u u IR n n = 2 3 t 0 <t T
|
|
- Endre Bakos
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 IR n n =2 3 u() u u u u IR n n = 2 3 ξ A 0 A < T
2 F IR n F A 0 A 0 A 0 A 0 F :IR n IR n A = F A 0 A 0 A A F A 0 A F (, y) =0 a = T>0 b A 0 T 1 2 A IR n A A A F A 0 A 0 ξ A 0 = F (ξ) ε>0 δ ε > 0 ξ A 0 δ ε ξ F (ξ ) <ε = i i A 0 3 A 0 ξ A 0 {ξ k A 0} k=1,2,... ξ ε>0 M ε N k, h > M ε ξ k ξ h <ε >0 F (ξ k )= k k = { k } k=1,2,... F (ξ ) ξ A 0 (IR n, ) { k } k=1,2,... ε>0 M ε k, h > M ε k h <ε M ε k, h > M ε ξ k ξ h <δ ε F k h = F (ξ k ) h <ε { k } k=1,2,... C IR n n 2 [a, b] IR n C :[a, b] IR n σ (σ)
3 F A (ξ,) A 0 ξ F 1 A 0 A IR n n =2 3 0 F A 0 A ξ A 0 F (ξ,) A A ξ(,) A 0 F 1 A A 0 P 1 P 2 a F T Q 1 Q 2 Q 6 Q 7 Q 2 Q 3 Q 5 Q 6 Q 3 Q 4 Q 5 A T F A 0 A Q 2 Q 3 Q 5 Q 6 A T A T A 0 σ a = b =+ IR C C a b σ (σ 1)=(σ 2) σ 1 = σ 2 (a) =(b)
4 y y P 2 P 1 Q 7 Q 6 Q 2 Q 1 Q 5 Q 3 A 0 A Q 4 a b b P 1P 2 0 a a Q 2Q 3 Q 5Q 6 Q 1 Q 2... Q 7 T b A T F A 0 A F 1 F ξ F 1 A 0 ξ 0 U = F T ξ A V ξ A 0 F T (V ξ ) U F F U = (ξ,) A V ξ ξ F (V ξ ) U (ξ,) ξ 0 4 C IR n C U C n
5 F (V ξ ) A 0 ξ V ξ A (ξ,) a b a 0 b >0 ξ A 0 V ξ ξ A 0 F (V ξ ) F (V ξ ) U A (ξ,) V ξ ξ U 0 f A IR n n =2 3 0 f F 1 F 1 A ξ A 0 0 f f E () f f L (ξ,) f F 1 f E [(ξ,)] = f L (ξ,) F f E () k f L (ξ,) k ξ A 0 A F 1 ξ u L (ξ,) = (ξ,+ Δ) (ξ,) lim = (ξ,), Δ 0 Δ F 1
6 u E (,)=u L [ξ(,),]. L E u 0 (0) = ξ [0,T] d d () =u E [(),] ξ (ξ,) C ξ F [0,T] ξ A 0 r = / = δ u E () =ρ(δ) IR n n =2 3. ρ(δ) δ =0 δ 0 + ρ(0) = 0 A 0 =IR 3 F ξ = δ 0 r 0 ρ(δ) d d (δr) = δr + δṙ = ρ(δ)r δ(0)r(0) = δ 0 r 0. ṙ r r() r 0 δ = δ 0 δ 0 0 δ 0 =0 0 δ = ρ(δ) 5 f df /d f
7 δ δ 0 dη ρ(η) =. ρ(δ) = Uδ/R U R δ δ() = δ 0 ep(u/r) (ξ,)=ξep(u/r) U>0 U<0 R/U ρ(δ) = U[1 ep( δ/r)] δ() =R log[1 + (ep(δ 0 /R) 1) ep(u/r)] δ() δ 0 ep(u/r) δ 0 R δ() δ 0 + U δ 0 R ρ(0) = 0 ρ ρ(δ) =U(R/δ) n 1 n u() =UR n 1 n A 0 =IR n {0} U R q r q[ B r (0)] = ds() u() ν() B r(0) B 0 (r) ds() ν() S ν() =/r r B 0 (r) = 0 u 0 B 0 (r) q = χ n r n 1 ρ(r) χ n UR n 1, χ 2 =2π χ 3 =4π δ = ρ(δ) δ() =δ 0 [1 + n(r/δ 0 ) n 1 U/δ 0 ] 1/n.
8 U>0 U<0 IR {0} 0 (δ 0 ) B 0 (δ 0 ) 0 = R/(nU)(δ 0 /R) n U(R/δ 0 ) n 1 =0 = c = c (σ) d c dσ (σ) =u E [ c (σ),] c (0) = 0 0 σ 0 u u = 0 u u = 0 σ = = 0 u E (0) = c (0) (0) = c (0) σ
9 c (σ) = 1 2γ y c (σ) = 1 2γ { [(γ + χ ) 0 + χ y y 0 ]e γσ +[ (γ χ ) 0 χ y y 0 ]e γσ } { [χy 0 +(γ χ )y 0 ]e γσ +[ χ y 0 +(γ + χ )y 0 ]e γσ }. u u 0, v(y; ) =Ωy sin Ω, Ω =2π/ ( 0,y 0 ) d dσ = u 0 dy = Ω sin Ω y(σ) dσ (0) = 0, y(0) = y 0, σ = (σ) y = y(σ) y() =y 0 ep [ Ω u 0 sin Ω ( 0 ) ]. sin Ω u(, y; ) = Ω2 u 0 y sin Ω, v(y; ) = Ω2 2u 0 y 2 cos Ω, Ω =2π/ u 0 ( 0,y 0 ) d dσ = Ω2 sin Ω (σ)y(σ) u 0 dy dσ = Ω2 cos Ω y 2 (σ) 2u 0 (0) = 0, y(0) = y 0, σ Ω σ = Ωσ y(σ ) 0 y 0 = 0 y 0 0
10 y(σ )= y 0 1+β cos Ω σ β = Ωy 0 /(2u 0 ) y 0 =0 y(σ ) cos Ω σ 1/(βcos Ω) d = 2β sin Ω 1+βcos Ω σ dσ, β cos Ω σ 1 β cos Ω =0 2 β cos Ω 0 (σ )= 0 ep(2β sin Ω σ ) (σ )= 0 (1 + ) 2anΩ σ = (σ ) y = y(σ ) / 0 =(y 0 /y) 2anΩ y 0 u(, y; ) =Ω ( +2 Ω u 0 y 2 ) + u 0 sin Ω, v(, y) =u 0 2y, u 0 y Ω = 2π/ = η /u 0 η = y 2 dy dσ = u (σ) 0 2y(σ), η Ωη 2Ω 2 η = u 2 0 sin Ω, σ η(0) = y 2 0 η (0) = u 0 0 (σ) = 1 3Ωu 0 (αe 2Ωσ βe Ωσ ) y(σ) =± 1 6Ω [ (αe 2Ωσ +2βe Ωσ ) 3u 2 0 sin Ω ] 1/2, α() =2Ω 2 y0 2 +2Ωu u 2 0 sin Ω β() =2Ω 2 y0 2 Ωu u 2 0 sin Ω y 0 > 0 y 0 < 0
11 ... 0 T 0 = T 0 = T 0 d f d ( τ) =u E [ f ( τ),] f (τ τ) = 0 f ( τ) τ f (T τ) 0 τ T τ< T σ = 0 = ξ y 4Δτ 3Δτ 2Δτ Δτ τ =0 5Δτ 0 0 T =6Δτ τ = kδτ k = T =6Δτ 6
12 ( 0,y 0 ) τ τ ( τ) = 0 + u 0 ( τ), y( τ) =y 0 ep(cos Ωτ cos Ω), = T (T τ) = 0 + u 0 (T τ), y(t τ) =y 0 ep(cos Ωτ cos ΩT), τ [0,T] T = /2 a T = b y a y b 0 =0 y 0 =1 T = /2 a T = b u 0 =1 =1 τ =0 a τ =5Δτ b 0 Δτ = /10 ( 0,y 0 ) y 0 =0 () 0 y() y 0 y 0 0 dy y 2 = Ω2 2u 0 cos Ω d d = Ω2 y sin Ω d u 0 y(τ) =y 0, (τ) = 0, Ω u 0 y 0 β = Ωy 0 /(2u 0 )
13 β < 1/2 y( τ) = y 0 1+β(sin Ω sin Ωτ). +2 β < 1/2 y() () sin Ω sin Ωτ 0 = 0 2 d 0 =2Ωβ τ an(ωτ/2) d sin Ω 1+β(sin Ω sin Ωτ), ξ =anω /2 δ(τ) =β/(1 β sin Ωτ) < 1 [ ( an(ω/2) dξ an(ω/2) ( τ) = 0 ep 4 ξ 2 +1 = 0 ep { 4 [ Ω 2 ( τ) 1 1 δ 2 an(ωτ/2) dξ ξ 2 +2δξ +1 ( arcan an(ω/2) + δ arcan an(ωτ/2) + δ 1 δ 2 1 δ 2 ) ] ) ] }. y 0 0 y 0 0 η = y y =1 y 0 =1 T = u 0 =2
14 η = u 0 = η/u 0 η(τ) =y0 2 η(τ) =u 0 0 ( 0,y 0 ) τ α (τ) = 1 3 β (τ) = 1 3 [ y u 0 0 Ω + u2 ] 0 (cos Ωτ +2sinΩτ) 5Ω2 [ 2y 2 0 u 0 0 Ω + u2 0 2Ω 2 (sin Ωτ cos Ωτ) ], τ ẋ = η η y( τ) =± [ α e 2Ω( τ ) + β e Ω( τ ) + u2 0 10Ω 2 (cos Ω 3sinΩ) ] 1/2, = η/u 0 y 0 > 0 y 0 < 0 ( τ) = Ω u 0 [ 2α e 2Ω( τ ) β e Ω( τ ) u2 0 10Ω 2 (sin Ω+3 cosω) ]. [0,T] = T T T τ F IR 3 V F 1 :IR 3 IR 3 ξ V V = dv = dv 0 J(ξ,), V V 0 dv dv () dv (ξ) dv 0 J J = ( 1, 2, 3 ) (ξ 1,ξ 2,ξ 3 ) = ξ1 1 ξ2 1 ξ3 1 ξ1 2 ξ2 2 ξ3 2. ξ1 3 ξ2 3 ξ3 3
15 (ξ, 0) = ξ F 0 J(ξ, 0) 1. F J V d d V J = dv 0 J JdV 0 V 0 V 0 J = J dv V J, JdV 0 = dv V V u ν ds u ν = dv u, V V ds V dv u = d V d V J = dv V J, V dv ( J J u ) 0. V J J = u DJ/D D J J J J = ε ijk ξi 1 ξj 2 ξk 3, J
16 [ J = ε ijk ξi ( 1 ) ξj 2 ξk 3 + ξi 1 ξj ( 2 ) ξk ξi 1 ξj 2 ξk ( 3 ) ], ξ l u ξ l = u l F u l = u l [(ξ,),] ξ m ξm u l = p u l ξm p. [ J = ε ijk p u 1 ξi p ξj 2 ξk 3 + ξi 1 p u 2 ξj p ξk 3 + ] + ξi 1 ξj 2 p u 3 ξk p = p u 1 ε ijk ξi p ξj 2 ξk 3 + p u 2 ε ijk ξi 1 ξj p ξk p u 3 ε ijk ξi 1 ξj 2 ξk p. ε ijk ξi p ξj 2 ξk 3, ε ijk ξi 1 ξj p ξk 3, ε ijk ξi 1 ξj 2 ξk p, p p 1 p =2 p =3 p 2 p 3 p =1 p =2 p =3 J = J ( 1 u u u 3 ), { = e α ξ +(1 e α )η y = (1 e α )ξ + e α η, { = ξ + η sin Ω y = ξ sin Ω + η, α Ω J u
17 = ξ + η = ξ +(1 e α )ζ y = ξ + η + ζ y =(1 e α )ξ + e α η z = η + ζ, z = (1 e α )η + e α ζ, = ξ + η sin Ω = ξ + 2 ζ y = η cos Ω +(1 cos Ω)ζ y = ξ + η z = ξ sin Ω + ζ cos Ω, z = ξ +(1+ 2 )ζ. u F u = u(,) i =1, 2, 3 : u i () u i ( )+ k u i ( ) ( k k), j 1 u 1 2 u 1 3 u 1 u = 1 u 2 2 u 2 3 u 2. 1 u 3 2 u 3 3 u 3 (i, j) ( u) ij i j u i S Ω S = S Ω = Ω u 1 [ u +( u) ] + 1 [ u ( u) ] = S + Ω, } 2 {{}} 2 {{} S Ω 7 j u i ju i
18 u() u( )+S( ) ( )+Ω( ) ( ), i S ( ) S ik ( k k ) e i e i S u = S ii u = ε ijk Ω kj e i Ω y Ω y y ω = ω i e i = u = ε ilm l u m e i, u Ω jk ω ε ikj ω i i ε ikj ω i = ε ikj ε ilm l u m =(δ kl δ jm δ km δ jl ) l u m = k u j j u k =2Ω jk. Ω y = Ω jk y k e j = 1 2 ε ikjω i y k e j = 1 2 ε jikω i y k e j = 1 2 ω y, u() u( )+ 1 2 ω( ) ( ) + S( ) ( ) }{{}}{{} S( ) ( ) u( ) ω( )/2 S {ε i,i=1, 2, 3} χ i i =1, 2 3 R {e i } {ε j } R 1 = R S a S {ε i } S a = R 1 SR = χ χ 2 0, 0 0 χ 3
19 S a y χ S y a = R 1 y {ε i } ai i S S a S y S a {ε j } S {e i } S a R S R 1 χ i > 0 χ i < 0 i S ( ) S ( ) S i u i = u S a χ 1 + χ 2 + χ 3 = u, ω S S Ω u = u() ϕ = ϕ() u = ϕ ϕ ϕ u u d u
20 dϕ C[ 0, ] 0 d u( ) C[ 0,] C 0 0 ϕ C[ 0, ] ϕ() = d u( ), C[ 0,] ϕ( 0 )=0 C C C 0 d u( ) C C d u( )+ d u( ), C C C C 0 C = C C S S = C C d u( )= da( ) ω( ) ν( ). C S C C S = C 0 S C C d u( )=Γ, C Γ 0 u C
21 Γ 0 C ϕ 0 C ω = u 0 ( ) ( y 2 ) ( ) ( ) y u() = y + z, y 2, y, z, zy z 2 z ( ) ( y 2 + z 2 y 2 ) ( ) 2 z 2 z y 2, + y + z yz 2, y yz. ϕ() F = (ξ,) ξ a L (ξ,)= u L (ξ,)= 2 (ξ,). a u L (ξ,)=u E [(ξ,),], a L (ξ,)= u E [(ξ,),]+u E i [(ξ,),] i u E [(ξ,),]. a L F 1 Du/D
22 Du D = u(,)+u(,) u(,). D/D D u u u() u D u ( ) ξ cos Ω η sin Ω ( ξ + 2 η ) (ξ,)= ξ sin Ω + η, (1 )η, (ξ + η)sinω + ζ (ξ + η)+ζ ( ) ( ) ξ ζ sin Ω ξ + 2 ζ η, η cos Ω + ζ sin Ω, η sin Ω + ζ ζ(sin Ω)/(Ω) ( ξ 2 ) ( η + ζ ξ(sin Ω)/(Ω) ) 3 ξ + η ξ sin Ω +(1 )ζ, η cos Ω + 2 ζ (ξ + η)sinω + ζ 2
23 k ω u i i u k u i ( i u k k u i )+u i k u i. ε jik ω j = ε jik ε jlm l u m =(δ il δ km δ im δ kl ) l u m = i u k k u i, u i i u k e k = ε jik ω j u i e k + k u i u i 2 e k = ω u + u 2 2. Du D = u + ω u + u 2 2. D u
24 ϕ ϕ = u ϕ u u u e u v = ϕ ϕ u v
25
26
27 2D 2D (, y) e z u(,)= ( u(,) v(,) ) = M () = ( χ() + χ y() y χ y() χ () y ) χ χ y z u = u + yv u = e z u =( yu + v) e z χ χ y M M λ (1,2) = ±γ = ± χ 2 + χ 2 y v (1) = v (2) = ( ) cos α sin α ( ) cos α sin α = = 1 2γ(γ χ) 1 2γ(γ + χ) ( ) χy γ + χ ( ) χy, γ + χ v (2) R = α = α ±π/2 ( cos α cos α sin α sin α ), M v (1) R 1 = R T R T M R = ( γ 0 0 γ ), R M (ξ,η) α (, y) ξ ξ η η ξ ξ η η γ α M
28 χ χ y γ α χ = γ cos 2α, χ y = γ sin 2α. Ṙ T R R ( ξ η ) = R T ( y ) = ( cos α + y sin α cos α + y sin α ) ẋ = M ξ = RT ẋ =(R T M R) ξ { ξ =+γξ η = γ η, ξ(0) = ξ 0 η(0) = η 0 χ χ y R ξ = R T ẋ +(ṘT R) Ṙ T Ṙ T R ξ() =ξ 0 ep(+γ) η() =η 0 ep( γ) () ( ) ( ξ0 ep(+γ) 0 cos 2α + y 0 sin 2α () =R = η 0 ep( γ) 0 cosh γ + 0 sin 2α y 0 cos 2α ) sinh γ. χ χ y χ χ y ẋ yẏ 2 + y = 2 χ, ẏ + yẋ 2 + y 2 = χy, m θ ṁ m cos 2θ θ sin 2θ = γ cos 2α ṁ m sin 2θ + θ cos 2θ = γ sin 2α, χ χ y ε = θ α ε = (γ sin 2ε + α), z =anε =an(θ α) ż = [2γz + α(1 + z 2 )]. II γ α III γ α I α =0 γ
29 α =0 2D z() =z(0) e 2 Γ () Γ () = 0 d γ( ) > 0. Γ + + z 0 θ α 0 θ α π ξ ξ Γ Γ + γ 0 z z(0) ep( 2Γ ) ṁ/m = γ cos 2ε γ ṁ m = 1 2 ( 1 z + 2z z 2 +1 m ) ż, z() m() =m(0) 2cos 2 ε(0) sinh 2Γ ()+e 2Γ (). m ε(0) = π/2 3π/2 η m Γ + m 0 Γ + m + Γ Γ γ α α 0 dz z 2 +2μz +1 = αd, μ = γ/ α 1 μ > 1 γ> α 2 μ < 1 γ< α μ = ±1 z 1,2 = μ ± ω ω = μ 2 1 z α >0 α <0 1 μ > 1 ż ż/ α = z 2 +2μz +1, ż α z z z 1 z 2
30 ż ż z 2 z 1 z z 2 z 1 z α <0 α>0 z ż z 1 z ż α <0 z z 2 z(0) z(0) >z 1 z + ε =+π/2 z 2 α >0 z z 1 + z(0) <z 2 z ε = π/2 + α <0 z(0) <z 1 z z 2 z() z(0) dz z 2 +2μz +1 = α, z(0) >z 1 + ( + dz + z(0) z() dz ) 1 z 2 +2μz +1 = α. z() = [z(0) z1]z2e 2ω α [z(0) z 2]z 1 [z(0) z 1]e 2ω α [z(0) z 2]. α >0 z(0) >z 2 z() dz z 2 +2μz +1 = α, z(0) z(0) <z 2 ( dz + z(0) z() + dz ) 1 z 2 +2μz +1 = α. z() = [z(0) z2]z1e2ω α [z(0) z 1]z 2 [z(0) z 2]e 2ω α [z(0) z 1],
31 z 1 + μ < 1 ω = 1 μ 2 z 1,2 z 2 +2μz +1 z = ω ζ μ ω 2 (ζ 2 +1) ż α T z T = 1 + α dz z 2 +2μz +1 = π α2 γ 2. α <0 α >0 z(0) T 0 = 1 α2 γ 2 ( π 2 arcan z(0) + μ ω ), α <0 α >0 <T 0 z() = μ + ω an ( arcan z(0) + μ ω ω α ). T 0 T 0 T z() = μ + ω an ( ω α π 2 ), γ ṁ m = γ cos 2ε = 1 4 ( 2z 2z +2μ z 2 +1 z 2 +2μz +1 ) ż, ṁ/m = γ cos 2ε m() =m(0) [ z 2 ()+1 z 2 (0) + 1 ] 1/4 [ z 2 (0) + 2μz(0) + 1 z 2 ()+2μz()+1 ] 1/4, μ > 1 m + z 1,2 μ < 1 T A r IR 3 B(r) = { y IR 3 y <r }, B
32 A A : B(r) B(r) A. IR 3 αa α A α αa α A α A α B B A α αa α IR 1 A k =(0, 1+ 1/k) k=1a k X C B = B = C C B IR 3 C, B B B B IR 3 X τ = {A α} 1) X τ 2) τ τ τ 3) τ τ (X, τ) X τ V X τ U τ τ B U V U B V B B V V f f : X Y, (X, τ X) (Y,τ Y ) f X U Y τ Y f() V X τ X f(v X) U Y f X f A Y τ Y : f 1 (A Y ) τ X. y = f() X = Y = IR 1 τ
33 1,2 E E K K 1 E K L E F α 1,2 K L(α α 2 2)=α 1L( 1)+α 2L( 2). L E K F E w K E E E {e k,k =1,...,n} E = i e i h =1,...,n θ h (e k )=δ h k, δk h K 1 h = k 0 h k E n {e k } {θ h } w = y i θ i θ h {e j} e j = R p j ep, E {e i} n n R =(R p j ) p j {e j} {e j} E {e i} {e j} R e i = R q i e q, e i = R q i R p qe p, e j = R p j R q pe q, ( δ p i R q i R p q ) ep = 0, ( δ q j Rp j R q p ) e q = 0. E R q i R p q = δ p i, Rp j R q p = δ q j, R R {e i}
34 = k e k = k (R 1 ) p k e p = p e p, = k e k = k R p k ep = p e p. n i i R 1 R R E δ h k = θ h (e k)=θ h (R q k eq) =Rq k θ h (e q), θ h θ h = R h mθ m, R {θ i } {θ j } e q θ h (e q)=r h mθ m (e q)=r h mδ m q = R h q. δ h k = R q k R h q. δ h k = θ h (e k )=θ h (R q ke q)=r q kθ h (e q), R = R 1 θ h R E θ h =(R 1 ) h mθ m. e q E {e k} θ h (e q)=(r 1 ) h mθ m (e q)=(r 1 ) h mδ m q =(R 1 ) h q. δ h k = R q k (R 1 ) h q. R = R 1 R E R 1 E E E E n E (R 1 ) 1 = R
35 E R 1 E E E E E E K T E F K E F K T E F (, y) E y F {e i,i =1,...,n} E {f k,k =1,...,p} F T (, y) E F n p (e i, f k ) T T (, y) = i T (e i, y) = i y k T (e i, f k ). T n p T (e i, f k ) T E F K E F E F E F w E v F K w v (, y) =w () v (y). {θ h } {γ k } E F {e i} {f j } E F θ h γ k E F n p E F R E R F E F T = T ijθ i γ j T ij E F K (θ h,θ k ) T T hk =(R E) l h(r F ) m k T lm, E F T E F E F E F θh γk e h f k E F T hk =(R 1 E )h l (R 1 F )k m T lm,
36 E r p q p + q = r ( (E,...,E,E,...,E }{{}}{{} p q ) E K R T i 1,...,i q j 1,...,j p = R h 1 j 1... R hp j p (R 1 ) i 1 k1... (R 1 ) iq k q T k 1,...,k q h 1,...,h p.
Diszkrét Matematika. zöld könyv ): XIII. fejezet: 1583, 1587, 1588, 1590, Matematikai feladatgyűjtemény II. (
FELADATOK A LEKÉPEZÉSEK, PERMUTÁCIÓK TÉMAKÖRHÖZ Diszkrét Matematika 4. LEKÉPEZÉSEK Értelmezési tartomány és értékkészlet meghatározása : Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából ( zöld könyv ): XIII.
STATISZTIKAI KÉPLETGYŰJTEMÉNY ÉS TÁBLÁZATOK
MKOLC EGYETEM Gzáguoá K Üzl oácógzáloá é Móz éz Üzl z é Előlzé éz Tzé VZONYZÁMOK, KÖZÉPÉRTÉKEK-ZÓRÓDÁ Vzozáo. V, V, V. l, b 3. l l... l l b Π 4. - b b 5. V : V : TTZTK KÉPLETGYŰJTEMÉNY É TÁLÁZTOK Nöélboá
Serret-Frenet képletek
Serret-Frenet képletek Vizsgáljuk meg az e n normális- és e b binormális egységvektorok változását. e n = αe t + βe n + γe b, e t e n e n = 1 e n e n = 0 β = 0 e n e t = e n e t illetve a α = 1/R. Ugyanakkor
MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ
Mechatronika = Mechanikai elemek+ elektromechanikai átalakítók+ villamos rendszerek+ számítógép elemek integrációja Eszközök, rendszerek, gépek és szerkezetek felügyeletére, vezérlésére (manapság miniatürizált)
1. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.
. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.. Az x exp x + t )) függvény az x, t tartományon folytonos, és nem negatív, ezért alkalmazható rá a Fubini-tétel. I x exp x + t )) dxdt + t dt π 4. [ exp x +
Typotex Kiadó. Jelölések
Jelölések a = dolgozók fogyasztása (12. fejezet és A. függelék) a i = egyéni tőkeállomány i éves korban A = társadalmi (aggregált) tőkeállomány b j = egyéni nyugdíj j éves korban b k = k-adik nyugdíjosztály
mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati
ϕ t + j ϕ = 0 mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati sűrűsége j ϕ - a ϕ-hez tartozó áramsűrűség j ϕ = vϕ + j rev + j irr vϕ - advekció j rev - egyéb reverzibilis áram
E0 sin ωt, D = ǫ. σ ν2πǫ, ǫ 1, σ ( ) 1 s.
Ä ÃÌÊÇ ÁÆ ÅÁà ½½º Ð µ E = E0 sin ωt, D = ǫ E, D t = ωǫ E 0 cosωt = ν2πǫ E 0 cosωt, j = σe = σe0 sin ωt, j D t max = max σ ν2πǫ, ǫ 1, σ (10 16 10 17 ) 1 s. Þ Ð ØÖÓØ Ò Ò Ð ÓÖ ÙÐ Þ Ö Ú Ò Ö ÒØ ÒÝ Ó σ 1 νπǫ
Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.
Közönséges differenciálegyenletek Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait. Célunk a függvény meghatározása Egyetlen független
Rugalmasságtan. Műszaki Mechanikai Intézet Miskolci Egyetem 2015
Rugalmasságtan Műszaki Mechanikai Intézet attila.baksa@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem 2015 Egyenletek a hengerkoordináta-rendszerben (HKR) SP = OQ = r z QP = z e r = cos ϕ e x + sin ϕ e y e ϕ = sin ϕ
REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK EZGÉSTAN GYAKOLAT Kidolozta: Dr. Na Zoltán eetemi adjunktus 5. feladat: Szabad csillapított rezőrendszer A c k ϕ c m k () q= q t m rúd c k Adott:
( ) 3. Okawa, Fujisawa, Yasutake, Yamamoto, Ogata, Yamada in prep.
6 P PC-Phys, 9//6 OF T W TITI Y YI I T O T. Fujisawa, Okawa, Yamamoto, Yamada, AstoPhys.. 7, 559. Okawa, Fujisawa, Yamamoto, iai, Yasutake, agakua, Yamada, axiv/cs:9.95 3. Okawa, Fujisawa, Yasutake, Yamamoto,
Kétváltozós függvények ábrázolása síkmetszetek képzése által
Kétváltozós függvének ábrázolása síkmetszetek képzése által ) Ábrázoljuk a z + felületet! Az [,] síkkal párhuzamos síkokkal z c) képzett metszetek körök: + c, tehát a felület z tengelű forgásfelület; Az
Bevezetés a részecske fizikába
Bevezetés a részecske fizikába Kölcsönhatások és azok jellemzése Kölcsönhatás Erősség Erős 1 Elektromágnes 1 / 137 10-2 Gyenge 10-12 Gravitációs 10-44 Erős kölcsönhatás Közvetítő részecske: gluonok Hatótávolság:
r tr r r t s t s② t t ① t r ② tr s r
r tr r r t s t s② t t ① t r ② tr s r r ás③ r s r r r á s r ② s ss rt t s s tt r t r t r P s ② Pá③ á ② Pét r t rs t② t② r t ② s s ás t r s ② st s t t r t t r s t s t t t t s s s str t r r t r t ① r t r
Bevezetés a görbe vonalú geometriába
Bevezetés a görbe vonalú geometriába Metrikus tenzor, Christoffel-szimbólum, kovariáns derivált, párhuzamos eltolás, geodetikus Pr hle Zsóa A klasszikus térelmélet elemei (szeminárium) 2012. október 1.
MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ
Mechatronika = Mechanikai elemek+ elektromechanikai átalakítók+ villamos rendszerek+ számítógép elemek integrációja Eszközök, rendszerek, gépek és szerkezetek felügyeletére, vezérlésére (manapság miniatürizált)
Lineáris algebra mérnököknek
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Lineáris algebra mérnököknek BMETE93BG20 Vektorok 2019-09-10 MGFEA Wettl Ferenc ALGEBRA
STATISZTIKAI KÉPLETGYŰJTEMÉNY ÉS TÁBLÁZATOK
MIKOLCI EGYETEM Gazdaágtudoá Kar Üzlt Iorácógazdálodá é Módzrta Itézt Üzlt tatzta é Előrlzé Tazé TATIZTIKAI KÉPLETGYŰJTEMÉNY É TÁLÁZATOK (Dolgozatíráál, zgá ca gé bgzé élül hazálható!). VIZONYZÁMOK, KÖZÉPÉRTÉKEK-ZÓRÓDÁ
Szeminárium. Kaposvári István október 01. Klasszikus Térelmélet Szeminárium
Klasszikus Térelmélet 2012. október 01. Tartalom: Jelölések bevezetése Kovariáns deriváltak kommutátora és a Riemann-tenzor Vektor megváltozása zárt görbe mentén Riemann-tenzor és a Stokes-tétel Geodetikus
Lagrange és Hamilton mechanika
Lagrange és 2010. október 17. Lagrange és Tartalom 1 Variáció Lagrange egyenlet Legendre transzformáció Hamilton egyenletek 2 3 Szimplektikus sokaság Hamilton mez Hamilton és Lagrange egyenletek ekvivalenciája
I. Az élő anyag legfontosabb szerkezeti tulajdonságai és szerepük a biológiai funkciókban
I. z éő yg egotos szekezet tujoság és szeepük oóg ukók h j I. ε ε k e k I.5 h h λ I. p υ ε υ k ozgás I. M [ Z p Z ] M, Z pv k I.5 I.9 II. Sugázások és kösöhtásuk z éő ygg P M II. e P ~, ~ II. továk II.5
Az elméleti mechanika alapjai
Az elméleti mechanika alapjai Tömegpont, a továbbiakban részecske. A jelenségeket a háromdimenziós térben és időben játszódnak le: r helyzetvektor v dr dt ṙ, a dr dt r a részecske sebessége illetve gyorsulása.
T obbv altoz os f uggv enyek integr alja. 3. r esz aprilis 19.
Többváltozós függvények integrálja. 3. rész. 2018. április 19. Kettős integrál Kettős integrál téglalap alakú tartományon. Ismétlés Ha = [a, b] [c, d] téglalap-tartomány, f : I integrálható függvény, akkor
Stacionárius tengelyszimmetrikus terek a Kerr-Newman téridő
1 / 32 Stacionárius tengelyszimmetrikus terek a Kerr-Newman téridő Fodor Gyula MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Integrálhatóság Nyári Iskola Budapest, 2008 augusztus 25 Bevezetés 2 / 32
"Flat" rendszerek. definíciók, példák, alkalmazások
"Flat" rendszerek definíciók, példák, alkalmazások Hangos Katalin, Szederkényi Gábor szeder@scl.sztaki.hu, hangos@scl.sztaki.hu 2006. október 18. flatness - p. 1/26 FLAT RENDSZEREK: Elméleti alapok 2006.
Tételjegyzék Áramlástan, MMF3A5G-N, es tanév, őszi félév, gépészmérnöki szak, nappali tagozat
Tételjegyzék Áramlástan, MMF3A5G-N, 006 007-es tané, őszi félé, géészmérnöki szak, naali tagozat. A folyaékok és gázok jellemzése: nyomás, sűrűség, fajtérfogat. Az ieális folyaék.. A hirosztatikai nyomás.
rendszerek kritikus viselkedése
Hosszú hatótávolságú, rendezetlen rendszerek kritikus viselkedése Juhász Róbert MTA Wigner FK, SZFI Iglói Ferenc (Wigner FK, SZTE) Kovács István (Wigner FK; Northeastern University, Boston) Hosszú hatótávolságú,
Friedmann egyenlet. A Friedmann egyenlet. September 27, 2011
A September 27, 2011 A 1 2 3 4 A 1 2 3 4 A Robertson-Walker metrika Konvenció: idő komponenseket 4. helyre írom. R-W metrika: R(t) 2 0 0 0 1 kr 2 g = 0 R(t) 2 0 0 0 0 R(t) 2 r 2 sin 2 (Θ) 0 0 0 0 1 Ugyanez
Fluktuáló terű transzverz Ising-lánc dinamikája
2016. szeptember 8. Phys. Rev. B 93, 134305 Modell H(t) = 1 2 L 1 σi x σi+1 x h(t) 2 i=1 h(t)-fluktuáló mágneses tér. Hogyan terjednek jelek a zajos rendszerben? L σi z, i=1 Zajok típusai 1 fehér zaj 2
Makromolekulák fizikája
Makomoekuák fizikája Bevezetés Az egyedi ánc moekuaméet, áncmode a konfomációt befoyásoó tényezők eoszások Poime odatok köcsönhatások eegyedés fázisegyensúy Moekuatömeg meghatáozás fagyáspontcsökkenés
1. Algebra Elemek Műveletek. Tenzor algebra és analízis Einstein-féle konvencióval
Indexes deriválás Tenzor algebra és analízis Einstein-féle konvencióval Készítette: Kómár Péter, 200 Az indexes írásmód ill. deriválás egy eszköz, amely tenzorok analízisét teszi egyszerűbbé a fizikai
Transzformáció a főtengelyekre és a nem főtengelyekre vonatkoztatott. Az ellipszis a sík azon pontjainak mértani helye, amelyeknek két adott pontól
Ellipsis.tex, February 9, 01 Az ellipszis Az ellipszis leírása Az ellipszis szerkesztése és tulajdonságai Az ellipszis kanonikus egyenlete A kör vetülete ellipszis Az ellipszis polárkoordinátás egyenlete
Ð ØÖÓÑ Ò Ø Ö ÎÁÁÁº ÆÝ ØÖ Ý Ö ÐÝ ÈÌ ÈÅÅÁà ΠÐÐ ÑÓ À Ð Þ ØÓ Ì Ò Þ ¼½ º ÒÓÚ Ñ Ö º ÍÐØÖ Ö Ú ¹ ÒÝ ÑÔÙÐÞÙ Ó Ð ÐÐ Ø Þ Ð Ð Þ Ö ÑÓÒ ØÖ Å Ñ Ò ÖÙ ÒÐ Þ Ö ½ ¼ ÁÑÔÙÐÞÙ Ó Þ ÒØ ¹ Ô Ò ½¼¼ Ò ½ Ò ½¼ µ ¹ ɹ Ô ÓÐ ½ ½¹ µ ½¼
DINAMIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév)
DINAMIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév) Dinamika Pontszám 1. A mechanikai mozgás fogalma (1) 2. Az anyagi pont pályája (1) 3. A mozgástörvény
v i = v i V. (1) m i m i (v i V) = i P = i m i V = m i v i i A V = P M
Mképpen függ egy pontrendszer mpulzusa a vonatkoztatás rendszertől? K-ban legyenek a részecskék sebessége v. K -ben mely K-hoz képest V sebességgel halad v = v V. (1) P = m v = m (v V) = m v m V = = P
A klasszikus mechanika matematikai módszerei
A klasszikus mechanika matematikai módszerei Házi feladatok 2015/16 tavasz A feladatok közül szabadon lehet választani. Az összpontszám alapján alakul ki az érdemjegy a szokásos ponthatárokkal: 40-55-70-85.
Gyakorlat anyag. Veszely. February 13, Figure 1: Koaxiális kábel
Gyakorlat anyag Veszely February 13, 2012 1 Koaxiális kábel d b a Figure 1: Koaxiális kábel A 1 ábrán látható koaxiális kábel adatai: a = 7,2 mm, b = 4a = 8,28 mm, d = 0,6 mm, ε r = 3,5; 10 4 tanδ = 80,
ö ö ź ű ö ö ö ź ź ö ö ü í ĺ ö ź ö ö ö ľ źú ź ü ö ü ö ö ź ľ ľ ľ í íĺ í ü ľ ü í ü ľ ö ľ ľ í ź í ľ ö ľ ľ ľ ľ í ö ýú í ľ í ű ö ź ź ź í í ź Ü Ü í ľ ĺ ź ü ö
Í ĺ ľ ľ Ĺ ü ú ľ ü üĺĺ ľ ľ í ü ľ ź ĺ í ü ĺ É ľ ľ ľ É ł Á É Ü É Ü ľá É Í ĺé Ü É ł ě É Íľ ľ ď Éľ Ü É É Á í ĺ ę ŕ ł ľ ú ą É Á ĺ ľ ü ľ ü ĺ ĺ ĺĺ ľ í ü ü ö źů ö ĺ ü ľ ĺ ú ľ í í í ö í ű ĺ ö Íĺ öľ ö í í í ú ź ź
egyenletesen, és c olyan színű golyót teszünk az urnába, amilyen színűt húztunk. Bizonyítsuk
Valószínűségszámítás 8. feladatsor 2015. november 26. 1. Bizonyítsuk be, hogy az alábbi folyamatok mindegyike martingál. a S n, Sn 2 n, Y n = t n 1+ 1 t 2 Sn, t Fn = σ S 1,..., S n, 0 < t < 1 rögzített,
Pauli-Schrödinger egyenlet
Paul-Schrödnger egyenlet Hamlton operátor Paul-Schrödnger egyenlet valószínűségsűrűség H = p m + V L r + µ B B + g S g = t ψ r, t = Hψ r, t 3 ψ ψ+ r, t r, t = ψ 4 r, t ρ r, t = ψ + r, t ψ r, t = ψ + r,
Rugalmasságtan. Műszaki Mechanikai Intézet Miskolci Egyetem 2015
Rugalmasságtan Műszaki Mechanikai Intézet attila.baksa@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem 05 Példák (folyt.) 5. feladat Fajlagos térfogatváltozás DDKR-ben és HKR-ben. dv = [ e x e y e z]dxdydz dv = [( a x
Sinkovicz Péter, Szirmai Gergely október 30
Hatszögrácson kialakuló spin-folyadék fázis véges hőmérsékletű leírása Sinkovicz Péter, Szirmai Gergely MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet 2012 október 30 Áttekintés
MUNKA- ÉS ENERGIATÉTELEK
MUNKA- ÉS ENERGIAÉELEK 1. előadás: Alapfogalmak; A virtuális elmozdulások tétele 2. előadás: Alapfogalmak; A virtuális erők tétele Elmozdulások számítása a virtuális erők tétele alapján 3. előadás: Az
1.7. Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet-rendszerek
7 Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet-rendszerek Legyen n N, I R intervallum és A: I M n n (R), B: I R n folytonos függvények, és tekintsük az { y (x) = A(x)y(x) + B(x) y(ξ) = η kezdeti érték problémát,
Foton-visszhang alapú optikai kvantum-memóriák: koherens kontroll optikailag sűrű közegben
Foton-visszhang alapú optikai kvantum-memóriák: koherens kontroll optikailag sűrű közegben Demeter Gábor MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, RMI Demeter Gábor (MTA Wigner RCP... / 4 Bevezetés / Motiváció
Statisztika elméleti összefoglaló
1 Statisztika elméleti összefoglaló Tel.: 0/453-91-78 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék.... Becsléselmélet... 3 3. Intervallumbecslések... 5 4. Hipotézisvizsgálat... 8 5. Regresszió-számítás... 11
İki düzlemdeki çerçevelerin kesiti devamlı değişen ortak çubuğu
İki dülemdeki çerçevelerin kesiti devamlı değişen ortak çubuğu Sistem ve bilinen değerler: L L U J U J J K D J Ç C C Maleme "S35" f 35MPa mnietli akma mukavemeti γ M. f f M γ M f M 4MPa L lastiklik modülü
Az elméleti fizika alapjai házi feladat
Az elméleti fizika alapjai házi feladat A jellel ellátott feladatok opcionálisak és plusz pontot érnek. A határidőn túl leadott házi feladatok is pontot érnek, még ha kevesebbet is. Pl. az 1. házi feladat
Energiatételek - Példák
9. Előadás Húzott rúd potenciális energiája: Hooke-modell: σ = Eε Geom. hetséges Geometriai egyenlet: + geom. peremfeltételek: u εx = ε = x u(0) = 0 ul () = 0 du dx Energiatételek Példák = k l 0 pudx l
Ψ - 1/v 2 2 Ψ/ t 2 = 0
ELTE II. Fizikus 005/006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Optika 7. (X. 4) Interferencia I. Ψ (r,t) = Φ (r,t)e iωt = A(r) e ikl(r) e iωt hullámfüggvény (E, B, E, B,...) Ψ - /v Ψ/ t = 0 ω /v = k ; ω /c = k o ;
Nonrelativistic, non-newtonian gravity
Nonrelativistic, non-newtonian gravity Dieter Van den Bleeken Bog azic i University based on arxiv:1512.03799 and work in progress with C ag ın Yunus IPM Tehran 27th May 2016 Nonrelativistic, non-newtonian
AZ INSTACIONER HŐVEZETÉS ÉPÜLETSZERKEZETEKBEN. várfalvi.
AZ INSTACIONER HŐVEZETÉS ÉPÜLETSZERKEZETEKBEN várfalvi. IDÉZZÜK FEL A STACIONER HŐVEZETÉST q áll. t x áll. q λ t x t λ áll x. λ < λ t áll. t λ áll x. x HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS INSTACIONER ESETBEN Hőáram, hőmérsékleteloszlás
alapvető tulajdonságai
A z a to m m a g o k alapvető tulajdonságai Mérhető mennyiségek Az atommagok mérete, tömege, töltése, spinje, mágneses momentuma, elektromos kvadrupól momentuma Az atommag töltés- és nukleon-eloszlása
10. KINEMATIKA, KINETIKA
KINEMTIK, KINETIK Kinematika: z anagi pontok és a merev testek mozgásának leírása Kinetika: z anagi pontokra és a merev testekre ható erők, nomatékok és a mozgás kapcsolatának tisztázása mozgás okainak
Enzimreakciók Aktiválási energia számítások Bevezetés a kinetikába. OH - + CH 3 Cl HO...CH HOCH 3 + Cl -
Bevezetés ketkáb Bevezetés ketkáb A B j k j,l C l D,j,l, kvtuállpotok őérséklettől függő sebesség álldó [ A] d[ B] d T dt dt )[ A][ B] [A], [B] A és B kocetrácój [ A ] f A ( T )[ A] f A eloszlásfüggvéy
differenciálegyenletek
Állandó együtthatójú lineáris homogén differenciálegyenletek L[y] = y (n) + a 1y (n 1) + + a ny = 0 a i R (1) a valós, állandó együtthatójú lineáris homogén n-ed rendű differenciálegyenlet Megoldását y
X Physique MP 2013 Énoncé 2/7
X Physique MP 2013 Énoncé 1/7 P P P P P ré r s t s t s tr s st s t r sé r tt é r s t t r r q r s t 1 rés t ts s t s ér q s q s s ts t r t t r t rô rt t s r 1 s2stè s 2s q s t q s t s q s s s s 3 é tr s
forgási hiperboloid (két köpenyű) Határérték: Definíció (1): Az f ( x, y) függvénynek az ( x, y ) pontban a határértéke, ha minden
Kétváltozós függvéek Defiíció: f: R R vag z f(,) Szeléltetés:,,z koordiátaredszerbe felülettel Pl z + forgási paraboloid z R ( + ) félgöb z + + forgási iperboloid (két köpeű) z + forgási iperboloid (eg
ú ľ ľ ú ľ ő ú ő ľ ü ľ ö ľ Í ľ öľ Á ő ő ö ľ ľ ú ü ö ö ú ö ü ľ ű ö ő ľ ö í ő č ő ľ ö í ľ ľ Ĺ í ö ř Ĺ ö ö ő ö ľ ö ä ľ í í ö ő ő í ä ü ľ ľ ľ ü ő ü ö ö í ä
ú ľ ľ ú ľ ő ú ő ľ ü ľ ö ľ Í ľ öľ Á ő ő ö ľ ľ ú ü ö ö ú ö ü ľ ű ö ő ľ ö í ő č ő ľ ö í ľ ľ Ĺ í ö ř Ĺ ö ö ő ö ľ ö ä ľ í í ö ő ő í ä ü ľ ľ ľ ü ő ü ö ö í ä ő ľ ľ ú ű ö ö ľ ö öľ ö ü öľ í ľ ö ö öľ í ą ö ľ ö ľ
1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban!
. Egyváltozós függgvények deriválása.. Feladatok.. Feladat A definíció alapján határozzuk meg a következő függvények deriváltját az x pontban! a) f(x) = x +, x = 5 b) f(x) = x + 5, x = c) f(x) = x+, x
Matematikai Analízis III.
Matematikai Analízis III. Vágó Zsuzsanna el adásait legépelte Marczell Márton 2012. december 27. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 3 1. Vektoranalízis 5 1.1. Vektormez k.............................................
½º Å rot H = 0, H t2 H t1 = 0 H t2 = H t1, ¾º Å div D = ρ D n2 D n1 = η. º Å rot E = 0 E t2 E t1 = 0, º Å div B = 0 B n2 B n1 = 0.
Ä ÃÌÊÇ ÁÆ ÅÁà º Ð µ Ð ØÖÓ ÞØ Ø ÆÝÙ Ú Ø ÐØ Ò ÐÐ Ò Ð ØÖÓÑÓ Ø Ö º ½º Å Ò Ò Þ Ñ ÒÒÝ ÐÐ Ò Þ Òº ¾º Ø ÐØ Ò Ñ ÑÓÞÓ Ò Ø Ø v = 0 ØÓÚ Ò Ò Ö Ñ J = 0º Å ÜÛ ÐÐ Þ ÒÝ Ý ÒÐ Ø Ú Ø Þ ÓÖÑ Ø ÐØ ½º Å rot H = 0, H t2 H t1 =
Megjegyzés: jelenti. akkor létezik az. ekkor
. Hármas Integrál. Bevezetés és definíciók A bevezetés első részében egy feladaton keresztül jutunk el a hármasintegrál definíciójához. Feladat: Legyen R korlátos test, és a testnek legyen az f(x, y, z
Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához
Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához Izsák Ferenc 2007. szeptember 17. Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához 1 Vázlat Bevezetés: a vizsgált egyenlet,
Fizika II minimumkérdések. A zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek.
izika II minimumkérdések zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek. 1. Coulomb erőtörvény: = kq r 2 e r (k = 9 10 9 m2 C 2 ) 2. Coulomb állandó és vákuum permittivitás
ľ ő ö ö ü ö ü ö ő ö ó ľ ó ő ő ő ö ő ó ź ő ü ę ű ö ő ő ő ö ę ź ü ő ö ó ó ľ ľ ü ú ö đ Ą ő ő ő ľü ľ ę ó ö ő ő ü ó ó ó ő ő ő ľ ź ó ľ ęľ ő ľ ó Ü É ü ó ő ľ
ő ľ ľü ó ľ ľ ő ü ľ Ü ź ü ľ ü ę ľ ľü ź ź ľ ľ ő ő ó ö ü ö ŕ ľ ľ ő ó ź ő ý ü ź ę ľ ő ö ó ü ľ ź ű ő ó ö ę ľ ó ź ő ź ó ź ú ő ę ö ű ź ű ő ó ő ö ő ź ü ö ű ź ź ź ó ó ú ő ź ö ź ű ź ű ľ ő ó ő ö ľ ó ľĺ ö ö ľ ű ó
Relativisztikus pont-mechanika
Relativisztikus pont-mechanika Balog János MTA Wigner FK RMI, Budapest Pont-mechanika és kauzalitás, no-interaction tétel Relativisztikus és prediktív mechanika Kanonikus relativisztikus mechanika Ruijsenaars-Schneider
Véletlen mátrix extrém-érték statisztika: Tracy-Widom eloszlás
Véletlen mátrix extrém-érték statisztika: Ábel Dániel June 15, 2006 1 / 34 2 / 34 Előző alkalommal bevezetett dolgok, amiket használni fogunk: 3 / 34 Előző alkalommal bevezetett dolgok, amiket használni
44.- #676 +( #'8 +9 #+ '# 6: ; ) 5!44 #! " # $ % &'# ('# ( ) *+,-./--01 /.- /
44.- #676 +( #'8 +9 #+ '# 6: ; ) 5!44 #! " # $ % &'# ('# ( ) *+,-./--01/.- /.-1 2 3 2 3 4 5 6 ()* +,-./01 - *-/ 0*( () *+ /!"#$%&'() *+,-./01 2 789:;?@ABCDE 9:FGH? IJ;K=3LMNO 9 :; P
A Dirac egyenlet pozitivitás-tartása
A Dirac egyenlet pozitivitás-tartása Barankai Norbert MTA-ELTE Theoretical Physics Research Group 1 Barankai Norbert A Dirac egyenlet pozitivitás-tartása Outline 1 Bevezetés Pályaintegrálok és szimuláció
A Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r)
Villamosságtan A Coulomb-tövény : F 1 = 1 Q1Q 4π ahol, [ Q ] = coulomb = 1C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 1 4π 9 { k} = = 9 1 elektomos téeősség : E ponttöltés tee : ( ) F E = Q = 1 Q
Mechanikai hasonlóságok a kontinuumok turbulens mozgásában
Mehanikai hasonlóságok a folyékony kontinuumok turbulens mozgásában Alkalmazási példp ldák k aszimptotikus megoldásokra Prof. Dr. Czibere Tibor Miskoli Egyetem Áramlás és Hőtehnikai Gépek Tanszék 5. márius
1. feladat R 1 = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V. Megoldás. R t1 R 3 R 1. R t2 R 2
1. feladat = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V U 1 R 2 R 3 R t1 R t2 U 2 R 2 a. Számítsd ki az R t1 és R t2 ellenállásokon a feszültségeket! b. Mekkora legyen az U 2
Fotovillamos és fotovillamos-termikus modulok energetikai modellezése
Fotovillamos és fotovillamos-termikus modulok energetikai modellezése Háber István Ervin Nap Napja Gödöllő, 2016. 06. 12. Bevezetés A fotovillamos modulok hatásfoka jelentősen függ a működési hőmérséklettől.
Verhóczki László. Riemann-geometria. el adásjegyzet. ELTE TTK Matematikai Intézet Geometriai Tanszék
Verhóczki László Riemann-geometria el adásjegyzet ELTE TTK Matematikai Intézet Geometriai Tanszék A jegyzetben használt jelölések a sokaságokkal kapcsolatosan u i : R m R a természetes i-edik koordináta-függvény
Császár Szilvia. Exponenciális dichotómia
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Császár Szilvia Exponenciális dichotómia BSc szakdolgozat Témavezet : Dr. Kovács Sándor Numerikus Analízis Tanszék Budapest, 2015 Köszönetnyilvánítás
A rendelet hatálya 1..
ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2010. (II. 26.) számú rendelete Enying Város Önkormányzatának 2010. évi költségvetéséről Enying Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990.
= e i1 e ik e j 1. tenzorok. A k = l = 0 speciális esetben e az R egységeleme. A. e q 1...q s. = e j 1...j l q 1...q s
3. TENZORANALÍZIS Legyen V egy n-dimenziós vektortér, V a duális tere, T (k,l) V = V V V V a (k, l)-típusú tenzorok tere. Megállapodás szerint T (0,0) V = R (általában az alaptest). Ha e 1,..., e n V egy
Barczy Mátyás és Pap Gyula
Barczy Mátyás és Pap Gyula mobidiák könyvtár Barczy Mátyás és Pap Gyula mobidiák könyvtár SOROZATSZERKESZTŐ Fazekas Iván Barczy Mátyás és Pap Gyula Debreceni Egyetem Oktatási segédanyag mobidiák könyvtár
Megoldások. ξ jelölje az első meghibásodásig eltelt időt. Akkor ξ N(6, 4; 2, 3) normális eloszlású P (ξ
Megoldások Harmadik fejezet gyakorlatai 3.. gyakorlat megoldása ξ jelölje az első meghibásodásig eltelt időt. Akkor ξ N(6, 4;, 3 normális eloszlású P (ξ 8 ξ 5 feltételes valószínűségét (.3. alapján számoljuk.
Excel segédlet Üzleti statisztika tantárgyhoz
Miskolci Egyetem Üzleti Statisztika és Előrejelzési Intézeti Tanszék Excel segédlet Üzleti statisztika tantárgyhoz. Z próba einek meghatározása óbafüggvény: x - m z = ; vagy σ/ n x - m z = ; vagy s/ n
Kalkulus 2., Matematika BSc 1. Házi feladat
. Házi feladat Beadási határidő: 07.0.. Jelölések x = (x,..., x n, y = (y,..., y n, z = (z,..., z n R n esetén. x, y = n i= x iy i, skalárszorzat R n -ben. d(x, y = x y = n i= (x i y i, metrika R n -ben
e (t µ) 2 f (t) = 1 F (t) = 1 Normális eloszlás negyedik centrális momentuma:
Normális eloszlás ξ valószínűségi változó normális eloszlású. ξ N ( µ, σ 2) Paraméterei: µ: várható érték, σ 2 : szórásnégyzet (µ tetszőleges, σ 2 tetszőleges pozitív valós szám) Normális eloszlás sűrűségfüggvénye:
ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Optika 10. (X. 12)
ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Opika 10. X. 12 1. Lineárisan plarizál nyaláb keıs örése pikai engely menén: izlandi pá, kalci Keısen örı λ/2 -es lemez Keısen örı λ/4 -es lemez e +
ő ü ő ę ü ő ő ő ź ę ü í ú ü í ő ő ö ő í ý É ö í ü ü í ď ý í ź ý Ĺ ö ö źú ő ü ý ő ő ü ź ď ę ö ö í í ö ú ő ź ő ý ő ő ö ü ź ő ę í Ĺ ę ő ő ő í ü ź í ö ę í ö ö ő ú ę í ő ü í ő ő ő ę í ő ü ü ę í đ ö ę đ ü ź
Þ Á ØÚ Ò ËÌ ÌÁË ÌÁÃ ÑÓ ÁýÃ ÒÝÚØ Ö Þ Á ØÚ Ò ËÌ ÌÁË ÌÁÃ ÑÓ ÁýÃ ÒÝÚØ Ö ËÇÊÇ ÌË ÊÃ Ë Ì Þ Á ØÚ Ò Þ Á ØÚ Ò ËÌ ÌÁË ÌÁÃ Ý Ø Ñ ÝÞ Ø ÈÖÓ Ö ÑØ ÖÚ Þ Ð ÐÑ ÞÓØØ Ñ Ø Ñ Ø Ù Ó Ö Þ Ö Ð ÞØ Ð ØØ ÐÐ Ú ÐØÓÞ Ø ÑÓ ÁýÃ ÒÝÚØ Ö
Pere Balázs október 20.
Végeselem anaĺızis 1. előadás Széchenyi István Egyetem, Alkalmazott Mechanika Tanszék 2014. október 20. Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)?
elemi gerjesztéseinek vizsgálata
Hatszögrácson kialakuló spin-folyadék fázis elemi gerjesztéseinek vizsgálata Sinkovicz Péter, Szirmai Gergely MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet 2013 április 29 Áttekintés
(x + 1) sh x) (x 2 4) = cos(x 2 ) 2x, e cos x = e
Az. gyakorlat HF-inak megoldása. Deriváljuk az alábbi függvényeket. sin x cos x = cos x sin x, x ln x = x / ln x + x x x, x x = x / = x/ = = e x cos x+e x sin x e x cos x cos x, x sin x ln x = + x x, x
FONTOSABB MATEMATIKAI JELEK, JELÖLÉSEK
FONTOSABB MATEMATIKAI JELEK, JELÖLÉSEK. táblázat Szimbólum Jeletése, eve Olvasása Példa N N + Z Q Q * R C 0, { } +, % " $ Œ Ã, Õ» «\ +,, * :,, / = π := < > ª @ ~ Természetes számok halmaza Pozitív egész
Anyagvizsgálati módszerek Mérési adatok feldolgozása. Anyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgálati módszerek Mérési adatok feldolgozása Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Statisztika 1/ 22 Mérési eredmények felhasználása Tulajdonságok hierarchikus
Egyesített funkcionális renormálási csoport egyenlet
Egyesített funkcionális renormálási csoport egyenlet Nándori István MTA-DE Részecskefizikai Kutatócsoport, MTA-Atomki, Debrecen Magyar Fizikus Vándorgyűles, Debrecen, 2013 Kvantumtérelmélet Részecskefizika
LEÁNY MINI BAJNOKSÁG G H I J K L M N O. Dunakanyar1 Dunakanyar2 Szombathely Göd UTE Kalocsa Szeged Vasas1 Gödöllő
KIEMELT LEÁNY MINI BAJNOKSÁG A B C D BRSE KESI BEM-Nyírsuli Vasas EKF Eger Nyírsuli-Móricz Gödöllői RC BBRA MTK Dunakanyar UTE Kodolányi Kaposvár KRA Zápor Palota LEÁNY MINI BAJNOKSÁG G H I J K L M N O
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Additív számelméleti függvények eloszlása
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Additív számelméleti függvények eloszlása Doktori értekezés tézisei Germán László Témavezető Prof. Dr. Kátai Imre akadémikus Informatika Doktori Iskola vezető:
ANALÍZIS III. TÉTELEK ÉS DEFINÍCIÓK
ANALÍZIS III. ÉELEK ÉS EFINÍCIÓK KIMONÁSA (LEHESÉGES BEUGRÓ KÉRÉSEK) KÉSZÍEE: Pty Adrá Lázló Pty Adrá Lázló - Alíz III. (Smo Péter) trlomjegyzé ARALOMJEGYZÉK HAÁROZALAN INEGRÁL... F z egy prmtív v-e...
x = r sin θ cosϕ y = r sinθ sinϕ z = r cosθ. ¾µ x = f(t) y = g(t) z = h(t) x = pt + a y = qt + b z = st + c
ÐÑ Ð Ø Þ Áº ÐÑ Ð Ø Ñ Ò ÀÖ È Ø Ö È ¾¼¼¾º Ì ÖØ ÐÓÑ ÝÞ ½º½º ÑÓÞ Ð Ö ÖØ ¹ ÓÓÖ Ò Ø Ðº º º º º º º º º º º º º º º º ¾ ½º¾º Æ ÛØÓÒ¹ Ý ÒÐ Ø º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º ½º º Æ ÛØÓÒ¹
Dr.ing. NAGY-GYÖRGY Tamás
Dr.ing. NAGY-GYÖRGY Tamás profesor E-mail: tamas.nagy-gyorgy@upt.ro Tel: +40 256 403 935 Web: http://www.ct.upt.ro/users/tamasnagygyorgy/index.htm Birou: A219 Dr.ing. Nagy-György T. Facultatea de Construcții.
Fizika I minimumkérdések:
Fizika I minimumkérdések: 1. Elmozdulás: r 1, = r r 1. Sebesség: v = dr 3. Gyorsulás: a = dv 4. Sebesség a gyorsulás és kezdei sebesség ismereében: v ( 1 ) = 1 a () + v ( 0 0 ) 5. Helyvekor a sebesség
Elektromágneses terek gyakorlat, 6.
Elektromágneses terek gyakorlat, 6. Síkhullámok - Hertz-dipólus Reichardt András 2007. május 2. Reichardt András (SzHV, BME) Elektromágneses terek gyakorlat # 6. 2007.05.02. 1 / 43 Poynting-vektor Elméleti