Elektrokémia 02. Elektrokémiai cella, Kapocsfeszültség, Elektródpotenciál, Elektromotoros erő. Láng Győző
|
|
- Piroska Bogdánné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Eletroéma 02. Eletroéma cella, Kapocsfeszültség, Eletródpotencál, Eletromotoros erő Láng Győző Kéma Intézet, Fza Kéma Tanszé Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest
2 Termodnama paramétere TERMODINAMIKAI PARAMÉTEREK Egy fza-éma rendszer állapotát a fza és éma jellemző összessége írja le. Azoat a jellemzőet, amelye az állapot maroszopusan egyértelmű leírására szolgálna, termodnama paraméterene nevezzü. Ilyene például: nyomás, hőmérsélet, térfogat, belső energa, entalpa, entrópa, oncentrácó, eletromotoros erő, stb. A özvetlenül mérhető paramétere az állapotjelző. A termodnama mérése célja: az adott rendszer állapotána és folyamatana valtatív és vanttatív jellemzése az állapotjelző segítségével.
3 Termodnama paramétere Egy adott rendszerben lezajló éma folyamatra s a megfelelő termodnama függvény változása lesz jellemző mntsem az adott függvény értée maga. Enne értelmében defnálhatju a éma reacóhoz apcsolódó termodnama potencálfüggvény változásoat. Írju fel a éma reacó egyenletét az alább, általános alaban: 0 A (.) ahol A a reacópartnere és a termée általános jelölése, pedg az -ed anyag sztöchometra száma, amely reatánso esetén negatív (fogyás), termée esetén pedg poztív (eletezés).
4 Kéma egyensúly Az egyes A,A 2... A reatánso mennységéne dn, dn 2,... dn megváltozása nem függetlene egymástól. A reacóoordnátát defnáló dfferencálegyenlet: Kezdet feltétel: t 0 dőpontban n n (t 0), ξ ξ( t 0) ( ) () ( ) () t ξ t ξ t n t n ξ n 0 0 d d ξ n d d () ( ) [ ] () ( ) 0 0 t ξ t ξ t n t n ξ n ξ n n n n d d... d d d () () ( ) [ ] ( ) t ξ t n t n t ξ
5 Termodnama paramétere A termodnama potencálfüggvénye jellemző
6 Termodnama paramétere Pl. az (.) egyenlet alajában megadott reacó entalpaváltozása: (2.) rh H ahol H a megfelelő ndulás anyag vagy termé parcáls molárs entalpája. Ideáls elegyeben H megegyez a tszta omponens molárs entalpájával. Általános esetben azonban H az -ed omponens parcáls molárs entalpáját jelöl az adott reacóelegyben, melyet a övetezőéppen defnálun: H H (3.) n p, T, n A defnícóból övetez, hogy H mértéegysége J/mol. j
7 Termodnama paramétere A reacó entalpaváltozását más módon s származtathatju, amely azonban értelemszerűen az (2.) egyenlettel evvalens eredményhez vezet. Ilyenor a reacó entalpaváltozását a rendszer entalpájána a reacó oordnáta szernt derváltjával írju fel: H rh (4.) ξ p, T Könnyen belátható, hogy a fent egyenlete özött a orábban felírt: n ξ összefüggés teremt meg a apcsolatot, összhangban a reacóoordnáta ξ defnáló egyenletével. n
8 Termodnama paramétere Integráls mennysége r Hdξ dξ r H ( ntegráls) (5.) Amennyben a vzsgált reacó lezajlása során a reacóentalpa a reacóoordnáta lneárs függvényéne tenthető, aor élhetün az (4.) egyenlet dfferenca hányados özelítésével: H r H ξ (6.)
9 Kéma egyensúly Kéma folyamato egyensúlya Az átalaulást jellemző általános reacóegyenlet: 0 A Kndulás anyago : Termée : előjele negatív előjele poztív A rendszer szabadentalpájána megváltozása: dg SdT + V dp + µ dn
10 Kéma egyensúly Töltött részecséet s tartalmazó rendszer esetén: ahol Többfázsú rendszer esetén pl. az α fázsban: Állandó hőmérséleten: + + ~ d d d d n µ p V T S G ( ) ( ) ϕ + F z µ n G µ n p T j,, j ~ ( ) stb., ~ α α α ϕ + F z µ µ, d d n µ G T p
11 Kéma egyensúly A szabadentalpa megváltozása: Egyensúlyban: ξ µ G t p d d, 0 d d, r µ ξ G G T p
12 Kéma egyensúly dg dξ A reacó aor megy végbe önént, ha < 0 p, T
13 Kéma egyensúly A reacó szabadentalpa-változása: Írju fel a reacóegyenletet a övetező módon: Egyensúlyban: Abszolút atvtás:, r µ G T p +, r ln a RT µ G T p A A A A A A K K µ µ µ µ µ µ K K RT µ λ λ RT µ exp ln λ λ λ λ λ λ K K
14 Kéma egyensúly Állandó hőmérséleten és nyomáson, egyensúlyban: lletve Látható, hogy állandó, a éma reacó termodnama egyensúly állandója ( ) λ ( ) +, r ln a RT µ µ G T p, r ln T p a RT G µ µ a K a a T p K RT G ln, r
15 Töltött részecsé esetén: Kéma egyensúly Ha a reacóban részt vevő omponense több fázsban s előfordulna, a reacóegyenlet így írható: ~ µ Ilyenor az egyensúly feltétele: ( a fázso szernt, az eletroéma reacóban részt α vevő ndulás és terméomponense szernt összegzést jelent.) 0 α α 0 A α α ~ α µ α 0
16 Adott egy önént végbemenő éma reacó (redoxreacó): Red () + Ox(2) Ox() + Red(2) Eletronátadás özvetlenül Rá lehet-e venn az eletronoat a erülő útra? és özben munát lehetne végeztetn velü
17
18 Játszódjana le a részfolyamato térben elválasztva! Eletroéma Cella
19
20 G r < G ξ p, T 0 Cellareacó: Zn + Cu 2+ Zn 2+ + Cu Zn e Zn Cu e Cu Danell-cella
21 G r < G ξ p, T 0 Cellareacó: 2 H2 + O2 2H2O + 4 H + 4e 2H 2 + O2 + 4 H + 4e 2H2O
22 Eletroéma cella Eletroéma nómenlatúra eletroéma cella - galváncella - eletrolzáló cella (Régebb elnevezése: galváncella - galvánelem - eletrolzáló cella)
23 Eletroéma cella Eletroéma cella Az eletroéma cellá olyan rendszere, amelyeben éma folyamat (vagy oncentrácóülönbség egyenlítődése) eletromos áramot termelhet, vagy ülső áramforrásból áramot bocsátva át rajtu, bennü éma folyamat játszatható le. A legtöbb eletroéma cella ét eletródból áll, amelye eletroltoldata özöse, vagy érntezne.
24 Eletroéma cella - celladagram Celladagram A celladagram az eletroéma cella leírására szolgál. Mnden olyan nformácót tartalmaz a celláról, am anna fza megvalósításához szüséges. A fázshatáro jelölésére függőleges választóvonalaat ( ) használun. Szaggatott függőleges választóvonallal ( ) jelöljü egymással elegyedn épes folyadéo csatlaozását, és ettős függőleges szaggatott vonal ( ) a jelölés, ha az lyen csatlaozásonál a dffúzós potencált üszöböltne tenthetjü. A celladagramban fel ell tüntetn a cellát felépítő fázso (alotórésze) halmazállapotát és összetételét (oncentrácóját) s.
25 Eletroéma cella - celladagram Celladagram Példa (általános):
26 Eletroéma cella - celladagram Celladagram Példa (onrét):
27 Eletroéma cella Közvetlenül mérhető mennysége - eletroéma cella eletromos potencálülönbsége ( apocsfeszültség ) (E), - eletromotoros erő (E MF ), - eletródpotencál (ε vagy E )
28 Eletroéma cella apocsfeszültség Az eletroéma cella eletromos potencálülönbsége A celladagramban a jobb oldalon feltüntetett eletródhoz csatlaozó fémes hozzávezetés és a bal oldal eletródhoz csatlaozó, az előbbvel azonos mnőségű fémes hozzávezetés eletromos potencáljána a ülönbsége. Ez a defnícó természetesen arra az esetre s vonatoz, ha a cellán áram foly eresztül.
29 Eletroéma cella apocsfeszültség Az eletroéma cella E eletromos potencálülönbségéne előjele az előbbe alapján meghatározott. Ha a cella áramforrásént műöd, az E előjele aor poztív, ha a celladagram jobb oldalán jelzett eletródban reducó, a bal oldalon feltüntetettben pedg oxdácó zajl. Értelemszerűen, E előjele aor negatív, ha a celladagram jobb oldalán jelzett eletródban játszód le az oxdácó, a bal oldalon feltüntetettben pedg a reducó.
30 Eletroéma cella eletromotoros erő Az eletroéma cella eletromotoros ereje (E MF ) A apocsfeszültség ama határértée, amor a cellához apcsolt ülső áramörben nem foly áram (I 0), és ha a celladagramban feltüntetett fázshatároon (a lehetséges eletrolt/eletrolt csatlaozásoat véve, tt lép fel az ún. dffúzós potencál ) lezajló valamenny töltésátlépés folyamatra, valamnt a fázsoon belül végbemenő éma folyamatora s egyensúly áll fenn. A fente szernt a mérés utasítással defnált eletromotoros erő ( művelet defnícó ) tartalmazza a nemegyensúly dffúzós potencált s.
31 Eletroéma cella eletromotoros erő A dffúzós potencál szemléltető ábrája a Fra, a macsá réme című alapműben
32 Eletroéma cella - eletródpotencál Az eletródpotencál (ε vagy E) Egy olyan eletroéma cella eletromos potencálülönbsége, amely celladagramjána bal oldalán feltüntetett eletród egyensúly állapotban van. A mért potencálülönbség eor a jobb oldal eletródna a bal oldalra vonatoztatott eletródpotencálja. A defnícó alapján nylvánvaló, hogy ha eletródpotencálról beszélün, aor mndg meg ell adn az alalmazott összehasonlító (referenca) eletródot s.
33 Eletroéma cella - eletródpotencál Ha a vzsgált (jobb oldal) eletród s egyensúly állapotban van, aor a mért eletródpotencál az ún. egyensúly eletródpotencál (ε e vagy E e ), vagy egyszerűen egyensúly potencál. A orább defnícó alapján nylvánvaló, hogy enne értée az eletroéma cella esetében használt nómenlatúrána megfelelően az adott cella eletromotoros erejével egyenlő.
34 Eletroéma cella eletromotoros erő Az E MF mérése nagy bemenő ellenállású voltmérővel
35 Eletroéma cella eletromotoros erő Az eletromotoros erő (E MF ) és a belső ellenállás (R b ) meghatározásához ülönböző, smert nagyságú ellenállásoat (R ) apcsolun a cellára. Mérjü a örben folyó I áramot és/vagy az E apocsfeszültséget (a terhelő ellenállásora eső feszültséget). A belső ellenállás és az eletromotoros erő meghatározása E E MF R b I E MF b R b E R Y a + bx b R, a E MF
36 Eletroéma cella eletromotoros erő R : ( terhelő ) ellenállás ( fogyasztó ) R B : A voltmérő bemenő ellenállása R b : A cella belső ellenállása E MF : eletromotoros erő
37 Eletroéma cella eletromotoros erő
38 Eletroéma cella eletromotoros erő A apocsfeszültség a ülső örben folyó áram függvényében
39 Eletroéma cella eletromotoros erő Nytott csapállás: Az llesztett egyenes ét paramétere: a,0097 V b -5, Ω A paramétere szórása: S a, V S b 22,9654 Ω Zárt csapállás: Az llesztett egyenes ét paramétere: a,0982 V b -4, Ω A paramétere szórása: S a 4, V S b 29,83 Ω
40 Eletroéma cella eletromotoros erő Nytott csapállás: A meredeség megbízhatóság (onfdenca) ntervalluma (Ha statsztus bztonságna 95% -ot választju, aor α 5%, f n - 2 6, t α 2,447.) b ± t α S b (-5558,46 ± 56,9) Ω Innen a galváncella belső ellenállásána hbahatára (R b -b): R b (55,58± 0,056) Ω A tengelymetszet (a) megbízhatóság ntervalluma: a ± tα Sa (,0097 ± 0,00042) V A galváncella eletromotoros erejéne hbahatára: EMF (,0097 ± 0,00042) V
41 Eletroéma cella eletromotoros erő Zárt csapállás: A meredeség megbízhatóság (onfdenca) ntervalluma (Ha statsztus bztonságna 95% -ot választju, aor α 5%, f n - 2 6, t α 2,447.) b ± t α S b ( ± 725) Ω Innen a galváncella belső ellenállásána hbahatára (R b -b): R b (426,2 ± 7,) Ω A tengelymetszet (a) megbízhatóság ntervalluma: a ± tα Sa (,0982 ± 0,043) V A galváncella eletromotoros erejéne hbahatára: EMF (,098 ± 0,03) V
42 Eletroéma cella eletromotoros erő Az eletromotoros erő mérése ompenzácós módszerrel Normálelem, I G 0 E E N c,n R c,n E R Vzsgált cella, I G 0 E E MF E E MF N c,mf E E MF R N R R c,mf c,n R R c,mf c,mf c,n CPS E R CPS
43 A Weston-féle normálelem Eletroéma cella eletromotoros erő
44 Eletroéma cella eletromotoros erő Állítsu össze az alább cellát, és mérjü meg az eletromotoros erejét! Pt(s) Hg(l) Cl () s 2 KCl ( aq. ) KNO 3 ( aq. ) CuSO ( aq. ) MgSO4( aq. ) Hg Cu(s) sat. sat. c,c CuSO 4 MgSO 4 Ügyelnün ell arra, hogy az oldat onerőssége állandó legyen, ezért a hígítást 0, mol/dm -3 oncentrácójú magnézum-szulfát oldattal végezzü. c CuSO 4 + c MgSO 4 0, mol dm 3
45 Eletroéma cella eletromotoros erő Az eletromotoros erő a réz-szulfát oncentrácójána függvényében
46 Eletroéma cella eletromotoros erő A cella eletromotoros ereje a réz-szulfát oncentrácójána függvényében
47
48
Elektrokémia Kiegészítés a praktikumhoz Elektrokémiai cella, Kapocsfeszültség, Elektródpotenciál, Elektromotoros erı.
Elektrokémia 2012. Kiegészítés a praktikumhoz Elektrokémiai cella, Kapocsfeszültség, Elektródpotenciál, Elektromotoros erı Láng Gyızı Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem
RészletesebbenElektrokémia 02. (Biologia BSc )
Elektokéma 02. (Bologa BSc ) Elektokéma cella, Kapocsfeszültség, Elektódpotencál, Elektomotoos eő Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék Eötvös Loánd Tudományegyetem Budapest Temodnamka paaméteek TERMODINAMIKAI
RészletesebbenELEKTROKÉMIA GALVÁNCELLÁK ELEKTRÓDOK
LKTOKÉMIA GALVÁNCLLÁK LKTÓDOK GALVÁNCLLÁK - olyan rendszere, amelyeben éma folyamat (vagy oncentrácó egyenlítdés) eletromos áramot termelhet vagy áramforrásból rajtu áramot átbocsátva éma folyamat játszódhat
RészletesebbenElektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző
lektrokéma 03. Cellareakcó potencálja, elektródreakcó potencálja, Nernst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Cellareakcó Közvetlenül nem mérhető (
Részletesebben2.2.36. AZ IONKONCENTRÁCIÓ POTENCIOMETRIÁS MEGHATÁROZÁSA IONSZELEKTÍV ELEKTRÓDOK ALKALMAZÁSÁVAL
01/2008:20236 javított 8.3 2.2.36. AZ IONKONCENRÁCIÓ POENCIOMERIÁ MEGHAÁROZÁA IONZELEKÍ ELEKRÓDOK ALKALMAZÁÁAL Az onszeletív eletród potencálja (E) és a megfelelő on atvtásána (a ) logartmusa özött deáls
RészletesebbenEA. Elektrokémia alap mérés: elektromotoros erő és kapocsfeszültség mérése a Daniell cellában, az EMF koncentráció függése
EA. Elektrokémia alap mérés: elektromotoros erő és kapocsfeszültség mérése a Daniell cellában, az EMF koncentráció függése Előkészítő előadás 2018.02.19. Alapfogalmak Elektrokémiai cella: olyan rendszer,
RészletesebbenAlapvető elektrokémiai definíciók
Alapvető elektrokéma defnícók Az elektrokéma cella Elektródnak nevezünk egy onvezető fázssal (másodfajú vezető, pl. egy elektroltoldat, elektroltolvadék) érntkező elektronvezetőt (elsőfajú vezető, pl.
RészletesebbenElektrokémia 03. (Biologia BSc )
lektokéma 03. (Bologa BSc ) Cellaeakcó potencálja, elektódeakcó potencálja, Nenst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loánd Tudományegyetem Budapest Cellaeakcó Közvetlenül nem méhető
Részletesebben8.1. Galváncella (elektrokémiai cella) elektromotoros erejének mérése
letroémiai alapmérés 8.. Galváncella (eletroémiai cella) eletromotoros erejéne mérése I. Mérési feladat: Galváncella eletromotoros erejéne ( ) és apocsfeszültségéne mérése, galváncella első ellenállásána
RészletesebbenElektrokémia 05. Elektródreakciók kinetikája. Láng Győző. Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest
Eletroém 5. Eletródreó netá Láng Győző Kém Intézet, Fz Kém Tnszé Eötvös Loránd Tudományegyetem Budpest Átlépés polrzáó ( z ) ( e z e ) ( e) S W G v,,, G v,,, z ϕ αzf G G, ( ) ϕ zf α G G 1, ϕ αzf G
RészletesebbenElektrokémia 05. Elektródreakciók kinetikája. Láng Győző. Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem
Eletroém 5. Eletródreó netá Láng Győző Kém Intézet, Fz Kém Tnszé Eötvös Loránd Tudományegyetem Budpest Átlépés polrzáó ( z ) ( e z e ) ( e) S W ,, G G v,, v, z, G G, αzf F ϕ, G G 1 ( α ) zf ϕ zf,,
RészletesebbenElektrokémiai fémleválasztás. Alapok: elektródok és csoportosításuk
Elektrkéma fémleválasztás Alapk: elektródk és csprtsításuk Péter László Elektrkéma fémleválasztás Elektródk és csprtsításuk - 1 Elektrkéma reakcó, elektród Mely reakcókat nevezzük elektrkéma reakcóknak?
RészletesebbenHIBAJEGYZÉK az Alapvető fizikai kémiai mérések, és a kísérleti adatok feldolgozása
HIBAJEGYZÉK az Alapvető fzka kéma mérések, és a kísérlet adatk feldlgzása címü jegyzethez 2008-070 Általáns hba, hgy a ktevőben lévő negatív (-) előjelek mndenhnnan eltűntek a nymtatás srán!!! 2. Fejezet
RészletesebbenVÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZTÉVFOLYAM 2006
ÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZÉFOLYAM 6. Az elszgetelt rendszer határfelületén át nem áramlk sem energa, sem anyag. A zárt rendszer határfelületén energa léhet át, anyag nem. A nytott rendszer
RészletesebbenSZÁMOLÁSI FELADATOK. 2. Mekkora egy klíma teljesítménytényező maximális értéke, ha a szobában 20 C-ot akarunk elérni és kint 35 C van?
SZÁMOLÁSI FELADATOK 1. Egy fehérje kcsapásához tartozó standard reakcóentalpa 512 kj/mol és standard reakcóentrópa 1,60 kj/k/mol. Határozza meg, hogy mlyen hőmérséklettartományban játszódk le önként a
RészletesebbenAz entrópia statisztikus értelmezése
Az entrópa statsztkus értelmezése A tapasztalat azt mutatja hogy annak ellenére hogy egy gáz molekulá egyed mozgást végeznek vselkedésükben mégs szabályszerűségek vannak. Statsztka jellegű vselkedés szabályok
RészletesebbenTermodinamikai bevezető
Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren
RészletesebbenKLASSZIKUS TERMODINAMIKA
Klasszkus termodnamka KLASSZIKUS ERMODINAMIKA Póta György: Modern fzka kéma (Dgtáls ankönyvtár, 2013), 1.1 fejezet P. W. Atkns: Fzka kéma I. (ankönyvkadó, Budapest, 2002) Amkor először tanulod, egyáltalán
RészletesebbenMechanizmusok vegyes dinamikájának elemzése
echanzmuso vegyes dnamáána elemzése ntonya Csaba ranslvana Egyetem, nyagsmeret Kar, Brassó. Bevezetés Komple mechanzmuso nemata és dnama mozgásvszonyana elemzése nélülözhetetlen a termétervezés első szaaszaban.
RészletesebbenEzt kell tudni a 2. ZH-n
Ezt ell tudni a. ZH-n Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet A sebességi együttható nyomásfüggése 1 Sebességi együttható nyomásfüggése 1. unimoleulás bomlás mintareació: H O bomlása H O + M = OH + M uni is
RészletesebbenElektrokémia 04. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, termodinamikai paraméterek meghatározása példa. Láng Győző
Elektokémi 04. Cellekció potenciálj, elektódekció potenciálj, temodinmiki pméteek meghtáozás péld Láng Győző Kémii Intézet, Fiziki Kémii Tnszék Eötvös Loánd Tudományegyetem Budpest Az elmélet lklmzás konkét
Részletesebben13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52
13 Elektrokémia 13-1 Elektródpotenciálok mérése 13-2 Standard elektródpotenciálok 13-3 E cella, ΔG és K eq 13-4 E cella koncentráció függése 13-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 13-6 Korrózió:
RészletesebbenÁltalános Kémia, 2008 tavasz
9 Elektrokémia 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-2 Standard elektródpotenciálok 9-3 E cell, ΔG, és K eq 9-4 E cell koncentráció függése 9-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal
RészletesebbenJELEK ÉS RENDSZEREK PÉLDATÁR
Írta: PLETL SZILVESZTER MAGYAR ATTILA JELEK ÉS RENDSZEREK PÉLDATÁR Egyetem tananyag COPYRIGHT: 6, Dr. Pletl Szlveszter, Szeged Tudományegyetem Természettudomány és Informata Kar Műsza Informata Tanszé;
RészletesebbenRedox reakciók. azok a reakciók, melyekben valamely atom oxidációs száma megváltozik.
Redox reakciók azok a reakciók, melyekben valamely atom oxidációs száma megváltozik. Az oxidációs szám megadja, hogy egy atomnak mennyi lenne a töltése, ha gondolatban a kötő elektronpárokat teljes mértékben
Részletesebben7 Elektrokémia. 7-1 Elektródpotenciálok mérése
7 Elektrokémia 7-1 Elektródpotenciálok mérése 7-2 Standard elektródpotenciálok 7-3 E cell, ΔG, és K eq 7-4 E cell koncentráció függése 7-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 7-6 Korrózió: nem kívánt
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, szept. 1
Gngl Zolán, Szeged, 8. 8 szep. 8 szep. z Ohm örvény, Krchhoff örvénye érvényese z alarészeen eső feszülség és áram pllanany érée nem mndg arányos apcsola ovábbra s lneárs 8 szep. 3 d di L d I I Feszülség
RészletesebbenA REAKCIÓKINETIKA ALAPJAI
A REAKCIÓKINETIKA ALAPJAI Egy kémiai reakció sztöchiometriai egyenletének általános alakja a következő formában adható meg k i=1 ν i A i = 0, (1) ahol A i a reakcióban résztvevő i-edik részecske, ν i pedig
RészletesebbenA szita formula és alkalmazásai. Gyakran találkozunk az alábbi kérdéssel, sokszor egy összetett feladat részfeladataként.
A szta formula és alalmazása. Gyaran találozun az alább érdéssel, soszor egy összetett feladat részfeladataént. Tentsün bzonyos A 1,...,A n eseményeet, és számítsu anna a valószínűségét, hogy legalább
RészletesebbenA standardpotenciál meghatározása a cink példáján. A galváncella működése elektrolizáló cellaként Elektródreakciók standard- és formálpotenciálja
Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás VII-VIII. (október 17.) Az elektródok típusai A standardpotenciál meghatározása a cink példáján Számítási példák galvánelemekre Koncentrációs elemek
Részletesebben4. Blokk Az elektrolízis tanulmányozása kémia BSc II. a leírást készítette: Vesztergom Soma
4. Blo Az eletrolízs tnulmányozás ém BSc II. leírást észítette: Vesztergom Som 1.) Bevezetés A fz-ém lbortórumbn vló eddg műödésün során már bzonyos tpsztltor tettün szert z ármmentes potencál méréséne
RészletesebbenFizika labor zh szept. 29.
Fzka laor zh 6. szept. 9.. Mar nén évek óta a sark pékségen vesz magának 8 dkg-os rozskenyeret. Hazaérve mndg lemér, hány dkg-os kenyeret kapott aznap, és statsztkát készít a kenyerek tömegének eloszlásáról.
Részletesebben3. előadás Reaktorfizika szakmérnököknek TARTALOMJEGYZÉK. Az a bomlás:
beütésszám. előadás TARTALOMJEGYZÉK Az alfa-bomlás Az exponenciális bomlástörvény Felezési idő és ativitás Poisson-eloszlás Bomlási sémá értelmezése Bomlási soro, radioatív egyensúly Az a bomlás: A Z X
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, :41 Elektronika - Váltófeszültségű házatok
Gngl Zolán, Szeged, 6. 6.. 3. 7:4 Elerona - Válófeszülségű házao 6.. 3. 7:4 Elerona - Válófeszülségű házao z Ohm örvény, Krchhoff örvénye érvényese z alarészeen eső feszülség és áram pllanany érée nem
RészletesebbenDr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007)
A Fibonacci-sorozat általános tagjára vontozó éplet máséppen is levezethető A 149 Feladatbeli eljárás alalmas az x n+1 ax n + bx, n 1 másodrendű állandó együtthatós lineáris reurzióal adott sorozato n-edi
RészletesebbenRedox reakciók. azok a reakciók, melyekben valamely atom oxidációs száma megváltozik.
Redox reakciók azok a reakciók, melyekben valamely atom oxidációs száma megváltozik. Az oxidációs szám megadja, hogy egy atomnak mennyi lenne a töltése, ha gondolatban a kötő elektronpárokat teljes mértékben
RészletesebbenA Ga-Bi OLVADÉK TERMODINAMIKAI OPTIMALIZÁLÁSA
A Ga-B OLVADÉK TRMODINAMIKAI OPTIMALIZÁLÁSA Végh Ádám, Mekler Csaba, Dr. Kaptay György, Mskolc gyetem, Khelyezett Nanotechnológa tanszék, Mskolc-3, gyetemváros, Hungary Bay Zoltán Közhasznú Nonproft kft.,
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenEgy negyedrendű rekurzív sorozatcsaládról
Egy negyedrendű rekurzív sorozatcsaládról Pethő Attla Emlékül Kss Péternek, a rekurzív sorozatok fáradhatatlan kutatójának. 1. Bevezetés Legyenek a, b Z és {1, 1} olyanok, hogy a 2 4b 2) 0, b 2 és ha 1,
RészletesebbenELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás
Elekrtokémia 1 ELEKTROKÉMIA Elektromos áram: - fémekben: elektronok áramlása - elektrolitokban: ionok irányított mozgása Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás Galvánelem: elektromos
RészletesebbenReakciókinetikai modellezés
Reacóneta modellezés Turány Tamás ELTE Kéma Intézet Reacóneta Laboratórum 017. Reacómechanzmuso vzsgálata önyv Ajánlott olvasmány: Turány Tamás Reacómechanzmuso vzsgálata Aedéma Kadó, 010 ELTE TTK önyvtár:
RészletesebbenElegyek. Fizikai kémia előadások 5. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. Elegyedés
Elegyek Fzka kéma előadások 5. Turány Tamás ELTE Kéma Intézet Elegyedés DEF elegyek: makroszkokusan homogén, többkomonensű rendszerek. Nemreaktív elegyben kéma reakcó nncs, de szerkezet változás lehet!
RészletesebbenELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 15. (XII.14) Irreverzibilis termodinamika Diffúzió
λ x ELTE II. Fzkus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 15. (XII.14) Irreverzbls termodnamka Dffúzó Az átlagos szabad úthossz (λ) és az átlagos ütközés dı (τ): λ = < v> τ A N = n (A x); A σ σ π (2r)
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Redoxiegyenletek rendezésének általános lépései Példák fémoldódási egyenletek rendezésére Halogénvegyületek reakciói A gyakorlaton vizsgált redoxireakciók
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás
RészletesebbenA feladatok megoldása
A feladato megoldása A hivatozáso C jelölései a i egyenleteire utalna.. feladat A beérezési léps felszíne fölött M magasságban indul a mozgás, esési ideje t = M/g. Ezalatt a labda vízszintesen ut utat,
RészletesebbenA JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA
A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projet eretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszéén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA klasszikus mechanika elvei
1. fejezet A lasszus mechana elve Vrtuáls muna elve, D'Alembert-elv, Hamlton-elv. Legsebb hatás elve. Lagrangeféle els fajú és másodfajú mozgásegyenlete. Hamlton függvény, anonus egyenlete. Kanonus transzformácó.
Részletesebben15_sebessegi_egyenlet.pptx
A reacióinetia tárgyalásána szintjei: I. FORMÁLIS REAKCIÓKINETIKA maroszópius szint matematiai leírás II. REAKCIÓMECHANIZMUSOK TANA moleuláris értelmező szint (mechanizmuso) III. A REAKCIÓSEBESSÉG ELMÉLETEI
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenH + H + X H 2 + X 2 NO + O 2 = 2 NO 2
ÖSSZETETT REAKCIÓK MECHANIZMUSA I. Györeació - Gyöö, atomo ombinációja, reombinációja semleges moleuláá. - Gyaorlatilag nem igényel ativálási energiát. - Azonban az ütözésü inetius energiája ismét szétlöheti
RészletesebbenJellemző redoxi reakciók:
Kémia a elektronátmenettel járó reakciók, melynek során egyidejű elektron leadás és felvétel történik. Oxidáció - elektron leadás - oxidációs sám nő Redukció - elektron felvétel - oxidációs sám csökken
RészletesebbenElektrokémia B01. Mi a ph? Láng Győző. Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest
Elektrokémia B01 Mi a ph? Láng Győző Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Mi a ph? 1:48:51 Természetesen mindenki tudja, hogy mi az a ph, hiszen tanulta az iskolában...
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenReakciókinetikai modellezés
Reacóneta modellezés Turány Tamás ELTE Kéma Intézet Reacóneta Laboratórum 018. Reacómechanzmuso vzsgálata önyv Ajánlott olvasmány: Turány Tamás Reacómechanzmuso vzsgálata Aedéma Kadó, 010 ELTE TTK önyvtár:
RészletesebbenÖt előadás a fizika történetéből, 2
Öt előadás a fza történetéből, 2 A mechana elve Az első előadásban a program megfogalmazása mellett a mechana newton tárgyalásával és a mozgásegyenleteből övetező megmaradás tételeel foglaloztam. Ismétlésént
Részletesebben7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL
7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL Számos technológiai folyamat, kémiai reakció színtere gáz, vagy folyékony közeg (fluid közeg). Gondoljunk csak a fémek előállításakor
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG
RészletesebbenÁltalános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)
Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám
RészletesebbenI. A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL
A primitív függvény és a határozatlan integrál 5 I A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL Gyaorlato és feladato ( oldal) I Vizsgáld meg, hogy a övetező függvényene milyen halmazon van primitív
RészletesebbenTARTALOM. 8. Elegyek és oldatok 2
TARTALOM 8. Elegyek és oldatok 8.. A kéma otencál 3 8.. A fázsegyensúlyok feltétele 8 8.3. A Gbbs-féle fázsszabály 0 8.4. Az elegykéződésre jellemző mennységek 3 8.5. Parcáls molárs mennységek 7 8.6. A
RészletesebbenKÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Kémia középszint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei
RészletesebbenFizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz
Fizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz A házi feladatok beadhatóak vagy papír alapon (ez a preferált), vagy e-mail formájában is az rkinhazi@gmail.com címre. E-mail esetén ügyeljetek a
RészletesebbenFüggvények hatványsorba fejtése, Maclaurin-sor, konvergenciatartomány
Függvénye hatványsorba fejtése, Maclaurin-sor, onvergenciatartomány Taylor-sor, ) Állítsu elő az alábbi függvénye x helyhez tartozó hatványsorát esetleg ülönféle módszereel) éa állapítsu meg a hatványsor
RészletesebbenA 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 0/04 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi erseny második forduló MATEMATIKA I KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató A 57 olyan háromjegyű szám, amelynek számjegyei
RészletesebbenA MOLEKULADINAMIKAI MÓDSZEREK SZISZTEMATIKUS TÁRGYALÁSA: KLASSZIKUS DINAMIKA A POSTERIORI KORREKCIÓJA
A MOLEKULADINAMIKAI MÓDSZEREK SZISZTEMATIKUS TÁRGYALÁSA: KLASSZIKUS DINAMIKA A POSTERIORI KORREKCIÓJA KLASSZIKUS DINAMIKA Klasszkus magok mozognak egy elre elkészített potencálfelületen. Potencálfelület
RészletesebbenPermutációegyenletekről
Permutációegyenleteről Tuzson Zoltán tanár, Széelyudvarhely Az elemi ombinatoriában n elem egy ermutációján az n darab elem egy meghatározott sorrendjét (sorbarendezését) értjü. Legyen az n darab elem
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenAz enzimkinetika alapjai
217. 2. 27. Dr. olev rasziir Az enziinetia alapjai 217. árcius 6/9. Mit ell tudni az előadás után: 1. 2. 3. 4. 5. Miért van szüség inetiai odellere? A Michaelis-Menten odell feltételrendszere A inetiai
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
Részletesebben= 163, 63V. Felírható az R 2 ellenállásra, hogy: 163,63V. blokk sorosan van kapcsolva a baloldali R 1 -gyel, és tudjuk, hogy
Határozzuk meg és ellenállások értékét, ha =00V, = 00, az ampermérő 88mA áramot, a voltmérő,v feszültséget jelez! Az ampermérő ellenállását elhanyagolhatóan kicsinek, a voltmérőét végtelen nagynak tekinthetjük
RészletesebbenHOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA
HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA I. Az elektrokémia áttekintése. II. Elektrolitok termodinamikája. A. Elektrolitok jellemzése B. Ionok termodinamikai képződési függvényei C.
Részletesebben2 Wigner Fizikai Kutatóintézet augusztus / 17
Táguló sqgp tűzgömb többkomponensű kéma kfagyása Kasza Gábor 1 és Csörgő Tamás 2,3 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem 2 Wgner Fzka Kutatóntézet 3 Károly Róbert Főskola 2015. augusztus 17. Gyöngyös - KRF 1
Részletesebben3. előadás Stabilitás
Stabilitás 3. előadás 2011. 09. 19. Alapfogalmak Tekintsük dx dt = f (t, x), x(t 0) = x 0 t (, ), (1) Jelölje t x(t; t 0, x 0 ) vagy x(.; t 0, x 0 ) a KÉF megoldását. Kívánalom: kezdeti állapot kis megváltozása
RészletesebbenA kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata 9a. mérés B4.9
A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata 9a. mérés B4.9 Név: Pitlik László Mérés dátuma: 2014.12.04. Mérőtársak neve: Menkó Orsolya Adatsorok: M24120411 Halmy Réka M14120412 Sárosi
Részletesebbenazonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra
4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra
RészletesebbenELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás
ELEKTROKÉMIA 1 ELEKTROKÉMIA Elektromos áram: - fémekben: elektronok áramlása - elektrolitokban: ionok irányított mozgása Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás Galvánelem: elektromos
RészletesebbenKémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
Részletesebbenrendszer: a világ általunk vizsgált, valamilyen fallal (részben) elhatárolt része környezet: a világ rendszert körülvevő része
I. A munka ogalma, térogat és egyéb (hasznos) munka. II. A hő ogalma. III. A belső energa denícója és molekulárs értelmezése. I. A termodnamka első őtételének néhány megogalmazása.. Az entalpa ogalma,
RészletesebbenÁltalános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1
2008. október 10. A1 Rendezze az alábbi egyenleteket! (5 2p) 3 H 3 PO 3 + 2 HNO 3 = 3 H 3 PO 4 + 2 NO + 1 H 2 O 2 MnO 4 + 5 H 2 O 2 + 6 H + = 2 Mn 2+ + 5 O 2 + 8 H 2 O 1 Hg + 4 HNO 3 = 1 Hg(NO 3 ) 2 +
RészletesebbenAnyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)
Anyagtudomány Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák) Kétkomponensű fémtani rendszerek fázisai és szövetelemei Folyékony, olvadék fázis Színfém (A, B) Szilárd oldat (α, β) (szubsztitúciós, interstíciós)
Részletesebben71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:
Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati
RészletesebbenSzent István Egyetem KÖRNYEZETBARÁT TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZELVEZETŐ RENDSZER PARAMÉTEREINEK VIZSGÁLATA. Doktori (Ph.D.) értekezés.
Szent István Egyetem KÖRNYEZETBARÁT TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZELVEZETŐ RENDSZER PARAMÉTEREINEK VIZSGÁLATA Dotor (Ph.D.) érteezés Fábry Gergely Gödöllő 2009. A dotor sola megnevezése: Műsza Tudomány Dotor Isola
RészletesebbenEredeti Veszprémi T. (digitálisan Csonka G) jegyzet: X. és XI. fejezet
2012/2013 tavasz félév 11. óra Oldatok vezetőképessége Vezetőképesség, elektromos ellenállás, fajlagos mennységek, cellaállandó Erős elektroltok fajlagos ellenállása és vezetőképessége Komplexképződés
RészletesebbenModern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 011. okt. 04. A mérés száma és címe: 1. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 011. dec. 1. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenHETEROGÉN ELEKTROKÉMIAI RENDSZEREK EGYENSÚLYAI I. GALVÁNCELLÁK
HTROGÉN LKTROKÉMIAI RNDSZRK GYNSÚLYAI I GALVÁNCLLÁK evezetés a heteogén (egyensúly ÉS nem-egyensúly) elektokéma endszeekbe: az elektódok A vzsgált endszeek: töltött észecskéket tatalmazó többfázsú temodnamka
Részletesebben= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t
4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy
RészletesebbenMetabolikus utak felépítése, kinetikai és termodinamikai jellemzésük
218. 2. 9. Dr. olev rasziir Metabolius uta felépítése, inetiai és terodinaiai jellezésü 218. február 16. http://seelweis.hu/bioeia/hu/ 2 1 218. 2. 9. terodinaia ásodi törvénye (spontán folyaato iránya
RészletesebbenFuzzy Rendszerek és Genetikus Algoritmusok
Fuzzy endszere és Genetus lgortmuso Előadás vázlat előadás Felhasznált Irodalom: Összeállította: armat István Ph.D., egyetem adjuntus ózsa Pál: neárs algebra és alalmazása. Budapest, 99. [] Sajátérté-eladat
RészletesebbenBUDAPESTI MŰ SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR VASÚTI JÁRMŰVEK ÉS JÁRMŰRENDSZERANALÍZIS TANSZÉK
BUDAPESTI MŰ SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR VASÚTI JÁRMŰVEK ÉS JÁRMŰRENDSZERANALÍZIS TANSZÉK MÉRNÖKI MATAMATIKA Segédlet a Bessel-függvények témaköréhez a Közlekedésmérnök
Részletesebben,...,q 3N és 3N impulzuskoordinátával: p 1,
Louvlle tétele Egy tetszőleges klasszkus mechanka rendszer állapotát mnden t dőpllanatban megadja a kanónkus koordnáták összessége. Legyen a rendszerünk N anyag pontot tartalmazó. Ilyen esetben a rendszer
RészletesebbenElektrokémiai preparátum
Elektrokémiai preparátum A laboratóriumi gyakorlat során elvégzendő feladat: Nátrium-hipoklorit oldat előállítása elektrokémiai úton; az oldat hipoklorit tartalmának meghatározása jodometriával. Daniell-elem
RészletesebbenKémiai egyensúly. Fizikai kémia előadások 6. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. ν j sztöchiometriai együttható
émiai egyensúly Fizikai kémia előadások 6. Tuányi Tamás ELTE émiai Intézet Sztöchiometiai együttható ν sztöchiometiai együttható általános kémiai eakció: (a temokémiában használtuk előszö) ν A 0 ν A eaktánsa
RészletesebbenKövetelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv
Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel
RészletesebbenMakroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).
Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez, kvantitatív leírásához. Szerkezeti anyagok tulajdonságainak változása
RészletesebbenKémiai alapismeretek 11. hét
Kémiai alapismeretek 11. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2011. május 3. 1/8 2009/2010 II. félév, Horváth Attila c Elektród: Fémes
RészletesebbenElektromos áramkörök és hálózatok, Kirchhoff törvényei
TÓTH : Eletroos ára/ (ibővített óravázlat) Eletroos áraörö és hálózato, Kirchhoff törvényei gyaorlatban az eletroos ára ülönböző vezetőrendszereben folyi gen fontos, hogy az áraot fenntartó telepe iseretében
Részletesebben2 ahol α a relére jellemző belső szög. A fázisszögrelé karakterisztikája az alábbi ábrán figyelhető meg.
VEL.6 mpedancia-mérés szög- és mérlegelven. A távolsági védelem elve, elépítése egymérőelemes esetben. ülönböző zárlato impedanciamérése. Távolsági védelme oozatszámítása. mpedanciamérés szögelv segítségével
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenBevezetés a kémiai termodinamikába
A Sprnger kadónál megjelenő könyv nem végleges magyar változata (Csak oktatás célú magánhasználatra!) Bevezetés a kéma termodnamkába írta: Kesze Ernő Eötvös Loránd udományegyetem Budapest, 007 Ez az oldal
Részletesebben