T A R T A L O M. Hagyományos vagy új dramaturgia? F E K E T E S Á N D O R. A szecsuáni jólélek a Nemzetiben A L M Á S I M I K L Ó S.

Átírás

1

2 T A R T A L O M A S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I SZÖVETSÉG F O L Y Ó I R A T A V. ÉVFOLYAM 4. SZÁM Á P R IL I S Hgyományos vgy új drmturgi? F E K E T E S Á N D O R A nyitott színpdról (1) O S Z T O V I T S L E V E N T E Elfogult rögtönzések ktuális témákr (6) FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R I V Á N SZERKESZTŐ: CS. TÖRÖK M Á R I A Szerkesztőség: Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk. Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút A kidásért felel: Sl Sándor igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlpirodánál (KHI, Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámlár. Előfizetési díj: 1 évre 144,- Ft, 1/2 évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 12,- Ft Külföldön előfizethető Kultúr külföldi képviselőinél Indexszám: Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó játékszín A szecsuáni jólélek Nemzetiben A L M Á S I M I K L Ó S Brecht rejtjeles üzenetei - mához (7) S Z I L Á D I J Á N O S A példázt újrteremtése (10) S A Á D K A T A L I N A megszerkesztett játéktér (14) O S Z T O V I T S L E V E N T E Nevezzük blöffnek, mindegy (19) B A R T A A N D R Á S Bábuk? Emberek? (22) S Z Á N T Ó J U D I T Nemcsk z árnyék tudj... (26) P Á L Y I A N D R Á S Mgyr drámák Romániából (29) S Z Á N T Ó E R I K A A színész igzság (33) B E R K E S E R Z S É B E T Az igzságok kérlelhetetlen hirdetője (35) N Á N A Y I S T V Á N Fesztivál - ifj. Horváth István emlékére (38) A CÍMLAPON: Mányi Zsuzs, Gyuly Károly, Versényi László, Moór Mrinn, Szcsvy László, Törőcsik Mri, Károlyi Irén és Kun Tibor A szecsuáni jólélekben (Nemzeti Színház) (lklády László felv.) műhely K Ö P E C Z I BÓCZ I S T V Á N Arcok és álrcok (41) SZ. V. G I P P I U S Z A színészi tehetség vizsgált (43) n é g y s z e m k ö z t F Ö L D E S A N N A A kritiki bszurd" drám (46)

3 Hgyományos vgy új drmturgi? FEKETE SÁNDOR A nyitott színpdról és egy színdrb három változtáról Bevezetésül: egy kis életrjz Nem kell megijedni, nem sok. De h már bbn megtiszteltetésben részesültem, hogy SZÍNHÁZ olvsóink szín-pdi terveimről, elképzeléseimről beszélhetek, meg kell mgyráznom, hogyn lettem élemedett korombn szerző. Mondhtnám persze zt is, hogy lírához már túl öreg vgyok, regényhez pedig még nem elég öreg, s így be kell érnem drámávl. De z z igzság, hogy ennél zért több vonz színházhoz. Kmszkori két versfüzetem után hrmdik nyomttott munkám egy színdrb volt, tyi brátomml közösen írtm, Dunántúlon még rndlírozó németek ellen. Középfjú" színmű volt, mennyiben középen állt egy népszínmű és egy proletkultos gitk között. Ilyen nyomtékos drámírói kezdet után csk z lklmt vártm, hogy folytt-hssm pályát, z lklmt népi kollégiumok feloszltás teremtette meg, mikor is elhgytm bölcsészegyetemet, és felvétettem mgm színművészeti kdémi rendezői szkár. Jól is éreztem ott mgm, de zokbn forgtgos évek-ben z ember nem mrdhtott sokáig egy helyen - pár hét után elődóvá léptettek elő kéthárom főiskolán, miért is huszonegy éves fejjel szomorún búcsút mondtm rendezői szknk és perspektíváknk. Hánytott életem során ezután néhány éven át színikritikákt is kellett írogtnom, egykori évfolymtársim produkcióiról is, mjd lklmm nyílt rr, hogy hosszn és elmélyülten tnulmányozhssm drámírók tnítójánk, Willim Shkespere mesternek műveit. Nem tnultm meg belőlük olyn szépen ngolul, mint z tiszteletre méltó mtőr Mcbeth-fordító, ki nnk idején Shkespere nyelvén szónokolt southmptoni kikötőben, de drámcsinálási kedvem ismét feltámdt. Folyosói szümpozion című, még később írott munkámbn gyengéden céloztm is rr, hogy kellő bizttás esetén hjlndó volnék vlmiféle történetbölcseleti-sztirikus játék elkövetésére. A könyv megjelent, és én áhíttosn várkoztm, elérti-e vlki illetékes feljánlkozásomt. A mgyr színházi viszonyok ismeretében előre ki lehetett számítni, hogy h egyáltlán lesz válllkozó, ki lesz z. Úgy is lett - Kzimir Károlyék jelentkeztek, de meglepetésemre nem z őserdeiemberevő történet színpdr vitelét, hnem Folyosói szümpozion drmtizálását jánlották. Némi tűnődés után mégis megegyeztünk z emberevőkben, kiket zután Tháli Stúdió - nem én kérkedem így, kritikusok mondták - igen multságos elődásbn prezentáltk z érdeklődő pestieknek. Miután ilyen módon Tháli Színház vezetőire hárítottm teljes irodlomtörténeti felelősséget zért, hogy engem vissz- (vgy: he-) eresztettek világot jelentő deszkákr, rról kell beszámolnom, hogyn jutottm cl következő drbig, melyet, h minden jól megy, c cikk megjelenésekor már lát-htott Huszonötödik Színház néhány száz nézője. De ezt történetet már párbeszédes formábn dom elő, hogy kevésbé legyek unlms. Vn nekem ugynis egy igen közeli s kicsit destruktív hjlmú brátom, bizonyos Sándor, vele szoktm megbeszélni kényesebb ügyeimet. Ezúttl is így történt. Folytssuk hát párbeszédben Én: Sándor, szeretnék egy új drbot... 0 : Tégy őszinte vllomást, mennyit kptál z őserdei szümpozion bemuttójáért? En: Hát... egészen pontosn... premierért 31 forint 42 fillért. Tudod, protokoll-elődás... 0 : Micsod mzochisták ezek színházi direktorok! A drág jegyet ingyen dják kritikusoknk, csk hogy zok kellően ostorozhssák produkciókt! Én: Képzeld, milyen bősz lenne MGP vgy Kolti némely drbtól, h még fizetnie is kellene jegyért! De nem krlk becspni, később zután, mikor már olyn nézők is jöttek, kik vásárolni szokták jegyeket, 'egy-egy este 200 egynéhány forintot is megkerestem drbbl. 0 : Hvont kétszer-háromszor kétszáz forint... Mínusz dó... Ember, hát érdemes ezért gyilkolni z idegrendszeredet meg... Én: Ne csk z összeget nézd, hnem megszerzés módját: is. Az főélvezet z egészben. Ülök otthon, lenge öltözékben, és nézem Migret felügyelőt tévében. Vgy netán Hruz Mári XVII. százdi őseinek szármzási dtin merengek. Vgy éppen kivonulok rkprtr márnázni. S míg én így lzsálok, közben Inke Lciról folyik. verejték színpdon, Gór-Ngy meg didereg bikiniben, s zután két hét múlv csenget postás, hozz kétszáz froncsit. Ingyen! Semmiért! Azért, hogy mások ott kuliztk színpdon... 0 : H jól belegondolok, ez jogtln hszonszerzés. Mentségedre szolgáljon, hogy mások ennél is kevesebb munkávl vlmivel ngyobb hsznot vágnk zsebre. S te még eszmei indítékokr is tudsz hivtkozni... Én: Világos. Már z új témám is olyn... Ő: A frnci forrdlomból. Én: Honnn tudod? Ő: Téged ismerve nem nehéz kitlálni, honnn meríted témáidt és tnmeséidet. Csk már unjuk ezeket forrdlmi históriákt. Én: Ngy tenger z, öregem, kimeríthetetlen. Figyelj ide. Thermidor zz Hőség hv kilencedikén bukttt meg konvent Robespierre-éket. A puccs megszervezésében és megrendezésében nemcsk különböző törtetők és rohdt elemek, á fouché-k és brrs-ok vettek részt, hnem olyn vitthttlnul őszinte és elvhű jkobinusok is, mint Billud-Vrenne, Collot d'herbois stb. A trgikum természetesen ez utóbbik sorsábn rejtezik. Robespierre elleni indultikt nemcsk mgyrázz, részben menti is z, hogy Megvesztegethetetlen fény százdánk eszmei lényegét tgdt meg Legfőbb Lény év önmg kultuszávl, jkobinus dikttúr z ő vezetése ltt különben is elbürokrtizálódott és elfjult, rról nem is beszélve, hogy ktoni győzelmek és z új rend megszilárdulás következtében fölöslegessé is vált. Robespierre-éknek bukniuk kellett. De Thermidor mégsem forrdlom megtisztulását hozt el, éppen nem. Billud-Vrenne-ék nem jkobinizmus tiszt " urlmát teremtették meg. hnem mérsékelt burzsoázi/ jutttták htlomr, mely már unt forrdlmt. Vgyis Billud-ék önmgukt pusztították el. Nem-csk képletesen, vlóságosn is: konvent, mely z ő sz-

4 vukr kiszolgálttt Robiékt, nem sokkl Thermidor után Billudékt is kivetette mgából, elmehettek mocsárlázs Guynáb. Érzed már, micsod ngy trgédi rejlik ebben sztoribn? Ő : Azt már érzem, hogy veszedelmesen félreérthető nlógiákt lehet kiolvsni belőle, így is, úgy is, sőt múgy is. Én: H zt hinném, hogy történelem törvényszerűen ismétli önmgát, nem drbot írnék, hnem ciánkálit vennék be. Én történelmet nem példgyárnk tekintem, mely hmis nlógiákt szállít bármilyen rendelésre. Elődeink nem zért vesztek nyktiló ltt, hogy mindebből ürügyet kovácsol-hssunk meddő füstölgésekhez, hnem először is zért, mert történelem olyn, milyen. Másodszor pedig zért, hogy mi mindent megtegyünk: történelem ne olyn legyen, mint milyen. A históri ngy trgédiáink felidézésével tlán drám-írók is hozzájárulhtnk ehhez. Ő: És szbd voln egy-két mondtot hllnom e felidézés tnulságiról? Én: Bízzuk ezt kritikár. Az egymondtos tnulságok - ki korán kel, rnyt lel stb. - különben sem érik meg foglmzás fárdságát, mert olyn áltlánosk, hogy rendszerint fordítv is igzk. De Hőség hvánk puszt cselekményéből mindenesetre ilyen áltlánosságok is dódnk. Például z z lptétel, hogy forrdlmkbn különböző fejlődési szkszok vnnk, s ezek váltkozás nem mindig megy végbe simán. A terrorisztikus szksz, mely csknem mindig szükségszerű kezdetben, és törvényszerűen el is torzulht, át kell hogy dj helyét egy békésebb, konszolidáltbb szksznk. H ezt forrdlom vezetése nem ismeri fel idejében, mint hogy Robespierre sem ismerte fel, kkor meg kell bukni, de bukásávl előidézheti z egész forrdlom összeomlásánk veszélyét, mennyiben z eltorzulások ellen küzdő forrdlmárok kellő tudtossággl és bátorsággl nem biztosítják z átállás biztonságát" és mennyiben... Ő: Fölöttébb érdekes... voln, h már nem lenne mögöttünk, messze távolbn forrdlom terrorisztikus szksz "... Én: Nem árt néh elmerengeni múlton sem, de persze engem nemcsk múlt izgt, hnem későbbi fejlődés is. Mi lesz forrdlmár sors konszolidálódott szkszbn? Hogyn módosul funkciój és... Ő: Vgyis megint z emberiség története dióhéjbn, múltjukon ábrándozó histórii msztodonok számár, öt perccel kihlás előtt. Én: Kötelességünk fitlbb nemzedékeknek elmondni... Ő: Mivel emlékszem még Büchner-drám közönségsikerére, s Romin Rollnd forrdlmi drbjit npont látom z ntikváriumokbn, el tudom képzelni, hogy törnék mgukt pestiek egy ilyen tnmeséért. Én: Az ő technikájukt nem is voln érdemes megismételni. Egészen másbn sántikálok. Az Őserdei kpcsán megismerkedhettem stúdiószínpdokkl. Ám mire hsználják ezeket? Bemuttnk rjtuk olyn drbokt, melyek vlmilyen okból nem bocsáthtók ngyobb közönség elé. De mg játék elvileg ugynúgy folyik, mint ngy színházkbn: színész dolgozik, néző pedig több-kevesebb buzglomml nézegeti, mi zjlik z orr előtt. Ő: Vgyis? Én: A Hőség hvát, mert ez lehetne cím, olyn kis szín-háznk írnám meg, melyben nézőtér és színpd zonos. Ő. Unlms. Most is elő-előfordul, hogy színész nézők közé ül, vgy éppen körülszldgálj közönséget, de ettől közönség megmrd mg psszív (= szenvedő) szerepében. Én: Itt most felszbduln néző, részt kpn cselekményből, osztozni kellene döntés felelősségében. A színpd-nézőtér zonos voln konventtel, hol előbb Robespierre-t szolgálttták ki, zután Billud-ékt, s közönség mint konvent, szvzni kénytelen, kidj-e őket vgy sem. A válllkozó szellemű nézők mint konventképviselők, rövidebb beszédrészleteket kpnk felolvsás céljir... Ő: Szép képviselő, h más áltl írt beszédet olvss fel. Én: Megeshet ilyen z életben is, öregfiú. Szóvl nézők szerepelnek, okmányokt, perirtokt ismertetnek, őrzik vádlottkt, cipelik nyktilót, legbátrbb még pisztolyt is kp, hogy rálőhessen letrtózttndó Robespierre-re és így tovább. Ő: Szóvl cucilist hppening. Én: N... n. A játék szigorú terv lpján folyik, nem bból célból, hogy vendég kiélhesse feltűnési viszketegségét, hnem zért, hogy rádöbbenhessen, nemcsk ebben színházbn, de z életben is jobbn kellene ktivizálni" mgát. 0 : Szóvl politiki színház"? Én: Igen, de nem kész, előregyártott igzságok szájbrágásáról vn szó, hnem z igzság közös és közösségi kiküzdéséről. Ő: Azért nyitott színpd, mert mindenki felkpszkodht rá, néző játszik is, mint pssiókbn, igen? Cskhogy pssió feltételezte, hogy mindenki ismeri és egyformán értelmezi mítoszt, itt pedig... Én: Itt ezzel nem számolhtunk, tehát túl ngy dg információt kell mozgásb hoznunk. Ez tgdhttln nehézség... Ő: Szóvl sem ez, sem z, sem mz, hnem gyrém. Csk-hogy z ilyesmihez rendkívüli idők kellenek. Bbeufék ábrándozhttk rról, hogy eltüntetik hgyományos szépművészeteket, és helyükbe léptetik ngy nyilvános és állm-polgári tüntetéseket", melyeken minden állmpolgár néző és egyben színész", de npjinkbn... Én: Tisztázzuk, hogy én színdrbokr és nem állmpolgári ünnepélyekre meg tüntetésekre gondolok, s rádásul nem tömegekre, hnem egy kis színház válogtott, szűk körű, feltehetőleg zömében ifjúsági-értelmiségi közönségére. Ő: Ők sem zért mennek színházb, hogy ott mcerálják őket. Én: Vigyázz, itt nem megjelentek sokkírozás, inzultálás, provokálás, esetleg leköpdösése cél, hnem bevonás egy közös tűnődésbe. A kegyetlen és egyéb erőszkos színházk ellen nem szólok, jó ügy érdekében jót és jól mindig szbd csinálni, de z én szelíd természetemnek zok módszerek nem felelnek meg, ezért próbálkozom mássl. Ő: És mert zt hiszed, hogy ez vlmi irtó modern dolog, pedig tévedsz, öregfiú, jövő gépművészeteké, filmé, tévéé, sőt nemcsk jövő, már jelen is z övék. Inkább egy jó filmötleten... Én: H így voln, kkor sem törném fejem filmötleteken. Egymás között, egész bizlmsn, de ne kibáld ki, engem' meglehetősen riszt filmvilág néhány vonás. Például z roppnt önelégültség: mgyr filmcsod", világszínvonl túlszárnylás" meg többi. Azután félnék is ngy közönségtől, mely bizonyos témákt és kérdésfelvetéseket hogy úgy mondjm, eleve kizár. De ez mind érdektelen. Engem zért érdekel színház, mert zt érzem legkorszerűbb kifejezési f ormánk. 0 : Annk ellenére...

5 Én: Annk ellenére, hogy ősrégi. A filmmel persze nem lehet versenyezni, h óriási klndokt, vd tájkt krunk megmuttni. A tévének is megvnnk vgy volnánk mg előnyei. De gép nemcsk közel hozz látványt, el is válszt tőle, beiktt egy idegen közeget. Az elmgányosodott ember képernyő vgy vászon előtt csládi körben vgy egy lovrd ngyságú mozibn is mgányos mrd. A gépből csk egy irányb lehet beszélni, visszszólni nem lehet. De épp erre vn mód nyitott színpdon. Szemtől szemben állunk, illetve ülünk egymássl, közösen tnkodhtunk, megbeszélhetjük világ dolgit, még h néző válsz nem is feltétlenül egy szöveg önkéntes elmondásábn, hnem csupán ( színész áltl közvetlenül hllott-látott, érzékelt és viszonzott) regálásibn" ölt testet. A színház - és kivált nyitott színpd - párbeszédet jelent, film, tévé és még könyv is - mono-lóg. És zért érzem színházt legmodernebb művészetnek, mert gépkorszk emberének épp erre megértő társs kpcsoltr, erre feloldó meghittségre vn szüksége. Ő : Hogy kinek mire vn szüksége...? Brátocskám, néző zért megy színházb, hogy nézzen és őt nézzék, műélvezetre nyíljék módj, vlmint megmutss z új ruháját vgy z új brátnőjét (brátját), miközben gyrmti népek snyrúságából fkdt egzotikus táncokbn gyönyörködik, de semmi eset-re sem zért, hogy feloldó meghittségbe kerüljön. Kivált kkor, h társs kpcsolt megteremtésének örve ltt olyn távoli kérdésekkel krják nyggtni, hogy Thermidor kilencedikének éjszkáján mi lett voln z elvileg helyes és követendő mgtrtás, különös tekintettel z emberiség hldásánk nemes ügyére... Én: Mindig elfeledkezel rról, hogy kis színházról beszélek, esténként száz emberről, összesen néhány ezer olyn érdeklődőről, ki nem ugynzt szeretné kpni, mint mit százezreknek, működő ngy színházk és millióknk dolgozó filmgyárk nyújtnk. Ő: Ez esetben már csk színész és rendező hjtndó fel eme célr. Cskhogy színészek megszokták z egykpus játékot, mindig csk ők rúgnk lbdáb, néző nem, két kpus játékbn elveszítenék biztonságukt. Én: A rbszolgákt felszbdították. A jobbágyokt szintén. Itt z ideje, hogy nézőket is egyenjogúsítsuk. Egy igzi színész, h még nem dermedt bele rutinb, estéről estére új izglmt kpn ttól, hogy mindennp más elődás lkul ki. Ő: Eléggé hjszoltk szegények, nyitott színpd és npont új rcot öltő elődás nélkül is. Hát még rendezők! Zömükben mi nemzedékünkhöz trtoznk vgy még idősebbek, tehát vezető posztokon ülnek, egyre többük hjlmos bölcs megállpodásr és nem hjlmos sötétbe ugrásr. Hgyd ezt Thermidort csudáb, írj vlmi tuti dolgot. Mondjuk egy komplex zenés misztériumot ófriki násztáncok szövegére... Vgy filozófii drámát. A föld már szétesett, np is ellobbnt, két bktérium mrdt egy meteoriton és szembe kell nézniük, kegyetlen kérdéssel : mit is ért z életük... Én: De engem rettenetesen izgt, hogy mit is kellett voln tennem, h történetesen én is ott csücsülök konventben zon bizonyos thermidori npon. Ő: Gondolkozz, jobb sorsr érdemes brátom. Tegyük fel, hogy ugynez még több ezer pesti lkost izgt, vlmi félre-értés folytán. Tegyük fel, hogy kd válllkozó színház. Akkor is, mi jöhet ki ebből z egészből? Rendíthetetlen szokásink szerint egy színházi este áltlábn két, kivételesen három órát vehet el nézőtől. A színháznk tehát húzni kell te szövegedből, melyet természetesen szíved vérével írtál, s minden cseppet sjnálni fogsz. Azután jön rendező, ki megint csk természetesen mást lát drbbn, mint te, színészekről nem is beszélve. A végén elődják drbot, jobb vgy rosszbb, de mindenképpen más lesz, mint mit te krtál. És kkor jön kritik. Téged fognk dicsérni zért, mi rendező vgy színész érdeme, vgy levágnk zért, mi színház hibáj. Te ezekre stresshtásokr mellékvese hormonjidnk zvrávl és mgyrázkodó írássl válszolsz, mitől mindenki megsértődik, brátid pedig grtulálnk: Öregem, remek volt z Függelék... Szinte jobb, mint mg drb." Újbb stresshtások, most már nemcsk mellék-vese, hnem fővese is rkoncátlnkodni kezd... Én: De hát hol kkor megoldás? Ő: A ppucsszínházbn! Csodálkozol, mi? Ez z én újításom. A nyitott színház helyett egészen zárt színház. Én: Célj, módszere, progrmj? Ő: Célj z emberiség átnevelése, trtós színházi válság leküzdése, vgy h ez nem megy, leglább szerző irodlmi hírnevének és bnkbetétjének növelése. Én: Vonzó progrm. De mi tette szükségessé ezt z újítást? Ő: Az élet. A technik kifejlesztette filmet és tévét, ez utóbbik viszont visszfejlesztették közönséget, és megrontották színházt. Ez utóbbi pedig szeretné visszszerezni közönséget (bár nem tudom, mi célból, hiszen dotáció-szubvenció korábn közönség nélkül is vidámn fungálht teát-rum), s ezért egyre inkább cirkusszá vgy revüvé válik, gondoltot száműzi és trónr ülteti látványt. Én: Hogy mondhtsz ilyet! Meglehet, olykor, tlán csk-ugyn minth kicsit több voln színpdon z krobtik meg rohngálás, mint gondolt, de zért egyáltlán nem mondhtjuk zt... Ő: Nem mondhtjuk... Persze, mert jóbn krsz lenni színházi fejesekkel. De én nyugodtn ki merem mondni, hogy színházi válság megszüntetésének legjobb módj: megszüntetni mgát színházt. E célr szolgál ppucsszínház. Régi nevén: könyvdrám. Én: Sejtettem, hogy vlmi ókori dolog sül ki ebből ngy újításból. De miért ppucs és miért színház, h könyv? Ő: Mert rádiótól, tévétől, filmtől megcsömörlött ember el-zárj mg körül z összes hngos msinát, ppucsosn beül fotelb, és elmereng vlmely könyvön. Én: De McLuhn... ez ngy gondolkodó... Ő: Ngy ember ngyot téved. Egyébként Surányi Miklós már McLuhn előtt, vlmikor hrmincs években úgy látt, hogy televizor és rádiófilm" elhozz z időt, mikor írók lesznek ugyn még, de olvsók már nem, csk nézők és hllgtók". Tudniillik z írók televízió és rádió számár fognk írni, könyv kihl. Ebből láthtod, milyen könnyű világhírre vergődni néhány teljesen meglpoztln ötlettel. H Surányi ugynezt jósltot ngolul fejti ki, és kicsit tudálékosbbn dj elő, m százd ngy bölcsei közé számít. De zt is láthtod, sokdszor, hogy történelemben minden másképpen lkul, mint hogy első pillntásr látszik. Épp gépművészetek tették ismét fontossá könyvet, fontosbbá, mint vlh: tévétől stb. megcsömörlött ember úgy nyúl könyv után... Én: Elhiszem neked, hogy tévé nem fogj kiszorítni könyvet. de lásd be, z olvsó csk olvsó, ám nyitott szín-ház nézője játszht is. Ő : A ppucsszínházé is játszik. Sőt, még rendez is. A ppucs-

6 színházbn te vgy z egész együttes, minden szerep tied, és te irányítod játékot, h kedved trtj nemcsk két órán, h-nem egy egész éjszkán át. Ezentúl nem dühönghetsz rendezőre, színészre, minden tetszésed, ízlésed, meggyőződésed szerint lkul. En: A Hőség hvát hogyn kellene megrendeznie z olvsónk? Ő: Ne béklyózzuk meg senki képzelőerejét. Mindenesetre legegyszerűbb nturlist módszer. Kellékek: szék, lámp, egy csésze kávé stb., egy plck rövid itl. Minden felvonás után pró kortyokkl csitíthtjuk felindulásunkt. A romntikus hjlmúk bekpcsolhtják mgnót is. Frnci forrdlmi témáról lévén szó, jánlhtó z Eroic. Mrt hlálához esetleg megfelel z Ülök egy rózsszínű kádbn kezdetű népdl. Kiválsztjuk, melyik szereplővel rokonszenvezünk, nnk szövegét együttérzéssel, többiét elidegenítő hngsúlyokkl mormolgtjuk. A jobbkezesek bljukkl fogják könyvet, jobbjukkl cigrettát, pohrt stb. Blkezesek fordítv. Hlhttln druszánk, kiben bizonyos fokig ppucsszínháznk is előfutárát tisztelhetjük, egyik kezében forrdlmk történetét trtott, másikbn édesen szendergő Júliájánk szelídeden hullámzó kebelét". Nem rossz módszer, de megvn z veszélye, hogy szendergő felébred és eltereli figyelmünket forrdlomról. Én: Bárhogy ecseteled is z olvsás gyönyörűségeit, ezek együtt sem pótolják közös játék örömeit. Nézd, én világ-életemben erős közösségekben éltem: csládbn, iskolákbn, népi kollégiumbn, kszárnyábn, tudományos és egyéb intézetekben, tudom, hogy z emberek igénylik társs szór-, kozást, s ennek legmgsbb formáj épp nyitott színpd lehet. S ez nemcsk zért nyitott, mert néző részt vehet játékbn, hnem zért is, mert előtte, z ő közreműködésével lkul drb, mint hogy kétszeresen örül gyerek, h szétszedhet és összerkht egy játékot. Elidegenítési " célból eddig is lklmzták zt trükköt, hogy játékot kikilendítik megszokott sínekről, de itt játék elemeinek szétszedése és összerkás nem z elidegenítés, hnem - ismétlem - be-vtás célját szolgálná. A néző színház cinkosává válik, segít szerzőnek, rendezőnek, színésznek, s játék közben, mintegy mellékesen, átéli z emberiség történetét, sját sorsát... Ő: Persze, persze... És közben meg is váltják világot... Az legkevesebb, mit egy nézőtől el lehet várni. Én: H ennél kisebb igényei vnnk, ne z ilyen drbokt nézze, remek szórkozttó műveket tudok jánlni, például... Ö: Egy előnye persze vn ennek ngy néző-dolgozttásnk. A végén bukásért közönségre lehet kenni felelősséget. Eddig szerző színházt, színház szerzőt hibázttt, most zt lehet mondni: kérem drb remek volt, z együttes káprázttón játszott, de Vnczák néni éretlen viselkedése elrontott z egész premiert. Én: Nálunk drbok nem buknk meg. Amit levág kritik, megmenti közönség, mi pedig egyiknek sem kell, zt finnszírozz z állm. Ő: Szerző-rendező-színész-néző testvéri együttműködésének ez z idilli álm mégis egy ngy mrh utópi. E négy elem közül mindegyik mást kr színházbn, összhngjuk illúzió. M egyébként z író egyre jobbn kiszorul színházból, drbokt rendezők és színészek írják, néző pedig egyáltlán nem hiányolj száműzött szerzőt. Én: Megint túlzol. Kétségtelen, hogy újbbn némelyek kicsit sjátosn értelmezik rendezői vgy színészi funkciót... Ő: Mit totojázol? Nálunk már Shkespere vgy Moliére sem tud drámát csinálni, kivált befejezni. Egyszerűen elképzelhetetlen, hogy Shkespere címén zt kpd, mit z öreg szem-fényvesztő írt. Vedd észre, hogy ebben z országbn, jelenlegi fejlődési szkszbn már nincs szükség színházi vgy film-írór, legfeljebb ötletemberre", ki némi nyersnygot" (ez egyik rendezőnk megfoglmzás) szállít színháznk. Én: Nézd, én nem engedem... Ő: Régen fejedelem, ki nem tudott írni, íródeákot trtott mg mellett, ki viszont ismerte helyesírást. A fejedelem diktált, z íródeák körmölt. H neked örömödre szolgál, hogy íródeákként sürögj-forogj vezérlő fejedelmek körül... Én: Hiáb krsz színház ellen hngolni. És nem tudsz belerángtni bb se, hogy szerzői vgy rendezői színház ostob lterntívájábn ide vgy od cstlkozzm. Az igzi színház szerző és rendező, színész, sőt néző együttműködése. A cslhttln embereket nemcsk politiki vezérekben, szerzőkben sem szeretem. Nevetséges z színpdi szerző, ki mg körül mágikus ködöket gerjeszt, és zt hirdeti, hogy tökéletes szviból eltenni vgy zokhoz hozzátenni már nem lehet. Amikor még zt hitték, hogy költő z istenség szó-szólój, z ilyen mítosz megjárt, de m már kinőttünk z emberek istenítéséből. A színész és rendező nem műszki dolgozó, ki segít szobrásznk kiönteni nemes ércet meg-álmodott formákb. A színész és rendező - színháznk csk így vn értelme - mg is lkotó, vgy, mivel fellengzős szvkt nem kedvelem, szintén zenész ". Rádásul ők dolgoznk többet z nygon. Egy átlgos termékenységű szerző 6-8 np ltt megírj drbot (zt persze nem lehet kiszámítni, hogy előzőleg, mielőtt írni kezdett voln, menynyit fektetett z ügybe). Mi viszonyink között ez után még leglább ugynennyi tiszt munknp elmegy megbeszélésekre, jvítgtásokr stb. Ez összesen két-három hét. A rendező és színész viszont legkevesebb ht-nyolc héten át próbálj drbot, ízlelgeti szvkt, méregeti hngsúlyokt, illesztgeti helyzeteket, míg megszüli z elődást. A szerző molyn vidám p, ki egy kellemes félórát vgy éjszkát szánt z ügyre, de színház z ny, ki kihordj és meg - szüli gyereket. 0 : Azután z pánk megmuttják, ki elképedve látj, hogy bb vörös, pedig csládbn mindenki fekete. Vgy fordítv. Én: Ez már persze bj. De hu szerző időnként benézhet próbákr... Ő: Ember! Te próbákr krsz járni? Hát nem tudod, hogy színházkbn zt szerzőt utálják legjobbn, ki ott sündörög próbákon? És igzuk is vn, h te fentebb elődott meghtó hsonltodból indulunk ki. Mert hol pp helye szülés közben? A folyosón, brátom, nem szülőszobábn. Ne zvrj vjúdást, elégedjen meg zzl, h időnként egy kedves nővér néhány bizttó szót odvet neki: Frfekvéses, de zért bátorság..." Vgy: N hrpdálj körmét puk, gondolt voln meg idejében..." Én: Minden hsonlt sántítóvá tekerhető. Az lényeg, hogy rendezőnek és színésznek jog, sőt kötelessége formálni z elődást és z elődáson, ennek érdekében drbon is, de szerzőnek, nélkül, hogy próbák idejére áttelepülne színházb, egy-egy lényeges szkszbn szintén jogot kell kpni e munk áttekintésére...

7 Ő : Szerzői jogok..." Én: Megvllom, nem vgyok teljesen tisztábn zzl, hogy mit is fogllnk mgukbn zok szerzői jogok, zon kívül, hogy jogvédelmem címén bizonyos irod bizonyos százlékot von le írói jövedelmemből. De én soh nem voltm jogi szk-ember, s ez z egy soh nem is leszek. Nem szerzői, hnem hogy úgy mondjm lpvető emberi jogim nevében trtok igényt rr, hogy ne hirdessenek mást nevemben, mint mit én krok mondni. H z nem fejthető ki, vgy nem érdekes, rendben vn, de sem 180 fokosn", sem 6o fokosn nem fordíthtják ki mondnivlómt. De én nem is hiszem, hogy mindez csk elvek kérdése, hnem ngy mértékben emberi tpintt és belátás dolg. Sokt fecsegünk demokráciáról. Nos, demokráci ott kezdődik, hogy vlmely célért közösen tudunk dolgozni. H z író ilyen közös munkár nem képes, kerülje el színházt, de kkor is meneküljön, h színház képtelen hrmonikus (zz civkodásokkl trkított, de vlhogy mégis testvéri) együttműködésre. Még néhány információ Sándor brátom persze erre is megfelelt, de vitánk is vn htár, miként SZÍNHÁZ cikkbefogdó-képességének is. Ezért már csk zt jelzem röviden, mi lett e bősz mgánviták eredménye. Először is z, hogy z ötletet, épp egy esztendeje, elődtm z Élet és irodlombn Nyitott fül kerestetik című, cikknek álcázott próhirdetésemben. Ezúttl is ki lehetett számítni, hogy ki lesz jelentkező: néhány érdekes mtőregyüttes után Gyurkó László közölte, hogy nyitv füle z ilyen drzsk számár. A Huszonötödik Színház rendelésére meg is írtm drbot, zután Gyurkóvl és Mezei Év rendezővel megbeszéltük vitás vgy jvítndó mozzntokt. Nem kell kommünikét kidnom e tárgylásokról, de nnyit elmondhtok, hogy megbeszélések lkotó légkörben és felek kölcsönös jó szándékánk megnyilvánulási közepette zjlottk. A színház áltl kért változttások közül csupán kettő okozott némi problémát, de I. meggyőztek rról, hogy z eredetihez képest több informtív nygot kell rknunk drbb, mert nem várhtó el még Huszonötödik Színház szűk körű közönségétől sem, hogy thermidori ügyekben u fit legyen, 2. lemondtm rról, hogy közönséggel vló együttjátszás mximális megkísérlése közben önként jelentkező nézők, mint eredetileg terveztem, rövid szövegeket is kpjnk. A várhtó közönség összetételét és több más körülményt figyelembe véve ez túl kockáztosnk látszik Huszonötödik Színházbn. Egy olyn zárt és összeszokott közösségben zonbn, mint milyen mondjuk egy vidéki egyetem ifjúság, ngyobb esélye vn z ilyen kísérletnek. Ezért örültem nnk, hogy szegedi egyetemisták Pál István vezette öntevékeny együttese válllkozott erre. Vgyis z egy drbból kettő lett, hiszen közönségnek kiosztndó szerepek következtében ugynz cselekmény lényeges mozzntokbn megváltozott, pesti" drb drmturgiáj zártbb, szegedié" nyitottbb. Amikor e sorokt írom, jnuár utolsó hetében, egyelőre még semmi közelebbit nem tudok egyik produkcióról sem. De örülnék nnk, h szegedieknek sikerülne bebizonyítniuk, hogy megfelelő drmturgii-rendezési feltételek és főleg közösségi szellemű közönség segítségével odáig lehet fokozni színház és néző együttjátszását, hogy szöveg egy részét is közönség kpj. S h nem sikerül? Akkor meg fogjuk tudni, hogy hol húzódhtnk kísérletezések htári. De jobb szeretem z ilyesmit tpsztltból tudni, még h z ilyen leckék oly-kor kellemetlenek is. Az, ki mindig előre tudj, hogy nem lehet, bizonyár nyugodtbbn és kellemesebben él, de hát - nem vgyunk egyformák. A drb persze nem zon áll vgy bukik, hogy ebben vgy bbn jelenetben X. Y. néző kp-e szerepet, illetve hivtásos színész játszik z ő helyén is. Egy drb mégsem csupán drmturgii form és játék, hnem vlmi több. Ismerve Huszonötödik Színház kitűnő együttesét, jelen pillntbn rendületlenül bízom bbn, hogy ezt vlmit eddigi produkcióihoz méltón fogj kifejezni. Én pedig e cikk ledás után elkezdek dolgozni hrmdik változton, egy olyn végleges " szövegen, melyet sem közönség pillntnyi beállítottság, sem megszokott játék-idő kényszere, sem egyéb körülmény nem befolyásol. S h kidóhoz is lesz szerencsém, kkor elmondhtom, hogy írtm egy drbból hármt, és mjd legngyobb zvrbn leszek, h megkérdik, hogy hármsikrekből melyiket szeretem legjobbn.

8 OSZTOVITS LEVENTE Elfogult rögtönzések ktuális témákr 4. Csk néző vgyok! A színész kontr rendező, színész kontr színházvezetés mesterségesnek tűnő, de gykorlt áltl mégiscsk igzolt ellentétpárjábn - hitem szerint - perdöntőbben színész bizonyítj mg igzát. Vgyis: színészt tekintem felperesnek, ki követelhet, számon kérhet, elégtételt kereshet. Miért? Mert elsősorbn ő színház, benne testesül meg, ő képviseli minden este. Méghozzá teljes fiziki és lelkiidegrendszeri vlóságábn. Amikor felmegy függöny, nem egy eszme, egy koncepció lép színpdr, hnem egy kiszolgálttott, védtelen ember, kinek igzolni, zz: sikerre kell vinnie önmgát. Ez lét-kérdés: személyes didl önmg és más gátló tényezők fölött - belső, egzisztenciális prncs. A kicsit is igényes, kicsit is színész-színész ezzel minden színpdon eltöltött percében tisztábn vn. Önmgát áldozz fel s cserébe sikerrel teljesebb önmgát krj visszkpni. Aki színész művészetének ezt z elemét másodlgossá redukálná, szín-ház egyik lptörvényét vonná kétségbe. Mégis, nem tgdhtjuk, hogy ez személyes próbtétel, kudrc vgy siker kockázt csk egyik izglom forrás színházi produkció, műlkotás egészének. Egyik, de kiküszöbölhetetlen, mert nélküle nincs semmi. H színész nem érdekelt z elődásbn, z elődást megszervező rendezői koncepcióvl krttl nem ért egyet, csk fél élmény születhet legjobb esetben is. Nálunk szinte közhiedelemmé vált, bizonyos szkmi körökben, hogy rendezői munk rendező és mű viszonyánk elvi tisztázásábn, e két (korábbi rögtönzéseimben szintén mesterségesen ntgonisztikusnk mondott) ellentét kompromisszumábn szinte ki is merül. Tehát rendezői krt színésztől független megvlósulás lenne ideális esetben mg rendezés. S h ez nem megy - természetesen színész hibás, ki kezes játékszer, prncsr ugrthtó eszköz helyett - mg tömör, rendíthetetlen ellenállás. Vlóságos, eredendő z ellentét? Véleményem szerint megint csk z. H rendező vlóbn érti hivtását, kkor tudni kell, hogy zonosulni kell z egyes színész személyes spirációivl is, és ezeket úgy kell segítenie megvlósulni, hogy színházi produkció egésze nyerjen végül is cstát. A bábnk felfogott és ily módon felhsznált színész sohsem fogj mozgósítni lelki és fiziki energiáit zért, hogy egy olyn koncepciót szolgáljon, melyet személyesen nem válll mgár, melyben mg siker-és lkotó érdekeit nem látj biztosítv. Nem színház mtériájánk, természetének szükségszerű gyümölcse z olyn esztétik, mely ktegorikusn lárendelné színész egyéni teljesítményét, szerepét, jelentőségét rendezőének. Felreértés ne essék: nem rendezés létfontosságát vonom itt kétségbe, h-nem egy olyn, z úgynevezett szk-mán belüli hngultot bírálok, mely jó összprodukciók, jó rendezések hiányát színészek nykáb vrrj, s mely már-már műkedvelőkkel, nem-professzionistákkl vló közös munkábn látná megoldást. S bírálom zt z áltlános színházvezetési gykorltot is, mely ide-od kpkod, eszébe sincs egyegy színészéről perspektivikusn gondoskodni, mely drbválsztáskor néh még rról is elfeledkezik, hogy kik vnnk társultábn. Ily módon színész egy ngy mechnizmus pró csvrjává válik, s megfoszttik legfontosbb, lényegi sjátosságától: teremtő, lkotó érdekeltségétől. Attól, mi játékösztönét, tehetségét mozgósítv egyedül vlósítht meg személyes sikervágyán túl vlmi többet is: vlmi áltlánosbbt, közösségit, mire jó rendezőnek és színházvezetőnek elvben törekednie kell. Persze mgyr monstre-társultok, melyek esetleg egy évtizeden át is mozdultlnok és változtlnok, s gyűjtőhelyei sokszor másodrendű tehetségű és fogllkoztttln erőknek, lklmtlnok rr, hogy színházvezetői, rendezői és színészi munk hrmonizálását, egykrtúvá fejlődését elősegítsék. Trtós, kölcsönösen termékenyítő, lkotó kpcsoltok igen ritkán képesek így létrejönni; próbákon - már mi világnézeti, művészetszemléleti kontktust illeti -, többnyire idegenek kerülnek össze. Prób! A terminus - sját tpsztltim szerint - kezdi elveszteni igzi trtlmát. Az utóbbi két évtizedben meg-nőtt bemuttók előkészítésének időszk, s bár egyes esetekben most is kevés, nnyir zért elegendőnek látszik, hogy semmiképpen se igzolhss premieren tpsztlhtó vázltosságot, nem egy-szer felkészületlenséget. A rendező munkájánk srkköve próbfolymt során tnúsított lkotó beleszólás színészi produkció kilkulásáb. És sok rendező ezen ponton bukik meg: egy-szerűen sem erővel, htározottsággl, sem lélektni leleménnyel nem bírj munkát. Képtelen színészt megnyerni. A próbák ily módon kölcsönös tehetetlenség, unlom és fárdtság jegyében zjlnk le; rendező, kinek itt szerepe színészi jellegű is lenne, zz színpdon helyét és funkcióját kereső színésze gondjib is bele kellene helyezkednie, egyszerűen csődöt mond. A rendező mesterségének-művészetének ehhez részéhez értenek egyre kevesebben: koncepcióbn és koncepció áltl m-gát mutogtó rendező lélektni-pedgógii munkábn elégtelenre vizsgázik. A más-más stílusbn játszó, szerepüket félig felkészülten és bizonytlnul rögtönző színészek szomorú látványánk z ok többnyire ez. Előző rögtönzésemben rról szerencsétlen állpotról, interregnumról írtm, hogy Mgyrországon sem igzi rendezői, sem igzi színészcentrikus szín-ház nincs. Nekem külön-külön egyik sem kell. Olyn színházt szeretnék, mely közönség-, zz közönségcentrikus, s melyben rendező és színész együtt, egy-mástól szétválszthttlnul égeti el m-gát z olvsópróbától százötvenedik elődásig minden lklomml - drám érdekében. Csk ennyit szeretnék. Mert elfogult vgyok, mert néző vgyok.

9 játékszín A szecsuáni jólélek Nemzetiben ALMÁSI MIKLÓS Brecht rejtjeles üzenetei - mához A klsszikus vígjátékokbn rossz emberek öltik fel jóság álruháját, hogy becsphssák niv lelkeket - Brecht prbolájábn jó Sen Te kényszerül rr, hogy szívtelen Sui T ruhájáb bújv teremtsen némi nygi fedezetet jótékonykodásához. Látszólg szkizofrén ez mgtrtás: z embernek - mondná Brecht - kpitlizmusbn gonosszá kell válni, hogy jót tehessen. Sen Te zonbn nem kétlelkű lény, ennek legfeljebb csk veszélye fenyegeti. A mszk ugynis egyre jobbn rátpd, levehetetlenné változik, mg Sen Te is megszokj. A drb végén már több hónpj csk Sui T-ként vn jelen, gyárkt építve, terjeszkedve, egy-re jobbn tobzódv üzleti spekulációbn - jelezvén, hogy mszk erősebb jó szándéknál, mert önálló, társdlmi dinmikáj vn. Sőt, Sen Te is zért könyörög z istenekhez, ho g y lehetőleg minél gykrbbn ölthesse fel ezt z álruhát -, minth már hozzánőtt voln ez másik szerep. Már eltűnt szegénység árttln irtózás gzdgság brutlitásától, Sen Te megtnult leckét, és úgy látszik, megszokás is nyomorított egy-kor tiszt lelkét. Kezd kilkulni modus vivendi: természetesnek veszi brutlitást, mint vlmi nrkotikumot, s így köt vele titkos békét. A jelbeszéd értelme világos: kizsákmányolás világábn lehetetlenné válik jóság - hogy élni lehessen vele, meg kell változttni társdlmt. Erre hív fel z epilógus kérdés formájábn foglmzott megfejtése is, hol válsztni lehet más h ő s ", és más társdlom " között. A kérdés is, válsz is megfoglmzhtó tnmesékhez illő tnulságok szintjén, zonbn Brecht - úgy érezzük - néhány bonyolultbb kérdést is elrejtett drbjábn. Mjor Tmás több rétegre koncentráló rendezése, kitágított jelrendszere, ironikus és intellektuális játékmodor zonbn nem éri be ennyivel: bár mg is erre koncentrál, fellebbenti fátylt problém és figur szerteágzó bonyolultságáról, mit tn-tétel" csk látszólg - és kicsit ironizáltn - fog egységbe. Mjor rr csábítj nézőt, hogy jóság társdlmi megvlósíthtóságánk prboláját tovább szője, értelmezze sját, mi világár. A csábítás már bábszerű mszkokkl kezdődik, kíni mesejáték zárójeleinek felbontásávl, kosztümök miságávl: játéktér - jelen. Folyttódik Sen Te jóságánk precíz boncolásávl: vjon csk jóságból" rjzolódik ki ez figur, vjon csk hib nélküli áldozt - vgy lkjábn olysmi is rejlik, minek rezonnciáj születhet kizsákmányolás nélküli társdlmkbn is? A néző így szinte nem is tehet rról, hogy eszébe jut egy profán lehetőség, drb vulgáris ktulizálás: mi lenne Sen Te sors, h szocilizmusbn élne? S h el is veti ezt goromb átpolitizálást", z gondolt zért nem hgyj nyugton, hogy Brecht-kultusz csk kkor válik teljessé, h brikádon túlr tláló érvek és gondoltok mi világunkt is tláló érvekkel és gondoltokkl egészülnek ki. Mert Brechtet eddig ngy-részt úgy játszottuk, hogy történelmi jelenséget láttunk művészetében: zt szocilist művészt, ki fsizmust, tőkés kizsákmányolást, háborút, kis-polgári mgtrtást, tehát múltt és félmúltt jelenítette meg egy rdikálisn új szuggesztió lehetőségével. A formák forrdlmárát láttuk benne, zt mű-vészt, ki színházművészet és drám-irodlom új korszkát nyitott meg, ngyrészt olyn problémák és témák vizsgáltávl, melyek történelmivé váltk. A néző viszont - színház sjátos tmoszférájábn - újr meg újr fel-tette mgánk kérdést, hogy vjon en- Brecht: A szecsuáni jólélek (Nemzeti Színház). Rksányi Gellért, Szcsvy László, Törőcsik Mri, Gyuly Károly, Ttár Eszter és Moór Mrinn

10 Brecht: A szecsuáni jólélek (Nemzeti Színház ). Győrffy György, Gelley Kornél, Avr István és Törőcsik Mri (Iklády László felvételei) nek forrdlmár művésznek milyen üzenete lehetett m szocilizmus számár? Ezért z eddigi elődások jelen-tős hányd ltt érezni kellett z ellentmondást kétféle Brecht-kép között: hol is színházt forrdlmsító formnyelv, egy distncírozó látásmód fel-fedezője áll z egyik oldlon, s történelmivé mumifikált történetek másikon. Ezért most, nnyi elhrpott vit után, hdd tegyük fel Mjor Tmás áltl sugllt kérdést: vn-e Brecht művészetében olyn üzenet, mely túllépi történelmi témák körét, múlt front-vonlink felfedezését, polgári társdlom prdoxonjink sztirikus-ngyvonlú bemuttását? Más szóvl: lehet-e Brechtet úgy ktulizálni, hogy rólunk is szóljon mese"? A Nemzeti Színházbn A szecsuáni jólélek olyn prbol lett, melyet nem lehet egyszerűen lefordítni kizsákmányolás teremtette prdoxonr, rr tntételre, hogy jóság csk mint gonoszság érvényesítheti szándékit. Mjor ironikusn, de z íróvl összekcsintv sejtetni engedi Sen Te m tuljdonságit is, melyek kilógnk" ebből tnulságból, s ezzel begyújtj tovább-kérdezés igényét is: hogyn módosult voln Sen Te sors, h szocilizmusbn születik... Lehet-e mindenkit szeretni? A tétel tehát jóság és polgári érdekek ntgonizmus: z ember vgy ön-mgát szereti vgy másokt. H ez utóbbit válsztj, számoljon zzl, hogy belehl. Sen Te ezt lehetőséget próbálj meg, de szeretne élni is - ezért keveredik rosszság" hálójáb, ez társdlmi kálvári nyomorítj meg. Látszólg mondj Mjor félhngon. Mert h csk így lenne, kkor Sen Te csk áldozt és nem drámi hős lenne, kkor hiányozn belőle z kétértelműség", z trgikus vkság", mi izglmssá teszi figuráját. Sen Te jóvl bonyolultbb e tételt megelevenítő bábnál: tehát még bábmszk is csk iróni. Először is mindenkivel jót kr tenni, nem tesz kivételt sem gzemberrel, sem számító ellenséggel. (Egyetlen egyszer emeli fel hngját léhűtők el-len, mikor nem krnk tnúskodni Vng perében, bár szemtnúk voltk: z lmizsnosztásr ez felháborodás nincs kihtássl.) Támogtj zokt rokonit is, kikről sejti, hogy hát mögött ellene ágálnk, hogy meglopják, sőt még zt is tudni kell, hogy gzemberek is vnnk védencei között. Sen Te zonbn nem törődik ezzel: ő mindenkit kr szeretni, mert morálj jóság bszolutizmus. Azt már nem értheti - nem is érdekli -, hogy gonosztevőkre pzrolt jóság társdlmilg is csk rosszt szülhet, s rontj zok esélyeit is, kik emberhez méltón szeretnének, csk nem tudnk, élni. Sen Te vk, mert csk szeretni kr, s vk szeretetében tlál emberi kielégülést. Még szerelmét is ez z elementáris, mérlegelés nélküli - szbd szenvedély vezeti: már tudj, hogy Jng Szun, repülő becspj, még-is őt válsztj, mert zzl kr menni, kit szeret, és nem számítgtj, mi lesz z ár" szenvedélyének. Brecht ezt feltétel nélküli jóságot mg ellentmondásosságábn emeli ki, hiszen Vng, vízárus is jó ember, de ő leglább tudj, kivel lehet megosztni jóságot és kivel nem. Sen Te bszolutist, mint-h zt mondná, hogy csk z lehet jó társdlom, hol nem kell nézni már, kire pzrolom jóságomt. Itt kezdődik Sen Te moráljánk bonyolódás: ez z bszolutizmus nemcsk kpitlizmusbn pusztító szenvedély, bjt okozn egy emberhez méltó társdlombn is.

11 Sen Te rádásul mértéktelen is: mindenét szét krj osztogtni, minth nem hllott voln z értelmes önzés szbályáról: cskhogy ezzel szertelenségével nemcsk önmgát dönti romlásb, de szegénnyé teszi védenceit is. H m mindent eljándékoz, holnp már zokon sem tud segíteni, kik miknál jobbn rászorulnánk. Formálisn mjdnem ugynz költekezési máni, z ngy-úri psszió vezeti, mint dúsgzdg mgánzót, csk z ő mániáj jó cselekedet: ám ugynolyn meggondoltlnul és pénz kidásánk logikáját illetően éppoly ésszerűtlenül hódol szenvedélyének. Mert számár jóság szinte fiziológii indíték, nem tud másképp élni, s Brecht z iróni és mérhetetlen rokonszenv fényeit váltogtv úgy is látttj, mint kit vére hjt erre káros szenvedélyre". Ezek szerint jóság - túl kizsákmányolás viszonyin - sohsem lehet észszerű? Vgy tlán Sen Te ott követi el hibát, hogy minden ésszerű rendszbályt felrúgv kr jó lenni? Vgy - s itt vált példázt filozófii síkr - morál törvényei is ilyen vkon prncsolnk? Vkon: z embernek jónk kell lennie, segítenie kell függetlenül ttól, hogy vn-e ehhez lehetősége, s eltekintve ttól is, vjon jótett tárgy - ki felé irányul z szándék - megérdemli zt vgy sem. A morál embere nem fogllkozht ilyen prtikuláris, földi" körülmények mérlegelésével: őt mgát csk szerint ítéli meg morál", hogy betrtott-e prncsot, teljesítette-e jónk kell lennie" elvont törvényét vgy sem. Nem lehet mentsége, hogy csk mélttlnokt tlált, kik-re nem pzrolhtt jóságát: neki csk önmgávl és prncs teljesítésével szbd törődnie, körülményeket nem hsználhtj kibúvónk. Brecht itt fel-tétel nélküli morlitást tlálj telibe, mely szerint z ember tetteit nem körülmények, nem prtnerek értéke, válsz, lehetséges következmények szbják meg, hnem csk és kizárólg morális törvény, mit kkor is érvényesíteni kell, h rossz következményekhez vezet. Amit morál kíván, zt bszolút módon kívánj. Sen Te pedig - mg niv, spontán módján - úgy követi ezt morális bszolutizmust, minth Knt etikájából tnult voln viselkedése elemeit. Brecht felteszi kérdést: vjon jól vn ez így? Igzságos-e morál bszolutizmus? Örök törvénye-e ez felté- tel nélküli prncs? Felteszi - mégpedig Vng esengésébe dv szót - z isteneknek: változtssák meg törvényeiket, ne rgszkodjnk z bszolutizmushoz, mibe csk bele lehet pusztulni. Az istenek zonbn tehetetlenek, kitérnek válsz elől, és nem tesznek semmit z enyhébb törvények érdekében. De miért ábrázolj z isteneket - morális törvények bszolutizmusánk megtestesítőit - ilyen nevetséges, pipogy és tehetetlen fickóknk? Vjon prgmtizmus etikáját, körülményekhez mindig lklmzkodó, kompromisszumokr mindig kész leleményt krt igzolni? Nem: Brecht zért ironizálj z isteneket, mert ezeknek törvényeknek kevesebb vér és áldozt segítségével kellene érvényesülniük. A törvények mrdjnk bszolút jellegűek mondj -, de világi" ér-vényesítésük ne kerüljön emberfeletti erőfeszítésbe. Az előbbi nem múlht z emberi társdlmon - z erkölcsi szfér öntörvényűségét nem bonthtjuk meg cinizmus veszedelme nélkül; z utóbbi - ezeknek z elveknek megvlósítás, relizálásánk nehézségi fok" - már társdlmi közegen, rjtunk múlik: ne z istenekhez fohászkodjunk. Cskhogy ezzel még jobbn bonyolódott kép : Sen Te szertelensége" mögött morális törvények bszolutizmus áll, ez kényszeríti lányt feltétel nélküli jóságr. Ami kezdetben trgikus vétségnek" látszott - itt már egy elv ellentmondás. Olyn elvé, mivel mgunk is küszködünk. S itt klndozik el néző fntáziáj... A gondolti kísérlet Mi lenne sors Sen Te pssziójánk szocilizmusbn, m? - gondolj néző, pusztán fntáziájábn folyttv tovább színpdi kérdés-felelet játékot. Vjon itt már megszbduln ezektől z ellentmondásoktól, itt már szbdon engedhetné jóságát - minden káros, vgy önpusztító következmény nélkül? Kétségtelen, hogy egy sor ellentmondás megoldódn: dkozó jóság mitt nem kellene tönkremennie, mert nem sjátját osztná, humánumot vgy társdlmi munkábn gykorolná, vgy tláln olyn intézményeket, melyek keretében fejthetné ki szenvedélyét. Cskhogy humnizmus és jóság állmosításávl" még nehezebb helyzetbe kerülne, leglábbis újbb konfliktusok fogly lenne: bár ekkor már nem sját vgyonávl kel-lene fedeznie szenvedélyét, és rászorulók is kevesebben lennének - mégis rr lenne kötelezve, hogy lposn vizsgálj meg, kik érdemelnek segítséget. S h feltétlenül osztogtná támogtást, mgát közösséget sodorhtná bjb: zokt is támogtná, kik rontnák közösség érdekeit, emberi emelkedését, gzdálkodásánk feltételeit. Rá kéne jönnie, hogy htlomml - jóság gykorlásánk' rábízott htlmávl nemcsk visszélni bűn. Rcionálisn kellene gzdálkodni, de ez mgávl hordozná zt is, hogy minden egyes jótette egyúttl ki is zárn másokt segítség lehetőségéből, minden igen"-je egy sor nem"-et foglln mgábn. Sen Te morális bszolutizmusávl itt is rosszul járn: nem személy szerint károsuln, hnem közösségét rombolná. A brechti prdoxon tehát korántsem záródik le mgántuljdon és üzleti kíméletlenség világávl: vit egy áltlánosbb etiki elvvel is folyik: morál társdlmi htlmánk, prncsink korlátiról: hol vn, s lehet-e egyáltlán htár morális bszolutizmusnk? Érvényes-e z bszolút jóság év-ezredes álm, erkölcsi követelménye, ér-vényes-e z emberiség áltl kidolgozott etiki normrendszer mg elvontságábn? Brecht - z ironikus író - jött rá elsőként szocilist relist művészek között rr z összefüggésre, hogy: I. z emberiség legfontosbb társdlmi-viselkedésbeli értékei csk mint elvont normák foglmzódtk meg történelem folymán, így ebben megvlósíthttln" formábn váltk prncsokká; és hogy 2. z egyén ezeket prncsokt csk úgy vlósíthtj meg, h egyúttl válllj sját megsemmisülését, köz-npi körülményekkel vló hrcbn - fiziki vereséget. A jóság megvlósíthttln mondj Brecht második mélyebb filozófii prdoxon, de ezért kell fenntrtni, őrizni, megkísérelni megvlósítását - világ ugynis csk így mehet előre. H lehetetlent próbálják meg válllkozók. Mert ezekben megvlósíthttln követelményekben z emberiség jövője is el vn rejtve: vlkinek ezeket is válllni kell, önfel-áldozásávl is kár, mert csk így szbdulht fel z ember. S itt derül ki, hogy Brecht sorok között, példázt többértelmű megfejtésébe rejtve mi vlóságunkról is szólt. S Mjor Tmás ezt rejtett, iróniávl leplezett üzenetet emelte ki - tlán mgyr Brecht-produkciókbn először terelve figyelmet mi jelenhez szólni képes klsszikusr.

12 SZILÁDI JÁNOS A példázt újrteremtése A hngult, z utolsó, mindent befejező és semmit le nem záró, főként sem-mit meg nem oldó szvk történet végét sejtetik. Nem kell elődások tuctjin edzett fül, záróképek változtosságábn is zonosságot felfedő szem, hogy lássuk: még egy szó, és még egy és... vége. A Fény Fii égi tákolmány repülés-re billen, Sen Te pedig tehetetlenül áll, mgár mrdtn. Itt, érezzük, itt szkd meg történet. Tpsolni kezdenek. Gyéren először, mjd kezdő bátrkhoz cstlkoznk többiek. S ekkor, rohnv, minth tps ébresztette voln dolgár, berohn Vng, vízárus, és beszél-ni kezd. Az első mondtok lig érthetők tpstól, pedig széttárt krrl int: hllgsstok. Miről beszél Vng? Tűnődjenek, jó emberünk miképpen Jutht jó sorsr itt e földi téren. Tisztelt közönség, kulcsot te tlálj, Mert kell jó végnek lenni, kell, muszáj! Már nem tpsolunk. Ülünk, hllgtjuk Vngot, és töprengünk. Azon töprengünk, hogy miről is szól A szecsuáni jólélek elődás? Most, itt, Nemzeti Színházbn. Bertolt Brecht 1938 és 1940 között írt A szecsuáni jólélek c. prbelstückjét", és 1943-bn muttták be zürichi Schuspielhusbn. A történet Szecsuánbn játszódik, hová három főisten érkezik, hogy egyetlen jó embert tláljnk. Vng, vízárus zonbn hiáb nyrglj be környező házkt: senki nem hjlndó szállást dni z isteneknek. Egyedül Sen Te, z utclány jánlj fel szűkös kmrácskáját. Az istenek pénzt dnk neki szállásért, és pénzből Sen Te dohányboltot vesz. Sen Te zt reméli, hogy segíteni tud szegényeken. Nem tud. A szegények oly sokn vnnk, hogy jóság, bár őket nem menti meg, Sen Tét elpusztíthtj. És cl is pusztítná, h z utol-só pillntbn nem lépne közbe Sui T, ngybácsi, ki nem más, mint Sen Te mg, és ki visszrántj szkdék széléről. Sui T, tuljdonképpen nem gonosz és nem is könyörtelen. Ő megtestesült relitás. Egy dott történelmi, társdlmi helyzet relitás. Az relitás, melyik világosn átlátj szituációt, és hideg fejjel felméri, hogy Sen Te jóság milyen trgédiát rejt mgábn. S mert mindent világosn lát, s mert segíteni kr: rendet teremt. A mg módján. Az dott történelmi helyzet legcélrvezetőbb eszközeivel. Vgyis: míg Sen Te nyomort krt enyhíteni - Sui T szolgáltáb állítj nyomort, és pénzt sjtol belőle. Amíg Sen Te z érzelmeire bízz mgát - Sui T z érdekeire ügyel. Amíg Sen Te menteni krj z embereket - Sui T eszközként hsználj őket. Amíg Sen Te mindent feláldozn, hogy szerelme, Szun újr repülhessen - Sui T hjcsárt frg belőle, s h érdekei úgy kívánják, kiárusítj, mint minden mást, mi eldhtó, mire vevő kd. Sen Te és Sui T - egymás ellentétei. Sen Te és Sui T - ugynz z ember. Miért? Pusztán színházi szempontból szerzői megoldás ngyszerű; olyn brvúr lehetőségét dj színésznőnek, mivel kevés mű szolgál. Ez zonbn, indoknk kevés. Brecht ngyobb és tudtosbb lkotó nnál, hogy egy bármily ngyszerű szereplehetőségért is ilyen megoldást lklmzzon - h megoldás nem trtlmz vlmi mást is. És itt hdd említsük meg újr z előbbi dátumot: Brecht 1938 és 1940 között, világháború előestéjén kezdte és ki-tört világháború lángjinál fejezte be drámát. Miért éppen ekkor írj éppen ezt történetet? Miért éppen z embertelenség tobzódásánk éveiben trtj szükségesnek, hogy példáztot djon jóság kudrcáról? Tlán zért, hogy megmenekülhessünk. A szecsuáni jólélek - tlán túlzó élességgel foglmzv - polgári humnizmus vereségének története. És vereség utáni helyzet példázt. Annk helyzetnek példázt, hogy polgári humnizmust kpitlizmus bekebelezte - és álrcként hsználj fel, hogy leplezze önmgát. Brecht Sen Te és Sui T zonosságábn rjzolj elénk kettő egységét, és ennek torz egységnek születési folymtát is. Sui T kezdetben még csk olykor-olykor jelenik meg. A humnist törekvés még élet-erős. Aztán egyre gykrbbn jön, végül teljesen átveszi z irányítást - és reggelenként ő rkj ki z jtó elé rizses köcsögöket. Sen Te és Sui T egysége így nyer mgyráztot. Azzl, hogy polgári humnizmus nem képes megváltozttni világot. Mint hogy megmenteni sem. S ez 194o-ben történelmi erejű figyelmeztetés volt. De h minden így igz, h helyesen bontottuk fel mű gondolti meghtározóit, kkor miért jelenik meg epilógként Vng, és mondj el mindzt, miről z elődás három óráj szólt? Mi több: miért teszi fel kérdésként is zt, mire mű htározott igennel válszol? Nem z lkotás belső rendje igényli Vng szvit, hnem változott történelmi helyzet. Brecht ugynis 1956-bn drám rostocki bemuttójához írt - utólg tehát Vng szövegét. Ezzel jelezve mű megváltozott körülmények közötti érvényességét is. A változás természetesen nem egyik npról másikr ért be. Az 1956-os rostocki bemuttó - vendégként Benno Besson rendezte produkciót - már megbontj színhely kíni jellegét. Díszletként három htlms, kpitlist országok sjtójából kiemelt újságkivágásokkl lergsztott fl teremt játékteret. A díszletben megfoglmzott félre-érthetetlen egyértelműséget továbbgzdgító elődás pedig kizárólg kpitlist társdlom kritikájként értelmezi művet. Nálunk 1957-ben Kton József Színházbn kerül sor bemuttór, mely z ötvenes évek Brecht művészetét mellőző kultúrpolitikáj következtében z első Brecht-premier is szocilist Mgyrországon. Gellért Endre rendezése - ellentétben rostocki megoldássl - megtrtj kíni környezetet. Mszkírozásbn is, díszletben is. (A produkció díszlettervezője Toncz Tibor festő volt, ki hosszbb időt töltött Kínábn.) Az ötvenes években nturálissá nehezedett mgyr színházművészettől idegen Brecht stílus, ábrázolásmódj. Ez érződik z elődáson is, melyet Gellért Endre rendezése kriktúráb növesztett sztír és megrázó emberi trgédi kettősére épít - így trtv meg mű kpitlizmust bíráló értelmezését. A szecsuáni jólélek színháztörténeti értékű bemuttói közül még egyet említünk: Vhtngov Színház fitljink 1963-s elődását. Csup fitl, épp vég-

13 Az istenek ítélete A szecsuáni jólélek elődásán (Nemzeti Színház). Törőcsik Mri, Avr István, Gelley Kornél és Győrffy György zett színinövendék játszott drbot. Jelmezük z egységes fekete ruh volt. Mszkot nem viseltek. Sen Te egy sötét szemüveg és egy keményklp jelzéskettősében változott át Sui Tává. Díszletük egy htlms szürkés lepel volt - és Brecht félszínpdnyivá ngyított képe. A produkciót J. P. Ljubimov rendezte. És ebből produkcióból született Tgnk Színház. A rendezés Mjor Tmás újító és önmegújító rendezéseinek sorábn nem nehéz felfedni bizonyos szerzők ismétlődését. Azoknk z íróknk vissz-vissztérését, kiknek művein ez forrongó művészet újr és újr próbár teszi erejét. Nem is erejét próbázttj: gondolt megtlált közössége követeli ki vissztéréseket, rövidebbhosszbb időközű premiereket. Köztük Brecht-bemuttókt is. Mert Mjor Tmás szövetségeseket keres: drámírótárskt mgyr politiki színház gzdgításához. És ebben érzi segítőtársnk Shkespere, Peter Weiss és Brecht művészetét. Az Athéni T i mont cskúgy, mint A luzitán szörnyet és A szecsuáni jóléleket. A három mű három külön világ, s ugynkkor zonosk is. Abbn zonosk, hogy rólunk, életünkről vllnk. Az Athéni Timon - produkciókról szólunk most, nem egyszerűen drámákról - z ifjúságról vll, A luzitán szörny z elnyomottk minket is elemi érdekeinkben érintő küzdelméről, A szecsuáni jó-lélek közösségi eszmény megvlósulásáról. És itt álljunk meg. A mű elemzésekor rr következtetésre jutottunk, hogy Brecht polgári humnizmus történelmi kudrcát példázz lkotásábn. Azt, hogy polgári humnizmus nem képes megmenteni z embereket. Benno Besson 1956-os és Gellért Endre 1957-es rendezése is így értelmezte drámát. Mjor Tmás rendezői felfogás más. A kemény, nygábn is súlyosságot sugárzó színpd - Keserű Ilon munkáj szinte négy emelet mgsságb szervezi játékteret. Két emelet ácsolt teljes beépítése fölé jobb- és bloldlt emelkedik hrmdik, míg negyedik szint - Vng cstornlkás - föld lá rejtőzve z előszínpdon áll. Óriási térség, msszív beépítéssel, és mégis, sehol egyetlen elem, dísz vgy bármi más, mi konkretizálná színhelyet. Nem egy város, nem egy ország, nem egy földrész áll előttünk, hnem játéktér. Pontosbbn egy semleges, semmivel nem zonosíthtó emelvényrendszer, mely szükséges és hsznos kerete egy meghtározott történés megszervezéséhez. (Első pillntásr bonyolultnk is érezzük z építményt, de Vng hiáb kilincselő körbe-rohnás fizikilg sem megvetendő teljesítmény! egyszerre benépesíti képzeletünkben teret: lkásokt, embereket rjzol hozzá.) A díszlet szokott jelentéstrtlmánk tudtos mellőzése - s hogy ennek is htározott célj vn, erről később - gzdgbb vriánsokbn ismétlődik jelmezeknél. A jelmez, kosztüm, ruh nem egyszerűen dísz: embert, jellemet, kort jelez. Egy ruh lpján nem csupán viselőjét minősithetem, de meghtározhtom kort is; melyben élt. A szecsuáni jólélek jelmezei, melyeket szintén Ke-

14 Törőcsik Mri Sen Te szerepében (Brecht: A szecsuáni jólélek, Nemzeti Színház) serű Ilon tervezett, kár díszlet is; áltlánosk. Azzl áltlánosk, hogy szándékosn vegyítik különböző korstílusokt: százdelő éppúgy megtlálhtó köztük, mint hetvenes évek. És sok jellegtelen, felismerhetetlen, semmihez nem kötődő ruh. Vgy mégsem? Néhány mrkánsn megfoglmzott jelmez - Sen Te precíz miniruháj, Szun gondosn tervezett öltözéke, Su Fu krkterizáló öltönye stb. feltűnően kiemelkedik jellegtelenné rjzolt jelmezek tömegéből. A jelmezek kettősségét tovább rétegezi mszkok hsznált. A produkció szereplői ugynis mszkot viselnek. Nem mindenki és nem egyformát. A legtöbb szereplő rcán csk festék rjzolj el szokott vonásokt. Sen Te és Szun rc viszont lig mszkírozott. Su Fu, borbély és Sin sszony - ez hrmdik réteg - pedig álrcot viselnek: merevet, egész rcot elrejtőt. A díszlet zonosíthttln áltlánosság, jelmezek tudtos szórtság jellegtelentől z prólékos gondossággl korhoz kötöttig, mszkok változtosság színész természetes rcától felismerhetetlen álrcig - ez z három réteg, z áltlánosság, z zonosság és z elidegenítés színpdi lehetőséggzdgság, melyre Mjor Tmás rendezése épül. Igen, erre, mert drám funkciój - ne feledjük: mg Brecht prbelstücknek" nevezte művét - példázt, szín-pd feldt pedig, hogy művészileg újrteremtse példázt, hjdni tnítómese nyilvánosságát. És ez történik Mjor Tmás színpdán. Sen Te kpott pénzből vett dohánybolt jövedelmét többiek segítésére krj felhsználni. Ez zonbn kivihetetlen. Kivihetetlen, mert többiek nem ismerik fel fontosbb jót: z összefogás mindenkit segítő lehetőségét. Helyet-te önös érdekeiket helyezik előtérbe, és viszonzás nélkül várják, követelik másik áldoztát. Az egymásr utltk egymás ellen fordulnk, és észre sem veszik, hogy mélyebbre süllyedtek, mint voltk. Sen Te önfeláldozó közösségi trtásávl mguk önös érdekeit állítják szembe, összefogás helyett egymásr csrkodnk. Amikor zonbn Sen Tében - Sui Tként - felébred z önös érdek, hogy születendő gyermekének mások rovásár biztosíts jólétet, ellene fordulnk; gyilkossággl vádolják. És itt, ebben szituációbn újbb mozzntokkl bővül produkció szellemi köre. Su Fu, Jng sszony és Mi Csü egyértelműen önző figurájávl szemben többiek vágykoznk z után z emberideál után, mit Sen Te személyesít meg. Csk éppen z életben nem tudják okos, értő szeretet-tel vigyázni. Mindez zonbn nem ezért történhet és történik így, mert z emberek rosszk. Ez túl egyszerű és igztln lenne. Inkább rról vn szó, hogy százdokon át megnyomorítottk kkor sem ismerik fel közös érdekeiket, mikor új történelmi helyzetbe kerülnek, s százdos álmik megvlósíthtókká válnk. Ezt felismerést Mjor Tmás Dl nyolcdik elefántról c. song elementáris erejű színpdr állításábn foglmzz meg. Mjor rendezésében songok lá-rendelt szerepet játsznk: inkább mondják, mint éneklik őket, és rendezés sem biztosít kiemelt jelentőséget nekik. A Dl nyolcdik elefántról songhoz viszont Mjor rendezése mindent megteremt, hogy htásos legyen. A játéktér lsó szintjén berendezi" dohánygyárt, s drótfl mögött ülő rbmunkások ijesztővé zsúfolt tömege pntomim mozgássl játssz el munk hihetetlenné gyorsuló tempóját. Ének közben egy-egy dohánybálát hoznk be szereplők; gyáron pró cspójtó nyílik, ott csúszttják be bálát, mjd hozój is utánkúszik. Embertelen, megnyomorító világ ez, honnn félelmetes erővel dübörög fel pnszdl. S ez példázt példázton belül d mgyráztot z emberekben továbbélő torzságr, rr, hogy százdos testi-lelki megnyomorítottság él bennünk tovább változott helyzetben is. A fentiek szellemében értelmezi át Mjor Tmás Fény Fiink szerepét is. Gellért Endre említett rendezésében sztír és kriktúr ízei keveredtek z istenek megjelenítésében. Mjornál zsörtölődő, megnevettető, de egyben meg is bocsátó humor érződik. És ebben rendezői értelmezésben ez is természetes. A Fény Fii ugynis jót krnk, szeretik s mguk módján támogtnák is Sen Tében testet öltő eszmét: sját eszméjüket. Cskhogy z eszme megvlósulásánk hogynjáról jórészt elképzelésük sincs. Hogy mit kell tenni, már tudják, de hogynt még ők mguk sem ismerik. Igy, ebben felfogásbn érthetővé válik psszivitásuk, z, hogy lelkes és tehetetlen szurkolóként izgulják végig Sen Te történetét. A szecsuáni jólélek gondolti történésének rendezői átírás" z eredeti Brechtszöveg változttás nélkül vlósul meg. Amit Mjor z itt és most jegyében produkció középpontjáb állít, zt színházi, színpdi eszközökkel foglmzz meg: jelenetek rendezői komponálásávl, songok sjátos hsználtávl, mszk, jelmez, díszlet közelítő és távolító, zonosító és elidegenítő játékávl. És mindezek együttes eredményeként z elődás vlóbn példázt művészi újrteremtése. Ezért is válsztn rossz utt z, ki miság jegyében megpróbálná lefordítni" z egyes figurák, z egyes szituációk jelentését és behelyettesítéssel kísérletezne. A művészet - h komolyn vesszük - nem keresztrejtvény, hol néhány eltlált sor megfejtéssel jutlmzz fárdozót. A művészet z lkotás egészével közöl: zzl z esztétiki élményként átélt érzéssel, mely egyegy színházi produkció megtekintése után bennünk, nézőkben megmrd.

15 ktoló szívvel rendőr elől, mindenki elől, ki megzvrhtj boldogságukt. Aztán újr sétálnk és nevetnek. A lányt, ki rról álmodik, hogy fi születik, Sen Tének hívják. És Sui Tó-nk is. Ő szerelmes Sen Te, ki gondolkodás nélkül áldoz fel mindent szerelméért. Ő Sui T, ki hideg, józn fej-jel számítj ki korlátln jóság még el-kerülhető trgédiáit. Ő mindenkit segíteni kró, és mindenkit önös célji lá rendelő. Hány rc vn egy színésznek? Csk nnyi, mennyit hiteles lkotásb tud ötvözni. Törőcsik Mri í g y sokrcú színész. S minth ebben z elődásbn - igz, szerep is lklms rá - egyszerre vonulttná fel színek sokságát, minth külön bemuttót trtn átöltözésekből, belső lelki átváltozásokból: színész másmás figurájú átlényegüléséből. A figurák változtosság, színek széles skáláj Törőcsik ábrázoló, meg-jelenítő művészetének gzdgságát jelzi. Az átváltások könnyed elegnciáj viszont már mást mutt: Törőcsik és megjelenítésre váró figur viszonyát. Azt viszonyt, mit legpontosbbn t u dtossággl jellemezhetünk. Törőcsik nem egyszerűen érzelmileg tpd szerephez, nem zonosul hőssel. Vgyis végcélj nem z átélés, hnem demonstrálás. S ezzel teremti meg legteljesebb brechti lkítását produkcióbn. Igen, ezzel, mert példázt szellemében, mgs művésziséggel emberi példáztot lkot. Az együttes szecsuáni jólélek, lényeget kiemelő túlzássl szólv, egyszemélyes drb, hol egyetlen színész játék emelheti sikerre vgy buktthtj meg produkciót. Minden szál z ő kezébe fut össze, s többiek, bár fontosságukon ez mit sem változtt, csk színezik, pontosítják történést. Azt történést, mi Sen Te és Sui T példáztként tárul nézők elé. Mjd hrminc szereplő, ennyit igényel mégis A szecsuáni jólélek elődás. Egy színházbn ngyon nehezen tlálhtó hrminc olyn színész, ki szuverén lkotás szintjén tudná lklmzni brechti színjátszás sjátos követelményeit. Így viszont természetes, hogy z elődás szereplői sját művészi eszköztáruk foglmi - és lehetőségei - szerint értelmezik át z új követelményeket. Egyesek sza Törőcsik Mri mint Sen Te A szecsuáni jólélekben (Nemzeti Színház) Sen Te és Sui T Miniszoknyás fitl lány áll előttünk. Most szökött meg gondok, gyötrelmek helyéről trfikból, ide hozzánk, z előszínpdr. Soványk, mjdnem véznácsk teremtés, vlhogy olyn, ki ngyon tud fázni, és kinek soh nem volt igzi bundáj. Szomorkás rcú lány, kevés boldogságú. És tlán most igzán szép életében először. Most, mikor kezét hsár szorítj, és tudj, reméli, hiszi, hogy fi születik. Nem is születik. Már megszületett. Évekkel ezelőtt. Most sétálnk. Sétálnk, nevetnek, beszélgetnek. Aztán futnk. Futnk, rémülten, z- tír színeit erősítik játékukbn, mások gondos relizmust vegyítik z bszurd drámákból átvett gesztusokkl. A színészi játékbn fellelhető stíluseltérések zonbn - s ezt hngsúlyozottn kell kiemelni - nem olyn mérvűek, hogy stílustöréshez vezetnének. Inkább csk színezői játéknk és nem zvró eltérések. Olynnyir nem, hogy z eltérések ellenére is z elődás ritkán tpsztlhtó együttesteljesítmény élményével jándékoz meg. A Fény Fiit Gelley Kornél, Avr István és Győrffy György játssz. Három kicsit süke-bók istenség áll előttünk, jót krók hárms, kiknek világos elképzelésük vn rról, hogy mit kellene tenniük z embereknek. Csk éppen rr nem tudnk válszolni, hogyn kellene mindezt tenniük. Izgulnk, ggódnk Sen Téért, de mikor Sen Te tnácsot kér tőlük: hogyn vlósíts meg itt, ilyen körülmények között z eszmét, kkor istenségük fényét, hitelét mentve gyorsn elszelelnek válszdásr nem kötelező felhők birodlmáb. A Fény Fiink hárms ngyszerűen komponált kórus: kis külön együttes z együttesen belül, hol Gelley kenetteljes tevőleges cselekvésnek még lehetőségét sem érző - jóság, Avr mguk szűkre szbott istenségének belső ügyeivel küszködő gügyögős-kriktúráj Csurk László és Törőcsik Mri A szecsuáni jólélekben (Nemzeti Színház) (Iklády László felvételei)

16 hogy számolnk el Sen Tének dott pénzzel? - és Győrffy semmi isteni " fenséget nem muttó csetlése-botlás teremti meg z összhngot. Vng, vízárus: Őze Ljos. Ő z, ki legteljesebben hisz jóbn, és mindig reményt látók lázávl közvetíti" z isteneknek Sen Te küzdelmét. Vng inkább nrrátor, mint ktív cselekvője történésnek. S ezt kettősséget Őze Ljos biztosn szerkesztett játékkl vrázsolj elénk, úgy hevítve játékábn nrrátor közlő funkcióját, hogy cselekvés élményét képes sűríteni puszt elmesélés, közlés szikárságáb. Külön említést érdemel z elődást indító - s z egész est hngultát előrejelző - jelenete z istenek fogdáskor, mely gesztus, mozgás, hng ritkán tpsztlhtó szerves egységével emelkedik rngos színészi teljesítménnyé. Szun szerepében Mdrs József muttkozik be Nemzeti Színház nézőinek. Mdrs hgyományosbb értelmű relizmus felől közelíti meg z értelmetlen életűvé váló Szun figuráját. Egy más felfogású elődásbn - péld is vn rá: Csák végnpji - szűkebb relist ihletettségű színészi eszközei, melyeket gondos formáltsággl hsznál, ngyobb teret nyerhettek voln. Így mostni lkításából elsősorbn zt emelhetjük ki, hogy mindvégig egyensúlybn képes trtni figur kettősségét, hogy nem leplezi le idő előtt mgát. S ez z lkítás, figurépítkezés ngyfokú elmélyültségét bizonyítj. Rjz János Su Fu szerepében - rctln színész. A merev, z egész rcot el-rejtő mszk legfőbb kifejezőjétől, z rcától fosztj meg. És mégis. Rjz János játék élmény. Azért élmény, mert mozgássl, gesztussl, hnghordozássl rcot teremt: egy ngyon is egyenes törekvésű, ismeretlenül is ismerős hrácsoló élményeinkből igzán nem nehezen behelyettesíthető rcát. Sin sszony mszkos szerepében Ttár Eszter szintén z rcnélküliség problémájávl került szembe. Színészi feldtmegoldás elismerésre méltó: úgy súlyozz, erősíti fel kifejezés, megjelenítés megmrdt eszközeit, hogy játékábn nem z rc hiányát, hnem teljes megteremtését érezzük. Mi Csü háztuljdonosnő Mányi Zsuzs. Mi Csü terjedelmét tekintve kis szerep, de teljes értékű feldt. Mányi Zsuzs pró jelzésekkel és figurális dottsági lkítás értékű átlényegítésé- vel szervezte sikeres bemuttkozását Nemzeti Színház színpdán. Az elődás többi szereplője közül Csurk László, Siménflvy Sándor és Moór Mrinn nevét említjük még: kisebb szerepük gondos formálásávl hsznosn járultk hozzá z est sikeréhez. A drbot Nemes Ngy Ágnes már z utóbbi évtized rngos teljesítményei közt számon trtott fordításábn játssz színház. Írásunk elején A szecsuáni jólélek színháztörténeti értékű bemuttóiról szóltunk. Azt mondtuk, nem zért, hogy mostni produkcióvl vessük össze. Vlóbn nem zért. Nem részleteket, különböző megoldásokt krtuk össze-hsonlítni. Csk z eredményt. Azt z eredményt, mely - hisszük egyránt kiemelkedő állomás Mjor Tmás rendezői művészetének, Törőcsik Mri töretlenül ívelő színészi pályájánk. A lssn formálódó mgyr politiki színháznk. És mint minden igzi eredmény, jelentős eseménye z egész mgyr színjátszásnk, színházkultúránk. Bertolt Brecht: A szecsuáni jólélek (Nemzeti Színház). Fordított: Nemes Ngy Ágnes, rendezte. Mjor Tmás, díszlet és jelmez: Keserű Ilon.. koreográfus: Szigeti Károly. Szereplők: Gelley Kornél, Avr István Győrffy György, Őze Ljos, Törőcsik Mri Mdrs József, Máthé Erzsi, Rjz János, Mányi Zsuzs, Ttár Eszter, Moór Mrinn Gyuly Károly, Versényi László, Szcsvy László, Borbás Gbriell fh., Glkó Blázs Károlyi Irén, Bíró István, Kun Tibor, Rksányi Gellért, Siménflvy Sándor, Mjláth Má- ri, Csurk László, Pártos Erzsi, Szél Richárd Gáti István, Várdi Zoltán, Kovács Dezső. S AÁD K AT AL I N A megszerkesztett játéktér Keserű Ilon díszleteiről és jelmezeiről A festőművész Keserű Ilon első igzi színházi sikere A luzitán szörny színpdképének és kosztümjeinek megtervezése volt. Bár korábbn már ő tervezte többek közt A vizsgált és A vágóhidk szent Johnnáj díszleteit is, A luzitán szörny elődásán hódított meg igzán z egész játékteret: díszlet, jelmez, kellékek egymásr hngolt egysége sokbn segítette produkció egységes stílusát. Egyúttl zt is jelezve, hogy színházi elődás látványspektusánk, képzőművészeti lkotóelemeinek egy kézben trtás jól szolgálj z egészséges műhelymunkát. Későbbi tervezései már ennek jegyében születtek, közülük - egy főiskolás vizsgelődás, z Amphytrion és Lüszisztrté című Petrovics-oper mellett különösen legutóbb bemuttott A szecsuáni jólélek játéktere, ruhái, mszkji muttják jól Keserű Ilon tervezői egyéniségét. Festő színházbn Azt, hogy színház nemcsk játék, h-nem látvány is, XIX. százd még úgy értelmezte, hogy színpdnk egy megelevenedő, monumentális festmény benyomását kell keltenie. Az elmúlt száz év ltt zonbn vlóságos forrdlmi átlkulás zjlott le színházi díszletművészet fejlődésében: festett színpdképektől játéktér funkcionáló berendezéséig szcenográfi ngy utt járt be, s nem véletlen, hogy színházi vntgrde nem egy jeles rendezője belsőépítészt válszt munktársául. Ezek után ugyncsk prdoxnk tűnhet, hogy Mjor Tmás épp kkor kérte fel festményei lpján Keserű Ilonát, mikor rendezéseiben teátrális htás új és kor-szerű lehetőségeit kereste. Keserű Ilon első díszlettervében zonbn, melyet Peter Weiss A vizsgált című drámájához készített, nem volt semmi hgyományos értelemben vett festményszerű". Inkább vlmiféle építészeti keret " volt ez: nézőt nyitott színpd, egy terem belseje fogdt, de minth temetőben járn, zt benyomást kelthették benne fehér, mgs támlájú ülőhelyek, melyek középen elhelyezett vádlottk emelvényét

17 Keserű Ilon színpdképének részlete z Amphytrion vizsgelődásán (Merkur: Szcsvy László) ( MTI f ot o- K el e t i Év felv.) fogták közre. Ez sttikus, zárt színpdkép közömbösségével együtt kellőképp nyomsztón htott. Lehet, festőmű-vész nem rendelkezett még színpdi gykorlttl, első tervében is tisztábn volt zonbn modern színpdi dimenzióvl. Ezt muttt z is, mi A. vizsgált j á tékterének legfőbb érdeme volt: színpdkép nem krt didktikusn felfokozni nyomsztó htást, funkcionális tér drám nyomsztó világát bontkozttt ki. Mit jelent tehát mi színházbn díszlet- és jelmeztervezés egy festőmű-vész számár? - erről kérdeztem Keserű Ilonát. - Amikor Mjor Tmás felkért erre megkeressem, mi funkciój képzőművészeti látásnk színpdi feldtok megoldásábn. Tehát mint képzőművész képzőművészet eddig nemegyszer elhnygolt ágát szeretném művelni; színház, érzésem szerint mind fokozottbbn látványi ttrkcióvá is válik, s így, lpvetően látványi kiindulópontból, de társként keresem zokt lehetőségeket, miként tehetek hozzá legtöbbet produkcióhoz. Ügy vélem, bizonyos feldtokt, így színpd sjátos form- és színvilágát, csk képzőművész tudj megteremteni. munkár, képeim lpján úgy látt, hogy tudok térrel bánni, térben gondolkodni. A díszlettervezés számomr vlóbn nem rr lklom,, hogy képi elképzeléseimet vlósítsm meg, másképp foglmzv: egyik színpdi munkámhoz sem próbáltm meg felhsználni egy képemet, illetve egy z egyben " vlmely vizuális gondoltot. Természetes, hogy színpdkép kilkításánk folymtábn jelen vn festői látásmódom, tpsztltom - de nem kiinduló-pontként. Voltképpen z izgt, hogy Ami Keserű Ilon színpdképében első pillntásr megrgd, z látvány keménysége. De ez keménység véletlenül sem jelent komort vgy sötétet. Egy-fjt tervezési konstrukciós elv következetes végigvitele ársztj mgából keménység érzetét; likus számár is fel-ismerhető, miféle elemek, milyen nygok, s milyen módon ötvöződnek zzá látvánnyá, mely eléje tárul. Keserű Ilon Brecht A Játék z ellentétekkel vágóhidk szent Johnnájához háromszintes átláthtó vsemelvényt készített, mellette szoktln, kellemetlen htású drótszúnyogháló vá- ros dermedtségéről vll: itt állndón fúj szél, hideg v n és jég. A luzitán szörny üres színpdából hátul színes és ntúrszínű kötelek, kötélhurkok válsztnk le egy teret, mintegy kórus számár, de ezekre kötélhurkokr kerülnek rá esetenként szükséges kellékek, bádog- vgy gyékénydrbok, hogy sszociációkt ébresszenek néző fntáziájábn Weiss költői szövegével, s közel sem zzl célll, hogy konkrét helyszíneket jelentsenek". A Szörny lvórfülű, fémkrik szemű, undorító figuráj szerkezetileg egy óriási, gömb-formár kiegészített kerti npernyő -, szeme-orr kitömött zsák, rjt színes filcdrbok; kötélépítmény, zsák-vászonból készült jelmezek, z egész látványi ttrkció" épp keménységével mintegy ellenpontként, hngsúlyjelként dott teret színészi játéknk. A Weiss-műnél lényegesen játékosbb igényű Amphytrion színpdképét is z áttekinthető szerkezetszerűség jellemezte. Az Ódry Színpd kicsiny terében játékszín négy srkát négy lámpgömb jelölte ki: z éjszkák és npplok váltkozásként le- vgy felkerültek, fényerejüket is eszerint változttv; belső kerekein guruló házcskát, melyben és

18 Brecht: A szecsuáni jólélek (Nemzeti Színház). Az istenek távozás. Díszlettervező: Keserű Ilon (A képen: Avr István, Gelley Kornél, Győrffy György és Törőcsik Mri) (Iklády László felv. ) mely körül z események zjlnk, mguk játék szereplői mozgthtták játék igényeinek megfelelően. A felhőt - egy rózsszínű dunyhát, rjt szárnys Merkurt lkító színésszel - tréger engedte le, illetve húzt fel. A zenekri árokbn négy zenész ült, fejükön, mely egy vonlbn volt színpddl, műrózsás, díszített klppl. Mindebből z is jól láthtó, hogy színpdi szerkezetszerűség Keserű Ilon számár játékot is jelent, sjátos tér- és figurlkítási lehetőséget. A Nemzeti Színház legutóbbi, Mjor Tmás rendezte Brecht-bemuttój, A szecsuáni jólélek kiváló lklmt nyújtott Keserű Ilonánk, hogy ezt sjátos tér- és figurlkítási képességét bizonyíthss. A szecsuáni jólélek elődásán nézőtérre érkezőt meglehetősen furcs látvány fogdj. Kétszintes, sötét tónusú deszképítmény, melyet bonyolult lépcsőrendszer köt egybe, s válszt helyszínekre - z elődás sok helyszínváltozásánk és szereplőmozgtásánk megfelelően. Itt-ott deszk szélére festett színes sáv jelzi végtelen lépcső folyttódását vgy egy korlátot - lépcsőrendszer levezet nyomorúságb, és fel mgsságb. Összeköti földet z éggel. De milyen éggel? A deszképítmény, lépcsőkvlkád fölé htlms rongyhorizont borul, rongy voltát erőszkosn tudtul dv. E rút tákolmány költői szépsége ámultb ejt. Tárgyszerűség - A szép-csúny értékhtárok eltolódtk, vgy esetleg kérdésként fel sem merülnek. Az utolsó húsz év képzőművészete meghldt z előző évtizedek esztétiki értékeit, létezés és történés nyersebb, pontosbb megrgdás érdekében. Megkockázttok egy lehetséges nézőpontot: minden szép. Azt gondolom, A szecsuáni jólélek színpdánk rongyhorizontj méreteivel, nygi jelenlétével és világítás révén változó terével ht nézőre. S örülök, h csúnyánk " tlál-j, mert ez segíteni fogj bbn, hogy elgondolkozzék látottkon. A rongy z ember áltl elhsznált, értéktelenné vált, sőt undorító tárgyt jelképezi, s ily módon egészen természetes, h ellen-érzést vált ki nézőből, miért ilyen jelentős szerepben, művészet áltl felmgsztosítv kerül elé. A rongyot mint szuggesztív htáskeltő elemet már sokn hsználták színpdon. Önmgábn A szecsuáni jólélek rongytere zonbn nem kr jelentést hordozni, egyszerűen megfelelő közeget kíván teremteni játék számár. A rongyhorizont felhő" helyén vn, de nem kr felhőnek látszni, hnem csk rongynk. Amiként A vágóhidk szent Johnnájábn hsznált drótszúnyogháló is csk" kellemetlen htást krt tenni. Keserű jelzései" - díszletelemei - nem viszik el néző fntáziáját, nem sugllják nézőnek, hogy jusson eszébe ról vlmi; épp ellenkezőleg: zt szuggerálják, hogy egy elem z, mi. Ez deszképítmény úgy és nnyibn nevezhető szépnek, hogyn egy építkezési állvány; nem kr rtisztikusn ptinásnk tetszeni. Sen Te prányi bódéjánk összetákolt fli brn csomgolóppírként htnk. Az istenek megszállnk benne, fejük kinyomj házikó fedelét. Aztán, hogy jött, kivonul házikó. A dohányboltbn túlrészletezettek tárgyk. A kocsm felmgsított, elvékonyított hosszú sztl mögöttük ülőknek mjdnem válláig ér meglehetősen groteszk látvány -, mgs támlájú kárpitozott szé-

19 kek ülőkéjén és támláján kivágott, odrgsztott ordináré virágcsokorformák. Az sztllpon i s. Élesen belénk htoló, kemény effektusok. A rendezői elképzelés z elődást olyn teátrális htássl szerette voln lezárni, olynféle vágássl, látványbn is, mi játékból elő-lépő színészeket is, de mgát z eddigi látványt is ellenpontozz. Keserű tehát szürke, z egy-két htározott színjelzéstől eltekintve tompár fogott kép kellős közepébe, finálér összegyűlt nép közé csillogórgyogó, fehér gömböktől és rnyrojtoktól tündöklő égszínkék " isten-liftet" bocsát le, rnyzsinóron, hogy Fény Fii zon térhessenek meg égi hivtlukb. Mi ez fürtös, fehér golyókkl telerkott vlmi? Egy új, Keserű színpdán eddig nem hsznált effektus? Htásábn belénk vág, megszúr ez is. H nem nyerseségével, hát tündöklésével. Vn ezekben z elemekben vlmi közös. A tárgyszerűségük. Amit ezen színpdon látunk, zok létező dolgok. Vlódi elemek, melyek tárgyi vlóságukbn htnk. Bizonyos értelemben véve, nem is díszletelemek ezek. Nem krnk látszni vlminek. Egyetlen dolgot kr-nk. A játékok mguk körül és velük. Társjátékosok, Ahogyn mesében tárgyk megszóllhtnk, elindulhtnk, úgy töltődnek meg itt élettel lvórok, fkeresztek, fémkrikák és dunyhák, járkálhtnk házikók, lebeghetnek lámpburák. A szecsuáni jólélek fácsoltánk lsó szintjén ide-od sikló deszkplánksor különös helyszíneket teremt, elrejt vgy bebörtönöz, kiszolgáltt vgy közömbös mrd. Vrázslt folyik színpdon. A tárgyk felizznk. Színek A tervező Keserű Ilonábn festőt mindenekelőtt színek iránti tudtos szerelmében érhetjük tetten. Rendkívüli biztonsággl bánik színskálávl, z ellenszínekkel. A luzitán szörny középtónusú, szürkére lehtárolt színpdán forrdlom hosszú, színes sállobogói hrsány, erős értékben ismétlik meg zokt színeket, melyek nép öltözékében s köteleken tompán már kezdettől je- Sen Te ház A szecsuáni jólélekben. Díszlettervező: Keserű Ilon (A képen: Győrffy György, Gelley Kornél, Avr István, Őze Ljos, Törőcsik Mri ) Egy mszk A szecsuáni jólélekből. Tervező: Keserű Ilon (Sin sszony: Ttár Eszter) (MTI fotó - Keleti Év felvételei) len vnnk: sárgát, brnát, pirost, nrncsot és vöröset. A gyrmtosítók színe fehér. A hideg színek, kék és zöld, nem szerepelnek. A Lüszisztrté bn viszont két szólist, férfi és női krvezető - kék színű. A férfi kórus gombköpenye - föld szürkéje, nők szlgruhái nrncstól ciklámenig terjedő színskálán mozognk. A táncosok kthtású, testszínűre festett öltözékét" csk brn és fehér sziromszerűségek díszítik. A moliére-i komédi, z Amphytrion legmultságosbb tárgy, Merkur felhődunyháj pedig szemgyönyörködtető rózsszín. S ugynez rózsszín A szecsuáni jólélek ellenszenves kocsmájánk drpériáján. De Törőcsik-Sen Te hrisnyájánk nyershús-rózsszíne már egyenesen idegesítő; s mikor Sui Tává változv, ndrágj és cipője közt fel-felvilln, olyn provoktív, mondhtnám, szemcsikorgtó, hogy legszívesebben nem nézném. H lehetne. De gresszív, és el kell tűrnöm, hogy z legyen. A festő Keserű Ilon képeinek domináns színe. - Igen, teljesen kikísérletezett eszközöm. Szándékosn túl / okoztm, hogy idegesítő legyen. Mjdnem giccs. Ebben z óriási szürke képben úgy jelenik meg, hogy mgár fordíts néző figyelmét, rokon- és ellenszenvét. Rendkívüli jelen-tőséget tuljdonítok színekkel vló operálásnk. Érzéki, így igen szuggesztív htóerejüknél fogv, tudományos vizsgáltuknk ngy jövője vn. Úgy vélem, igen fontos, hogy kikísérletezzük színházbn dgolási mértéküket, menynyi ideig, milyen erősségben hsználjunk egyegy színt hogy kellő htást érjük el. A színhátt - szín-háznk is tekintem, színházi munk egy képzőművész számár tér, színek és mozgás prob-

20 lémáink együttese. Így figurteremtés is mjdnem szobrászi megformálás egyegy lknk. A szecsuáni ngyon újszerű feldt volt: össze kellett hozni figurákt, mszkokt színpdi térrel. Mszkok és mgtrtások Brecht szerint drb története félig európi fővárosbn" Szecsuánbn játszódik. S miként díszletben, ruhákbn sincs semmi kíni. Legfeljebb mszkok lklmzás téveszthet meg: játék kíni színjátszásr kíván utlni. A mszk hsználtár vló igény zonbn Mjor Tmásbn és Keserű Ilonábn már z Amphytrion próbáin felmerült. A komédi két-két szereplőpárosánk hsonlóság nemcsk lehetőséget kínált erre, hnem hogy színészrcok hsonlóvá váljnk mintegy sürgette is z ilyenféle megoldást. A rendező és tervező végül is horgolt mdzg-szkáll mellett döntöttek, s úgy tűnik, A szecsuáni jólélekben e törekvésük következetesebb megvlósításán fárdoztk. Újbb lépést jelent tehát mszkok lklmzás Brecht-drbbn, színészeket bonyolultbb techniki feldt elé állító játékstílus kilkításábn? - Már z első megbeszéléseknél el-dőlt, hogy szükség vn mszkokr. Olyn nygot kerestünk, mely ruglms, követi z rc mozgását, s elég erős, festhető is. A színészek, érthetően, eleinte ngyon idegenkedtek. Aztán, hogy készültek z első példányok, izgtni kezdte őket z újfjt játéklehetőség. Mert végül is világossá vált számukr, hogy mszk ngy segítség figur meg-tlálásához. Hálás vgyok drb szereplőinek, hogy ötleteikkel, türelmükkel részt vettek mszkok kilkításábn. Htásábn nem érzem mindegyiket meg-oldottnk, egyikmásikt lig lehet észrevenni, csk vlmi furcsát érzékel néző. Teljesen kísérleti jellegű munk volt; most továbbvinném, h lehetne. Néhány mszkról htározott elképzelése volt Mjornk: ilyen például rendőr vlószínűtlenné felngyított keze, Sin sszony vrjú jellege. A legtöbb mszk zonbn próbfolymt során lkult ki. A mszkok nem tkrják z egész rcot, úgynevezett kombinációs el-járássl készültek, színészek rcánk bizonyos eleme egészül ki áltluk. A különböző formájú mszkok nem természetes rc színére vnnk festve, h-nem zöldre, vörösre, rózsszínre például. A mszkoktól színészek áltl megfor- mált lkok már külsőre is egymástól ngyon különböző, egyedi figurák lettek; színész rcánk festésével ezt htást nem lehetett voln elérni: Szcsvynk rosszindultúbb rckifejezést kölcsönzött megnövelt áll; Mányi Zsuzsán jó ellenpólusként ht szépen sminkelt szem és felngyított tok; Moór Mrinn két orcájánk piros pogácsáit", mihelyst elkészültek, máris ngyszerűen hordt próbákon, s ehhez lkított állndón sápogv dumáló, kcsszerű lényét. Ttár Eszter Sin sszonyánk, mint mondtuk, vrjúszerűvé kellett válni. Nem mindennpi küzdelmet folyttott figuráért; de z elődáson meglepődünk minden gesztusán, melyek teljesen dekvát módon viszonyulnk mszkjához és öltözetéhez. Világoszöld rcszín, hegyes orr és áll, csk szeme látszik ki, ngy szemölcs z rcán, fénytelen kóchj, kitömött, lötyögő mellek. A két főszereplő csk kicsi mszkot kpott. Ez kísérlet nem vált be eléggé. Törőcsik számár, ki minden ízében tudj brechti játékstílust, elegendő utlás" volt állán kis mszk, mely épp hogy hozzáidomított rcát körülötte élők világához; bbn viszont, hogy Mdrs József Jng Szunj túl nturálisr sikerült, vlószínűleg szintén csk z állát borító, jelentéktelen mszk is hibás. A Fény Fiin nincs mszk -- fehér lpú, pirospozsgás rcuk flusi templomok festett gipszszobrir emlékeztet. Ruhájuk szivárvány minden színében tündököl, mármár z el-viselhetőség htárát súrolj, de ez d hngsúlyt istenségüknek. A három istent - mszk helyett - z első próbáktól kezdve fejükön hordott glóri segíthette isteni mgtrtásuk" elsjátításábn. Hogyn születtek meg tervező képzeletében és hogyn keltek életre színpdon z egyes lkok? - A rendezőnek z z ötlete, hogy próbáljunk régi jelmezeket felhsználni, jól bevált. A központi jelmezrktárbn htlms mennyiségű jelmez vn; z ilyen nygtömegben vló keresgélés inspiráló, eredményes tud lenni. Készítettünk belőlük újt is, esetleg átfestettük, de egészében mégis szedett-vedett mrdt. Ez fjt munkmódszer tette lehetővé, hogy prólékosn dolgozzuk ki látvány vlmennyi összetevőjét. Hu-szdik százdir krtuk formálni figurákt, nem kifejezetten mir; tervezéskor úgy képzeltem el, hogy mindez vlhol Középkelet-Európábn játszó dik,z én életem folymán. De figurák jobbn konkretizálódtk, gyerekkorom lkji keltek életre, tehát szerencsésen tolódtk el m" felé. Az ötven évvel ezelőtt hordott ruhdrbok, különféle mszkok, látvány szándékolt eklekticizmus, szereplők társdlmi hovtrtozás tekintetében is egyénít. A szecsuáni jólélek nemzeti színházbeli elődás mind rendezői és tervezői, mind színészi megformálását tekintve, bizonyos értelemben el is tér brechti hgyománytól. A jelmezekben Keserű Ilon például olyn elemeket lklmz, melyek nézőt sját életének tpsztltivl, élményeivel szembesítik. Ezért még csk véletlenül sem kínik szín-pdi lkok, hogy kifejezetten személyes sszociációkt ébresszenek. Az rcukt egyénítő s egyszersmind tipizáló mszk, szedettvedett ruhtár, z ezek segítségével megtlált gesztusok révén ráismerünk zokr z emberi mgtrtásformákr, melyeket képviselnek. Amelyeket megszemélyesítenek. Így végül mégis brechti színház A szecsuáni jólélek elődás: lényege z emberi mgtrtások, viszonyltok illúziótln megmuttás. S áltlánosbbn nézve, z színházeszmény is, mely iránt Keserű Ilon vlmennyi tetvében vonzódik, ngyon is brechti. A játéktér szerkezete nál mindig áttekinthető és nyilvánvló; megszerkesztett játéktérnek zonbn sjátos poézise vn. Keserű Ilon ott érzi igzán jól mgát, hol színpdi látvány felfokozásár, esztétikusn funkcionáló térre, mgtrtásformát hordozó figurlkításr vn szükség. Bertolt Brecht (Köpeczi Bócz István rjz)