INNOVÁCIÓ AZ EMBERÉRT. Szedlárné Gáll Ibolya. elnök, minősített vezető tanácsadó Emberi Erőforrás-gazdálkodási Tanácsadók Országos Szövetsége

Átírás

1 INNOVÁCIÓ AZ EMBERÉRT Szedlárné Gáll Iblya elnök, minősített vezető tanácsadó Emberi Erőfrrás-gazdálkdási Tanácsadók Országs Szövetsége Innváció Humán innváció Számmra az innváció tartalma nem más, mint életminőség, értékes emberi kapcslat, egyéni és társadalmi felelősség, a mindig megújuló fejlődés lehetőségét generáló eszközrendszer, módszer és megújulás kmpnens, a tudás megszerzésének és a tudás átadásának flyamatában. A krábbi rendszeres működés rutinflyamatait meghaladó, új tudás kialakulása. A humán innváció életképességét a megújuló tudás, annak befgadása, alkalmazása és átadása biztsíthatja. A tudás egyre fntsabbá válik a mai gazdaság értékteremtési flyamatában, amelynek több vetülete van. Elemzésre érdemes a szervezeti, ágazati, reginális, térségi és kistérségi, valamint a szlgáltatási területek. A humán innvációt célzó akciók ahgy az emberi erőfrrás menedzsment tudmánya is nem pusztán, mint egy mechanikus termelési tényezőt veszik figyelembe az alktó munkát végző embert és csprtjait, hanem, mint egy széles környezeti (szciális, gazdasági és kulturális) és egyéni (individuális, pszichés és bifizikai) rendszer alktó elemeit. A megközelítésmód ezáltal széles spektrumúvá válik, a humán innváció és menedzsment témaköre egyaránt közelíthető pszichlógiai, kulturális, fizikai-bilógiai, gazdasági, jgi és szcilógiai szempntk szerint. Mst szcilógiai, szciálpszichlógiai, tanácsadói megközelítésből elemezném ezt a területet. Általáns megállapításként elmndható, hgy a szervezeteknek nő az igénye a prfesszinális szlgáltatásk iránt. Így tanácsadói szemszögből elemezve ezt a témakört, jól látható, hgy az elmúlt két évtizedben a tudás-intenzív üzleti szlgáltatásk széles körében érdeklődtek az emberi erőfrrást megújító módszerek iránt. Jellemző, hgy az Európai Unió (EMCC 2005) és az OECD (OECD 2006) is elismerte jelentőségüket, és maga is támgattt a tudás-intenzív szektrhz kapcslódó prjekteket. A tudásalapú szlgáltatásk irányába történő elmzdulás és ezen szlgáltatásk fejlődése kapcsán aznban többnyire lyan szlgáltatáskról esik szó, amelyek az üzleti szektrból származnak (Tivnen 2004, EMCC 2005, OECD 2006). Legalább ennyire fnts véleményem szerint a nnprfit szervezeti munka értékteremetése is. Az innvációs és a humán innvációs flyamatk főbb fázisai Az innváció megvalósulhat flyamats, állandó megújulással (Prter), kis váltzáskn/lépéseken keresztül ( kaizenlás ; az innváció szükségességét és frmáját például az adtt termék vagy szlgáltatás életciklusa határzhatja meg); adtt időközönként, egyidejűleg több és nagybb vlumenű váltztatás végrehajtásával (a megújulás szükségességét ilyenkr például a szervezet rssz piaci pzíciója vagy alacsny társadalmi megbecsültsége jelezheti); illetve valamilyen stratégiai újdnság megvalósításával és bevezetésével (Ktler). Innváció nincs humán tényező nélkül és frdítva. Ezért érdemes egy elemzési egységbe vnni ezt a témakört. Az innvációs és a humán innvációs flyamatk elemzését az innváció stratégai keretértelmezéséből kiindulva érdemes megtenni. A vállalati stratégia legfntsabb része az 1

2 innvációs stratégia. Az innvációs stratégia az intézmény stratégiájának egyik legfntsabb eleme, a versenyképesség megteremtéséhez/megőrzéséhez szükséges krszerűsítési feladatk meghatárzása, majd megvalósítása. Alapvető döntés a kívánats stratégia típusa (annak meghatárzása, hgy hl van módunk az élvnalba kerülni vagy tt maradni, hl kívánjuk a trendek követését, s hl van remény új vevőkörre). A hatáss innvációs stratégia egyszerű, a kielégíteni kívánt szükségletre, a végtermékre kncentrál. Megvalósítása célszerűen kicsiben indul, hgy kezdetben csak kevés emberre, pénzre, s szűk piacra legyen szükség, hiszen az innváció elsőre alig több mint egy majdnem jó próba, s a szerény kezdet teremthet lehetőséget az elkerülhetetlen krrekciók lcsó elvégzésére. Az innvációs stratégia négy nagy területre/fejezetre sztható. Az egyes területek tartalma a következő: 1. A külső innvációs környezet felmérése: - a saját termékek helyzete, innvációs szintje, - a fgyasztók igényeinek elemzése, - a versenytársak innvációs eredményeinek feltárása, - a szállítók fejlesztési terveinek ismerete, - az állami gazdaságplitikai innvációs támgatásk felmérése, - a legújabb szabadalmakról, termelési eljárásról, termék típuskról való tájékzódás. 2. A vállalkzás szervezetének elemzése: - adaptációs, megújulási képesség, - szervezeti rendszer átalakítása, - munkatársak állandó tvábbképzése, - az új termékek gyártására való felkészítés, - az innvációs lánc működtetése, - piacfelmérés: a marketing menedzsment feladata, - kutatás, fejlesztés: kikísérletezik a termék műszaki paramétereit, - beruházás: tömeges előállításhz új technlógia és technika kell, - termelés: a termelés menedzsment krdinálja, - értékesítés: a marketing menedzsment feladata. 3. Alapvető innvációs irány (stratégiák) meghatárzása: - reagáló, alkalmazkdó stratégia: a szervezet gyakrlatilag nem flytat innvációs tevékenységet, csak követi a piacvezetőket, csak akkr fejleszt, ha a piaci verseny rákényszeríti, mindig utólag teszi meg a szükséges lépéseket; - védő stratégia: a szervezet piaci pzícióit (részesedését) kis mértékű fejlesztések révén és a környezethez való alkalmazkdás elsődlegessége mellett kívánja megtartani; - kutató stratégia: innvációs kutató tevékenységet flytat, önálló kutató, fejlesztő részleggel rendelkezik, melynek feladata a termékek kifejlesztése, kikísérletezése, költségigényes nagy kckázattal jár, de kiemelkedő nyereséggel kecsegtet; - elemző stratégia: a piaci elemzésekből és a vállalati szervezeti rendszer elemzéséből indul ki, a megfntlt biztnságs fejlődést biztsítja, a kisebb fejlesztési lépéseket támgatja. 4. Az innvációs lépések kidlgzása: - ötletgyűjtés: az ötleteket ösztönző rendszer kialakítása, a felmerült fejlesztési ötletek összegyűjtése, az ígéretes ötletek kiválasztása; 2

3 - tervezési flyamat: az ígéretes ötletek pnts meghatárzása, megfgalmazása, az ötletek nagyvnalakban való kidlgzása, a megvalósítható tervezetek kiválasztása; - fejlesztés: a megvalósítható tervezetek részletes kidlgzása, tesztre alkalmas fejlesztések kiválasztása; - tesztelés: a megvalósítható fejlesztések szűkebb körben való kipróbálása, a tesztelés eredményeképpen a megvalósítandó innvációs lépések kiválasztása, - megvalósítás: az innvációs eredmények gyakrlati bevezetése. Az innvációs stratégia természetesen felöleli az innváció mindhárm típusát, a termék és technlógia, valamint a szervezeti innvációt egyaránt. A stratégia jellemző kritériumai: - hsszú távú, - jövőbetekintő, - flyamats, - kreatív, - rugalmas, - aktív, - akciókra építő, - sikerrientált, - váltzásrientált. A sikeres innvációs flyamat lépései: - a piaci fgyasztók igényeinek figyelembevétele, - hatékny infrmációs rendszer működtetése, - az innvációs stratégia lendületes kidlgzása és megvalósítása, - a kperációs lehetőségek kihasználása, - rugalmas vállalati struktúra kialakítása, - az innvációból való kiszállás lehetőségének fenntartása, - a megfelelő erőfrrásk biztsítása. Alkalmazható módszerek: - Bstn mátrix vagy BCG (The Bstn Matrix), - Kereszt-hatás szimuláció (Crss-impact simulatin), - Értéklánc (Value Chain), - Értékáram elemzés (Value Stream Analysis), - Prblémák megldási kör (Prblem-Slving Cycle), - Mérföldkő diagram (Milestne charts). Fnts az adtt törekvést megvalósító fő kutatás-fejlesztési, innvációs célk és az elérésüket elősegítő legfntsabb stratégiai akciók eszközök és prgramk kijelölése. Az integrált irányítási rendszerek működtetéséhez nélkülözhetetlen a célk lehetőség szerinti számszerűsítése is. Alkalmazható módszerek: - Öttényezős mdell (The Five Frces Mdel), - Kereszt-hatás szimuláció (Crss-impact simulatin), 3

4 - Stratégiai helyezkedés (Staraegic Psitining), - Delphi módszer (Delphi exercises), - SWOT analízis (SWOT Analysis), - Intuitív gndlkdás (Intuitive thinking), - A termék/piac lehetőség mátrix (Ansff), - Költségelemzés az ötlettől a kivnásig (Ttal r whle life csting), - Mérföldkő diagram (Milestne charts), - Mérföldkő mnitring (Milestne mnitring-prgress/slip charts). A fenti felsrláshz szrsan kacslódnak a humán innvációs tényezők, amelyek alapját szerintem az innvációs tőke teremti meg. Ezek egy-egy szervezetnél lyan vagyni elemek, mint: - a munkavállalók tudása, - tapasztalata, - kreativitása, - a vevők a vállalkzás termékeibe, szlgáltatásaiba, márkáiba vetett bizalma, - a vállalati infrmáció- és a tudásmenedzsment rendszer, - az adminisztratív rendszer, a jgk, a védjegyek, - az üzleti flyamatk, - a vállalati tervezés, az előrejelzések és - a stratégia-készítés eredményessége. Ezen vagynelemek biztsítják a humán innvációs flyamatkhz a terepet, mivel ezek a vagyn részei, de mégsem láthatók, megfghatók, s nehezen értékelhetőségük miatt nem képezik a mérleg számszerű részét. Egyre inkább megfigyelhető tendencia, hgy a mai vállalatk piaci értékének nagybb részét nem is a könyv szerinti értékük, hanem ezek a láthatatlan értékek adják. E tényezők kimutatása a vállalkzásk elé kmly kihíváskat állít hgyan lehetne számszerűsíteni, menedzselni, fejleszteni ezen tényezőket, s az általuk létrehztt intellektuális tőkét megskszrzni. Ebben jelent újat és eredményes megldást a humán innvációs flyamatk elindítása, amelyek az intellektuális tőke menedzseléséhez szükségesek, hiszen a pazarlás, a vagyn parlagn hagyása, esetleg elvesztése a láthatatlan értékek esetében is megengedhetetlen. A humán területek és a kapcslatk fntssága összehanglásának lépéseit csak egy mátrixegységben lehet elképzelni, mert csak sktényezős módszerrel lehet eljutni ahhz, hgyha egy szervezet humán tőkéjét meg szeretném növelni, akkr milyen feltételrendszerben érdemes csak. Így én mst lépések helyett a táblázatkat szeretném bemutatni, hgy a humán terület, ahl a humán innváció zajlik, csak kapcslati hálóban tudja kifejteni hatását. Ez a kapcslati háló biztsítja a működési struktúrát és az emberi tőke aktivitási területeit. A működés rendezettségét pedig a szervezeti belső és külső infrastruktúra megléte és fejlesztési irányai biztsítják. Itt fedezhető fel a szervezeti tőke, amely strukturális tőkéből és innvációs tőkéből áll. Harmadik tényezőként a szellemi tőke jelenik meg, amely az egész szervezeti működést képes dinamizálni. A humán innváció az emberi tőke, szakértelem kmpetencia és intellektuális képesség révén a szervezet működéséhez a kapcslati lehetőségeket tárja fel, és garantálja az állandó mzgást, fejlesztést. (1. sz. és 2. sz. táblázatk). 4

5 Kmpetencia Kmpetencia 1. Humán területek 2. Szervezet területe 3. Kapcslatk területe Kutató Emberi tőke Szervezeti tőke Vevői tőke Rs és Rs Emberek Belső Külső Ír Emberi tőke Strukturális Innvációs tőke tőke Vevői tőke Chen-Zhu-Xie Emberi szakértelem Belső struktúra Külső struktúra Sveiby Emberközpntú Szellemi tőke Infrastruktúra Piaci Brking Emberi erőfrrás Szervezeti frrásk, lehetőségek infrastruktúra Partnerek Strukturális tőke Szervezeti Emberi tőke Innvációs Flyamat tőke Piaci Humán Strukturális Kapcslatk Attitűd Intellektuális Megújulás, Szervezet képesség fejlesztés Humán tőke Strukturális tőke Ügyféltőke Felkészültség Mtiváció Szervezet Cégkultúra Flyamatk minősége Szlgáltatásban, termékben lévő innváció Strukturális tőke Ügyfélbázisk Emberi tőke Szervezeti Vevői Emberi tőke Szerkezeti tőke Szciális tőke Humán tőke Strukturális tőke Készség Tanulási képesség, rugalmasság Szervezet Innváció Kapcslatk Emberi tőke Szervezeti tőke Vevői kapcslatk Üzleti Innváció, Flyamatk újítás Tudástőke Képesség Mtiváció Feladat Humán tőke Flyamat Tőke Innvációs tőke 1. sz. táblázat: Intellektuális tőke fgalm-meghatárzásk összevetése Lehetőségek Vevői Beruházói Partneri Beszállítói Vevői tőke Schmidt- Friedag Skandia Navigatr Bntis Stewart Bucklew, Edvinssn Krebs Hffmann Rss Eurpean Observatry n Intangible Assets 5

6 Humán területek Kategória neve 1. Tudástőke 2. Képességek Humán tőke Tudástőke Képességtőke Emberi tényező Emberközpntú nézet Tudás Knw-hw Kmpetenciák Kllektív szaktudás Vezetői képesség Menedzsment képességek 3. Mtiváció Mtivációs tőke 4. Tapasztalat Tapasztalat 5. Innváció Kreativitás 6. Vállalkzókedv Vállalkzókedv 7. Készségek Prblémamegldás 8. Tvábbi területek Kutató Rs és Rs Ír Brking Humán tőke Felkészültség Mtiváció Stewart Vállalati kultúra Képességek Innvációs Bucklew, Humán tőke Tudás Filzófia Tehetség képesség Edvinssn Infrmációk Humán tőke Emberi szakértelem, hzzáértés Emberi tőke Humán tőke Emberi erőfrrásk Knw-hw Tudás Szakértelem Knw-hw Akarat és tudás (kmpetenciák) Tudás Készségek Adaptivitás képessége Alkalmasság Vezetési képességek Akarat és lehetőség (készségek) Képesség Mtiváció Felsővezetés vezetési módszerei Tanulási képesség, rugalmasság Egymással való együttműködési kultúra Vállalkzókedv Vállalkzókedv Flyamats tréning Emberi tőke Tudástőke Képesség Mtiváció Feladat 2. sz. táblázat: Vizsgált kutatók, elemzők humán területre vnatkzó összehasnlító felsztása Stb. Vállalati érték Tudáshálózatk (Szervezet) Innvációkészség Bntis- Dragnetti- Jacbsen- Rs Sveiby EU Julia Hffmann Schmidt, Friedag Fernström, Rs 6

7 A jó innvátr Minden innváció sikere a flyamatban résztvevők személyiségjellemzőiből és csapat együttműködési készségéből áll. Érdemes összeszedni a jó innvátri tulajdnságkat, viselkedési aspirációkat. Az innvációs flyamat sikere szempntjából az egyik legfntsabbnak tarttt tényező az innvátr személye és környezete. A sikeres technlógiafejlesztési, kutatási és térségi kezdeményezéseknél mindenütt található egy karizmatikus egyéniség, aki rendelkezik a szükséges innvációs-készséggel. Ez magában fglalja: az újra való nyitttságt, a kreativitást és a kezdeményező-készséget. E tulajdnságk mellé társulási-, együttműködési- és szervezőkészség, meggyőzőerő, a közvetlen környezetükön, közösségükön túlnyúló kapcslati háló, a helyitől eltérő ismeretanyag pársul. Gazdaságilag-érzelmileg függetlenek vagy függetleníteni tudják magukat az érdek- és rknsági visznyktól. Ezek a tulajdnságk nem mindig pársulnak egyetlen személyben, így az innvátr egy csprt lesz, ahl a kreatív emberen kívül megfelelő tulajdnságkkal és hatáskörökkel rendelkező személyek működnek együtt. Az innvátrk maguk sikerkeresők és knstruktív versenyt flytatnak, ezért skszr megütköznek kudarckerülő esetleg destruktív vetélkedést flytató környezetükkel. Nézzük meg e két magatartás jellemzőit. A sikerkereső és a kudarckerülő magatartás: S i k e r k e r e s ő m a g a t a r t á s Bátr kckázatvállalás Jövőrientáltság Innváció és rendszerszemlélet Emberközpntúság Optimizmus és humr K u d a r c k e r ü l ő m a g a t a r t á s Félelem a kckázatvállalástól Múltrientáltság Deduktív gndlkdás Szervezetközpntúság Pesszimizmus és kmlyság Amennyiben az innvátr erős kapcslati hátteret alakíttt ki (jelentős frmális vagy infrmális hatalmmal bír), az elfgadása visznylag hamar megtörténik, az innváció elterjedése gyrs, hatása maradandó, a fenntarthatóságára nagy az esély. Egy sikeresen véghezvitt adtt prjekt amely fenntarthatóvá tehető újabb innvatív ötletek, fejlesztések kiindulópntja lehet, és ez újraindítja az innvációs lánct. Ellenkező esetben kudarckerülő, destruktív környezetben az innvációs lánc hamar megszakad, az innváció megtörik a környezet ellenállásán, gáncsskdásán. Esetleg még néhány bátrtalan kezdeményezés tanúja lehet az innvátr környezete, de ezek többnyire már eleve kudarcra ítéltek. Ez a tény egy nagyn fnts, jövőépítést is beflyásló tényre hívja fel a figyelmet: Az innvációk terjedése mindig egy társadalm tagjai között ragadható meg, ezen egyének közötti érintkezés pedig maga a társadalmi kapcslatháló. Az érintkezések hálózata határzza meg, hgy milyen gyrsan terjednek az innvációk, és milyen gyrsan fgadják be őket. A reginális, térségi és kistérségi környezetben megjelenő innvációk átvezetnek a hagymánys gazdálkdói létből a vállalkzói létbe úgy, hgy közben nem feltétlenül rmblják le a hagymánysnak tekinthető kapcslati rendszereket. A munkás-, kistérségi és szlgáltató társadalm szereplői gyakran a helyi társadalm igen erős gazdasági szereplői, így könnyen betölthetnek innvátr, azaz mintakövető szerepeket. Ebben a környezetben a magasabb presztízzsel bíró helyi szereplők gyakran lehetnek példaképek, az ő újításaik mintaként szlgálhatnak. Ez akkr frdulhat elő, ha őszinte párbeszédet képesek flytatni. Az emberi tényező hárm alapvető váltzási elven alapul: 1. Az őszinteség nagy egyszerűsítő. Azáltal javítja a szervezeti hatéknyságt, hgy a csapatkat, a döntéshzást és az egyéni teljesítményt hatéknyabbá, gyrsabbá, ezáltal a szervezetet jövedelmezőbbé teszi. 2. A választás elve teremti meg az elszámltathatóságt. Minden, ami az emberek között történik, az emberek tudats vagy tudattalan választásainak következménye. Mindannyian 100%-ban felelősek a saját helyzetért, nincs kit hibáztatni. 7

8 3. A tudatsság elve szerint minél magasabb szintű az öntudatunk és az önbecsülésünk, annál racinálisabb a viselkedésünk, és annál kevésbé védekező. Amennyiben a szervezetekben alkalmazzák ezeket az elveket, megváltztatnak gyakri hiedelmeket az emberek közös munkájáról, egy sr új feltevéshez vezetve. Innvátri csprtk: 1. Stratégiai innvátrk: Ezen cégek számára az innváció közpnti tényező a versenyképességi stratégiában. A K+F flyamats bázist képez a termék- és eljárásinnváció fejlesztésében. Olyan innvációk frrásait képezik, melyek más cégek részére is diffúziót jelentenek. 2. Időszaks innvátrk: Ezen cégek végeznek K+F tevékenységet, innvációt is flytatnak cégen belül, amikr szükséges vagy kedvező számukra, de az innváció nem stratégiai tevékenységük. 3. Technikai módsítók: Ezek a cégek nem K+F alapú tevékenységen keresztül módsítják meglévő termékeiket és eljárásaikat. Sk cég ebben a csprtban főként eljárásújító, mint innvatív termékfejlesztő. A nnprfit szervezetek humán innvációs tőkéje Kiemelt terület Szövetségünk számára a nnprfit szervezetek humán innvációs tudástőkéje. Skrétű hasnlóságkat figyelhetünk meg az üzleti szektrban zajló flyamatk és a nnprfit szektr tendenciái között a humán innvációs fejlesztési rientációkban. Tapasztalatk alapján mndhatjuk el, hgy a tudás menedzselése nemcsak az üzleti, hanem az állami és a nnprfit szektrban is fnts kérdéssé vált, ahgy ezt a szakma kiváló kutatói és képviselői is többször megfgalmazták (Heizmann 2008, Juhász G kutatáskban). Ezen kutatáskban és gyakrlati prjektek megvalósításában igazi előremutató példákat látunk a nnprfit szervezetek működésében és a versenyszférában is, amikr képesek e vezetők a tanácsadók segítségével elindítani a humán innvációs flyamatkat, képzések, tudásmegújítás révén. Egyik síkn ezen kutatásk a közösségi ktatási és képzési célk minőségi rientációjáról beszélnek. Az egyéni kézségek és kmpetenciák fejlesztésére helyezik a hangsúlyt és ezzel összekötnek, 8

9 felértékelnek minden tanulási teret, ahl az egyén készségstruktúrájának fejlesztése az elsődleges célkitűzés. Ehhez a fejlesztéshez a hsszú távú keretet az Európai Unió adja, meg kell ismernünk a markáns, eredményes ktatási és képzési plitikáját, mivel ez teremthet meg egy új közplitikai keretrendszert, az egész életen át tartó tanulás (LLL) ernyője alatt. A humán innváció másik jelentési síkja a meglévő ismeretek tvábbfejlesztése. Amennyiben elfgadjuk azt a véleményt, hgy a humán innváció a flyamats képzés révén tud előrejutni, megújulni, akkr össze kell kapcslnunk ezt a gndlatt a valóságsan mbilizálni kívánt európai plgár tanulási lehetőségének fejlesztésével. Az egységes európai felsőktatási térségi lehetőségek és az egységes európai képesítési keretrendszer, az Eurpass, tvábbá az egész életen át tartó tanulás integrált keretrendszerébe illesztett európai prgramk nagyn kmly feltételrendszert biztsítanak a humán innvációnak, nemzetgazdasági erővé fejlesztéséhez. Az egész életen át tartó tanulási paradigma frmálódása és az európai közplitikai rendszerbe (EKR) történő stratégiai beépülése kettős célt szlgál. Egyrészt igyekszik hzzájárulni a fglalkztatás fejlesztéséhez és azn keresztül a gazdasági növekedés és versenyképesség növeléséhez a kppenhágai (1993), az Agenda 2000 (1997), majd a lisszabni célkitűzések (2000) alapján. Ugyanakkr az aktív államplgárság fejlesztésének témája ellensúlyzza a gazdasági rientációt. Közplitikai értelemben lyan prgram született az ún. lisszabni flyamat részeként, melynek alakításába bekapcslódhatnak a tagrszágk érintett szervezetei és intézményei, ez saját érdekük is, de egyben feltétele a közösségi együttműködésnek, a közös prgramkban való tevékenységnek. Azt érzékeljük, hgy ez a bekapcslódás a keretrendszerben nagyn esetleges, nem eléggé átgndlt és lassú. Nagyn sk tennivaló van ezen a területen és a valódi eredményeket a közös fejlesztések a fr-prfit és a nnprfit szervezetek biztsíthatják. A harmadik sík a reginális-térségi-területi vetület, a munkaerő és a fglalkztatás-plitika kapcslatrendszerében. A gazdasági növekedés gyrsulásával egyre nagybb követelmény a versenyképesség javulását segítő, megfelelő minőségű és szerkezetű képzettséggel rendelkező munkaerő biztsítása. Érdemes végignézni egy knkrét példát e témakörben. A Közép-Magyarrszági Régiónak (=KMR), mint kreatív helynek, s egyben az rszág dmináns társadalmi, gazdasági, kulturális mtrjának fel kell vállalnia versenyképességének javítását a tudásmenedzselés területén, mint kiválaszttt terület. Budapestnek, mint kreatív helynek a nemzetközi versenytársakkal szemben kell versenyelőnyre szert tennie. Azn dlgztunk, hgy a KMR fejlesztési céljai közül priritási srrendet tudjunk felállítani, amelyre a középtávú térségi stratégia épülhet. Ezek a következők: - a Területi Integrált Szakképző Közpntk működésének segítése, - a kistérségi (munkaügyi kirendeltségi) szintű munkaerőpiaci-képzési érdekegyeztetés rendszeressé tétele, valamint - az újnnan megjelenő képzési igények érvényesülésének támgatása. Megfgalmaztuk az elkövetkezendő időszak fejlesztési priritásait is: - egységes és átjárható szakképzési irányítás kiépítése szükséges, - kistérségi szintű rövid és középtávú munkaerő-piaci előrejelzések készítése, - kistérségi szintű keresett szakmák és telített szakmák jegyzékeinek összeállítása és megismertetése (fórumk, sajtó, internet) - a képző szervezetek, a közvetítők és a vállalkzásk érdekegyeztetését, együttműködését segítő prgramk, rendezvények, - a szakképzés, a felsőktatási képzés és a felnőttképzés egy rendszerben történő szervezése, kezelése, támgatása - tanácsadás a pályaválasztás és pályarientáció kérdésében, 9

10 - az újnnan megjelenő vállalkzói igényekre épülő képzési prgram szervezése, - a beruházáskhz kapcslódó speciális képzések, - a munkanélküliséggel veszélyeztetett munkavállalók képzési prgramjai, - a munkaerőpiacra szciális kk miatt visszatérők képzési prgramjainak támgatása (GYES, GYED, GYET, beteg- és idősgndzás), - e-learning prjektek támgatása (a nyelvktatás, az infrmatika, a vállalkzói ismeretek és a készségfejlesztések terén), - felsőfkú ktatási mdulk beépítése a tananyagba, karrier közpntk működtetése. A fentiek alapján egyértelmű, hgy a régió és kistérségeinek humán innvációs tőkéjét, a képzési tudástartalmak bővítését kell elvégezni tervezett frmában, a belső kherencia megteremtésével és csak ezután lehet szó az épített környezet, a környezetvédelem, a közlekedés és más jellegű feladatk megfgalmazásáról. A tvábblépéshez fntsak vltak ezek a régiófejlesztési kutatásk. Levnható megállapítás, hgy a tudásalapú társadalm, a versenyképes gazdaság és az élethsszig tartó tanulás krszakába lépve a humán ellátórendszernek is fel kell venni a lépést a mdernkr kihívásaival. ÁGAZATI PROGRAMOK Cmenius (közktatás) Erasmus (felsőktatás) Lenard da Vinci (szakképzés) Grundtvig (felnőttktatás) Az egész életen át tartó tanulás integrált prgramja TRANSZVERZÁLIS PROGRAMOK (4 kulcstevékenység) Szakmaplitikai fejlesztések, együttműködés és innváció az LLL területén Nyelvtanulás támgatása IKT alapú innvatív tartalm és szlgáltatásk támgatása Disszemináció (eredmények terjesztése, bevált gyakrlatk cseréje) JEAN MONNET PROGRAM (3 kulcstevékenység) Jean Mnnet akció Az európai integrációra szaksdtt intézmények támgatása Európai ktatási-képző intézmények és társulásaik támgatása A képzési szerkezet és a munkaerő-piaci igények összehanglása (szakképzés átalakítása), valamint a felsőktatási szlgáltatásk tvábbfejlesztése (idegen nyelvű kurzusk, külföldi egyetemekkel közös diplmák, diák- és kutatócsere, távktatás) nem történt meg teljes mértékben. Nagyn skat tettünk e cél eléréséért, de skkal több lehetőség rejlik még ebben. A fenti képzési rendszer új értelmezés szerint: az LLL prgramba be kell ágyazni a térségi prgramkat, ebben egy egymásra épülő, interaktív módn működő képzési rendszert kell kialakítani, újradefiniált értéktartmányk alapján. Az új fejlesztés módszertan alapját képezi a közktatás, a felsőktatás és felnőttképzés hármas egysége. Ez képezi az integrált prgram alapját, mivel a szakmaplitikai fejlesztések elképzelhetetlenek ma már nyelvi ktatás nélkül és az IKT (infkmmunikációs tartalm ismerete) nélkül. Így össze kell építeni a képzés rendszerében ezen kmpnenseket. Az EU-s prjektek tanítanak meg bennünket arra, hgy át kell adni a jó és bevált módszertankat, azkat nyilvánssá kell tenni. Ez az egyik legfntsabb módszertan, a hárm kulcstevékenységre épülő kmpetenciaköröket létrehzó és azkra építő tudástartalmakat egymásnak átadó Jean Mnnet támgatási és társulási módszerelemmel. Befejező gndlatként az isklarendszerű és a felnőttképzési ktatási intézmények képzési kínálatának fejlesztésével, bővítésével (például vállalkzói, számítástechnikai, nyelvi ismeretek), a munkaerő-piaci kereslethez igazdó képzési struktúra kialakításával növelik térségük versenyképességét, és egyben 10

11 erősítik az tt élők identitástudatát. Ezt a kmpnenst tartm a legfntsabbnak, az identitástudatt, ennek referenciakeretét, értékvisznyulásait. A Közép-Magyarrszági Régió támgatandó tevékenységi körének megállapításai és peratív célkitűzései adnak reményt a tvábblépésre a humán innváció területén. Támgatandó tevékenységek: - Tudásvárs-tudásrégió pzíció feltételeinek javítása - A térség tudásbázisának fejlesztése - Állami és gazdasági K+F szektr kapcslatainak erősítése - Felsőktatás és a munka világa közötti kapcslat erősítése - Szakképzés és munkaerő-piaci igények összehanglása kísérleti prgramkn keresztül - Olyan ktatási rendszer kialakítása, amely elmélyíti a diákkban a flyamats tanulásra való készséget és képességet - Képző intézmények képzési rendszerének igazítása a munkáltatók szükségleteihez (a szakképzés alakítása a piac igényeihez, mester(ember)képzés bővítése, technikus, technikus+ képzés) - Pályaválasztási infrmációs pntk létesítése - Szakemberek a hátránys helyzetű térségekbe, kistelepülésekre, kmplex támgatásuk (gyakrnki prgram, hazatérési támgatás) - Idegen nyelvek és infrmatikai ismeretek ktatásának serkentése a régióban (kihelyezett ktatóhelyek) Valódi reményt adnak az előrelépésre, mert ehhez már mzgósítani lehet frráskat is. A fenti flyamatlépések révén megszerezhető tudásbázis különlegesen fnts szerepet tölt be a budapesti agglmeráció fejlődésében azáltal, hgy a tudásipar húzóágazatai itt kncentrálódnak és e kncentrálódás révén szinergikus hatást gyakrlnak a vársfejlődésre. E húzóágazatk közé tartzik a felsőfkú ktatás, a speciális gazdasági igényeket kielégítő szakképzés és a kutatóbázisk kncentrálódása. A felsőfkú ktatás minőségi fejlesztése kívánats Budapesten, míg a régi-új közpntk megerősítése, fejlesztése (Gödöllő, Piliscsaba, Zsámbék) az agglmerációs gyűrűben töltenek be tudásátadó innvációs szerepet. Országsan a pólusvársk stratégiai prgramjai biztsítják a humán innvációs tőke integrálását és a kitűzött célk, prgramk megvalósítását. Példák a humán innvációs fejlesztés tárgyköréből Az első példa a Közép-Magyarrszági Régió (KMR) példája A területi versenyképességre kncentráló régiós és térségi fejlesztés a jövedelemtermelő képesség növelését helyezi a fejlesztés célrendszerének csúcsára. A versenyképesség a tőkevnzó képesség erősödésében, a húzóágazatk kiemelten gyrs fejlődésében, a frrásk felhasználása terén a multiplikátr hatás érvényesítésében nyilvánul meg. A gazdasági eredmények megskszrzása révén a belső egyenlőtlenségek hamarabb felszámlhatók, a KMR régió gyrsabban képes vnzó életkörülményeket teremteni plgárainak, tvábbá alkalmassá válik a közép-kelet európai régiók versenyében jó pzíciókat kiharclva arra, hgy nemzetközi, európai uniós, plitikai, kulturális, gazdasági intézmények települjenek ide, amelyek presztízsükkel és gazdasági, kulturális kisugárzásukkal tvábbi fejlődést generálnak. Itt megjelenik a régiós és térségi vnzerőleltárt, vnzó értékeket bemutatni képes tanácsadói munka, a tanácsadási marketing. Nagyn kényes terület és a sikeres feladat-végrehajtás, a helyi nyilvánssággal való kapcslati rendszer, bizalmi tőkéjén alapulhat. 11

12 A régiók a fejlődés másdik szakaszában pólus típusú jövőképet rajzltak meg, nagyn széles partnerség megvalósításában. A fejlesztési pólusk tvábbi dinamizálásánál a kisugárzó hatásk biztsítására is figyelmet kell frdítani azért, hgy a közpntkban generált fejlődés környezetére is a maximális húzóerőt gyakrlja. A tanácsadói-innvátri munka tt jelentkezik, ahl a prjektben végzett pólustervezések kiterjesztését kell megalapzni és stabilizálni az egyeztető, fejlesztő munka végén. A glbális versenyképesség meghatárzó elemeinek a kutatási-fejlesztési színvnal és az elméleti eredmények gyakrlati elterjedése ütemének növelése a reginális stratégia kulcseleme kell legyen. Ez a tényező dönti el, hgy a régió, a térség és a kistérség alapvetően befgadó-adaptáló vagy innvatív-kibcsátó szerepkört tud elfglalni. Az innvativitást hrdzó gazdasági elemek fejlesztése érdekében kiemelendő a méretgazdaságsság szempntja és az üzleti alapn végzett kutatás-fejlesztés jelentősége. A területi versenyképesség fnts tényezője a hely érdekessége, a térség imázsa. A várs és térsége vnzerejének növelése mely egyaránt fnts a külföldi turistáknak és a helyi laksknak a terület által nyújttt turisztikai kínálat bővítése, a területi kncentráció enyhítése (a fővársn belül is), valamint kulturális és szabadidős tevékenységek színvnalának fejlesztésével érhető el. A Közép-Magyarrszági Régió azn túl, hgy az rszág térszerkezetének kiemelt közpntja, közlekedés-földrajzi helyzetéből fakadóan természetes kapuja a nyugati és keleti, dél-keleti közlekedési, áruszállítási kapcslatknak. A kirajzlódó reginális szerepkör megerősítéséhez aznban több tényező együttes fejlesztése is szükséges, melyek közül kiemelkedő fntsságú az áruk, szlgáltatásk és infrmációk áramlását biztsító közlekedési-lgisztikai és telekmmunikációs rendszerek fejlesztése, valamint e szerep tudats felvállalása, építése és kmmunikálása, és az ehhez szükséges humánerőfrrás háttér flyamats fejlesztése. A fentiek tükrében a versenyképes régió kialakításáhz kapcslódóan az alábbi specifikus és peratív célk fgalmazhatóak meg, a tanácsadói-humán innvátri együttműködésben elkészített célfa alapján: - az innvativitást hrdzó gazdasági elemek fejlesztése: a régió tudásbázisának fejlesztése a humán erőfrrásk versenyképességének és adaptációs készségének növelése, a kis- és középvállalkzásk jövedelemtermelő képességének fejlesztése, gazdasági szereplők kapcslati hálóinak fejlesztése, aktív részvétel az infrmációs társadalm frmálásában; - a régió vnzerejének növelése: kulturális élet, szabadidős prgramkínálat fejlesztése, a turizmusban rejlő lehetőségek fkztt kihasználása. A Közép-Magyarrszági Régió kis területe ellenére jelenleg az rszág leghetergénebb térsége. A régió versenyképességét csak úgy növelheti, csak úgy tehető élhető régióvá, ha a régióban meglévő területi és társadalmi egyenlőtlenségek mérséklődnek, azaz megkezdődik a térség khéziója. Az egyközpntúságból eredő, centrális közlekedési és térszerkezeti rendszer már képtelen hatéknyan kiszlgálni a dinamikusan fejlődő és váltzó régiót. A többpólusú térszerkezet kifejlesztése, az ehhez szükséges új közlekedési kapcslatk kiépítése (elsősrban haránt irány) és a jelenlegi iránykn zajló közlekedés feltételeinek egyidejű javítása lenne az az ideális állapt, mely a régió laksságának legnagybb részét az életminőség javulásának érzésével töltené el. Budapestet és Pest megyét régóta feszíti a fővárs fejlettsége, az általa kínált élet- és jövedelmi színvnal, valamint a megye periférikus, rurális területein elérhető életszínvnal közötti különbség. Az élhető régió tehát skak számára első helyen jbb jövedelmi visznykat, bizts vidéki munkahelyeket jelent. A zöldterületek és a természeti környezet minősége, annak erőfrrásai szintén alapjaiban határzzák meg az életminőséget. Az erőfrrásk léte, minősége, például a tiszta levegő vagy a régió kiemelkedő ivóvízkészletei 12