Fizika I minimumkérdések:

Átírás

1 Fizika I minimumkérdések: 1. Elmozdulás: r 1, = r r 1. Sebesség: v = dr 3. Gyorsulás: a = dv 4. Sebesség a gyorsulás és kezdei sebesség ismereében: v ( 1 ) = 1 a () + v ( 0 0 ) 5. Helyvekor a sebesség és kezdei hely ismereében: r ( 1 ) = 1 v () + r ( 0 0 ) 6. Pályagörbe hossza (mege úhossz): s 1, = v () 1 7. Álagsebesség: v = s 1, 1 8. Teszőleges b vekor hossza derékszögű komponensekkel: b = b x + b y + b z 9. Mege ú egyenes vonalú egyenlees mozgásnál (v = áll. ): s = v 10. Sebesség egyenes vonalú egyenleesen válozó mozgásnál (a = áll. ), pl. v x () = a x + v x0 11. Helykoordináa egyenes vonalú egyenleesen válozó mozgásnál (a = áll. ): 1. Szögsebesség álalánosan: ω = dφ pl. z() = 1 a z + v z0 + z Szögsebesség egyenlees körmozgásnál: ω = π T 14. Kerülei sebesség: v = Rω 15. Szöggyorsulás: β = d φ 16. Cenripeális gyorsulás: a cp = v R = Rω 17. Tangenciális gyorsulás: a = βr = dv 18. Gyorsulás nagysága egyenleesen válozó körmozgásnál: a = a cp + a 19. Mege ú (ívhossz) egyenleesen válozó körmozgásnál: s() = 1 a + v 0 0. ewon-féle graviációs erő nagysága: F G = γm 1m r 1. Súlyerő nagysága: F g = mg

2 . Rúgóerő nagysága: F r = D l 3. Hooke-örvény (rúgóerő iránnyal): F rx = Dx 4. Tapadási súrlódási erő nagyságának maximuma: F s,max = μ F ny 5. Csúszási súrlódási erő nagysága: F cs = μ cs F ny n 6. Dinamika alapegyenlee: ma = i=1 F i = F e 7. Súlyerő lejővel párhuzamos komponense: mgsinα 8. Súlyerő lejőre merőleges komponense: mgcosα 9. Lendüle (impulzus): p = mv 30. Lendüleéel: dp = F e r 31. Munka: W 1, = F r 1 dr 3. Munka homogén erőérben egyenes pálya eseén: W = Fs cos α 33. Kineikus (mozgási) energia: E k = 1 mv 34. Munkaéel: W össz = E k 35. Teljesímény álalánosan: P = de 36. Mechanikai álageljesímény: P = W 37. Mechanikai eljesíményéel: P = de K 38. Pillananyi mechanikai eljesímény kiszámíása erővel és sebességgel: P = F v 39. Konzervaív erőér: Olyan időől függelen erőér, amelyben ké pon közö az erőér álal végze munka függelen az úól (ez ekvivalens azzal, hogy bármely zár görbére a munka nulla). 40. Poenciális (helyzei) energia: A poenciális energia egy ponban egyenlő azzal a munkával, ami a konzervaív ér végez, miközben a es onnan a nullponba mozdul. 41. Súlyerő poenciális energiája: E P = mgh 4. Energiaminimum elve: Az erő a csökkenő poenciális energia irányába ha. 43. Mechanikai energia: E M = E P + E k 44. A mechanikai energia megmaradásának örvénye: A mechanikai energia konzervaív erőérben megmarad. 45. ewon-féle graviáció poenciális energiája: E P = γm 1m r

3 46. Rúgóerő poenciális energiája: E P = 1 D l 47. Harmonikus rezgőmozgás mozgásörvénye: x() = Asin(ω + δ) 48. Periodikus mozgás körfrekvenciája: ω = π T 49. Frekvencia és periódusidő kapcsolaa: f = 1 T 50. Körfrekvencia rúgóhoz rögzíe es eseén: ω = D m 51. Csillapodó rezgés fékező ereje: F f = kx 5. Csillapíási ényező: α = k m 53. Csillapodó rezgés körfrekvenciája: ω = ω 0 α ahol ω 0 = D m 54. Csillapodó rezgés mozgásörvénye: x() = Ce α sin(ω + δ) 55. Síkhullám kiérése a hely és idő függvényében: y(x, ) = Asin(ω kx) 56: Hullámhossz (hullám álal egy periódusidő ala mege ú): λ = ct 57. Hullámhossz és frekvencia kapcsolaa: c = fλ 58. Körhullámszám: k = π λ 59. Forgaónyomaék: M = r F 60. Forgaónyomaék nagysága: M = Frsinα 61. Perdüle (impulzusmomenum): L = r p 6. Perdüle nagysága: L = rmvsinα 63. Perdüleéel: dl = M e 64. Tömegpon eheelenségi nyomaéka: θ = mr 65. Forgómozgás alapegyenlee: M = θβ 66. Forgómozgás mozgási energiája: E k = 1 θω 67. Forgaónyomaék pillananyi eljesíménye: P = Mω 68. Kepler 3. örvénye: a3 T = állandó (a az ellipszis fél-nagyengelye) 69. Tömegközéppon: r m = i=1 m i m r i

4 70. Lokális ömegsűrűség: ρ(r ) = lim V 0 m(r,v) V 71. Tömegközépponi éel: ma S = i=1 F i 7. Üközési szám: k = v B v A v A1 v B1 73. Seiner éel: θ d = θ s + md 74. Kierje merev es egyensúlyának feléele: 1. F e = 0. M e = 0 bármely rögzíe engelyre 75. yomás definíciója: p = lim A 0 F (A) A 76. Hidroszaikai nyomás: p h = hρg 77. Pascal örvénye: Egynemű nyugvó folyadék azonos magasságú ponjaiban a nyomás azonos. 78. Felhajó erő: F f = ρ f V bem g 79. Felülei feszülség: E = αa 80. Felüle megnöveléséhez szükséges munka: W = αδa 81. Térfogaáram: q V = dv = Av 8. Tömegáram: q m = dm = ρav 83. Koninuiási egyenle összenyomhaalan folyadékokra: A 1 v 1 = A v 84. Bernoulli egyenle összenyomhaalan folyadékokra: p ρv 1 + ρgh 1 = p + 1 ρv + ρgh 85. Elemi érfogai munka: δw = pdv 86. Melegíéshez szükséges hő hőkapaciással: Q = CΔT 87. Melegíéshez szükséges hő fajhővel: Q = cmδt 88. Melegíéshez szükséges hő mólhővel: Q = c M nδt 89. Kalorimeria alapegyenlee: i=1 Q i = Olvadás során felve hő: Q = ml o 91. Hőan első főéele: ΔE b = Q + W 9. Ekviparíció éele: E 1 = 1 kt 93. Ideális gáz belső energiája: E b = f kt = f nrt

5 94. Belső energia megválozása ideális gáz eseén: E b = f nrδt 95. Szilárd esek mólhője (Dulong-Pei szabály): c M = 3R 96. Ideális gázok állapoegyenlee: pv = nrt 97. Egyesíe gázörvény: p 1V 1 T 1 = p V T 98. Izochor mólhő: c MV = f R 99. Izobár mólhő: c Mp = ( f + 1) R 100. Adiabaikus folyama: Q = Adiabaikus kievő: κ = f+ f 10. Első Poisson egyenle adiabaikus folyamara: pv κ = áll Belső energia válozás eljes körfolyamara: ΔE bο = Enrópia megválozása: ds = δq T 105. Hőan második főéele: ΔS Van der Waals állapoegyenle 1 mol gázra: (p + a v) (v b) = RT 107. Van der Waals kölcsönhaás poenciális energiája: E P = A r 6 + B r Lineáris hőágulás: h = h 1 (1 + αδt) 109. Térfogai hőágulási együhaó: β = 3α 110. Térfogai hőágulás: V = V 1 (1 + βδt)