DISZTRIBÚCIÓK. {x R N φ(x) 0}
|
|
- Magda Feketené
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DISZTRIBÚCIÓK. Kovergecia és folytoosság.. Emlékeztetük, hogy egy φ : R N K folytoos függvéy tartója, Supp φ a halmaz lezártja. {x R N φ(x) 0} Defiíció. Jelölje D(R N ) az R N -e értelmezett K értékű kompakt tartójú végteleszer differeciálható függvéyek halmazát, azaz D(R N ) := {φ C (R N ) Supp φ kompakt}. Köye belátható, hogy ez lieáris altér C (R N )-be. Valóba, ha φ és ψ ilye függvéyek, α K, akkor αφ is kompakt tartójú végteleszer differeciálható, valamit Supp (φ + ψ) Supp φ Supp ψ miatt φ + ψ tartója korlátos zárt halmaz, azaz kompakt, tehát az összeg is bee va D(R N )-be. A feti tartalmazásál általába egyelőség em írható. Előfordulhat ugyais, hogy valamely U Supp φ Supp ψ yílt halmazo az összeg éppe ullát ad (φ + ψ = 0 U-), s így U Supp (φ + ψ). A D(R N ) halmaz em üres. Az N = esetbe tudjuk, hogy az { e /t, ha t > 0; η(t) := 0, ha t 0 függvéy a 0 potba jobbról és balról is végteleszer differeciálható és itt midegyik differeciálháyadosa 0. Ezért η C (R N ) és Supp η = R + 0. Legye a R és φ: R R, t η(a + t)η(a t) = η(a 2 t 2. Ekkor Supp φ = [ a, a], ezért φ D(R). Tetszőleges N pozitív egészre, valamit 0 r R valós számokra defiiáljuk az η(r 2 x 2 ) η r,r (x) := η(r 2 x 2 ) + η( x 2 r 2 ) függvéyt. A evező sehol sem ulla, és végteleszer differeciálható függvéyek összege, háyadosa is végteleszer differeciálható. Mivel Supp η r,r = G R (0), így η r,r D(R N ). Vegyük észre, az így defiiált η r,r a következő tulajdoságú: 0, ha R x ; η r,r (x) = 0 és között, ha r x R;, ha x r. Állítás. Legye K kompakt halmaz, és U yílt halmaz R N -be, mely tartalmazza K-t. Ekkor létezik olya η K,U D(R N ), melyre
2 0, ha x / U; η K,U (x) = 0 és között, ha x U \ K;, ha x K. Bizoyítás K része a yílt U halmazak, ezért a K halmaz mide x potjához megadható egy r(x) sugarú, x középpotú gömb, amely bee va U-ba. Ha K mide x potja körül vesszük a ϱ(x) := r(x)/2 sugarú gömböket, akkor ez a yílt halmazredszer lefedése K-ak. Létezik tehát véges sok x i (i =... ), amelyre K G ϱ(xi)(x i ). Legye a ξ i D(R N ) függvéy olya, hogy i= 0, ha x / G r(xi )(x i ); ξ i (x) = 0 és között, ha x G r(xi)(x i ) \ G ϱ(xi)(x i );, ha x G ϱ(xi )(x i ). Ilye lehet, például ξ i (x) := η ϱ(xi ),r(x i )(x x i ). Legye továbbá η K,U := ( ξ i ). Mivel ξ i D(R N ), az ilyeek szorzata és összege is D(R N )-beli lesz. Ha most valamely x K eseté i olya, hogy γ i (x) =, akkor a feti szorzat ulla, így η K,U (x) =. Mivel mide x K eseté va (legalább egy) ilye i, ezért η K,U a K halmazo -et vesz fel. Az U halmazo kívül pedig ξ i ulla (mide i eseté), ezért a feti kifejezés is ulla. A harmadik esetbe pedig yilvávalóa 0 és közötti számot kapuk..2. Az eddigi taulmáyaik sorá a kovergeciát és a folytoosságot a közelség fogalma adta. Ehhez metrika (vektortére orma) kellett. Véges dimeziós vektortére mide orma egyeértékű, ezért ezektől függetleül, kokrét orma megadása élkül lehetett közelségről beszéli. Végtele dimezióba (pl. D(R N ) eseté) azoba em hasolítható össze mide orma. Sőt, végteleszer differeciálható függvéyek esetébe ormával em tudjuk kifejezi azt a közelségfogalmat, amelyet elváruk: két függvéy akkor va közel egymáshoz, ha bármely deriváltjuk csak kicsit külöbözik egymástól. Így külö kell defiiáluk a kovergeciát és a folytoosságot. Vezessük be az N változós multipoliom fogalmát; ezek a következő alakú végteleszer differeciálható függvéyek: adott egy m természetes szám, és mide k,..., k N N, k + + k N m eseté egy c kk 2...k N C, és ezekkel p(x) := k +...+k N m i= c k k 2... k N x k xk xk N N (x R N ). Az ilye multipoliomot legfeljebb m-edfokúak modjuk, és m-ed fokú, ha va olya k,..., k N, k + + k N = m, hogy c k k 2...k N 0. Ha p multipoliom, akkor x k helyébe az x k szeriti parciális differeciálást téve (k =,..., N) kapjuk a p(d)-fel jelölt multipoliomiális differeciálást. 2
3 Defiíció. Azt modjuk, hogy a φ D(R N ) ( N) sorozat D-értelembe a 0-hoz tart (és úgy jelöljük, hogy (D) lim φ = 0), ha (i) létezik egy K kompakt halmaz, melyre mide eseté Supp φ K, (ii) mide p multipoliom eseté a p(d)φ függvéysorozat egyeletese kovergál a 0-hoz. Megjegyzés Azt modjuk, hogy a φ D(R N ) ( N) sorozat D-határértéke ψ D(R N ) (rövide (D) lim φ = ψ), ha (D) lim(φ ψ) = 0. Ez a defiíció jó, azaz (D) lim φ egyértelmű. Ha ugyais φ és ψ ugyaaak a φ sorozatak a D-határértéke, akkor a p = multipoliomot véve az egyeletes kovergecia egyértelműségéből az következik, hogy φ = ψ. Defiíció. (i) Az F : D(R N ) D(R N ) lieáris leképezés D-folytoos (vagy rövide folytoos), ha mide D-értelembe 0-hoz tartó φ sorozat eseté (D) lim F φ = 0. (ii) A T : D(R N ) K lieáris leképezés D-folytoos (rövide: folytoos), ha mide D-értelembe 0-hoz tartó φ sorozatra lim T φ = 0. Megjegyzés Ha A folytoos és a φ sorozat D-értelembe φ-hez tart, akkor A liearitása miatt Aφ D-értelembe tart Aφ-hez. Defiíció. D(R N ) duálisáak evezzük az előbbi defiíció (ii) potjáak megfelelő függvéyek halmazát: D(R N ) := {T : D(R N ) K T folytoos, lieáris}. D(R N ) elemeit alapfüggvéyekek, D(R N ) elemeit disztribúciókak evezzük. A T disztribúcióak a φ alapfüggvéye felvett értékét a (T φ) szimbólummal jelöljük..3. Emlékeztetőül, az R N (korlátos) Borel-halmazai adott K értékű m mérték Rado-mérték, ha variációja Borel-mérték, azaz mide kompakt halmaz m mértéke véges. Az alapfüggvéyek kompakt tartójúak, korlátosak és mérhetők (a mérhetőség a B(R N ) B(K)-mérhetőséget jeleti, ami következik a folytoosságból), ezért létezik tetszőleges Rado-mérték szeriti itegráljuk. Nyilvávaló továbbá, hogy az F m : D(R N ) K, φ φdm leképezés lieáris. Folytoos is, azaz F m disztribúció, ami azo múlik, hogy ha veszük egy D-értelembe 0-hoz tartó φ sorozatot, akkor az itergál és a limesz felcserélhető a lim (F m φ ) kifejezésbe. Ez a Lebesgue-tétel szerit megtehető, mert létezik egy m -itegrálható függvéy, amely majorálja a sorozat elemeiek abszolút értékét. Ugyais az egyeletes kovergecia miatt (a R N 3
4 D-kovergecia defiíciójába válasszuk a p = multipoliomot!) tetszőleges C > 0 korlát eseté létezik egy C küszöbidex úgy, hogy mide eél agyobb -re φ Cχ K, ahol K egy olya kompakt halmaz, amely tartalmazza a D-koverges sorozat elemeiek tartóit. Defiíció. F m -et az m-hez redelt disztribúcióak evezzük. Állítás. A {B(R N ) K Rado-mértékek} D(R N ), m F m leképezés lieáris ijekció. Bizoyítás A liearitás az itegrálásak a mérték szeriti liearitásából adódik. Az ijektivitás megállapításához azt kell megmutati, hogy ha F m = 0, akkor m = 0. Ehhez elegedő beláti, hogy m(k) = 0 mide K kompakt halmazra. Legye tehát K R N tetszőleges kompakt halmaz, s azt kell beláti, hogy χ K -ak az m szeriti itegrálja ulla. Közelítsük meg χ K -t D(R N )-beli függvéyekkel! Legye U ( N) korlátos, yílt halmazok K-ra húzódó sorozata, azaz K... U + U... U és U = K. Mivel 0 = (F m η K,U ) = R N N η K,U dm, és az η K,U sorozat mooto csökkeve potokét tart χ K -hez, ezért χ U a χ U itegrálható majorása, tehát a Lebesgue-tétel szerit χ K -ak az m szeriti itegrálja ulla, azaz m(k) = Legye most f : R N K lokálisa Lebesgue-itegrálható függvéy, azaz mide kompakt halmazo itegrálható. Ekkor f λ Rado-mérték, mert variációja fλ = f λ. Ezért R f := F fλ szité disztribúció. Defiíció. R f -et az f-hez redelt reguláris disztribúcióak evezzük. Állítás. Legye f és g lokálisa itegrálható. R f = R g potosa akkor, ha f = g λ-majdem mideütt. Bizoyítás R f = R g (azaz F fλ = F gλ ) az előző állításba szereplő leképezés ijektivitása miatt egyeértékű azzal, hogy f λ = gλ. Ez pedig potosa akkor áll fe, ha f = g λ-majdem mideütt..5. Az iméti állítások eredméyekét a Rado-mértékeket és a lokálisa itegrálható függvéyeket beágyaztuk a disztribúciók halmazába. Ez a beágyazás ayira természetes, hogy a továbbiakba időkét (F m φ) helyett (m φ)-t, (R f φ) helyett pedig egyszerűe (f φ)-t íruk. 2. Disztribúciók leszűkítése és kiterjesztése 2.. Legye U R N yílt halmaz. Ekkor D(U) := { φ D(R N ) Supp φ U } 4
5 a D(R N ) zárt lieáris altere. Egy T disztribúcióak a D(U)-ra vett leszűkítését a T U szimbólummal jelöljük. Világos, hogy T U D(U). Megemlítjük, hogy itt is érvéyes, amit korábba mit a Hah Baach-tétel egy következméyét ismertük meg: a D(U)- adott folytoos lieáris fukcioálak va folytoos lieáris kiterjesztése D(R N )-re. Speciálisa sokat haszáljuk azt, hogy T U = 0, ami tehát azt jeleti, hogy (T φ) = 0 mide olya φ alapfüggvéy eseté, amelyek tartója U-ba va. Nyilvávaló, hogy ha U és V yílt, V U és T U = 0, akkor T V = 0. Állítás. Legye T disztribúció és U R N yílt halmaz. T U = 0 potosa akkor, ha mide x U eseté létezik x-ek olya G(x) U yílt köryezete, amelye T ulla. Bizoyítás Az első iráy yilvávalóa teljesül, mert ha T U = 0, akkor T - ek az U tetszőleges yílt részhalmazára vett leszűkítése is 0. Legye φ D(R N ) olya, amelyek K tartója U-ba va. A. potba defiiált η K,U -et vesz fel K-, amely φ tartója, tehát feáll a ( ) φ = φ ( ξ i ) = φξ i ξ j +... i= i= φξ i i,j összefüggés. Supp ξ i G r(xi )(x i ) U, így φξ i, φξ i ξ j,... tartója is U-ba va. Kihaszálva T liearitását kapjuk, hogy (T φ) = i (T φξ i ) + i,j (T φξ i ξ j ) +... = 0. Következméy. Legye U i (i I) yílt halmazredszer R N -be, és a T disztribúció olya, hogy mide i I eseté T Ui = 0. Ekkor T = 0. U i Defiíció. A T disztribúció tartója a következő halmaz: i I Állítás. Supp T := { x R N mide U R N yílt, x U : T U 0 }. (Supp T ) = { x R N létezik U R N yílt : x U, T U = 0 } = = { U yílt T U = 0 }. Bizoyítás Teljese triviális, mert az első egyelőség a tartó defiíciójáak tagadása, a második pedig az előző tételből yilvávalóa adódik. Következméy. Disztribúció a tartója komplemeterére leszűkítve ulla. Állítás. Ha a φ alapfüggvéy és a T disztribúció tartója diszjukt, akkor (T φ) = 0. Bizoyítás Mivel Supp φ (Supp T ), az előző két állításból adódik. 5
6 Állítás. Legye α emulla szám, T és S disztribúciók. Ekkor (i) Supp (αt ) = Supp T, és (ii) Supp (T + S) Supp T Supp S. Bizoyítás Az első állítás teljese yilvávaló. A másodikhoz elegedő beláti, hogy (Supp S) (Supp T ) (Supp (T + S)). Legye x (Supp S) (Supp T ). Ekkor létezik U R N yílt halmaz úgy, hogy x U és T U = 0, S U = 0. Ie adódik, hogy (T + S) U = 0, amit bizoyítai akartuk. Következméy. A kompakt tartójú disztribúciók lieáris alteret alkotak függ- Defiíció. Legye a T disztribúció és a φ végteleszer differeciálható véy tartójáak metszete kompakt és ξ a fetiekek megfelelő. Ekkor (T φ) := (T ξφ). Állítás. A defiíció jó, azaz U és ξ választásától függetle. Legye a T disztribúció és a φ végteleszer differeciálható függvéy tartójáak metszete kompakt. Legye továbbá U korlátos yílt halmaz, mely tartalmazza a tartók metszetét. Ekkor U kompakt, és így létezik olya ξ alapfüggvéy, amely U- -et vesz fel. Ezzel defiiálhatjuk T hatását a φ függvéyre a következőképpe: Bizoyítás Először is a defiíció értelmes, mert ξφ kompakt tartójú. Legye a feltételekek megfelelő U és ξ is. Ekkor (T ξφ) (T ξ φ) = (T φ(ξ ξ )) = 0, hisze ξ ξ ulla a Supp T Supp φ halmazo A fetiek szerit egy kompakt tartójú disztribúció egyértelműe kiterjeszthető C (R N )-re. Ez a kiterjesztés folytoos lieáris fukcioál C (R N )-e, ha ott a kovergeciát a következőképpe értelmezzük. Defiíció. Azt modjuk, hogy a φ C (R N ) ( N) sorozat E-értelembe a 0-hoz tart (vagyis (E) lim φ = 0), ha tetszőleges p multipoliom eseté a p(d)φ függvéysorozat R N mide kompakt részhalmazá egyeletese kovergál a 0-hoz (másszóval, p(d)φ lokálisa egyeletese kovergál a ullához). A φ sorozat E-határértéke φ, ha (E) lim (φ φ) = 0. Ezzel a kovergeciával ellátott C (R N ) vektorteret E(R N )-el, folytoos lieáris fukcioáljait E(R N ) -gal jelöljük, s hasolóa értelmezzük rajta a tartó fogalmát. Nyilvávaló, hogy D(R N ) E(R N ), sőt D(R N ) sűrű E(R N )-be: ugyais tetszőleges ψ E(R N ) eseté a φ := ψη,+ D(R N ) sorozat E-értelembe ψ-hez tart. 6
7 Továbbá, D(R N )- a kovergeciafogalom erősebb, mit E(R N )-: ha φ D(R N ) D-értelembe a ullához tart, akkor E-értelembe is. Ezért a duálisaikra E(R N ) D(R N ) áll fe. A 2.2 potba beláttuk, hogy mide kompakt tartójú disztribúció E(R N ) - beli. Eek fordítottja is igaz. Állítás. Legye T E(R N ). Ekkor T kompakt tartójú disztribúció. Bizoyítás Mivel a tartó defiíció szerit zárt, elegedő Supp T korlátosságát vizsgáli. Tegyük fel, hogy Supp T em korlátos. Ekkor mide N eseté Supp T em része a B (0) zárt gömbek, azaz Supp T B (0). Legye φ E(R N ) olya, hogy Supp T B (0) Supp φ és (T φ ) 0. Legye ψ := φ / (T φ ). Ekkor (T ψ ) = mide eseté, így lim (T ψ ) =. Legye most K tetszőleges kompakt halmaz. Ekkor létezik olya m N szám, hogy K B m (0). Eél agyobb idexekre ψ a K halmazo 0, ezért a ψ függvéysorozat K- egyeletese 0-hoz tart. Mivel K tetszőleges, ez éppe azt jeleti, hogy (E) lim ψ = 0. T folytoos, ezért lim (T ψ ) = 0. Elletmodásra jutottuk, tehát Supp T korlátos Láttuk, hogy E(R N ) potosa a kompakt tartójú disztribúciókat tartalmazza, és a 2.2 potba tetszőleges disztribúciót kiterjesztettük E(R N )-ek egy D(R N )-él bővebb részhalmazára. Felmerül a kérdés, vajo bővíthető-e tovább egy adott disztribúció értelmezési tartomáya. A válasz ige. Defiíció. Legye T disztribúció, ψ E(R N ). Ha mide E értelembe ψ- hez tartó φ D(R N ) sorozat eseté (T φ ) koverges, akkor értelmezzük T hatását ψ-: (T ψ) := lim (T φ ). A defiíció függetle a φ sorozat megválasztásától. Legye ugyais φ egy másik közelítő sorozat. Ekkor a φ, φ, φ 2, φ 2,... sorozat is E-értelembe ψ- hez tart, így a feltétel szerit a megfelelő sorozat is koverges. Emiatt a két határérték megegyezik. 3. Temperált disztribúciók 3.. A gyorsa csökkeő függvéyek azok a φ végteleszer differeciálható függvéyek, amelyekre tetszőleges, rögzített p és q multipoliom eseté sup p(x)(q(d)φ)(x) <, x R N azaz p q(d)φ korlátos. Jelölje S(R N ) az ilye függvéyek halmazát. Nyilvávaló, hogy S(R N ) lieáris altere E(R N )-ek, és em üres, mert például x e x 2 bee va. D(R N ) pedig valódi lieáris altere S(R N )-ek. 7
8 A defiíciós feltétel egyeértékű azzal, hogy p q(d)φ a végtelebe a ullához tart. Ugyais ez egyrészt maga utá voja a korlátosságot, másrészt m N eseté (+ id R N 2 ) m multipoliom, amely q-val szorozva szité multipoliom, következésképpe (+ id R N 2 ) m qp(d)φ korlátos, ami csak úgy lehet, hogy qp(d)φ a végtelebe ullához tart. S(R N )-e is bevezetük egy kovergeciafogalmat: Defiíció. Azt modjuk, hogy a φ S(R N ) ( N) sorozat S-értelembe a 0-hoz tart (és úgy jelöljük, hogy (S) lim φ = 0), ha mide p és q multipoliom eseté a p q(d)φ függvéysorozat egyeletese kovergál a 0-hoz. Állítás. A D-kovergecia erősebb az S-kovergeciáál, és az S-kovergecia erősebb az E-kovergeciáál; továbbá D(R N ) sűrű S(R N )-be, S(R N ) sűrű E(R N )-be Bizoyítás A kovergeciák összehasolításához vegyük egy φ sorozatot D(R N )-be, mely D-értelembe tart 0-hoz. Mivel létezik egy kompakt halmaz, amely tartalmazza mide φ tartóját, és eze a kompakt halmazo bármely multipoliom korlátos, látható, hogy φ S-értelembe is koverges a 0-hoz. Hasolóa egyszerű, hogy egy S-értelembe koverges sorozat E-értelembe is koverges. A 2.3 állítás alapjá tudjuk, hogy D(R N ) sűrű E(R N )-be, tehát S(R N ) is sűrű E(R N )-be (az E-kovergeciát tekitve). Csak azt kell megmutatuk, hogy D(R N ) sűrű S(R N )-be (az S-kovergeciát tekitve). Legye N; a γ (x) := η,2 ( x ) függvéy értéke, ha x <, és 0, ha x > 2, valamit ξ. Továbbá k γ (x) = k η,2 (x/), és így k ξ sup k η,2. Ezért, ha ψ S(R N ), a φ := ψξ D(R N ) sorozat S-értelembe ψ-hez tart, mert p k (ψξ ψ) = p ( k ψ)(ξ ) + p ψ( k ξ ). Mivel mide ε > 0 eseté létezik ε úgy, hogy p(x) ( k ψ)(x) < ε, ha x > ε, a feti jobb oldal első tagja kisebb ε-ál mide > ε eseté, vagyis ez a tag egyeletese tart a ullához. Mivel p ψ korlátos, a második tag számszorosáál kisebb, ez is egyeletese tart a ullához. Defiíció. A gyorsa csökkeő függvéyek folytoos lieáris fukcioáljait mérsékelt (temperált) disztribúciókak evezzük: S(R N ) := { T : S(R N ) K T lieáris és S-folytoos }. A 3. állításba modottak alapjá egy az E(R N )- értelmezett E-folytoos lieáris leképezések az S(R N )-re való leszűkítése S-folytoos, és az S(R N )-e értelmezett S-folytoos lieáris leképezések a D(R N )-re való leszűkítése D- folytoos, tehát E(R N ) S(R N ) D(R N ) Állítás. Legye m Rado-mérték, amelyhez létezik olya k természetes szám, hogy ( + id R N k ) m-itegrálható. Ekkor F m temperált disztribúció. 8
9 Bizoyítás Legye φ S(R N ). Mivel φ gyorsa csökkeő, φ( + id R N k ) K korlátos, egy felső korlátja legye K. Ekkor m -itegrálható majorása φ-ek, ezért F m kiterjeszthető S-re: + id R N k (F m φ) := φ dm. R N Következméy. Ha f lokálisa itegrálható, és f/( + id R N k ) Lebesgue-itegrálható valamely k N eseté, akkor az f-hez tartozó reguláris disztribúció temperált disztribúció. Állítás. Ha f L p (R N ) ( < p ), akkor az f-hez tartozó reguláris disztribúció mérsékelt. Bizoyítás f/(+ id R N k ) akkor itegrálható, ha /(+ id R N k ) L q (R N ), ahol /p + /q =. Ez teljesül, ha qk N +, mert R N ( ) q R+ r N + id R N k = C ( + r k ) q dr < C ahol C jelöli az N dimeziós egységgömb felszíét. Ezzel L p (R N )-et is beágyaztuk S(R N ) -ba R+ r N dr, + rqk Láttuk, E(R N ) elemei potosa a kompakt tartójú disztribúciók, és a fetiekbe megismerkedtük éháy speciális típusú temperált disztribúcióval. Lehet általáos jellemzést adi a temperált disztribúciókra is; ezt most bizoyítás élkül közöljük. Állítás. T D(R N ) potosa akkor temperált, ha létezik egy C R + és egy k N úgy, hogy mide φ S(R N ) és mide k-ál em agyobb fokú p multipoliom eseté 3.4. Feladat (T φ) C sup( + id R N k ) p(d)φ. A lassa övekvő függvéyek (lásd később, a 5.9 potba), például a multipoliomok meghatározta reguláris disztribúciók mérsékeltek. Az x e x si e x valós függvéy em lassa övekvő, mégis mérsékelt disztribúciót határoz meg. (Útmutatás: e x si e x = d dx (cos ex ) miatt parciálisa itegrálhatuk.) 4. Disztribúciósorozatok 4.. A következőkbe bizoyítás élkül kimodjuk a Baach Steihaus-tétel disztribúciókra voatkozó általáosítását. 9
10 Állítás (Baach Steihaus-tétel). Legye T D(R N ) ( N) disztribúciósorozat. Ha mide φ D(R N )-re létezik a lim (T φ) határérték, akkor a T : D(R N ) K, φ lim (T φ) leképezés szité disztribúció, azaz T D(R N ). Máskét fogalmazva, disztribúciósorozat függvéyekéti" határértéke is disztribúció, azaz folytoos (triviálisa lieáris). Ezt a tételt jó tudi, azoba mi a következőkbe, ha csak lehet, em hivatkozuk rá, a kokrét esetekbe igyekszük külö-külö megmutati, hogy az adott disztribúciósorozatok potokéti határértéke disztribúció. Állítás (δ-koverges sorozatok). Legye ϱ: R N R + 0 Lebesgue-itegrálható függvéy, melyek itegrálja. Legye továbbá N és α R + eseté ϱ (x) := N ϱ(x), illetve ϱ α (x) := ( x ) α N ϱ. α Ekkor lim R ϱ = F δ, illetve lim α 0 R ϱα = F δ. Bizoyítás A két határérték léyegébe egyeértékű, mert az α := helyettesítéssel egymásba átvihetők. Ezért elegedő csupá az első esetet vizsgáli. Az R ϱ és a δ disztribúció hatásáak a külöbsége a φ alapfüggvéyre: (R ϱ φ) (δ φ) = ϱ φ dλ φ dδ = R N R R N ϱ(x)φ(x) dx φ(0). N N Az y := x itegrálási változót bevezetve dy = N dx, amiből az ϱ = feltételt kihaszálva kapjuk, hogy ( y ) [ ( ϱ(y)φ dy φ(0) y ] R R = ϱ(y) φ φ(0) dy ) N N ( y ϱ(y) φ φ(0) dy. R ) N Nyilvávaló, hogy az itegradus 0-hoz tart, mert φ(y/) határértéke φ(0). Tehát csak az a kérdés, hogy a limesz az itegrállal felcserélhető-e. φ-ről tudjuk, hogy kompakt tartójú és folytoos. Ie a Weierstrass-tételből adódik, hogy létezik korlátja, amit C-vel jelölük. Így ( y ϱ(y) φ φ(0) 2Cϱ(y). ) A jobb oldalo álló függvéy itegrálható majorása a feti itegrál itegradusáak, tehát a Lebesgue-tétel szerit a limesz és az itegrál felcserélhető, így a feti külöbség a ullához tart, ahoa éppe a bizoyítadó állítást kapjuk. Megjegyzés Íme éháy szokásos példa a Dirac-delta megközelítésére: (i) N = dimezióba ϱ := 2 χ [,]; ekkor ϱ (x) = 2 χ [ /,/]. (ii) N = dimezióba ϱ(x) := π + x 2 ; ekkor ϱ (x) = α + 2 x, ϱ 2 α (x) α 2 +x. 2 (iii) N = dimezióba ϱ(x) := e x2 2 ; ekkor ϱα (x) = 2π 2πα e x2 /2α. (iv) N > dimezióba ha ϱ az előző három közül valamelyik, akkor R N R, (x,..., x N ) ϱ(x )... ϱ(x N ) szité δ-koverges sorozat. 0
11 4.2. Legye f : R N K lokálisa itegrálható függvéy. Az f függvéysorozat kovergeciája és az R f reguláris disztribúciók sorozatáak a kovergeciája két külöböző fogalom. Vizsgáljuk meg a kétféle kovergecia közötti összefüggést a következő esetekbe, ahol adott a lokálisa itegrálható függvéyek f sorozata. (i) Az f sorozat majdem mideütt az f függvéyhez tart, és f is lokálisa itegrálható, valamit létezik egy g lokálisa itegrálható függvéy, amely majdem mideütt majorálja f -et. Ekkor a megfelelő reguláris disztribúciósorozat is koverges, és határértéke éppe az f függvéyhez tartozó reguláris disztribúció azaz lim R f = R lim f. Ugyais tetszőleges φ alapfüggvéy eseté lim (R f φ) = lim R N f φ. Ugyaakkor f φ g φ és lim f φ = fφ majdem mideütt. Így a Lebesgue-tétel szerit lim f φ = lim f φ = fφ. R N R N R N (ii) Létezik az f függvéysorozat majdem mideütti f határértéke, amely lokálisa itegrálható, továbbá a megfelelő disztribúciósorozat is koverges, ám a határértéke mégsem egyelő az f-hez tartózó reguláris disztribúcióval. Ilyeek például a δ-koverges sorozatok, ahol f = 0. (iii) Majdem mideütt létezik lim f =: f, f lokálisa itegrálható, vi- szot a disztribúciósorozat em koverges. Ilye például az f := 2 χ [, sorozat. ] (iv) Nem létezik a függvéysorozat majdem mideütti határértéke, de a disztribúciósorozat koverges. Legye ugyais f := exp i. Nyilvávaló, hogy em létezik lim f, de lim exp i φ dλ = 0, R mert az itegrálok éppe a φ függvéy Fourier-együtthatói egy (alkalmas m-re) Supp φ-t tartalmazó [ mπ, mπ] itervallumo égyzetese itegrálható függvéyek terébe lévő azoos ormájú ortogoális redszer szerit kifejtve. Ezek az együtthatók viszot égyzetese összegezhetők, következésképpe határértékük mideképpe 0. (v) Végezetül példát mutatuk arra, hogy az f := lim f határérték majdem mideütt létezik, de az em itegrálható lokálisa, és az R f disztri- búciósorozat mégis koverges. Legye f := itegrálható függvéyek, és lim f = id R id R χ [ /,/]. Ezek lokálisa majdem mideütt, amely viszot em itegrálható lokálisa. Megmutatjuk, hogy mide φ D(R) eseté létezik az (R f φ) sorozat határértéke. Rögzített φ eseté létezik L > 0 úgy, hogy
12 φ tartója bee va a [ L, L] itervallumba. Defiíció szerit (R f φ) = L φ(x) L x dx + φ(x) = L x dx = φ(x) φ(0) x L φ(x) φ(0) dx + dx. x Az x (φ(x) φ(0))/x (x 0) függvéy folytoos, a határértéke a ullába φ (0), ezért a függvéy korlátos, és így itegrálható is. χ φ φ(0) [, ] id R φ φ(0) id R miatt a Lebesgue-tétel szerit a limesz és az itegrál felcserélhető (tetszőleges φ eseté), tehát a disztribúciósorozat koverges. Bár a Baach Steihaus-tétel szerit a határérték is disztribúció, a 3.. potbeli ígéretükhöz híve ezt külö is belátjuk. A határérték P id R : D(R) K, φ R φ(x) φ(0) x Vegyük egy φ D(R)-beli függvéysorozatot, amely D(R) értelembe 0-hoz tart. Ekkor va olya L > 0, hogy Supp φ [ L, L] mide -re. A függvéysorozat valós és képzetes részére a bizoyítás ugyaolya, ezért feltehetjük, hogy φ valós értékű mide eseté. A Lagrage-féle középértéktétel szerit létezik olya -től és x-től függő ξ (x) szám a ]0, x[ yílt itervallumba, amelyre φ (x) φ (0) = φ (ξ (x))x. Ekkor dx. ( ) L φ (x) φ (0) L P φ = dx = φ id R L x (ξ (x)) dx. L A deriváltsorozat egyeletes kovergeciája miatt mide pozitív ε eseté va egy ε küszöbidex, melyél agyobb eseté φ (ξ (x)) < ε. Ezért ha > ε, akkor ( ) P φ id < 2Lε, R azaz beláttuk a folytoosságot. A P em reguláris disztribúciót az id R id R evezzük függvéy főérték-itegráljáak Legye r := id R N. Ha m < N pozitív egész, akkor r lokálisa itegrálható. m Ha m N, m = N +, ahol 0, akkor a főértékitegrál formulájáak általáosításakét depolarizálhatjuk" -et, vagyis defiiálhatuk vele egy r N+ disztribúciót természetes módo. Jelölje T (φ) a φ alapfüggvéyek a ulla körüli -ik Taylor-poliomját. Ekkor ( ) φ T (φ) r N+ = Ordo r N, 2
13 ezért itegrálható. Tehát ( P r N+ φ ) R N φ T (φ) r N+. Ha f : R N K mérhető függvéy és f = Ordo(r k ), azaz f = f 0 r k, akkor > k eseté ( ) f 0 (φ T k(φ)) P f φ r N+ r N+ k. R N 4.4. Feladatok. Mutassuk meg, hogy 2. Bebizoyítadó, hogy P id R = lim R id R. α 0 id 2 R +α2 lim R α +0 = P ± iπδ. id R ±iα id R k= 3. Igazoljuk, hogy a a k δ k sor tetszőleges a k együtthatók mellett koverges a D(R) térbe (δ k a k egész számra kocetrált Dirac-mérték). 4. Adjuk meg kokréta a P és a P disztribúciókat! id R id 2 R 5. id R lokálisa itegrálható az R \ {0} halmazo, tehát a D(R \ {0} reguláris eleme. Eek kiterjesztése P. Azoba em ez az egyetle lehetőség : id R + cδ is kiterjesztés (sőt akármely kiterjesztés ilye akármely c R eseté P id R alakú (lásd 5.8). Egy ilye kiterjesztést mellékérték-itegrálkét" kaphatuk meg a következőképpe. Legye a, b > 0 és f := id R χ [ a/,b/]. Mutassuk meg, hogy lim R f = P + (l a id R b )δ. 5. Operátorok 5.. Legye f C (R N ), p multipoliom, a R N és A: R N R N lieáris bijekció. Tekitsük a következő traszformációkat: (i) Az f-fel való szorzás: M f : E(R N ) E(R N ), φ fφ; (ii) A differeciálás: p(d): E(R N ) E(R N ), φ p(d)φ; (iii) Az a-val való balra tolás: L a : E(R N ) E(R N ), φ (x φ(x a)); (iv) Az A-val való kompoálás: K A : E(R N ) E(R N ), φ φ A. Egyszerű téy, hogy D(R N ) ivariás ezekre a traszformációkra, vagyis leszűkítésük D(R N )-re ismét D(R N )-be képez. Állítás. A feti traszformációk akár mit E(R N ) E(R N ), akár mit D(R N ) D(R N ) leképezések lieárisak és folytoosak. Bizoyítás A leképezések liearitása yilvávaló. A folytoosságot csak a fotosabb D(R N ) D(R N ) esetbe bizoyítjuk. Ehhez tekitsük egy D értelembe 0-hoz tartó φ sorozatot, K pedig legye olya kompakt halmaz, amely tartalmazza midegyik függvéy tartóját. 3
14 (i) Elegedő fφ k-adik parciális differeciálháyadosát vizsgáli. k (fφ ) = ( k f)φ + f( k φ ). f végteleszer differeciálható, ezért f és k f korlátos K-. Tudjuk továbbá, hogy a φ és a k φ függvéysorozatok egyeletese tartaak a 0-hoz. Ezért a feti parciális derivált is egyeletese tart a 0-hoz. (ii) Ha q multipoliom, akkor q(d) [p(d)φ ] = (qp)(d)φ, amiről viszot tudjuk, hogy egyeletese koverges. (iii) Az összetett függvéy differeciálási szabályából k (L a φ ) = L a ( k φ ) adódik, ahoa triviális az egyeletes kovergecia. (iv) Hasolóképpe kapjuk, hogy k (φ A ) = Dφ A (A e k ), ahol e k a k-adik stadard bázisvektor. k φ egyeletes kovergeciája miatt késze is vagyuk. Megjegyzés Az a L a leképzés az R N additív csoport lieáris ábrázolása D(R N )-e, azaz L a folytoos lieáris leképezés, és L a+b = L a + L b. Az A K A leképezés pedig az R N R N lieáris bijekciók csoportjáak lieáris ábrázolása D(R N )-e, azaz K A folytoos lieáris leképezés, és K AB = K A K B. A fizikába így ábrázolódak a téridőeltolások és a Galilei- vagy Loretztraszformációk. Defiíció. Az F : D(R N ) D(R N ) folytoos lieáris leképzés traszpoáltja: F : D(R N ) D(R N ), T T F. A defiíció jó, mert T F is folytoos F folytoossága miatt. Keressük meg a fet defiiált égy speciális operátor traszpoáltját! Legye φ és ψ alapfüggvéy, és azt vizsgáljuk, hogya hat φ-re a traszpoált az R ψ helye ( M f R ψ φ ) = (R ψ M f φ) = ψfφ = (R fψ φ) = ( R Mf ψ φ ). R N Emlékezzük, hogy a lokálisa itegrálható függvéyeket (és így az alapfüggvéyeket is) beágyaztuk a disztribúciók halmazába. M f traszpoáltja ezeke az (azoosított) alapfüggvéyeke úgy hat, mit maga M f : Mf ψ = M f ψ, ahol az első esetbe a ψ-hez redelt disztribúcióra hat Mf, a második esetbe pedig egy alapfüggvéyre hat M f. Eek alapjá kiterjesztjük a szorzásoperátort tetszőleges disztribúcióra is a következőképp: Defiíció. Legye az f végteleszer differeciálható operátora a disztribúcióko: függvéyel való szorzás M f : D(R N ) D(R N ), M f := Mf. Ekkor tehát (M f T φ) = (T M f φ) mide T disztribúcióra és φ alapfüggvéyre. 4
15 5.3. ( kr ( ψ φ) = (R ψ k φ) = ψ k φ = k (ψφ) ( k ψ)φ ) = (R k ψ φ), R N R N ugyais az első egyelőség jobb oldalá az első tag Fubii tétele értelmébe úgy is számítható, hogy először a k-adik változó szerit itegráluk, aztá a többi szerit; ez az itegrál ulla a Newto Leibitz-szabály miatt, hisze a függvéyek eltűek a végtelebe. Az előzőhöz hasolóa most is kiterjeszthetjük a differeciálást tetszőleges disztribúcióra: Defiíció. Ekkor tehát k : D(R N ) D(R N ), k := k. ( k T φ) = (T k φ) mide T disztribúcióra és φ alapfüggvéyre. Fotos, hogy a parciális itegrálás miatt megjelet egy míusz előjel. Hasolóa a páratla redű differeciálásál is, ellebe a páros redűél em. Tetszőleges p multipoliom eseté (p(d)t φ) = (T p( D)φ) (L ar ψ φ) = (R ψ L a φ) = ψ(x)φ(x a) dx = ψ(z + a)φ(z) dz = R N R N = ( R L a ψ φ ). Itt a z := x a helyettesítéssel éltük. Ezek alapjá a következő a defiíció: Defiíció. azaz L a : D(R N ) D(R N ), (L a T φ) = (T L a φ) mide T disztribúcióra és φ alapfüggvéyre L a := L a, (KAR ψ φ) = (R ψ K A φ) = ψ(x)φ(a x) dx = R N ( = ψ(az)φ(z) det A dz = R N R det A KA ψ ) φ, a z := A x helyettesítést kihaszálva. Most úgy szereték defiiáli a disztribúcióko K A -t, hogy azt modhassuk, hogy KA R ψ = R KA ψ, vagy rövide KA ψ = K Aψ, ahol ideigleese KA jelöli a defiiáladó operátort. Tudjuk, hogy K Aψ = det A K A ψ K A ψ = det A K A ψ det A K A ψ = K Aψ. Ezek alapjá a következő defiíció lesz a megfelelő. 5
16 Defiíció. azaz K A : D(R N ) D(R N ), K A := det A K A, (K A T φ) = det A (T K A φ) mide T disztribúcióra és φ alapfüggvéyre Lássuk éháy példát! (i) N = eseté a H := χ R + függvéyt Heaviside-függvéyek szokás hívi. Ha vessző jelöli a differeciálást, akkor R H = δ. Valóba, (R H φ) = (R H φ ) = 0 φ = φ(0). (ii) ( k δ φ) = ( k φ)(0). (iii) Legye G olya yílt halmaz, melyek S := G \ G pereme N dimeziós részsokaság. Ekkor k R χg = k λ S, ahol az S felület kifelé" iráyított ormálvektorfüggvéye, λ S pedig a felületi Lebesgue-mérték. Valóba, a Gauss-tétel alkalmazásával ( k R χg φ) = (R χg k φ) = k φ = k φ dλ S. G S 5.7. (iv) M f δ = f(0)δ, L a δ = δ a, K A δ = det A δ. Állítás. Ha f lokálisa itegrálható és majdem mideütt differeciálható, továbbá k f is lokálisa itegrálható, akkor k R f = R k f. Bizoyítás Legye U olya yílt halmaz, amely tartalmazza φ tartóját. Parciális itegrálással azt kapjuk, hogy ( k R f φ) = (R f k φ) = f k φ = f k φ = k fφ = R N U U k fφ = R N = (R k f φ) Világos, hogy bármely T disztribúció és p 0 multipoliom eseté Supp T = Supp p(d)t. Speciálisa, Supp (p(d)δ a ) = {a}. Ez utóbbiak a fordítottja is igaz, amit bizoyítás élkül közlük. Állítás. Legye T D(R N ) és Supp T = {a}. Ekkor létezik olya p multipoliom, hogy T = p(d)δ a. A tétel tehát azt állítja, hogy ha egy disztribúció tartója egyetle pot, akkor a disztribúció előállítható úgy, mit az adott potra kocetrált Dirac-delta külöböző redű deriváltjaiak lieáris kombiációja. 6
17 5.9. A fejezet elejé bevezetett p(d), L a és K A traszformációkra S(R N ) is ivariás, M f -re azoba em mide végteleszer differeciálható f eseté; akkor ige, ha például f multipoliom. Eél többet is modhatuk. Defiíció. Jelölje Θ(R N ) azo f végteleszer differeciálható függvéyek halmazát, melyekre tetszőleges p multipoliom eseté létezik c p pozitív szám és m p természetes szám, hogy p(d)f c p ( + id R N m p ). Ezeket a függvéyeket lassa övekvő függvéyekek hívjuk. Nyilvá S(R N ) Θ(R N ). Állítás. Ha f Θ(R N ), akkor az f-fel való szorzásra S(R N ) ivariás. Bizoyítás Ha φ S(R N ), akkor fφ yilvá végteleszer differeciálható. Azt kell még megézük, hogy p és q multipoliomok eseté pq(d)(f φ) korlátos-e. q(d) helyett elegedő i -t vei. Ekkor p i (fφ) p( i f)φ + pf i φ. Mivel i f és f poliommal felülbecsülhető, és φ gyorsa csökkeő, a jobb oldalo midkét tag korlátos. Tehát fφ S(R N ). Megjegyzés Eredméyük következméye, hogy a lassa övekvő függvéyekhez tartozó reguláris disztribúciók mérsékeltek. Így Θ(R N ) S(R N ) írható Feladatok. M f, p(d), L a és K A mit D(R N ) D(R N ) leképzések folytoos lieárisak. 2. Bizoyítsuk be: (i) kompakt tartójú disztribúció bármely deriváltja is kompakt tartójú, (ii) temperált disztribúció bármely deriváltja is temperált disztribúció. 3. Vizsgáljuk meg, hogya hat M f, k, L a és K A a b-re kocetrált Diracdisztribúcióra! 4. Bizoyítsuk be a disztribúciókra voatkozó Leibiz-szabályt: T D(R N ) és f folytoosa differeciálható függvéy eseté j (M f T ) = M jf T + M f j T. 5. Mutassuk meg, hogy (a vessző a differeciálást jelöli) (i) ( ) M idr P = R id, R (ii) ( ) R χ[a,b] = δa δ b, (iii) ( ) R l = P. P id R = P id 2 R 6. Jelölje a disztribúcióko lévő tükrözést J := K idr. Ekkor mide T disztribúció és φ alapfüggvéy eseté (JT φ) = (T Jφ). Lássuk be, hogy (i) k J = J k, (ii) k L a = L a k. 7. Mutassuk meg, hogy (D) lim a 0 L a φ = φ mide φ D(R N ) eseté. id R, (iv) 7
18 6. Disztribúciók evezetes differeciáloperátorai 6.. A φ alapfüggvéy k-ik parciális deriváltja, a defiíció szerit így is írható: ( k φ)(x) = lim h 0 (L hk φ)(x) φ(x) h (x R N ), ahol h k := he k, az R N e k stadard bázisvektoráak h-szorosa. A feti határérték R N -be potokét érvéyes. Most megmutatjuk, hogy D-értelembe is hasoló határérték írható a parciális deriváltakra. Állítás. Legye φ alapfüggvéy és h k mit az előbb. Ekkor L hk φ φ k φ = (D) lim. h 0 h Bizoyítás Azt kell tehát beláti, hogy ( L hk φ φ (D) lim h 0 h ) k φ = 0. Elegedő olya h-kat tekitei, melyre h < teljesül. Ekkor a feti limesz alatt szereplő függvéy tartója biztosa bee va a B (0) + Supp φ halmazba, ahol B (0) jelöli az egység sugarú zárt gömböt a 0 körül. Vizsgáljuk előbb a valós esetet. A Lagrage-féle középértéktétel szerit létezik egy θ h (0, ) szám, melyre L hk φ φ h k φ = k φ(x + θ h h k ) k φ(x). Heie tétele értelmébe a kompakt halmazo folytoos k φ függvéy egyeletese folytoos, azaz mide ε > 0 eseté létezik δ ε > 0 úgy, hogy ha h < δ ε, akkor mide x potba k φ(x+θ h h k ) k φ(x) < ε. Ebből pedig már látszik a kívát egyeletes kovergecia. Hasolóa belátható ez a deriváltakra is, mert i ( L hk φ φ h ) k φ = L h k i φ i φ h i k φ, emiatt a bizoyítás ugyaúgy megy, mit előbb, csak φ helyett i φ-vel. Szétválasztva a valós és a képzetes részt a komplex eset visszavezethető az előzőre. Állítás. Legye T disztribúció, h k mit előbb. Ekkor L hk T T k T = lim. h 0 h Bizoyítás Tetszőleges φ alapfüggvéyre ( ) L hk T T h φ = [ (L hk T φ) (T φ) ] = h ( T ) L hk φ φ. h A 6. állítás szerit h 0 eseté a T melletti függvéy k φ-hez fog tartai D értelembe. Kihaszálva T folytoosságát a feti kifejezés határértéke (T k φ) = ( k T φ). 8
19 6.2. Laplace-operátor Legye Ekkor Z(x) := 4π x (x R 3, x 0). k Z(x) = x k 4π x 3, quad i k Z(x) = ( δik 4π x 3 3x ) ix k x 5. () Ez utóbbiból Z := k k Z = 0; itt és a következőkbe az Eistei-féle összegzési szabályt alkalmazzuk: az azoos idexekre összegezi kell -től háromig. Állítás. Z lokálisa itegrálható, és R Z = δ. Bizoyítás Gömbi koordiátázással itegrálva köye belátható, hogy Z lokálisa itegrálható, azaz értelmes R Z. Tetszőleges φ alapfüggvéy eseté a Laplace-operátor előjelváltás élkül átvihető φ-re, mert a Laplace-operátor második deriváltakból áll. ( R Z φ) = (R Z φ) = Z φ = lim Z φ. R N α +0 R N \G α(0) Z = 0 miatt Z k k φ = k (Z k φ) k (φ k Z) Az így kapott divergeciákat a Gauss-tétel segítségével átalakíthatjuk felületi itegrálokká. Jelölje S α (0) a befelé iráyított gömbfelületet, λ Sα (0) pedig a rajta levő vektori Lebesgue-mértéket. Ekkor a következőképpe folytathatjuk: lim [div(zgradφ) div(φgradz)] dλ = α +0 G α(0) [ = lim α +0 Z gradφ, dλ Sα (0) S α(0) S α(0) φ gradz, dλ Sα (0) ]. Az első itegrál 0-hoz tart, mert felülről becsülhető (/4πα) gradφ 4πα 2 -tel. A második itegrál φ(0)-hoz tart, mert S α(0) φ gradz, dλ Sα (0) + φ(0) = = S α (0) ( φ ) gradz, Sα (0) + 4πα 2 φ(0) dλ Sα (0) ahol Sα(0) a felület befelé iráyított ormálvektora (vektormezeje), λ Sα(0) pedig a gömbfelület skalármértéke. Kihaszálva, hogy gradz, Sα (0) = /4πα 2, így folytathatjuk: ( ) = φ φ(0) dλsα(0) 4πα 2 πα 2 max ( ) φ φ(0) 4πα 2. S α (0) S α(0) Ez φ folytoossága miatt 0-hoz tart. Ezzel beláttuk, hogy ( R Z φ) = φ(0)., 9
20 6.3. Diffúzióoperátor Legye C : R R N R, (t, x) H(t) (4πt) 2 e x /4t, N/2 ahol H a Heaviside-féle függvéy. Egyszerű differeciálással adódik, hogy ( 0 )C = 0 (a {0} R N kivételével, ami ics be a C értelmezési tartomáyába), ahol 0 a ulladik" vagyis a R-beli (fet t-vel jelölt) változó szeriti differeciálást jeleti. Állítás. C lokális itegrálható, és ( 0 )R C = δ, Bizoyítás Köyű láti, hogy C amely majdem mideütt értelmezve va lokálisa itegrálható. Ugyais tetszőleges K Dom C kompakt halmaz eseté létezik olya t, amelyre K [ t, t] R N. Mit ismeretes, rögzített t > 0 eseté C az x változója szerit Gauss-görbe, ezért itegrálható, és az itegrál értéke ; t 0 eseté a függvéy 0. Ez a függvéy pedig itegrálható [ t, t]-. A Fubii-tételből adódóa C itegrálható [ t, t] R N -e, ezért lokálisa itegrálható. Legye most φ D(R +N ). Ekkor (( 0 )R C φ) = (R C ( 0 + )φ) = lim C( 0 + )φ. α +0 [α, [ R N Haszáljuk ki most is, hogy C 0 φ = 0 (Cφ) ( 0 C)φ, valamit C φ = ( C)φ + div(cgradφ) div(φgradc). Az utolsó két tag hely szeriti itegrálja 0. Vegyük ugyais egy r sugarú gömböt R N -be. A Gauss-tétel miatt a gömbre vett itegrál átalakítható a Cgradφ-ek, ill. φgradc-ek a gömbfelszíre vett itegráljává. Mivel φ és gradφ kompakt tartójú, az r határesetbe az itegrál 0. A feti formulát tehát így folytathatjuk: ( = lim 0 (Cφ) + φ( 0 )C ) = α +0 [α, [ R N = lim α +0 R N (Cφ) t= t=α = lim α +0 R N C(α, x)φ(α, x) dx. Itt kihaszáltuk, hogy ( 0 )C = 0, majd az idő szerit itegráltuk, végül (Cφ)( ) = 0, mivel φ kompakt tartójú. Azt kell már csak megmutatuk, hogy ez a határérték éppe φ(0, 0). Becsüljük meg a külöbségüket: C(α, x)φ(α, x) dx φ(0, 0) = C(α, x) (φ(α, x) φ(0, 0)) dx = R N R N C(α, x) (φ(α, x) φ(0, x)) dx + C(α, x) (φ(0, x) φ(0, 0)) dx. R N R N Az első tag felülről így becsülhető: C(α, x) (φ(α, x) φ(0, x)) dx max φ(α, x) φ(0, x) C(α, x) dx. R N x R N R N Mit ismeretes, az itegrál mide α eseté. A kompakt halmazo folytoos φ függvéy Heie tétele szerit egyeletese folytoos, ezért ez a maximum 0-hoz tart. 20
21 A második tag: R N C(α, x) (φ(0, x) φ(0, 0)) dx = ( R C(α, ) φ(0, ) ) φ(0, 0). Mivel R C(α, ) éppe egy δ-koverges sorozat, a határérték 0 lesz. Ezzel bebizoyítottuk az állítást. Megjegyzés A fizikába a diffúzióoperátor 0 k alakú, ahol k a diffúziós kostas. Ha t idő" helyett bevezetjük a kt változót, akkor kapjuk az ittei formát Hullámoperátor ( ) Legye g : R (+3) R (+3) R, (t, x), (s, y) ts+xy a stadard Loretzforma az aritmetikai speciális relativisztikus téridőmodellbe. Legye továbbá K ± : D ( R (+3)) φ(± x, x) K, φ dx. R 4π x 3 (K + -t avazsált, K -t pedig retardált magak szokás evezi.) Mivel id R 3 lokálisa itegrálható, az itegrál értelmes mide φ alapfüggvéyre. Az is egyszerű, hogy a feti formula disztribúciót határoz meg: yilvávalóa lieáris, és ha φ D értelembe 0-hoz tartó sorozat, H pedig olya kompakt halmaz, amely tartalmazza mide φ tartóját, akkor (K ± φ ) = φ (± x, x) dx R 4π x φ 4π 3 H dx x, és a jobb oldal ullához tart, miközbe tart a végtelehez. Nyilvávaló, hogy K + tartója az L + := {x g(x, x) = 0, x 0 > 0} jövőszerű féykúp, K -é pedig az L := {x g(x, x) = 0, x 0 < 0} múltszerű féykúp. Megmutatható, hogy ezek a disztribúciók a féykúpok felületi mértéke szeriti itegrálások. Ezek a felületi mértékek azoba em a szokásos sokaságmértékek. Egy részsokaság felületi mértékét ebbe a pszeudo-euklideszi vektortérbe a részsokaság egy p paraméterezésével és a paramétertér λ Lebesgue-mértékével ( det((dp) Dp) λ) p formába defiiáltuk feltéve, hogy a részsokaság mide v éritővektoráak pszeudohossza ( v := g(v, v) ) em ulla. Ez azoba itt em teljesül, emiatt a féykúpokra az azoosa ulla mértéket kapák. A féykúpok felületi mértékét az α > 0 esetre defiiált V + α := { x g(x, x) = α 2 x 0 > 0 }, V α := { x g(x, x) = α 2 x 0 < 0 } időszerű hiperboloidok szokásos λ V ± α felületi mértékvel az α 0 határértékkel a következőképpe: mide E R 4 korlátos, yí lt Borel-halmazra értelmes λ λ L ±(E) := lim V ± (E V α α ± ). α 0 α 2
22 Az így meghatározott mérték tartója L ±, tehát léyegébe L ± -e adott mérték lesz. A következő állítást majd csak később, a Fourier-traszformáció segítségével fogjuk beláti. Állítás. K ± = δ, ahol := 2 0 a d Alambert-operátor. Megjegyzés A fizikába a hullámoperátor 2 0 c 2 alakú, ahol c a féysebesség. Ha a t idő" helyett bevezetjük a ct változót, akkor kapjuk az ittei formát Feladatok. Mutassuk meg, hogy L a R Z = δ a (a R 3 ). 2. k R Z = R k Z, és k Z = pr k 4π r, ahol r := id 3 R Legye m > 0, r := id R 3, valamit E (m) ± := (/4π)e ±mr /r az ú. Yukawa-féle poteciál. Bizoyítsuk be, hogy ez megoldása az ú. Helmholtzegyeletek, azaz ( m 2 )E (m) ± = 0 és ( m 2 )R (m) E = δ. ± 4. Bizoyítsuk be, hogy ha jelöli egy-, két- és N dimeziós Laplace-operátort is, akkor idr = 2δ, R l idr 2 = 2πδ 2, := 2πN/2 id N 2 R N R = (N 2)σ N δ N, ahol σ N Γ ( ) az R N -beli egységgömb felszíe, és a δ-ko az idex azt 2 mutatja, mely dimezióról va szó. 5. Igazoljuk, hogy az E (t, x) := E 2 (t, x) := H(t x ) 2 lokálisa itegrálható függvéyek, és ((t, x) R R), H(t x ) 2π ((t, x) R R 2 ) t 2 x 2 R E = δ 2, R E2 = δ Disztribúciók tezorszorzata 7.. Állítás. Legye Φ D(R N R M ) függvéysorozat, amely a szorzattérbe D értelembe 0-hoz tart, x R N tetszőleges sorozat ( N). Ekkor D(R M )-be (D) lim Φ (x, ) = 0. 22
23 Bizoyítás A Φ sorozat D-kovergeciája miatt létezik K N R N és K M R M kompakt halmaz úgy, hogy K N K M tartalmazza a Φ tartóját mide N eseté. Egyszerű téy, hogy Supp Φ (x, ) K M mide -re. A Φ sorozat egyeletes kovergeciájából pedig yilvávalóa következik Φ (x, ) egyeletes kovergeciája, és hasoló áll fe a deriváltakra is, hisze Φ (x, ) parciális deriváltjai a Φ parciális deriváltjaiból adódak. Következméy. Tetszőleges x R N eseté az l x : D(R N R M ) D(R M ), Φ Φ(x, ) leképezés folytoos, hisze lieáris és a 0-ba folytoos Legye f : R N K és g : R M K lokálisa itegrálható függvéy. Ekkor az f g : R N R M K, (x, y) f(x) g(y) tezorszorzat szité lokálisa itegrálható, hisze a Fubii-tétel szerit mide téglá itegrálható. Értelmes tehát R f R g := R f g D(R N R M ), melyek hatása egy Φ D(R N R M ) függvéye: (R f R g Φ) = f(x)g(y)φ(x, y) dx dy = R N R M = f(x) g(y)φ(x, y) dy dx, R N R M ahol a Fubii-tételt haszáltuk fel. Ezek alapjá köye érthetjük a következő defiíciót. Defiíció. Legye T D(R N ) és S D(R M ). T és S tezorszorzatá a következő disztribúciót értjük: T S : D(R N R M ) K, (T S Φ) := (T x (S Φ(x, ))). Állítás. A defiíció jó, azaz téyleg disztribúciót határoztuk meg. Bizoyítás A következőket kell belátuk: (i) Φ(x, ) kompakt tartójú és végteleszer differeciálható, ezért (S Φ(x, )) értelmes; (ii) az x (S Φ(x, )) hozzáredelés is kompakt tartójú és végteleszer differeciálható ; (iii) T S lieáris és folytoos. Az (i) megállapítás yilvávaló. A (ii) kifejezés yilvá kompakt tartójú, mert tartóját tartalmazza pr [Supp Φ]. Tekitsük a k-adik deriváltat! (S Φ(x + h k, )) (S Φ(x, )) (S Φ(x, )) = lim = x k h 0 h ( ) ( ) = lim S (L hk Φ)(x, ) Φ(x, ) h 0 = S h (D) lim l L hk Φ Φ x = h 0 h ( ) = S l L hk Φ Φ x(d) lim = (S l x k Φ) = (S ( k Φ)(x, )), h 0 h 23
24 ahol kihaszáltuk először S, majd l x folytoosságát. Ebből már következik, hogy x (S Φ(x, )) függvéy végteleszer differeciálható, és magától értetődő jelöléssel ( ) p (S Φ(x, )) = (S (p(d )Φ)(x, )). x Már csak a (iii) maradt hátra. Liearitása magától értetődik. Folytoosságáak vizsgálatához tekitsük egy D értelembe 0-hoz tartó Φ sorozatot R N R M -e. T folytoossága miatt elegedő beláti, hogy a φ := (x (S Φ (x, ))) sorozat D(R N )-be 0-hoz tart. Φ D-kovergeciája miatt létezik olya K kompakt halmaz, hogy Supp φ pr [Supp Φ ] K. Mivel (p(d)φ )(x) = (S (p(d )Φ )(x, )), és p(d )Φ is egyeletese tart a ullához, elég belátuk, hogy φ bármely deriváltjára ugyaúgy érvelhetük. Tegyük fel, hogy φ em tart egyeletese a ullához. Ekkor létezik ε > 0 és x R N N sorozat úgy, hogy φ (x ) ε. (2) A 7. állítás szerit (D) lim Φ (x, ) = 0, ezért lim φ (x ) = 0 ami elletmod a (2) egyelőtleségek Ha φ D(R N ) és ψ D(R M ), akkor φ ψ : (x, y) φ(x)ψ(y) függvéy a D(R N R M ) eleme, és (T S φ ψ) = (T φ) (S ψ). (3) Meg lehet mutati, hogy a φ ψ alakú függvéyek lieáris kombiációi, vagyis D(R N ) D(R N ) sűrű lieáris alteret alkotak D(R N R M )-be. Ezt tudvá elég vola a (3) összefüggéssel defiiáli a disztribúciók tezorszorzatát, hisze köye látható, hogy a formula lieáris kiterjesztése folytoos lieáris leképezést határoz meg egy sűrű lieáris altére, ahoa egyértelműe kiterjeszthető az egész térre. Ebből az is látszik, hogy T és S tezorszorzatára T S : D(R N R M ) K, (T S Φ) := (S y (T Φ(, y))) is fe-áll Legye J : R N R N R N R N, (x, y) (y, x); emlékeztetük a K J operátorra (lásd 5.5). Állítás. Ha T, S D(R N ), akkor T S = K J (S T ), azaz a tezorszorzás ilye értelembe kommutatív. Bizoyítás Köyű láti, hogy φ ψ alakú függvéyeke a két disztribúció azoos értékeket vesz fel; a folytoos lieáris leképezésekek a D(R N ) D(R N )) sűrű altérről az egyértelmű kiterjesztése is megegyezik. Állítás. Supp (T S) Supp T Supp S. 24
25 Bizoyítás Legye (x, y) (Supp T Supp S). Mivel a tartó zárt, létezik (x, y) körül egy G(x) G(y) yílt tégla a komplemeterbe. Ekkor G(x) Supp T ) (G(y) Supp S) =, ami csak úgy lehet, ha G(x) Supp T ) = vagy G(y) Supp S =. Ezért ha Supp φ G(x) és Supp ψ G(y), akkor (T S φ ψ) = 0, így a 7.3. megjegyzés szerit T S a G(x) G(y) halmazo 0, azaz (x, y) / Supp (T S) Feladatok. Legye H a Heaviside-féle függvéy. Ekkor az N-dimeziós Dirac-delta δ (N) =... N (H... H). 2. Bizoyítsuk be: legye f, g C (R N ), p: R N K multipoliom, D az első N változó szeriti differeciálás R N R M -be, a R N, T D(R N ), S D(R M ). Ekkor (i) M f g (T S) = (M f T ) (M g S); (ii) p(d )(T S) = (p(d)t ) S; (iii) L (a,0) (T S) = (L a T ) S. 3. Bizoyítsuk be, hogy a a D(R N ) D(R M ) D(R N R M ), (T, S) T S tezorszorzás bilieáris és változókét folytoos leképzés. 4. Mutassuk meg, hogy mérsékelt disztribúciók tezorszorzata is mérsékelt. 8. Disztribúciók kovolúciója 8.. Defiíció. Az f, g : R N K itegrálható függvéyek kovolúciója: f g : R N R N, (f g)(x) := f(x y)g(y) dy. (4) R N Állítás. Az f g függvéy jól defiiált, itegrálható, továbbá f g = g f. Bizoyítás Az (x, y) f(y)g(x y) függvéy itegrálható a Fubii-tétel szerit, mert az egyik sorredbe abszolút itegrálható, hisze az y f(x y) g(y) dx = f g(y) R N függvéy itegrálható, továbbá a 4 egyelőségbe szereplő itegrált a z := x y helyettesítéssel R N f(z)g(x z) dz = (g f)(x) alakra hozhatjuk Hasolóa beláthatjuk, hogy ha f lokálisa itegrálható és g itregrálható, kompakt tartójú (azaz g egy kompakt halmazo kívül majdem mideütt ulla), akkor szité értelmes f és g kovolúciója és ez lokálisa itegrálható. 25
26 Ha φ D(R N ), akkor (R f g φ) = R N ( ) f(y)g(x y) dy φ(x) dx = R N = f(y)g(z)φ(y + z) dy dz, R N R N ahol a Fubii-tétel alkalmazása utá a z := x y helyettesítéssel éltük. Vezessük be az összeadást: Ezzel a feti kifejezés így írható: A: R N R N R N, (y, z) y + z. (R f g φ) = (R f g φ A). Ezek alapjá kimodhatjuk a következő defiíciót: Defiíció. A T és S disztribúciók kovolválhatók (értelmes a kovolúciójuk), ha mide φ alapfüggvéy eseté értelmes (T S φ) := (T S φ A). Megjegyzés Supp (φ A) = A (Supp φ), ugyais (x, y) A (Supp φ) akkor és csak akkor, ha A(x, y) = x + y Supp φ, és (x, y) Supp (φ A) potosa akkor, ha mide N eseté va olya (x, y ), hogy x x, y y, és 0 φ(a(x, y )) = φ(x +y ), ami egyeértékű azal, hogy x+y Supp φ. Egyszerű téy, hogy A (Supp φ) = (Supp φ {0}) + { (x, y) x + y = 0 } egy ferde sáv, ezért ha φ 0 φ A em kompakt tartójú, a feti defiíció értelmességéről csak a 2.2 és a 2.4 defiícióba meghatározott kiterjesztések figyelembevételével beszélhetük. Állítás. Ha T és S kovolválható, akkor a T S : D(R N ) K, φ (T S φ) fukcioál disztribúció. Bizoyítás Tekitsük a ξ D(R 2N ) valós értékű alapfüggvéyek E értelembe -hez tartó sorozatát, és legye K : D(R N ) K, φ (T S ξ (φ A)). K valóba értelmes mide φ-re, mert M ξ (T S) kompakt tartójú, φ-be pedig yilvá lieáris. A folytoosságáak belátásához vegyük egy D értelembe 0-hoz tartó φ m D(R N ) sorozatot. Ekkor mide -re ξ (φ m A) a D(R 2N ) térbe tart 0-hoz, ezért lim m (K φ m ) = 0 lévé T S folytoos. Tehát K disztribúció (mide -re). A K disztribúciósorozat potokét koverges (azaz mide φ D(R N )-re (K φ) koverges), így a Baach Steihaus-tétel szerit (4. állítás) a potokét értelmezett határérték is disztribúció. Ez pedig éppe a T S kovolúció. Állítás. A kovolúció kommutatív. Bizoyítás Legye T és S disztribúció. Ekkor (T S φ) = (T S φ A) = (K J (S T ) φ A) = = (S T φ A J) = (S T φ A) = (S T φ). 26
27 8.3. T és S biztosa kovolválható, ha mide alapfüggvéy eseté Supp (T S) Supp (φ A) kompakt, ami teljesül, ha mide K kompakt halmazra Supp (T S) A (K) kompakt. Mivel Supp (T S) Supp T Supp S, a kovolúció létezéséek elégséges feltétele, hogy (Supp T Supp S) A (K) kompakt tetszőleges K kompakt halmazra. Állítás. Adott K kompakt halmaz eseté (Supp T Supp S) A (K) potosa akkor kompakt, ha Supp S (K Supp T ) és Supp T (K Supp S) kompakt. Bizoyítás A feti halmazok yilvá zártak, ezért csak a korlátosságot kell vizsgáli. Legye B := (Supp T Supp S) A (K). Mivel köyű láti, hogy B = { (x, y) x Supp T, y Supp S, x + y K }, Supp T (K Supp S) = { x Supp T létezik y Supp S : x y + K } = és hasolóa a másik esetbe a második projekcióval. ekvivalecia. = pr [B], Ebből már látszik az Következméy. A kovolúció létezéséek elégséges feltétele, hogy T és S közül egyik kompakt tartójú legye. Állítás. Supp (T S) Supp T + Supp S. Bizoyítás Legye φ olya alapfüggvéy, amelyek tartója a jobb oldal komplemeterébe va. Azt kell beláti, hogy ekkor (T S φ) = 0. Ez defiíció szerit (T S φ A), ami ulla, hisze Supp (T S) Supp (φ A) (Supp T Supp S) A (Supp φ) 8.4. A (A[Supp T Supp S] Supp φ) = A ((Supp T + Supp S) Supp φ) = = A ( ) =. Állítás. Ha a T és S disztribúciók kovolúciója létezik, akkor mide p multipoliom eseté létezik ( p(d)t ) S és T ( p(d)s ), továbbá p(d)(t S) = ( p(d)t ) S = T ( p(d)s ). Bizoyítás Elég beláti a modottakat a parciális deriváltakra. A derváltak kovolúciója yilvá értelmes, mert Supp (( k T ) S) = Supp (D,k (T S)) Supp (T S). 27
28 Legye φ alapfüggvéy. Ekkor ( k (T S) φ) = (T S k φ) = (T S k φ A). Mivel k φ A = D,k (φ A) = D 2,k (φ A), így folytathatjuk (D,k (T S) φ A) = (( k T ) S φ A) = (( k T ) S φ), illetve hasolóa a másik deriváltra is. Állítás. Ha a T és S disztribúciók kovolúciója létezik és a R N, akkor létezik (L a T ) S és T (L a S), és L a (T S) = (L a T ) S = T (L a S). Bizoyítás A kovolúciók létezése yilvávaló. Továbbá mide φ alapfüggvéyre ((L a T ) S φ) = ((L a T ) S φ A) = ( L (a,0) (T S) φ A ) = = ( T S L ( a,0) (φ A) ) = (T S (L a φ) A) = A másik egyelőség is hasolóa belátható = (T S L a φ) = (L a (T S) φ). A kovolúcióak, mit szorzásak az egységeleme a Dirac-delta: δ T = T. Valóba, lévé kompakt tartójú, a Dirac-delta kovolválható mide disztribúcióval, és (δ T φ) = (δ T φ A) = (T x (δ φ(x + ))) = (T φ). Ezt felhaszálva megmutathatjuk, hogy a kovolúció em asszociatív: N = eseté, ha H a Heaviside-függvéy, akkor (δ H) = (δ H ) = (δ δ) =, viszot ( δ ) H = ( δ) H = Fejezetük elejé a függvéyek kovolúciójáak formulája általáosítható függvéy és mérték kovlúciójára. Legye f Borel-mérhető függvéy és m Rado-mérték. Ha mide x R N eseté az y f(x y) itegrálható m szerit, akkor értelmezzük az (f m)(x) := R N f(x y)dm(y) (x R N ) függvéyt. Állítás. Ha f lokálisa itegrálható, és f m is lokálisa itegrálható, akkor R f m = R f F m. 28
KURUCZ ZOLTÁN VÖRÖS ZOLTÁN. ANALÍZIS IX. Disztribúciók
KURUCZ ZOLTÁN VÖRÖS ZOLTÁN ANALÍZIS IX. Disztribúciók 3 Tartalom. Kovergecia és folytoosság............................................ 5 2. Duálisok, disztribúciók..................................................
Részletesebben3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő.
3. SOROZATOK 3. Sorozatok korlátossága, mootoitása, kovergeciája Defiíció. Egy f : N R függvéyt valós szám)sorozatak evezük. Ha A egy adott halmaz és f : N A, akkor f-et A-beli értékű) sorozatak evezzük.
Részletesebben2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +...
. Függvéysorok. Bevezetés és defiíciók A végtele sorokál taultuk, hogy az + x + x + + x +... végtele összeg x < eseté koverges. A feti végtele összegre úgy is godolhatuk, hogy végtele sok függvéyt aduk
Részletesebben(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):
A umerikus sorozatok fogalma, határértéke (A TÁMOP-4-8//A/KMR-9-8 számú projekt keretébe írt egyetemi jegyzetrészlet): Koverges és diverges sorozatok Defiíció: A természetes számoko értelmezett N R sorozatokak
RészletesebbenSorozatok, határérték fogalma. Függvények határértéke, folytonossága
Sorozatok, határérték fogalma. Függvéyek határértéke, folytoossága 1) Végtele valós számsorozatok Fogalma, megadása Defiíció: A természetes számok halmazá értelmezett a: N R egyváltozós valós függvéyt
RészletesebbenInnen. 2. Az. s n = 1 + q + q 2 + + q n 1 = 1 qn. és q n 0 akkor és csak akkor, ha q < 1. a a n végtelen sor konvergenciáján nem változtat az, ha
. Végtele sorok. Bevezetés és defiíciók Bevezetéskét próbáljuk meg az 4... végtele összegek értelmet adi. Mivel végtele sokszor em tuduk összeadi, emiatt csak az első tagot adjuk össze: legye s = 4 8 =,
RészletesebbenAndai Attila: november 13.
Adai Attila: Aalízis éháy fejezete bizoyításokkal Óravázlat 006. ovember 13. Ebbe az óravázlatba az órá elhagzott defiíciókat és a bizoyított tételeket gyűjtöttem össze. i Elemi sorok és függvéyek 1 1.
RészletesebbenVII. A határozatlan esetek kiküszöbölése
A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely
RészletesebbenKalkulus gyakorlat - Megoldásvázlatok
Kalkulus gyakorlat - Megoldásvázlatok Fizika BSc I/. gyakorlat. Tétel Newto Leibiz. Ha f folytoos az a, b] itervallumo és F primitív függvéye f-ek, akkor b a f F b F a.. Számítsuk ki az alábbi racioális
RészletesebbenNevezetes sorozat-határértékek
Nevezetes sorozat-határértékek. Mide pozitív racioális r szám eseté! / r 0 és! r +. Bizoyítás. Jelöljük p-vel, illetve q-val egy-egy olya pozitív egészt, melyekre p/q r, továbbá legye ε tetszőleges pozitív
RészletesebbenA tárgy címe: ANALÍZIS 1 A-B-C (2+2). 1. gyakorlat
A tárgy címe: ANALÍZIS A-B-C + gyakorlat Beroulli-egyelőtleség Legye N, x k R k =,, és tegyük fel, hogy vagy x k 0 k =,, vagy pedig x k 0 k =,, Ekkor + x k + x k Speciális Beroulli-egyelőtleség Ha N és
Részletesebbenf (M (ξ)) M (f (ξ)) Bizonyítás: Megjegyezzük, hogy konvex függvényekre mindig létezik a ± ben
Propositio 1 (Jese-egyelőtleség Ha f : kovex, akkor tetszőleges ξ változóra f (M (ξ M (f (ξ feltéve, hogy az egyelőtleségbe szereplő véges vagy végtele várható értékek létezek Bizoyítás: Megjegyezzük,
RészletesebbenKalkulus szigorlati tételsor Számítástechnika-technika szak, II. évfolyam, 2. félév
Kalkulus szigorlati tételsor Számítástechika-techika szak, II. évfolyam,. félév Sorozatok: 1. A valós számoko értelmezett műveletek és reláció tulajdoságai. Számok abszolút értéke, itervallumok. Számhalmazok
RészletesebbenKalkulus I. Első zárthelyi dolgozat 2014. szeptember 16. MINTA. és q = k 2. k 2. = k 1l 2 k 2 l 1. l 1 l 2. 5 2n 6n + 8
Név, Neptu-kód:.................................................................... 1. Legyeek p, q Q tetszőlegesek. Mutassuk meg, hogy ekkor p q Q. Tegyük fel, hogy p, q Q. Ekkor létezek olya k 1, k 2,
RészletesebbenA függvénysorozatok olyanok, mint a valós számsorozatok, csak éppen a tagjai nem valós számok,
l.ch FÜGGVÉNYSOROZATOK, FÜGGVÉNYSOROK, HATVÁNYSOROK Itt egy függvéysorozat: f( A függvéysorozatok olyaok, mit a valós számsorozatok, csak éppe a tagjai em valós számok, 5 haem függvéyek, f ( ; f ( ; f
RészletesebbenV. Deriválható függvények
Deriválható függvéyek V Deriválható függvéyek 5 A derivált fogalmához vezető feladatok A sebesség értelmezése Legye az M egy egyees voalú egyeletes mozgást végző pot Ez azt jeleti, hogy a mozgás pályája
RészletesebbenKalkulus II., második házi feladat
Uger Tamás Istvá FTDYJ Név: Uger Tamás Istvá Neptu: FTDYJ Web: http://maxwellszehu/~ugert Kalkulus II, második házi feladat pot) Koverges? Abszolút koverges? ) l A feladat teljese yilvávalóa arra kívácsi,
RészletesebbenGyakorló feladatok II.
Gyakorló feladatok II. Valós sorozatok és sorok Közgazdász szakos hallgatókak a Matematika B című tárgyhoz 2005. október Valós sorozatok elemi tulajdoságai F. Pozitív állítás formájába fogalmazza meg azt,
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli tételek. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Iformatikai Kar Aalízis. Írásbeli tételek Készítette: Szátó Ádám 20. Tavaszi félév . Archimedes tétele. Tétel: a > 0 és b R : N : b < a. Bizoyítás: Idirekt úto tegyük fel, hogy
RészletesebbenGRUBER TIBOR. ANALÍZIS VIII. Funkcionálanaĺızis
GRUBER TIBOR ANALÍZIS VIII. Fukcioálaaĺızis 3 Tartalom I. BEVEZETÉS 1. Alapvető tudivalók...................... 5 2. Sűrű lieáris alterek..................... 11 II. A FUNKCIONÁLANALÍZIS ALAPTÉTELEI 3.
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli beugró kérdések. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Iformatikai Kar Aalízis 1. Írásbeli beugró kérdések Készítette: Szátó Ádám 2011. Tavaszi félév 1. Írja le a Dedekid-axiómát! Legyeek A R, B R. Ekkor ha a A és b B : a b, akkor
Részletesebben1 n. 8abc (a + b) (b + c) (a + c) 8 27 (a + b + c)3. (1 a) 5 (1 + a)(1 + 2a) n + 1
A tárgy címe: ANALÍZIS A-B-C + gyakorlat Beroulli-egyelőtleség Ha N és h R, akkor + h + h Mikor va itt egyelőség? Léyeges-e a h feltétel? Számtai-mértai közép Bármely N és,, R, k 0 k =,, választással k
RészletesebbenLajkó Károly Kalkulus I. példatár mobidiák könyvtár
Lajkó Károly Kalkulus I. példatár mobidiák köyvtár Lajkó Károly Kalkulus I. példatár mobidiák köyvtár SOROZATSZERKESZTŐ Fazekas Istvá Lajkó Károly Kalkulus I. példatár programozó és programtervező matematikus
RészletesebbenFourier sorok FO 1. Trigonometrikus. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!
Fourier sorok FO Trigoometrikus Fourier sorok FO Trigoometrikus redszer Defiíció: trigoometrikus redszer Az {, cos x, si x, cos x, si x, cos 3x, si 3x, } függvéyekből álló (végtele sok függvéyt tartalmazó)
RészletesebbenIV. OPERTOROK HILBERT-TEREKBEN
. 0 A fukcioálaalízis alaptételei 1 IV. OPERTOROK HILBERT-TEREKBEN Ebbe a fejezetbe H adott Hilbert-teret jelöl, és operátoro H H lieáris leképezést értük. 15. A fukcioálaaĺızis alaptételei A tételeket
RészletesebbenMatematika I. 9. előadás
Matematika I. 9. előadás Valós számsorozat kovergeciája +-hez ill. --hez divergáló sorozatok A határérték és a műveletek kapcsolata Valós számsorozatok mootoitása, korlátossága Komplex számsorozatok kovergeciája
RészletesebbenIntegrálás sokaságokon
Itegrálás sokaságoko I. Riema-itegrál R -e Jorda-mérték haszálható ehhez: A R eseté c(a)=0, ha 0 eseté létezek C 1,,C s kockák hogy A C1 Cs és s i 1 c C i defiíció: D ullmértékű R itegrálási tartomáy,
RészletesebbenFüggvényhatárérték-számítás
Függvéyhatárérték-számítás I Függvéyek véges helye vett véges határértéke I itervallumo, ha va olya k valós szám, melyre az I itervallumo, ha va olya K valós szám, melyre I itervallumo, ha alulról és felülről
Részletesebben(d) x 6 3x 2 2 = 0, (e) x + x 2 = 1 x, (f) 2x x 1 = 8, 2(x 1) a 1
. Bevezető. Oldja meg az alábbi egyeleteket: (a cos x + si x + cos x si x = (b π si x = x π 4 x 3π 4 cos x (c cos x + si x = si x (d x 6 3x = 0 (e x + x = x (f x + 5 + x = 8 (g x + + x + + x + x + =..
Részletesebbenmin{k R K fels korlátja H-nak} a A : a ξ : ξ fels korlát A legkisebb fels korlát is:
. A szupréum elv. = H R felülr l körlátos H fels korlátai között va legkisebb, azaz A és B a A és K B : a K Ekkor ξ-re: mi{k R K fels korlátja H-ak} } a A : a ξ : ξ fels korlát A legkisebb fels korlát
RészletesebbenNUMERIKUS SOROK II. Ebben a részben kizárólag a konvergencia vizsgálatával foglalkozunk.
NUMERIKUS SOROK II. Ebbe a részbe kizárólag a kovergecia vizsgálatával foglalkozuk. SZÜKSÉGES FELTÉTEL Ha pozitív (vagy em egatív) tagú umerikus sor, akkor a kovergecia szükséges feltétele, hogy lim a
RészletesebbenDebreceni Egyetem. Kalkulus példatár. Gselmann Eszter
Debrecei Egyetem Természettudomáyi és Techológiai Kar Kalkulus példatár Gselma Eszter Debrece, 08 Tartalomjegyzék. Valós számsorozatok Elméleti áttekités........................................................
RészletesebbenDiszkrét matematika II., 3. előadás. Komplex számok
1 Diszkrét matematika II., 3. előadás Komplex számok Dr. Takách Géza NyME FMK Iformatikai Itézet takach@if.yme.hu http://if.yme.hu/ takach/ 2007. február 22. Komplex számok Szereték kibővítei a valós számtestet,
RészletesebbenANALÍZIS I. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA
ANALÍZIS I. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA Szerkesztette: Balogh Tamás 202. július 2. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a ifo@baloghtamas.hu e-mail címe! Ez a Mű a Creative Commos Nevezd meg! - Ne add
RészletesebbenOPERÁTOROK HILBERT-TEREKBEN
OPERÁTOROK HILBERT-TEREKBEN A továbbiakba H adott Hilbert-teret jelöl, és operátoro H H lieáris leképezést értük. K a valós vagy komplex számok halmazát jelöli. 1. A fukcioálaalízis alaptételei A tételeket
RészletesebbenAnalízis I. gyakorlat
Aalízis I. gyakorlat Kocsis Albert Tihamér, Németh Adriá 06. március 4. Tartalomjegyzék Előszó.................................................... Sorozatok és sorok.............................................
Részletesebben2. fejezet. Számsorozatok, számsorok
. fejezet Számsorozatok, számsorok .. Számsorozatok és számsorok... Számsorozat megadása, határértéke Írjuk fel képlettel az alábbi sorozatok -dik elemét! mooto, korlátos, illetve koverges-e! Vizsgáljuk
RészletesebbenMATOLCSI TAMÁS ANALÍZIS V.
MATOLCSI TAMÁS ANALÍZIS V. Itegrálás 3 Tartalom A. VALÓS FÜGGVÉNYEK INTEGÁLÁSA I. MÉTÉK AZ INTEVALLUMOKON 1. Az itervallumok félgyűrűje................... 7 2. Az itervallumok gyűrűje...................
RészletesebbenNumerikus sorok. Kónya Ilona. VIK, Műszaki Informatika ANALÍZIS (1) Oktatási segédanyag
VIK, Műszaki Iformatika ANALÍZIS Numerikus sorok Oktatási segédayag A Villamosméröki és Iformatikai Kar műszaki iformatikus hallgatóiak tartott előadásai alapjá összeállította: Fritz Józsefé dr. Kóya Iloa
Részletesebben1 k < n(1 + log n) C 1n log n, d n. (1 1 r k + 1 ) = 1. = 0 és lim. lim n. f(n) < C 3
Dr. Tóth László, Fejezetek az elemi számelméletből és az algebrából (PTE TTK, 200) Számelméleti függvéyek Számelméleti függvéyek értékeire voatkozó becslések A τ() = d, σ() = d d és φ() (Euler-függvéy)
Részletesebben1 h. 3. Hogyan szól a számtani és a mértani közép közötti összefüggést kifejező tétel?
1. Fogalmazza meg az R -beli háromszög-egyelőtleségeket!,y R (i) +y + y (ii) -y - y 2. Mit mod ki a Beroulli-egyelőtleség? (i) (1+h) 1+ h ( h>-1) ( N*) (ii) (1+h) 1+2 h 1 ( N*) h 2 3. Hogya szól a számtai
RészletesebbenLineáris kódok. u esetén u oszlopvektor, u T ( n, k ) május 31. Hibajavító kódok 2. 1
Lieáris kódok Defiíció. Legye SF q. Ekkor S az F q test feletti vektortér. K lieáris kód, ha K az S k-dimeziós altere. [,k] q vagy [,k,d] q. Jelölések: F u eseté u oszlopvektor, u T (, k ) q sorvektor.
RészletesebbenANALÍZIS 1. I. VIZSGA január 11. Mérnök informatikus szak α-variáns Munkaidő: 90 perc., vagyis z 2 1p = i 1p = ( cos 3π 2 2
ANALÍZIS. I. VIZSGA. jauár. Mérök iformatikus szak α-variás Mukaidő: perc. feladat pot) Adja meg az z 4 i)z i egyelet összes megoldását. i + i) + 4i + 4 i +, vagyis z p i p cos 3 + i si ) 3 vagy z p i
RészletesebbenANALÍZIS I. DEFINÍCIÓK, TÉTELEK
ANALÍZIS I. DEFINÍCIÓK, TÉTELEK Szerkesztette: Balogh Tamás 2012. július 2. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a ifo@baloghtamas.hu e-mail címe! Ez a Mű a Creative Commos Nevezd meg! - Ne add el! - Így add
RészletesebbenSOROK Feladatok és megoldások 1. Numerikus sorok
SOROK Feladatok és megoldások. Numerikus sorok I. Határozza meg az alábbi, mértai sorra visszavezethető sorok esetébe az S -edik részletösszeget és a sor S összegét! )...... k 5 5 5 5 )...... 5 5 5 5 )......
RészletesebbenMetrikus terek. továbbra is.
Metrius tere továbbra is. Defiíció: Legye X egy halmaz, d : X X R egy függvéy. Azt modju, hogy d metria (távolság), ha.. 3. 4. d d d d x, x 0, x, y 0 x y, x, y dy, x, x, z dx, y dy, z. Az X halmazt a d
RészletesebbenSzámsorozatok. 1. Alapfeladatok december 22. sorozat határértékét, ha. 1. Feladat: Határozzuk meg az a n = 3n2 + 7n 5n létezik.
Számsorozatok 2015. december 22. 1. Alapfeladatok 1. Feladat: Határozzuk meg az a 2 + 7 5 2 + 4 létezik. sorozat határértékét, ha Megoldás: Mivel egy tört határértéke a kérdés, ezért vizsgáljuk meg el
Részletesebbenforgási hiperboloid (két köpenyű) Határérték: Definíció (1): Az f ( x, y) függvénynek az ( x, y ) pontban a határértéke, ha minden
Kétváltozós függvéek Defiíció: f: R R vag z f(,) Szeléltetés:,,z koordiátaredszerbe felülettel Pl z + forgási paraboloid z R ( + ) félgöb z + + forgási iperboloid (két köpeű) z + forgási iperboloid (eg
RészletesebbenFeladatok megoldása. Diszkrét matematika I. Beadandó feladatok. Bujtás Ferenc (CZU7KZ) December 14, feladat: (A B A A \ C = B)
Diszkrét matematika I. Beadadó feladatok Bujtás Ferec (CZU7KZ) December 14 014 Feladatok megoldása 1..1-6. feladat: (A B A A \ C = B) A B A = A \ C = B igazolása: A B A = B \A = Ø = B = A B (Mivel a B-ek
RészletesebbenA1 Analízis minimumkérdések szóbelire 2014
A1 Aalízis miimumkérdések szóbelire 2014 Halmazelmélet és komplex számok 1. Halmaz, metszet, uió, külöbség halmaz: em defiiált alapfogalom o jelölés: A, B halmazok; a A; a em B (em defiiáljuk) o üreshalmaz:
RészletesebbenÓravázlatok a Matematikai Módszerek a Fizikában 2. előadásokhoz
Óravázlatok a Matematikai Módszerek a Fizikába 2. előadásokhoz I.rész : Disztribúcióelmélet Bartha Ferec Szegedi Tudomáyegyetem, Elméleti Fizikai Taszék készültség: February 11, 23 (http://www.jate.u-szeged.hu/
RészletesebbenSorozatok október 15. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!
Sorozatok 20. október 5. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!. Zh feladat:vizsgálja meg mootoitás és korlátosság szerit az alábbi sorozatot! a + ha ; 2; 5 Mootoitás eldötéséhez vizsgáljuk
Részletesebben2. gyakorlat - Hatványsorok és Taylor-sorok
. gyakorlat - Hatváysorok és Taylor-sorok 9. március 3.. Adjuk meg az itt szereplő sorok kovergeciasugarát és kovergeciaitervallumát! + a = + Azaz a hatváysor kovergeciasugara. Az biztos, hogy a (-,) yílt
Részletesebbenhidrodinamikai határátmenet
Véletle közegű kizárási folyamat, hidrodiamikai határátmeet Diplomamuka Írta Horváth Aja Alkalmazott matematikus szak Témavezető: Nagy Katali Egyetemi doces Differeciálegyeletek Taszék Budapesti Műszaki
Részletesebbenmegoldásvázlatok Kalkulus gyakorlat Fizika BSc I/1, 1. feladatsor 1. Rajzoljuk le a számegyenesen az alábbi halmazokat!
megoldásvázlatok Fizika BSc I/,. feladatsor. Rajzoljuk le a számegyeese az alábbi halmazokat! a { R < 5}, b { R 4}, c { Z 4}, d { Q < 4 6}, e { N 3 }.. Igazak-e az alábbi állítások? Adjuk meg az állítások
RészletesebbenHatárértékszámítás. (szerkesztés alatt) Dr. Toledo Rodolfo április A határátmenet és a műveletek 12
Határértékszámítás szerkesztés alatt) Dr. Toledo Rodolfo 207. április 23. Tartalomjegyzék. Bevezetés 2 2. Segédállítások 3 3. Nevezetes sorozatok 7 4. A határátmeet és a műveletek 2 5. Az e szám fogalma
RészletesebbenGRUBER TIBOR. ANALÍZIS III. Folytonosság
GRUBER TIBOR ANALÍZIS III. Folytoosság 3 Tartalom A. A RENDEZETT SZÁM N-ESEK TERE I. K N TOPOLÓGIÁJÁNAK ALAPJAI 1. K N struktúrája........................ 7 2. Nyílt halmazok és zárt halmazok...............
RészletesebbenA primitív függvény létezése. Kitűzött feladatok. határérték, és F az f egy olyan primitívje, amelyre F(0) = 0. Bizonyítsd be,
6 A primitív üggvéy létezése A primitív üggvéy létezése Kitűzött eladatok. Határozd meg az a és b valós paraméterek értékét úgy hogy az : R ae + b üggvéyek létezze primitív üggvéye! >. Az : [ + [ + olytoos
RészletesebbenWiener-folyamatok definiciója. A funkcionális centrális határeloszlástétel. Norbert Wienerre, a második pedig egy Brown nevű XIX. században élt angol
Wieer-folyamatok defiiciója. A fukcioális cetrális határeloszlástétel. A valószíűségszámítás egyik agyo fotos fogalma a Wieer-folyamat, amelyet Browmozgásak is hívak. Az első elevezés e fogalom első matematikailag
RészletesebbenA G miatt (3tagra) Az egyenlőtlenségek két végét továbbvizsgálva, ha mindkét oldalt hatványozzuk:
Kocsis Júlia Egyelőtleségek 1. Feladat: Bizoytsuk be, hogy tetszőleges a, b, c pozitv valósakra a a b b c c (abc) a+b+c. Megoldás: Tekitsük a, b és c számok saját magukkal súlyozott harmoikus és mértai
RészletesebbenFELADATOK A KALKULUS C. TÁRGYHOZ
FELADATOK A KALKULUS C. TÁRGYHOZ. HALMAZOK RELÁCIÓK FÜGGVÉNYEK. Bizoyítsuk be a halmaz-műveletek alapazoosságait! 2. Legye adott az X halmaz legye A B C X. Ha A B := (A B) (B A) akkor bizoyítsuk be hogy
RészletesebbenFüggvények határértéke 69. III. Függvények határértéke
Függvéyek határértéke 69 A határérték értelmezése III Függvéyek határértéke Ebbe a fejezetbe taulmáyozi fogjuk a függvéy határértékét egy potba A feladat így fogalmazható meg: Ha adott az f : D valós változójú
Részletesebben1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0
I. Legyen f : R R, f(x) = 1 1 + x 2, valamint 1. Házi feladat d : R + 0 R+ 0 R (x, y) f(x) f(y). 1. Igazoljuk, hogy (R + 0, d) metrikus tér. 2. Adjuk meg az x {0, 3} pontok és r {1, 2} esetén a B r (x)
RészletesebbenAnalízis feladatgy jtemény II.
Oktatási segédayag a Programtervez matematikus szak Aalízis I. tatárgyához (003004. taév szi félév) Aalízis feladatgy jteméy II. Összeállította Szili László 003 Tartalomjegyzék I. Feladatok 3. Valós sorozatok.......................................
Részletesebben10.M ALGEBRA < <
0.M ALGEBRA GYÖKÖS KIFEJEZÉSEK. Mutassuk meg, hogy < + +... + < + + 008 009 + 009 008 5. Mutassuk meg, hogy va olya pozitív egész szám, amelyre 99 < + + +... + < 995. Igazoljuk, hogy bármely pozitív egész
Részletesebben4. Test feletti egyhatározatlanú polinomok. Klasszikus algebra előadás NE KEVERJÜK A POLINOMOT A POLINOMFÜGGVÉNNYEL!!!
4. Test feletti egyhatározatlaú poliomok Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2013 április 11. Eddig a poliomokkal mit formális kifejezésekkel számoltuk, em éltük azzal a lehetőséggel, hogy x helyébe
Részletesebben18. Valószín ségszámítás. (Valószín ségeloszlások, függetlenség. Valószín ségi változók várható
8. Valószí ségszámítás. (Valószí ségeloszlások, függetleség. Valószí ségi változók várható értéke, magasabb mometumok. Kovergeciafajták, kapcsolataik. Borel-Catelli lemmák. Nagy számok gyege törvéyei.
RészletesebbenDraft version. Use at your own risk!
BME Matematika Itézet Aalízis Taszék Adai Attila Bevezető aalízispéldák példatár éháy BSc-s órához 8 Tartalomjegyzék. Halmazalgebra. Teljes idukció 3. Relációk, függvéyek 3 4. Számosságok 6 5. A valós
RészletesebbenHatárértékszámítás. 1 Határátmenet Tétel. (Nevezetes sorozatok) (a) n, n 2,... n α (α > 0), 1 n 0, 1. 0 (α > 0), (b) n 2 0,... 1.
Határátmeet Határértékszámítás.. Tétel. (Nevezetes sorozatok) 005..5 Készítette: Dr. Toledo Rodolfo (a)... α (α > 0) (b) (c) 0 0... 0 (α > 0) α q (d) c (c > 0) ha q > = ha q = 0 ha q < diverges korlátos
RészletesebbenMatematika A2 tételek
Matematika A2 tételek. Tétel Csoport: Defiíció: Legye A olya halamaz, amelye értelmezve va egy * művelet. Akkor modjuk, hogy A csoportot akkor a * műveletre ézve, ha Gyűrű: - a * művelet asszociatív -
Részletesebbenf(n) n x g(n), n x π 2 6 n, σ(n) n x
Számelméleti függvéyek extremális agyságredje Dr. Tóth László 2006 Bevezetés Ha számelméleti függvéyek, l. multilikatív vagy additív függvéyek agyságredjét vizsgáljuk, akkor először általába az adott függvéy
RészletesebbenTaylor-sorok alkalmazása numerikus sorok vizsgálatára
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Természettudomáyi Kar Alkalmazott Aalízis és Számításmatematikai Taszék Taylor-sorok alkalmazása umerikus sorok vizsgálatára Szakdolgozat Készítette: Témavezet : Walter Petra
RészletesebbenEgy lehetséges tételsor megoldásokkal
Egy lehetséges tételsor megoldásokkal A vizsgatétel I része a IX és X osztályos ayagot öleli fel, 6 külöböző fejezetből vett feladatból áll, összese potot ér A közzétett tétel-variások és az előző évekbe
Részletesebben1. gyakorlat - Végtelen sorok
. gyakorlat - Végtele sorok 06. március.. Határozza meg az alábbi végtele sorok összegét! a) e e e 3 = e e = e e e e = e e = e e b) c) 4 = 4 + 5 6 + = 6 ) 4 + 6 6 + ) = lim N ) 5 = 6 6 + 5 6 = 7 6 N )
Részletesebben2.1. A sorozat fogalma, megadása és ábrázolása
59. Számsorozatok.. A sorozat fogalma, megadása és ábrázolása.. Defiíció. Azokat az f : N R valós függvéyeket, melyek mide természetes számhoz egy a valós számot redelek hozzá, végtele számsorozatokak,
RészletesebbenI. rész. Valós számok
I. rész Valós számok Feladatok 3 4 Teljes idukció Igazolja a teljes idukcióval a következ állítások helyességét!.. k 2 = k= ( + )(2 + ). 6.2. 4 + 2 7 + + (3 + ) = ( + ) 2..3. a) b) ( + ) = +. k ( ) =
RészletesebbenFunkcionálanalízis. n=1. n=1. x n y n. n=1
Funkcionálanalízis 2011/12 tavaszi félév - 2. előadás 1.4. Lényeges alap-terek, példák Sorozat terek (Folytatás.) C: konvergens sorozatok tere. A tér pontjai sorozatok: x = (x n ). Ezen belül C 0 a nullsorozatok
RészletesebbenKomplex számok (el adásvázlat, 2008. február 12.) Maróti Miklós
Komplex számok el adásvázlat, 008. február 1. Maróti Miklós Eek az el adásak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudi: test, test additív és multiplikatív csoportja, valós számok és tulajdoságaik.
RészletesebbenStatisztika 1. zárthelyi dolgozat március 21.
Statisztika 1 zárthelyi dolgozat 011 március 1 1 Legye X = X 1,, X 00 függetle mita b paraméterű Poisso-eloszlásból b > 0 Legye T 1 X = X 1+X ++X 100, T 100 X = X 1+X ++X 00 00 a Milye a számra igaz, hogy
RészletesebbenBSc Analízis I. előadásjegyzet
BSc Aalízis I. előadásjegyzet 2009/200. őszi félév Sikolya Eszter ELTE TTK Alkalmazott Aalízis és Számításmatematikai Taszék 200. április 30. ii Tartalomjegyzék Előszó v. Bevezetés.. Logikai állítások,
RészletesebbenMatematika B4 I. gyakorlat
Matematika B4 I. gyakorlat 2006. február 16. 1. Egy-dimeziós adatredszerek Va valamilye adatredszer (számsorozat), amelyről szereték kiszámoli bizoyos dolgokat. Az egyes értékeket jelöljük z i -vel, a
RészletesebbenBevezető analízis II. példatár
Bevezető aalízis II. példatár Gémes Margit, Szetmiklóssy Zoltá Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Természettudomáyi Kar Matematikai Itézet 06. ovember 3. Tartalomjegyzék. Bizoyítási módszerek, valós számok 3..
RészletesebbenMetrikus terek, többváltozós függvények
Metrikus terek, többváltozós függvények 2003.10.15 Készítette: Dr. Toledo Rodolfo és Dr. Blahota István 1. Metrikus terek, metrika tulajdonságai 1.1. A valós, komplex, racionális, természetes és egész
RészletesebbenA2 Vektorfüggvények minimumkérdések szóbelire 2015
A2 Vektorfüggvéyek miimumkérdések szóbelire 215 Lieáris algebra I. 1. Csoport, gyűrű, test félcsoport: olya halmaz, melybe a kétváltozós műveletek asszociatívak (pl. természetes számok eseté az összeadás)
RészletesebbenSorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján
Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján Számsorozatok, vektorsorozatok konvergenciája Def.: Számsorozatok értelmezése:
RészletesebbenINJEKTIVITÁS ÉS EGYÉB TULAJDONSÁGOK MEGOLDOTT FELADATOK
Megoldott feladatok Ijektivitás és egyéb tulajdoságok 59 ) INJEKTIVITÁS ÉS EGYÉB TULAJDONSÁGOK MEGOLDOTT FELADATOK Határozd meg azt az f:r R függvéyt, amelyre f ( f ( ) x R és a g:r R g ( = x f ( függvéy
Részletesebben1. Adatok közelítése. Bevezetés. 1-1 A közelítő függvény
Palácz Béla - Soft Computig - 11-1. Adatok közelítése 1. Adatok közelítése Bevezetés A természettudomáyos feladatok megoldásához, a vizsgált jeleségek, folyamatok főbb jellemzői közötti összefüggések ismeretére,
RészletesebbenSorok és hatványsorok vizsgálata Abel nyomán
Sorok és hatváysorok vizsgálata Abel yomá Szakdolgozat Készítette: Vákovics Mária Matematika BSc, Matematikai elemz szakiráy Témavezet : Pfeil Tamás adjuktus Alkalmazott Aalízis és Számításmatematikai
Részletesebben(f) f(x) = x2 x Mutassa meg, hogy ha f(x) dx = F (x) + C, akkor F (ax + b) a 3. Számolja ki az alábbi határozatlan integrálokat: 1.
PROGRAMTERVEZŐ MATEMATIKUS SZAK II. ÉVF. III. FÉLÉV GYAKORLÓ FELADATOK AZ II. ANALÍZIS ZH-RA Primitívfüggvéy keresés. Adja meg az f függvéy egy primitívfüggvéyét: f) = 6 8 + 3 b) f) = + 3 f) = + 5 ) /
RészletesebbenBoros Zoltán február
Többváltozós függvények differenciál- és integrálszámítása (2 3. előadás) Boros Zoltán 209. február 9 26.. Vektorváltozós függvények differenciálhatósága és iránymenti deriváltjai A továbbiakban D R n
RészletesebbenVegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 2017/18 ősz. 2 dx = 1, cos nx dx = 2 π. sin nx dx = 2 π
Matematika Ac gyakorlat Vegyzméröki, Bioméröki, Köryezetméröki szakok, 7/8 ősz 4. feladatsor: Fourier-sorok megoldás. Legye fx = ha x, ], fx = ha x, π]. Írjuk fel f Fourier-sorát. Mely potokba állítja
Részletesebben194 Műveletek II. MŰVELETEK. 2.1. A művelet fogalma
94 Műveletek II MŰVELETEK A művelet fogalma Az elmúlt éveke már regeteg művelettel találkoztatok matematikai taulmáyaitok sorá Először a természetes számok összeadásával találkozhattatok, már I első osztálya,
RészletesebbenKitűzött feladatok Injektivitás és egyéb tulajdonságok 69 KITŰZÖTT FELADATOK
Kitűzött feladatok Ijektivitás és egyéb tulajdoságok 69 1. KITŰZÖTT FELADATOK Határozd meg az összes szigorúa mooto f:z Z függvéyt, amely teljesíti az f ( xy) = f ( y), x, y Z összefüggést és létezik k
RészletesebbenBIOMATEMATIKA ELŐADÁS
BIOMATEMATIKA ELŐADÁS 10. A statisztika alapjai Debrecei Egyetem, 2015 Dr. Bérczes Attila, Bertók Csaád A diasor tartalma 1 Bevezetés 2 Statisztikai függvéyek Defiíció, empirikus várható érték Empirikus
RészletesebbenIntegrálszámítás (Gyakorló feladatok)
Itegrálszámítás Gyakorló feladatok Programtervez iformatikus szakos hallgatókak az Aalízis. cím tárgyhoz Összeállította Szili László 8. február Tartalomjegyzék I. Feladatok 5. Primitív függvéyek határozatla
Részletesebben1. A KOMPLEX SZÁMTEST A természetes, az egész, a racionális és a valós számok ismeretét feltételezzük:
1. A KOMPLEX SZÁMTEST A természetes, az egész, a raioális és a valós számok ismeretét feltételezzük: N = f1 ::: :::g Z = f::: 3 0 1 3 :::g p Q = j p q Z és q 6= 0 : q A valós szám értelmezése végtele tizedestörtkét
Részletesebben3.4. gyakorlat. Matematika B1X február 1819.
3.4. gyakorlat Matematika B1X 2003. február 1819. 1. A harmadik el adás (II. 17.) 1.1. Számosság Egyel számosságú halmazok. Véges, megszámlálhatóa végtele és kotiuum számosságú halmazok. Hatváyhalmaz számossága
RészletesebbenDebreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar. Feladatok a Gazdasági matematika I. tárgy gyakorlataihoz. Halmazelmélet
Debrecei Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudomáyi Kar Feladatok a Gazdasági matematika I. tárgy gyakorlataihoz a megoldásra feltétleül ajálott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottak
RészletesebbenHanka László. Fejezetek a matematikából
Haka László Egyetemi jegyzet Budapest, 03 ÓE - BGK - 304 Szerző: Dr. Haka László adjuktus (OE BGK) Lektor: Hosszú Ferec mestertaár (OE BGK) Fiamak Boldizsárak Előszó Ez az elektroikus egyetemi jegyzet
Részletesebben1. Sajátérték és sajátvektor
1. Sajátérték és sajátvektor Leképezés diagoális mátrixa. Kérdés Mely bázisba lesz egy traszformáció mátrixa diagoális? A Hom(V) és b 1,...,b ilye bázis. Ha [A] b,b főátlójába λ 1,...,λ áll, akkor A(b
Részletesebben