Számítógépes grafika

Hasonló dokumentumok
S 05 ROBOTOK ÉS VIZSGÁLATUK I. ÉAÜLT ROBOT1 S 05 SEGÉDLET Dr. Pápai Ferenc KOORDINÁTA TRANSZFORMÁCIÓK

Projektív ábrázoló geometria, centrálaxonometria

Robottechnika II. 1. Bevezetés, ismétlés. Ballagi Áron Automatizálási Tanszék

STATIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2003/2004 tavaszi félév)

hajlító nyomaték és a T nyíróerő között ugyanolyan összefüggés van, mint az egyenes rudaknál.

2. Koordináta-transzformációk

1. Lineáris transzformáció

Mechanika című MSc tantárgy: TENGELYMÉRETEZÉS

Matematika OKTV I. kategória 2017/2018 második forduló szakgimnázium-szakközépiskola

MAGYARÁZAT A MATEMATIKA NULLADIK ZÁRTHELYI MINTAFELADATSOR FELADATAIHOZ 2010.

Elektromágneses hullámok

az eredő átmegy a közös ponton.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 65 percre lesz szüksége.

Líneáris függvények. Definíció: Az f(x) = mx + b alakú függvényeket, ahol m 0, m, b R elsfokú függvényeknek nevezzük.

ANALITIKAI KÉMIAI GYAKORLAT Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Felelős oktató:

Kvadratikus alakok gyakorlás.

3. MÉRETEZÉS, ELLENŐRZÉS STATIKUS TERHELÉS ESETÉN

Az alkalmazott matematika tantárgy oktatásának sokszínűsége és módszertanának modernizálása az MSc képzésében

KÁOSZ EGY TÁLBAN Tóthné Juhász Tünde Karinthy Frigyes Gimnázium (Budapest) Gócz Éva Lónyai Utcai Református Gimnázium

10.3. A MÁSODFOKÚ EGYENLET

Kozák Imre Szeidl György FEJEZETEK A SZILÁRDSÁGTANBÓL

Statika Feladatok 22/1

HÁZI FELADAT megoldási segédlet. Relatív kinematika Két autó. 1. rész

Denavit-Hartenberg (D-H) feladat megoldás: Készítette: Dévényi Péter (2011)

s i (MPa) p K = 0 s jb p B s RB - 50

7. Kétváltozós függvények

x = 1 egyenletnek megoldása. Komplex számok Komplex számok bevezetése

3. MÉRETEZÉS, ELLENŐRZÉS STATIKUS TERHELÉS ESETÉN

Vektorgeometria (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

18. előadás ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK ÉS A KÖLTSÉGGÖRBÉK

3. Lokális approximáció elve, végeselem diszkretizáció egydimenziós feladatra

Érzéstelenítő és altatószerek, hatásuk a környezetre

A szilárdságtan 2D feladatainak az feladatok értelmezése

Műszaki Mechanika I. A legfontosabb statikai fogalmak a gépészmérnöki kar mérnök menedzser hallgatói részére (2008/2009 őszi félév)

Matematika szintfelmérő szeptember

Szabadsugár. A fenti feltételekkel a folyadék áramlását leíró mozgásegyenlet és a kontinuitási egyenlet az alábbi egyszerű alakú: (1) .

15. Többváltozós függvények differenciálszámítása

A SZOJKA III PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉP REPÜ LÉSSZABÁLYOZÓ RENDSZER ZAVARELHÁRÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA II.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Egyenletek, egyenletrendszerek

7. VÉKONY FORGÁSHÉJAK MEMBRÁN ELMÉLETE

Az összetett hajlítás képleteiről

Teljes függvényvizsgálat példafeladatok

Kalkulus II., harmadik házi feladat

3. Szerkezeti elemek méretezése

x y amelyeket az összenyomhatatlanságot kifejezőkontinuitási egyenlet egészít ki: v x p v

Mechanika. II. előadás március 4. Mechanika II. előadás március 4. 1 / 31

Mechanika. III. előadás március 11. Mechanika III. előadás március / 30

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Egyenletek, egyenletrendszerek








A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erőrendszerek egyenértékűségének és egyensúlyának feltételeit.

σ = = (y', z' ) = EI (z') y'

REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus. 17. feladat: Kéttámaszú tartó (rúd) hajlító rezgései (kontinuum modell)

Statika gyakorló teszt I.

1. Lineáris leképezések

Y 10. S x. 1. ábra. A rúd keresztmetszete.

Tartóprofilok Raktári program

A fő - másodrendű nyomatékok meghatározása feltételes szélsőérték - feladatként

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a rugalmasságtan 2D feladatainak elméleti alapjait.

SZILÁRDSÁGTAN A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak egyetemi ágon tanuló hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév, szigorlat)

Máté: Számítógépes grafika alapjai

Néhány érdekes függvényről és alkalmazásukról

KERESZTMETSZETI JELLEMZŐK

EUKLIDESZI TÉR. Euklideszi tér, metrikus tér, normált tér, magasabb dimenziós terek vektorainak szöge, ezek következményei

XXVII. Erdélyi Magyar Matematikaverseny Nagyvárad, február I. forduló - 9. osztály

MEREVSZÁRNYÚ REPÜLŐGÉPEK VEZÉRSÍK-RENDSZEREINEK KIALAKÍTÁSA 3 REPÜLŐKÉPESSÉG

Frissítve: Síkidomok másodrendű nyomatékai. Egy kis elmélet 1 / 21

10. elıadás: Vállalati kínálat, iparági kínálat Piaci ár. A versenyzı vállalat kínálati döntése. A vállalat korlátai

A VÉGESELEM-MÓDSZER ALAPJAI


TARTÓSZERKEZETEK II.-III.

MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN 12. hét gyakorlati anyaga (kidolgozta : dr. Nagy Zoltán egy.adjunktus, Bojtár Gergely egy.tanársegéd)

Mikroökonómia Elıadásvázlat szeptember 13.

Fizika A2E, 1. feladatsor

Dr. Égert János Dr. Nagy Zoltán ALKALMAZOTT RUGALMASSÁGTAN

OpenGL és a mátrixok

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erő, a nyomaték és erőrendszerek jellemzőit.

Acélszerkezetek. 2. előadás

EGY KERESZTPOLARIZÁCIÓS JELENSÉG BEMUTATÁSA FIZIKAI HALLGATÓI LABORATÓRIUMBAN

Többváltozós analízis gyakorlat, megoldások

3. Sztereó kamera. Kató Zoltán. Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika tanszék SZTE (

Másodfokú függvények

Szilárdságtan. Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR

A feladatsorok összeállításánál felhasználtuk a Nemzeti Tankönyvkiadó RT. Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I III. példatárát.

Héj / lemez hajlítási elméletek, felületi feszültségek / élerők és élnyomatékok

Numerikus módszerek 5. Közönséges differenciálegyenletek numerikus megoldása

Laplace transzformáció

Áramlástan feladatgyűjtemény. 2. gyakorlat Viszkozitás, hidrosztatika

2.2. A z-transzformált

Mechanika II. Szilárdságtan

Máté: Számítógépes grafika alapjai

Példatár megoldások. æ + ö ç è. ö ç è. ö ç è. æ ø. = ø

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK

Lineáris programozás 2 Algebrai megoldás

É ú ö ö ü ü ö ö ö ü ö ö ö ü ü ü ü

Átírás:

Halotán: a alkén-alogenidek caládjába tartoik: CF 3 CHCIBr. intéie a triklór-etilénből können megvalóítató, idrogén-flouriddal katalitiku körülmének köött, majd brómmal való evítéel. obaőmérékleten,868g/cm 3 űrűégű foladék, forrápontja 5 C. Deflurán Ioflurál evoflurán,2%-ban metaboliálódik,2%-ban metaboliálódik 2%-ban metaboliálódik A erveetben nem envednek átalakulát, kilélegéükkor váltoatlan formában távonak. A alogéneett illékon erve anagok jelentő üvegáatáúak, eért a körneetre károak. egállapították, og eg órá műtéte anált altatóer a körneetre annira káro, mint a a autó, amel 76km utat te meg. Norvég kutatók erint eg nagobb forgalmú kórá évente a alkalmaott különböő típuú inaláció anetétikumokkal, akkora körneetkároodát oko, mint aono idő alatt -2 autó működée köben.. E. ámítógépe grafika XVI. ré 3D tranformációk 3D-ben a (,,, w) omogén koordináták a (/w, /w, /w) áromdimenió koordináták megfelelői. Homogén koordináták egítégével a lineári é a perpektív tranformációk leíratók eg 44-e mátri egítégével. A omogén koordinátá megadáal a öe tranformáció öevonató eg tranformációba öeorova a mátriokat. A,, koordinátákkal rendelkeő térbeli pontot omogén koordináták egítégével a követkeő olopvektorral ábráoljuk: w aol w eg tetőlege való kontan, = /w, = /w, = /w. Aok a pontok, ameleknél w =, a végtelenben vannak. A általánoított tranformáció mátri 3D omogén koordinátákra, a követkeőképpen né ki: 2-2/5 8

a b c l d e f m T g i n p q r A mátriot nég rére leet felotani, a követkeőképpen: a 33-a mátri magába foglalja a lokáli átméreteét, torítát, tükröét é forgatát a 3-a mátri a perpektiviku vetítét jelképei a 3-e mátri a eltolát jelképei a -e mátri pedig a globáli átméreteét. A eltolá A mértanban a eltolá (tranlation) a egbevágóági tranformációk köé tartoik. Ha a ík vag a tér minden pontjának képe uganabban a iránban, uganakkora távolágban fekik, akkor a tranformáció eltolá. Ha adva van eg v vektor, akkor a vele való eltolában minden P pont P képére teljeül, og a PP vektor egenlő v-vel. A identitá i felfogató eltolának; ekkor a eltolávektor a nullvektor.. ábra Eltolá A eltolá tranformáció mátria: t t T t Legen P eg pont a térből a (,, ) koordinátákkal. Ha P-t eltoljuk a O tengelen t -el, O-on t -al, illetve O-n t -vel, akkor P a P pontba kerül, a (,, ) koordinátákkal, aol: 82 2-2/5

2-2/5 83 t t t vag mátrio alakban: T Átméreteé, káláá A átméreteé (caling) eg objektum nagítáát vag kicinítéét, torítáát jelenti. A káláá két típuú leet: lokáli é globáli A lokáli méreteé mátria a követkeő: 2. ábra Átméreteé Vegünk eg P pontot a térből, a (,, ) kordinátákkal, e a lokáli méreteé követketében a P pontba kerül, a (,, ) koordinátákkal, aol: vag mátrio alakban: A átméreteéi, káláái téneők mind poitív ámok. Ha a téneő é köött van, akkor a átméreteett pont eletvektora kiebb le (köelebb kerül a origóo) ekkor kicinítéről beélünk, a a méreteéi téneő nagobb mint, akkor a eletvektor növekik ekkor nagítáról beélünk. A globáli méreteé mátria a követkeő:

84 2-2/5 Vegünk eg P pontot a térből a (,, ) kordinátákkal, e a globáli méreteé követketében a P pontba kerül, a (,, ) koordinátákkal, aol: vag mátrio alakban: Ha <, akkor a eletvektor nő, a >, a eletvektor cökken. A globáli átméreteét lokáli átméreteéel i meg leet oldani, a a követkeő mátriot análjuk: Forgatá eg koordinátatengel körül A mértanban a forgatá (rotation) a egbevágóági tranformációk köé tartoik. A íkban pont körüli, a térben tengele forgatáok létenek. A íkban a forgatá a a tranformáció, amelre teljeül, og a O köéppont körüli forgatá orán bármel P pont eetére a POP ög a ík minden pontjára uganakkora. A térben forgatá a a tranformáció, ami eg adott egeneen kívüli P pontot eg olan P pontba vi, amel a P-n átmenő, a egenere merőlege íkban uganakkora távolágra fekik mint a P pont, é a POP iránított ög uganakkora minden ilen P pontra. A íkban kitüntetett erepet játik a 8 foko forgatá, amelet köépponto tükröének neveünk. A identitá i felfogató forgatának. A íkbeli tengele tükröéek a térben kiterjetetők forgatáá, amelet intén tengele tükröének neveünk, é rében aonló erepet tölt be, mint a pontra tükröé a íkban. A egerűbb tárgalá kedvéért előör bemutatjuk a origó körüli kétdimenió forgatát.

Et a tranformációt eg ög atároa meg; a e a ög poitív, akkor a forgatá trigonometriku iránban le, a negatív, akkor a óramutató mogái iránába történik. Legen P(, ) eg pont a íkból é u eg ög. A P (, ) pont koordinátáinak a megatároáa egerűbb, a P é P koordinátáit parametrikuan adjuk meg (3. ábra): r cot r co( t u) r in t r in( t u) aol r a OP eletvektor oa, é t a általa a víinteel beárt ög. Ha kifejeük a co( t u) é in( t u) képleteket: r cot cou in t in u r cot in u in t cou de r co t, r in t, vagi: cou in u in u cou vag mátrio alakban: cou in u in u cou 3. ábra Forgatá 3D-ben a O tengel körüli forgatákor a eletvektor koordinátái nem váltonak. A forgatáok a O tengelre merőlege íkokra történnek. Haonlóképpen a O vag O tengelek körüli forgatákor a eletvektor, illetve koordinátái nem váltonak, a forgatá a O illetve O tengelekre merőlege íkokban történik. A eletvektor tranformációja mindegik ilen íkban, eg kétdimenió íkban levő forgatá. Kiindulva a origó körüli íkbeli forgatái mátriból, é figelembe véve, og a O tengel körüli forgatákor a koordináta nem váltoik, a öggel történő forgatái mátri: co in R in co Haonlóképpen a O tengel körüli forgatái mátri eg öggel a követkeő le: co in R in co 2-2/5 85

86 2-2/5 A forgatái mátri eg öggel a O tengel körül: co in in co R A forgatái mátri bal felő arkában levő 33-a mátri olopai é orai merőlege vektorok (minden két olop vag minden két or orata a vektort eredménei). R A O tengel körüli forgatát billentő (pitc), a O körülit forduló (jaw), a O kürülit pedig cavaró (roll) forgatának neveük. Tükröé a koordinátarender egik íkjáo vionítva Eg 3D objektum áteleée eg máik pontba nem cak forgatáokkal történet. ükégeek a tükröéi (reflection, mirror) tranformációk i. A 3D tükröé eg íko vionítva történik. A íkkal embeni tükröé eetében cak a koordinátának váltotatjuk meg a előjelét, a illetve koordináták nem váltonak, íg a tükröéi mátri: a ík eetében a ík eetében: a ík eetében: Torítá, ferdíté A torítá (kew, ear, tranvection) lineári leképé, lerögíti a pontokat a egik tengel erint, a máik tengel erint viont eltolja őket a tengele mért távolágukkal aránoan. A torítá mátriai: H H H

A fent bemutatott tranformációk térbeli pontokra érvéneek. Ha például eg akat akarunk tranformálni, akkor a két végpontján ajtjuk végre a tranformációkat é íg megkapjuk a új akat. Haonlóképpen, eg árom pont által megatároott ík eetében, a árom ponton ajtjuk végre a tranformációkat. Tranformációk konkatenáláa Eg pontra több elemi tranformációt (pl. ármat) alkalmava a követkeő öefüggé adódik: T T p p 4. ábra Torítá 2 3 ivel a mátri orá aociatív (coportoítató), a öefüggét felíratjuk a követkeő alakban: T T p p 2 3 A tranformáció mátriok oratát előre kiámítatjuk, é eg eredő tranformáció mátriot íratunk fel. Eg 2D vag 3D objektumon végreajtott tranformációk oroatát eg tranformációba öe tudjuk foglalni. A öetett 33-a, vag 44-e mátriot úg kapjuk, og öeorouk a elemi tranformációknak megfelelő mátriokat. Figelembe kell viont venni, og a mátriorá nem kommutatív művelet, íg a tranformáció mátriok orrendjét nem abad felcerélni. 2 2 Tranformációk ellentettje Eg tranformáció ellentettjét a tranformáció mátri inverével fejeetjük ki. A eddig felírt elemi tranformációk mindegike invertálató. A ege elemi tranformációk ellentett tranformációja é a eredeti tranformáció mátri invere aono. Például a 5 foko forgatá tranformáció mátriának a invere a mínu 5 foko forgatá tranformáció mátriával aono. Kovác Leel A intáá fiikája III. ré 3. A planetári nag utaá A planetári nag utaá fogalma olan űrutaát jelent, amel Naprenderünk mind a nég óriábolgójának a kutatái leetőégét teremti meg egetlen űrrepülé alkalmával (6. ábra). Ilen alkalmak 79 évente adódnak, amikor i eek a ún. külő 2-2/5 87