Numerikus módszerek 3. Lineáris algebrai problémák közelítő megoldása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Numerikus módszerek 3. Lineáris algebrai problémák közelítő megoldása"

Átírás

1 umerius módsere. Lieáris lgeri prolémá öelítő megoldás Lieáris egeletredsere Diret módsere Iterációs módsere Sátértéfeldto Áltláosított iver

2 Lieáris egeletredsere Lege M dott reguláris mátri, egelet: R dott vetor. Megolddó lái H ooldl perturált: Ie: lú, e hiát oo megoldás:. solút hi: ( ). reltív hi: cod( ), hol cod ( ) : (odíciósám)

3 Egelete odícioáltság H M ödugált, poitív defiit, or eulidesi orm áltl iduált mátriormá: cod ( ) m mi mert eor és m ( ) m mi. Péld rossul odícioált egeletredserre: Megoldás:, Megoldás:., redser mátriá odíciósám:.99e+.

4 Simmetriálás Lege M dott reguláris mátri, R dott vetor. or egeletredser evivles is reguláris, íg Guss-féle ormálegelettel, mele mátri már ödugált, poitív defiit. De odíciósám esetleg elői sosoros lehet. Péld: h mg is ödugált, poitív defiit, or m ) cod( ) cod( ) mi cod( 4

5 5 Rossul odícioált egeletre veető feldto Függvéöelítés poliomol: Lege R :[,] f dott, foltoos függvé, eressü t legfele ) ( -foú... poliomot, mel ), ( L -ormá lego öelíti f-et, ) ( ) :,...,, ( d f E hi miimális. ilvá: ),,..., ( ) ( d f E hol d (Hilert-mátri), és d f ) (. Hilert-mátrio go rossul odícioált, de h trigoometrius poliomml öelítü, or feldt már ól odícioált. Rossul odícioált egeletre veete még iver feldto is.

6 umerius módsere. Lieáris lgeri prolémá öelítő megoldás Lieáris egeletredsere Diret módsere Iterációs módsere Sátértéfeldto Áltláosított iver

7 7 Guss-elimiáció Megolddó lái egeletredser: Ossu le. egeletet -gel:

8 8 Guss-elimiáció. sor -seresét levou -di soról (=,,...,) és elárást megismételü.,...,. egeletre (elimiáció). elimiáció végé egelete l: d d c d c c d c c c

9 Guss-elimiáció Visshelettesítése:. egeletől: ( ). egeletől: ( ). egeletől:.... egeletől: Teles műveletigé: O ( ). (go g!) Főlemeiválstás: -di egelettel vló elimiáció sorá előfordulht, hog tuális főelem ( -di sor -di eleme) érus, vg öel érus. Eor cserélü fel -di egeletet vlmeli ésői egelettel: célserű l, mele -di egütthtó ( ú főelem) solút értée leggo. 9

10 Guss-elimiáció, péld:

11 Guss-elimiáció, péld:

12 Guss-elimiáció, péld:

13 Guss-elimiáció, péld:

14 4 Guss-elimiáció, péld:

15 5 Guss-elimiáció, péld:

16 Guss-elimiáció, péld: 4 5 5

17 7 Guss-elimiáció, péld: 4 5

18 8 Guss-elimiáció, péld: 4 5

19 Mátriiverió Guss-elimiációvl Botsu oslopvetoror -t és I -t: I I... e e e e Megolddó d egeletredser: e (,,..., ) 9

20 Mátriiverió Guss-elimiációvl, péld: :,?

21 Mátriiverió Guss-elimiációvl, péld: :,? / /

22 Mátriiverió Guss-elimiációvl, péld: :,? / 4/ / /

23 Mátriiverió Guss-elimiációvl, péld: :,? / 4/ / / / /

24 4 Mátriiverió Guss-elimiációvl, péld: :,? 4/9 / /9 / / / /

25 5 Mátriiverió Guss-elimiációvl, péld: :,? 9 4 / / / /

26 Mátriiverió Guss-elimiációvl, péld: :,? / /

27 7 Mátriiverió Guss-elimiációvl, péld: :,?

28 Guss-Jord-elimiáció Guss-elimiációtól i ülööi, hog -di egelettel vló elimiáció eseté -di ismeretlet emcs öveteő, de megelőő egeleteől is iüsöölü. Íg visshelettesítés el is mrd. 8

29 9 Guss-Jord-elimiáció, péld:

30 Guss-Jord-elimiáció, péld:

31 Guss-Jord-elimiáció, péld:

32 Guss-Jord-elimiáció, péld:

33 Guss-Jord-elimiáció, péld:

34 4 Guss-Jord-elimiáció, péld:

35 5 Guss-Jord-elimiáció, péld:

36 Guss-Jord-elimiáció, péld: 4 5 8

37 7 Guss-Jord-elimiáció, péld: 4 5

38 LU-felotás H Guss-elimiáció végrehthtó (egi főelem sem ), or egértelműe előáll LU l, hol L lsó háromsög, U felső háromsög mátri, L digoálelemei -gel egelő. egeletredser evivles LU egelet- H LU-felotás már megv, redserrel, : L, U Midét egelet megoldás umerius olcsó ( O ( ) műveletigéű), mert: l l... l,... u ( ),( ) u ( ),( ) u ( ),( ) u u ( ), ( ), u H so o oldl mellett ell egeletet megoldi, or elég LU-felotást egser végrehti. 8

39 LU-felotás, péld: 5 9

40 LU-felotás, péld: 7 4

41 LU-felotás, péld:

42 LU-felotás, péld: U L 4

43 Choles-felotás H mátri ödugált, poitív defiit, or egértelműe előáll LL l, hol L poitív digoálelemű lsó háromsög mátri. H ui. LU mátri LU-felotás, or lege D U mátri digoális rése, eor: LU LDU. Mivel ödugált, ért: U( DL ). LU-felotás egértelműsége mitt: L U, U L, eért LDL L D DL ( L D)( L D) H Choles-felotás már megv, egeletredserrel, : egeletredser evivles LL L, L Midét egelet megoldás umerius olcsó ( O ( ) műveletigéű). H so o oldl mellett ell egeletet megoldi, or elég Choles-felotást egser végrehti. 4

44 ortogoliációs módser Vetorredsere Grm-Schmidt-ortogoliálás: Legee,...,, tetsőleges lieáris függetle vetoro eg eulidesi tére. Lege e~ e~ :, : e e~, és -re: e~ : e~ : e~, e e, e or íg ert e,...,, e e vetorredser ortoormált, és mide [ e, e,..., e ] [,,..., ] -re: 44

45 ortogoliációs módser Jelöle mátri sorvetorit,...,,, or = egelet evivles eel:, (,,..., ) Jelöle e, e,..., e,,..., vetoroól Grm-Schmidt-ortogoliálássl ert áist., e sámo öveteő reurióvl sámíthtó:, e, e ~ e~, e~, e, e, e, e~, e, e (,,..., ) Eeutá megoldás már előáll öveteő (véges Fourier-sor) l: Műveletigé: O ( ), e e 45

46 Egeletmegoldás spetrálfelotássl Lege M ödugált, reguláris mátri. Jelöle,,..., sátértéet, s, s,..., s ortoormált áist lotó sátvetorot (létee!). Állítsu elő o oldli vetort (véges) Fourier-sor l: or = egelet megoldás:, s s, s s mert, s, s s s, s s megoldást tehát eplicit formul d. Műveletigé: O ( ). Hátrá: ismeri ell össes sátértéet és eg ortoormált sátvetorredsert. 4

47 47 Háromátlós egeletredsere megoldás reurióvl B C B C B C B C B Keressü megoldást : m l ( fordított reurió). or ) ( ) ( : m m m m m m Behelettesítve -di egelete ),,..., ( : B m C m B m m C m B m m m C B ) ( ) ( ] [ )] ( [

48 48 Háromátlós egeletredsere megoldás reurióvl egelőség itos telesül, h C m B m m és B m,, h m, sámo ielégíti lái ööséges reuriót: B m B m C m, Lege :, : m, or, B B C m, és B B C m, ie. egelet: C C C B Lege fordított reurió :, or m, ie. egelet: B m B m B m B ) ( ) ( ) (

49 49 Háromátlós egeletredsere megoldás reurióvl teles lgoritmus: Előremeet: d reurió: ),..., (, :, : :, : B m B m C m m Hátrmeet: d fordított reurió:,...,), ( : : m Műveletigé: cs ) ( O!

50 umerius módsere. Lieáris lgeri prolémá öelítő megoldás Lieáris egeletredsere Diret módsere Iterációs módsere Sátértéfeldto Áltláosított iver 5

51 Vissveetés fipot-iterációr eredeti egeletet hou lái lr: (erre tö lehetőség is v): B f, és tetsőleges R iduló vetor mellett teitsü lái reuriót (iterációt): : B f (,,,...) H B, or F( ) : B f leépeés otrció, mert F( ) F( ) B f B f B Eért eor egetleeg fipot létei, és : B f vetorsorot ide overgál. Miél ise B mátriorm, ál gors overgeci. 5

52 5 Vissveetés fipot-iterációr H B mátri mide sátértéée solút értée -él ise, or iteráció overges. o overgeci tée még em mide... Ellepéld: f B R M... :, :, : Midegi sátérté -el egelő. potos megoldás érusvetor. -edi iteráltvetor ( )-edi ompoese (h ): ) ( tehát még overgeci eövetete előtt, túlcsordulás mitt sámítás leállht! (Pl., :, :, :, / : ).

53 egserű iteráció Lege M ödugált, poitív defiit. egelet evivles ( ) ( I ) egelettel, hol eg iterációs prméter. E iduál lái fipot-iterációt: : ( I ) feti iteráció mide elég icsi prméter mellett overges. iteráció or leggors, h I lehető legise,, h E esete: I m m mi mi. optimális iterációs prméter megállpításáho tehát ismeri ell B mátri legise és leggo sátértéét. mi m 5

54 Jcoi-iteráció egelet mátriát otsu fel eg digoálmátri, eg lsó és eg felső háromsögmátri össegére: L D U. or D ( L U ), D ( L U ) D. Jcoi-iteráció: D ( L U) D. Kompoeseét iírv: ( ) ( ) ( ) (,,..., ) H digoális domiás, or Jcoi-iteráció overges. Eor ui. B : D ( L U ) mátri sor-ormá -él ise, mert B m m 54

55 Seidel-iteráció Jcoi-iterációtól i ülööi, hog megoldásompoese felúításor épp felúított (lcso ideű) ompoeseet ol felhsálu öveteő ompoese felúításá: ( ) ( ) ( ) (,,..., ) H digoális domiás, vg ödugált, poitív defiit, or Seidel-iteráció overges. 55

56 Vriációs módsere Lege mátri ödugált, poitív defiit, és teitsü Jelöle potos megoldást. egeletet. Jelöle, :,. E sláris sort (eergetii sláris sort, -sláris sort). eáltl iduált orm eergetii orm vg -orm:, Jelöle F ( ) :,, (eergetii fucioál). or: F ) :,,. Eért: ( eergetii fucioál egetleeg miimumhele létei, és e megegei = egelet potos megoldásávl. Vriációs módsere: F miimliálását céló módsere. 5

57 57 Irámeti miimliálás Lege e R dott (irá)vetor, R dott öelítés, és miimliálu ) ( ) : ( e t F t f formulávl dott egváltoós függvét. h h h F h h h h h h h h h F,, ) (,,,,,,,, ) ( eért F deriváltár: h h DF, ) (, ie ) ( ) ( DF Eeutá f miimumhelée megeresése soásos módo törtéhet:,,, ) ( ), ( ) ( e e t e e e t e e t Df t f, miimumot reliáló t sám: e e e t,,, íg vított öelítés: e e e e e t,, ~

58 grdies módser F eergetii fucioált midig legmeredee váltoás iráá, grdiesvetor iráá miimliálu. Lege eg tetsőleges megoldás = egelete, és elöle r : (mrdévetor). or r irá meti miimliálás utá vított öelítés: t r r, r, r r r r, r r öelítés hiáár érvées lái ecslés: mi m módser hsáltáho em süséges ismeri leggo és legise sátértéet! Műveletigé: mide eges iterációs lépése O ( ). 58

59 ougált grdies módser Lege mátri ödugált, poitív defiit, és teitsü egeletet. Lege R tetsőleges iduló öelítés, r :, d : r, és,,,... -re: d r r : : r : : ougált grdies módser (ereítési hiá élül) legfele iterációs lépése elül potos megoldást d, íg (elve) diret módsere öé sorolhtó. r d r, d d, d, d, d d d 59

60 Tihoov-féle regulriálás Lege mátri em feltétle ödugált, és em feltétle reguláris. Teitsü egeletet. H em reguláris, vg rossul odícioált, or megoldás prolemtius. Lege eg prméter, és miimliálu F( ) : fucioált. F( h) : h h, h h, h h F( ) ( ), h, h O( h ) Eért DF( ) ( ). miimumhele tehát: ( I) E már midig egértelműe megoldhtó, és cod ( I) m mi ( ( ) )

61 Tihoov-féle regulriálás öelítés hiá: Lege megoldás: ( I) potos megoldás:. or:, és regulriált ( I) ( I) ( I) mi ( ) öelítő megoldás pl. (ougált) grdies módserrel állíthtó elő.

62 umerius módsere. Lieáris lgeri prolémá öelítő megoldás Lieáris egeletredsere Diret módsere Iterációs módsere Sátértéfeldto Áltláosított iver

63 Sátértéfeldto Eg sátértéfeldt megoldás evivles eg mgs foú egelet megoldásávl. s s ( s ) Gersgori tétele: Tetsőleges M eseté sátértée omple sío öéppotú, r : sugrú árt örö egesítésée fesee. H ui. tetsőleges sátérté, s hoátrtoó sátvetor, or elöle t ideet, melre s s m. Erre idere: s ( s) s s s s s s s r

64 Sátértéfeldto Lege M ödugált,... sátértée, s, s,..., s megfelelő ortoormált sátvetoro. htvá-módser: Lege ol iduló vetor, mel em ortogoális s -re, és épeü : sorotot. or, hádoso (Rleigh-hádoso) sorot -he trt. Lege ui. : s ( ), or s. Ie egrést, s, s, másrést s, s, ho állítás már övetei. 4

65 Sátértéfeldto Lege M ödugált,... sátértée, s, s,..., s megfelelő ortoormált sátvetoro. llmv htvámódsert iver mátrir: iver iteráció: Lege ol iduló vetor, mel em ortogoális s -re, és épeü : sorotot. or, hádoso sorot -he trt. iteráció mide eges lépésée meg ell oldi eg egeletredsert ( ). 5

66 Sátértéfeldto Jcoi-módser: Lege M ödugált, és lege ( p, q) idepár ( p q), qq pp melre pq mimális digoáliso ívül. Jelöle ctgt :, és cost si t Q : si t cost Úítsu fel -t: : Q Q, és ismételü elárást. H mide sátértée ülööő, or íg ert mátrisorot eg digoálmátriho trt, mele főátló trtlm sátértéeit. pq

67 Sátértéfeldto Choles-trsformáció: Lege M ödugált, poitív defiit, lege Choles-felotás. Úítsu fel -t: LL : L L, htárou meg ismét Choles-felotását, és ismételü elárást. or íg ert mátrisorot eg digoálmátriho trt, mele főátló trtlm sátértéeit. 7

68 umerius módsere. Lieáris lgeri prolémá öelítő megoldás Lieáris egeletredsere Diret módsere Iterációs módsere Sátértéfeldto Áltláosított iver 8

69 Mátrio siguláris értée seriti felotás Siguláris értée seriti felotás (SVD): Mide M mátri előáll m USV U l, hol: M mm, V M ortogoális mátrio (oslopvetori ortoormált redsert lot), S M m pedig digoálmátri (cs digoálelemei ülööhete érustól). S emérus digoálelemei ( mátri siguláris értéei) pedig mátri sátértéeie poitív égetgöei. 9

70 Mátrio áltláosított ivere Lege M mátri siguláris értée seriti felotás m USV. VS U M m mátriot mátri áltláosított iverée (Moore-Perose-féle pseudoiverée) eveü, hol, h S,... or S / : / /... áltláosított iver egértelmű, és h M reguláris, or. 7

71 Egeletredsere áltláosított megoldás egeletredser áltláosított megoldás: : (midig létei és egértelmű). egeletredser áltláosított megoldás miimliál F( ) : fucioált, és h tö ile vetor is v, or ee öül legise ormáú (legise égetes megoldás). F( ) : fucioált miimliáló w vetoro, és cs o, ielégíti w ú. Guss-féle ormálegeleteet. Íg áltláosított megoldás előállíthtó vlmile vriációs (itertív) módserrel. 7

9. osztály 1.) Oldjuk meg a valós számhármasok halmazán a következő egyenletet!

9. osztály 1.) Oldjuk meg a valós számhármasok halmazán a következő egyenletet! HANCSÓK KÁLMÁN MEGYEI MAEMAIKAVERSENY MEZŐKÖVESD Sóeli feldto és megoldáso ostál ) Oldju meg vlós sámhármso hlmán öveteő egenletet! ( pont) A egenlet l oldlát átlíthtju öveteőéppen: A l oldl egi tgj sem

Részletesebben

823. A helyesen kitöltött keresztrejtvény: 823. ábra. 823. A prímek összege: 2+ 5+ 2= 9; 824. a) 2 1, 2 4, 5 3, 3 5, 2$ 825.

823. A helyesen kitöltött keresztrejtvény: 823. ábra. 823. A prímek összege: 2+ 5+ 2= 9; 824. a) 2 1, 2 4, 5 3, 3 5, 2$ 825. Egész kitevôjû htváok 7 8 A helese kitöltött keresztrejtvé: 8 ár 8 A rímek összege: + + 9 8 ) $ $ 8 ) $ $ 9$ $ 7 $ $ 0 c) $ ( + ) ( + ) 8 ) $ $ k ( - ) - - - ) r s - 7 m k l ( + ) 7 8 ( - ) 8 ( + ) 7 (

Részletesebben

Méréselmélet: 4. előadás,

Méréselmélet: 4. előadás, Méréselmélet:. elődás 3.3.6.. A ecsléselmélet lpji A legise égetes hiájú ecslés ismétlése Legise égetes hiájú ecslő: ics előetes ismeretü sem méredő prméterről sem cstor rteristiáról jról. egü fel hog

Részletesebben

Schultz János: Algebrai egyenlőtlenségek, Megoldások

Schultz János: Algebrai egyenlőtlenségek, Megoldások FELADAT ALGEBRAI EGYENLŐTLENSÉGEKRE Veges feldto ülööő megoldási módserere MEGOLDÁSOK ) Vegü ésre hog íg!! 006 007!!!! ( )!!!! 006! 007! 007! < ) Vegü ésre hog ( ) eért ioítdó egelőtleség l oldlá álló

Részletesebben

Méréselmélet: 4. előadás,

Méréselmélet: 4. előadás, Méréselmélet: 4 elődás 435 4 A becsléselmélet lpji A legisebb égetes hibájú becslés ismétlése Legisebb égetes hibájú becslő: ics előetes ismeretü sem méredő prméterről sem cstor rteristiáról jról egü fel

Részletesebben

2, 1. annyi, hogy merőleges legyen a másik két vektorra, például választható egész koordinátájú vektor is:

2, 1. annyi, hogy merőleges legyen a másik két vektorra, például választható egész koordinátájú vektor is: Grm-Shmitortogonliáió. köetkeő független ektorokól Grm-Shmit móserrel állítson elő ortogonális áist!mj kpott ektorokól állítson elő ortonormált áist!. Normáljk kpott ektorokt: e mert e könne sámolás égett

Részletesebben

1. Hibaszámítás Hibaforrások A gépi számok

1. Hibaszámítás Hibaforrások A gépi számok Hiszámítás Hiforráso feldto megoldás sorá ülöféle hiforrásol tlálozu Modellhi mior vlóság egy özelítését hszálju feldt mtemtii ljá felírásához Pl egy fizii törvéyeel leírt modellt Mérési vgy örölött hi

Részletesebben

44. HANCSÓK KÁLMÁN MEGYEI MATEMATIKAVERSENY MEZŐKÖVESD, 2015 Szóbeli feladatok megoldásai. Megoldás: 6

44. HANCSÓK KÁLMÁN MEGYEI MATEMATIKAVERSENY MEZŐKÖVESD, 2015 Szóbeli feladatok megoldásai. Megoldás: 6 9 évfolm HNCSÓK KÁLMÁN MEGYEI MTEMTIKVERSENY MEZŐKÖVESD 5 Szóbeli feldto megoldási ) dju meg zot z egész értéeet mele mellett z 6 6 Z 6 6 6 6 is egész szám! pot 6 6 6 pot mide egész -re pártl íg or lesz

Részletesebben

EUKLIDESZI TÉR. Euklideszi tér, metrikus tér, normált tér, magasabb dimenziós terek vektorainak szöge, ezek következményei

EUKLIDESZI TÉR. Euklideszi tér, metrikus tér, normált tér, magasabb dimenziós terek vektorainak szöge, ezek következményei Eukldes tér, metrkus tér, ormált tér, magasabb dmeós terek vektoraak söge, eek követkemée Metrkus tér Defícó. A H halmat metrkus térek eveük, ha va ola, metrkáak eveett m: H H R {0} függvé, amelre a követkeők

Részletesebben

( ) ( ) Motiváció: A derivált közelítésére gyakran használjuk a differencia hányadost: ( ) ( ) ( ) + +

( ) ( ) Motiváció: A derivált közelítésére gyakran használjuk a differencia hányadost: ( ) ( ) ( ) + + 4 85 Impliit Euler módszer A diszretizáiós elöléseet szálv z impliit Euler módszer l: dott : Motiváió: A derivált özelítésére gr szálu dierei ádost: Felszálv z egeletbe: Ie átredezve vgis eg impliit ormulát

Részletesebben

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása Numerius módszere. Nemlieáris egyelee özelíő megoldása Egyelemegoldás iervallumelezéssel A Baach-ipo-ierációs módszer A Newo-módszer és válozaai Álaláosío Newo-módszer Egyelemegoldás iervallumelezéssel

Részletesebben

2.4. Vektor és mátrixnormák

2.4. Vektor és mátrixnormák 4 Vektor és mátrormák következõkbe összefoglluk témkörhöz felhszálásr kerülõ már tult smeretgot s Defícó : IK IR, ( IN, I K vlós vg komle számok hlmzát elöl) többváltozós függvét vektorormák evezzük, h

Részletesebben

Lineáris egyenletrendszerek

Lineáris egyenletrendszerek Lieáris egyeetredszere dott z ábbi ieáris egyeetredszer: b b b meye mátrios j övetező: b H z -ed redű égyzetes mátri reguáris rgj, i det, or feti egyeetredszer egyérteműe megodhtó, meyre étfée umerius

Részletesebben

3. Sztereó kamera. Kató Zoltán. Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika tanszék SZTE (http://www.inf.u-szeged.hu/~kato/teaching/)

3. Sztereó kamera. Kató Zoltán. Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika tanszék SZTE (http://www.inf.u-szeged.hu/~kato/teaching/) 3. Sztereó kamera Kató Zoltá Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika taszék SZTE (http://www.if.u-szeged.hu/~kato/teachig/) Sztereó kamerák Az emberi látást utáozza 3 Sztereó kamera pár Két, ugaazo 3D látvát

Részletesebben

Lineáris egyenletrendszerek

Lineáris egyenletrendszerek Lieáris egyeetredszere Adott z ábbi ieáris egyeetredszer: b b b meye mátrios j övetező: A b H z A -ed redű égyzetes mátri reguáris rgj, i deta, or feti egyeetredszer egyérteműe megodhtó, meyre étfée umerius

Részletesebben

A hatványozás első inverz művelete, az n-edik gyökvonás.

A hatványozás első inverz művelete, az n-edik gyökvonás. Ismétlés: Htváozás egész kitevő eseté A htváozás iverz műveletei. (Htvá, gök, logritmus) De.: :... Ol téezős szorzt, melek mide téezője. : htvál : kitevő : htváérték A htváozás zoossági egész kitevő eseté:

Részletesebben

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása umerius módszere. emlieáris egyelee özelíő megoldása Egyelemegoldás iervallumelezéssel Legye :[ a, b] R olyoos, a, b, és eressü az egyele egy [ a, b] -beli megoldásá. Bolzao éele: Legye olyoos a véges,

Részletesebben

F.I.1. Vektorok és vektorműveletek

F.I.1. Vektorok és vektorműveletek FI FÜGGELÉK: FI Vektorok és vektorműveletek MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ Skláris menniség: oln geometrii vg fiiki menniség melet ngság (előjel) és mértékegség jelleme Vektor menniség: iránított geometrii vg

Részletesebben

III. FEJEZET FÜGGVÉNYEK ÉS TULAJDONSÁGAIK

III. FEJEZET FÜGGVÉNYEK ÉS TULAJDONSÁGAIK Függvéek és tulajdoságaik 69 III FEJEZET FÜGGVÉNYEK ÉS TULAJDONSÁGAIK 6 Gakorlatok és feladatok ( oldal) Írd egszerűbb alakba: a) tg( arctg ) ; c) b) cos( arccos ) ; d) Megoldás a) Bármel f : A B cos ar

Részletesebben

Példa: 5 = = negatív egész kitevő esete: x =, ha x 0

Példa: 5 = = negatív egész kitevő esete: x =, ha x 0 Ha mást em moduk, szám alatt az alábbiakba, midig alós számot értük. Műeletek összeadás: Példa: ++5 tagok: amiket összeaduk, az előző éldába a, az és az 5 szorzás: Példa: 5 téezők: amiket összeszorzuk,

Részletesebben

Matematikai összefoglaló

Matematikai összefoglaló Mtemt össefoglló Vetoro Ngon so oln mennség vn, mel nem ellemehető egetlen sámml. A len mennségre legegserű és mnden áltl ól smert péld, vlmel pontn helete téren. Amor táéoódun és eg pont heletét meg ru

Részletesebben

Szerszámgépek 5. előadás 2007. Március 13. Szerszámg. 5. előad. Miskolc - Egyetemváros 2006/2007 2.félév

Szerszámgépek 5. előadás 2007. Március 13. Szerszámg. 5. előad. Miskolc - Egyetemváros 2006/2007 2.félév Sersámgépe 5. előadás. Márcis. Sersámg mgépe 5. előad adás Misolc - Egyetemváros /.félév Sersámgépe 5. előadás. Márcis. A sabályohatósági tartomáy övelésée módserei Előetes megfotoláso: S mi mi M S φ,

Részletesebben

ú ú Í ú ű Ú Ú ú Ú ú ű ű Ú Í ű Ú Ú É ú ű ú ú Ú Ú Í Ú ú Ú ű ú ú ú ú Ő Ú ű ú ú ú ű ű ű ű ú ű ű Í Ú Í Í ú ú ű ű ú ú ú ű ú Ú É ú ú ű ú ú Ú Í Ú Í Á ú ű ú ú ű Ú Ú Ú ú ú ú ú ú ű ű ű Ú É Ú ú ú Ú ú ú ű ú ű ű ú ú

Részletesebben

é ö é Ö é ü é é ö ö ö ü é é ö ú ö é é é Ő ö é ü é ö é é ü é é ü é é é ű é ö é é é é é é é ö ö í é ü é ö ü ö ö é í é é é ö ü é é é é ü ö é é é é é é é é é é é é é é é ö é Í ö í ö é Í í ö é Í é í é é é é

Részletesebben

Matematika összefoglaló

Matematika összefoglaló Mtemtik összefoglló A középiskoli tg vázltos áttekitése, gkorló feldtok Összeállított: Deák Ottó mestertár Áltláos- és Felsőgeodézi Tszék Mtemtik kozultáció z I. évfolmk A emuttó vázlt Bemuttkozás, kozultáció

Részletesebben

Lineáris programozás 2 Algebrai megoldás

Lineáris programozás 2 Algebrai megoldás Lineáris progrmoás Algeri megoldás Késítette: Dr. Árhám István A lineáris progrmoási feldtok mátriritmetiki lkji A LP feldtok lgeri megoldás függ feldt típsától. Tekintsük át eeket! Normál feldt A ( )

Részletesebben

Á í í í í í í í í í ű í í í í í í í í í í í í í ű í í í í í ű ű É É í ú

Á í í í í í í í í í ű í í í í í í í í í í í í í ű í í í í í ű ű É É í ú Á Á É Á ú É í Á É í í í í í í É í É Á í í í ű í ú í í ű í í ű í í í É í í í í í í í Á í í í í í í í í í ű í í í í í í í í í í í í í ű í í í í í ű ű É É í ú Á í í í í ű ű ű í í ű ű í ú ú í ú í í í í ű í

Részletesebben

1. téma Közelítő (numerikus) számítások, hibaforrások, hibabecslések

1. téma Közelítő (numerikus) számítások, hibaforrások, hibabecslések . tém Köelítő umerus sámításo, horráso, hecslése Beeetés deeelőtt t sereté tstá, hogy mért süség oly lgortmuso dolgoásár, melye egy dott mtemt prolém megoldását cs öelít. ért em oly elárásol ogllou, melyeel

Részletesebben

Á Á É É Í É É É ö ő ü ö ő ő ü ő í ú ó ő ő ó ó ő ú ó í ő ő ő ó ü ö ü ö ü ö ö í í ő í ő É É Á ő ő É í ó ú ó í ö í í ő É í ó í ó ó ő í í ö ő ő ő ö ő ö í ö í ő ő ő ö ó ü ő ö ő ó ó ü ő ó ő ő í ó ó ő ö í í ó

Részletesebben

Á Á É Á Á É ö ó ő ő ó ó ó é ö é ö ú ó ó ó é ö é é ő ö ú é ö ő é é ő é ó É ő ó é Ü ö é ó é é é é é ó óö é ő ő é ó é é é ó óö é é ö é é ő é ű ó é ö é ő ú ö é é ö ö é ő ö ö Í ö é ö ö é ü Í ö é é é ó é é ő

Részletesebben

Í Í É Ó Ö Í Ó Ó ű Í Í Ó ű Ó Ó Ö Ö Ó Ö ű Ó Ó Ö ű ű ű Ö Ö Ó Ó Ó Ö Í Ö Ö Ö É Ó Ó Ö Ó Ő Ö Ó Ő Ö Í Ö ű ű Í Í ű ű É Í ű Í Ö Ö Í Í É Ö Ö Í Ö Ö Ö ű Ö Ö Ö Í ű ű Í Í ű Ő Í Ö Í Í Í Ö É Ö Ö Ű Í Ö Ó Í Í Í Í Í Ö ű Ö

Részletesebben

n -adik hatványa ahol n q és c n Ekkor szeretnénk, ha a < a < a is teljesülne. (Így majd az exponenciális függvény monoton marad.

n -adik hatványa ahol n q és c n Ekkor szeretnénk, ha a < a < a is teljesülne. (Így majd az exponenciális függvény monoton marad. Mgr Eszter Emelt szitő érettségi tétele 6. tétel: A ritmus, z epoeciális és ritmusfüggvé és tuljdosági A htváozás iterjesztése: ) Törtitevıjő htváo Eg pozitív vlós szám htváá -di göe. Azz: -di htvá hol

Részletesebben

ó ü ó í ö ú ú í ú óö ó ő ő ö ő ó ú ó ő ö ó ú ó ő ő ő ő ú ó ő ú ó ú ó ó í ő ó ő ő í ü ö ő ú ó í ö ő ö ő í í ó í Í ü ö ó ó ú í Í í ő ő ö ö ő ú í ö ö ő ú ó ú ó ő ö ő í ő ő í ő ö ö ő ó ü ő ö ő ó ó ü ü Í ó

Részletesebben

Lineáris programozás

Lineáris programozás Lieáris progrmozás Lieáris progrmozás Lieáris progrmozás 2 Péld Egy üzembe 4 féle terméket állítk elő 3 féle erőforrás felhszálásávl. Ismert z erőforrásokból redelkezésre álló meyiség (kpcitás), termékek

Részletesebben

ű ú ü ü ü ü ü ü Á ü ú ü Á Á Á É Ö Ö Ö Á É É ü Á ú ű ú Í Á Í Á ű ü ű ü Ö ű ű É ú ű ú Á Á ű ü ú ű ú ü ú ú Ó ü ű ü ü Í ü Í Í Í Ó ú ú ú ú ú ú ü ú Í Ó ű ú ű Á Á ü ü ú É Í Ü ű ü ü Á ü ú Í É ú Ó Ö ú Ó Ó Ó Í ú

Részletesebben

1. Algebra x. x + értéke? x

1. Algebra x. x + értéke? x Alger I Feldtok Bonts fel két 0-nél ngo sám sortár követkeő sámokt: ) ) ) d) e) f) g) h) i) j) k) Alkíts lson foksámú polinomok sortává lái polinomokt: ) i) ) j) 7 ) k) d) l) 0 6 e) m) 0 6 f) n) g) o)

Részletesebben

Kétváltozós függvények

Kétváltozós függvények Kétváltozós függvéek Tartalomjegzék Többváltozós függvéek... Kétváltozós függvéek... Nevezetes felületek... 3 Forgásfelületek... 3 Kétváltozós függvé határértéke... 4 Foltoos kétváltozós függvéek... 6

Részletesebben

Valószínűségszámítás összefoglaló

Valószínűségszámítás összefoglaló Vlószíűségszámítás összefoglló I. Feezet ombtor ermutácó Ismétlés élül ülöböző elem lehetséges sorrede! b Ismétléses em feltétleül ülöböző elem összes ülöböző sorrede!... hol z zoos eleme gyorság!!...!

Részletesebben

ö é ö ó é é é ó é é é ő ó ü é ű é í ü é é ó é é é ö é é ó é é ü é ó é é é é ú ó é ő ő é é é ü é é é É ó í ú ü é é ő Ő é í é é é é é ő é ő ű é ó ö ö é

ö é ö ó é é é ó é é é ő ó ü é ű é í ü é é ó é é é ö é é ó é é ü é ó é é é é ú ó é ő ő é é é ü é é é É ó í ú ü é é ő Ő é í é é é é é ő é ő ű é ó ö ö é ö é Ö é ő ü é ü ö é é ő é ü ö ö ö ő ü é ő ü é ö ó ö ö é é ő ö ő ó ő é ő Á é ő é ő ő é ő ő é í ő ó ö ő éé í ö ő é é ő í ő ö ő é í ő ó ö ö ő é ő é é é ő í é ő ő í é é ő í ó ő ö ő é í é í é é ő ő é é é ü

Részletesebben

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erőrendszerek egyenértékűségének és egyensúlyának feltételeit.

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erőrendszerek egyenértékűségének és egyensúlyának feltételeit. modul: Erőrendserek lecke: Erőrendserek egenértékűsége és egensúl lecke célj: tnng felhsnálój megsmerje erőrendserek egenértékűségének és egensúlánk feltételet Követelmének: Ön kkor sjátított el megfelelően

Részletesebben

ü Á É Á Á Á É É ü É ő Á É Í Í É É É í é í ö í ü ö é ö ö é ú é é é é é é ő ő ő é É é é ü é é í é É É É é í ö é é é Í é í é é ö ü é í ö é é É í ö é é ú ű É ö é é ö ö é ö ö ö é í ö é É ö í é é ü é Á é ü

Részletesebben

ľ ó Ü ó ĺĺ ľ ľ í í í ó ó ó ó í Ü ö ĺ ó ó í í í ó ü ü Ü ö ü ü í í ö ó óó ĺ í ű ö Ü ö ö ű ó Ĺ ö Á Á ű í ű ó ü ú ű Ü ö ű ó ú ó ó ĺ ó í ö í ó ó ö ű ö í í ö ó ó ó Ú ĺ ó ó ó Ö ó ď í ö ű ó ę ó ű ö í í ó í Ü í

Részletesebben

Á ő ő ö é é ő ü ő ő é Ö é ő ü ő ő ő é ö é Á é é é é ó ó ó é ö é é őí ü ű ö é ö ő ő é ö é ö é ó Ő Ő ö é Ö ö ö é é é ű ö ő ó ö ö Ö ó ő ő é ü ö é é ü ű ö

Á ő ő ö é é ő ü ő ő é Ö é ő ü ő ő ő é ö é Á é é é é ó ó ó é ö é é őí ü ű ö é ö ő ő é ö é ö é ó Ő Ő ö é Ö ö ö é é é ű ö ő ó ö ö Ö ó ő ő é ü ö é é ü ű ö ü ú ö É Á ő ő ö é Ö ő ő é Ö ö ö Á ő ő ö é é ő ü ő ő é Ö é ő ü ő ő ő é ö é Á é é é é ó ó ó é ö é é őí ü ű ö é ö ő ő é ö é ö é ó Ő Ő ö é Ö ö ö é é é ű ö ő ó ö ö Ö ó ő ő é ü ö é é ü ű ö é ő é é í ó ó ó ö

Részletesebben

SZÁMELMÉLET. Szigeti Jenő

SZÁMELMÉLET. Szigeti Jenő SZÁMELMÉLET Sigeti Jeő. OSZTHATÓSÁG A osthatósággal kapcsolatba égy alapvető eredméyt kölük bioyítás élkül. Jelölje φ() a {,,..., } halmaból ao elemek sámát, amelyek relatív prímek a -he. Ha például p

Részletesebben

Ú ó Ó Ú É Á Á É Á É Ó Í É Ö Í Ú ő ó ű é ó ó é é ö ö ő Ú ő ó Ú É Á é é é é ő ó ű é ő é ű é ó ű é é ő ó ű é é ö ö é ó é é é é é é é ó ű é é ű é ó é é é é é ú ű é é é ü é é é é ü ó é é é ö é Í ö ú ü ö ö é

Részletesebben

XXIV. ERDÉLYI MAGYAR MATEMATIKAVERSENY Megyei szakasz, november 30. IX. osztály

XXIV. ERDÉLYI MAGYAR MATEMATIKAVERSENY Megyei szakasz, november 30. IX. osztály XXIV. ERDÉLYI MGYR MTEMTIKVERSENY Megye ss. ovember. IX. ostály. Feldt Sbdo egedü 4 pllgót egy tégltest lú helységbe melye mérete 5 m 4 m m. Boyítsu be hogy bármely plltb léte ét oly pllgó melye távolság

Részletesebben

ő ľ ő Ą đ ü í ľ ľ ü ľ ľ í ľ ö í í ź í ľ ľ í ľ ő ő ő í í ü ö ü í ľ ü ľ ő ü ű ű ęľ ľ ľ ľ ü ľ ő ź ö ú ľü í ő ľ í í ő ź ö í ź í í ľ í ľ ľ ü ű ö ő ü ő ő ńź ő í ö ö ľ ű ö ö ű ő í ľ í ő ö ü ű ö ü ö źů ľ ľ ő í

Részletesebben

Metrikus terek. továbbra is.

Metrikus terek. továbbra is. Metrius tere továbbra is. Defiíció: Legye X egy halmaz, d : X X R egy függvéy. Azt modju, hogy d metria (távolság), ha.. 3. 4. d d d d x, x 0, x, y 0 x y, x, y dy, x, x, z dx, y dy, z. Az X halmazt a d

Részletesebben

ő ľ ü ó ő ü ý ő ľ ő ź ü ú ü ó ó ľ ú őľ ó ó ľ í ő ľ ő ó ő í ü ľ ö ü źů ü ý ľ ľ ľ ó ľ ý ű ő ý ő ü ý ű ź Í őľ ó ó ő ő ö ö ó ő đ ő ź ľ ý í ő ľ ę ü ę ľ í í ę ę ő ľü í ľ ö ę ö ľ ú đ đ ó ü ó ő ľó ľ ę ő ó í Ĺ

Részletesebben

VI. Kétismeretlenes egyenletrendszerek

VI. Kétismeretlenes egyenletrendszerek Mtemtik A 9. évfolm 7. modul: EGYENLETEK Tnári kézikönv VI. Kétismeretlenes egenletrendszerek Behelettesít módszer Mintpéld Két testvér érletpénztárnál jeget vásárol. Az egik vonljegért és eg átszálló

Részletesebben

í í ó ö ö í é ű é é é é é é ó é ó ó ü ö í ő í ü ö í é ö ö é í é é ü ö í ü é í é í ó ö ö ö Ó í ó ó ö í ő óá Ü ü ö í ü ü é ő ű é é é é é ü í é é í é é ö

í í ó ö ö í é ű é é é é é é ó é ó ó ü ö í ő í ü ö í é ö ö é í é é ü ö í ü é í é í ó ö ö ö Ó í ó ó ö í ő óá Ü ü ö í ü ü é ő ű é é é é é ü í é é í é é ö ö É Á É É í ó Á Á É ó É í ű í é é é í é é ő ó é é ü é ó é í é é í É é é í í é ó ú í öó ó ó é ö ó ő é í ó öó é é é ü é í é ó é é é í é é í í í ó ö ö í é ű é é é é é é ó é ó ó ü ö í ő í ü ö í é ö ö é í é

Részletesebben

Ó Ö Á É Á É Ő Ü É Í í ü ü é é ő ő ö í é ő í ő ü é őé ő ö é ő é é ő é ö é é ö é í í é é í ő ü é ö ö é é í ü é é é őé é ö é é í é é é í é é ő é é é é ö é é í é í é é ö é ü é é é É é éöí é ő Í ő é ö é ü é

Részletesebben

Máté: Számítógépes grafika alapjai

Máté: Számítógépes grafika alapjai VETÍTÉSEK Vetítések fajtái / Trasformációk amelek -imeiós objektumokat kisebb imeiós terekbe visek át. Pl. 3D 2D Vetítés köéotja ersektívikus A A B Vetítési B Vetítés köéotja a végtelebe árhuamos A A B

Részletesebben

y x Komplex mennyiségek tulajdonságai, műveletei Komplex mennyiség komplex szám komplex vektor. a) Komplex mennyiség algebrai alakja: z x iy,

y x Komplex mennyiségek tulajdonságai, műveletei Komplex mennyiség komplex szám komplex vektor. a) Komplex mennyiség algebrai alakja: z x iy, SZÉCHENYI ISVÁN EGYEEM ALKALMAZO MECHANIKA ANSZÉK MECHANIKA-REZGÉSAN GYAKORLA (kdolgota: Fehér Lajos, eg ts; ara Gábor, mérök taár; Molár Zoltá, eg adj) Komle meségek, Mátr- és Vektoralgebra, Dfferecálegeletek

Részletesebben

í ő ľ ü ó ľ ľ ő ľ ü Ü Ü Ł ľ ü ľ ü ľ ö ľü íľ ő ő ź ő í ó ü ľ ö ü ü ó ő ö ľĺ ó ľó ő ő ö ź í ö ő źą ö í ő ü ö ö ü ő í ľ ó ó ó ü ó ó ó ő ö í ó í ü ö í ő ę í ö ü ą í ľ ó ő í ú í ó ő ö ó ó ő ü í ó ľ í ľź ľ ú

Részletesebben

ú ľ ľ ľ ú ź é Ż Ż ú Ö é ő ü Í ó é ľ é é é ő ľ ó óľ í ü ü é í ĺ é ľ ü é ľ ő ĺé ú é é é ö é ó é é é é ő ü é ő ő í é é é é é é ü ł é é ü é ĺ ő ĺé é é ú é ö í ű ź ó é ő ü ü é ľ ő ő í é ü é ő é é é ü é ó ľ

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főisol tudomáyos özleméyei Alpítv: ( ACTA CAROLUS ROBERTUS ( Mtemti szeció AZ INTEGRÁLSZÁMÍTÁS OKTATÁSÁRÓL KÖRTESI PÉTER Összefogllás A htározott itegrál értelmezése

Részletesebben

ő ö ó ü ü ó ö é é ó é ü é é ő ö ö Ö ó é é ó ö ó ő ö é ő ö é ő ö é ő ö é ő ó ó ó í é é ü ő í ö ö ö í é ő ü é ö é ő ő é é ó é ó ü ó é ő é é íé í ő é é é

ő ö ó ü ü ó ö é é ó é ü é é ő ö ö Ö ó é é ó ö ó ő ö é ő ö é ő ö é ő ö é ő ó ó ó í é é ü ő í ö ö ö í é ő ü é ö é ő ő é é ó é ó ü ó é ő é é íé í ő é é é Á ö ö Á É ó ü É ó ö í ü é é ő ö é Ö é ö é é é ő ó ó ö ó ő ó é ó í ö ú ö é é ó é é ő ő ő í ó é ó ő ó é é é ó ó ő ó é ó é é í ő é ü ö Ó ö ü ő ő í é é ó é é ő é ő ő ó é ó ő ó ö ö ő ó é ó ó ő í é ű é í é é

Részletesebben

y x Komplex mennyiségek tulajdonságai, műveletei Komplex mennyiség komplex szám komplex vektor. a) Komplex mennyiség algebrai alakja:, z x iy x

y x Komplex mennyiségek tulajdonságai, műveletei Komplex mennyiség komplex szám komplex vektor. a) Komplex mennyiség algebrai alakja:, z x iy x SZÉCHENYI ISVÁN EGYEEM LKLMZO MECHNIK NSZÉK MECHNIK-REZGÉSN GYKORL (kdolgota: Fehér Lajos, tas m; ara Gábor, mérök taár; Molár Zoltá, eg adj) Komle meségek, Mátr- és Vektoralgebra, Dfferecálegeletek Komle

Részletesebben

Á Ö É Ö Á É Ő Ü É é ü é é ö é ö é é ó é ó í í ü é é é ö é é é óé ü ó Í ö ó é é ü ó é é é ü ó é óé í é Í Ú ö í é ü ö é í é ü é é í ü é é í í É ó é Ö ö é ó é ó ó é ü é é ö ö ö í ü ü é é é ö ü í é é é é é

Részletesebben

Közelítő és szimbolikus számítások haladóknak. 9. előadás Numerikus integrálás, Gauss-kvadratúra

Közelítő és szimbolikus számítások haladóknak. 9. előadás Numerikus integrálás, Gauss-kvadratúra Közelítő és szimolikus számítások hldókk 9. elődás Numerikus itegrálás, Guss-kvdrtúr Numerikus itegrálás Numerikus itegrálás Newto-Leiiz szály def I f f d F F Htározott Riem-itegrálok umerikus módszerekkel

Részletesebben

( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) FELADATOK Taylor- (Maclaurin-) sorok, hibabecslés

( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) FELADATOK Taylor- (Maclaurin-) sorok, hibabecslés FELADATOK Taylor- (Maclauri- soro, hibabecslés Határozzu meg az e üggvéy -örüli Taylor-sorát! Adju meg a hatváysor overgecia sugarát, ill. overgecia halmazát! Számítsu i a deriváltaat a -helye: e, e, e,

Részletesebben

ő ü ő ľ ü Ü Ü ľ ź ő ľ ľ ő ő ü ľ ő ö ü ľ ő ő ü ú ź ö ö ö Ĺ ő ö ľő ő ú ű ö ö ľ ü Ę ú ő ü ö ľ ź ő ľ ů ö ľ ź ő ľ ő ö ö ľ ľő ľ Í ő ľ ő ľü ľ ő ľ ľ ź ľ ö ü ú ű ź ő ľ ľ ľ ľ ú ú ľ Á ľ Í ő ö ü ő ź ź Í ö ľ ő ľ ő

Részletesebben

Í é é ö é é é ő ü ö é é é é ü ö ö é é é ő é é ü ü ö Í ú ü ö é ü Á éí É ü é ú é é é ű é é é Í é ő ú é é é úö é é ö é ú é ö ö Í é é ö é é éé ü é Í é é é

Í é é ö é é é ő ü ö é é é é ü ö ö é é é ő é é ü ü ö Í ú ü ö é ü Á éí É ü é ú é é é ű é é é Í é ő ú é é é úö é é ö é ú é ö ö Í é é ö é é éé ü é Í é é é ü Á Á Á É ö é ú Í ü É Í Í Á Í Í é é ö é é é ő ü ö é é é é ü ö ö é é é ő é é ü ü ö Í ú ü ö é ü Á éí É ü é ú é é é ű é é é Í é ő ú é é é úö é é ö é ú é ö ö Í é é ö é é éé ü é Í é é é ú ö é é é é é é é é

Részletesebben

GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET

GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET ε ε hullámegelet: Mérökizikus szak, Optika modul, III. évolam /. élév, Optika I. tárg GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET (Erdei Gábor, Ph.D., 6. AJÁNLOTT SZAKIRODALOM: ELMÉLETI ALAPOK Maxwell egeletek E(

Részletesebben

é é ő í é é ü é ü í é ó é é ó ü é é ú Ö é é í ö ó ó é é é é é é ű ö é ö ö é ó ú ő ő é ö é ö é ó ő é ü é é ő ő ö é í í ő é ó ö é é é é ö ú é ő ó é é ő

é é ő í é é ü é ü í é ó é é ó ü é é ú Ö é é í ö ó ó é é é é é é ű ö é ö ö é ó ú ő ő é ö é ö é ó ő é ü é é ő ő ö é í í ő é ó ö é é é é ö ú é ő ó é é ő Á Á É É É Ü Á Ú í é ő ó ó ő é ő í í é Á é é é ő í Í ó ó í ü é ó ó ő ó ő é ű ő ő í í ü ő í ó ő é ü ő í ö ü ő í í ó ő é é ó é ó é é é é é é é ü ó é é é é é é ó é ö é é é é í ü ü ő é ő é ó é ő é ü ő í ó ü

Részletesebben

ö Ö ő Í ú ö ö ö ö ő ó ó Ö ú ó ü ó ö Ö ő ö ö ö ő ő ő ö ó ö ő ö ö ö őö ö őö ü ö ö ö ő ö ö ő ő ó ö ö Í ö ú ő ö ó ö ü ó ö ő ó ú ö őí ó ó ó ű ö ű ö ö ő ő ű

ö Ö ő Í ú ö ö ö ö ő ó ó Ö ú ó ü ó ö Ö ő ö ö ö ő ő ő ö ó ö ő ö ö ö őö ö őö ü ö ö ö ő ö ö ő ő ó ö ö Í ö ú ő ö ó ö ü ó ö ő ó ú ö őí ó ó ó ű ö ű ö ö ő ő ű ö Ö ő ő ö ö ö ő ó ó Ó ú ó ó ő Í ó ö ő Á ő ő ó ó ő ó ő ö ö ú ő ó ó ó ó ó ő ó Í ő ü ö Ö ő Í ú ö ö ö ö ő ó ó Ö ú ó ü ó ö Ö ő ö ö ö ő ő ő ö ó ö ő ö ö ö őö ö őö ü ö ö ö ő ö ö ő ő ó ö ö Í ö ú ő ö ó ö ü ó ö ő

Részletesebben

É í í í Á Í ú ő í ü ü ő í í í ő í ő Í í í ú ő ú ő ú ű í í ü ő ü ü ő ű ő ú ü ü ő í ü ü ő ő í í ő ő í íü í ü ú ő ő í ő í ő Ó í ő ő ő ő ü í Ö í í ő ő ő í ő Í Í ú í í ü ő ő ü í í ű Ö Í í Í ő Ö í í Í í Í ő

Részletesebben

ö ő ő ú ő ó ű ő ő ó ö ű ú ü ó ő ú ő ő ő ű Ö ő Á Ö ő ő ő ő ó ü ő ő őő ö í ü Ó ö ő Ó Ö ü ö í ü ú Ö ő ú ó ő Ö Ó ő ő ő ő í ő í ó ő ő ú ó í ü ő ő ő ó ó í ő

ö ő ő ú ő ó ű ő ő ó ö ű ú ü ó ő ú ő ő ő ű Ö ő Á Ö ő ő ő ő ó ü ő ő őő ö í ü Ó ö ő Ó Ö ü ö í ü ú Ö ő ú ó ő Ö Ó ő ő ő ő í ő í ó ő ő ú ó í ü ő ő ő ó ó í ő ő ő ú ő ő ő í ú ö ü ü ú ö ú ő ő ú ő ő ő í ó ő ő í Ó ő ő ő ó ő ő ő ő ő ó ő ü í ú ő ő ő ó ú ó ö ó Á ő ő ó ú ő í ő ő ú ö ó ú ő ő ó ó Á ó ó Á ő ő ő ő ő ó ó ő í ü ő ö ő ö ö í ő ő ú í őő ó ő ő í Ó í ő ő ő ő

Részletesebben

A térbeli szabad vektorok V halmaza a vektorok összeadására, és a skalárral való szorzásra vonatkozóan egy háromdimenziós vektorteret alkot.

A térbeli szabad vektorok V halmaza a vektorok összeadására, és a skalárral való szorzásra vonatkozóan egy háromdimenziós vektorteret alkot. 1. fejezet Vetoro 1.1. Vetorlulus i j jobbsodrású ortoormált bázist, mely egy O ez- A térbeli szbd vetoro V hlmz vetoro összedásár, és slárrl vló szorzásr votozó egy háromdimeziós vetorteret lot. Gyr hszálju

Részletesebben

É ű ű ú ú ú Ü ú Ö ű ü ü ü

É ű ű ú ú ú Ü ú Ö ű ü ü ü ű ű É ű ű ú ú ú Ü ú Ö ű ü ü ü Ü Ö ü ú ű ű ü ű ú Ú Ú ú ü ú ú ű ú ú ú ű ú ű ú ű ű ű ű ü Ü ú ú ű ü ű ü ű ű Ü É ü ú ű ü ú ü É Ő ű ü Ü ü ü ü ü ű Ü Ü ű ü Ü ü É ü Ü É Í É Ü Ö Ó Ö ú Ö Ú Ú Ü ú ú ú Ü ű ű ü ÉÉ ű

Részletesebben

ĺ Á É ó ö ĺ óđ ń í ó ł ö ö ľ ľ ó ö ö ł É ó ö ľ ő ľ ö í ő ľ ľ ľ ľ í ľ í ľ ő í ĺ ö ö ć ľ ó ľľ ś ő ł ż ő ö ňő ľ óĺ ĺ ő ľ ň í ľí ĺ őľ ľ ľ Á ľ ľ ľ ó ľ ľ Ś

ĺ Á É ó ö ĺ óđ ń í ó ł ö ö ľ ľ ó ö ö ł É ó ö ľ ő ľ ö í ő ľ ľ ľ ľ í ľ í ľ ő í ĺ ö ö ć ľ ó ľľ ś ő ł ż ő ö ňő ľ óĺ ĺ ő ľ ň í ľí ĺ őľ ľ ľ Á ľ ľ ľ ó ľ ľ Ś ľ ĺ ł Ą ą ľ ć ęľ ť ď ŕ Á Ü Ő Á Ő É ÍľÁ ł Á Á Á Á ĺ É É Áľł Á Ó ľá ł Á ł Á Á Á ľ ł Á ŕ ĺ ö ľ í ĺ ľ ö Ż ó ő ô ĺ Á É ó ö ĺ óđ ń í ó ł ö ö ľ ľ ó ö ö ł É ó ö ľ ő ľ ö í ő ľ ľ ľ ľ í ľ í ľ ő í ĺ ö ö ć ľ ó ľľ ś

Részletesebben

5. A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságai

5. A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságai A ritmus foglm ritmus zonossági I Elméleti összefoglló H > 0 > 0 > 0 vlós számok és n tetszőleges vlós szám kkor 0 n n H > 0 > 0 > 0 vlós számok kkor H > kkor z f( ) kkor z f( ) függvén szigorún monoton

Részletesebben

AZ IFJ És uövréee A da é k o k az ifjú s g s zo c io gia i e I ernzé s é hez lr 1- < é é é é ü í ő é Á Á ö ő í ő é é ö í É é é é é ő é í é ű é ö é ő ő é é Á ö é ü é é ő é é é é í őé é é í é ö í ő é ő é

Részletesebben

26 Győri István, Hartung Ferenc: MA1114f és MA6116a előadásjegyzet, 2006/2007

26 Győri István, Hartung Ferenc: MA1114f és MA6116a előadásjegyzet, 2006/2007 6 Győri Istvá, Hartug Ferec: MA4f és MA66a előadásjegyet, 006/007. A -trasformált.. Egy iformációátviteli probléma Legye adott egy üeetátviteli redserük, amelybe a üeeteket két alapjel modjuk a és b segítségével

Részletesebben

ő ľ é ü ú ľ Ö é ő é ę ü öľ ö ő í ł ü é é ő ü é ľ ľ é ľ ő é é é ő í ę ę ő ó ó é ő ľ é ő ö ö é ü ő é é é ó ő ö ő ó ö é ő ü ę ő Á é é ö é ľ ő é í ę ü é ę í ü ü é ő ö ü ő ó ę ő ö í ĺ é ü ö ę é ü é é ő ę í

Részletesebben

Alkalmazott matematika, II. félév Összefoglaló feladatok I.

Alkalmazott matematika, II. félév Összefoglaló feladatok I. lklmott mtemtik II. félé Össefoglló feldtok I. Műeletek mátriokkl determináns meghtároás mátri foglm. Neeetes mátriok. Mátriok egenlősége. Műeletek mátriokkl (össedás sklárrl ló sorás mátriok lineáris

Részletesebben

Mérés és jelfeldolgozás,

Mérés és jelfeldolgozás, érés és elfeldolgoás 38 Vált érés és elfeldolgoás r Pdul Zoltá érés hbá sttst semotból Alo Sűrűségfüggvé Eloslásfüggvé Várhtó érté Sórás Sttst mt Átlg tuldoság ormáls eloslás Budest űs és Gdságtudomá Egetem

Részletesebben

ő ü ó ľ ő ľ Ü Ő ľ ü ü ľ ľ ľ ő ź ő Ĺ ę ö ö ľ ľ ő ó ľ ľ ö Ĺ źýź ü ź ő ö ö ü ő ő ó ö ü źů ü ő ö ö ö ü ů ö ö ö Ĺ ő ü ö ö ü ů ź ó ý ű ö ę ő Ö ź ű ü ü ő ý ę ő ü ó ę ó ó ö ü ö ó ę ę Ü ö ü ź ü ń ľ ö ő ű ö ü ó

Részletesebben

FEJEZETEK A HOMOGÉN FEJSOROZATOKRÓL

FEJEZETEK A HOMOGÉN FEJSOROZATOKRÓL FEJEZETEK A HOMOGÉN FEJSOROZATOKRÓL SZAKDOLGOZAT Készítette: Kovács Blázs Mtet BSc, tár szrá Tévezető: dr Wtsche Gergel, djutus ELTE TTK, Mtettítás és Módszert Közot Eötvös Lorád Tudoáegete Terészettudoá

Részletesebben

ľ é ü ú Ö é ü é ľ é ü ĺ ľ ĺ ö ĺ ó ő ó ü é é ő ü é ú ź é ü é ö ö ľ é ó ó ź í í ö é ő é é é í é é ü é ź ő é éľ é ó ó é ő ö ő ö ö í ő é é é é ę í ü é ő é ü ő ő ö é éľ é ó é ü ü ö ó ö ő ó í Ę é é é ó ó í ó

Részletesebben

Lineáris egyenlet. Lineáris egyenletrendszer. algebrai egyenlet konstansok és első fokú ismeretlenek pl.: egyenes egyenlete

Lineáris egyenlet. Lineáris egyenletrendszer. algebrai egyenlet konstansok és első fokú ismeretlenek pl.: egyenes egyenlete Lieáris egyelet algebrai egyelet kostasok és első fokú ismeretleek pl.: egyees egyelete Lieáris egyeletredser y a b lieáris egyeletek csoportja ugya ao a váltoó halmao Lieáris egyeletredser B b B b B b

Részletesebben

Kétváltozós függvények

Kétváltozós függvények Kétváltozós üggvéek Tartalomjegzék Többváltozós üggvéek... Kétváltozós üggvéek... Nevezetes elületek... 3 Forgáselületek... 3 Kétváltozós üggvé határértéke... 4 Foltoos kétváltozós üggvéek... 6 A parciális

Részletesebben

Á Ö É É É É í Ü Ő Ü Ő É Á Ú ö ú í Ó Ó í Ó í ú ö ú í Ó Á Ú ö ö í ü Ü Ó Ó Í ö Ü Ő Ó ú ű ö í ö ö ö Ó Ó Ó í í ű Ü ű í Ó Ó Ó í Ó ü ü ú ö ú Ü Á ü ö ö Ó ö í Á É É É í Ü Ü É ű Á ö í Ü Ü í ú ö Ó ö ú í Ó ü Í ö ö

Részletesebben

ü ö ő ü ú í í ő í ö ő ő í ő ő í ő í ü ő ő í ó í ö úú í í ű í ő ő ö ü ü ó ü ö ö ő ü ő ó ó ü ö Á ü ü ü ő í ő ü ő ú í ú ü ö ő í í ö ő ü í ü ó ú ü ú ü í ő

ü ö ő ü ú í í ő í ö ő ő í ő ő í ő í ü ő ő í ó í ö úú í í ű í ő ő ö ü ü ó ü ö ö ő ü ő ó ó ü ö Á ü ü ü ő í ő ü ő ú í ú ü ö ő í í ö ő ü í ü ó ú ü ú ü í ő ö Ö ő ú ü ő ö Ö ő ö ö í ö í ó ő ő ő ö ö í ó ó ó ö í öé ö ő Á ö í ü í ö í í ü ó ö ö í ü í ü ü ö ő ö ú í ö í ö í ü ö ö őí í ü í ü ó ó ő ő í ü ó ó ó ó í ú í ú ó ő ő í ü í ú ó ó ó ö ü ö í őö í í ő Ö ö í í

Részletesebben

é ü ú á á á Ö á Íĺ ő é á é ú á á á áľ é é ő óľ ľ Ö ő á ó á ü é é ő ü é á á á á á ű ő é á é ú á á ö á á ö ö ľ á é á ó ó á á á á á á á á ľ í ő ő ó á é ő é é é ý á ő á á ó ý é ő ő é é Á á é é ó á ő ó í é

Részletesebben

Á ú ű Í Í ű ő Í ő ő Í ü ő ő ő ú ő ő ú ú ú ő Í Á ő ú ú ü ő Ú Ü ú ű ű Í ő Í Ü ű ü ű ü Í ő ú ő Í űí ű ú ő ú ő ü ű ő ú ő ü Í ü ü ő ü ü ü ő ű ü ü ü ü ő ü ü ő Í ő ü ü ű Í Í ü ő ú Í Í ő Í Í ü ú ő ü ő Í Í Í ő

Részletesebben

í ó É ö í ó í ó ü ő ö ü ő ő ű ü í í ó ú í ő ö ő í í ó ő í ó í í ö ű ö ő ú ö í í ó í ó ó ű ö í í ó ű ö ő ó Ú ö ö ö ő ö ö ő í ü ő ó ü ő ó ü ő ü ő ö í ó í ö ű ó ű ö ö í ő ő ű ö ö ő í í ó ü ó ó ó ü őü ő ö

Részletesebben

é ö é ő ü ü ö é ó ó é ü ö é ö ö ö ö Ú é ő ő ö Í é Ú ó őö ó ö é ó ö ü ő ő ő ü ő ő ö é ő é ő ő ö ó ü é é ő ő é ö ö é é ó ó ö ó Í ö ó ó ő ő ó ó é é é é ö ú ü é é É öí ó é ő ö ú ó ö ó ó ó é ö é é ő ö Í é ő

Részletesebben

Í Á É É Á Ő ú ú ö ú Í ő ö ö ő ú ő ö ö ő ú Í ü ö ű ö ü ö ö ő ő ő Í ő ö ű ú ú ö ő ő ő ú ú ú ö ő ő ű ő ö ő ö ö É ő ő ú ő ü ö ű ö ú ú Í ö ő ö ű Í ő ü ö ö ő ő ú ő ö ő ő Í ü ő ú ü ö őö ú ö ő ő ö ü ö ö ő ő ü

Részletesebben

Lineáris algebrai alapok *

Lineáris algebrai alapok * Lieáris geri po * dieziós átri: z soró és oszopó áó ós szátáázt. Jeöés: dieziós etor z soró és oszopó áó átri. Jeöés:, ho i z i-edi oordiát., ho i z i-edi sor -edi eee. dieziós etor z z dieziós etor, eye

Részletesebben

l.ch TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS DIFFERENCIÁLHATÓSÁGA

l.ch TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS DIFFERENCIÁLHATÓSÁGA l.ch TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS DIFFERENCIÁLHATÓSÁGA A kétváltozós függvének két vlós számhoz rendelnek hozzá eg hrmdik vlós számot, másként foglmzv számpárokhoz rendelnek hozzá eg hrmdik számot.

Részletesebben

á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí

á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí é é í á é é á é ő é ú ó ő é é í ő á é ő ő é ö á á ó í ú á á á é é á é é í é é é ő á á á é ö é é é á é é í é á á é á é á á í é é á á é á é ö é é é é é ü é á é é ö á á á é é é é ő é é á ú ű é á é ő é é ü

Részletesebben

ö ő ü ú ö ö ő ö ő ö ö ö ö í Íó ó ó ö ö Í ö ő ö ö ö ö í ö ő ö ö í ö í ö őö í ö ö í ő ű ö ú í í ú ö ű í ó ö ö í í ő í ü ó ű ö ó ű ö ú ö ú í ő ö ö í ő í ö ü ő ó ö Í ő ó ö Íö ö ö ö ö ő ö ö í ö ö ő í ű ö ú

Részletesebben

ó ő ö ő ű ö Ö ó ő ő ü ő ű É ő ő ő ű É ó ó ó ö ö ö ú ö ő ö ő ó ó ö ö ő ó ú ő ö ú ő ö ő Í Í ó ó ű Í ó ő ő ó ő ó ó ó ó ó ő ö Í Í Í ő ü ö ö ő ó ő ó ó ó Í ó ű ő ó ö ó ű ü ö ó ő ó ő ó ó ő ö őö ő ő Í ú ö ő ö

Részletesebben

különbözõ alappontok, y, y,..., y értékek. : függvény.) ( x)

különbözõ alappontok, y, y,..., y értékek. : függvény.) ( x) 7 Iterpoácó poomo Legee [ ] (Átá ho [ ] IR üöözõ ppoto IR értée : üggvé ( O Ρ (egee -edoú poomot eresü mere ( ( 7 Téte! Ρ mere Bzoítás meghtározás és z egértemûség zoítás htározt egütthtó módszeréve törté

Részletesebben

24. tétel Kombinatorika. Gráfok.

24. tétel Kombinatorika. Gráfok. Mgyr Eszter Emelt szitő érettségi tétele 4. tétel Komitori. Gráfo. Komitori: A mtemti zo elméleti területe, mely egy véges hlmz elemeie csoportosításávl, iválsztásávl vgy sorrederásávl fogllozi. Permutáció

Részletesebben

ő ýľ ú ľ ľ ľ ú ľ Ś Ü ő ł ő ń Ö ľ ő ü Ę ľ ľ í ľ Á ľ ő í ö ö ő ć ń ő ő ő ö ö ö ö ö ľ ľ ű ö ö ő í ü ľ ö ú Ö ľ ö í ü í ľ ľ ľ ö őö źł ľ ö ü ő ő ü ö ő ľ ú ľ ő í ő í Ö ö í í ő Í ę ý í ö ö í í ľ Ą Ą ú ľ ľ ő ü

Részletesebben

ö Á ő é é ü ő Í ó ó ó ó ő ö é é ö ó é é ö é é í ó ó ó ő ó ő ú ö é ó ü é ó í é é é í ö ő ú é ő ű ó ó ő ö é ú é ú é ú í ö ő Á Á ö é é é ű ú é ö ó í é é ó ó ó é ö é é ú í ö ő ö é ő ö é ü é ó í ú ő é ő é ó

Részletesebben

Lineáris programozás

Lineáris programozás LP LP 2 Egy üzembe 4 féle terméket állítk elő 3 féle erőforrás felhszálásávl. Ismert z erőforrásokból redelkezésre álló meyiség (kpcitás), termékek egységár és z, hogy z egyes termékek egy egységéek előállításához

Részletesebben