmány Kuaó Inézeben megrendezék az dősek helyzeéről szóló emakus knferencá. Jelen köeünk írása melyek a knferencán elhangz előadásk alaján készülek a fen és vább hasnló kérdésekre keresnek válasz. z dősek ársadalm helyzeének kuaása és megérése nem új keleű ám az sem állíhajuk hgy az öregedés és az dősek a ársadalmudmány hagymánys és állandóan kua erülee közé arznának. Vannak aznban lyan dőszakk amkr az dősek helyzee és a ársadalm öregedése különösen akuálssá válk. z dősek szegénysége az dősek elláásának bzsíásának gndja rányía a vzsgálódáska és a nylvánsság fgyelmé az dősekre. éma ma s akuáls. em csak azér mer az ESZ 999-e az dősek emzeköz Évének nylvánía. Magyarrszágn ben nem ugyanazn flyamak rányíák és rányíják a fgyelme az öregedésre és az dősek helyzeére mn yuga- Euróában vagy a vlág más ájan. eljesség génye nélkül hadd emlísünk meg néhánya azn jellegzeességek közül melyek ma az öregedés kérdése Magyarrszágn ma s akuáls és amelyek a köe anulmányaban gen árnyalan kerülnek kfejésre. hgy az öbb anulmány Hablcsek Valkvcs arócz elemz Magyarrszágn s öregszk a ársadalm. z dősek aránya a néességen belül flyamasan nő ám ez hazánkban skkal nkább a rmló ermékenység mn a javuló halandóság kzza. nyugaeuróa rszágkban s alacsny ugyan a ermékenység de az öregedésben skkal nagybb a súlya a halandóság csökkenésének az éle meghsszabbdásának. E flyamakról a magyarrszág eendőkről és azk nemzeköz knexusáról részlees kée nyújanak a demgráfa anulmányk Hablcsek Valkvcs arócz. z és ms örénelm helyzee a redszrbucó révén negrál ársadalmból a acgazdaságba való ámene egy másfaja sajás ársadalm öregedés ndí el. Lérejö a acgazdaság haékny működésének egyk közn nézménye a munkaac. Radkálsan lecsökken a fglalkzaak száma. E csökkenés legnkább a faal-dőseke érnee akk szerencsés eseben krengedményes- elő- vagy rkkanság nyugdíjazás révén öbbnyre végérvényesen kkerülnek a munkaerőacról. Ezzel a sáuszválással ársadalm szemnból egycsaásra dősek leek. Idősek mer fglalkzás karrerjük lezárul mer nyugdíjask mer leérékelődö a udásuk és srlhanánk vább az dősek és a közékrúak ársadal- 7

8 má elválaszó smérveke. Ezzel elérkezünk ahhz a kérdéshez hgy k eknsünk dősnek? Mn a későbbekben lán fgjuk nem egyszerű defnícós rblémával állunk szemben. nem-munkavállaló dős néesség számának növekedése egyérelműen a ársadalmgazdaság áalakulás kövekezménye. nyugdíjask és ezzel a ársadalm érelemben véve dősek nagyságrendekkel megnövekede száma szükségessé esz az dősek egyes csrjanak elkülöníe kezelésé óra Lakas a belső dfferencálság kuaásá Séder. anulmánykból kderül hgy a nyugdíjask ársadalmá az élekr melle az ulsó munkahely zícóval jelze ársadalm sáus a családösszeéel és a eleülés helyze dfferencálja legnkább ké-hármszrs jövedelm különbségeke kzva Séder. Megjegyzendő hgy a nyugdíjask jövedelmében muakzó elérések így s jóval ksebbek mn az összársadalmban aaszalhaó jövedelemegyenlőlenségek Cserna Szívós. rendszerválás felerősíe egy másk jelensége s: flyamasan javul az dősek vagy nyugdíjask ársadalmn belül vsznylags anyag-jólé helyzee. nyugdíjbzsíás rendszer álaláns kerjeszésé megelőzően az dősek a ársadalm legsérülékenyebb szegénységgel legnkább súj ársadalm csrjá jeleneék. nyugdíjak eljeskörűvé válásával aznban anyag-jólé helyzeük sablzálód relaív helyzeük javul. z 990-es években már kevesebb közöük a szegény mn a skgyermekes családk körében. Ez annak köszönheő hgy az áalakulás dején a öbb jövedelemhez kées a nyugdíjak jbban arák reáléréküke hgy a nyugdíjas házaráska a munkanélkülség kevésbé veszélyezee a nyugdíjas ársadalm megfaald. Ugyanakkr nem felejhejük el hgy az dősek nyugdíjask közö s vannak lyank éldául az egyedül élő dős nők akk anyagjövedelm veszélyezeesége Havas Séder messze álag fele. E bevezeőben ermészeesen csak az álalunk leglényegesebbnek ar flyamaka uduk jelezn. köe írása árnyalabban muaják be a fenekben jelze rendeke lleve vább áalakuláskról rövd és hsszú ávú mzgáskról adnak szám. anulmányka ké émakör köré rendezük. demgráfa anulmányk a ársadalm öregedésével fglalkznak a szclóga ársadalmsaszka elemzések az dősek/nyugdíjask ársadalmn belül helyzeé az egyes dős csrk jellegzeessége aglalják z dősek élekörülménye elemző anulmányk közö hárm s alálhaó amely az anyag-jólé erőfrrásk körül közn jelenősége ulajdní a jövedelmeknek Havas Cserna Szívós Séder. E erjedelemben s kfejezésre juó hangsúly ndklja hgy a jövedelem egyre erősebben haárlja körül a megélheés keree hgy az elmúl évben jelenős ársadalm vák flyak erről a kérdésről hgy az elemzések elérő adarendszerekre éülek MHP TÁRKI-Mnr HKF és hgy a anulmányk elérő jólé defnícó használnak ekvvalens vs. egy főre juó jövedelem. Ezen a helyen nymaéksan szerenénk felhívn a szel lvasó fgyelmé hgy a jelen köe egyes anulmánya nem ugyanazn fgalm készleel dlgznak. Ez nem csak a Emlékezzünk a Medgyes e al anulmánya álal kvál ársadalm vára. 8

9 jövedelem defnícójára vnakzk hanem arra s k eknenek dősnek nyugdíjasnak. Tudaában vagyunk annak hgy ly módn első láásra nknzszensnek űnő eredményekre juhaunk ám a kuaás árgyának jbb megsmerése szemnjából fnsnak arjuk az alernaív megközelíéseke. Vsszaérve az dősek jövedelem helyzeé elemző dlgzakhz: a Cserna Szívós anulmány közl a legfrssebb adaka használja a TÁRKI jövedelemelemzéseben megszk gen széles nemzeközleg elerjed egyenlőlenség muaóka. Havas anulmányából az emeljük k hgy az dősek szubjekív jövedelm helyzeé jövedelm ercecójá ve egybe az bjekív anyag helyzeel és gencsak jelenős nknzszencáka alál. Séder anulmánya nemzeköz összehasnlíásban muaja be az dősek anyag-jövedelm helyzeé és a nyugdíjas ársadalm aglódásá. z dősek élekörülménye lelárzó vább ké anulmány hárm újabb lényeges dmenzó vn be az elemzésbe. óra az dősek lakáshelyzeé hasnlíja az álaghz rámuava hgy az dősek öbbnyre rsszabb lakáskörülmények közö élnek lakásuk felszerelsége alacsnyabb színvnalú. Elemz az dősek álal lak lakásk mnőségének meghaárzó és felhívja a fgyelme hgy az dősek egyes krcsrja közö jelenősek a különbségek. Lakas anulmányában az dősek érbel mzgásá és kacslaanak jellemző muaja be öbb ldalról. Kée kaunk arról hgy az élekr előrehaladával hgyan szűkül az dősek körül a bejárhaó fzka ér és arról s hgy e érredukcó réegenkén jellegzees eléréseke mua. z ember kacslaka a kacslahálózaka vzsgálva megudjuk hgy nha az dősek és különösen a nagyn dősek közül skan élnek egyedül öbbnyre van lyan közel rkn vagy bará aknek segíségére krkus eseben számíhanak. demgráfa megközelíések bznys szemnból áfgóbb ersekívából szemlélk a már emlíe flyamaka. Hablcsek közel készáz évre keknve ízévenkén meszeben muaja be az együ élő néesség múlbel és leheséges jövőbel alakulásá. Tudasíja hgy a néesség öregedése a demgráfa ámene egyk alaflyamaa s az öregedés újabb lendülee mögö a csecsemő- és faalkr halandóság aralékanak kmerülése uán a legdősebb élekrk javuló halandósága áll. em hányzk az összehasnlíás ersekívája sem hszen a szerző mnegy száz évre vsszamenőleg ekn á Hllanda és Magyarrszág néességének alakulásá. arócz anulmányában a közelmúl magyarrszág flyamaa aglalva arra keres válasz mlyen haása vl a 30-ól 84 éves krg várhaó álags élearam közö alakulására a közbenső zenegy öéves krcsr elhalálzás valószínűségenek válzása. Ennek kereében válasz kaunk arra s vajn a férf néesség halandóságának a havanas évek közeén kezdődődö emelkedése mely krcsrka érne lleve hgyan alakul a nyugdíjas krú néesség halandósága az akív krban lévőkhöz kées. Valkvcs anulmányában arra hívja fel a fgyelme hgy az öregedés flyamaának elemzése megérése összehasnlíása és megíélése kránsem lyan kézenfekvő felada mn ahgy az első hallásra gndlnánk. Bemuaja a leggyakrabban használ muaóka az egyes néességek álags mdáls és medán élekra; az dősek és faalk össznéességen 9

10 belül aránya majd részleesen aglalja hgyan lehe elkülöníen a demgráfa öregedés egyes összeevőnek haásá. z eljárás érelmére azk a dlemmák vlágíanak rá amelyek ké néesség a franca és a magyar krsrukúrájának összehasnlíása srán merülek fel. Tudjuk hgy knferencákn kövekezéskéen e köeben szerelő anulmánykkal nem uduk/udjuk áfgóan áeknen az öregedés flyamaa és az dősek helyzeé. Több kérdés nem vagy csak érnőlegesen árgyalunk lleve a knferenca nem mnden előadásának készül el az ír válzaa. Hsszük aznban hgy egy sk szemnból hánys eseleges lelár s ska ér. Segí elgazdn segí vlágssá enn hgy m udunk és még nkább az hgy m nem udunk. Reményenk szern e köee vább műhelyanulmányk elemzések kövek a éességudmány Kuaó Inéze gndzásában amelyek léésről léésre újabb kuaás eredményeke esznek közzé a néesség öregedése és az dősek helyzee émakörében. Budaes árls arócz Eelka és Séder Zsl 0

11 Séder Zsl YUGÍJSOK YGI JÓLÉTE IŐBE ÉS ÖSSZE- HSOLÍTÁSB lgzaunkban egy nemzeköz összehasnlíó vzsgála eredményere alazva hárm kérdésre keresünk válasz. Egyrész megvzsgáljuk hgyan alakul a nyugdíjask összársadalmn belül anyag jólé helyzee az 980-as évek végéől az 990-es évek közeég. 2 Másrész felesszük a kérdés hgy a magyarrszág helyze alakulása mennyre eknheő egyednek lleve mennyben része álaláns endencáknak. Végül az a rblémá árgyaljuk hgy az anyag jólé helyzee eknve mennyben eknheő egynemű ársadalm csrnak a nyugdíjas néesség. felvee kérdések mndegyke önálló részlees vzsgálódás gényelne. Rövd összefg árgyalásuka az esz leheővé hgy ámaszkdhaunk a már emlíe kuaás rjek lleve más haza kuaásk eredményere Medgyes e al. 999; KSH SzCsM 999. kövekezeések közzééelé edg az ndklja hgy lyan kuaás eredményeke kaunk amelyek gencsak elérnek a nylvánsságban a nyugdíjaskról kalakí közkeleű kéünkől. nyugdíjask anyag jólé helyzeé dlgzaunkban az ekvvalens jövedelemmel mérjük. Mnden lyan anulmány amely az ekvvalens jövedelme használja a jólé mérésére külön bekezdésben árgyalja jövedelem e frmájának használhaóságá. M a szkássnál s nagybb ere szenelünk dlgzaunkban e módszerannak űnő kérdésnek. Tesszük ez elsősrban azér mer e erüleen az álagsnál s nagybb esély a nem egyérelmű fgalmhasználaból eredő félreérelmezésekre és félreérésekre. Mn smerees a száml jövedelem e fajája nemcsak az együ élő házarásagk összes jövedelmé vesz fgyelembe hanem a házarásk fgyaszásában érvényesülő skálahaás azaz a nagybb méreből eredő fajlags megakaríás s. 3 Egyes kadás éelek éldául fűés áram a arós házarás ckkek ha rszág uszra Egyesül Krályság Észrszág Lengyelrszág Magyarrszág és Szlvéna nyugdíjasanak összehasnlíó vzsgálaa a PHRE rgram kereében örén P R. Jelen anulmány e kuaás egyes kérdésenek vázlas összefglalása vábbá bznys erüleeken a felvee kérdések vábbgndlása. Mvel Észrszágra nem rendelkezünk összehasnlíó adaal ezér nem szereeleük dlgzaunkban. z összehasnlíásról lásd Sanvnk e al köee. 2 z emrkus elemzések a KSH 987-es jövedelem-felvéelének és a Magyar Házarás Panel MHP első és öödk hullámának elemzésével készülek ben hav 992-ben és 996-ban éves ekvvalens jövedelmekkel számlunk.

12 ugyans nem egyenes arányban nőnek a házarás nagyságának növekedésével. nemzeköz szakrdalm szern a fen szemnka fgyelembe vevő ekvvalens jövedelem a legnsabb 4 ndkára az egyén és a házarás fgyaszás leheőségenek anyag jóléének 5 Ez a mérőszám s a félreérésekre ez ad leheősége elér mnd a nyugdíjak nagyságáól mnd az egyén jóléől. nyugdíjask anyag helyzeéről beszélve leggyakrabban a nyugdíjakra gndlunk bár helyenkén ualás örénk nyugdíjask lakásfelszerelségére s. ha a nyugdíjask jövedelmének legnagybb kmnense nyugdíj íusú szé számmal vannak egyéb éldául munkaac szcáls segély jellegű jövedelmek s. Különösen akkr van ez így ha a nyugdíjas együ él más akív vagy nakív keresővel. nyugdíjak és az ekvvalens jövedelmek közö elérés másk ka a már emlíe skálahzadék és a házarás nagysága. z anyag jóléről beszélve ehá nem kzárólag a nyugdíjakról érekezünk. Úgysznén félreérésre ad alkalma hgy vzsgálaunk srán az ndvduáls jólének csak az egyk az anyag kmnensére fókuszálunk. z ndvduáls jólé elmélee llard 973; Zaf 984; ndrka 992 a jólée hárm dmenzó menén havng beng lvng mérk. z ekvvalens jövedelem csak az egyke havng fed le és az sem eljes mérékben. Tudjuk hgy az egyének elégedesége bldgsága ágabb érelmű jólée egyebek közö nagymérékben függ aól s hgy mlyen az egészség állauk hgy az érneek rendelkeznek-e elégséges megfelelő mnőségű kacslakkal mlyen a szűkebb és ágabb környezeük állaa. Ennek különösen nagy jelenősége van a nyugdíjask eseében hszen az élekr növekedésével skasdnak a beegségek egyre szűkebb körre erjed k a kacslarendszer Uas 2000 s ez mnd negaívan ha az egyének álal aaszal jólére. Egy széles érelemben ve jólé vzsgálanak arra a szereredukcós flyamara s k kell erjedne amelynek srán az egyén ársadalm szerekészlee lecsuaszdk Rsenmayer 978. fen kérővel vélheőleg skerül jelezn hgy a dlgzaunkban árgyal anyag jólé helyze a nyugdíjask álaláns helyzeének egyelen ugyanakkr gen fns asekusá fed le. Kuaás eredményenk önmagukban s érékelheők és jelenősen módsíják a nyugdíjakról alk eddg elkézelésenke. Ám a fenekben vázl rányk jelzk hgy a jövőben kuaásknak a nyugdíjask élekörülményenek összességére s k kell erjednük és az álaluk ka eredmények e szélesebb knexusban s érelmezendők. 4 I nem érünk k arra hgy vák flynak a házarásn belül skálahzadék mérékéről. Összehasnlíó elemzésünkben az ekvvalens jövedelem kszámíásáhz a e073 rugalmasság használuk amely öbbé kevésbé megfelel annak hgy az első személy -es súllyal mnden vább felnőe 07-es súllyal a gyermekeke edg 05-ös súllyal vesszük fgyelembe. 5 E közelíések ehá zárójelbe eszk az a kérdés hgy a jövedelme k mre köl. 2

13 . nyugdíjask 6 relaív jólé helyzee 987 és 996 közö nyugdíjask anyag jólé helyzeéről szóló munkák a nyugdíjask relaív helyzeének javulásáról számlnak be Medgyes e al. 999; Séder 999; KSH SzCsM 999; Cserna Szívós Többszörösen alá kell húzn hgy relaív javulásról beszélünk egy lyan dőszakban végbemenő zícójavulásról amkr az rszág laksságának álaláns anyag helyzee rml. Ebbe az s belefér hgy abszlú érelemben egyes nyugdíjask helyzee rml ám mvel ez az álagnál ksebb mérékű rmlás a ársadalmn belül relaív helyzeük javul. z álalunk vzsgál eródus első dőnjában 987 a nyugdíjask a legalsó declsekben vlak fölülrerezenálva. Hármzedük a legalsó ké declsben helyezkede el. ábláza. Ha az alsó lleve az alsó ké decls használjuk a szegények lehaárlására megállaíhajuk hgy a nyugdíjask 987-ben álag fele szegénységkckázakkal rendelkezek. Ö évvel később 992 arányuk a legalsó declsben már álag alá csökken ezzel egy dőben a legfelső declsekben s ném csökkenés fgyelheő meg. öbbség a jövedelem-elszlás alsóalsóközé régójába kncenrálód. nyugdíjask 566 százaléka a másdkól-öödkg erjedő négy declsben helyezkede el. égy év múlva 996 a vzsgálódás ulsó dőnjában a közéső jövedelm helyzeű csrkban fgyelheő meg kncenrálódás. nyugdíjasknak majdnem a fele 444% a közéső hárm declsben alálhaó. Szne elenyésző számban 33% szereelnek a legalsó jövedelm csrban. kuaás ulsó dőnjára bár álag ala marad némleg megnő a részarányuk a felső jövedelm helyzeűek közö.. nyugdíjask megszlása a eljes néesség alaján száml jövedelm declsek közö Jövedelm declsek lsó Legfelső Összesen % Frrás: KSH 987; MHP ; sajá számíás. Mndezek alaján megállaíhajuk hgy a nyugdíjask a jövedelm herarchában a vzsgála dőszak ala fkzasan feljebb kaaszkdak. Míg az 980-as évek végén rere- 6 már emlíe nemzeköz összehasnlíásban nyugdíjasnak ekneünk mndenk ak önmagá nyugdíjasnak srla be és 50 év fölö vl. 3

14 zenálságuk a szegények közö álag fele vl a klencvenes évek közeére ők adják a jövedelm közészály derékhadá vö. Medgyes e al Mn már jelezük ez nem mndg jelen hgy abszlú érelemben s javul a helyzeük hszen a vzsgál dőszakban egy álaláns éleszínvnal-rmlásnak leheünk anú. z aznban egészen bznys hgy a nyugdíjask helyzee a ársadalm álagnál kevésbé rml. Ha házarás íusk szern s vzsgáljuk a nyugdíjask jövedelm helyzeének válzásá az lájuk hgy a relaív javuló endenca mnden nyugdíjas házarásíusra gaz aránya eknve a nyugdíjas házasárk álagn felül helyzejavulása emelendő k vö: Séder 999a. Vajn mely ényezők állnak a nyugdíjask relaív helyzeének javulása mögö? z egyk legfnsabb összeevő egészen bzsan az hgy a nyugdíjak a hsszú gazdaság recesszó ala alg veszíeek érékükből. Medgyes és ársa szern 986 és 998 közö az álagnyugdíj reáléréke 6 7 százalékkal ese vssza Medgyes e al. 999: 20.. Ugyanezen dőszak ala nő a nyugdíjak szeree a nyugdíjaska s aralmazó házarásk megélheésében Séder 999: 22.. Míg 987-ben a nyugdíjas házarásk jövedelmenek 70 százaléká adák addg 996-ban ugyanezen részarány 80 százalék vl. nyugdíjak reáléréke az álagbérhez kées se nagyn válz: az egész dőszak ala 60 százalék körül mzg. Ezzel árhuzamsan lényegesen csökken a munkanélkül járadék nagysága Laky 997: 62. és 85. lleve az egyéb szcáls jövedelmek éréke. család ólék éréke 996- ban az 990-es érék 40 százaléká ee k TÁRKI 998. Ez uóbb jövedelemíusk ugyanakkr a nem-nyugdíjas házarásk bevéeleben szereelek nagy súllyal. 2. magyar helyze nemzeköz knexusban már emlíe nemzeköz összehasnlíás adaa felhasználva válasz keresheünk arra hgy a vzsgál íz év magyarrszág fejlődése mennyre eknheő egyednek. jbb áeknheőség céljából nem vzsgáljuk a eljes decls-elszlás: fgyelmünke a legalsó declsre szegények lleve az alsó hárm declsre össznsíjuk. 2. ábláza első ké szlában szerelő arányszámk az muaják hgy a nyugdíjask hány százaléka kerül az alsó declsbe. zaz a 0 százalék fele arányk jelenk az álag fele szegénységkckázaka. z ulsó ké szl arányszáma edg az jelzk hgy a nyugdíjask hány százaléka helyezkedk el az alsó hárm declsben. I a 30 százalék fele arányszám mua álagsnál háránysabb anyag helyzee. 4

15 2. nyugdíjask részaránya a legalsó lleve az alsó hárm declsben az 980-as és az 990-es évek közeén ö rszágban Legalsó decls lsó hárm decls 980-as évek 990-es évek 980-as évek 990-es évek Lengyelrszág Magyarrszág Szlvéna uszra Egyesül Krályság z 980-as évek közee: Szlvéna 983 Magyarrszág 987 Lengyelrszág 987 uszra 985 Egyesül Krályság 989. z 990-es évek közee: Szlvéna 993 Magyarrszág 996 Lengyelrszág 996 Észrszág 996 uszra 995 Egyesül Krályság 995. Frrás: Sajá számíás; Sanvnk e al alaján. z 980-as években a nyugdíjask szegénységkckázaa mnd az ö rszágban álag körül vl ám eléréseke s mua. 7 Egyedül az auszra nyugdíjask helyzee vl jbb az álagsnál 78% a magyar lleve a br nyugdíjaské edg álag fele szegénységkckáza mua. Egy évzeddel később egy más ké árul elénk. Ugyan mnden rszágban javul a nyugdíjask szegénység-helyzee ám a legerőeljesebb javulás az egykr szcalsa rszágkban vl aaszalhaó. z dőszak végére mndhárm vzsgálaban szerelő rszágban messze álag ala a nyugdíjask szegénységráája. legnagybb javulás a lengyel és a magyar rendeke eknve lájuk. Fgyelmünke az alsó hárm declsre kncenrálva öbbé-kevésbé az előbbeknek megfelelő fejlődés láunk. nny a különbség hgy az alsó harmnc százalék eknve nem a magyar hanem a lengyel nyugdíjasknak a legelőnyösebb a relaív helyzee. Vegyük aznban az s észre hgy a br nyugdíjask nagy öbbsége 538 százaléka az emlíe háránys jövedelm csrkban helyezkedk el. nyugdíjask ársadalmn belül jelenleg helyzeéről eljesebb kée kaunk ha a eljes jövedelemelszlás vzsgáljuk 3. ábláza. z adak anulmányzásakr a nyugdíjask ömörülésének öbbféle mnázaa árul elénk. ké szélső ólus adaank szern a br és a lengyel ese muaja. z Egyesül Krályságban a nyugdíjask egyérelműen a jövedelem-elszlás alján ömörülnek Lengyelrszágban vszn a felső és közéső jövedelmű helyzeűek közö. Magyarrszágn a nyugdíjas ársadalm a jövedelm közészály maszszív agjá kéez. ké másk közé-euróa rszág uszra és Szlvéna nyugdíjasanak jövedelem-elszlása alg mua elérés a eljes ársadalm jövedelemelszlásáhz kées. 7 z ész adak nemzeköz összehasnlíásra a endencák vzsgálaára nem vlak alkalmasak. 5

16 3. nyugdíjask megszlása a jövedelm szályk közö a 90-es évek közeén ö rszágban lsó hárm decls Közéső négy decls Felső hárm decls Összesen Lengyelrszág Magyarrszág Szlvéna uszra Egyesül Krályság es évek közee: Szlvéna 993 Magyarrszág 996 Lengyelrszág 996 Észrszág 996 uszra 995 Egyesül Krályság 995 Frrás: Sajá számíás; Sanvnk e al alaján. E dlgza nem érhe k a nyugdíjask helyzeének álaláns lleve jólé rezsm szern aglalására. z aznban mndenkéen megállaíhajuk hgy az első részben bemua magyar fejlődés nem egyed hszen mndhárm vzsgál vl szcalsa rszágban ha némleg elérő mérékben s hasnló jellegű fejlődés vl aaszalhaó. 3. nyugdíjas ársadalm dfferencálsága Már a nyugdíjas néesség lészámának nagysága mely az áalakulás megelőzően a néesség öbb mn egyöödé ee k az köveően vszn erőeljesen növekedve messze meghaladja a néesség egynegyedé s felve vajn helyesen járunk-e el akkr ha ez a néessége egy szóval nyugdíjas jelölve mlc módn hmgénnek eknjük? ylván ndkl a hmgén kezelés abban az érelemben hgy a nyugdíjask jellegzees klens kacslaban állnak az állammal a ársadalmbzsíással hgy öbbé-kevésbé azns generácóhz arznak hgy a fglalkzaásból való kléés vagy az élekrhz erősen kacslódó egészségrmlás hasnló rblémák elé állíja őke. Ugyanakkr az s láhaó emlékezzünk a jövedelemalakulásra hgy helyzeük a jövedelm/jólé herarchában elérő hgy a munkaerőacn skféle karrer befuva elérő erőfrráskkal felhalmz vagynnal lesznek nyugdíjassá és vélheőleg a bejár család éleuak s a nyugdíjask dfferencál család kacslaa hzza lére. Mndezek s a meg nem emlíe egyéb jellegzeességek ndklá eszk hgy vzsgála árgyává váljn mben hmgén és mben dfferencál a nyugdíjask ársadalma. lgzaunkban krább vzsgálaankra alazva egy lyan mdell muaunk be amelynek alaján feléelezheő hgy öbb ényező s fns szeree jászk a nyugdíjask anyagjólé helyzeének dfferencálásában a jólé szern hmgénebb nyugdíjas alcsrk elkülöníésében. Jelen mdellünkben a krább kuaásank 8 alaján kkrsálysd hárm ényező skla végzeség családíus és eleülésíus szereeleünk egy öbbválzós mdellben. 8 kuaásanka összefglaló anulmánykban öbbféle mdell s szereel Séder

17 öbbválzós elemzéshez a Mulle Classfcans nalyse MC módszeré használuk Berger é.n.. Ennek az az előnye hgy eredménykén a regresszós elemzés béájának megfelelő együhaóka kaunk. Ez összehasnlíhaóvá esz az egyes ényezők haásának erősségé. z bemua mdell 4. ábláza anulmányzva először s megállaíhajuk hgy mdellünk szgnfkáns a hárm válzóval az összes szórás harmnc százaléká udjuk megmagyarázn. Másdszr megállaíhajuk hgy a nyugdíjask anyag jólé helyzeére mndhárm ényezőnek önálló haása van. legerőeljesebb az skla végzeség haása nyugdíjask anyag jóléének haóényező Magyarrszágn 996-ban MC-mdell *** M U L T I P L E C L S S I F I C T I O L Y S I S *** by EQJ5L Ekvvalens jövedelem TEL5TIP Teleülésíus TIP52 Házarásíus ISK5 Iskla végzeség Grand Mean álags ekvvalens jövedelem djused fr Unadjused Indeendens Varable Caegry ev n Ea ev n Bea TEL5TIP Falu Ksvárs Megyeszékhely Budaes TIP52 ő Férf nyugdíjas yugdíjasmás yugdíjasakív ISK5 Kevesebb mn 8 sz szály Szakmunkáskéző Közéskla Felsőfkú skla Mulle R Squared 30 Mulle R z egyes válzók haásának erősségé az ulsó szl Bea éréke jelzk. 7

18 z skla végzeség szrs összefüggésben van a bejár munkaerő-ac karrerrel. Indkl ehá hgy a réegződéskuaás az ulsó munkahely sáusz alaján vesz fgyelembe a nyugdíjaska. 0 Ugyanakkr nagyn erőeljes a mdellünkben szerelő vább ké ényező haása s amelyekkel a réegződésvzsgálak nem fglalkznak. házarás-összeéel haásának erőssége 028 közelí az skla végzeségéhez és nem elhanyaglhaó a eleülésíus 023 beflyása sem. 5. haóényezők és a válzóárk nerakcónak szgnfkancája varanca-analízs * * * L Y S I S O F V R I C E * * * by EQJ5L Ekvvalens jövedelem TEL5TIP Teleülésíus TIP52 Házarásíus ISK5 Iskla végzeség HIERRCHICL sums f squares Cvaraes enered FIRST Sum f Mean Sg Surce f Varan Squares F Square F f F Man Effecs E TEL5TIP E TIP E ISK5 7365E Way Ineracns TEL5TIP TIP TEL5TIP ISK TIP52 ISK Exlaned 6669E Resdual 20096E Tal 8765E cases were rcessed. 52 cases 40 c were mssng. z skla végzesége eknve megállaíhajuk hgy a másk ké ényező haásá kszűrve a felsőfkú végzeségű nyugdíjask jólé helyzee 3 ezer frnal van az álag fele míg a kevesebb mn nylc szállyal rendelkezőké közel 30 ezer frnal kevesebb mn az álag. 2 z skla végzeség vább kaegórá az emlíe ké szélső érék közé esnek 4. ábláza. nyugdíjask család körülménye fgyelembe véve az lájuk hgy a legrszszabb anyag jólé helyzeben az egyedül élő nyugdíjas nők élnek. z álagól körülbelül 50 ezer frnal maradnak el. Úgysznén álag 3 ala -30 ezer frn a más nakívakkal élő 0 z vszn már kfgáslhaó ha nem esz különbsége az azns fglalkzás sáuszú akív és nyugdíjas közö. Egyk mdellünkben ahl nem kööük élekrhz a nyugdíjas sáusz haása a fglalkzás sáusznál s erősebb Séder z MC elemzés alaján megka szgnfkáns haóényezők éréke megmuaják hgy az ad válzó egyes éréke eseén éldául felsőfkú végzeség mennyvel ér el az ad csrhz arzók jólé helyzee az álagól. 3 z álag mndg a nyugdíjask álagá jelen. 8

19 nyugdíjask helyzee. Álag körül a nyugdíjas házasár és az egyedülálló férfak jólé zícója. legelőnyösebb helyzeben a más akívakkal s együ élő nyugdíjaska aláljuk: jólé helyzeük 43 ezerrel magasabb a nyugdíjask álagánál. em udunk jó magyaráza adn arra hgy az emlíe ényezők knrllálása melle mér marad meg a eleülésíus haása. Talán azér mer a fővársban ugyanazér a munkáér öbb jövedelme lehee kan mn a falvakban és ennek haása a nyugdíjakban s érződk. Elkézelheő vábbá hgy a fővársak hsszabb munkaac karrer udhanak maguk mögö. Végül edg a fővársban öbb leheősége adódk a kegészíő jövedelemszerzésre. Mndezek lyan feléelezések melyeke nem udunk adaankn ellenőrzn. Ugyanakkr az az eredményünk hgy a eleülés ényező jelenősen dfferencálja a nyugdíjask jóléé összhangban van azkkal a megfgyelésekkel amelyek szern az éleleheőségek a rendszerválás nymán mnd regnálsan mnd eleülésíusk szern erőeljesen dfferencálódak. Felállí mdellünk alaján hasnlóan a regresszós mdellhez megbecsülhejük a meghaárz jegyekkel rendelkező nyugdíjask jólé helyzeé. mdellből 00 nyugdíjas kaegóra jólé zícója becsülheő meg. Ezek közül a 6. ábláza 8 jellegzees íus mua be a nőkre vnakzóan hárm smérv ké-ké válzaa kmbnálásával skla végzeség: nylc álaláns és közéskla; házarásíus: egyedül élő és házasár; eleülésíus: falu és Budaes. Táblázaunkból jól kveheő hgy mlyen ág érékarmányban 68 és 43 százalék közö szóródk a nyugdíjask jólé zícója edg a szemléleés céljából kválasz élekörülmény-íusk nem felélenül szélsőségesek. 6. Egy nyugdíjas nő álags éves ekvvalens jövedelme 996-ban frnban aól függően hgy mlyen a végzesége hl és mlyen házarásíusban él éldák az elvégze MC elemzés alaján éves álag frn Eseek Teleülésíuíus végzeség frn %-ban Házarás- Iskla Éleszínvnal z álag I. Falu Egyedül 8 álaláns II. Budaes Egyedül 8 álaláns III. Falu Házasár 8 álaláns IV. Budaes Házasár 8 álaláns V. Falu Egyedül Közéskla VI. Budaes Egyedül Közéskla VII. Falu Házasár Közéskla VIII. Budaes Házasár Közéskla Míg egy 8 álaláns végze falun egyedül élő nyugdíjas nő 80 ezer frns 4 jólé zícóval rendelkeze 996-ban addg egy házasárjával élő közésklá végze budaes nő 377 ezer frns anyag jólé helyzeben van. z uóbb ehá öbb mn készer anny jólé erőfrrással rendelkeze mn az előbb. E ké éldánál és mdellünknél maradva megállaíhajuk hgy eredményenk egybe esnek azzal a közvéleményben elerjed vélekedéssel hgy az egyedül élő nyugdíjas nők szegények. Ugyanakkr újra hangsúlyzn kell az 9

20 s hgy nem helyes a nyugdíjaskról egységesen dfferencálalanul mn szegényekről beszéln. Vannak ugyans nagy szegénység kckázaal rendelkező nyugdíjas csrk de a eljes nyugdíjas néesség mn ahgy az az dőbel válzás nymn köveő elemzésünk bznyíja összességében semmkéen nem eknheő anyaglag háránys helyzeűnek. Réegződés-elméle szemnból felveődk a kérdés hgy srukúrakéző smérvnek réegező dmenzónak eknheünk-e egy demgráfa-szclóga kaegórá az együélés módjá. Ez ugyans lyan dmenzó amely menén az egyének helyzee szükségszerűen válzk az emberek csak deglenesen arózkdnak az egyes családíuskban. 5 E kérdésre a eljesség génye nélkül egyrész az válaszlhajuk hgy smerünk lyan réegződéselmélee amelyben közn szere ju a rerdukív srukúráknak vábbá a nemek közö különbségeke kuaó elméle és emrkus rdalm s egy demgráfa smérve állí a vzsgálódás közénjába. 6 Másrész az s felveheő hgy ha a jelze együélés frmák családíusk a ársadalmban arósan elérő jólé zícóknak bznyulnak akkr e mögö sajás srukuráló összefüggéseke keresheünk. Ilyen érelemben ehá a különböző együélés módk elérő réegzícóknak eknendők függelenül aól hgy az egyének deglenesen vagy arósan arózkdnak az egyes zícókban. Egy vább szemn amely ndklja a fglalkzásn kívül ényezők réegződéselméle szereeleésé az dőbel válzás/válzalanság megíélésének ersekívájából adódk. em állíhajuk ugyans hgy a nyugdíjask lleve az egyes nyugdíjas-csrk helyzee az dő múlásával az egyén és a öréne dő múlásával válzalan marad. Ha vszn kzárólag a munkaerőac karrer lleve az ulsó munkahelyen elfglal fglalkzás zícó szern haárzzuk meg a nyugdíjas réegződésen belül helyzeé akkr akarva akaralanul srukurálsan rögzíjük a nyugdíjask ársadalmn belül relaív helyzeé. Megíélésünk szern ez helyelen eljárás hszen sem az egyes nyugdíjas sem a nyugdíjas csrk nem mmblak helyzeük és mn dlgzaunkból s kűnk a eljes nyugdíjas ársadalm helyzee dőben válzk. 7 srukuráló ényezők vább kuaásá ehá a nyugdíjas ársadalm nhmgenásán úl a nyugdíjas ársadalm helyzeének és az azn belül csrmzgásknak a lée s ndklja és szükségessé esz. Összefglalás Tanulmányunkban hárm kérdéskör áeknésére vállalkzunk. Egyrész megvzsgáluk hgyan válz a nyugdíjask anyag jólé helyzee az áalakulás köveően 987 és 996 közö. Megállaíuk hgy a nyugdíjask ársadalmn belül relaív helyzee am az ekvvalens jövedelem herarchába rendezésével mérünk egyérelműen javul. Ez köveően a 4 Ekvvalens jövedelem. 5 I a nyugdíjazás és az özvegyülés szükségszerűségére gndlunk. 6 Természeesen szában vagyunk azzal hgy az a ársadalm álal megknsruál nem helyzeekre és szereekre rányul. 7 Megjegyezzük hgy a mllő lleve ársadalm helyze íusú közelíések kkerülk ez a csadá. 20

21 magyarrszág helyzee és endencá nemzeköz knexusba helyezük. Egyérelműen kderül hgy a magyar fejlődés nem eknheő egyednek Lengyelrszágban és Szlvénában hasnló endencáknak leheünk anú. Végül az a kérdés eük fel hgy szabad-e egységesnek kezelnünk a nyugdíjas néessége. z emrkus elemzések egyérelműen bebznyíák hgy a különböző nyugdíjas csrk közö lényeges különbségeke alálunk így félrevezeő a nyugdíjaska egységes ársadalm csrnak eknen. Tvább vzsgálaka gényel ugyanakkr annak a megállaíása mely ényezők dfferencálják és melyek hmgenzálják a nyugdíjask helyzeé. Ugyanakkr sméelen hangsúlyzzuk hgy a jelen dlgzaban elemze anyag jólé bár gen fns csak az egyk összeevője a ágabb érelmű jólének. 2

22 Irdalm llard E. 973 mensns f Welfare. ndrka R. 992 Társadalm válzásk és ársadalm rblémák Saszka Szemle vl. 80. n. 4 5: Berger R. é. n Mulle Klasszfkans analyse. Snderfrschungberlch 3. Frankfur Mannhem. Cserna E. Szívós P. 2000: z dőskrúak jövedelme és fgyaszása 999-ben köeben. KSH Szcáls és Családügy Mnszérum 999 Időskrúak a ma Magyarrszágn. Budaes: 56. Laky T. 997 munkaerőac kereslee és kínálaa. Budaes: Munkaügy Kuaó Inéze. Medgyes M. Ság M. Szívós P. 999 harmadk kr: az dősek jövedelm helyzee és lakáskörülménye. Budaes TÁRKI: 60. Rsenmayer L. und H.978 er ale Mensch n der Gesellschaf. Renbeck be Hamburg. Séder Zs. 999 Relaív előnyök és növekvő különbségek. nyugdíjask anyag jólé helyzee 987 és 996 közö Magyarrszágn. Műhelyanulmányk 3. Budaes BKE Házarás- és Családkuaó Műhely: 50. Séder Zs z nakívak aglódása. In: Elekes Séder szerk.: Törések és köések a magyar ársadalmban. RTT Századvég. Sanvnk T. Srnk. Prnz Ch Ecnmc Well-Beng f he Elderly. Cmarsn crss Fve Eurean Cunres. ldershu: shgae Eurean Cenre Venna. TÁRKI 998 Gazdaság akvás vagy szcáls ámgaásk? jólé újraelszás megválz kerefeléele. Budaes: 2. Uas Á. 989 Bará kacslak. In.: Uas szerk.: Társadalm kacslak. Uas Á Társadalm nflácó ársadalm kacslak. Zaf W. 984 Indvduelle Whlfahr: Lebensbedngunger und wahrgenmene Lebensqualä. In: Glazer Zaf Hg: Lebenqualä n der Bundesreublk euschland. Frankfur: Camus

23 Havas Éva Z IŐSEK JÖVEELMI HELYZETE TÉYEK ÉS VÉ- LEMÉYEK TÜKRÉBE Fuk az dőől s közben megőszülök Ilyen az én öregségem de nemcsak az enyém. Töréneesen a szmszédmé s. S az emberek mégs mndenárn meg akarnak öregedn. Füs Mlán: Ez mnd én vlam egykr Ez a anulmány az dőskrúak jövedelm helyzeével elsősrban az érneek nézőnjából örénő bemuaásával fglalkzk a KSH 998. év házarás kölségveése felvéelének adaa alaján. lgzaunkban az 939 elő szülee nemzedék agja ekneük dőskrúnak. Ez a lehaárlás szclógalag egy nagyn vegyes különböző éleúal éleszínvnallal jövedelm és vagyn helyzeel rendelkező embercsr fg élekruk alaján egy cskrba. harmadk kr elérése aznban nemcsak szchlóga hanem a öbbség számára ársadalm haárkő s. laksság egyööde legalább 60 éves s közel egyzede 70 éves vagy dősebb. Ma közel 2 mlló ember havan éven felül am az 949-es hasnló ada dulája. z dőskrúak egyre nagybb hányada egyedülálló bár a öbbség házasársával együ élő dős. Magyarrszágn mnden öödk házarásban csak dős emberek élnek s ezek közül s mnegy félmlló az egyszemélyes házarás. dőseke s magukba fglaló öbbgenerácós házarásk száma nem ér el a 300 ezre sem. nemzedékek együélése a arasz gazdaságk felszámlásával a mezőgazdaság szereének csökkenésével a havanas években megnduló és a hevenes 23

24 években felgyrsuló erüle ársadalm mblás kövekezében elveszee krább jelenőségé. rendszerválással együ járó gazdaság recesszó a munkaleheőségek krláz vla a munkanélkülség és a rssz kerese leheőségek a vdék a kseleüléseken felnő válaszás leheőségekkel rendelkező faalk elvándrlásáhz vezenek najankban s. z dős emberek egyre nkább magukban élnek s a nemzedékek együélése s nkább kényszerhelyze mn válaszás eredménye. z dős emberek szeree csökken a családn belül csökken a ársadalmban s. rendszerváló gazdaság rendszeré és szerkezeé gyökeresen áalakíó ársadalm az új szemlélee magáévá evő az újfaja udás befgadására alkalmasabb faal krszálykra éí. munkakées krú dősebb generácó nyugdíjba külde vagy szembesíee a megválz munkaerőac újfaja köveelményrendszerével. Mközben a blóga öregedés egyre később élekrra lódk k az élekr érékének devalválódása kövekezében a ársadalm öregedés egyre krább éleszakaszban kezdődk. z dősek ársadalm szereének csökkenése kha vlágláásukra jövőkéükre s. Bár jövedelm helyzeük az rszágs álaghz vsznyíva az elarás köelezeség hánya vagy legalábbs csökkenése és a bzs megélheés frrás jelenő nyugdíj ma összességében megfelelő -nek mndhaó jövedelm helyzeük szubjekív megíélése és álalában a jövőbel helyzeükre vnakzó kláásak nkább esszmzmus sugallnak. Magyarrszágn az dős emberek magas részaránya elsősrban a szüleésszám csökkenésének és nem a szüleéskr várhaó élearam növekedésének a kövekezménye. z rszágk zömében a ársadalm elöregedésének egyk zív összeevője a laksság élekláásanak növekedése vl. Magyarrszágn a szüleéskr várhaó álags élearam 998-ban a férfaknál 66 év s a nőknél 752 év vl ugyanakkr éldául Francarszágban a férfak eseében 746 év s a nőknél 822 év vl. magyar férfak és nők megközelíően hé évvel rövdebb élee remélhenek mn a francák. Ha egy öregember egy máskkal alálkzk elsőnek az kérd magában: vajn ennek még menny deje van hára? Bármennyre szereem és szelem s mögöe kívánk besrln abba a menebe mely a Paradcsm felé ar. lvashajuk éry Tbr: Kedves bóeer! című regényében. Magyarrszágn élő dős embereknek különösen a magyar férfaknak a Paradcsm bejáraa elő srban előzés kválságuk van. 60 éves férfak várhaó éledeje még 50 év a nőké 98 év. Francarszágban a férfak 60 éves krban várhaó álags élearama 200 év a nőké 25 év. z emberek közös vnása hgy meg akarnak öregedn ahgy ez a Füs Mlánól válasz móban s lvashajuk. z dős emberekre aznban az a nehéz felada hárul hgy a bekövekeze öregséggel szembe s kell néznük. kövekezőkben a KSH 998-as Házarás kölségveés felvéeléből származó adak elemzése alaján muajuk be az dősek jövedelm vsznya és nemcsak az bjekíve mérheő jövedelm helyzeükre hanem annak szubjekív megíélésére s kérünk. z dős emberek vagyn helyzeére sajns kevés és nkább közvee adaunk van mndössze lakáskörülményeke és hnak felszerelségé smerjük. Ugyanakkr udnunk kell hgy dősebb 24

25 krban az álaláns jövedelm helyze megíélésében a felhalmz a bznság jelenő vagyn megléének lleve hányának órás jelenősége van. anulmány az dősek helyzeének egy jól körülhaárl meszeével fglalkzk csak. jövedelemre vnakzó ényadak és azk szubjekív megíélése nem esk egybe. z dős emberek esszmzmusában meghaárzó szeree jászk ársadalm helyzeük fnsságuk leérékelődése. ömegkmmunkácóban és így a közvéleményben egyre nagybb hang ka az a néze hgy a magyar ársadalm elöregedése a nyugdíjask növekvő száma és össznéességen belül magas részaránya órás eherkén nehezedk a kölségveésre. szcalsa dőszakra jellemző nym bérrendszer az alacsny kereseekkel együ járó széles körű közn-állam redszrbúcós lka nem ee leheővé az emberek számára a felhalmzás de azzal a reménnyel kecsegee hgy rászrulság eseén a szcáls elláó rendszer ámaszkén szlgál majd. Ez a bznságérze a szcáls és egészségügy nézményhálóza áalakíásával és megkuríásával az dős emberek számára megrendül. Felhalmz vagyn és befekeések hányában az dősek számára a nyugdíj és amennyben egészség állauk és a munkaerőac keresle leheővé esz a kegészíő munkavállalás a megélheés frrása. mkr az dőskrúak helyzeé vzsgáljuk mndvégg szem elő kell aranunk az a ársadalm és család környezee amelyben az dősek élnek még ha ennek kfejésére az ad émán belül nncs s sk leheőségünk és az a ény s hgy az dős emberek jelen élehelyzee egy munkával erőfeszíésekkel el éleszakasz végeredményé ükröz. Egy lyan ág élekr csrról van szó melynek faalabb agja az akív havanask a munkával elölö éle gyümölcsé még szüreelk a hevenes és nylcvanas években járók edg a begyűjö ermés nagybb részé már elfgyaszák lleve uódak ámgaására frdíák. nnyban mndenkéen közös a srsuk hgy a köregedő gyümölcsfák faalíására újak eleíésére már nncs leheőségük. z dősek számára a ersekívá különösen a haza kulúrában gyermekek érvényesülése jelen. nyugdíjba vnulással az elér élehelyze javíására már nncs sk esély s az élekr előrehaladával a megszk éleszínvnal fennarása s egyre nehezebb.. jövedelmek nagysága KSH laksság felvéelenek mndegyke különös ekneel a jövedelm felvéelek eredményere az gazlják hgy az 980-as évekől az élekr és különösen az dőskr a közhedelemmel ellenében nem jár együ szükségkéen a szegénységgel. 8 Ez dönően az alacsny nyugdíjak és a házasárs ólék öbbször emelésének az dős nagyn alacsny nyugdíjjal rendelkező nyugdíjask fkzas khalásának valamn a nyugdíjjgsulság ála- 8 Hasnló kövekezeés lvashaó a émába vágó rdalm mndegykében. Lásd öbbek közö a KSH jövedelm felvéele és család kölségveés felvéele melle a Magyar Házarás Panel alaján készül anulmányka Sík Tóh

26 lánssá válásának a kövekezménye vl. Elég gyakr vélekedés hgy az alacsny jövedelműek zömmel ksnyugdíjaskból állnak. z adak nem ámaszják alá ez az elkézelés. lvashajuk a KSH 987-re vnakzó haza jövedelem-elszlás vzsgáló elemzésében. 9 S ez az állíás mág helyálló. z dőskrúak egy főre juó neó jövedelme 998-ban frn vl am nem eknheő magasnak de a házarás-saszka adaa szern 65%-kal mégs meghalada az rszágs álag. ábláza.. z dőskrúak jövedelme az rszágs álaghz vsznyíva Országs álag Időskrúak álaga Egy főre juó álags neó jövedelem frn z álagjövedelem relaív szórása % Medánjövedelem frn Ső mközben a klencvenes években a gazdaság áalakulás és a recesszó kövekezében a laksság zömének jelenős mérékben csökken az éleszínvnala az dőskrúak relaív jövedelm zícója még valamelyes javul s. Bár ez a javulás a szakrdalmban lvashaó ndklással ellenében nem a nyugdíjak álagkereseekhez vsznyí ksebb arányú érékveszésének hanem nkább az akív krúak egy részének a munkaerőacról örénő arós kkerülésének a kövekezménye. 993-ban a nyugdíj még 626%-a vl az álagkeresenek s 998-ban már csak 578%-a. 998-ban a bérek reáléréke 993-hz vsznyíva 97% vl s a nyugdíjaké 865%. z dős házarásfőjű házaráskban a házarásfő élekra frdí arányban áll az egy főre eső álags jövedelemmel azaz mnél dősebb lleve mnél régebben men nyugdíjba a házarásfő annál ksebb a házarásban az egy főre juó jövedelem nagysága. z uóbb években aznban az dősek eljes körén belül a 70 éves és dősebb személyek relaív jövedelm helyzee valamelyes javul. Ez részben az alacsnyabb nyugdíjak nagybb arányú emelésének részben a fglalkza nyugdíjask csökkenő számának a kövekezménye. z dőskrúak összességében szerényebb mérékű jövedelemrmlása a magasabb nyugdíjjal rendelkezők flyamasan nagybb és az alacsny nyugdíjjal rendelkezők flyamasan ksebb veszesége árán ud csak megvalósuln. Míg a munkajövedelemből élők körén belül nagyfkú larzácó addg a nyugdíjból élőknél a magasabb nyugdíjaknak az alacsny nyugdíjaka messze meghaladó érékveszése révén erőeljes egalzácó men végbe. z élekr jövedelme beflyásló szeree ehá nemcsak az akív krúak hanem az dősek körében s csökken még ha szeree nagybb s mn a kereső munká végzők eseében Havas e al kevésbé dősek ugyans a nyugdíj melle ha ksebb arányban s mn az krábban eék kereső munká s vállalnak így relaív jövedelm zícójuk erőeljesen javul nemcsak a munká vállaln már nem udó dősebb ársakhz kées hanem az 9 Jövedelemelszlás Magyarrszágn 987. KSH Budaes 990: z adak frrása mnden eseben a KSH 998. év házarás kölségveés felvéele. 26

27 akív krú de még elarás köelezeséggel rendelkező faalabb generácókhz kées s éves házarásfőjű házaráskban az akív keresők lészámaránya még 93% a 70 éves és dősebb házarásfőjű házaráskban már csak 26%. házarásk íusa generácós összeéele elérő jövedelm fgyaszás és felszerelség jellemzőkkel jár együ. csak dős emberekből álló házarásk agja jövedelm vsznyaka eknve kedvezőbb helyzeben vannak mn a vegyes krösszeéelű házaráskban élő dősek. z előbb házarásíusban 998-ban az egy főre juó éves neó jövedelem frn vl míg az uóbbban frn. csak dősekből álló házaráskban ugyans szne kvéel nélkül mndenknek van jövedelme míg a nemzedékek együélésén alauló házaráskban már nagybb arányban vannak elar családagk s 2. ábláza. 2. z álagsnál magasabb és alacsnyabb jövedelemmel rendelkező házarásíusk jövedelme az dős házarásk ké alaíusában % Csak dős- em csak dőskrúakból krúakból álló házarásk magasabb jövedelm csrba arzó réegek egy főre juó jövedelme az ad házarásíus álagjövedelmének %-ában házarás mnden agja felsőfkú végzeségű Budaes házarás lakás alaerülee meghaladja a 00 m házarásfő éves z alacsnyabb jövedelm csrba arzó réegek egy főre juó jövedelme az ad házarásíus álagjövedelmének %-ában házarás agja 8 álalánsnál alacsnyabb végzeségűek házarásfő legalább 85 éves lakás alaerülee maxmum 50 m házarásíus álagjövedelme frnban z skla végzeség nemcsak az akív krúak körében hanem a ma magyar ársadalmban álalában meghaárzó szeree jászk a jövedelm vsznykban. magas skla végzeségű agkból álló dős házaráskban az egy főre juó jövedelem 4%-kal haladja meg a csak dősekből álló házarásk jövedelm álagá a öbbgenerácós házarásban élő dősek eseén az skla végzeségből adódó különbség még markánsabb közel készeres. z alacsny skla végzeség alacsnyabb jövedelm színvnala valószínűsí. lakás nagysága de a öbb vzsgál mnőség lakásmuaó s összefügg a házarásk jövedelm vsznyaval. nagy alaerüleű jbb lakásban élők álalában jbb jövedelm vsznyk közö élnek. Mn később lán fgjuk a lakáskörülmények jó ükörkéé adják a házarásk jövedelm vsznyanak. Budaesen élők részben magasabb sklázság és fglalkzaság sznjüknek köszönheően összességében öbb jövedelemmel rendelkeznek mn a vdéken élők. erüle herarcha jövedelm vsznykkal való kacslaa a községekben élő dősek eseében házarásíusól függően mnegy 4 7%-s elmaradás eredményeze az álagjövedelemől. 27

28 Csak dősekből álló házarásk házarásíus rszágs álaga F házarás agja felsőfkú végzeségűek Budaes házarás lakás alaerülee nagy házarásfő éves házarás agja 8 álalánsnál alacsnyabb végzeségűek házarásfő legalább 85 éves lakás alaerülee kcs I. z álagsnál magasabb és alacsnyabb jövedelemmel rendelkező házarásíusk jövedelme az rszágs álaghz vsznyíva 998-ban frn 2. jövedelmek összeéele z dőskrúak jövedelmének összeéele a különböző házarásíuskban elérő. csak dőskrúakból álló házaráskban az dős emberek egy főre juó jövedelmé alaveően a nyugdíj haárzza meg. csak dőskrúakból álló házaráskban az éves bruó jövedelem közel 90%-a származk ebből a frrásból. munkajövedelmek vább 0%- kévselnek. öbbgenerácós házaráskban élő dősek eseében az egy főre juó bruó jövedelem 65%-a nyugdíj és 35%-a munkajövedelem. z dősek körében az egyéb jövedelemfaják összességében alg néhány százalék kévselnek 3. ábláza. 28

29 3. z dőskrúak egy főre juó éves neó jövedelmének összeéele 998-ban % Jövedelemfrrás Csak dőskrúakból em csak dőskrúakból álló házarásk Országsan Munkajövedelem yugdíj és járadékk Szcáls jövedelem Egyéb jövedelem Házarásn kívül ad/ka ámgaás egyenlege Bruó jövedelem nyugdíjban lleve járadékban részesülők 998-ban rszágs álagban 42 ezer frn kaak ezen a jgcímen. z egy nyugdíjasra lleve járadéksra juó összeg a éves házarásfőjű házaráskban vl a legmagasabb 529 ezer frn és a 70 éves vagy dősebb házarásfőjű házaráskban a legalacsnyabb 443 ezer frn. nyugdíjkegészíés és dőskr járadék egy jgsulra juó nagysága éen frdíva az dősebb házarásfőjű házaráskban vl magasabb és a kevésbé dőseknél alacsnyabb. z dős nemzedék faalabb agja nemcsak nagybb arányban vállalnak munká hanem ha dlgznak akkr öbbe s keresnek. Országs álagban a házarásk közö ranszferek vagys az ad és ka ámgaásk egyensúlyban vannak ez az egyensúly úgy jön lére hgy az dősebb generácók nkább adják a segísége míg a faalabbak nkább kaják. z dősek jövedelmük öbb mn 2%-á házarásn kívül élő személy legöbbször gyermekek segíségére frdíják. csak dősekből álló házaráskban a külső házarásnak ad ámgaás összege álagsan év 9204 frn vl 998-ban. Ez az dősekből és faalabbakból s álló vegyes krösszeéelű házaráskban 4470 frn e k. ka segíség mnden íusára gaz hgy arányuk rszágs álagban magasabb mn az dőskrúak körében. z rszágsan legjellemzőbbnek eknheő rendszeres és alkalm ermészeben segíségnyújás részaránya s ksebb az dőskrúak réegében mn rszágs álagban ábláza. Érdekes módn mnél eheősebb egy dős házarás annál nagybb a énzben ka segíség részaránya a ka összes segíségből. legmagasabb jövedelm zedbe arzó csak dősekből álló házaráskban az összes segíség 2%-a rendszeres vagy alkalm énzbel segíség ugyanakkr a legalacsnyabb jövedelműek körében lényegében csak ermészeben segíség frdul elő. jbb módú dősek hzzáarzó s jbb módúak így nagybb leheőségük van énzbel segíségnyújásra 6. ábláza. 29

30 4. házarásn kívül ámgaásban részesülő házarásk részaránya a ka segíség rendszeressége és íusa szern 998-ban % ámgaás jellege Csak dőskrúakból em csak dőskrúakból álló házarásk Országsan Hav rendszerességgel énzbel segíség Hav rendszerességgel ermészeben segíség lkalm segíség énzben lkalm segíség ermészeben segíség bármely frmája házarásn kívülől ka ámgaás összeéele 998-ban % ámgaás jellege Csak dőskrúakból em csak dőskrúakból álló házarásk Országsan Hav rendszerességgel énzbel segíség Hav rendszerességgel ermészeben segíség lkalm segíség énzben lkalm segíség ermészeben segíség bármely frmája házarásn kívülől ka ámgaás összeéele a legalacsnyabb és legmagasabb jövedelmű csak dőskrúakból álló házaráskban 998-ban % ámgaás jellege legalacsnyabb legmagasabb jövedelm zedbe arzó házarásk Idős házarásk együ Hav rendszerességgel énzbel segíség Hav rendszerességgel ermészeben segíség lkalm segíség énzben lkalm segíség ermészeben segíség bármely frmája magyar ársadalm erősen gyermekköznú ársadalm ahl mndenk ermészeesnek ekn hgy a szülő ad s a gyermek ka. szülők egész éleük srán leheőségekhez kées ső skszr azn úl s köelességüknek érzk gyermekek ámgaásá még akkr s ha már gyermekeknek s vannak gyermekek. z adás kényszere és az elfgadás ermészeessége jellemz az dős és a faal nemzedék kacslaá. 3. jövedelm egyenlőlenségek sajássága z dőskrúak kegyenlíeebb jövedelm sznen élnek mn a faalabb nemzedék agja. haza nyugdíjrendszer és a nyugdíjemelés lka nvelláló jellegű. házarássaszka adakból a legalsó és a legfelső jövedelm zed egy főre juó neó jövedelmében rszágsan kmuahaó öszörös különbségek az dőskrúak körében alg hármszrs. z dőskrúak egyenlőlenség muaók mndegyke az rszágsnál lényegesen ksebb jövedelm különbsége mua. 30