Mechanikai hasonlóságok a kontinuumok turbulens mozgásában
|
|
- Fanni Gáspár
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Mehanikai hasonlóságok a folyékony kontinuumok turbulens mozgásában Alkalmazási példp ldák k aszimptotikus megoldásokra Prof. Dr. Czibere Tibor Miskoli Egyetem Áramlás és Hőtehnikai Gépek Tanszék 5. márius m. Miskol-Egyetem Egyetemáros
2 T a r t a l o m A turbulens mozgások és a Kármán-féle hasonlósági hipotézis A turbulens áramlás alapegyenletei és örénytételei Turbulens ingadozás az együttmozgó relatí koordináta rendszerben A természetes koordinátarendszer Az ingadozás mozgásegyenletének egy partikuláris megoldása A sztohasztikus turbuleniamodell Az alapegyenletek a sztohasztikus turbuleniamodellel Néhány példa nyíróáramlások aszimptotikus megoldására Miskol, 5.márius.
3 A turbulens mozgások leírása alapel: pillanatérték középérték ingadozás időbeni középérték: Φ ( r, t t t t t Φ T ( r, τ dτ a turbulens sebességtér: ( r, t ( r, t ( r, t T a turbulens örénytér: Ω T ( r, t ( r, t T a turbulens ingadozás sebességtere: ( r, t Miskol, 5.márius. 3
4 A turbulens mozgások leírása folyékony kontinuum: (folytatás onst. ρ a feszültségtenzor: F T ( r, t p I σ ( r, t T T a Stokes formula: σ T ρυ ( o o T T tömegmegmaradás: a mozgásegyenlet: υ d ρ dt T ( r, t Miskol, 5.márius. 4 T ρ U p T Di σ az örénytétel esetén: ( d dt T T
5 A turbulens mozgások KármK rmán-féle hasonlósági hipotézise: I. A lamináris áramlás Naier-Stokes mozgásegyenletéhez azt feltételeze jutunk, hogy az áramlás terének minden pontjában a molekuláris mozgásképek mehanikailag hasonlók, sak hosszúság- és időléptékben különböznek egymástól. Kérdés: mi köetkezik abból a felteésből, hogy turbulens áramlás esetén a turbulens ingadozások mozgásképei is mehanikailag hasonlók egymáshoz? II. Kísérleti tapasztalatok alapján élhetünk azzal a felteéssel, hogy a falközeli rétegektől eltekinte a turbulens középsebesség eloszlása nem függ az áramló közeg iszkozitásától. Miskol, 5.márius. 5
6 y u u( y u ( y η w y x ξ Kétdimenziós áramlásban az ingadozás sebesség komponensei egy skalárψ ( x, y, t áramfüggényből hely szerinti deriálással származtathatók: Ψ Ψ a sebességtér: T ( x, y, t u( y i j y x az örénytér: Ω ( x, y, t T du T Ψ dy Miskol, 5.márius. 6 k
7 Örénytétel Örénytétel az u o onst. sebességgel mozgó (együttmozgó relatí koordinátarendszerben: Ψ Ψ du Ψ du uu Ψ Ψ t y x dy x y dy u( y u du dy y ( y y d u dy ( y Miskol, 5.márius. 7
8 Az u ( y sorát (a harmad- és ennél magasabb-fokú tagok elhanyagolása után az örénytételbe behelyettesíte adódik a turbulens ingadozás mozgásegyenlete: Ψ d u t dy Ψ du x dy d u dy ( y y Ψ x ( y y Ψ y Ψ x Ψ x Ψ y Két mozgásfolyamat mehanikai hasonlóságáról akkor beszélhetünk, ha azok mozgásegyenletei alkalmas (geometriai és fizikai transzformáióal egyikből a másikba ill. egy közös harmadikba átihetők. Miskol, 5.márius. 8
9 Transzformáió: x, y rendszer ξ, η ingadozás-tér geometriai: fizikai: x x l y y l ξ η dx dξ Miskol, 5.márius. 9 ; dy l l dη Ψ ( x, y, t K f ( ξ, η, τ t l: geometriai lépték; K, T: fizikai léptékek T τ ;
10 Miskol, 5.márius. ξ η η ξ τ f dy u d l dy du f dy u d f lt 3 η ξ ξ η f f f f l K 3 l K l dy du dy u d lt Kritérium:
11 Az ingadozás transzformált mozgásegyenlete: f τ f η f f f f f η ξ ξ η ξ ξ η A turbulens ingadozás ( ξ, η, τ dimenziótlan áramfüggénye a fizikai térben uralkodó mozgásjellemzőktől független; a teljesen kifejlődött turbulenia belső mehanizmusa nem függ az áramló közeg iszkozitásától. f Miskol, 5.márius.
12 Miskol, 5.márius. A Kármán-féle hasonlósági kritérium köetkezményei: 3 l K l dy du dy u d lt dy u d dy du l dy du l K K l T dy du K f f f f l K u xy η ξ ρ η ξ ρ ρ τ η ξ κ f f Kármán-konstans: dy du dy du l xy τ ρ κ
13 Két megjegyzés:. A turbulenia jelensége mindig háromdimenziós, akkor is, ha a turbulens középsebesség sak két helykoordináta függénye; más szóal a ingadozási sebesség harmadik komponense akkor sem hanyagolható el [ w ], ha a főáramlás kétdimenziós. Laboratóriumi mérések igazolják például azt, hogy a kör keresztmetszetű sőáramlásban minden esetben áll az alábbi reláió: < < ww < uu A hasonlósági hipotézisen alapuló kétdimenziós turbuleniamodell a turbulens feszültségtenzor toábbi elemeinek a meghatározására az u( y sorának bőítéséel sem tehető alkalmassá. Ehhez a turbulens ingadozás térbeli jelenségét figyelembe eő modell szükséges. Miskol, 5.márius. 3
14 A turbulens áramlás s alapegyenletei (három mérleg: tömeg-, impulzus- és energia-mérleg az időbeni középértékekkel értelmezett sebességtérben: a tömegmegmaradást kifejező kontinuitási egyenlet: ρ ( ρ t összenyomhatatlan közeg esetén: a Reynolds-féle mozgásegyenlet: ρ t ρ R Miskol, 5.márius. 4 onst p ( ρ U η ρ a turbulens feszültségtenzor: DiF R ( F ρ o
15 3 a belső energia egyenlete: T ρ ( T ( λ T ρ T ε t iszkózus disszipáió: ( ρ ( ϕ η ϕ ( o : ( o o ρ turbulens disszipáió: η ε ( o : ( o o ρ Megjegyzés: Lamináris esetben e három egyenlet az ismeretlen függények meghatározásához elegendő, turbulens esetben az ismeretlen függények száma azonban több a rendelkezésre álló (skalár differeniálegyenletek számánál, tehát az egyenletrendszer alulhatározottá álik, s ezért a turbulens probléma megoldásához toábbi egyenletekkel kell kiegészíteni. Miskol, 5.márius. 5
16 Miskol, 5.márius. 6 Toábbi két mérleg- (transzport- egyenlet a turbulens feszültségtenzor mérlege: ( [ ] ( ( ( ( o o o o o ρ ρ dt d ( ( ( o o o o p η [ ] ( ( ( ( Di p p o o o o o o η ρ az egyenlet egyes tagjainak fizikai jelentése: * első a turbulens feszültségtenzor időbeni teljes megáltozása; * második a feszültségtenzor produkiója, * a harmadik tag a turbulens feszültségtenzor disszipáiója; * a negyedik a nyomás- és deformáiósebesség korreláiója * az utolsó három tag a turbulens feszültségtenzor diffúziója.
17 a turbulens kinetikus energia mérlege: dk dt ( o : ( o ε p di υ k υ o ρ az egyenlet egyes tagjainak fizikai jelentése: Di ( * az első tag a turbulens kinetikus energia szubsztaniális (időbeni teljes megáltozása; * a második tag a turbulens kinetikus energia produkiója, * a harmadik tag a turbulens kinetikus energia disszipáója és * a negyedik tag a turbulens kinetikus energia diffúziója. Miskol, 5.márius. 7
18 A ektoronalak megmaradási tétele (H. Ertel és A. A. Friedmann * Ha egy adott ( r, t sebességtérben mozgó kontinuumban egy másik tetszőleges a( r, t ektortér is an, akkor az a dr egyenlettel értelmezett ektoronalak megmaradásának [más szóal annak, hogy a mozgás teljes időtartama alatt azokat mindig ugyanazok az elemek alkossák, és az elemi ektorsöek a d A a da n intenzitása is megmaradjon], a szükséges és elegendő feltétele: a t ( a ( a a ( * lásd pl.: N.J. Kotshin L.A. Kibel N.W. Rose: Theoretishe Hydromehanik Akademie Verlag Berlin (954 pp Miskol, 5.márius. 8
19 A turbulens áramlás örénytételei a pillanatértékekkel értelmezett sebességtérben: ΩT t ( ( T ΩT ΩT T T a középértékekkel értelmezett sebességtérben: Ω t 3 a turbulens ingadozás sebességterében: υ Ω ( ( ( ' Ω Ω Ω υ Ω t ' Ω ( ' ( ' ( ' Ω Ω Ω υ Ω Miskol, 5.márius. 9
20 A turbulens ingadozás mozgásegyenlete A teljesen kifejlődött turbulens áramlás egy tetszőleges rögzitett P pontjának a környezetében kialakuló ( r, t ingadozási sebességteret a P pontban uralkodó középsebességgel egyenletesen mozgó un. együttmozgó relatí koordinátarendszerben a harmadik örénytételbőlυ mellett adódó differeniálegyenlet írja le: Ω ' t ( ' ( ' ( Ω Ω Ω ' Megjegyzés: Miel Ω, ez utóbbi örénytétel szerint a sebességingadozás a középsebességtér Ω ( r, t örényteréel an egyértelműen meghatároza; köetkezésképpen a turbulens feszültségtenzor is a középsebességtér örényerősségéel és nem a deformáiósebességgel áll összefüggésben. Miskol, 5.márius.
21 A Kármán-féle hasonlósági hipotézis nyomonalát köete a ( r, t ingadozási sebességtérhez hozzárendelünk egy Ψ ( r, t ektorpoteniált: Ψ ( r, t Ψ( r, t [ ] ( ( ( Ψ Ψ Ψ ( Ψ Ω ( Ψ t és ezt a mozgásegyenletet transzformáljuk q, q, q3 az együttmozgó relatí rendszer ξ, η, ζ a turbulens ingadozás tere geometriai: fizikai: H dq l dξ η H dq ld H 3 dq3 l dζ Ψ( q, q, q3, t K f( ξ, η, ζ, τ Miskol, 5.márius.
22 A turbulens ingadozás transzformált mozgásegyenlete: K Tl f τ K l K l Ω K l ( f 4 4 Ω [ f ] f ( f ( f ( e ( a hasonlóság kritériuma: lt K l 3 Ω l f τ [( f ] f ( f ( f ( e ( f Ω A turbulens ingadozási sebességtér f( ξ, η, ζ, τ dimenziótlan ektorpoteniálja a fizikai térben uralkodó mozgásjellemzőktől független; a teljesen kifejlődött turbulenia belső mehanizmusa nem függ az áramló közeg iszkozitásától. Miskol, 5.márius.
23 A természetes koordinátarendszer bázisektorait a helyi sebesség- és örényektorok határozzák meg: e 3 e Ω S Ω e e e 3 S Ω q q βθ Ω Θ q q 3 q ϑθ µθ αθ γθ q 3 Miskol, 5.márius. 3
24 Miskol, 5.márius. 4 A két koordinátarendszer közötti transzformáió tenzora és annak transzponáltja: A ektor- és tenzorterek transzformáiója: e i e j E o i j T e e E o Ω Ω i i i S W E Ω Ω Ω W E i i i i i Ω Ω i i E 3 (,,3 i S W Ω Ω Ω Ω Ω Ω S,,, (,,, ( 3 3 t q q q t q q q E T R R t q q q t q q q E F E F,,, (,,, ( 3 3
25 A izsgálat három helyszíne (koordinátarendszere: q, q, q3, q, q3 számítási együttmozgó q ξ, η, ζ ingadozástér a q,q, q 3 alamint a ξ, η, ζ koordinátarendszerek egymásnak megfelelő tengelyei párhuzamosak A turbulens ingadozás mozgásegyenletének a sebességingadozás dimenziótlan ektorpoteniáljáal felírt alakja az együttmozgó természetes koordinátarendszerből származó ξ, η, ζ koordinátarendszerben: f [( f ] f ( f ( f ( f τ ζ mehanikai hasonlósága miatt az f( ξ, η, ζ, τ ektorpoteniálból adódó w f sebességtér a turbulens ingadozás képterének tekinthető. Miskol, 5.márius. 5
26 A hasonlósági kritérium köetkezményei: K Ω K lt l 3 l T K l l Ω Miután az Ω örényerősség a turbulens ingadozás Ψ ( r, t ektorpoteniáljának a transzformáiója során adottnak tekintendő, az előbbi egyenletekben három az ismeretlenek száma, tehát közülük egy szabadon álasztható, és a másik kettő annak függényeként adódik: K l Ω ; T l K Ω A turbulenia l (r léptékfüggénye az adott geometriai iszonyoknak megfelelően álasztandó, és figyelemmel arra is, hogy az áramlást határoló falakon el kell tűnnie. Miskol, 5.márius. 6
27 A turbulens ingadozás mozgásegyenletének egy partikuláris megoldása: a turbulens ingadozás sebességtere: w ( ξ, η, ζ, τ f( ξ, η, ζ, τ a triiális ( f egyenlet felhasználásáal a turbulens ingadozás előbbi az f ( ξ, η, ζ, τ dimenziótlan ektorpoteniállal felírt mozgásegyenlete átalakítható: ( w w [( w w ] τ ζ Miskol, 5.márius. 7
28 Ennek egy partikuláris megoldása a köetkező trigonometrikus sor alakjában előállítható*: w ε N n os n n nη C3 ne C C e nξ [ n( ζ ωτ α n] C n sin[ n( ζ ωτ α n] nη [ n( ζ ωτ α n] C3 ne sin[ n( ζ ωτ α3 n] nξ [ n( ζ ωτ α ] C e sin[ n( ζ ωτ α ] os os Ha a C n, C n, C 3 n és az α n, α n, α 3n egy-egy adott interallumban egyenletes eloszlású alószínűségi áltozók, akkor az így képezett életlen amplitúdójú és életlen fázisú szinusz ill. koszinusz hullámokkal a turbulens ingadozás sebességtere jól modellezhető. 3n n n * Czibere, T.: Three dimensional stohasti model of turbulene Journal of Computational and Applied Mehanis, Vol.., No.., ( Publ. of the Uniersity of Miskol, pp. 7- Miskol, 5.márius. 8
29 A dimenziótlan ektorpoteniál rotáiója három komponensének egy periodushosszon belüli áltozása ,7854,578,356 3,46 3,97 4,74 5,4978 6,83 Miskol, 5.márius. 9 ωτ
30 Sztohasztikus turbuleniamodell a természetes koordinátarendszerben A q, q, q 3 együttmozgó természetes koordinátarendszer bármely pontjának a ξ, η, ζ rendszer kezdőpontja felel meg, s így a sebességingadozás a q, q, q 3 rendszerben: ( q, q, q 3, t l( q, q, q 3 Ω ( q, q, q 3, t w (,,, τ w (,,, τ ε u ( τ u u u,,,3 ( nωτ α C sin( nωτ α Cn os n n n C os( sin( n nωτ αn C3 n nωτ α3 n os( sin( C3 n nωτ α3 n C n nωτ α n N n Miskol, 5.márius. 3
31 a természetes koordinátarendszerben beezethetjük az un. hasonlósági tenzort a köetkező skalár elemekkel: H ij u u, i, u u, j ( i, j,,3, a Kármán-konstans: κ ε u u,, a domináns turb. nyírófeszültség: Θ ( r, t ρ ( κ lω és ezekkel a látszólagos turbulens feszültségtenzor így felírható a természetes koordinátarendszerben q, q q, 3 F R Θ ( r, t H Miskol, 5.márius. 3
32 A turbulens áramlás alapegyenletei összenyomhatatlan közegre a sztohasztikus turbuleniamodellel a kontinuitási egyenlet: a mozgásegyenlet: d ρ dt ( ρ Π η Di Θ G a teljes poteniál: Π ( r, p t U ρ k 3 a turb. kinetikus energia fajlagos értéke: ( κ lω k ( H H H 33 a domináns turb. nyírófesz.: Θ ( r, t ρ ( κ lω az örényiszkozitási tenzor: G E H T E Miskol, 5.márius. 3
33 3 a teljes poteniál egyenlete ρ Π ρ ( o : ( o Di ( Θ G 4 az örénytétel (örénytranszport egyenlete Ω ρ G t ( ( ( Ω Ω η Ω Di Θ Miskol, 5.márius. 33
34 Áramlás hosszú egyenes sőben A természetes és a számítási koordinátarendszer közötti transzformáió E tenzorának elemei: E ; ; 3 E d d ; E dr dr ; 3 E 3 ; 3 ; E 33 d dr d dr a G örényiszkozitási tenzor skalár elemei figyelemmel arra, hogy kétdimenziós esetben H H : 3 d d G H ; G ; G3 dr dr d d G ; G H ; G3 dr dr G 3 ; G 3 ; G 33 H 33. Miskol, 5.márius. 34
35 Miskol, 5.márius. 35 a skalár mozgásegyenletek: a teljes poteniál egyenlete: x Π (, ( r b x L r x Π Π ( ( ( ( dr d r l r r l r ρκ Ω ρκ Θ ϕ ( r H H H dr d r Θ Θ Π ρ ( 33 r dr d dr d dr d dr d r dr d x Θ Θ η Π ρ
36 Kör keresztmetszetű sőáramlások számított sebességeloszlásai összehasonlíta Nikuradse* mérési eredményeiel m,8,6,4, Re 4 Re 4 Re 9 Re 9 Re 33 Re 33 Re 434 Re 434,,4,6,8 r R * Nikuradse, J.: Gesetzmäßigkeiten der turbulenten Strömung in glatten Rohren VDI Forsh.heft 356 (93 Miskol, 5.márius. 36
37 m Kör keresztmetszetű sőáramlások számított sebességeloszlásai összehasonlíta Nikuradse* mérési eredményeiel,8,6,4, Re 5 Re 5 Re Re Re 35 Re 35 Re 34 Re 34,,4,6,8 r R * Nikuradse, J.: Gesetzmäßigkeiten der turbulenten Strömung in glatten Rohren VDI Forsh.heft 356 (93 Miskol, 5.márius. 37
38 Kör keresztmetszetű sőáramlások számított sebességeloszlásai összehasonlíta Laufer * mérési eredményeiel Re 5 m V/V (V/Vm uni.seb. iszk.alr. 5, Miskol, 5.márius. 38 ( R y Re r * Laufer, J. : The struture of turbulene in fully deeloped pipe flow NACA Report 74 (954.
39 Miskol, 5.márius. 39 a léptékfüggény: ( 3 33 H H H b κ ( R k S m Re 3 ln 8,75 ln Re κ κ ~ 8 λ η ρ R Re L R Π ( R r R r R l R l r l
40 Érdes és hidraulikailag sima falú söek ellenállástényezőinek áltozása a Re-szám függényében λ, ks/r,,5,5,, λ,5,5,,5, síma, Re Miskol, 5.márius. 4
41 A turbulens feszültségtenzor első skalárinariánsának különböző Re -számok mellett számított eloszlása b Re 45 45, Miskol, 5.márius. 4 ( R y Re r
42 A domináns turbulens nyírófeszültség-eloszlások sugár-irányú áltozása kör keresztmetszetű sőben Θ ρ,8,6,4, Re 45 8,,4,6,8 r R Miskol, 5.márius. 4
43 Θ ρ Különböző Re-számok mellett számított domináns turbulens nyírófeszültség-eloszlások kör keresztmetszetű sőben,8,6,4 Re 45 45,, Miskol, 5.márius. 43 ( R y Re r
44 * A kör keresztmetszetű sőben kialakuló turbulens áramlás számított feszültségeloszlásainak összehasonlítása Laufer* mérési eredményeiel W xx W rr W ff W xr W xxm W rrm W ffm W xrm (Re 5; 5 -, Miskol, 5.márius. 44 ( R y Re r Laufer, J. : The struture of turbulene in fully deeloped pipe flow NACA Report 74 (954.
45 * A kör keresztmetszetű sőben kialakuló turbulens áramlás számított feszültségeloszlásainak összehasonlítása Laufer * mérési eredményeiel W xx W rr W ff W xr W xxm W rrm W ffm W xrm (Re 5; 5 -, Laufer, J. : The struture of turbulene in fully deeloped pipe flow NACA Report 74 (954. Miskol, 5.márius. 45 ( R y Re r
46 A kör keresztmetszetű sőben kialakuló turbulens áramlás számított feszültségeloszlásainak összehasonlítása Laufer* mérési eredményeiel 8 (Re 5; W xx W rr W ff W xr W xxm W rrm W ffm W xrm * Laufer, J. : The struture of turbulene in fully deeloped pipe flow NACA Report 74 (954. Miskol, 5.márius. 46 y
47 A kör keresztmetszetű sőben kialakuló turbulens áramlás számított feszültségeloszlásainak összehasonlítása Laufer* mérési eredményeiel (Re 5; W xx W rr W ff W xr W xxm W rrm W ffm W xrm * Laufer, J. : The struture of turbulene in fully deeloped pipe flow NACA Report 74 (954. Miskol, 5.márius. 47 y
48 Körgyűrű keresztmetszetű sőben különböző Reynoldsszámokhoz tartozó turbulens sebességprofilok összehasonlítása a lamináris sebességprofillal r r 4, sugáriszony mellett m,8,6,4, Re lam ináris,,4,6,8 r r r r Miskol, 5.márius. 48
49 Körgyűrű keresztmetszetű sőben különböző Reynolds számokhoz tartozó turbulens nyírófeszültség-eloszlások összehasonlítása a lamináris áramlásban kialakuló iszkózus nyírófeszültség-eloszlással r x,5,5 Re laminaris -,5 -,,4,6,8 Miskol, 5.márius. 49 r r r r
50 Couette-áramlás síklapok között (az alsó áll, a felső egyenletesen mozog A ternészetes és a számítási koordinátarendszer közötti transzformáió E tenzorának elemei: E ; E ; E 3 E ; E ± ; E 3 E 3 ; E 3 ; E33 ± és ezekből a G örényiszkozitási tenzor skalár elemei figyelemmel arra, hogy H H : 3 H ± ± H G ; G ; G G ; G 3 ; G ; G G ; G 33 H Miskol, 5.márius. 5
51 Miskol, 5.márius. 5 a skalár mozgásegyenletek: a teljes poteniál egyenlete: (, ( y b x L y x Π Π x Π ( ( ( ( dy d y l y y l y z ρκ Ω ρκ Θ dy d H y Θ Π ρ dy d dy d x Θ η Π ρ ±
52 Miskol, 5.márius. 5 A Couette-áramlás ún. ellenállásformulái Re 4( ln artan ( B B A κ Re 4( ln artan ( B B A U κ ln artan A κ < B B A ln Re 4( ln ( κ Re 4( ln ln ( B B A U κ A ln ln κ
53 < B A B ln κ Re U B A B ln κ Re ; ; A B A ( B ln ln κ 4 ( Re U B A B ( ln ln κ 4 ( Re A ln ln κ B A ( B artan ln κ 4 ( Re U B A B ( artan ln κ 4 ( Re A artan ln κ υu h ; K h Π υlu ; Π h L Miskol, 5.márius. 53
54 U Turbulens sebességprofilok sík lapok közötti Couetteáramlásban különböző mértékű nyomásáltozások esetén ( Re 733,5,5 -,5 - K ,8 -,5 -,3,5,5,75 Miskol, 5.márius. 54 y h
55 Couette-áramlásban számított turbulens sebességeloszlás összehasonlítása Reihardt * mérési eredményeiel,75,5,5,75,5,5 (Re 733 ; K számítás mérés - -,75 -,5 -,5,5,5,75 * Reihardt, H. : Gesetzmäßigkeiten der geradlinigen turbulenten Couette-Strömung Mitt. aus dem Max-Plank-Institut für Strömungsforshung Nr., Göttingen (959 Miskol, 5.márius. 55 y h
56 Sík lapok közötti turbulens Couette-áramlás ( Re 733 ; K K h Π υlu,5 V/U The,5 - -,75 -,5 -,5,5,5,75 Miskol, 5.márius. 56 y h
57 b Sík lapok közötti turbulens Couette-áramlás ( Re 733 ; b(y b(y K K h Π υlu, ( y h y Re Miskol, 5.márius. 57
58 Sík lapok közötti turbulens Couette-áramlás,5 ( Re 733 ; K K h Π υ LU V/U The,5 - -,75 -,5 -,5,5,5,75 y h Miskol, 5.márius. 58
59 b Sík lapok közötti turbulens Couette-áramlás 5 4 ( Re 733; K K h Π υ LU 3, y Re ( y h Miskol, 5.márius. 59
60 Sík lapok közötti turbulens Couette-áramlás ( Re 733 ; K 35 K h Π υ LU,5 V/U The,5 - -,75 -,5 -,5,5,5,75 Miskol, 5.márius. 6 y h
61 Sík lapok közötti turbulens Couette-áramlás b ( Re 733; K 35 K h Π υ LU b(y b(y, ( y h y Re Miskol, 5.márius. 6
62 Köszönöm a figyelmet! Miskol, 5.márius. 6
MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR. KÉTDIMENZIÓS NYlRÓÁRAMLÁSOK SZÁMlTÁSA A TURBULENS ÖRVÉNYDIFFÚZIÓ DIFFERENCIÁLEGYENLETÉNEK MEGOLDÁSÁVAL
MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÉTDIMENZIÓS NYlRÓÁRAMLÁSOK SZÁMlTÁSA A TURBULENS ÖRVÉNYDIFFÚZIÓ DIFFERENCIÁLEGYENLETÉNEK MEGOLDÁSÁVAL Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: KÖNÖZSY LÁSZLÓ okl. gépészmérnök
RészletesebbenA mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről
A mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről Adjunktus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Áramlástan Tanszék 27..23. 27..23. / 7 Általános célú CFD megoldók alkalmazása
RészletesebbenLagrange és Hamilton mechanika
Lagrange és 2010. október 17. Lagrange és Tartalom 1 Variáció Lagrange egyenlet Legendre transzformáció Hamilton egyenletek 2 3 Szimplektikus sokaság Hamilton mez Hamilton és Lagrange egyenletek ekvivalenciája
RészletesebbenHenger körüli áramlás Henger körüli áramlás. Henger körüli áramlás. ρ 2. R z. R z. = 2c. c A. = 4c. c p. = c cos. y/r 1.5.
Henger körüli áramlás y/r.5 x/r.5 3 3 R w z + z R R iϑ e r R R z ( os ϑ + i sin ϑ ) Henger körüli áramlás ( os ϑ i sin ϑ ) r R + [ ϑ + sin ϑ ] ( ) ( os ) r R r R os ϑ + os ϑ + sin ϑ 444 3 r R 4 r [ os
RészletesebbenDiszkrét Matematika. zöld könyv ): XIII. fejezet: 1583, 1587, 1588, 1590, Matematikai feladatgyűjtemény II. (
FELADATOK A LEKÉPEZÉSEK, PERMUTÁCIÓK TÉMAKÖRHÖZ Diszkrét Matematika 4. LEKÉPEZÉSEK Értelmezési tartomány és értékkészlet meghatározása : Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából ( zöld könyv ): XIII.
RészletesebbenMeghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.
Közönséges differenciálegyenletek Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait. Célunk a függvény meghatározása Egyetlen független
Részletesebbenmérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati
ϕ t + j ϕ = 0 mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati sűrűsége j ϕ - a ϕ-hez tartozó áramsűrűség j ϕ = vϕ + j rev + j irr vϕ - advekció j rev - egyéb reverzibilis áram
Részletesebben3. előadás Stabilitás
Stabilitás 3. előadás 2011. 09. 19. Alapfogalmak Tekintsük dx dt = f (t, x), x(t 0) = x 0 t (, ), (1) Jelölje t x(t; t 0, x 0 ) vagy x(.; t 0, x 0 ) a KÉF megoldását. Kívánalom: kezdeti állapot kis megváltozása
RészletesebbenHÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE
HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE Csécs Ákos * - Dr. Lajos Tamás ** RÖVID KIVONAT A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszéke megbízta a BME Áramlástan Tanszékét az M8-as
RészletesebbenTételjegyzék Áramlástan, MMF3A5G-N, es tanév, őszi félév, gépészmérnöki szak, nappali tagozat
Tételjegyzék Áramlástan, MMF3A5G-N, 006 007-es tané, őszi félé, géészmérnöki szak, naali tagozat. A folyaékok és gázok jellemzése: nyomás, sűrűség, fajtérfogat. Az ieális folyaék.. A hirosztatikai nyomás.
RészletesebbenVontatás III. A feladat
Vontatás III Ebben a részben ázoljuk a ontatási feladat egy lehetséges numerikus megoldási módját Ezt az I részben ismertetett alapegyenletre építjük fel Itt az egy ontatott kerékpár esetét izsgáljuk feladat
RészletesebbenMatematika (mesterképzés)
Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,
RészletesebbenFelületi feszültség: cseppfolyós-gáz határfelületen a vonzerő kiegyensúlyozatlan: rugalmas hártyaként viselkedik.
Felületi feszültség: cseppfolyós-gáz határfelületen a vonzerő kiegyensúlyozatlan: rugalmas hártyaként viselkedik. Mérése: L huzalkeret folyadékhártya mozgatható huzal F F = L σ két oldala van a hártyának
RészletesebbenAz elméleti mechanika alapjai
Az elméleti mechanika alapjai Tömegpont, a továbbiakban részecske. A jelenségeket a háromdimenziós térben és időben játszódnak le: r helyzetvektor v dr dt ṙ, a dr dt r a részecske sebessége illetve gyorsulása.
Részletesebbenu u IR n n = 2 3 t 0 <t T
IR n n =2 3 u() u u u u IR n n = 2 3 ξ A 0 A 0 0 0 < T F IR n F A 0 A 0 A 0 A 0 F :IR n IR n A = F A 0 A 0 A 0 0 0 A F A 0 A F (, y) =0 a = T>0 b A 0 T 1 2 A IR n A A A F A 0 A 0 ξ A 0 = F (ξ) ε>0 δ ε
RészletesebbenExplicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához
Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához Izsák Ferenc 2007. szeptember 17. Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához 1 Vázlat Bevezetés: a vizsgált egyenlet,
RészletesebbenElőszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.
SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi
Részletesebben0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 Q
1. Az ábrában látható kapcsolási vázlat szerinti berendezés két üzemállapotban működhet. A maximális vízszint esetében a T jelű tolózár nyitott helyzetben van, míg a minimális vízszint esetén az automatikus
RészletesebbenA Hamilton-Jacobi-egyenlet
A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P
RészletesebbenMegoldások. ξ jelölje az első meghibásodásig eltelt időt. Akkor ξ N(6, 4; 2, 3) normális eloszlású P (ξ
Megoldások Harmadik fejezet gyakorlatai 3.. gyakorlat megoldása ξ jelölje az első meghibásodásig eltelt időt. Akkor ξ N(6, 4;, 3 normális eloszlású P (ξ 8 ξ 5 feltételes valószínűségét (.3. alapján számoljuk.
RészletesebbenDinamika. p = mυ = F t vagy. = t
Dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség. Klasszikus
RészletesebbenF. F, <I> F,, F, <I> F,, F, <J> F F, <I> F,,
F,=A4>, ahol A arányossági tényező: A= 0.06 ~, oszt as cl> a műszer kitérése. A F, = f(f,,) függvénykapcsolatot felrajzolva (a mérőpontok közé egyenes huzható) az egyenes iránytaogense a mozgó surlódási
RészletesebbenFolyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye
Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú
RészletesebbenHő- és áramlástani feladatok numerikus modellezése
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program Dr. Kalmár László Dr. Baranyi László Dr. Könözsy László Hő- és áramlástani feladatok numerikus modellezése Készült
RészletesebbenBevezetés a görbe vonalú geometriába
Bevezetés a görbe vonalú geometriába Metrikus tenzor, Christoffel-szimbólum, kovariáns derivált, párhuzamos eltolás, geodetikus Pr hle Zsóa A klasszikus térelmélet elemei (szeminárium) 2012. október 1.
RészletesebbenSzilárd testek rugalmas alakváltozásai Nyú y j ú tás y j Hooke törvény, Hooke törvén E E o Y un un modulus a f eszültség ffeszültség
Kontinuumok mechanikája Szabó Gábor egyetemi tanár SZTE Optikai Tanszék Szilárd testek rugalmas alakváltozásai Nyújtás l l = l E F A Hooke törvény, E Young modulus σ = F A σ a feszültség l l l = σ E Szilárd
RészletesebbenT obbv altoz os f uggv enyek integr alja. 3. r esz aprilis 19.
Többváltozós függvények integrálja. 3. rész. 2018. április 19. Kettős integrál Kettős integrál téglalap alakú tartományon. Ismétlés Ha = [a, b] [c, d] téglalap-tartomány, f : I integrálható függvény, akkor
RészletesebbenAZ INSTACIONER HŐVEZETÉS ÉPÜLETSZERKEZETEKBEN. várfalvi.
AZ INSTACIONER HŐVEZETÉS ÉPÜLETSZERKEZETEKBEN várfalvi. IDÉZZÜK FEL A STACIONER HŐVEZETÉST q áll. t x áll. q λ t x t λ áll x. λ < λ t áll. t λ áll x. x HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS INSTACIONER ESETBEN Hőáram, hőmérsékleteloszlás
RészletesebbenGazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása, június 10
Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása, 204. június 0 A dolgozatírásnál íróeszközön kívül más segédeszköz nem használható. A dolgozat időtartama: 90 perc. Ha a dolgozat első részéből szerzett
RészletesebbenLineáris algebra mérnököknek
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Lineáris algebra mérnököknek BMETE93BG20 Vektorok 2019-09-10 MGFEA Wettl Ferenc ALGEBRA
RészletesebbenA térképen ábrázolt vonal: - sík felület egyenese? - sík felület görbéje? - görbült felület egyenese ( geodetikus )? - görbült felület görbéje?
Előzetes megjegyzés: 1. Az időt nyugodtan mérhetjük méterben. ct [s ] = t [m ] A film kétórás volt. = A film 2.16 milliárd kilométernyi ideig tartott. 2. A tömeget is nyugodtan mérhetjük méterben! GM [kg]
RészletesebbenA térképen ábrázolt vonal: - sík felület egyenese? - sík felület görbéje? - görbült felület egyenese ( geodetikus )? - görbült felület görbéje?
Előzetes megjegyzés: 1. Az időt nyugodtan mérhetjük méterben. ct [s ] = t [m ] A film kétórás volt. = A film 2.16 milliárd kilométernyi ideig tartott. 2. A tömeget is nyugodtan mérhetjük méterben! GM [kg]
RészletesebbenTurbulens áramlás modellezése háromszög elrendezésű csőkötegben
Turbulens áramlás modellezése háromszög elrendezésű csőkötegben Mayer Gusztáv mayer@sunserv.kfk.hu 2005. 09. 27. CFD Workshop 1 Tartalom - Vzsgált geometra Motvácó Az áramlás jellemző Saját fejlesztésű
Részletesebben1 2. Az anyagi pont kinematikája
1. Az anyagi pont kinematikája 1. Ha egy P anyagi pont egyenes vonalú mozgását az x = 1t +t) egyenlet írja le x a megtett út hossza m-ben), határozzuk meg a pont sebességét és gyorsulását az indulás utáni
RészletesebbenSimított részecskedinamika Smoothed Particle Hydrodynamics (SPH)
Smoothed Particle Hydrodynamics (SPH) Áramlások numerikus modellezése II. Tóth Balázs BME-ÉMK Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Numerikus módszerek Osztályozás A numerikus sémák két csoportosítási
RészletesebbenAtomok és molekulák elektronszerkezete
Atomok és molekulák elektronszerkezete Szabad atomok és molekulák Schrödinger egyenlete Tekintsünk egy kvantummechanikai rendszert amely N n magból és N e elektronból áll. Koordinátáikat jelölje rendre
RészletesebbenValószínűségszámítás összefoglaló
Statisztikai módszerek BMEGEVGAT Készítette: Halász Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:
Részletesebben"Flat" rendszerek. definíciók, példák, alkalmazások
"Flat" rendszerek definíciók, példák, alkalmazások Hangos Katalin, Szederkényi Gábor szeder@scl.sztaki.hu, hangos@scl.sztaki.hu 2006. október 18. flatness - p. 1/26 FLAT RENDSZEREK: Elméleti alapok 2006.
RészletesebbenMatematika A2 vizsga mgeoldása június 4.
Matematika A vizsga mgeoldása 03. június.. (a (3 pont Definiálja az f(x, y függvény határértékét az (x 0, y 0 helyen! Megoldás: Legyen D R, f : D R. Legyen az f(x, y függvény értelmezve az (x 0, y 0 pont
RészletesebbenEnergiatételek - Példák
9. Előadás Húzott rúd potenciális energiája: Hooke-modell: σ = Eε Geom. hetséges Geometriai egyenlet: + geom. peremfeltételek: u εx = ε = x u(0) = 0 ul () = 0 du dx Energiatételek Példák = k l 0 pudx l
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1.(a) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 1.(a) Rugalmas hullámok Utolsó módosítás: 2012. szeptember 28. 1 A deformálható testek mozgása (1) A Helmholtz-féle kinematikai alaptétel: A deformálható test elegendően
RészletesebbenFeladatok az 5. hétre. Eredményekkel és teljesen kidolgozott megoldásokkal az 1,2,3.(a),(b),(c), 6.(a) feladatokra
Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és teljesen kidolgozott megoldásokkal az 1,,3.(a),(b),(), 6.(a) feladatokra 1. Oldjuk meg a következő kezdeti érték feladatot: y 1 =, y(0) = 3, 1 x y (0) = 1. Ha egy
RészletesebbenA Maxwellegyenletek. Elektromágneses térjellemz k: E( r, t) és H( r, t) térer sségek, D( r, t) elektromos eltolás és B( r, t) mágneses indukció.
A Maxwellegyenletek Elektromágneses térjellemz k: E( r, t) és H( r, t) térer sségek, D( r, t) elektromos eltolás és B( r, t) mágneses indukció. Milyen általános, a konkrét szituációtól (pl. közeg anyagi
RészletesebbenSzabadsugár. A fenti feltételekkel a folyadék áramlását leíró mozgásegyenlet és a kontinuitási egyenlet az alábbi egyszerű alakú: (1) .
Szabadsugár Tekintsük az alábbi ábrán látható b magasságú résből kiáramló U sebességű sugarat. A résből kiáramló és a függőleges fal melletti térben lévő foladék azonos. A rajz síkjára merőleges iránban
Részletesebbena terjedés és a zavar irányának viszonya szerint:
TÓTH A.: Hullámok (összefoglaló) Hullámtani összefoglaló A hullám fogalma és leírása A hullám valamilyen (mehanikai, elektromágneses, termikus, stb.) zavar térbeli tovaterjedése. Terjedésének mehanizmusa
RészletesebbenFűtési rendszerek hidraulikai méretezése. Baumann Mihály adjunktus Lenkovics László tanársegéd PTE MIK Gépészmérnök Tanszék
Fűtési rendszerek hidraulikai méretezése Baumann Mihály adjunktus Lenkovics László tanársegéd PTE MIK Gépészmérnök Tanszék Hidraulikai méretezés lépései 1. A hálózat kialakítása, alaprajzok, függőleges
RészletesebbenMolekulák mozgásban a kémiai kinetika a környezetben
Energiatartalék Molekulák mozgásban a kémiai kinetika a környezetben A termodinamika és a kinetika A termodinamika a lehetőség θ θ θ G = H T S A kinetika a valóság: 1. A fizikai rész: - a reaktánsoknak
RészletesebbenLemez- és gerendaalapok méretezése
Lemez- és gerendaalapok méretezése Az alapmerevség hatása az alap hajlékony merev a talpfeszültség egyenletes széleken nagyobb a süllyedés teknıszerő egyenletes Terhelés hatása hajlékony alapok esetén
RészletesebbenRugalmasságtan. Műszaki Mechanikai Intézet Miskolci Egyetem 2015
Rugalmasságtan Műszaki Mechanikai Intézet attila.baksa@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem 2015 Egyenletek a hengerkoordináta-rendszerben (HKR) SP = OQ = r z QP = z e r = cos ϕ e x + sin ϕ e y e ϕ = sin ϕ
RészletesebbenMECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája
Egészségügyi mérnökképzés MECHNIK I. rész: Szilárd testek mechanikája készítette: Németh Róbert Igénybevételek térben I. z alapelv ugyanaz, mint síkban: a keresztmetszet egyik oldalán levő szerkezetrészre
Részletesebben2. mérés Áramlási veszteségek mérése
. mérés Áramlási veszteségek mérése A mérésről készült rövid videó az itt látható QR-kód segítségével: vagy az alábbi linken érhető el: http://www.uni-miskolc.hu/gepelemek/tantargyaink/00b_gepeszmernoki_alapismeretek/.meres.mp4
Részletesebben= e i1 e ik e j 1. tenzorok. A k = l = 0 speciális esetben e az R egységeleme. A. e q 1...q s. = e j 1...j l q 1...q s
3. TENZORANALÍZIS Legyen V egy n-dimenziós vektortér, V a duális tere, T (k,l) V = V V V V a (k, l)-típusú tenzorok tere. Megállapodás szerint T (0,0) V = R (általában az alaptest). Ha e 1,..., e n V egy
RészletesebbenHidraulika. 1.előadás A hidraulika alapjai. Szilágyi Attila, NYE, 2018.
Hidraulika 1.előadás A hidraulika alapjai Szilágyi Attila, NYE, 018. Folyadékok mechanikája Ideális folyadék: homogén, súrlódásmentes, kitölti a rendelkezésre álló teret, nincs nyírófeszültség. Folyadékok
RészletesebbenTranszportfolyamatok. összefoglalás, általánosítás Onsager egyenlet I V J V. (m/s) áramvonal. turbulens áramlás = kaotikusan gomolygó áramlás
1 Transzportfolyamatok Térfogattranszport () - alapfogalmak térfogattranszport () Hagen Poiseuille-törény (elektromos) töltéstranszport (elektr. áram) Ohm-törény anyagtranszport (diffúzió) ick 1. törénye
Részletesebbendifferenciálegyenletek
Állandó együtthatójú lineáris homogén differenciálegyenletek L[y] = y (n) + a 1y (n 1) + + a ny = 0 a i R (1) a valós, állandó együtthatójú lineáris homogén n-ed rendű differenciálegyenlet Megoldását y
RészletesebbenPélda: Háromszög síkidom másodrendű nyomatékainak számítása
Példa: Háromszög síkidom másodrendű nyomatékainak számítása Készítette: Dr. Kossa Attila kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék. február 6. Határozzuk meg az alábbi ábrán látható derékszögű háromszög
Részletesebben1. ábra. 24B-19 feladat
. gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,
RészletesebbenModellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet
Modellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet Ha hibát elírást találsz kérlek jelezd: sellei_m@hotmail.com A fríss/javított változat elérhet : people.inf.elte.hu/semsaai/modalg/ 2.ZH Számonkérés: 3.EA-tól(DE-ek)
RészletesebbenKirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)
3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)
RészletesebbenAz arkhimédészi csőfelületről
Az arkhimédészi csőfelületről Az előző dolgozatban melynek címe: Csaarokról és rokon témákról elkezdtük a csaaros témakör körüljárását. Most folytatjuk a címbeli témáal. A felület definíciója [ 1 ] szerint:
RészletesebbenKeresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása
BUDAPEST MŰSZAK ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNY EGYETEM Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása Segédlet a Szilárdságtan c tárgy házi feladatához Készítette: Lehotzky Dávid Budapest, 205 február 28 ábra
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT VIRÁG DÁVID
SZAKDOLGOZAT VIRÁG DÁVID 2010 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Áramlástan Tanszék SZÁRNY KÖRÜLI TURBULENS ÁRAMLÁS NUMERIKUS SZIMULÁCIÓJA NYÍLT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVERREL VIRÁG
RészletesebbenBevezetés az elméleti zikába
Bevezetés az elméleti zikába egyetemi jegyzet Merev test mozgása Lázár Zsolt, Lázár József Babe³Bolyai Tudományegyetem Fizika Kar 011 TARTALOMJEGYZÉK 0.1. Alapfogalmak,jelölések............................
RészletesebbenSerret-Frenet képletek
Serret-Frenet képletek Vizsgáljuk meg az e n normális- és e b binormális egységvektorok változását. e n = αe t + βe n + γe b, e t e n e n = 1 e n e n = 0 β = 0 e n e t = e n e t illetve a α = 1/R. Ugyanakkor
RészletesebbenA brachistochron probléma megoldása
A brachistochron probléma megoldása Adott a függőleges síkban két nem egy függőleges egyenesen fekvő P 0 és P 1 pont, amelyek közül a P 1 fekszik alacsonyabban. Azt a kérdést fogjuk vizsgálni. hogy van-e
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
RészletesebbenA +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
Részletesebbenegyenletesen, és c olyan színű golyót teszünk az urnába, amilyen színűt húztunk. Bizonyítsuk
Valószínűségszámítás 8. feladatsor 2015. november 26. 1. Bizonyítsuk be, hogy az alábbi folyamatok mindegyike martingál. a S n, Sn 2 n, Y n = t n 1+ 1 t 2 Sn, t Fn = σ S 1,..., S n, 0 < t < 1 rögzített,
Részletesebben2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések
. REZGÉSEK.1. Harmonikus rezgések: Harmonikus erő: F = D x D m ẍ= D x (ezt a mechanikai rendszert lineáris harmonikus oszcillátornak nevezik) (Oszcillátor körfrekvenciája) ẍ x= Másodrendű konstansegyütthatós
RészletesebbenAlkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,
RészletesebbenAtomenergetikai alapismeretek
Atomenergetikai alapismeretek 2. előadás Dr. Szieberth Máté Dr. Sükösd Csaba előadásanyagának felhasználásával Négyfaktor formula (végtelen kiterjedésű n-sokszorozó közeg) n Maghasadás (gyors neutronok)
RészletesebbenGyakorlati példák Dr. Gönczi Dávid
Szilárdságtani számítások Gyakorlati példák Dr. Gönczi Dávid I. Bevezető ismeretek I.1 Definíciók I.2 Tenzoralgebrai alapismeretek I.3 Bevezetés az indexes jelölésmódba I.4 A lineáris rugalmasságtan általános
RészletesebbenMODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ
Mechatronika = Mechanikai elemek+ elektromechanikai átalakítók+ villamos rendszerek+ számítógép elemek integrációja Eszközök, rendszerek, gépek és szerkezetek felügyeletére, vezérlésére (manapság miniatürizált)
RészletesebbenHálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén. Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata
Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata Egyenáramú hálózatok vizsgálata ellenállások, generátorok, belső ellenállások
RészletesebbenFolyami hidrodinamikai modellezés
Folyami hidrodinamikai modellezés Dr. Krámer Tamás egyetemi docens BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Numerikus modellezés 0D 1D 2D 3D Alacsony Kézi számítások Részletesség és pontosság Bonyolultság
RészletesebbenÁramlástan kidolgozott 2016
Áramlástan kidolgozott 2016 1) Ismertesse a lokális és konvektív gyorsulás fizikai jelentését, matematikai leírását, továbbá Navier-Stokes egyenletet! 2) Írja fel a kontinuitási egyenletet! Hogyan egyszerűsödik
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenDifferenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.
Differenciálegyenletek numerikus integrálása 2018. április 9. Differenciálegyenletek Olyan egyenletek, ahol a megoldást függvény alakjában keressük az egyenletben a függvény és deriváltjai szerepelnek
RészletesebbenÖsszeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens
Az R 3 tér geometriája Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. 1 Vektorok Vektor: irányított szakasz Jel.: a, a, a, AB, Jellemzői: irány, hosszúság, (abszolút érték) jel.: a Speciális
RészletesebbenBME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (112A) Név: 1 Műszaki Mechanikai Tanszék január 11. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3
BME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (2A) Név: Műszaki Mechanikai Tanszék 2. január. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3. feladat (2 pont) A vázolt befogott tartót a p intenzitású megoszló erőrendszer, az F
RészletesebbenTranszportfolyamatok
ranszportfolyamatok (transzport = szállítás, fuvarozás) Jelentősége: élőlények anyagcsere pl. légzés, vérkeringés, sejtek közötti és sejten belüli anyagáramlás Korábban szerzett felhasználható ismeretek:
RészletesebbenVIZSGA ÍRÁSBELI FELADATSOR
NINCS TESZT, PÉLDASOR (150 perc) BMEGEÁTAM01, -AM11 (Zalagegerszegi BSc képzések) ÁRAMLÁSTAN I. Mechatronikai mérnök BSc képzés (ea.: Dr. Suda J.M.) VIZSGA ÍRÁSBELI FELADATSOR EREDMÉNYHIRDETÉS és SZÓBELI:
RészletesebbenA talajok összenyomódásának vizsgálata
A talajok összenyomódásának vizsgálata Amit már tudni kellene Összenyomódás Konszolidáció Normálisan konszolidált talaj Túlkonszolidált talaj Túlkonszolidáltsági arányszám,ocr Konszolidáció az az időben
RészletesebbenA mérési eredmény megadása
A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk meg: a determinisztikus és a véletlenszerű
RészletesebbenElöntés számítás. h( x, y, t) p(x, y,t) ... + + = 0 (2) dt dx dx. dh dp dq. pq h. + - gh dy. d_ dy. q 2 1 2 + - gh h 2
Elöntés számítás Előzmények Jelen tervfejezet a havaria terv" készítéséhez kíván segítséget nyújtani. Az elöntés számítás célja bemutatni a mobil gát hirtelen robbanásszerű tönkremeneteléből származó elöntési
RészletesebbenKinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek
Kinematika 2014. szeptember 28. 1. Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek 1.1. Vonatkoztatási rendszerek A test mozgásának leírása kezdetén ki kell választani azt a viszonyítási rendszert, amelyből
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a
RészletesebbenModern Fizika Labor. 2. Az elemi töltés meghatározása. Fizika BSc. A mérés dátuma: nov. 29. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. nov. 29. A mérés száma és címe: 2. Az elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 11. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenGeometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy. kényszerek. 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső
Kényszerek Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy kényszerek. Példák: 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső felületén mozog. Kényszerek Geometriai vagy
RészletesebbenMechanika I-II. Példatár
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Mechanika Tanszék Mechanika I-II. Példatár 2012. május 24. Előszó A példatár célja, hogy támogassa a mechanika I. és mechanika II. tárgy oktatását
RészletesebbenLNM folytonos Az interpoláció Lagrange interpoláció. Lineáris algebra numerikus módszerei
Legkisebb négyzetek módszere, folytonos eset Folytonos eset Legyen f C[a, b]és h(x) = a 1 φ 1 (x) + a 2 φ 2 (x) +... + a n φ n (x). Ekkor tehát az n 2 F (a 1,..., a n ) = f a i φ i = = b a i=1 f (x) 2
RészletesebbenDifferenciál egyenletek (rövid áttekintés)
Differeniál egyenletek (rövid áttekintés) Differeniálegyenlet: olyan matematikai egyenlet, amely egy vagy több változós ismeretlen függvény és deriváltjai közötti kasolatot írja le. Fontosabb tíusok: közönséges
RészletesebbenVektorok és koordinátageometria
Vektorok és koordinátageometria Vektorral kapcsolatos alapfogalmak http://zanza.tv/matematika/geometria/vektorok-bevezetese Definíció: Ha egy szakasz két végpontját megkülönböztetjük egymástól oly módon,
RészletesebbenFolyadékáramlás. Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006
14. Előadás Folyadékáramlás Kapcsolódó irodalom: Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 A biofizika alapjai (szerk. Rontó Györgyi,
RészletesebbenEgy mozgástani feladat
1 Egy mozgástani feladat Előző dolgozatunk melynek jele és címe: ED ~ Ismét az ellipszis egyenleteiről folytatásának tekinthető ez az írás. Leválasztottuk róla, mert bár szorosan kapcsolódnak, más a céljuk.
RészletesebbenSzökőkút - feladat. 1. ábra. A fotók forrása:
Szökőkút - feladat Nemrégen Gyulán jártunk, ahol sok szép szökőkutat láttunk. Az egyik különösen megtetszett, ezért elhatároztam, hogy megpróbálom elemi módon leírni a ízsugarak, illete az általuk leírt
RészletesebbenEgyszabadságfokú grejesztett csillapított lengõrendszer vizsgálata
Egyszabadságfokú grejesztett csillapított lengõrendszer vizsgálata Referencia egyenlet x D Α x Α x x 0 Α sin Ω t req t,t x t D Α t x t Α x t x 0 Α Sin Ω t Α x t D Α x t x t Α Sin t Ω x 0 Homogén rész megoldása
RészletesebbenEgyenes és sík. Wettl Ferenc szeptember 29. Wettl Ferenc () Egyenes és sík szeptember / 15
Egyenes és sík Wettl Ferenc 2006. szeptember 29. Wettl Ferenc () Egyenes és sík 2006. szeptember 29. 1 / 15 Tartalom 1 Egyenes és szakasz Egyenes Szakasz Egyenesvonalú egyenletes mozgás Egyenes és pont
Részletesebben5. fejezet. Differenciálegyenletek
5. fejezet Differenciálegyenletek 5.. Differenciálegyenletek 5... Szeparábilis differenciálegyenletek 5.. Oldjuk meg az alábbi differenciálegyenleteket, és ábrázoljunk néhány megoldást. a) y = x. b) y
Részletesebbenl 1 Adott: a 3 merev fogaskerékből álló, szabad rezgést végző rezgőrendszer. Adott továbbá
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETE ALKALAZOTT ECHANIKA TANSZÉK ECHANIKA-REZGÉSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Fehér Lajos tsz mérnök; Tarnai Gábor mérnök tanár; olnár Zoltán egy adj r Nagy Zoltán egy adj) Több szabadságfokú
Részletesebben