Matematikai összefoglaló
|
|
- Alíz Orsósné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Mtemt össefolló etoro Non so oln mennsé vn, mel nem ellemehető eetlen sámml. len mennsére leeserű és mnden áltl ól smert péld, vlmel pontn helete téren. mor táéoódun és e pont heletét me ru htáron, or mnd más pontho épest heletét du me. Et pontot vontottás pontn, v orón neveü. Ettől mérü pont távolsáát. hho, ho pont helete eértelmű leen, ét válstott ránho épest ét söet s me ell dn. s e pont heletét í három dt fo ellemen, e távolsá és ét sö. Áltlán oln mennséeet, mele nsául és ránul ellemehetőe, vetoron neveü. Jelölésüre nomttásn vston sedett s és n etűet hsnálun. Kéírásn ped lul, v felül vonássl eleü dott mennsé vetor voltát. Például: nomttásn éírásn helvetor r r v r Áltlán h e vetor, or nomttásn éírásn ármel vetor v Grfus áráolás: etoro áráolás rendívül semléletes, melet e ránított ss elépe. vetor nsáát (hossát) ss hoss el, ránát ped ss e véére tett níl (lásd 1. ár). 1
2 1. ár. vetor rfus áráolás vetor hossát -vl elölü, mt vetor solutértééne s soás neven. Előfordul, ho solutértéet eserűen cs -vl elöl. mnd no, v eenlő 0. Művelete vetorol: Össedás: H és ét vetor, or vetort ú értelmeü, ho ét vetor edőpontt e pont heleü e vetor önmávl párhumos eltolásávl, és ét vetor áltl fesített prllelormm átlóát tentü vetorn. össevetor rán öös pontól prllelormm átellenes csúcs felé mutt. + + ) ). ár. Két vetor össee (prllelormm sál). ár ) árá el vetor e evvlens előállítását. össedás műveleténe defnícóáól ól láts, ho vetoro össedás ommuttív (felcserélhető) művelet,
3 etor vlós sámml vló sorás: H e vetor és e vlós sám, or vetort ú értelmeü, melne rán -vl onos, h 0, és -vl ellentétes, h 0, nsá ped (lásd 3. ár). 3. ár Kvonás: Két vetor vonását össedás és vlós sámml vló sorás defnícó lpán értelmeü. össedás és vlós sámml vló sorás lpán értelmen lehet ét vetor ülönséét s. Leen és ét vetor, or 1 módon lehet értelmen ét vetor ülönséét (lásd 4. ár) ( = - 1) 4. ár. Két vetor ülönsée Esévetor: oln vetort, melne solútértée (hoss) esén, eséveorn neveü. H e vetor és vetor nsá, or 1/-vl sorov vetort, ráná muttó esévetort pun. 3
4 Jelölü et e -vel 1 e lón 1 1 e 1 E t elent, ho ármel vetor sát ráná muttó esévetor és e sám sortént előállíthtó. e hol e ráná muttó esévetor és Dstrutvtás sámml vló sorásr: Két vetor össeét sorov vlós sámml rr néve öveteő állítás: B: (lásd 5. ár). ( + ) + 5. ár háromsöe hsonlósááól övete, ho és oldlhossúsáú prllelormm átló s sorosár válto. Továá h µ és vlós sámo és e vetor, or öveteő állítás: B.: Mvel vlós sámml vló sorás vetor ránát nem váltott me cs vetor hossát, eért állítás evvlens vlós sámor vontoó dstrutív sorás sálll. 4
5 Slárs sorás: és vetor slárs sortán t vlós sámot értü, melet vel elölün és öveteő módon defnálun: cos, - hol és lletve vetoro hoss (nsá), ped ét vetor áltl eárt se sö (lásd 6. ár). cos 6. ár. Két vetor slárs sort 6. ár sernt med vetorn vetor ráná eső vetületéne vetor hossávl vló sortát. előállításól láts, ho slárs sort ommuttív. cos cos Két vetor slárs sorását el el semen vlós sámonál nem írt sorásellel. Előforduló elölés mé ét vetor slárs sorásár elölés s. slárs sort lehetőséet d rr, ho meállpítsu t, ho ét vetor merőlees emásr. Uns h ét nem null vetor slárs sort 0, cs ú lehetsées, ho defnícón sereplő cos Slárs sorás dstrutvtás: H pl. vetor ét más vetor össee c d or c d c d 5
6 Et neveü slárs sort dstrutvtásán (sétválsthtósá). Bonítást lásd 7. ár sernt. d c 1. c cos 1. d cos cos 7. ár cos c d c cos 1 d cos c cos1 d cos de 7. ár sernt c cos1 d cos cos í vlón dstrutvtás. etoráls sort: vetoráls sort eredméne vetor, melne nsáát ét vetor hossán (nsáán) és ét vetor áltl eárt sö snusán sort d ú mérve söet, ho vetortól felé órmuttó árásávl ellentétesen utun. sn ( nsá) vetor rán ped, vetoro áltl fesített sír merőlees rán, ú, ho, és (8. ár). vetoro osodrású tenelrendsert lotn 6
7 ... sn 8. ár etoráls sort vetor mnd, mnd vetorr merőlees és nsá és vetor áltl fesített prllelormm területével ee (lásd 8. ár). -ól -n erestül, órmuttó árásávl ellentétesen utun vetor ráná. defnícóól rötön övete, ho vetoráls sort nem ommuttív, hnem (lásd 9. ár) = - = - és áltl eárt sö és áltl eárt sö 9. ár o é sál fent sorás sál o é sál néven s smert. etoráls sorás dstrutvtás: H ét vetor össee c d or vetoráls sorásr s dstrutvtás (sétosthtósá) c d c d mvel e ln előállíthtó, eért -vl vló ostássl fent eenlet c d e c e d e lú. 7
8 Eért eleendő elvéen onítást ráná muttó esévetorr, mert -vl vló sorássl eredet állítást pu. d (c + d) c O e e c e d e (c + d) 10. ár etítsü e -re merőlees sír c vetort d vetort és vetületene hoss rendre (lásd 10. ár). hol c,e,,e eárt söet elöl. d és d, e Ee értée éppen c sn c,e, d sn d,e, c d snc d, e c d vetort. Een c e vetorn és c, lletve d, vlmnt c d -vel e c, e d és e c d sorto solút értée. Í h levetített ssól álló háromsöet 90-l O örül e -re merőlees sín ór árásávl ellentétes ránn elfordítu, éppen vetorot pu. Eel állításunt eláttu. e c e d és e c d etoro oordnátás l Leen e 1 és e unon sín lévő emássl 0 söet eáró esévetoro, or e uneen sín lévő tetsőlees vetor een esévetoro seítséével előállíthtó (lásd 11. ár). Heleü e három vetor edőpontát e öös pont, vetoro önmul párhumos eltolásávl. vetor vépontán erestül húun e-e párhumos eenest e 1, lletve e ránávl. Een eenese ee e 1 ránn elöl e 1 vetort, és más e ránn e vetort. 8
9 1 e1 e 1 e 11. ár vetor felontás ét e 1 és e esévetor ráná muttó vetorr prllelormm sál sernt 1 de 1 1e1 és e í 1e1 e E t elent, ho ármel e sín lévő, nem onos ránú ét esévetor llms rr, ho áltlu fesített sí ármel vetorát előállítsu. Más svl, 1 és sámo e 1, e esévetoro áltl fesített sín eértelműen mehtároá vetort. H nem ét esévetort hnem három nem esín lévő esévetort válstun, unet eredmént pu háromdmenós eseten s (lásd 1. ár). 3 e 3 e e 1 1, ár áráól prllelormm sál sernt 1, 3 9
10 de 1, 1, í 1 3 Mvel 1 1e1, e és 3 3e3 Í 1e1 e 3 e3 s vetor e 1 és e, e 3 úneveett ásvetoro áltl mehtároott áson 1, és 3 sámol eértelműen mehtároott. e 1 és e, e 3 len válstás leáltlános. orlt sámár án fontos eset, mor e 1 és e, e 3 ölcsönösen merőleese emásr. E mefelel Descrtes-féle derésöű oordnát rendserne, melne tenele merőleese emásr. Áltlánosn elfodott, ho Descrtes rendseren, és ráno muttó esévetoro elölése, és. 13. ár Descrtes-féle oordnát rendseren, és esévetoro Í e tetsőlees vetor de mől,, 10
11 Í e tetsés sernt vetor Descrtes-féle oordnát rendseren ellemehető e,, sámhármssl, vetor onosíthtó een sámhármssl.,, és -t vetor, és omponensene (oordnátán) neveü. Mvel, és ölcsönösen merőlees esévetoro, í slárs sort defnícóáól övetene öveteő össefüése: hol, Hsonlón 1 1 cos, 1 cos elöl vetorn önmávl eárt sö (0º) osnusát. ölcsönös merőleesséől hol, 1 és cos, 0 cos elent és vetoro áltl eárt sö (90º) osnusát. Hsonlón 0 0 Unú vetoráls sorás sáláól pu: 11
12 1 Össedás oordnátás sál (Descrtes rendser): Leen ét vetor és Eor felhsnálv vetoro vlós sámol vló sorásr vontoó dstrutív sálot:, s ét vetor össeéne oordnátá vetoro oordnátán össee. Slárrl vló sorás oordnátás l: Leen e vetor és e vlós sám. oordnátás l: slárrl vló sorás dstrutív tuldonsá mtt s mnden oordnát -sorosár válto. Slárs sorás oordnátás l: Leen ét vetor
13 13 Eor slárs sorás dstrutív sál mtt Mvel 0 és 1 í pu: Specálsn esetén melől m vetor solút értée. Meeeü, ho helett rn elölést hsnálá. etoráls sorás oordnátás l Leen és Eor Khsnáltu vetoráls sorás dstrutív voltát. Mvel 0 és Kpu
14 önne meeehetősé véett determnáns fetés sál sernt éppen fent eredmént d. Kettős vetoráls sort (fetés tétel) H, és c három vetor, or értelmen lehet c és c vetoráls sortot. c c és c sorto s értelmese de ee elő ettő 1-el vló sorásáól mephtó. Eért eleendő c és c vetoráls sortot vsáln. Kfetés tétel: H, és c tetsőlees vetoro, or öveteő ét onossá : c c c lletve c c c másod eenlősé elsőől mephtó, hsen e téneőcserével első eenletől pu 1 -el vló sorás után. c c c Betűcserével c ped eől c c c -t pun, melől c c helettesítés és 1-el vló sorás után c c c eenlőséet pu, m éppen másod onossá. Eért eleendő elátn cs első onossáot, c c c -t. Bonítás: 1) Néü elősör t esetet, mor. Eor mndét vetor e e esévetorrl feehető: e és e loldl nlván 0, hsen és párhumos eseten 0 ossöet ár e, eor ped vetoráls sort értée 0. o oldlról ped ehelettesítéssel láthtu e c e e c e e c e e c e e, ho 0, uns 0 s esetén eláttu állítást. ) és ne leen eránú.. Eor, h c -re állítás, or c s. Uns c c c eenletet mesorov -vl c c c eenletet pu. 14
15 . h c1 -re és c -re állítás, or c1 c -re s. Uns felírv eenlőséet c 1 és c -re, eeet össedv c1 c -re vontoó eenlőséet pun. össedás után c1 c1 c1 c c c c1 c c1 c c1 c Mvel, és három nem eránú vetor, eért ármel c vetor előállíthtó, és vetoro lneárs omnácóént, c. Í előe lpán elé tételt elátn c -r, c - re és c -re. vetor állítás nlvánvló, uns loldl 0, hsen mnden vetor önmávl épett vetoráls sort 0, o oldl ped helettesítéssel o dód. Mvel téneő 0-t dn. Már cs -r és -re ell olnun állítást, merőlees mnd -r, mnd -re, í és és eenlőséeet ell elátn. másod eenletet nem ell elátn, mert elsőől övete. Uns első eenleten -t -t pu. felcserélve -re elhsnálv eleendő elátn cs -r eenlőséet, e rán muttó esévetor. Eor feeését eenlősée -t és sorov eenletet -1-el, pu: -t, m éppen -re vontoó eenlősé. Eért. Leen e e e e e e e e e e Elostv -el öveteő eenlőséet pu: e l írhtó, hol. Beírv e e e e, v átrendeve e e e e 15
16 áráról eenlősé elentése önnen leolvshtó: sn.. e e =(e ) e (e ) = cos. sn = e E ped t fee, ho ármel vetort fel lehet ontn tetsőlees e ránú II vetorr és e -re merőlees, e, áltl mehtároott sín lévő vetorr. s II m áráól s nlvánvló. Eel tételt onítottu. etor-slár füvéne fán rn előfordul, ho e vetor nsá és rán (tehát vetor) e slár mennsétől fü. E lenlvánvló péld e test heletvetor, mel h test moo, or dőne füvéne. r t t t t E t elent teles áltlánossán, ho mndhárom oordnát t slár ( említett eseten dő) füvéne. oln füvént, mel e slár értééhe vetort rendel, vetor slár füvénne neveü. Áráolás: H vesün e mnden ees omponense t 1, t... t n, növeedő prméter sorotot, or t -he füvén hoárendel t t, és t. H r t 1, r t t n t =(e ) e II vépontt össeötü, e térel örét pun. (14. ár). r vetort, melne r vetoro r (t ) 1 J r (t ) r (t ) r (t ) n 16
17 H r t történetesen e pont helete dő füvénéen, or r t térel örét pont páláán neveü. etor-slár füvén dervált: Sosor fontos érdés, ho vetor slár füvén váltoóán onos meváltoásár mennvel válto me vetor. Enne ellemésére lellms dfferenc hándos, melet öveteő módon defnálun. Leen t és t t füetlen váltoó ét értée és r t, rt t hoáu rendelt vetoro. Értelemserűen dfferenchándoson 15. ár). r r t t t rt t feeést értü (lásd r J r (t) r (t+ t ) 15. ár r -t rt t rt d és mvel vlós sámml vló sorás értelmeett, í vn értelme r t és rt t 1 t -vel soron r vetort. pont áltl mehtároott húrvetort elent. r vetor r t öre H füetlen váltoó t váltoását ere sere válstu, or húr hoss s ere se les, í vn értelme t vsáln, ho h t -vel r mnden htáron túl trtun nulláho dfferenchándos (m e vetor) t 17
18 mlen értéű les (nsá és rán sernt). Et rövden ú feeü, ho r épeü htárértéet. t Jelölésen: t r dr lm t0 t dt H e htárérté léte, or í pott vetort r t vetor-slár füvén t slárértéhe trtoó dervált vetorán v dfferencálhándos vetorán r neveü. (Rövdítve dervált, dfferencálhándos). Jelölésére soás hsnáln. t dr t dt és r t -t előállításól nlvánvló, ho r t rán r t öre een pontáho trtoó érntőéne ráná mutt, hsen h t -t ere csöentü, or húr footosn átme öre r t pontel érntőée (16. ár). r 3 r r (t ) 3 r(t+t ) r(t+t ) r(t+t ) 1 t t t 1 3 r ár r1, r és r 3 vetoro hoss ere csöen és ránu ere on öelít r t pontel érntő ránát. H t heletvetor, or r t htárértéeént értelmetü, melne ránát r éppen e n pont elentése éppen seessévetor, mvel r t -t r rán, nsáát ped me, m dőesé ltt metett út. Í htáreseten t 0 éppen r t r t r t d 18
19 pálán moó n pont seesséét d me r t vetor. Soás pllntn seesséne s neven. Dervált vetor oordnátás l: Mvel derválás művelete lneárs, ét vetor-slár füvén össeéne dervált ees dervált össee, í h r t oordnátás láól ndulun, or: r t t t t. r. t t t t vs r t derválu. hol vetort ú pu, ho r t vetor ees omponenset r t d, dt t t t d dt r t és t t t d dt Slár-vetor füvéne: oln füvéneet, mele vetorho slárt rendelne slár-vetor füvénene neveü. Jelölése például v Leeserű példá erre, mor e vetorho hoárendelü solút értéet, v nn néetét. v letö slár-vetor füvén esetéen vetor váltoó helvetor. ésőeen áltlánossá sérelme nélül elölü vetorváltoót r -el. 19
20 Jelölésen e erést r módon írhtó, de feleme véve ho r -ne három omponense vn, r t s írhtu, ho,, s slár-vetor füvén ú s tenthető, mnt e háromváltoós füvén. 1 1 Például: r feeésen e állndó. H fent példán értée éppen 0, 1 or 0 feeés on ponto mértn helét elent, on,, értéhármsot, melere füvén értée éppen 0. Átlítássl 0 1 véve eenlet recproát: 0 E e öm eenlete, melne sur R. s 0 értéhe 0 trto e ömfelület, melne mnden pontán füvén 0 értéet ves fel. R= -ho trtoó sntfelület ár 0
21 Áltlán í dódó felületeet (m nem feltétlenül öm) dott slárvetor füvén sntfelületene neveü. Sosor fontos t tudn, ho e dott slár-vetor füvén r pontn felvett értééhe épest e r vetorrl rré lévő pontn mennvel válto me. Et füvén dfferencá htáro me: éeü el öveteő onos átlításot. r r r,,,,,,,,,,,,,,,. Láthtó, ho össe. és 3. t lletve 4. és 5. t et emást. Ossu el o oldl első ülönséét másod ülönséet és -vel hrmdt. Í -el és sorou s me, hsonlón -re,,,,,,,,,,, feeést pu. -l Láthtó, ho feeés első t háromváltoós füvénne dfferenchándos méhoá ú, ho és váltoó állndó. Uní másod t váltoó sernt dfferenc hándos möen és váltoó váltotln és véül sernt dfferenchándos möen és váltoó állndó. H, és cs, or fent dfferenchándoso ól öelíthetőe mefelelő váltoó sernt dfferencálhándosol, hsen dfferencálhándoso dfferenchándoso htárértéeént értelmeette. 1
22 Mvel füvénne mndhárom váltoó sernt dfferenchándos serepel feeésen, eért ees váltoó sernt dfferencálhándosot eváltoós füvénetől eltérően elölü:,,. Eeet prcáls dfferencálhándoson neveü. prcáls dfferencálás sálo eváltoós füvéneével onos. dott váltoó sernt dfferencálásnál más ét váltoót eserűen állndón tentü. Í füvén meváltoás: hol r h oln, ho h r h lm r 0 r 0. hr r hfüvén meelenése l fü össe, ho dfferenchándosot mefelelő dfferencálhándosol helettesítettü. o oldl első t ú tenthető, mnt ét vetor rd és r vetoro slárs sort. r rd r h. h 0 cs vételen csn mennsée esetén áll fent, eor d rd dr ln soás írn, hol d és d r, lletve r dfferencál. ( és r htárértée vételen csn mennséeet elölne). vetort,, slár-vetor füvén r pontel rdenséne, rdens vetorán neveü. Jelölésére hsnálu, hol -t nl operátorn neveü: rd v
23 . nl operátor e vetor operátor, mel slár-vetor füvénre ú ht, ho t prcáls dfferencálhándosoól e vetort épe., és sernt dfferencál és í előálló rd Kéírásn nl operátornál sosor vetor elölést - láhúást- el soás hn. Eserű írásmóddl. rdens ellemőe, ho mnd merőlees sntfelületére. E ól övete, ho sntfelület mentén értée e 0 állndó, í meváltoás h r vetor sntfelületen vn 0 ell, ho leen, 0 rd r, m éppen merőleesséet elent (Lásd 18. ár). sntfelület, een állndó r r. rd r, sntfelületen történő csn elmodulás 18. ár 3
24 vételen csn mennsée öött pcsoltot leíró össefüésől s övete, ho rdens vetor rán rán, mel ránn elmodulv slár füvén váltoás leors, leno, uns 0. d rd dr rd dr cos d or leno, h cos 1, d r és rd rán onos, etor-vetor füvéne oln füvéneet, mele vetorho vetort rendelne, vetor-vetor füvénene neveü. E eserű péld erre például sélseessé füvén, mel tér ülönöő pontn ( r helvetor) hoárendel ottn v sélseesséet (melne rán és nsá vn). fán előforduló vetor-vetor füvéne esetéen füetlen váltoó vetor áltlán helvetor, melhe füvén hoárendel e vetoráls f mennséet. áltlánossá sérelme nélül ésőeen füetlen váltoó vetort r -el fou elöln. vetor-vetor füvéne elölésére Koordnátás ln (Descrtes-rendseren) r r r r r írásmódot soás hsnáln.,,,,,, oordnátás l sernt vetor-vetor füvén evvlens három slárvetor füvénnel. 4
25 etor-vetor füvén dervált f llmáso sempontáól cs rtán fordul elő vetor-vetor füvén dervált. Mvel e vetor-vetor füvén, hon t meállpítottu eenértéű három slár-vetor füvénnel, ú dervált s három slár-vetor füvén dervált seítséével épehető. Í vetor füvén mndhárom omponensét slár-vetor füvénne tentve pu már vételen s mennséere felírt össefüéseet. d d d m mátr formán s felírhtó r rd r dr d d d r rd r dr d d d r rd r dr d d d d d d v rövdítve r dr r r r d d d d hol elölés fent mátrot elent. E t elent, ho vetor-vetor füvéne esetéen dervált e mátr, melne eleme ees vetoromponense prcáls dervált. etor-vetor füvén dverencá: f llmáso területén rn előforduló mennsé dverenc, mel vetoromponense onos prcáls derváltól öveteő módon áll elő: dv előállításól láts, ho dverenc e slár mennsé, m termésetesen r füvéne, hsen prcáls dfferencálhándoso s hel füvéne. hon fent írásmód s el, nem íru résleteen, hnem dv -vl elölü (rövdítü). Soásos írásmód mé (nl)-vetoroperátorrl vló feeés, 5
26 6 mel vetoroperátor és vetor formáls slársortént értelme dverencát dv. etor-vetor füvén rotácó vetor-vetor füvén esetéen rn hsnált más mennsé vetorfüvén rotácó. Mí dverenc slármennsé, rotácó prcáls derváltól épett vetormennsé. Képés sál leeserűen nl operátor és vetor formáls vetoráls sortént értelmeett; melet omponensenént írv pu Soásos elölése mé vetor rotácóán rot ( nolsás területen curl elölés s elteredt). előőeen mesmeredtün rdens, dverenc és rotácóépés sálvl. Grn előfordul fán, ho een műveleteet emás után ell llmn. Í vn értelme : rd dv -ne rot dv -n rd rot -ne rot rot -n
27 7 Néü me felsorolt operácót! Lplce operátor: rd dv operátort -mvel rn előfordul llmáso során- ülön névvel elölü, Lplce operátorn neveü. Külön elölést veetün e rá: v. elölést nl néetne, elölést ped Lplce operátorn soás neven. E perse cs étféle elölés. elhsnálv rdens -és dverenc épés sált: dv rd dv = dv (rot ) r rot dv feeés n eseten értelmeett, h r vetor-vetor füvén ármel omponenséne másod dervált létene. eleme véve rotácó épés sált írhtu: dv Khsnálv, ho vees prcáls dfferencálhándoso meeene például feeés onosn 0-t d ármel r vetor-vetor füvénre. s 0 r rot dv
28 rot (rd ) eleme véve rdens és rotácó épés sálát: rot rd vees prcáls dervált eenlősée mtt e sntén onosn nullát d. s rotrd 0 ármel -re rot (rot ) rot rot épése rotácó épés sálo étser llmásávl mehtárohtó. Mvel sámítás nem rövd, eért cs véeredmént íru fel (eéént nem onolult vécsnáln). rot rot r rd dv r Láthtó, ho o oldlon meelent rd dv és meelent e már smert operátor Lplce operátor, melet edd cs r slárfüvénre értelmetün. E feeés een értelme (Lplce) operátor vetorr vló llmását, mel feeés sernt t elent, ho vetor mndhárom omponenséne, mnt slárfüvénne ell venn Lplce-át, Eé rn előforduló vetor nlísel onossáo: dv dv r B r Br rot r r rot Br rot rd r r r rd r r dv r r r rd r r rot r r r r rd r r rd r 8
29 leveetése dverenc, rotácó és rdens épés és -dfferencálás sálo felhsnálásávl eserűen elvéehető. Slár értéű térfot nterál Leen háromdmenós téren. r vlmel slár vetor füvén és e vées térfot felület térfot r 19. ár Seletelü fel emássl párhumos síol dott térfot,,, és, síol párhumosn. Í térfotot,, oldlhossúsáú téltestere ostottu, eltentve térfot htárfelületéne örneete. H ere csöentü seletelő sío távolsáát, or elem térfoto s ere csöenne (lásd 19. ár). slár-vetor füvén térfot nterálát öveteő htárértéént értelmeü és elölü: hol r vetor lm n r r ddd d r oldlhossúsáú téltesten vn. t mondu, ho h elő htárérté léte, or r füvén térfot nterál léte térfotr néve. H r történetesen r 1 füvén, or fent nterál éppen térfot nsáát d. 9
30 elület nterál elület normáls: Tentsün e felületet, melet mnt tudu például e r állndó slárvetor füvénnel dhtun me. 0 n Tudu t s r 0 0. ár állndó slár-vetor füvénenél tnultól, ho rd r merőlees sntfelületre, felület mnden pontán í értelmehető e esévetor rd rd r r módon, mel felület mnden válstott pontán (loálsn) merőlees sntfelületre. í defnált esévetort felület r pontáho trtoó normálvetorán neveü. n r rd rd Leen e felület dv vlmel r slár-vetor füvén áltl és leen r r r e vetor-vetor füvén, mel felület pontn értelmeett. (, ) síl és (, ) síl párhumos síol seletelü fel felületet (lásd 1. ár). felület n 1. ár 30
31 Een sío metsésvonl e-e pontn átdöf felületet. Mnden ees döféspontot össeötve somsédos pontol emásho llesedő háromsöeet pun. H sío távolsáát csöentü, een háromsöe ere on elesmuln eredet felülete. elületelem-vetor Mnden s háromsöhö rendelü hoá háromsö síár merőlees normálvetort. H n normál-vetort mesorou s háromsö f területével, or et vetort felületelem vetorn neveü, melne nsá felületelem területe, rán ped merőlees s háromsö síár. f n f elület nterál defnícó: r vetor felületre vontoó felület nterálán neveü öveteő htárértéet: lm n f 0 1 nr f lm r f r r df r n f 0 1 r df Rövdített elölés defnícón sereplő slárs sorást elent, í nterál értée s slár. r vetor felületre vett nterál tehát t elent, ho venn ell r vetorn felület r pontel normál-vetor ráná eső vetületét és t soron ell elem felület nsáávl és et össeen ell teles felületre. Guss tétel Leen r mnden omponenséen mndhárom váltoó sernt foltonosn dfferencálhtó vetor-vetor füvén e térfotn és leen e árt felület, mel térfotot éppen öeár. Eor öveteő állítás: rdf dvrd 31
32 loldlon nterálelen levő s ör t el, ho árt felületről vn só. tétel tehát t mond, ho e vetor árt felületre vett felület nterál eenlő uneen vetor dverencáán árt felület áltl htárolt térfotr vett térfot nterálávl. B.: Elősör lássu e állítást e csn,, élhossúsáú téltestre (lásd. ár). ( ) ( ) ( + ) r ( ) ( ). ár Íru fel felület nterált erre s téltestre. tenelre merőlees felülete normáls hátsó és elülső oldllpor, eért slárs sorásn cs serepel. Í mnd ht lpot feleme véve df tenelre merőlees ét felület árulé tenelre merőlees ét felület árulé tenelre merőlees ét felület árulé elhsnálv, ho dfferenchándos és dfferencálhándos öel eenlő és m nnál on, mnél se,,. 3
33 Eeet eírv előő eenlete pu: df m rövdítve ú s írhtó, ho df dv hol téltest térfot. Láthtó, ho e elem téltestre vontoól össefüés. (E een dverenc oordnát füetlen defnícóát s med: lm 0 df dv ) H tetsőlees térfotról vn só, or t fel ell ontn elem téltestre (lásd 3. ár). -n n 3. ár Mvel állítás mnden elem télár, í össeüre s. Mvel téltest elseéen emássl érnteő télteste árulé felület nterálás során et emást, hsen érnteő felületelem vetor onos nsáú, de ellentétes ránú, eért felület nterálho cs érdéses térfot felületén elheleedő, nem sálos télteste dn áruléot és o ülső felülete éppen d felületet (lásd 3. ár). 33
34 Í e válstott téltestre felírt df dv eenleteet össes első téltestre, és térfot sélén lévő nem sálos téltestere össeeü, or df lm dv r r 0 feeést pu. Mvel elmondott sernt első téltest felületeleme árulé et emást, í loldl éppen ülső felületre vett nterált, nterálát. Í véeredmén: mt onítn ívántun. f r d -et d, o oldl ped r df dv rd dv térfot onlment nterál Leen r e vetor, és leen t r vlmel vetor-slár füvén. r t e térel örét ír le, melne tentsü ét pontát r1-et és r -t (lásd 4. ár). r 1 1 r 1 r r 1 r (r ) r 1 ( r ) cos 4. ár 5. ár 34
35 Ossu fel r 1 -től r - teredő örét csn húror. r örére vett vonlment nterálán értü öveteő htárértéet: lm r r r dr r r 0 r r1 r r1 r dr rövdített elölés. vetor r t vonlment nterál slárs sorás defnícóát feleme véve t elent, ho venn ell r vetorn r ráná eső vetületét és t soron ell elem húr hossávl és í pott sortot össeen ell öre mentén r 1 -től r - (lásd 5. ár) vonlment nterál tehát slár mennsé. H ere fnomítu öre felostását, r -t ere sere válstu, or -d húr ere ná r pontel érntővel onos rán mutt. H öre árt, vs r1 r, or árt örement nterálról esélün, melet nterál elén lévő ör ele. Jelölése: r dr H r t örét onrétn nem du me, cs vlmel öre ment nterált elölün, or nterál lá írt etű el t. örére vett vonlnterál ele r dr. H öre árt, or r dr Stoes tétele: Leen r e vetor-vetor füvén, melne mndhárom omponenséne mndhárom váltoó sernt dervált léte és foltonos e trtománn. Leen továá e tetsőlees árt öre és e tetsőlees felület, melne séle öre említett trtománn (6. ár). n felület 6. ár 35
36 Eor öveteő tétel : nterál eenlő r vetorn árt örére vett vonlment rot r vetor felületre vett nterálávl ( öre örülárás és felület normáls o csvr sernt vn emásho rendelve) r dr Et tételt neveü Stoes tételéne. rot rdf B.: Elősör lássu e tételt e csn felületdrr (lásd 7. ár). r n f = f n n felület normáls r 7. ár öre pontt s felület e első pont r örül ír le r ' vetor. Mvel csn felületről esélün, eért r ' s cs. árt öre ment nterál l. d' d' d' hol d ', d', d' d r' vetor, és omponense. Néü nterál első tát: r r' d' Ismerve, ho r r' r' ' ' ' Í r r' helére eírhtu r r' r' ' ' ' se feeést, m nnál ná, mnél ', ' és '. ehelettesítés után nterál első tár pu: 36
37 r r' d' r' r ' d' d' r r ' d' 'd' r Mvel, r ', r ' és r ' nem, füene ', ' és ' -től, eért vehető nterál elé (hsen állndó). Í nterál első t: r r' d' r d' 'd' ' d' ' d' feeés első ét t 0-t d. első ért, mert öre mentén ören d' -et össedv nlván 0-t pun, hsen vssutun eredet pont. másod nterál értée ment cs 0, mert nterál lsó és felső értée onos. ' 'd' 0 hol " " ndulás pont oordnátá. 3. t árulé rános 'd', sír vetített felület területét méhoá netív előellel, dott ránú örenárás esetén. -vel m med felületne III. r d II. 8. ár 8. ár ' d' nterál sámítását mutt, hol elölt örenárás esetén ' potív és d ' netív I.-el és II.-vel elölt trtománn, mí III. és I. trtománn ' netív és I. I. I.-II.-III. és I. trtománon. E d netív előelet. d ' potív. Í sorto mndvé netív 37
38 nterál solút értée ped nlván felület vetületéne sín területét d, m f felületelem-vetor omponense, : f n, hol tenel ráná muttó esévetor. nterál más 0-tól ülönöő áruléát 4. t d, melne értée med felület sír eső vetülténe területét potív előellel, f felületelem-vetor omponensét f n -t. Í vonlnterál első t r r' d' r f n f n onlnterál másod és hrmd tár hsonló módon, mnt elsőre öveteő dódn: Í teles vonlment nterál r r' d' r r' d' r f n f n r f n f n r r' dr' f n f n f n Mvel f n f f n f f f n f o oldl nem más, mnt már defnált slárs sort, r r' dr' rot r f r rot és f felületelem-vetor (E een rotácó épés oordnát füetlen értelmeését d: hol n f felület normáls). r r' dr' lm f 0 f rot n r, 38
39 H nem elem felületről vn só, or felületet ossu fel elem felületere. Ee mndeére elő olt össefüés, eért h össes elem felületre felíru leveetett össefüést és eeet össeeü, or öveteőet pu: lm f 0 r ' dr ' lm rot r f r f 0 De néü me, ho l oldlon lévő vonlnterálo össee mt s d. Rolu fel felület felostást (lásd 9. ár). 9. ár Láthtó, ho nem öre mentén lévő felületelemeet htároló örement nterálo et emást, mert somsédos érnteő elemeen vonlment nterálás rán ellentétes, í csupán sélen lévő öre mentén lévő felületeleme dn áruléot, m d. Í véül pu: o oldl 0 r-ne éppen öre ment nterálát dr lm rot r f r f 0 f esetén éppen r r dr rot rdf rot -ne felületre vett nterál, mt onítn ívántun. 39
40 Néhán övetemén 1) r leen eser foltonosn dfferencálhtó mndhárom váltoó sernt. Leene B C r 0 0 r 0 0 r 0 0 vetoro. Mndhárom vetorr felírhtu Guss-tételt. df df dv r d d mvel -n cs omponense vn B df C df df dv B r d d mvel B -ne cs omponense vn df dv C r d d mvel C -ne cs omponense vn. -r vontoó eenletet sorov -vel, B -re vontoó eenletet sorov -vel, és C re vontoó eenletet sorov -vl össedv eenleteet pu: df rd d Tehát e slár-vetor füvén vetor értéű árt felületre vett nterál eenlő, slárfüvén rdens-vetorán uneen felület áltl örefoott térfot nterálávl. ) Leen r Guss tételne eleet tevő vetor-vetor füvén. r Képeü öveteő vetorot: r lú. ' 0 0 r ' ' 0 0 ''' r
41 vlmnt r B' 0 0 r B'' 0 0 B''' r 0 0 Mvel eleet tett Guss-tétel feltételene, í ', '', ''', B ', B '' és B ''' vetoro s eleet tesne hsen omponenseől felépülő vetoro. llmu mnde vetorr Guss-tételt: dv ' r d d df dv '' dv ''' dv B' dv B'' dv B''' r r r r r d d d d d d d d d d df df df df df. eenletől vonv utolsót, 3.-ól vonv 4.-et és véül 1.-ől vonv 5.-et öveteő három eenletet pu: d df df d d df df df df 41
42 4 í pott első eenletet sorov -vel másodt -vel, hrmdt -vl és eeet össedv pu: d df df df df df df m rövdítve f d r d rot r írhtó. ooldlt vetoráls felület nteráln neveü. s e vetor rotácóán térfot nterál eenlő vetorn térfotot örülvevő felületre vett vetoráls felület nterálán mínus eseresével.
Matematikai összefoglaló
Mtemt össefoglló Vetoro Ngon so oln mennség vn, mel nem ellemehető egetlen sámml. A len mennségre legegserű és mnden áltl ól smert péld, vlmel pontn helete téren. Amor táéoódun és eg pont heletét meg ru
Részletesebben9. osztály 1.) Oldjuk meg a valós számhármasok halmazán a következő egyenletet!
HANCSÓK KÁLMÁN MEGYEI MAEMAIKAVERSENY MEZŐKÖVESD Sóeli feldto és megoldáso ostál ) Oldju meg vlós sámhármso hlmán öveteő egenletet! ( pont) A egenlet l oldlát átlíthtju öveteőéppen: A l oldl egi tgj sem
RészletesebbenMűveletek komplex számokkal
Műveletek komplex sámokkl A komplex sámok lklmás nyn eyserűsíti sámos műski prolém meoldását, különös tekintettel elektrotechniki, rendserelméleti és reéstni feldtokr. A követkeőken csk műski lklmások
RészletesebbenMECHANIKA I. - STATIKA. BSc-s hallgatók számára
ECHNK. - STTK BSc-s hllgtók sámár ECHNK. - STTK Tnkönv és jeget BSc-s hllgtók résére - - Dr. Glmbos rges echnk. Sttk tnkönv és jeget BSc-s hllgtók résére Írt és serkestette: Dr. Glmbos rges és Sándor
RészletesebbenXXIV. ERDÉLYI MAGYAR MATEMATIKAVERSENY Megyei szakasz, november 30. IX. osztály
XXIV. ERDÉLYI MGYR MTEMTIKVERSENY Megye ss. ovember. IX. ostály. Feldt Sbdo egedü 4 pllgót egy tégltest lú helységbe melye mérete 5 m 4 m m. Boyítsu be hogy bármely plltb léte ét oly pllgó melye távolság
RészletesebbenF.I.1. Vektorok és vektorműveletek
FI FÜGGELÉK: FI Vektorok és vektorműveletek MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ Skláris menniség: oln geometrii vg fiiki menniség melet ngság (előjel) és mértékegség jelleme Vektor menniség: iránított geometrii vg
RészletesebbenÚJ MÓDSZER A KAROS MECHANIZMUSOK DINAMIKUS KIEGYENSÚLYOZÁSÁRA A NEW METHOD FOR DYNAMIC BALANCING OF ARM MECHANISMS
Műs udomános öleméne. XI. Műs udomános üléss, 3. Kolosvár, 49 58. hp://hdl.hndle.ne/598/887 ÚJ MÓDZE KO MECHNIZMOK DINMIK KIEGYENÚLYOZÁÁ NEW MEHOD O DYNMIC LNCING O M MECHNIM Ppp Isván, olvl-oş eren pen
Részletesebben2, 1. annyi, hogy merőleges legyen a másik két vektorra, például választható egész koordinátájú vektor is:
Grm-Shmitortogonliáió. köetkeő független ektorokól Grm-Shmit móserrel állítson elő ortogonális áist!mj kpott ektorokól állítson elő ortonormált áist!. Normáljk kpott ektorokt: e mert e könne sámolás égett
RészletesebbenValószínűségszámítás összefoglaló
Vlószíűségszámítás összefoglló I. Feezet ombtor ermutácó Ismétlés élül ülöböző elem lehetséges sorrede! b Ismétléses em feltétleül ülöböző elem összes ülöböző sorrede!... hol z zoos eleme gyorság!!...!
RészletesebbenMechanizmusok vegyes dinamikájának elemzése
echanzmuso vegyes dnamáána elemzése ntonya Csaba ranslvana Egyetem, nyagsmeret Kar, Brassó. Bevezetés Komple mechanzmuso nemata és dnama mozgásvszonyana elemzése nélülözhetetlen a termétervezés első szaaszaban.
Részletesebben2. Koordináta-transzformációk
Koordnáta-transformácók. Koordnáta-transformácók Geometra, sámítógép graka feladatok során gakran van arra sükség, hog eg alakatot eg ú koordnáta-rendserben, vag a elenleg koordnáta rendserben, de elmogatva,
Részletesebben. Vonatkoztatási rendszer z pálya
1. Knemaka alapfogalmak. A pála, a sebesség és a gorsulás defnícója. Sebesség, és gorsulás lokáls koordnáá. Mogás leírása különböő koordnáa-rendserekben. A knemaka a mogás maemaka leírása, a ok felárása
Részletesebbenó ő ő ő ő ü ő ő ö ó ü ź ű ĘĘ ü É É É Ü Ü É É É É É Ĺ É Ü É É Ö É É É Ł É ü ő ź É Ü ö ź ź ő ő ő ä ű ö ő ö ő ő ö ó ź ö ö ö ę ő ö ó ó ö ú ő ü ź ő ő ő ő ö ó ő ę ő ó ö ő ü ű ü ö ü ő ő ő ő ö ö ő ő ő ö ő ó ö
Részletesebben1. feladat Oldja meg a valós számok halmazán a következő egyenletet: 3. x log3 2
A 004/005 tnévi Országos Középiskoli Tnulmányi Verseny második fordulójánk feldtmegoldási MATEMATIKÁBÓL ( I ktegóri ) feldt Oldj meg vlós számok hlmzán következő egyenletet: log log log + log Megoldás:
RészletesebbenVI. Deriválható függvények tulajdonságai
1 Deriválhtó függvének tuljdonsági VI Deriválhtó függvének tuljdonsági Ebben fejezetben zt vizsgáljuk, hog deriválhtó függvének esetén derivált milen összefüggésben vn függvén más tuljdonságivl, és hogn
Részletesebben1. Algebra x. x + értéke? x
Alger I Feldtok Bonts fel két 0-nél ngo sám sortár követkeő sámokt: ) ) ) d) e) f) g) h) i) j) k) Alkíts lson foksámú polinomok sortává lái polinomokt: ) i) ) j) 7 ) k) d) l) 0 6 e) m) 0 6 f) n) g) o)
Részletesebben1. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.) Matematikai összefoglaló
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK 1 MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozt: Szüle Veronik, eg ts) Mtemtiki összefoglló 11 Mátrilgeri összefoglló: ) Mátri értelmezése, jelölése: Mátri:
RészletesebbenElektrokémia 05. Elektródreakciók kinetikája. Láng Győző. Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem
Eletroém 5. Eletródreó netá Láng Győző Kém Intézet, Fz Kém Tnszé Eötvös Loránd Tudományegyetem Budpest Átlépés polrzáó ( z ) ( e z e ) ( e) S W ,, G G v,, v, z, G G, αzf F ϕ, G G 1 ( α ) zf ϕ zf,,
RészletesebbenMerev test mozgása. A merev test kinematikájának alapjai
TÓTH : Merev test (kbővített óraválat) Merev test mogása Eddg olyan dealált "testek" mogását vsgáltuk, amelyek a tömegpont modelljén alapultak E aal a előnnyel járt, hogy nem kellett foglalkon a test kterjedésével
Részletesebbenú ľ ľ ú ľ Ńř ó ľ ą öľ ő ń ö ú ľ Í ü ö ľ ó ľ ľ ř Ę Ę š ő ü ű ö ľ ő ő ő ľ ľ ö ľ ö ö ü ö ő ö ő ő ó ó ö ľ ľ ľ ó ő ó ľę ű ö ö ö ö ó ö ő ó ö ö ő ó Í ö ü ő ź ü ů ő ö ü ő ę ő ó ľ ľ ö ü ľ ó ľ Á ó ő ö ó ö ő ö ó
Részletesebbenhajlító nyomaték és a T nyíróerő között ugyanolyan összefüggés van, mint az egyenes rudaknál.
5 RÚDELADATOK 51 íkgörbe rudk Grhof 1 -féle elmélete íkgörbe rúd: rúd köépvonl ( ponti ál) íkgörbe e P n e t Jelöléek: A köépvonl mentén pontokt ívkoordinátávl onoítjuk Pl P pont A P pontbn (P pontho trtoó
RészletesebbenA lᔗ卧 ᔗ卧 s l ok l pj h f él om s k s és, v g m s s v l ᔗ卧kö p lés g ol ol g om f l, m l síkm s és g képsíko k ll vég h j s l ok s v l. A m g o s vo l
ᔗ卧 ), 2012 A f él om s k s és ol g om g po os s l ok l pj lé ho o ᔗ卧fo m m gs k s ésé j l ví s s, f lül é ) o. K ul ké ᔗ卧 s vo l sm jük, m s fo m c cs s ükség. hh cs k k ll l, hog ᔗ卧 f lül é m l ᔗ卧h jl
RészletesebbenElektrokémia 05. Elektródreakciók kinetikája. Láng Győző. Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest
Eletroém 5. Eletródreó netá Láng Győző Kém Intézet, Fz Kém Tnszé Eötvös Loránd Tudományegyetem Budpest Átlépés polrzáó ( z ) ( e z e ) ( e) S W G v,,, G v,,, z ϕ αzf G G, ( ) ϕ zf α G G 1, ϕ αzf G
Részletesebbenl.ch TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS DIFFERENCIÁLHATÓSÁGA
l.ch TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS DIFFERENCIÁLHATÓSÁGA A kétváltozós függvének két vlós számhoz rendelnek hozzá eg hrmdik vlós számot, másként foglmzv számpárokhoz rendelnek hozzá eg hrmdik számot.
Részletesebbend(f(x), f(y)) q d(x, y), ahol 0 q < 1.
Fxponttétel Már a hétköznap életben s gyakran tapasztaltuk, hogy két pont között a távolságot nem feltétlenül a " kettő között egyenes szakasz hossza" adja Pl két település között a távolságot közlekedés
Részletesebben1. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.) Matematikai összefoglaló
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozt: Szüle Veronik, eg ts) Mtemtiki összeoglló Mátrilgeri összeoglló: ) Mátri értelmezése, jelölése: Mátri: skláris
RészletesebbenAz EM tér energiája és impulzusa kovariáns alakban. P t
LDIN 4- A té enegá és mpls ováns lbn β ε δ β BBβ β μ (, β,,) μ B ( g) P t t ( ε ) S A negtív előelne töténelm o vnn S μ B g S ε B ε μ B ésesé nnsene elen tében P ε g t S t Cs eletomágneses teet ttlm 4-es
Részletesebbenó ó ü ľ ó ü ó ľ ü ń ó ó ó ö ę ź ź ö ö ö ö ę ę ö ó ľ ó ę ź ó ö ó ź Ĺ ź ó ť ú ü ű ö ó ź ó ö ó ö ľ ö ľ ń ó ľ ź ű ö ń ó ź ź ť ľ ó ľ ź ü ť ź ó ü ť ö ó źů ý ťü ľ ú ó ď ľ ľ ľ ľ ó ó ľ ń ľ ľ ö ó ľ ó ľ ö ź ó ľ ľ
RészletesebbenV. Vektoranalízis. = vektorok összeadására a grafikus. összeadási technika helyett az alábbi algebrai összefüggés vonatkozik:
V. Vetoanalís fa émában gaan találoun olan mennségeel, melene csa nagsága van, len például a tömeg, a dő és a hőmésélet. Ee salá mennsége. Étéü a válastott oodntátaendsetől és anna oentácóától független.
RészletesebbenAz ABCD köré írható kör egyenlete: ( x- 3) + ( y- 5) = 85. ahol O az origó. OB(; 912). Legyen y = 0, egyenletrendszer gyökei adják.
5 egyes feldtok Az dott körök k : x + ( y- ) = és k : ( x- ) + y = K (; 0), r, K (; 0), r K K = 0 > +, két körnek nincs közös pontj Legyen (; ) Az egyenlô hosszú érintôszkszokr felírhtjuk következô egyenletet:
RészletesebbenA lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erőrendszerek egyenértékűségének és egyensúlyának feltételeit.
modul: Erőrendserek lecke: Erőrendserek egenértékűsége és egensúl lecke célj: tnng felhsnálój megsmerje erőrendserek egenértékűségének és egensúlánk feltételet Követelmének: Ön kkor sjátított el megfelelően
RészletesebbenAnalízis IV. gyakorlat, megoldások
Analízis IV. akorlat, meoldások BSc matematikatanár szakirán /. tavaszi félév. Differenciáleenletek Határozzuk me az alábbi differenciáleenletek összes, valamint a meadott feltételeket kieléítő meoldásait!.
RészletesebbenLineáris programozás 2 Algebrai megoldás
Lineáris progrmoás Algeri megoldás Késítette: Dr. Árhám István A lineáris progrmoási feldtok mátriritmetiki lkji A LP feldtok lgeri megoldás függ feldt típsától. Tekintsük át eeket! Normál feldt A ( )
RészletesebbenV. Koordinátageometria
oordinátgeometri Szkszt dott rányn osztó pont súlypont koordinátái 6 6 6 ) xf + 9 yf + N 7 N F 9 i ) 7 O c) O N d) O c N e) O O 6 6 + 8 B( 8) 7 N 5 N N N 6 A B C O O O BA( 6) A B BA A B O $ BA A B Hsonlón
RészletesebbenLineárisan független vektorrendszer bármely részrendszere is lineárisan független.
3. ALTEREK Mnen vetortérben fontos szerepet átszn zo vetoroból álló részhlmzo, melye vetortér mőveletevel mgu s vetorteret lotn. Ebben feezetben z lyen részhlmzot vzsgálu. Mneneelıtt zonbn smereün meg
Részletesebben823. A helyesen kitöltött keresztrejtvény: 823. ábra. 823. A prímek összege: 2+ 5+ 2= 9; 824. a) 2 1, 2 4, 5 3, 3 5, 2$ 825.
Egész kitevôjû htváok 7 8 A helese kitöltött keresztrejtvé: 8 ár 8 A rímek összege: + + 9 8 ) $ $ 8 ) $ $ 9$ $ 7 $ $ 0 c) $ ( + ) ( + ) 8 ) $ $ k ( - ) - - - ) r s - 7 m k l ( + ) 7 8 ( - ) 8 ( + ) 7 (
Részletesebbenv i = v i V. (1) m i m i (v i V) = i P = i m i V = m i v i i A V = P M
Mképpen függ egy pontrendszer mpulzusa a vonatkoztatás rendszertől? K-ban legyenek a részecskék sebessége v. K -ben mely K-hoz képest V sebességgel halad v = v V. (1) P = m v = m (v V) = m v m V = = P
RészletesebbenSchultz János: Algebrai egyenlőtlenségek, Megoldások
FELADAT ALGEBRAI EGYENLŐTLENSÉGEKRE Veges feldto ülööő megoldási módserere MEGOLDÁSOK ) Vegü ésre hog íg!! 006 007!!!! ( )!!!! 006! 007! 007! < ) Vegü ésre hog ( ) eért ioítdó egelőtleség l oldlá álló
RészletesebbenÚ Ö ö ľ ľ ć ľ ľ ú ľ Ö ľ Ĺ ľ ö ľ ľ ö ľ ę ľ ö ľ Í ö ľ ć ľ ú ľ ä Ź Ú Í ć Ö ľ ľ ľ ú Ď ľ ľ ö ć ö ľ ú Ĺ ö Ú ö ź ľ ú Í öľ ú Ú ő ľ ť ľ ť ť ě ú ť ľ ő ľ ŕ ľ ľ Ĺ Ú ö ö ö ö ő ľ ľ ö ľ ű ö ö ľ ő ľ Ö ľ Ĺ Í ľ Í ö ľ ľ
Részletesebben1. Házi feladatsor Varga Bonbien, VABPACT.ELTE
. Házi feldtsor Vrg Bonbien, VBPCT.LT. Feldt: feldt szerint z ellipszis istengelye ngytengelye b. Prméterezzü z ellipszist z lábbi módon: x = b cos t zz: y = sin t r(t) = b cos t sin t z ismert éplet szerint
Részletesebbenσ = = (y', z' ) = EI (z') y'
178 5.4.. Váltoó kerestmetsetű rudak tsta hajlítása Enhén váltoó kerestmetsetű, tsta hajlításra génbevett rúdnál a eges pontok fesültség állapota - a váltoó kerestmetsetű rudak tsta nomásáho vag húásáho
Részletesebbenľ ź ó ź ľ ľ ď ľ ú ó ľ ö đ ü ú ü ľ ú đ ź ľ Ĺ ű ľ ľ ó Ĺ ľ ó ľ ö Ł ź ú ö ó ľ ö ö đ ú ö ö ó ľ đ Ĺ ź ó ľ ľ ö ó ľ ó ó ó ź ú ű Ĺ ó ö ú ü ď ó ľ ľ ó ó ľ ľ ó ó
ó ľ ź ľ ąź ľ ľů ü ľ Ĺ ľ ó ľ ó ľó ľ ę ü ó ź ó ó ó ź ö ö ó ó Ł ö ę Đ Ĺ ö ü ľ ö ľ ľó ľ óđ ą ö ľ ü ó ľ ľ ó ľ ľ ú ü ľ ó ľ ú ű ľ ľó ľ ó ą ľ ó ö ó ľ ó Ý Đ ľ ú ü ű ö ó ľ đ ó ď ö óđ ą ľ ź ó ź ľ ľ ď ľ ú ó ľ ö đ
RészletesebbenEmelt szintő érettségi tételek. 19. tétel: Vektorok. Szakaszok a koordinátasíkon. Irányított szakasz, melynek állása, iránya és hossza van.
19. tétel: Vektrk. Szkszk krdinátsíkn. Vektr: Iráníttt szksz, melnek állás, irán és hssz vn. Jele: v = AB Vektr bszlút értéke: A vektrt meghtárzó iráníttt szksz ngság. Jele: v = AB Vektrk kölcsönös helzete:
RészletesebbenEUKLIDESZI TÉR. Euklideszi tér, metrikus tér, normált tér, magasabb dimenziós terek vektorainak szöge, ezek következményei
Eukldes tér, metrkus tér, ormált tér, magasabb dmeós terek vektoraak söge, eek követkemée Metrkus tér Defícó. A H halmat metrkus térek eveük, ha va ola, metrkáak eveett m: H H R {0} függvé, amelre a követkeők
RészletesebbenNéhány szó a mátrixokról
VE 1 Az Néhány szó mátrixokról A : 11 1 m1 1 : m......... 1n n : mn tábláztot, hol ij H (i1,,m, j1,,n) H elemeiből képzett m n típusú vlós mátrixnk nevezzük. Továbbá zt mondjuk, hogy A-nk m sor és n oszlop
Részletesebben1. MÁSODRENDŰ NYOMATÉK
Gak 01 Mechanka. Szlárdságtan 016 01 Segédlet MECHNK. TNNYG SMÉTLÉSE Tartalom 1. MÁSODRENDŰ NYOMTÉK... 1. RÁCSOS TRTÓ.... GÉNYEVÉTEL ÁRÁK... 5. TÉREL TRTÓK GÉNYEVÉTEL ÁRÁ... 8 Ez a Segédlet a 015, 016
Részletesebbenú ľ ľ ú ľ ľ ő ü ü ö ľő ő ľ ó ő ő ü ľ ő ú ö ő ő ő ő ő ö ó ź ő ľ ő ö ľ ę ő ó ľ ó ó ľ ó őö ľ ľ ő ę ź ú ő ő ó ľ ľ ľ ľ ö ń ő ő ź ľ ű ź ú ü ľ ę ó ő ę ľ ľ ö ľ ő ü ö ľ ö ú ľ ő ő ó ľ ü ę ő ű ľ ľ ő ő ľ ű ľ ú ó ľ
RészletesebbenEgyüttdolgozó acél-beton lemezek
Egüttdolgozó cél-eton lemezek számítógées tevezése D. Köllő Gáo 1, Oán Zsolt, Godj Teodo 3, Muesn Olmu 4 1 Kolozsvá Műszk Egetem, PFT. Kolozsvá, 3 ALMAA Kft. Kolozsvá, 4 DUME Kft. Kolozsvá 1. Bevezetés
Részletesebbenú ľ ľę ľ ú Ż Ż ü ľ ľ ľ ü ú Ö ľ ü ú ľ ö ľ í ű ľ ľ ľ ľ ľ ő ľ ľ ľ ľ í ő ő ľ öľ ö ľ ő ľ ő ľ ö ö ĺ ö ľ ľ ľ ľ ö ľő ő ľ ő ľ ľ Í ő Ź ö ľ ö ľ Í Í í ľ ü ö ľ Í ľ őł ü ľ ü ö ľ ö ľ ľ ę ő ę ĺľ ľü ü ľ ľ ľ ő ľ ő ľ ľ í
Részletesebbenú ľ ľ ä ú ľł Łř äľľ ź ź ó ľ ú Ö ö ó ó ó ź ę ő ö ő ö ó ö ę ó ó óö ö óö ö ő ő ő ő ć ö ó ő ő ó ö Á ľ ö ó ő ő ü ö ű ö ő ö ó ľ ú Ö ü ű ö ö ö ń ź ü ľ ö ľő ő ü ę ö ő ó ö ö ö ę ľü ľ ö ü ö ö ó ü ľ ö ö ú ö ő ő ź
RészletesebbenDEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár RÁCSOS TARTÓK
we-lap : www.hild.gyor.hu DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár e-mail : deme.ferenc1@gmail.com STTIK 47. RÁCSOS TRTÓK rácsos tartók két végükön csuklókkal összekötött merev testekől állnak. z így
RészletesebbenA térbeli szabad vektorok V halmaza a vektorok összeadására, és a skalárral való szorzásra vonatkozóan egy háromdimenziós vektorteret alkot.
1. fejezet Vetoro 1.1. Vetorlulus i j jobbsodrású ortoormált bázist, mely egy O ez- A térbeli szbd vetoro V hlmz vetoro összedásár, és slárrl vló szorzásr votozó egy háromdimeziós vetorteret lot. Gyr hszálju
RészletesebbenIX. A TRIGONOMETRIA ALKALMAZÁSA A GEOMETRIÁBAN
4 trigonometri lklmzás geometrián IX TRIGONOMETRI LKLMZÁS GEOMETRIÁN IX szinusz tétel Feldt Számítsd ki z háromszög köré írhtó kör sugrát háromszög egy oldl és szemen fekvő szög függvényéen Megoldás z
RészletesebbenSzerszámgépek 5. előadás 2007. Március 13. Szerszámg. 5. előad. Miskolc - Egyetemváros 2006/2007 2.félév
Sersámgépe 5. előadás. Márcis. Sersámg mgépe 5. előad adás Misolc - Egyetemváros /.félév Sersámgépe 5. előadás. Márcis. A sabályohatósági tartomáy övelésée módserei Előetes megfotoláso: S mi mi M S φ,
RészletesebbenAtomfizika előadás 4. Elektromágneses sugárzás október 1.
Aomfka előadás 4. lekromágneses sugárás 4. okóber. Alapkísérleek Ampere-féle gerjesés örvén mágneses ér örvénessége elekromos áram elekromos ér váloása Farada ndukcós örvéne elekromos ér örvénessége mágneses
RészletesebbenAlkalmazott matematika, II. félév Összefoglaló feladatok I.
lklmott mtemtik II. félé Össefoglló feldtok I. Műeletek mátriokkl determináns meghtároás mátri foglm. Neeetes mátriok. Mátriok egenlősége. Műeletek mátriokkl (össedás sklárrl ló sorás mátriok lineáris
RészletesebbenELEKTROKÉMIA GALVÁNCELLÁK ELEKTRÓDOK
LKTOKÉMIA GALVÁNCLLÁK LKTÓDOK GALVÁNCLLÁK - olyan rendszere, amelyeben éma folyamat (vagy oncentrácó egyenlítdés) eletromos áramot termelhet vagy áramforrásból rajtu áramot átbocsátva éma folyamat játszódhat
RészletesebbenSCHIEDEL QUADRO Építési utasítás
SCHIEDEL QUADRO Építési utasítás 2x '10 '11 Schiedel Kéménygyár Kft. 8200 Veszprém, Kistó u. 12. Tel.: 88 576 700 Fax: 88 576 704 E-mail: info@schiedel.hu www.schiedel.hu Part of the MONIER GROUP Általános
RészletesebbenSzilárdságtan. Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR
Miskolci Egetem GÉÉMÉRNÖKI É INORMTIKI KR ilárságtan (Oktatási segélet a Gépésmérnöki és Informatikai Kar sc leveleős hallgatói résére) Késítette: Nánori riges, irbik ánor Miskolc, 2008. Een kéirat a Gépésmérnöki
RészletesebbenA motiválás lehetőségei az algebra tanításában
A motválás lehetősége lger tnításán Skolgot Késítette: Sár Csenge Mtemtk Bs, tnár skrány Témveető: Somf Zsus ELTE TTK Mtemtktnítás és Mósertn Köpont Eötvös Lorán Tuományegyetem Termésettuomány Kr Bupest,
RészletesebbenFolyamatos működésű anyagmozgató gépek, géprendszerek teljesítőképességének meghatározása
Folymtos műödésű ygmozgtó gépe, gépredszere telesítőépességée meghtározás A folymtos műödésű ygmozgtó gépe ellemzése telesítőépesség meghtározás szempotából: helyhez ötött, telepített gépe, mozgtás útvolt,
Részletesebben75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá
Részletesebbenő ľü ó Ö ľ ő ź ź ő ľ ő ľ ľ ľ ü í ľ ö ő ľ ő ó ő í ľ ü ľ ö ü í ú í ó ú ó ó ú ó ő í í ű ľó ü ľ ö ö ö ó í ü ű Íć ű ö ö ź ę ő ö ü ő ö ő ö ö í ő ü ľ ő ü ö ź ź ó ó ő ü ľ ľ ö źľő ő ő í ó ó Ł ł ü ű ü ú í ü ź ó
RészletesebbenNumerikus módszerek 3. Lineáris algebrai problémák közelítő megoldása
umerius módsere. Lieáris lgeri prolémá öelítő megoldás Lieáris egeletredsere Diret módsere Iterációs módsere Sátértéfeldto Áltláosított iver Lieáris egeletredsere Lege M dott reguláris mátri, egelet: R
RészletesebbenBevezetés a programozásba. 3. Előadás Algoritmusok, tételek
Bevezetés progrmozásb 3. Elődás Algortmusok, tételek ISMÉTLÉS Specfkácó Előfeltétel: mlyen körülmények között követelünk helyes működést Utófeltétel: mt várunk kmenettől, m z összefüggés kmenet és bemenet
RészletesebbenFizika 1X, pótzh (2010/11 őszi félév) Teszt
Fizika X, pótzh (00/ őszi félév) Teszt A sebessé abszolút értékének időszerinti interálja meadja az elmozdulást. H Az átlayorsulás a sebesséváltozás és az eltelt idő hányadosa. I 3 A harmonikus rező mozást
RészletesebbenFIZIKA BSc, III. évfolyam / 1. félév Optika előadásjegyzet POLARIZÁCIÓ. Dr. Barócsi Attila, Dr. Erdei Gábor,
FIZIK BSc III. évfolm /. félév Opk lődásjg POLRIZÁCIÓ D. Bócs l D. d Gáo 7-9-8 jánlo skodlom: Kln-Fuk: Rch P.: Slh-Tch: Polácó: Opcs Bvés modn opká Fundmnls of Phooncs Oln M hullámo nvünk polálnk mln éősségvko
Részletesebbenú í ő ú ő ü ü ö ĺ í ő ö í ő ĺ ćął ĺĺ ö ĺ Í ő ú ö ö í ő ĺ ö ő ö í í í Í ő ŕ ö í Á ő í ö ú ő ö ł ú ő ö ő ö ł ĺ ö í ö í ő í í ö ö í É í í ö ń ő ő ő ö í ĺĺ Í ĺ Ô í í Á í ő Í ę ę ĺ Ą ś Á Í í í í ő ń ę ę í í
Részletesebbenn természetes szám esetén. Kovács Béla, Szatmárnémeti
osztály Igzolju, hogy 3 < ármely természetes szám eseté Kovács Bél, Sztmárémeti Az összeg egy tetszőleges tgj: Ezt ővítjü és lítju úgy, hogy felothssu ét tört összegére ) )( ( ) ( ) )( ( ) )( ( ) )( (
Részletesebbenő ő ő ć ő ź ő đ ő ő źú đ ľ ő ő ľ źú ű ź ę ő ľ ő ź ő ú ő ź ú ő ź ľ Ĺ ő ę ő ő ő ź ő ź ő ľ đ ź ź ő Ĺ ę ű ő ź ľ ź ź ľ ő ź ę ź ő ő ő
ľ ő ů ľ ő ľ ľ ő ő ę ő ź ľ ź ő ľ ő ľ ľ ő ź ľ ź ľ ű ź ő ą ę ű ź Đ ű ű ť ę ę ő ő ő ć ő ź ő đ ő ő źú đ ľ ő ő ľ źú ű ź ę ő ľ ő ź ő ú ő ź ú ő ź ľ Ĺ ő ę ő ő ő ź ő ź ő ľ đ ź ź ő Ĺ ę ű ő ź ľ ź ź ľ ő ź ę ź ő ő ő
Részletesebbenľ Ô ö ő ľ ů ľ ö ő ő ź ő ź đ ő ź ľ ú ű ö ö ö ö ő ź ń ź ö ő ü đ ő ő ľ ő ő ľ ő ő ő ź ź ő ľ ő ľ ę Ĺ đ ő ő ő ü ź ú ö ü ő ľ ő ű ő ź ü ú đ ő ź ő ú ő ő ű ö ľ
ľ ő ľ ü ő ő ő ü ő ľ ő ź ź ű Ę É É Ü É ü Ü É Ü É ą Ą É É É ď ą ľó Ó ü ź ő ő ľ ő ü ö ő ő ľ ź ő ö ő ź ľö źń ő ő ő ö ľ ő ő ľĺ ľ ľ Ô ö ő ľ ů ľ ö ő ő ź ő ź đ ő ź ľ ú ű ö ö ö ö ő ź ń ź ö ő ü đ ő ő ľ ő ő ľ ő ő
Részletesebben1. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár.) Matematikai összefoglaló, kiinduló feladatok
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM LKLMZOTT MECHNIK TNSZÉK MECHNIK-SZILÁRDSÁGTN GYKORLT (kidolgozt: Szüle Veronik, eg Ts; Trni Gáor mérnöktnár) Mtemtiki összefoglló, kiinduló feldtok Mátrilgeri összefoglló: ) Mátri
RészletesebbenFEJEZETEK A HOMOGÉN FEJSOROZATOKRÓL
FEJEZETEK A HOMOGÉN FEJSOROZATOKRÓL SZAKDOLGOZAT Készítette: Kovács Blázs Mtet BSc, tár szrá Tévezető: dr Wtsche Gergel, djutus ELTE TTK, Mtettítás és Módszert Közot Eötvös Lorád Tudoáegete Terészettudoá
Részletesebbenú ľ ľ ľ Ĺ ľ ľ ľ ú ľ ľ ő É ö ö ľő ő Ĺ Ö ľ ö ľ ő ö ľ ľ ű ö ľ ó ľ öľ ľő ó ó ľ ö ő ö Í ó ľ ö ő ö ľ ľ ľ ű ö ľő ó ó ő ľ ľ ľ ö Ĺ ľ ť ľ ľ ľ ö ľ ľ ő ő ľ Ö ľ ó ó ő ľ ľ Ĺ ö ľ ó ó ö ó ľ Ĺ Ĺ ľ ľ ľ ľ ö ľ ó ć Ĺ ő ö ö
RészletesebbenNumerikus módszerek 5. Közönséges differenciálegyenletek numerikus megoldása
Nmer módere 5. Köönége derencálegenlete nmer megoldáa Kedet é peremérté eladato A Eler-móder A Eler-móder avítáa Rnge-Ktta-módere Lneár tölépée módere Peremérté eladato máodrendű derencálegenletere Kedet
Részletesebben2. Koordináta-transzformációk
Koordnáta-transformácók. Koordnáta-transformácók Geometra, sámítógép graka feladatok során gakran van arra sükség, hog eg alakatot eg ú koordnáta-rendserben, vag a elenleg koordnáta rendserben, de elmogatva,
RészletesebbenHÜBNER Tervező KFT Munkaszám:/00. * Pécs, Mogyorós köz. ( /- HÜBNER Tervező KFT Munkaszám: /00. * Pécs, Mogyorós köz. ( /- S Z É K E S F E H É R V Á R R Á C H E G Y HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI
RészletesebbenA Griff halála. The Death of Griff. énekhangra / for voice. jön. œ œ. œ œ œ. œ J. œ œ œ b J œ. & œ œ. n œ œ # œ œ. szí -vű sze-gé-nyek kon-ga.
A Giff hlál The Deth of Giff éekhg / fo voice Vákoyi Aikó vesée / o Aikó Vákoyi s poe (A vih születése / Bith of Sto) # Ngy i - dő ö Ngy i - dő ö Ngy i - dő ö #. # #. # #. Tás Beische-Mtyó #. #. # #. #..
RészletesebbenFELÜLETI FESZÜLTSÉGI ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA NYÚLÁSMÉRÉSSEL, ELMOZDULÁSMÉRÉS
FLÜLTI FSZÜLTSÉGI ÁLLAPOT MGHATÁROZÁSA NYÚLÁSMÉRÉSSL, LMOZDULÁSMÉRÉS Lbortóriumi mérési gkorlt getemi mesterképésben (MSc) rést vevő mérnökhllgtók sámár Össeállított: Acél Ákos egetemi tnársegéd 1. Silárdságtni
RészletesebbenD r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k t u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y. I I I.
D r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y A S E M L E G E S S É G > d A L A K U L Á S Á N A K F O L Y A M A T A
Részletesebben( ) ( ) Motiváció: A derivált közelítésére gyakran használjuk a differencia hányadost: ( ) ( ) ( ) + +
4 85 Impliit Euler módszer A diszretizáiós elöléseet szálv z impliit Euler módszer l: dott : Motiváió: A derivált özelítésére gr szálu dierei ádost: Felszálv z egeletbe: Ie átredezve vgis eg impliit ormulát
RészletesebbenA MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel
RészletesebbenImproprius integrálás
Improprius integrálás. feruár 9.. Feldt: d Megoldás: Egy improprius integrált kell meghtározni, mivel fels integrálási htár. Deníció: H z f() függvény integrálhtó z, intervllum ármely, részin- tervllumán,
Részletesebbenő ü ó ő ő ő ľ Ő É ú ü ľ ű ľ ľ ľ ü ľ ĺő ő í ó í ü ö ö ü ő ź ö ö ź ó ú ö ú ú ő ú ö ő ö ó ó ő ľü íľ ó Á í ú ó ĺ ú ő ű ľ ľ ó ź ü ź ó ő ó í ó í ő ü ľ ü ő ű ü Ĺ ú ľ ú í ő ö ő ö ú ő ö ö ľ ú ť ő ľ ĺ ő ó ó ú í
Részletesebben33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...
RészletesebbenMATEMATIKA FELADATLAP a 4. évfolyamosok számára
4. évolym Mt1 eldtlp MATEMATIKA FELADATLAP 4. évolymosok sámár 15:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgo! Zsesámológépet nem hsnálhts. A eldtokt tetsés serinti sorrenden oldhtod meg. Minden próálkoást,
RészletesebbenEgzakt következtetés (poli-)fa Bayes-hálókban
gakt követketetés pol-fa Baes-hálókban Outlne Tpes of nference B method: exact, stochastc B purpose: dagnostc sngle-step, sequental DSS, explanaton generaton Hardness of exact nference xact nference n
Részletesebbenę ź ü ľ ľ ľ ü ü ľ ö ź ź ź É Íľ É É Ü Ü Á É Í Á Á É É É Á ą Ĺ É Ü É ł Ł ľé Á ľ ü ľ ü ü ľ ľ ź Á ľ ľ ö ö ö ľ ö đ ľ ź Ĺ ú ü ü ö ź ź Ĺ ü Ü Á ś ö ö ľ ü ľ ö ü ö ö ö đ ö ź ö ö ö ö ö ľ ľ ö ü ü ź ý ö ľ Đ ź ź ľ ű
Részletesebben14. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Tarnai Gábor, mérnöktanár) Érdes testek - súrlódás
SZÉCHENYI ISTVÁN EYETEM LKLMZOTT MECHNIK TNSZÉK 4. MECHNIK-STTIK YKORLT (kidolgozt: Trni ábor, mérnöktnár) Érdes testek - súrlódás 4.. Péld. dott: z ábrán láthtó letőn elhelezett test méretei és terhelése.
Részletesebben150. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 15., kedd 150. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: CXIX. tv. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló tör vények mó do
RészletesebbenKOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematika tanár hallgatók számára. Szita formula
KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematka tanár hallgatók számára Szta formula Előadó: Hajnal Péter 2015. 1. Bevezető példák 1. Feladat. Hány olyan sorbaállítása van a a, b, c, d, e} halmaznak, amelyben
RészletesebbenVektoralgebra. Ebben a részben a vektorokat aláhúzással jelöljük
Vektorlger VE Vektorlger Een részen vektorokt láhúzássl jelöljük Vektorlger VE Szdvektorok Helyzetvektorok (kötött vektorok) Az irányított szkszok hlmzán z eltolás, mint ekvivlenci reláció, áltl generált
Részletesebben9. Exponenciális és logaritmusos egyenletek, egyenlőtlenségek
. Eponenciális és ritmusos egenletek, egenlőtlenségek Elméleti összefoglló H >, b>, és vlós számok, kkor + ( ) b ( b) H >, kkor z z ( ) ( ) f függvén szigorún monoton növekvő, míg h <
RészletesebbenKörnyezetfüggetlen nyelvek
Környezetfüggetlen nyelvek Kiegészítő nyg z Algoritmuselmélet tárgyhoz VI. ( ónyi Ivnyos Szó: Algoritmusok könyv mellé) Friedl Ktlin BM SZI friedl@cs.me.hu 2016. feruár 24. A reguláris nyelveket véges
RészletesebbenKösd össze az összeillı szórészeket!
há tor gyöngy tás mor kás fu ház ál rom á mos sá rus szo dály moz szít szom széd ol vad pond ró dí ves da dony ned rál süly lyed tom na ka bog ge gár bál dol lo bol bun bát bár da bo be kar pa e ca koc
Részletesebbenő öí ő ę ť ó ľ ľ ľ ú ľ ŕ ľ ő ú ľ ő ü ľ ő ľó ľ ľ ľ ö ő ľ ó ľ ľ ó ő ü ő ö ö ö ő ľ ľő öľ őľ ľ ü ő ľ ő ü ö ü Ĺ ű ö ő ü ö ü ó ľ ö ü ö ö Ĺ ó Ą ö ö ä ź ö ő ľ ó ü ü ľ ö ö ü Ĺ ö ę ö Ĺ ľ ó ó ö ľ ú ö ö ü ö ľ ú ó
Részletesebbenń ó ľ ó ę ľ Ĺ ü ľ ó ľ ľ ľ Í ü ľ ľ ó ľ ľ ü đö ź É É ó ł Á É ľ ľ É Íľ ľ Ü ľ łą É Ü É É ł ą ľ É Ł Á Á ł ťą łł ą ą ľ ü ź ź ü ę ę Í ź ü ü ú ó ľ ľ ľ ó ó ľ ó ľ ó ü ó ö ź ű ö öľ ü ü ľ ű ö ľ ó ű ź ű ü ę ö ó ľó
RészletesebbenImproprius integrálás
Improprius integrálás 7. feruár.. Feldt: d Megoldás: Egy improprius integrált kell meghtározni, mivel fels integrálási htár. Deníció: H z f() függvény folytonos z, intervllumon, vlmint létezik f()d htárérték
RészletesebbenVektorok. Vektoron irányított szakaszt értünk.
Vektorok Vektoron irányított szkszt értünk A definíció értelmében tehát vektort kkor ismerjük, h ismerjük hosszát és z irányát A vektort kövér kis betűkkel (, b stb) jelöljük, megkülönböztetve z, b számoktól,
RészletesebbenKörnyezetfüggetlen nyelvek
Környezetfüggetlen nyelvek Kiegészítő nyg z Algoritmuselmélet tárgyhoz ( ónyi Ivnyos Szó: Algoritmusok könyv mellé) Friedl Ktlin BM SZI friedl@cs.me.hu 2017. ugusztus 3. A reguláris nyelveket véges utomtákkl
Részletesebben