ER TES T O J E. s o p r o n y i m a g y a r k i r. 10-ik évi. állami főreáliskola 1994/95. Köz l i : kir. igazgató.

Átírás

1 A s o p r o n y i m a g y a r k i r. áami főreáiskoa 0-ik évi ' ' ' ' ER TES T O J E 99/95. Köz i : kir. igazgató. Sop:ro::t.'\.y, N yo m a i: ott. Li tfa :> :'> K ú r o y u <i L 885.

2 TARTALOM: I. II. III. IV. v. VI. VII. VIII. IX. K.öpe Dezső ehunyt tanárró vaó megemékezés. A reáiskoa tan te rve. Tanodai ünnepéyek. Adatok a tanoda történet éhez. A tanári kar müködésé nek kimutatása. A z ön k é pző ovasókör. A jövő tanév kezdetérö. Az ifjuság érdemsorozata az tanév végén. Statistikai tábázatok.

3 :E: ö p e D e z s ő Aig kezde hegedni a seb, meyet feejtheteten kartársunk Moer Ede ehunyta szivünkön ejtett, máris ujabb csapás-okozta fájdaom:. K.ö p e Dezső tragikus sorsa facsarja szivünket. Erdéyi fiú vot ő, ki Bécsen át jött Sopronyba, hogy sorsát: a czinfavai temetőt ki ne kerüje! Egy kis óomdarabka, mey véetenü taáta, kiotá éet ét, véget vetvén mind ama bodogító r eményeknek, meyeknek tejesütét a köze j övőtő várta. Aig-aig, hogy az éet tavaszát éceni kezdé, midön a k éreheten haá rá tette csontkezét, meynek érintésére ezárunak a piák, kiapad a sziv patakja, s kiszabadu födi hüv e y ébő a éek. Az a gyászobogó ott az áami főreái s ko!tn azt jeenté, hogy Köpe Dezső nincs többé! A kik ismerték, tudjá k, hogy mit jeentenek e szavak; mert Köpe Dezső fiata kora: huszonnégy éve daczára nem tartozott azon közönséges fiata emberek közé, a kiknek ehunytát közömbösen veszszük. Ées ész, kiapadhatan tudásvágy s kitartó szorgaom vezérete őt a tudományok forrásához, meybő annyi igazat, szépet merített, hogy tudományos képzettségeért nemcsak tanártársai és növendékei, hanem i smerőse i is ehamozták dicséretekke. Ámbár szakját: a chemiát és természetrajzot kitünőerr értette s abbó tanári okeveet is nyert, hogy tudományszomját kieégítse, oy buzgóságga átott hozzá a mathematikai tudományok esajátításához, hogy május havában ebbő is szándékozott okeveet szerezni s bizonyára szerzett vona is a koozsvári egyetemen, meynek jees növendéke vot. Szorgamának gyümöcse: az örök nyugaom. Minden fiata embernek vannak ámai, ábránd jai. Köpe sem vot ment azoktó. tit ámodhatott vona magának egyebet egy tudományo

4 san képzett, jó neveésü, nemes eküetü ifju, mint múvetségi fokának megfeeö áást s bod o g csaádi éetet? Emezt csak úgy érhette e, ha eőbb megveti jóvöje aapját. Mind en törekvése oda irányut tehát, hogy magának m eg feeő áást szerezzen. A csaádi éetben a bodogság netovábbját átta s b ármit is mondjanak az emberek, s bárhogy is gúnyoják a z ideaistáka t, egyedü a csaádi kör az, meyben az ember a küviág rágamai s üdöztetései een menedéket, megnyugvást és vigasztaást e. Napró-napra közeedett reménye megvaósításához. Már-már győztesnek s bodognak hihett e magát, midőn a sors egy csapássa véget vetett reménynek, vágynak s bodogságnak egyaránt. Szerette az éetet S miért is ne szerette vona? Szép a haá ; de én még fiata vagyok! így sóhajtott fe haáos ágyán. Szegény sorsunak szüetve, Önszorgamának kifejtéséve nemcsak szép müvetségre tett szert, hanem tekintéyes áást is vivott vona ki magának. S ő nem vágyott többre. Páyáját, meyre önként épett, szive méyébő szerette s n em egyszer mondá e sorok írójának: n Ha még egyszer szüetném, m eg int csak tanár ennék! Bodognak érezte magát, ha n övendékei ek ébe a tudomány igéit c :cepegtethette, az erény magvát hinthette. Az iskoai csengetytyü sza vára egész testében megrándu va nyut kaapja után. Midön tréfábó marasztottuk, azt feete: De mikor én úgy szeretem tanítani azokat a gyermekeket! de aztán növendékei is szerették ám. Nagyrabecsüték aapos tndományát, szép és értemes magyarázatát, humánus bánásmódját s mérséket szigoruságát, mey sem e nem k eserít, sem ebizakodottá nem tesz. Ameett igen eőz é keny s önérzetes bár, mégis szerény vot; szerény annyira, hogy sohasem merte egy tanártársát sem coegájának mondani, bármennyire unszoták rá s bármennyire magyarázták is neki, hogy arra t ejes joga van. Ö csak ok. próba éves tanár vot s szerénységéné fogva a viágért sem akart többnek átszani. De Köpe nemcsak taná r vot, hanem a Patzenhofer-csaád két fisarjadékának n eveője is. Soha csaádapa jobb váasztást nem tett, mint P atzenhofer ur, midőn fiainak t esti-eki javát ö reá bizta. Neve ői t isztét épen ügy rnint a tanárit, ideáisan fogta fe. Fiait úg y szóván túzott ekiismeretességge vezette az egyes tudományszakok abyrinthjaiban; szargamasan eenőri zte öket t anuásukban s egy kínákozó akamat sem hagyott fehasznáatanu, hogy növend é keibő nemcsak tudományosan képzett, hanem a hazának és emberiségnek egykor hasznára váandó embereket is nevejen. É s e tekintetben ö maga szagáhatott nekik egyszerü, de tiszt a, szinte kifogásobatatan jeeméve, pédányképü. Főtörekvése oda irányut, hogy növendékeit minden szép és nemes eszme iránt fogékonynyá tegye; p édá t nyujtott nekik ki tartó szorgaomra; rátanította őket a jótékonyság nemes erényére s hazafias buzgaomma szította szivökben a hazaszeretet ángját. Szavainak oy súyt tudott köcsönözni, oktatás aiva a nnyira hozzá tudott férni növen-

5 5 dékei zsenge szivéhez, hogy nem egyszer könnyekre fakasztotta őket. it veszítettek neveöjökbe n, bi zonyára ők mag uk érezték egjobban, mikor a fájdaomtó megtörten kisérték örök nyugaomra. K.öpe Dezső neve néh ányszor a soproni irodami kör e őadásai n is fetünt. emc s ak g ondos szavaata, hanem kiséretekke összekapcsot vegyt ani eőadás ai is mindenkor kivivtá k számára a közönség eismerését, tetszés-nyiváüítását. É énk e őadá sa, szép nyevezete, mey áta a tudomány száraz styusába üde frisess éget s oykor kötői sége t is ehet, -nemküönben magyaros kiejtése, keemes organuma, piros-pozsgás, majdnem nőies vonásu s foyton mosoygó arca oy harmonikussá tevék eőadásait, hogy azok mindig k eemes benyomást t ettek a k özönség kedéyére. És most? Az arc pirját haotti haaványság vátotta fe. Az ées ész, a ekes sziv munkája megszünt. A tudomány és ismeret, a szereern és remény sirba szát a hideg tetemme, meyet az e őtt tápát és étetett. A sir öébe?árja ő t; ott ámodik ö majd örökké szép ámokat az e nem ért... bodogságró. Szemünkbő az igaz fájdaom k önynye csordut frisen hantot sírjára. Egy köny: záog a iránta vaó igaz szetetetünknek s záoga annak, hogy drága emékét megőrizzük szivünkben. Dr. Kárpáti Károy.

6 :r. A reáiskoák tanterve. I. A vaás tan. I--VIII. OSZTÁLYBAN, hetenkint - óra. A vaásoktatás a hitfeekezetek tanterve szerint történik. II. Magyar nyev és irodaom. Czé: a) A nyevtan a apos ismerete és azon k épzettség megszerzése, hog y a tanuó oy tárgyakró, meyek ta pasztaatainak és tanumányainak körébe esnek, szabatosan és heyesen tudjon b eszéni és írni. b) A kötői és prózai müfajok ismerete, továbbá az éetben gyakrabban e őforduó pogári ügyiratok hasznáata. c) Irodami müvek ovasásán, az aesthetikai aapfogamak fejtegetésén és müveődéstört é n e ti készütségen aapuó ismerete a magyar irodaom fejődés én ek A tananyag feosztása. I. OSZTÁLY, hetenkint 5 óra. a) N y e v t a n. Egyszerü mondat és mondatrészek, fő- és meékmondat meg küönböztetése, az egész aaktan, tekintette a hangtani módosuásokra. S zóképzés szócsoportok egybeáitásáva, az é ő képzők. b) O v as mán y ok. E beszé ő prózai és kötői szemevények, küönösen a népmesék, a magyar történeti monda, a nép és természetr ajz körébó, továbbá gondos és a gyermek erköcsi érzetére te kint ő szemevények a kassikus h ős i mythos k ö rébő; mesék és eírások a magyar n é p é etb ő L Értemes és keő en hangoztatott ovasás. Az ovasmányok tartami meg magyarázása sa tar taomnak szabadon emondatása, a köny vb ő kiszemet versek betanutatása és eszavatatása. c) I r ás b e i d o g o z a t ok havonkint k étszer; még p edig eg y iskoai és egyházi dog ozat, meyek a nyev ta n és heyesirás begyakor-

7 7 ásá t tartsák szem eőtt. A dogozat fefogására a tanuót az isk oában ke gondosen eőkészíteni. II. OSZTÁLY, hetenkint 5 óra. a) N y e v t a n. Összetett szerkezetü mondatok tagaása ; a meéés aárendet mondatok viszonya ; a szókötés, szóképzés, szórend, synonimák összeáitása és magyar ázata az ovasmányok aapján. b) O v as m á n y ok \..\ I, b. d k J mmt az I. osztáyban. c./ r a s e o g o z a t o,.. A feadvány itt már kiterjed az ovasmány egyes részetenek, vagy eg-y-egy kötői ebeszéés ta rtamának irásba fogaására is, miután azt a tanuók az iskoába n szabadon emondták III. OSZTÁLY, hetenkint óra. a) N y e v t a n rendszeres áttekintése és az éetben gyakrabban e őford uó pogári ügyiratok ismertetése. b) 0 v as m á n y o k kötöiek és prózaiak a görög -római és a magyar t örténe emb ő, egendá k, kisebb jeemrajzok, történeti k épek, ügyira tok. c) I r ás b e i d o g o z a t ok, havonként egy házi és egy iskoai, az ovasmánynya kapcsoatban.. IV. OSZTÁLY, hetenkint óra. a) St i is t ik a. Az iráy á taános törvényei (tüzetesen a prózai és k ö t ői irá y küönbsége) a hangsúyos és id őmért ékes vers Ismert etése. b) O v as mán y ok: nagyobb ovasmányu: Arany T o d i-ja. Az ovasmán y tartami mag yarázatán és megértésén kivü a mü szerkezete s a k ö t ő i irti y sajátsága is megviágítandó. Prozai ovasmányu: eírások, k önnyebb éet- és jeemrajzok, eveek, kisebb értekezések. c) I r ás b e i d o g a z ok mint a III. osztáyban. V. OSZTÁL Y, hetenkint óra. a) 0 v as mán y ok a kü ömböző prózai. müfajok fejtegetése czéjábó, de kötőiek is, a mennyiben a prózaiakka közös t örvények aá vonhatók, vagy az etérések megmagyarázására szogáhatnak. Saamon : Tö rök hódotságoe czimü munkájábó a Hunyad iak kora; IZemény Zsigmond : Zorc idő czimü regényébő Buca efogaása; Pázmány vaameyik beszéde; Köcsey szónoki munkái; Shakespeare Juius Caesar-ja vagy Corioanu.s-a. Értekezések, eírások, ebeszéések. Tinódinak egy históriás éneke. b) R h e t o r ik a. A prózai müfajok ismertetése. c) I r ás b e i d o g o z a t ok, havonkint egy házi dogozat kapcsoatban az iskoai vagy kijeöt magán ovasmánynyal A feadvány dispositiója az iskoában megbeszéendő, de a födog ozás e h ető eg a tanuó szabad munkája egyen.

8 8 V. OSZTÁI.JY, hetenkint óra. a) O v as mán y ok. A Zrinyiász, Arany uaacái és Ars poéticája' Vörösmarty Két szomszédvá,ra, szemevények yrai kötőkbő (Baassa Csokonai, Berszenyi, Tompa, Petőf Sophoces Oedipus kiráy-a vagy más tragédiája: {isfauy IZ. Kérő i. b) P o é t ik a. A kötői müfajok ismertetése. c) I r ás b e i d o g o z a t ok mint az V. osztáyban. VII. OSZTÁLY, hetenkint óra. a) O v a s mán y ok. A tárgyat irók és kötők nevezetesebb müvei otthon és az iskoában. A rájuk s korukra vonatkozó müveőd és történeti és aeshetikai tanumányok. b) I r o d a om t ö r t é n e t. A magyar nemzeti irodaom fejődésének ismertetése 80-ig. A régibb korok összefogaó áttekintése után r észetesebben tárgyaandák : I{azinczy és a nyevujítási harcz, Berzsenyi, Csokonai IZármán, K.öcsey és I{isfaudy S. c) I r ás b e i d o g o z a t ok. Havonkint egy házi dogozat, tekintette az irodaomnak nemcsak történeti, hanem rethorikai és poétikai odaára is. VIII. OSZTÁLY, hetenkint óra. a) I r o d a om t ö r t é n e t. A magyar nemzeti irodaom fejődé sének ismertetése 80-tó. Részetesebben tárgyaandák: K.isfaudy IZ Vörösmarty.. Eötvös, Kemény, Szigigeti, Tompa, Petőfi, és Arany. A magyar nyev rendszerének áttekintése. u) o v as mán y ok \..,,, I, b. d c/ r a s e o g- o z a t o k J mmt a VII. oszta y ban. Jegyzet. A styus fejesztésére a négy fe ső osztáyban küön ös gond fordítandó. III. Német nyev és irodaom. Czé: a) Biztos nyevtani ismereten aapuó megértése az ujabb német irodaom kiváóbb müveinek. u) Azon képesség-, hogy a tanuó vaamey az oktatás körébő vett t árgyró német nyeven heyesen írni és beszéni tudjon. A tananyag feosztása. T. OSZT\LY, hetenkjnt 5 óra. Egyszerü mondat, mondatr0szek, decinatio, a conjugatiobó a főigp- aakok é!:> azoknak ragozása. Szótanuás, főeg tárgyi csoportokban.

9 II. OSZTÁLY, hetenkint óra. Összetett mondatok. Az igeragozás tejesen. A partikuák. Szótanuás főeg etyrnoogikus csoportokban. III. OSZTÁLY, hetenkint óra. A mondattan befejezése behatóan, ameé-és aárendet mondatok, az igeidők és módok hasznáata. A szóképzés eemei. Sajátos német kifejezések és synonimák egybeáitása. eemei. IV. OSZTÁLY, hetenkint óra. A rendszeres nyevtan ismétő áttekintése. A n émet verstan J egyzet:. Mind a négy osztáyban havonkint egy házi és egy iskoai dogozat.. Mind a négy osztáyban szóbei fordítások magyarbó németre és viszont; kisebb, főeg k ö tői darabok betanutatása.. Nind a négy osztáyban, mig a g-ramatikai tanítás foy, a magyar ovasó könyvekke kapcsoatos, tartamiag rokon, de aakiag könnyebb iráyú német ovasókönyv hasznáandó. Ezenkivü ovasmányu ajánatos a IV. osztáyban váogatott darabok Hebbe Schatzvasteinébö és Herder Oic-jébő. V. OSZTÁLY, hetenkint óra. VI. OSZTÁLY, hetenkint óra. A nyevtani ismeretek szorgamas ismétése meett nagyobb prózai és kötöi szemevények ovasása, tekintettp- a magyar nyevi rethorikai és poétikai oktatásra. Havonkint - irásbei dogozat egy-egy házi és egy-egy iskoai. drámája. Nagyobb kötői ovasmányu: Schier vagy Shakespeare egyik J egyzet: A tanítás ehetőeg n émet nyeven is történik. VII. OSZTÁLY, hetenkint óra. Les s iu g Goethe és Schier éetének és munkásságának ismertetése s evve kapcsoatban, egyes müveik részb en iskoai, részben h ázi ovasása ; p. Lessing: Emi-ia Gaotii, JJ!inna von Bcwuhem, a Hamburgische D? amatm gie-bó és a L aokoónbó (váogatott fejezetek). Goethe, Schier: románczak és baacák, Herm,ann mc D0 othea, Egmont, Dichtung und Wawheit, Te, Jungfrazt von Oreans, Waensteins Toc, JJiaria Stucvrt. iavonkint egy önáó irásbei házi dog ozat.

10 0 VIII. OSZTÁLY, hetenkint óra. Az eőbbi osztáy tananyagának foytatása és befejezese. A német tudományos (történeti, phiosophiai s természettudomány irodaombó vett ovasmányok, tekintette a reáiskoai tanumányok körére. Kötői ovasmány: Goethe: Iphigcnia vagy Schier: Braut von Messina..L német nyevtan összefogaó rendszeres tárgya!ása. -Iavonkint egy önáó házi irásbei dogozat. J egy zet. A tanítás a VII. és VIII. osztáyban tunyomóag német nyeven történik. IV. Franczia nyev s irodaom. Czé: a) B iztos nyevtani ismereten aapuó megértése az ujabb franczia irodaom müveinek. b) Azon képesség, hogy a tanuó vaamey az oktatás körébő vett tárgyró szóó magyar szöveget francziára heyesen fordítani tudjon és a franczia nyev szóbei hasznáatában eh ető jártasságat nyerjen. A tananyag feosztása.. OSZTÁL Y, hetenkint 5 óra. Ovasás, az egyszerü és bővitett mondat, a mondat aapján az aaktan eemei: a névszók; a segédigék, és a rendes rangozásu igék. Szótanuás tárgyi csoportokban. IV. OSZTÁLY, hetenkint 5 óra. Az összetett mondatok; a z aaktan foytatása; a rendhagyó igék. A módok és idők hasznáa ; a részesüök; a határozók; a partikuák; a szóképzés eemei. Szótanuás etymoogikus csoportokban. Synonimák és gaicismusok. J egy zet.. \/[ind a két osztáyban a grammatikai oktatássa kapcsoatos szóbei fordítások magyarbó francziára és viszont. Hetenkint egy házi vagy iskoai irásb ei dogozat (fordítás). Kisebb, főeg kötői darabok betanuása.. \[ig a grammatikai tanítás tar t, a magyar ovasókönyvve összefüggö, tartamiag rokon, de könnyebb iráyú franczia ovasókönyv hasznáandó. V. OSZTÁLY, hetenkint óra. Rendszeres franczia nyevtan. Ovasmány és tanuás: mint a meg osztáyokban. Az ovasmány aapján szó- és irásbei gyakoratok eőző

11 fordítások magyarbó francziára és viszont. K ét hetenkint egy házi irásbei dogozat. VI. OSZTÁLY, betenkint óra. A nyevtani ismeretek szorgamas ismétése és kibővítése rneett, a franczia sty ismertetése megfe eő ovasmányok áta, tekintette a magyar nyevi rhetorikai és poétikai oktatásra. A franczia verstan eemei. Szó és irásbei gyakoratok, mint az V. osztáyba n. A tanítás ehető eg franczia nyeven is történik. VII. OSZTÁLY, hetenkint óra. Az ujabb franczia irodaom főbb képvis eőinek ismertetése, müveikbő vett szemevények és egy-egy tejes rnünek ovasása á ta. Nagyobb kötői ovasmányu ajánitatik; Corneie-tő: Cid; Racine-tő: Brita;nnicus vagy.athaie; Moiere-tő: Les fcmrnes savantes vagy e Misanthrop e. Havonkint egy önáó irásbei doig ozat. VIII. OSZTÁLY, hetenkint M a. Az ujabb franczia irodaom főbb képviseőinek foytatóagos ismertetése, tekintette a tudományos (történeti, phiosophiai és természettudomány irodaomra is, havonkint egy önáó irásb ei dogozat. A franczia nyevtan összefogaó rendszeres ismétése. Jegyzet. A tanítás a VII. és VIII. osztáyban nagyobbára franczia nyeven történik. V. Böcsészeti eőtan. Czé: A b e nső tapasztaat közönséges tényeinek áttekintése és a gondokodás tőrv é nyeinek s módszereinek is mert etése, főtekint e tt e a bizonyító és fetaáó gondoatmenetre. VIII. OSZTÁLY, hetenkint óra. A psychoogia és og ika eemei. A testi és eki éet küönbsége. A eki jeenségek főbb csoportjai. Az értemi fejődés. A og ikai formák. A tudomá nyok föosztása és a fő bb módszerek. VI. Födrajz. Czé: A föd t ermészeti és áami viszonyainak á taános ismerete,

12 A tananyag feosztása. L OSZTÁL Y, hetenkint óra. A födg ömb megismertetése és azon a geographiai aapfogamak (viágtájak szárazfödek, tengerek, szigetek fészigetek stb.) megmagyarázása. Tájékoztatás a födgömbön és a térképen (térkép-ovasás). Európa áamai Magyarországbó kiinduva, kiváó tekintette természeti viszonyaira. II. OSZTÁLY, hetenkint óra. A többi födrész ismertetése, kiváó tekintette népeikre és termékeikre. IV. OSZTÁLY, hetenkint óra. Az osztrák-magyar monarchia poitikai födrajza és Európa főbb áamainak ismertetése. VII. Történeem. Czé : Az egyetemes t örténet összefüggő áttekintése és a magyar történetnek a m üveőd éstö rt é nett e egybekapcsot ismerete. A tananyag feosztása. III. OSZTÁTJ Y, hetenkint. óra. Niagyarország történet ének áttekintése. V. OSTÁ.LY, hetenkint óra. Az ó-kor t örténete, küönösen a gorog és római történet a nyugotrómai birodaom bukásáig. VI. OSZTÁLY, hetenkint óra. Az új-kor történ ete a fra nczia forradaomig. VII. OSZTÁLY, hetenkint óra. A eguj abb-kor tör ténete a franczia forradaomtó, a poitikai födntjz ismertetéséve. VIII. OSZTÁLY, hetenkint óra. :agyarország története, tekintette a müvetségi és akotmányi v iszonyokra.

13 VIII. Mathematika. Cze : B iztosság a közönséges számokka vaó számoásb an. A math ematika eemeinek összefüggő ismerete és e h ető önnáóság azoknak ak a m a ás á ban. A tananyag feosztása. I. OSZTÁLY, hetenkint óra. A tizes számrendszer. A négy számoási müveet egész számokka. Az egész számok oszthat ósága. Számoás közönséges és tizedes t örtekke. A métermérték ismertetése. Időszámo ás. II. OSZTÁLY, hetenkint óra. Számoási r övidítések. Számtani müveetek k orát ot pont osságga Az a r ányosság fogama. Geometr iai viszonyok és arányoe Egyszerü há rmasszabáy. Az oasz szám.oásmód. Százaékszámoás. Ii. OSZ''ÁLY, hetenkint óra. Összetett h ármasszab áy. IZamatszámoás köznapi és keresk edemi akamazásokka ; h a t áridő - számo ás; ánczszabáy; az arányos osztás; egyszerübb eegyitési feadatok megfejtése; a eg fontosabb küfödi pénzn emek megismertetése és átszámitása; a vátók eszámito ása. IV. OSZTÁLY, hetenkint óra. Bevezetés az agebrába. Összeadás és kivonás eg.ész zámokka; sokszor ozás egész számokka, kiterjeszkedve a kéttaguak négyzetének és köbének képzésér e. Osztás egész számokka ; a geometria i haadvány mint osztási ered mény; ugyanazon müveetsorozat tört számokka. Az e ső fok u egyenetek egy ismeretenne, ki terjeszked ve a z arányok t an ára. V. OSZ''ÁLY, hetenkint 5 óra. a) E ső foku egyenetek két és h ár om ismeretennel Kéttaguaknak magasabb p ositi v egész hatványi (Pasca-fée háromszög). Számtan i h aa dvány. Négyzetgyök és az ismeretennek kiszámítása másodfoku egyenetekben; köbgyök; számoás gyökje ekkel b) P animetria. VI. OSZTÁLY, hetenkint óra. a) A hatvá nyozás áta ánositá:.;a (neativ ki t e vők és akamazásuk a tizes sárnre n dsz<-;r ben. Számrendszerek: t ört k i tevők.) A ogarithmu.

14 sok. A Drigg fée ogarithmus<>k; müveeti szabáyok; Jogarithmusok kiszámítása és számoás ogarithmusokka. A geometriai h aadványok eméete és akamazásai; kamatos kamatszámítás ; köcsönök töresztése. b) Trigonometria, stereometria, (a szögetes testek ismertetése). VII. OSZTÁLY, hetenkint óra. n) A másocfo\:u egyenetek t ejes eméete: a harmacfoku egyenet ek megodása. V égteen geometriai haad ván y. Határozatan esöfoku egyenetek. A kapcsoástan eemei és a binomi téte positív egész hatvány-kitevökre. v) Stereometria (a gömböyü testek ismertetése). A spüirikus trigonometria. Agebrai kifejezések graphikus ábrázoása. A pont koordinútái. Az egyenes és a kör egyenetei. VIII. OSZTÁLY, hetenkint óra.. Anaytika geometria. Az egyenes és a kör részetesebb tárgyaása; geometriai heyek; a kúpszeetek egyenetei. A mathemathika rendszeres ismétése. IX. Természetrajz. Czé: A természet tárgyainak szernéése és az éet jeenségeinek meg-fig-yeése aapján azon törvények. ismerete, meyek a természet három orszt'lgáb.an fő eg szerepene k. Niagyarország egközönségesebb úsványainak, növényeinek és á atainak, vaamint egyes viágrészek jeemző áatainak és növényeinek is mertetése. Födünk sziárd kérgének akotása, vátozásai és a szerves éet fokozatos fejődésének korszakai, A tananyag feosztása. I. OSZ'rÁLY, hetenkint óra. Az e ső harmadban a fontosabb gyümöcsfák és a házi áatok szemétető ismertetése. A II. harmadban a téi zöd fen yők ; az emberi akások közeében és a mezőkön tartózkodó emős áatok. A tavasz kezd etén a viritó növények ismertetéséve a virágos növények testrészei. A III. harmadban a virágos növények foytatása; az erdei áatok és a házi szárnyasok. A födrajzi oktatás szempontjábó a me g feeő áatok és novények..

15 5 IL OSZTÁLY, hetenkint óra. Majmok, tengeri emősök, erszényesek. Madarak, tartózkodáshey szerint csoportosítva rokonaikka együtt. Teknős béka, krokodi, gyik, kigyók, béka, haak, csiga, kagyó, rovarok, pók, rák, százábu, g iiszta, korá, csiagáat. Tavaszkor a virító fák és bokrok ismert etése. A födrajzi oktatás kiegészitéseü a megfeeő áatok és növények. V. OSZTÁLY, hetenkint óra. N ö v é n y t a n. A virágos növények morphoogiája; a gyümöcsformác A mikroskop akamazása a növények szerkezetének tanumányozásában; a sejt, a szövetek, az ed ényee A növény éete. Az osztáyozás és csoportosítás e vei; a kettós nomencatura. A virágtaan növények egfontosabbjai. Linné rendszere (Jussieu, De Candoe, Endicher rendszerének vázata). A virágos növények főbb csoportjai, kiváó tekintette a magyarors.zágiakra. Az egyes növényregiók vázata. VI. OSZTÁLY, hetenkint óra. A a t t a n. Az áatok testének szerkezete és éete a szervek Jeirásáva az ember megfee ő szerveinek bőv eb b tárgyaása aapján. Az á attörzsek (typus) főbb csoportjai, küönös tekintette a Magyarországon é ő közönségesebb áatfajokra. A gerinczesek tárgyaásának aapját az ember képezi; az emősök s küönösen a főemősök (primates) csoportjában az ember t estviszonyai anthropoogiai szempontbó tárgyaandók, vonatkozássa az emberfajtákra és a hozzá egközeebb eső áatokra. VII. OSZTÁLY, hetenkint óra. As v á n y t a n. A krystaographia rövid ismertetése. J e emző physikai és chemiai sajátságok. Az iparban és a közéetben eőford uó fontosabb ásványok ismertetése, küönös tekintette a hazai és más ország i nevezetesebb eőheyekre. A geoogiábó: a föd rnint boygó, a feüetéw:k vátozására befoyó tény ezők. A közetee A szerves éet fejődés é nek korszakai a j eemző áatok és növények szerint. X. Természettan. Czé: A természeti tünemének k iséretek aapján feismerh ető és az eemi mathematika segitségéve formuázható törvényeinek ismerete, kiterjeszkedve a kosmikus tüneményekre. A tananyag feosztása. III. OSZTÁLY, hetenkint óra. a) A physika azon fejezetei, meyek a physikai és rnath ematikai födrajznak és a chérniának megérthetésére szükségesek. A főbb erők :

16 6 nehézség, cohaesio és afinitas fogama. A hamazáapotok jeemzése és a sziárd, foyós gáznemü testek tuajdonságai. A hő tüeményel A fény visszaverődése és törése. A d eejesség és viamosság tüneményei. b) A mathematikai és physikai födrajzbó a egszükségesebb eemi ismeretek. VII. OSZTÁLY, hetenkint óra. IZiséreti aapon és eemi mennyiségtani bizonyitásokka: a mechanika> a hangtan és a fénytan. VIII. OSZTÁLY, hetenkint 5 óra. Kiséreti aapon és eemi mennyiségtani bizonyitásokka: a hőtan, a deejesség és viamosság tana. A kosmographia eemei. XI. Vegytan. Czé: Bemutatott kiséretek aapján az eemeknek, a fontosabb vegyüeteknek, vaamint a nevezetesebb chemiai fogamaknak és tüneményeknek ismertetése. A tananyag feosztasa. IV. OSZTÁLY, hetenkint óra. Bevezető rész. A közéetben eőforduó ismeretesebb anyagokbó mint a evegő, viz. konyhasó, mészkő, agyag, bor, eczet, vérugsó stb kiinduva a fontosabb szerveten és szerves vegyüeteknek megismertetése. V. OSZTÁLY, hetenkint óra. A gáz n emű vegyüetekné mutatkozó t érfogati és súyviszonyoknak kiséretek áta vaó bemutatása, a vegysuy. a chemiai vaentia és aequivaentia, vaamint a vegyüet, eegy és keverék fogamainak megáapitása, a chemiai formuáknak megismertetése. A bázis, sav és só fog arna. A minőeges és szinképee rnzés módszereinek vaamint a tér.. fogat és súyeemzés ényegének megismertetése. VI. OSZTÁLY, hetenkint óra. Az -úgynevezett szerves vegyüetek közü a cyánvegyüetek, a nevezetesebb szénhydrogének, akohook, savak, aetherek, akaodák, a cserző és proteinanygok. Az égés és erjedés tüneményei.

17 7 XII. Rajzoó és ábr. geometria. Czé: A egfontosabb geometriai téteek ismerete és akam azása a geometriai rajzoásná módszeresen vezetett szeméet és constructiv rajz aapján;, az ábrázoó geometria aapvető feadatainak biztos ismer ete és akamazása egyszerü müipari tárgyak ábrázoásáná és árnyékaik meghatározásánál A tananyag feosztása. A) Rajzo a geometria. L OSZTÁLY, hetenkint 5 óra. P a n im e t r i a i a ak t a n. A egegyszerübb síkidomok u. m. a három-, négy-, és sokszögek és a kör ei.rása. A congruentia, symmetria és hasonóság fogamának megáapítása. Az egy enes vonau idomok terüete. Geometriai díszítmények a tábákra rajzot mintá k után adott méretek szerint körzőve és vonazóva ; - utóbb meg feeó szabadkézirajz. II. OSZTÁL Y, hetenkint 5 óra. Stereometriai aaktan. A egegyszerübb testek u. m.: a koczka, hasáb, gua, henger, kúp, g ömb eírása. Az egyenes testek h áóinak készítése. A congruentia, symmetria és hasonóság fogamának megáapítása. A síkapu testek feüete és köbtartama. Az egyszerübb sikapu test ek és combinátióiknak távati vagy axonometriai ábrázoása. A geometriai díszítményrajz foytatása rendszeresen haadó tábái rninták után adott méretek szerint körzőve és vonazóva, utóbb szabad kézze; nevezetesen az egyenes és ferdeszögü rnaeander egyszerüh b aakzatai. A középpanti sugárrencszerbe fogat symmetrikus idomok. {örives combinatiok a négyzetben és körben. III. OSZTÁLY, hetenkint óra. C o n st r c t i v p a n i m e t r i a. a) E g y e n e s v o n a u i d o m ok. Az egyenes vonaira és a szögre vonatkozó a apvető szerkeszt ések. Egyenes vonau idomok sze r esz t ése és másoása a congruentia és hasonóság aapján. A geometriai díszítményrajz foytatása. IV. OSZTÁLT, hetenkint óra. Constructiv panimetria b) GörbG vonau idomok. A körre vonatkozó a apv ető feadatok, körívekbő aakuó vonaak és

18 8 díszítmények. A kúpszeetek, cycoisokés az Archímedes-fée csigavona rajzoása. A gyakorati femérés egyszerübb feadatai. A heyszinrajzoás eemi. B) Ábrázoó geometria. V. OSZTÁLY, hetenként óra. A szükséges stereometriai téteek esetrő -esetre szeméeti aapon vaó tárgyaása. a) O r t h o g o n a is v e t i t és t a n. A pont, határot egyenes, sikidomok és sikapú testek (koczka. hasáb, gua) egy és két képsíkon vaó ábr ázoása könnyebb heyzeteikben. Idevágó egyszerübb épüetrészek ábrázoása. VI. OSZTÁLY, hetenként óra. A téreemek ábrázoása és viszonyagos vonatkozásaik, tekintette a megfe eő árnyékszerkesztésekre. A képsikok és téraakok heyzetvátoztatásal VII. OSZTÁLY, hetenként óra. Sikapu t estek ábrázoása, sikka és egyenes vonaa vaó átmetszéseik, kifejtésük; megfeeő árnyékszerkesztések. Görbeapu testek (kúp. _henger, gömb es forgó test) ábrázoása, sikka és egyenes vonaa vaó átmetszéseik; érintő sikjaik, megfe eő árnyékszerkesztések. Akamazások a gyakorat köréből VIII. OSZTÁLY, hetenkent óra. d) P e r s p e c t i v a. A forgási testekre vonatkozó árnyékszer kesztések; az axonométrikus képek szerkesztései. Az eddig tárgyat idomok ábrázoások az egyszerübb módszerek szerint. Akamazások a gyakorat köréből A egegyszerübb geographiai fokháózatok szerkesztése. XIII. Szabadkézi rajz. III. OSZTÁLY, hetenként óra. C z é : A szép iránti érzék feébresztése és müveése. A térbei szeméet és szemmérték ejesztése. A müszaki ügyesség és ábrázoó képes sr'-g fejesztése és gyarapítása. A tananyag feosztása. JI. OSZT.ÁJJY, hetenként óra. bis z i tm é n y i a ak t a n. K.örives combinátiók a négyzetbe n és J.c[)rb c>. n, uám-, kigyó-, csig avonaak és combinatióik. Az óváis. Sty-

19 9 izát eveek és virágok, meyek diszítményi motivumok gyanánt szogának, mint a borostyán, tögyfa, szőő, akanthus, páma evee, a Iotos virága stb.. Egyszerü görög síkdíszítmények: pametta stb. A stynek és styisationak a tanuók képességéhez mért magyarázata. Egyszerübb aakoknak emékezetbő vaó rajzoása. IV. OSZTÁLY, hetenkint óra. Dis z í tm é n y i a ak t a n. Szinezésre akamas síkdíszítmények rajzoása és szinezése; görög, arab, pompéji, renaissance styben. A maeander összetettebb aakzataiban; fonadékdíszek, evé- és virágszaagok. Egyszerü domború ékítmények körrajzban. A styfajok foytatóagos magyarázata. A szintan és szinbei összhang eemeinek fejtegetése. Emékezetbő vaó rajzgyakoratok. V. OSZTÁLY, hetenkint óra. T e r m és z e t u t á n i r a j z. Mértani testminták és testmintacsoportok tavati rajzoása, szemétető módon eóbb körrajzban utóbb árnyéko va. Egyszerü domború édtményminták. rajzoása körrajzban és egyszerüen árnyékova. Szemétető magyarázatok a távattan és árnyéktan körébó. Em é kezetbő vaó rajzgyakoratok. VI. OSZTÁLY, hetenkint óra. Domború ékítmények rajzoása tejes árnyékoássa. A.z emberi fejek rajzoása jó apmintákró a szokásos feosztássa, a részek arányainak magyarázata kiséretében. VII. OSZTÁLY, hetenkint óra. Gazdagabb domború ékítmények, styszerü o s z opfők, piérek, párkányok, konsook ábrázoása küönfée rajzmodorban. Közben az emberi fejnek váogatott rajzminták (eseteg jó mesterek reprodukát rajza nyomán vaó másoása. VITT. OSZTÁLY, hetenkint óra. A VII. oszt. tananyagának foytatóag-os gyakorása, fédomború és domború fejek r ajzoása eőbb körrajzban, utóbb tejes árnyékoássa stb. Foyó magyar és német irás. XIV. Szépirás. OSZTÁLY, hetenkint óra. II. OSZTÁLY, hetenkint óra. Foyó magyar irás, tervi irás (ronde- és bockirás).

20 0 XV. Tornázás. Czé: Rendszeres gyakoratok áta az ifjúság testi erejének, ügyességének összha ngzatos fejesztése és egészségének fentartása. A tananyag feosztása. V. OR:t;TÁLY, hetenkint - óra. A tanítás az osztáytornázás r endszere szerint vezete nd ő. A) R. e n d g y ak o r a t ok. a) katonai rendgyakoratok a m. k. honvédségi,;gyakorati szabáyzat' szerint: sorfeáitás, igazodás, fedezés, forduatok heyben és járás közben, rendek- és kettős rendekbe fej ődés, kanyarodás. b) t ornázási r endgy akoratok: sornyitások, meé-, eéés mögésorakoztatás, k örzések, kör-, szög-, csiga - kigyó- és een vonuások) kanyaradások ('/ - / és a közép k örü). B) Sz a b a d g y ak o r a t ok. ) Az áások (kivéve a vivóáást és a fekvések; ) a tag-szabadgyakoratokbó az egyszerü és könnyebb összetett mozgások. E g-yakoratok könnyu k ézi szerekke is végzeneök (fa bot, rúd, súyzók,); ) tovább haadási gyakoratok : a járások (küönös tekintette a katonai járásr a) müjárások, futás (fokozatosan 5-0 p er czig) és egyszerü szökdeések; ) a birkozási gyakoratokbó : az eökészitö birkózás és végre 5) t á rsas szabadgyakoratok ketteséve és hármasáva. c) Sz e r g y ak o r a t ok. \d:agas- és t ávougrás, méyugrás (egy test magasságnyirc'>). P oharnug-rás, e n g.ő kötóugrások, bakugrás (III. IV. oszt.), vegyes ugrások a kápttkka eátott tárnaszfán. Mászás függéyes és rézsútos póznán: köteen és árboczon. Gyakoratok függésben a r ézsútos és víszintes étrán, fokos ár boczon fe- és emenésben, aacson y nyujtón vegyes függésben és támaszban, koráton csak feszitö támaszban és függ-ésben, gyürűhintán függésben. D) J á t é k ok. Labdázás, farkas és bárány, körfutás, szökdeőkör stb. V- VT. OSZT.t\LY, hetenkint óra. A t anitás csapatokban (crö és ügyesség szerint beoszt va) törté n ik. A cs apatvezetők h etenkint egyszer küön k épe.ztetnek. A) R e n d g y ak o r a t ok. a) A katonai rendgyakoratokbó a szakasz feáitása és egyszerü mozduatai gyors épés és futás közben is gyakorandó. (L. gyak. szabú.yz. II. fej. b) A tornázási 'r endg-yakoratokbó az I -IV. osztáyban fesorot rendgyakoratok eh e tő vátozatos összetéteei, meyek mint fevonuások a sortest aakitására s küönösen a szabadgyakoratok kiviteére akamasak. B) Sz a b a d g y ak o r a t ok. ) Áások és taggyakoratok küönfée összet éteekben, szigoru tekintetté a pastikai aakzato \ ra. a gyors