3. MÉRETEZÉS, ELLENŐRZÉS STATIKUS TERHELÉS ESETÉN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "3. MÉRETEZÉS, ELLENŐRZÉS STATIKUS TERHELÉS ESETÉN"

Átírás

1 ÉRETEZÉ ELLENŐRZÉ TTU TERHELÉ EETÉN méreteé ellenőré élkitűée: nnak elérée og a erkeet rendeltetéerű análat eetén előírt ideig é előírt bitonággal elvielje a adott terelét anélkül og benne károodá léne fel tatiku terelé: a terelé időben nem váltoik éreteé ellenőré tatiku terelénél: - Pontbeli jellemő alaján (feültégúra) - erkeeti jellemő alaján (teerbírára alakváltoára) 1 Rudak igénbevételei igénbevételi ábrái 11 Rudak igénbevételeinek értelmeée a) lafogalmak: Rúd: olan tet amelnek egik mérete lénegeen nagobb mint a máik kettő Rúd modell: a rudat eg vonallal eletteítjük é meanikai vielkedéére jellemő menniégeket ee a vonalo kötjük eretmetet: a rúd legnagobb méretére merőlege metet öévonal / úlonti ál: a keretmetetek ontjai által alkotott vonal Egene rúd: a rúd köévonala egene Görbe rúd: a rúd köévonala görbe Primatiku rúd: keretmetetei aono alakúak é térbeli elelekedéűek (a keretmetetek állandók é a rúd köévonala mentén ároamo eltoláal egmába tolatók) eültég: a felületen oló belő erőrender űrűégvektora: N/m Paal Pa (a Paal kiejtée: akál) b) igénbevételek értelmeée: Értelmeé: a rúd keretmetetén oló belő erőrender ontba ukált vektorkettőének kalári koordinátái fogalomalkotá gondolatmenete: - a rúd átmetée keretmetet - a keretmeteten (felületen) oló belő erőrender éb feültég - a keretmetet felületén oló belő erőrender ukáláa a keretmetet ontjába egjegéek: - feültégek (a felületen oló belő erőrender feültégek) tatikai móderekkel nem atároatók - igénbevételek (a feültégek eői) aonban tatikai móderekkel atároatók - Jelölé: a a rúd e normáliú keretmetetének igénbevételei a e normáliú keretmeteten lé fel 1

2 - ) eő vektorkettő öetevői: vektorkettőnek általáno eetben 6 kalári koordinátája van T N T N T N - níróerő vektor - rúderő vektor - ajlító nomaték - avaró nomaték d) eő vektorkettő kalári koordinátái: génbevétel: a keretmeteten oló belő erőrender eő vektorkettőének kalári koordinátái igénbevételek (a kalári koordináták) előjelének értelmeée: T e T e N e N T 0 N 0 - rúderő T T - níróerők T 0 e e e - avaró nomaték ajlító nomatékok előjelek emléltetée elemi rúdakaon: N 0 0 d d T 0 0 d d

3 T 0 0 d d igénbevételek előjelét elemi rúdakao kötötten értelmeük é nem koordináta-rendere kötötten génbevételek íkbeli terelé eetén: ík: T N ík: T N 1 Rudak igénbevételeinek atároáa a) igénbevételek beveetéének gondolatmenete: Átmeté: a rudat a keretmetettel (íkmetettel) két rére a é rére bontjuk rúd tartó nugalomban van egenúli külő erőrendert i két rére bontjuk: külő erőrender egenúli: E k E k Ek - egenúli külő erőrender E E k k k 0 k k E E E E E egenlőégjel fölötti betű arra utal og a egenlőég a nomatéki tér vonatkoáában áll fenn E k k k

4 Jelölé: E b - a belő erőrender a belő erőrender ukált vektorkettőe két rúdré külön - külön i egenúlban van: b) igénbevételek atároáának móderei: E E k 0 E E - tartott (vigált) ré egenúlából: E E k b b b k 0 Eb Ek - elagott rére működő külő erőrender ukiójával: Eb Ek Ek Eb Ek Ek Pl a elő egenletből követkeően a rúdré normáliú keretmetetén felléő ukált vektorkettő egenértékű a rúdrére ató külő erőrenderrel 1 génbevételi ábrák igénbevételi függvének N T T függvéneket igénbevételi függvéneknek neveük a) egoló terelé atáa a igénbevételi ábrákra: f f a vigált tartóra (rúdra) ató imert vonal mentén oló terelé f f mértékegége: N/m Eb Eb E b f tartó elemi rúdakaának egenúlát vigáljuk:

5 f k T f T T f k - a f függvén akara vonatkoó (integrál) köéértéke Gondolatmenet: - egenúli egenlet felíráa - a atárátmenet kéée 0 iránú vetületi egenlet: 0 T f k T T T dt f k 0 f d onton átmenő raj íkjából kifelé mutató tengelre felírt nomatéki egenlet: a oló terelé eője 0 T f aol 0 1 b k d T f k 0 T d E a két differeniálegenlet a rúd két egenúli egenlete b) onentrált erő atáa a igénbevételi ábrákra: f 0 f 0 T T f 0 0 konentrált erőt a 0 akaon oló terelének i tekintjük konentrált erő atáát a oló terelé atáának imeretére veetjük via konentrált erő a ugrát (akadát) oko T níróerő ábrában (balról jobbra aladva) ) onentrált nomaték atáa a igénbevételi ábrákra: konentrált nomaték két 0 távolágú áruamo é ellentéte iránú erő konentrált nomaték atáát a konentrált erő atáának imeretére veetjük via nagágú é iránú 5

6 T T konentrált nomaték a níróerő ábrában eg területvektort eméne területvektor nagága egeik a konentrált nomaték nagágával a területvektor iránát edig a konentrált nomatékot eletteítő (függőlege erőkből álló) erőár bal oldali erővektorának irána adja 1 - konentrált nomaték a nomatéki ábrában (balról jobbra aladva) területvektorral ellentéte iránú ugrát (akadát) oko d) egenúli egenletek integrál alakja: - Elő egenúli egenlet: iffereniáli alak: níróerő ábra 0 akaon történő váltoáa egenlő a f tereléábra integráljával dt - áodik egenúli egenlet: iffereniáli alak: nomatéki ábra integráljával d 1 1 f ntegrál alak: 0 T T f d 0 nagágú a d d T ntegrál alak: 0 T d 0 akaon történő váltoáa egenlő a T níróerő ábra negatív e) emének általánoítáa térbeli eetre: előő gondolatmenet a íkba eő terelére i elvégeető térbeli terelé mindig felbontató eg íkba é eg íkba eő rére íkba eő erőrender eetén: 0 6

7 0 0 T T f d 0 íkba eő erőrender eetén: T d T T f d 0 T d f) génbevételi ábrák rajoláának gondolatmenete: - támató erőrender atároáa - inden terelé ukáláa a tartó köévonalába - köévonalba ukált erőrender felbontáa é íkba eő réekre - N é ábrák rajoláa (eek függetlenek a erőrender felbontáától) íkbeli terelée tartoó íkbeli terelée tartoó T igénbevételi ábrák rajoláa T igénbevételi ábrák rajoláa 7

8 Gakorló feladatok rudak igénbevételeire igénbevételi ábráira 1 feladat: efalaott tartó adott keretmeteteinek igénbevételei dott: tartóerkeet méretei é terelée kn 5 kn knm C m m m m eladat: - C C é keretmetetek igénbevételeinek atároáa - támató erőrender atároáa idolgoá: a) keretmetet igénbevételei: knm kn N ( ) 0 T ( ) kn ( ) kn b) (a mellett követlenül balra levő) keretmetet igénbevételei: N( ) 0 T ( ) kn ( ) 8 kn ) (a mellett követlenül jobbra levő) keretmetet igénbevételei: d) C e) C 8 knm 8 knm knm kn kn N( ) 0 T ( ) kn ( ) 8 kn (a C mellett követlenül balra levő) keretmetet igénbevételei: C kn N( C ) 0 T ( C ) kn ( C ) kn (a C mellett követlenül jobbra levő) keretmetet igénbevételei: 6 knm C kn N( C ) 0 T ( C ) kn ( C ) kn f) keretmetet igénbevételei: 8

9 kn N( ) 0 T ( ) kn ( ) g) támató erőrender: 0 kn kn 0 feladat: Elágaáo tartó adott keretmeteteinek igénbevételei kn/m kn m 1 m kn m 60 5 R m 6kN dott: ábrán látató elágaáo rúderkeet méretei é tereléei eladat: 1 5 keretmetetek igénbevételeinek atároáa idolgoá: a) b) 1 keretmetet igénbevételei: kn/m 1 T 1 N 1 1 keretmetet igénbevételei: kn/m 1 T N ( 1) kn T ( 1) 6 10 kn ( ) knm N N ( ) kn T ( ) 6 kn ( ) knm ) keretmetet igénbevételei: 9

10 kn/m 1 T N 5 N ( ) kn T ( ) kn 60 6kN ( ) 8 knm d) keretmetet igénbevételei: kn/m kn 1 m T N N ( ) 0 T( ) 6 kn ( ) 6 18 knm kn e) 5 keretmetet igénbevételei: kn/m 1 5 N o ( 5) 6o60 kn kn kn m 60 T 5 5 N 5 T o ( 5) 6in60 kn o 1 ( 5) 6 R(1 o60 ) 61 9 knm feladat: Térbeli tartó adott keretmeteteinek igénbevételei 1 1m 1m 1 1m 1m 1m 1m 1m dott: tartó méretei é tereléei 1 ( e ) kn ( e ) kn eladat: 1 é keretmetet igénbevételeinek atároáa idolgoá: a) 1 keretmetetek igénbevételeinek atároáa: 10

11 1 1 T 1 T 1 1 N 1 1 N ( 1) kn T ( ) ( ) 0 T 1 1 T ( ) T ( ) kn 1 1 ( ) knm 1 ( ) ( ) knm 1 1 ( ) ( ) b) keretmetetek igénbevételeinek atároáa: N T T N ( ) 0 T ( ) T ( ) kn T ( ) ( ) 0 T ( ) 6 knm ( ) ( ) knm ( ) ( ) 0 feladat: Térbeli tartó adott keretmeteteinek igénbevételei 0 R dott: R 0 m 1 ( e ) kn ( e ) kn eladat: é keretmetetek igénbevételeinek atároáa 1 idolgoá: a) keretmetet igénbevételeinek atároáa: T N N 1kN T 0 T 1 kn ( ) R 06 knm 1 ( ) R 06 knm 1 ( ) R 0 knm 11

12 b) keretmetet igénbevételeinek atároáa: N o0 kn T in0 05 kn T T 1 kn T ( ) T ( ) R(1 in0 ) 1 0 knm ( ) Ro0 1 0 knm ( ) N ( ) ( ) Ro0 015 knm ( ) 5 feladat: éttámaú konolo tartó igénbevételi ábrái 1m 8 kn kn m 1 kn dott: a tartóerkeet méretei é terelée eladat: a igénbevételi ábrák rajoláa m m m idolgoá: támatóerők atároáa: kn a kN b igénbevételi ábrák rajoláa: kn m 1 kn T kn 16 kn kn knm 8 6 feladat: Törtvonalú tartó igénbevételi ábrái 8 1

13 dott: tartó méretei é terelée a 1m 10 kn eladat: igénbevételi ábrák rajoláa é a maimáli ajlító nomaték atároáa a a a C idolgoá: támatóerők atároáa: kn 0 a a a a kn kn támatóerők emléltetée a tartón: 5 kn 0 kn 0 knm 10 kn 5 kn 0 kn C igénbevételi ábrák rajoláa: C N 0 [kn] T 5 [kn] 5 0 knm [knm] tartót egenebe terítjük é a ege keretmeteteket a ívkoordinátával aonoítjuk rúderő é a níróerő ábrát a igénbevételek értelmeée alaján rajoljuk tartó köévonalának töréontjai előtt é után a N () é T () ábrákon a igénbevételek értelmeééből követkeően különböő iránú terelő erőket kell figelembe venni é ennek követketében még a előjel i váltoat Eért a N () é T () ábrákban a köévonal töréontjaiban akkor i bekövetkeet akadá (ugrá) a ott nem működik konentrált külő terelé 1

14 maimáli ajlító nomaték (a ábrából): ma 0 knm 7 feladat: éttámaú elágaáo tartó igénbevételi ábrái idolgoá: a) támatóerők atároáa: 0 kn a b terelé ukáláa a kn/m 1m 06 m 1m dott: erkeet méretei é terelée eladat: a) kéttámaú tartó támatóerőinek atároáa b) tartó akaán a igénbevételi ábrák rajoláa kn ( ) kn ( ) aka köévonalába: 0 e e kn 0 0e knm b) igénbevételi ábrák: 1m kn kn 515kN 8kN N kn kn kn 16kNm kn 65kN T 515 kn 05 16kNm 65 knm ma ajlító nomatéki ábrából: 511 knm ma 8 feladat: Törtvonalú elágaáo tartó igénbevételi ábrái 1

15 kn kn/m kn/m m m C H 10kNm m 6kN 15m 15m dott: erkeet méretei é terelée eladat: a) törtvonalú elágaáo tartó támatóerőinek atároáa b) függőlege akaon oló terelé ukáláa a keretmetetbe ) tartó C akaán a igénbevételi ábrák rajoláa idolgoá: a) támatóerők atároáa: kn ( ) knm d b) függőlege akaon oló terelé ukáláa a knm ) igénbevételi ábrák: N ontba: C kn T kn kNm maimáli ajlítónomaték (a ábrából): ma 1 knm 9 feladat: éttámaú törtvonalú tartó igénbevételi ábrái knm

16 N/m m 5 N C E m E G m m dott: erkeet méretei é terelée eladat: a) törtvonalú tartó támatóerőinek atároáa b) igénbevételi ábrák rajoláa idolgoá: a) támatóerők atároáa: N a E E N g N ívkoordi- igénbevételi ábrák rajoláa (a igénbevételeket a ábrán a náta függvénében ábráoltuk a egenebe terített tartó mentén): b) igénbevételi ábrák: C E kedőontú N kn T kn knm N rajoláánál arra kell ügelni og a N rúderő a é C akaon a iránú a C é E rúdakaon edig a iránú tereléekből ármaik T ábránál at kell figelembe venni og a T níróerő a é C akaon a iránú N T ábrákon a tö- a C é E rúdakaon edig a iránú tereléekből adódik réontokban általában akadá lé fel a előjelabál váltoáa miatt ajlítónomatéki ábrát a T níróerő ábra negatív előjellel vett grafiku integráláával kajuk 16

17 éreteé ellenőré feültégúra eültégúra történő méreteé ellenőré eetén a erkeet veéle ontjában kiámított a tönkremenetelre jellemő ukált feültéget aonlítjuk öe aal a engedett feültéggel amelnél már károodá lé fel ároodá: - maradó (kéléken) alakváltoá - töré akadá nagilárdági jellemő: - foláatár R 0 R m - akítóilárdág Eek a anagilárdági jellemők akító kíérletekkel atároatóak a) eiáli eet: egtengelű feültégi állaot méreteé ellenőré a követkeő egenlőtlenég alaján történik: jell = aol n a bitonági téneő n a károodáo tartoó ilárdági jellemő jell tt nin robléma mert ak eg főfeültég koordináta nem nulla: ilárdági jellemők i a egtengelű feültégi állaotra állnak rendelkeére Például: Húá: 0 feültégi állaot: Hajlítá: b) Általáno eet: tetőlege térbeli feültégi állaot Probléma: nem tudjuk og melik feültég koordinátát aonlítuk öe a -tel! Redukált feültég / egenértékű feültég / öeaonlító feültég efiníió: Olan feültég amel a ontbeli feültégi állaotot a károodá emontjából egértelműen jellemi ukált feültég beveetéével a tetőlege térbeli feültégi állaotot egtengelű feültégi állaotra veetjük via ukált feültég kiámítáára különböő elméletek vannak ukált feültég atároáára több elméletet i kidolgotak elméletek nem általáno érvénűek vannak olanok amelek rideg anagok é vannak olanok amelek alakítató anagok eetén alkalmaatók előnöebben aa írják le a valóágo köel-állóbban a tönkremenetelt Rideg anagok: 17

18 R m Rideg anag: nem kée kéléken alakváltoára rugalma alakváltoá után irtelen (kéléken alakváltoá nélkül) törik/akad el Például a öntött va kerámia üveg tb a anag akítóilárdága R m Coulomb 1 - elmélet: eg feültégi állaot akkor nem oko károodát a a feültégi állaoto tartoó legnagobb normál feültég kiebb a anag akítóilárdágánál őfeültégek jelölée: 1 ontban felléő legnagobb normálfeültég: ma 1 ma Coulomb-féle ukált feültég: Coulomb ma 1 ma éreteé ellenőré: Rm ( Coulomb) aol n lakítató anagok R m R 0 n a előírt bitonági téneő lakítató anag: kéléken alakváltoára kée töré ak a kéléken alakváltoá után követkeik be Például a fémek aél alumínium tb R 0 a anag foláatára or - elmélet: eg ontbeli feültégi állaot akkor nem oko károodát a a feültégi állaoto tartoó legnagobb or-kör átmérője kiebb mint a engedett feültég or-féle ukált feültég: or 1 jell éreteé ellenőré: ( or) n aol a anag tönkremenetelét jellemő ilárdági érték jell tt általában jell R0 vag jell Rm é n a előírt bitonági téneő Huber - ie - Henk 5 - elmélet: ét feültégi állaot a károodá emontjából akkor aonoan veéle a a torulái alakváltoái energiájuk egeik: u u T T 1 Huber-ie-Henk-féle elmélet erinti ukált feültég aráno a u T torulái energiával 1 Carle ugutin de Coulomb ( ) frania fiiku é admérnök Critian Otto or ( ) német mérnök akimillian Titu Huber ( ) lengel mérnök Riard Edler von ie ( ) otrák mérnök 5 Heinri Henk ( ) német mérnök 18

19 1 ( HH ) 6 G ut ( HH ) 6 éreteé ellenőré: tt jell R0 vag jell R jell ( HH ) n é n a előírt bitonági téneő m or é a HH erint ukált feültég ak ki mértékben tér el egmától Általában: HH < or ) éreteé ellenőré általáno gondolatmenete rúderkeetek eetén: - rúderkeet veéle keretmetetének kereée atároáa veéle keretmetet a aol legnagobbak a igénbevételek - veéle keretmeteten a veéle ontok kereée atároáa veéle ontok aok aol legnagobb a ukált feültég - veéle ontokban a méreteé ellenőré elvégée: ma éreteé ellenőré erkeeti jellemők alaján erkeeti jellemőre történő méreteé ellenőré eetén nem eg ontbeli érték anem a erkeet egéére jellemő menniég figelembevételével döntjük el og a erkeetet meanikai ilárdágtani emontból felelőnek tekintjük vag nem a) éreteé ellenőré teerbírára: teerbírára történő méreteé ellenőré eetén at a állaotot tekintjük tönkremenetelnek amikor a erkeet minden ontjában eléri a feültég a foláatár értékét R 0 R 0 teerbírára történő méreteé ellenőré kiinduló feltételeée og: - a anag jól alakítató - a anag lineárian rugalma ideálian kéléken ábrán eg ilen idealiált anagmodell a lineárian rugalma ideálian kéléken anag akító diagramja látató - éreteé-ellenőré teerbírára úá-nomá eetén: Ha úá-nomá eetén a N úó/nomó erőt folamatoan növeljük akkor a rúdkeretmetet minden ontjában egerre lé fel R 0 nagágú feültég Ee a állaoto tartóó úó/nomó igénbevételt N atárerőnek neveük Tönkremenetel a N atárerőnél lé fel 19

20 R 0 N növelée tönkremenetel N 0 N R ( N atárerő) éreteé ellenőré: Nma N N n N ma - a rúdban felléő legnagobb rúderő - előírt bitonági téneő n R 0 - éreteé-ellenőré teerbírára egene ajlítá eetén: Ha tita egene ajlítá eetén a ajlító nomatékot folamatoan növeljük akkor a rúdkeretmetet élő ontjaiban lé fel előör nagágú feültég ajlító nomatékot tovább növelve a keretmetet egre nagobb réén fogja elérni a feültég a értéket ajlító nomatékot tovább növelve végül olan állaot alakul ki og a keretmetet tengel fölötti réén minden ontban a keretmetet tengel alatti réén edig minden ontban - R 0 feültég fog felléni R 0 Ee a állaoto tartóó ajlító igénbevételt atárnomatéknak neveük é at mondjuk og tönkremenetel a atárnomatéknál lé fel R 0 R 0 R 0 Hajlító nomaték: növelée tönkremenetel d tönkremenetele tartoó atár ajlító nomaték: 0 0 d R d R d R0 R0 0

21 R 0 Tita ajlítá Például: a feültégelolából nem ármaat eő erő ( ) ( ) étere immetriku keretmetet: keretmetetnek két egmára merőlege immetria tengele van d d - d R0 éreteé ellenőré: ma m eg n ma - a rúderkeetben felléő legnagobb ajlító nomaték n - a előírt bitonági téneő - éreteé-ellenőré teerbírára avará (kör körgűrű) eetén: Határnomaték: R d R d olári tatikai nomaték éreteé ellenőré: ma n R - ma - - a rúdban felléő legnagobb avaró nomaték n - előírt bitonági téneő d) éreteé ellenőré alakváltoára lakváltoára történő méreteé eetén a vigált erkeetet akkor tekintjük normál üemerű működére alkalmatlannak a a erkeet alakváltoáa eg előírt mértéket túllé Például a eg munkáló gé állvánában a munkálá orán túl nag deformáiók lének fel akkor a gé onto munkálára alkalmatlan le 1

22 Például úá nomá eetén: N ma l E ma N lakváltoára kell méreteni éldául: munkáló géeket idakat ilieket nagméretű őelárókat tb l ma 5 Gakorló feladatok méreteére ellenőrére tatiku terelé eetén 51 feladat: éreteé teerbírára é feültégúra 9 kn a kn m C a m m eladat: a) tartó igénbevételi ábráinak rajoláa b) tartó méreteée teerbírára ) tartó méreteée feültégúra idolgoá: a) tartó igénbevételi ábráinak rajoláa: dott: tartó méretei téglala keretmetetének oldalarána é terelée valamint: R0 0 Pa n 8 kn kn m C 9 kn m m 1 kn T kn 9 knm 1 9 kn 8 b) tartó méreteée teerbírára: 1 0 kn 11 1 Támató erőrender atároáa: a 1 kn =0 b 9 kn igénbevételi ábrák rajoláa a okáo módon történik Veéle keretmetet: C ma 0 knm

23 Határnomaték: d d ( / ) / / - a fél keretmetet tengelre ámított tatikai nomatéka a a / d a / Hajlítái atárnomaték: tartó felel a a a n / / d a ma n aa 6 ma mm ) tartó méreteée feültégúra: ma a n tartó felel a a egenlőtlenég teljeül: ma n feltétel teljeül ma ma a a a a 6 6 6n ma 5665 mm 6 ma a n 5 feladat: éreteé teerbírára é feültégúra a 60kN b a 60kN C 0kN 0kN e e ) C rúdaka méreteée feültégúra idolgoá: a) C rúdaka igénbevételének atároáa 60 0 e e knm ontba ukált nomaték: ontba ukált nomaték: e e dott: kör keretmetetű C tartóerkeet melnek jellemő méretei a 0m b 0m 05m e 0m é n 160Pa eladat: a) C rúdaka igénbevételének atároáa b) C rúdaka méreteée teerbírára 0 06 knm

24 C rúdaka titán avarva van! Veéle keretmetetek: a - rúdaka valamenni keretmetete ma knm a) C rúdaka méreteée teerbírára: eültégelolá atárállaotban Határnomaték: P R d R d P - a keretmetet ontra ámított olári tatikai nomatéka d/ d/ d / r d P r d r r d dr r dr 1 r0 0 r0 r0 Cavarái atárnomaték: tartó felel a a d ma d 1 P n 1 n aa a a 6 ma 10 6mm ) C rúdaka méreteée feültégúra: d d 16 n ma d feltétel teljeül 1n eültégelolá rugalma alakváltoá eetén tartó felel a a ma egenlőtlenég teljeül: ma ma d 16 6 ma 115 mm d R R 5 feladat: Cőtengel méreteée feültégúra C knm n 16 ma d n P

25 d e P e R dott: eg körgűrű keretmetetű tartó veéle keretmetetének igénbevétele: (600e 800 e ) Nm 80 Pa d eladat: a) eültégelolá rajoláa a keretmetet é tengele mentén a veéle ont(ok) atároáa b) ukált feültég atároáa Coulomb or é Huber- ie-henk erint ) keretmetet méreteée or-elmélet erint idolgoá: a) eültégelolá rajoláa a keretmetet é atároáa: tengele mentén a veéle ont(ok) Veéle ontok: - ajlítából a é ont - avarából a alát minden ontja - ajlítából é avarából egütteen a ont é keretmetet méreteéét a vag ontbeli ukált feültég figelembevételével kell elvégeni b) ukált feültég atároáa Coulomb or é Huber-ie-Henk erint: R 0 ukált feültég Coulomb erint: aol ma ma n Z ( Coulomb ) 1 1 R R 1 n 1ma 1 5

26 ukált feültég or é Huber-ie-Henk erint: ( or) ( HH ) eeletteíté é átalakítá után: HH Öefoglalva: or : HH : ma ma ma ma or erint: : Nm Huber-ie-Henk erint: : ) keretmetet méreteée or-elmélet erint: tartó felel a ma ivel d eért méreteéi egenlőtlenégből: ( d ) 6 d 6 15 abváno külő átmérőt válatva ( 7-6): Nm (16 1) d 15 d 6 d feladat: Tengel méreteée ellenőrée feültégúra d idolgoá: igénbevételi ábrák rajoláa: l dott: 5 7 mm 60 mm é d 0 mm 800 N l 100 mm 150 mm 15 Pa eladat: tengel méreteée feültégúra 6

27 T N terelé ukiója a tengel köévonalába Nm 80 Nm 60 1 Cavaró nomaték: Nm Veéle keretmetet: l eültégelolá a keretmetetben: P T Q nírá T ( ) a T ma ma ma avará veéle keretmetet veéle ontjai a P é Q ontok éreteé a P é Q ontokban or erint: ukált feültég: or : P Q ma ma ma ma or erint : Nm tartó felel a ma mm 15 7

28 ivel d Ellenőré a ontban or erint: ma ma T T d d mm 671 Pa 15Pa mm tengel ilárdágtani emontból felel! 55 feladat: Hajtóműtengel méreteée ellenőrée feültégúra ferde fogaáú fogakerék golóaág tengel egene fogaáú fogakerék engergörgő aág d 1 1 a b 1 datok: tengel oméretei é anagának engedett feültége: a 100 mm b 160 mm 80 mm 0 Pa fogakerekek gördülőkör átmérői: 1 10 mm 160 mm fogakerekekre ató erők: 1 10e 0e 8e kn e e eladat: tengel méreteée ellenőrée feültégúra 0 6 kn idolgoá: oldá gondolatmenete: a) a meanikai modell rajoláa b) a támatóerők atároáa ) a tereléek ukáláa a tengel köévonalába d) a köévonalba ukált erőrender felbontáa é íkbeli rére e) a N é rajoláa (eek függetlenek a felbontától) f) a íkbeli terelée tartoó igénbevételi ábrák: T g) a íkbeli terelée tartoó igénbevételi ábrák: T ) a tengel veéle keretmeteteinek atároáa i) a veéle keretmetetek jellemő feültégeloláainak rajoláa 8

29 j) a ilárdágtani méreteé ellenőré elvégée a or elmélet erint a tengel d átmérőjének atároáa egoldá: a) eanikai modelleé: - tengel egene rúd - fogakerék merev tára vag rúdelágaá - golóaág ukló támatá - engergörgő aág görgő támatá - aágerők támatóerők b) támatóerők atároáa: ontra felírt nomatéki egenlet: r 1 1 r r 0 / e / e r 006e 01e m r 008e 06e m r (0 e ) m 1 e e e r e 01 0 e 08 1 e (e 18e e ) e e e r e 606 e 006 e (156 e 78e e ) e e e r e 0 e 0 ( 0 e 0 e ) 0 60 kalári egenletek: kn kn ontra felírt nomatéki egenlet: r 1 1 r r 0 / e / e r 006e 0e m r 008e 008e m r ( 0 e ) m 1 e e e r e 0 0 e 08 e ( 96e 19 e e ) C 8 kn E kn 0 kn kn H kn 9

30 e e e r e e e ( 08e e e ) e e e r e 0 e 0 (0 e 0 e ) 0 kalári egenletek: kn kn tengel iránú vetületi egenlet: kn Ellenőré: ) tereléek ukáláa a tengelköévonalába: ukiója: 1 10e 0e 8e kn 1 r 1 ( 0 06 e ) (10e 0e 8 e ) (0 8e e ) knm ukiója: e e CE 0 6 kn r (008 e ) (0e 6 e ) ( e ) knm H 08 knm 0 kn C 10 kn 8 kn 6 kn knm knm 0 kn ukált nomatékok koordinátái: 1 d) köévonalba ukált erőrender felbontáa knm knm é íkbeli rére: knm 0kN 10kN 0kN 6kN C C 8kN knm 0 8kNm e) - g) igénbevételi ábrák rajoláa: 0

31 0kN 10kN 0kN 6kN C C 8kN knm 0 8kNm N T kn 8 8 kn 965 T knm kn kNm 105 knm 165 knm ) tengel veéle keretmeteteinek atároáa: igénbevételi ábrák alaján veéle keretmetetek: C C keretmetet igénbevéte- C lei: NC ( ) 8 kn ( C ) 0 T C T T ( ) kn C C ( ) knm C keretmetet igénbevéte- C lei lei: lei: keretmetet igénbevéte- keretmetet igénbevéte- NC ( ) 0 ( C ) knm T C T T ( ) kn C C ( ) knm C N( ) 0 ( ) knm T T T ( ) kn ( ) knm N( ) 0 ( ) 0 T T T ( ) kn ( ) knm 1

32 i) veéle keretmetetek jellemő feültégeloláainak rajoláa: - feültégelolá jellege a N : V N állandó d d ma ( V ) d d 6 - feültégelolá jellege a 0 T 0 T 0 : T T T d ma ma T ( ) d d R d 16 j) ilárdágtani méreteé ellenőré elvégée a or elmélet erint a tengel d átmérőjének atároáa: Gondolatmenet: - tengelt minden veéle keretmetetben ajlítára é avarára méreteük - kaott legnagobb átmérőt kimértékben növeljük é eel a tengelt minden veéle keretmetetben ajlítára avarára úá-nomára é nírára ellenőriük éreteé ajlítára é avarára: ma ( or) ma ( ) ma or d d C keretmetet: C C d 6 ( ) ( ) 10 Nmm mm C keretmetet: C 6 6 ( ) Nmm d

33 d mm keretmetet: d 6 6 ( ) Nmm mm 6 keretmetet: ( ) ( ) 5 10 Nmm d mm ellenőrét keretmetetben! ért itt mert itt lé fel rúderő é itt a legnagobb a níróerő! d 60 mm -e átmérővel végeük el a C d 60 1 keretmetet jellemői: 86 mm 660 mm Ellenőré a V ontban: d N ma ma Pa ma ma ( or ) 156 Pa 0 Pa Ellenőré a ontban: ma T 6 10 ( ) 15 Pa 86 ( or) Pa ma ma ( ) ma or 057 Pa < 0 Pa 10 mm d 60 mm -e átmérővel a ajtóműtengel ilárdágtani emontból felel

34 56 feladat: ugattú motor (komreor) forgattú tengelének méreteée ellenőrée feültégúra dott: dugattú - a erkeet geometriája é atároó nem keretmeteti méretei - a dugattúra ató felületi terelé eője - feltételeük og a erkeet a adott eletben egenúlban van - a forgattú tengel aágaott réei aono átmérőjű kör a forgattúkarok edig aono aág ajtórúd téglala keretmetetűek - a forgattúkar téglala keretmeteténél: é kontrukió fontolából: aág - a anag engedett feültége: 160 Pa b a b d eladat: a) erkeet meanikai modelljének rajoláa b) forgattú tengel tereléének atároáa ) terelő nomaték é a aágerők (támató erők) atároáa d) forgattú tengel igénbevételi ábráinak rajoláa e) forgattú tengel veéle keretmeteteinek atároáa f) veéle keretmetetek jellemő feültégeloláainak rajoláa: g) forgattú tengel feültégúra történő méreteéének elvégée a Huber-ie-Henk elmélet erint t idolgoá: a) eanikai modelleé - vonala válat: 0 forgattú tengel C 1 kn E b) forgattú tengel tereléének atároáa: egé erkeet é a ege erkeeti elemek i egenúlban vannak ülön-külön vigáljuk a ege erkeeti elemek egenúlát t t erkeet valamenni elemét rúdnak tekintjük íg a erkeet vonala válatát kajuk erkeeti elemek: 1 dugattú ajtórúd forgattú tengel jelű forgattú tengel meanikai emontból eg törtvonalú térbeli tereléű kéttámaú tartó

35 E C E t Heletábra E C C 1 1 t E E Erőábra 1 1 E 90 1 tg E kn 0 e kn e e E forgattú tengelre ató erő: e e ) t E 1 kn terelő nomaték é a támatóerők atároáa: 1 1 kn kn 1kN t t Nm = 06 knm 0 támatóerők atároáa: ukló 50 kn C 1kN E 0 0 G 50 t görgő kn kn kn kn d) forgattú tengel igénbevételi ábrái: törtvonalú tartót (forgattú tengel köévonalát) egenebe terítjük igénbevételi ábrákat a igénbevételek értelmeée alaján rajoljuk 5

36 igénbevételi ábrák jellemő metékeinek kiámítáa: - Cavaró nomatéki ábra C E kNm kNm EG kNm - Hajlító nomatéki ábrák: C knm kNm kNm C kNm kNm C E G N kn knm 0 0 T kn T kn 6 6 knm knm knm

37 e) forgattú tengel veéle keretmeteteinek atároáa: igénbevételi ábrák alaján veéle keretmetetek: G é a E aka köéő keretmetete valamint a G keretmetet igénbevéte- G lei: E aka köéő keretmetetének igénbevétele: G keretmetet igénbevételei: NG ( ) 0 T G T T ( G ) 06 knm ( ) kn G G ( ) knm G N( E) 0 ( E) 0 knm T E T T ( ) kn E E ( ) knm E NG ( ) kn ( G ) 0 knm T ( G ) T ( G ) 6 kn ( G ) 01 knm ( G ) 06 knm f) veéle keretmetetek jellemő feültégeloláainak rajoláa: - feültégelolá jellege a kör keretmetetű réeken a N : d V 1 6 d ma ( V ) d V - feültégelolá jellege kör keretmetetű réeken a 0 T 0 T 0 : T T T R d ma ma T ( ) d d d 16 7

38 - feültégelolá jellege a téglala keretmetetű réeken a N : b a V éruvonal N állandó ab éru vonal egenlete: ab 1 N 0 N ma ma N ab b 6 a g) forgattú tengel feültégúra történő méreteée a Huber-ie-Henk elmélet erint: forgattú tengel kör keretmetetei a a téglala keretmetetei (a forgattúkarok keretmetetei) edig a íkkal áruamoak ab 6 ab 1 b d a téglala keretmetetnél: b a ontrukió fontolából: b d Gondolatmenet: - forgattú tengel kör keretmetetű réeit a G é a E aka köéő veéle keretmetetében ajlítára é avarára méreteük - kaott legnagobb átmérőt kimértékben növeljük é eel a fenti kontrukió fontolát i figelembe véve - a forgattú tengel téglala keretmetetű réeit a G veéle keretmetetben úára é ferde ajlítára ellenőriük kör keretmetetű réek méreteé ajlítára: ma ( HH ) ma ( ) ma HH d d d G keretmetet: 6 6 ( G ) Nmm 8

39 d E aka köéő keretmetete: ellenőrét 06 mm 6 6 ( E) Nmm d mm d 5 mm-e átmérővel végeük el a G keretmetetben! b ontrukió fontolából: bd 70 mm a d 5 mm eretmeteti jellemők: ab mm ab mm 6 6 ab mm 6 6 ellenőrét úára é ferde ajlítára végeük el G keretmetetben felléő avaráal aért nem foglalkounk mert téglala keretmetetű rudak avarááról ninenek imereteink 6 6 N ma ma Pa ma 01 Pa <160 Pa forgattú tengel a fenti keretmeteti méretek válatáa eetén ilárdágtani emontból felel! 9

Mechanika című MSc tantárgy: TENGELYMÉRETEZÉS

Mechanika című MSc tantárgy: TENGELYMÉRETEZÉS ZÉHENY TVÁN EGYETE GÉPÉZÉRNÖ NORT É VLLOÉRNÖ R LLZOTT EHN TNZÉ ehanika ímű tantárg: TENGELYÉRETEZÉ felaat: őtengel méreteée feültégúra iolgoá: ott: eg körgűrű keretmetetű tartó (őtengel) veéle keretmetetének

Részletesebben

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 65 percre lesz szüksége.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 65 percre lesz szüksége. 4. modul: Rudak igénbevételei, igénbevételi ábrái 4.2. lecke: Igénbevételi ábrák, igénbevételi függvének lecke célja: tananag felhanálója megimerje: a rudak igénbevételi ábráit, megrajoláuk gondolatmenetét;

Részletesebben

7. VÉKONY FORGÁSHÉJAK MEMBRÁN ELMÉLETE

7. VÉKONY FORGÁSHÉJAK MEMBRÁN ELMÉLETE 7 VÉONY FOGÁSHÉJA EÁN ELÉLETE 7 Alafogalmak, egenletek Héj: olan tet, amelnek egik mérete (a vatagága) lénegeen kie, mint a máik kettő, értelmehető a köéfelület é e nem ík öéfelület: a vatagági méret feleéi

Részletesebben

3. MÉRETEZÉS, ELLENŐRZÉS STATIKUS TERHELÉS ESETÉN

3. MÉRETEZÉS, ELLENŐRZÉS STATIKUS TERHELÉS ESETÉN ÉRETEZÉS ELLENŐRZÉS STATIUS TERHELÉS ESETÉN A méreteés ellenőrés célkitűése: Annak elérése hog a serkeet rendeltetésserű hasnálat esetén előírt ideig és előírt bitonsággal elviselje a adott terhelést anélkül

Részletesebben

12. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.

12. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár. 1 EHNK-ZLÁRDÁGTN GYKORLT (kidolgota: dr Nag Zoltán eg adjunktus; Bojtár Gergel eg Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár) 11 Primatikus rúd össetett igénbevétele (nírás és hajlítás) dott: a 0,4 m, b 45 mm, F 1 kn,

Részletesebben

7. modul: Rúdszerkezetek alakváltozása, statikailag határozatlan rúdszerkezetek lecke: Statikailag határozatlan rúdszerkezetek támasztóerői

7. modul: Rúdszerkezetek alakváltozása, statikailag határozatlan rúdszerkezetek lecke: Statikailag határozatlan rúdszerkezetek támasztóerői 7 modu: Rúderkeetek aakvátoáa, tatikaiag határoatan rúderkeetek 73 ecke: Statikaiag határoatan rúderkeetek támatóerői ecke céja: tananag fehanáója megimerje a tatikaiag határoatan rúderkeetek támatóerőinek

Részletesebben

hajlító nyomaték és a T nyíróerő között ugyanolyan összefüggés van, mint az egyenes rudaknál.

hajlító nyomaték és a T nyíróerő között ugyanolyan összefüggés van, mint az egyenes rudaknál. 5 RÚDELADATOK 51 íkgörbe rudk Grhof 1 -féle elmélete íkgörbe rúd: rúd köépvonl ( ponti ál) íkgörbe e P n e t Jelöléek: A köépvonl mentén pontokt ívkoordinátávl onoítjuk Pl P pont A P pontbn (P pontho trtoó

Részletesebben

7. RÚDSZERKEZETEK ALAKVÁLTOZÁSA, STATIKAILAG HATÁROZATLAN RÚDSZERKEZETEK

7. RÚDSZERKEZETEK ALAKVÁLTOZÁSA, STATIKAILAG HATÁROZATLAN RÚDSZERKEZETEK 7 RÚSZERKEZETEK LKVÁLTOZÁS, STTIKILG HTÁROZTLN RÚSZERKEZETEK 7 apfogamak a) Serkeetek tatikai határoottága: Statikaiag határoott erkeet: - erkeet támatóerői egérteműen meghatárohatók tatikai egenúi egenetek

Részletesebben

Statika gyakorló teszt I.

Statika gyakorló teszt I. Statika gakorló teszt I. Készítette: Gönczi Dávid Témakörök: (I) közös ponton támadó erőrendszerek síkbeli és térbeli feladatai (1.1-1.6) (II) merev testre ható síkbeli és térbeli erőrendszerek (1.7-1.13)

Részletesebben

MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN 12. hét gyakorlati anyaga (kidolgozta : dr. Nagy Zoltán egy.adjunktus, Bojtár Gergely egy.tanársegéd)

MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN 12. hét gyakorlati anyaga (kidolgozta : dr. Nagy Zoltán egy.adjunktus, Bojtár Gergely egy.tanársegéd) ZÉHENY TVÁN EGYETE LKLZOTT EHNK TNZÉK EHNK-ZLÁRÁGTN 1. hét gakorlati anaga (kidolgota : dr. Nag Zoltán eg.adjunktus, ojtár Gergel eg.tanársegéd) 1.1 feladat : Primatikus rudak össetett igénbevételei (

Részletesebben

Számítógépes grafika

Számítógépes grafika Halotán: a alkén-alogenidek caládjába tartoik: CF 3 CHCIBr. intéie a triklór-etilénből können megvalóítató, idrogén-flouriddal katalitiku körülmének köött, majd brómmal való evítéel. obaőmérékleten,868g/cm

Részletesebben

Statika Feladatok 22/1

Statika Feladatok 22/1 Sttik eldtok /. Vektornlíi. Vektor értelmeée, tuljdonági, megdá. Műveletek vektorokkl, külön hngúlt fektetve oráokr (klárrl vló, klári, vektoriáli, kétere vektoriáli, vege orá). (; 0; 5) [m]; ( ; 4; 0)

Részletesebben

Szilárdságtan. Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR

Szilárdságtan. Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Miskolci Egetem GÉÉMÉRNÖKI É INORMTIKI KR ilárságtan (Oktatási segélet a Gépésmérnöki és Informatikai Kar sc leveleős hallgatói résére) Késítette: Nánori riges, irbik ánor Miskolc, 2008. Een kéirat a Gépésmérnöki

Részletesebben

STATIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2003/2004 tavaszi félév)

STATIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2003/2004 tavaszi félév) STATIKA A minimum test kérdései a gépésmérnöki sak hallgatói résére (2003/2004 tavasi félév) Statika Pontsám 1. A modell definíciója (2) 2. A silárd test értelmeése (1) 3. A merev test fogalma (1) 4. A

Részletesebben

Statika gyakorló teszt II.

Statika gyakorló teszt II. Statika gakorló teszt II. Készítette: Gönczi Dávid Témakörök: (I) Egszerű szerkezetek síkbeli statikai feladatai (II) Megoszló terhelésekkel kapcsolatos számítások (III) Összetett szerkezetek síkbeli statikai

Részletesebben

6. RUDAK ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTELEI

6. RUDAK ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTELEI RUK ÖZETETT GÉNYBEVÉTELE Tönkremeneteli elméletek a) peiális eset: a fesültségi tenornak sak eg eleme nem nulla (pl rudak egserű igénbevételeinél), ϕ tt nins probléma, mert a anagjellemők eekre a egserű

Részletesebben

9. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.

9. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár. LKLZOTT EHNIK TNSZÉK 9 EHNIK-SZILÁRDSÁGTN GYKORLT (kidolgot: dr Ng Zoltán eg djunktus; ojtár Gergel eg Ts; Trni Gábor mérnöktnár) 9 Fjlgos núlás htároás núlásmérő béleggel érőeskö: 6 -os núlásmérő béleg

Részletesebben

S 05 ROBOTOK ÉS VIZSGÁLATUK I. ÉAÜLT ROBOT1 S 05 SEGÉDLET Dr. Pápai Ferenc KOORDINÁTA TRANSZFORMÁCIÓK

S 05 ROBOTOK ÉS VIZSGÁLATUK I. ÉAÜLT ROBOT1 S 05 SEGÉDLET Dr. Pápai Ferenc KOORDINÁTA TRANSZFORMÁCIÓK S 5 OBOOK ÉS VIZSGÁAUK I. ÉAÜ OBO S 5 SGÉ r. Páai Feren. KOOINÁA ANSZFOMÁCIÓK BM ÉAG KOOINÁA ANSZFOMÁCIÓK.... FOGAÁS... A elemi rotáió mátriok invere:.... -P-Y SZÖGK.... OMOGÉN ANSZFOMÁCIÓK... A homogén

Részletesebben

10. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.

10. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár. 10.1. Ferde hjlítás 10. ECHNK-ZLÁRDÁGTN GYKORLT (kidolgot: dr. Ng Zoltán eg. djunktus; ojtár Gergel eg. Ts.; Trni Gábor mérnöktnár.) dott: b 60 b 20 mm, mm, ( 40 j 120 k ) knm. Feldt: ) Htáro meg és sámíts

Részletesebben

REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus. 17. feladat: Kéttámaszú tartó (rúd) hajlító rezgései (kontinuum modell)

REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus. 17. feladat: Kéttámaszú tartó (rúd) hajlító rezgései (kontinuum modell) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidogota: Dr. Nagy Zotán egyetemi adjunktu 7. feadat: Kéttámaú tartó (rúd) hajító regéei (kontinuum mode) y v( t ) K = 8m E ρai

Részletesebben

l = 1 m c) Mekkora a megnyúlás, ha közben a rúd hőmérséklete ΔT = 30 C-kal megváltozik? (a lineáris hőtágulási együtható: α = 1, C -1 )

l = 1 m c) Mekkora a megnyúlás, ha közben a rúd hőmérséklete ΔT = 30 C-kal megváltozik? (a lineáris hőtágulási együtható: α = 1, C -1 ) 5. TIZTA HÚZÁ-NYOMÁ, PÉLDÁK I. 1. a) Határouk meg a függestőrúd négetkerestmetsetének a oldalhossát cm-re kerekítve úg, hog a függestőrúdban ébredő normálfesültség ne érje el a σ e = 180 MPa-t! 3 m 1 C

Részletesebben

3. Lokális approximáció elve, végeselem diszkretizáció egydimenziós feladatra

3. Lokális approximáció elve, végeselem diszkretizáció egydimenziós feladatra SZÉCHENYI ISÁN EGYEEM AAMAZO MECHANIA ANSZÉ 6. MECHANIA-ÉGESEEM MÓDSZER EŐADÁS (kidolgozta: Szüle eronika, eg. ts.) I. előadás. okális aroimáció elve, végeselem diszkretizáció egdimenziós feladatra.. Csomóonti

Részletesebben

A SZOJKA III PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉP REPÜ LÉSSZABÁLYOZÓ RENDSZER ZAVARELHÁRÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA II.

A SZOJKA III PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉP REPÜ LÉSSZABÁLYOZÓ RENDSZER ZAVARELHÁRÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA II. HADTUDOMÁNY SZEGEDI PÉTER A SZOJKAIII PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉP REPÜ LÉSSZABÁLYOZÓ RENDSZER ZAVARELHÁRÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA II. A repüléabáloó renderekkel emben támatott alapvető követelmén, hog minimálja

Részletesebben

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erőrendszerek egyenértékűségének és egyensúlyának feltételeit.

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erőrendszerek egyenértékűségének és egyensúlyának feltételeit. modul: Erőrendserek lecke: Erőrendserek egenértékűsége és egensúl lecke célj: tnng felhsnálój megsmerje erőrendserek egenértékűségének és egensúlánk feltételet Követelmének: Ön kkor sjátított el megfelelően

Részletesebben

MAGYARÁZAT A MATEMATIKA NULLADIK ZÁRTHELYI MINTAFELADATSOR FELADATAIHOZ 2010.

MAGYARÁZAT A MATEMATIKA NULLADIK ZÁRTHELYI MINTAFELADATSOR FELADATAIHOZ 2010. MAGYARÁZAT A MATEMATIKA NULLADIK ZÁRTHELYI MINTAFELADATSOR FELADATAIHOZ 00.. Tetszőleges, nem negatív szám esetén, Göktelenítsük a nevezőt: (B). Menni a 0 kifejezés értéke? (D) 0 0 0 0 0000 400 0. 5 Felhasznált

Részletesebben

Mechanika. III. előadás március 11. Mechanika III. előadás március / 30

Mechanika. III. előadás március 11. Mechanika III. előadás március / 30 Mechanika III. előadás 2019. március 11. Mechanika III. előadás 2019. március 11. 1 / 30 7. Serkeetek statikája 7.2. Rácsos serkeet hidak, daruk, távveeték tartó oslopok, stb. 3 kn C 4 m 2 4 8 5 3 7 1

Részletesebben

Műszaki Mechanika I. A legfontosabb statikai fogalmak a gépészmérnöki kar mérnök menedzser hallgatói részére (2008/2009 őszi félév)

Műszaki Mechanika I. A legfontosabb statikai fogalmak a gépészmérnöki kar mérnök menedzser hallgatói részére (2008/2009 őszi félév) Műsaki Mechanika I. A legfontosabb statikai fogalmak a gépésmérnöki kar mérnök menedser hallgatói résére (2008/2009 ősi félév) Műsaki Mechanika I. Pontsám 1. A modell definíciója (2) 2. A silárd test értelmeése

Részletesebben

1. MÁSODRENDŰ NYOMATÉK

1. MÁSODRENDŰ NYOMATÉK Gak 01 Mechanka. Szlárdságtan 016 01 Segédlet MECHNK. TNNYG SMÉTLÉSE Tartalom 1. MÁSODRENDŰ NYOMTÉK... 1. RÁCSOS TRTÓ.... GÉNYEVÉTEL ÁRÁK... 5. TÉREL TRTÓK GÉNYEVÉTEL ÁRÁ... 8 Ez a Segédlet a 015, 016

Részletesebben

az eredő átmegy a közös ponton.

az eredő átmegy a közös ponton. M Műszaki Mechanikai Tanszék STTIK dr. Uj József c. egetemi tanár g közös ponton támadó koncentrált erők (centrális erőrendszer) Két erő eredője: = +, Több erő eredője: = + ++...+ n, az eredő átmeg a közös

Részletesebben

SZILÁRDSÁGTAN A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak egyetemi ágon tanuló hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév, szigorlat)

SZILÁRDSÁGTAN A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak egyetemi ágon tanuló hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév, szigorlat) SILÁRDSÁGTAN A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak egetemi ágon tanuló hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév, szigorlat) Szilárdságtan Pontszám 1. A másodrendű tenzor értelmezése (2) 2. A

Részletesebben

Mechanika II. Szilárdságtan

Mechanika II. Szilárdságtan echanika II. Szilárdságtan Zalka Károl / q / B Budapest, 05 Zalka Károl, 05, e-kiadás Szabad ezt a kiadvánt sokszorosítani, terjeszteni és elektronikus vag bármel formában tárolni. Tilos viszont a kiadvánt

Részletesebben

11. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)

11. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár) SZÉHENYI ISTVÁN EGYETEM LKLMZOTT MEHNIK TNSZÉK.. Példa:. MEHNIK-STTIK GYKORLT (kidolgozta: Triesz Péter, eg. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár) Összetett szerkezetek statikája (három csuklós ív, Gerber tartó)

Részletesebben

MEREVSZÁRNYÚ REPÜLŐGÉPEK VEZÉRSÍK-RENDSZEREINEK KIALAKÍTÁSA 3 REPÜLŐKÉPESSÉG

MEREVSZÁRNYÚ REPÜLŐGÉPEK VEZÉRSÍK-RENDSZEREINEK KIALAKÍTÁSA 3 REPÜLŐKÉPESSÉG Dr. Óvári Gula 1 - Dr. Urbán István 2 MEREVSZÁRNYÚ REPÜLŐGÉPEK VEZÉRSÍK-RENDSZEREINEK KILKÍTÁS 3 cikk(soroatban)ben a merev sárnú repülőgépek veérsík rendserinek terveését és építését követheti nomon lépésről

Részletesebben

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a rugalmasságtan 2D feladatainak elméleti alapjait.

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a rugalmasságtan 2D feladatainak elméleti alapjait. 9 modul: A rugalmasságtan D feladatai 9 lecke: A D feladatok definíciója és egenletei A lecke célja: A tananag felhasnálója megismerje a rugalmasságtan D feladatainak elméleti alapjait Követelmének: Ön

Részletesebben

y f m l merevrúd 2.1. Példa: Különböző irányú rugók helyettesítése Adott: Az ábrán látható rezgőrendszer. Feladat:

y f m l merevrúd 2.1. Példa: Különböző irányú rugók helyettesítése Adott: Az ábrán látható rezgőrendszer. Feladat: SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK. MECHANIKA-EZGÉSTAN GYAKOLAT (kidolgozta: Feér Lajos, tsz. érnök; Tarnai Gábor, érnök tanár; Molnár Zoltán, eg. adj., Dr. Nag Zoltán, eg. adj.) ugók

Részletesebben

3. Szerkezeti elemek méretezése

3. Szerkezeti elemek méretezése . Serkeeti elemek méreteése.. Serkeeti elemek méreteési elvei A EC serint a teherbírási határállapotok ellenőrése során a alábbi visgálatokat kell elvégeni: - Kerestmetseti ellenállások visgálata, ami

Részletesebben

Y 10. S x. 1. ábra. A rúd keresztmetszete.

Y 10. S x. 1. ábra. A rúd keresztmetszete. zilárdságtan mintafeladatok: tehetetlenségi tenzor meghatározása, a tehetetlenségi tenzor főtengelproblémájának megoldása két mintafeladaton keresztül Először is oldjuk meg a gakorlatokon is elhangzott

Részletesebben

Á É Á É Ü É é í ü ü ü é é ö é é é é ö é ó ó é é í ó é é é é ü é ó ó éó ó ó é é é é é é é í ó Ü ö ö ű é ű í é ó é ó é ü é í ü é ü ü é é í ö ö é ü é í ü ü é é é ü ö é ó ó ö í ó é é ü ö é ö í é é é é ü é

Részletesebben

A szilárdságtan 2D feladatainak az feladatok értelmezése

A szilárdságtan 2D feladatainak az feladatok értelmezése A silárdságtan D feladatainak a feladatok értelmeése Olvassa el a ekedést! Jegee meg a silárdságtan D feladatainak csoportosítását! A silárdságtan (rugalmasságtan) kétdimeniós vag kétméretű (D) feladatai

Részletesebben

F.I.1. Vektorok és vektorműveletek

F.I.1. Vektorok és vektorműveletek FI FÜGGELÉK: FI Vektorok és vektorműveletek MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ Skláris menniség: oln geometrii vg fiiki menniség melet ngság (előjel) és mértékegség jelleme Vektor menniség: iránított geometrii vg

Részletesebben

A statika és dinamika alapjai 11,0

A statika és dinamika alapjai 11,0 FA Házi feladatok (A. gakorlat) Adottak az alábbi vektorok: a=[ 2,0 6,0,2] [ 5,2,b= 8,5 3,9] [ 4,2,c= 0,9 4,8] [,0 ],d= 3,0 5,2 Számítsa ki az alábbi vektorokat! e=a+b+d, f =b+c d Számítsa ki az e f vektort

Részletesebben

Héj / lemez hajlítási elméletek, felületi feszültségek / élerők és élnyomatékok

Héj / lemez hajlítási elméletek, felületi feszültségek / élerők és élnyomatékok Héj / leme hajlítási elméletek felületi fesültségek / élerők és élnomatékok Tevékenség: Olvassa el a bekedést! Jegee meg a héj és a leme definícióját! Tanulja meg a superpoíció elvét és a membrán állapot

Részletesebben

(5) Mit értünk a szilárdságtanban a dinamikán? A szilárdságtanban a dinamika leírja a terhelés hatására a testben fellépő belső erőrendszert.

(5) Mit értünk a szilárdságtanban a dinamikán? A szilárdságtanban a dinamika leírja a terhelés hatására a testben fellépő belső erőrendszert. SZÉCHENY STVÁN EGYETE ECHANKA - SZLÁRDSÁGTAN ALKALAZOTT ECHANKA TANSZÉK Elméleti kérdések és válasok egetemi alapképésben (BS képésben) réstvevő mérnökhallgatók sámára () i a silárdságtan tárga? A silárdságtan

Részletesebben

Projektív ábrázoló geometria, centrálaxonometria

Projektív ábrázoló geometria, centrálaxonometria Projektív ábráoló geometria, centrálaonometria Ennél a leképeésnél a projektív teret seretnénk úg megjeleníteni eg képsíkon, hog a aonometrikus leképeést (paralel aonometriát) speciális esetként megkaphassuk.

Részletesebben

Műszaki mechanika gyakorlati példák 1. hét: Közös ponton támadó erőrendszer síkban, kötélerők számítása

Műszaki mechanika gyakorlati példák 1. hét: Közös ponton támadó erőrendszer síkban, kötélerők számítása Műsaki mechanika gakorlati példák. hét: Köös ponton támadó erőrendser síkban, kötélerők sámítása. ábrán látható G = 22 N súlerejű lámpát fújja a sél. Ennek hatására a kötél a függőlegestől β = 2 -ban tér

Részletesebben

Többváltozós analízis gyakorlat, megoldások

Többváltozós analízis gyakorlat, megoldások Többváltozós analízis gakorlat, megoldások Általános iskolai matematikatanár szak 7/8. őszi félév. Differenciál- és integrálszámítás alkalmazásai. Határozzuk meg az alábbi differenciálegenletek összes,

Részletesebben

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erő, a nyomaték és erőrendszerek jellemzőit.

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erő, a nyomaték és erőrendszerek jellemzőit. 2 modul: Erőrendserek 21 lecke: Erő és nomték lecke célj: tnng felhsnálój megismerje erő, nomték és erőrendserek jellemőit Követelmének: Ön kkor sjátított el megfelelően tnngot, h sját svivl meg tudj htároni

Részletesebben

Dr. Égert János Dr. Nagy Zoltán ALKALMAZOTT RUGALMASSÁGTAN

Dr. Égert János Dr. Nagy Zoltán ALKALMAZOTT RUGALMASSÁGTAN Dr Égert János Dr Nag Zoltán ALALMAZOTT UGALMASSÁGTAN Dr Égert János Dr Nag Zoltán ALALMAZOTT UGALMASSÁGTAN UNIVESITAS-GYŐ Nonprofit ft Gőr 9 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐ Írta: Dr Égert János Dr Nag Zoltán

Részletesebben

Matematika OKTV I. kategória 2017/2018 második forduló szakgimnázium-szakközépiskola

Matematika OKTV I. kategória 2017/2018 második forduló szakgimnázium-szakközépiskola O k t a t á s i H i v a t a l A 017/018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmáni Versen második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató 1. Adja meg

Részletesebben

Mechanika. II. előadás március 4. Mechanika II. előadás március 4. 1 / 31

Mechanika. II. előadás március 4. Mechanika II. előadás március 4. 1 / 31 Mechanika II. előadás 219. március 4. Mechanika II. előadás 219. március 4. 1 / 31 4. Merev test megtámasztásai, statikai feladatok megtámasztás: testek érintkezése útján jön létre, az érintkezés során

Részletesebben

Tartóprofilok Raktári program

Tartóprofilok Raktári program Tartóproflok Raktár program ThenKrupp Ferroglou ThenKrupp Nolcadk kadá 6. áprl Ötvözetlen é alacon ötvözéú lemeztermékek Betonacélok Szerzámacélok Melegen hengerelt rúdacélok Könnú - é zínefémek Rozdamente

Részletesebben

A fő - másodrendű nyomatékok meghatározása feltételes szélsőérték - feladatként

A fő - másodrendű nyomatékok meghatározása feltételes szélsőérték - feladatként A fő - másodrendű nomatékok meghatározása feltételes szélsőérték - feladatként A Keresztmetszeti jellemzők című mappa első lakója eg ritkábban látható levezetést mutat be amel talán segít helesen elrendezni

Részletesebben

Elektromágneses hullámok

Elektromágneses hullámok KÁLMÁN P.-TÓT.: ullámok/4 5 5..5. (kibőíe óraála) lekromágneses hullámok elekromágneses elenségek árgalásánál láuk, hog áloó mágneses erőér elekromos erőere (elekromágneses inukció), áloó elekromos erőér

Részletesebben

4. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár) F q

4. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár) F q 1 ZÉCHENY TVÁN EGYETE LKLZOTT ECHNK TNZÉK. ECHNK-ZLÁDÁGTN GYKOLT (kidogot: dr. Ng Zotán eg. djunktus; ojtár Gerge eg. ts.; Trni Gáor mérnöktnár).1. rimtikus rúd hjítás: q q / 60 N / m 15 N 75 N m 1 m T

Részletesebben

Írja át a következő komplex számokat trigonometrikus alakba: 1+i, 2i, -1-i, -2, 3 Végezze el a műveletet: = 2. gyakorlat Sajátérték - sajátvektor 13 6

Írja át a következő komplex számokat trigonometrikus alakba: 1+i, 2i, -1-i, -2, 3 Végezze el a műveletet: = 2. gyakorlat Sajátérték - sajátvektor 13 6 Építész Kar Gakorló feladatok gakorlat Számítsa ki az alábbi komple számok összegét, különbségét, szorzatát, hánadosát: a/ z = i z = i b/ z = i z = - 7i c/ z = i z = i d/ z = i z = i e/ z = i z = i Írja

Részletesebben

VASBETON LEMEZEK. Oktatási segédlet v1.0. Összeállította: Dr. Bódi István - Dr. Farkas György. Budapest, 2001. május hó

VASBETON LEMEZEK. Oktatási segédlet v1.0. Összeállította: Dr. Bódi István - Dr. Farkas György. Budapest, 2001. május hó BUDAPEST MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építőmérnöki Kar Hidak és Szerkezetek Tanszéke VASBETON LEMEZEK Oktatási segédlet v1.0 Összeállította: Dr. Bódi István - Dr. Farkas Görg Budapest, 001. május

Részletesebben

Terhelés: Minden erőt egy terhelési esetben veszünk figyelembe.

Terhelés: Minden erőt egy terhelési esetben veszünk figyelembe. 71 Síkbeli rácsos tartó Adott: A serkeet geometriai méretei A rudak átmérője: d = 4 mm A anag acél: 5 N E =,1 1, ν =,3 mm A terhelés: F1 = F = kn, F 3 = 4 kn F 1 A 6 5m F F 3 1 m B Feladat: a) A serkeet

Részletesebben

Leggyakoribb fa rácsos tartó kialakítások

Leggyakoribb fa rácsos tartó kialakítások Fa rácsostartók vizsgálata 1. Dr. Koris Kálmán, Dr. Bódi István BME Hidak és Szerkezetek Tanszék Leggakoribb fa rácsos tartó kialakítások Változó magasságú Állandó magasságú Kis mértékben változó magasságú

Részletesebben

Lepárlás. 8. Lepárlás

Lepárlás. 8. Lepárlás eárlás 8. eárlás csefolós elegek szétválasztására leggakrabban használt művelet a leárlás. Míg az egszeri leárlás desztilláció néven is ismerjük az ismételt leárlás vag ismételt desztillációt rektifikálásnak

Részletesebben

A VÉGESELEM-MÓDSZER ALAPJAI

A VÉGESELEM-MÓDSZER ALAPJAI A VÉGESEEM-MÓDSZER AAPJAI A projekt címe: Egségesített Jármű- és mobilgépek képés- és tananagfejlestés A megvalósítás érdekében létrehoott konorcium réstvevői: KECSKEMÉI FŐISKOA BUDAPESI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGUDOMÁNYI

Részletesebben

TARTÓSZERKETETEK III.

TARTÓSZERKETETEK III. TARTÓSZERKETETEK III. KERESZTETSZETEK ELLENÁLLÁSA + STABILITÁSI ELLENÁLLÁS 1 KERESZTETSZETEK ELLENÁLLÁSA 1.1 Csavarlukkal gengített köpontosan húott rúd 1. Egik sárán kapsolt köpontosan húott sögaél 1.

Részletesebben

Gyakorló feladatok a 2. zárthelyihez. Kidolgozott feladatok

Gyakorló feladatok a 2. zárthelyihez. Kidolgozott feladatok Gakorló feladatok a. zárthelihez Kidolgozott feladatok. a) Határozzuk meg a függesztőrúd négzetkeresztmetszetének a oldalhosszát cm-re kerekítve úg, hog a függesztőrúdban ébredő normálfeszültség ne érje

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Egyenletek, egyenletrendszerek

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Egyenletek, egyenletrendszerek 1) MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Egenletek, egenletrendszerek A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval

Részletesebben

15. Többváltozós függvények differenciálszámítása

15. Többváltozós függvények differenciálszámítása 5. Többváltoós függvének differenciálsámítása 5.. Határoa meg a alábbi kétváltoós függvének elsőrendű parciális derivált függvéneit és a gradiens függvénét, valamint eek értékét a megadott pontban:, =

Részletesebben

ľ ľ ő ü ő ő ő ü ü ő ľ ń ő ő ü ľ ö ü É Íľ ľ É É ą Á É Ü É Ü ą Á É Í Ü É ľ É Ü É É ľ ľé ľ ü ź ź Í ő ő ľ ő ő ů ľ Ü ö ľ ö ź ö ö ő ľ ź ű ľ ö ö ö ő ő ľ ź ľ ő ť ľ ü ę ü ľ ľ ľ ľ ú ő ź ő ć úő ő ú ľ ú ť Ł Ż Á ľ

Részletesebben

Megoldás: ( ) és F 2

Megoldás: ( ) és F 2 . példa Határoa meg F F F erıkbıl álló erırendser F eredıjét annak F nagságát és e iránvektorát valamint a talajban ébredı F 0 támastóerıt! F = 0 N; F = 0 N; F = 0 N! F F F F e e N F = 5.5880 N = F. =

Részletesebben

ANYAGJELLEMZŐK MEGHATÁROZÁSA ERŐ- ÉS NYÚLÁSMÉRÉSSEL. Oktatási segédlet

ANYAGJELLEMZŐK MEGHATÁROZÁSA ERŐ- ÉS NYÚLÁSMÉRÉSSEL. Oktatási segédlet ANYAGJELLEMZŐK MEGHATÁROZÁSA ERŐ- ÉS NYÚLÁSMÉRÉSSEL Oktatási segédlet a Rugalmasságtan és Alkalmaott mechanika laboratóriumi mérési gakorlatokho a egetemi mesterképésben (MSc) réstvevő mérnökhallgatók

Részletesebben

10. elıadás: Vállalati kínálat, iparági kínálat Piaci ár. A versenyzı vállalat kínálati döntése. A vállalat korlátai

10. elıadás: Vállalati kínálat, iparági kínálat Piaci ár. A versenyzı vállalat kínálati döntése. A vállalat korlátai (C) htt://kgt.bme.hu/ 1 /8.1. ábra. A versenzı vállalat keresleti görbéje. A iaci árnál a vállalati kereslet vízszintes. Magasabb árakon a vállalat semmit nem ad el, a iaci ár alatt edig a teljes keresleti

Részletesebben

Acélszerkezetek méretezése Eurocode 3 szerint

Acélszerkezetek méretezése Eurocode 3 szerint Acélserkeetek méreteése Eurocode 3 serint Gakorlati útmutató Dunai Lásló, Horváth Lásló, Kovács auika, Varga Géa, Verőci Béla, Vigh L. Gergel (a Útmutató jelen késültségi sintjén a Tartalomjegékben dőlt

Részletesebben

7. Kétváltozós függvények

7. Kétváltozós függvények Matematika segédanag 7. Kétváltozós függvének 7.. Alapfogalmak Az A és B halmazok A B-vel jelölt Descartes-szorzatán azt a halmazt értjük, melnek elemei mindazon a, b) rendezett párok, amelekre a A és

Részletesebben

Á É ő é ü ö á á ö é á é ö á á é ő á á ő á á á ő á ő é á é ő ö ó é ő é é á ó á á á á ó á á ö ö é á é Ó É á á ő á á ú ü ö á á á á é á á á á é é ő á á á á é ü á á ő ú á é á á ü ö á á á á é é á á á á ő á ő

Részletesebben

2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK

2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK 006/007. tanév Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny I. forduló 006. noveber 0. MEGOLDÁSOK Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny I. forduló 006..0. Megoldáok /0. h = 0 = 0 a = 45 b = 4 = 0 = 600 kg/ g = 98 / a)

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Egyenletek, egyenletrendszerek

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Egyenletek, egyenletrendszerek 1) MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Egenletek, egenletrendszerek A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval

Részletesebben

1. El szó. Kecskemét, 2005. február 23. K házi-kis Ambrus

1. El szó. Kecskemét, 2005. február 23. K házi-kis Ambrus . Elsó olgoat témájául solgáló utatásoat egrést még a buaesti Silártestfiiai Kutatóintéet munatársaént etem maj eg utatással fejlestéssel foglaloó magáncég (& Ultrafast asers Kft.) olgoójaént jelenleg

Részletesebben

é ü ú á á á Ö á Íĺ ő é á é ú á á á áľ é é ő óľ ľ Ö ő á ó á ü é é ő ü é á á á á á ű ő é á é ú á á ö á á ö ö ľ á é á ó ó á á á á á á á á ľ í ő ő ó á é ő é é é ý á ő á á ó ý é ő ő é é Á á é é ó á ő ó í é

Részletesebben

Kozák Imre Szeidl György FEJEZETEK A SZILÁRDSÁGTANBÓL

Kozák Imre Szeidl György FEJEZETEK A SZILÁRDSÁGTANBÓL Koák Imre Seidl Görg FEJEZETEK SZILÁRDSÁGTNBÓL KÉZIRT 008 0 Tartalomjegék. fejeet. tenorsámítás elemei.. Beveető megjegések.. Függvének.3. másodrendű tenor fogalmának geometriai beveetése 5.4. Speciális

Részletesebben

σ = = (y', z' ) = EI (z') y'

σ = = (y', z' ) = EI (z') y' 178 5.4.. Váltoó kerestmetsetű rudak tsta hajlítása Enhén váltoó kerestmetsetű, tsta hajlításra génbevett rúdnál a eges pontok fesültség állapota - a váltoó kerestmetsetű rudak tsta nomásáho vag húásáho

Részletesebben

s i (MPa) p K = 0 s jb p B s RB - 50

s i (MPa) p K = 0 s jb p B s RB - 50 SAF. Adott a tfedée ietett öetett cő eő cövének i () diagramja. B = 70 mm ; = 40 mm ; p B = 50 ; p = 0 ; = 0, 49. p = 0 i () jb B r p B 0,49 B - 50. Sámíta ki értékét, vaamint a eő cő r küő ugarát! Váoja

Részletesebben

A szilárdságtan alapkísérletei III. Tiszta hajlítás

A szilárdságtan alapkísérletei III. Tiszta hajlítás 5. FEJEET silárdságtan alapkísérletei III. Tista hajlítás 5.1. Egenes primatikus rúd tista egenes hajlítása 5.1.1. Beveető megjegések.tista hajlításról besélünk, ha a rúd eg adott sakasa csak hajlításra

Részletesebben

2. Koordináta-transzformációk

2. Koordináta-transzformációk Koordnáta-transformácók. Koordnáta-transformácók Geometra, sámítógép graka feladatok során gakran van arra sükség, hog eg alakatot eg ú koordnáta-rendserben, vag a elenleg koordnáta rendserben, de elmogatva,

Részletesebben

Cél: elsőrendű feladatukat ellássák (védelem a természeti hatások ellen) erőhatásokat biztonsággal viseljék gazdaságosak legenek Eges szerk. elemek an

Cél: elsőrendű feladatukat ellássák (védelem a természeti hatások ellen) erőhatásokat biztonsággal viseljék gazdaságosak legenek Eges szerk. elemek an MECHNIK I. /Statika/ 1. előadás SZIE-YMM 1. Bevezetés épületek, építmének fizikai hatások, köztük erőhatások részleges vag teljes tönkremenetel használhatatlanná válás anagi kár, emberáldozat 1 Cél: elsőrendű

Részletesebben

Az összetett hajlítás képleteiről

Az összetett hajlítás képleteiről A össetett hajlítás képleteiről Beveetés A elemi silárdságtan ismereteit a tankönvek serői általában igekenek úg kifejteni, hog a kedő sámára se okoanak komolabb matematikai nehéségeket. A húásra / nomásra

Részletesebben

5. Szerkezetek méretezése

5. Szerkezetek méretezése . Serkeeek méreeése Hajlío, ömör gerinű gerendaarók és oso selvénű nomo rúd méreeési példái..1. Tömör gerinű gerendaarók méreeése.1.1. elegen hengerel gerendaarók Sükséges ismereek: - Keresmesei ellenállások

Részletesebben

HÁZI FELADAT megoldási segédlet. Relatív kinematika Két autó. 1. rész

HÁZI FELADAT megoldási segédlet. Relatív kinematika Két autó. 1. rész HÁZI FELDT egoldái egédlet Reltí kinetik Két utó.. ré. Htárouk eg, hogy ilyennek éleli utóbn ül egfigyel utó ebeégét é gyoruláát bbn pillntbn, ikor ábrán áolt helyetbe érnek.. lépé: ontkottái renderek

Részletesebben

Ú Á Ü É ő ö ó ó ő Ü ö Ó ő ú ó ö ő ú ű ű ö ú ö ó ü ö ő öü ő Ú ö Ü ű ó ü ű ő ö ő óü ó ó ő Á Á ó ó Ü ó ó ü Ü ö Á ő ő ó ö ó ü ő ö ó ö ő ó ú ú ó ő ó ó ú ü Ú Á Á É Ü É Ú ü Á É ő ü ÉÉ É Ü ó Ö ó ó ö ö ő óü ó ü

Részletesebben

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás ZÉHENYI ITVÁN EGYETE GÉPZERKEZETTN É EHNIK TNZÉK 6. EHNIK-TTIK GYKORLT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya ulmann-szerkesztés Ritter-számítás 6.. Példa Egy létrát egy verembe letámasztunk

Részletesebben

18. előadás ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK ÉS A KÖLTSÉGGÖRBÉK

18. előadás ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK ÉS A KÖLTSÉGGÖRBÉK 18. előadás ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK ÉS A KÖLTSÉGGÖRBÉK Kertesi Gábor Világi Balázs Varian 21. fejezete átdolgozva 18.1 Bevezető A vállalati technológiák sajátosságainak vizsgálatát eg igen fontos elemzési eszköz,

Részletesebben

Oktatási Hivatal. Fizika II. kategória

Oktatási Hivatal. Fizika II. kategória A 1/11. tanévi FIZIKA Orzágo Középikolai Tanuláni Veren áodik fordulójának feladatai é egoldáai fizikából II. kategória A dolgozatok elkézítééhez inden egédezköz haználható. Megoldandó az elő két feladat

Részletesebben

GÉPSZERKEZETTAN - TERVEZÉS IDŐBEN VÁLTOZÓ IGÉNYBEVÉTEL, KIFÁRADÁS

GÉPSZERKEZETTAN - TERVEZÉS IDŐBEN VÁLTOZÓ IGÉNYBEVÉTEL, KIFÁRADÁS GÉPSZERKEZETTAN - TERVEZÉS IDŐBEN VÁLTOZÓ IGÉNYBEVÉTEL, KIFÁRADÁS Változó igénybevétel Állandó amplitudó, periódiku változá Gépzerkezettan, tervezé Kifáradá 2 Alapfogalmak Középfezültég: m, fezültégamplitudó:

Részletesebben

é ö é Ö é ü é é ö ö ö ü é é ö ú ö é é é Ő ö é ü é ö é é ü é é ü é é é ű é ö é é é é é é é ö ö í é ü é ö ü ö ö é í é é é ö ü é é é é ü ö é é é é é é é é é é é é é é é ö é Í ö í ö é Í í ö é Í é í é é é é

Részletesebben

4. RUDAK IGÉNYBEVÉTELEI, IGÉNYBEVÉTELI ÁBRÁI

4. RUDAK IGÉNYBEVÉTELEI, IGÉNYBEVÉTELI ÁBRÁI 4. RUK IGÉNYEVÉTELEI, IGÉNYEVÉTELI ÁRÁI 4.. Rudak igénbevételeinek értelmeée a) lapfogalmak: Rúd: olan tet, amelnek egik mérete lénegeen nagobb, mint a máik kettő. Rúd modell: a rudat eg vonallal heletteítjük

Részletesebben

Koordináta-geometria alapozó feladatok

Koordináta-geometria alapozó feladatok Koordináta-geometria alapozó feladatok 1. Határozd meg az AB szakasz felezőpontját! (1,5 ; 3,5) (0,5 ; ) (6,5 ; 8,5) (4,5 ; ) (0,5 ; 1,5) (0 ; 0) (0 ; 8,5) (1 ; 1) ( 1,5 ; ) (3,5 ; 3) (0 ; 3) ( 1 ; 1,5).

Részletesebben

1. Lineáris transzformáció

1. Lineáris transzformáció Lineáris transzformáció Lineáris transzformáció mátrixának felírása eg adott bázisban: Emlékeztető: Legen B = {u,, u n } eg tetszőleges bázisa az R n -nek, Eg tetszőleges v R n vektor egértelműen felírható

Részletesebben

Mikroökonómia Elıadásvázlat szeptember 13.

Mikroökonómia Elıadásvázlat szeptember 13. (C) tt://kgt.bme.u/ Mikroökonómia Elıadásvázlat. szetember 3. I. Marginalizmus és matematika Két vag több ténezı közötti kacsolat jellemzésére függvéneket asználunk, amelek a független (magarázó) és a

Részletesebben

MŰSZAKI MECHANIKA II SZILÁRDSÁGTAN A legfontosabb fogalmak jegyzéke a fogalmak felsorolása (2009/2010)

MŰSZAKI MECHANIKA II SZILÁRDSÁGTAN A legfontosabb fogalmak jegyzéke a fogalmak felsorolása (2009/2010) MŰSZAKI MECHANIKA II SZILÁRDSÁGTAN A legfontosabb fogalmak jegzéke a fogalmak felsorolása (2009/2010) Műszaki Mechanika II Pontszám 1. A másodrendű tenzor értelmezése (2) 2. A másodrendű tenzor transzponáltjának

Részletesebben

A költségvetési korlát

A költségvetési korlát A költségvetési korlát A gakorlatban a jószágkosarak több, nagon sok termékből állnak. Mi eg kéttermékes modellt feltételezünk, íg a döntési roblémát grafikusan is tudjuk ábrázolni. Első termék:, második

Részletesebben

TARTÓSZERKEZETEK II.-III.

TARTÓSZERKEZETEK II.-III. TRTÓSZERKEZETEK II.-III. VSBETOSZERKEZETEK 29.3.7. VSBETO KERESZTMETSZET YOMÁSI TEHERBÍRÁSÁK SZÁMÍTÁS kereztmetzet teherbíráa megelelı ha nyomott km. eetén: Rd hol a normálerı tervezéi értéke (mértékadó

Részletesebben

ú ľ ľ ú ľ ő ú ő ľ ü ľ ö ľ Í ľ öľ Á ő ő ö ľ ľ ú ü ö ö ú ö ü ľ ű ö ő ľ ö í ő č ő ľ ö í ľ ľ Ĺ í ö ř Ĺ ö ö ő ö ľ ö ä ľ í í ö ő ő í ä ü ľ ľ ľ ü ő ü ö ö í ä

ú ľ ľ ú ľ ő ú ő ľ ü ľ ö ľ Í ľ öľ Á ő ő ö ľ ľ ú ü ö ö ú ö ü ľ ű ö ő ľ ö í ő č ő ľ ö í ľ ľ Ĺ í ö ř Ĺ ö ö ő ö ľ ö ä ľ í í ö ő ő í ä ü ľ ľ ľ ü ő ü ö ö í ä ú ľ ľ ú ľ ő ú ő ľ ü ľ ö ľ Í ľ öľ Á ő ő ö ľ ľ ú ü ö ö ú ö ü ľ ű ö ő ľ ö í ő č ő ľ ö í ľ ľ Ĺ í ö ř Ĺ ö ö ő ö ľ ö ä ľ í í ö ő ő í ä ü ľ ľ ľ ü ő ü ö ö í ä ő ľ ľ ú ű ö ö ľ ö öľ ö ü öľ í ľ ö ö öľ í ą ö ľ ö ľ

Részletesebben

Acélszerkezetek I. Gyakorlati óravázlat. BMEEOHSSI03 és BMEEOHSAT17. Jakab Gábor

Acélszerkezetek I. Gyakorlati óravázlat. BMEEOHSSI03 és BMEEOHSAT17. Jakab Gábor Acélszerkezetek I. BMEEOHSSI0 és BMEEOHSAT17 Gakorlati óravázlat Készítette: Dr. Kovács Nauzika Jakab Gábor A gakorlatok témája: 1. A félév gakorlati oktatásának felépítése. A szerkezeti acélanagok fajtái,

Részletesebben

ÍVHÍDMODELL TEHERBÍRÁSA: KÍSÉRLETI, NUMERIKUS ÉS SZABVÁNYOS EREDMÉNYEK

ÍVHÍDMODELL TEHERBÍRÁSA: KÍSÉRLETI, NUMERIKUS ÉS SZABVÁNYOS EREDMÉNYEK ÍVHÍDODELL TEHERBÍRÁSA: KÍSÉRLETI, UERIKUS ÉS SZABVÁYOS EREDÉYEK Dunai Lásló * - Joó Attila Lásló ** RÖVID KIVOAT A Dunaújvárosi Duna-híd terveése kapcsán a BE Hidak és Serkeetek Tansékén végrehajtottunk

Részletesebben