4. Blokk Az elektrolízis tanulmányozása kémia BSc II. a leírást készítette: Vesztergom Soma
|
|
- Natália Pintérné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 4. Blo Az eletrolízs tnulmányozás ém BSc II. leírást észítette: Vesztergom Som 1.) Bevezetés A fz-ém lbortórumbn vló eddg műödésün során már bzonyos tpsztltor tettün szert z ármmentes potencál méréséne terén. Ezt llmztu például glváncellá termodnm prméterene meghtározás során, vgy ph mérésénél. Jelen gyorltun cél, hogy olyn mérés módszereel smeredün meg, melye rr dn lehetőséget, hogy z eletroém rendszerene ne cs z egyensúly (vgy leglábbs stconárus) állpott tnulmányozhssu, hnem bzonyos tpsztltot szerezzün z eletródfolymto netáávl pcsoltbn s. A lbortórum gyorlt telesítéséne szüséges feltétele, hogy Hllgtó tsztábn legyene z eletroém orább gyorlto során már megsmert lpfoglmvl, lletőleg zon eletród-net smereteel, melye fz-ém elődáso nygát épezté. E leírás elmélet részében gyeszün rövden tárgyln gyorlt elvégzéséhez szüséges, z eletródfolymto netáát érntő smereteet. 2.) Elmélet lpo 2.) Az eletródfolymto netá dóhébn Eletródfolymtn nevezzü zon heterogén ém folymtot, melye során fázshtáron eletromos töltés hld át. Az eletródfolymto netáát több részfolymt összáté htározz meg; eze özött feltétlenül szerepel retánso trnszport tömbfázsból recó színterét dó fázshtárr, lletőleg z ott felhlmozódó recótermée eltávozás fázshtártól: e folymto áltlábn dffúzó, mgrácó vgy onvecó áltl menne végbe. Az nygtrnszportnál s lényegesebb szerepe vn továbbá tuldonéppen htárfelület recón. E fontos részfolymt, melyet eletródrecón nevezün, mndg mgáb fogll egy fontos elem lépést, melyne során z egy fázsból másb töltésátlépés övetez be. Az eletródrecón részét épezhet természetesen fázson cs egyében leátszódó, és így fázshtáron töltésátlépést özvetlenül nem oozó, tsztán ém recó s. A felsorolt mellett z eletródfolymto netáán fontos részét épez regáló nygo dszorpcó és emszorpcó htárfelületen, lletőleg termée vgy özttermée deszorpcó. A heterogén folymto netáán tárgylásor homogén netábn hsznált, térfogttl osztott recósebesség helyett áltlábn z egységny felületre vontozttott recósebességet (v) hsználá, mely feezhető 1 dξ v (2.1) A dt 1
2 dξ lbn, hol A heterogén folymtbn résztvevő tív felület és recóoordnát dő dt szernt dervált. H egy heterogén folymtbn töltésátlépés övetez be, és folymt leátszódás zf töltésváltozássl ár, úgy recósebesség önnyen pcsoltb hozhtó fázshtáron fellépő ármsűrűséggel: zfv (2.2) hol 1 F 96485,3 Cmol Frdy-állndó, és I (2.3) A z ármsűrűség; mért I árm és z A felület hánydos. 2.b) A nyuglm, everé-, z egyensúly és stconárus potencál Tentsün példént egy olyn M fémet, mely sát, z töltésű ont trtlmzó eletrolt oldtb merül. Eor z nódfolymt M M z ze (2.4) lú, míg tódfolymt enne fordított, z M ze M (2.5) A folymto leátszódás öveteztében z eletród fázshtárán z nódfolymtbn z számú, tódfolymtbn z számú eletron lép át, z nód- és tódfolymt hozt ármsűrűséget elöle rendre és. Az eletródon folyó bruttó ármsűrűség felírhtó z nódos és tódos részármsűrűsége összegeént: (2.6) Az eletrolt oldttl érntező fém esetén hosszbb-rövdebb dő ltt állndó potencálülönbség lul ét fázs (z eletrolt oldt és fém) özött. A fémen eor mérhető potencál-ülönbséget z eletród nyuglm potencálán ε ny nevezzü. Eor z eletródon nem foly át ülső árm, vgys 0. Egyszerű eletród esetén, mor cs egy nód- és egy tódrecó átszód le (lyen z áltlun tárgylt rendszer s), e nyuglm potencált egyensúly potencáln ε e nevezzü. Az egyensúly potencál esetén, mvel z eletródon nem foly ülső árm, 2.6 egyenletből övetezően és (2.7) 0 (2.8) mennységet z eletród csereármán nevezzü. 2
3 H egy eletródon z eddg tárgylt rendszertől eltérően több nódos és tódos részfolymt mehet végbe egymás mellett, or everéeletródról beszélün, és z ezen lult nyuglm potencált everépotencáln nevezzü. A everépotencál lehet egyensúly potencál, mennyben z eletródon leátszódó mnden töltésátlépés recó tódos és nódos részármsűrűségére (elölü z egyes recót ndexszel) fennáll, (2.9) A everépotencál lehet továbbá úgymond stconárus potencál s. Eor nem övetelü meg 2.9 egyenlet áltl megfoglmzott feltétel telesülését, vgys nem váru el, hogy mnden töltésátlépés recór nézve egyensúly állon fenn. Ellenben elváru zt, hogy z eletródon folyó bruttó árm zérus értéű legyen, m egyenes övetezménye (2.10) feltétel telesüléséne. Összefogllv, everépotencált or nevezzü egyensúlyn, h mnden eletródrecó egyensúly, és or nevezzü pusztán stconárusn, h ugyn nem mnden eletródrecó vn egyensúlybn, de bruttó ármsűrűség mégs zérus. 2.c) A polrzácó és túlfeszültség Az előbbeben olyn mgár hgyott eletródol foglloztun, melyeen nyuglm potencál lult, és ezért rtu nem folyt árm. Ann, hogy egy eletródon árm folyé át, szüséges feltétele, hogy tód- és nódrecó() ülönböző sebességgel átszódn le. Ezt úgy érhetü el, hogy z eletródot nem hgyu mgár, hnem vlmlyen módon ülső potencált ényszerítün rá. Ezt megoldhtu úgy s, hogy z eletródot vlmlyen más (segéd)eletród segítségével ármörbe pcsolu, de ez történ például or s, h egy glvánelem srt vlmlyen vezetővel ötü össze. Eor z eletródon árm foly át, melyne htásár megváltoz z eletród potencál. A elenséget polrzácón nevezzü, polrzált eletród eletródpotencálát pedg polrzácós potencáln (ε p-ne vgy egyszerűen ε-n) hívu. A polrzácós potencál és nyuglm potencál ülönbségét (mndettőt ugynzon referenc-eletróddl szemben mérve) z eletród Δ ε polrzácós feszültségéne nevezzü: Δε ε ε ny (2.11) H nyuglm potencál z eletród egyensúly potencál ε e ε ny, polrzácós feszültséget túlfeszültségne nevezzü és η-vl elölü: η ε (2.12) ε e A túlfeszültség tehát z eletródpotencál zon eltérése z egyensúly értétől, mely hhoz szüséges, hogy z eletródon árm folyé át. H túlfeszültség előele poztív, úgy nódos, h negtív, tódos polrzácóról beszélün. 3
4 2.d) Az eletród polrzácó és z árm mérése; potencoszttus mérése elve A polrzácós potencált, túlfeszültséget és z enne öszönhetően fellépő ármot áltlábn z ún. stndrd háromeletródos cellábn mér. A gyorlton m s lyen eszözt hsználun z eletródfolymto netáán tnulmányozásához, így műödéséne elvét 2.1 ábr lpán rövden smertetü. Fg Stndrd háromeletródos cell, és hozzápcsolt potencosztát elv vázlt. (Az eletroém cell lotó: z M muneletród, z R referenc-eletród, z S segédeletród, vlmnt referenc- és muneletród terét összeötő L, ún. Luggn-pllárs. A potencosztát lppcsolásábn U beállítn ívánt eletródpotencál, PR δ művelet erősítő, A ármerősség-mérő, I mun- és segédeletród özött folyó árm, U mun- és referenc-eletród özött mért feszültség.) Az ábrán láthtó cell ét térből tevőd össze; eze egye z R elű referenc-eletródot trtlmzó, ún. referenctér, más vzsgáltun tárgyát épező, M elű mun- és z S-sel elölt segédeletródot trtlmzó, ún. muneletród-tér. A ét tér zonos összetételű eletroltoldttl vn feltöltve, eze özött pcsoltot teremt Luggn-pllárs, melyne véonyr húzott vége muneletród özelében, llms módon helyezed el hhoz, hogy fellépő ohmus potencálesést csöentse. Az eletródo huzlo segítségével egy műszerhez, z ún. potencosztáthoz pcsolhtó; ez szbályozó egység tesz lehetővé, hogy z eletródon dott potencált állítsun be, és mérü z eor z eletródon átfolyó árm erősségét. A potencosztáttl z áltlun mun- és referenc-eletród özött beállítn ívánt U PR feszültség értéet özölü megfelelő bemeneten, például egy függvénygenerátor llmzásávl. A potencosztát mér mun- és referenc-eletród özött fellépő tényleges U feszültséget, md δ művelet erősítő épz eze ülönbségét, és z így pott hbelet felerősít. Eze után potencosztát éppen nny I ármot ht át mun- és segédeletród özött, hogy e ülönbség zérus értéű legyen, vgys muneletródot éppen olyn mértében polrzál, hogy z U feszültségérté megfelelen z áltlun ívánt U PR érténe. Az ehhez szüséges árm erősségét műszer elz. Az tt leírtbn pusztán potencosztáto műödéséne elv lpt tárgyltu. Hngsúlyozzu, hogy modern potencosztáto műödése áltlábn ennél sol bonyolultbb, de enne részletezésétől tt eltentün. 4
5 H fent vázolt berendezést egy eletroém cellár pcsolu, z eletród potencálán például egy függvénygenerátor llmzás áltl elért változttásávl mért ármerősséget potencál függvényében regsztrálhtu. Az így pott I vs. U görbé zonbn rendszernt nem egyenese (mnt hogy zt z Ohm-törvény lpán várnán), hnem ülönböző vízszntes, lletőleg hegyes-völgyes szszol trított. Az egyensúlytól eltérő eletródpotencál beállítás z esete többségében zt gényl, hogy z eletródon gyrn folymtosn ármot folyssun át. Az eletródon átfolyó ármot ülönböző elensége lmtálhtá, melye ngyából ét csoportr oszthtó. Az egy, ármot lmtáló tényező, hogy bár z eletródrecóbn résztvevő nygo utánpótlás megfelelően bztosított, és pcsolt egyéb recó s ellőépp gyorsn végbemenne mgán töltésátlépés recón z tválás energá ngy. A töltésátlépés recó mndddg sebességmeghtározó lépése mrd z eletródfolymtn, meddg z eletródpotencál megváltozttás áltl z tválás energ ellőépp lecsöen, és ezáltl töltésátmenet felgyorsul. Az lyen típusú ontrollt z eletroém sznyelve töltésátlépés polrzácón nevez. Mvel töltésátlépés polrzácó esetén töltésátlépés sebességéhez épest z eletródrecóbn résztvevő nygo trnszport gyors, eze oncentrácó z eletród felületénél zonosn tenthető tömbfázsbel oncentrácóvl. Abbn z esetben, h töltésátlépés gyorltlg dálytlnul végbemehet, z eletródfémmel özvetlenül érntező oldtrétegben z oldt belseéből érező nygutánpótlás lssúság mtt megváltozht z eletródrecóbn özvetlenül résztvevő nygo oncentrácó. Eor töltésátlépés recó mg s tválás energávl, meglehetősen gyorsn átszód le pcsolt folymtohoz épest; recósebességét meghtározó lépés z nygutánpótlás, vgy pcsolt egyéb recó sebessége. Mvel z nygutánpótlás áltlábn dffúzó útán történ, lyen eseteben rendszernt dffúzós polrzácóról beszélün. H z eletródfolymt sebességét z említett tényező helyett más folymto htározzá meg, úgy beszélhetün még például gócépződés vgy rstálynöveedés, esetleg recópolrzácóról. A gyorlt során vzsgálódásnt töltésátlépés és dffúzós polrzácó esetére orlátozzu md. 2.e) Az átlépés polrzácó Tentsün egy egyszerű eletródon egy, 2.9 recóegyenlettel felírhtó eletródrecót: Oz e R (2.9) Az eletródfolymt sebesség-meghtározó lépése legyen mg töltésátlépés, vgys vzsgálu z átlépés polrzácó esetét z eletródfolymt több részlépése (z nygtrnszport, z esetlegesen leátszódó más ém recó, gócépződés, stb.) ehhez épest gen ngy sebességgel menene végbe, hogy netát ne, vgy cs elhnygolhtó mértében befolyásolá. A 2.9 egyenletet obbról blr olvsv, vgys z nódos recót tentve, tudu, hogy nn v recósebessége z rrhenus meggondolás lpán így írhtó fel: ' E v c R,0 exp (2.10) A 2.9 egyenletet blról obbr olvsv, tódfolymtr ez dód: 5
6 ' E v co,0 exp (2.11) Ebből z ármsűrűség és felülettel osztott recósebesség özött 2.2 egyenlet dt összefüggés fgyelembevételével tárgylt folymt nódos, lletőleg tódos részármsűrűségére dód: ' E zfc R,0 exp (2.12) ' E zfc O,0 exp (2.13) Fent egyenleteben E és E rendre z nód- és tódfolymt tválás energá, c 0 megfelelő, ndexben elölt retánso oncentrácó z eletród felületénél (lévén, hogy átlépés polrzácóról beszélün, hol z nygtrnszport nem lehet gátolt, és így felület oncentrácó meg ell egyezzene tömbfázsbeleel, e elölése mellől 0 ndexet továbbbn el s ' hgyu, és tömbfázsbel c oncentrácól számolun tovább). Megemlítü, hogy tgo ól smert Arrhenus-egyenlet preexponencáls együtthtó. Egy töltésátlépés recó E tválás energáát megegyezzü, részben tlán önényesen ét részre oszthtu. Az egy rész z eletromos töltésetől, és fém/eletrolt htárfelületen lult ettősrétegben elenlévő eletromos erőtértől független, ún. ém tválás energ E, ez függ ndulás részecsé, és z tvált omplex szerezetétől, lletőleg eze örnyezetüel vló ölcsönhtástól. Pusztán ez szbná meg z tválás energát, h ettősrétegben nem lenne eletromos erőtér; enne elenléte zonbn omoly htássl vn z energet vszonyor, megelenése csöenthet vgy növelhet z tválás energát, gyorsítht vgy lssítht folymtot. Mnél poztívbb ez z erőtér, nnál nább csöent z nódfolymt tválás energáát, és nnál obbn növel tódfolymtét. Vgys: poztív erőtér megelenése z nódfolymtot, negtív erőtéré tódfolymtot gyorsít. Ahhoz, hogy e htás mértééről pontosbb smereteel bírun, részletesen smernün éne z tvált omplexum, lletőleg retánso belső strutúráát, töltésátlépés módát, vlmnt mgán ettősrétegne szerezetét; lletőleg fellépő potencál ezere gyorolt htását. Erdey-Grúz és Volmer szernt zonbn töltésátlépés recó netáán vntttív leírásor fente behtó smerete elerülhető z úgynevezett átlépés tényező (α) foglmán bevezetésével. A dmenzómentes α szám megd, hogy fém és z eletrolt özött Δ φ potencálülönbség hogyn módosít z tválás energát. Enne bevezetésével, z nód- és tódfolymt tválás energá így írhtó fel: E E E αzfδφ (2.14) E 1 αzfδφ (2.15) A 2.12 egyenletet 2.14 egyenlettel, és 2.13 egyenletet 2.15-tel egybevetve, ' E αzfδφ zfc R exp (2.16) 6
7 ' E 1 αzfδφ zfc O exp (2.17) Az nódos és tódos ármsűrűség így pott értéében z eletródfém és z oldt özött fellépő Δ φ Glvn-potencálülönbség nem smert; cs vlmlyen állndó összehsonlító eletródr vontozttott ε eletródpotencálo htározhtó meg méréssel. Eze zonbn, ugynolyn összehsonlító eletróddl mérve, cs egy állndó, de ugynzon állndó B értéel ülönbözne Glvn-potencál bszolút értéétől. Áltlábn: Δ φ ε B (2.18) A fente lpán 2.16 és 2.17 egyenleteben dód: Δ φ értééne megfelelő helyettesítésével ' E αzfε B zfc R exp (2.19) ' E 1 αzfε B zfc O exp (2.20) Ezen összefüggéseben z egyes folymtobn, lletőleg mérés során állndón mondhtó E, E, α és B tgot megfelelő átlításo ( állndó bevezetése) áltl összevonhtu: αzfε zfc R exp (2.21) 1 αzfε zfc O exp (2.22) és sebesség állndó értée övetező lbn írhtó fel: és ' E αzfb exp (2.23) ' E zfb 1 α exp (2.24) Tudu, hogy h túlfeszültség értée zérus, úgy polrzácós potencál ε értée megegyez z ε e egyensúly potencálévl; továbbá, z nódos részármsűrűsséget és tódos részármsűrűség bszolút értéét eor csereárm-sűrűségne nevezzü. Vgys csereármsűrűség felírhtó zfc 0 R αzfεe 1 αzfεe exp zfc exp (2.25) O 7
8 lbn. Ebből övetezően 2.21 és 2.22 egyenlete felírás lehetséges αzfη 0 exp (2.26) 1 αzfη 0 exp (2.27) formábn s. A 2.26 és 2.27 egyenlete tnulság szernt, h egy eletródfolymt töltésátlépés áltl polrzált, úgy megfelelő folymt sebessége exponencálsn nő, h z ε polrzácós potencált megfelelő ránybn változttu. Az eletródon átfolyó, eredő ármsűrűség tódos és nódos részármsűrűsége összegeént, αzfη 1 αzfη 0 exp exp (2.28) lbn írhtó fel. Ezt z összefüggést nevezzü Erdey-Grúz Volmer Butler-egyenletne. Beláthtó, hogy ε-n z egyensúly potencálnál óvl ngyobb értée esetén z összeg másod tgán, z egyensúly potencálnál óvl sebb értée esetén z összeg első tgán értée elhnygolhtó; más szóvl ngy poztív potencáloon z eletródon átfolyó ármsűrűsség ngyságát z nódos, ngy negtív potencáloon tódos részármsűrűség htározz meg. Ezt szemléltet 2.2 ábr. Fg Az úgynevezett polrzácós görbé l töltésátlépés ontroll esetén. Az eletródon átfolyó teles ármsűrűség z nódos és tódos részármsűrűsége összege. Az eletród ε egyensúly potencálán láthtólg nem foly bruttó árm. Eor e részármsűrűsége bszolút értée megegyez; ez csereárm-sűrűség. Az egyensúly 0 potencáltól poztív ránybn távolodv z nódos ármsűrűség növesz, tódos 8
9 ármsűrűség pedg csöen; végül z összármsűrűség szempontából cs z nódos részármsűrűség vál meghtározóvá. Fordított helyzet lul, h polr- zácós potencált z egyensúlyhoz épest csöentü bn Julus Tfel svác émus reducós folymto ármsűrűségéne túlfeszültségtől vló függését vzsgált; többe özött fogllozott hdrogénono ülönböző fémeen történő reducóávl s: 2H 2e (2.29) H 2 Tfel z ármsűrűség és z llmzott túlfeszültség özött, ngy tódos polrzácó esetén övetező emprus összefüggést tlált: η b lg ~ (2.30) Ezt z összefüggést gzol töltésátlépés polrzácó Erdey Grúz és Volmer áltl bn felállított, fenteben áltlun s tárgylt elmélete. A 2.28 egyenlet első tgán elhnygolásávl ugyns mutthtó, hogy z és b ln10 (2.31) 1 αzf ln10 ~ lg 0 (2.32) 1 αzf helyettesítése llmzás esetén összhngbn vn Tfel áltl mért 2.30 összefüggéssel. Ebből övetezően, z η túlfeszültséget mért ármsűrűség bszolút értée logrtmusán függvényében ábrázolv, egy egyenest (z ún. Tfel-egyenest ) ell pnun. Ezen egyenes b meredeségéne és tengelymetszeténe smeretében számíthtu töltésátlépés recó ét prméterét, z α átlépés tényezőt és 0 csereárm-sűrűséget. 2.f) A hdrogénleválás túlfeszültsége fémeen: többlépcsős recó A tódos hdrogénfelődés leglábbs pltnán, bbn formábn, hogy gyorlton vzsgálu bonyolult netáú, összetett recó. A bruttó folymt, mely 2.29 egyenlettel írhtó le, soroztos eletroém (töltésátlépéssel áró) és ém (zzl nem áró) lépésere oszthtó. Az eletronátlépés folymtbn először dszorbeált H tomo eletezne z eletród felületén H e (2.33) H ds recóbn, és H 2 végtermé hdrogéntomo ém (töltésátlépéssel nem áró) reombnácóávl, 2H ds H 2, (2.34) 9
10 vgy egy tovább, töltésátlépéssel áró, zz eletroém reombnácóvl, Hds H e H 2, (2.35) áll elő. A fent említett lépése mndegyéhez rendelhető sebesség együtthtó, z eletroém lépésehez pedg egyensúly potencál és átlépés tényező s. A legtöbb fémen (lyen hgny, dmum, cn, nel, vs stb.) 2.33 egyenlettel leírt töltésátlépés sebesség-meghtározó recólépés. Ezeben z eseteben z Erdey-Grúz Volmer egyenlet (2.28) ír le polrzácós görbét, z átlépés tényező értée özel 0,5, és Tfelegyenese meredeségére rendszernt 120 mv örül értéeet dn mérése. Nemesfémeen (pltnán, plládumon, rídumon és rnyon) ém reombnácó (2.34) lépése sebességmeghtározó, mennyben s ármsűrűséget llmzun (vgys, mor H ds özttermé cs s felület borítottsággl vn elen). Ngyobb ármsűrűségeen és negtívbb potencáloon lletve, h z oldtot H 2 gázzl telítü, H ds felület oncentácó ngy lesz, és ebben z esetben H 2 eletródfelülettől vló távozás, dffúzó lesz sebességmeghtározó lépés. Pltnán tehát nem túlságosn ngy túlfeszültségeen hdrogénfelődés folymtán sebességmeghtározó lépése töltésátlépés, lletve ém reombnácó. Erre mechnzmusr még mndg érvényes 2.30 lú Tfel-egyenlet, zzl módosítássl, hogy z nn prméteret megdó 2.31 és 2.32 egyenleteben (1 α)z helyett 2 szerepel (ugyns sebességmeghtározó lépés ém, de töltésátlépésne étszer ell megtörténne egy H 2 épződéséhez). Tehát: és ln10 b (2.36) 2F ln10 lg ~ 0 (2.37) 2F 2.g) A dffúzós polrzácó Szgorú értelemben vett dffúzós polrzácóról or beszélün, h mg töltésátlépés, és z eletródfolymt mnden egyéb lépése ésedelem nélül leátszód, folymtot pusztán z gátol, hogy regáló nygo utánpótlás z eletród fázshtárán, vgy termée eltávozás túlságosn lssú. Mvel regáló nygo trnszport rendszernt dffúzó áltl történ, z eletródpotencál és z ármsűrűség vszonyn megállpításához dffúzó elenségéne vzsgált áltl ell özelítenün. H dffúzós netát érvényesne tentü, és z oldt vszonylg ngy feleslegben trtlmz degen eletroltot, úgy z ármsűrűséget z eletród felületegységére vontozttott dffúzó sebessége szb meg. Fc I. törvényéne értelmében z eletródrecóbn résztvevő -ed nyg J fluxus felírhtó J D c lm (2.38) x 0 x lbn, h dffúzó z eletród felületére merőleges x ránybn megy végbe, és z eletródfelület z x 0 helyen tlálhtó. Az egyenletben D és c z -ed omponens dffúzós 10
11 c együtthtó, lletőleg oncentrácó, lm tg pedg z -ed omponens oncentrácógrdense z eletródfelület özvetlen örnyezetében. x 0 x H z eletródrecóbn z -ed omponens töltésszám z, sztöchometr együtthtó pedg ν, úgy dffúzó áltl lehetővé tett ármsűrűség: z ν FJ z ν c FD lm (2.39) x 0 x H z állpot stconárus, úgy Fc II. törvénye lpán: c t x D x 2 c 2 t 0 (2.40) Ebből vszont z övetez, hogy d c dt x t 0 (2.41) Stconárus állpotbn tehát oncentrácó-grdens z egész dffúzós rétegben, dőben állndó. Bevezetve dffúzós réteg vstgságár δ elölést, és z -ed onft oncentrácóát z eletród felületénél c, 0 -vl, tömbfázsbn c -vel elölve, stconárus dffúzó áltl lehetővé tett ármsűrűség 2.39 egyenlet lpán így írhtó fel: z ν FD c,0 c δ (2.42) Beláthtó, hogy h 2.42 egyenletben ármsűrűséget folymtosn növelü, és enne htásár c, 0 folymtosn csöen, or z egy dő után gyorltlg nullává vál. Ez z állpot felel meg dffúzó áltl lehetővé tett árm mxmáls értééne, z -ed onftán megfelelő dffúzós htárármsűrűségne: z c, FD (2.43) ν δ H dffúzós htárárm elérése után vlmely ülső feszültségforrás segítségével nem növelü tovább z eletródpotencált, úgy z ármsűrűség mndddg nem változ, míg z eletródpotencál növelése folytán egy ú eletródrecó (z eredetnél ngyobb tválás energát génylő átlulás) nem ndul meg. 2.h) A forgó orongeletród H z eletródfém olyn fémorong, mely özéppontán átmenő és síár merőleges tengely örül forog, or felülethez özel folydéréteget centrfugáls erő orong erülete felé ht. Kmutthtó, hogy dffúzós réteg δ vstgság lmnárs ármlásor forgó orong 11
12 egész felületén állndón dód. Követezéséppen dffúzó áltl megszbott ármsűrűség s zonos forgó orongeletród mnden részén. A dffúzós réteg vstgság forgó orongon: 1, δ D ν ω, (2.44) hol D z -ed dffundáló részecse dffúzós együtthtó, ν z oldt nemt vszoztás, ω orong forgásán szögsebessége. A dffúzó áltl fenntrtott ármsűrűség z ún. Levcs-egyenlet lpán számíthtó: z (2.45) , 0,62 FD 1 1 ν ω c, ν A fent egyenletből láthtó, hogy z dott eletródon mérhető árm rányos orong forgás sebességéne négyzetgyöével. Amennyben z egyenletben szereplő több prméter értée állndó, önnyedén eldönthetü, hogy z áltlun vzsgált folymt dffúzóontrollált vgy sem: ebben z esetben mért htárármot szögsebesség négyzetgyöéne függvényében ábrázolv olyn egyenest ell pun, melyne tengelymetszete özel zérus. 3.) A mérésről áltlábn 3.) A mérés cél A gyorlt során polrzácós görbé felvételével egyszerű eletroém recót tnulmányozun. Megfgyelü: 0,5 mol/dm 3 oncentrácóú H 2SO 4-oldtbn z oldott oxgén reducóát ülünböző fordultszámoon; z oxgén űzéséne (oxgénoncentrácó csöenéséne) htását egy dott fordultszámon. 0,5 mol/dm 3 oncentrácóú H 2SO 4-oldtbn hdrogénono leválását. 3.b) A mérés menete A gyorlton potencodnmus eletrolízst végzün háromeletródos cellábn. Muneletródn pltn orongot, ármvezető segédeletródn szénrudt hsználun, referenceletródun telített lomeleletród, lletve hdrogén eletród ( telített lomeleletród egyensúly potencál 0,240 V stndrd hdrogéneletródhoz épest). A referenceletród és muneletród terét muneletród oldlán pllársbn végződő, özépen csppl ellátott üvegcsővel (Luggn-pllárssl) ötü össze; enne cspát z ellenállás csöentése érdeében vzsgálndó oldttl megnedvesítü. A ísérleteet PINE AFCBP1 típusú potencosztáttl végezzü. A mérése prméterezésére ( ezdet potencál, méréshtár, és polrzálás sebesség meghtározásához, lletve mért dto gyűtéséhez szoftveres megoldást llmzun ( hsznált szoftverrel mérés helyszínén smeredün meg, hsználtához z ottó nyút segítséget). Az dto gyűtését potencosztát nlóg potencál- és ármmenetéről ADonverter és nterfész segítségével számítógép végz. A mérése során beállítndó prmétereet z e leírás melléleteént dott Mérés dtlp részletez. 12
13 A méréshez és mosogtáshoz cs étszer desztllált vzet hsználun, cspvízzel mosogtn szgorún tlos, benne lévő szennyezése mtt! A gyorlt megezdéseor muneletródot már forgtób befogv tlálu. A cellából öntsü vzet, md töltsün bele 240 cm 3 térfogtú 0,5 mol/dm 3 oncentrácóú énsvoldtot, és z ottó segítségével szerelü össze cellát. A telített lomel eletródot egy, vzsgálndó énsvoldtot trtlmzó főzőpohár segítségével össü össze cellávl. A mérés megezdése előtt örülbelül tíz percg buboréoltssun át levegőt cellábn lévő oldton, hogy z levegővel telített legyen. A levegővel telített oldtbn ezután polrzácós görbéet veszün fel ülönböző fordultszámoon (ld. Mérés dtlpot). Mután ezzel végeztün, megvzsgálu z oxgén űzéséne htását polrzácós görbére. Clus voltmmogrmot (CV-et) veszün fel egy olyn potencáltrtománybn, melyen z oxgén reducóából szármzó árm mérhető, z első clus után ntrogén gázt vezetve celláb. Megfgyelü, hogy z oxgén űzésével z nn reducóából szármzó tódos árm folymtosn csöen: mérést és ntrogén buboréolttását ddg folyttu, míg görbéen változást gyorltlg már nem tpsztlun. Ezután cserélü referenceletródot hdrogén eletródr (nn potencálát lomel eletróddl összemérve megállpítu, hogy hdrogén eletród elérte-e ívánt stbl potencált). A vzsgált eletródon hdrogén referenceletród felhsználásávl polrzácós görbét veszün fel hdrogénono leválásán tnulmányozás célából. A mérés végén cellát z ottó segítségével szerelü szét. A muneletródot negtív potencálr polrzálu (enyhe hdrogénfelődés), hogy szennyezőént esetlegesen elenlévő hlogendono deszorbeálódn, md leengedü cellát. A forgó eletródot vízzel ól öblítsü le, tssu szárzr ppírvttávl, md húzzu rá védőupot. A cellát többször, étszer desztllált vzes átöblítés után étszer desztllált vízzel töltsü meg, sméretű csszoltot dugu be dugóvl, cell teteét fedü le órüveggel, és így hgyu ázn övetező csoport méréség. A cell több ltrészét tsztán tegyü be fób! A mérés dtot érü z ottótól. 4.) A mért dto értéelése 4.) Az oxgén reducóán tnulmányozás A pott dtfáloból vlmlyen tábláztezelő progrm segítségével olvssu z összetrtozó potencál és ármerősség értéeet, md ezeet ülönböző fordultszámo esetén egy dgrmon ábrázolu. Megállpítu htárármn megfelelő potencált, és leolvssu megfelelő htárárm értéeet. Ezeet fordultszám négyzetgyöéne függvényében ábrázolu, és pott pontor egyenest llesztve, ellenőrzzü, vlóbn dffúzó-ontrollált-e folymt: lyen esetben ugyns z llesztett egyenes tengelymetszetére özel zérus érté dód Levcsegyenlet (2.45) értelmében (zérusnál ngyobb tengelymetszet-érté esetén gynodhtun, hogy z oxgén-reducó netá nem pusztán dffúzó-ontrollált, hnem bbn töltésátlépésne s sebességorlátozó szerepe vn). Az oxgén űzése során felvett clus voltmmogrmmot szntén özölü egy dgrmon, és vlttíve értelmezzü ell változásán lehetséges ot. 4.b) A hdrogén-leválás tnulmányozás A három polrzácós görbe ármerősség értéet ármsűrűségre számítu át, tudv, hogy orong átmérőe 5 mm. Eze után vs. η görbéet három esetben egy dgrmon ábrázolu. 13
14 Mndhárom esetben elészítü z η vs. lg, ún. Tfel-ábrázolást (ülön A cm 2 dgrmon). A görbé egyenesne tűnő szszár pott llesztés lpán számítu Tfelállndó értéet ( tengelymetszet és b meredeség). Vegyü fgyelembe, hogy pltnán hdrogénfelődés/oldódás ngy csereármú folymt, ezért cs egy rövd (b. 100 mv) szszon phtun egyenest, mert ennél negtívbb potencáloon H ds özttermé felület oncentrácó olyn ngy lesz, hogy H 2 felületről vló eltávozás lesz sebesség-meghtározó lépés ( görbe htárármb hl). A Tfel-állndó smeretében 4.1 egyenlet lpán számítu csereárm-sűrűség értéét: 2 10 b A (4.1) 0 cm Kszámítu több mérésből pott csereárm-sűrűsége átlgos értéét s. A pott csereárm-sűrűséget érdemes összevetn z rodlm értéel (b. 1 ma / cm 2 ); z llesztett Tfel-egyenes meredeségét z rodlm dtol összehsonlítv (b. 120 mv töltésátlépés ontroll, b. 30 mv ém reombnácós ontroll esetén) pedg megállpíthtó folymt sebesség-meghtározó lépése. 4.c) A megdndó mérés eredménye A egyzőönyvben mndenéppen szerepeln ell övetezőne: 1. töltött Mérés dtlp, mérés dtot trtlmzó dtállományo neve; 2. z oxgénreducó vzsgált során ülönböző fordultszámoon felvett polrzácós görbé egy ábrán; 3. gyorlton megbeszélt potencáltrtománybn válsztott potencálnál z árm ábrázolás fordultszám négyzetgyöéne függvényében; 4. levegő űzése során felvett clus voltmmogrmo egy ábrán; 5. H + -ono leválsztás során felvett polrzácós görbé (egy ábrán), Tfel-ábrázoláso (ülön ábráon), számított csereármsűrűsége és eze átlg. 5.) Aánlott rodlom 1. Frs József, Kpos Olvér, Mhály László, M József, Redel Mlós: Bevezetés fz-ém mérésebe. Tnönyvdó, Budpest, II. ötet, pp Kss László: Bevezetés z eletroémáb. Nemzet Tnönyvdó, Budpest, pp Szlm József, Láng Győző, Péter László: Alpvető fz ém mérése és ísérlet dto feldolgozás. Eötvös Kdó, Budpest, pp A leírás Szrá Lur év muná lpán észült. A gyorlt elvégzéséhez so sert ívánn gyorltvezető: Uvár Már & Zsély István Gyul 14
Elektrokémia 05. Elektródreakciók kinetikája. Láng Győző. Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest
Eletroém 5. Eletródreó netá Láng Győző Kém Intézet, Fz Kém Tnszé Eötvös Loránd Tudományegyetem Budpest Átlépés polrzáó ( z ) ( e z e ) ( e) S W G v,,, G v,,, z ϕ αzf G G, ( ) ϕ zf α G G 1, ϕ αzf G
RészletesebbenElektrokémia 05. Elektródreakciók kinetikája. Láng Győző. Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem
Eletroém 5. Eletródreó netá Láng Győző Kém Intézet, Fz Kém Tnszé Eötvös Loránd Tudományegyetem Budpest Átlépés polrzáó ( z ) ( e z e ) ( e) S W ,, G G v,, v, z, G G, αzf F ϕ, G G 1 ( α ) zf ϕ zf,,
RészletesebbenHETEROGÉN ELEKTROKÉMIAI RENDSZEREK DINAMIKÁJA, ELEKTRÓDREAKCIÓK KINETIKÁJA
HETEROGÉN ELEKTROKÉMIAI RENDSZEREK DINAMIKÁJA, ELEKTRÓDREAKCIÓK KINETIKÁJA Eletródo egyensúlybn Az eletródon egyensúlybn z nód- és tódreció (oxidáció vs redució) sebessége zonos A sebességet eletromos
RészletesebbenELEKTROKÉMIA GALVÁNCELLÁK ELEKTRÓDOK
LKTOKÉMIA GALVÁNCLLÁK LKTÓDOK GALVÁNCLLÁK - olyan rendszere, amelyeben éma folyamat (vagy oncentrácó egyenlítdés) eletromos áramot termelhet vagy áramforrásból rajtu áramot átbocsátva éma folyamat játszódhat
Részletesebben2.2.36. AZ IONKONCENTRÁCIÓ POTENCIOMETRIÁS MEGHATÁROZÁSA IONSZELEKTÍV ELEKTRÓDOK ALKALMAZÁSÁVAL
01/2008:20236 javított 8.3 2.2.36. AZ IONKONCENRÁCIÓ POENCIOMERIÁ MEGHAÁROZÁA IONZELEKÍ ELEKRÓDOK ALKALMAZÁÁAL Az onszeletív eletród potencálja (E) és a megfelelő on atvtásána (a ) logartmusa özött deáls
RészletesebbenElektrokémia 02. Elektrokémiai cella, Kapocsfeszültség, Elektródpotenciál, Elektromotoros erő. Láng Győző
Eletroéma 02. Eletroéma cella, Kapocsfeszültség, Eletródpotencál, Eletromotoros erő Láng Győző Kéma Intézet, Fza Kéma Tanszé Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Termodnama paramétere TERMODINAMIKAI
RészletesebbenMsc laborgyakorlat, 2016 őszi félév. Korróziósebesség meghatározása a polarizációs ellenállás mérésével.
Msc lorgyorlt, 2016 őszi félév Korrózióseesség meghtározás polrizációs ellenállás mérésével. H 2 lor (II. emelet 2.109): EF-450 potenciosztát, vgy 121-es lor Pr 273 potenciosztát Sziri@chem.elte.hu 152-es
RészletesebbenProf. Dr. POKORÁDI LÁSZLÓ
Szolnoi Tudományos Közleménye XII. Szolno, 28. Prof. Dr. POKORÁDI LÁSZLÓ RENDSZEREK ÉS FOLYAMATOK GRÁF-MODELLEZÉSE Egy technii rendszer vgy műszi folymt vizsgáltán első fontos állomás z eleme, illetve
RészletesebbenLineárisan független vektorrendszer bármely részrendszere is lineárisan független.
3. ALTEREK Mnen vetortérben fontos szerepet átszn zo vetoroból álló részhlmzo, melye vetortér mőveletevel mgu s vetorteret lotn. Ebben feezetben z lyen részhlmzot vzsgálu. Mneneelıtt zonbn smereün meg
RészletesebbenMechanizmusok vegyes dinamikájának elemzése
echanzmuso vegyes dnamáána elemzése ntonya Csaba ranslvana Egyetem, nyagsmeret Kar, Brassó. Bevezetés Komple mechanzmuso nemata és dnama mozgásvszonyana elemzése nélülözhetetlen a termétervezés első szaaszaban.
Részletesebben1. Házi feladatsor Varga Bonbien, VABPACT.ELTE
. Házi feldtsor Vrg Bonbien, VBPCT.LT. Feldt: feldt szerint z ellipszis istengelye ngytengelye b. Prméterezzü z ellipszist z lábbi módon: x = b cos t zz: y = sin t r(t) = b cos t sin t z ismert éplet szerint
RészletesebbenEllenállás mérés hídmódszerrel
1. Lbortóriumi gykorlt Ellenállás mérés hídmódszerrel 1. A gykorlt célkitűzései A Whestone-híd felépítésének tnulmányozás, ellenállások mérése 10-10 5 trtománybn, híd érzékenységének meghtározás, vlmint
RészletesebbenIZOTÓPHÍGÍTÁSOS ANALÍZIS
IZOTÓPHÍGÍTÁSOS ANALÍZIS Az zotóphígításos elezés ódszerek ndegyk változtánk z lényege, hogy rdozotópr nézve zárt rendszerben z összktvtás (z dott zotóp ennysége) ne változk zzl, hogy stbl zotóp ennységét
RészletesebbenElektrokémia 04. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, termodinamikai paraméterek meghatározása példa. Láng Győző
Elektokémi 04. Cellekció potenciálj, elektódekció potenciálj, temodinmiki pméteek meghtáozás péld Láng Győző Kémii Intézet, Fiziki Kémii Tnszék Eötvös Loánd Tudományegyetem Budpest Az elmélet lklmzás konkét
RészletesebbenFIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizi özépszint 08 ÉRETTSÉGI VIZSGA 04. május 9. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgoztot z útmuttó utsítási szerint, jól övethetően
RészletesebbenElektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző
lektrokéma 03. Cellareakcó potencálja, elektródreakcó potencálja, Nernst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Cellareakcó Közvetlenül nem mérhető (
RészletesebbenMatematikai összefoglaló
Mtemt össefoglló Vetoro Ngon so oln mennség vn, mel nem ellemehető egetlen sámml. A len mennségre legegserű és mnden áltl ól smert péld, vlmel pontn helete téren. Amor táéoódun és eg pont heletét meg ru
RészletesebbenDefiníciók 3 rész. Fogalom Képlet, definíció Jelölések Jelmagyarázat, mértékegység A cellareakció szabadentalpiaváltozása és az elektromotoros erő
Defníó 3 rész oglom Kéle, defníó Jelölése Jelmgyráz, méréegység A ellreó szbdenlválozás és z eleromooros erő M z reó ölésszám () r reó szbdenl-válozás (J/mol) r -z özö sol dffúzós oenál elnygoló rdy-állndó
RészletesebbenA feladatok megoldása
A feladato megoldása A hivatozáso C jelölései a i egyenleteire utalna.. feladat A beérezési léps felszíne fölött M magasságban indul a mozgás, esési ideje t = M/g. Ezalatt a labda vízszintesen ut utat,
RészletesebbenAz elektromos kölcsönhatás
TÓTH.: lektrosztatka/ (kbővített óravázlat) z elektromos kölcsönhatás Rég tapasztalat, hogy megdörzsölt testek különös erőket tudnak kfejten. Így pl. megdörzsölt műanyagok (fésű), megdörzsölt üveg- vagy
RészletesebbenKinematika: A mechanikának az a része, amely a testek mozgását vizsgálja a kiváltó okok (erők) tanulmányozása nélkül.
01.03.16. RADNAY László Tnársegéd Debreceni Egyetem Műszki Kr Építőmérnöki Tnszék E-mil: rdnylszlo@gmil.com Mobil: +36 0 416 59 14 Definíciók: Kinemtik: A mechnikánk z része, mely testek mozgását vizsgálj
RészletesebbenTÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI III.
TÖKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYI III. OLDTOK EGYENSÚLYI: KORLÁTOZOTT OLDÓDÁS z elegyedés oldódás nem feltétlenül korlát, zz nem megy végbe teljes összetétel-trtománybn! H z oldódás korlátozott, kkor
RészletesebbenAz entrópia statisztikus értelmezése
Az entrópa statsztkus értelmezése A tapasztalat azt mutatja hogy annak ellenére hogy egy gáz molekulá egyed mozgást végeznek vselkedésükben mégs szabályszerűségek vannak. Statsztka jellegű vselkedés szabályok
Részletesebben2012/2013 tavaszi félév 10. óra
2012/2013 tvszi félév 10. ór Glvánelemek, Elektromotoros erő számítás Cellfolymtok felírás, rendezése, ruttó folymt foglm Koncentrációs elemek Elektrokémii egyensúlyok Redoxrekciók irányánk megállpítás
RészletesebbenKISÉRLETI FIZIKA Elektrodinamika 4. (III. 4-8.) I + dq /dt = 0
ELTE I.Fizikus 004/005 II.félév Árm (I), mozgó töltések: KISÉRLETI FIZIKA Elektrodinmik 4. (III. 4-8.) I dq /dt = 0 (Időegység ltt kiármló töltés) Mértékegysége: I = A = C / s Típusi: = konduktív (vezetési)
Részletesebben4. előadás: A vetületek általános elmélete
4. elődás: A vetületek áltlános elmélete A vetítés mtemtiki elve Két mtemtikilg meghtározott felület prméteres egyenletei legyenek következők: x = f 1 (u, v), y = f 2 (u, v), I. z = f 3 (u, v). ξ = g 1
RészletesebbenEredeti Veszprémi T. (digitálisan Csonka G) jegyzet: X. fejezet
2011/2012 tvsi félév 7. ór Elektródpotenciálok, Stndrd elektródpotenciál foglm Egyserű fémelektródok, oxelektródok (pl. Sn 2+ /Sn 4+ ) ph-függő redoxelektródok (pl. Mn 2+ /MnO 4, Cr 3+ /Cr 2 O 7 2 ) Másodfjú
Részletesebben,...,q 3N és 3N impulzuskoordinátával: p 1,
Louvlle tétele Egy tetszőleges klasszkus mechanka rendszer állapotát mnden t dőpllanatban megadja a kanónkus koordnáták összessége. Legyen a rendszerünk N anyag pontot tartalmazó. Ilyen esetben a rendszer
RészletesebbenTörésmechanika. Statikus törésmechanikai vizsgálatok
Törésmechnik (Gykorlti segédlet) A C törési szívósság meghtározás Sttikus törésmechniki vizsgáltok A vizsgáltokt áltlábn z 1. és. ábrán láthtó úgynevezett háromontos hjlító (TPB) illetve CT róbtesteken
RészletesebbenNumerikus módszerek 2.
Numerikus módszerek 2. 12. elődás: Numerikus integrálás I. Krebsz Ann ELTE IK 2015. május 5. Trtlomjegyzék 1 Numerikus integrálás 2 Newton Cotes típusú kvdrtúr formulák 3 Hibformulák 4 Összetett formulák
RészletesebbenExponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlôtlenségek
Eponenciális és logritmikus egyenletek, Eponenciális és logritmikus egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlôtlenségek Eponenciális egyenletek 60 ) = ; b) = ; c) = ; d) = 0; e) = ; f) = ; g) = ; h) =- 7
Részletesebben1. feladat Oldja meg a valós számok halmazán a következő egyenletet: 3. x log3 2
A 004/005 tnévi Országos Középiskoli Tnulmányi Verseny második fordulójánk feldtmegoldási MATEMATIKÁBÓL ( I ktegóri ) feldt Oldj meg vlós számok hlmzán következő egyenletet: log log log + log Megoldás:
RészletesebbenDifferenciálgeometria feladatok
Differenciálgeometri feldtok 1. sorozt 1. Egy sugrú kör csúszás nélkül gördül egy egyenes mentén. A kör egy rögzített kerületi pontj áltl leírt pályát cikloisnk nevezzük. () Írjuk fel ciklois egy c: R
RészletesebbenSűrűségmérés. 1. Szilárd test sűrűségének mérése
Sűrűségérés. Szilárd test sűrűségének érése A sűrűség,, definíciój hoogén test esetén: test töege osztv test V térfogtávl: V A sűrűség SI értékegysége kg/, hsználtos ég kg/d, kg/l és g/c Ne hoogén testnél
RészletesebbenBevezetés a programozásba. 3. Előadás Algoritmusok, tételek
Bevezetés progrmozásb 3. Elődás Algortmusok, tételek ISMÉTLÉS Specfkácó Előfeltétel: mlyen körülmények között követelünk helyes működést Utófeltétel: mt várunk kmenettől, m z összefüggés kmenet és bemenet
RészletesebbenTehetetlenségi nyomatékok
Tehetetlenségi nyomtékok 1 Htározzuk meg z m tömegű l hosszúságú homogén rúd tehetetlenségi nyomtékát rúd trtóegyenesét metsző tetszőleges egyenesre vontkozón, h rúd és z egyenes hjlásszöge α, rúd középpontjánk
RészletesebbenHIBAJEGYZÉK az Alapvető fizikai kémiai mérések, és a kísérleti adatok feldolgozása
HIBAJEGYZÉK az Alapvető fzka kéma mérések, és a kísérlet adatk feldlgzása címü jegyzethez 2008-070 Általáns hba, hgy a ktevőben lévő negatív (-) előjelek mndenhnnan eltűntek a nymtatás srán!!! 2. Fejezet
RészletesebbenA KÖZSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK ELLENTÉTELEZÉSÉRŐL, VALAMINT A BEVÉTELEKKEL NEM FEDEZETT INDOKOLT KÖLTSÉGEK SZÁMÍTÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL
7. számú mellélet A KÖZSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK ELLENTÉTELEZÉSÉRŐL, VALAMINT A BEVÉTELEKKEL NEM FEDEZETT INDOKOLT KÖLTSÉGEK SZÁMÍTÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL I. A öltségtérítés számításán áltlános szbályi
RészletesebbenAlapvető elektrokémiai definíciók
Alapvető elektrokéma defnícók Az elektrokéma cella Elektródnak nevezünk egy onvezető fázssal (másodfajú vezető, pl. egy elektroltoldat, elektroltolvadék) érntkező elektronvezetőt (elsőfajú vezető, pl.
RészletesebbenAszimmetrikus hibák számítási módszere, a hálózati elemek sorrendi helyettesítő vázlatai. Aszimmetrikus zárlatok számítása.
VEL.4 Aszimmetrikus hiák számítási módszere, hálózti elemek sorrendi helyettesítő vázlti. Aszimmetrikus zárltok számítás. Szimmetrikus összetevők módszere Alpelve, hogy ármilyen tetszőleges szimmetrikus
RészletesebbenA szita formula és alkalmazásai. Gyakran találkozunk az alábbi kérdéssel, sokszor egy összetett feladat részfeladataként.
A szta formula és alalmazása. Gyaran találozun az alább érdéssel, soszor egy összetett feladat részfeladataént. Tentsün bzonyos A 1,...,A n eseményeet, és számítsu anna a valószínűségét, hogy legalább
RészletesebbenHőmérsékleti sugárzás
Ideális fekete test sugárzása Hőmérsékleti sugárzás Elméleti háttér Egy ideális fekete test leírható egy egyenletes hőmérsékletű falú üreggel. A fala nemcsak kibocsát, hanem el is nyel energiát, és spektrális
Részletesebben= n 2 = x 2 dx = 3c 2 ( 1 ( 4)). = π 13.1
Htározott integrál megoldások + 7 + + 9 = 9 6 A bl végpontokt válsztv: i = i n, i+ i = n, fξ i = i 6 d = lim n n i= i n n = n lim n n i = lim n i= A jobb végpontokt válsztv: fξ i = n i, n i d = lim n n
RészletesebbenREÁLIS GÁZOK ÁLLAPOTEGYENLETEI FENOMENOLOGIKUS KÖZELÍTÉS
REÁLIS GÁZOK ÁLLAPOEGYENLEEI FENOMENOLOGIKUS KÖZELÍÉS Száos odell gondoljunk potenciálo! F eltérés z ideális gáz odelljétl: éret és kölcsönhtás Moszkópikus következény: száos állpotegyenlet (ld. RM-jegyzet
RészletesebbenMátrix-vektor feladatok Összeállította dr. Salánki József egyetemi adjunktus Begépelte Dr. Dudás László és Bálint Gusztáv
Mátrx-vektor feldtok Összeállított dr. Slánk József egyetem djunktus Begépelte Dr. Dudás László és Bálnt Gusztáv 1. feldt Adottk z n elemű, b vektorok. Képezn kell c vektort, hol c = b / Σ( ), ( = 0,1,,
Részletesebben7. Mágneses szuszceptibilitás mérése
7. Mágneses szuszceptibilitás mérése Klasszikus fizika laboratórium Mérési jegyzőkönyv Mérést végezte: Vitkóczi Fanni Mérés időpontja: 2012. 10. 25. I. A mérés célja: Egy mágneses térerősségmérő műszer
RészletesebbenDifferenciálszámítás. Lokális szélsőérték: Az f(x) függvénynek az x 0 helyen lokális szélsőértéke
Differenciálszámítás Lokális növekedés (illetve csökkenés): H z f() függvény deriváltj z 0 helyen pozitív: f () > 0 (illetve negtív: f () < 0), kkor z f() függvény z 0 helyen növekvően (illetve csökkenően)
RészletesebbenMátrixok és determinánsok
Informtik lpji Mátriok és erminánsok számok egyfjt tábláztát mátrink hívjuk. mátriok hsználhtóság igen sokrétő kezdve mtemtikávl, folyttv számítástechnikán és fizikán keresztül, egészen z elektrotechnikáig.
RészletesebbenGyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)
2. Gyakorlat 30B-14 Az Egyenlítőnél, a földfelszín közelében a mágneses fluxussűrűség iránya északi, nagysága kb. 50µ T,az elektromos térerősség iránya lefelé mutat, nagysága; kb. 100 N/C. Számítsuk ki,
RészletesebbenMűszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat október 10. Monopólium
űszki folymtok közgzdsági elemzése Elődásvázlt 3 októer onoólium A tökéletesen versenyző válllt számár ici ár dottság, így teljes evétele termékmennyiség esetén TR () = ínálti monoólium: egyetlen termelő
Részletesebben6 Ionszelektív elektródok. elektródokat kiterjedten alkalmazzák a klinikai gyakorlatban: az automata analizátorokban
6. Szelektivitási együttható meghatározása 6.1. Bevezetés Az ionszelektív elektródok olyan potenciometriás érzékelők, melyek valamely ion aktivitásának többé-kevésbé szelektív meghatározását teszik lehetővé.
Részletesebbenv i = v i V. (1) m i m i (v i V) = i P = i m i V = m i v i i A V = P M
Mképpen függ egy pontrendszer mpulzusa a vonatkoztatás rendszertől? K-ban legyenek a részecskék sebessége v. K -ben mely K-hoz képest V sebességgel halad v = v V. (1) P = m v = m (v V) = m v m V = = P
RészletesebbenEredeti Veszprémi T. (digitálisan Csonka G) jegyzet: X. és XI. fejezet
2012/2013 tavasz félév 11. óra Oldatok vezetőképessége Vezetőképesség, elektromos ellenállás, fajlagos mennységek, cellaállandó Erős elektroltok fajlagos ellenállása és vezetőképessége Komplexképződés
RészletesebbenGyakorlat 34A-25. kapcsolunk. Mekkora a fűtőtest teljesítménye? I o = U o R = 156 V = 1, 56 A (3.1) ezekkel a pillanatnyi értékek:
3. Gyakorlat 34-5 Egy Ω ellenállású elektromos fűtőtestre 56 V amplitúdójú váltakozó feszültséget kapcsolunk. Mekkora a fűtőtest teljesítménye? Jelölések: R = Ω, U o = 56 V fűtőtestben folyó áram amplitudója
RészletesebbenPanel adatok elemzése
Pnel dtok elemzése Mkroökonometr, 4. hét Bíró Ankó A tnnyg Gzdság Versenyhvtl Versenykltúr Központj és dás-ökonóm Alpítvány támogtásávl készült z ELE ák Közgzdságtdomány nszékének közreműködésével Pnel
RészletesebbenKözépiskolás leszek! matematika. 13. feladatsor 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Középiskolás leszek! mtemtik Melyik számot jelentheti A h tudjuk hogy I felennyi mint S S egyenlõ K és O összegével K egyenlõ O és L különbségével O háromszoros L-nek L negyede 64-nek I + S + K + O + L
RészletesebbenMatematikai összefoglaló
Mtemt össefolló etoro Non so oln mennsé vn, mel nem ellemehető eetlen sámml. len mennsére leeserű és mnden áltl ól smert péld, vlmel pontn helete téren. mor táéoódun és e pont heletét me ru htáron, or
RészletesebbenEz a kifejezés ekvivalens a termokémia részben már megismert standard reakció szabadentalpiával! A termodinamikai egyensúlyi állandó: egyensúlyi
ÜLÖNÖZ REACIÓ EGYENSÚLYI ÁLLANDÓ Egyensúlybn: r G + RT ln Az egyenlet els tgj különböz ódokon írhtó el stndrd állotok egválsztásától üggen Ezek szerint ásodik tg s így z állndó értéke is változik h különböz
RészletesebbenKereskedelmi szálláshelyek kihasználtságának vizsgálata, különös tekintettel az Észak-magyarországi és a Dél-alföldi régióra
Észk-mgyrországi Strtégii Füzetek VII. évf. 2010 1 27-35 Kereskedelmi szálláshelyek kihsználtságánk vizsgált, különös tekintettel z Észk-mgyrországi és Dél-lföldi régiór A turizmusfejlesztés egyik prioritás
RészletesebbenElektrokémiai fémleválasztás. Alapok: elektródok és csoportosításuk
Elektrkéma fémleválasztás Alapk: elektródk és csprtsításuk Péter László Elektrkéma fémleválasztás Elektródk és csprtsításuk - 1 Elektrkéma reakcó, elektród Mely reakcókat nevezzük elektrkéma reakcóknak?
RészletesebbenM. 2. Döntsük el, hogy a következő két szám közül melyik a nagyobb:
Mgyr Ifjúság (Rábi Imre) Az előző években közöltük Mgyr Ifjúságbn közös érettségi-felvételi feldtok megoldását mtemtikából és fizikából. Tpsztltuk, hogy igen ngy volt z érdeklődés lpunk e szám iránt. Évente
RészletesebbenHÁZI FELADAT megoldási segédlet Relatív kinematika. Két autó. 2. rész
HÁZI FELDT megoldási segédlet Reltí kinemtik Két utó.. rész. Htározzuk meg, hogy milyennek észleli utóbn ülő megfigyelő z utó sebességét és gyorsulását bbn pillntbn, mikor z ábrán ázolt helyzetbe érnek..
RészletesebbenSzombathelyi Csónakázó- és Horgásztó
Szombthelyi Csónkázó- és Horgásztó Előzmények A Sporthorgász Egyesületek Vs Megyei Szövetségének horgászti kezelésében lévő Gersekráti Sárvíz-tó után z idei évben elkészült Szombthelyi Csónkázóés horgásztó
RészletesebbenVersenyautó futóművek. Járműdinamikai érdekességek a versenyautók világából
Versenyutó futóművek Járműdinmiki érdekességek versenyutók világából Trtlom Bevezetés Alpfoglmk A gumibroncs Futómű geometri Átterhelődések Futómű kinemtik 2 Trtlom 2 Bevezetés Bevezetés Alpfoglmk A gumibroncs
RészletesebbenOPTIMALIZÁLÁS LAGRANGE-FÉLE MULTIPLIKÁTOR SEGÍTSÉGÉVEL
OPTIMALIZÁLÁS LAGRANGE-FÉLE MULTIPLIKÁTOR SEGÍTSÉGÉVEL HAJDER LEVENTE 1. Bevezetés A Lgrnge-féle multiplikátoros eljárást Joseph Louis Lgrnge (1736-1813) olsz csillgász-mtemtikus (eredeti nevén Giuseppe
Részletesebben2012/2013 tavaszi félév 9. óra
2012/2013 tvszi félév 9. ór Elektródpotenciálok, Stndrd elektródpotenciál foglm Egyszerű fémelektródok, oxelektródok (pl. Sn 2+ /Sn 4+ ) ph-függő redoxelektródok (pl. Mn 2+ /MnO 4, Cr 3+ /Cr 2 O 7 2 )
RészletesebbenMegjegyzések a mesterséges holdak háromfrekvenciás Doppler-mérésének hibaelemzéséhez
H E L L E R MÁRTA DR. FERENCZ CSABA Megjegyzések esteséges holdk háofekvencás Dopple-éésének hbelezéséhez ETO 62.396.962.33.8.46: 629.783: 88.3.6 Mnt z á előző ckkünkből [] s set, kuttás bn és esteséges
RészletesebbenElektrokémia 02. (Biologia BSc )
Elektokéma 02. (Bologa BSc ) Elektokéma cella, Kapocsfeszültség, Elektódpotencál, Elektomotoos eő Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék Eötvös Loánd Tudományegyetem Budapest Temodnamka paaméteek TERMODINAMIKAI
Részletesebben6. Laboratóriumi gyakorlat KAPACITÍV SZINTÉRZÉKELŐK
6. Lbortóriumi gykorlt KAPAITÍV SZINTÉRZÉKELŐK. A gykorlt célj A kpcitív szintmérés elvének bemuttás. A (x) jelleggörbe ábrázolás szigetelő és vezető olyékok esetén. Egy stbil multivibrátor elhsználás
RészletesebbenA Hamilton-Jacobi-egyenlet
A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P
RészletesebbenSZÁMOLÁSI FELADATOK. 2. Mekkora egy klíma teljesítménytényező maximális értéke, ha a szobában 20 C-ot akarunk elérni és kint 35 C van?
SZÁMOLÁSI FELADATOK 1. Egy fehérje kcsapásához tartozó standard reakcóentalpa 512 kj/mol és standard reakcóentrópa 1,60 kj/k/mol. Határozza meg, hogy mlyen hőmérséklettartományban játszódk le önként a
RészletesebbenFüggvények hatványsorba fejtése, Maclaurin-sor, konvergenciatartomány
Függvénye hatványsorba fejtése, Maclaurin-sor, onvergenciatartomány Taylor-sor, ) Állítsu elő az alábbi függvénye x helyhez tartozó hatványsorát esetleg ülönféle módszereel) éa állapítsu meg a hatványsor
RészletesebbenA mágneses tér energiája, állandó mágnesek, erőhatások, veszteségek
A mágneses tér energája, állandó mágnesek, erőhatások, veszteségek A mágneses tér energája Egy koncentrált paraméterű, ellenállással és nduktvtással jellemzett tekercs Uáll feszültségre kapcsolásakor az
RészletesebbenOlimpiai szakkör, Dobos Sándor 2008/2009
Olimpii ször, Dobos Sádor 008/009 008 szeptember 9 Eze szörö Cev és Meelosz tételt eleveítettü fel, több gyorló feldttl, éháy lehetséges áltláosítássl További feldto: = 6 (=,, ) Htározzu meg z összes oly
RészletesebbenHcserélk alapegyenlete (írta : Ortutay Miklós)
Hcserél lpegyenlee (ír : Oruy Milós). Hávieli ényez. Közepes hmérséle ülönség (egyenárm) 3. Háviel csoldlon éjárú, öpenyoldlon egyjárú hcseréél. Hávieli ényez Állndósul állpon cs üls és els felüleén hádássl,
RészletesebbenIX. A TRIGONOMETRIA ALKALMAZÁSA A GEOMETRIÁBAN
4 trigonometri lklmzás geometrián IX TRIGONOMETRI LKLMZÁS GEOMETRIÁN IX szinusz tétel Feldt Számítsd ki z háromszög köré írhtó kör sugrát háromszög egy oldl és szemen fekvő szög függvényéen Megoldás z
RészletesebbenHullámtan és optika. Rezgések és hullámok; hangtan Rezgéstan Hullámtan Optika Geometriai optika Hullámoptika
Rezgések és hullámok; hngtn Rezgéstn Hullámtn Optik Geometrii optik Hullámoptik Hullámtn és optik Ajánlott irodlom Budó Á.: Kísérleti fizik I, III. (Tnkönyvkidó, 99) Demény-Erostyák-Szbó-Trócsányi: Fizik
RészletesebbenAz integrálszámítás néhány alkalmazása
Az integrálszámítás néhány lklmzás (szerkesztés ltt) Dr Toledo Rodolfo 4 november 4 Trtlomjegyzék Két függvények áltl htárolt terület Forgástestek térfogt és felszíne 5 3 Ívhosszszámítás 7 4 Feldtok 8
RészletesebbenTENGELY szilárdsági ellenőrzése
MISKOLCI EGYETEM GÉP- ÉS TERMÉKTERVEZÉSI TASZÉK OKTATÁSI SEGÉDLET GÉPELEMEK c. tntárgyhoz TEGELY szilárdsági ellenőrzése Összeállított: Dr. Szente József egyetemi docens Miskolc, 010. A feldt megfoglmzás
Részletesebben24. tétel Kombinatorika. Gráfok.
Mgyr Eszter Emelt szitő érettségi tétele 4. tétel Komitori. Gráfo. Komitori: A mtemti zo elméleti területe, mely egy véges hlmz elemeie csoportosításávl, iválsztásávl vgy sorrederásávl fogllozi. Permutáció
Részletesebben7. tétel: Elsı- és másodfokú egyenletek és egyenletrendszerek megoldási módszerei
7. tétel: Elsı- és másodfokú egyenletek és egyenletrendszerek megoldási módszerei Elsıfokú függvények: f : A R A R, A és f () = m, hol m; R m 0 Az elsıfokú függvény képe egyenes. (lásd késı) m: meredekség,
RészletesebbenEzt kell tudni a 2. ZH-n
Ezt ell tudni a. ZH-n Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet A sebességi együttható nyomásfüggése 1 Sebességi együttható nyomásfüggése 1. unimoleulás bomlás mintareació: H O bomlása H O + M = OH + M uni is
RészletesebbenElektromos áram. telep a) b)
TÓTH : lektromos áram/1 (kbővített óravázlat) 1 lektromos áram Ha elektromos töltések rendezett mozgással egyk helyről a máskra átmennek, elektromos áramról beszélünk lektromos áram folyt pl egy korább
Részletesebben26. HÁLÓZATI TÁPEGYSÉGEK. Célkitűzés: A hálózati egyenirányító és stabilizáló alapkapcsolások és jellemzőinek megismerése, illetőleg mérése.
26. HÁLÓZATI TÁPEGYSÉGEK Célkiűzés: A hálózi egyenirányíó és silizáló lpkpcsolások és jellemzőinek megismerése, illeőleg mérése. I. Elmélei áekinés Az elekronikus készülékek működeéséhez legöször egyenfeszülségre
RészletesebbenSzemináriumi feladatok megoldása (kiegészítés) I. félév
Szemináriumi feldtok megoldás (kiegészítés) I. félév VI. Szeminárium 1. Frncis kísérlet (1925). Az ionos mechnizmus indirekt zzl támszthtó lá, hogy sem mgs hőmérsékletre, sem ultriboly fényre nincs szükség
RészletesebbenElektrokémia 03. (Biologia BSc )
lektokéma 03. (Bologa BSc ) Cellaeakcó potencálja, elektódeakcó potencálja, Nenst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loánd Tudományegyetem Budapest Cellaeakcó Közvetlenül nem méhető
Részletesebben+ - kondenzátor. Elektromos áram
Tóth : Eektromos áram/1 1 Eektromos áram tapasztaat szernt az eektromos tötések az anyagokban ksebb vagy nagyobb mértékben hosszú távú mozgásra képesek tötések egyrányú, hosszútávú mozgását eektromos áramnak
Részletesebben0.1 Deníció. Egy (X, A, µ) téren értelmezett mérhet függvényekb l álló valamely (f α ) α egyenletesen integrálhatónak mondunk, ha
Vegyük észre, hogy egy mérhet f függvény pontosn kkor integrálhtó, h f dµ =. lim N Ez indokolj következ deníciót. { f α >N}. Deníció. Egy X, A, µ téren értelmezett mérhet függvényekb l álló vlmely f α
RészletesebbenIntegrálszámítás. következőképpen történhet: ( x) (e) az integrálás mint lineáris operátor: ( f g) dx
IV Integrálszámítás H ismert z egyváltozós f() függvény, differenciálhtju, hogy megpju pontonénti változásán sebességét, df/ mennyiséget Enne folymtn fordítottj (inverze) z integrálás, mior derivált ismeretéből
RészletesebbenMegint a szíjhajtásról
Megint szíjhjtásról Ezzel témávl már egy korábbi dolgoztunkbn is foglkoztunk ennek címe: Richrd - II. Most egy kicsit más lkú bár ugynrr vontkozó képleteket állítunk elő részben szkirodlom segítségével.
RészletesebbenBékefi Zoltán. Közlekedési létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vizsgálati módszereinek fejlesztése. PhD Disszertáció
Közlekedés létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vzsgálat módszerenek fejlesztése PhD Dsszertácó Budapest, 2006 Alulírott kjelentem, hogy ezt a doktor értekezést magam készítettem, és abban
RészletesebbenFuzzy Rendszerek és Genetikus Algoritmusok
Fuzzy endszere és Genetus lgortmuso Előadás vázlat előadás Felhasznált Irodalom: Összeállította: armat István Ph.D., egyetem adjuntus ózsa Pál: neárs algebra és alalmazása. Budapest, 99. [] Sajátérté-eladat
Részletesebben5. Kétfázisú áramlás szállítási paramétereinek mérése korrelációs módszerrel
265 5. Kétfázisú ármlás szállítási prmétereinek mérése korrelációs módszerrel A 4. fejezetben ismertetett, szállítóvezeték hossz menti nyomás- és sebességeloszlásánk számítási módszere mtemtiki-fiziki
RészletesebbenHatározzuk meg, hogy a következő függvényeknek van-e és hol zérushelye, továbbá helyi szélsőértéke és abszolút szélsőértéke (
9 4 FÜGGVÉNYVIZSGÁLAT Htározzuk meg, hogy következő függvényeknek vn-e és hol zérushelye, továbbá helyi szélsőértéke és bszolút szélsőértéke (41-41): 41 f: f, R 4 f: 4 f: f 5, R f 5 44 f: f, 1, 1 1, R
Részletesebben8. Programozási tételek felsoroló típusokra
8. Programozás tételek felsoroló típusokra Ha egy adatot elem értékek csoportja reprezentál, akkor az adat feldolgozása ezen értékek feldolgozásából áll. Az lyen adat típusának lényeges jellemzője, hogy
RészletesebbenPÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében
PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Társdlmi Megújulás Opertív Progrm keretében Munkhelyi képzések támogtás mikro- és kisválllkozások számár címmel meghirdetett pályázti felhívásához Kódszám: TÁMOP-2.1.3/07/1 v 1.2 A projektek
RészletesebbenFormális nyelvek. Aszalós László, Mihálydeák Tamás. Számítógéptudományi Tanszék. December 6, 2017
Formális nyelvek Aszlós László, Mihálydeák Tmás Számítógéptudományi Tnszék Deember 6, 2017 Aszlós, Mihálydeák Formális nyelvek Deember 6, 2017 1 / 17 Problémfelvetés Az informtikábn ngyon gykori feldt
RészletesebbenKirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)
3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)
RészletesebbenFELADATOK MÉRÉSELMÉLET tárgykörben. 1. Egy műszer osztálypontossága 2.5, a végkitérése 300 V. Mekkora a mérés abszolút hibája?
FELADATOK MÉÉSELMÉLET tárgykörbe. Egy műszer osztálypotosság., végktérése 3 V. Mekkor mérés bszolút hbáj? H Op v / %,*3/ 7, V. A fet műszer V-ot mér. Mekkor mérés reltív hbáj? H h v % 6,% h 3. Egy mérés
RészletesebbenA mágneses szuszceptibilitás vizsgálata
Bán Marcell ETR atonosító BAMTACT.ELTE Beadási határidő: 2012.12.13 A mágneses szuszceptibilitás vizsgálata 1.1 Mérés elve Anyagokat mágneses térbe helyezve, a tér hatására az anygban mágneses dipólusmomentum
Részletesebben