Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása
|
|
- Dóra Bognár
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BUDAPEST MŰSZAK ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNY EGYETEM Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása Segédlet a Szilárdságtan c tárgy házi feladatához Készítette: Lehotzky Dávid Budapest, 205 február 28
2 ábra A vizsgált keresztmetszet a b h v d táblázat A keresztmetszet geometriai adatai mm-ben Feladat Az ábrán vázolt keresztmetszet vízszintes és függőleges súlyponti tengelyeire, valamint ezen tengelypárjára számolt mársodrendű nyomatékainak meghatározása 2 Súlypontra számolt főmásodrenű nyomatékok és másodrendű nyomatéki főirányok meghatározása 3 Számoljuk ki a zérustengelyre számított másodrendű nyomatékot, ha a keresztmetszetet egy, a vízszintes tengellyel β 5 szöget bezáró irányú M hajlító nyomaték terheli /0 oldal
3 2 ábra Részkeresztmetszetekre bontás Megoldás Súlypont meghatározása A feladat megoldásához a vizsgált keresztmetszetet célszerű részekre bontani Egy lehetséges részkeresztmetszetekre osztás látható a 2 ábrán A továbbiakban ezt a felosztást alkalmazzuk Részkeresztmetszetek nagysága A 2 ábrán vázolt részkeresztmetszetek nagysága A a 2 00 mm 2, A 2 bh 2 6 mm2, A 3 A 2 6 mm 2 A kivonandó területeket negatív előjellel vettük figyelembe 2 Részkeresztmetszetek súlypontjai A 4 d2 π mm2, A 5 h2 2 8 mm2 A 2 ábrán a részkeresztmetszetek súlypontjait az oda mutató helyvektorok határozzák meg Ezen helyvektorok értéke az általunk felvett (y, z ) koordináta rendszerben: ys a/2 5 r S mm, z S a/2 5 ys2 a+h/3 333 r S2 mm, z S2 b/ ys3 a v h/3 867 r S3 mm, z S3 a v b/ ys4 h 4 r S4 mm, z S4 v +d/2 3 ys5 h/3 333 r S5 mm z S5 a h/ /0 oldal
4 3 ábra Az részkeresztmetszet 3 Súlypont kiszámítása A keresztmetszet súlypontjába mutató helyvektor az (y, z ) koordináta rendszerben: 5 ys i r S A ir Si z 5 S i A A r S +A 2 r S2 +A 3 r S3 +A 4 r S4 +A 5 r S i A +A 2 +A 3 +A 4 +A Súlypontra számított másodrendű nyomatékok meghatározása mm A keresztmetszet súlypontra számított másodrendű nyomatékait a 2 ábrán jelölt y és z tengelyekre és tengelypárra szeretnénk kiszámítani Ehhez a részkeresztmetszetek saját súlyponti tengelyeikre számított másodrendű nyomatékait kell először meghatározni, majd a Steiner-tétel segítségével ezeket átszámítani az y és z tengelyekre 2 Részkeresztmetszetek másodrendű nyomatékai y és z tengelyekre részkeresztmetszet Az részkeresztmetszetet a 3 ábra mutatja A részkeresztmetszet saját y és z súlyponti tengelyeire számított márodrendű nyomatékai: y a mm4, z y mm 4, yz 0 Az részkeresztmetszet S súlypontjából a teljes keresztmetszet S súlypontjába mutató helyvektor az (y, z ) koordináta rendszerben: r SS Y Z ys y S z S z S mm A Steiner-tétel alapján az részkeresztmetszet y tengelyre számított másodrendű nyomatéka z tengelyre számított másodrendű nyomatéka míg az (y, z) tengelypárra számított másodrendű nyomatéka,y y +A Z mm 4,,z z +A Y mm 4,,yz yz +A Y Z mm 4 3/0 oldal
5 2 részkeresztmetszet A 2 részkeresztmetszetet a 4 ábra mutatja A számítások hasonlóak, mint az részkeresztmetszet esetén A 2 részkeresztmetszet saját y 2 és z 2 súlyponti tengelyeire számított márodrendű nyomatékai: y2 b3 h mm4, z2 bh mm4, y2z 2 b2 h mm4 Az S 2 -ből S-be mutató helyvektor az (y 2, z 2 ) koordináta rendszerben: r Y2 ys y S2S S Z 2 z S z S2 549 mm A Steiner-tételt használva az 2 részkeresztmetszet y-ra és z-re számolt másodrendű nyomatékai: 2,y y2 +A 2 Z mm 4, 2,z z2 +A 2 Y mm 4, 2,yz y2z 2 +A 2 Y 2 Z mm 4 4 ábra A 2 részkeresztmetszet 5 ábra A 3 részkeresztmetszet 3 részkeresztmetszet A 3 részkeresztmetszetet az 5 ábra mutatja A számítások hasonlóak, mint a 2 részkeresztmetszet esetén, azonban a másodrendű nyomatékok ezúttal (-)-es szorzót kapnak A 3 részkeresztmetszet saját y 3 és z 3 súlyponti tengelyeire számított márodrendű nyomatékai: y3 b3 h mm4, z3 bh mm4, y3z 3 b2 h mm4 Az S 3 -ból S-be mutató helyvektor az (y 3, z 3 ) koordináta rendszerben: r Y3 ys y S3S S3 790 Z 3 z S z S3 267 mm A korábbiakhoz képest egy ( )-es szorzó van r S3S képletében Ez annak köszönhető, hogy y 3 és z 3 tengelyek ellentétes irányban mutatnak y és z tengelyekkel A Steiner-tételt használva a 3 részkeresztmetszet y-ra és z-re számolt másodrendű nyomatékai: 3,y y3 +A 3 Z mm 4, 3,z z3 +A 3 Y mm 4, 3,yz y3z 3 +A 3 Y 3 Z mm 4 Vegyük észre, hogy a Steiner tag A 3 -ban már tartalmazza a negatív előjelet! 4/0 oldal
6 4 részkeresztmetszet A 4 részkeresztmetszetet a 6 ábra mutatja A számítás a korábbiakhoz hasonló A 4 részkeresztmetszet saját y 4 és z 4 súlyponti tengelyeire számított márodrendű nyomatékai: y4 d4 π mm4, z4 y mm 4, y4z 4 0 Az S 4 -ből S-be mutató helyvektor az (y 4, z 4 ) koordináta rendszerben: r Y4 ys y S4S S4 Z 4 z S z S mm A Steiner-tételt használva az 4 részkeresztmetszet y-ra és z-re számolt másodrendű nyomatékai: 4,y y4 +A 4 Z mm 4, 4,z z4 +A 4 Y mm 4, 4,yz y4z 4 +A 4 Y 4 Z mm 4 6 ábra A 4 részkeresztmetszet 7 ábra Az 5 részkeresztmetszet 5 részkeresztmetszet Az 5 részkeresztmetszetet a 7 ábra mutatja Az 5 részkeresztmetszet saját y 5 és z 5 súlyponti tengelyeire számított márodrendű nyomatékai: y5 h mm4, z5 y5 7 mm 4, y5z 5 h mm4 Az S 5 -ből S-be mutató helyvektor az (y 5, z 5 ) koordináta rendszerben: r S5S Y5 Z 5 (ys y S5 ) z S z S mm Mivel y 5 és y tengelyek ellentétes irányban mutatnak, így a korábbiakhoz képest a megfelelő koordináta egy ( )-es szorzót kapott r S5S képletében A Steiner-tételt használva az 5 részkeresztmetszet y-ra és z-re számolt másodrendű nyomatékai: 5,y y5 +A 5 Z mm 4, 5,z z5 +A 5 Y mm 4, 5,yz y5z 5 +A 5 Y 5 Z mm 4 5/0 oldal
7 22 A teljes keresztmetszet másodrendű nyomatékai y és z tengelyekre Mivel a kiszámolt részmásodrendű nyomatékok ugyanarra a pontra vannak felírva és előjel helyesek, így a teljes keresztmetszet másodrendű nyomatékai egyszerű összegzéssel megkaphatók: yz y z 5 i,y,y + 2,y + 3,y + 4,y + 5,y mm 4, i 5 i,z,z + 2,z + 3,z + 4,z + 5,z mm 4, i 5 i,yz,yz + 2,yz + 3,yz + 4,yz + 5,yz mm 4 i Az eredmények segítségével felírható a keresztmetszet másodrendű nyomatéki mátrixa a súlyponti (y, z) koordináta rendszerben: y yz mm 4 () (y,z) yz z 3 Főmásodrendű nyomatékok és másodrendű nyomatéki főirányok meghatározása A rúd normál irányú feszültsége tiszta hajlítás esetén a Naiver-féle képlet segítségével adható meg Ha csak M η hajlító nyomaték működik a keresztmetszetben, amely η koordináta tengely körül forgat, akkor a normál irányú feszültség a σ x (ζ) M η η ζ (2) képlettel adható meg A képletben ζ a keresztmetszet síkjában az η koordináta tengelyre merőleges koordináta tt fontos megjegyezni, hogy ez a képlet csak akkor érvényes, ha η főmásodrendű nyomaték, vagyis az ηζ (η, ζ) tengelypárra számított másodrendű nyomaték zérus értékű Ekkor az η és ζ tengelyek irányait másodrendű nyomatéki főirányoknak nevezzük Mivel yz 0 így y és z nem főirányok A Navier képlet alkalmazásához tehát meg kell keresnünk η és ζ főirányokat Ezt mátrix sajátértékeinek és sajátvektorainak meghatározásával tehetjük meg A sajátérték számítás során olyan n vektor által kijelölt irányokat keresünk, amely irányokban az mátrixszal való szorzás valamilyen λ skalár értékkel való szorzással egyenértékű, vagyis az n λ n feladat össze tartozó n és λ megoldásait keressük A λ skalárt sajátértékének, míg n vektort sajátvektorának nevezzük Átrendezve az egyenletet azt kapjuk, hogy ( λe ) n 0 (3) Ha n 0 lenne, akkor semmilyen irányhoz sem jutnánk, így a fenti egyenletből következik, hogy det ( λe ) ( ) det y yz 0 λ yz z 0 y λ yz z λ yz 0 kell, hogy teljesüljön A determinánst kifejtve (a determináns számítását lásd a Mellékletben): y λ yz z λ ( y λ)( z λ) yz 2 λ 2 ( y + z ) λ+ y z yz 2 0 yz A másodfokú egyenletet megoldva a sajátértékekre kapjuk, hogy λ,2,2 ( ) { mm y + z ± ( y z ) yz mm 4 6/0 oldal
8 A sajátértékek adják és 2 főmásodrendű nyomatékokat A λ és λ 2 sajátértékekhez tartozó n és n 2 sajátvektorokat a (3) egyenletbe való visszahelyettesítéssel kaphatjuk meg A λ sajátérték visszahelyettesítésével y λ yz n 0 (4) yz z λ n 2 0 }{{} n A mátrix-vektor szorzást elvégezve (a mátrix szorzás műveleteit lásd a Mellékletben) két egyenletet kapunk: ( y λ ) n yz n 2 0, yz n +( z λ ) n 2 0 tt n vektor n és n 2 koordinátái ismeretlenek A fenti egyenletek azonban nem függetlenek egymástól, mivel det( λ E) 0 Ennek következtében a két ismeretlen koordináta közül az egyik tetszőlegesen megválasztható Legyen n, ekkor az első egyenletből kapjuk, hogy ezzel pedig n 2 y λ yz n y λ yz, n y λ yz A λ 2 sajátérték visszahelyettesítésével y λ 2 yz yz z λ 2 nnen hasonlóan a fentiekhez n 2 y λ 2 yz n2 n } {{ } n (5) Vegyük észre, hogy n és n 2 megválasztásával n és n 2 sajátvektorok hossza változtatható! A sajátvektorokat célszerű egységnyi hosszúra választani Ez n és n 2 vektorok normálásával tehető meg A normált sajátvektorok: m m n m 2 n n 0566, n 2 +n 2 n m2 m 2 n 2 m 22 n 2 n 2 2 +n 2 22 n2 n Az m és m 2 sajátvektorok jelölik ki ζ és η másodredű nyomatéki főtengelyeket (lásd a 8 ábrát) Ennek következtében az ezen tengelyekre számított másodrendű nyomatékok ζ és η 2 Vegyük észre, hogy (4) és (5) egyenletekben n és n 2 megválasztásától függően m és m 2 vektorok ellentétes irányúak is lehetnek Ezek az eredmények ugyanúgy helyesek 4 Zérustengelyre számított másodrendű nyomaték meghatározása A keresztmetszetet terhelő tetszőleges M hajlító nyomaték felbontható a főtengelyek koordináta rendszerében M η és M ζ koordinátákra (lásd a 8 ábrát) Feltételezve, hogy csupán M η hajlító nyomaték terheli a keresztmetszetet (lásd a 9 ábrát), a normál irányú feszültség (2) alapján számítható Feltételezve, hogy csupán M ζ hajlító nyomaték terheli a keresztmetszetet (lásd a 0 ábrát), a normál irányú feszültség σ x (η) M ζ ζ ( η) (6) alapján számítható tt η koordináta ( )-es szorzót kap, hiszen σ x negatív η koordináták esetén lesz pozitív Ha M η és M ζ együttesen terheli a keresztmetszetet, akkor az abban ébredő normál irányú feszültség (2) és (6) összege (szuperpozíciója) lesz, vagyis σ x (η, ζ) M η η ζ M ζ ζ η (7) 7/0 oldal
9 8 ábra A keresztmetszet másodrendű nyomatéki főirányai (kékkel jelölve) és a zérustengely (zölddel jelölve) A zérustengelyt a keresztmetszet azon pontjai alkotják, amelyekben a normál irányú feszültség zérus, vagyis ahol σ x (η, ζ) 0 A 8 ábra alapján ( ( ) ) m 22 M η M cos(α+δ +β) M cos atan +β 0650 M, valamint a (7) egyenletből a zérustengelyt a egyenes adja meg Az egyenes meredeksége a szöggel jellemezhető (lásd a 8 ábrát) m 2 M ζ M sin(α+δ +β) 0760 M, ζ M ζ η M η ζ η tan(α+β +δ) η ζ 093 η α atan ( tan(α+β +δ) ) η 0943 ζ 8/0 oldal
10 9 ábra Húzott (piros) és nyomott (zöld) keresztmetszetek M η hajlítónyomaték mellett 0 ábra Húzott (piros) és nyomott (zöld) keresztmetszetek M ζ hajlítónyomaték mellett Az eddigi számítások során használt () másodrendű nyomatéki mátrix az (y, z) koordináta rendszerben van értelmezve Ez a mátrix egy M transzformációs mátrix segítségével a főirányok (η, ζ) koordináta rendszerében is felírható: (η,ζ) M ahol M mátrix az (y, z) koordináta rendszer és az m 2 és m főirányok által meghatározott (η, ζ) koordináta rendszer közötti transzformációt írja le és a következő alakban számítható: m2 m M m2 m m 22 m Mátrixok invezének számítása megtalálható a Mellékletben Az M mátrix invertálása azonban egyszerűsödik, mivel m és m 2 vektorok merőlegesek egymásra és ennek következtében M ortogonális mátrix, amire igaz, hogy M M T (vagyis M inverze megegyezik a transzponáltjával) Mivel pedig M szimmetrikus, így az m, m 2 sajátvektorai mindig merőlegesek egymásra A fentiek alapján tehát η ηζ ηζ ζ (y,z) M, mm 4, Vagyis azt kaptuk, hogy ηζ 0 Belátható, hogy ez tetszőleges keresztmetszetek esetén igaz ha m és m 2 az mátrix (y, z) koordináta rendszerben értelmezett normált sajátvektorai A fenti koordináta transzformáció általánosabban is felírható tetszőleges (η, ζ) és (η, ζ ) koordináta rendszerek között Ha veszünk egy tetszőleges r vektort az (η, ζ) koordináta rendszerben, akkor egy T transzformációs mátrix segítségével az r vektort fel tudjuk írni az e 2 és e, (η, ζ) koordináta rendszerben értelmezett egységvektorok által meghatározott (η, ζ ) koordináta rendszerben is: ahol T (η,ζ) r T (η,ζ ) e2 e r, (η,ζ) (η,ζ) e2 e e 22 e 2 A fenti transzformációt a másodrendű nyomatéki mátrixra alkalmazva kapjuk, hogy (η,ζ ) T (η,ζ) T (η,ζ) (η,ζ) A 8 ábra alapján a zérustengelyhez felvett (η, ζ ) koordináta rendszer az cos(α) 0982 sin(α) e 2, e sin(α) 090 cos(α) (η,ζ) (η,ζ) /0 oldal
11 egységvektorokkal adott a (η, ζ) koordináta rendszerben Mivel e és e 2 egységvektorok merőlegesek egymásra, így T T T ezzel pedig η η ζ η ζ mm 4 ζ (η,ζ ) Tehát a zérustengelyre számított másodrendű nyomaték Az (η,ζ ) η mm 4 mátrix az (y, z) koordináta rendszerben felírt transzformációs mátrixszal is meghatározható A 8 ábra alapján: ( ) m 22 δ atan α m 2 A zérustengelyhez felvett (η, ζ ) koordináta rendszer legyen ezúttal az cos(δ) 097 e 2 sin(δ) 0399 (y,z), e (y,z) sin(δ) cos(δ) egységvektorokkal adott az (y, z) koordináta rendszerben Ezek az egységvektorok ismét merőlegesek egymásra, így T T T cos(δ) sin(δ) y yz cos(δ) sin(δ) sin(δ) cos(δ) sin(δ) cos(δ) (η,ζ ) Melléklet (y,z) (y,z) (y,z) yz z mm es mátrixokkal végzett műveletek a a A 2 a 2 a 22 Transzponált: b b, B 2 b 2 b 22 A T a a 2 a 2 a 22 d, d d 2 Szorzás: a d A d +a 2 d 2 a 2 d +a 22 d 2 c c C A B 2 c 2 c 22 c a b +a 2 b 2, c 2 a b 2 +a 2 b 22 c 2 a 2 b +a 22 b 2, c a 2 b 2 +a 22 b 22 Determináns: det(a) a a 22 a 2 a 2 nverz: A det(a) adj ( A ) a a 22 a 2 a 2 a22 a 2 a 2 a 0/ 0 oldal
Példa keresztmetszet másodrendű nyomatékainak számítására
Példa keresztmetszet másodrendű nyomatékainak számítására Készítette: Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2011. február 22. Tekintsük az alábbi keresztmetszetet. 1. ábra. A vizsgált
RészletesebbenPélda: Háromszög síkidom másodrendű nyomatékainak számítása
Példa: Háromszög síkidom másodrendű nyomatékainak számítása Készítette: Dr. Kossa Attila kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék. február 6. Határozzuk meg az alábbi ábrán látható derékszögű háromszög
RészletesebbenMatematika (mesterképzés)
Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,
RészletesebbenBME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (112A) Név: 1 Műszaki Mechanikai Tanszék január 11. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3
BME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (2A) Név: Műszaki Mechanikai Tanszék 2. január. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3. feladat (2 pont) A vázolt befogott tartót a p intenzitású megoszló erőrendszer, az F
RészletesebbenSzámítógépes Grafika mintafeladatok
Számítógépes Grafika mintafeladatok Feladat: Forgassunk a 3D-s pontokat 45 fokkal a X tengely körül, majd nyújtsuk az eredményt minden koordinátájában kétszeresére az origóhoz képest, utána forgassunk
RészletesebbenPélda: Normálfeszültség eloszlása síkgörbe rúd esetén
Példa: Normálfeszültség eloszlása síkgörbe rúd esetén Készítette: Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2011. március 20. Az 1. ábrán vázolt síkgörbe rúd méretei és terhelése ismert.
Részletesebben7. gyakorlat megoldásai
7. gyakorlat megoldásai Komple számok, sajátértékek, sajátvektorok F1. Legyen z 1 = + i és z = 1 i. Számoljuk ki az alábbiakat: z 1 z 1 + z, z 1 z, z 1 z,, z 1, z 1. z M1. A szorzásnál használjuk, hogy
RészletesebbenSzámítógépes Grafika mintafeladatok
Számítógépes Grafika mintafeladatok Feladat: Forgassunk a 3D-s pontokat 45 fokkal a X tengely körül, majd nyújtsuk az eredményt minden koordinátájában kétszeresére az origóhoz képest, utána forgassunk
RészletesebbenKERESZTMETSZETI JELLEMZŐK
web-lap : www.hild.gor.hu DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár e-mail : deme.ferenc1@gmail.com STATIKA 50. KERESZTMETSZETI JELLEMZŐK A TARTÓK MÉRETEZÉSE SORÁN SZÁMOS ESETBEN SZÜKSÉGÜNK VAN OLYAN ADATOKRA,
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 10.
Matematikai geodéziai számítások 10. Hibaellipszis, talpponti görbe és közepes ponthiba Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 10.: Hibaellipszis, talpponti görbe és Dr. Bácsatyai, László
RészletesebbenA csoport. Statika ZH feladat. Határozza meg az erőrendszer nyomatékát a F pontra! a = 3 m b = 4 m c = 4 m
Stata ZH-1. 215. 1. 14. A csoport 1. feladat Határozza meg az erőrendszer nyomatéát a F pontra! a = 3 m b = 4 m c = 4 m F 1 = 5 N F 2 = 1 N M = 5 Nm M = + 4 + 3 4 F 1 = 2 = + 12 16 + 9 + 16 3 + 4 F 2 =
RészletesebbenVektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott
Vektorterek =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott 40. Alteret alkotnak-e a valós R 5 vektortérben a megadott részhalmazok? Ha igen, akkor hány dimenziósak? (a) L = { (x 1, x 2, x 3, x 4, x 5 ) x 1 = x 5,
RészletesebbenNavier-formula. Frissítve: Egyenes hajlítás
Navier-formula Akkor beszélünk egyenes hajlításról, ha a nyomatékvektor egybeesik valamelyik fő-másodrendű nyomatéki tengellyel. A hajlítást mindig súlyponti koordinátarendszerben értelmezzük. Ez még a
RészletesebbenMatematika A2 vizsga mgeoldása június 4.
Matematika A vizsga mgeoldása 03. június.. (a (3 pont Definiálja az f(x, y függvény határértékét az (x 0, y 0 helyen! Megoldás: Legyen D R, f : D R. Legyen az f(x, y függvény értelmezve az (x 0, y 0 pont
RészletesebbenAz igénybevételi ábrák témakörhöz az alábbi előjelszabályokat használjuk valamennyi feladat esetén.
Alkalmazott előjelszabályok Az igénybevételi ábrák témakörhöz az alábbi előjelszabályokat használjuk valamennyi feladat esetén. A kényszererők számításánál a következő a szabály: Az erők iránya a pozitív
RészletesebbenStatikailag határozatlan tartó vizsgálata
Statikailag határozatlan tartó vizsgálata Készítette: Hénap Gábor henapg@mm.bme.hu E E P MT A y F D E E d B MT p C x a b c Adatok: a = m, p = 1 N, b = 3 m, F = 5 N, c = 4 m, d = 5 mm. m A kés bbikekben
RészletesebbenMátrixok 2017 Mátrixok
2017 számtáblázatok" : számok rendezett halmaza, melyben a számok helye két paraméterrel van meghatározva. Például lineáris egyenletrendszer együtthatómátrixa 2 x 1 + 4 x 2 = 8 1 x 1 + 3 x 2 = 1 ( 2 4
RészletesebbenLineáris leképezések. 2. Lineáris-e az f : R 2 R 2 f(x, y) = (x + y, x 2 )
Lineáris leképezések 1 Lineáris-e az f : R 2 R 2 f(x, y = (3x + 2y, x y leképezés? A linearitáshoz ellen riznünk kell, hogy a leképzés additív és homogén Legyen x = (x 1, R 2, y = (y 1, y 2 R 2, c R Ekkor
RészletesebbenPélda: Csúsztatófeszültség-eloszlás számítása I-szelvényben
Példa: Csúsztatófeszültség-eloszlás számítása I-szelvényben Készítette: Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2011. március 14. Határozzuk meg a nyírásból adódó csúsztatófeszültség
RészletesebbenAz M A vektor tehát a három vektori szorzat előjelhelyes összege:
1. feladat Határozza meg a T i támadáspontú F i erőrendszer nyomatékát az A pontra. T 1 ( 3, 0, 5 ) T 1 ( 0, 4, 5 ) T 1 ( 3, 4, 2 ) F 1 = 0 i + 300 j + 0 k F 2 = 0 i 100 j 400 k F 3 = 100 i 100 j + 500
RészletesebbenGeometria II gyakorlatok
Geometria II gyakorlatok Kovács Zoltán Copyright c 2011 Last Revision Date: 2012. május 8. kovacsz@nyf.hu Technikai útmutató a jegyzet használatához A jegyzet képernyőbarát technikával készült, a megjelenés
RészletesebbenX = 0 B x = 0. M B = A y 6 = 0. B x = 0 A y = 1000 B y = 400
1. feladat Számítsuk ki a bejelölt rúderőket! Az erők N-ban, a hosszak m-ben, a nyomatékok Nm-ben értendők Első lépésként határozzuk meg a kényszererőket. Az S 1 rúderő számítása: Egyensúlyi egyenletek:
RészletesebbenY 10. S x. 1. ábra. A rúd keresztmetszete.
zilárdságtan mintafeladatok: tehetetlenségi tenzor meghatározása, a tehetetlenségi tenzor főtengelproblémájának megoldása két mintafeladaton keresztül Először is oldjuk meg a gakorlatokon is elhangzott
RészletesebbenFüggvények Megoldások
Függvények Megoldások ) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) x x b) x x + c) x ( x + ) b) Az x függvény
RészletesebbenÖsszeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens
Az R 3 tér geometriája Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. 1 Vektorok Vektor: irányított szakasz Jel.: a, a, a, AB, Jellemzői: irány, hosszúság, (abszolút érték) jel.: a Speciális
RészletesebbenI. Vektorok. Adott A (2; 5) és B ( - 3; 4) pontok. (ld. ábra) A két pont által meghatározott vektor:
I. Vektorok 1. Vektorok összege Általánosan: Az ábra alapján Adott: a(4; 1) és b(; 3) a + b (4 + ; 1 + 3) = (6; ) a(a 1 ; a ) és b(b 1 ; b ) a + b(a 1 + b 1 ; a + b ). Vektorok különbsége Általánosan:
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Tekintsük az alábbi szabályos hatszögben a következő vektorokat: a = AB és b = AF. Add meg az FO, DC, AO, AC, BE, FB, CE, DF vektorok koordinátáit az (a ; b ) koordinátarendszerben! Alkalmazzuk
RészletesebbenI. feladatsor. 9x x x 2 6x x 9x. 12x 9x2 3. 9x 2 + x. x(x + 3) 50 (d) f(x) = 8x + 4 x(x 2 25)
I. feladatsor () Határozza meg az alábbi függvények határozatlan integrálját: (a) f(x) = (b) f(x) = x + 4 9x + (c) f(x) = (d) f(x) = 6x + 5 5x + f(x) = (f) f(x) = x + x + 5 x 6x + (g) f(x) = (h) f(x) =
RészletesebbenSajátértékek és sajátvektorok. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István
Sajátértékek és sajátvektorok A fizika numerikus módszerei I. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István Lineáris transzformáció Vektorok lineáris transzformációja: általános esetben az x vektor iránya és nagysága
Részletesebben17. előadás: Vektorok a térben
17. előadás: Vektorok a térben Szabó Szilárd A vektor fogalma A mai előadásban n 1 tetszőleges egész szám lehet, de az egyszerűség kedvéért a képletek az n = 2 esetben szerepelnek. Vektorok: rendezett
Részletesebben1. Lineáris transzformáció
Lineáris transzformáció Lineáris transzformáció mátrixának felírása eg adott bázisban: Emlékeztető: Legen B = {u,, u n } eg tetszőleges bázisa az R n -nek, Eg tetszőleges v R n vektor egértelműen felírható
RészletesebbenKvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla
Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, 0. október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Az előadáshoz ajánlott jegyzet: Szabó László: Bevezetés a lineáris algebrába, Polygon Kiadó, Szeged,
RészletesebbenSegédlet: Kihajlás. Készítette: Dr. Kossa Attila BME, Műszaki Mechanikai Tanszék május 15.
Segédlet: Kihajlás Készítette: Dr. Kossa ttila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2012. május 15. Jelen segédlet célja tömören összefoglalni a hosszú nyomott rudak kihajlásra történő ellenőrzését.
RészletesebbenVIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja
VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag 2019. március 21. Mátrix rangja 1. Számítsuk ki az alábbi mátrixok rangját! (d) 1 1 2 2 4 5 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 0 1 1 2 1 0 1 1 1 1 2 3 1 3
RészletesebbenSegédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával
Segédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 212. október 16. Frissítve: 215. január
RészletesebbenMECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája
Egészségügyi mérnökképzés MECHNIK I. rész: Szilárd testek mechanikája készítette: Németh Róbert Igénybevételek térben I. z alapelv ugyanaz, mint síkban: a keresztmetszet egyik oldalán levő szerkezetrészre
RészletesebbenSaj at ert ek-probl em ak febru ar 26.
Sajátérték-problémák 2018. február 26. Az alapfeladat Adott a következő egyenlet: Av = λv, (1) ahol A egy ismert mátrix v ismeretlen, nem zérus vektor λ ismeretlen szám Azok a v, λ kombinációk, amikre
RészletesebbenKlár Gergely 2010/2011. tavaszi félév
Számítógépes Grafika Klár Gergely tremere@elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2010/2011. tavaszi félév Tartalom Pont 1 Pont 2 3 4 5 Tartalom Pont Descartes-koordináták Homogén koordináták
RészletesebbenO ( 0, 0, 0 ) A ( 4, 0, 0 ) B ( 4, 3, 0 ) C ( 0, 3, 0 ) D ( 4, 0, 5 ) E ( 4, 3, 5 ) F ( 0, 3, 5 ) G ( 0, 0, 5 )
1. feladat Írjuk föl a következő vektorokat! AC, BF, BG, DF, BD, AG, GB Írjuk föl ezen vektorok egységvektorát is! a=3 m b= 4 m c= m Írjuk föl az egyes pontok koordinátáit: O ( 0, 0, 0 ) A ( 4, 0, 0 )
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Trigonometria II.
Trigonometria II. A tetszőleges nagyságú szögek szögfüggvényeit koordináta rendszerben egységhosszúságú forgásvektor segítségével definiáljuk. DEFINÍCIÓ: (Vektor irányszöge) Egy vektor irányszögén értjük
RészletesebbenSzinguláris érték felbontás Singular Value Decomposition
Szinguláris érték felbontás Singular Value Decomposition Borbély Gábor 7. április... Tétel (teljes SVD. Legyen A C m n mátrix (valósra is jó, ekkor léteznek U C m m és V C n n unitér mátrixok (valósban
RészletesebbenTömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások
2. gyakorlat 1. Feladatok a kinematika tárgyköréből Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 1.1. Feladat: Mekkora az átlagsebessége annak pontnak, amely mozgásának első szakaszában v 1 sebességgel
Részletesebben1.1. Vektorok és operátorok mátrix formában
1. Reprezentáció elmélet 1.1. Vektorok és operátorok mátrix formában A vektorok és az operátorok mátrixok formájában is felírhatók. A végtelen dimenziós ket vektoroknak végtelen sok sort tartalmazó oszlopmátrix
RészletesebbenGeometria II gyakorlatok
Geometria II gyakorlatok Kovács Zoltán Copyright c 2011 Last Revision Date: 2011. november 29. kovacsz@nyf.hu Technikai útmutató a jegyzet használatához A jegyzet képernyőbarát technikával készült, a megjelenés
RészletesebbenGBN304G Alkalmazott kartográfia II. gyakorlat
GBN304G Alkalmazott kartográfia II. gyakorlat TEREPI FELMÉRÉSI FELADATOK Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan Földtudományi BSc (Geográfus, Földrajz
RészletesebbenVektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek
a Matematika mérnököknek I. című tárgyhoz Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek Vektorok A rendezett valós számpárokat kétdimenziós valós vektoroknak nevezzük. Jelölésükre latin kisbetűket használunk.
RészletesebbenFizika 1i, 2018 őszi félév, 1. gyakorlat
Fizika i, 08 őszi félév,. gyakorlat Szükséges előismeretek: vektorok, műveletek vektorokkal (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás, skaláris szorzat és vektoriális szorzat, abszolút érték), vektorok
RészletesebbenDeterminánsok. A determináns fogalma olyan algebrai segédeszköz, amellyel. szolgáltat az előbbi kérdésekre, bár ez nem mindig hatékony.
Determinánsok A determináns fogalma olyan algebrai segédeszköz, amellyel jól jellemezhető a mátrixok invertálhatósága, a mátrix rangja. Segítségével lineáris egyenletrendszerek megoldhatósága dönthető
RészletesebbenElső zárthelyi dolgozat megoldásai biomatematikából * A verzió
Első zárthelyi dolgozat megoldásai biomatematikából * A verzió Elméleti kérdések: E. Mikor nevezünk egy gráfot gyengén és mikor erősen összefüggőnek? Adjon példát gyengén összefüggő de erősen nem összefüggő
RészletesebbenFrissítve: 2015.04.29. Feszültség- és alakváltozási állapot. 1. példa: Írjuk fel az adott kockához tartozó feszültségtenzort!
1. példa: Írjuk fel az adott kockához tartozó feszültségtenzort! 1 / 20 2. példa: Rajzoljuk fel az adott feszültségtenzorhoz tartozó kockát! 2 / 20 3. példa: Feszültségvektor számítása. Egy alkatrész egy
Részletesebben1. A komplex számok ábrázolása
1. komplex számok ábrázolása Vektorok és helyvektorok. Ismétlés sík vektorai irányított szakaszok, de két vektor egyenlő, ha párhuzamosak, egyenlő hosszúak és irányúak. Így minden vektor kezdőpontja az
RészletesebbenTestek. 16. Legyen z = 3 + 4i, w = 3 + i. Végezzük el az alábbi. a) (2 4), Z 5, b) (1, 0, 0, 1, 1) (1, 1, 1, 1, 0), Z 5 2.
Vektorok. Melyek egyenlőek az alábbi vektorok közül? (a) (, 2, 0), (b) az (, 0, ) pontból a (2, 2, ) pontba mutató vektor, (c) ( 2,, ) ( 2,, 2), (d) [ 2 0 ], (e) 2. 0 2. Írjuk fel az x + y + 2z = 0 és
Részletesebben6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás
ZÉHENYI ITVÁN EGYETE GÉPZERKEZETTN É EHNIK TNZÉK 6. EHNIK-TTIK GYKORLT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya ulmann-szerkesztés Ritter-számítás 6.. Példa Egy létrát egy verembe letámasztunk
RészletesebbenFeladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás) y = 1 + 2(x 1). y = 2x 1.
Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás). Feladat. Írjuk fel az f() = függvény 0 = pontbeli érintőjének egyenletét! Az érintő egyenlete y
RészletesebbenEgy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása
1 Egy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra Itt az ( u, v, w ) tengelymetszeteivel adott S síkot látjuk, az Oxyz térbeli derékszögű koordináta -
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Határozd meg a szakasz hosszát, ha a végpontok koordinátái: A ( 1; ) és B (5; )! A szakasz hosszához számítsuk ki a két pont távolságát: d AB = AB = (5 ( 1)) + ( ) = 6 + 1 = 7 6,08.. Határozd
RészletesebbenMatematika szigorlat június 17. Neptun kód:
Név Matematika szigorlat 014. június 17. Neptun kód: 1.. 3. 4. 5. Elm. Fel. Össz. Oszt. Az eredményes szigorlat feltétele elméletből legalább 0 pont, feladatokból pedig legalább 30 pont elérése. A szigorlat
RészletesebbenTartószerkezetek I. (Vasbeton szilárdságtan)
Tartószerkezetek I. (Vasbeton szilárdságtan) Szép János 2012.10.11. Vasbeton külpontos nyomása Az eső ágú σ-ε diagram miatt elvileg minden egyes esethez külön kell meghatározni a szélső szál összenyomódását.
RészletesebbenDiszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.
1 Diszkrét matematika I, 12 előadás Dr Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@infnymehu http://infnymehu/ takach 2005 november 30 Vektorok Definíció Egy tetszőleges n pozitív egész számra n-komponensű
RészletesebbenLINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40
LINEÁRIS ALGEBRA matematika alapszak SZTE Bolyai Intézet, 2016-17. őszi félév Euklideszi terek Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40 Euklideszi tér Emlékeztető: A standard belső szorzás és standard
RészletesebbenA síkbeli Statika egyensúlyi egyenleteiről
1 A síkbeli Statika egyensúlyi egyenleteiről Statikai tanulmányaink egyik mérföldköve az egyensúlyi egyenletek belátása és sikeres alkalmazása. Most egy erre vonatkozó lehetséges tanulási / tanítási útvonalat
Részletesebben1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)
Matematika A2c gyakorlat Vegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 2017/18 ősz 1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás) 1. Valós vektorterek-e a következő
RészletesebbenHÁZI FELADATOK. 2. félév. 1. konferencia Komplex számok
Figyelem! A feladatok megoldása legyen áttekinthet és részletes, de férjen el az arra szánt helyen! Ha valamelyik HÁZI FELADATOK. félév. konferencia Komple számok Értékelés:. egység: önálló feladatmegoldás
Részletesebben5 1 6 (2x3 + 4) 7. 4 ( ctg(4x + 2)) + c = 3 4 ctg(4x + 2) + c ] 12 (2x6 + 9) 20 ln(5x4 + 17) + c ch(8x) 20 ln 5x c = 11
Bodó Beáta ISMÉTLÉS. ch(6 d.. 4.. 6. 7. 8. 9..... 4.. e (8 d ch (9 + 7 d ( + 4 6 d 7 8 + d sin (4 + d cos sin d 7 ( 6 + 9 4 d INTEGRÁLSZÁMÍTÁS 7 6 sh(6 + c 8 e(8 + c 9 th(9 + 7 + c 6 ( + 4 7 + c = 7 4
Részletesebben1. feladatsor Komplex számok
. feladatsor Komplex számok.. Feladat. Kanonikus alakban számolva határozzuk meg az alábbi műveletek eredményét. (a) i 0 ; i 8 ; (b) + 4i; 3 i (c) ( + 5i)( 6i); (d) i 3+i ; (e) 3i ; (f) ( +3i)(8+i) ( 4
RészletesebbenBudapesti Műszaki Főiskola, Neumann János Informatikai Kar. Vektorok. Fodor János
Budapesti Műszaki Főiskola, Neumann János Informatikai Kar Lineáris algebra 1. témakör Vektorok Fodor János Copyright c Fodor@bmf.hu Last Revision Date: 2006. szeptember 11. Version 1.1 Table of Contents
Részletesebben5. előadás. Skaláris szorzás
5. előadás Skaláris szorzás Bevezetés Két vektor hajlásszöge: a vektorokkal párhuzamos és egyirányú, egy pontból induló félegyenesek konvex szöge. φ Bevezetés Definíció: Két vektor skaláris szorzata abszolút
RészletesebbenHajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel
Hajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel Segédlet az A végeselem módszer alapjai tárgy 4. laborgyakorlatához http://www.mm.bme.hu/~kossa/vemalap4.pdf Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu)
RészletesebbenA Hamilton-Jacobi-egyenlet
A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P
RészletesebbenLineáris leképezések (előadásvázlat, szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla
Lineáris leképezések (előadásvázlat, 2012. szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Ennek az előadásnak a megértéséhez a következő fogalmakat kell tudni: homogén lineáris egyenletrendszer és
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 8 VIII VEkTOROk 1 VEkTOR Vektoron irányított szakaszt értünk Jelölése: stb Vektorok hossza A vektor abszolút értéke az irányított szakasz hossza Ha a vektor hossza egységnyi akkor
Részletesebben3. Lokális approximáció elve, végeselem diszkretizáció egydimenziós feladatra
SZÉCHENYI ISÁN EGYEEM AAMAZO MECHANIA ANSZÉ 6. MECHANIA-ÉGESEEM MÓDSZER EŐADÁS (kidolgozta: Szüle eronika, eg. ts.) I. előadás. okális aroimáció elve, végeselem diszkretizáció egdimenziós feladatra.. Csomóonti
RészletesebbenI. VEKTOROK, MÁTRIXOK
217/18 1 félév I VEKTOROK, MÁTRIXOK I1 I2 Vektorok 1 A síkon derékszögű koordinátarendszerben minden v vektornak van vízszintes és van függőleges koordinátája, ezeket sorrendben v 1 és v 2 jelöli A v síkbeli
Részletesebbenλ 1 u 1 + λ 2 v 1 + λ 3 w 1 = 0 λ 1 u 2 + λ 2 v 2 + λ 3 w 2 = 0 λ 1 u 3 + λ 2 v 3 + λ 3 w 3 = 0
Vektorok a térben Egy (v 1,v 2,v 3 ) valós számokból álló hármast vektornak nevezzünk a térben (R 3 -ban). Használni fogjuk a v = (v 1,v 2,v 3 ) jelölést. A v 1,v 2,v 3 -at a v vektor komponenseinek nevezzük.
RészletesebbenEllipszis perspektivikus képe 2. rész
1 Ellipszis perspektivikus képe 2. rész Dolgozatunk 1. részében nem mentünk tovább a matematikai kifejtésben. Ezzel mintegy felhagytunk a belső összefüggések feltárásával. A jelen 2. részben megkíséreljük
RészletesebbenGauss-eliminációval, Cholesky felbontás, QR felbontás
Közelítő és szimbolikus számítások 4. gyakorlat Mátrix invertálás Gauss-eliminációval, Cholesky felbontás, QR felbontás Készítette: Gelle Kitti Csendes Tibor Somogyi Viktor London András Deák Gábor jegyzetei
Részletesebben2018/2019. Matematika 10.K
Egész éves dolgozat szükséges felszerelés: toll, ceruza, radír, vonalzó, körző, számológép, függvénytáblázat 2 órás, 4 jegyet ér 2019. május 27-31. héten Aki hiányzik, a következő héten írja meg, e nélkül
Részletesebben1. Határozzuk meg, hogy mikor egyenlő egymással a következő két mátrix: ; B = 8 7 2, 5 1. Számítsuk ki az A + B, A B, 3A, B mátrixokat!
. Mátrixok. Határozzuk meg, hogy mikor egyenlő egymással a következő két mátrix: [ ] [ ] π a A = ; B = 8 7, 5 x. 7, 5 ln y. Legyen 4 A = 4 ; B = 5 5 Számítsuk ki az A + B, A B, A, B mátrixokat!. Oldjuk
RészletesebbenFeladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz
Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Gazdasági matematika II tárgy gyakorlataihoz a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottnak tekintjük a nehezebb
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
RészletesebbenOptika gyakorlat 2. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető
Optika gyakorlat. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető. példa: Fényterjedés planparalel lemezen keresztül A plánparalel lemezen történő fényterjedés hatására a fénysugár újta távolsággal
RészletesebbenHajder Levente 2017/2018. II. félév
Hajder Levente hajder@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2017/2018. II. félév Tartalom 1 2 3 Geometriai modellezés feladata A világunkat modellezni kell a térben. Valamilyen koordinátarendszer
RészletesebbenLineáris algebra mérnököknek
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Lineáris algebra mérnököknek BMETE93BG20 Vektorok 2019-09-10 MGFEA Wettl Ferenc ALGEBRA
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságudományi Egyetem
Szilárdságtan példatár Járműváz- és Könnyűszerkezetek Tanszék udapesti Műszaki és Gazdaságudományi Egyetem ii iii bstract Ez a példatár elsősorban a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Sc hallgatóinak
RészletesebbenTranszformáció a főtengelyekre és a nem főtengelyekre vonatkoztatott. Az ellipszis a sík azon pontjainak mértani helye, amelyeknek két adott pontól
Ellipsis.tex, February 9, 01 Az ellipszis Az ellipszis leírása Az ellipszis szerkesztése és tulajdonságai Az ellipszis kanonikus egyenlete A kör vetülete ellipszis Az ellipszis polárkoordinátás egyenlete
Részletesebben9. Trigonometria. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Tegye nagyság szerint növekvő sorrendbe az alábbi értékeket! Megoldás:
9. Trigonometria I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Tegye nagyság szerint növekvő sorrendbe az alábbi értékeket! x = cos 150 ; y = sin 5 ; z = tg ( 60 ) (A) z < x < y (B) x < y < z (C) y < x < z (D) z < y
RészletesebbenMateFIZIKA: Pörgés, forgás, csavarodás (Vektorok és axiálvektorok a fizikában)
MateFIZIKA: Pörgés, forgás, csavarodás (Vektorok és axiálvektorok a fizikában) Tasnádi Tamás 1 2015. április 17. 1 BME, Mat. Int., Analízis Tsz. Tartalom Vektorok és axiálvektorok Forgómozgás, pörgettyűk
RészletesebbenVektorok és koordinátageometria
Vektorok és koordinátageometria Vektorral kapcsolatos alapfogalmak http://zanza.tv/matematika/geometria/vektorok-bevezetese Definíció: Ha egy szakasz két végpontját megkülönböztetjük egymástól oly módon,
RészletesebbenDenavit-Hartenberg konvenció alkalmazása térbeli 3DoF nyílt kinematikai láncú hengerkoordinátás és gömbi koordinátás robotra
Budapesti M szaki És Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar M szaki Mechanikai Tanszék Denavit-Hartenberg konvenció alkalmazása térbeli 3DoF nyílt kinematikai láncú hengerkoordinátás és gömbi koordinátás
RészletesebbenTartalom. Nevezetes affin transzformációk. Valasek Gábor 2016/2017. tavaszi félév
Tartalom Motiváció Számítógépes Grafika Valasek Gábor valasek@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2016/2017. tavaszi félév Transzformációk Transzformációk általában Nevezetes affin
RészletesebbenDINAMIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév)
DINAMIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév) Dinamika Pontszám 1. A mechanikai mozgás fogalma (1) 2. Az anyagi pont pályája (1) 3. A mozgástörvény
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata
RészletesebbenMatematika A1a Analízis
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Matematika A1a Analízis BMETE90AX00 Vektorok StKis, EIC 2019-02-12 Wettl Ferenc ALGEBRA
RészletesebbenSzélsőérték feladatok megoldása
Szélsőérték feladatok megoldása A z = f (x,y) függvény lokális szélsőértékének meghatározása: A. Szükséges feltétel: f x (x,y) = 0 f y (x,y) = 0 egyenletrendszer megoldása, amire a továbbiakban az x =
RészletesebbenA KroneckerCapelli-tételb l következik, hogy egy Bx = 0 homogén lineáris egyenletrendszernek
10. gyakorlat Mátrixok sajátértékei és sajátvektorai Azt mondjuk, hogy az A M n mátrixnak a λ IR szám a sajátértéke, ha létezik olyan x IR n, x 0 vektor, amelyre Ax = λx. Ekkor az x vektort az A mátrix
RészletesebbenTranszformációk síkon, térben
Transzformációk síkon, térben Leképezés, transzformáció Leképezés: Ha egy A ponttér pontjaihoz egy másik B ponttér pontjait kölcsönösen egyértelműen rendeljük hozzá, akkor ezt a hozzárendelést leképezésnek
Részletesebben6. gyakorlat. Gelle Kitti. Csendes Tibor Somogyi Viktor. London András. jegyzetei alapján
Közelítő és szimbolikus számítások 6. gyakorlat Sajátérték, Gersgorin körök Készítette: Gelle Kitti Csendes Tibor Somogyi Viktor Vinkó Tamás London András Deák Gábor jegyzetei alapján . Mátrixok sajátértékei
RészletesebbenSzámítási feladatok a Számítógépi geometria órához
Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához Kovács Zoltán Copyright c 2012 Last Revision Date: 2012. október 15. kovacsz@nyf.hu Technikai útmutató a jegyzet használatához A jegyzet képernyőbarát
RészletesebbenHajder Levente 2018/2019. II. félév
Hajder Levente hajder@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2018/2019. II. félév Tartalom 1 2 3 4 5 Albrecht Dürer, 1525 Motiváció Tekintsünk minden pixelre úgy, mint egy kis ablakra
Részletesebben