u u IR n n = 2 3 t 0 <t T

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "u u IR n n = 2 3 t 0 <t T"

Átírás

1 IR n n =2 3 u() u u u u IR n n = 2 3 ξ A 0 A < T

2 F IR n F A 0 A 0 A 0 A 0 F :IR n IR n A = F A 0 A 0 A A F A 0 A F (, y) =0 a = T>0 b A 0 T 1 2 A IR n A A A F A 0 A 0 ξ A 0 = F (ξ) ε>0 δ ε > 0 ξ A 0 δ ε ξ F (ξ ) <ε = i i A 0 3 A 0 ξ A 0 {ξ k A 0} k=1,2,... ξ ε>0 M ε N k, h > M ε ξ k ξ h <ε >0 F (ξ k )= k k = { k } k=1,2,... F (ξ ) ξ A 0 (IR n, ) { k } k=1,2,... ε>0 M ε k, h > M ε k h <ε M ε k, h > M ε ξ k ξ h <δ ε F k h = F (ξ k ) h <ε { k } k=1,2,... C IR n n 2 [a, b] IR n C :[a, b] IR n σ (σ)

3 F A (ξ,) A 0 ξ F 1 A 0 A IR n n =2 3 0 F A 0 A ξ A 0 F (ξ,) A A ξ(,) A 0 F 1 A A 0 P 1 P 2 a F T Q 1 Q 2 Q 6 Q 7 Q 2 Q 3 Q 5 Q 6 Q 3 Q 4 Q 5 A T F A 0 A Q 2 Q 3 Q 5 Q 6 A T A T A 0 σ a = b =+ IR C C a b σ (σ 1)=(σ 2) σ 1 = σ 2 (a) =(b)

4 y y P 2 P 1 Q 7 Q 6 Q 2 Q 1 Q 5 Q 3 A 0 A Q 4 a b b P 1P 2 0 a a Q 2Q 3 Q 5Q 6 Q 1 Q 2... Q 7 T b A T F A 0 A F 1 F ξ F 1 A 0 ξ 0 U = F T ξ A V ξ A 0 F T (V ξ ) U F F U = (ξ,) A V ξ ξ F (V ξ ) U (ξ,) ξ 0 4 C IR n C U C n

5 F (V ξ ) A 0 ξ V ξ A (ξ,) a b a 0 b >0 ξ A 0 V ξ ξ A 0 F (V ξ ) F (V ξ ) U A (ξ,) V ξ ξ U 0 f A IR n n =2 3 0 f F 1 F 1 A ξ A 0 0 f f E () f f L (ξ,) f F 1 f E [(ξ,)] = f L (ξ,) F f E () k f L (ξ,) k ξ A 0 A F 1 ξ u L (ξ,) = (ξ,+ Δ) (ξ,) lim = (ξ,), Δ 0 Δ F 1

6 u E (,)=u L [ξ(,),]. L E u 0 (0) = ξ [0,T] d d () =u E [(),] ξ (ξ,) C ξ F [0,T] ξ A 0 r = / = δ u E () =ρ(δ) IR n n =2 3. ρ(δ) δ =0 δ 0 + ρ(0) = 0 A 0 =IR 3 F ξ = δ 0 r 0 ρ(δ) d d (δr) = δr + δṙ = ρ(δ)r δ(0)r(0) = δ 0 r 0. ṙ r r() r 0 δ = δ 0 δ 0 0 δ 0 =0 0 δ = ρ(δ) 5 f df /d f

7 δ δ 0 dη ρ(η) =. ρ(δ) = Uδ/R U R δ δ() = δ 0 ep(u/r) (ξ,)=ξep(u/r) U>0 U<0 R/U ρ(δ) = U[1 ep( δ/r)] δ() =R log[1 + (ep(δ 0 /R) 1) ep(u/r)] δ() δ 0 ep(u/r) δ 0 R δ() δ 0 + U δ 0 R ρ(0) = 0 ρ ρ(δ) =U(R/δ) n 1 n u() =UR n 1 n A 0 =IR n {0} U R q r q[ B r (0)] = ds() u() ν() B r(0) B 0 (r) ds() ν() S ν() =/r r B 0 (r) = 0 u 0 B 0 (r) q = χ n r n 1 ρ(r) χ n UR n 1, χ 2 =2π χ 3 =4π δ = ρ(δ) δ() =δ 0 [1 + n(r/δ 0 ) n 1 U/δ 0 ] 1/n.

8 U>0 U<0 IR {0} 0 (δ 0 ) B 0 (δ 0 ) 0 = R/(nU)(δ 0 /R) n U(R/δ 0 ) n 1 =0 = c = c (σ) d c dσ (σ) =u E [ c (σ),] c (0) = 0 0 σ 0 u u = 0 u u = 0 σ = = 0 u E (0) = c (0) (0) = c (0) σ

9 c (σ) = 1 2γ y c (σ) = 1 2γ { [(γ + χ ) 0 + χ y y 0 ]e γσ +[ (γ χ ) 0 χ y y 0 ]e γσ } { [χy 0 +(γ χ )y 0 ]e γσ +[ χ y 0 +(γ + χ )y 0 ]e γσ }. u u 0, v(y; ) =Ωy sin Ω, Ω =2π/ ( 0,y 0 ) d dσ = u 0 dy = Ω sin Ω y(σ) dσ (0) = 0, y(0) = y 0, σ = (σ) y = y(σ) y() =y 0 ep [ Ω u 0 sin Ω ( 0 ) ]. sin Ω u(, y; ) = Ω2 u 0 y sin Ω, v(y; ) = Ω2 2u 0 y 2 cos Ω, Ω =2π/ u 0 ( 0,y 0 ) d dσ = Ω2 sin Ω (σ)y(σ) u 0 dy dσ = Ω2 cos Ω y 2 (σ) 2u 0 (0) = 0, y(0) = y 0, σ Ω σ = Ωσ y(σ ) 0 y 0 = 0 y 0 0

10 y(σ )= y 0 1+β cos Ω σ β = Ωy 0 /(2u 0 ) y 0 =0 y(σ ) cos Ω σ 1/(βcos Ω) d = 2β sin Ω 1+βcos Ω σ dσ, β cos Ω σ 1 β cos Ω =0 2 β cos Ω 0 (σ )= 0 ep(2β sin Ω σ ) (σ )= 0 (1 + ) 2anΩ σ = (σ ) y = y(σ ) / 0 =(y 0 /y) 2anΩ y 0 u(, y; ) =Ω ( +2 Ω u 0 y 2 ) + u 0 sin Ω, v(, y) =u 0 2y, u 0 y Ω = 2π/ = η /u 0 η = y 2 dy dσ = u (σ) 0 2y(σ), η Ωη 2Ω 2 η = u 2 0 sin Ω, σ η(0) = y 2 0 η (0) = u 0 0 (σ) = 1 3Ωu 0 (αe 2Ωσ βe Ωσ ) y(σ) =± 1 6Ω [ (αe 2Ωσ +2βe Ωσ ) 3u 2 0 sin Ω ] 1/2, α() =2Ω 2 y0 2 +2Ωu u 2 0 sin Ω β() =2Ω 2 y0 2 Ωu u 2 0 sin Ω y 0 > 0 y 0 < 0

11 ... 0 T 0 = T 0 = T 0 d f d ( τ) =u E [ f ( τ),] f (τ τ) = 0 f ( τ) τ f (T τ) 0 τ T τ< T σ = 0 = ξ y 4Δτ 3Δτ 2Δτ Δτ τ =0 5Δτ 0 0 T =6Δτ τ = kδτ k = T =6Δτ 6

12 ( 0,y 0 ) τ τ ( τ) = 0 + u 0 ( τ), y( τ) =y 0 ep(cos Ωτ cos Ω), = T (T τ) = 0 + u 0 (T τ), y(t τ) =y 0 ep(cos Ωτ cos ΩT), τ [0,T] T = /2 a T = b y a y b 0 =0 y 0 =1 T = /2 a T = b u 0 =1 =1 τ =0 a τ =5Δτ b 0 Δτ = /10 ( 0,y 0 ) y 0 =0 () 0 y() y 0 y 0 0 dy y 2 = Ω2 2u 0 cos Ω d d = Ω2 y sin Ω d u 0 y(τ) =y 0, (τ) = 0, Ω u 0 y 0 β = Ωy 0 /(2u 0 )

13 β < 1/2 y( τ) = y 0 1+β(sin Ω sin Ωτ). +2 β < 1/2 y() () sin Ω sin Ωτ 0 = 0 2 d 0 =2Ωβ τ an(ωτ/2) d sin Ω 1+β(sin Ω sin Ωτ), ξ =anω /2 δ(τ) =β/(1 β sin Ωτ) < 1 [ ( an(ω/2) dξ an(ω/2) ( τ) = 0 ep 4 ξ 2 +1 = 0 ep { 4 [ Ω 2 ( τ) 1 1 δ 2 an(ωτ/2) dξ ξ 2 +2δξ +1 ( arcan an(ω/2) + δ arcan an(ωτ/2) + δ 1 δ 2 1 δ 2 ) ] ) ] }. y 0 0 y 0 0 η = y y =1 y 0 =1 T = u 0 =2

14 η = u 0 = η/u 0 η(τ) =y0 2 η(τ) =u 0 0 ( 0,y 0 ) τ α (τ) = 1 3 β (τ) = 1 3 [ y u 0 0 Ω + u2 ] 0 (cos Ωτ +2sinΩτ) 5Ω2 [ 2y 2 0 u 0 0 Ω + u2 0 2Ω 2 (sin Ωτ cos Ωτ) ], τ ẋ = η η y( τ) =± [ α e 2Ω( τ ) + β e Ω( τ ) + u2 0 10Ω 2 (cos Ω 3sinΩ) ] 1/2, = η/u 0 y 0 > 0 y 0 < 0 ( τ) = Ω u 0 [ 2α e 2Ω( τ ) β e Ω( τ ) u2 0 10Ω 2 (sin Ω+3 cosω) ]. [0,T] = T T T τ F IR 3 V F 1 :IR 3 IR 3 ξ V V = dv = dv 0 J(ξ,), V V 0 dv dv () dv (ξ) dv 0 J J = ( 1, 2, 3 ) (ξ 1,ξ 2,ξ 3 ) = ξ1 1 ξ2 1 ξ3 1 ξ1 2 ξ2 2 ξ3 2. ξ1 3 ξ2 3 ξ3 3

15 (ξ, 0) = ξ F 0 J(ξ, 0) 1. F J V d d V J = dv 0 J JdV 0 V 0 V 0 J = J dv V J, JdV 0 = dv V V u ν ds u ν = dv u, V V ds V dv u = d V d V J = dv V J, V dv ( J J u ) 0. V J J = u DJ/D D J J J J = ε ijk ξi 1 ξj 2 ξk 3, J

16 [ J = ε ijk ξi ( 1 ) ξj 2 ξk 3 + ξi 1 ξj ( 2 ) ξk ξi 1 ξj 2 ξk ( 3 ) ], ξ l u ξ l = u l F u l = u l [(ξ,),] ξ m ξm u l = p u l ξm p. [ J = ε ijk p u 1 ξi p ξj 2 ξk 3 + ξi 1 p u 2 ξj p ξk 3 + ] + ξi 1 ξj 2 p u 3 ξk p = p u 1 ε ijk ξi p ξj 2 ξk 3 + p u 2 ε ijk ξi 1 ξj p ξk p u 3 ε ijk ξi 1 ξj 2 ξk p. ε ijk ξi p ξj 2 ξk 3, ε ijk ξi 1 ξj p ξk 3, ε ijk ξi 1 ξj 2 ξk p, p p 1 p =2 p =3 p 2 p 3 p =1 p =2 p =3 J = J ( 1 u u u 3 ), { = e α ξ +(1 e α )η y = (1 e α )ξ + e α η, { = ξ + η sin Ω y = ξ sin Ω + η, α Ω J u

17 = ξ + η = ξ +(1 e α )ζ y = ξ + η + ζ y =(1 e α )ξ + e α η z = η + ζ, z = (1 e α )η + e α ζ, = ξ + η sin Ω = ξ + 2 ζ y = η cos Ω +(1 cos Ω)ζ y = ξ + η z = ξ sin Ω + ζ cos Ω, z = ξ +(1+ 2 )ζ. u F u = u(,) i =1, 2, 3 : u i () u i ( )+ k u i ( ) ( k k), j 1 u 1 2 u 1 3 u 1 u = 1 u 2 2 u 2 3 u 2. 1 u 3 2 u 3 3 u 3 (i, j) ( u) ij i j u i S Ω S = S Ω = Ω u 1 [ u +( u) ] + 1 [ u ( u) ] = S + Ω, } 2 {{}} 2 {{} S Ω 7 j u i ju i

18 u() u( )+S( ) ( )+Ω( ) ( ), i S ( ) S ik ( k k ) e i e i S u = S ii u = ε ijk Ω kj e i Ω y Ω y y ω = ω i e i = u = ε ilm l u m e i, u Ω jk ω ε ikj ω i i ε ikj ω i = ε ikj ε ilm l u m =(δ kl δ jm δ km δ jl ) l u m = k u j j u k =2Ω jk. Ω y = Ω jk y k e j = 1 2 ε ikjω i y k e j = 1 2 ε jikω i y k e j = 1 2 ω y, u() u( )+ 1 2 ω( ) ( ) + S( ) ( ) }{{}}{{} S( ) ( ) u( ) ω( )/2 S {ε i,i=1, 2, 3} χ i i =1, 2 3 R {e i } {ε j } R 1 = R S a S {ε i } S a = R 1 SR = χ χ 2 0, 0 0 χ 3

19 S a y χ S y a = R 1 y {ε i } ai i S S a S y S a {ε j } S {e i } S a R S R 1 χ i > 0 χ i < 0 i S ( ) S ( ) S i u i = u S a χ 1 + χ 2 + χ 3 = u, ω S S Ω u = u() ϕ = ϕ() u = ϕ ϕ ϕ u u d u

20 dϕ C[ 0, ] 0 d u( ) C[ 0,] C 0 0 ϕ C[ 0, ] ϕ() = d u( ), C[ 0,] ϕ( 0 )=0 C C C 0 d u( ) C C d u( )+ d u( ), C C C C 0 C = C C S S = C C d u( )= da( ) ω( ) ν( ). C S C C S = C 0 S C C d u( )=Γ, C Γ 0 u C

21 Γ 0 C ϕ 0 C ω = u 0 ( ) ( y 2 ) ( ) ( ) y u() = y + z, y 2, y, z, zy z 2 z ( ) ( y 2 + z 2 y 2 ) ( ) 2 z 2 z y 2, + y + z yz 2, y yz. ϕ() F = (ξ,) ξ a L (ξ,)= u L (ξ,)= 2 (ξ,). a u L (ξ,)=u E [(ξ,),], a L (ξ,)= u E [(ξ,),]+u E i [(ξ,),] i u E [(ξ,),]. a L F 1 Du/D

22 Du D = u(,)+u(,) u(,). D/D D u u u() u D u ( ) ξ cos Ω η sin Ω ( ξ + 2 η ) (ξ,)= ξ sin Ω + η, (1 )η, (ξ + η)sinω + ζ (ξ + η)+ζ ( ) ( ) ξ ζ sin Ω ξ + 2 ζ η, η cos Ω + ζ sin Ω, η sin Ω + ζ ζ(sin Ω)/(Ω) ( ξ 2 ) ( η + ζ ξ(sin Ω)/(Ω) ) 3 ξ + η ξ sin Ω +(1 )ζ, η cos Ω + 2 ζ (ξ + η)sinω + ζ 2

23 k ω u i i u k u i ( i u k k u i )+u i k u i. ε jik ω j = ε jik ε jlm l u m =(δ il δ km δ im δ kl ) l u m = i u k k u i, u i i u k e k = ε jik ω j u i e k + k u i u i 2 e k = ω u + u 2 2. Du D = u + ω u + u 2 2. D u

24 ϕ ϕ = u ϕ u u u e u v = ϕ ϕ u v

25

26

27 2D 2D (, y) e z u(,)= ( u(,) v(,) ) = M () = ( χ() + χ y() y χ y() χ () y ) χ χ y z u = u + yv u = e z u =( yu + v) e z χ χ y M M λ (1,2) = ±γ = ± χ 2 + χ 2 y v (1) = v (2) = ( ) cos α sin α ( ) cos α sin α = = 1 2γ(γ χ) 1 2γ(γ + χ) ( ) χy γ + χ ( ) χy, γ + χ v (2) R = α = α ±π/2 ( cos α cos α sin α sin α ), M v (1) R 1 = R T R T M R = ( γ 0 0 γ ), R M (ξ,η) α (, y) ξ ξ η η ξ ξ η η γ α M

28 χ χ y γ α χ = γ cos 2α, χ y = γ sin 2α. Ṙ T R R ( ξ η ) = R T ( y ) = ( cos α + y sin α cos α + y sin α ) ẋ = M ξ = RT ẋ =(R T M R) ξ { ξ =+γξ η = γ η, ξ(0) = ξ 0 η(0) = η 0 χ χ y R ξ = R T ẋ +(ṘT R) Ṙ T Ṙ T R ξ() =ξ 0 ep(+γ) η() =η 0 ep( γ) () ( ) ( ξ0 ep(+γ) 0 cos 2α + y 0 sin 2α () =R = η 0 ep( γ) 0 cosh γ + 0 sin 2α y 0 cos 2α ) sinh γ. χ χ y χ χ y ẋ yẏ 2 + y = 2 χ, ẏ + yẋ 2 + y 2 = χy, m θ ṁ m cos 2θ θ sin 2θ = γ cos 2α ṁ m sin 2θ + θ cos 2θ = γ sin 2α, χ χ y ε = θ α ε = (γ sin 2ε + α), z =anε =an(θ α) ż = [2γz + α(1 + z 2 )]. II γ α III γ α I α =0 γ

29 α =0 2D z() =z(0) e 2 Γ () Γ () = 0 d γ( ) > 0. Γ + + z 0 θ α 0 θ α π ξ ξ Γ Γ + γ 0 z z(0) ep( 2Γ ) ṁ/m = γ cos 2ε γ ṁ m = 1 2 ( 1 z + 2z z 2 +1 m ) ż, z() m() =m(0) 2cos 2 ε(0) sinh 2Γ ()+e 2Γ (). m ε(0) = π/2 3π/2 η m Γ + m 0 Γ + m + Γ Γ γ α α 0 dz z 2 +2μz +1 = αd, μ = γ/ α 1 μ > 1 γ> α 2 μ < 1 γ< α μ = ±1 z 1,2 = μ ± ω ω = μ 2 1 z α >0 α <0 1 μ > 1 ż ż/ α = z 2 +2μz +1, ż α z z z 1 z 2

30 ż ż z 2 z 1 z z 2 z 1 z α <0 α>0 z ż z 1 z ż α <0 z z 2 z(0) z(0) >z 1 z + ε =+π/2 z 2 α >0 z z 1 + z(0) <z 2 z ε = π/2 + α <0 z(0) <z 1 z z 2 z() z(0) dz z 2 +2μz +1 = α, z(0) >z 1 + ( + dz + z(0) z() dz ) 1 z 2 +2μz +1 = α. z() = [z(0) z1]z2e 2ω α [z(0) z 2]z 1 [z(0) z 1]e 2ω α [z(0) z 2]. α >0 z(0) >z 2 z() dz z 2 +2μz +1 = α, z(0) z(0) <z 2 ( dz + z(0) z() + dz ) 1 z 2 +2μz +1 = α. z() = [z(0) z2]z1e2ω α [z(0) z 1]z 2 [z(0) z 2]e 2ω α [z(0) z 1],

31 z 1 + μ < 1 ω = 1 μ 2 z 1,2 z 2 +2μz +1 z = ω ζ μ ω 2 (ζ 2 +1) ż α T z T = 1 + α dz z 2 +2μz +1 = π α2 γ 2. α <0 α >0 z(0) T 0 = 1 α2 γ 2 ( π 2 arcan z(0) + μ ω ), α <0 α >0 <T 0 z() = μ + ω an ( arcan z(0) + μ ω ω α ). T 0 T 0 T z() = μ + ω an ( ω α π 2 ), γ ṁ m = γ cos 2ε = 1 4 ( 2z 2z +2μ z 2 +1 z 2 +2μz +1 ) ż, ṁ/m = γ cos 2ε m() =m(0) [ z 2 ()+1 z 2 (0) + 1 ] 1/4 [ z 2 (0) + 2μz(0) + 1 z 2 ()+2μz()+1 ] 1/4, μ > 1 m + z 1,2 μ < 1 T A r IR 3 B(r) = { y IR 3 y <r }, B

32 A A : B(r) B(r) A. IR 3 αa α A α αa α A α A α B B A α αa α IR 1 A k =(0, 1+ 1/k) k=1a k X C B = B = C C B IR 3 C, B B B B IR 3 X τ = {A α} 1) X τ 2) τ τ τ 3) τ τ (X, τ) X τ V X τ U τ τ B U V U B V B B V V f f : X Y, (X, τ X) (Y,τ Y ) f X U Y τ Y f() V X τ X f(v X) U Y f X f A Y τ Y : f 1 (A Y ) τ X. y = f() X = Y = IR 1 τ

33 1,2 E E K K 1 E K L E F α 1,2 K L(α α 2 2)=α 1L( 1)+α 2L( 2). L E K F E w K E E E {e k,k =1,...,n} E = i e i h =1,...,n θ h (e k )=δ h k, δk h K 1 h = k 0 h k E n {e k } {θ h } w = y i θ i θ h {e j} e j = R p j ep, E {e i} n n R =(R p j ) p j {e j} {e j} E {e i} {e j} R e i = R q i e q, e i = R q i R p qe p, e j = R p j R q pe q, ( δ p i R q i R p q ) ep = 0, ( δ q j Rp j R q p ) e q = 0. E R q i R p q = δ p i, Rp j R q p = δ q j, R R {e i}

34 = k e k = k (R 1 ) p k e p = p e p, = k e k = k R p k ep = p e p. n i i R 1 R R E δ h k = θ h (e k)=θ h (R q k eq) =Rq k θ h (e q), θ h θ h = R h mθ m, R {θ i } {θ j } e q θ h (e q)=r h mθ m (e q)=r h mδ m q = R h q. δ h k = R q k R h q. δ h k = θ h (e k )=θ h (R q ke q)=r q kθ h (e q), R = R 1 θ h R E θ h =(R 1 ) h mθ m. e q E {e k} θ h (e q)=(r 1 ) h mθ m (e q)=(r 1 ) h mδ m q =(R 1 ) h q. δ h k = R q k (R 1 ) h q. R = R 1 R E R 1 E E E E n E (R 1 ) 1 = R

35 E R 1 E E E E E E K T E F K E F K T E F (, y) E y F {e i,i =1,...,n} E {f k,k =1,...,p} F T (, y) E F n p (e i, f k ) T T (, y) = i T (e i, y) = i y k T (e i, f k ). T n p T (e i, f k ) T E F K E F E F E F w E v F K w v (, y) =w () v (y). {θ h } {γ k } E F {e i} {f j } E F θ h γ k E F n p E F R E R F E F T = T ijθ i γ j T ij E F K (θ h,θ k ) T T hk =(R E) l h(r F ) m k T lm, E F T E F E F E F θh γk e h f k E F T hk =(R 1 E )h l (R 1 F )k m T lm,

36 E r p q p + q = r ( (E,...,E,E,...,E }{{}}{{} p q ) E K R T i 1,...,i q j 1,...,j p = R h 1 j 1... R hp j p (R 1 ) i 1 k1... (R 1 ) iq k q T k 1,...,k q h 1,...,h p.

Diszkrét Matematika. zöld könyv ): XIII. fejezet: 1583, 1587, 1588, 1590, Matematikai feladatgyűjtemény II. (

Diszkrét Matematika. zöld könyv ): XIII. fejezet: 1583, 1587, 1588, 1590, Matematikai feladatgyűjtemény II. ( FELADATOK A LEKÉPEZÉSEK, PERMUTÁCIÓK TÉMAKÖRHÖZ Diszkrét Matematika 4. LEKÉPEZÉSEK Értelmezési tartomány és értékkészlet meghatározása : Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából ( zöld könyv ): XIII.

Részletesebben

STATISZTIKAI KÉPLETGYŰJTEMÉNY ÉS TÁBLÁZATOK

STATISZTIKAI KÉPLETGYŰJTEMÉNY ÉS TÁBLÁZATOK MKOLC EGYETEM Gzáguoá K Üzl oácógzáloá é Móz éz Üzl z é Előlzé éz Tzé VZONYZÁMOK, KÖZÉPÉRTÉKEK-ZÓRÓDÁ Vzozáo. V, V, V. l, b 3. l l... l l b Π 4. - b b 5. V : V : TTZTK KÉPLETGYŰJTEMÉNY É TÁLÁZTOK Nöélboá

Részletesebben

Serret-Frenet képletek

Serret-Frenet képletek Serret-Frenet képletek Vizsgáljuk meg az e n normális- és e b binormális egységvektorok változását. e n = αe t + βe n + γe b, e t e n e n = 1 e n e n = 0 β = 0 e n e t = e n e t illetve a α = 1/R. Ugyanakkor

Részletesebben

MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ

MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ Mechatronika = Mechanikai elemek+ elektromechanikai átalakítók+ villamos rendszerek+ számítógép elemek integrációja Eszközök, rendszerek, gépek és szerkezetek felügyeletére, vezérlésére (manapság miniatürizált)

Részletesebben

1. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.

1. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel. . Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.. Az x exp x + t )) függvény az x, t tartományon folytonos, és nem negatív, ezért alkalmazható rá a Fubini-tétel. I x exp x + t )) dxdt + t dt π 4. [ exp x +

Részletesebben

Typotex Kiadó. Jelölések

Typotex Kiadó. Jelölések Jelölések a = dolgozók fogyasztása (12. fejezet és A. függelék) a i = egyéni tőkeállomány i éves korban A = társadalmi (aggregált) tőkeállomány b j = egyéni nyugdíj j éves korban b k = k-adik nyugdíjosztály

Részletesebben

mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati

mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati ϕ t + j ϕ = 0 mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati sűrűsége j ϕ - a ϕ-hez tartozó áramsűrűség j ϕ = vϕ + j rev + j irr vϕ - advekció j rev - egyéb reverzibilis áram

Részletesebben

E0 sin ωt, D = ǫ. σ ν2πǫ, ǫ 1, σ ( ) 1 s.

E0 sin ωt, D = ǫ. σ ν2πǫ, ǫ 1, σ ( ) 1 s. Ä ÃÌÊÇ ÁÆ ÅÁà ½½º Ð µ E = E0 sin ωt, D = ǫ E, D t = ωǫ E 0 cosωt = ν2πǫ E 0 cosωt, j = σe = σe0 sin ωt, j D t max = max σ ν2πǫ, ǫ 1, σ (10 16 10 17 ) 1 s. Þ Ð ØÖÓØ Ò Ò Ð ÓÖ ÙÐ Þ Ö Ú Ò Ö ÒØ ÒÝ Ó σ 1 νπǫ

Részletesebben

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait. Közönséges differenciálegyenletek Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait. Célunk a függvény meghatározása Egyetlen független

Részletesebben

Rugalmasságtan. Műszaki Mechanikai Intézet Miskolci Egyetem 2015

Rugalmasságtan. Műszaki Mechanikai Intézet Miskolci Egyetem 2015 Rugalmasságtan Műszaki Mechanikai Intézet attila.baksa@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem 2015 Egyenletek a hengerkoordináta-rendszerben (HKR) SP = OQ = r z QP = z e r = cos ϕ e x + sin ϕ e y e ϕ = sin ϕ

Részletesebben

REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus

REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK EZGÉSTAN GYAKOLAT Kidolozta: Dr. Na Zoltán eetemi adjunktus 5. feladat: Szabad csillapított rezőrendszer A c k ϕ c m k () q= q t m rúd c k Adott:

Részletesebben

( ) 3. Okawa, Fujisawa, Yasutake, Yamamoto, Ogata, Yamada in prep.

( ) 3. Okawa, Fujisawa, Yasutake, Yamamoto, Ogata, Yamada in prep. 6 P PC-Phys, 9//6 OF T W TITI Y YI I T O T. Fujisawa, Okawa, Yamamoto, Yamada, AstoPhys.. 7, 559. Okawa, Fujisawa, Yamamoto, iai, Yasutake, agakua, Yamada, axiv/cs:9.95 3. Okawa, Fujisawa, Yasutake, Yamamoto,

Részletesebben

Kétváltozós függvények ábrázolása síkmetszetek képzése által

Kétváltozós függvények ábrázolása síkmetszetek képzése által Kétváltozós függvének ábrázolása síkmetszetek képzése által ) Ábrázoljuk a z + felületet! Az [,] síkkal párhuzamos síkokkal z c) képzett metszetek körök: + c, tehát a felület z tengelű forgásfelület; Az

Részletesebben

Bevezetés a részecske fizikába

Bevezetés a részecske fizikába Bevezetés a részecske fizikába Kölcsönhatások és azok jellemzése Kölcsönhatás Erősség Erős 1 Elektromágnes 1 / 137 10-2 Gyenge 10-12 Gravitációs 10-44 Erős kölcsönhatás Közvetítő részecske: gluonok Hatótávolság:

Részletesebben

r tr r r t s t s② t t ① t r ② tr s r

r tr r r t s t s② t t ① t r ② tr s r r tr r r t s t s② t t ① t r ② tr s r r ás③ r s r r r á s r ② s ss rt t s s tt r t r t r P s ② Pá③ á ② Pét r t rs t② t② r t ② s s ás t r s ② st s t t r t t r s t s t t t t s s s str t r r t r t ① r t r

Részletesebben

Bevezetés a görbe vonalú geometriába

Bevezetés a görbe vonalú geometriába Bevezetés a görbe vonalú geometriába Metrikus tenzor, Christoffel-szimbólum, kovariáns derivált, párhuzamos eltolás, geodetikus Pr hle Zsóa A klasszikus térelmélet elemei (szeminárium) 2012. október 1.

Részletesebben

MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ

MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ Mechatronika = Mechanikai elemek+ elektromechanikai átalakítók+ villamos rendszerek+ számítógép elemek integrációja Eszközök, rendszerek, gépek és szerkezetek felügyeletére, vezérlésére (manapság miniatürizált)

Részletesebben

Lineáris algebra mérnököknek

Lineáris algebra mérnököknek B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Lineáris algebra mérnököknek BMETE93BG20 Vektorok 2019-09-10 MGFEA Wettl Ferenc ALGEBRA

Részletesebben

STATISZTIKAI KÉPLETGYŰJTEMÉNY ÉS TÁBLÁZATOK

STATISZTIKAI KÉPLETGYŰJTEMÉNY ÉS TÁBLÁZATOK MIKOLCI EGYETEM Gazdaágtudoá Kar Üzlt Iorácógazdálodá é Módzrta Itézt Üzlt tatzta é Előrlzé Tazé TATIZTIKAI KÉPLETGYŰJTEMÉNY É TÁLÁZATOK (Dolgozatíráál, zgá ca gé bgzé élül hazálható!). VIZONYZÁMOK, KÖZÉPÉRTÉKEK-ZÓRÓDÁ

Részletesebben

Szeminárium. Kaposvári István október 01. Klasszikus Térelmélet Szeminárium

Szeminárium. Kaposvári István október 01. Klasszikus Térelmélet Szeminárium Klasszikus Térelmélet 2012. október 01. Tartalom: Jelölések bevezetése Kovariáns deriváltak kommutátora és a Riemann-tenzor Vektor megváltozása zárt görbe mentén Riemann-tenzor és a Stokes-tétel Geodetikus

Részletesebben

Lagrange és Hamilton mechanika

Lagrange és Hamilton mechanika Lagrange és 2010. október 17. Lagrange és Tartalom 1 Variáció Lagrange egyenlet Legendre transzformáció Hamilton egyenletek 2 3 Szimplektikus sokaság Hamilton mez Hamilton és Lagrange egyenletek ekvivalenciája

Részletesebben

I. Az élő anyag legfontosabb szerkezeti tulajdonságai és szerepük a biológiai funkciókban

I. Az élő anyag legfontosabb szerkezeti tulajdonságai és szerepük a biológiai funkciókban I. z éő yg egotos szekezet tujoság és szeepük oóg ukók h j I. ε ε k e k I.5 h h λ I. p υ ε υ k ozgás I. M [ Z p Z ] M, Z pv k I.5 I.9 II. Sugázások és kösöhtásuk z éő ygg P M II. e P ~, ~ II. továk II.5

Részletesebben

Az elméleti mechanika alapjai

Az elméleti mechanika alapjai Az elméleti mechanika alapjai Tömegpont, a továbbiakban részecske. A jelenségeket a háromdimenziós térben és időben játszódnak le: r helyzetvektor v dr dt ṙ, a dr dt r a részecske sebessége illetve gyorsulása.

Részletesebben

T obbv altoz os f uggv enyek integr alja. 3. r esz aprilis 19.

T obbv altoz os f uggv enyek integr alja. 3. r esz aprilis 19. Többváltozós függvények integrálja. 3. rész. 2018. április 19. Kettős integrál Kettős integrál téglalap alakú tartományon. Ismétlés Ha = [a, b] [c, d] téglalap-tartomány, f : I integrálható függvény, akkor

Részletesebben

Stacionárius tengelyszimmetrikus terek a Kerr-Newman téridő

Stacionárius tengelyszimmetrikus terek a Kerr-Newman téridő 1 / 32 Stacionárius tengelyszimmetrikus terek a Kerr-Newman téridő Fodor Gyula MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Integrálhatóság Nyári Iskola Budapest, 2008 augusztus 25 Bevezetés 2 / 32

Részletesebben

"Flat" rendszerek. definíciók, példák, alkalmazások

Flat rendszerek. definíciók, példák, alkalmazások "Flat" rendszerek definíciók, példák, alkalmazások Hangos Katalin, Szederkényi Gábor szeder@scl.sztaki.hu, hangos@scl.sztaki.hu 2006. október 18. flatness - p. 1/26 FLAT RENDSZEREK: Elméleti alapok 2006.

Részletesebben

Tételjegyzék Áramlástan, MMF3A5G-N, es tanév, őszi félév, gépészmérnöki szak, nappali tagozat

Tételjegyzék Áramlástan, MMF3A5G-N, es tanév, őszi félév, gépészmérnöki szak, nappali tagozat Tételjegyzék Áramlástan, MMF3A5G-N, 006 007-es tané, őszi félé, géészmérnöki szak, naali tagozat. A folyaékok és gázok jellemzése: nyomás, sűrűség, fajtérfogat. Az ieális folyaék.. A hirosztatikai nyomás.

Részletesebben

rendszerek kritikus viselkedése

rendszerek kritikus viselkedése Hosszú hatótávolságú, rendezetlen rendszerek kritikus viselkedése Juhász Róbert MTA Wigner FK, SZFI Iglói Ferenc (Wigner FK, SZTE) Kovács István (Wigner FK; Northeastern University, Boston) Hosszú hatótávolságú,

Részletesebben

Friedmann egyenlet. A Friedmann egyenlet. September 27, 2011

Friedmann egyenlet. A Friedmann egyenlet. September 27, 2011 A September 27, 2011 A 1 2 3 4 A 1 2 3 4 A Robertson-Walker metrika Konvenció: idő komponenseket 4. helyre írom. R-W metrika: R(t) 2 0 0 0 1 kr 2 g = 0 R(t) 2 0 0 0 0 R(t) 2 r 2 sin 2 (Θ) 0 0 0 0 1 Ugyanez

Részletesebben

Fluktuáló terű transzverz Ising-lánc dinamikája

Fluktuáló terű transzverz Ising-lánc dinamikája 2016. szeptember 8. Phys. Rev. B 93, 134305 Modell H(t) = 1 2 L 1 σi x σi+1 x h(t) 2 i=1 h(t)-fluktuáló mágneses tér. Hogyan terjednek jelek a zajos rendszerben? L σi z, i=1 Zajok típusai 1 fehér zaj 2

Részletesebben

Makromolekulák fizikája

Makromolekulák fizikája Makomoekuák fizikája Bevezetés Az egyedi ánc moekuaméet, áncmode a konfomációt befoyásoó tényezők eoszások Poime odatok köcsönhatások eegyedés fázisegyensúy Moekuatömeg meghatáozás fagyáspontcsökkenés

Részletesebben

1. Algebra Elemek Műveletek. Tenzor algebra és analízis Einstein-féle konvencióval

1. Algebra Elemek Műveletek. Tenzor algebra és analízis Einstein-féle konvencióval Indexes deriválás Tenzor algebra és analízis Einstein-féle konvencióval Készítette: Kómár Péter, 200 Az indexes írásmód ill. deriválás egy eszköz, amely tenzorok analízisét teszi egyszerűbbé a fizikai

Részletesebben

Transzformáció a főtengelyekre és a nem főtengelyekre vonatkoztatott. Az ellipszis a sík azon pontjainak mértani helye, amelyeknek két adott pontól

Transzformáció a főtengelyekre és a nem főtengelyekre vonatkoztatott. Az ellipszis a sík azon pontjainak mértani helye, amelyeknek két adott pontól Ellipsis.tex, February 9, 01 Az ellipszis Az ellipszis leírása Az ellipszis szerkesztése és tulajdonságai Az ellipszis kanonikus egyenlete A kör vetülete ellipszis Az ellipszis polárkoordinátás egyenlete

Részletesebben

Ð ØÖÓÑ Ò Ø Ö ÎÁÁÁº ÆÝ ØÖ Ý Ö ÐÝ ÈÌ ÈÅÅÁà ΠÐÐ ÑÓ À Ð Þ ØÓ Ì Ò Þ ¼½ º ÒÓÚ Ñ Ö º ÍÐØÖ Ö Ú ¹ ÒÝ ÑÔÙÐÞÙ Ó Ð ÐÐ Ø Þ Ð Ð Þ Ö ÑÓÒ ØÖ Å Ñ Ò ÖÙ ÒÐ Þ Ö ½ ¼ ÁÑÔÙÐÞÙ Ó Þ ÒØ ¹ Ô Ò ½¼¼ Ò ½ Ò ½¼ µ ¹ ɹ Ô ÓÐ ½ ½¹ µ ½¼

Részletesebben

DINAMIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév)

DINAMIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév) DINAMIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév) Dinamika Pontszám 1. A mechanikai mozgás fogalma (1) 2. Az anyagi pont pályája (1) 3. A mozgástörvény

Részletesebben

v i = v i V. (1) m i m i (v i V) = i P = i m i V = m i v i i A V = P M

v i = v i V. (1) m i m i (v i V) = i P = i m i V = m i v i i A V = P M Mképpen függ egy pontrendszer mpulzusa a vonatkoztatás rendszertől? K-ban legyenek a részecskék sebessége v. K -ben mely K-hoz képest V sebességgel halad v = v V. (1) P = m v = m (v V) = m v m V = = P

Részletesebben

A klasszikus mechanika matematikai módszerei

A klasszikus mechanika matematikai módszerei A klasszikus mechanika matematikai módszerei Házi feladatok 2015/16 tavasz A feladatok közül szabadon lehet választani. Az összpontszám alapján alakul ki az érdemjegy a szokásos ponthatárokkal: 40-55-70-85.

Részletesebben

Gyakorlat anyag. Veszely. February 13, Figure 1: Koaxiális kábel

Gyakorlat anyag. Veszely. February 13, Figure 1: Koaxiális kábel Gyakorlat anyag Veszely February 13, 2012 1 Koaxiális kábel d b a Figure 1: Koaxiális kábel A 1 ábrán látható koaxiális kábel adatai: a = 7,2 mm, b = 4a = 8,28 mm, d = 0,6 mm, ε r = 3,5; 10 4 tanδ = 80,

Részletesebben

ö ö ź ű ö ö ö ź ź ö ö ü í ĺ ö ź ö ö ö ľ źú ź ü ö ü ö ö ź ľ ľ ľ í íĺ í ü ľ ü í ü ľ ö ľ ľ í ź í ľ ö ľ ľ ľ ľ í ö ýú í ľ í ű ö ź ź ź í í ź Ü Ü í ľ ĺ ź ü ö

ö ö ź ű ö ö ö ź ź ö ö ü í ĺ ö ź ö ö ö ľ źú ź ü ö ü ö ö ź ľ ľ ľ í íĺ í ü ľ ü í ü ľ ö ľ ľ í ź í ľ ö ľ ľ ľ ľ í ö ýú í ľ í ű ö ź ź ź í í ź Ü Ü í ľ ĺ ź ü ö Í ĺ ľ ľ Ĺ ü ú ľ ü üĺĺ ľ ľ í ü ľ ź ĺ í ü ĺ É ľ ľ ľ É ł Á É Ü É Ü ľá É Í ĺé Ü É ł ě É Íľ ľ ď Éľ Ü É É Á í ĺ ę ŕ ł ľ ú ą É Á ĺ ľ ü ľ ü ĺ ĺ ĺĺ ľ í ü ü ö źů ö ĺ ü ľ ĺ ú ľ í í í ö í ű ĺ ö Íĺ öľ ö í í í ú ź ź

Részletesebben

egyenletesen, és c olyan színű golyót teszünk az urnába, amilyen színűt húztunk. Bizonyítsuk

egyenletesen, és c olyan színű golyót teszünk az urnába, amilyen színűt húztunk. Bizonyítsuk Valószínűségszámítás 8. feladatsor 2015. november 26. 1. Bizonyítsuk be, hogy az alábbi folyamatok mindegyike martingál. a S n, Sn 2 n, Y n = t n 1+ 1 t 2 Sn, t Fn = σ S 1,..., S n, 0 < t < 1 rögzített,

Részletesebben

Pauli-Schrödinger egyenlet

Pauli-Schrödinger egyenlet Paul-Schrödnger egyenlet Hamlton operátor Paul-Schrödnger egyenlet valószínűségsűrűség H = p m + V L r + µ B B + g S g = t ψ r, t = Hψ r, t 3 ψ ψ+ r, t r, t = ψ 4 r, t ρ r, t = ψ + r, t ψ r, t = ψ + r,

Részletesebben

Rugalmasságtan. Műszaki Mechanikai Intézet Miskolci Egyetem 2015

Rugalmasságtan. Műszaki Mechanikai Intézet Miskolci Egyetem 2015 Rugalmasságtan Műszaki Mechanikai Intézet attila.baksa@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem 05 Példák (folyt.) 5. feladat Fajlagos térfogatváltozás DDKR-ben és HKR-ben. dv = [ e x e y e z]dxdydz dv = [( a x

Részletesebben

Sinkovicz Péter, Szirmai Gergely október 30

Sinkovicz Péter, Szirmai Gergely október 30 Hatszögrácson kialakuló spin-folyadék fázis véges hőmérsékletű leírása Sinkovicz Péter, Szirmai Gergely MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet 2012 október 30 Áttekintés

Részletesebben

MUNKA- ÉS ENERGIATÉTELEK

MUNKA- ÉS ENERGIATÉTELEK MUNKA- ÉS ENERGIAÉELEK 1. előadás: Alapfogalmak; A virtuális elmozdulások tétele 2. előadás: Alapfogalmak; A virtuális erők tétele Elmozdulások számítása a virtuális erők tétele alapján 3. előadás: Az

Részletesebben

1.7. Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet-rendszerek

1.7. Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet-rendszerek 7 Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet-rendszerek Legyen n N, I R intervallum és A: I M n n (R), B: I R n folytonos függvények, és tekintsük az { y (x) = A(x)y(x) + B(x) y(ξ) = η kezdeti érték problémát,

Részletesebben

Foton-visszhang alapú optikai kvantum-memóriák: koherens kontroll optikailag sűrű közegben

Foton-visszhang alapú optikai kvantum-memóriák: koherens kontroll optikailag sűrű közegben Foton-visszhang alapú optikai kvantum-memóriák: koherens kontroll optikailag sűrű közegben Demeter Gábor MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, RMI Demeter Gábor (MTA Wigner RCP... / 4 Bevezetés / Motiváció

Részletesebben

Statisztika elméleti összefoglaló

Statisztika elméleti összefoglaló 1 Statisztika elméleti összefoglaló Tel.: 0/453-91-78 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék.... Becsléselmélet... 3 3. Intervallumbecslések... 5 4. Hipotézisvizsgálat... 8 5. Regresszió-számítás... 11

Részletesebben

İki düzlemdeki çerçevelerin kesiti devamlı değişen ortak çubuğu

İki düzlemdeki çerçevelerin kesiti devamlı değişen ortak çubuğu İki dülemdeki çerçevelerin kesiti devamlı değişen ortak çubuğu Sistem ve bilinen değerler: L L U J U J J K D J Ç C C Maleme "S35" f 35MPa mnietli akma mukavemeti γ M. f f M γ M f M 4MPa L lastiklik modülü

Részletesebben

Az elméleti fizika alapjai házi feladat

Az elméleti fizika alapjai házi feladat Az elméleti fizika alapjai házi feladat A jellel ellátott feladatok opcionálisak és plusz pontot érnek. A határidőn túl leadott házi feladatok is pontot érnek, még ha kevesebbet is. Pl. az 1. házi feladat

Részletesebben

Energiatételek - Példák

Energiatételek - Példák 9. Előadás Húzott rúd potenciális energiája: Hooke-modell: σ = Eε Geom. hetséges Geometriai egyenlet: + geom. peremfeltételek: u εx = ε = x u(0) = 0 ul () = 0 du dx Energiatételek Példák = k l 0 pudx l

Részletesebben

Ψ - 1/v 2 2 Ψ/ t 2 = 0

Ψ - 1/v 2 2 Ψ/ t 2 = 0 ELTE II. Fizikus 005/006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Optika 7. (X. 4) Interferencia I. Ψ (r,t) = Φ (r,t)e iωt = A(r) e ikl(r) e iωt hullámfüggvény (E, B, E, B,...) Ψ - /v Ψ/ t = 0 ω /v = k ; ω /c = k o ;

Részletesebben

Nonrelativistic, non-newtonian gravity

Nonrelativistic, non-newtonian gravity Nonrelativistic, non-newtonian gravity Dieter Van den Bleeken Bog azic i University based on arxiv:1512.03799 and work in progress with C ag ın Yunus IPM Tehran 27th May 2016 Nonrelativistic, non-newtonian

Részletesebben

AZ INSTACIONER HŐVEZETÉS ÉPÜLETSZERKEZETEKBEN. várfalvi.

AZ INSTACIONER HŐVEZETÉS ÉPÜLETSZERKEZETEKBEN. várfalvi. AZ INSTACIONER HŐVEZETÉS ÉPÜLETSZERKEZETEKBEN várfalvi. IDÉZZÜK FEL A STACIONER HŐVEZETÉST q áll. t x áll. q λ t x t λ áll x. λ < λ t áll. t λ áll x. x HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS INSTACIONER ESETBEN Hőáram, hőmérsékleteloszlás

Részletesebben

alapvető tulajdonságai

alapvető tulajdonságai A z a to m m a g o k alapvető tulajdonságai Mérhető mennyiségek Az atommagok mérete, tömege, töltése, spinje, mágneses momentuma, elektromos kvadrupól momentuma Az atommag töltés- és nukleon-eloszlása

Részletesebben

10. KINEMATIKA, KINETIKA

10. KINEMATIKA, KINETIKA KINEMTIK, KINETIK Kinematika: z anagi pontok és a merev testek mozgásának leírása Kinetika: z anagi pontokra és a merev testekre ható erők, nomatékok és a mozgás kapcsolatának tisztázása mozgás okainak

Részletesebben

Enzimreakciók Aktiválási energia számítások Bevezetés a kinetikába. OH - + CH 3 Cl HO...CH HOCH 3 + Cl -

Enzimreakciók Aktiválási energia számítások Bevezetés a kinetikába. OH - + CH 3 Cl HO...CH HOCH 3 + Cl - Bevezetés ketkáb Bevezetés ketkáb A B j k j,l C l D,j,l, kvtuállpotok őérséklettől függő sebesség álldó [ A] d[ B] d T dt dt )[ A][ B] [A], [B] A és B kocetrácój [ A ] f A ( T )[ A] f A eloszlásfüggvéy

Részletesebben

differenciálegyenletek

differenciálegyenletek Állandó együtthatójú lineáris homogén differenciálegyenletek L[y] = y (n) + a 1y (n 1) + + a ny = 0 a i R (1) a valós, állandó együtthatójú lineáris homogén n-ed rendű differenciálegyenlet Megoldását y

Részletesebben

X Physique MP 2013 Énoncé 2/7

X Physique MP 2013 Énoncé 2/7 X Physique MP 2013 Énoncé 1/7 P P P P P ré r s t s t s tr s st s t r sé r tt é r s t t r r q r s t 1 rés t ts s t s ér q s q s s ts t r t t r t rô rt t s r 1 s2stè s 2s q s t q s t s q s s s s 3 é tr s

Részletesebben

forgási hiperboloid (két köpenyű) Határérték: Definíció (1): Az f ( x, y) függvénynek az ( x, y ) pontban a határértéke, ha minden

forgási hiperboloid (két köpenyű) Határérték: Definíció (1): Az f ( x, y) függvénynek az ( x, y ) pontban a határértéke, ha minden Kétváltozós függvéek Defiíció: f: R R vag z f(,) Szeléltetés:,,z koordiátaredszerbe felülettel Pl z + forgási paraboloid z R ( + ) félgöb z + + forgási iperboloid (két köpeű) z + forgási iperboloid (eg

Részletesebben

ú ľ ľ ú ľ ő ú ő ľ ü ľ ö ľ Í ľ öľ Á ő ő ö ľ ľ ú ü ö ö ú ö ü ľ ű ö ő ľ ö í ő č ő ľ ö í ľ ľ Ĺ í ö ř Ĺ ö ö ő ö ľ ö ä ľ í í ö ő ő í ä ü ľ ľ ľ ü ő ü ö ö í ä

ú ľ ľ ú ľ ő ú ő ľ ü ľ ö ľ Í ľ öľ Á ő ő ö ľ ľ ú ü ö ö ú ö ü ľ ű ö ő ľ ö í ő č ő ľ ö í ľ ľ Ĺ í ö ř Ĺ ö ö ő ö ľ ö ä ľ í í ö ő ő í ä ü ľ ľ ľ ü ő ü ö ö í ä ú ľ ľ ú ľ ő ú ő ľ ü ľ ö ľ Í ľ öľ Á ő ő ö ľ ľ ú ü ö ö ú ö ü ľ ű ö ő ľ ö í ő č ő ľ ö í ľ ľ Ĺ í ö ř Ĺ ö ö ő ö ľ ö ä ľ í í ö ő ő í ä ü ľ ľ ľ ü ő ü ö ö í ä ő ľ ľ ú ű ö ö ľ ö öľ ö ü öľ í ľ ö ö öľ í ą ö ľ ö ľ

Részletesebben

1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban!

1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban! . Egyváltozós függgvények deriválása.. Feladatok.. Feladat A definíció alapján határozzuk meg a következő függvények deriváltját az x pontban! a) f(x) = x +, x = 5 b) f(x) = x + 5, x = c) f(x) = x+, x

Részletesebben

Matematikai Analízis III.

Matematikai Analízis III. Matematikai Analízis III. Vágó Zsuzsanna el adásait legépelte Marczell Márton 2012. december 27. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 3 1. Vektoranalízis 5 1.1. Vektormez k.............................................

Részletesebben

½º Å rot H = 0, H t2 H t1 = 0 H t2 = H t1, ¾º Å div D = ρ D n2 D n1 = η. º Å rot E = 0 E t2 E t1 = 0, º Å div B = 0 B n2 B n1 = 0.

½º Å rot H = 0, H t2 H t1 = 0 H t2 = H t1, ¾º Å div D = ρ D n2 D n1 = η. º Å rot E = 0 E t2 E t1 = 0, º Å div B = 0 B n2 B n1 = 0. Ä ÃÌÊÇ ÁÆ ÅÁà º Ð µ Ð ØÖÓ ÞØ Ø ÆÝÙ Ú Ø ÐØ Ò ÐÐ Ò Ð ØÖÓÑÓ Ø Ö º ½º Å Ò Ò Þ Ñ ÒÒÝ ÐÐ Ò Þ Òº ¾º Ø ÐØ Ò Ñ ÑÓÞÓ Ò Ø Ø v = 0 ØÓÚ Ò Ò Ö Ñ J = 0º Å ÜÛ ÐÐ Þ ÒÝ Ý ÒÐ Ø Ú Ø Þ ÓÖÑ Ø ÐØ ½º Å rot H = 0, H t2 H t1 =

Részletesebben

Megjegyzés: jelenti. akkor létezik az. ekkor

Megjegyzés: jelenti. akkor létezik az. ekkor . Hármas Integrál. Bevezetés és definíciók A bevezetés első részében egy feladaton keresztül jutunk el a hármasintegrál definíciójához. Feladat: Legyen R korlátos test, és a testnek legyen az f(x, y, z

Részletesebben

Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához

Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához Izsák Ferenc 2007. szeptember 17. Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához 1 Vázlat Bevezetés: a vizsgált egyenlet,

Részletesebben

Fizika II minimumkérdések. A zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek.

Fizika II minimumkérdések. A zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek. izika II minimumkérdések zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek. 1. Coulomb erőtörvény: = kq r 2 e r (k = 9 10 9 m2 C 2 ) 2. Coulomb állandó és vákuum permittivitás

Részletesebben

ľ ő ö ö ü ö ü ö ő ö ó ľ ó ő ő ő ö ő ó ź ő ü ę ű ö ő ő ő ö ę ź ü ő ö ó ó ľ ľ ü ú ö đ Ą ő ő ő ľü ľ ę ó ö ő ő ü ó ó ó ő ő ő ľ ź ó ľ ęľ ő ľ ó Ü É ü ó ő ľ

ľ ő ö ö ü ö ü ö ő ö ó ľ ó ő ő ő ö ő ó ź ő ü ę ű ö ő ő ő ö ę ź ü ő ö ó ó ľ ľ ü ú ö đ Ą ő ő ő ľü ľ ę ó ö ő ő ü ó ó ó ő ő ő ľ ź ó ľ ęľ ő ľ ó Ü É ü ó ő ľ ő ľ ľü ó ľ ľ ő ü ľ Ü ź ü ľ ü ę ľ ľü ź ź ľ ľ ő ő ó ö ü ö ŕ ľ ľ ő ó ź ő ý ü ź ę ľ ő ö ó ü ľ ź ű ő ó ö ę ľ ó ź ő ź ó ź ú ő ę ö ű ź ű ő ó ő ö ő ź ü ö ű ź ź ź ó ó ú ő ź ö ź ű ź ű ľ ő ó ő ö ľ ó ľĺ ö ö ľ ű ó

Részletesebben

Relativisztikus pont-mechanika

Relativisztikus pont-mechanika Relativisztikus pont-mechanika Balog János MTA Wigner FK RMI, Budapest Pont-mechanika és kauzalitás, no-interaction tétel Relativisztikus és prediktív mechanika Kanonikus relativisztikus mechanika Ruijsenaars-Schneider

Részletesebben

Véletlen mátrix extrém-érték statisztika: Tracy-Widom eloszlás

Véletlen mátrix extrém-érték statisztika: Tracy-Widom eloszlás Véletlen mátrix extrém-érték statisztika: Ábel Dániel June 15, 2006 1 / 34 2 / 34 Előző alkalommal bevezetett dolgok, amiket használni fogunk: 3 / 34 Előző alkalommal bevezetett dolgok, amiket használni

Részletesebben

44.- #676 +( #'8 +9 #+ '# 6: ; ) 5!44 #! " # $ % &'# ('# ( ) *+,-./--01 /.- /

44.- #676 +( #'8 +9 #+ '# 6: ; ) 5!44 #!  # $ % &'# ('# ( ) *+,-./--01 /.- / 44.- #676 +( #'8 +9 #+ '# 6: ; ) 5!44 #! " # $ % &'# ('# ( ) *+,-./--01/.- /.-1 2 3 2 3 4 5 6 ()* +,-./01 - *-/ 0*( () *+ /!"#$%&'() *+,-./01 2 789:;?@ABCDE 9:FGH? IJ;K=3LMNO 9 :; P

Részletesebben

A Dirac egyenlet pozitivitás-tartása

A Dirac egyenlet pozitivitás-tartása A Dirac egyenlet pozitivitás-tartása Barankai Norbert MTA-ELTE Theoretical Physics Research Group 1 Barankai Norbert A Dirac egyenlet pozitivitás-tartása Outline 1 Bevezetés Pályaintegrálok és szimuláció

Részletesebben

A Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r)

A Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r) Villamosságtan A Coulomb-tövény : F 1 = 1 Q1Q 4π ahol, [ Q ] = coulomb = 1C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 1 4π 9 { k} = = 9 1 elektomos téeősség : E ponttöltés tee : ( ) F E = Q = 1 Q

Részletesebben

Mechanikai hasonlóságok a kontinuumok turbulens mozgásában

Mechanikai hasonlóságok a kontinuumok turbulens mozgásában Mehanikai hasonlóságok a folyékony kontinuumok turbulens mozgásában Alkalmazási példp ldák k aszimptotikus megoldásokra Prof. Dr. Czibere Tibor Miskoli Egyetem Áramlás és Hőtehnikai Gépek Tanszék 5. márius

Részletesebben

1. feladat R 1 = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V. Megoldás. R t1 R 3 R 1. R t2 R 2

1. feladat R 1 = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V. Megoldás. R t1 R 3 R 1. R t2 R 2 1. feladat = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V U 1 R 2 R 3 R t1 R t2 U 2 R 2 a. Számítsd ki az R t1 és R t2 ellenállásokon a feszültségeket! b. Mekkora legyen az U 2

Részletesebben

Fotovillamos és fotovillamos-termikus modulok energetikai modellezése

Fotovillamos és fotovillamos-termikus modulok energetikai modellezése Fotovillamos és fotovillamos-termikus modulok energetikai modellezése Háber István Ervin Nap Napja Gödöllő, 2016. 06. 12. Bevezetés A fotovillamos modulok hatásfoka jelentősen függ a működési hőmérséklettől.

Részletesebben

Verhóczki László. Riemann-geometria. el adásjegyzet. ELTE TTK Matematikai Intézet Geometriai Tanszék

Verhóczki László. Riemann-geometria. el adásjegyzet. ELTE TTK Matematikai Intézet Geometriai Tanszék Verhóczki László Riemann-geometria el adásjegyzet ELTE TTK Matematikai Intézet Geometriai Tanszék A jegyzetben használt jelölések a sokaságokkal kapcsolatosan u i : R m R a természetes i-edik koordináta-függvény

Részletesebben

Császár Szilvia. Exponenciális dichotómia

Császár Szilvia. Exponenciális dichotómia Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Császár Szilvia Exponenciális dichotómia BSc szakdolgozat Témavezet : Dr. Kovács Sándor Numerikus Analízis Tanszék Budapest, 2015 Köszönetnyilvánítás

Részletesebben

A rendelet hatálya 1..

A rendelet hatálya 1.. ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2010. (II. 26.) számú rendelete Enying Város Önkormányzatának 2010. évi költségvetéséről Enying Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

= e i1 e ik e j 1. tenzorok. A k = l = 0 speciális esetben e az R egységeleme. A. e q 1...q s. = e j 1...j l q 1...q s

= e i1 e ik e j 1. tenzorok. A k = l = 0 speciális esetben e az R egységeleme. A. e q 1...q s. = e j 1...j l q 1...q s 3. TENZORANALÍZIS Legyen V egy n-dimenziós vektortér, V a duális tere, T (k,l) V = V V V V a (k, l)-típusú tenzorok tere. Megállapodás szerint T (0,0) V = R (általában az alaptest). Ha e 1,..., e n V egy

Részletesebben

Barczy Mátyás és Pap Gyula

Barczy Mátyás és Pap Gyula Barczy Mátyás és Pap Gyula mobidiák könyvtár Barczy Mátyás és Pap Gyula mobidiák könyvtár SOROZATSZERKESZTŐ Fazekas Iván Barczy Mátyás és Pap Gyula Debreceni Egyetem Oktatási segédanyag mobidiák könyvtár

Részletesebben

Megoldások. ξ jelölje az első meghibásodásig eltelt időt. Akkor ξ N(6, 4; 2, 3) normális eloszlású P (ξ

Megoldások. ξ jelölje az első meghibásodásig eltelt időt. Akkor ξ N(6, 4; 2, 3) normális eloszlású P (ξ Megoldások Harmadik fejezet gyakorlatai 3.. gyakorlat megoldása ξ jelölje az első meghibásodásig eltelt időt. Akkor ξ N(6, 4;, 3 normális eloszlású P (ξ 8 ξ 5 feltételes valószínűségét (.3. alapján számoljuk.

Részletesebben

Excel segédlet Üzleti statisztika tantárgyhoz

Excel segédlet Üzleti statisztika tantárgyhoz Miskolci Egyetem Üzleti Statisztika és Előrejelzési Intézeti Tanszék Excel segédlet Üzleti statisztika tantárgyhoz. Z próba einek meghatározása óbafüggvény: x - m z = ; vagy σ/ n x - m z = ; vagy s/ n

Részletesebben

Kalkulus 2., Matematika BSc 1. Házi feladat

Kalkulus 2., Matematika BSc 1. Házi feladat . Házi feladat Beadási határidő: 07.0.. Jelölések x = (x,..., x n, y = (y,..., y n, z = (z,..., z n R n esetén. x, y = n i= x iy i, skalárszorzat R n -ben. d(x, y = x y = n i= (x i y i, metrika R n -ben

Részletesebben

e (t µ) 2 f (t) = 1 F (t) = 1 Normális eloszlás negyedik centrális momentuma:

e (t µ) 2 f (t) = 1 F (t) = 1 Normális eloszlás negyedik centrális momentuma: Normális eloszlás ξ valószínűségi változó normális eloszlású. ξ N ( µ, σ 2) Paraméterei: µ: várható érték, σ 2 : szórásnégyzet (µ tetszőleges, σ 2 tetszőleges pozitív valós szám) Normális eloszlás sűrűségfüggvénye:

Részletesebben

ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Optika 10. (X. 12)

ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Optika 10. (X. 12) ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Opika 10. X. 12 1. Lineárisan plarizál nyaláb keıs örése pikai engely menén: izlandi pá, kalci Keısen örı λ/2 -es lemez Keısen örı λ/4 -es lemez e +

Részletesebben

ő ü ő ę ü ő ő ő ź ę ü í ú ü í ő ő ö ő í ý É ö í ü ü í ď ý í ź ý Ĺ ö ö źú ő ü ý ő ő ü ź ď ę ö ö í í ö ú ő ź ő ý ő ő ö ü ź ő ę í Ĺ ę ő ő ő í ü ź í ö ę í ö ö ő ú ę í ő ü í ő ő ő ę í ő ü ü ę í đ ö ę đ ü ź

Részletesebben

Þ Á ØÚ Ò ËÌ ÌÁË ÌÁÃ ÑÓ ÁýÃ ÒÝÚØ Ö Þ Á ØÚ Ò ËÌ ÌÁË ÌÁÃ ÑÓ ÁýÃ ÒÝÚØ Ö ËÇÊÇ ÌË ÊÃ Ë Ì Þ Á ØÚ Ò Þ Á ØÚ Ò ËÌ ÌÁË ÌÁÃ Ý Ø Ñ ÝÞ Ø ÈÖÓ Ö ÑØ ÖÚ Þ Ð ÐÑ ÞÓØØ Ñ Ø Ñ Ø Ù Ó Ö Þ Ö Ð ÞØ Ð ØØ ÐÐ Ú ÐØÓÞ Ø ÑÓ ÁýÃ ÒÝÚØ Ö

Részletesebben

Pere Balázs október 20.

Pere Balázs október 20. Végeselem anaĺızis 1. előadás Széchenyi István Egyetem, Alkalmazott Mechanika Tanszék 2014. október 20. Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)?

Részletesebben

elemi gerjesztéseinek vizsgálata

elemi gerjesztéseinek vizsgálata Hatszögrácson kialakuló spin-folyadék fázis elemi gerjesztéseinek vizsgálata Sinkovicz Péter, Szirmai Gergely MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet 2013 április 29 Áttekintés

Részletesebben

(x + 1) sh x) (x 2 4) = cos(x 2 ) 2x, e cos x = e

(x + 1) sh x) (x 2 4) = cos(x 2 ) 2x, e cos x = e Az. gyakorlat HF-inak megoldása. Deriváljuk az alábbi függvényeket. sin x cos x = cos x sin x, x ln x = x / ln x + x x x, x x = x / = x/ = = e x cos x+e x sin x e x cos x cos x, x sin x ln x = + x x, x

Részletesebben

FONTOSABB MATEMATIKAI JELEK, JELÖLÉSEK

FONTOSABB MATEMATIKAI JELEK, JELÖLÉSEK FONTOSABB MATEMATIKAI JELEK, JELÖLÉSEK. táblázat Szimbólum Jeletése, eve Olvasása Példa N N + Z Q Q * R C 0, { } +, % " $ Œ Ã, Õ» «\ +,, * :,, / = π := < > ª @ ~ Természetes számok halmaza Pozitív egész

Részletesebben

Anyagvizsgálati módszerek Mérési adatok feldolgozása. Anyagvizsgálati módszerek

Anyagvizsgálati módszerek Mérési adatok feldolgozása. Anyagvizsgálati módszerek Anyagvizsgálati módszerek Mérési adatok feldolgozása Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Statisztika 1/ 22 Mérési eredmények felhasználása Tulajdonságok hierarchikus

Részletesebben

Egyesített funkcionális renormálási csoport egyenlet

Egyesített funkcionális renormálási csoport egyenlet Egyesített funkcionális renormálási csoport egyenlet Nándori István MTA-DE Részecskefizikai Kutatócsoport, MTA-Atomki, Debrecen Magyar Fizikus Vándorgyűles, Debrecen, 2013 Kvantumtérelmélet Részecskefizika

Részletesebben

LEÁNY MINI BAJNOKSÁG G H I J K L M N O. Dunakanyar1 Dunakanyar2 Szombathely Göd UTE Kalocsa Szeged Vasas1 Gödöllő

LEÁNY MINI BAJNOKSÁG G H I J K L M N O. Dunakanyar1 Dunakanyar2 Szombathely Göd UTE Kalocsa Szeged Vasas1 Gödöllő KIEMELT LEÁNY MINI BAJNOKSÁG A B C D BRSE KESI BEM-Nyírsuli Vasas EKF Eger Nyírsuli-Móricz Gödöllői RC BBRA MTK Dunakanyar UTE Kodolányi Kaposvár KRA Zápor Palota LEÁNY MINI BAJNOKSÁG G H I J K L M N O

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Additív számelméleti függvények eloszlása

Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Additív számelméleti függvények eloszlása Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Additív számelméleti függvények eloszlása Doktori értekezés tézisei Germán László Témavezető Prof. Dr. Kátai Imre akadémikus Informatika Doktori Iskola vezető:

Részletesebben

ANALÍZIS III. TÉTELEK ÉS DEFINÍCIÓK

ANALÍZIS III. TÉTELEK ÉS DEFINÍCIÓK ANALÍZIS III. ÉELEK ÉS EFINÍCIÓK KIMONÁSA (LEHESÉGES BEUGRÓ KÉRÉSEK) KÉSZÍEE: Pty Adrá Lázló Pty Adrá Lázló - Alíz III. (Smo Péter) trlomjegyzé ARALOMJEGYZÉK HAÁROZALAN INEGRÁL... F z egy prmtív v-e...

Részletesebben

x = r sin θ cosϕ y = r sinθ sinϕ z = r cosθ. ¾µ x = f(t) y = g(t) z = h(t) x = pt + a y = qt + b z = st + c

x = r sin θ cosϕ y = r sinθ sinϕ z = r cosθ. ¾µ x = f(t) y = g(t) z = h(t) x = pt + a y = qt + b z = st + c ÐÑ Ð Ø Þ Áº ÐÑ Ð Ø Ñ Ò ÀÖ È Ø Ö È ¾¼¼¾º Ì ÖØ ÐÓÑ ÝÞ ½º½º ÑÓÞ Ð Ö ÖØ ¹ ÓÓÖ Ò Ø Ðº º º º º º º º º º º º º º º º ¾ ½º¾º Æ ÛØÓÒ¹ Ý ÒÐ Ø º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º ½º º Æ ÛØÓÒ¹

Részletesebben

Dr.ing. NAGY-GYÖRGY Tamás

Dr.ing. NAGY-GYÖRGY Tamás Dr.ing. NAGY-GYÖRGY Tamás profesor E-mail: tamas.nagy-gyorgy@upt.ro Tel: +40 256 403 935 Web: http://www.ct.upt.ro/users/tamasnagygyorgy/index.htm Birou: A219 Dr.ing. Nagy-György T. Facultatea de Construcții.

Részletesebben

Fizika I minimumkérdések:

Fizika I minimumkérdések: Fizika I minimumkérdések: 1. Elmozdulás: r 1, = r r 1. Sebesség: v = dr 3. Gyorsulás: a = dv 4. Sebesség a gyorsulás és kezdei sebesség ismereében: v ( 1 ) = 1 a () + v ( 0 0 ) 5. Helyvekor a sebesség

Részletesebben

Elektromágneses terek gyakorlat, 6.

Elektromágneses terek gyakorlat, 6. Elektromágneses terek gyakorlat, 6. Síkhullámok - Hertz-dipólus Reichardt András 2007. május 2. Reichardt András (SzHV, BME) Elektromágneses terek gyakorlat # 6. 2007.05.02. 1 / 43 Poynting-vektor Elméleti

Részletesebben