T obbv altoz os f uggv enyek integr alja. 3. r esz aprilis 19.

Hasonló dokumentumok
Kettős integrál Hármas integrál. Többes integrálok. Sáfár Orsolya május 13.

Megjegyzés: jelenti. akkor létezik az. ekkor

Széchenyi István Egyetem

Integr alsz am ıt as. 1. r esz aprilis 12.

ANALÍZIS II. Példatár

Matematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =,

Matematika I. Vektorok, egyenesek, síkok

8n 5 n, Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás,

Többváltozós függvények Feladatok

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =

Felügyelt önálló tanulás - Analízis III.

n 2 2n), (ii) lim Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás, (ii) 3 t 2 2t dt,

Az f ( xy, ) függvény y változó szerinti primitív függvénye G( x, f xydy= Gxy + C. Kétváltozós függvény integrálszámítása. Primitívfüggvény.

Kalkulus I. NÉV: Határozzuk meg a következő határértékeket: 8pt

ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor

Matematika I. NÉV:... FELADATOK:

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

Kalkulus II. Beugró kérdések és válaszok 2012/2013 as tanév II. félév

Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás, x x 2 dx = arctg x + C = arcctgx + C,

Többes integrálok matematikai és fizikai alkalmazásai

Boros Zoltán február

1. Komplex függvények dierenciálhatósága, Cauchy-Riemann egyenletek. Hatványsorok, elemi függvények

Fourier sorok február 19.

Matematika I. NÉV:... FELADATOK: 2. Határozzuk meg az f(x) = 2x 3 + 2x 2 2x + 1 függvény szélsőértékeit a [ 2, 2] halmazon.

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:

Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31

1. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.

Itô-formula. A sztochasztikus folyamatok egyik legfontosabb formulája. Medvegyev Péter Matematika tanszék

Mátrix-exponens, Laplace transzformáció

Debreceni Egyetem. Kalkulus II. példatár. Gselmann Eszter

Lagrange és Hamilton mechanika

FELVÉTELI VIZSGA, szeptember 12.

Matematika A2H Vizsga feladatsor M

Analízis házi feladatok

y = y 0 exp (ax) Y (x) = exp (Ax)Y 0 A n x n 1 (n 1)! = A I + d exp (Ax) = A exp (Ax) exp (Ax)

FELVÉTELI VIZSGA, július 21. Írásbeli próba MATEMATIKÁBÓL A. RÉSZ

"Flat" rendszerek. definíciók, példák, alkalmazások

1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0

Laplace-transzformáció. Vajda István február 26.

1/1. Házi feladat. 1. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy

Kalkulus 2., Matematika BSc 1. Házi feladat

Optimalizálási eljárások GYAKORLAT, MSc hallgatók számára. Analízis R d -ben

Kettős és többes integrálok

Haladó lineáris algebra

= e i1 e ik e j 1. tenzorok. A k = l = 0 speciális esetben e az R egységeleme. A. e q 1...q s. = e j 1...j l q 1...q s

Matematika III. harmadik előadás

MATE-INFO UBB verseny, március 25. MATEMATIKA írásbeli vizsga

valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.

Matematika szigorlat június 17. Neptun kód:

Diszkrét Matematika. zöld könyv ): XIII. fejezet: 1583, 1587, 1588, 1590, Matematikai feladatgyűjtemény II. (

Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához

1. Folytonosság. 1. (A) Igaz-e, hogy ha D(f) = R, f folytonos és periodikus, akkor f korlátos és van maximuma és minimuma?

Analízis II. Analízis II. Beugrók. Készítette: Szánthó József. kiezafiu kukac gmail.com. 2009/ félév

Megoldások. ξ jelölje az első meghibásodásig eltelt időt. Akkor ξ N(6, 4; 2, 3) normális eloszlású P (ξ

2 (j) f(x) dx = 1 arcsin(3x 2) + C. (d) A x + Bx + C 5x (2x 2 + 7) + Hx + I. 2 2x F x + G. x

HÁZI FELADATOK. 2. félév. 1. konferencia Komplex számok

Matematika és információelmélet mérnököknek előadás

Kalkulus I. gyakorlat Fizika BSc I/1.

A2 jegyzet építőmérnök mérnök hallgatóknak Többváltozós deriválás

A gyakorlatok anyaga

Modellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor

Differenciálegyenlet rendszerek

Hatványsorok, Fourier sorok

Készítette: Fegyverneki Sándor

VIK A1 Matematika BOSCH, Hatvan, 5. Gyakorlati anyag

Matematika III előadás

17. előadás: Vektorok a térben

Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 29.

I. feladatsor. 9x x x 2 6x x 9x. 12x 9x2 3. 9x 2 + x. x(x + 3) 50 (d) f(x) = 8x + 4 x(x 2 25)

12. Mikor nevezünk egy részhalmazt nyíltnak, illetve zártnak a valós számok körében?

Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek

MATEMATIKA 2. dolgozat megoldása (A csoport)


Matematika A1a Analízis

1. Ábrázolja az f(x)= x-4 függvényt a [ 2;10 ] intervallumon! (2 pont) 2. Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét!

Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján

Matematika A1a Analízis

Utolsó el adás. Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás / 20

Lineáris algebra mérnököknek

1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban!

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

DINAMIKAI VIZSGÁLAT OPERÁTOROS TARTOMÁNYBAN Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1

Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 12. Név: Nept. kód: Idő: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. 6. f. Össz.: Oszt.

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek

Molnár Bence. 1.Tétel: Intervallumon értelmezett folytonos függvény értékkészlete intervallum. 0,ami ellentmondás uis. f (x n ) f (y n ) ε > 0

Fourier-sorok. Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia április 7.

1. FELADATSOR. x = u + v 2, y = v + z 2, z = z. u y + z. u x + y. v x + y. v y + z. w x + y. w y + z

Gyakorló feladatok I.

Differenciálszámítás. 8. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Differenciálszámítás p. 1/1

Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és teljesen kidolgozott megoldásokkal az 1,2,3.(a),(b),(c), 6.(a) feladatokra

2. sillabusz a Többváltozós függvények kurzushoz

Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása, június 10

MODELLEK ÉS ALGORITMUSOK ELŐADÁS

Átírás:

Többváltozós függvények integrálja. 3. rész. 2018. április 19.

Kettős integrál

Kettős integrál téglalap alakú tartományon. Ismétlés Ha = [a, b] [c, d] téglalap-tartomány, f : I integrálható függvény, akkor f (x, y) d = ˆb a f (x, y) d = ˆc ˆd d a c ˆb f (x, y)dy dx. f (x, y)dx dy. Tehát, ebben az esetben Kettős integrál = Kettő integrál.

Integrálás normáltartományon, ismétlés. Tétel. egy x szerinti normáltartomány. f integrálható -en. Ekkor ˆb Φˆ 2 (x) f (x, y) d = f (x, y)dy dx, a Φ 1 (x)

Példa, ismétlés Legyen egy kör, = {(x, y) : x 2 + y 2 4}. Ez egy normáltartomány. Ekkor f (x, y) d(x, y) = ˆ2 2 4 x 2 ˆ 4 x 2 f (x, y) dy dx.

Körgyűrű alakú tartomány = {(x, y) : 1 x 2 + y 2 4}. f (x, y) d = ˆ1 + 1 ˆ 1 2 4 x 2 ˆ 4 x 2 ˆ 4 x 2 f (x, y)dydx + 1 x 2 f (x, y)dydx + ˆ2 1 ˆ1 1 4 x 2 ˆ ˆ1 x 2 f (x, y)dydx+ 4 x 2 f (x, y)dydx. 4 x 2

Kör alakú tartomány másképp ˆ2 2 4 x 2 ˆ f (x, y)dxdy 4 x 2 Polárkoordinátákban: = {(x, y) : 0 x 2 + y 2 4]}. ={(r, θ) : 0 r 2, 0 θ < 2π} = [0, 1] [0, 2π). TÉGLALAP

Körgyűrű alakú tartomány másképp = {(x, y) : 1 x 2 + y 2 4}. Polárkoordinátákban: ={(r, θ) : 1 r 2, 0 θ < 2π}. =[1, 2] [0, 2π). TÉGLALAP

Koordináta transzformáció

Helyettesítés integrálban. Ismétlés Tétel. f : [a, b] I integrálható függvény. φ : [α, β] [a, b] szigorúan monoton és differenciálható, (x = φ(t)), φ(α) = a, φ(β) = b. Ekkor ˆb a f (x)dx = ˆ β α f (φ(t))φ (t)dt = ˆ φ 1 (b) φ 1 (a) f (φ(t))φ (t)dt. Általánosítás kettős integrálra?

Előkészület. Homogén lineáris transzformáció Tekintsünk egy homogén lineáris transzformációt: x = au + bv y = cu + dv Tömören: x y = T u v, T = a c b d. Feltesszük, hogy det T 0, ekkor a leképezés egy-egyértelmű.

Terület változás I 2 tartomány képe = T (). Állítás. Ha mérhető, akkor A( ) = det (T ) A(). Megjegyzés. Ha a homogén lineáris transzformációt így írjuk x = Φ(u, v) = au + bv akkor T = a c y = Ψ(u, v) = cu + dv, b = J(u, v), a Jacobi mátrix. d det (T ) = det J(u, v) = D(u, v).

Általános transzformáció, terület változása Tekintsünk egy koordináta transzformációt: x = Φ(u, v), y = Ψ(u, v). Tfh a Jacobi mátrix nem szinguláris, azaz D(u, v) 0. Tétel. Legyen I 2 mérhető, ennek ősképe = {(u, v) : x = Φ(u, v), y = Ψ(u, v), (x, y)ɛ}. Ekkor is mérhető, és A( ) = D(u, v)d(u, v). A() = 1 d(x, y) = A( ) = D(u, v)d(u, v)

Integrál transzformáció kettős integrálban Tétel. I 2, f : I integrálható. Adott egy koordináta transzformáció: x = Φ(u, v), y = Ψ(u, v). Tfh Jacobi mátrixa nem szinguláris. J(u, v) = Φ u(u, v) Φ v(u, v), D(u, v) 0 Ψ u(u, v) Ψ v(u, v) az új koordinátákban: = {(u, v) : (Φ(u, v), Ψ(u, v))ɛ}. Ekkor f (x, y)d(x, y) = ( ) f Φ(u, v), Ψ(u, v) D(u, v)d(u, v).

Speciális eset: polárkoordináták (x, y) helyett az új koordináták (r, θ), ahol x = r cos θ, y = r sin θ. A Jacobi determináns: D(r, θ) =det cos θ sin θ r sin θ r cos θ = r cos 2 θ + r sin 2 θ= r. Így a megfelelő integrál transzformáció: f (x, y)d(x, y) = f (r cos θ, r sin θ) r d(r, θ). = {(r, θ) : (r cos θ, r sin θ)ɛ}

Példa. f (x, y) = x 2 y 2. egy nyolcadkör. (x 2 y 2 )d(x, y) =? Polárkoordinátákkal: = {(r, θ) : 0 r 2, 0 θ π 4 }. az (r, θ) koordinátákban TÉGLALAP. Ekkor ˆ2 ˆπ/4 (x 2 y 2 )d(x, y) = r 2 (cos 2 θ sin 2 θ) r dθ dr = 0 0 ˆ2 ˆ = r 3 dr 0 0 π/4 (cos 2 θ sin 2 θ) dθ = [ r 4 4 ] 2 0 [ sin(2θ) 2 ] π/4 0 = 2.

Polár transzformáció, példa. Legyen f (x, y) = xy. Az integrálási tartomány egy félkör: = {(x, y) : (x 2) 2 + y 2 4, y 0}. Polárkoordinátákban = {(r, θ) : 0 θ π, 0 r 4 cos θ}. 2 Ez θ szerinti NOMÁLTATOMÁNY. Így ˆπ/2 4ˆcos θ xy d(x, y) = (r cos θ) (r sin θ) r dr dθ = = π ˆ2 0 [ r 4 4 ] r=4 cos θ r=0 0 0 cos θ sin θ dθ = 64 π ˆ2 0 cos 5 θ sin θ dθ = 32 3.

Hármas integrál

Az integrál értelmezése Tekintsük egy három dimenziós S I 3 tartományt. Legyen f : S I, f (x, y, z) egy ezen értelmezett függvény. A kettős integrálhoz hasonlóan értelmezhető a f (x, y, z)d(x, y, z) hármas integrál. S 1. lépés. A Jordan-mérték: Külső és belső közelítésekkel, egyre kisebb oldalú kockákkal történik. Jelölés: V (S).

2. lépés. Az integrál értelmezése S korlátos tartomány, f : S I korlátos függvény. S egy felosztása: S = S 1... S n, ahol int S i int S j =. (ξ i, η i, ζ i )ɛs i. A felosztáshoz tartozó IEMANN ÖSSZEG: I n = n f (ξ i, η i, ζ i )V (S i ). i=1 f INTEGÁLHATÓ, ha lim n, max(δ(s i )) 0 Ekkor ez a határérték a hármas integrál: S I n, és ftlen a felosztásoktól. f (x, y, z)d(x, y, z).

A hármas integrál fizikai interpretációja: tömeg. Adott egy szilárd test, melyet az S térrész határoz meg. Ennek sűrűsége pontonként változik. Az (x, y, z) pontbeli sűrűség f (x, y, z). Ekkor a test tömege: f (x, y, z)d(x, y, z) S Speciálisan, f (x, y, z) 1 esetén a térfogat mérőszámát kapjuk.

Háromdimenziós intervallum Tegyük fel, hogy = [a 1, b 1 ] [a 2, b 2 ] [a 3, b 3 ], azaz = {(x, y, z) : xɛ[a 1, b 1 ], yɛ[a 2, b 2 ], z ɛ[a 3, b 3 ]}, a k, b k ɛi. zárt és korlátos. Legyen f : I integrálható függvény. Tétel. A fenti feltételek mellett ˆb 1 ˆb 2 ˆb 3 f (x, y, z) d(x, y, z) = f (x, y, z)dz dy dx. a 1 a 2 a 3 Az integrálások sorrendje felcserélhető.

Normáltartomány Legyen S I 2 mérhető tartomány az (x, y) síkon. Definíció. Az tartomány (z szerinti) NOMÁLTATOMÁNY, ha a következő alakú: = {(x, y, z) : (x, y)ɛs, F 1 (x, y) z F 2 (x, y)}, ahol F 1, F 2 : S I folytonos függvények, melyekre F 1 (x, y) F 2 (x, y) minden (x, y)ɛs esetén.

Tétel. Adott = {(x, y, z) : (x, y)ɛs, F 1 (x, y) z F 2 (x, y)}. f : I integrálható függvény. Ekkor F 2 ˆ(x,y) f (x, y, z) d(x, y, z) = f (x, y, z)dz d(x, y). S F 1 (x,y) Speiálisan, ha S = [a, b] [c, d], akkor ˆb ˆd ˆ f (x, y, z) d(x, y, z) = a c F 2 (x,y) F 1 (x,y) f (x, y, z) dz dy dx.