á,llatni Főreáliskola II-1k EVI ÉRTESÍTŐJE Sterkeszté SALAMIN LEO, SO PRO NY, NYOlffA1'01'1' REJCllARD ADOLFNAL

Átírás

1 á,atni Főreáiskoa., II-1k EVI ÉRTESÍTŐJE Sterkeszté SALAMIN LEO, SO PRO NY, NYOffA1'01'1' REJCARD ADOLFNAL

2 TARTALOM. f Természettan az 6 korban. Monár J ósef. ;_!. Tan od ai értesítések 1) történeti közések ~) a tanári kar 3) nevezetesebb rendeetek iij. Az 187ö/7 évi tanterv V. Jótékonysági rovat á) főreáiskoai segéyegyet b) ösztöndíjasok c) iskoai takarékpénztár d) "Deák Fer ene" ösztöndíj aap V. Érettségi vizsgáat VI. T parisk o a VII. Tanszer- gyüjtemények szaporitása VIJI. A jövő tanév kezdetérő IX. A tanuók érdemsorozata X.. I<.özemények a vegy~ani áboratoriumbó XI. Statistikai tábázatok ap o ö G. -~»-

3 -- Természettan az ó korban. Kett ő s cét tartottam szem eőtt, midőn a következé\ rövidke kis cikk megirásához ietőeg a nevezetesebb írókná taáható, s ide vágó történemi actatok összefogaásához fogtan ; s e kettős cé egyszersmind kitü?:te számomra az utat is, meyen haadnom keett, hogy annak megfeejek. Eg yik szándékom vot u. ~ s, hogy távozó tanuóimnak egy kis útravaót adjak abbó, amive két éven át közösen tápákoztunk ; a másik p edig hogy egy kis szünidői szórakozásu nyujtsak vaamit azoknak is kiknek e tekintetben is e tanodán j övőre bővebben kijut osztáyrészök. * * * A természettan - mint már neve is mutatja - oy tudomány, mey egyrészt a természet szinpadán eőforduó tünemények fejteg e t éséve fogakozik ; vagyis fürkészi, kutatja észeetek utján a tünemények okát; n1ásrészt az ok és okozat közt a mérv szerinti viszonyokat nyomozza, hogy feadatához képest a természeti törvényeket megáapi tsa. E szerint a természettan ényeges s főfő tárgyát teszik : a t ü n e m é n y e k és ezek t ö r v é n y e i. V agy is eősz ör k e, hogy ássuk, észejük, mérjük magát a tüneményt küönfée k örümények között és csak azután - az észeés követte tapasztaás utján - áapíthatjuk 1neg az iető t örvényt. Ebben a rendben kutatja é ~ akotja a jeenk:ori természettudomány az erők és tünemények törvényeit.. Tekintsük azonhan e tudomány b ö cső -korát ; itt egészen más módorra taákozunk. A r ég iek ug yanis a h eyett, hogy a tapasztaásra építették vona tt..rmészettani tudományukat, egészen másként cseekedtek ; ők t. i. eméetek utján akartak az isten, az ősény, a viág k eetkezésének stb. tudomására jutfii. I-Iogy iy uton és módoni fár adozásaikat és t örekvéseiket a várt siker nem koronázta, sőt e enkezőeg sokszor a cétó, myyet eérni iparkodtak, mindinkább távoztak, épen nem csodákozhatunk, ha meggondojuk, hogy böcsekedéseik és okoskodásaik a mindennapi

4 2 tapasztaástó gyakran a egfetünöbben etértek, és nem ritkán egymás közt is a egetéröbb és e ~- e e nkezőbb nézetek és mesés véemények tömkeegébe bonyoódtak. Miután tehát a természettan egyik fő tárgyát - mint emítve vot - a tünemények teszik, 1ninthogy pedig ezek n e1n egyebek, n1int egyszerü kifoyásai, okozottjai, szüetnényei k özös anyjuknak, a nagy t ermészetnek; tehát k e, hogy egykoruak is egyenek vee. D e az ember, ki szintén. mi11tegy a szép természet tényezője, akója, sőt mondhatnók annak fiataabb testvére. annak szüe1nény ei iránt közönyös nem ehetett ; nem. mert vee k{)zveten érintkezésben vot és van. Ke tehát, hog y azokat észrevette, szeméte. b á1n uta már a késő őskorban is, d e n e 111 é s z e t e. ~1ert ne1n átja-e. ne111 bámuja-e a csecsemő is az eébe tartott játék szert? Nem átja-e, nem ér f:je-e anyja moso yát ~ enyegéseit? - de észei-e is azokat, van-e ontu.. ' d at a az.o {ro'? Iyenek ehettek a z ős hajda n-kornak a természetrői ismeretei is: r ej t é ye s ek~ homáyba burkotak..... S jóehet a egrégibb népek között - hitees föjegyzések aapjá n - a hinduk, aegyptomiak. babyoniak, chadeaiak, chinaiak és phoeniciaiak erőmütani~ csiagászati is1ne.reteikrö nevezetesek vaának, mégis n1egeégedt ek azzal hogy évezték a természet g azdag a dotuányait, fehasznáták erői t, a nékü, hogy az okokat kö ze E;bbrő fürkészt ék vona. A csiagos ég, a hajda n korban is, oy édesen mosoygott e kis testvérér e - a födre ; ak kor is é pen úgy csiogtak a sötét éj miiard szen1ei, mint jeeneg. L eheteten tehát, hogy az ember, a szépnek, a magasztosnak n1ajdnem báványzója - küönösen a még. fiata hévtő duzzadozó hajdan k orban - n e vonzódott ne emekedett vona a föötte eterüő s r eája emosoygó csiag os égre. Igen, ö nagyon is gyakran mn ekedett, tekintett a z ég botozatr a. Sőt bátran emondhatjuk, 1niszerint a z eőbb esorot népek tudo. mán y os kutatásaik és törekvéseiknek egyik egkiváóbb r észét, csakis a csiagos ég t ette. Ez vot óra és idö-mutatójuk éji pásztorkodásaikban, vadászataikban és vándorásaikban. J,á ssuk azonban most ők e t k üön-küön. A h i n d u k csiagászati t u c1omi nyár 01 kezeskednek a tőük "fennmaradt s úgynevezett :,,s zent san:-)k r it"-nyeven írt müveik ; meyeket azonban sokan a k e ő értt ken igen is tú becq,.ünek, mert azokban t udományosságuknak vaami nagyobbszerü ny omaira nem igen akadhatni.. Tudarnányos e őha ad ásukban akadáyozva votak ök eginkább

5 u - azon körümény áta, hogy a tüneményeknek nem tudták más o{át adni, n1int azt, mi őseik h a gyományában fogatatott. - A hindu braninok több miió évrő képesek csiagászati jegyzeteket femutatni, de Lapace után tudjuk, hogy ezek mind vis_szaszámát korszakok, s egfejebb 8oo évesek ehetnek. 1\1egjegyzésr e métó még, hogy ök votak a röngy-papir készitésenek is fetaáói, nem küönben egy a Ptoomaeusétö egészen küönbözö éggömbnek. Az a e g y p t om i a k n a k, mint a termékeny Nius vidékén akóknak, ekerüheten szükségök vot az id öszámításra, s így a csiagászatra, de egyszersmind a födmérésre is. A taajnak kövérsége és termékenysége könnyü szerre jutatta ugyan öket az évenkénti bő aratáshoz, mindazáta, hogy várt retnényökben ne csaatkozzanak, szükségök vot vetéseiket a Nius évszaki áradásai és kiöntései een biztosítani ; tehát szükségök vot eőbb némi ismeretet szerezniök az évszakok vátozásairó, az idő feosztásáró, szóva a csiagászatró,. s mint mondám a födn1érésrö is. Mi az utóbbit ieti, tanúskodnak a Nius vízméröi, ama számos csatornák, meyek Sienéb.en, Memphisben s a foyam mentében fekvő h eyeken votak áthatók. Vannak, kik a "chemia" nevezetet is Aegyptom r égibb "Chemi" nevétő szár' maztatják. 1\1ennyire haadtak azonban az aegypt01niak a csiagászat és a természettudományokban, tejes biztosságga meg ha tároz ni nem ehet. Az bizonyos, hogy tudomásuk vot a födteke, napóra, az időnek hetekrei feosztása, a nap és hod-fogyatkozások, az üstökös csiagok -rendeten járásáró. A hodat aetheri födnek, az áócsiagok_at égő fákyáknak tartották. Pontosan tudták - távcső hiánya meett is. - hogy a tejút r oppant sokaságú csiagok összegébő á. Viághirü pyramisaik odaai pontosan a viág négy égtájéka feé votak irányozva. D sen1shid Persepois aapját azon napon tetette e, meyen a nap a kos-jegybe épett. _ \1egemítésre métó még az aegyptomiak időszámítása, mire ök az úgynevezett: "szent évet'' hasznáták ; ez 365 napbó. áott. De hamar észrevették, hogy hiba van a számításban; mert ha a szent év kezdetéve összeesett a Sirius - meyet ök "Sotis"-nak is neveztek. kete, akkor az a másik szent év kezdetéve már hat 6 órává későbben ket. Etne számítás szerint tehát minden 4 szent év után a Sirius-fée év egy egész nappa későbben kezdödött. \1ibö kitetszik, hogy az aegyptqmiak Kr. e. n1ár t öbb év századon át fogakoztak csiagászati észeetekkel Szóva Aegypto1n - mint azt részint m.úyészeti rnaradván1~i 1 rés~int pedig és <ii~ön-ösen? a. t.ctományuk gya-. +~

6 rapitására ide seregő egrégibb gorog tudósok összhangzó áításai bizonyítják - a tudományos müveödés és fejődés böcsőjéü t ekinthető. Nem megvetendő nyomokra aj<adunk a tudományosság, de küönösen a csiagászat terén a c h i n a i k n á is ; sőt többen a tudósok köző nekik tuajdonítják a k ét egr égibb csiagászati adatot. Ezek egyikét Montuca IZr. e. 246o-ik évre teszi, midőn t. i. az égen öt boygó vot egymás 1neett szeméh ető..l~ n1ásik napfogyatkozásró szó, mi 2 I 55 évve t örtént (.r. e. E k ét adat t ejes biztosságáró azonban kezeskedni n ern igen ehet. V an azonban még egy harmadik is, mey a napááskori árnyéknak LoyaP-g- (jeeneg: Hono-Fu) városában t örtént mérésérő szó ; s azt bizonyítja, hogy a chinaiak már I xoo évve (r. e. csiagászati észeetekke fogakoztak. Jártasak votak ök a tudományok más ágaiban is, mirö tanús~ kodik az ö ugynevezett: "Encycopaedia"-jok ; meyet IZan-hi aatt I 68o-ban kezdettek írni, a rnut században végezték b e, s mintegy 6109 kötetbő á. Eb be jegyezték ök fe a tudon1án y ok runden ágáni eőhaadásukat; együtt van itt : csiagászat, zene, naptár, súy, n1érték, hadászat, törvény stb. Ebben!áthatni, hogy ök már a egrégibb időktő ismeretéve birtak a deejtünek. Arago munkája szerint, ismerték az artézi kutakat. Ügyesek votak a porceán-edény készítésében; még a könyvnyomtatás mesterségérö is vannak jegyzeteik. Szávai a tudományok majdnem minden ágán birtak némi ismerette. A c h a d e u s o k a t néhányan a csiagászat ege s ő ápoói közé számítják, s észeeteiket zooo évre teszik IZr. e.; mások eenben ezt kétségbe vonják. Annyi biznoyos, hogy ők a csiagászatta jó korán fogakoztak. Nagy befoyássa vot" reájok e tekintetben a "csiagjósat", mit küönösen a papi kaszt tett sajátjává, mey kaszt, rejtéyessége és tudománya áta nagy tekintéyre vergő dött. Az arab Ahategrrio szerint a chadeusok az ' évet 365 nap, 6 óra, 1 I percre osztották ; ezt azonban sem Hypparch sem Ptoomaeus jegyzeteiben nem taájuk megemítve. Heradot áítása szerint, egy dévonaat is huztak a födön, s igy már a napórát is keett ismerniök. A nap é hodfog yatkozásokat azonban nem vaának képesek megfejteni, miután sem a geonetriában sem a trigonometriában nem votak jártasak ; ezek nékü pedig a csiagászatban eőhaadni nem ehet. A zs i d ó ka t sem szabad az ó-kor tudományos népei közö egészen kifeejtenünk ; birnak ők is, 1nint más népek, egyes jegyzetekke. Igy, emítés t étetik J ó b köny vének g-ik részében, 7-9 versében a, göncöszekérrö, a fiastyúkró és a kaszásró.

7 De a husvéti ünnepek meghatározásáná is vot kétségkivü szükségök a csiagászatra. Egyébiránt mind ezek, mind pedig az ó-kor többi népeinek csiagászati adatai csak annyiban érdemesek, hogy ök a hod és napfogyatkozásokat, az üstökösöket és más rendkivüi tüneményeket szargamasan fejegyezték, azokbó a később bekövetkezökre következtetéseket vonandók; ámbár ebbei céukat aigha votak k épesek e-,. ernt. Megemíthetök n1eg a p h o e n i c i a i a k és más, Afrika éjszaki partjain akó s hajózó népek, kik szintén - a mennyiben tengeri utjaikon szükségök vot - fogakoztak a csiagászatta; de ebbei tudományuk, csak a hajókázás eőbbre h :J.Jadtáva, emekedett kissé magasabb fokra. 5 Uj korszakot nyitottak meg a hajdan népei közt a g ö r ö g ök. Náok szembetünő a mértani irány ; s tudományosságuk virágzó kora eginkább a.kr. eőtti évekbe esik. Fejődésük és eőhaadásuk tekintetében nagyon sokat köszönhetnek az aegyptomiaknak, kiknek, a tudományok terén, egyedüi jogos utódaiku tekinthetők. ~1üvetségök magasabb fokáró, számtaan hátra hagyott müveik nem csak hogy fényes bizonyságot tesznek, hanem egyszersmind, mintegy Ariadne-fonaa gyanánt is szagának nekünk, a régi ös-hajdankor rnesés hagyományok tömkeegébő ki, ama fehőten tiszta áthatárr a, honnan már a - n1agát mindinkább terjedemesebbé és szétágazóbbá kinövö - tudomány utjain, bátrabban és biztosabban haadhatunk eőre. A nevek egesz ajstromát adhatnók itt, kik részint a természettanban, részint a csiagászatban, és a tudom.ányok más és más ágaiban ettek nevezetessekké és örökre emékezetesekké ; de itt- a rövidség okáért - csak a eghiresebbekre szoritkozunk. Iyenek votak: Thaes, Pythagoras, Anaximenes-Anaximandernek tanítványa, Pato, Aristotees, Eucides, Apoonius Pergaeus, Archimedes, Hypparch és számtaan mások. A mi a férfiakat küön ieti, ássuk egeőször : Thaest (61o Kr. e.) az ioni iskoa aapítóját. Eső vot, ki a viág eredetét kutatván, azt nern a mesék országában, hanem a vízben hitte föehető nek. Áítása szerint a dogok ös oka a víz enne ; me Y ha megsürüsödik fö d, ha meghígu é g g é vátozik. Iy módon szárniaztatta födünket is ; sőt a v i z e t "... mint mindennek fő-okát ' - istenp.ek p.~v ~z te.

8 6 Csiagászati tudományát ietőeg azt áítják r óa, hogy Görög_ országban ő tartott ege őszö r e őa dásokat ; b ehatott a hod-fo gy at kozások okainak rejtéyéb e ; meghatározta a napéjegyen pontokat. Egy napfogyatkozásr ó 1-Ierodot is t esz e mítést, meyet Thaes eőre 1negjósot. Ebbei tudományát ö hihetőeg a ebadeusoktó tanuta. Nagy tekintéyben áott a görögök e őtt Pythagoras, (500 (r. e.) az ita]ai isk oa aapítója (rotonban. J(itünö mathematikai tehetségérő kezesk edik ama tantéte meyet "pythagorasi"-nak nevezünk. Ö h aszn áta e őször a "phiosophus(' enevezést. Ö, a mértan ügyes k e ze őj e, áapítá meg a t étet, hogy : "a háromszög beső szegetei, két derék szögge egyen ők." Neki tuajdonitják a "hang ép cső" fetaáását is ; t. i. séta a kamá va, eseteg egy kovácsmühey meett me nt e, s az onnan kihaatszó, küönfée nagyságú k a a pácsok más és más hangja, ő t figyemessé és gondokodóvá tették ; a hangok k özt az a rányt feáítván, rájött a hang épcső re. P ythagoras a csiagászatban se1n vot egészen járatan. T udta, hogy az "esti" és a "hajna"-csiag egy és ugyanazon boygó ; tudta hogy a hod sötét test ; ismerte a t ömeg és a távoság k öz ti v iszonyt, a föd ferde á ását s. t. b. Anaximenes (556 K r. e.) véeménye szerint a evegő vot mindennek ős.:.oka. Az égbotazatot jegecbő k észütnek tartotta ; e véeményb en votak Pythagoras, Eudoxus és Aristotees. Anaximesnek tuajdonítják a napórák egyszerüsítését is. Bár 1niy t ök éetenek votak is k ezdetben a napórák, hasznok mégis szerföött nagy v ot, miután jobbakka nem rendekeztek. Ezek azonban csak tiszta fehőten időben votak haszná haták ; hogy t ehá t borus időb e n, n em küönben éjje is meghatározhassák az idő t az órák más n emér ő k eett gondoskodniok. E hiányon P ato segített, ki eső h onositá meg a vízórát a gör ö gökné; utána pedig Ctesibius, ki másfé századda késő b ben ét, azt a tökéy magasabb fokára emete, oy órát k észitvén, mey forgó kerekekke vaa eátva, s víz átai hozatott mozgásba. Pato Sokrates tanítványa (430 J(r. e.) számtaan hátrahagyott munkája áta ett nevezetessé. (imondá, hogy az égi testek gömb aakka s rendes forgássa bírnak. Anax agorássa, minden éte zőnek ös okáu egy fesöbb ényt tartott, meynek megismerésére azonban csak szeemieg eh et ejutni. De ebbei nézetei igen hornáyosak, mive b öcsekedéseiben mint Pythagoras is - számokat és mértani aakokat szakott hasznáni. Tisztán számító természet-böcsészete, dacára mathematikai kümezének, nen1csak hogy örökre haszonvehetenné vát, hanem a késő b b időkb en : még igen sok rosz eszméknek is bő anyagu szogát. P 1<tto tanítványa yot Aristotees, a perip at~~k<ü isko a a apitója

9 és Nagy Sándor neveője; szü. Stagirában, ~Jacedoniában 384, meghat 322 K.r. e. Nagy hasznára votak tud01nányos kiképeztetésének, a görögök háborúi keeten. Müvei közö még jeeneg is; többen igen nagy becs ben ának. Szerinte öt eem étezik u. m. a föd, viz, tüz, ég és az ötödik, a körbenforgás vagy a csiagos ég eeme. Aristotees tudta a föd gö1nb-aakját; tudta, hogy a hod csak az egyik feét fordítja feénk; emékedett a égkör rögtöni meghüé-. sérő, és igy némi fogama vot a harmat képződésérő is. Szerinte csak az isten tiszta aak, (E'cdos) n többi mind anyagi v együetbő van összetéve, meyek közt egtökéyetesebb az ember. Fogama vot a víznyug-tanró is, a mi kitünik e kérdésébő: "miért könnyebb egy darab fa a vízben, mintsem a evegőben?" Emítést tesz a kristáy képződé s rő is ; a tenger-apáyt és dagáyt a hod befoyásának tuajdonítja. Megemítendők még Eucides és Apoonius; az eső, ki tudományát Aristoteesnek köszönheti, a áttan atyjának tartatik. Eucides tudta, hogy a viágosság egyenes irányban terjed : tudta, hogy a siktükör áta visszavert sugarak, egy bizonyos pontban egyesünek. Apoonius Pergaeus (240 Kr. e.) jees geometra; kitaáta, hogy minden boygó a nap körü forog; a napró pedig azt tartá, hogy az a hodda együtt a föd körü ke_ring. Hátra van még a görögök két egkitünő b b férfia : Archirned es ~ s Hypparch. Archímedes ( IZr. e.) vot az ó-kori mechanikusok~ egünnepetebbje, az erőmütan atyja; kinek tudománya, nevét a tudományok történetébe örökre bevéste, s kirő Leibnitz ezt mondja: "Qui Archimedem inteigit, recentiorum suromorum virorum inventa parciu;.. mirabitur." Archímedes bebizonyította, hogy minden testben van suypont: sőt e pontot még a rendeten négy és három-szögekben is meghatúrozta. Az emetyün három pontot küönböztetett meg u. m. az erő, <'- teher és a támasztás-pontot. A víznyugtan aapját is ő vetette meg. meynek fő eméetét - fürdés akamáva - saját testén tapasztata. Fényesen bebizonyította, hogy tudományáva miy szoros kapcsoatban _párosut hazaszeretete, midön azt ennek védemére ha::;znáván fe, saját éete megmentésérő egészen megfeedkezve, a reája ro.hanó durva ró1nai katonát e szavakka akarta visszautasítui: "Noi.i turbare circuos me os;" ki azonban a 75 éves aggastyánt mégis keresztü szúrta. V égre a niceabei IIypparch, (190 Zr. e.) az ókor csiagászaina.: egjeesbike, a csiagászat tudományos kezeésének fő-fő aapítója. Ö a 365 és 1 / 4 napnyinak tartott forduati évet, 365 nap, 5 óra, 55 eső és 12 másodpercnyinek taáván, csak 6 percben tévedett 7

10 8 A nappáya ehajását szabatosan meghatározta; megismerkedett a nappáya középküsőségéve; észete a hod járását, páyahajását, csomóinak haadó mozgását, s tá voát a födtő / 2 föd-féátmérőnyire becsüte; sőt eeményes esze még a z éjegyenek eőnyomuásának titkába is tört magának utat. Hypparch, 1026 áócsiagot fényhatáyosságuk fokozata szerint, 6 rendre osztáyzott; s vaószinüeg neki tuajdonítandó ama csiagajstrom is, meyet Pto01naeus "Amagest" ci.mü munkájában közö. A másfé századda eőbb épüt aexandriai csiagda eső csiagászai: Timocharis és Arystius áta n1eghatározott áócsiagok egyenes emekedése és ehajása, csak kevésben tért e a - I--Iypparch áta szintén megmért - egyenes etnekedés és ehajástól Ö taáta fe a régiek vona- és gömb-trigonometriáját is. Vaamint a görögök az aegyptomiaknak, úgy viszont a rómaiak a görögöknek tekinthetők utódaiku a tudon1ányos téren, csak hogy sokka kisebb mertékben; mert róuk csaknem azt ehet mondani, hogy a tudományosság csak tengődött, mint a nap étetéí sugarai eő a homáyba zárt virág. Ök ugyanis) mint győzemes nép - roppant gazdagságra vergödvén - mintegy métóságukon auinak tartották a tudományokkai fogakozást. IZ.incseik hamazáva ugyan át csaogatták a egyőzött szomszéd Görögország egjeesebb tudósait, de ezek az idegen taajon nem érezvén mag0kat otthonosaknak, a tudományt inkább csak nyervágybó üzték. Leginkább virágzottak náok az: ékesszóástan, a kötészet és a jogtudományok. Vaami nagyobb nevezetességü férfiakat a természettudományok terén aig képes a történeem femutatni, s ezek is inkább m.int gyüjtők, és nem mint vizsgáók és önnáó munkáók nevezetesebbek. Csiagászaik közt megemitendők: Hyginus, ki "Astronomikon poetikon"-jában a nevezetesebb csiagokat magyarázza. Ca jus Pinius Secund us római ovag, "1-Iistoria mundi" eim ü müvében értekezik: a viágró, az eemek- és égtüne1nényekrő. \1:a.rcus \!Ianiius kötő, oktató köteményt írt a csiagászatró. Hypparch után, 1nint az ó-kor egjeesebb csiagásza megemítendő Caudius Ptoomaeus, ki Kr. u. a második században ét Aexandriában;,,Aimagest"-nek nevezett munkáját adta ki, meybe mind ~zt, 1ni eddig a csiagászathan megáapíttatott, kijavitá, rendbeszedé és összeirá. Ö vot az eső, ki a boygók keringő mozgásának magyarázatába bocsátkozott. Szerinte a föd a viágtér középpontjában mozduatanu} á, s körüe hét körben hét égitest forog u. m. közveten a föd körü: a Hod, azután Mercur, Venus, Nap, 1\!Iars, Jupiter és végre Saturnus: a nyocadik körbe pedig az áócsiagokat heyezte.

11 Ptoo1naeusnak eme nézete, "Ptoomaeus-fée boygórendszer"-nek neveztetik. E rendszer csakhamar hibásnak taátatott, rnin az aegyptomiak akként segítettek, vagy egaább hittek segíthetni, hogy 11ercurt és Verrust közveten a Nap körü, ezt pedig a föd körü mondották keringeni ; en1e nézet pedig "aegypton1i boygórendszer "-nek hivatik; mey utóbbi, megáapitása után, úgy szóván egész az uj-korig fenn tartotta mngát, miután a közép-kor igen keveset haadt e tekintetben. 1vfegemithet ő még Seneca "Quaestiones" címü munkája is; nem küönben Ovidius "Fasti" nevü köteménye, meyben a naptárró és á római ünn e p ekr ő értekezik. A n.:tptárakat iet ő eg eg inkább emítést érdeme Juius Caesar, Ró1na hatamas k ényura, (45 Kr. e.) ki az eddig divatozó régi aegypt omi naptárt hibisnak taáván, akként igazította ki, hogy minden háromszor egymásután következő évre: 365 napot, a negyedik évre pedig 366 napot számított; a 365 napos év: k ö z ö n s é g e s n e k, a 366 napos pedig sz ö k ő é v n e k neveztetett. N agy érden1eket szereztek a r Óinaiakná magoknak a Scipiók az á t?, hogy a szomszéd Gör ögországb ó bevándorott tudósokat, küönösen ők vették pártfogásuk aá; és az eső,,víróra" (cepsydra) tnegismertetését a rómaiakka Scipio Nasicának tuajdonítják. A nevezetesebbek közé tartoznak 1nég, Geminus, Theod osius, Cajus Pinius Seéundus és mások, kik r észint a mennyiségtan r észint a természetrajz és más tárgyakban vergödtek kisebb nagyobb nevezetességre. V égr e n1eg ke tnég emítenünk a csiag jósatot (astroogiat). Oy tudotnány vot ez, jobban 1nondv~ oy mester ség, 1ney a csiagos eget ugy tüntette fö, mint egy nagy tárt könyve t, meybe amindenható nem csak az egész mindenség jövőjét, h an etn küönösen a. nemzetek, ső t egyesek tőrténetét e ejé tő végig vátozhatatan rendben, csiagjósók áta ovasható betükke bejegyezte. E mesterség erede t érő biztos adataink ugyan nincsenek, tnindazáta e ső fetaáóiu a ebadeusok tartatnak. Korán fogakoztak e tárgygya már az aegyptomiak is ; ezekrő átszármazott a görögökre és így a r ómaikra is ; a kikné is e babona végre annyira ehar apódzott, hogy úgy száván a birodaon1 1ninden osztayát s osztáyának minden tagját 1negn1éteyezte. Európa többi országait sem hagyta e mesterség érinteten, csak h amar átaánossa vát itt is ; s a közép-kor 1könnyenh ivő :;zerencse vadászainak fő kincsei k özé t artozott. 1'IOLNÁR JÓSEF.. 2 9

12 to Tanoch-i értesi t.ések. 1.) Fontosabb közések a tanoda történetébő. Az 1876/7. tanév a beíratásokka n1. é. augu~ztus hó 29.- és 30-án vette kezdetét. - Fevéti és javító vizsgáatok september hó án tartattak meg. - September 4-én nyitotta meg akami beszédde jeentést tevő a tanévet az összes ifjuság s a tanári kar jeenét ében. E tanév kezdetéve a nnyi tanuó, számra 8o jeentkezett az 1-ső osztáyba, hogy auirt a nmg u vaás és közoktatási m. k. Niiniszter urhoz foyamodni k ényteenitetett engedtessék meg az I. osztáynak két párhuzamosra vaó osztása, s ezze együtt egy uj tanerő akamazása; mindkét k éreemnek a nevezett 1nagas tniniszterium eeget tenni kegyeskedvén, az uj áomásra Bayer Ferenc tanár-jeötet páttanárnak nevezte ki, mit is a tanári kar örömme tudomásu vevé n, köszönetének j egyzőkönyv ieg kifejezést adott. Az, hogy az e ső osztáyba annyi tanuó jeentkezett bizonyítja, hogy az osztáyoknak 8-ra vaó szaporítása, vissza nem riasztja a sz üőket, ső t e enkezőeg, n1iszerint ezen intézkedés a kiképzés t ökéetesbitését céozván a biza mat fokozza, és igy a reáiskoák sorsa nen1 hogy veszéyeztetnék, hanem ezentú csak biztosab sziárd aapot nyerend. A beirt tanuók ö~szes száma 250, mey szán1 a tavaiva e2"ybeha~onítva 8-ca vaó szaporodást tüntet fe. A t a n á r i t e s t ü e t s z e m é y z e t é b e n vátozás történt: BeaLajos a födrajz- nyevészeti tanszékre h eyettes tanárnak neveztetett ki, a hittani oktatássa az ágostai hitközség részér ő F r eytag Győző és Brunner János heybei ekész urak, az izr. orthod. k özség r észérő pedig Grün\vad ~Ianó bizattak meg. Hahnenkamp Re z ső r. tanár a három próba év sikeres kiáása után végegesen megerősíttetett. A t o r n á s z a t o k t a t á s a ez évben kizáróag a tanári testüet tagjaira bizatott oyképen, hogy Kárpáti (Schosjarik) I~ároy a. 4 feső osztá yt heti 3, Rösch F rigyes a 4 asót heti 5 órában tanította. S ajnáatta k e feemitenem, miszerint saját torna heyiségge nem birván, az iskoa utánni órá kat k ényteenittettünk fehasznáni: s ki nem vot kerühető az estei téen 7 óráig vaó id őzés. R eméjük azonban, hogy e bajon az á ta segítve esz, hogy a tanadai középépüetben evő szinházi díszítmények raktára az ujonnan a város r é sz érő megveendő épüetbe áttétetvén, abban a tornacsarnok tanodánk számára be fog rendeztetni és akkor a fönn emített baj ki fog k erütetni.

13 A feső 4 osztáyya a tanári kar számos tagjai ki~éretébeit isméteten kisebb nagyobb tá vs é t á k és ki r á n d u á sok gyárak. köszénbányák stb. átogatására tétettek.. Kár, hogy a pünkös i rendkivü csonka szünidő foytán a többi években isméteten eöfor.. duó nagyobb tanuságos kiránduások emaradtak. A tanítás szabáyosan foyt az egész év aatt, csakis azon örvendetes akaomma történt némi vátozás, midőn 1876 december hóban Fiaovszky, Bea és Moer tanárok a dicséretes eredménynye b efejezett tanári vizsgáatnak etétee végett Budapestre utaztak. Eső apri hóban a budapesti egyetemen a böcsészet-tudóri fokot is megnyerte. Betegségi eset gyéren adta eő magát, úgy ezen vaamint az esöbb emített esetekben a tanórák a tanártársak áta tötettek be. Az egészségi áapot az ifjuságban az egész éven át jónak vot mondható, csakis az asó osztáyokban mutatkoztak eszigetet gyer.. mekbetegségi esetek, meyek szerencsésen foytak e minden nagyobb veszéy nékü. Azonban a foyton nagyobb mérvben terjedő rövidátás kényteeniti a tanárokat azok okait kutatni, úgy a gyógyszerekrő gondoskodni. Ezen sajnos tünemény okáu hozható fe: 1.) hogy a tanuók odahaza gyakran minden feügyeet nékü dogozva, a tartásra az irásná netn figyemeztetnek, és rendesen szemeiket nagyon k öze tartva a munkához, azokat öntudatanu rontják; 2-or hogy a szabadkéz és mértani rajzi órákat, meyek jó fényt kivánnak, nagy számuk foytán a déutáni órákra is ke tenni, a midön küönösen a téi rövid napokon sokszor aig átni kivát a kaszinói épüet feé evő odaon, vagy pedig a gázviági-tást igénybe ke venni, mi azonban épen a fénynek nagyobb intensitása foytán az ifju szemre káros hatássa van é~ azt gyengébb fényné kevésbé érzékenynyé teszi; és igy okozza, hogy a tanuó a rajz, irás, ovasásná szemét közeebb az iráshoz hozva, áttáva foyton kisebbedik; 3-szor befoyássa ehet még az intensivebb kőoaj fény, meyné a tanuók az estei órákban dogoznak. - Segíteni az emített bajokon ugy ehetne,. ha a tanórák ugy mint az Buda pesten, Pozsonyban, Nagyváradon stb. történik, a téi időszakban reggei 8-1 -ig tartainának, a déutáni nappai idő akkor nagyrészben eőkészitésre fordíttathatnék; tudom, hogy ez een számosan szóanak és szóatak fe a városban, a küönböző okok közü azt hozzák fe, hogy az óráknak a déeőttre vaó t ét ee nagy zavart idézne e ő a háztartásban, mások meg azt mondják mit tegyünk gyermekeinkke déután, eddig egaább ezen gondtó mentek votunk, ki vigyázzon rájok? azért van az iskoa, h~g?' könnyítés is jöjjön étre a csaádban, stb. stb.; - itt-ott paedagogtat,. hygi enai okok is hangzanak e, ök még kiséretnek sem akarják, 2 ~en

14 1~ akarnak meggyőz-ődni vajon oy kárhoztatandó-e a déeőtti oktatás vagy nem; - no de tudjuk vajmi nehéz a régi usussa szakítani. Nem akarok itten a tárgynak bővebb indokoásába bocsájtkozni, a mennyiben kiváó paedagogusok úgy meette vaamint eene érveket fehozni tudnak, és hogy hazai nagyobb, sőt ujabb időben a németországi kisebb városokban is ezen eszmét pendítették meg ~s a kérdést fevetették. Cészerü ehetne tnég a b1.j ekerüésére a ~an-évet a pogári évve egyezésbe hozni, eéretnék ez áta, hogy a szünidőnek két részre, u. i. január és juius havakra vaó szakasztássa az egyik hiba u. i. a rövid téi napokon vaó rajzkényszer tetemesen kisebbíttetnék és- igy a szemre nézve sem. ehetne oy káros, etekintve, hogy az áta az eddig annyiszor feemített túterheésnek is sok tekintetben eeje vétetnek, a mennyiben a tananyag részarányosabban osztathatnék ef az egész évre. No de ez még inkább novum enne és ismét ujabb tantervet kívánna, - azért csakis emítést teszek róa. A mut évi nov. 4-én azon küönös szerencse érte tanodánkat, ' H hogy T r ef o r t A g o st m i n is z t e r u r O Exceentiáját üdvözöhetők, ki is minden egyes osztáyt megátogatván az eőa.dásokon jeen vot, és isméteten az ifjusághoz tett kérdések és buzdítások áta a tanuó ifjuságot köteessége pontos tejesitésére serkenté. A tanári kar müködése két ízben u. i. november és apri hóban eenőrzésnek vettetett aá a győrtank. kir. főigazgató áta, az eredmény mindkét esetben értekezetben áapíttatott meg, itt örömn1e constatája, miszerint a tanári kar jókedvve és buzgón tejesité köteességét, meggyőződött arró is, hogy a tanuók nemcsak hogy a magyar ~yevben szép eredményt tuutatnak fe, de hogy sikeresen magyar szeemberi nevetetnek, mi anná is inkább örvendeztet ő, hogy e reá~iskoáná számos nem magyar ajku tanuó van. Ü n n e p é y ek tartattak: okt. 4 u. i. Feséges urunk dicsősé gesen urakodó. Ferenc József kiráy, szüetési napján ; s a koronázási nap évforduója, akamábó, jun. g-én ; esőn, Kárpáti Károy a 2-on Bea Lajos tartottak akami beszédet ; emeték az ünnepé y t az ifjuság áta emondott szavaatok, úgy ének és zenedarabok bemutatása is. A b é c s i e g y e t e m i k ö n y v t á r a tanári kar tagjainak r-észére ismét számos munkát" köcsönzött. A déi és nyugoti vaspáya társaság úgy a tanuó ifjuság, vaamint a tanári kar tagjainak minden akaomma igazoványokat 50 / 0 engedménynye adtak; fogadják a tek. igazgatóságok vaamennyi érdeket nevében őszinte köszönetemet.

15 A t a n á r i é r t ek e z e t ek a - középtanodai rendtartás értemében tartattak meg, és pedig: a) a módszertaniak r876 aug. hó 28-én, dec. h ó 23-án és f. évi 1nárc. hó 24-én ; b) eenőrzök m. évi okt. 28-án, dec. 2 r-én és 22-án, ez évi febr. 24-én, márc. 23-án és a pri 23 -án (a VIII. osztáy érde1n jegyei és tankör 1negáapitása ügyében) máj. rg. és jun. r8. meyeken a tananyagnak feosztása, k ezeése, egybevágása, úgy a tanuók áta fetüntetett eredmények aapján a z e őbb történt megáapodásokon itt-ott netaán szükséges módositások keresztüvitee beszétettek meg ; az id őszakok végén egybeáítandó haadási és viseeti érdemjegyek az osztáytanári értekezetben megáapíttatván az átaános t anácskozmányban mutattattak b e és vét ettek keő tudomásu ; c) rendkívüiek csakis szükség szerint tartattak és pedig szám szerint r 7 Ezen értekezetek aikamá va számos nagyon is fontos kérdés tárgyatatott, igy megáapíttat ott a fegyemi szabáyzat; megbeszétetett küönösen a nyevészek áta hasznát mükifejezések egyformaságának szüksége s ez irányban a mennyire ehet egyöntetüen is jártunk e. Nehézs~get e t ekintetben küönösen a német nyev nyujtott, rneynek h eyesirására vonatkozóag úgy, mint az másutt is fetaáható, nézetküönbség étezik és náunk sem taát egyöntetü megodásra. Az eddigi nyivános v izsgáatok, m eyekrő a t anári testüetünk már gyakrabban úgy a magas kormányhoz tett feterjesztésekben, vaamint az országos tanár - egyet r 875 évi közgyüésen azon körüményné fogva eitéőeg nyiatkozott, hogy azok sen1 az oktatás m enetér ő, sem pedig a tanuók müködésérö megbizhat ó k épet nem nyujt anak az uj r endtartás értenében emaradtak. Az átaános ehe t ő ismétések utá n az egész évi tapasztaatok nyomán a tanuók erköcsi és szorgamí jegyeit, úgy a javítási engedéyt is a apítot tuk meg. E zek után tartottuk az eőirt n y i v á n o s v i z s g á a t ok a t, meyeken nagyon csekéy számu szüő és tanügy-barát jeenétében minden tanuó k ét vagy több tantárgybó feet. Az épüet heyiségei csak annyiban szenvedtek vátozást, hogy a VIII. osztáy feáitása foytán a II. emeeti vot t erményrazi szertár eőszobája és konyhája ideigenesen (addig ugyanis mig az udvaron evő szinházi rakt árt r endete tésének.: tanheyiségnek át nem adjak,) t anter emnek átidomíttattak. Mindameett az L osztáy párhuzan1osítása foytán a VID. osztá ynak áandó heyiség nem át rendekezésr e, hanem vándor osztáyyá keett aakítani, ott fogaván heyet 7 a ho épen ehetett, mi a.

16 14 szigoru rend, fegyeem) de még a haadásnak eőmozdítására nem szogá. A III. IV. osztáy vot heyiségei nem egészen cészerüek és dacára az enyhe tének nagyon is hidegek votak, minthogy eddig a tétőz et gerendái szab adon votak, azonban a sz ünid ő b en Soprony városa e bajon is fog segíteni, a mint azt a tavai évben ki is mondotta. A VIII. osztáy tanuóiva az osztáy vizsgáatot aprí hó 2o-tó 2 8-ig tartottuk. A junius 30-án zárünnepéy akan1áva mondott akami b eszédde fejeztetet be a t anév. Az osztáyokban t örtént az osztáytanárok áta az értes ít ők és bizonyítványok kiosztása. Az érettségi vizsgáat irásb ei r észe május hó 2., 3 és 4-én, a szóbei jun. 25. és 26-án tartatott meg. A efoyt tanévve befejeztük a tejesen kiegészített 8 oszt. r eáiskoák ujjá szervezését, adja az ég, hogy a közönség saját javát feismerve ezen a szomszéd tartományok áta régen óhajtott bővítés szükségességét heyesevén, azoknak p ártoására mind több és több gondot fordítna; akkor az itt eheyezett tőkék bőséges k~matai hazánk ja vára em.aradni ne tn fog nak. 2). A tan ~ ri kar és müködésének kimutat ~ sa. a) Igazgatóság. SALAMIN LEO, kir. igazgató, az áandó statistikai bizottságnak, a magy. kir. természettudom. és b écsi cs. kir. meteoroog iai, a budapesti phioogiai társuatok rendes, s a budapesti gyorsíró egyet eveező, a Sopron y városi kath. patronatusi és az országos középtanodai taná"i egyet vidéki váasztnányi tagja; a reátanodáva ka pesaatban áó ipariskoa igazgatója; a reátanadai segéy 3gyet enök e. b) A köteezett tantárgyak tanar~i. 1. BAYER FERENC, ideig tanár, az I. b. osztáy főnöke; tanította a födrajzot az L b. II., III., a magyar, német nyev et és történemet az I. b. osztáyban. H. ó. 1 7 Tanárkodási idő 2 év. 2. BELL... t\. LAJOS, rend. tanár, az I. a. oszt. fönöke; tanította a födrajzt az I. a., IV. és V. osztáyban, a magyar-, német nyevet, történemet az I. a. osztáyban. H. ó. I 7 Tanárk odási id ő 2 év. 3 BRUNNER JÁNOS, ekész, az ág. hitvaástant az I-IV, osztáyban. H. ó. I. 4 ELIAS NIIKSA, okevees rabbi, főeení r endes tanító, tanította a vaástant heti 3 órába n. 5 FIALOVSZKY LAJOS, kir. r endes tanár, a böcsészet tudora, az V. osztáy főnöke ; az orszá.. gos ~özéptanodai tanáregyet, a ter..

17 mészettudományi és budapesti gyorsirá egyesüet r. tagja; a terményrajzi szertár őre; tanította a födrajzot a VI., VII., VIII., a tennény rajzot I. a., I. b., '., VI., a szépirást I., II., III. osztáyban. H. ó. r 7. Ipariskoa i tanár. Tanárkodási id ő 7 év. 6. FR EIT AG GYÖZÖ, evang. ekész, tanította az ág. hitvaástant V-VILI. osztáyban. I-J. ó. 1., 'b 3 ora an. 7 GRÜNVALD \I[ANÓ, rabbi, tanította az izr. vaástant heti 8. HAHNENIZ..\.. 1\ifP ZEZSÖ, kir. rend. taná r, az Vf. osztáy főnöke; tanította a menny iségtant az V., VI., VII., VIII. osztáyban. H. ó. 18. Tanárkodási id ő 6 év. g. HAUSER H.AROLY, kir. r end. tanár, tanította a szabad k éz rajzot a II. a., II. b., III., IV., V., VI., VII., Vii. osztáyban. H. ó. 22. A szabad k ézrajzi szertár öre. Ipariskoai tanár. T anárkodási id ő 7 év. ro. KÁRP ÁT'I IZ.ÁR O L Y, kir. rend. tanár, a II. osztáy főnöke ; tanította a magyar nyevet a II., VI., VIII., a n émet nyevet és t örténemet a II. osztáyban, tornatanár. H. ó. r 6. Az ifjusági önképző kör enöke; a főreátanodai segéyegyet jegyzőj e. Ipariskoai tanár. Tanárkodási idő 4 év. 11. I{_RIEGLER NIIHÁLY, győregyházmegyei ádozár, Soprony káptaani segédekész. Tanította a r. kath. hittant az összes oszt áyokban. H. ó LEDPIN JÁNOS, hey. tanár, tanította a francia nyevet a II., III., V., VI., VII., VIII. oszt áyban. H. ó. r 6. Tanárkodási id ő 5 év. 13. MOLLER EDE, kir. rend. tanár, a III. osztáy főnöke, az orsz. k özéptanodai t anáregyet r. tagja; tanította a 1nagyar nyevet a III., IV., V., VII., a t örténemet a III. osztáyban. az ifjusági könyvtár ő re. H. ó. r 6. Tanárkodási id ő 2:/ 2 év. I-t. vfol)ja 15.. R J ÓSEF, k ir. r end. tanár, a IV. osztáy főnöke, a t ermészettani szertár ő r e, az or szág középtanod. tanáregy et r. tagja; tanította a természettant a III., IV., VIII., a terményrajzot a IL, a böcsészeti e őtant a V II T. osztáyban. -I. ó. 1 7 Tanárkodási idő 7 év. 15. I-Z.Ö.~CH FRIGYES, kir. r end. tanár: az országos középtanod. taná regyet. r. tagja; tornatanár; tanította a 111 értant az J. a., és I. b., a számtant az L.., fil o~.;ztáyban. J T. ó. J 7 Ipariskoai tanár. Tanárkodási idő 24 év. r 6. SALAiVIIN LEO, kir. rend. tanár; igazgat ó, tanította a francia nyevet a I\r., a ter mészettant a VII. osztáyban. parjskoai t anár. H. ó. 7 Tanárkodási idő r6 év.

18 SKOFF BÉLA, kir. rend. tanár, a VII. osztáy főnöke, az: orsz. középtan. tanáregyet r. tagja; a mértani szertár őre; tanította a rnértant a II. a., J. b., III., IV., V., VI., VII., VIII. osztáyban. Ipariskoai tanár. H. ó. r 7 Tanárkodási idő 4 év. 17. STUPP ACHER LAJOS, kir. rend. tanár, a m. kir. természettudományi társuat, az országos középtanodai tanáregyet; a bécsi központi és budapesti gyorsíró egyetek tagja; tanította a német nyevet a Ii., V., V., V., VU., VIII. osztáyban. H. ó. 15. Ipariskoai tanár. Tanárkodási idő r6 év. r8. ULBER VIÁTYÁS, kir. rend. tanár, az orsz. középtanodai tanáregyet r. tagja; a tanári k önyvtár őre; tanította a történemet a V., V., VI.: VIT., VIi. osztáyban. H. ó. 15. Tanárkodási idő 25 év. rg. vvallner IGNÁC, kir. rend. tanár, a vegyészet tudora, a magy. kir. természettudmnányi társuat, az orsz. tanáregyet, a pénz'ügyőröket vizsgáó bizottság tagja ; a VIII. osztáy főnöke, a vegytani szertár őre; tanította a vegytant a IV., V., VI., VH.,-VIIf. az ásványtant a VII. osztáyban. H. ó. 15. Tanárkodási idő 7 év. c) A nem köteezett tantárgyak tanárai. r. FJ ALOVSZI~Y LAJOS ~ a magyar gyorsirásza tot tanította Gabesberger rendszere szerint. I-I. ó \VALLNER IGN.f.~..C, a vegytani gyakoratokat vezette szerdán és szo1nbaton déután. 3 WALLNER JÁNOS, hegedü oktatást. H. ó. z. 4 J\t:OLLER EDE, ének és zene. H. ó. 6. c) A tanoda szogái 1. SCHRANTZ JÁNOS, tanszoga. z. V ABEL P ÁL, tanszoga, munkás a vegymüheyben, a természettani és terményrajzi szertárban. 3) Fesöbb n~vezetesebb 1,endeetek. Főig. 947 sz. ju. 26. A tandíjn1entesség további évezetére érdemeten tanuók névsora küdendő fe. Főig. ggo. aug. 4 Középtanodai rendtartás ju. 22. k sz. Főig. roo6. aug. 8. Fiaovszky Lajost Rösch Frigyes és Stuppacher Lajos tanároknak az r 87 5/6-ik tanévi szépirási oktatásért egyenkint 50 frt utaványoztatik, ju. zg. r6852. sz. rend Soprony városa pogármestere. Ö cs. kir. Fesége I. Ferenc József urunk és kiráyunk szü. napjának akajmábó aug. r 8-ra az egyházi ünnepéyre a tanári testüetet meghivatik.

19 Főig aug. Az 1875/6. tanév 2-ik féévi tandíjakra vonatkozó szán1adások heyeseknek taátattak. Főig. r 103. aug. 8. Grünwad 11anó rabbi az orth. izr. tanuók hitoktatójáu akahnazható. Főig. r 106. aug. 8. A tandíjak beszedésére vonatkozó módositó rendeet küdetik át. Fő ig. r r 6o. szept. 6. Bea Lajos pozsonyi főgymn. próbaéves tanár hey. tanárnak neveztetik ki. Fő ig. r 190. sze p t. 8. A dunántui ágost. superintendenshez és az orsz. izr. iroda enökéhez írt a hitoktatásra vonatkozó minist szept r. sz. aatt ket rendeet küdetik át. Főig szept. 28. A t~ndij- mentességre vonatkozó utasítás küdetik át. Föig okt. 5 Az igazgatónak a tornaoktatásra vonatkozó javasata heybenhagyatik okt sz. min. r. Vaás és közokt. miniszt. okt. IO. k. I882. sz. a pogári iskoákra vonatkozó rendeet küdetik át. Föig okt. IS. Bayer Ferenc tanárjeöt az enged. párhuzamos T. osztáyhoz páttanáru neveztetik ki. (Min. okt r. sz. r.) Föig. I443 okt. 24. Stuppacher L ajos VI. oszt. tanuó az 1876/7. tanévre (min. I876. okt. 22. k sz. r.) a sopranyi főreáiskoai aapítvány címü 150 frtos ösztöndíjt nyeri. Föig. I447 okt. 30. Hahnenkamp Rezső rend. tanár végegesen megerősíttetik. A sopranyi evang. presbyt nov. 4 tudatja, miszerint Freytag Győző és Brunner János ekész urak bizattak meg az evang. tanuók hitoktatásával F ö ig. r 5 I 5 dec. I 2. Az érettségi vizsgáatra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonat a nmgu váás és közoktatási magy. kir. n1inisterhez feterjesztetett. Főig dec. I5. Az 1876/7 tanév I-sö feére vonatkozó tandíj számadások heyeseknek taátattak. Föig. I603. dec. 20. A francia nyev az érettségi vizsgáat tárgya marad. Fő ig. r 6o6. dec. 21. Fiaovszky Lajos h. tanár rendes tanárnak neveztetik ki. J\!Iin. I 876 dec. I sz. r Föig. 42. jan. ro. Az igazgatói az 1875/6-dik évre vonatkozó számadások heyben hagyattak. (J\1in. számvevőség dec. 27. IOI 2 I. SZ.) Fő ig. 70. sz. jan. 15 Bea Lajos h. tanár kir. rendes tanárnak neveztetik ki jan /,f'/ min. rend..7

20 is Fő ig s z. jan Az izr aeiták ünnep ei megájap itott r endje k övettetik jan. 3 2 /~:?-/~ 9 tnin. r end. F öig sz. febr. 2. A tornah eyiségekre és tornaok tatás díjazására 500 frt engedéyeztetik jan 2 1. T 429. min. r end. F öig sz. febr. 3 Az évi engedéyezett goo és 700 frtnyi átaányok ezentu féévi r ó~zie tekb e n szept. 1. és február r-én esznek kifizet end ők. J an n1in. rend. Fő ig febr. 4 ~1o er Ede h. tanrir r endes tanárnak neveztetik ki febr sz. min. r end. F ő i g sz. rnárt. 5- A mócbzeres értek ezetre vonatkozó szab áyzat küdetik át. Fő i g. IOI. sz. márc. 15. A tandijmentességért foyamodók irányában va ó ejár ásh oz p átszabáyzat küdetik át. F öig sz. ápri rö R endeet a francia nyevnek mint a z érettségi vizsgáatnak tárg y a ügyéb en. F öig sz. Az értesitök szerkesztésér e vonatkozó utasítások küdetnek át. A pr. ro sz. n1in. r end. F öig sz. ápri 28. Az ér ettségi vizsg. ep ecsétet feadványok küdetnek át; tudtu adatik, hogy az ér ettségi vizsgáat szób ei r 8sze jun. 25. és 26-án tartatik meg. Győr egyházmegyei püspök I I 43 :-;z. A sopranyi főr e ái s koai segé-yegyesüetbe _ép vén 30 frtnyi a apító tag sági dijt küd. Győr egyházmegyei püsp ök sz. máj. I 7. Tudatja, n1iszerint a hittani oktatás feügyeetéve F t. P óda Endre k anonok pébános, püspöki biztosí minőségben bizat:.k tneg. Föig máj. 23. A z érettségi szóbei vizsgáathoz min. biztosnak Sziy IZámán müegyetemi tanár n ~veztetik ki. ~1áj. 13. I r 760 sz. min. rend Az 1876j7 évi tanterv.. a. é.~ b. osztáy. Magyar nyevtan. A n y~ v nek mond[tttanra fektetett ahlktana; még pedig P.gyszerü, bövített, összevont rs össz tet.t mondatokban. O v as m á n y ok : Az angyabár c1 nyok, Perseus, 'rheseus, Paris, Akhieus, rt bún- magyar mondák. Emézend ű k vota k : UadtHt6Y uram.... Mi pirosik ott a sikan..., 1\'i fehérik ott a sik on..., és Kerbháza. K. IC Ihász nyevtana és Kármán ovasó knnyve. T. r. Het 5 ó. E őadó Bea Lajos és Bayer Ferenc. Német nyevtan. Mondattani aapon a rendes aakok tana: a mondatok

21 és mondatrészek ehetőeg párhuzamos ismertetése a magyar nyevve. Ovasmányok: Die Freunde in d er Noth, der Gedbeute, der Graf und der Nagescbmied, Gesch ichte ron Hera!deB, die Herakiden, die WanderunO' der o Dorer, die Dona u, drr Pattensee, die Lomnitzer Spitze, die Aggteeker Höh e, Ueber die verschiedenen Nienschenracen, der Araber und sein Ross, der Hamster, das Renthi er, das Samenkorn, die Pranzen und das Lich t, die Eiche. Az o vasottak eőadása. Emézendiik votak : Die Türkenpfeife, Des Ko a ben Bergied, Johann der muntre Seifensieder, Das Lamm und der Wof. der L öwe und der Fuchs K. K. Schwicker, Stibuch. Fesmann ov. könyv I. k. Het. 4 ó. Eadó BayPr Fm enc és Bea Lajos. Fö<rajz. Födrajzi aapfogamak magyarázata; Magyarország és a Födközi tenger {örüi ors7ágok födraj za (természeti és ethnographiai viszonyai); a födet vidékünkön akotó közeteknek és rétegeknek szeméeti uton vaó ismertetése, néhány meteoroogi tünemény magyarázata. Térképi vázatok készítése. K. {. Ohe1 ven CL r.) Het. 2 ó. Eőadó Bayer Ferenc és Bea Lajos. Történeem. Magyarak története (a bonfogaástó 1242-ig.) K. K. Tankó (f. r.) A magyar és német ovasókönyv aapján Görögország hőskora. Het. 2 -ó. Eőadó Bityer Ferenc és Bea Lajos. Természeti~ujz Az emősök rendeinek vagy csaádainak ké pviseői kitömött pédányokban vagy jó képekben ettek bemutatva. Ezek aapján történt a eirás, a terminoogia megáapitása; a bemutatott fejvázak s ábvázak aapján a jeeg feáitása; utaás a hasznos s káros emösökre, azok eterjedésére ; az ember ismertetése. A tenyészet fejődése szcrint a ranuncuaceák, compositák, iiaceúk, amentaceák, rosifiorák, gram ineák s eguminosák honi főbb kápviseői bemutattatván a terminoog;a s organograpbia vét.etett át. Utaás- a haszonra s eterjedésre. Tankönyv: Pokorny-Dékány- Áatország és Növényország. Heti 3 óra. E ő adő Dr Fiaovszky Lajos. Számtan. A megnevezett egész é~ törtszg,m, mint a mórésnek eredménye, pédákka feviágositva. Az e vont szám. A négy aapmiveet nevezett s nem nevezett eg~sz számokka. A számok oszthatóságára vonatkozó ismertető jeek, a közös osztó és osztandó A számoási míveetek közönséges és tizedes törtekke A közönséges törtnek átvátoztatása tizedes törtté és megfordítva A mérter re.nds7er aapos ismertetése és a mértékekné e ő forduó átszámitások. Heti 4 óra. 'ranköoyv Mocnik Szabóki H. ó. Eőadó: Rösc 1 Frigyes. Jértan és mértani rajz. Si.:aaktan gyakorati és rajzi mér ~ sek aapján. A hosszmérték és s zögm ~ rő ism er teté~e és akamazása..a négy aapmiveet hoss1.akra és szög1 kre akamazva. Meró!eges és egyenközü vona ok raj zocís:;~,. Az egybevágóság és haso nóság raj7.i uton vaó megmagya.rázása. A terüet mért{k ismertetése. Sikábrák terüeteinek kiszámítása. - Egyszerü mértani diszitm ények szabad kézze vaó gyakorása. 'rankönyv. Krisz Fereuc, s~em éeti mért.an T. r~ z. Het. 4 ó r~ Eő d ó: Rösc Frigyes. 19 -

22 II. osztáy. 11agyar nyevtan. a) Amondat fogama s meghatározása. Egyszerü mcmdat s nemei. Összetett mondat: coordinatio, subordinatio. Önáó s függö ~ondat. Függö mondatok nemei s keetke:zésök. 'röbbszörös \n ös"zetett mondat - Periodas. b) Ige fogama, nemei. Jgetök, igeragok, módok, idők. Igeragozás aakjai tüzetesen. Az igé főnévi, meéknévi s határozói aakja c) Határozó fogama, nemei, akamazása részetesen. Synonimák csoportosítása, magyarázata. d) Szóképzés gyakori képzőkke, küönösen főnév, meéknév, ige s határozók képzésére vonatkozóag. :Ü v as mán y o k: Lykurgos. Dare i os és a skythák. Aristogaros és Histiaios. Aristagoras. 8 pártában és Atr en aiban. Az ion ázadás. Nia.rdonios veszedeme. Da.tis és Artaphernes. 1\iitiades és a marathoni győzeem. Xerxes hadi készüetel Xerxes és Dcmara!os. Heenek készüete. Leon i das. A termophyai. ütközet. Athene veszedeme. ThemistokeR a hadi tanácsban. A saarnisi győzeem. Mykaei gy r1zeem. Pans;mias és Aristeides. Szt. Lászó (köt.) Sz t. Lászó kiráyró (köt.) 'rankönyv: Szvórényi nyevtana. Ovf1sókönyve: Kármán II. r. Heti óraszám 5. Eőadó: Kárpáti Károy. Német nyev. a).mondat fogama, meghatározása. Önáó s. függö mondatok. A függéí mondat nemei, keetk ezési módja, 0náó mondathoz vf.ijó viszonya. A küönböző határozók részrtesen. Az igeragozás tej e.sen. b) Szóképzés (Laut- és Abautbidung - Abeitungssihen und Zusammensetzung). c) Szótanuás, fordítás. O v as mán y o:k: Ursprung der.magyaren. Attia und die Hunnen. Die Griecben. Paris und Heena. Krieg vor rrroja. Achies. Patrokus. Hektor. Eroberung Trojas. Odys3eus's Heimfahrt. Götter der Griechen. Die oympischen Spiee. Atben, Tbeseus, Kodrus, Soons Obrigkeiten..A.reopag. Erziehung der Jugend in At.hen. Soons Ende. Darius Hystaspis. Die Griechen in Keinasien. Schacht bei :Marathon. Ende des \ih'ades. Die traurige Geschichte (köt.) Der keine Gerngrosz (köt.) Der Fi~ch e r (köt ) Tankönyv: Schwicker nyevtana. Orasókönyv: Fesmann I. r. Heti óra szám 3. Eőadó : Kárpáti Károy. Francia nyev. Egyszerü mondat, mondatrészek ~ Iondattan aa.pján at. aaktan eemei, jeesen: az ige szeméyragozá8a: az idő es módj ezök megküönböztetése; a főnév és artikuus aakjai ; a meéknév nemi vá! tozása. Nyevtan: Saamin-Oendorf. Ovasmány : Paysan ennuyé d' entendre appeer Aristide e j us te. L'agneau et e oup. L'age. La noix. Le vrai com age. Les champignons. L'écho. Les grenouies et Jupiter. Les amis apres a mort. Les deux. renards. Le oup et 'agneau. Le voeur et e savant. Ovasmányok: Saarnin-Leupin. H. ó. 3. Eőadó: Leupin János. Födraj~. ) Az örökös va~y osztrák tartományok és Orosz-, Német-,

23 Dán-, Francia-, Svéd- és Horvátország, továbbá Svájc, Hoand, Begium, és Nagybritannia föd- és terményrajzi 'iszonyai, akói nemzetisége, mivetsége, ipara és kereskedeme. Térképi vázatok készítése. 2) A meteoroogia és kimatoogia egeemibb részei küönös tekintette hazánkra. '1\tnkönyv: Ohet ven II. r. Heti 2 óra. Eőadó : Bayer Ferenc. Történet. aj Nemzeti történetbő: Tatárjárástó az Arpádház kihatáig. A vegyes házakbó származott kiráyok urakodása, az Anjouk, a Hunyadiak és Jageók kora, a mobácsi vészig befejezőeg. b) Görög történetbő: Magyar (részben német) ovasmányok aapján a görögök és perzsák közti háborúk. - Lykurgos és Soon törrényhozása. Tankönyv: Tankó I. r. Magyarország története. Heti óraszám 2. E őadó : Kárpáti Károy. Természetrajz. Áattan: A madarak közü nevezetesebb fészek a. kók és fészekhagyák kitömött pédányokban, a hüők és haak közö a kiváóbbak praeparatumokban b0mutatva; a pókféék, héjancok és férgek, nemküönben a puhányok - sugáráatok és ősáatok közö, rneyek hasznosságuk vagy kártékonyságuk áta tünnek ki. A rovarokbó mintegy 60 db. tárgyatatott a tanuók áta gyüjtött pédányokban. A nyáriféévben kúönösen a sziromtaanok mutattattak be a tanuók ata hozatott pédányokban.. Tankönyv: Pokorny-Dékány. Heti ó. sz. 2. E ő adó : Monár Jósef. Számtan. A számoási e őnyök és rövidítések. Az egyenes és megfordított arányosság fogamának megáapítása után a ketttős tétenek akamazása oy feadatokná, meyek az úgy never.ett egyszerü hármasszabáy szerint megfejtbető k. A száztóinak fogama és ennek akamazása a gyakoratban.. A mértani arányok és aranyatokra vonatkozó egeemibb téteek megismertetése és az egyszerü hármasszabáy mint ennek akama ~. ása. Tankönyv: Mocnik Ferenc, Dr. Szabóky Adof. Hetenkint 3 óra. Eő adó: Rösch Frigyes. értan. a) A téraaktanbó: Eméeti téraaktan, és pedig : pontok, vonaokés sikok egymásboú heyzete, mértani szabáyos és nem szabáyos testek szemétetése, összehasonítása aak és nagyságra, éeik, csúcsaik száma, a jegectan bórom és négy tengeyü rendszer kiváóbb aakjai, feüetök és köbtartamuk kiszámítása. A mértani testek síkkai metszéseik. b) Mértani idomok és testek távati rajzoása, (drót és faminták után) a megviágitás tekintetbe véteéva, barna festékke i szinezés. Tankönyv: Krisz Ferensz Szemée ti mértan II. rész. Heti óraszám 3. Eőadó : Sk off Béa. Szabadkézi rajz. A tanárnak iskoai tábán készített rajzai után szintúgy mint egyes többszinü minták után eemi dis:útmények, s kapcsoatban a a sty fajok megmagyarázása. Egyszerü dornborruüvek utáni tanumányok. H~tenkint 2 óra.. Eőadó : Hauser Károy.