Elméleti vizsgakérdések Dr. Raisz Péter Valószínűségszámítás, matematikai statisztika című tárgyához (a teljesség igénye nélkül)
|
|
- Renáta Török
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr Rsz Pétr Vlószíűségszámítás, mtmt sttszt Crtd y ImM 4 lmélt vzsgérdés Dr Rsz Pétr Vlószíűségszámítás, mtmt sttszt ímű tárgyához ( tljsség géy élül) Mt vzü lm sméy és sméytér? M z sméylgr? 3 M tljs sméyrdszr? 4 M -lgr? 5 Adjo éldát gy oly tljs sméyrdszrr, mly mgszámlálhtó végtl so sméy szrl! 6 Ismrtss rltív gyorság tuljdoságt! 7 Ismrtss vlószíűségszámítás ómát! 8 Igzolj, hogy A B sté P( A) P( B)! 9 Mvl gylő ét sméy ülöségé vlószíűség? Igzolj, hogy gy tljs sméyrdszr lm vlószíűségét összgzv -t u! M lsszus vlószíűség mző? Mvl gylő gy ttszőlgs sméy vlószíűség gy lsszus vlószíűség mző? 3 Hogy értlmzzü fltétls vlószíűségt! 4 Ttszőlgs A és C sméy sté hogy lht számol P ( A + C B) vlószíűségt? 5 Mor vzzü ét sméyt függtl? Adjo mg zzl vvls állítást! 6 Ismrtss tljs vlószíűség tétlét! 7 Ismrtss Bys-tétlt! 8 Adj mg vlószíűség változó dfíóját! 9 Hogy értlmzzü gy vlószíűség változó loszlásfüggvéyét? Mly solt v z omáls és Posso loszlás özött? Ismrtss z gy változós loszlás függvéy tuljdoságt! Igzolj, hogy gy vlószíűség változó loszlásfüggvéy mooto övvő! 3 Hogy értlmzzü sűrűségfüggvéyt? 4 Adj mg sűrűségfüggvéy rtrsztus tuljdoságt! Igzolj zot! 5 Írj fl z gylts, oáls és ormáls loszlás sűrűség- és loszlásfüggvéyét! 6 M z öröfjú tuljdoság? Mly fotos loszláso rdlz zzl tuljdosággl? 7 Adj mg várhtó érté dfíóját! 8 Lgy dszrét végs vlószíűség változó és gy ttszőlgs osts Igzolj, hogy ( + ) ( ) +! 9 Vzss l z gylts loszlás várhtó értéé éltét z [, ] trvllumo! 3 Vzss l z és rmétrű omáls loszlású vlószíűség változó várhtó értéét! 3 Vzss l gy Posso loszlású vlószíűség változó várhtó értéét! 3 Vzss l gy rmétrű oáls loszlású vlószíűség változó várhtó értéét! 33 Vzss l z m és rmétrű ormáls loszlású vlószíűség változó várhtó értéét! 34 Ismrtss várhtó érté tuljdoságt! 35 Hogy értlmzzü gy vlószíűség változó szórását? 36 Ismrtss szórás tuljdoságt! 37 Igzoljo szórás tuljdoság özül ttőt! 38 Ismrtss Mrov- gylőtlségt! 39 A Mrov-gylőtlség ljá mt állítht vlószíűség változó sté P ( < ( )) vlószíűségről? (>) 4 Ismrtss Cssv-gylőtlségt! 4 Ismrtss Broull-tétlt! 4 Adj mg étdmzós vlószíűség vtor változó dfíóját! 43 Ismrtss ét változós loszlás függvéy tuljdoságt! 44 A étváltozós loszlásfüggvéy tuljdoság özül zoyítso gyt! MISKOLCI GYTM, Géészmérö r, II évs műsz formtus hllgtó részér
2 Dr Rsz Pétr Vlószíűségszámítás, mtmt sttszt Crtd y ImM 4 45 Adj mg gy vlószíűség vtorváltozó fltétls loszlásfüggvéyé dfíóját dszrét és folytoos str! 46 Mor vzü ét vlószíűség változót függtl? Adjo zzl vvls tuljdoságot! 47 A és η vlószíűség változó orrláltlo Mt állíthtu + η szóráségyztéről? 48 M orrláós gyütthtó és mly tuljdoság v? 49 η + sté számíts és η orrláós gyütthtóját! 5 Hogy értlmzzü dmzós gylts loszlást? Adj mg z gyütts sűrűségfüggvéyt s! 5 Ismrtss tráls-htárloszlás tétlét! 5 Írj fl (, η) vlószíűség vtor változó rmsűrűség függvéyét z gyütts sűrűségfüggvéy sgítségévl! 53 A (, η) vlószíűség vtor változó f (, y) gyütts sűrűségfüggvéy lőáll rmsűrűség szorztét f (, y) f fη ( y) Igzolj, hogy z gyütts loszlás függvéy s lőáll rmloszlás függvéy szorztét: F(, y) F Fη ( y)! 54 Ismrtss rgrsszó foglmát! 55 Ismrtss sttszt mt foglmát! 56 Ismrtss tsztlt szóráségyzt foglmát! 57 Ismrtss mmum llhood-lvt! 58 Ismrtss mtözé foglmát! 59 Adjo mmum llhood-slést Posso-loszlás várhtó értéér! 6 Adjo mmum llhood-slést z oáls loszlás várhtó értéér! 6 Adjo mmum llhood-slést gy (,) trvllumo gylts loszlású vlószíűség változó és rmétrér z,,, mt ljá! 6 Adjo mmum llhood slést gy smrtl m és rmétrű ormáls loszlás rmétrr z loszlásr vtt,,, mt ljá! 63 Adj mg ofd trvllum dfíóját! 64 Lgy dott gy (,) trvllum gy gylts loszlású vlószíűség változó gy,, K lmű mt ljá szrssz ofd trvllumot z smrtl rmétrr! 65 Adj mg szóráségyzt és tsztlt szóráségyzt dfíóját! 66 Adj mg mdá és tsztlt mdá dfíóját! 67 Adj mg tsztlt momtum dfíóját! 68 Ismrtss h égyzt loszlást! 69 Ismrtss z F-loszlást! 7 Ismrtss Studt-fél t-loszlást! 7 Ismrtss z gymtás u-róát! 7 Ismrtss étmtás u-róát! 73 Ismrtss z F-róát! 74 Ismrtss t-róát! 75 Ismrtss étmtás t-róát! 76 Írj fl tsztlt loszlásfüggvéyt! 77 Ismrtss Glvo tétlt! 78 M torzíttl slés és z sszmtotus torzíttl slés? 79 Ismrtss Ro-Crmr gylőtlségt! 8 M z lsőfjú és másodfjú h? MISKOLCI GYTM, Géészmérö r, II évs műsz formtus hllgtó részér
3 Dr Rsz Pétr Vlószíűségszámítás, mtmt sttszt Crtd y ImM 4 ) Mt vzü lm sméy és sméytér? A ísérlt lhtségs mtlt lm sméy vzzü Az dott ísérlthz trtozó lm sméy hlmzát sméytér vzzü, jl: X ) M z sméylgr? gy X sméytérhz trtozó A,B,C, sméy gy ttszőlgs z X és O sméyt trtlmzó oly hlmzát, mly z sméy összdásár, szorzásár és omlmtr ézésr ézv zárt, sméylgrá vzzü 3) M tljs sméyrdszr? Az A, A, A3,, A sméy tljs sméyrdszrt lot, h tljsül z lá fltétl: A + A + + A X és A A j, < j Azz tljs sméyrdszr sméy ároét zárjá gymást, és z sméy összg ztos sméy 4) M -lgr? Az oly sméylgrát, hol mgszámlálhtó végtl so sméy összg s z sméylgrához trtoz -lgrá vzzü 5) Adjo éldát gy oly tljs sméyrdszrr, mly mgszámlálhtó végtl so sméy szrl!, trvllumo -lgr: mgszámlálhtó végtl: A, A, A 3,, A, [ ) A ; ss gy övtz, (,, ) 6) Ismrtss rltív gyorság tuljdoságt! A tljs sméyrdszrt lot, mvl z sméy özül lgy A és B sméy dszjut sméy, A, B, A+ B jlölj A, B, A+B sméy rltív A + B A B gyorságát, or: + 3 z X zots sméy, mdg övtz: X X 7) Ismrtss vlószíűségszámítás ómát! I Adott gy m ürs X hlmz, z sméytér Az sméytér lmt lm sméy vzzü, II Adott z X részhlmz gy A -lgráj Az A-l hlmzot sméy vzzü III Md A A sméyhz hozzárdlü gy P ( A) számot (z A sméy vlószíűségét) úgy, hogy P ( A), IV P ( X ), V H A és B gymást záró sméy, or P ( A + B) P( A) + P( B), VI H A, A, K, A, K gymást ároét záró sméy, or P A P( A ) MISKOLCI GYTM, Géészmérö r, II évs műsz formtus hllgtó részér 3
4 Dr Rsz Pétr Vlószíűségszámítás, mtmt sttszt Crtd y ImM 4 A sté P( A) P( B)! P ( B A) 8) Igzolj, hogy B A B A AB B A + AB P B A P B P AB P B A P B P A P ( B) P( A) ( ) P( B) P( A) ( ) P( A) P( B) 9) Mvl gylő ét sméy ülöségé vlószíűség? P B A P B P BA Állítás: BX B( A + A) BA BA P ( B) P( BA) + P( BA) P( BA) + P( BA) ( BA) P( B) P( BA), BA B A P( B A) P( B) P( BA) B + P ) Igzolj, hogy gy tljs sméyrdszr lm vlószíűségét összgzv -t u! H A, A, A 3,, A sméy tljs sméyrdszrt lot, or: P( A ) A X így P X P A P( A ) ) M lsszus vlószíűség mző? Az oly végs sméytrt (és rjt értlmztt vlószíűségt) hol z lm sméy vlószíűség mggyz, lsszus vlószíűség mző vzzü ) Mvl gylő gy ttszőlgs sméy vlószíűség gy lsszus vlószíűség mző? Klsszus vlószíűség mző gy ttszőlgs A sméy vlószíűség övtző: z A sméy övtzésér dvző lm sméy szám P ( A) z összs lm sméy szám 3) Hogy értlmzzü fltétls vlószíűségt! gy A sméy oztív vlószíűségű B sméyr, mt fltétlr, vtt fltétls vlószíűség P ( AB) P A B P B 4) Ttszőlgs A és C sméy sté hogy lht számol P ( A C B) P (( A + C) B) P( AB + CB) P( AB) + P( CB) P A + C B P( A B) + P( C B) P( B) P( B) P( B) + vlószíűségt? 5) Mor vzü ét sméyt függtl? Adjo mg zzl vvls állítást! Az A sméyt függtl vzzü oztív vlószíűségű B sméytől, h P ( A B) P( A) P AB P A P B Az A és B sméy or és s or függtl, h 6) Ismrtss tljs vlószíűség tétlét! Aloss z A, A,, A P,,,, K sméy tljs sméyrdszrt ( ( A ) ttszőlgs sméy, or fáll, hogy P( B) P( B A ) P( A ) ) és lgy B MISKOLCI GYTM, Géészmérö r, II évs műsz formtus hllgtó részér 4
5 Dr Rsz Pétr Vlószíűségszámítás, mtmt sttszt Crtd y ImM 4 7) Ismrtss Bys-tétlt! Aloss z A, A, A 3,, A sméy tljs sméyrdszrt és lgy B gy ttszőlgs P sméy, továá mdz oztív vlószíűségű, or: ( B A ) P( A ) P A B P B A P A 8) Adj mg vlószíűség változó dfíóját! Az ω lm sméy X hlmzá értlmztt ( ω ) változó vzzü, h ttszőlgs, vlós sté létz P ( < ) MISKOLCI GYTM, Géészmérö r, II évs műsz formtus hllgtó részér 5 vlós értéű függvéyt vlószíűség vlószíűség 9) Hogy értlmzzü gy vlószíűség változó loszlásfüggvéyét? F P < függvéyt vlószíűség változó loszlásfüggvéyé vzzü Az ) Mly solt v omáls és Posso loszlás özött? A omáls loszlás htárloszlás Posso-loszlás, h trt végtlhz, d ) Ismrtss z gy változós loszlás függvéy tuljdoságt! F mooto övvő F lról folytoos 3 lm F 4 lm F ) Igzolj, hogy gy vlószíűség változó loszlásfüggvéy mooto övvő! Lgy <, or { < } sméy trtlmzz { < } P < P < F F zz 3) Hogy értlmzzü sűrűségfüggvéyt? sméyt, így gy f függvéy vlószíűség változó sűrűségfüggvéy, h z ttszőlgs sté lőáll z F f ( t)dt l t F loszlásfüggvéy 4) Adj mg sűrűségfüggvéy rtrsztus tuljdoságt! Igzolj zot! f mvl z loszlás függvéy mooto övvő, így drváltj m gtív f () t dt f () t dt [ F() t ] F( ) F( ) 5) Írj fl z gylts, oáls és ormáls loszlás sűrűség- és loszlásfüggvéyét! gylts loszlás:, h, h (, ) f, F h <, h (, ), h < oáls loszlás:, h <, h f ( > ), F, h, h > ( m) Normáls loszlás: f, F π ( tm) dt π
6 Dr Rsz Pétr Vlószíűségszámítás, mtmt sttszt Crtd y ImM 4 MISKOLCI GYTM, Géészmérö r, II évs műsz formtus hllgtó részér 6 6) M z öröfjú tuljdoság? Mly fotos loszláso rdlz zzl tuljdosággl? gy vlószíűség változó öröfjú tuljdoságú, h ttszőlgs oztív és ostso sté tljsül, hogy: P P > + > > Az oáls loszlás 7) Adj mg várhtó érté dfíóját! Dfíó : gy végs so,, értéét,,, vlószíűséggl flvvő dszrét vlószíűség változó várhtó érté: Dfíó : gy végtl so,,,, értét,,,, vlószíűséggl flvvő vlószíűség változó várhtó érté:, fltév, hogy végtl sor szolút ovrgs, zz + < 8) Lgy dszrét végs vlószíűség változó és gy ttszőlgs osts Igzolj, hogy + +! ) Vzss l z gylts loszlás várhtó értéé éltét z [ ], trvllumo! Mvl sűrűségfüggvéy: gyéét h f < <, d d f + 3) Vzss l z és rmétrű omáls loszlású vlószíűség változó várhtó értéét! [ ] j j j j!!!!!! 3) Vzss l gy Posso loszlású vlószíűség változó várhtó értéét!!!!! 3) Vzss l gy rmétrű oáls loszlású vlószíűség változó várhtó értéét! Állítás: < h h f ; [ ] d v v u u d d f + Az lső tg z lsóhtárál zérus, flsőhtárál ( BL Hostl-szállyl gzolhtó) szté zérus, így:
7 Dr Rsz Pétr Vlószíűségszámítás, mtmt sttszt Crtd y ImM 4 33) Vzss l z m és rmétrű ormáls loszlású vlószíűség változó várhtó értéét! ( ) π π ( m) ( m) ( m) + ( m) ( m) + m d π m π d m d + m π 34) Ismrtss várhtó érté tuljdoságt!, ( + ) ( ) + m m m, m d 35) Hogy értlmzzü gy vlószíűség változó szórását? D, fltév, hogy végs A vlószí- A vlószíűség változó szóráségyzt: [ ] űség változó szórás szóráségyztől vot oztív égyztgyö: D ( ) [ ( )] 36) Ismrtss szórás tuljdoságt! ( ) D ( ) D ( + ) D( ) és D( ) D( ) D, ( ) D 37) Igzoljo szórás tuljdoság özül ttőt! D D : D + D ( ) ( ) { } { } { } ( ) D( ) D( ) ( ) ( ) [ ( )] [ ] [ ] D D 38) Ismrtss Mrov- gylőtlségt! Lgy η gy m gtív értét flvvő vlószíűség változó, mly létz z ( η) η érté Ttszőlgs oztív szám sté P( ( η) ) 39) A Mrov-gylőtlség ljá mt állítht vlószíűségről? (>) P( < ( )) P( ( )) [ P( < ( ))] P( ( )) 4) Ismrtss Cssv-gylőtlségt! H vlószíűség változó létz z ( ) várhtó érté és ( ) D > sté ( ) P várhtó vlószíűség változó sté P ( < ( )) D szórás, or ttszőlgs 4) Ismrtss Broull-tétlt! Ttsü gy ísérltt és gy hozzá trtozó vlószíűségű A sméyt Ismétljü mg ísérltt gymástól függtlül -szr, és jlölj z A gyorságát or ttszőlgs ε, δ > sté v oly N, hogy N sté tljsül: P ε δ MISKOLCI GYTM, Géészmérö r, II évs műsz formtus hllgtó részér 7
8 Dr Rsz Pétr Vlószíűségszámítás, mtmt sttszt Crtd y ImM 4 4) Adj mg étdmzós vlószíűség vtor változó dfíóját! Lgy dott z X sméytér értlmztt és η vlószíűség változó Az ω lm sméy X hlmzá értlmztt ζ ζ ( ω ) ( ( ω ), η( ω) ) vtorértéű függvéyt étdmzós vlószíűség vtorváltozó vzzü, h ttszőlgs,y vlós számo sté létz P ( <, η < y) vlószíűség 43) Ismrtss ét változós loszlás függvéy tuljdoságt! F (, y) mdét változójá mooto övvő F (, y) mdét változójá lról folytoos 3 F (, y) F(, ) F(, ) 4 F ( +, +) 5 ttszőlgs < és d P <, η < d F, d F, d F, + F, < sté: 44) A étváltozós loszlásfüggvéy tuljdoság özül zoyítso gyt! Állítás: F (, y) mdét változójá mooto övvő Lgy < or { <, η < y } sméy trtlmzz { <, η < y } sméyt Thát P { <, η < y } P{ <, η < y } zz F (, y) F(, y) Lgy y < y or { <, η < y } sméy trtlmzz { <, η < y } Thát P { <, η < y } P{ < η < y } zz F(, y ) F( y ),, sméyt 45) Adj mg gy vlószíűség vtorváltozó fltétls loszlásfüggvéyé dfíóját dszrét és folytoos str! Dszrét st: Lgy η ttszőlgs vlószíűség változó és dszrét vlószíűség változó Az η vlószíűség változó fltétl mlltt F ( y ) fltétls loszlásfüggvéy F ( y ) P( η < y ), fltév, hogy sméy m ull vlószíűségű, zz lhtségs érté gy A folytoos st ől lvzthtő, tt s végrdméyt özöljü: F (, y) F y F 46) Mor vzü ét vlószíűség változót függtl? Adjo zzl vvls tuljdoságot! Az η vlószíűség változót függtl vzzü vlószíűség változótól, h F( y ) F ( y), zz h z η - -r vtt fltétls loszlás mggyz z η fltétl élül loszlásávl Két vlószíűség változó or és s or függtl, h gyütts loszlásfüggvéyü lőáll F, y F F y, lltv h létz z gyütts rmloszlás-függvéy szorztét: η sűrűségfüggvéy, or tljsül f (, y) f f ( y) 47) A és η vlószíűség változó orrláltlo Mt állíthtu + η szóráségyztéről? D [ ] ( + η + η ) ( ) + ( η) ( + η) ( + η) ( ( + η) ) D MISKOLCI GYTM, Géészmérö r, II évs műsz formtus hllgtó részér 8 η [ ] ( ) + ( η) + ( η ) ( ) ( ) ( η) ( η ) ( ) ( ) + ( η ) ( η) ( ) + D ( η) 48) M orrláós gyütthtó és mly tuljdoság v? A orrláós gyütthtó zt mér, hogy ét változó myr lárs függ ov gymástól (, η) ( η) ( ) ( η) r, η, r (, η) D( ) D( η) D( ) D( η) Függtl vlószíűség változó sté r, d r (, η) sté m fltétlül függtl
9 Dr Rsz Pétr Vlószíűségszámítás, mtmt sttszt Crtd y ImM 4 49) η + sté számíts és η orrláós gyütthtóját! ov (, η) ( η) ( ) ( η) r, η D( ) D( η) D( ) D( η) H + D ov, + r, + ± z stt vév η, η lárs függ -től mtt r (, + ) sg( ) 5) Hogy értlmzzü dmzós gylts loszlást? Adj mg z gyütts sűrűségfüggvéyt s!, η vlószíűség vtor változót gy síl T hlmzo gylts loszlású vzzü, h gy h (, y) T T hol T hlmz trülté mértéét jlöl h gyéét A és η vlószíűség vtor változó or v gyütts sűrűségfüggvéy, h ttszőlgs és sűrűségfüggvéy z f (, y) y vlós számo sté z gyütts loszlásfüggvéy lőáll z F( y) f ( u, v)dvdu y, l u v 5) Ismrtss tráls-htárloszlás tétlét! Lgy,,,, tljs függtl, zoos loszlású vlószíűség változó Létzz (özös) várhtó értéü: m ( ), és (özös) szórásu: D( ), or: m lm P 5) Írj fl ( η) < Φ, hol Φ stdrd ormáls loszlás loszlásfüggvéy, vlószíűség vtor változó rmsűrűség függvéyét z gyütts sűrűségfüggvéy sgítségévl! f (, y) f f ( y) f f (, v) dv, f η ( y) f ( u, y) η + + du 53) A (, η) vlószíűség vtor változó ( y) szorztét f ( y) f fη ( y) rmloszlás függvéy szorztét: F( y) F F ( y) F f, gyütts sűrűségfüggvéy lőáll rmsűrűség, Igzolj, hogy z gyütts loszlás függvéy s lőáll,! y η du u v u v u 443 F (, y) f ( u, v) dvdu f ( u) f ( v) dvdu f ( u) η () v fη dv v ) Ismrtss rgrsszó foglmát! H értéét rögzíté gy dott értéél, or z η érté fltétls várhtó érté örül gdozá Az η változó fltétl mlltt fltétls várhtó érté + ( η ) y f ( y )dy, h z tgrál szolút ovrgs 55) Ismrtss sttszt mt foglmát! Az rdt soságr vtt dr véltl mgfgylés rdméy, zz számú vlószíűség változó (fltétlzzü, hogy mtlm függtl és zoos loszlású vlószíűség változó) h tljsül z ét fltétl or mt rrzttív Fη ( y ) MISKOLCI GYTM, Géészmérö r, II évs műsz formtus hllgtó részér 9
10 Dr Rsz Pétr Vlószíűségszámítás, mtmt sttszt Crtd y ImM 4 56) Ismrtss tsztlt szóráségyzt foglmát! A tsztlt szóráségyzt mtözétől vló ltéréségyzt számt átlg, ( ε ) ( ) Ttszőlgs vlós sté fáll Str-formul: ( ) ε 57) Ismrtss mmum llhood-lvt! A rmétr értéét oly értél süljü, mly sté z dott mt övtzésé lggyo vlószíűség Adott gy vlószíűség változó (, ) dszrét loszlássl vgy z f (, ) sűrűségfüggvéyl, hol z vlós rmétr gy,, K, mt sté zt z rmétrértét fogdju l, mly mlltt z lltő mt övtzésé vlószíűség lggyo Dszrét loszlás sté z z lá vlószíűség mmlzálását jlt:, (,,, ) P( ) ( ) P K 58) Ismrtss mtözé foglmát! Az ε mtözé mtlm számt átlg ε Ttszőlgs vlós szám sté fáll ( ) ε + formul Soszor hszálju várhtó érté slésér 59) Adjo mmum llhood-slést Posso-loszlás várhtó értéér! Lgy vlószíűség változór vtt lmű mtlm érté rdr,, K or llhood függvéy: L( ),, K ; log P,, K log [ log log(! ) ]! z szélső érté, thát Posso- dl llhood gylt: d loszlás várhtó értéé llhood-slés mtözé 6) Adjo mmum llhood-slést z oáls loszlás várhtó értéér! A llhood függvéy: L(,, K ; ) log( ) ( log ) log Szélső érté övtző gylt mgoldásál lht: dl d 6) Adjo mmum llhood-slést gy (,) trvllumo gylts loszlású vlószíűség változó és rmétrér z,,, mt ljá! h < < sűrűségfüggvéy: f gyéét llhood függvéy: L log log( ), llhood függvéy or mmáls h m m - mmáls, zz { } és { } MISKOLCI GYTM, Géészmérö r, II évs műsz formtus hllgtó részér
11 Dr Rsz Pétr Vlószíűségszámítás, mtmt sttszt Crtd y ImM 4 6) Adjo mmum llhood slést gy smrtl m és rmétrű ormáls loszlás rmétrr z loszlásr vtt,,, mt ljá! A llhood függvéy: ( m) m L,, K,, m, log log log π π π ( m) L log log, MISKOLCI GYTM, Géészmérö r, II évs műsz formtus hllgtó részér L m L m ( m ) L m L + Az lső gyltől 4 m m, thát mtözt ju várhtó érté slésé zt hlyttsítv másod gylt szóráségyzt slésér (tsztlt szóráségyzt) dód 63) Adj mg ofd trvllum dfíóját! gy F (, ) loszlásfüggvéyű vlószíűség változó sté,, K mtlmől z α (,, K ), α (,, K ) változós függvéyl éztt ( α,α ) trvllumot, ttszőlgs ε ( < ε < ) sté z α -r vtt ε mgízhtóság sztű ofd trvllum P α, K < < α,, K vzzü h ( ) ε, 64) Lgy dott gy (,) trvllum gy gylts loszlású vlószíűség változó gy,, K lmű mt ljá szrssz ofd trvllumot z smrtl rmétrr! µ ^ m(,, K ) µ, lgy r r m,,k F r y P r < y y P < r < α P P ( < r < ) P( < r < ) ( µ < < µα ) α P µ < < α 65) Adj mg szóráségyzt és tsztlt szóráségyzt dfíóját! A vlószíűség változó D ( ) szóráségyzt: D ( ) ( [ ( )] ) fltév, hogy végs A vlószíűség változó szórás szóráségyztől vot oztív égyztgyö: D ( ) D ( ) [ ( )] A tsztlt szóráségyzt mtözétől vló ltéréségyzt számt átlg: * A orrgált tsztlt szóráségyzt (s számú mt sté, ):,
12 Dr Rsz Pétr Vlószíűségszámítás, mtmt sttszt Crtd y ImM 4 66) Adj mg mdá és tsztlt mdá dfíóját! A mdá z z m érté, mlyr tljsül, hogy P( < m), 5 A tsztlt mdá gy,,, mt ljá övtző: µ +, h +, vgys ártl lmszámú mt, vgy + + µ, h vgys áros lmszámú mt, zz özéső érté, vgy ét özéső érté átlg 67) Adj mg tsztlt momtum dfíóját! Mvl vlószíűség változó -d momtum m ( ), és várhtó érté slésér már hszáltu mgfgylt érté átlgát, így trmészts -d tsztlt momtum lá dfíój: µ 68) Ismrtss h égyzt loszlást! Az számú,,, függtl, stdrd ormáls loszlású vlószíűség változó χ + + K égyztösszgé loszlását szdságfoú χ loszlás vzzü Várhtó érté: ( χ ), szóráségyzt: D ( ) loszlásfüggvéy: F, h < d, h > χ 69) Ismrtss z F-loszlást! Lgy és η ét és m szdság foú függtl χ -loszlású vlószíűség változó, or z η F, m vlószíűség változót, m szdság foú F-loszlású vlószíűség változó m vzzü 7) Ismrtss Studt-fél t-loszlást! Lgy,, K és η tljs függtl stdrd ormáls loszlású vlószíűség változó, or z lá vlószíűség változót szdságfoú t-loszlás vzzü: τ η + + K+ loszlásfüggvéy: F h < és h > F d + d + t π MISKOLCI GYTM, Géészmérö r, II évs műsz formtus hllgtó részér
13 Dr Rsz Pétr Vlószíűségszámítás, mtmt sttszt Crtd y ImM 4 7) Ismrtss z gymtás u-róát! Adott gy ormáls loszlású vlószíűség változó, mly smrt ( ),, K mt ljá szrté H : ( ) m ullhotézst vzsgál H : ( ) m llhotézssl szm, gy lőr mgdott ε mgízhtóság szt m u, ε u ε Φ, h u ε < u < uε, or H hotézst lfogdju D szórás gy 7) Ismrtss étmtás u-róát! Két smrt szórású ormáls loszlású vlószíűség változó várhtó értéé gyzőségét vzsgálju zzl róávl A H : ( ) ( η) hotézst vzsgálju H : ( ) ( η) llhotézssl szm, gy lőr mgdott ε mgízhtóság szt η u, ε u ε Φ, h u ε < u < uε, or H hotézst lfogdju + 73) Ismrtss z F-róát! Arr szolgál, hogy ldötsü ét ormáls loszlású vlószíűség változó szórás gylő tthtő- A vlószíűség változór vtt,, K lmű mt és gy z η vlószíűség * s változór vtt függtlη, η, Kη m m lmű mt ljá számított F f, f sttszt * s H : ( ) D( η) D ullhotézs sté f és f m szdságfoú F-loszlású vlószíűség változó 74) Ismrtss t-róát! Lgy gy ormáls loszlású vlószíűség változó, és,, K gy -r vtt lmű mt A H : ( ) m ullhotézst m t sttszt sgítségévl tudju vzsgál A H * s ullhotézs fállás sté t sttszt - rmétrű t-loszlású vlószíűség változó A ormáls loszlású vlószíűség változó várhtó értéér votozó ullhotézsé llőrzésér s or hszálhtju, h smrt vlószíűség változó szórás 75) Ismrtss étmtás t-róát! H fltétlzhtő ét vlószíűség változó szórásá z gylőség (ár lmélt mgfotolásoól, ár z F-ró ljá), or llmzhtju étmtás t-róát A H : ( ) ( η) ullhotézst sgítségévl döthtjü l t + m 76) Írj fl tsztlt loszlásfüggvéyt! gy lmű függtl mt ljá: F η η * ( ) + ( m ) * m * * * h + * h > h m ( + m ) m + m sttszt MISKOLCI GYTM, Géészmérö r, II évs műsz formtus hllgtó részér 3
14 Dr Rsz Pétr Vlószíűségszámítás, mtmt sttszt Crtd y ImM 4 77) Ismrtss Glvo tétlt! Sttszt ltétl lgdő gy mtát vév tsztlt loszlásfüggvéy ttszőlgs mgözlít vlód loszlásfüggvéyt A mt gyságá övdésévl lgdő otossággl tudu md vlószíűség érdésr válszol lm P su F F > ε < < 78) M torzíttl slés és z sszmtotus torzíttl slés? Torzíttlság: lvárhtó, hogy slésü lglá átlg sül ívát rmétr értéét ϑ ϑ,,, slést ϑ rmétr torzíttl slésé vzzü, h dj A ( K ) ( ϑ (,,, )) ϑ H ϑ rmétr ϑ ϑ (,, K, ) lm ( ϑ (,, K, )) ϑ or ϑ ϑ (,, K, ) K, zz slés várhtó érté mggyz sül ívát rmétrrl torzíttl slésé vzzü 79) Ismrtss Ro-Crmr gylőtlségt! slésér s htárérté tljsül torzíttlság, zz slést ϑ rmétr sszmtotus Lgy dott gy folytoos loszlású vlószíűség változó, mly (,ϑ) ϑ md érté sté ugyzo trtomáyo oztív és ˆ ϑ ˆ ϑ(,,, ) ϑ rmétrr, or ( ˆ ϑ) D I( f, ϑ), hol ( f,ϑ ) f sűrűségfüggvéy torzíttl slés K I z úgyvztt Fshr-fél formáó 8) M z lsőfjú és másodfjú h? lsőfjú h: vlószíűség, hogy H ullhuotézst lvtjü, dg z jó Másodfjú h: vlószíűség, hogy H ullhuotézst lfogdju, dg z m gz MISKOLCI GYTM, Géészmérö r, II évs műsz formtus hllgtó részér 4
Numerikus módszerek 1. Alapvető fogalmak és összefüggések. Hogyan mérjük azt, hogy egy függvény nagy vagy kicsi?
umrus módszr. Apvtő ogm és összüggés Hog mérü zt hog g üggvé g vg cs? P. C[ ] - z [ ] trvumo otoos üggvé tré g : m C mmum-orm vg C-orm Eg más htőség: : d -orm Eg hrmd htőség: L és még számt más htőség
= dx 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05
Folytoos vlószíűségi változók Értékkészletük számegyees egy folytoos (véges vgy végtele) itervllum. Vlmeyi lehetséges érték vlószíűségű, pozitív vlószíűségek csk értéktrtomáyokhoz trtozk. Az eloszlás em
Valószínűségszámítás összefoglaló
Vlószíűségszámítás összefoglló I. Feezet ombtor ermutácó Ismétlés élül ülöböző elem lehetséges sorrede! b Ismétléses em feltétleül ülöböző elem összes ülöböző sorrede!... hol z zoos eleme gyorság!!...!
(1) L(x+y)=L(x)+L(y), (2) L(kx)=k L(x)
5. LINÁRIS LKÉPZÉSK Az ddg fjztb gy-gy rögzíttt vtortrt vzsgáltu. Most több vtortér gymáshoz vló vszoyávl fogllozu. pcsoltot vtortr özött oly lépzés létsít, mly mgırz vtortér mővltt. Lgy K gy tst, V és
Integrált Intetnzív Matematika Érettségi
tgrált ttzív Matmatika Érttségi. Adott az f : \ -, f függvéy. a) Számítsd ki az f függvéy driváltját! b) Határozd mg az f függvéy mootoitási itrvallumait! c) gazold, hogy f ( ) bármly sté!. Adott az f
n 1 1 n sehova szám (DÖNTETLEN) 1 0 k n n n 1 IZÉ HA a sorozat is lim akkor n NEVEZETES SOROZATOK HATÁRÉRTÉKEI ÖSSZEG HATÁRÉRTÉKE IZÉ
NEVEZETES SOROZATOK HATÁRÉRTÉKEI HA KONKRÉT SZÁM - q q q q q q shov IZÉ HA IZÉ IZÉ ÖSSZEG HATÁRÉRTÉKE TÉTEL: H és sorozt ovrgs és ovrgs és A B A és B or sorozt is AZ ÖSSZEG HATÁRÉRTÉKÉNEK ESETE A? B A
1. Vizsgazárthelyi megoldásokkal 1997/98 tél I. évf tk.
. Vizsgazárthlyi mgoldásokkal 997/98 tél I. évf..-8.tk.. Döts l, hogy fáll mid A és B halmaz sté a A B) \ B A összfüggés! Ha m, adjo szükségs és légségs fltétlt arra, hogy mikor áll f! A B) \ B A iff A
Móri Tamás. Fıkomponens- és faktoranalízis
Mór amás Fıompos- és fatoraalízs Elt Valószíőséglmélt és Statszta aszé 999 Mór amás: Főompos- és fatoraalízs Fıompos- és fatoraalízs öbbdmzós adatsor: so változóra voatozóa vaa mgfgylés. A tárgyaladó többdmzós
Valószínőségszámítás
Vlószíőségszáítás 6. elıdás... Kovrc Defícó. Az és ovrcáj: cov,:[--] Kszáítás: cov, [-- ]- A últ ór végé látott állítás értelée cov,, h és függetlee. Megj.: Aól, hogy cov, e övetez, hogy függetlee: legye
1. Hibaszámítás Hibaforrások A gépi számok
Hiszámítás Hiforráso feldto megoldás sorá ülöféle hiforrásol tlálozu Modellhi mior vlóság egy özelítését hszálju feldt mtemtii ljá felírásához Pl egy fizii törvéyeel leírt modellt Mérési vgy örölött hi
FELVÉTELI FELADATOK 8. osztályosok számára M 1 feladatlap
200. jnuár-fruár FELVÉTELI FELADATOK 8. osztályosok számár M 1 fltlp Név:... Szültési év: hó: np: A fltokt ttszés szrinti sorrnn olhto mg. Minn próálkozást fltlpon végzz! Mllékszámításokr z utolsó, ürs
12. Laboratóriumi gyakorlat MÉRÉSEK FELDOLGOZÁSA
. Laoratórum gakorlat MÉRÉSK FLDOLGOZÁSA. A gakorlat célja Lgks égztk LS) módszré alapuló polom-llsztés proléma mutatása és a módszr alkalmazása mérés rdmék fldolgozására, lltv érzéklő karaktrsztkák aaltkus
ANALÍZIS I. (MT1301L, MT4301L, MT1301) Előadást követő vázlatok. Dr. Rozgonyi Tibor főiskolai docens
ANALÍZIS I (MT3L, MT43L, MT3) Elődást övető vázlto Dr Rozgo Tor ősol doces Néhá evezetes egelőtleség Beroull-éle egelőtleség H R és ℵ, or ( ) Az egelőség or és css or áll e, h vg Bzoítás: h ( )( ) ( )
Széchenyi István Egyetem. Alkalmazott Mechanika Tanszék
Széchnyi István Egytm Alkalmazott Mchanika Tanszék Végslm analízis Elmélti kérdésk gytmi mstrképzésbn (MSc) résztvv járm mérnöki, mchatronikai mérnök és logisztikai mérnök szakos hallgatók számára 0. októbr
Rácsrezgések.
ácsrzgésk http://physics-imtis.cm/physics/glish/ph_txt.htm ácsrzgésk gitális hllám rúb Nwt II F x x F x V t F F x A x V x x x x x x A hllámszám értlmzési trtmáy végs mért prióiks htárfltétl Br-Kármá t
A hőmérsékleti sugárzás
A hőmérséklt sugárzás (Dr. Parpás Béla lőadása alapján ljgyzték a Mskolc gytm harmadévs nformatkus hallgató) Alapjlnségk Mndnnap tapasztalat, hogy a mlgíttt tstk hősugárzást (nfravörös sugárzást) bocsátanak
Valószínűségszámítás. A standard normális eloszlás karakterisztikus függvénye. További tulajdonságok. További tulajdonságok.
Karakriszikus függvéy Valószíűségszámíás. lőadás 07..05 Kompl érékű valószíűségi válozók: Z=+iY, ahol és Y is valószíűségi válozók. Z):=)+iY). (valós) valószíűségi válozó karakriszikus függvéy: ():= i
Valós változós komplex függvények. y 0 görbe egyenlete komplex alakban: f x, y 0. Komplex változós komplex függvények y, ahol z x.
Valós váltoós omplx üggvéy, t x t yt rt cost st r t t, t dt b Ft C, t dt F t FbFa a t x t y t b. x, y görb gylt omplx alaba: x, y. a Komplx váltoós omplx üggvéy u x, y v x, y, ahol x y, Drválás: ( ) lm
Egy harmadik fajta bolha mindig előző ugrásának kétszeresét ugorja és így a végtelenbe jut el.
Végtl sok vlós számból álló összgkt sorokk vzzük. A sorb szrplő tgokt képzljük l úgy, mit gy bolh ugrásit számgys. A sor összg h létzik ily z szám hov bolh ugrási sorá ljut. Nézzük például kövtkzős sort:...
Lineáris egyenletrendszerek. Készítette: Dr. Ábrahám István
Lináris gynltrndszrk Készíttt: Dr. Ábrhám István A lináris gynltrndszrkt kitrjdtn hsználják optimumszámítási fldtokbn. A tém tárgylásához lőkészültt kll tnni. Mátri fktorizáció A fktorizáció mátri szorzttá
SOROK, FÜGGVÉNYSOROK SIMON ANDRÁS. m n=0 ca n = lim c m
SOROK, FÜGGVÉNYSOROK SIMON ANDRÁS TARTALOMJEGYZÉK. Numrikus sorok.. limsup és limif 3.. Gyök- és háyadoskritérium 4.3. További kovrgciakritériumok 5.4. Példák 6.5. Zárójl, átrdzés 8. Függvéysorozatok,
FELADATOK MÉRÉSELMÉLET tárgykörben. 1. Egy műszer osztálypontossága 2.5, a végkitérése 300 V. Mekkora a mérés abszolút hibája?
FELADATOK MÉÉSELMÉLET tárgykörbe. Egy műszer osztálypotosság., végktérése 3 V. Mekkor mérés bszolút hbáj? H Op v / %,*3/ 7, V. A fet műszer V-ot mér. Mekkor mérés reltív hbáj? H h v % 6,% h 3. Egy mérés
I nyílt intervallum, ( ) egyenletet közönséges (elsõrendû explicit) differenciálegyenletnek nevezzük. Az
8 Közöségs diffriálgltk umrikus mgoldása 8 Dfiíió g Ω IR tartomá IR I ílt itrvallum f : I Ω IR foltoos függvé Az : I IR diffriálató függvékr voatkozó f ( ( I gltt közöségs (lsõrdû pliit diffriálgltk vzzük
Széchenyi István Egyetem. Alkalmazott Mechanika Tanszék
Széchnyi István Egytm Alkalmazott Mchanika Tanszék Végslm analízis Elmélti kérdésk gytmi mstrképzésbn MSc) résztvv járm mérnöki, mchatronikai mérnök és logisztikai mérnök szakos hallgatók számára. Mit
Feladatok megoldással
Fladatok mgoldással. sztmbr 6.. Halmazrdszrk. Igazoljuk! A \ B A r (A r B) (A [ B) r ((A r B) [ (B r A)) Mgoldás. A r (A r B) A \ A \ B A \ A [ B A \ A [ (A \ B) A \ B (A [ B) r ((A r B) [ (B r A)) (A
Alkalmazott matematika
4..7. Allmzott mtemt Műsz Szottó Dr. Glmos Gáor 4-5 Az elődás megértéséhez szüséges mtemt lpsmerete: A mtemt lízs lpj (függvéylízs, sorozto, soro, overgec, dfferecálás, tegrálás lpj A leárs lger lpj (vetortér
Közelítő és szimbolikus számítások haladóknak. 9. előadás Numerikus integrálás, Gauss-kvadratúra
Közelítő és szimolikus számítások hldókk 9. elődás Numerikus itegrálás, Guss-kvdrtúr Numerikus itegrálás Numerikus itegrálás Newto-Leiiz szály def I f f d F F Htározott Riem-itegrálok umerikus módszerekkel
MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára
2009. jnuár 29. MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 2009. jnuár 29. 15:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zsszámológépt nm hsználhtsz. A fltokt ttszés szrinti sorrnn olhto mg. Minn
KORLÁTOS. mateking.hu BINOMIÁLIS ELOSZLÁS. Egy úton hetente átlag 3 balesetes nap van. Mi a valószínűsége, hogy egy adott héten 2 balesetes nap van?
NEVEZETES DISZKRÉT ÉS FOLYTONOS OK HIPERGEO. BINOM. POISSON VAN ITT EGY FELADAT ISMERTHOGY MENNYI AZ ÖSSZES ELEM ÉS AZ ÖSSZES SELEJT VAGYIS N K ILLETVE n k. CSAK VALAMI %-OS IZÉ ISMERT A VÁRHATÓ AZ ÁTLAG
TARTALOMJEGYZÉK MATEMATIKAI ANALÍZIS I. FEJEZET. A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL...5 II. FEJEZET. INTEGRÁLÁSI MÓDSZEREK...
TARTALOMJEGYZÉK MATEMATIKAI ANALÍZIS I FEJEZET A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL 5 II FEJEZET INTEGRÁLÁSI MÓDSZEREK 8 III FEJEZET A HATÁROZATLAN INTEGRÁLOK ALKALMAZÁSAI86 IV FEJEZET A HATÁROZOTT
Nem-extenzív effektusok az elemi kvantumstatisztikában?
Nm-xtzív tuso az lm vatumstatsztába? Bró Tamás Sádor MTA Wgr FK RMI 22.3.26.. Boltzma-Gbbs-Plac-Réy-Tsalls 2. Frm & Bos altérb á la Gbbs-Boltzma 3. NBD mt szuprstatszta 4. Kohrs állapot, Posso statszta
u u IR n n = 2 3 t 0 <t T
IR n n =2 3 u() u u u u IR n n = 2 3 ξ A 0 A 0 0 0 < T F IR n F A 0 A 0 A 0 A 0 F :IR n IR n A = F A 0 A 0 A 0 0 0 A F A 0 A F (, y) =0 a = T>0 b A 0 T 1 2 A IR n A A A F A 0 A 0 ξ A 0 = F (ξ) ε>0 δ ε
M3 ZÁRT CSATORNÁBAN ELHELYEZETT HENGERRE HATÓ ERŐ MÉRÉSE
M3 ZÁRT CSATORNÁBAN ELHELYEZETT HENGERRE HATÓ ERŐ MÉRÉSE. A mérés élja A mérés fladat égyzt krsztmtsztű satorába bépíttt, az áramlás ráyára mrőlgs szmmtratglyű, külöböző átmérőjű hgrkr ható ( x, y ) rő
A központos furnérhámozás néhány alapösszefüggése
A közpotos furérhámozás éháy alapösszfüggés 1. ábra: A hámozás jllmző myiségi Az 1. ábra forrása: Dr. Lugosi Armad ( szrk. ) : Faipari szrszámok és gépk kéziköyv Műszaki Köyvkiadó, Budapst, 1987, 57. oldal.
Emelt szintő érettségi tételek. 10. tétel Számsorozatok
Mgyr Eszter Emelt szitő érettségi tétele 0. tétel zámsorozto orozt: Oly függvéy, melye értelmezési trtomáy pozitív egész számo hlmz. zámsorozt éphlmz vlós számo hlmz. f : N R f () jelöli sorozt -ei tgját.
Matematikai statisztika
Matematka statsztka 8. elıadás http://www.math.elte.hu/~arato/matstat0.htm Kétmtás eset: függetle mták + + + = + ) ( ) ( ) ( Y Y X X Y X m m m t m Ha smert a szórás: (X elemő, σ szórású, Y m elemő, σ szórású),
n természetes szám esetén. Kovács Béla, Szatmárnémeti
osztály Igzolju, hogy 3 < ármely természetes szám eseté Kovács Bél, Sztmárémeti Az összeg egy tetszőleges tgj: Ezt ővítjü és lítju úgy, hogy felothssu ét tört összegére ) )( ( ) ( ) )( ( ) )( ( ) )( (
Matematika záróvizsga Név:... osztály: ; 5 + 9
006. Név:... osztály:.... T ki mgllő rláiójlt! 7 00 7 4, 0% 4 8 - + 9 8 - : 9 6. Ír mérőszámokt vgy mértékgységkt!..... 0m h,8 mm kg 0,0 m km m m 400 l. π. Végz l számításokt!.) : 4.), 8 : 0, +, 0 7, 4
Numerikus módszerek előadásvázlat /29. Numerikus módszerek előadásvázlat 1. Egy numerikus probléma tanulságai.
000 Nukus ódszk lődásvázlt - -/9 Nukus ódszk lődásvázlt Egy ukus polé tulság Lgy fldtuk ghtáoz z x 00x 0 gylt vlós gyökt ásodfokú poloól v szó áltláos x x c 0 ly d gyütthtó vlós szá és z stl x s vlós száok
ACTA CAROLUS ROBERTUS
ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főisol tudomáyos özleméyei Alpítv: ( ACTA CAROLUS ROBERTUS ( Mtemti szeció AZ INTEGRÁLSZÁMÍTÁS OKTATÁSÁRÓL KÖRTESI PÉTER Összefogllás A htározott itegrál értelmezése
A valós számok halmaza
A vlós számok hlmz VA A vlós számok hlmz A diáko megjeleő szövegek és képek csk szerző (Kocsis Imre, DE MFK) egedélyével hszálhtók fel! A vlós számok hlmz VA A vlós számok hlmzák lpvető tuljdosági A vlós
Improprius integrálás
Improprius intgrálás Tnulási cél Htározott intgrál foglmánk kitrjsztés végtln intrvllumr. Dfiníciók lklmzás konkrét fldtok stén. Motivációs péld Eddig htározott intgrált csk végs zárt intrvllumon számoltunk.
Helyszükséglet összehasonlítás
Hlyszükséglt összhsonlítás Hgyományos riálvntilátor A VAR rnszr összhsonlítás Hlios RADAX VAR Systm A VAR rnszr z lsony nyomás növkésű xiálvntilátorok és riál vntilátorok közötti szükségltkt légíti ki.
IV. A HATÁROZOTT INTEGRÁL
86 A htározott itegrál IV A HATÁROZOTT INTEGRÁL Bevezető feldto Feldt Számítsu i z f :, [ ], f függvéy grfius épe, z, és z O tegely áltl htárolt síidom területét Megoldás Árázolju függvéyt A XI y osztály
2. A geometria alapfogalmai A geometria alapfogalmai: pont, vonal, egyenes, sík, tér.
1. Mi z lpfoglom? Alpfoglom: olyn foglom, mit ismrtnk fogdunk l, nm tudunk más foglmk sgítségévl mghtározni, dfiniálni, lgflj szmléltsn körülírjuk. Mindn tudomány ilyn lpfoglmkr épül fl. (Egy foglmt úgy
5. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETE ALKALAZOTT ECHANIKA TANSZÉK. ECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (idolgozt: Trisz Pétr, g. ts.; Trni Gábor, mérnötnár) Erőrndszr rdő vtorttős, vonl mntén mgoszló rőrndszr.. Péld Adott: z
Ha a csővezeték falán hőt nem viszünk át és nem végzünk a közegen munkát, akkor az ideális gáz h ö összentalpiája és amiatt T
6 Állndósult gázármlás állndó krsztmtsztű csőn Egy hosszú csőztékn ármló gáz nyomássését nm csk fli csúszttófszültség szj mg, hnm csőflon átdott hő mnnyiség is Hő flétl szmontól két ltő stt tárgylunk ktkző
1. Adott az ábrán látható ABCD paralelogramma. Határozza meg az és vektorok koordinátáit az és vektorok bázisára vonatkoztatva!
Vktorlgr. Liáris komiáió kooriát ázis Guss. Aott z árá láthtó CD prllogrmm. Htározz mg z és vktorok kooriátáit z és vktorok ázisár votkozttv! Mgolás AC BD ). Aott z lái szályos szrt li) htszög j mg z árázolt
1. előadás: Bevezetés. Valószínűségszámítás survey statisztika MA. Számonkérés. Irodalom. Cél. A valószínűségszámítás tárgya
Vlószíűségszámítás surve sttszt MA 6/7. félév Zemlé Adrás. elődás: Bevezetés Irodlom, övetelmée A félév célj Vlószíűségszámítás tárg Törtéet Alfoglm Vlószíűsége számítás Irodlom Töve: Deger: Vlószíűségszámítás
Lineáris programozás
Lieáris progrmozás Lieáris progrmozás Lieáris progrmozás 2 Péld Egy üzembe 4 féle terméket állítk elő 3 féle erőforrás felhszálásávl. Ismert z erőforrásokból redelkezésre álló meyiség (kpcitás), termékek
(2) A d(x) = 2x + 2 függvénynek van véges határértéke az x0 = 1 helyen, így a differenciálhányados: lim2x
DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS MINTAPÉLDÁK.. Példa. Határozzuk mg az f = függvénnk az = hlhz tartozó diffrnciahánados függvénét, majd vizsgáljuk mg, hog f diffrnciálható- az -ban adjuk mg az = hlhz tartozó diffrnciálhánadost.
A szelepre ható érintkezési erő meghatározása
A szlpr ható érintkzési rő mghatározása Az [ 1 ] műbn az alábbi fladatot találtuk. A fladat: Adott az ábra szrinti szlpmlő szrkzt. Az a xcntricitással szrlt R sugarú bütyök / körtárcsa ω 1 állandó szögsbsséggl
MATEMATIKA FELADATLAP a 6. évfolyamosok számára
2007. fruár 1. MATEMATIKA FELADATLAP 6. évfolymosok számár 2007. fruár 1. 15:00 ór M 2 fltlp NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: A fltokt ttszés szrinti sorrnn olhto mg. Minn próálkozást, mllékszámítást fltlpon
ANALÍZIS III. TÉTELEK ÉS DEFINÍCIÓK
ANALÍZIS III. ÉELEK ÉS EFINÍCIÓK KIMONÁSA (LEHESÉGES BEUGRÓ KÉRÉSEK) KÉSZÍEE: Pty Adrá Lázló Pty Adrá Lázló - Alíz III. (Smo Péter) trlomjegyzé ARALOMJEGYZÉK HAÁROZALAN INEGRÁL... F z egy prmtív v-e...
Név:... osztály:... Matematika záróvizsga 2008. 1. Tedd ki a megfelelő relációjelet! ; 4
Mtmtik záróvizsg Név:... osztály:... 1. T ki mgllő rláiójlt! 15 4 675 ; 180 115, 151, ; 31% 10 3 1000 ; 4 5 5 + ; 8. Mlyik átváltás hiás? A hlyskt jlöl pipávl, hiás átváltásoknál húz át z gynlőségjlt!.
Elektrokémia 05. Elektródreakciók kinetikája. Láng Győző. Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem
Eletroém 5. Eletródreó netá Láng Győző Kém Intézet, Fz Kém Tnszé Eötvös Loránd Tudományegyetem Budpest Átlépés polrzáó ( z ) ( e z e ) ( e) S W ,, G G v,, v, z, G G, αzf F ϕ, G G 1 ( α ) zf ϕ zf,,
13. gyakorlat Visszacsatolt műveletierősítők. A0=10 6 ; ω1=5r/s, ω2 =1Mr/s R 1. Kérdések: uki/ube=?, ha a ME ideális!
. gyakorlat Visszacsatolt művltirősítők.) Példa b (s) 6 ; r/s, Mr/s kω, 9 kω, kω, ( s )( s ) Kérdésk: /b?, ha a ME ális! Mkkora lgyn érték ahhoz, hogy az /b rősítés maximális lapos lgyn ( ξ ). Mkkora a
Dugattyús szivattyú általános beépítési körülményei (szívó- és nyomóoldali légüsttel) Vegyipari- és áramlástechnikai gépek. 2.
gypar és áramlástchnka gépk.. lőaás Készíttt: r. ára Sánor Buapst Műszak és Gazaságtuomány Egytm Gépészmérnök Kar Hronamka nszrk Tanszék 1111, Buapst, Műgytm rkp. 3. D ép. 334. Tl: 463-16-80 Fax: 463-30-91
Síkbeli csuklós szerkezetek kiegyensúlyozásának néhány kérdése
íbel culó zeezete egyeúlyozáá éáy édée íbel culó zeezete egyeúlyozáá éáy édée DR BENKŐJÁNO gátudoáy Egyete Gödöllő Mg Gépt Itézet gyoozgáú gépzeezete tevezéée foto lépée z egyelete, ezgéete üzeet bztoító
ORVOSI STATISZTIKA. Az orvosi statisztika helye. Egyéb példák. Példa: test hőmérséklet. Lehet kérdés? Statisztika. Élettan Anatómia Kémia. Kérdések!
ORVOSI STATISZTIKA Az orvos statsztka helye Életta Aatóma Kéma Lehet kérdés?? Statsztka! Az orvos dötéseket hoz! Mkor jó egy dötés? Meyre helyes egy dötés? Mekkora a tévedés lehetősége? Példa: test hőmérséklet
ANYANYELVI FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára
ÚJ FELADATLAP 2007. ruár 1. ANYANYELVI FELADATLAP 8. évolymosok számár 2007. ruár 1. 14:00 ór ÚJ FELADATLAPI NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: A ltokt ttszés szrinti sorrnn olhto mg. Ügylj mgllő iőosztásr és
A BINÁRIS LOGIT MODELLEK HASZNÁLATÁNAK ÉS TESZTELÉSÉNEK ESZKÖZEI
MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK A BINÁRIS LOGIT MODELLEK HASZNÁLATÁNAK ÉS TESZTELÉSÉNEK ESZKÖZEI M FÜLÖP PÉTER A biáris logit modllk az alkalmazott közgazdasági problémák stéb is ig haszos szközk bizoyulak. Haszálatuk
PONTRENDSZEREK MECHANIKÁJA. A pontrendszert olyan tömegpontok alkotják, amelyek nem függetlenek egymástól, közöttük kölcsönhatás van (belső erők).
PONTRENDSZEREK ECHANIKÁJA A potrdszrt olya tögpotok alkotják, alyk függtlk gyástól, közöttük kölcsöhatás va (blső rők). F F F F F F F F Blső rők: F Külső rők: F F Nwto III.: rő-llrő párok F F F F A potrdszr
MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára
8. évfolym AMt2 fltlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 15:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zsszámológépt nm hsználhtsz. A fltokt ttszés szrinti sorrnn olhto mg. Minn próálkozást,
Diszkrét Matematika. zöld könyv ): XIII. fejezet: 1583, 1587, 1588, 1590, Matematikai feladatgyűjtemény II. (
FELADATOK A LEKÉPEZÉSEK, PERMUTÁCIÓK TÉMAKÖRHÖZ Diszkrét Matematika 4. LEKÉPEZÉSEK Értelmezési tartomány és értékkészlet meghatározása : Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából ( zöld könyv ): XIII.
Elektrokémia 05. Elektródreakciók kinetikája. Láng Győző. Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest
Eletroém 5. Eletródreó netá Láng Győző Kém Intézet, Fz Kém Tnszé Eötvös Loránd Tudományegyetem Budpest Átlépés polrzáó ( z ) ( e z e ) ( e) S W G v,,, G v,,, z ϕ αzf G G, ( ) ϕ zf α G G 1, ϕ αzf G
2.4. Vektor és mátrixnormák
4 Vektor és mátrormák következõkbe összefoglluk témkörhöz felhszálásr kerülõ már tult smeretgot s Defícó : IK IR, ( IN, I K vlós vg komle számok hlmzát elöl) többváltozós függvét vektorormák evezzük, h
) ( s 2 2. ^t = (n x 1)s n (s x+s y ) x +(n y 1)s y n x+n y. +n y 2 n x. n y df = n x + n y 2. n x. s x. + s 2. df = d kritikus.
Kétmtás t-próba ^t ȳ ( s +( s + + df + vag ha, aor ^t ȳ (s +s Welch-próba ^d ȳ s + s ( s + s df ( s ( s + d rtus t s (α, +t s (α, s + s Kofdecatervallum ét mta átlagáa ülöbségére SE s ( + s ( ±t (α,df
MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára
2008. jnuár 31. MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 2008. jnuár 31. 15:00 ór M 2 fltlp NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zsszámológépt nm hsználhtsz. A fltokt ttszés szrinti sorrnn olhto
Atomok mágneses momentuma
Kvantuchanikai pályaontu: A pályaontu gységkbn kvantált. Az abszolút érték kvantuszáai: l! ( n ) 0,,... l l,, Lˆ rˆ pˆ [ Lˆ x,lˆ y] i! Lˆ z, [ Lˆ y,lˆ z ] i! Lˆ x, [ Lˆ z,lˆ x ] i! Lˆ y L l( l +)! L z
Programtervezési ismeretek
Progrmtervezési ismeretek Feldtok gykorláshoz 1. Hlmzok m veletek 1. Tekintsük z A = {α β γ ζ} és B = {igz hmis} hlmzokt! Írjuk fel z A A A B B A B B Déscrtes szorztokt! Írjuk fel 2 A 2 B hlmzokt! Írjuk
Olimpiai szakkör, Dobos Sándor 2008/2009
Olimpii ször, Dobos Sádor 008/009 008 szeptember 9 Eze szörö Cev és Meelosz tételt eleveítettü fel, több gyorló feldttl, éháy lehetséges áltláosítássl További feldto: = 6 (=,, ) Htározzu meg z összes oly
MATEMATIKA FELADATLAP a 6. évfolyamosok számára
6. évfolym Mt1 fltlp MATEMATIKA FELADATLAP 6. évfolymosok számár 2018. jnuár 20. 11:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zsszámológépt nm hsználhtsz. A fltokt ttszés szrinti sorrnn olhto mg.
A Riemann-integrál intervallumon I.
A Riemnn-integrál intervllumon I. A htározott integrál foglm és kiszámítás Boros Zoltán Debreceni Egyetem, TTK Mtemtiki Intézet, Anĺızis Tnszék Debrecen, 2017. március 6. Zárt intervllum felosztási A továbbikbn,
FELVÉTELI VIZSGA, július 15.
BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KOLOZSVÁR MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR FELVÉTELI VIZSGA, 8. július. Írásbeli vizsg MATEMATIKÁBÓL FONTOS TUDNIVALÓK: ) A feleletválsztós feldtok (,,A rész) esetén egy vgy
Alkalmazzuk az egyváltozós esetben a legkisebb négyzetek módszerét. Legyen a mérések száma n, y (n 0). n 2
. elődás 5 Alklmzzuk z egváltozós esetbe legksebb égzetek módszerét. Lege mérések szám ( ). F ( ( ) )! ( ( ) )!?? A két krtérum ekvvles egmássl hsze h z F üggvéek z prmétervektor hele mmum v kkor hele
5. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Szabó Tamás egy. doc., Triesz Péter egy. ts.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETE GÉPSZERKEZETTAN ÉS ECHANIKA TANSZÉK. ECHANIKA STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Szabó Tamás g. doc., Trisz Pétr g. ts. Erőrndszr rdő vtorttős, párhuzamos rőrndszr, vonal mntén mgoszló
X Physique MP 2013 Énoncé 2/7
X Physique MP 2013 Énoncé 1/7 P P P P P ré r s t s t s tr s st s t r sé r tt é r s t t r r q r s t 1 rés t ts s t s ér q s q s s ts t r t t r t rô rt t s r 1 s2stè s 2s q s t q s t s q s s s s 3 é tr s
Módosítások: a) 22/2005. (IX. 19.) ör. b) 48/2006. (XII. 22.) ör. c) 7/2007. (II. 23.) ör. /2007.III. 1-
1 Módosítások: Budapst Főváros Trézváros Önkormányzat Képvislő-tstülténk 34/1996. (XII. 16.) rndlt az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérlőink lakbértámogatásáról a) 22/2005. (IX. 19.) ör. b) 48/2006.
A + B = B + A A B = B A ( A + B ) + C = A + ( B + C ) ( A B ) C = A ( B C ) A ( B + C ) = ( A B ) + ( A C ) A + ( B C ) = ( A + B ) ( A + C )
Hlmzelmélet Kojukció: (és) (csk kkor igz h midkét állítás igz) Diszjukció: (vgy) (csk kkor hmis h midkét állítás hmis) Implikáció: A B (kkor és csk kkor hmis h A igz és B hmis) Ekvivleci: A B (kkor és
KOD: B377137. 0, egyébként
KOD: 777. Egy csomagológép kilogrammos zacskókat tölt. A zacskóba töltött cukor mnnyiség normális loszlású valószínûségi változó kg várható értékkl és.8 kg szórással. A zacskó súlyra nézv lsõ osztályú,
FELVÉTELI FELADATOK 4. osztályosok számára M 1 feladatlap
2004. jnuár-fruár FELVÉTELI FELADATOK 4. osztályosok számár M 1 fltlp Név:... Szültési év: hó: np: A fltokt ttszés szrinti sorrnn olhto mg. Minn próálkozást fltlpon végzz! Mllékszámításokr z utolsó, ürs
Házi feladatok megoldása. Veremautomaták. Házi feladatok megoldása. Házi feladatok megoldása. Formális nyelvek, 12. gyakorlat
Veremutomták Formális nyelvek, 12. gykorlt Házi feldtok megoldás 1. feldt Oldjuk meg következő egyenletrendszert! X () Y = X X Y = Y Célj: A környezet-független nyelvek hsználtávl kpsoltos lpfeldtok egykorlás
T obbv altoz os f uggv enyek integr alja. 3. r esz aprilis 19.
Többváltozós függvények integrálja. 3. rész. 2018. április 19. Kettős integrál Kettős integrál téglalap alakú tartományon. Ismétlés Ha = [a, b] [c, d] téglalap-tartomány, f : I integrálható függvény, akkor
KIEGÉSZÍTÉS A VONALINTEGRÁLHOZ
KIEGÉSZÍTÉS A VONALINTEGRÁLHOZ BSC MATEMATIKATANÁR SZAKIRÁNY 28/29. TAVASZI FÉLÉV Az lábbikbn z el dáson vonlinterálról ill. primitív füvényr l elhnzottk közül zok olvshtók, mik Lczkovich-T. Sós: Anlízis
STATISZTIKAI KÉPLETGYŰJTEMÉNY ÉS TÁBLÁZATOK
MKOLC EGYETEM Gzáguoá K Üzl oácógzáloá é Móz éz Üzl z é Előlzé éz Tzé VZONYZÁMOK, KÖZÉPÉRTÉKEK-ZÓRÓDÁ Vzozáo. V, V, V. l, b 3. l l... l l b Π 4. - b b 5. V : V : TTZTK KÉPLETGYŰJTEMÉNY É TÁLÁZTOK Nöélboá
0.1 Deníció. Egy (X, A, µ) téren értelmezett mérhet függvényekb l álló valamely (f α ) α egyenletesen integrálhatónak mondunk, ha
Vegyük észre, hogy egy mérhet f függvény pontosn kkor integrálhtó, h f dµ =. lim N Ez indokolj következ deníciót. { f α >N}. Deníció. Egy X, A, µ téren értelmezett mérhet függvényekb l álló vlmely f α
n m dimenziós mátrix: egy n sorból és m oszlopból álló számtáblázat. n dimenziós (oszlop)vektor egy n sorból és 1 oszlopból álló mátrix.
Vektorok, átrok dezós átr: egy soról és oszlopól álló szátálázt. L L Jelölés: A A, L hol z -edk sor -edk elee. dezós (oszlop)vektor egy soról és oszlopól álló átr. Jelölés: u u,...,, hol z -edk koordát.
f (M (ξ)) M (f (ξ)) Bizonyítás: Megjegyezzük, hogy konvex függvényekre mindig létezik a ± ben
Propositio 1 (Jese-egyelőtleség Ha f : kovex, akkor tetszőleges ξ változóra f (M (ξ M (f (ξ feltéve, hogy az egyelőtleségbe szereplő véges vagy végtele várható értékek létezek Bizoyítás: Megjegyezzük,
2013/2. Konyhak tündére. Walt Disney csodabirodalma. Legyél ügyesebb! legyőzi az ó. Szuperhősö egy csapatb JÁTÉK HIT NEVETÉS TUDÁS
Egy r 625 Ft, őftő 499 Ft. JÁTÉK HIT NEVETÉS TUDÁS ú h! 2013/2 Kyh tüdér Suprhőö gy cpt Wt Dy cdrd Sgud ( c) u t Lgyé ügy! ptrf ú, győ ó rt v ü ét c hvt! Gyrü! Hú! Új d dőd! Köv t t! D jó vgy, vétd utt!
Életkor (Age) és szisztolés vérnyomás (SBP)
Lináris rgrsszió Éltkor (Ag) és szisztolés vérnyomás (SBP) Ag SBP Ag SBP Ag SBP 22 131 41 139 52 128 23 128 41 171 54 105 24 116 46 137 56 145 27 106 47 111 57 141 28 114 48 115 58 153 29 123 49 133 59
II. Valós számsorozatok
Vlós számsorozto 5 Értelmezés Az f : II Vlós számsorozto és f : \ {,,,, } típusú függvéyeet ( ) vlós számsorozt evezzü Értelmezés Az f : sorozt -edi tgjá vgy áltláos tgjá evezzü z f ( ) vlós számot, és
Név:... osztály:... Matematika záróvizsga 2010.
Mtmtik záróvizsg 00. Név:... osztály:.... Az lái rjzon gy thrutó rktrénk vázltos rjz láthtó. Az árán olvshtó számtok, rkoásr ténylgsn flhsználhtó térfogtr vontkoznk. Mkkor thrutó hsznos rktrénk térfogt?
1. Primitív függvények (határozatlan integrálok)
. Primitív függvéyekhtároztl itegrálok 7. Primitív függvéyek htároztl itegrálok.. A defiíciók egyszerű következméyei F. Htározz meg z lábbi függvéyek összes primitív függvéyét: f :, + ; b f :, ; c f :,
A játékelmélet kölcsönhatásainak anatómiája
Kivont játéklmélt kölsönhtásink ntómiáj Szbó György T EK F Honlp: http://www.nrgi.mt.hu/~szbo/ H-55 Budpst POB. 49 Hungry tomoktól sillgokig ETE Budpst 7.. 6. - Evolúiós játéklmélt és izik kpsolt - Párkölsönhtás
Szervomotor sebességszabályozása
Srvomotor sbsségsabályoása. A gyaorlat célja Egynáramú srvomotor sbsségsabályoásána trvés. A motorsabályoás programváána flépítés. A sbsség rányítás algortms mgvalósítása valós dbn. 2. Elmélt bvt A motor
Analízis. Glashütter Andrea
Alízis Glshütter Adre Alízis Hlmzok I. Hlmzok Deiíció (hlmz) elemek összessége. Megdás. elemek elsorolásávl (z összes elemet elsorolom, vgy leglá yit, hogy z lpjá következteti lehesse töi elemre); pl A{,,4,7,4,8}..
Vektortér fogalma vektortér lineáris tér x, y x, y x, y, z x, y x + y) y; 7.)
Dr. Vincze Szilvi Trtlomjegyzék.) Vektortér foglm.) Lineáris kombináció, lineáris függetlenség és lineáris függőség foglm 3.) Generátorrendszer, dimenzió, bázis 4.) Altér, rng, komptibilitás Vektortér
(a n A) 0 < ε. A két definícióbeli feltétel ugyanazt jelenti (az egyenlőtlenség mindkettőben a n A < ε), ezért a n A a n A 0.
Földtudomáy lpszk 006/07 félév Mtemtik I gykorlt IV Megoldások A bármely ε R + számhoz v oly N N küszöbidex, hogy mide N, >N eseté A < ε A 0 bármely ε R + számhoz v oly N N küszöbidex, hogy mide N, > N
ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter június
ÖKONOMETIA Készült a TÁMOP-4.1.-08//A/KM-009-0041pályázat projet eretébe Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudomáy Taszéé az ELTE Közgazdaságtudomáy Taszé az MTA Közgazdaságtudomáy Itézet és a