Fizika 1i. 1.előadás. Fizika Tsz. 3 h előadás + 1 h gyakorlat

Hasonló dokumentumok
Fizika Előadás

Modern fizika és alkalmazásai

α v e φ e r Név: Pontszám: Számítási Módszerek a Fizikában ZH 1

Fizika és 6. Előadás

Kétváltozós vektor-skalár függvények

Koordinátarendszerek

Kalkulus S af ar Orsolya F uggv enyek S af ar Orsolya Kalkulus

Megjegyzés: jelenti. akkor létezik az. ekkor

Fourier-sorok konvergenciájáról

1. Feladatok a dinamika tárgyköréből

MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ

Vegyipari és áramlástechnikai gépek. 4. előadás

Kinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek

NULLADIK MATEMATIKA szeptember 7.

Egy szép és jó ábra csodákra képes. Az alábbi 1. ábrát [ 1 ] - ben találtuk; talán már máskor is hivatkoztunk rá.

Fogaskerekek III. Általános fogazat

1. feladatsor: Vektorfüggvények deriválása (megoldás)

Molnár Bence. 1.Tétel: Intervallumon értelmezett folytonos függvény értékkészlete intervallum. 0,ami ellentmondás uis. f (x n ) f (y n ) ε > 0

5. házi feladat. AB, CD kitér élpárra történ tükrözések: Az ered transzformáció: mivel az origó xpont, így nincs szükség homogénkoordinátás

Mérnöki alapok 2. előadás

Utak és környezetük tervezése

8. feladatsor. Kisérettségi feladatsorok matematikából. 8. feladatsor. I. rész

Biológiai molekulák számítógépes szimulációja Balog Erika

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS

Kettős integrál Hármas integrál. Többes integrálok. Sáfár Orsolya május 13.

Káprázás -számítási eljárások BME - VIK

A Riemann-integrál intervallumon I.

Optika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)

Optika gyakorlat 2. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető

Transzformáció a főtengelyekre és a nem főtengelyekre vonatkoztatott. Az ellipszis a sík azon pontjainak mértani helye, amelyeknek két adott pontól

2. gyakorlat: Z épület ferdeségmérésének mérése

ANALÍZIS II. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA

u u IR n n = 2 3 t 0 <t T

Biológiai molekulák számítógépes szimulációja Balog Erika

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai

T obbv altoz os f uggv enyek integr alja. 3. r esz aprilis 19.

Csuklós mechanizmus tervezése és analízise

Határozott integrál. Newton -Leibniz szabály. alkalmazások. improprius integrál

Fizika I minimumkérdések:

1. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár.) Matematikai összefoglaló, kiinduló feladatok

t 2 Hőcsere folyamatok ( Műv-I o. ) Minden hővel kapcsolatos művelet veszteséges - nincs tökéletes hőszigetelő anyag,

Integrálszámítás. a Matematika A1a-Analízis nevű tárgyhoz november

Diszkrét Matematika. zöld könyv ): XIII. fejezet: 1583, 1587, 1588, 1590, Matematikai feladatgyűjtemény II. (

Feladatok MATEMATIKÁBÓL

HÁZI FELADATOK. 2. félév. 1. konferencia Komplex számok

5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR

Síkgeometria 12. évfolyam. Szögek, szögpárok és fajtáik

Egy mozgástani feladat

Negyedik gyakorlat: Szöveges feladatok, Homogén fokszámú egyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc

Az inga mozgásának matematikai modellezése

Geometria tervezés alapjai

Differenciálszámítás. Lokális szélsőérték: Az f(x) függvénynek az x 0 helyen lokális szélsőértéke

Hajder Levente 2017/2018. II. félév

FIZIKA. Elektromágneses indukció, váltakozó áram 2006 március előadás

Mozgás centrális erőtérben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

1. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.) Matematikai összefoglaló

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika

Fotovillamos és fotovillamos-termikus modulok energetikai modellezése

2. gyakorlat. A polárkoordináta-rendszer

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13.

GBN304G Alkalmazott kartográfia II. gyakorlat

"Flat" rendszerek. definíciók, példák, alkalmazások

Kiberfizikai rendszerek

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

Diszkrét matematika 1. estis képzés

A kúpszeletekről - V.

Robotika. Kinematika. Magyar Attila

4. HÁZI FELADAT 1 szabadsági fokú csillapított lengırendszer

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

Kinematika: A mechanikának az a része, amely a testek mozgását vizsgálja a kiváltó okok (erők) tanulmányozása nélkül.

Valek Béla. Modern Fizika Kézikönyv I. Általános Relativitáselmélet

. Vonatkoztatási rendszer z pálya

Mobilis robotok irányítása

NULLADIK MATEMATIKA szeptember 13.

17. előadás: Vektorok a térben

TRANSZPORT FOLYAMATOK MODELLEZÉSE

Makromolekulák fizikája

Fa rudak forgatása II.

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória

Modellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet

Matematika III előadás

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. J 0,063 kg kg + m 3

4. Laplace transzformáció és alkalmazása

Fizika példák a döntőben

Kifáradás kisfeladat: Feladatlap

A Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a

Szent István Egyetem Fizika és folyamatirányítási Tanszék FIZIKA. rezgések egydimenziós hullám hangok fizikája. Dr. Seres István

Fizika feladatok - 2. gyakorlat

VALÓSÁGOS ÖRVÉNYEK IDEÁLIS ÖRVÉNYEK MEGMARADÁSI ELVEI

Kalkulus 2., Matematika BSc 1. Házi feladat

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:

Felvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga-

HF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és

Az f ( xy, ) függvény y változó szerinti primitív függvénye G( x, f xydy= Gxy + C. Kétváltozós függvény integrálszámítása. Primitívfüggvény.

1. A komplex számok ábrázolása

6. témakör. Egyetemi szintű gépészmérnöki szak II. félév. MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

Kétváltozós függvények ábrázolása síkmetszetek képzése által

A kiszámított nyomatékok módszere (CTM - Computed Torque Method)

Átírás:

Fizik 1i 1.elődás Fizik Tsz. 3 h elődás 1 h gykol

Mié éppen fizik? Fiziki kuások Alklmzások Számíógépes hálóz Inene (www. ) Tnziszo Nemlin. Egyenleek (ámlásn) GPS (omó, el. elm.) Félvezeő elekonik Számíógép Helymegháozás 40%

Mié éppen fizik? Fiziki kuások CT (NMR) Alklmzások Gyógyász, ákdignoszik Hologáfi Anygudomány 3D képlkoás, 3D TV bnkkáy, sb. Új nygok, DNS

Mié éppen fizik? Káosz elméle Modell

Mié éppen fizik? Me édekes!!!

Mié éppen fizik? Me izglms jövő Kvnumszámíógép Ngy számolási sebesség RSA kód felöése, sb. Nnofizik Láhln epülőgép Öniszuló uh "Öngyógyuló" számíógép

Robo kuy Youube: obo dog boson dynmics hps://youu.be/m8yjvhybz9w

Mi kell udni Memikából???

Emlékezeő I. Vekook b c b Vekogeomei Vekook összedás: b b v b b b b b b c c λb - b

Veko(ok) kivonás b b v? b (-b) v ( b) - b b b b b b b

Konponensek és egységvekook y i j y j i Θ Polá koodináák : & Θ y n Θ y Desces koodináák: i j 1 y & y y cos sin Θ Θ (, Θ) (, y )

Elemi vekolgeb j i y j b i b b y? b d )j b ( )i b ( b y y d y d c )j b ( )i b ( b y y c y c...)j c b (...)i c b (... c b y y y

Sklászoz ϕ b Def.: b i i j j 1 b cosϕ és i j 0 i j b b i b j b? y y b b y b y z b z cosϕ b b Szupepozíció Péld: munk W F s

Vekoiális szoz γ sin b b k j i i k j és j i k és, de: 0 k k j j i i Jobbkéz-szbály: Péld: fogónyomék F M

Vekoiális szoz kiszámíás? b b b k j i b z y z y ( ) ( ) ( ) k b b j b b i b b b y y z z y z z y Szupepozíció

II. Tigonomei sin( α β) sin α cosβ cosαsin β sin(α) sin α cosα cos( α β) cos α cosβ sin αsin β cos(α) g( α β) sin α cos α sin gα gβ 1 gαgβ cos α 1 α Jó udni:.. H.F.: g (α)? cos( 3α)? α cos?

MATEMATIKA BEVEZETŐ 1. Diffeenciálszámíás

Mié hsznos diffeenciálszámíás? Péld: Sebesség ú/idő Álgsebesség Pillnnyi sebesség

Ú-idő méése diszké s ponokbn Mekko z álgsebesség 3. és 4. s közö? Mekko z álgsebesség 3. és z 5. s közö? s16m α s7m Geomeii jelenés: 1s s A sebesség vízszinessel bezá szög ngensé, meedeksége muj meg.

Az ú és idő közö isme függvénykpcsol péld: 0 X() 1 D mozgás ( ) A sebesség még mindig álgsebesség ( szelő meedeksége), kifejezés diffeencihánydos. H ngyon megközelíi 1 -e ( 1 Δ, és Δ 0 ) ( 1 ) diffeencihánydos háééke diffeenciálhánydos, deivál: 1 ( ) ( ) v( ) lim 0 d d mely megmuj pillnnyi sebessége (z éinő meedekségé) 1 -ben.

A diffeenciálás (deiválás) lklmzás Háozzuk meg z y függvény gfikonjánk meedekségé 3 ponbn f() Képezzük függvény deiválfüggvényé vgy deiváljá f() f () Helyeesísük be z éinési pon koodináájá f (3) 36 Az f() függvény gfikonjánk meedeksége z 3 helyen 6. gα6

Deiválási szbályok ( ) e e

Összee függvény f(g()) fsin() g3 f(g())sin(3 ) Összee függvény deiválás (f(g())) f (g()) g () Péld : (sin(3 )) cos(3 ) 6

Második deivál Péld: f()5 3 f ()5 3 15 f ()15 30 1 D mozgás Alklmzás (pl): 0 X() ()5 3 Fm F kiszámíhó

Szélsőéék megháozás Péld: f() 3-1 603 Hol vn z f() fv. szélsőééke? f() függvény szélsőééke o lálhó, hol f ()0 f ()6-460 6-4600 1 5, Minimum vgy mimum? f ()6-460 f ()1-4 f (5)18 Minimum! f ()-18 Mimum!

f() 3-1 603

3D-ben: Szokásos jelölés z idő szeini deivál v dv d v dv d d d & d v& && d d d v& & d d &

Tylo-so... ) (! () f ) ()( f f () f()...! 1 cos()... 3! sin() 3...! 1 e

. Inegálszámíás

CÉL: Göbe li eüle megháozás 1 1

Péld: F F s WFs v IF sv

Alsó-felső közelíő összeg s(f) s(f) < S(f) S(f) Minél finombb beoszás, z lsó és felső közelíő összeg ééke nnál inkább megközelíi egymás

Inegál H beoszás minden háon úl finomodik, kko s(f)s(f) s(f)s(f) b

Az inegál kiszámíás Newon-Leibniz éel H léezik F(), úgy, hogy F() z f()függvény pimiív függvénye: F ()f() F() f () d (Háozln inegál) A pimiív függvény segíségével háozo inegál kiszámíhó

Péld: f() f() F() 3 /3 Ellenőzés: (F()) f() () 3 /3-(1) 3 /37/3,33

Inegálási szbályok Pimiív függvény

Pimiív függvény megháozás Péld: sin 5 ()cos()d sin(35)d sin( 5 ) 4 d H. F.

Pciális inegálás Péld: Péld: H. F.

Példák

Kinemik

A kinemik lpji A ömegpon helyének megdás z idő függvényében Tömegpon helyzee : () Elmozdulás: ) ( ) Mege ú: s i ( 1 Δi Kinemik ömegpon helyzee pl. enisz: "chllnge" Apophis kisbolygó?

Legegyszeűbb modell: 1 D - mozgás 0 ()

Definíciók:,s,d: [m] : [s] ponosbbn: később Álgsebesség: v ál. s össz. össz. Méékegység: m/s Pillnnyi sebesség: Elmozdulás: ( ) ( ) v( ) lim 0 () (1) v()d viδ 1 i i d d Pozíció: () 0 elmozdulás v 7 km/h 0 m/s

Legegyszeűbb mozgás: egyenesvonlú egyenlees mozgás v () - o v cons. () o () o v v() v s s v v s v

GPS

Egy egyszeű feld: Álgsebesség (láuk): v ál. s össz. össz. A B s Avege velociy: Avege speed: elmozdulás idő ( ) ( ) 1 1 v ál. s össz. össz.

Egy pdoon: Achilleus és eknősbék Achilleus nem éi uol eknősbéká, me mie odé, hol eknősbék vol eedeileg, ddig eknős előbbe juo, és így ovább. ()!!! Megoldás: Achilleus nem éi uol eknősbéká, míg nem éi uol eknősbéká!!! Hol hib???

Hosszúság és időegység A másodpec: A másodpece eedeileg z álgos Np-np segíségével lehee megháozni, nnk 1/86400-d észe. Aomó: ngy ponosság 1ms / év vgy jobb A másodpec z lpállpoú cézium-133 om ké hipefinom enegiszinje közöi ámenenek megfelelő sugázás 919631770 peiódusánk időm. A mée: 1 mée Föld keüleének ( Páizson ámenő délkönek) 1/40000000-od észe ősmée 1 mée: K 86 nncsság spekumvonlánk 1650763.73 - szoos Ponosbb definíció: jegyze

v cons. v v() Def. álgos gyosulás: Def. pillnnyi gyosulás: Gyosulás Δv ál. Δ v( )-v( - 1 v() 1 ) m s ál. gα ( ) lim v( ) v( Δ ) 0 v () i i v0 i vi i 0 () dv d v( ) v( 1 ) v α 1 i

cons. Mozgás állndó gyosulássl v()-v o v() > 0 v() v o < 0 v() v o

v v o v o 1 v Elmozdulás és pozíció Láuk: Elmozdulás: s v o 1 τ ( ) τ 0 0 0 1 Pozíció: v o o v( τ ) dτ ( τ ) dτ d v 0 0 ( ) 0 v v v 1 cons. Feldmegoldáshoz hsznos fomulák v v cons. v 0 0 v v 0 cons. v 1 v 0 v 0 s v v v v 1 1 s 1 v v s 1 v 0 v0

g 9.81 m/s 10 m/s Szbdesés

Minpéldák:. e.. : D és 3D mozgás koodináendszeek

D és 3D mozgás Álgsebesség (veko): v ál. v ál. elmozdulás idő Álgsebesség: v ál. s össz. össz. Pillnnyi sebesség: Mivel: d du v( ) d d v( ) d d u du d u : éinő iányú egységveko v?

Polákoodináák:, ϕ (síkbeli) y v v v v & e & e & e & e & ϕe & ϕ e ϕ e ϕ v v de ϕ e ( d) ϕ e ϕ () e ( d) dϕ () e de v& && e e && & & ϕe ϕ && ϕe (&& & ϕ ) e ( & & ϕ && ϕ) e ϕ ϕ && ϕe ϕ & ϕe & ϕ e e& ϕ& e ϕ

A ömegpon helyzee: ( ) v( τ ) d τ 0 0 A ömegpon áll mege ú: s 0 v( τ ) dτ vu vu & vu & A ömegpon gyosulás: ( ) (egyszeűen) dv d d d du u vd R du d v R vu & v R n cp

cp v () cp hol v csökken: 0 cp lim 0 v R v cons v () cp v növekszik: 0 cp R

Egy speciális ese: cons. () o v o 1 v() v o () v () v o v o o 1 Vízszines mozgás y() v () v y y o v oy o y y 1 y Függőleges mozgás

Hjíás függőleges mozgás v o v o cosθ v o y() y o v oy y o y f 0 1 y v oy v o sinθ voy g vo s sin( Θ) g v oy Θ v o s vízszines elmozdulás () v o v v o 1 0 v oy y oy y cosθ v o sinθ g s v o v o cosθ v o v cosθ o sinθ g

A ngy Beh és si v o 1700 m/s θ 55 s? h?

Egy jó ségi hógolyócsához / vgy hogyn lehe lányok (fiúk) hógolyóvl ellálni / Tudjuk (lg.): sinα sin ( π α ) vo s sin( Θ) g ( π ) sin( β ) sin( Θ) sin Θ Θ π β

Egy újbb péld / vgy mié épíeék vák hegyeőe / 1. megoldás:, y. megoldás: y()

Ciklois göbe ()? y()?

Koodiná endszeek Desces-féle koodiná endsze i yj zk (, y, z) & v i & yj & zk & & v& && i && yj && zk z Henge koodiná endsze & (, ϕ, z) ρe zk ρ v & ρe ρ & ϕe ρ ϕ zk & & v& (...) e (...) e ρ ϕ && zk ϕ ρ z y Síkbeli polá

Gömbi koodináendsze (, ϕ, θ ) z e ϕ & e v e & sinθ & ϕe ϕ & θe θ θ e ϕ e θ & v& H.F.? y Segíség: e sinθ cosϕi sinθsinϕj cos( Θ) k e sin ϕi cosϕj ϕ cosθ cosϕi cosθsinϕj sinθk e Θ

Kinemik dinmik Keple övények (Tycho de Bhe) 1. Np. A A 1 Np A 1 A T 3 cons. 3. Np