IV. A HATÁROZOTT INTEGRÁL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "IV. A HATÁROZOTT INTEGRÁL"

Átírás

1 86 A htározott itegrál IV A HATÁROZOTT INTEGRÁL Bevezető feldto Feldt Számítsu i z f :, [ ], f függvéy grfius épe, z, és z O tegely áltl htárolt síidom területét Megoldás Árázolju függvéyt A XI y osztály tult lpjá f szigorú övevő és ove, tehát grfius ép 9 árá 7 láthtó és volázott síidom területét ell iszámítu A megoldás ötlete övetező: felosztju egyelő részre [, ] itervllumot + Az I +,+ lú 8, itervllumo (ezeet pju felosztás sorá) midegyiée z itervllumhoz trtozó síidom részt eírju egy tégllp és ugyor íru ele is egy tégllpot (lásd 9 ár árát) y TABCD [ ] t TABEF [ ] T egyelőtlesége F D A + + ár E C B + H z I itervllumo síidom írt tégllp területe t és öréje írt tégllp területe T, or területről lotott eddigi elépzelései lpjá elvárá, hogy síidomrész S területére teljesüljee t S T egyelőtlesége Így síidom S S területére teljesüle t S T Kiszámítju lim t és lim T htárértéeet Az elői (*) egyelőtleség és fogó tétel lpjá h ét htárérté egyelő, or özös értéü éppe S A mi feldtu eseté (*)

2 A htározott itegrál 87 és Tehát és T t + f f lim t ( + ) lim lim 8 + lim 6 lim lim lim T ( + + ) lim lim 8 + lim 6 lim lim (A htárértée iszámításár Cesro-Stolz ritériumot vgy z összege eplicit lját hszálhtju) Az előie lpjá vizsgált síidom területe 65 Vizsgálju meg z elői megoldást Az S területet özelíthettü vol ármilye ABGH tégllp területével (lásd árát), hol G [ CE] és H [ DF] H z ilye tégllpo AB lpját rögzítjü és mgsságát folytoos változttju z és AF özt, or tégllp területe is folytoos változi t és T AD

3 88 A htározott itegrál értée özt Világos, hogy tetszőleges ABGH tégllp területe felírhtó ( ) f ( ξ ) l, hol ξ, + + Eze szerit t és így t + ( + ) ( ) f ξ T ) Ez z egyelőtleség zt izoyítj, hogy tetszőleges ξ, özeeső értée ese- + ( té z R f ξ összeg + 65 htárértée szité Ez z észrevétel gyo hszos lehet z eredméy más l vló felírásá ) Az ( f ξ ifejezés megjelei +, Lgrge tétele h ezt z + F :, [ ] függvéyre, melyre F f ( ξ ) ( ) f F( ), tehát írhtju, hogy {,,,, } eseté létezi ξ, + úgy, hogy F( F ( ) + ) ( + ) f ( ξ) (*) Eszerit, h mide, itervllum úgy válsztju meg ξ potot, hogy + teljesüljö z elői (*) egyelőség, or z () F F() f ξ + egyelőséghez jutu Mivel l oldl -től függetle és jo oldl htárértée (mior ) S, írhtju, hogy S F() F() Vló Láthtó, hogy teleszópius összegezés ötlete tetszőleges < < < potredszer eseté is műödi Vizsgálju meg, hogy mi törtéi h megoldás elejé em egyelő részere osztju z itervllumot Teitsü [, ] itervllum egy tetszőleges < < < felotását A mi esetüe ( f övevő) írhtju, hogy y O T H D A F ξ ár E G C B + itervllumo llmzzu egy oly Egy ilye függvéy z

4 A htározott itegrál 89 tehát i ell számítu z htárértéeet Az egyelőtlesége lpjá Ugyor ( ) f S ( ) f ( ) lim ( ) és L + ( ) + + l < és > ( ) ( ) t < < T ( ) ( ) ( Tehát h m m { }, +, or ) + + ( T t ) m ( ) m ( ) + Eől láthtó, hogy h m (mior ) or T t, Másrészt 65 t < < T egyelőtleségől övetezi, hogy 65 t T t és 65 T T t, 65 tehát ( T ) és ( t ) sorozto htárértée egyrát Ez muttj, hogy ee z esete felosztás potjit és özeeső potot tetszőlegese megválszthtju z m (h ) feltétel mellett A fejezet továi prgrfusi z itt ismertetett godoltmeetet terjesztjü i, evezetjü z itt látott tuljdoságoól eredő áltláos foglmt A terület értelmezése Teitsü D hlmzt Értelmezés Azt modju, hogy D hlmz (síidom) területe T, h teljesül övetező három feltétel: * ármely eseté léteze oly t, t,, t pároét diszjut elsővel redelező tégllpo, melyere ξ,

5 9 A htározott itegrál t t t D * ármely eseté léteze oly T, T,, T diszjut elsővel redelező tégllpo (eze tégllpo lehete méretűe is), melyere T T T D ( h T és t -el jelöljü T ) ( illetve t ) területét, or lim T lim t T Megjegyzése H D hlmzr ármely ε > eseté létezi oly D -t lefedő tégllpredszer, melye területe ise, mit ε, or D -t ullmértéűe evezzü ( Hsoló értelmezzü D hlmz térfogtát is Ee z esete t ) és T t téglteste ell legyee és t, illetve T eze térfogt A D hlmzr ( és T ) zárt itervllumo és t, T eze hossz m Megoldott feldt Számítsu i z f :, [ ], f, m függvéy grfius épe, z O tegely és z egyeletű egyees áltl htárolt síidom területét y ár Megoldás Felosztju [, ] itervllumot egyelő részre z,, osztópoto segítségével A síidom z C C, + itervllumr illeszedő része trtlmzz z B A B + A + S AA B B + + C C + + tégllpot és ee v z AA tégllp, tehát z első ét feltétel teljesül H O + t és T z elői ét tégllp területe, or m t ( ) f ( + ) és m m + T ( ) f ( ) + + A Cesro-Stolz tétel lpjá lim m m lim, m + m+ m+

6 A htározott itegrál 9 tehát vizsgált idom területe m + Megjegyzés Az f :[, ] függvéy grfius épe, z O tegely és z illetve egyeletű egyeese áltl meghtározott síidomot grfius ép szugrfiojá evezzü A továi gyr említjü mjd grfius ép ltti területet, ez szugrfio területét jeleti Gyorlto és feldto Bizoyítsd e, hogy h D és D diszjut hlmzo és T D vlmit T( D) T T, or T D D T + T Bizoyítsd e, hogy h D, D, T D T és T D, or létezi D T D területe és T D D T D +T D ) T D D ( Számítsd i övetező függvéye grfius épe ltti síidom területét: ) f :, [ ], f si ; ) f :,, f cos ; c) f :[,], f 6 ; d) f :, [ ], f Bizoyítsd e, hogy hlmz ullmértéű 5 Bizoyítsd e, hogy ét ullmértéű hlmz ( -e vgy -e) metszete is és egyesítése is ullmértéű 6 Bizoyítsd e, hogy h ( A ) ullmértéű hlmzo, or z A hlmz i A i is ullmértéű i Az itegrálhtóság értelmezése Teitsü z f :[, ] függvéyt Értelmezés Az < < < < potredszert z [, ] itervllum egy ( részitervllumr vló) felotásá (vgy felosztásá) evezzü Ezt,,, szimólumml jelöljü H em vezet félreértéshez, { } [, ] helyett egyszerűe -t íru,,, felosztás ormájá evezzü és -vl jelöljü A { } { + } : m, számot H és ét felosztás z [, ] itervllum, zt modju, hogy fiom felosztás [, ] -e, mit, h i [, ]

7 9 A htározott itegrál Példá I itervllum {,,,} Az [,] egy felosztás és felosztás or- máj I itervllum {,,,,} Az [,] egy felosztás és felosztás ormáj A és özül egyire sem modhtju, hogy fiom másiál, mert és A, felosztás z I [,] itervllum fiom, mit h páros és fiom, mit h oszthtó -ml A ormáj Az elői felosztáso z itervllumot egyelő részere osztottu Áltlá z I [, ] itervllumot egyelő részre osztó potredszer z +,, Ee ormáj Az és példá látott jeleség áltlá is áll A ( ) +, és ( ) +, felosztáso em hsolíthtó össze (egyi sem fiom másiál), ezért gyori jeleség z egyre fiom felosztáso szeresztésére z, mior meglevő felosztás itervllumit felezzü (hrmdolju, st) Így z I [, ] itervllum redre övetező felotásit pju:,, { } + { } {, +, +, +, },,,, +, Ezere felosztásor

8 A htározott itegrál 9 Gyorlto és feldto Bizoyítsd e, hogy h és z itervllum felosztási, or I pothlmz is felosztás Mit állíthtu ormájáról? Bizoyítsd e, hogy h felosztás z [, ] itervllum és felosztás [ c, ] itervllum, or pothlmz felosztás z [ c, ] itervllum Megphtó-e z [ c, ] itervllum mide felosztás ilye úto? Jelöljü ( p) -vel [, ] itervllum, p felosztását Mi p * szüséges és elégséges feltétele, hogy ( p) ( q), h pq,? Bizoyítsd e, hogy ( p) ( q) ( pq) Idulju i z I [,] itervllum {, } felotásáól és reurzív szeresszü meg felosztássoroztot z lái szály szerit: : : : : : Áltlá h és ét egymás utái osztópotj és + +, or e + ét elem özé eittju z törtet (elleező esete ét tört -e is + + egymás utái elem lesz) Bizoyítsd e, hogy érvéyese övetező tuljdoságo: ) h és egymás utái osztópoto vlmelyi felosztás, or ; ) osztópotji [, ] itervllum -él em gyo evezőjű, irreduciilis l írt törtjei Értelmezés H {,,, } z I [, ] itervllum egy felosztás és ξ,, +,, or ξ, ξ, ξ,, ξ potredszert özeeső potredszere evezzü

9 9 Értelmezés H {,,, } { } ξ ξ, ξ,, ξ A htározott itegrál z I [, ] itervllum egy felosztás és egy özeeső potredszer, or f ξ + összeget z f :[, ] függvéyhez, felosztáshoz és ξ özeeső potredszerhez trtozó Riem-féle összege evezzü és σ ( f, ξ) -vel jelöljü Példá Az f :, [ ] függvéyhez,, felosztáshoz és ξ, özeeső potredszerhez trtozó Riem-féle összeg σ ( f, ξ) f H özeeső potredszere ξ, redszert válsztju, or megfelelő Riem összeg σ ( f, ξ) f Az f :, [ ] függvéyhez,, + ξ,, + felosztáshoz és özeeső potohoz trtozó Riem-féle összeg + σ ( f, ξ) f + A evezetőe tárgylthoz hsoló ülööző özeeső potredszer segítségével megszereszthetjü z f szugrfiojá területét lulról és felülről özelítő összegeét Folytoos függvéye eseté ξ, + özeeső potredszert megválszthtju úgy, hogy f ( ξ ) mi f és úgy is, hogy f ( ξ ) m f Láttu, [, ] + [, ] + hogy z így szereszthető ét özeeső potredszerhez trtozó összeg ülööse fotos lehet Eze z összege tuljdoéppe z dott felotáshoz (és függvéyhez) trtozó legise, illetve leggyo Riem összegét is felfoghtó H z f függvéy em folytoos, or em iztos, hogy Riem-féle összege özt ( felosztás és függvéy rögzített) v leggyo és legise Ahhoz, hogy hsoló godoltmeet lpjá tudju dolgozi, övetező összegeet értelmezzü:

10 A htározott itegrál 95 Értelmezés H :[, ] itervllum egy felosztás és or z f egy orlátos függvéy, {,,, } { } z [, ] m if f, +,,, M sup { f ( ), } +,,, ( + ) s f m ( + ) S f M összegeet lsó, illetve felső Drou összege evezzü Megjegyzés H f folytoos, or Drou összege vlmilye özeeső potredszerhez trtozó Riem összegeel egyelő Az értelmezés lpjá ármely ξ özeeső potredszer eseté Példá H f övevő, or és s ( f) σ ( f, ξ) S ( f) + ) ( ) ( s f f és ( ) + ( + ) S f f, Az f [,], f, \ függvéy eseté tetszőleges {,,, } felosztás eseté ( + ) s f és +, S f mert mide, itervllum trtlmz rcioális és irrcioális számot egyrát, tehát m és M, h, + Gyorlto Írd fel övetező függvéyehez trtozó Riem összegeet megdott felosztáso és özeeső potredszere eseté:

11 96 5, {,,, }, { } A htározott itegrál ) f :, [ ], f ξ,, ; ) f :,, f tg,, ( + ), ξ, ; 8 c) f :, [ ], f,,, ξ, Milye függvéyehez (milye felosztáshoz és özeeső potredszerhez) trtoz z lái Riem összege? ) ; ) ; + + p c) p ; d) + + ; e) ; f) e si Írd fel övetező függvéyehez trtozó Drou-féle összegeet megdott felosztásoo!, ) f :, [ ], f,,, \ ;,, (, ]\ ) f :, [ ], f p,,, (, ], ( p, q) q q Értelmezés Az f :[, ] függvéyt itegrálhtó evezzü z [, ] itervllumo, h létezi oly I szám, hogy ármely ε > -r tlálju δ( ε) > -t övetező tuljdosággl: H {,,, } z [, ] itervllum egy felosztás, melye ormáj ise, mit δ( ε), or σ ( f, ξ) I < ε, ármely ξ { ξ, ξ,, ξ } özeeső potredszer eseté Az I számot z f htározott itegráljá evezzü z [, ] itervllumo és f d szimólumml jelöljü Megjegyzés Ezt rövidee övetezőéppe foglmzhtju meg: A Riem összege özeeső potredszertől függetleül trt I -hez, mior felosztás ormáj trt -hoz

12 A htározott itegrál 97 Itegrálhtósági ritériumo Az értelmezés lpjá (mit evezető feldt láttu) eléggé ehézes iszámíti z itegrált Új jelölésü szerit evezető feldt megoldás sorá igzoltu, hogy 65 d Az ott ismertetett ötlete lpjá áltláos módszert szereté levezeti Azt fogju megvizsgáli, hogy milye muhipotézisere v szüségü hhoz, hogy z ott megjeleő ötlete áltláos esete is célhoz vezessee Elő próálju meg z itegrál értelmezésée szereplő feltételeet gyegítei, Drou összege segítségével H m if f,,, or [, ] + ( ) m < ( ) f ( ξ + + ), ármely özeeső potredszer eseté, tehát z s ( f) lsó Drou összeg lsó orlátj Riem összege hlmzá, h f, rögzített és ξ változi Ugyor ármely ε > -r létezi ξ, ε + úgy, hogy ε m + > f ( ξε ), tehát ε ( ) m > ( ) f ( ξ + + ε ), tehát ε ( ) m > ( ) f ( ξ ) ( ) + + ε és így z s ( f ) + ε szám már em lsó orlátj Riem összege hlmzá ( f, rögzített és ξ változó!) Eől övetezi, hogy s ( f) if σ ( f, ξ) Hsoló módo láthtó e, hogy S ( f) sup σ ( f, ξ) ξ ξ Eől ét tuljdoságól övetezi, hogy z itegrálhtóság szüséges és elégséges feltétele, hogy z s ( f) és S ( f) összege trts I -hez, mior A evezető feldt láttu, hogy egyetle lsó Drou összeg sem lehet gyo vlmely felső Drou összegél Ez áltlá is igz A izoyításhoz össze ell hsolítu z s ( f) és s ( f) összegeet, h Ehhez elég megvizs- gáli zt, hogy mi törtéi, h z, + itervllum felveszü egy osztó-

13 98 A htározott itegrál potot Jelöljü y -l ezt z új osztópotot és m -gyel és m -vel z, y illetve z y, + f ifimumát z y + y m y + m + y m + + itervllumoo Az ifimum tuljdosági lpjá m m és m m Tehát m m ( Eől övetezi, hogy eseté s ( f ) s ( f) Hsoló meggodoláso lpjá eseté S ( f ) S ( f) Ez lpjá, h és ét tetszőleges felosztás, or s ( f) s ( f) S ( f) S ( f), tehát egyetle lsó Drou összeg sem lehet gyo mit egy felső Drou összeg Jelöljü I( f) -el z lsó Drou összege felső htárát és I( f) -el felső Drou összege lsó htárát (z elői tuljdoság lpjá eze léteze) A Drou összege tuljdoságit övetező tétele foglltu össze: Tétel Teitsü z f :[, ] orlátos függvéyt ) s ( f ) σ ( f, ξ) S ( f), ξ özeeső potredszer lpjá ) H, or s ( f ) s ( f) és S ( f ) ( f S ) c) H és ét tetszőleges felosztás, or s ( f) I( f) I( f) S ( f) d) s ( f ) if σ ( f, ξ) e) S ( f ) sup σ ( f, ξ) ξ ξ f) ε > δ( ε ) > úgy, hogy I( f) s ( f) < ε és I( f) ( f) < ε, h < δ( ε) hol M m f [, ] Bizoyítás Az utolsó ét tuljdoságot izoyítju Tegyü fel, hogy felosztás z y, + potot trtlmzz -hoz viszoyítv plusz s ( f) s ( f) m ( y ) + m ( y) m ( + + ) De m mi { m, m }, tehát feltételezhetjü, hogy m m, p g) H potos p pottl trtlmz töet, mit or s ( f) s ( f) < pm p s ( f) s f y m m < M, ( + )( ) S )

14 A htározott itegrál 99 hol M m f [, ] Eől övetezi, hogy s p ( f) s ( f) < pm és így lim ( s ) p f s f, p hol -t -ól midig p pot hozzádásávl yerjü Eől övetezi, hogy ármely ε > eseté létezi δ( ε ) úgy, hogy h < δ( ε), or ε s p ( f) s ( f) < Ugyor I( f) sups ( f), tehát létezi oly felosztás, hogy ε ε I( f) < s ( f) H ε p potot trtlmz, or z elői tuljdoság lpjá ε s ( f) s ( f) és ε ε ε s ( f) s ( f) <, h < δ( ε) ε Ezeől z egyelőtleségeől övetezi, hogy I( f) < s ( f) + ε, h < δ( ε) Hsoló tuljdoságol redeleze felső Drou összege is Ezeől tuljdoságoól láthtó, hogy eseté Drou összege overgál z I( f ) és I( f ) számohoz, tehát z itegrálhtóság szüséges és elégséges feltétele z, hogy z S ( f) s ( f) ülöség trtso -hoz mior Az lsó és felső Drou összege mootoitási tuljdoság lpjá elégséges, h egyetle ( ) soroztr, melyre teljesül z S ( f ) s ( f) Midezt övetező tétele foglltu: Tétel Az f :[, ] függvéyre övetező állításo egyeértéűe: ) f itegrálhtó; ) ε > δ( ε ) > úgy, hogy S ( f) s ( f) < ε, h < δ( ε) ; c) ε > ε felosztás, melyre S ( f) s ( f) < ε ; ε d) I( f) I( f) Bizoyítás ) ) H f :[, ] itegrálhtó, or f orlátos Vló, h, + tetszőleges, or < δ( ε ) eseté σ ( f, ξ ) és σ ( f, ξ összege z I I ) ε, + ε itervllum v, hol ξ ξ -től ülöözi, hogy ξ, + helyett -et válsztottu Így ε

15 tehát A htározott itegrál f f f + f, σ (, ξ ) σ (, ξ ) ( ξ ) + + ( f ) ( f ) ( ) σ, ξ σ, ξ ε ( ξ) ( ξ) f + f + f + Eől z egyelőtleségől övetezi, hogy f orlátos Így léteze z lsó és felső Drou-féle összege és ármely ε > eseté eze tuljdosági lpjá létezi oly δ( ε ) > és oly ξ, ξ özeeső potredszere, hogy ε S ( f) σ ( f, ξ ) <, ε σ ( f, ξ) σ ( f, ξ) <, ε σ ( f, ξ ) s ( f) <, h < δ( ε) és így + S ( f) s ( f) < ε, h < δ( ε) ) c) Nyilvávló, mert tetszőleges < δ( ε) felosztást válszthtu c) d) A Drou összege tuljdoság lpjá s ( f) I( f) I( f) S ( f), tehát ε ε I( f) I( f) S ( f) s ( f) ε, ε ármely ε > eseté Ez cs or lehetséges, h I( f ) I( f) d) ) Az elői tétel f) lpotj lpjá ε > δ( ε) > úgy, hogy h < δ( ε), or ε I( f) s ( f) < ε S ( f) I( f) < ε Így tetszőleges özeeső potredszer eseté z I I ( f) I( f) szám redelezi z itegrálhtóság értelmezésée ért tuljdosággl, mert I ε < s ( f) σ ( f, ξ) S ( f) < I +ε, tehát σ ( f, ξ) I < ε, h < δ( ε) Az elői tétel segítségével izoyítsu e övetező tételt Tétel (Leesque) Az f :[, ] függvéy potos or itegrálhtó, h orlátos és szdási potji hlmz ullmértéű Bizoyítás Azt már láttu, hogy mide itegrálhtó függvéy orlátos, tehát elégséges igzoli, hogy szdási poto hlmz ullmértéű A függvéy -eli

16 A htározott itegrál oszcillációjá z if ω ( V ) ifejezést értjü, hol ω ( V) sup f ( V) if f ( V) f V V ( ) f függvéy oszcillációj V öryezete Világos, hogy potos or szdási pot, h ω ( ) > Tehát szdási poto hlmz z f A { [, ] ω > f } hlmzét értelmezhető Ez hlmz felírhtó z A [ ] ω p, > f hlmzo egyesítéseét A terület értelmezése utái 6 p * feldt lpjá elégséges igzoli, hogy A ullmértéű mide p eseté Mivel p f itegrálhtó, ármely ε > eseté létezi oly felosztás, hogy S ( f) s ( f) < ε Teitjü felosztás I, + itervllumit és jelöljü J -vel zo z I itervllumo hlmzát, melyre I A Az J p ( ) ( m ) ( + M + ) I J ( M m ) ( ) S ( I J f) s ( f) < ε + A p Tehát z hlmz tetszőleges ε > eseté lefödhető p ε összhosszúságú itervllumredszerrel Eől övetezi, hogy A ullmértéű és így A is z p H f orlátos és A ullmértéű, or szdási poto hlmz lefedhető egy ( I ) itervllumredszer lefödi z A hlmzt és így p, yílt itervllumredszerrel, melye összhossz em gyo, mit ε sup f M m if f, hol M és m Az [, ]\ I hlmzo z f [, ] [,] folytoos, tehát z f egyeletese is folytoos * (mivel z [, ]\ I hlmz véges p so zárt itervllum egyesítése) és így létezi ee hlmz egy oly ( ε felosztás, hogy felosztás tetszőleges I itervllumá M m < ( ) I ), Így megptu z [, ] itervllum I, I itervllumo áltl meghtározott felosztását, melyre írhtju, hogy s ( M m ) I ( + ) S f f M * lásd XI osztály számár írt töyvet j j j ε < j ( ) I + ( M m) I j m I <

17 A htározott itegrál ε ε + M m ε ( M m) Az itegrálhtóság Drou összegeel vló jellemzése lpjá eől övetezi, hogy f itegrálhtó [, ] - Az eddigi tétele lpjá öye igzolhtju z lái tuljdoságot (eze gy része hsoló htároztl itegrálo megfelelő tuljdoságához) H f :[, ] itegrálhtó, or f itegrálhtó ármely [ cd, ] [, ] itervllumo H f :[, ] itegrálhtó [ c, ]- és itegrálhtó [ c, ] - or itegrálhtó [, ] - is és c f d f d + f d c H fg, :[, ] itegrálhtó függvéye, or h :[,], h f + g is itegrálhtó és h d f d + g d H fg, :[, ] itegrálhtó, or h :[, ], h f g is itegrálhtó 5 H f :[, ] [ c, d] és g :[ c, d] [ e, f] folytoos itegrálhtó függvéy, or h :[, ] [ e, f] h( ) g ( f ), [,] függvéy is itegrálhtó 6 H f :[, ] [ c, d] itegrálhtó és c > vgy d <, or g :[,], g függvéy is itegrálhtó f Bizoyítás Midegyi tuljdoság esetée orlátosság megőrződi ( f, f, [ cd, ] f + g, f g, g f, f [, ] orlátos feltétele lpjá), tehát cs szdási poto hlmzát ell megvizsgáli Jelöljü Sz ( f, [, ])-vel z f :[, ] függvéy szdási potji hlmzát Világos, hogy z f [, cd] szdási potji hlmz z f szdási potji hlmzá részhlmz, ezért h Sz (f,[, ] ) ullmértéű, or Sz ( f, [ c, d ]) is z A potál Sz ( f, [, ] ) Sz ( f, [, c] ) Sz ( f, [ c, ] ) {} c efogllás lpjá Sz ( f, [, ]) is ullmértéű (mert ullmértéű hlmzo egyesítése is ullmértéű) Hsoló tuljdoságál Sz ( h, [, ] ) Sz ( f, [, ] ) Sz ( g, [, ] ) folytoosság tuljdosági lpjá

18 A htározott itegrál Ugyor Sz ( h, [, ] ) Sz ( f, [, ] ) Sz ( g, [, ] ) tuljdoságál is A 6 tuljdoság z 5 övetezméye, tehát elégséges igzoli z 5 tuljdoságot A g f függvéy szdási potji z f szdási potjiól vgy H { [, ] f szdási potj g-e } hlmzól szármz Mivel g -e ics szdási potj ezért H üres hlmz és így g f szdási potji hlmz ullmértéű Az elői értelmezésől itűi, hogy Leesque tétel lpjá öye tudju igzoli függvéy itegrálhtóságát, de semmi iformáció ics függvéy itegráljáról Vlháyszor z itegrálr votozó egyelőséget ell igzolu előyöse Drou összegeet vgy Riem összegeet hszáli Az elői tuljdoságo özül és eseté szüségü v z dott egyelősége izoyításár is, ár eze tuljdoságo ituitíve ( területtel vló pcsolt lpjá) természetese tűe Mivel f itegrálhtó [ c, ]- és [ c, ] - ármely ε > eseté létezi egy-egy ( és ) felotás ezee z itervllumo úgy, hogy S ( f ) s ( f ε ) <, S ( f ) s ( f ε ) < De z [, ] itervllum egy felosztás és S ( f ) + S ( f) S ( f), vlmit s ( f ) +s ( f) s ( f), tehát ármely ε > eseté létezi oly felosztás, melyre S ( f ) s ( f) < ε Így Ugyor tehát Eől övetezi, hogy f itegrálhtó [, ] - c s ( f) f d S ( f) és s ( f) f d S ( f), c s ( f) f d + f d S ( f) c c c f d f d + f d c A tuljdoság eseté hsoló járu el Bármely felosztás z [, ] -e úgy, hogy S ( f ) s ( f ε ) <, ε > eseté létezi és

19 Eől övetezi, hogy tehát Másrészt z S ( g ) s ( g ε ) < felosztás eseté ε S ( f) s ( f) < és ε S ( g) s ( g) <, A htározott itegrál S ( f) + S ( g) s ( f) + s ( g) < ε (*) if { f g } if f if g I I I + + és sup{ f + g } sup f + sup g I I I egyelőtlesége lpjá (lásd XI osztály számár írt töyvet) S ( h) S ( f) + S ( g) és s ( h) s ( f) + s ( g) (**) Tehát S ( h) s ( h) S ( f) S ( g) s ( f) s ( g) ε + + < A Riem itegrálhtóság Drou-féle ritérium lpjá övetezi, hogy h itegrálhtó H α f d + g d, or (*) és (**) egyelőtleségeől S ( h) és s ( h ) z ( α ε, α + ε) itervllum v H β h d α, or tlálu oly ε > számot, hogy ( β ε, β + ε) ( α ε, α + ε) és így elletmodáshoz jutá, tehát ( + ) + f g d f d g d Az eddigi tuljdoságo z itegrál létezésére votozt, cs gyo evés esete vezettü le vlmilye számolási szályt A evezetőe láttu, hogy h z itegráldó függvéye v primitív függvéye és itegrálhtó, or htározott itegrál összefüggése hozhtó primitívvel Ez áltlá is igz Tétel (Newto-Leiiz) H z f :[, ] függvéy itegrálhtó és v primitív függvéye, or hol F :[,] z f egy primitívje f d F F,

20 A htározott itegrál 5 Bizoyítás Teitsü z [, ] itervllum egy tetszőleges {,,, } felosztását és mide, itervllumo llmzzu Lgrge tételét z F + függvéyre Létezi tehát ξ, +, úgy, hogy F ( ) F ( ) f ( ξ)( + + ),, Ezeet z egyelőségeet összegezve z ( ξ)( + ) F F f egyelőséghez jutu A Drou összege tuljdosági lpjá s ( f) F F S ( f) és így mivel f itegrálhtó övetezi, hogy f d F F f övevő függvéy és { } Ez tétel gyo so htározott itegrál iszámítását lehetővé teszi, mert egyszerűe cs primitívet ell iszámíti Ahhoz, hogy tétel llmzását megöyítsü, jó vol éháy lpvető függvéyosztály itegrálhtóságát letárgyli A evezető feldt esetée láttu, hogy mootoitás jeletőse leegyszerűsítette prolém tárgylását Tételezzü fel, hogy :[, ],,, egy felosztás z [, ] itervllum A mootoitás lpjá tehát ( + ) ( + ) S f f, + ( ) s f f + ( + ) ( ) és S f s f f f f f ( f f ) + ε Eől övetezi, hogy h <, or S ( f ) s ( f) < ε Tehát f () f + Drou ritérium lpjá f itegrálhtó Hsoló igzolhtó, hogy csöeő függvéye is itegrálhtó, tehát érvéyes övetező tétel: Tétel H z f :[, ] függvéy mooto, or itegrálhtó Láttu, hogy izoyítás lpj z S ( f ) s ( f) ülöség megfelelő mjorálás H ee z összege szité z f megfelelő ehelyettesítési értéei jeleée meg és em z téyezőet mjorálá, hem mási téyezőt, or +

21 6 A htározott itegrál hsoló eredméyhez juthtá Ehhez z szüséges, hogy tetszőleges is itervllumo z f elérje z ifimumát és szuprémumát Ez legegyszerűe folytoos függvéyere teljesül Zárt itervllumo folytoos függvéyről tudju, hogy egyeletese folytoos *, tehát z f f ( y) mjorálhtó ε -l, h y < δ( ε) Ez lpjá z elői izoyításhoz hsoló igzolju, hogy h f :[,] folytoos, or itegrálhtó Tétel H z f :[, ] függvéy folytoos, or itegrálhtó,,, ] -el z [, itervllum egy felosztását Mivel f folytoos mide, ξ, lú itervllumo, létezi + és + ξ, úgy, hogy + Bizoyítás Jelöljü { } Tehát és így ( ξ ) if, [, ] + f ( S f s f f ξ ξ ) + eseté létezi δ ε > úgy, hogy y < δ ε eseté f ( y) < ε Tehát h < δ ( ε ), or f f ( ξ ) sup f [, ] + f ( + ) ( ) S f f ξ ( + ) ( ) s f f ξ Mivel f folytoos z [, ] - övetezi, hogy egyeletese folytoos és így ármely ε > f S ( f) s ( f) ε ( ) ε ( ) + ε Így z ε válsztássl igzoltu, hogy ármely ε > eseté létezi ε δ( ε ) δ > úgy, hogy < δ( ε) eseté S ( f) s ( f) < ε Eől övetezi Drou tétel lpjá, hogy f itegrálhtó Az eddigi tétele lpjá láthtó, hogy z áltlu tulmáyozott függvéye özül gyo so itegrálhtó A primitív függvéy létezésée tulmáyozás sorá zt is láttu, hogy z elői függvéye özül gyo so v primitív függvéye is A, ( ) * lásd XI osztály számár írt töyvet

22 A htározott itegrál 7 övetező tétel folytoos függvéye primitív függvéyeie létezésére votozi Tétel H z f :[, ] függvéy folytoos, or létezi F :[,] primitív függvéye f -e Bizoyítás H f folytoos [, ] -, or itegrálhtó [, ] - és így itegrálhtó mide [, ] lú itervllumo hol [, ] Így z F :[,] F f () t dt összefüggéssel értelmezett függvéy jól értelmezett Bizoyítju, hogy F folytoos, deriválhtó és F ( ) f ( ), [, ] H or () () () F F f t dt f t dt f t dt Mivel f folytoos, létezi M m f [, ] (, övetezi, hogy F F M ) és így F folytoos Az elői ecslésél potost is levezethetü, mert M helyettesíthető z f mimumávl z, itervllumo Így rögzített és, eseté F( < ) F( ) m f () t ( ) F F t [, ] t [, ] m f () t Ugyor fordított iráyú egyelőtleséget is felírhtu, h f miimumát hszálju, tehát: F F mi f () t t [, ] t [, ] m f () t (*) Mivel f folytoos, Drou tuljdoságú is, tehát létezi oly c,, hogy F F f ( c ) Eől övetezi, hogy eseté c és így F lim < > F( ) Hsoló izoyíthtó, hogy F lim f ( c ) f ( ) F( ) f f, tehát

23 8 A htározott itegrál A deriválhtóság értelmezése lpjá ez zt jeleti, hogy F deriválhtó - és F ( ) f ( ) Megjegyzés Az elői tétele lpjá folytoos függvéye itegrálhtó (zárt itervllumo) és v primitív függvéyü Ee elleére dhtu példát oly függvéyre, mely em itegrálhtó, de v primitív függvéye és olyr is, mely em redelezi primitív függvéyel, de itegrálhtó,, Az f :, [ ], f függvéy itegrálhtó, mert övevő,, Ugyor elsőfjú szdási potj v -e, tehát em Drou tuljdoságú és így em létezi primitív függvéye si cos, (,] Az f :, [ ], f függvéye létezi, primitív függvéye, de em itegrálhtó, mert z si, (,] F :, [ ], F, függvéy egy primitívje és f em orlátos, vgy (, ]\ Az f :, [ ], f p Riem-féle függvéy,, ( p, q) q q itegrálhtó és ics primitívje Az f ([,] ) lpjá f em Drou tuljdoságú (mert f em osts), tehát ics primitív függvéye Ugyor z [, ] \ pot eseté, h ( ) és or evezője trt - hez, tehát lim f ( ) f Eől övetezi, hogy Riem-féle függvéy folytoos mide [, ] \ pot, tehát szdási poto hlmz ullmértéű Így f itegrálhtó Megoldott gyorlto és feldto Számítsu i övetező htározott itegrálot: ) d; ) cos d ; c) e d Megoldás

24 A htározott itegrál 9 ) Az f :[, ], f F függvéy folytoos és egy primitívje F [ ] +, tehát Newto-Leiiz tétel lpjá d + ) Kiszámítju z cos d htároztl itegrált :, + cos d si cos d d cos d C, tehát Newto-Leiiz tétel lpjá si si cos d + A továi z F( ) F ülöséget z F( ) szimólumml jelöljü c) Az e d htároztl itegrált prciális itegrálás módszerével számítju i e d ( e ) d e e d e e d e e + C Tehát Newto-Leiiz tétel lpjá e d ( ) e Bizoyítsu e, hogy h f, g :[, ] itegrálhtó függvéye, és f g, ármely [, ] \ H, hol H egy ullmértéű hlmz, or Bizoyítás Rögzítsü z diszjut itervllumo véges f d g d ε > számot Mivel H ullmértéű, lefedhető yílt és I, m m, \ I redszerével úgy, hogy eze összhossz - él ise legye Az M [ ] hlmz véges so zárt itervllum egyesítése, tehát h M f d itegrálji összegét, or írhtju, hogy Hsoló -szel jelöljü z f -e ezee z itervllumoo számolt f d ε mi f f d f d + ε m f [, ] [, ] M M ε

25 A htározott itegrál g d ε mi g g d g d + ε m g [, ] [, ] M M, ezeől z egyelőtleségeől övetezi, hogy Mivel f d g d M M f d g d + ε m f g d + ε m f + mi g [, ] [, ] [, ] M ε Így ε m f ε + mi g [, ] [, ] eseté övetezi, hogy f d g d ε Hsoló igzolhtju (z f és g megcserélésével), hogy ε f d g d, tehát ε f d g d ε Mivel ezee z egyelőtleségee mide leiü, övetezi, hogy ε > f d g d eseté érvéyesee ell Megjegyzése A ét függvéy itegrálhtóság szüséges feltétel H H hlmz véges, or z egyi függvéy itegrálhtóság em szüséges Igz tehát z lái ijeletés: H z f, g :[, ] függvéyere teljesül z f g egyelőség mide [, ] \H eseté, hol H egy véges hlmz és f itegrálhtó, or g is itegrálhtó és f d g d Bizoyítás A izoyítást elégséges egyelemű H hlmz eseté elvégezi Az elői tuljdoság lpjá elégséges igzoli, hogy g itegrálhtó A Drou ritérium lpjá ármely ε eseté létezi δ ε úgy, hogy > ( ) > S ( f) s ( f) < ε, h δ ( ε ) Teitsü { } felosztást, hol { }, és így + < H Feltételezzü, hogy

26 A htározott itegrál hol S g S f M + M + M M + + S ( f) + m g, [, ], M m g, M m g m f ( ), +, Hsoló módo eláthtó, hogy s ( g ) s ( f ) m g ( ) [, ], + Így S ( g ) s ( g ) S ( f ) s ( f ) + 6 m g ( ) [, ] ε Tehát ármely ε > eseté válsztju z ε -t és δ( ε) mi δ( ε ), ε m g ( ) számot, ezere teljesül, hogy { } S ( g) s ( g) < ε és így Drou ritérium lpjá g itegrálhtó Bizoyítsu e övetező itegrálhtósági ritériumot: Az f :[, ] függvéy potos or itegrálhtó, h létezi oly I, melyre ármely {,,, } {,,, } felosztássorozt és tetszőleges ξ ξ ξ ξ özeeső potredszer eseté h lim, or lim σ ( f, ξ ) I Bizoyítás A feltétele lpjá ármely ε > eseté létezi ( ε) úgy, hogy I ε < σ ( f ξ ) <I + ε, h > ( ε) Bármely ξ özeeső potredszerre, Drou összege tuljdosági lpjá létezi oly ξ és ξ özeeső potredszer, hogy s f > σ, f ξ ε és Így Bármely S f < σ f, ξ + ε < ε + I + ε I ε < ε, h ε ε ε > eseté z ε válsztássl elérhető, hogy (, ) (, ε σ ξ σ ξ ) S f s f < + f f <

27 A htározott itegrál S ( f ) s ( f ) < ε, h ( ε), tehát Drou ritérium lpjá f itegrálhtó A fordított tuljdoság yilvávló, mert h or Drou összegeről igzoltu, hogy overgese, és f itegrálhtóság mitt ugyor z I -hez trt Ugyor fogó tétel lpjá lim σ ( f, ξ ) I Megjegyzés Az elői izoyításól z is látszi, hogy tuljdoság ijeletése módosíthtó övetezőéppe: Az f :[, ] függvéy potos or itegrálhtó, h létezi egy oly felosztássorozt, melyre lim és tetszőleges ξ { ξ, ξ,, ξ } öze- eső potredszer eseté σ ( f, ξ ) összeg ugyhhoz z I számhoz trt Megjegyzés Ee egy övetezméye z, hogy z itegrál értelmezésée elégséges cs z egyelő itervllumor vló felosztásot figyeleme vei A folytoos függvéye primitívjeie megszeresztése sorá már igzoltu övetező tuljdoságot: H f :[, ] folytoos, or létezi c [, ] úgy, hogy f d f c ( ) (*) Ezt tuljdoságot folytoos függvéye első özépértétételée evezzü Ez lpjá foglmzzu meg egy hsoló állítást itegrálhtó függvéyere! ( ) ( ) Megoldás A f ξ összege h f ξ -t helyettesítjü z + M sup f [, ], mjd z m if f értéel, or pju, hogy [, ] m ( ) σ ( f, ξ) M ( ), ármely Riem összegre Eől övetezi, hogy tehát létezi c [ m,m] úgy, hogy m ( ) f d M ( ), f d c ( ) Tehát ijeletés övetező: H f :[, ] itegrálhtó függvéy, or létezi c [ m,m], hol m if f és M sup f úgy, hogy [, ] [, ] f d c ( )

28 A htározott itegrál Megjegyzés Ahhoz, hogy c -t függvéy vlmilye pot felvegye, elégséges h f Drou tuljdoságú, tehát (*) állítás igz itegrálhtó és Drou tuljdoságú függvéyere 5 Bizoyítsu e, hogy h f, [, ] és z f :[, ] függvéy itegrálhtó, or f d Bizoyítás Mivel f, [, ] Riem összege értelmezése lpjá σ ( f, ξ), ármely, eseté Így z ξ f d em lehet egtív Követezméye H f g, [, ] és z f, g :[, ] függvéye itegrálhtó, or f d g d H f :[, ] itegrálhtó függvéy, or f d f d H z f :[, ] folytoos függvéy em idetius ull és f, [, ], or f d > Bizoyítás Az g f :[, ], g f g f függvéy itegrálhtó és ( g f)( ), tehát Ie övetezi, hogy g f d g d (midét oldlhoz hozzádtu f d -et) f d f f f, [, ], tehát z elői övetezméy lpjá

29 A htározott itegrál f d f d f d Eől övetezi ívát egyelőség Mivel f folytoos és em idetius ull, létezi [ ] és V V úgy, hogy ( ), f > és f ( ) >, V Legye m z f miimum V - (h V ε, + ε öryezetet válsztu, or ez miimum létezi) ε + ε f d f d + f d + f d ε + ε + ε + f d + m ε > ε 6 Bizoyítsu e, hogy h f :[, ] folytoos és f g d, ármely folytoos deriválhtó g :[,] függvéyre, mely teljesíti g g () feltételeet, or f idetius ull Bizoyítás A folytoosság lpjá elégséges igzoli, hogy f idetius ull z (, ) itervllumo Tegyü fel, hogy létezi ( ) úgy, hogy f Feltételezhetjü, hogy f >, A folytoosságól övetezi, hogy létezi oly V ( ε, + ε ) itervllum, melye f ( ) > Teitjü g : [, ] g ( + ε) ( ε), V, [, ] \ V függvéyt Ez folytoos deriválhtó és g ( ) h, \ ε, + ε Ugyor [ ] ε + ε + ε + ε ε + ε f g d f g d + f g d + f g d, f g d m g d > ε ε hol m mi f Ez z elletmodás muttj, hogy f ( ), (, ) és így V f folytoosságáól övetezi, hogy f ( ), [, ] 7 Számítsu i lim összeg htárértéét! +

30 A htározott itegrál 5 Megoldás Korá már láttu, hogy ez z f függvéy Riem + összege, felosztás és ξ, özeeső potredszer eseté ( ) f ξ + + Eől övetezi, hogy z összeg htárértée z d htározott itegrál (mert f + folytoos, tehát itegrálhtó) De z f egy primitívje z F :, [ ], F l + ) függvéy, tehát ( d F() F l + 8 Bizoyítsd e, hogy h f :, [ ] folytoos és f d oly c [,], melyre f ( c) + c Megoldás g Mivel, or létezi d rctg + ezért [ ] g :,, f függvéyre g d Az 5 megoldott feldt + övetezméye lpjá g em lehet előjeltrtó Így létezi gc, zz f ( c) + c 9 Bizoyítsu e, hogy e e l + d l + c [,] úgy, hogy e + Bizoyítás Az f :, [ ], f l függvéy szigorú övevő (mert f >, [,] ) és így f f f (), [,] Az 5 megoldott feldt övetezméye lpjá tehát, f d f d f () d

31 6 A htározott itegrál Bizoyítsu e, hogy e e l + d l + lim d + megoldás, (,], tehát z 5 megoldott feldt övetezméye lpjá + d d d + + De d, tehát z I + + d áltláos tgú soroztr érvéyese z I ( + ) + egyelőtlesége Eől és fogó tételől övetezi, hogy lim I megoldás Vizsgálju z ( I ) sorozt mootoitását [,] d d + +, tehát I Ugyor + I, [,], tehát I, Eze + lpjá z ( I ) sorozt csöeő és lulról orlátos, tehát overges Másrészt + + I + I d d + + +, tehát I, A fogó tétel lpjá lim I + Megjegyzés A itűzött feldto szereplő másodi özépértététel lpjá dhtu ezetől ülööző megoldást is Gyorlto Számítsd i övetező htározott itegrálot: d ) ( + 5) d ; ) d) d ; e) + ; c) ( + ) e d ; d e ; f) d l ; + e e

32 A htározott itegrál 7 g) d ; h) si d ; i) Számítsd i övetező függvéye deriváltját: + d t t ) l( sitdt ) ; ) dt ; c) e dt l( + t) Számítsd i övetező összege htárértéét: ) ( ) ; ) ; c) + ; d) e ; e) si ; f) Számítsd i övetező htárértéeet: t + dt t e ) lim ; ) lim dt + t ; c) lim dt + t ; t d) dt lim ; e) t t 5 Számítsd i övetező htárértéeet: si tdt < d t lim + ; f) lim te dt ) li m ; ) lim si 6 Tulmáyozd övetező függvéye mootoitását: ) f :, dt, f cos d t ; ) f :, f t t t + 7 Bizoyítsd e, hogy l l l e t dt l d + ) rctg d > l( + ) d ; ) l( + ) d ; c) e d ; d) < 9+ d< 8 Számítsd i övetező htározott itegrálot: ) mi, + d ; ) m(, ) d ; c) ; if ( t t) d t d) f d, hol f + e, h +, h >

33 8 A htározott itegrál 9 Tulmáyozd övetező sorozto overgeciáját és számítsd i htárértéüet: ) I d ; ) I l( + ) d ; + e c) I d ( l ) d ; d) I + + Az elői feldt d) lpotjá szereplő sorozt eseté számítsd i lim I htárértéet! Tulmáyozd övetező függvéye itegrálhtóságát: *,, ) f :, [ ], f * ;, [, ]\, [, ] ) f :, [ ], f, [, ]\ ;, [,] c) f :, [ ], f, [, ]\ ; *,, d) f :, [ ], f *, [, ]\ H lim Feldto rcsi d és + htárértéet + rctg d,, or számítsd i Bizoyítsd e, hogy: + ) + ( ) + ( ) + + ( ) C C + + ( ) C ; + ) C Itegrálszámítás segítségével számítsd i övetező összegeet: ) C + ; ) Az f : függvéyől iidulv megszeresztjü z ( f ):, függvéysoroztot övetező reurzió szerit

34 A htározott itegrál 9 f f t + dt () Htározd meg z f függvéy eplicit lját! Tulmáyozd övetező függvéye itegrálhtóságát: [ ], ) f :, f [ ] ; ) f :, f ;, * c) f :, f ( [ ] ) ; d) f :, [ ], f [ ] + 5 Bizoyítsd e, hogy h f :[, ] folytoos és g :[,] itegrálhtó, or létezi oly c [,], melyre f g d f ( c) g d ( özépértététel áltláos lj) 6 Bizoyítsd e, hogy h f :[, ] mooto és g :[,] itegrálhtó, or létezi c [,] úgy, hogy c f g d f g d + f g d (másodi özépértététel) 7 Bizoyítsd e, hogy h f, g :[, ] folytoos, or létezi c [, ] úgy, hogy c f d + ( c ) g( c) g d + ( c) f ( c) 8 Bizoyítsd e, hogy h z f : egy folytoos és periodius függvéy, melye T > főperiódus, or 9 Bizoyítsd e, hogy h f, g : + c t T f d f d lim t t T itegrálhtó függvéye, or f g d f d g d Bizoyítsd e, hogy h f :[, ] itegrálhtó függvéy, or lim f d Bizoyítsd e, hogy h f, g :[, ] folytoos függvéye és létezi [ ] úgy, hogy f ( ) g, or h :[,],, ( ) c

35 A htározott itegrál f, [, ] h g, [, ] \ függvéy em itegrálhtó! Az f :, [ ] itegrálhtó függvéyre f és +, [,] Számítsd i z f d értéét! f f f + * Bizoyítsd e, hogy h f :[, ] itegrálhtó függvéy, or + f ( d ) lim f + e + Bizoyítsd e, hogy h z f :[, ] függvéy ove, or y f + f ( y) f () t dt < y, y eseté! 5 Legye ϕ : egy ijeció és értelmezzü z f :, [ ] [,] függvéyt övetezőéppe: f, h, f ( ), ϕ, hol ), ϕ() ϕ() ( z vlós szám tízes számredszereli ( 9) periódust em trtlmzó lj Bizoyítsd e, hogy f itegrálhtó és számítsd i z f d itegrált

36 Htározott itegrálo iszámítás V HATÁROZOTT INTEGRÁLOK KISZÁMÍTÁSA Az elői fejezete láttu, hogy itegrálhtó és primitívvel redelező függvéye eseté z f d htározott itegrál iszámíthtó Newto-Leiiz tétel lpjá Ee fejezete megvizsgálju, hogy htároztl itegrálo eseté tult módszere llmzhtó-e htározott itegrálor és hogy v-e oly módszere, melye segítségével elerülhető primitív függvéy iszámítás 5 Prciális itegrálás htározott itegrálo eseté A szorzt deriválási szály lpjá h fg, :[, ] folytoos deriválhtó függvéye, or ( f g) f g + f g A Newto-Leiiz tétel lpjá tehát f g d f g f g f g, f g d + f g d f g f g (mert z elői egyelőség l oldlá megjeleő itegrálo léteze, mivel f g és f g folytoos függvéye) Ez lpjá f g d f g f g f g d Érvéyes tehát z lái tétel: Tétel H f, g :[, ] folytoos deriválhtó függvéye, or Allmzáso f g d f g f g f g d Számítsu i z ed htározott itegrált Megoldás ed ( e ) d e ed e e d e e d e e + e d

37 Htározott itegrálo iszámítás e e + e e + e e Bizoyítsu e, hogy z I si d itegrál teljesíti z I ( ) I reurziót, h Bizoyítás I si d si si d cos si d si d cos si d cos si ( si ) si I d I I Eől övetezi, hogy ( ) I ( ) I I és így I I Megjegyzés Az elői reurzió lpjá ( )!! ( )!! I I I I ( )!! ( )!! és ( ) ( )!! ( )!! I I I I + + ( + )( ) ( + )!! ( + )!! + Az ( I ) sorozt mootoitás si si,, lpjá + I I I I, + + tehát I + I és így lim I I Ugyor + + I ( )!! ( + )!!, tehát I ( )!! ( )!! + ( )!! lim ( )!! + Ezt z összefüggést Wllis éplet éve ismerjü Bizoyítsu e, hogy h P [ X] egy -ed foú vlós együtthtós poliom, or

38 Htározott itegrálo iszámítás t lim e P d P t ( ) Bizoyítás Prciális itegrálu egymásutá -szer: t t t t t e P d e P e P d e P e P t t t ( + ) + e P d e P ( ) + e P ( ) d ( + ) + + Mivel gr P, P, tehát z elői összefüggés utolsó tgj és + ( ) t t e P e P () t P t lime Q() t, ármely Q [ X] eseté, tehát t t lim e P d P t ( ) Bizoyítsu e, hogy h f :[, ] folytoos deriválhtó, or Bizoyítás lim f cos d si f cos d f si d f f si d Így f cos d m f + m f [, ] szerit htárértére térve övetezi, hogy lim f cos d 5 Számítsu i z P d htározott itegrált, h d ( ( ) ) P d Megoldás Az f ( ) függvéy egy -ed redű poliom és ( ) ( f f ) (), h, -szer prciális itegrálu övetezőéppe: ( ) ( ) ( + ) ( ) f f d f f ( ) f ( ) f ( ) d

39 Htározott itegrálo iszámítás Az i: ( + ) ( ) ( + ) ( ) f ( ) f ( ) f ( ) f ( ) d + + ( ) f ( ) f ( ) d ( ) f f d I ( ) Tehát d ( ) ( )! ( ) d itegrált ismét -szeri prciális itegrálás útjá számítju + d ( ) + ( ) d ( ) + ( ) d ( ) d + ( + )( + ) +! ( ) [!] ( ) ( ) d ( + )( + ) ( )! + Gyorlto és feldto [!] ( + )! [ ]!! P d ( ) [! ] ( + )! + ) cos d ; ) Számítsd i övetező htározott itegrálot: d) tg d ; e) 5 9d l d ; c) ; e si d ; f) si d ; g) e si d ; h) rctg d ; i) l( + ) d Htározd meg z, értéét úgy, hogy teljesüljö z ( ) + cosd * egyelőség mide eseté Ee segítségével igzold, hogy

40 Htározott itegrálo iszámítás 5 lim 6 Vezess le reurziót övetező itegrálsoroztor: ) I e d ; ) I l d ; c) I cos d ; d) g) j) tg d ; e) si d ; f) e si d ; d ( + ) ; h) e d ; i) ( + + cos ) d ( ) d ; ) Számítsd i z editegrált! ( ) rctg e d ; ( + ) d ( ) 5 Bizoyítsd e, hogy h P, [,], or d ) P P d m, h m ; ) P poliom mide gyöe [, ] itervllum v 6 Bizoyítsd e, hogy h z f :, [ ] függvéy folytoos deriválhtó és f (), or f d f d ( ) 5 Változócsere htározott itegrál A htároztl itegrálhoz hsoló z összetett függvéy deriválási szályáól is le tudu vezeti egy itegrálási szályt H z f :[ c, d] folytoos függvéy egy primitívje F :[ c, d] és g :[, ] [ c, d] egy folytoos deriválhtó függvéy, or z ( F g) F ( g ) g f ( g ) g, [, ] egyelőség lpjá z f ( g ) g függvéy egy primitívje z F g függvéy Így Newto-Leiiz tétel lpjá Másrészt ( ) ( ) ( f g g d F g F g F g )

41 6 Htározott itegrálo iszámítás tehát írhtju, hogy v f d F v F u, u g () ( ) f g g d f d Ezt z összefüggést evezzü változócsere épletée Érvéyes tehát övetező tétel: Tétel (változócsere htározott itegrál) H f :[ c, d] folytoos függvéy és g :[, ] [ c, d] folytoos deriválhtó, or Példá Számítsu i z e g g () ( ) f g g d f d d itegrált l Megoldás Az f :, [ ], f és g : e, e [,], g l függvéyere Tehát Számítsu i z Megoldás e g ( l ) f ( g ) g ( ) l l e d d l l l l l e d itegrált ( ) Tehát g és f ( + ), hol g :, [ ] és f : \{,} Láthtó, hogy Im g [,6], tehát llmzhtó változócsere tétele z [, ] [, ] és [ cd, ] [,6] itervllumor Így 6 6 d ( ) f g g d f d ( + ) ( + ) d

42 Htározott itegrálo iszámítás l l l l d Megjegyzés Az tétele, mert z ( d + ( + ) itegrál iszámításár em llms változócsere f ) függvéy em értelmezett -e és - Ee z esete eláthtó, hogy z itegrál em is létezi, de előfordulht, hogy z itegrál létezi, cs változócserét értelmező g függvéy em folytoos deriválhtó Ilye esete z itegrált felotju tö itervllumr Ezt muttj e péld + Számítsu i z d itegrált + Megoldás Tehát g( ) változócserét vol érdemes elvégezi A prolém z, hogy z ifejezéssel [, ] itervllumo em tudu folytoos függvéyt értelmezi A prolémát úgy tudju iüszööli, hogy meghtározzu h :, + h folytoos függvéy primitívjét A (,) és (, ) itervllumo + + z d htároztl itegrál iszámításár hszálhtó z u változócsere, tehát z + du u rctg + C egyelőség lpjá h primitív u + függvéye H :, rctg + c, < H c, rctg + c, > lú A c, c és c ostsot H folytoosságáól htározzu meg lim H + c,

43 8 Htározott itegrálo iszámítás lim H + c, tehát rctg + c, < H + c, rctg + + c, > Így h d H () H ( ) H ezt primitív iszámítás élül (htározott) itegrálo segítségével rju leíri, or övetezőéppe járhtu el: mert z d d + d ε + + lim d + lim d + + ε ε ε< ε> ε ε lim rctg + lim rctg ε + d és + ε ε ε< ε> ε, + d itegrálo iszámításár hszálhtju válto- + ε zócsere tételét Megjegyzés Eől példáól látszi, hogy meyire fotos z itervllumo rögzítése és feltétele teljesülésée megvizsgálás Ngyo so esete változócserée megjeleő g függvéyt öyű észrevei, de z f meghtározás eheze Ezért változócsere tételét fordítv hszálju H ugyis g ijetív is, or változócsere tételée megjeleő loldli itegrál h g Tehát segítségével övetezőéppe írhtó g hg ( ()) ( ) ( ) h g f g g d f h h d α és g β jelöléssel β h( β) f d f ( h )( h ) ( ) d (*) α h α Gyorltilg ezt övetezőéppe hjtju végre:

44 Htározott itegrálo iszámítás 9 e Az l u d itegrál l u helyettesítést szereté elvégezi Így e, e u tehát d e d és u u l d u e du Így öye (formális) elvégezi változócserét hisz függvéyeet em is ell ülö-ülö zoosíti Világos, hogy ez változócsere h :, [ e ] [,], h( ) l és f :, [ e] [,], f l függvéyere felírt (*) egyelőség, mert Gyorlto és feldto ( )( ) l ( ) ( ) f h h e e e Számítsd i övetező htározott itegrálot: ) e) i) 9 si d si d ; ) d ; c) + si ; d) d ; f) d g) ; h) + 5 d + d cos d + d ; j) e ; ) d ; l) + si + 5 d ; ) d d ; o) + 5 m) + d ; si d ; cos ; ; p) d 5 Htározott itegrálo iszámítás primitív függvéy iszámítás élül 5 Segéditegrálo módszere si Számítsu i I d itegrált A tg si + cos t helyettesítéssel rcioális törtfüggvéye itegráljár vezethető vissz, de sol egyszerű, h teitjü J cos d itegrált is, és ét itegrált egyszerre próálju iszámí- si + cos ti Az si + cos I + J d d si + cos és

45 Htározott itegrálo iszámítás cos si ( si + cos ) I J d d si + cos si + cos l( si + cos ) l egyelősége lpjá I l l Előfordul, hogy z eredeti itegrál és segéditegrál özt vlmilye összefüggést si tudu teremtei Például, h z elői itegrál helyett z I d itegrált ell iszámíti, or z y helyettesítés segítségével írhtju, hogy si + cos si y si I d si + cos dy si y + cos y cosy dy si y + cosy I + J d, iszá- cos Tehát I J, hol J d Mivel si + cos mítdó itegrál I Allmzáso Számítsd i övetező itegrálot: 5 d ; e cos ( si ) cos d ; si si + cos si d ; si + cos si * d, ; si + cos e + cos p+ d ; 6 l( + ) e + si + cos d

46 Htározott itegrálo iszámítás 5 A grfius ép szimmetriájá felhszálás H z f :[, + ] függvéy grfius épe szimmetrius z (, f ) potr ézve, or árá megfelelőe szugrfio területe z ABCD tégllp területével egyelő A grfius ép potos or y szimmetrius z ( ) ( ), f potr ézve, h f + f + f, [, ] Tehát érvéyes övetező tétel: Tétel H z f :, + folytoos függvéyre teljesül z f + f + f ( ) egyelőség ármely [, ] eseté, or Bizoyítás f A D O f d f + + f d f d + f d ár ( ) ( ) ( ) f + y dy + f + y dy f d f Az + C B f d itegrál z + y és z f d itegrál z + y változócserét hjtottu végre Követezméy H z f :[, ] folytoos függvéy pártl, or Bizoyítás f d hogy függvéy pártl Ee z esete eseté grfius ép origó szeriti szimmetriáj zt jeleti, f f d f, tehát

47 Htározott itegrálo iszámítás Megjegyzés A szimmetri feltételét z [, ] itervllumo f + f ( + ) f +, [, ] l is írhtju és itt jo oldlo állht más álldó is Példá Mivel z f :[,], f folytoos függvéy pártl, írhtju, hogy si l ( + ) si d l ( + ) Számítsu i z l( + tg ) d itegrált Megoldás Az f :,, f l( + tg ) függvéyre f + f l( + tg ) + l + tg tg l( + tg) + l + l ( tg) l tg tg Eől övetezi, hogy Tehát Allmzáso y l( + tg ) d l tg y + ( dy) l tg y + dy l l( + tgy) dy l l( + tg ) d l( + tg ) d l 8 Bizoyítsd e, hogy h z f :, [ ] folytoos függvéyre f f ( ), (, ), or

48 Htározott itegrálo iszámítás f d f d Bizoyítsd e, hogy h z f :[, ] függvéy folytoos, or ármely t eseté f ( ) d f t ( ) d e + Bizoyítsd e, hogy loldli tört evezőjée t helyett tetszőleges g :[, ] folytoos és pártl függvéy is írhtó Bizoyítsd e, hogy h f :[,] páros és folytoos, or f ( si ) d f ( si ) d Bizoyítsd e, hogy h f :[,] pártl és folytoos, or f ( si ) d f ( si ) d 5 Bizoyítsd e, hogy h f :[, ] [ c, d] ijetív és folytoos, or 6 Számítsd i z d f d + f ( y) dy d c f d f c itegrált, h z f : függvéy folytoos, pártl és periodius (T > főperiódus) 7 Bizoyítsd e, hogy rctg( si ) d + rcsi( tg ) 8 8 Számítsd i övetező itegrálot: ) e) + l si d ; ) + + cos d ; c) si ; d) d l( + ) d ; f) si( si ) d ; g) + Gyorlto és feldto Bizoyítsd e, hogy si + si tg d + rctg d d l( + ) d ; +

49 Htározott itegrálo iszámítás Számítsd i z itegrált! Bizoyítsd e, hogy z I ( e + e ) tg d cos d, itegrálsorozt teljesíti z + cos ( ) I + I + I si reurziót Bizoyítsd e, hogy lim tg d 5 Bizoyítsd e, hogy h z f :[, ] függvéy övevő ( < ), or ( ) f d f + f d 6 Htározd meg z összes f :, [ ] folytoos függvéyt, melyre f d + f ( ) d 7 Jelöljü B f-el z f :, [ ] folytoos függvéyhez redelt Berstei-féle poliomot ( Bf) C ( ) f ) Bizoyítsd e, hogy z f :, [ ], f, függvéyere f,, ( Bf) +, ) Bizoyítsd e, hogy ármely ε > eseté létezi δ > úgy, hogy f ( B f) < ε, [,] c) Bizoyítsd e, hogy h f d ármely eseté, or f 8 Legye > egy vlós szám és f :, [ ] egy itegrálhtó függvéy +, \ eseté z (, f ) poto át ) Bizoyítsd e, hogy ármely [ ] { } húzhtó oly d egyees, melyre grfius ép, d egyees, z

50 Htározott itegrálo iszámítás 5 egyeletű egyees és z Oy tegely áltl htárolt sírésze ugyor területű drj v d ltt, mit fölött ) Bizoyítsd e, hogy d egyeese összefutó h [, ]\ hlmz változi és htározd meg z összefutási pot oordiátáit 9 Számítsd i lim e e [ ] d htárértéet, hol [ ] z vlós szám egész része rctg Számítsd i z d itegrált + + { } (Felvételi, 99)

51 6 A htározott itegrál llmzási VI A HATÁROZOTT INTEGRÁL ALKALMAZÁSAI 6 Területszámítás A htározott itegrál értelmezése előtt már értelmeztü egy tetszőleges síidom területét Azt is láttu, hogy itegrálhtó függvéye eseté z lsó és felső Drou összegehez trtozó tégllpredszere teljesíti szugrfio értelmezésée szereplő tégllpredszere tuljdoságit, tehát h f :[, ] itegrálhtó, + or f szugrfiojá területe f d Ezt tétel formájá is megfoglmzzu: Tétel H f :[, ] itegrálhtó függvéy, or f szugrfiojá területe + T( D) f d H függvéy cs egtív értéeet vesz fel, or f függvéy szugrfioj z f szugrfiojá O szeriti szimmetrius, tehát írhtju, hogy y T D T D f d f d y yf y-f D D O B O B D yf ár 5 ár H z f függvéy tetszőleges értéeet felvehet, or z elői ét tuljdoság lpjá szugrfioj területe T( D) f d Ezt is megfoglmzzu tétel formájá: Tétel H z f :[, ] előjeltrtó függvéy itegrálhtó, or szugrfiojá létezi területe és egyelő

52 A htározott itegrál llmzási 7 T( D) f d -szel Követezméy H fg, :[, ] itegrálhtó függvéye és f g, [, ], or z f és g grfius épei vlmit z és egyeletű egyeese áltl htárolt síidom területe Bizoyítás Mivel f és g itegrálhtó függvéye, orlátos is Eől övetezi, hogy létezi oly m, melyre f + m >, [, ] Így g g + m és f f +m grfius épei vlmit z és egyeletű egyeese áltl htárolt síidom egyevágó ijeletése szereplő síidomml Eől övetezi, hogy D területe g és f szugrfioj területée ülösége Így T( D) ( g f ) d y O yg() D f y 6 ár T ( D) g d f d g f d ( g f ) d Megjegyzés H f és g ét tetszőleges itegrálhtó függvéy z [, ] itervllumo, or grfius épe özti síidom területe f g d Példá Számítsu i z f :, [ ], f ( ) p prolív ltti D síidom területét (7 ár) y y O D O yg D yf 7 ár 8 ár

53 8 A htározott itegrál llmzási Megoldás T ( D) pd p p Számítsu i z f :, [ ], f és g :, [ ], g l( ( e ) + ) függvéye grfius épei áltl htárolt (orlátos) síidom területét! Megoldás Mivel f g, f () g() és f ove, g oáv állíthtju, hogy g( ) f, [,] Így vizsgált síidom területe: T( D) ( g f ) d l( ( e ) + ) d d ( e ) l( ( e ) + ) d ( e ) + + l( ( e ) + ) e e + e e ( e ) ( e ) y y Számítsu i z + (, > ) egyeletű ellipszis területét! Az ellipszis területe z f : [, ], O f és f : [, ], f függvéye grfius 9 ár épe özötti területe, tehát T( D) d d d si ϕϕ (z cosϕ, ϕ [,] változócserét hszáltu) Számítsu i z y, y és y egyeletű göré áltl htárolt 6 (orlátos) első egyedeli síidom területét Az elői göré grfius árázolás árá láthtó

54 A htározott itegrál llmzási 9 A egyelet pozitív gyöei és, egyelet pozitív gyöe y míg egyelet em egtív gyöe 6 Az árá megfelelőe 9 O y y ár y T( D) d+ ( ) d d d d l 6 l 8 Megjegyzés H z egyeest változttju, elérhető, hogy vizsgált síidom területe csöeje H z (, ) és (,) potoo áthldó egyees egyeletét felírju, z y ( ) egyelethez jutu Így síidom területe + d + ( ) d 8 d + d d l 6 Tehát 8 > + +, [, m ], l 6 hol m grfius épéhez (,) -e húzott éritő és y grfius épe metszéspotjá szcisszáj, vgyis Ez lpjá egyelőtleséghez jutu m l + + l + > l l 8 6 l l l l ( + )

55 A htározott itegrál llmzási Gyorlto I Számítsd i övetező függvéye grfius épei áltl meghtározott síidom területét: f +, g +,, [ ] ; f, g, f f f 5 [,] ;, g, [, ] ; 8, g +,, [ ] ;, g e, [, 5] ; 6 f e, g ( ) e, 7 f +, g + [,] ; e e 8 f p, g +, [, ] ; p, [, p ]; 9 f l, g l, [, e ]; f ( ) + + e, g( ), [,] II Számítsd i övetező függvéye grfius épei áltl meghtározott orlátos síidomo területét ( metszéspoto szcisszái djá z itervllumot): f l, g l ; f, g ; f, f g g ;,, h ; 5 f, g III Egy R sugrú, ör lú legelő egyi potjá egy ecsét ötü r hosszúságú pórázr Meor területet legelhet le ecse? Megöthetjü-e úgy, hogy potos felét legelje le? Bizoyítsd e, hogy h D síidomot z és folytoos függvéye grfius épe htárolj, or egy tetszőleges O,y (rögzített) poto f f f : [, ], T ( α) átmeő y y α( egyeesseregre ) ráy z α folytoos függvéye vlmilye α ( α itervllum, hol T α ) és T ( α ) mi T ( α), α ) ( m D síidom egyees ltti, illetve fölötti részée területe Bizoyítsd e, hogy h D síidomot z f és f ( f :[, ] ) folytoos, függvéye grfius épe htárolj és D -e z y α +y egyees fölé, illetve lá

56 A htározott itegrál llmzási eső része D ( y ) és D ( y ) or D ( y ) és D y területe z y folytoos függvéye Vezesd le eől, hogy tetszőleges (előre rögzített) iráyú egyees segítségével f f ét zoos területű részre oszthtju D területét A D síidomól mide y α vgy y egyeessel párhuzmos α egyees -él ise hosszúságú húrt metsz i Bizoyítsd e, hogy D területe (h létezi) em gyo, mit Az f :[, ] függvéy grfius épé vegyü fel z A +, +, f potot, ( ár) Vizsgálju meg, hogy AA összege v-e htárértée + y 6 Ívhossz iszámítás A A A + A - A A O ( ) ( y y ) + + f hol + és y f ( ),, Tehát AA ( + + ) ( ) f f + + ár + Ituitíve elvárju, hogy h z elői összege v htárértée, or ez htárérté z AA göreív hossz legye De + f ξ +, ξ, +, + AA f + h f deriválhtó (mert ee z esete llmzhtju, itervllumo,

II. Valós számsorozatok

II. Valós számsorozatok Vlós számsorozto 5 Értelmezés Az f : II Vlós számsorozto és f : \ {,,,, } típusú függvéyeet ( ) vlós számsorozt evezzü Értelmezés Az f : sorozt -edi tgjá vgy áltláos tgjá evezzü z f ( ) vlós számot, és

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK MATEMATIKAI ANALÍZIS I. FEJEZET. A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL...5 II. FEJEZET. INTEGRÁLÁSI MÓDSZEREK...

TARTALOMJEGYZÉK MATEMATIKAI ANALÍZIS I. FEJEZET. A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL...5 II. FEJEZET. INTEGRÁLÁSI MÓDSZEREK... TARTALOMJEGYZÉK MATEMATIKAI ANALÍZIS I FEJEZET A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL 5 II FEJEZET INTEGRÁLÁSI MÓDSZEREK 8 III FEJEZET A HATÁROZATLAN INTEGRÁLOK ALKALMAZÁSAI86 IV FEJEZET A HATÁROZOTT

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főisol tudomáyos özleméyei Alpítv: ( ACTA CAROLUS ROBERTUS ( Mtemti szeció AZ INTEGRÁLSZÁMÍTÁS OKTATÁSÁRÓL KÖRTESI PÉTER Összefogllás A htározott itegrál értelmezése

Részletesebben

1. Hibaszámítás Hibaforrások A gépi számok

1. Hibaszámítás Hibaforrások A gépi számok Hiszámítás Hiforráso feldto megoldás sorá ülöféle hiforrásol tlálozu Modellhi mior vlóság egy özelítését hszálju feldt mtemtii ljá felírásához Pl egy fizii törvéyeel leírt modellt Mérési vgy örölött hi

Részletesebben

g x ugyanabba az halmazba kerüljön mint különböző módon tehetjük meg. A feladat állítása alapján igazolnunk kell, hogy ( ) n m m

g x ugyanabba az halmazba kerüljön mint különböző módon tehetjük meg. A feladat állítása alapján igazolnunk kell, hogy ( ) n m m A itűzött feldto megoldási X osztály 47 g ugybb z hlmzb erüljö mit figyelembe veü, hogy ( H -vel jelöljü z elemeie számát, or ezt j A j ülöböző módo tehetjü meg A feldt állítás lpjá igzolu ell, hogy m

Részletesebben

Matematika A1 vizsga elméleti kérdések

Matematika A1 vizsga elméleti kérdések Mtemtik A1 vizsg elméleti kérdések Deiíciók Forrás: Szirmi Jeő elődásvázltok, Szász Gáor: Mtemtik 1. tköyv Gépre vitte: Atli Máté 1. Peo-xiómák A természetes számok hlmzát N Peo-xiómák segítségével deiiáljuk.

Részletesebben

A valós számok halmaza

A valós számok halmaza A vlós számok hlmz VA A vlós számok hlmz A diáko megjeleő szövegek és képek csk szerző (Kocsis Imre, DE MFK) egedélyével hszálhtók fel! A vlós számok hlmz VA A vlós számok hlmzák lpvető tuljdosági A vlós

Részletesebben

Emelt szintő érettségi tételek. 10. tétel Számsorozatok

Emelt szintő érettségi tételek. 10. tétel Számsorozatok Mgyr Eszter Emelt szitő érettségi tétele 0. tétel zámsorozto orozt: Oly függvéy, melye értelmezési trtomáy pozitív egész számo hlmz. zámsorozt éphlmz vlós számo hlmz. f : N R f () jelöli sorozt -ei tgját.

Részletesebben

Olimpiai szakkör, Dobos Sándor 2008/2009

Olimpiai szakkör, Dobos Sándor 2008/2009 Olimpii ször, Dobos Sádor 008/009 008 szeptember 9 Eze szörö Cev és Meelosz tételt eleveítettü fel, több gyorló feldttl, éháy lehetséges áltláosítássl További feldto: = 6 (=,, ) Htározzu meg z összes oly

Részletesebben

A + B = B + A A B = B A ( A + B ) + C = A + ( B + C ) ( A B ) C = A ( B C ) A ( B + C ) = ( A B ) + ( A C ) A + ( B C ) = ( A + B ) ( A + C )

A + B = B + A A B = B A ( A + B ) + C = A + ( B + C ) ( A B ) C = A ( B C ) A ( B + C ) = ( A B ) + ( A C ) A + ( B C ) = ( A + B ) ( A + C ) Hlmzelmélet Kojukció: (és) (csk kkor igz h midkét állítás igz) Diszjukció: (vgy) (csk kkor hmis h midkét állítás hmis) Implikáció: A B (kkor és csk kkor hmis h A igz és B hmis) Ekvivleci: A B (kkor és

Részletesebben

I. Sorozatok. I.1. Sorozatok megadása

I. Sorozatok. I.1. Sorozatok megadása Mgyr Zsolt: Alízis özépisoláb I Sorozto oldl Def A pozitív egész számo hlmzá értelmezett számértéű függvéyeet sorozto evezzü Megjegyzés: Egyes tárgylási módob éyelmességi szempotból em N R függvéyeről,

Részletesebben

A térbeli szabad vektorok V halmaza a vektorok összeadására, és a skalárral való szorzásra vonatkozóan egy háromdimenziós vektorteret alkot.

A térbeli szabad vektorok V halmaza a vektorok összeadására, és a skalárral való szorzásra vonatkozóan egy háromdimenziós vektorteret alkot. 1. fejezet Vetoro 1.1. Vetorlulus i j jobbsodrású ortoormált bázist, mely egy O ez- A térbeli szbd vetoro V hlmz vetoro összedásár, és slárrl vló szorzásr votozó egy háromdimeziós vetorteret lot. Gyr hszálju

Részletesebben

(a n A) 0 < ε. A két definícióbeli feltétel ugyanazt jelenti (az egyenlőtlenség mindkettőben a n A < ε), ezért a n A a n A 0.

(a n A) 0 < ε. A két definícióbeli feltétel ugyanazt jelenti (az egyenlőtlenség mindkettőben a n A < ε), ezért a n A a n A 0. Földtudomáy lpszk 006/07 félév Mtemtik I gykorlt IV Megoldások A bármely ε R + számhoz v oly N N küszöbidex, hogy mide N, >N eseté A < ε A 0 bármely ε R + számhoz v oly N N küszöbidex, hogy mide N, > N

Részletesebben

n természetes szám esetén. Kovács Béla, Szatmárnémeti

n természetes szám esetén. Kovács Béla, Szatmárnémeti osztály Igzolju, hogy 3 < ármely természetes szám eseté Kovács Bél, Sztmárémeti Az összeg egy tetszőleges tgj: Ezt ővítjü és lítju úgy, hogy felothssu ét tört összegére ) )( ( ) ( ) )( ( ) )( ( ) )( (

Részletesebben

= dx 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05

= dx 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 Folytoos vlószíűségi változók Értékkészletük számegyees egy folytoos (véges vgy végtele) itervllum. Vlmeyi lehetséges érték vlószíűségű, pozitív vlószíűségek csk értéktrtomáyokhoz trtozk. Az eloszlás em

Részletesebben

VI. FEJEZET POLINOMOK ÉS ALGEBRAI EGYENLETEK. VI.1. A polinom fogalma. Alapvető tulajdonságok

VI. FEJEZET POLINOMOK ÉS ALGEBRAI EGYENLETEK. VI.1. A polinom fogalma. Alapvető tulajdonságok Poliomo és lgeri egyelete VI FEJEZET POLINOMOK ÉS ALGEBRAI EGYENLETEK VI A oliom foglm Alvető tuljdoságo Eddigi tulmáyito sorá ülööző lgeri ifejezéseel tláloztto (l z, c,,, lú ifejezéseel), műveleteet

Részletesebben

I. FEJEZET SOROZATOK, SZÁMTANI ÉS MÉRTANI HALADVÁNYOK

I. FEJEZET SOROZATOK, SZÁMTANI ÉS MÉRTANI HALADVÁNYOK Sorozto, számti és mérti hldváyo 5 I FEJEZET SOROZATOK, SZÁMTANI ÉS MÉRTANI HALADVÁNYOK 7 Gyorlto és feldto ( oldl) Vjo milye törvéyszerűség lpjá épeztü z lábbi soroztot? Az áltld tlált szbályszerűség

Részletesebben

SOROZATOK. Körtesi Péter

SOROZATOK. Körtesi Péter SOROZATOK Körtesi Péter. Fejezet. Foglm ismétlése. Ez fejezet soroztoról szól. Ajálju, hogy tuló Sorozto I. szitű pszodót tulmáyozz, melybe főét Számti, Mérti és Hrmoius Hldváyot ismerheti meg. Az lábbib

Részletesebben

1. Primitív függvények (határozatlan integrálok)

1. Primitív függvények (határozatlan integrálok) . Primitív függvéyekhtároztl itegrálok 7. Primitív függvéyek htároztl itegrálok.. A defiíciók egyszerű következméyei F. Htározz meg z lábbi függvéyek összes primitív függvéyét: f :, + ; b f :, ; c f :,

Részletesebben

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely

Részletesebben

Lineáris programozás

Lineáris programozás Lieáris progrmozás Lieáris progrmozás Lieáris progrmozás 2 Péld Egy üzembe 4 féle terméket állítk elő 3 féle erőforrás felhszálásávl. Ismert z erőforrásokból redelkezésre álló meyiség (kpcitás), termékek

Részletesebben

90 Folytonos függvények. IV. Folytonos függvények

90 Folytonos függvények. IV. Folytonos függvények 9 Folytoos függvéye IV Folytoos függvéye Az előző fejezetbe adott f : D függvéy viseledését a D halmaz torlódási potjáa öryezetébe vizsgáltu Az pot em feltétleül tartozott a D halmazhoz ( D ) Ebbe a fejezetbe

Részletesebben

f (ξ i ) (x i x i 1 )

f (ξ i ) (x i x i 1 ) Villmosmérnök Szk, Távokttás Mtemtik segédnyg 4. Integrálszámítás 4.. A htározott integrál Definíció Az [, b] intervllum vlmely n részes felosztásán (n N) z F n ={,,..., n } hlmzt értjük, melyre = <

Részletesebben

V. Deriválható függvények

V. Deriválható függvények Deriválható függvéyek V Deriválható függvéyek 5 A derivált fogalmához vezető feladatok A sebesség értelmezése Legye az M egy egyees voalú egyeletes mozgást végző pot Ez azt jeleti, hogy a mozgás pályája

Részletesebben

Integrálszámítás (Gyakorló feladatok)

Integrálszámítás (Gyakorló feladatok) Itegrálszámítás Gykorló feldtok Progrmtervező mtemtikus szkos hllgtókk z Alízis. című tárgyhoz Összeállított Bese Atl, Csillg Dávid, Kiss Blázs, Mátyás Gergely, Szili László 4. október Trtlomjegyzék I.

Részletesebben

Közelítő és szimbolikus számítások haladóknak. 9. előadás Numerikus integrálás, Gauss-kvadratúra

Közelítő és szimbolikus számítások haladóknak. 9. előadás Numerikus integrálás, Gauss-kvadratúra Közelítő és szimolikus számítások hldókk 9. elődás Numerikus itegrálás, Guss-kvdrtúr Numerikus itegrálás Numerikus itegrálás Newto-Leiiz szály def I f f d F F Htározott Riem-itegrálok umerikus módszerekkel

Részletesebben

FELVÉTELI VIZSGA, július 15.

FELVÉTELI VIZSGA, július 15. BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KOLOZSVÁR MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR FELVÉTELI VIZSGA, 8. július. Írásbeli vizsg MATEMATIKÁBÓL FONTOS TUDNIVALÓK: ) A feleletválsztós feldtok (,,A rész) esetén egy vgy

Részletesebben

III. FEJEZET FÜGGVÉNYEK. III.1. A függvény fogalma és néhány tulajdonsága

III. FEJEZET FÜGGVÉNYEK. III.1. A függvény fogalma és néhány tulajdonsága Függvée és tuljdosági 67 III FEJEZET FÜGGVÉNYEK III A üggvé oglm és éhá tuljdoság III A üggvé értelmezése A üggvé oglmávl z előző évee már tláloztu Eddigi ismereteitere támszodv válsszáto i z7 lái megeleltetése

Részletesebben

823. A helyesen kitöltött keresztrejtvény: 823. ábra. 823. A prímek összege: 2+ 5+ 2= 9; 824. a) 2 1, 2 4, 5 3, 3 5, 2$ 825.

823. A helyesen kitöltött keresztrejtvény: 823. ábra. 823. A prímek összege: 2+ 5+ 2= 9; 824. a) 2 1, 2 4, 5 3, 3 5, 2$ 825. Egész kitevôjû htváok 7 8 A helese kitöltött keresztrejtvé: 8 ár 8 A rímek összege: + + 9 8 ) $ $ 8 ) $ $ 9$ $ 7 $ $ 0 c) $ ( + ) ( + ) 8 ) $ $ k ( - ) - - - ) r s - 7 m k l ( + ) 7 8 ( - ) 8 ( + ) 7 (

Részletesebben

n 1 1 n sehova szám (DÖNTETLEN) 1 0 k n n n 1 IZÉ HA a sorozat is lim akkor n NEVEZETES SOROZATOK HATÁRÉRTÉKEI ÖSSZEG HATÁRÉRTÉKE IZÉ

n 1 1 n sehova szám (DÖNTETLEN) 1 0 k n n n 1 IZÉ HA a sorozat is lim akkor n NEVEZETES SOROZATOK HATÁRÉRTÉKEI ÖSSZEG HATÁRÉRTÉKE IZÉ NEVEZETES SOROZATOK HATÁRÉRTÉKEI HA KONKRÉT SZÁM - q q q q q q shov IZÉ HA IZÉ IZÉ ÖSSZEG HATÁRÉRTÉKE TÉTEL: H és sorozt ovrgs és ovrgs és A B A és B or sorozt is AZ ÖSSZEG HATÁRÉRTÉKÉNEK ESETE A? B A

Részletesebben

24. tétel Kombinatorika. Gráfok.

24. tétel Kombinatorika. Gráfok. Mgyr Eszter Emelt szitő érettségi tétele 4. tétel Komitori. Gráfo. Komitori: A mtemti zo elméleti területe, mely egy véges hlmz elemeie csoportosításávl, iválsztásávl vgy sorrederásávl fogllozi. Permutáció

Részletesebben

Analízis. Glashütter Andrea

Analízis. Glashütter Andrea Alízis Glshütter Adre Alízis Hlmzok I. Hlmzok Deiíció (hlmz) elemek összessége. Megdás. elemek elsorolásávl (z összes elemet elsorolom, vgy leglá yit, hogy z lpjá következteti lehesse töi elemre); pl A{,,4,7,4,8}..

Részletesebben

Metrikus terek. továbbra is.

Metrikus terek. továbbra is. Metrius tere továbbra is. Defiíció: Legye X egy halmaz, d : X X R egy függvéy. Azt modju, hogy d metria (távolság), ha.. 3. 4. d d d d x, x 0, x, y 0 x y, x, y dy, x, x, z dx, y dy, z. Az X halmazt a d

Részletesebben

X. Székely Mikó Matematikaverseny 1. Beszámoló a X. Székely Mikó Matematikaversenyről

X. Székely Mikó Matematikaverseny 1. Beszámoló a X. Székely Mikó Matematikaversenyről X Széely Mió Mtetiversey Beszáoló X Széely Mió Mtetiverseyről február 8 és özt erült sor X Széely Mió Mtetiversey egredezésére A versey csíszeredi Márto Áro Giáziub zjlott, 8 diá és 5 tár részvételével

Részletesebben

Komplex számok. 6. fejezet. A komplex szám algebrai alakja. Feladatok. alábbi komplex számokat és helyvektorukat:

Komplex számok. 6. fejezet. A komplex szám algebrai alakja. Feladatok. alábbi komplex számokat és helyvektorukat: 6 fejezet Komplex számo A omplex szám algebrai alaja D 61 Komplex száma evezü mide olya a+bi alaú ifejezést amelybe a és b valós szám i pedig az összes valós számtól ülöböz épzetes egysége evezett szimbólum

Részletesebben

ANALÍZIS I. (MT1301L, MT4301L, MT1301) Előadást követő vázlatok. Dr. Rozgonyi Tibor főiskolai docens

ANALÍZIS I. (MT1301L, MT4301L, MT1301) Előadást követő vázlatok. Dr. Rozgonyi Tibor főiskolai docens ANALÍZIS I (MT3L, MT43L, MT3) Elődást övető vázlto Dr Rozgo Tor ősol doces Néhá evezetes egelőtleség Beroull-éle egelőtleség H R és ℵ, or ( ) Az egelőség or és css or áll e, h vg Bzoítás: h ( )( ) ( )

Részletesebben

n -adik hatványa ahol n q és c n Ekkor szeretnénk, ha a < a < a is teljesülne. (Így majd az exponenciális függvény monoton marad.

n -adik hatványa ahol n q és c n Ekkor szeretnénk, ha a < a < a is teljesülne. (Így majd az exponenciális függvény monoton marad. Mgr Eszter Emelt szitő érettségi tétele 6. tétel: A ritmus, z epoeciális és ritmusfüggvé és tuljdosági A htváozás iterjesztése: ) Törtitevıjő htváo Eg pozitív vlós szám htváá -di göe. Azz: -di htvá hol

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Az 1. forduló feladatainak megoldása

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Az 1. forduló feladatainak megoldása Okttási Hivtl Országos Középiskoli Tnulmányi Verseny 00/0 Mtemtik I ktegóri (SZAKKÖZÉPISKOLA) Az forduló feldtink megoldás Az x vlós számr teljesül hogy Htározz meg sin x értékét! 6 sin x os x + 6 = 0

Részletesebben

19. Függvények rekurzív megadása, a mester módszer

19. Függvények rekurzív megadása, a mester módszer 19. Függvéyek rekurzív megdás, mester módszer Algoritmusok futási idejéek számítás gykr vezet rekurzív egyelethez, külööse kkor, h z lgoritmus rekurzív. Tekitsük például h z összefésülő redezés lábbi lgoritmusát.

Részletesebben

A Riemann-integrál intervallumon I.

A Riemann-integrál intervallumon I. A Riemnn-integrál intervllumon I. A htározott integrál foglm és kiszámítás Boros Zoltán Debreceni Egyetem, TTK Mtemtiki Intézet, Anĺızis Tnszék Debrecen, 2017. március 6. Zárt intervllum felosztási A továbbikbn,

Részletesebben

Matematika II. Műszaki informatikai mérnökasszisztens. Galambos Gábor JGYPK

Matematika II. Műszaki informatikai mérnökasszisztens. Galambos Gábor JGYPK ..7. Mtemtik II. Műszki iformtiki méröksszisztes http://jgypk.u-szeged.hu/tszek/szmtech/oktts/mtemtik-.pdf Glmos Gáor JGYPK - Mtemtik II. A Mtemtik II. fő témái: Itervllum, távolság, köryezet Vlós függvéyek

Részletesebben

ANALÍZIS 1. I. VIZSGA január 11. Mérnök informatikus szak α-variáns Munkaidő: 90 perc., vagyis z 2 1p = i 1p = ( cos 3π 2 2

ANALÍZIS 1. I. VIZSGA január 11. Mérnök informatikus szak α-variáns Munkaidő: 90 perc., vagyis z 2 1p = i 1p = ( cos 3π 2 2 ANALÍZIS. I. VIZSGA. jauár. Mérök iformatikus szak α-variás Mukaidő: perc. feladat pot) Adja meg az z 4 i)z i egyelet összes megoldását. i + i) + 4i + 4 i +, vagyis z p i p cos 3 + i si ) 3 vagy z p i

Részletesebben

Készségszint-mérés és - fejlesztés a matematika kompetencia területén

Készségszint-mérés és - fejlesztés a matematika kompetencia területén Kis Tigris Gimázium és Szkiskol Készségszit-mérés és - fejlesztés mtemtik kompeteci területé Vlj Máté 0. Bevezetés A Második Esély A Második Esély elevezés egy oly okttási strtégiát tkr, melyek egyik legfő

Részletesebben

A valós számok halmaza

A valós számok halmaza Vlós számok, komplex számok A vlós számok hlmz A diáko megjeleő szövegek és képek csk szerző (Dr. Kocsis Imre, DE Műszki Kr) egedélyével hszálhtók fel! Vlós számok, komplex számok A vlós számok hlmzák

Részletesebben

Lineáris programozás

Lineáris programozás LP LP 2 Egy üzembe 4 féle terméket állítk elő 3 féle erőforrás felhszálásávl. Ismert z erőforrásokból redelkezésre álló meyiség (kpcitás), termékek egységár és z, hogy z egyes termékek egy egységéek előállításához

Részletesebben

Dr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007) nem vagyunk tekintettel a kiválasztott elemek sorrendjére. Mennyi a lehetőségek száma?

Dr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007) nem vagyunk tekintettel a kiválasztott elemek sorrendjére. Mennyi a lehetőségek száma? Dr Tóth László, Kombiatoria (PTE TTK, 7 5 Kombiáció 5 Feladat Az,, 3, 4 számo özül válasszu i ettőt (ét ülöbözőt és írju fel ezeet úgy, hogy em vagyu teitettel a iválasztott eleme sorredjére Meyi a lehetősége

Részletesebben

Hatványozás és négyzetgyök. Másodfokú egyenletek

Hatványozás és négyzetgyök. Másodfokú egyenletek Defiíció: R, Z Htváyozás és égyzetgyök 0 h 0... ( téyezős szorzt) h h 0, 0. A htváyozás zoossági: : m ( ) m m m m m Defiíció: Az x vlós szám ormállkják evezzük z hol 0 és egész szám. 0 kifejezést, h x

Részletesebben

3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő.

3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő. 3. SOROZATOK 3. Sorozatok korlátossága, mootoitása, kovergeciája Defiíció. Egy f : N R függvéyt valós szám)sorozatak evezük. Ha A egy adott halmaz és f : N A, akkor f-et A-beli értékű) sorozatak evezzük.

Részletesebben

ARITMETIKA ÉS ALGEBRA I. TERMÉSZETES SZÁMOK

ARITMETIKA ÉS ALGEBRA I. TERMÉSZETES SZÁMOK ARITMETIKA ÉS ALGEBRA I. TERMÉSZETES SZÁMOK 1. MŐVELETEK TERMÉSZETES SZÁMOKKAL ) Összedás: + = c és - összeddók, c - összeg A feldtok yivl gyo (tö). Az összedás tuljdosági: 1) kommuttív (felcserélhetı):

Részletesebben

Kardos Montágh verseny Feladatok

Kardos Montágh verseny Feladatok Krdos Motágh versey Feldtok Az ABC háromszög hozzáírt köreiek középpotji O, P, Q, beírt köréek középpotj K Melyik állítás igz z lábbik közül? K z OPQ háromszög A) súlypotj B) mgsságpotj C) szögfelezőiek

Részletesebben

V. RADÓ FERENC EMLÉKVERSENY Kolozsvár, május 19. V. osztály

V. RADÓ FERENC EMLÉKVERSENY Kolozsvár, május 19. V. osztály Kolozsvár,. május 9. V. osztály a5b. Határozd meg 7cd legagyobb törtet! alaú ( a ), 8-cal egyszerűsíthető legisebb és. Az,,, 4, 5, 6, 7, 8, 9,,,,, 4, 5 és 6 számoat oszd ét csoportba úgy, hogy ha az egyi

Részletesebben

IX. A TRIGONOMETRIA ALKALMAZÁSA A GEOMETRIÁBAN

IX. A TRIGONOMETRIA ALKALMAZÁSA A GEOMETRIÁBAN 4 trigonometri lklmzás geometrián IX TRIGONOMETRI LKLMZÁS GEOMETRIÁN IX szinusz tétel Feldt Számítsd ki z háromszög köré írhtó kör sugrát háromszög egy oldl és szemen fekvő szög függvényéen Megoldás z

Részletesebben

Számelméleti alapfogalmak

Számelméleti alapfogalmak Számelméleti alapfogalma A maradéos osztás tétele Legye a és b ét természetes szám, b, és a>b Aor egyértelme léteze q és r természetes számo, amelyere igaz: a b q r, r b Megevezés: a osztadó b osztó q

Részletesebben

(anyagmérnök nappali BSc + felsőf. szakk.) Oktatók: Dr. Varga Péter ETF (előtan. feltétel): ---

(anyagmérnök nappali BSc + felsőf. szakk.) Oktatók: Dr. Varga Péter ETF (előtan. feltétel): --- A ttárgy eve: Mtemtik I Heti órszám: 3+3 (6 kredit) Ttárgy kódj: GEMAN0B (ygmérök ppli BSc + felsőf szkk) A tárgy lezárás: láírás + kollokvium Okttók: Dr Vrg Péter ETF (előt feltétel): --- Algebr, lieáris

Részletesebben

VI. Deriválható függvények tulajdonságai

VI. Deriválható függvények tulajdonságai 1 Deriválhtó függvének tuljdonsági VI Deriválhtó függvének tuljdonsági Ebben fejezetben zt vizsgáljuk, hog deriválhtó függvének esetén derivált milen összefüggésben vn függvén más tuljdonságivl, és hogn

Részletesebben

Matematika A1a - Analízis elméleti kérdései

Matematika A1a - Analízis elméleti kérdései Mtemtik A1 - Anlízis elméleti kérdései (műszki menedzser szk, 2018. ősz) Kör egyenlete Az (x 0, y 0 ) középpontú, R sugrú kör egyenlete síkon (x x 0 ) 2 + (y y 0 ) 2 = R 2. Polinom Az x n x n + n 1 x n

Részletesebben

ANALÍZIS II. Bártfai Pál

ANALÍZIS II. Bártfai Pál ANALÍZIS II. Bártfi Pál. Kétváltozós függvéyek.. Deriválás A z = f(x, y) kétváltozós függvéyél z függő változó értékét z x és z y függetle változók értékéől számoljuk ki. A függvéyt háromdimeziós koordiátredszere

Részletesebben

44. HANCSÓK KÁLMÁN MEGYEI MATEMATIKAVERSENY MEZŐKÖVESD, 2015 Szóbeli feladatok megoldásai. Megoldás: 6

44. HANCSÓK KÁLMÁN MEGYEI MATEMATIKAVERSENY MEZŐKÖVESD, 2015 Szóbeli feladatok megoldásai. Megoldás: 6 9 évfolm HNCSÓK KÁLMÁN MEGYEI MTEMTIKVERSENY MEZŐKÖVESD 5 Szóbeli feldto megoldási ) dju meg zot z egész értéeet mele mellett z 6 6 Z 6 6 6 6 is egész szám! pot 6 6 6 pot mide egész -re pártl íg or lesz

Részletesebben

A primitív függvény létezése. Kitűzött feladatok. határérték, és F az f egy olyan primitívje, amelyre F(0) = 0. Bizonyítsd be,

A primitív függvény létezése. Kitűzött feladatok. határérték, és F az f egy olyan primitívje, amelyre F(0) = 0. Bizonyítsd be, 6 A primitív üggvéy létezése A primitív üggvéy létezése Kitűzött eladatok. Határozd meg az a és b valós paraméterek értékét úgy hogy az : R ae + b üggvéyek létezze primitív üggvéye! >. Az : [ + [ + olytoos

Részletesebben

Határozott integrál. Newton -Leibniz szabály. alkalmazások. improprius integrál

Határozott integrál. Newton -Leibniz szabály. alkalmazások. improprius integrál Htározott integrál definíció folytonos függvények esetén definíció korlátos függvények esetén Newton -Leibniz szbály integrálási szbályok lklmzások improprius integrál Legyen z f függvény [, b]-n értelmezett

Részletesebben

A tárgy címe: ANALÍZIS 1 A-B-C (2+2). 1. gyakorlat

A tárgy címe: ANALÍZIS 1 A-B-C (2+2). 1. gyakorlat A tárgy címe: ANALÍZIS A-B-C + gyakorlat Beroulli-egyelőtleség Legye N, x k R k =,, és tegyük fel, hogy vagy x k 0 k =,, vagy pedig x k 0 k =,, Ekkor + x k + x k Speciális Beroulli-egyelőtleség Ha N és

Részletesebben

Sorozatok határértéke

Sorozatok határértéke I. Becsüljük kifejezéseket! Kidolgozott feldtok: Soroztok htárértéke. Számológép hszált élkül djuk becslést z lábbi kifejezések értékére h = 000 000! Hszáljuk közbe gyságredi becsléseket számláló és evező

Részletesebben

= n 2 = x 2 dx = 3c 2 ( 1 ( 4)). = π 13.1

= n 2 = x 2 dx = 3c 2 ( 1 ( 4)). = π 13.1 Htározott integrál megoldások + 7 + + 9 = 9 6 A bl végpontokt válsztv: i = i n, i+ i = n, fξ i = i 6 d = lim n n i= i n n = n lim n n i = lim n i= A jobb végpontokt válsztv: fξ i = n i, n i d = lim n n

Részletesebben

Megoldás: Először alakítsuk át az a k kifejezést: Ez alapján az a 2 a n szorzat átírható a következő alakra

Megoldás: Először alakítsuk át az a k kifejezést: Ez alapján az a 2 a n szorzat átírható a következő alakra . Adott z =, =,3, + 3 soozt. Számíts ki lim 3 htáétéket. Megoldás: Előszö lkítsuk át z k kifejezést: k = + k 3 = k3 k 3 + = (k (k + k + (k + (k k + = k k + k + k + k k +, k =,3, Ez lpjá z szozt átíhtó

Részletesebben

Bevezetés az integrálásba

Bevezetés az integrálásba Bevezetés z itegrálásb Horváth Árpád. ovember. Megjegyzés Ez jegyzet összefogllj z itegrálszámításk zokt leglpvetőbb foglmit, mely élkül z itegrálszámítási feldtok megoldás csk képletek mipulációj lee.

Részletesebben

-vel, ahol i a sor- és j az oszlopindex. Pl. harmadrendő determinánsnál: + +

-vel, ahol i a sor- és j az oszlopindex. Pl. harmadrendő determinánsnál: + + LINEÁRIS ALGEBRA Mit evezük másodredő determiásk? Másodredő determiásk evezzük égy elem, két sor és két oszlop redezett táláztát, melyhez z lái módo redelük értéket: = d c c d Mit evezük egy determiás,

Részletesebben

Sorozatok, határérték fogalma. Függvények határértéke, folytonossága

Sorozatok, határérték fogalma. Függvények határértéke, folytonossága Sorozatok, határérték fogalma. Függvéyek határértéke, folytoossága 1) Végtele valós számsorozatok Fogalma, megadása Defiíció: A természetes számok halmazá értelmezett a: N R egyváltozós valós függvéyt

Részletesebben

2. ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET

2. ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET Szkközépiskol 9. osztály Felkészülési jvslt jvítóvizsgár Véges, végtele, üres hlmz oglm Két hlmz egyelősége Részhlmz, vlódi részhlmz oglm Uiverzum, komplemeterhlmz Hlmzműveletek (uió, metszet, külöbség)

Részletesebben

Innen. 2. Az. s n = 1 + q + q 2 + + q n 1 = 1 qn. és q n 0 akkor és csak akkor, ha q < 1. a a n végtelen sor konvergenciáján nem változtat az, ha

Innen. 2. Az. s n = 1 + q + q 2 + + q n 1 = 1 qn. és q n 0 akkor és csak akkor, ha q < 1. a a n végtelen sor konvergenciáján nem változtat az, ha . Végtele soro. Bevezetés és defiíció Bevezetését próbálju meg az + + 4 + + +... végtele összege értelmet adi. Mivel végtele soszor em tudu összeadi, emiatt csa az első tagot adju össze: legye s = + +

Részletesebben

II. FEJEZET SZÁMLÁLÁSI FELADATOK. A KOMBINATORIKA ELEMEI II.1. Valószínűségszámítási feladatok

II. FEJEZET SZÁMLÁLÁSI FELADATOK. A KOMBINATORIKA ELEMEI II.1. Valószínűségszámítási feladatok 6 Szálálási feldto. A oitori eleei II. FEJEZET SZÁMLÁLÁSI FELADATOK. A KOMBINATORIKA ELEMEI II.. Vlószíűségszáítási feldto A lsszius vlószíűségszáítás éháy lpfoglát ár VI. osztály tultáto. Eszerit, h K

Részletesebben

Laplace-transzformáció. Vajda István február 26.

Laplace-transzformáció. Vajda István február 26. Anlízis elődások Vjd István 9. február 6. Az improprius integrálok fjtái Tegyük fel, hogy egy vlós-vlós függvényt szeretnénk z I intervllumon integrálni, de függvény nincs értelmezve I minden pontjábn,

Részletesebben

II. ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET

II. ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET MATEMATIKA FELADATSOR 9. évolym Elézést tegezésért! I. HALMAZOK Számegyeesek, itervllumok. Töltsd ki táláztot! Mide sor egy-egy itervllum hároméle megdás szerepelje!. Add meg következő itervllumokt! A

Részletesebben

( ) ( ) Motiváció: A derivált közelítésére gyakran használjuk a differencia hányadost: ( ) ( ) ( ) + +

( ) ( ) Motiváció: A derivált közelítésére gyakran használjuk a differencia hányadost: ( ) ( ) ( ) + + 4 85 Impliit Euler módszer A diszretizáiós elöléseet szálv z impliit Euler módszer l: dott : Motiváió: A derivált özelítésére gr szálu dierei ádost: Felszálv z egeletbe: Ie átredezve vgis eg impliit ormulát

Részletesebben

Kalkulus gyakorlat - Megoldásvázlatok

Kalkulus gyakorlat - Megoldásvázlatok Kalkulus gyakorlat - Megoldásvázlatok Fizika BSc I/. gyakorlat. Tétel Newto Leibiz. Ha f folytoos az a, b] itervallumo és F primitív függvéye f-ek, akkor b a f F b F a.. Számítsuk ki az alábbi racioális

Részletesebben

1. Komplex szám rendje

1. Komplex szám rendje 1. Komplex szám redje A hatváyo periódiusa ismétlőde. Tétel Legye 0 z C. Ha z egységgyö, aor hatváyai periódiusa ismétlőde. Ha z em egységgyö, aor bármely ét, egész itevőjű hatváya ülöböző. Tegyü föl,

Részletesebben

(f) f(x) = x2 x Mutassa meg, hogy ha f(x) dx = F (x) + C, akkor F (ax + b) a 3. Számolja ki az alábbi határozatlan integrálokat: 1.

(f) f(x) = x2 x Mutassa meg, hogy ha f(x) dx = F (x) + C, akkor F (ax + b) a 3. Számolja ki az alábbi határozatlan integrálokat: 1. PROGRAMTERVEZŐ MATEMATIKUS SZAK II. ÉVF. III. FÉLÉV GYAKORLÓ FELADATOK AZ II. ANALÍZIS ZH-RA Primitívfüggvéy keresés. Adja meg az f függvéy egy primitívfüggvéyét: f) = 6 8 + 3 b) f) = + 3 f) = + 5 ) /

Részletesebben

ALGEBRA. egyenlet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 198.

ALGEBRA. egyenlet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 198. ALGEBRA MÁSODFOKÚ POLINOMOK. Határozzuk meg az + p + q = 0 egyelet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 98.. Határozzuk meg az összes olya pozitív egész p és q számot, amelyre az

Részletesebben

Matematika A2a - Vektorfüggvények elméleti kérdései

Matematika A2a - Vektorfüggvények elméleti kérdései Mtemtik A2 - Vektorfüggvéyek elméleti kérdései (műszki meedzser szk, 2018. tvsz) Első típusú improprius itegrál: Végtele trtomáyo korlátos függvéy Legye f itegrálhtó mide β > eseté z [, β]-. H β β és véges,

Részletesebben

1. Házi feladatsor Varga Bonbien, VABPACT.ELTE

1. Házi feladatsor Varga Bonbien, VABPACT.ELTE . Házi feldtsor Vrg Bonbien, VBPCT.LT. Feldt: feldt szerint z ellipszis istengelye ngytengelye b. Prméterezzü z ellipszist z lábbi módon: x = b cos t zz: y = sin t r(t) = b cos t sin t z ismert éplet szerint

Részletesebben

PPKE ITK Algebra és diszkrét matematika DETERMINÁNSOK. Bércesné Novák Ágnes 1

PPKE ITK Algebra és diszkrét matematika DETERMINÁNSOK. Bércesné Novák Ágnes 1 PPKE ITK Algebr és diszkrét mtemtik = DETERMINÁNSOK = 13 = + + 13 13 Bércesé Novák Áges 1 PPKE ITK Algebr és diszkrét mtemtik DETERMINÁNSOK Defiíció: z sorb és m oszlopb elredezett x m (vlós vgy képzetes)

Részletesebben

Divergens sorok. Szakdolgozat

Divergens sorok. Szakdolgozat Diverges soro Szadolgozat Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Természettudomáyi Kar Készítette: Szabó Szilárd Matematia Bsc., taári szairáy Témavezető: Gémes Margit Műszai gazdasági taár Aalízis taszé Budapest,

Részletesebben

1. NAP 9. OSZTÁLY. Lackó József, Csíkszereda 2. Az ab,, a b

1. NAP 9. OSZTÁLY. Lackó József, Csíkszereda 2. Az ab,, a b XVII ERDÉLYI MAGYAR MATEMATIKAVERSENY CSÍKSZEREDA 007 FEBRUÁR 8- NAP 9 OSZTÁLY Igzoljuk, hogy mide * \ {} eseté 5 ( ) Lckó József, Csíkszered Az b,, b számok eseté htározzuk meg z Ex ( ) x b x kifejezés

Részletesebben

f (M (ξ)) M (f (ξ)) Bizonyítás: Megjegyezzük, hogy konvex függvényekre mindig létezik a ± ben

f (M (ξ)) M (f (ξ)) Bizonyítás: Megjegyezzük, hogy konvex függvényekre mindig létezik a ± ben Propositio 1 (Jese-egyelőtleség Ha f : kovex, akkor tetszőleges ξ változóra f (M (ξ M (f (ξ feltéve, hogy az egyelőtleségbe szereplő véges vagy végtele várható értékek létezek Bizoyítás: Megjegyezzük,

Részletesebben

FELADATOK A KALKULUS C. TÁRGYHOZ

FELADATOK A KALKULUS C. TÁRGYHOZ FELADATOK A KALKULUS C. TÁRGYHOZ. HALMAZOK RELÁCIÓK FÜGGVÉNYEK. Bizoyítsuk be a halmaz-műveletek alapazoosságait! 2. Legye adott az X halmaz legye A B C X. Ha A B := (A B) (B A) akkor bizoyítsuk be hogy

Részletesebben

10.M ALGEBRA < <

10.M ALGEBRA < < 0.M ALGEBRA GYÖKÖS KIFEJEZÉSEK. Mutassuk meg, hogy < + +... + < + + 008 009 + 009 008 5. Mutassuk meg, hogy va olya pozitív egész szám, amelyre 99 < + + +... + < 995. Igazoljuk, hogy bármely pozitív egész

Részletesebben

INJEKTIVITÁS ÉS EGYÉB TULAJDONSÁGOK MEGOLDOTT FELADATOK

INJEKTIVITÁS ÉS EGYÉB TULAJDONSÁGOK MEGOLDOTT FELADATOK Megoldott feladatok Ijektivitás és egyéb tulajdoságok 59 ) INJEKTIVITÁS ÉS EGYÉB TULAJDONSÁGOK MEGOLDOTT FELADATOK Határozd meg azt az f:r R függvéyt, amelyre f ( f ( ) x R és a g:r R g ( = x f ( függvéy

Részletesebben

Mőbiusz Nemzetközi Meghívásos Matematika Verseny Makó, március 26. MEGOLDÁSOK

Mőbiusz Nemzetközi Meghívásos Matematika Verseny Makó, március 26. MEGOLDÁSOK Mőbiusz Nemzetözi Meghívásos Matematia Versey Maó, 0. március 6. MEGOLDÁSOK 5 700. Egy gép 5 óra alatt = 000 alatt 000 csavart. 000 csavart észít, így = gép észít el 5 óra 000. 5 + 6 = = 5 + 5 6 5 6 6.

Részletesebben

1. Halmazok, relációk és függvények.

1. Halmazok, relációk és függvények. . Hlmzok, relációk és függvéyek. - redezett pár (,b) = { {}, {,b} } hlmzelméleti defiíció; Tuljdoság: (,b) = (c,d) =c és b=d - hlmzok Descrtes-szorztt A x B := {(,b) A, b B} - r hlmzok közötti reláció

Részletesebben

Nevezetes középértékek megjelenése különböző feladatokban Varga József, Kecskemét

Nevezetes középértékek megjelenése különböző feladatokban Varga József, Kecskemét Vrg József: Nevezetes középértékek megjeleése külöböző feldtokb Nevezetes középértékek megjeleése külöböző feldtokb Vrg József, Kecskemét Hrmic éves tári pályámo sokszor tpsztltm, hogy tehetséges tulók

Részletesebben

I. A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL

I. A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL A primitív függvény és a határozatlan integrál 5 I A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL Gyaorlato és feladato ( oldal) I Vizsgáld meg, hogy a övetező függvényene milyen halmazon van primitív

Részletesebben

II. Lineáris egyenletrendszerek megoldása

II. Lineáris egyenletrendszerek megoldása Lieáris egyeletredszerek megoldás 5 II Lieáris egyeletredszerek megoldás Kettő vgy három ismeretlet trtlmzó egyeletredszerek Korábbi tulmáyitok sorá láttátok, hogy vgy ismeretlet trtlmzó lieáris egyeletredszerek

Részletesebben

Statisztika 1. zárthelyi dolgozat március 21.

Statisztika 1. zárthelyi dolgozat március 21. Statisztika 1 zárthelyi dolgozat 011 március 1 1 Legye X = X 1,, X 00 függetle mita b paraméterű Poisso-eloszlásból b > 0 Legye T 1 X = X 1+X ++X 100, T 100 X = X 1+X ++X 00 00 a Milye a számra igaz, hogy

Részletesebben

1 n. 8abc (a + b) (b + c) (a + c) 8 27 (a + b + c)3. (1 a) 5 (1 + a)(1 + 2a) n + 1

1 n. 8abc (a + b) (b + c) (a + c) 8 27 (a + b + c)3. (1 a) 5 (1 + a)(1 + 2a) n + 1 A tárgy címe: ANALÍZIS A-B-C + gyakorlat Beroulli-egyelőtleség Ha N és h R, akkor + h + h Mikor va itt egyelőség? Léyeges-e a h feltétel? Számtai-mértai közép Bármely N és,, R, k 0 k =,, választással k

Részletesebben

18 A primitív függvény létezése - Megoldások. Megoldások. állandó. Az x > 0 ágon a primitív függvény: F 2: (0, + ), + = + = t t. c t. állandó.

18 A primitív függvény létezése - Megoldások. Megoldások. állandó. Az x > 0 ágon a primitív függvény: F 2: (0, + ), + = + = t t. c t. állandó. 8 A primiív üvéy léezése - Meoláso Meoláso Az -e léezi primiív üvéye ] és hlmzoo Az áo primiív : ] e hol álló Az áo primiív üvéy: : l mer H helyeesíés véezzü z pju hoy: l l mer hol álló Tehá l l Ahhoz

Részletesebben

Improprius integrálás

Improprius integrálás Improprius integrálás 7. feruár.. Feldt: d Megoldás: Egy improprius integrált kell meghtározni, mivel fels integrálási htár. Deníció: H z f() függvény folytonos z, intervllumon, vlmint létezik f()d htárérték

Részletesebben

( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) FELADATOK Taylor- (Maclaurin-) sorok, hibabecslés

( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) FELADATOK Taylor- (Maclaurin-) sorok, hibabecslés FELADATOK Taylor- (Maclauri- soro, hibabecslés Határozzu meg az e üggvéy -örüli Taylor-sorát! Adju meg a hatváysor overgecia sugarát, ill. overgecia halmazát! Számítsu i a deriváltaat a -helye: e, e, e,

Részletesebben

18. Differenciálszámítás

18. Differenciálszámítás 8. Differeciálszámítás I. Elméleti összefoglaló Függvéy határértéke Defiíció: Az köryezetei az ] ε, ε[ + yílt itervallumok, ahol ε > tetszőleges. Defiíció: Az f függvéyek az véges helye vett határértéke

Részletesebben

(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):

(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet): A umerikus sorozatok fogalma, határértéke (A TÁMOP-4-8//A/KMR-9-8 számú projekt keretébe írt egyetemi jegyzetrészlet): Koverges és diverges sorozatok Defiíció: A természetes számoko értelmezett N R sorozatokak

Részletesebben

9. HATÁROZATLAN INTEGRÁL

9. HATÁROZATLAN INTEGRÁL 9. HATÁROZATLAN INTEGRÁL 9. Definíció és lpintegrálok. Definíció. Legyen f : I R dott függvény (I R egy intervllum). A F : I R függvényt f függvény primitív függvényének nevezzük I-n, h F differenciálhtó

Részletesebben

2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +...

2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +... . Függvéysorok. Bevezetés és defiíciók A végtele sorokál taultuk, hogy az + x + x + + x +... végtele összeg x < eseté koverges. A feti végtele összegre úgy is godolhatuk, hogy végtele sok függvéyt aduk

Részletesebben