Ellipszis perspektivikus képe 2. rész
|
|
- Bertalan Pataki
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 Ellipszis perspektivikus képe 2. rész Dolgozatunk 1. részében nem mentünk tovább a matematikai kifejtésben. Ezzel mintegy felhagytunk a belső összefüggések feltárásával. A jelen 2. részben megkíséreljük kihozni a témából, amit lehet, durva aránytévesztés nélkül. Az elvégzendő feladat: a kép - ellipszis jellemző adatainak számításos meghatározása. Ez történhet általában képletekkel, vagy konkrétan számszerűen. Kezdjük el, aztán meglátjuk, meddig jutunk el a felfedezésben! A kép - ellipszis egyenletének kanonikus alakra hozása Vizsgálatainkhoz az [ 1 ] munkát választottuk forrásként. A másodrendű görbék általános egyenlete az alábbi: ( 1 ) Ebből kanonikus alakhoz két koordináta - transzformációval juthatunk. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is! 1. ábra forrása: [ 1 ] Az I. transzformáció egy párhuzamos eltolás, a II. transzformáció egy forgatás lesz. Ekkor: innen: I. transzformáció ( 2 / 1 )
2 2 ( 2 ) Most ( 2 ) - t ( 1 ) - be helyettesítve: elvégezve a kijelölt műveleteket: ( 3 ) ( 4 ) majd ( 3 ) és ( 4 ) - gyel: ezt x és y hatványai szerint rendezve: ( 5 ) bevezetve az ( 6 ) rövidítő jelölést, ( 5 ) és ( 6 ) - tal: Ha azt akarjuk, hogy a másodrendű görbe egyenletéből x és y eltűnjön, akkor kell, hogy ( 7 ) szerint: ( 8 / 1 ) ( 8 / 2 ) ( 7 ) Utóbbiakat átrendezve: ( 8 / 2 ) ( 8 / 2 ) Ez egy lineáris egyenletrendszer az x 0, y 0 ismeretlenekre, amit a Cramer - szabállyal oldunk meg:
3 3 ( 9 ) Hasonlóképpen: ( 10 ) Az ( x 0, y 0 ) koordinátákkal bíró O pont az eltolt ( és elforgatott ) k. r. - ek új kezdőpont - ja, az eredeti Oxy k. r. - ben megadva, az 1. ábra szerint is. Az I. transzformáció után a másodrendű görbe egyenlete ( 7 ), ( 8 / 1 ), ( 8 / 2 ) - vel: ( 11 ) II. transzformáció Az O x y k. r. - ben a görbe egyenlete még így is írható, ( 11 ) alapján: ( 12 ) Annak érdekében, hogy ( 12 ) - ből eltüntethessük az x y tagot, forgassuk el az x, y tengelykeresztet O körül egy φ szöggel ld. 1. ábra! A forgatási transzformáció egyenleteit a 2. ábra alapján írjuk fel. Eszerint a sík egy P pontjára, a P indexet elhagyva, r = OP - vel: 2. ábra
4 4 ( 13 ) Hasonlóan: ( 14 ) A fordított transzformáció teljesen hasonló úton járva: ( 15 ) ( 16 ) Minthogy most a ( 12 ) - beli x, y - t akarjuk kifejezni x, y - vel, ezért a ( 15 ) és ( 16 ) képleteket alkalmazzuk. Vagyis ( 12 ), ( 15 ) és ( 16 ) - tal: ( 12 ) elvégezve a kijelölt műveleteket az összeadandókban: ( 17 ) utóbbiakat ( 17 ) - be helyettesítve:
5 5 ( 18 ) Új jelölésekkel: Most ( 18 ) és ( 19 ) - cel: ( 19 / 1 ) ( 19 / 2 ) ( 19 / 3 ) ( 20 ) Ha azt akarjuk, hogy ( 20 ) - ból eltűnjön az x y tag, akkor kell, hogy B * = 0 legyen, azaz ( 19 / 2 ) - vel is: ( 21 / 1 ) innen: ( 21 ) A ( 21 ) - ből ( 22 ) szerint számítható φ* szöggel elforgatott O x y k. r. - ben a másodrendű görbe egyenlete ( 20 ) és ( 21 / 1 ) szerint: ( 23 ) Feltéve, hogy ( 24 ) ami az ellipszis esetét jelenti, a képellipszis egyenlete ( 23 ) - ból: ( 25 )
6 6 ezt összehasonlítva az ellipszis kanonikus egyenletével, kapjuk, hogy az ellipszis a* és b* fél tengely - adataira fennáll, hogy ( 26 ) A ( 25 ), ( 26 ) képletek felírásánál feltettük, hogy ( 27 ) Megjegyezzük, hogy [ 1 ] szerint: ha A = C, akkor ( 21 ) - ben cos( 2φ ) = 0. Ugyaninnen: mivel B 0, 2φ 0 és π, így φ 0 és π / 2 között meghatározott. ( Itt φ = φ* veendő! ) Ekkor megeshet, hogy a féltengelyek hosszaira b* > a*, ami vállalható ld. 3. ábra! 3. ábra forrása: [ 1 ] A szög értéke, amely megadja az elforgatott x tengely hajlását, még más úton is meghatározható. ( 21 / 1 ) szerint: a megoldó - képlettel: ( 28 )
7 7 ( 29 ) [ 2 ] szerint az új / elforgatott x tengely m irányhatározóját a ( 28 ) képlet adja meg. Most térjünk rá A * és C * meghatározására! ( 19 / 1 ) és ( 19 / 3 ) - mal: ( 30 ) és ( 31 ) összeadásával: Majd képezve az A * C * ( B *) 2 szorzatot azt kapjuk, hogy ( 30 ) ( 31 ) ( 32 ) ( 33 ) A ( 32 ) és ( 33 ) kifejezések a k. r. elforgatása során változatlanok maradnak: ezek invariáns mennyiségek. Kiszámításukat itt nem részleteztük; ( 30 ) és ( 31 ) alapján végzett hosszú, de nem bonyolult számítással adódnak ezek az eredmények. A * és C * meghatározása A és C ismeretében ( 32 ) és ( 33 ) alapján pl. a következőképpen történhet: ( 34 ) a megoldó - képlettel: ( 35 ) Most ( 34 ) és ( 35 ) - tel: ( 36 )
8 8 ( 35 ) és ( 36 ) összehasonlításából adódik, hogy ( 37 ) Ez azt mutatja, hogy a A * és C * maximális és minimális értékei megegyeznek, ám nem ugyanazon tengelyhez tartozóan. A négyzetgyök előtti ugyanazon a felső előjelhez tartozó mennyiségeket véve, ( 35 ) és ( 36 ) - tal: ( 38 ) ( 39 ) A ( 38 ) és ( 39 ) képletek is megegyeznek a [ 2 ] - beli megfelelőikkel. Most ( 26 ), ( 38 ), ( 39 ) - cel: ( 40 ) hasonlóan: ( 41 ) A ( 40 ) és ( 41 ) képletekből leolvasható, hogy ( 35 ) és ( 36 ) gyökjele előtti alsó előjelhez tartozó választással: ( 42 ) ( 43 )
9 9 A kép - ellipszis f( x, y ) = 0 egyenletének felírása A talált képletek alkalmazásához elő kell állítanunk kép - ellipszisünk ( 1 ) alakú egyenletét, majd azonosítanunk kell a benne szereplő állandókat. Az 1. rész 4. és 5. képletével a kép - ellipszis egy pontjának koordinátái, a K indexet elhagyva: ( 44 ) ( 45 ) Most kifejezzük ( 44 ) - ból és ( 45 ) - ből a b sin( t ) mennyiséget: ( 46 ) hasonlóan: ( 47 ) Majd ( 46 ) és ( 47 ) jobb oldalainak egyenlővé tételével: egyszerűsítve és rendezve: ( 48 ) Ezután ( 47 ) és ( 48 ) - cal: ( 49 ) négyzetre emeléssel és összeadással, tekintettel a ( 50 )
10 10 azonosságra is, kapjuk, hogy: ( 51 ) Rendezve: kifejtve: ( 52 ) Az ( 1 ) szerinti kifejezésnek megfelelően az állandók ( 52 ) - ben: ( k1 ) ( k2 ) ( k3 ) ( k4 ) ( k5 ) ( k6 ) Most ( 9 ) és ( k ) - val: ( 53 ) Hasonlóképpen ( 10 ) és ( k ) - val:
11 11 ( 54 ) Majd ( 28 ) - hoz: ( 55 ) ( 56 ) most ( 28 ), ( 55 ), ( 56 ) - tal: ( 57 ) Ezután ( 6 ), ( k ), ( 53 ), ( 54 ) - gyel:
12 12 ( 58 ) Most ( 12 ) és ( 58 ) szerint: ( 59 ) Ezután ( 38 ) és ( 39 ) - hez: ( 60 ) ( 61 ) Most ( 38 ), ( 56 ), ( 60 ), ( 61 ) szerint: ( 62 ) majd ( 39 ), ( 56 ), ( 60 ), ( 61 ) szerint:. ( 63 )
13 13 Ezután ( 26 ), ( 59 ), ( 62 ) és ( 63 ) - mal: ( 64 ) ( 65 ) Ezzel képlet formájában meghatároztuk a kép - ellipszis minden fontos adatát, a bemenő adatok függvényében. A kanonikus alakú kép - ellipszis előállítása Ehhez az adatok az 1. részből: a = 2 m, b = 1 m ; X C = 10 m, Y C = 10 m, Z C = 10 m. ( A ) Ezekkel: ( p1 ) ( p2 ) ( p 3 ) Most ( 53 ), ( A ) és ( p2 ) - vel: ( E1 )
14 14 Majd ( 54 ), ( A ) és ( p2 ) - vel: ( E2 ) Ezután ( 57 ), ( A ) és ( p ) - vel: az ehhez tarozó szög visszakereséssel: ( E3 ) Majd ( 64 ) és ( 65 ) - tel: ( E4 ) ( E5 )
15 15 Az eredeti és a kanonikus alakra hozott kép - ellipszisek együttes ábrázolása A végrehajtott transzformációk együttes alkalmazásával a kép - ellipszis egyenlete az eredeti Oxy k. r. - ben, a ( 2 / 1 ), ( 13 ) és ( 14 ) képletek együttes alkalmazásával: ( 66 ) ( 67 ) Ezekkel a kép - ellipszis ( 68 ) kanonikus egyenlete így írható át: ( 69 ) Az ( E ) eredményeket ( 69 ) - be helyettesítve megkapjuk a keresett számszerű implicit függvénykapcsolatot, melyet a 4. ábrán ábrázoltunk, az új k. r. - rel együtt. = ábra Most idemásoljuk az előző dolgozatban kapott kép - ellipszist is 5. ábra.
16 16 5. ábra Majd egymásra rajzoltuk a két görbét, ugyanazon k. r. - ben 6. ábra. 6. ábra A 6. ábrán csak egy görbét látunk, mert a piros elfedi a feketét.
17 17 Hogy mindkettőt megrajzoltuk, az a jobb felső sarokban felírt egyenleteikből látható. Ez azt jelenti, hogy a két görbe egybeesik. Megjegyzések: M1. Az ( 52 ) egyenletből kiolvasható, hogy ~ hiszen ellenkező estben nem látnánk rá a tárgy - ellipszisre, mert azzal egy síkban lenne a vetítési centrum; ~ hiszen ellenkező esetben, mellett a C centrum a tárgy - ellipszis fölött körözne, így a vetítősugarak függőlegesek, azaz az OYZ képsíkkal pár - huzamosak lennének, vagyis egy X P = X C, Y P =Y C tárgypontról nem keletkezhetne vetület. M2. ( 21 ), ( k ) és ( A ) szerint: (! ) innen: 065 ( ) ez a korábban kapott ( E3 ) szerinti φ 1 * - gal ilyen összefüggésben áll: Látjuk, hogy a ( 21 ) képlettel való munka nem annyira egyértelmű, mint a ( 28 ) - cal való. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy valójában ( 70 ) Úgy tűnik, hogy valamilyen megállapodásra is szükség van / lehet a főtengelyek szögeinek egyértelművé tételéhez, vagy további számításokra. Ezeket elkerülendő inkább a ( 28 ) és ( 29 ) képleteket alkalmazzuk. M3. ( 28 ) és ( 29 ) - cel könnyen igazolható, hogy ( 71 ) vagyis hogy a főtengelyek egyenesei merőlegesek egymásra.
18 18 M4. Többször is utaltunk a 3. ábra furcsa állású ábrájára. Ez a furcsa állás azzal van ösz - szefüggésben, hogy az ún. főtengely - probléma megoldása tehát φ*, valamint a hozzá tartozó A *, C * meghatározása során egy szélsőérték - feladatot oldottunk meg. A me - chanikában pl. síkidomok másodrendű nyomatékainak tanulmányozásánál is találkoztunk ilyen problémával, a főtengelyek k. r. - ének és a fő másodrendű nyomatékok meghatáro - zása során. Szóval itt az ellipszis alakú síkidomnak az x tengelyre a legnagyobb a másodrendű nyomatéka. Az O centrumnak a keresztmetszet súlypontja felel meg. M5. A ( 27 ) képlet utáni idézet a példa megoldása után legalábbis véleményes. A főten - gelyek elhelyezkedésének részletes elemzésével a [ 3 ] mű is foglalkozik; innen vettük a 7. ábrát. 7. ábra forrása: [ 3 ] Itt x, y: a főtengelyek, melyek az x 1, y 1 tengely - rendszer α 0 szögű elforgatásával álltak elő. Az itteni jelölésekkel a ( 72 ) képlet érvényes. Ekkor a ( ) szerint: 065 Esetünkben A I x1, C I y1 > I x1, B I x1y1 > 0, így nálunk a 7. ábra első esete áll fenn. Viszont itt az x tengelyhez a minimális másodrendű nyomaték tartozik: I x = I min. Ez a 6. ábra szemléletének is megfelel. A ( 72 ) képlet jobb oldalán álló korlátozást jeleníti meg grafikusan a 8. ábra. 8. ábra forrása: [ 3 ]
19 19 Ugyanis [ 3 ] - ban így érvelnek: ~ ha akkor így ; ~ ha akkor így ~ ezek szerint elegendő az szögtartományt vizsgálni. ( A 8. ábrán helyett csak jel szerepel. ) M6. Az érdeklődő Olvasó figyelmébe ajánljuk, hogy nézzen utána az itt nem teljesen igazolt állításoknak; pl. azoknak, amelyek a ( 72 ) képlet után szerepelnek, az A, B és C mennyiségekre vonatkozóan. Erre szinte bármely szilárdságtannal foglakozó tankönyv alkalmas, így akár a kiváló [ 3 ] mű is. M7. A végén eszünkbe jutott, hogy talán érdekes lehet kiszámítani a kép - és a tárgy - ellipszis területének arányát: ( 73 ) Most ( 26 ) - tal: ( 74 ) majd ( 33 ) - mal: ( 75 ) ezután ( 74 ) és ( 75 ) - tel: ( 76 ) továbbá ( k ) - val: ( 77 ) így ( 59 ), ( 76 ) és ( 77 ) - tel:
20 20 ( 78 ) Most ( 73 ) és ( 78 ) - cal: tehát képletszerűen: ( 79 ) Számszerűen: ~ ( 79 ) és ( A ) - val: ( E6 / 1 ) ~ ( 73 ), ( E4 ), ( E5 ) és ( A ) - val: ( E6 / 2 ) Az ( E6 / 1 ) és ( E6 / 2 ) eredmények nagyfokú egyezése egyfajta ellenőrzést is adott képleteinkre. Ezek szerint a kép - ellipszis területe mintegy 1,5 % - kal nagyobb, mint a tárgy - ellipszisé. Érdekes fejlemény. Ahogyan az is, hogy ( 79 ) szerint k nem függ a - tól és X C - től, esetünkben.
21 21 Irodalom: [ 1 ] Rudolf Fueter: Analytische Geometrie der Ebene und des Raumes Springer Basel AG 1945., 136 ~ 142. o. [ 2 ] I. N. Bronstejn ~ K. A. Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv 2. kiadás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1963., 265. o. [ 3 ] I. A. Birger ~ R. R. Mavljutov: Szoprotyivlenyije matyerialov Moszkva, Nauka, 1986., 8. fejezet, 30. pont Sződliget, Összeállította: Galgóczi Gyula mérnöktanár
A főtengelyproblémához
1 A főtengelyproblémához Korábbi, az ellipszis perspektivikus ábrázolásával foglalkozó dolgozatainkban előkerült a másodrendű görbék kanonikus alakra hozása, majd ebben a főtengelyrendszert előállító elforgatási
RészletesebbenEllipszis vezérgörbéjű ferde kúp felszínének meghatározásához
1 Ellipszis vezérgörbéjű ferde kúp felszínének meghatározásához Előző dolgozatunkkal melynek címe: A ferde körkúp palástfelszínének meghatározásához már mintegy megágyaztunk a jelen írásnak. Több mindent
RészletesebbenEllipszis átszelése. 1. ábra
1 Ellipszis átszelése Adott egy a és b féltengely - adatokkal bíró ellipszis, melyet a befoglaló téglalapjának bal alsó sarkában csuklósan rögzítettnek képzelünk. Az ellipszist e C csukló körül forgatva
RészletesebbenEgy geometriai szélsőérték - feladat
1 Egy geometriai szélsőérték - feladat A feladat: Szerkesztendő egy olyan legnagyobb területű háromszög, melynek egyik csúcsa az a és b féltengelyeivel adott ellipszis tetszőlegesen felvett pontja. Keresendő
RészletesebbenAz egyenes ellipszishenger ferde síkmetszeteiről
1 Az egyenes ellipszishenger ferde síkmetszeteiről Vegyünk egy a és b féltengelyekkel bíró ellipszist a vezérgörbét, majd az ellipszis O centrumában állítsunk merőlegest az ellipszis síkjára. Ez a merőleges
RészletesebbenAz elforgatott ellipszisbe írható legnagyobb területű téglalapról
1 Az elforgatott ellipszisbe írható legnagyobb területű téglalapról Előző dolgozatunkban melynek címe: Az ellipszisbe írható legnagyobb területű négyszögről már beharangoztuk, hogy találtunk valami érdekeset
RészletesebbenHenger és kúp metsződő tengelyekkel
Henger és kúp metsződő tengelyekkel Ebben a dolgozatban egy forgáshenger és egy forgáskúp áthatását tanulmányozzuk abban az egyszerűbb esetben, amikor a két test tengelye egyazon síkban fekszik, vagyis
RészletesebbenA hordófelület síkmetszeteiről
1 A hordófelület síkmetszeteiről Előző dolgozatunkban melynek címe: Ismét egy érdekes mechanizmusról azon hiányérzetünknek adtunk hangot, hogy a hordószerű test görbe felülete nem kapott nevet. Itt elneveztük
RészletesebbenFa rudak forgatása II.
Fa rudak forgatása II. Dolgozatunk I. részében egy speciális esetre oldottuk meg a kitűzött feladatokat. Most egy általánosabb elrendezés vizsgálatát végezzük el. A számítás a korábbi úton halad, ügyelve
RészletesebbenKét körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) 1. ábra
Két körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) Egy korábbi dolgozatunkban címe: Két egyenes körhenger a merőlegesen metsződő tengelyű körhengerek áthatási feladatával foglalkoztunk. Most
RészletesebbenAz R forgató mátrix [ 1 ] - beli képleteinek levezetése: I. rész
Az R forgató mátri [ ] - beli képleteinek levezetése: I rész Az [ ] forrás kötetében a ( 49 ), ( 50 ) képletek nyilván mint közismertek nem lettek levezetve Minthogy az ottani további számítások miatt
RészletesebbenEgy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása
1 Egy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra Itt az ( u, v, w ) tengelymetszeteivel adott S síkot látjuk, az Oxyz térbeli derékszögű koordináta -
RészletesebbenA konfokális és a nem - konfokális ellipszis - seregekről és ortogonális trajektóriáikról
1 A konfokális és a nem - konfokális ellipszis - seregekről és ortogonális trajektóriáikról Előző dolgozatunk melynek címe: Ha az évgyűrűk ellipszis alakúak lennének készítése során böngész - gettük az
RészletesebbenForogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1.
1 Forogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1. Feladat Egy G gépkocsi állandó v 0 nagyságú sebességgel egyenes úton
RészletesebbenEgy kérdés: merre folyik le az esővíz az úttestről? Ezt a kérdést az után tettük fel magunknak, hogy megláttuk az 1. ábrát.
1 Egy kérdés: merre folyik le az esővíz az úttestről? Ezt a kérdést az után tettük fel magunknak, hogy megláttuk az 1. ábrát. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ezen egy út tengelyvonalának egy pontjában tüntették
RészletesebbenTovábbi adalékok a merőleges axonometriához
1 További adalékok a merőleges axonometriához Egy szép összefoglaló munkát [ 1 ] találtunk az interneten, melynek előző dolgoza - tunkhoz csatlakozó részeit itt dolgozzuk fel. Előző dolgozatunk címe: Kiegészítés
RészletesebbenFiók ferde betolása. A hűtőszekrényünk ajtajának és kihúzott fiókjának érintkezése ihlette az alábbi feladatot. Ehhez tekintsük az 1. ábrát!
1 Fiók ferde betolása A hűtőszekrényünk ajtajának és kihúzott fiókjának érintkezése ihlette az alábbi feladatot. Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra Itt azt látjuk, hogy egy a x b méretű kis kék téglalapot
RészletesebbenAz elliptikus hengerre írt csavarvonalról
1 Az elliptikus hengerre írt csavarvonalról Erről viszonylag ritkán olvashatunk, ezért most erről lesz szó. Az [ 1 ] munkában találtuk az alábbi részt 1. ábra. 1. ábra Itt a ( c ) feladat és annak megoldása
RészletesebbenÉrdekes geometriai számítások 10.
1 Érdekes geometriai számítások 10. Találtunk az interneten egy könyvrészletet [ 1 ], ahol egy a triéder - geometriában fontos összefüggést egyszerű módon vezetnek le. Ennek eredményét összevetjük más
RészletesebbenEgy forgáskúp metszéséről. Egy forgáskúpot az 1. ábra szerint helyeztünk el egy ( OXYZ ) derékszögű koordináta - rendszerben.
Egy forgáskúp metszéséről Egy forgáskúpot az 1. ábra szerint helyeztünk el egy ( OXYZ ) derékszögű koordináta - rendszerben. Az O csúcsú, O tengelyű, γ félnyílásszögű kúpot az ( XY ) sík itt két alkotóban
RészletesebbenA Cassini - görbékről
A Cassini - görbékről Giovanni Domenico Cassini, a 17-18 században élt olasz származású francia csillagász neve egyebek mellett a róla elnevezett görbékről is ismert lehet; ilyeneket mutat az 1 ábra is
RészletesebbenFüggőleges koncentrált erőkkel csuklóin terhelt csuklós rúdlánc számításához
1 Függőleges koncentrált erőkkel csuklóin terhelt csuklós rúdlánc számításához Az interneten való nézelődés során találkoztunk az [ 1 ] művel, melyben egy érdekes és fontos feladat pontos(abb) megoldásához
RészletesebbenSzabályos fahengeres keresztmetszet geometriai jellemzőinek meghatározása számítással
Szabályos fahengeres keresztmetszet geometriai jellemzőinek meghatározása számítással Előző dolgozatunkban jele: ( E ), címe: Szimmetrikusan szélezett körkeresztmetszet geometriai jellemzőinek meghatározása
RészletesebbenEllipszissel kapcsolatos képletekről
1 Ellipszissel kapcsolatos képletekről Előző dolgozatunkban melynek címe: A Lenz - vektorról viszonylag sokat kellett ellipszissel kapcsolatos képletekkel dolgozni. Ennek során is adódott pár észrevételünk,
RészletesebbenPoncelet egy tételéről
1 Poncelet egy tételéről Már régebben találkoztunk az [ 1 ] műben egy problémával, mostanában pedig a [ 2 ] műben a megoldásával. A probléma lényege: határozzuk meg a egyenletben szereplő α, β együtthatókat,
RészletesebbenEgy sajátos ábrázolási feladatról
1 Egy sajátos ábrázolási feladatról Régen volt, ha volt egyáltalán. Én bizony nem emlékszem a ferde gerincvonalú túleme - lés ~ átmeneti megoldásra 1. ábra az ( erdészeti ) útépítésben. 1. ábra forrása:
RészletesebbenEgy kinematikai feladathoz
1 Egy kinematikai feladathoz Az [ 1 ] példatárból való az alábbi feladat. Egy bütyök v 0 állandó nagyságú sebességgel halad jobbról balra. Kontúrjának egyenlete a hozzá kötött, vele együtt haladó O 1 xy
RészletesebbenNéhány véges trigonometriai összegről. Határozzuk meg az alábbi véges összegek értékét!, ( 1 ) ( 2 )
1 Néhány véges trigonometriai összegről A Fizika számos területén találkozhatunk véges számú tagból álló trigonometriai össze - gekkel, melyek a számítások során állnak elő. Ezek értékét kinézhetjük matematikai
RészletesebbenEgy érdekes statikai - geometriai feladat
1 Egy érdekes statikai - geometriai feladat Előző dolgozatunkban melynek címe: Egy érdekes geometriai feladat egy olyan feladatot oldottunk meg, ami az itteni előtanulmányának is tekinthető. Az ottani
RészletesebbenRugalmas láncgörbe alapvető összefüggések és tudnivalók I. rész
Rugalmas láncgörbe alapvető összefüggések és tudnivalók I rész evezetés rugalmas láncgörbe magyar nyelvű szakirodalma nem túl gazdag Egy viszonylag rövid ismertetés található [ 1 ] - ben közönséges ( azaz
RészletesebbenEgy érdekes nyeregtetőről
Egy érdekes nyeregtetőről Adott egy nyeregtető, az 1 ábra szerinti adatokkal 1 ábra Végezzük el vetületi ábrázolását, az alábbi számszerű adatokkal: a = 10,00 m; b = 6,00 m; c = 3,00 m; α = 45 ; M 1:100!
RészletesebbenA magától becsukódó ajtó működéséről
1 A magától becsukódó ajtó működéséről Az [ 1 ] műben találtunk egy érdekes feladatot, amit most mi is feldolgozunk. Az 1. ábrán látható az eredeti feladat másolata. A feladat kitűzése 1. ábra forrása:
RészletesebbenEgy mozgástani feladat
1 Egy mozgástani feladat Előző dolgozatunk melynek jele és címe: ED ~ Ismét az ellipszis egyenleteiről folytatásának tekinthető ez az írás. Leválasztottuk róla, mert bár szorosan kapcsolódnak, más a céljuk.
RészletesebbenEgy újabb térmértani feladat. Az [ 1 ] könyvben az interneten találtuk az alábbi érdekes feladatot is 1. ábra.
1 Egy újabb térmértani feladat Az [ 1 ] könyvben az interneten találtuk az alábbi érdekes feladatot is 1. ábra. Úgy látjuk, érdekes és tanulságos lesz végigvenni. 2 A feladat Egy szabályos n - szög alapú
RészletesebbenFénypont a falon Feladat
Fénypont a falon 3. Dolgozat - sorozatunk. és. részében két speiális eset vizsgálatát részleteztük. Itt az általánosabb síkbeli esettel foglalkozunk, főbb vonalaiban. Ehhez tekintsük az. ábrát is! 3. Feladat.
RészletesebbenA szabályos sokszögek közelítő szerkesztéséhez
1 A szabályos sokszögek közelítő szerkesztéséhez A síkmértani szerkesztések között van egy kedvencünk: a szabályos n - szög közelítő szerkesztése. Azért vívta ki nálunk ezt az előkelő helyet, mert nagyon
RészletesebbenA lengőfűrészelésről
A lengőfűrészelésről Az [ 1 ] tankönyvben ezt írják a lengőfűrészről, működéséről, használatáról: A lengőfűrész árkolásra, csaprések készítésére alkalmazott, 150 00 mm átmérőjű, 3 4 mm vastag, sűrű fogazású
RészletesebbenEgy általános helyzetű lekerekített sarkú téglalap paraméteres egyenletrendszere. Az egyenletek felírása
1 Egy általános helyzetű lekerekített sarkú téglalap paraméteres egyenletrendszere Az egyenletek felírása Korábbi dolgozataink már mintegy előkészítették a mostanit; ezek: ~ KD - 1: Általános helyzetű
RészletesebbenA kötélsúrlódás képletének egy általánosításáról
1 A kötélsúrlódás képletének egy általánosításáról Sok korábbi dolgozatunkban foglalkoztunk kötélstatikai feladatokkal. Ez a mostani azon - ban még nem került szóba. A feladat: az egyenes körhengerre feltekert,
RészletesebbenSíkbeli csuklós rúdnégyszög egyensúlya
Síkbeli csuklós rúdnégyszög egyensúlya Két korábbi dolgozatunkban melyek címe és azonosítója: [KD ]: Egy érdekes feladat, [KD ]: Egy másik érdekes feladat azt vizsgáltuk, hogy egy csuklós rúdnégyszög milyen
RészletesebbenA rektellipszis csavarmozgása során keletkező felületről
1 A rektellipszis csavarmozgása során keletkező felületről Előző dolgozatunkban melynek címe: A kör és ellipszis csavarmozgása során keletkező felületekről felírtuk az általánosabb helyzetű ellipszis mint
RészletesebbenFüggvények Megoldások
Függvények Megoldások ) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) x x b) x x + c) x ( x + ) b) Az x függvény
RészletesebbenAszimmetrikus nyeregtető ~ feladat 2.
1 Aszimmetrikus nyeregtető ~ feladat 2. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is! Itt az A és B pontok egy nyeregtető oromfali ereszpontjai, a P pont pedig a taréj pontja. Az ereszek egymástól való távolságának
RészletesebbenA Lenz - vektorról. Ha jól emlékszem, először [ 1 ] - ben találkoztam a címbeli fogalommal 1. ábra.
1 A Lenz - vektorról Ha jól emlékszem, először [ 1 ] - ben találkoztam a címbeli fogalommal 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ez nem régen történt. Meglepett, hogy eddig ez kimaradt. Annál is inkább, mert
RészletesebbenA loxodrómáról. Előző írásunkban melynek címe: A Gudermann - függvényről szó esett a Mercator - vetületről,illetve az ezen alapuló térképről 1. ábra.
1 A loxodrómáról Előző írásunkban melynek címe: A Gudermann - függvényről szó esett a Mercator - vetületről,illetve az ezen alapuló térképről 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ezen a térképen a szélességi
RészletesebbenA fő - másodrendű nyomatékok meghatározása feltételes szélsőérték - feladatként
A fő - másodrendű nomatékok meghatározása feltételes szélsőérték - feladatként A Keresztmetszeti jellemzők című mappa első lakója eg ritkábban látható levezetést mutat be amel talán segít helesen elrendezni
RészletesebbenAz egyköpenyű forgáshiperboloid síkmetszeteiről
1 Az egyköpenyű forgáshiperboloid síkmetszeteiről Egyik előző dolgozatunkban melynek címe: Ismét egy érdekes mechanizmusról arról elmélkedtünk, hogy ha a forgáshenger ferde síkmetszete ( ellipszis ) mentén
RészletesebbenA merőleges axonometria néhány régi - új összefüggéséről
1 A merőleges axonometria néhány régi - új összefüggéséről Most néhány régebben már megbeszélt összefüggés újabb igazolását adjuk meg, illetve más, eddig még nem látott képlet - alakokat állítunk elő.
RészletesebbenA gúla ~ projekthez 2. rész
1 A gúla ~ projekthez 2. rész Dolgozatunk 1. részében egy speciális esetre a négyzet alapú egyenes gúla esetére írtuk fel és alkalmaztuk képleteinket. Most a tetszőleges oldalszámú szabályos sokszög alakú
RészletesebbenVégein függesztett rúd egyensúlyi helyzete. Az interneten találtuk az [ 1 ] munkát, benne az alábbi érdekes feladatot 1. ábra. Most erről lesz szó.
1 Végein függesztett rúd egyensúlyi helyzete Az interneten találtuk az [ 1 ] munkát, benne az alábbi érdekes feladatot 1. ábra. Most erről lesz szó. A feladat Ehhez tekintsük a 2. ábrát is! 1. ábra forrása:
RészletesebbenKeresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása
BUDAPEST MŰSZAK ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNY EGYETEM Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása Segédlet a Szilárdságtan c tárgy házi feladatához Készítette: Lehotzky Dávid Budapest, 205 február 28 ábra
Részletesebbent, u v. u v t A kúpra írt csavarvonalról I. rész
A kúpra írt csavarvonalról I. rész Sokféle kúpra írt csavarvonal létezik. Ezek közül először a legegyszerűbbel foglalko - zunk. Ezt azért tesszük mert meglepő az a tény hogy eddig még szinte sehol nem
RészletesebbenKocka perspektivikus ábrázolása. Bevezetés
1 Kocka perspektivikus ábrázolása Bevezetés Előző három dolgozatunkban ~ melyek címe: 1. Sínpár perspektivikus ábrázolása, 2. Sínpár perspektivikus ábrázolása másként, 3. Sínpár perspektivikus ábrázolása
RészletesebbenIsmét a fahengeres keresztmetszetű gerenda témájáról. 1. ábra forrása: [ 1 ]
1 Ismét a fahengeres keresztmetszetű gerenda témájáról Az 1. ábrával már korábban is találkozhatott az Olvasó. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ezen azt láthatjuk, hogy bizonyos esetekben a fűrészelt fagerenda a
RészletesebbenKerekes kút 2.: A zuhanó vödör mozgásáról
1 Kerekes kút 2.: A zuhanó vödör mozgásáról Előző dolgozatunkban melynek címe: A kerekes kútról a végén azt írtuk, hogy Az elengedett vödör a saját súlya hatására erősen felgyorsulhatott. Ezt személyes
RészletesebbenKecskerágás már megint
1 Kecskerágás már megint Az interneten találtuk az újabb kecskerágós feladatot 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 ] A feladat ( kicsit megváltoztatva az eredeti szöveget ) Egy matematikus kecskét tart a kertjében.
RészletesebbenEgy másik érdekes feladat. A feladat
Egy másik érdekes feladat Az előző dolgozatban melynek címe: Egy érdekes feladat az itteninek egy speciális esetét vizsgáltuk. Az általánosabb feladat az alábbi [ 1 ]. A feladat Adott: az ABCD zárt négyszög
RészletesebbenA bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról
1 A bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról A végein fonállal felfüggesztett egyenes rúd részleges erőtani vizsgálatát mutattuk be egy korábbi dolgozatunkban, melynek címe: Forgatónyomaték mérése - I.
RészletesebbenAz ötszög keresztmetszetű élszarufa keresztmetszeti jellemzőiről
1 Az ötszög keresztmetszetű élszarufa keresztmetszeti jellemzőiről Bevezetés A kontytetők és az összetett alaprajzú tetők akár nyeregtetők szerkezeti elemei között megtaláljuk az él - és a vápaszarufákat
RészletesebbenVontatás III. A feladat
Vontatás III Ebben a részben ázoljuk a ontatási feladat egy lehetséges numerikus megoldási módját Ezt az I részben ismertetett alapegyenletre építjük fel Itt az egy ontatott kerékpár esetét izsgáljuk feladat
RészletesebbenAz eltérő hajlású szarufák és a taréjszelemen kapcsolatáról 1. rész. Eltérő keresztmetszet - magasságú szarufák esete
1 Az eltérő hajlású szarufák és a taréjszelemen kapcsolatáról 1. rész Eltérő keresztmetszet - magasságú szarufák esete Az alábbi ábrát találtuk az interneten 1. ábra 1. ábra forrás( ok ): http://www.sema-soft.com/de/forum/files/firstpfettenverschiebung_432.jpg
RészletesebbenA ferde tartó megoszló terheléseiről
A ferde tartó megoszló terheléseiről Úgy vettem észre az idők során, hogy nem nagyon magyarázták agyon azt a kérdést, amivel itt fogunk foglalkozni. Biztos azt mondják majd megint, hogy De hisz ezt mindenki
RészletesebbenEgy újabb látószög - feladat
1 Egy újabb látószög - feladat A feladat Adott az O középpontú, R sugarú körön az α szöggel jellemzett P pont. Határozzuk meg, hogy mekkora ϑ szög alatt látszik a P pontból a vízszintes átmérő - egyenes
RészletesebbenFelső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya
1 Felső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya Az [ 1 ] példatárban találtunk egy érdekes feladatot, melynek egy változatát vizsgáljuk meg itt. A feladat Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra
RészletesebbenKét naszád legkisebb távolsága. Az [ 1 ] gyűjteményben találtuk az alábbi feladatot és egy megoldását: 1. ábra.
1 Két naszád legkisebb távolsága Az [ 1 ] gyűjteményben találtuk az alábbi feladatot és egy megoldását: 1. ábra. 1. ábra A feladat Az A és B, egymástól l távolságra lévő kikötőből egyidejűleg indul két
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 10.
Matematikai geodéziai számítások 10. Hibaellipszis, talpponti görbe és közepes ponthiba Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 10.: Hibaellipszis, talpponti görbe és Dr. Bácsatyai, László
RészletesebbenA Kepler - problémáról. Megint az interneten találtunk egy szép animációt 1. ábra, amin elgondolkoztunk: Ezt hogyan oldanánk meg? Most erről lesz szó.
1 A Kepler - problémáról Megint az interneten találtunk egy szép animációt 1. ábra, amin elgondolkoztunk: Ezt hogyan oldanánk meg? Most erről lesz szó. 1. ábra forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/kepler-probl%c3%a9ma
RészletesebbenEgy érdekes statikai feladat. Az interneten találtuk az [ 1 ] művet, benne az alábbi feladattal.
1 Egy érdekes statikai feladat Az interneten találtuk az [ 1 ] művet, benne az alábbi feladattal. A feladat A szabályos n - szög alakú, A, B, C, csúcsú lap az A csúcsán egy sima függőleges fal - hoz támaszkodik,
RészletesebbenÉrdekes geometriai számítások Téma: A kardáncsukló kinematikai alapegyenletének levezetése gömbháromszögtani alapon
Érdekes geometriai számítások 7. Folytatjuk a sorozatot. 7. Téma: A kardáncsukló kinematikai alapegyenletének levezetése gömbháromszögtani alapon Korábbi dolgozatainkban már többféle módon is bemutattuk
RészletesebbenEgy kétszeresen aszimmetrikus kontytető főbb geometriai adatainak meghatározásáról
1 Egy kétszeresen aszimmetrikus kontytető főbb geometriai adatainak meghatározásáról Korábban már több egyszerűbb tető - alak geometriáját leírtuk. Most egy kicsit nehezebb feladat megoldását tűzzük ki
RészletesebbenVonatablakon át. A szabadvezeték alakjának leírása. 1. ábra
1 Vonatablakon át Sokat utazom vonaton, és gyakran elnézem a vonatablakon át a légvezeték(ek) táncát. Már régóta gondolom, hogy le kellene írni ezt a látszólagos mozgást. Most erről lesz szó. Ehhez tekintsük
RészletesebbenKiegészítés a merőleges axonometriához
1 Kiegészítés a merőleges axonometriához Időnként találunk egy szép és könnyebben érthető levezetést, magyarázó ábrát, amit érdemesnek gondolunk a megosztásra. Most is ez történt, az [ 1 ] és [ 3 ] művek
RészletesebbenAz axonometrikus ábrázolás analitikus geometriai egyenleteinek másfajta levezetése. Bevezetés
1 Az axonometrikus ábrázolás analitikus geometriai egyenleteinek másfajta levezetése Bevezetés Több korábbi dolgozatunkban is foglalkoztunk hasonló dolgokkal, vagyis az axonometri - kus ábrázolás alapfeladatának
Részletesebbenw u R. x 2 x w w u 2 u y y l ; x d y r ; x 2 x d d y r ; l 2 r 2 2 x w 2 x d w 2 u 2 d 2 2 u y ; x w u y l ; l r 2 x w 2 x d R d 2 u y ;
A négysuklós mehanizmus alapfeladata másképpen Előző dolgozatunkban melynek íme: A négysuklós mehanizmus alapfeladatáról egy általunk legegyszerűbbnek gondolt megoldási módot ismertettünk. Ott megemlítet
RészletesebbenEgyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások
) Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek - megoldások Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások a) Oldja meg a valós számok halmazán az alábbi egyenletet! = 6 (5 pont) b) Oldja
RészletesebbenEgy ismerős fizika - feladatról. Az interneten találtuk az [ 1 ] könyvet, benne egy ismerős fizika - feladattal 1. ábra.
1 Egy ismerős fizika - feladatról Az interneten találtuk az [ 1 ] könyvet, benne egy ismerős fizika - feladattal 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 ] A feladat szerint beleejtünk egy kútba / aknába egy követ,
RészletesebbenSzökőkút - feladat. 1. ábra. A fotók forrása:
Szökőkút - feladat Nemrégen Gyulán jártunk, ahol sok szép szökőkutat láttunk. Az egyik különösen megtetszett, ezért elhatároztam, hogy megpróbálom elemi módon leírni a ízsugarak, illete az általuk leírt
RészletesebbenA kör és ellipszis csavarmozgása során keletkező felületekről
1 A kör és ellipszis csavarmozgása során keletkező felületekről Előző dolgozatunkban melynek címe: Megint a két csavarfelületről levezettük a cím - beli körös felület - család paraméteres egyenletrendszerét,
RészletesebbenAbszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások
Abszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások ) Igazolja, hogy az alábbi négy egyenlet közül az a) és b) jelű egyenletnek pontosan egy megoldása van, a c) és d) jelű egyenletnek viszont nincs megoldása
Részletesebben8. előadás. Kúpszeletek
8. előadás Kúpszeletek Kör A k kört egyértelműen meghatározza C(a,b) középpontja és r sugara. A P pont pontosan akkor van k-n, ha CP=r. Vektoregyenlet: p-c = r. Koordinátás egyenlet: (X-a)2 + (Y-b)2 =
RészletesebbenAz ötszög keresztmetszetű élszarufa kis elmozdulásainak számításáról
1 Az ötszög keresztmetszetű élszarufa kis elmozdulásainak számításáról Előző dolgozatunkban melynek címe: ED: Az ötszög keresztmetszetű élszarufa σ - feszültségeinek számításáról elkezdtük / folytattuk
RészletesebbenEgy felszínszámítási feladat a tompaélű fagerendák témaköréből
1 Egy felszínszámítási feladat a tompaélű fagerendák témaköréből Előző dolgozatunkban melynek címe: Ismét a fahengeres keresztmetszetű gerenda témájáról már sok min - dent előkészítettünk az itteni címbeli
RészletesebbenEgy kinematikai feladat
1 Egy kinematikai feladat Valami geometriai dologról ötlött eszembe az alábbi feladat 1. ábra. 1. ábra Adott az a és b egyenes, melyek α szöget zárnak be egymással. A b egyenesre ráfektetünk egy d hosszúságú
RészletesebbenIsmét egy érdekes mechanizmusról. Az interneten találkoztunk az [ 1 ] művel, benne az 1. ábrával.
1 Ismét egy érdekes mechanizmusról Az interneten találkoztunk az [ 1 ] művel, benne az 1. ábrával. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ennek a 10. 47. számú rajza egy szinuszos mechanizmust ábrázol. Ezzel korábban
Részletesebbena) A logaritmus értelmezése alapján: x 8 0 ( x 2 2 vagy x 2 2) (1 pont) Egy szorzat értéke pontosan akkor 0, ha valamelyik szorzótényező 0.
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Abszolútértékes és Gyökös kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval
RészletesebbenA közönséges csavarvonal érintőjének képeiről
A közönséges csavarvonal érintőjének képeiről Már régóta rajzoljuk a táblára a közönséges csavarvonal vetületeinek és síkba teríté - sének ábráit, a Gépészeti alapismeretek tantárgy óráin. Úgy tűnik, itt
RészletesebbenBefordulás sarkon bútorral
Befordulás sarkon bútorral Bizonyára volt már olyan élményed, hogy bútort kellett cipelned, és nem voltál biztos benne, hogy be tudjátok - e vinni a szobába. Erről jutott eszembe az alábbi feladat. Adott
RészletesebbenEgy kötélstatikai alapfeladat megoldása másként
1 Egy kötélstatikai alapfeladat megoldása másként Most megint egyik kedvenc témánkat vesszük elő. Bízunk benne, hogy az itt előforduló ismétlések szükségesek, ámde nem feleslegesek. A más módon való megoldás
RészletesebbenSzélsőérték feladatok megoldása
Szélsőérték feladatok megoldása A z = f (x,y) függvény lokális szélsőértékének meghatározása: A. Szükséges feltétel: f x (x,y) = 0 f y (x,y) = 0 egyenletrendszer megoldása, amire a továbbiakban az x =
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek
RészletesebbenA térbeli mozgás leírásához
A térbeli mozgás leírásához Az idők során már többször foglalkoztunk a címbeli témával; az előzmények vagyis a korábbi dolgozatok: ~ KD : Az R forgató mátrix I Az R forgató mátrix II ~ KD : A véges forgatás
Részletesebben10. Koordinátageometria
I. Nulladik ZH-ban láttuk: 0. Koordinátageometria. Melyek azok a P x; y pontok, amelyek koordinátái kielégítik az Ábrázolja a megoldáshalmazt a koordináta-síkon! x y x 0 egyenlőtlenséget? ELTE 00. szeptember
RészletesebbenLövés csúzlival. Egy csúzli k merevségű gumival készült. Adjuk meg az ebből kilőtt m tömegű lövedék sebességét, ha a csúzlit L - re húztuk ki!
1 Lövés csúzlival Az [ 1 ] munkában találtuk az alábbi feladatot 1. ábra. A feladat Egy csúzli k merevségű gumival készült. Adjuk meg az ebből kilőtt m tömegű lövedék sebességét, ha a csúzlit L - re húztuk
RészletesebbenÉszrevételek a forgásfelületek síkmetszeteivel kapcsolatban. Bevezetés
1 Észrevételek a forgásfelületek síkmetszeteivel kapcsolatban Bevezetés Előző dolgozatainkban melyek jelölése és címe: ~ ED - 1: Ismét egy érdekes mechanizmusról; ~ ED - 2: A hordófelület síkmetszeteiről
RészletesebbenA csavart oszlop előállításáról
1 A csavart oszlop előállításáról Egy korábbi dolgozatunkban melynek címe: A kör és ellipszis csavarmozgása során keletkező felületekről felírtuk a szakirodalom - ban ld. pl.: [ 1 ]! csavart oszlop néven
RészletesebbenVektorok és koordinátageometria
Vektorok és koordinátageometria Vektorral kapcsolatos alapfogalmak http://zanza.tv/matematika/geometria/vektorok-bevezetese Definíció: Ha egy szakasz két végpontját megkülönböztetjük egymástól oly módon,
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Abszolútértékes és Gyökös kifejezések
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Abszolútértékes és Gyökös kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval
RészletesebbenEgy általánosabb súrlódásos alapfeladat
Egy általánosabb súrlódásos alapfeladat Az előző dolgozatunkban címe: Egy súrlódásos alapfeladat, jele: ( E D ) tárgyalt probléma általánosítása az alábbi, melynek forrása [ 1 ]. Tekintsük az 1. ábrát!
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek
RészletesebbenSzámítási feladatok a Számítógépi geometria órához
Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához Kovács Zoltán Copyright c 2012 Last Revision Date: 2012. október 15. kovacsz@nyf.hu Technikai útmutató a jegyzet használatához A jegyzet képernyőbarát
Részletesebben