II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102."

Átírás

1 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del mé nek ál ta lá nos sza bá - lya i ról szóló évi LIII. tör vény (a továb biak ban: Kvt.) 7. -ában, 36. -ában és a (7) be kez dé sé nek f) pont - já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a víz gaz dál ko dás ról szóló évi LVII. tör vénnyel össz hang ban a fel szín alat ti vi zek jó ál la po tá nak biz to sí tá sa érdekében a következõket rendeli el: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja és hatálya 1. A ren de let cél ja a fel szín alat ti vi zek: a) jó ál la po tá nak biz to sí tá sá val és an nak fenn tar tá sá - val, b) szennye zé sé nek fo ko za tos csök ken té sé vel és meg - elõ zé sé vel, c) hasz no sít ha tó kész le te i nek hosszú táv ú vé del mé re ala po zott fenn tart ha tó víz hasz ná lat tal, d) a föld ta ni köz eg kár men te sí té sé vel össze füg gõ fel ada tok, jo gok és kö te le zett sé gek meg ál la pí - tá sa. 2. (1) A ren de let ha tá lya a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé - tel lel ki ter jed a) a fel szín alat ti víz re, a föld ta ni kö zeg re és a szennye - zõ anyag ra; b) a fel szín alat ti vi zek és a föld ta ni köz eg ál la po tát érin tõ te vé keny sé gek re. (2) A ren de let ha tá lya ne m ter jed ki az atom ener gi á ról szóló kü lön jog sza bály 1 ha tá lya alá tar to zó anya gok ra és tevékenységekre. 1 Az atom ener gi á ról szóló évi CXVI. tör vény. Értelmezõ rendelkezések 3. E ren de let al kal ma zá sá ban: 1. (A) hát tér-kon cent rá ció rep re zen ta tív ér ték; egyes anya gok nak a ter mé sze tes vagy ah hoz kö ze li ál la pot ban ál ta lá ban elõ for du ló kon cent rá ci ó ja a fel szín alat ti víz ben, il let ve a ta laj ban; 2. (Ab) bi zo nyí tott hát tér-kon cent rá ció: meg ha tá ro zott anyag nak adott tér ség re jel lem zõ, az (A) hát tér-kon cent rá - ció he lyett, vizs gá la tok kal meg ál la pí tott tény le ges kon - cent rá ci ó ja a fel szín alat ti víz ben, a föld ta ni kö zeg ben, ami ter mé sze ti adott sá gok, il let ve a vizs gált ter he lés tõl füg get - len dif fúz ter he lés, szennye zés, vagy fel szí ni vízen ke - resztül történõ terhelés hatására alakult ki; 3. (B) szennye zett sé gi ha tár ér ték: jog sza bály ban, il let - ve ezek hi á nyá ban ha tó sá gi ha tá ro zat ban meg ha tá ro zott olyan szennye zõ anyag-kon cent rá ció, il let ve egyéb mi nõ - sé gi ál la pot jel lem zõk olyan szint je a fel szín alat ti víz ben, a föld ta ni kö zeg ben, amely nek be kö vet kez te kor a föld ta ni köz eg, a fel szín alat ti víz szennye zett nek mi nõ sül, figye - lembe vé ve a fel szín alat ti víz nél az ivó víz mi nõ ség és a víz i öko szisz té mák igé nye it, föld ta ni köz eg ese té ben pe - dig a ta la jok töb bes rendeltetését és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni érzékenységét; 4. (D) kár men te sí té si cél ál la pot ha tár ér ték: ha tó sá gi ha tá ro zat ban elõ írt kon cent rá ció, amit a kár men te sí tés ered ményeként kell el ér ni az em ber i egész ség és az öko - szisz té ma, il let ve a kör nye ze ti ele mek ká ro so dá sá nak meg elõzése ér de ké ben; meg ha tá ro zá sa a kár men te sí té si el já rás ke re té ben vég zett kom plex ér té ke lé sen, a szennye - zõ anyag nak a kör nye ze ti ele mek kö zöt ti meg osz lá sá ra, vi - sel ke dé sé re, ter je dé sé re vo nat ko zó mé ré se ken, modell - számításokon, mennyiségi kockázatfelmérésen alapul a területhasználat figye lembevételével; 5. (E) egye di szennye zett sé gi ha tár ér ték: a te lep he lyen a (B) szennye zett sé gi ha tár ér ték he lyett a Kvt. ha tály ba - lé pé se kor már foly ta tott te vé keny ség ese té ben vagy azo - kon a te rü le te ken, ahol az (Ab) bi zo nyí tott hát tér-kon cent - rá ció meg ha lad ja a (B) szennye zett sé gi ha tár ér té ket a hely zet tény le ges is me re te alap ján mennyi sé gi koc ká zat - fel mé rés re tá masz ko dó an, a te rü let hasz ná lat figye lem be - vételével ha tó sá gi ha tá ro zat ban meg ál la pí tott szennye zett - sé gi ha tár ér ték. Az (E) egye di szennye zett sé gi ha tár ér ték ne m le het szi go rúbb a (B) szennye zett sé gi ha tár ér ték nél és ne m le het eny hébb a vizs gá lat tal meg ál la pí tott tény le ges szennye zett sé gi kon cent rá ci ó nál, illetve a (D) kár men te - sítési célállapot határértéknél; 6. (M i ) igény be vé te li ha tár ér ték: a víz test egy adott lehatárolt ré szén a leg na gyobb meg en ged he tõ víz( nyomás)szint süllye dés hez tar to zó igény be ve he tõ összes víz mennyi ség m 3 /év ben ki fe jez ve; 7. ne m pont sze rû (dif fúz) szennye zõ for rás: olyan szennye zõ for rás, ame lyet tér ben nagy ki ter je dé sû te rü let - hasz ná lat (így pél dá ul a te le pü lé se ken be lü li egye di

2 2004/102. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9373 szenny víz el he lye zés együt tes összes sé ge, köz le ke dés, nö - vény vé dõ szer- és mû trá gya hasz ná lat, ál lat tar tás, ki vé ve az ál lat tar tó te le pe ket) al kot, il let ve, ha az egyes tevé keny - ségekhez kötõdõ terhelés nem határolható le; 8. el he lye zés: olyan te vé keny ség, amely nek cél ja anyag (így pél dá ul: hul la dék) le ra ká sa, tá ro lá sa a föld ta ni köz eg fel szí nén vagy a kö zeg ben, be le ért ve a mû sza ki vé - de lem mel tör té nõ le ra kást és tá ro lást is; 9. fel szín alat ti víz: a te rep fel szín alatt a föld ta ni köz eg te lí tett zó ná já ban (így kü lö nö sen a föld ta ni kép zõd mé nyek pó ru sa i ban, ha sa dé ka i ban) el he lyez ke dõ víz; 10. fel szín alat ti víz mennyi sé gi ál la po ta: az az ál la pot, ami a ter mé sze tes adott sá gok, a víz után pót ló dá si és áram - lá si vi szo nyai, va la mint a kör nye zet hasz ná la tok (így pél - dá ul a köz vet len és köz ve tett víz ki vé te lek) ha tá sá ra ala - kul ki; 11. fel szín alat ti víz mi nõ sé gi ál la po ta: az az ál la pot, ami a ter mé sze tes adott sá gok, va la mint a ter he lé sek és igény be vé te lek ha tá sá ra ala kul ki, és ami fi zi kai, ké mi ai és bi o ló gi ai vizs gá la tok ered mé nye i vel jel le mez he tõ; 12. fel szín alat ti víz ál la po tá nak ve szé lyez te té se: te vé - keny ség vagy mu lasz tás, ami a fel szín alat ti víz be tör té nõ köz vet len vagy köz ve tett be ve ze tés, il let ve a föld ta ni kö - zeg be va ló köz vet len be ve ze tés ré vén szennye zést okoz - hat, il let ve az ál la pot rom lá sá hoz ve zet het; 13. fel szín alat ti víz test: a fel szín alat ti víz tér ben le ha - tá rolt rész e a víz tar tó kép zõd mé nye ken be lül; 14. fel szín alat ti víz tõl köz vet le nül füg gõ szá raz föl di ökoszisztéma: a fel szín alól szár ma zó ál lan dó vagy idõ sza - kos fel szí ni víz bo rí tást, vagy a ta laj víz bõl szár ma zó víz fel - vé telt igény lõ nö vény fa jo kat ma guk ba fog la ló tár su lá sok és ter mõ he lyek; 15. föld ta ni köz eg: a föld fel szí ne és az alat ta el he lyez - ke dõ ter mé sze tes ere de tû kép zõd mé nyek (a ta laj, a me der - üle dék, a kõ ze tek, be le ért ve az ás vá nyo kat, ezek ter mé sze - tes és át me ne ti for má it); 16. hasz no sít ha tó fel szín alat ti víz kész let: a fel szín alat - ti víz test után pót ló dá sá nak hosszú idõ szak ra meg ál la pí tott éves át la gos, m 3 /év ben ki fe je zett ér té ké bõl a ve le kap cso - lat ban le võ fel szí ni vi zek kü lön jog sza bály ban 2 meg ha tá - ro zott öko ló gi ai ál la po tá hoz szük sé ges, hosszú idõ szak ra meg ál la pí tott éves át la gos víz ho za má nak, to váb bá a fel - szín alat ti vi zek tõl is füg gõ szá raz föl di öko szisz té mák fel - szín alat ti víz fe lé tá masz tott öko ló gi ai víz igé nyé nek le vo - ná sá val adódó érték; 17. idõ sza kos víz fo lyás: olyan ál lan dó víz ho zam mal, il - let ve víz bo rí tás sal ne m ren del ke zõ víz fo lyás (így kü lö nö - sen ér, pa tak, bel víz csa tor na), amely idõ sza ko san ki szá rad tisz tí tott szenny víz, il let ve hasz nált víz be ve ze té se nél kül; 18. kár men te sí tés: mû sza ki, gaz da sá gi és igaz ga tá si te - vé keny ség a ve szé lyez te tett, szennye zett, ká ro so dott fel - szín alat ti víz, il le tõ leg föld ta ni köz eg meg is me ré se, il le tõ - leg a szennye zett ség, ká ro so dás és a koc ká zat mér té ké nek csök ken té se, megszüntetése, továbbá monitorozása érdekében; 19. ki e mel ten ér zé keny fel szín alat ti víz mi nõ ség-vé del - mi te rü let: a 2. szá mú mel lék let sze rint az 1. ér zé keny sé gi ka te gó ria a) és c), to váb bá a 2. ér zé keny sé gi ka te gó ria b) pont ja sze rin ti be so ro lá sú te rü le tek; 20. koc ká zat: szennye zõ anyag ha tá sá nak ki tett öko - szisz té ma ál la po ta, il let ve az em ber i egész ség rom lá sá nak, ká ro so dá sá nak vár ha tó mér té ke és be kö vet ke zé si va ló szí - nû sé ge; 21. koc ká za tos hely ze tû víz test: az a víz test, ame lyet az Eu ró pai Bi zott ság ré szé re a fel szín alat ti víz tes tek ál la po - tá nak jel lem zé sé rõl szóló je len tés ilyen nek mi nõ sít adat - hiány miatt vagy azért, mert an nak ál la po ta de cem - ber 22-ig va ló szí nû en nem éri el a jó állapotot; 22. kör nye zet vé del mi meg elõ zõ in téz ke dés: a te vé keny - ség so rán, an nak ré sze ként meg va ló sí tott mû sza ki, gaz da - sá gi, szer ve zé si te vé keny ség, to váb bá a kár men te sí tés ki vé te lé vel in téz ke dés, amely nek cél ja a fel szín alat ti vi - zek re vo nat ko zó kör nye ze ti cél ki tû zé sek tel je sü lé sé nek elõsegítése, a veszélyeztetés csökkentése úgy, hogy a) mi nél ke ve sebb és ke vés bé ve szé lyes szennye zõ anyag ke let kez zen, valamint b) meg elõz ze, mi ni ma li zál ja a ke let ke zõ szennye zõ anya gok fel szín alat ti víz be, föld ta ni kö zeg be kerülését; 23. köz ve tett be ve ze tés fel szín alat ti víz be: szennye zõ anyag be ju tá sa te vé keny ség kö vet kez té ben a fel szín alat ti víz be a föld ta ni kö zeg bõl, azon átszivárogva; 24. köz ve tett víz ki vé tel fel szín alat ti víz bõl: az a te vé - keny ség, amely nek ha tá sá ra fo ko zó dik a fel szín alat ti víz pá rol gá sa, vagy lét re jön a kap cso ló dó fel szí ni-, il let ve fel - szín alat ti vi zek út ján tör té nõ meg csa po lá sa (így pél dá ul szom szé dos fel szín alat ti víz test köz ve tí té sé vel tör té nõ meg csa po lás, fel szí ni víz test víz szint jé nek süllyesz té se, mé lyebb gyö kér ze tû nö vény zet te le pí té se, kül szí ni bá nyá - sza ti te vé keny ség vagy tavak létesítése, amelyek következtében felszínre kerül a felszín alatti víz); 25. köz vet len be ve ze tés (ki bo csá tás) a fel szín alat ti víz - be: szennye zõ anyag be ju tá sa te vé keny ség kö vet kez té ben a fel szín alat ti víz be anél kül, hogy az a föld ta ni közegen átszivárogna; 26. köz vet len be ve ze tés (ki bo csá tás) a föld ta ni kö zeg - be: szennye zõ anyag be ju tá sa te vé keny ség kö vet kez té ben a föld ta ni kö zeg be, il let ve köz vet len érint ke zés be ke rü lé se a föld ta ni kö zeg gel, kivéve a levegõbõl történõ kiülepedést; 27. köz vet len víz ki vé tel fel szín alat ti víz bõl: az a te vé - keny ség, mely nek so rán nyo más- vagy víz szint csök ken - tést okoz va vesz nek ki vi zet a fel szín alat ti víz bõl (így pél - dá ul: ter me lõ kút, ga lé ria, drén, forrásküszöb-süllyesztés); 28. ma gán sze mé lyek ház tar tá si igé nye it meg ne m ha la - dó te vé keny ség: a te vé keny ség akkor, ha a) a kü lön jog sza bály 3 sze rint a te le pü lé si ön kor mány - zat jegy zõ jé nek víz gaz dál ko dá si ha tás kö ré be tartozóan: 2 220/2004. (VII. 21.) Kor m. ren de let a fel szí ni vi zek mi nõ ség e vé del mé - nek szabályairól. 3 A víz gaz dál ko dá si ha tó sá gi jog kör gya kor lá sá ról szóló 72/1996. (V. 22.) Kor m. ren de let.

3 9374 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám aa) a ter mé sze tes sze mé lyek ál tal el he lye zett ki zá ró - lag há zi, kom mu ná lis szenny víz mér té ke ne m ha lad ja meg az 500 m 3 /év mennyi sé get, ab) a fel szín aló li víz ki ter me lés ne m ha lad ja meg az 500 m 3 /év ér té ket és az ki zá ró lag ta laj vi zet vesz igény be, par ti szû ré sû, a karszt- vagy ré teg víz kész le tet nem; b) a ve gyes ál lat tar tás ese té ben össze sen 5 szá mos ál - lat/in gat lan, ba rom fi ese té ben 3 szá mos ál lat/in gat lan mér - té ket egy ide jû leg nem haladja meg; 29. meg for dí tá si pont: fel szín alat ti víz test vagy an nak jól le ha tá rol ha tó ré sze i nek mi nõ sé gi, il le tõ leg mennyi sé gi ál la pot rom lá si fo lya ma tá nak az a szám sze rû ér té ke, amely nek el éré se kor in téz ked ni kell a ten den cia meg ál lí tá - sa és meg for dí tá sa ér de ké ben; 30. mennyi sé gi koc ká zat fel mé rés: egy adott szennye - zett te rü let tény fel tá rás ra tá masz ko dó rész le tes vizs gá la ta, amely nek ered mé nye egy koc ká za ti há nya dos for má já ban ki fe je zett ér ték, ami a kör nye zet ele me i nek tény le ges szennye zett sé gé bõl, il le tõ leg a kör nye zet re, (kü lö nö sen a fel szín alat ti víz re) az öko szisz té má ra és az emberre elviselhetõ szintek arányából nyerhetõ; 31. mo ni tor ing (mo ni to ro zás): a mo ni tor ing rend szer mû köd te té se, amely ma gá ban fog lal ja az ész le lést, az ada - tok is mét lõ dõ gyûj té sét, el len õr zé sét, fel dol go zá sát, nyil - ván tar tá sát, értékelését és továbbítását; 32. mo ni tor ing rend szer: a kör nye ze ti ele mek, kü lö nö - sen a fel szín alat ti víz, a föld ta ni köz eg ter he lé sé nek, szennye zé sé nek, ál la po tá nak (be le ért ve a szennye zõ dés - ter je dést is) és igény be vé te lé nek meg is me ré sé re, il le tõ leg az ál la pot vál to zás nyo mon kö ve té sé re szol gá ló mérõ-, megfigyelõ- (együtt észlelõ-), ellenõrzõ hálózat; 33. mû sza ki vé de lem: a kör nye zet vé del mi meg elõ zõ in - téz ke dé sek köz é tar to zó olyan mû sza ki meg ol dá sok összes sé ge, ame lyek meg aka dá lyoz zák vagy mi ni ma li zál - ják a te vé keny sé gek bõl szár ma zó szennye zõ anya gok be - ju tá sát a felszín alatti vízbe, vagy a földtani közegbe; 34. pont sze rû szennye zõ for rás: ki sebb ki ter je dé sû, adott te vé keny ség bõl szár ma zó, le ha tá rol ha tó he lyen ta lál - ha tó szennyezõforrás; 35. szá mos ál lat: 500 kg élõ tö me gû ál lat egyed vagy cso port; 36. szennye zés: szennye zõ anyag, il let ve ener gia köz - vet len vagy köz ve tett be ve ze té se a kör nye zet be, amely ká - ros le het a föld ta ni köz eg, fel szín alat ti víz ál la po tá ra, az em ber i egész ség re, az öko szisz té mák ra, a kör nye zet hasz - ná la tok ra vagy az anya gi tu laj don ra, il let ve rontja, vagy zavarja a környezet élvezetét; 37. szennye zett ség: szennye zõ anyag nak a fel szín alat ti víz ben vagy a föld ta ni kö zeg ben ter he lés, il let ve szennye - zés ha tá sá ra ki ala ku ló, szennye zett sé gi ha tár ér té ke ket meghaladó koncentrációja; 38. szennye zõ anyag: min den anyag, ami ne m ter mé - sze tes ok ból a föld ta ni kö zeg be, il let ve a fel szín alat ti víz - be ke rül ve szennye zést, il let ve víz mi nõ ség rom lást okoz - hat, ilye nek kü lö nö sen az e ren de let 1. szá mú mellék - letében sze rep lõ anya gok; 39. szennyezõforrás: kö rül ha tá rol ha tó he lyen fo lyó te - vé keny ség, ami bõl egy sze ri, fo lya ma tos vagy sza ka szos ter he lés éri (tény le ges) vagy ér he ti (po ten ci á lis) a fel szín alat ti vi zet, il le tõ leg a föld ta ni kö ze get, amely le het: pont - sze rû vagy ne m pont sze rû (dif fúz), il le tõ leg tény le ges, il - le tõ leg po ten ci á lis; 40. ta laj: a föld ta ni köz eg leg fel sõ ré te ge, mely nek alap ve tõ tu laj don sá ga a ter mé keny ség, és ami ás vá nyi ré - szecs kék bõl, szer ves anyag ból, víz bõl, le ve gõ bõl és élõ szer ve ze tek bõl ál l; 41. te vé keny ség: lé te sít mé nyek te le pí té se, hasz ná la ta, il let ve mû ve let meg kez dé se, vég zé se, bõ ví té se, va la mint meg lé võ lé te sít mé nyek vagy mû ve le tek fel ha gyá sa, fel - szá mo lá sa, to váb bá tech ni ka- és ter mék vál tás, va la mint mind ezek mó do sí tá sa, ame lyek ha tást gya ko rol hat nak a föld ta ni köz eg, il let ve a fel szín alat ti víz ál la po tá ra; 42. után pót ló dás: a fel szín alat ti víz test be egy év ben vagy an nál hosszabb idõ szak alatt a csa pa dék ból és a fel - szí ni vi zek bõl, il let ve a szom szé dos fel szín alat ti víz tes - tek bõl, to váb bá mes ter sé ges be szi vá rog ta tás ból be lé põ víz mennyi ség; 43. víz ki vé tel: fel szín alat ti víz mennyi sé gé nek csök ke - né sét ered mé nye zõ köz vet len vagy köz ve tett be avat ko zás - sal já ró te vé keny ség. Környezeti célkitûzések 4. (1) Alap ve tõ cél ki tû zés ként leg ké sõbb a Kvt.-be n meg - ha tá ro zott idõ pon tig el kell ér ni, hogy a fel szín alat ti víz - tes tek ál la po ta fe lel jen meg a jó ál la pot, az az a jó mennyi - sé gi és mi nõ sé gi ál la pot kö ve tel mé nye i nek. (2) Az (1) be kez dés ben fog lal tak tel je sü lé se ér de ké ben úgy kell el jár ni, hogy a fel szín alat ti vi zek, il let ve víz tes tek ese té ben: a) azok ál la po ta ne ro mol jon; b) a te vé keny ség kö vet kez té ben ki ala kult je len tõs és tar tó san ked ve zõt len irá nyú ál la pot vál to zás meg for dul jon; c) a fel szín alat ti víz tes tek jó mennyi sé gi és mi nõ sé gi ál la po tá ra vo nat ko zó kö ve tel mé nyek a koc ká za tos hely ze - tû víz tes tek ki vé te lé vel tel je sül je nek; d) a koc ká za tos hely ze tû víz tes tek ál la po ta fo ko za to - san ja vul jon; e) a tar tó san ká ro so dott fel szín alat ti víz és a föld ta ni köz eg nyil ván tar tás ba és ellen õr zés alá ke rül jön, és ál la po - ta kár men te sí tés sel ja vul jon. (3) A fel szín alat ti víz ál la po tát a fel szín alat ti víz, il let - ve a fel szín alat ti víz test mennyi sé gi és mi nõ sé gi ál la po ta kö zül a ke vés bé jó ál la pot ha tá roz za meg.

4 2004/102. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9375 (4) Fel szín alat ti víz test jó mennyi sé gi ál la po tú, ha abban: a) a hosszabb idõ szak ra, leg alább 10 év re szá mí tott át - la gos éves víz ki vé tel ne m ha lad ja meg a hasz no sít ha tó fel - szín alat ti vízkészletet, és b) a víz-, il let ve nyo más szin tek ben a víz test egyet len pont ján sem kö vet ke zik be víz ki vé tel hez kap cso ló dó tar - tós süllyedés, és c) a kap cso ló dó fel szí ni vi zek re kü lön jog sza bály ban 4 meg ál la pí tott kör nye ze ti cél ki tû zé sek tel je sül nek, és a víz hi á nyá ból adó dó an je len tõs rom lás ne m kö vet ke zik be azok öko ló gi ai vagy kémiai állapotában, és d) ne m kö vet ke zik be a víz moz gás irá nyá nak olyan meg vál to zá sa, ami tar tós ál la pot rom lás hoz vezet, és e) a fel szín alat ti víz tõl köz vet le nül füg gõ szá raz föl di öko szisz té mát ne m éri ká ro so dás, és f) a fel szín alat ti víz test ké mi ai és fi zi kai ál la po tá ra vonat kozó kör nye ze ti cél ki tû zé sek aka dály ta la nul telje - sülhetnek. (5) Fel szín alat ti víz test jó mi nõ sé gi ál la po tú, ha an nak mi nõ sé gi ál la pot jel lem zõ i ben be kö vet ke zõ vál to zá sok nem ered mé nye zik: a) a mi nõ sé gi ál la pot je len tõs és tar tós rom lá sát, és b) a ter mé sze tes ké mi ai és fi zi kai ál la pot lé nye ges vál - to zá sát, és c) jogszabályban, illetve vízgyûjtõ-gazdálkodási tervben meghatározott minõségi határértékektõl való eltérést, és d) a kap cso ló dó fel szí ni vi zek re kü lön jog sza bály ban 5 meg ál la pí tott kör nye ze ti cél ki tû zé sek meg sér té sét, sem azok öko ló gi ai vagy ké mi ai ál la po tá nak bár mi lyen je len - tõs rom lá sát, és e) a fel szín alat ti víz test tõl köz vet le nül füg gõ szá raz - föl di öko szisz té má ban, a víz mi nõ sé gé bõl adó dó ká ro so - dást, és ne m ront ják a fel hasz ná lás le he tõ sé gét. (6) A koc ká za tos hely ze tû víz tes tek ese té ben a kü lön jog sza bály ban 6 fog lal tak sze rint le het el tér ni az (1) be kez - dés ben fog lalt cél ki tû zés tõl. Környezeti célkitûzések megvalósítása 5. (1) A 4. -ban meg fo gal ma zott kör nye ze ti cél ki tû zé se - ket az e ren de let ben és a kü lön jog sza bá lyok ban fog lal tak sze rint kör nye zet vé del mi és víz kész let-gaz dál ko dá si esz - kö zök kel kell el ér ni /2004. (VII. 21.) Kor m. ren de let a fel szí ni vi zek mi nõ ség e vé del mé - nek szabályairól /2004. (VII. 21.) Kor m. ren de let a fel szí ni vi zek mi nõ ség e vé del mé - nek szabályairól /2004. (VII. 21.) Kor m. ren de let a víz gyûj tõ-gaz dál ko dás egyes sza - bá lya i ról. (2) A fel szín alat ti víz tes tek ki je lö lé se a víz tar tó kép - zõd mény ha tá ra it, a víz hõ mér sék le tét, a kö zel ter mé sze tes ál la pot hoz tar to zó fel szín alat ti víz gyûj tõ ha tá ra it, a víz hid ro di na mi kai és mi nõ sé gi tu laj don sá ga it figye lembe vé - ve tör té nik a kü lön jog sza bály ban rész le te zett mó don. (3) A fel szín alat ti víz tes tek ki je lö lé sé rõl, fe lül vizs gá la - tá ról és ál la po tá nak fi gye lem mel kí sé ré sé rõl a Ma gyar Geológiai Szol gá lat be vo ná sá val a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter (a továb biak ban: miniszter) gondos - kodik. (4) A fel szín alat ti víz tes tek nyil ván tar tá sá ról a mi nisz - ter gon dos ko dik. (5) A fel szín alat ti víz tes te ket mo ni to roz ni, azok ál la po - tát és az ar ra gya ko rolt ha tá so kat a kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott mó don rend sze re sen ér té kel ni kell a szük - sé ges in téz ke dé sek megalapozás érdekében. (6) A víz tes tek ál la pot ér té ke lé sé nél figye lembe kell ven ni a pont sze rû és a ne m pont sze rû (dif fúz) szennye zõ - for rá sok ból adódó terheléséket. (7) A víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv ben a víz test egyes ré - sze i re, a Kvt ával össz hang ban az (M i ) igény be vé te li ha tár ér té ket úgy kell meg ha tá roz ni, hogy a vízkivétel: a) ne ve szé lyez tes se a fel szín alat ti vi zek ter mé sze tes mi nõ sé gét; b) ne okoz za a fel szín alat ti víz mi nõ sé gi ál la pot rom lá - sát, be le ért ve a fel szí ni vi zek bõl tör té nõ be szi vár gás sal össze füg gõ változásokat is; c) ne ve szé lyez tes se a fel szí ni vi zek re meg ál la pí tott kör nye ze ti cé lok tel je sü lé sét, to váb bá a fel szín alat ti víz tõl köz vet le nül füg gõ szárazföldi ökoszisztémát. (8) A vá ro sok te le pü lé si ön kor mány za tai a kü lön jog - sza bály 7 sze rin ti te le pü lé si kör nye zet vé del mi prog ram ré - sze ként an nak ké szí té se kor, il let ve fe lül vizs gá la ta kor, kü - lön jog sza bály 8 sze rin ti for rá sok ra is tá masz kod va mo ni - tor ing rend szer ki épí té sé vel és mû köd te té sé vel fi gye lem - mel kí sé ri a köz igaz ga tá si te rü le ten lé võ ta laj víz mennyi - sé gi és mi nõ sé gi ál la po tát, kü lö nö sen a ne m pont sze rû (diffúz) szennye zõ for rá sok ból származó szennyezés hatá - sára kialakult állapotot. 6. (1) A év ben az Eu ró pai Bi zott ság ré szé re a fel szín alat ti víz tes tek ál la po tá nak jel lem zé sé rõl szóló je len tés, illetve a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si ter vek sze rin ti ál la pot jel - lem zés alap ján a kör nye zet vé del mi fel ügye lõ ség (a továb - biak ban: fel ügye lõ ség) és a víz ügyi fel ügye let (a továb - biak ban: felügyelet) intézkedéseket tesz: 7 A kör nye zet vé del mé nek ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló évi LVIII. törvény 46. (1) bek. b) pont ja. 8 A kör nye zet ter he lé si díj ról szóló évi XXXIX. tör vény.

5 9376 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám a) a je len tõs és tar tó san ked ve zõt len irá nyú ál la pot vál - to zás meg for dí tá sá ra, ha az érin tett fel szín alat ti víz test ál - la pot jel lem zõi el ér ték a meg for dí tá si pon tot, b) a koc ká za tos hely ze tû víz tes tek ál la po tá nak ja ví tá - sá ra, c) a fel szín alat ti víz ál la po ta szem pont já ból fo ko zot tan ér zé keny te rü le te ken az eset le ges rom lás meg aka dá lyo zá - sá ra, il let ve rom lás ese tén az ál la pot ja ví tá sá ra. (2) Az (1) be kez dés a) pont ja sze rin ti meg for dí tá si pont: a) a fel szín alat ti víz tes tek fel sõ 50 mé te ré re vo nat ko - zó an át la golt kon cent rá ció ér té ke nit rát és a nö vény vé dõ sze rek ese tén (B) szennye zett sé gi határérték 75%-a; b) a fel szín alat ti víz hõ mér sék le te olyan mér ték ben vál to zik, hogy az ve szé lyez te ti a fel szín alat ti víz test jó állapotát. (3) Amennyi ben a (Ab) bi zo nyí tott hát tér-kon cent rá ció meg ha lad ja a (B) szennye zett sé gi ha tár ér ték 50 szá za lé kát a fel ügye lõ ség egye di leg ha tá roz za meg a szük sé ges in téz - ke dé se ket, figye lembe vé ve a kü lön jog sza bály 9 sze rin ti víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si tervben foglaltakat is. (4) A koc ká za tos hely ze tû víz tes tek ese té ben a fel ügye - lõ ség nek és a fel ügye let nek a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv alapján: a) át kell te kin te nie, mi ve szé lyez te ti a jó ál la pot el éré - sét, il let ve megõrzését; b) fe lül kell vizs gál nia a fel szín alat ti vi zek ál la po tát be fo lyá so ló te vé keny sé ge ket, és ha in do kolt, in téz ked nie kell az en ge dé lyek mó do sí tá sá ról, vissza vo ná sá ról, amennyi ben szük sé ges a Kvt a sze rin ti kör nye - zetvédelmi felülvizsgálattal; c) in téz ked nie kell a kör nye zet hasz ná lók fe le lõs sé gé be tar to zó mo ni tor ing ki egé szí té sé rõl, mó do sí tá sá ról, il let ve kez de mé nyez nie kell az 5. (5) be kez dé sé ben fog lal ta kat figye lembe vé ve a te le pü lé si mo ni tor ing, va la mint az or - szá gos monitoring érintett elemeinek felülvizsgálatát; d) ha szük sé ges, mó do sí ta nia kell az ál ta la meg ál la pí - tott kör nye ze ti kö ve tel mé nye ket, il let ve kez de mé nyez nie kell a kör nye ze ti kö ve tel mé nyek re, ha tár ér té kek re vonat - kozó elõ írások módosítását; e) fe lül kell vizs gál nia a víz ki vé te lek re vo nat ko zó en - ge dé lye ket. 7. (1) A te rü le te ket a fel szín alat ti víz ál la po tá nak ér zé - keny sé ge, to váb bá mi nõ sé gé nek vé del me szem pont já ból osz tá lyoz ni kell a fel szín alat ti víz után pót ló dá sa, föld ta ni köz eg víz ve ze tõ-ké pes sé ge, to váb bá a meg kü lön böz te tett (fo ko zott) vé de lem 10 alatt álló területek figye lembevétele alapján. (2) Egy adott te rü let a fel szín alat ti víz ál la po tá nak ér zé - keny sé ge szem pont já ból le het fo ko zot tan ér zé keny, ér zé - keny és ke vés bé ér zé keny te rü let. (3) A (2) be kez dés sze rin ti osz tá lyo zás is mér ve it és a ka te gó ri ák rész le te sebb fel bon tá sát a 2. szá mú mel lék let tar tal maz za. (4) Egy adott le ha tá rolt te rü let ér zé keny sé ge a fel ügye - lõ ség ha tá ro za tá ban, a fel ügye lõ ség nél és a Víz gaz dál ko - dá si Tu do má nyos Ku ta tó Rész vény tár sa ság nál (a továb - biak ban: VITUKI), il let ve jog utód já nál le võ, a mi nisz ter ál tal jó vá ha gyott, 1: mé ret ará nyú or szá gos érzé - kenységi térképe alapján kerül meghatározásra. (5) A fel ügye lõ ség egy adott te rü le ten egye di ér zé keny - sé gi be so ro lást is meg ál la pít hat, a kör nye zet hasz ná ló ál tal a 2. szá mú mel lék let szem pont jai sze rint vég zett vagy vé gez te tett lo ká lis vizs gá lat alap ján ké szí tett, a (4) be kez - dés sze rin ti tér kép nél részletesebb térképre támaszkodóan. (6) A te le pü lé sek köz igaz ga tá si te rü le té nek ér zé keny sé - gi ka te gó ri á ba tör té nõ be so ro lá sa kor a te le pü lés ab ba a na - gyobb ér zé keny sé gû ka te gó ri á ba ke rül, ame lyik rész ará - nya a (4) be kez dés sze rin ti tér kép alap ján a te le pü lés közigazgatási területének 10%-át meghaladja. (7) A te le pü lé sek köz igaz ga tá si te rü le té nek (3) be kez - dés szem pont jai sze rin ti be so ro lá sát a Kvt (8) be - kez dés m) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a mi - nisz ter rendeletben teszi közzé. (8) A te rü le tek (4) be kez dés sze rin ti or szá gos fel dol go - zá sát, to váb bá er re tá masz ko dó an a (7) be kez dés sze rin ti be so ro lást a mi nisz ter a kü lön jog sza bály 11 sze rin ti víz - gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv ké szí té sé vel egyidejûleg felülvizsgálja. II. A FÖLDTANI KÖZEG ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTÁT ÉRINTÕ TEVÉKENYSÉGEK A felszín alatti vizek jó állapota 8. A fel szín alat ti vi zek jó ál la po tá nak biz to sí tá sa ér de ké - ben te vé keny ség csak a) kör nye zet vé del mi meg elõ zõ in téz ke dé sek kel vé gez - he tõ a kü lön jog sza bály sze rin ti 12 leg jobb el ér he tõ tech ni - ka, il let ve a leg ha té ko nyabb megoldás alkalmazásával; 9 221/2004. (VII. 21.) Kor m. ren de let a víz gyûj tõ-gaz dál ko dás egyes sza - bá lya i ról. 10 A kör nye zet vé del mé nek ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló évi LIII. tör vény 18. (1) bek /2004. (VII. 21.) Kor m. ren de let a víz gyûj tõ-gaz dál ko dás egyes szabályairól. 12 A kör nye zet vé del mé nek ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló évi LIII. tör vény 4..

6 2004/102. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9377 b) el len õr zött kö rül mé nyek kö zött tör tén het, be le ért ve mo ni tor ing ki ala kí tá sát, mû köd te té sét és az adat szol gál ta - tást; c) úgy vé gez he tõ, hogy hosszú tá von se ve szé lyez tes se a fel szín alat ti vi zek jó ál la po tát, a kör nye ze ti cél ki tû zé sek teljesülését. A mennyiségi védelem 9. (1) A fel szín alat ti vi zek jó mennyi sé gi ál la po tá nak biz - to sí tá sa ér de ké ben a tevékenység a) ne m okoz hat ja (M i ) igény be vé te li ha tár ér ték túl lé pé - sét, b) ne m ve zet het a fel szín alat ti víz test ké mi ai és fi zi kai ál la pot rom lá sá hoz, be le ért ve a ká ros víz(nyo más)szint (a továb biak ban: víz szint) emelkedését. (2) A fel szí ni vi zek me der anya gá nak ki ter me lé se, il let - ve a me der vi szo nyok meg vál toz ta tá sa a fel szín alat ti vi - zek re vo nat ko zó kör nye ze ti és kü lön jog sza bály 13 sze rin ti víz bá zis vé del mi cél ki tû zé sek figye lembevételével végez - hetõ. (3) A fel szín alat ti víz ál la po ta szem pont já ból fo ko zot - tan ér zé keny te rü le te ken a 41. (8) be kez dé sé nek c) pont - já ban fog lal tak kivételével tilos a) a fel szí ni vi zek pót lá sa fel szín alat ti víz bõl; b) olyan te vé keny ség vég zé se, amely nek kö vet kez té - ben a fe dõ ré te gek el tá vo lí tá sa ré vén fel szín re ke rül a felszín alatti víz; c) olyan bá nyá sza ti te vé keny ség vég zé se, amely nek kö vet kez té ben a kül szín meg bon tá sá val ki ala kí tott bá nya - talp a ma xi má lis karszt víz szin tet 10 m-en belül megközelíti. (4) A fel szín alat ti víz ál la po ta szem pont já ból ér zé keny te rü le te ken: a) a fel szí ni vi zek pót lá sa fel szín alat ti víz bõl a kü lön jog sza bály 14 sze rin ti víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv ben fog - lal tak szerint történhet; b) ak kor vé gez he tõ olyan te vé keny ség, amely nek kö - vet kez té ben a fe dõ ré teg el tá vo lí tá sa ré vén fel szín re ke rül a fel szín alat ti víz, ha biz to sí tott az (1) be kez dés és a 10. (1) be kez dés sze rin ti elõ írások tel je sü lé se. (5) A 13. -ban fog lal tak figye lembevételével en ge dé - lyez he tõ: a) a fel szín alat ti víz dú sí tás, az az a víz köz vet len vagy köz ve tett be ve ze té se a fel szín alat ti víz be a ki ter mel he tõ fel szín alat ti víz mennyi sé gé nek szennye zés nél kü li növelése érdekében; 13 A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló ví zi lé te sít mé nyek vé del mé rõl szóló 123/1997. (VII. 18.) Kor m. ren de let /2004. (VII. 21.) Kor m. ren de let a víz gyûj tõ-gaz dál ko dás egyes szabályairól. b) a ki ter melt fel szín alat ti vi zek ugyan azon vagy azo - nos cél ra hasz nált ré teg be tör té nõ vissza jut ta tá sa, ha biz to - sí tott, hogy a vissza saj tolt víz ne m tar tal maz a ki ter melt víz tõl el té rõ anya got és ne m okoz kedvezõtlen minõ ség - változást ba) geo ter mi kus ener gia hasz no sí tás cél já ból zárt rend - sze rû tech no ló gi á val, bb) a szi lárd ás vá nyi nyers anya gok bá nyá sza tá hoz kap - cso ló dó, az ás vá nyi nyers anya gok ki ter me lé sé tõl el kü lö - nü lõ rendszerben, bc) a mély épí té si, il let ve fenn tar tá si mun kák során. A minõségi védelem 10. (1) A fel szín alat ti vi zek jó mi nõ sé gi ál la po tá nak biz to - sí tá sa ér de ké ben tevékenység a) vég zé se so rán szennye zõ anyag, il let ve le bom lá sa ese tén ilyen anya gok ke let ke zé sé hez ve ze tõ anya gok hasz - ná la ta, il let ve el he lye zé se csak mû sza ki védelemmel folytatható; b) csak a fel szín alat ti víz, föld ta ni köz eg (B) szennye - zett sé gi ha tár ér ték nél ked ve zõbb ál la po tá nak le he tõ ség sze rin ti meg õr zé sé vel végezhetõ; c) ne m ered mé nyez het ked ve zõt le nebb ál la po tot, mint amit a fel szín alat ti víz, a föld ta ni köz eg (B) szennye zett sé - gi ha tár ér té ke vagy az an nál ma ga sabb (Ab) bi zo nyí tott hát tér-kon cent rá ció, to váb bá az (E) egye di szennyezett - ségi ha tár ér ték, il let ve kár men te sí tés ese té ben a (D) kár - men te sí té si cél ál la pot ha tár ér ték jellemez, kivéve a (4) be - kezdésben foglalt esetet; d) ré sze ként vég zett be ve ze tést, el he lye zést csak en ge - déllyel le het folytatni. (2) Ti los az 1. szá mú mel lék let sze rin ti szennye zõ anyag nak, il let ve az ilyen anya got tar tal ma zó, vagy le - bom lá suk ese tén ilyen anyag ke let ke zé sé hez vezetõ anyagnak a) fel szín alat ti víz be tör té nõ köz vet len be ve ze té se; b) be ve ze té se min den olyan mes ter sé ges tó ba, ame lyet a föld ta ni köz eg ki ter me lé sé vel és ez ál tal a fel szín alat ti víz fel tá rá sá val hoz tak lét re, így kü lö nö sen a bá nya ta vak - ba, illetve jóléti tavakba; c) szennye zõ anyag nak mély mû ve lé sû bá nyá ban tör té - nõ el he lye zé se, ki vé ve az ide ig le nes jel leg gel, a mû sza ki üze mi terv ben az adott nyers anyag bá nyá sza tá hoz engedélyezett anyagot; d) a fel szín alat ti vi zek ál la po ta szem pont já ból fo ko - zot tan ér zé keny te rü le te ken a fel szín alat ti víz be tör té nõ köz ve tett be ve ze té se (be le ért ve az idõ sza kos víz fo lyás ba történõ bevezetést is). (3) A fel tét le nül szük sé ges leg ki sebb mennyi sé gû szennye zõ anyag be ve ze té se fel szín alat ti víz be, föld ta ni kö zeg be a 13. sze rint engedélyezhetõ:

7 9378 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám a) tu do má nyos ku ta tá si cél ból a fel szín alat ti vi zek ál - la po tá nak, mennyi sé gi és mi nõ sé gi jel lem zõ i nek fel tá rá sá - ra, valamint b) a föld ta ni köz eg, il let ve fel szín alat ti vi zek meg is me - ré sét, vé del mét, hely re ál lí tá sát szol gá ló célok érdekében, ha olyan kis mennyi ség ben tar tal maz szennye zõ anya got, hogy a be ve ze tés nyil ván va ló an ne m ve zet sem mi fé le ká - ro so dás hoz. (4) Idõ sza kos víz fo lyás ba tör té nõ tisz tí tott te le pü lé si szenny víz be ve ze té se ese tén a te vé keny sé gek re vo nat ko zó (1) be kez dés c) pont ja sze rin ti kor lá tok alól a fel ügye lõ ség fel men tést ad hat a kü lön jog sza bály ban 15 az idõ sza kos víz - fo lyá sok ra meg ál la pí tott ka te gó ria ha tár ér té ke i nek meg fe - le lõ kibocsátásokra az ott meghatározott anyagok te kin - tetében. (5) Az idõ sza kos víz fo lyás ba tör té nõ be ve ze tés ese tén e ren de let ben és a kü lön jog sza bály ban 16 fog lal ta kat egy ide - jû leg kell al kal maz ni. (6) Az olyan, a föld ta ni kö ze gen vagy kö zeg ben vég zett épí té si és mér nö ki mun kák vagy ha son ló te vé keny ség, illetve eh hez tar to zó lé te sít mény ki ala kí tá sa ese té ben, amely köz vet len kap cso lat ba ke rül a fel szín alat ti víz zel, biz to sí ta ni kell, hogy az hosszú tá von se ve szé lyez tes se a fel szín alat ti vi zet. (7) A te vé keny ség en ge dé lye zé se so rán a fel ügye lõ ség elõ ír hat ja a fel té te lek tel je sü lé sé nek el len õr zé sét szol gá ló mo ni to ro zást. (8) Az adott te lep hely re ha tó sá gi ha tá ro zat tal meg ál la - pí tott (E) egye di szennye zett sé gi ha tár ér ték az új ipar i te - vé keny ség re ad dig vo nat ko zik, míg a föld ta ni köz eg és a fel szín alat ti víz ál la po ta to vább ne m rom lik. 11. (1) Ti los szennye zõ anyag nak mély in jek tá lás sal tör té nõ el he lye zé se, vagy bár mi lyen mó don tör té nõ mély be saj to - lá sa, ki vé ve a (2) be kez dés ben foglaltakat. (2) A fel szín alat ti víz be, föld ta ni kö zeg be a (3) be kez - dés sze rin ti fel té te lek tel je sü lé se ese tén, az olyan ter mé - sze ti okok ból más cél ra tar tó san al kal mat lan föld ta ni kép - zõd mény be, amely a szennye zõ anya gok to vább ter je dé se szem pont já ból zárt nak te kint he tõ szén hid ro gén tá ro ló, és amely bõl a szén hid ro gént ki ter me lik, il let ve ki ter mel ték: a) az olyan az 1. szá mú mel lék let sze rin ti K1 szennye - zõ anya go kat ne m tar tal ma zó vi zek vissza saj to lá sa, ame - lyek a bá nyá sza ti ku ta tás hoz, fel tá rás hoz, ki ter me lés hez tar to zó te vé keny ség bõl szár maz nak, 15 A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeirõl és alkalmazásuk sza bá lya i ról szóló 9/2002. (III. 22.) KöM Kö ViM együt tes ren de let /2004. (VII. 21.) Kor m. ren de let a fel szí ni vi zek mi nõ ség e vé del - mének egyes szabályairól. b) ter mé sze tes össze té te lû vi zek be saj to lá sa szén hid ro - gén ki ter me lés elõ se gí té sé re, c) a ter mé sze tes gáz vagy a csepp fo lyó sí tott föld gáz be - saj to lá sa tá ro lá si céllal, a fel szín alat ti víz mi nõ ség rom lás min den je len le gi vagy jö võ be ni ve szé lyé nek ki zá rá sá val a 13. sze rint enge - délyezhetõ. (3) A (2) be kez dés sze rin ti te vé keny ség re en ge dély ak - kor ad ha tó ki, ha kom plex ér té ke lés re tá masz ko dó vizs gá - la tok kal is bi zo nyí tott, hogy a vissza saj to lás, besajtolás: a) az adott te vé keny ség bõl szár ma zik és ne m tar tal maz az adott te vé keny ség bõl szár ma zó tól el té rõ anyagot, és b) a fel szín alat ti vi zek szennye zé sé nek meg elõ zé se az el ér he tõ leg jobb tech ni ka al kal ma zá sá val történik, és c) ne m ve szé lyez te ti a kör nye ze ti ele mek kü lö nö sen a fel szín alat ti vi zek mennyi sé gi és mi nõ sé gi vi szo nya it, a kör nye ze ti cél ki tû zé sek teljesülését, továbbá d) az a), b) és c) pon tok ban fog lal tak tel je sü lé se el len - õr zött. III. TEVÉKENYSÉGEK ENGEDÉLYEZÉSE Vízkivételek engedélyezésére vonatkozó egyes szabályok 12. (1) Köz vet len víz ki vé tel re víz jo gi en ge dély, il let ve kü - lön jog sza bály sze rint en ge dély kö te les, köz ve tett víz ki vé - tel lel já ró te vé keny ség re vo nat ko zó en ge dély ak kor ad ha tó ki, ha a m 3 /nap ban és m 3 /év ben meg ha tá ro zott víz ki vé tel a töb bi meg lé võ víz ki vé tel lel együtt vizsgálva átmenetileg sem veszélyezteti a) a kör nye ze ti cél ki tû zé sek el éré sét; b) az érin tett víz test re jog sza bály ban, il let ve a kü lön jog sza bály 17 sze rin ti víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv ben meg - ál la pí tott in téz ke dé sek megvalósítását. (2) Ne m ivó víz mi nõ sé gû víz igény ki elé gí té sé re jó mi - nõ sé gû fel szín alat ti víz víz ki vé te le csak ak kor en ged he tõ meg, ha a víz igény fel szí ni víz bõl tör té nõ ki elé gí té se a költ ség-ha szon elem zés ered mé nye sze rin ti arány ta la nul ma gas költ ség, il let ve a ter mé sze ti vi szo nyok miatt ne m va ló sít ha tó meg. (3) A víz ki vé tel en ge dé lye zett mennyi sé ge, figye lembe vé ve a töb bi köz vet len és köz ve tett víz ki vé telt ne m ha lad - hat ja meg az (M i ) igény be vé te li ha tár ér té ket. (4) Ne m vé gez he tõ olyan ví zi mun ka, amely ká ro san be - fo lyá sol hat ja a fel szín alat ti víz mi nõ sé get, il let ve a víz - tartó kép zõd mé nyek fe dõ ré te ge i nek ter mé sze tes védõ - képességét /2004. (VII. 21.) Kor m. ren de let a víz gyûj tõ-gaz dál ko dás egyes szabályairól.

8 2004/102. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9379 (5) A víz ki vé telt foly ta tó fel ada ta az igény be vé tel fel - szín alat ti víz re gya ko rolt ha tá sá nak mo ni to ro zá sa az en - ge dély ben elõ írt mó don. Az en ge dély ben meg kell ha tá - roz ni a mé ré si ered mé nyek szol gál ta tá sá nak rend jét is. Szennyezõ anyagok elhelyezésének és bevezetésének engedélyezése 13. (1) Szennye zõ anyag a) el he lye zé se, b) a föld ta ni kö zeg be tör té nõ köz vet len be ve ze té se, c) a fel szín alat ti víz be tör té nõ köz ve tett be ve ze té se, be le ért ve az idõ sza kos víz fo lyá sok ba tör té nõ beveze - tést is, d) a fel szín alat ti víz be tör té nõ köz vet len be ve ze té se en ge dély kö te les te vé keny ség. (2) A ha tó sá gi en ge dély hez kö tött te vé keny ség vizs gá - la ta, il let ve a ké re lem el bí rá lá sa so rán a más jog sza bály ban meg ha tá ro zott el já rás ban és az e ren de let sze rin ti kö ve tel - mé nyek re figyelemmel kell eljárni. (3) Az (1) be kez dés sze rin ti te vé keny ség a fel ügye lõ ség ál tal ki adott en ge dély, il let ve a fel ügye lõ ség szak ha tó sá gi ál lás fog la lá sá val más ha tó ság ál tal ki adott en ge dély alap - ján vé gez he tõ. A fel ügye lõ ség az el já rás ban en ge dé lye zõ ha tó ság ként vagy ha az en ge dély kö te les te vé keny ség en - ge dé lye zé se kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott enge - délyezési eljárás keretében történik szakható ságként vesz részt. (4) Kü lön jog sza bály ren del ke zé se it kell al kal maz ni a be ve ze té sek és el he lye zé sek engedélyezésére a) a me zõ gaz da sá gi, il let ve er dõ gaz dál ko dá si te vé - keny ség so rán a ter mé sze tes ter he lés re, to váb bá egyes anya gok fel hasz ná lá sá ból származó terhelés, b) a ma gán sze mé lyek ház tar tá si igé nye it meg ne m ha - la dó te vé keny sé gek ese té ben. (5) Az en ge dély kö te les te vé keny ség foly ta tó já nak az (1) be kez dés ben sze rep lõ en ge dély meg szer zé se cél já ból elõ vizs gá la tot kell vé gez nie. En nek ke re té ben víz fo lyás ba tör té nõ be ve ze tés ese tén vizs gál ni kell a vízfolyás idõ - szakosságát is. (6) A ha tó ság az elõ vizs gá lat ered mé nye i re tá masz ko - dó, e ren de let 4. szá mú mel lék le te sze rin ti ké re lem alap ján dönt az en ge dély ki adá sa fe lõl. (7) A 4. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott fel ada to kat a kü lön jog sza bály 18 sze rin ti jo go sult ság gal ren del ke zõk végezhetnek. 18 A környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai fel - té te lek rõl és a fel jo go sí tás mód já ról, va la mint a fe lül vizs gá lat do ku men tá ci ó - já nak tar tal mi kö ve tel mé nye i rõl szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM ren de let. (8) Amennyi ben az en ge dély kö te les te vé keny ség hez egy séges kör nye zet hasz ná la ti en ge dély meg szer zé se kö te - le zõ, úgy a fel ügye lõ ség az (1) be kez dés sze rin ti en ge délyt a kü lön jog sza bály 19 sze rin ti el já rás ban ad ja meg. (9) A 6. (2) be kez dés a) és b) pont jai sze rin ti tény ál lás ese té ben a fel ügye lõ ség a Kvt a sze rin ti kör nye zet - vé del mi fe lül vizs gá la tot ren del het el az en ge dé lye zett kör - nye zet hasz ná la tok mû kö dé si fel té te le i nek meghatáro zá - sára. (10) Az en ge dé lye zõ ha tó ság az (1) be kez dés sze rin ti en ge délyt, il let ve a fel ügye lõ ség a szak ha tó sá gi ál lás fog la - lá sát meg ha tá ro zott idõ re, de leg fel jebb ti zen két év re ad ja ki, és azt leg alább négy éven ként fe lül vizs gál ja. (11) Az (1) be kez dés c) pont ja sze rin ti idõ sza kos víz fo - lyás sza ka szo kat az (5) be kez dés sze rin ti elõ vizs gá lat ra támasz kodva a kör nye zet vé del mi és víz ügyi igaz ga tó ság vé le mé nyé nek ki ké ré sé vel a fel ügye lõ ség ál la pít ja meg. (12) A köz vet len be ve ze tés re vo nat ko zó sza bá lyo kat kell al kal maz ni azok ra az ese tek re is, ha a szennye zõ anyag a fel szín alat ti víz szint emel ke dé se miatt ke rül köz - vet le nül a te lí tett zó ná ba. Az engedélyek kiadásának feltételei 14. (1) Az en ge dé lye zõ ha tó ság a 13. (1) be kez dés sze rin ti en ge dély ben, il let ve a fel ügye lõ ség szak ha tó sá gi ál lás fog - la lá sá ban elõ ír ja a te vé keny ség foly ta tá sá nak az 5. szá mú mel lék let sze rin ti fel té te le it, így kü lö nö sen: a) a be ve ze tés mód já ra, a kör nye zet vé del mi meg elõ zõ in téz ke dé sek re, a mû sza ki vé de lem re, a te vé keny ség nagy sá gá ra, foly ta tá sá ra, to váb bá az el len õr zés re, a do ku - men tá lás ra, az adat szol gál ta tás ra, a monitoringra vonat - kozó elõ írásokat; b) a ki bo csá tá si ha tár ér té ke ket, egyéb ki bo csá tá si pa ra - mé te re ket, (D) kár men te sí té si cél ál la pot ha tár ér té ket, adott te lep hely re vo nat ko zó an az (E) egye di szennye zett sé gi ha - tár ér té ket, to váb bá jog sza bá lyi ren del ke zés hi á nyá ban a fel szín alat ti víz re, a föld ta ni kö zeg re a (B) szennyezettségi határértékeket. (2) Amennyi ben a fel ügye lõ ség az en ge dé lye zõ ha tó - ság, ak kor a ha tár ér té kek meg ál la pí tá sá hoz kö tött el já rá - sok ban min den eset ben részt vesz szak ha tó ság ként a köz - egész ség ügyi ha tó ság, to váb bá az ügy tár gyá tól füg gõ en a fel ügye let, va la mint a ta laj vé del mi ha tó ság, illetve ille té - kesség esetén a bányafelügyelet. (3) Az adott te lep hely te rü le té re vo nat ko zó (E) egye di szennye zett sé gi ha tár ér ték meg ál la pí tá sa ese tén moni - toring rend szert kell mû köd tet ni az ál la pot jel lem zés és a koc ká za tok változásának nyomon követésére. 19 Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes sza - bá lya i ról szóló 193/2001. (X. 19.) Kor m. ren de let.

9 9380 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám (4) A 13. (1) be kez dé se sze rin ti en ge dély kö te les te vé - keny ség foly ta tá sá nak az en ge dély ben rög zí tett jel lem zõi, il let ve an nak a fel szín alat ti víz re, föld ta ni kö zeg re gya ko - rolt ha tá sa i nak vál to zá sa i ról a vál to zást kö ve tõ 15 na pon be lül a fel ügye lõ sé get. A 16. (1) be kez dés sze rin ti alap-adat lap tar tal mát érin tõ vál to zá so kat az alap-adat - lapon kell kö zöl ni. 15. (1) A fel ügye lõ ség a Kvt. 72. sze rin ti kör nye zet vé del - mi en ge délyt, va la mint a Kvt. 72/A. sze rin ti egy sé ges kör nye zet hasz ná la ti en ge délyt, il let ve az en ge dé lye zõ ha - tó ság a 12. (1) és a 13. (1) be kez dés ben fog lalt en ge - délyt (a továb biak ban: en ge dély), il let ve a fel ügye lõ ség szak ha tó sá gi ál lás fog la lá sát, to váb bá a Kvt a sze rin - ti mû kö dé si en ge délyt ak kor ad ja meg, ha a kör nye ze ti adott sá gok, te vé keny ség el len õr zött sé ge, to váb bá a fenn - ál ló összes töb bi kö rül mény együt tes vizs gá la ta azt mu tat - ja, hogy az e ren de let ben fog lalt kö te le zett sé gek be tar tása biz to sí tott. (2) Az en ge délyt hi va tal ból mó do sí ta ni kell, ha az en ge - dély alap já ul szol gá ló, il let ve az en ge dély ben rög zí tett fel - té te lek, vagy a te vé keny ség fel szín alat ti víz re, föld ta ni kö - zeg re gya ko rolt ha tá sai meg vál toz nak, to váb bá ha ter mé - sze ti vagy egyéb el há rít ha tat lan ok azt szük sé ges sé teszi. (3) Az en ge dély az en ge dé lyes ké rel mé re mó do sít ha tó és vissza von ha tó. (4) Az en ge dé lye zés so rán figye lembe kell ven ni a kü - lön jog sza bály 20 sze rin ti in téz ke dé sek, il let ve in téz ke dé si prog ra mok kö ve tel mé nye it. (5) Az en ge délyt hi va tal ból vissza kell von ni, ha a) kö rül mé nyek úgy vál toz tak meg, hogy az en ge dély fel té te le i nek már ne m fe lel nek meg kü lö nö sen a víz gyûj - tõ-gaz dál ko dá si terv ben tá masz tott kö ve tel mé nyek nek; b) a (7) be kez dés ben fog lal tak azt szük sé ges sé te szik. (6) Az en ge dély mó do sí tá sá nál, vissza vo ná sá nál az en - ge dély ki adá sá ra vo nat ko zó sza bá lyok az irány adók. (7) A fel szín alat ti vi zet ve szé lyez te tõ, fel szín alat ti vi - zet, a föld ta ni kö ze get szennye zõ, ká ro sí tó kör nye zet hasz - ná lat gya kor lá sát a ha tó ság kor lá toz za, fel füg gesz ti, vagy meg tilt ja, vagy a szük sé ges in téz ke dé se ket az er re ha tás - kör rel ren del ke zõ szerv nél kez de mé nye zi, ha a) a szennye zés, ká ro sí tás az em ber i egész sé get sú lyo - san ve szé lyez te ti, vagy b) a ve szé lyez te tés, a szennye zés vagy a ká ro sí tás, to - váb bá a fel szín alat ti víz igény be vett sé ge az is mét lõ dõ in - téz ke dés el le né re is foly ta tó dik, il let ve /2004. (VII. 21.) Kor m. ren de let a víz gyûj tõ-gaz dál ko dás egyes szabályairól. c) a kör nye zet hasz ná ló ne m tel je sí ti a kár meg elõ zés ér - de ké ben ha tó sá gi ha tá ro zat tal elõ írt kö te le zett sé gét vagy kár men te sí té si, il let ve a víz mi nõ sé gi kár el há rí tá si kö te le - zett sé gét, és a ve szé lyez te tés, szennye zés vagy ká ro sí tás foly ta tó dik, to váb bá d) a kör nye zet hasz ná ló ne m az el vár ha tó gon dos ság gal jár el a kár meg elõ zés, il let ve a kár men te sí tés vég re haj tá sa ér de ké ben, és e miatt fenn áll a szennye zés fenn ma ra dá sá - nak, il let ve is mét lõ dé sé nek, to váb bá a szennyezettség nö - ve kedésének veszélye. (8) Az en ge dély ben fog lalt elõ írások, kö ve tel mé nyek be tar tá sá nak el len õr zé sé re az en ge dé lye zõ ha tó ság és a szak ha tó sá gok jo go sul tak. Amennyi ben az ellen õr zés so - rán a ha tó ság, il let ve a szak ha tó ság hi á nyos sá got, il let ve az en ge dély tõl va ló el té rést ta pasz ta l, a ha tó ság nak az el - len õr zést, il let ve a szak ha tó ság el len õr zés rõl ké szí tett jegyzõkönyvének kézbevételét követõ 30 napon belül intézkednie kell. IV. AZ ENGEDÉLYKÖTELES TEVÉKENYSÉG BEJELENTÉSE ÉS AZ ADATSZOLGÁLTATÁSA 16. (1) A fel szín alat ti víz ve szé lyez te té sé vel, ter he lé sé vel já ró te vé keny sé gek jel lem zõ it az Alap-be je len tõ lap a fel - szín alat ti víz és a föld ta ni köz eg ve szé lyez te té sé rõl, ter he - lé sé rõl meg ne ve zé sû be je len tõ la pon (a továb biak ban: alap-adat lap), il let ve Rész le tes be je len tõ lap a fel szín alat - ti víz és a föld ta ni köz eg ve szé lyez te té sé rõl, ter he lé sé rõl meg ne ve zé sû adat la pon (a továb biak ban: rész le tes-adat - lap), va la mint Éves je len tés a fel szín alat ti víz és a föld - tani köz eg ve szé lyez te té sé rõl, ter he lé sé rõl meg ne ve zé sû je len tés ben (a továb biak ban: éves je len tés) kell be nyúj ta ni az engedélyköteles tevékenység helye szerint ille té kes felügyelõséghez (a továb biak ban: bejelentés). (2) Alap-adat lap be nyúj tá sá ra kö te le zett a) az en ge dély kö te les te vé keny sé get e ren de let ha tály - ba lé pé sét köve tõen meg kez de ni szán dé ko zó, a 13. (1) be kez dés sze rin ti en ge dély vagy szak ha tó sá gi ál lás fog - la lás iránt kérelmet benyújtó; b) akit a fel ügye lõ ség a 19. (4) be kez dés sze rint kö te - lez; c) aki a 13. (1) be kez dés sze rint en ge dély kö te les te vé - keny sé get végez. (3) Rész le tes-adat lap be nyúj tá sá ra kö te le zett a) a (2) be kez dés a) pont sze rin ti ké rel met be nyúj tó; b) akit a fel ügye lõ ség az alap-adat lap ban fog lal tak alap ján ar ra kö te lez; c) e ren de let 3. szá mú mel lék let sze rin ti te vé keny sé get foly ta tók kö zül az, aki a föld ta ni kö zeg ben, il let ve a fel szín

10 2004/102. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9381 alat ti víz be köz vet len be ve ze tést vé gez vagy te vé keny sé ge so rán szennye zõ anya got he lyez el ca) évi 100 ton na fe let t, amely nél a fel szín alat ti víz re vo nat ko zó (B) szennye zett sé gi ha tár ér ték 1 mg/l vagy azon felüli, cb) évi 1 ton na fe let t, amely nél a fel szín alat ti víz re vo - nat ko zó (B) szennye zett sé gi ha tár ér ték 1 mg/l alatti. (4) Éves je len tést a (2) és (3) be kez dés sze rin ti azon kö - te le zett nek kell be nyúj ta ni, akit er re a fel ügye lõ ség az alap-adat lap, il le tõ leg a rész le tes-adat lap ada ta i nak ér té ke - lé se alap ján határozattal kötelez. (5) Az alap-adat la pot, il le tõ leg a rész le tes-adat la pot a be nyúj tás idõ pont já ban ér vé nyes ada tok közlésével: a) a (2) be kez dés a) pont ja és a (3) be kez dés a) pont ja sze rin ti kö te le zett az en ge dély irán ti ké re lem be nyúj tá sa - kor, annak ré sze ként, b) a (2) be kez dés b) és c) pont jai, il let ve a (3) be kez dés b) és c) pont jai sze rin ti kö te le zett a ha tá ro zat ban meg je lölt ha tár idõ re kö te les be nyúj ta ni. (6) Az éves je len tést a tárgy év re vo nat ko zó an, a tárgy - évet kö ve tõ év már ci us 31-éig kell benyújtani. (7) A tárgy év ben az alap-adat la pon kö zölt ada tok ban be kö vet ke zett vál to zást az anyag for ga lom ban be kö vet - ke zett 25%-nál na gyobb vál to zás fö lött, be ve ze té sek nél min den eset ben be kell je len te ni az ille té kes fel ügye lõ - ség nél a tárgy év utol só nap ján ér vé nyes ada tok kal az éves jelentés ré sze ként vagy új alap-adatlapon. 17. (1) A be je len té si, adat szol gál ta tá si kö te le zett ség Kör - nye zet vé del mi és Víz ügyi Mi nisz té riu m (a továb biak ban: mi nisz té riu m) vagy ki je lölt szer ve ál tal ki adott nyom tat vá - nyon vagy szá mí tó gé pes adat hor do zón tel je sít he tõ. Az adat szol gál ta tó nak gon dos kod nia kell a do ku men tu mok, il let ve ada to kat elõállító és továbbító eljárások megfelelõ archiválásáról. (2) Az adat szol gál ta tás so rán kö zölt ada tok tel jes kö rû - sé gé ért, a be je len tés re kö te le zett re ér vé nyes szám vi te li sza bá lyok kal, sta tisz ti kai rend szer rel, va la mint egyéb nyil ván tar tá si rend sze re i vel, mé ré si, meg fi gye lé si ada ta i - val va ló egyezésért a bejelentésre kötelezett a felelõs. 18. (1) A fel ügye lõ ség az adat la po kat ellen õr zi, és szük ség sze rint az adat szol gál ta tó val egyez tet ve módosítja. (2) A fel ügye lõ ség az adat szol gál ta tá si, be je len té si kö - te le zett ség tel je sí té sé nek el mu lasz tá sa vagy ne m meg fe le - lõ tel je sí té se ese tén kö te le zi az adat szol gál ta tót az elõ írás be tar tá sá ra. (3) A ha tó sá gi kö te le zés ben elõ írt adat szol gál ta tá si kö - te le zett ség tel je sí té sé nek el mu lasz tá sa ese tén a (2) be kez - dés sze rin ti kö te le zett a 36. (1) be kez dés c) pont ja sze rint bír sá got kö te les fi zet ni. V. A KIVIZSGÁLÁS 19. (1) A te vé keny sé get foly ta tó az ál ta la oko zott, vagy az üzem sze rû mû kö dé sén kí vül ál ló okok ból be kö vet ke zõ szennye zést, ká ro so dást ha la dék ta la nul kö te les be je len te - ni a fel ügye lõ ség nek. Egy ide jû leg kö te les azon nal be fe - jez ni a szennye zõ, ká ro sí tó te vé keny sé get és kö te les gon - dos kod ni a kár eny hí tést szol gá ló in téz ke dé sek meg kez dé - sé rõl, il let ve azon nal meg kell kez de nie a kü lön jog sza - bály ban 21 foglaltaknak meg fele lõen a vízminõségi kár - elhárítást. (2) A fel ügye lõ ség a föld ta ni köz eg, fel szín alat ti víz ter - he lé sé re, mi nõ sé gé nek ve szé lyez te té sé re, szennye zé sé re, ká ro sí tá sá ra vo nat ko zó, bir to ká ba ke rült in for má ci ó kat ki - vizs gál ja a ha tó sá gi in téz ke dés igé nyé nek meg ál la pí tá sa és a hatósági eljárás megalapozása érdekében. (3) A ki vizs gá lást, az adat, in for má ció be ér ke zé sé tõl szá mít va 30 na pon be lül meg kell kez de ni, ha tár ide jét az e ren de let ben sza bá lyo zott ese tek ki vé te lé vel a fel ügye - lõ ség a koc ká zat mér le ge lé se alap ján legfeljebb 90 napban állapítja meg. (4) A fel ügye lõ ség a ki vizs gá lás ke re té ben el ren del he ti a 16. (2) be kez dé se sze rin ti be je len tés, adat szol gál ta tás 30 na pon be lül tör té nõ be nyúj tá sát, amennyi ben a ha tó ság tu do má sá ra ju tott ada tok a te vé keny ség foly ta tó já val kap - cso la to sak, an nak azo no sí tá sát le he tõ vé te szik és a te vé - keny ség foly ta tó já nak adat szol gál ta tá si kö te le zett sé gé re elõ írt ha tár idõ még ne m járt le, vagy a tevékenység folytatója nem tartozik a bejelentésre kötelezettek közé. (5) A fel ügye lõ ség a tu do má sá ra ju tott ada tok alap ján, a ki vizs gá lás ke re té ben, ha szük sé ges tár gya lást, hely szí ni szem lét tar t, szennye zett ség va ló szí nû sít he tõ sé ge ese tén az érin tett ha tó ság be vo ná sá val a 6. szá mú mel lék let sze - rin ti jegy zõ köny vet ké szít. (6) A szennye zett ség va ló szí nû sít he tõ: a) a szennye zõ for rá sok, a po ten ci á lis szennye zõ for rá - sok ki bo csá tá sai, jel lem zõi, a te vé keny ség nagy ság rend je alapján, vagy b) a te rü let szennye zett sé gé re vo nat ko zó in for má ci ók alapján: delet. 21 A víz mi nõ sé gi kár el há rí tás ról szóló 132/1997. (VII. 24.) Kor m. ren -

11 9382 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám ba) ha a szennye zett ség mér té ke ta laj ese tén a bb) pont ban fog lalt el té rés sel 0,2 mé ter alatt leg alább öt min tá ban, fel szín alat ti víz és ta laj nak ne m mi nõ sü lõ föld - ta ni köz eg ese tén leg alább egy pon ton két min tá ban, vagy bb) ter mõ föld ta la já ban leg alább öt min tá ban a szennye zõ anyag kon cent rá ci ó ja meg ha lad ja a (B) szennye zett sé gi ha tár ér té ket. (7) A fel ügye lõ ség a te vé keny ség re vo nat ko zó kö ve tel - mé nyek, to váb bá an nak a föld ta ni kö zeg re, fel szín alat ti víz re gya ko rolt ha tá sá nak el len õr zé se cél já ból mé rést, vizs gá la tot vé gez het, vagy az engedélyessel végeztethet. (8) A fel ügye lõ ség a ki vizs gá lás és a fel szín alat ti víz és a ta laj vé del mé vel össze füg gés ben jog sza bá lyok ál tal köz - re mû kö dés re fel jo go sí tott szak ha tó sá gok vé le mé nye és a ren del ke zé sé re ál ló ada tok alap ján mér le ge li, hogy a szennye zett ség in téz ke dést igé nyel-e. A (6) be kez dés ba) és bb) pontja esetében a felügyelõség köteles intézkedni. (9) A ki vizs gá lás alap ján a fel ügye lõ ség dönt a) az adat szol gál ta tás ban fog lalt ada tok meg fe le lõ sé - gé rõl; b) az ügy nek az en ge dé lye zõ ha tó ság hoz tör té nõ át té te - lé rõl; c) rend kí vü li, elõ re ne m lát ha tó kör nye ze ti ese mé nyek vagy rend kí vü li mér té kû, azon na li be avat ko zást igény lõ szennye zés ese tén a szük sé ges kár el há rí tás sal (kü lö nö sen a víz mi nõ sé gi kár el há rí tás sal) össze füg gõ, kü lön jog sza - bá lyok 22 szerinti intézkedésrõl; d) a szük sé ges fel ügye lõ sé gi in téz ke dés, el já rás meg in - dí tá sá ról, így kü lö nö sen az e ren de let 13. -a sze rin ti tar ta - lom mal tör té nõ en ge dé lye zés alá vo nás ról a fel ügye lõ ség ál tal sa ját ha tás kör ben ki adott ha tá ro zat tal, a kár men te sí - tés bár mely sza ka szá nak el ren de lé sé rõl, va la mint a Kvt. 73. alap ján a kör nye zet vé del mi fe lül vizs gá lat ról vagy arról, hogy a tu do má sá ra ju tott ada tok to váb bi in téz ke dést ne m igé nyel nek. (10) A fel ügye lõ ség a kör nye zet vé del mi kö ve tel mé - nyek ér vény re jut ta tá sa ér de ké ben, ha tár idõ meg ál la pí tá - sá val mû sza ki in téz ke dés re vagy in téz ke dé si terv ké szí té - sé re és an nak be tar tá sá ra kö te lez he ti a te vé keny ség foly ta - tó ját. (11) A víz vé del mi kö ve tel mé nyek meg sze gé se, a kö te - le zõ ha tá ro zat ban el ren delt mû sza ki in téz ke dé sek ha tár - idõ re tör té nõ vég re haj tá sá nak el mu lasz tá sa vagy az in téz - ke dé si terv ben fog lal tak be ne m tar tá sa ese tén a fel ügye lõ - ség a 36. (1) be kez dés d) pont ja sze rin ti bír sá got szab - hat ki. (12) A fel ügye lõ ség a 21. (9) be kez dés alap ján el ren - del he ti a kü lön jog sza bály sze rin ti adat lap ki töl té sét és be - nyúj tá sát. 22 A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és veszé - lyes anya gok kal kap cso la tos sú lyos bal ese tek el le ni vé de ke zés rõl szóló évi LXXIV. tör vény; a víz mi nõ sé gi kár el há rí tás ról szóló 132/1997. (VII. 24.) Kor m. ren de let. (13) A fel ügye lõ ség a fel szín alat ti víz, il let ve a föld ta ni köz eg ve szé lyez te té se, szennye zé se, ká ro so dá sa ki vizs gá - lá sát köve tõen a kö te le zett sé get meg ál la pí tó ha tá ro za tá nak a) meg ho za ta la elõtt a Kul tu rá lis Örök ség vé del mi Hi - va tal meg ke re sé sé vel tisz táz za az érin tett te rü let ré gé sze ti je len tõ sé gét, il le tõ leg mûemléki védelmét; b) az érin tett ré szé re tör té nõ meg kül dé sé vel egy ide jû - leg tá jé koz tat ja a köz egész ség ügyi ha tó sá got, va la mint a fel ügye le tet, vé dett ter mé sze ti te rü let vagy ter mé sze ti ér - ték ese tén a ter mé szet vé del mi ha tó sá got, va la mint az el já - rás ban részt ve võ más ér de kelt ha tó sá got, önkormányzatot, továbbá a terület tulajdonosát. VI. AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM 20. (1) Az Or szá gos Kör nye ze ti Kár men te sí té si Prog ram (a továb biak ban: OKKP) célja: a) a fel szín alat ti víz, a föld ta ni köz eg ve szé lyez te té sé - nek, szennye zett sé gé nek, ká ro so dá sá nak meg is me ré se, nyil ván tar tás ba vétele; b) a szennye zett ség koc ká za tá nak csök ken té se; c) a szennye zett ség csök ken té sé nek vagy meg szün te té - sé nek elõ se gí té se. (2) Az OKKP a fe le lõs sé gi kör tõl füg get len egye di kár - men te sí té si be ru há zá sok mel lett ma gá ban fog lal ja azo kat az ál ta lá nos és or szá gos fel ada to kat is, ame lyek az OKKP irá nyí tá sá hoz és össze han golt vég zé sé hez szük sé ges fel - ada tok (így pél dá ul ku ta tá si, sza bá lyo zá si, in for ma ti kai, nyil ván tar tá si) el lá tá sát, to váb bá a kor mány za ti mun ka - meg osz tás sze rint fe le lõs mi nisz te rek irá nyí tá sa alá tar to zó Al prog ra mok, az ál lam i fe le lõs sé gi körbe tartozó, kár - mentesítési építési beruházási feladatok koordinálását jelentik. (3) Az OKKP-val kap cso la tos or szá gos és ál ta lá nos fel - ada tok el lá tá sá ról az érin tett mi nisz te rek kel együtt mû - köd ve a mi nisz ter gondoskodik. (4) Az érin tett mi nisz te rek köz zét eszik a fe le lõs sé gi kö - rük be tar to zó kár men te sí té sek irá nyí tá sá val meg bí zott szer ve ze tek meg ne ve zé sét. Amennyi ben az al prog ram irá - nyí tá sá val meg bí zott szer ve zet ben vál to zás kö vet ke zett be az érin tett mi nisz ter 30 na pon belül köteles azt hivatalos értesítõben közzétenni. (5) A (4) be kez dés sze rin ti szer ve zet össze ál lít ja és éven te ak tu a li zál ja a fe le lõs sé gi kö ré be tar to zó kár men te - sí té si fel adat-vég re haj tás ütem ter vét. Ezt a fel ada tot az OKKP ál tal ki ala kí tott mód szer sze rint, elõ ze tes egy sze rû - sí tett re la tív koc ká zat becs lés és elõ mi nõ sí tés alap ján meg - ha tá ro zott fon tos sá gi sor rend figye lembevételével vég zi.

12 2004/102. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9383 (6) Ha a 21. (3) be kez dés alap ján az ál lam i szerv kö te - les a kár men te sí tés re, ak kor a fel ügye lõ ség a kár men te sí - tés re vo nat ko zó ha tá ro za tok tel je sí té si ha tár ide jé nek meg - ál la pí tá sa kor, a (4) be kez dés sze rin ti szer ve zet tel kö te les egyez tet ni, figye lembe vé ve az al prog ra mok ütem ter vét is. (7) A te le pü lé si ön kor mány zat a te le pü lés bel te rü le té re a föld ta ni köz eg és a fel szín alat ti víz to váb bi ter he lé sé nek meg szün te té sé re a Kvt a sze rin ti kör nye zet vé del mi program keretében: a) al prog ra mot dol go z ki, ame lyet sza bá lyo zás sal, sa ját be ru há zás sal, il let ve be ru há zá sok ösz tön zé sé vel va ló sít meg, illetve segít elõ; b) bel te rü le ti ál lat tar tás ese tén fi gye lem mel kí sé ri a kü - lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott jó me zõ gaz da sá gi gya - kor lat sza bá lya i nak al kal ma zá sát, és en nek meg va ló sí tá sát e ren de let hatályba lépését kö ve tõ egy éven be lül he lyi ál - lat tar tá si ren de let meg al ko tá sá val, meg lé võ ren de le tek esetén három éven belüli felülvizsgálatával is segíti. le he tõ leg ki sebb kör nye ze ti ter he lés sel jár jon, és ne okoz - zon kör nye ze ti ve szé lyez te tést, szennye zést, környezet - károsodást. (7) A fel ügye lõ ség az e ren de let ai ban sza bá - lyo zott el já rás ról vagy azok egy ré szé rõl a kör nye ze ti koc - ká za tot mér le gel ve össze vont ha tá ro za tot is hozhat indokolt esetben. (8) A fel ügye lõ ség a kár men te sí tés va la mennyi sza ka - szá ban kár men te sí té si mo ni tor ing ki ala kí tá sát és mû köd te - té sét írhatja elõ. (9) A (2) be kez dés sze rin ti fe le lõs kö te les az OKKP ke - re té ben ki ala kí tott kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott adat la po kat a kü lön jog sza bály ban meg adott mó don ki töl - te ni és azt a felügyelõségnek megküldeni. (10) A kár men te sí tés bár mely sza ka szá nak vég re haj tá - sá ra vo nat ko zó ha tá ro zat ha tár ide je csak ki vé te les esetben módosítható. VII. A KÁRMENTESÍTÉS 21. (1) A már be kö vet ke zett pont sze rû szennye zõ for rás hoz tar to zó va ló szí nû sít he tõ szennye zett ség ese tén a 19. (9) be kezdésében fog lal tak figye lembevételével a köz ér - de ké ben kár men te sí tést kell végezni. (2) A kár men te sí tés re az kö te les, aki a) a szennye zett sé get oko zó te vé keny sé get foly tat ta vagy foly tat ja, il let ve an nak jogutódja; b) a kör nye ze ti ká rért fenn ál ló fe le lõs sé get a szennye - zett te rü let tu laj don jo gá nak meg szer zé sé vel vagy egyéb mó don átvállalja, valamint c) a Kvt a sze rint fe le lõs ség re von ha tó. (3) Ha ál lam i szerv kö te les a kár men te sí tés re, ak kor a fel ada to kat az OKKP és an nak al prog ram jai ke re té ben kell vé gez ni az érin tett mi nisz ter a 20. (4) be kez dés sze rin ti szer ve zet út ján, e ren de let ben fog lalt követelmények betartásával. (4) A kár men te sí tés sza ka szai: a) tény fel tá rás, amely fel de rí tõ és rész le tes vizs gá lat ból állhat; b) mû sza ki be avat ko zás; c) az a) és b) pon tok ban meg ha tá ro zott sza ka szok ban, il let ve azo kat köve tõen foly ta tott monitoring. (5) A kár men te sí tés bár mely sza ka sza szük ség sze rint meg is mé tel he tõ. (6) A kár men te sí tés so rán biz to sí ta ni kell, hogy a szennye zés (B) szennye zett sé gi ha tár ér té ket meg ha la dó an ne te võd jön át más kör nye ze ti elem re, a fel szín alat ti víz, a föld ta ni köz eg ne m szennye zett ré sze i re, il let ve, hogy az a Tényfeltárás 22. (1) A tényfeltárás során: a) vizs gál ni kell min den olyan szennye zõ anyag tér be li elõ for du lá sát, mely nek je len lé te a te rü le ten vég zett ad di gi te vé keny sé gek vagy al kal ma zott tech no ló gi ák alapján való színûsíthetõ; b) kü lön jog sza bály sze rin ti szû rõ vizs gá la tot és en nek ered mé nye i tõl füg gõ rész le tes ké mi ai vizs gá la tot kell vé - gez ni min d a föld ta ni kö zeg re, min d a fel szín alat ti víz re vo nat ko zó an an nak ér de ké ben, hogy va la mennyi, a szennye zett sé get oko zó szennye zõ anyag elõ for du lá sa meg ál la pít ha tó le gyen. (2) Az (1) be kez dés b) pont ban em lí tett vizs gá lat tól a ha tó ság el te kint het, ha meg ala po zot tan bi zo nyít ha tó, hogy a vizs gált te rü le ten az (1) be kez dés a) pont ja sze rint vizs - gált kom po nen se ken kí vül más (B) szennye zett sé gi ha - tár ér té ket meg ha la dó szennye zõ anyag a föld ta ni kö zeg - ben, illetve a felszín alatti vízben nem található. (3) A ha tó ság a 21. (4) be kez dés a) pont ja sze rin ti fel - de rí tõ és rész le tes tény fel tá rást a 19. (9) be kez dés d) pont ja alap ján el ren de lõ ha tá ro za tá nak tartalmaznia kell: a) a tény fel tá rás ra kö te le zett meg ne ve zé sét; b) a va ló szí nû szennye zett ség ál tal fel té te lez he tõ en érin tett te rü let megjelölését; c) a fel szín alat ti víz, a föld ta ni köz eg szennye zett sé ge va ló szí nû sé gé nek meg ál la pí tá sa kor figye lembe vett té nye - zõ ket, jel lem zõ i ket, az ezek kel kap cso la tos el já rá sok, vizs gá la tok meg je lö lé sé vel, a ké mi ai vizs gá la tok ese té - ben, amennyi ben azt kü lön jog sza bály ne m tar tal maz za megadva a kívánatos kimutatási határértéket is;

13 9384 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám d) tény fel tá rá si terv ké szí té sé nek elõ írását, be nyúj tá si ha tár ide jét, ha a szennye zett ség ki ter je dé se, il let ve a föld - ta ni fel épí tés és a víz föld ta ni vi szo nyok bo nyo lult sá ga azt szükségessé teszi; e) a tény fel tá rá si zá ró do ku men tá ció be nyúj tá si ha tár - ide jét; f) a 21. (9) be kez dés alap ján a kü lön jog sza bály sze - rin ti adat lap be nyúj tá sá nak elõ írását. (4) A tény fel tá rá si terv nek tar tal maz nia kell a tény fel tá - rás sal kap cso la tos mind azon mun kát, amely a tény fel tá rá si zá ró do ku men tá ció meg ala po zott össze ál lí tá sá hoz szük sé - ges, be le ért ve a tény fel tá rás hoz kapcsolódó monitoring rendszer tervét. (5) A tény fel tá rá si ter vet a (3) be kez dés sze rin ti ha tá ro - zat ban meg je lölt ha tár idõ re en ge dé lye zés re be kell nyúj ta - ni a fel ügye lõ ség hez. A ha tó ság a tény fel tá rá si terv en ge - dé lye zés re tör té nõ be nyúj tá sá tól el te kint het, ha a kár men - te sí tés sür gõs sé ge, a vár ha tó költ ség ala csony szint je, a szennye zõ anya gok kis szá ma, il let ve csak a kö te le zett tulajdonában álló területek érintettsége valószínûsíthetõ. (6) Az (5) be kez dés sze rin ti tény fel tá rá si ter vet a fel - ügye lõ ség min den eset ben a köz egész ség ügyi ha tó ság, illetve amennyi ben az víz ki vé telt érint a fel ügye let, va la - mint szennye zett ter mõ ta laj ese tén a ta laj vé del mi ha tó ság bevonásával határozattal fogadja el. 23. (1) A tény fel tá rá si mun kák meg kez dé sét 8 na pon be lül, a tény fel tá rás so rán ész lelt bár mi lyen rend kí vü li kö rül - ményt ha la dék ta la nul be kell je len te ni a felügyelõségnek. (2) A tény fel tá rás so rán a kö te le zett kez de mé nyez he ti a rész le tes mennyi sé gi koc ká zat fel mé rés mód sze ré nek egyez te té sét a fel ügye lõ ség gel és a 22. (6) be kez dés szerinti szakhatóságokkal. (3) A fel tá rás so rán ész lel tek alap ján, a tény fel tá rás ra kö te le zett kez de mé nye zé sé re, in do kolt eset ben, a fel ügye - lõ ség, a 22. (6) be kez dés sze rint érin tett szak ha tó sá gok utó la gos ér te sí té sé vel, 8 na pon be lül dönt a tény fel tá rá si terv tõl va ló el té rés, il let ve a terv mó do sí tá sá nak el fo ga dá - sá ról, vagy el uta sí tá sá ról. (4) A tény fel tá rást és an nak ered mé nye it do ku men tál ni kell. A zá ró do ku men tá ci ót a 7. szá mú mel lék let sze rint kell össze ál lí ta ni, és be kell nyúj ta ni a fel ügye lõ ség hez. 24. (1) A (D) kár men te sí té si cél ál la pot ha tár ér ték szük ség ese tén rész te rü le ten ként és mély ség sze rint el té rõ koc ká - za ti ala pon tör té nõ meg ha tá ro zá sá nál figye lembe kell venni: a) a te rü let föld ta ni, víz föld ta ni vi szo nya it és ér zé keny - sé gét; b) a szennye zõ anya gok ra vo nat ko zó (B) szennye zett - sé gi ha tár ér té ket; c) a szennye zett sé get, ká ro so dást meg elõ zõ ko ráb bi, fel té te lez he tõ ál la po tot, to váb bá az (Ab) bi zo nyí tott hát - tér-kon cent rá ció értékeit; d) a 21. (6) be kez dé sé ben fog lal ta kat, to váb bá a kör - nye ze ti ál la pot to váb bi rom lá sá nak tilalmát; e) a szennye zett te rü le ten és a tel jes ha tás te rü le ten fo - lyó, il let ve ter ve zett te rü let hasz ná la to kat a te le pü lés ren de - zé si ter vek alap ján, és en nek meg fele lõen a koc ká zat mér - té két; f) az al kal ma zás ra ja va solt, bi zo nyí tot tan leg jobb el ér - he tõ, kár men te sí té si mû sza ki be avat ko zá si technológiát; g) amennyi ben a szennye zett ség, il let ve a ve szé lyez te - tett ség mér té ke szük sé ges sé teszi ga) a rész le tes mennyi sé gi koc ká zat fel mé rés ered mé - nyét, illetve gb) a kár men te sí tés mû sza ki be avat ko zás pénz ügyimû sza ki meg va ló sít ha tó sá gát, költ ség hasz nos sá gát. (2) A (D) kár men te sí té si cél ál la pot ha tár ér ték: a) ne m le het ala cso nyabb, mint a bi zo nyí tott (Ab) hát - tér-kon cent rá ció, vagy az (1) be kez dés g) pont ja sze rin ti eset ben a 23. (2) be kez dé se sze rint egyez te tett rész le tes mennyi sé gi koc ká zat fel mé rés alap ján szá mí tott (D) kár - men te sí té si cél ál la pot határérték (mint alsó határ); b) ne m le het ma ga sabb, mint a fel szín alat ti vi zek kör - nye zet vé del mi cél ki tû zé se i nek és a te rü let hasz ná la tok, il - let ve a mû sza ki be avat ko zás pénz ügyi- mû sza ki meg va ló - sít ha tó sá ga, költ ség hasz nos sá ga figye lembevételével, az a tény le ge sen mér t át lag kon cent rá ció egy adott te rü le ten (tér rész ben), amely ne m ve szé lyez te ti a még ne m szennye - zõ dött kör nye ze ti ele me ket, az em ber i egész sé get, az élõ - vi lá got, a víz ki vé te le ket, to váb bá a te rü let hasz ná la tot (mint fel sõ ha tár). (3) Az (E) egye di szennye zett sé gi ha tár ér ték meg ál la pí - tá sa so rán az (1) be kez dés ga) pont já ban meg ha tá ro zot tak sze rint kell eljárni. 25. (1) A fel ügye lõ ség a tény fel tá rá si zá ró do ku men tá ció, va la mint a 22. (6) be kez dés sze rin ti szak ha tó sá gok ál lás - fog la lá sa il le tõ leg a te rü let hasz ná lat te kin te té ben szük - ség ese tén az érin tett ön kor mány zat be vo ná sá val, az ér - vény ben lé võ, il let ve a ter ve zett te le pü lés ren de zé si terv figye lembevételével ha tá ro zat tal dönt a zá ró do ku men tá - ció el bí rá lá sá ról, va la mint a szennye zett ség gel, ká ro so dás - sal kap cso la tos to váb bi fel ada tok ról, így: a) a tény fel tá rás foly ta tá sá ról; b) az (E) egye di szennye zett sé gi ha tár ér ték, il le tõ leg a (D) kár men te sí té si cél ál la pot ha tár ér ték megállapításáról;

14 2004/102. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9385 c) a mû sza ki be avat ko zás el vég zé sé nek szük sé ges sé - gé rõl, il let ve a mû sza ki be avat ko zás meg va ló sí tá si ter vé - nek el ké szí té sé rõl és be nyúj tá sá ról, amennyi ben a szennye zett ség meg ha lad ja a (D) kár men te sí té si cél ál la pot ha tár ér té ket; d) a tény fel tá rást kö ve tõ kár men te sí té si mo ni tor ing el - ren de lé sé rõl; e) a kár men te sí tés be fe je zé sé rõl, ha min den kö rül mény együt tes mér le ge lé se azt mu tat ja, hogy a to váb bi kár men - te sí té si munkára nincs szükség. (2) A mû sza ki be avat ko zás szük sé ges sé gé nek meg íté lé - sé re, a (D) kár men te sí té si cél ál la pot ha tár ér ték meg ál la pí - tá sá ra irá nyu ló el já rás ban a 22. (6) be kez dés sze rint érintett szakhatóságok vesznek részt. Mûszaki beavatkozás 26. (1) A 21. (4) be kez dés b) pont ja sze rin ti mû sza ki be - avat ko zás a 25. (1) be kez dés c) pont ja sze rin ti te vé keny - sé gek re vo nat ko zó ha tó sá gi ha tá ro zat alapján kezdõdik. (2) A mû sza ki be avat ko zá si terv tar tal mi követelmé - nyeit a 8. szá mú mel lék let tar tal maz za. (3) A ha tó ság a mû sza ki be avat ko zá si terv alap ján dönt a mû sza ki be avat ko zás el ren de lé sé rõl. (4) A mû sza ki be avat ko zást el ren de lõ ha tá ro zat nak az Áe.-be n elõ írt tar tal mi kö ve tel mé nye ken túl me nõ en tar - tal maz nia kell, az oko zó (fe le lõs) ál tal be nyúj tott mû sza ki be avat ko zá si terv re ala po zot tan: a) a szennye zett, ká ro so dott te rü let meg ne ve zé sét, azo - no sí tó it, a (D) kár men te sí té si cél ál la pot ha tár ér té ket a mû - sza ki be avat ko zá si terv ké szí té sét el ren de lõ ha tá ro zat nak meg fele lõen, to váb bá a te rü let ér zé keny sé gi be so ro lá sát; b) in do kolt eset ben kö te le zést a szennye zett, ká ro so - dott te rü let tel össze füg gés ben a mû sza ki be avat ko zá si terv be nyúj tá sá ig vég zett mun ká la tok do ku men tá lá sá ra, és annak a ha tó ság hoz va ló be nyúj tá sá ra, ki vé ve, ha az ügy - fél ezt már meg tet te; c) kö te le zést a szennye zett, ká ro so dott, il let ve a kár - men te sí té si mun ká la tok kal érin tett te rü let nek a kár men te - sí tés cél já ból tör té nõ sza bad dá té te lé re; d) a szennye zõ anyag mennyi sé gé nek, mi nõ sé gé nek meg ha tá ro zá sá ra vo nat ko zó elõ írásokat; e) a mû sza ki be avat ko zás ki vi te li ter vé re, a mun kák üte me zé sé re vo nat ko zó elõ írásokat; f) a ki ter melt szennye zõ anyag tá ro lá si, ár tal mat la ní tá si ter vé re vo nat ko zó elõ írásokat; g) a kár eny hí tés, il let ve kár fel szá mo lás meg kez dé sé - nek és vég re haj tá sá nak ha tár ide jét; h) a tény fel tá rást köve tõen üze mel te tett kár men te sí té si mo ni tor ing el fo ga dá sát; i) a mû sza ki be avat ko zás idõ tar ta ma alatt üze me lõ kár - men te sí té si mo ni tor ing ki vi te le zé sé re és üze mel te té sé re vo nat ko zó elõ írásokat; j) az ügy szem pont já ból fon tos egyéb fel ada tok el ren - de lé sét (így pél dá ul: a szennye zett te rü let meg je lö lé sét fi - gyel mez te tõ táb lák kal); k) a 21. (9) be kez dé se alap ján a kü lön jog sza bály sze - rin ti adat la pok be nyúj tá sá nak elõ írását. (5) A mû sza ki be avat ko zá si mun kák meg kez dé sét az azt meg elõ zõ 10 mun ka nap pal be kell je len te ni a fel ügye lõ - ség nek, il let ve a 22. (6) be kez dés sze rint érin tett ha tó ság - nak, amely a mun ká la to kat kö te les el len õriz ni. Az ellen õr - zés elõ ze tes be je len tés nél kül is vég re hajt ha tó. A mû sza ki be avat ko zá si mun ká kat do ku men tál ni kell, kü lö nö sen épí - té si, üze mi nap ló. (6) A mû sza ki be avat ko zás so rán ész lel tek alap ján, a kö te le zett kez de mé nye zé sé re, in do kolt eset ben a ha tó ság en ge dé lye zi a mû sza ki be avat ko zá si terv tõl va ló el té rést, a terv mó do sí tá sát. 27. (1) A mû sza ki be avat ko zás be fe je zé sét 5 mun ka na pon be lül be kell je len te ni a fel ügye lõ ség nek, és biz to sí ta ni kell az ellen õr zõ min ta vé tel le he tõ sé gét. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti be je len tés nek tar tal maz nia kell az el ren de lõ ha tá ro zat szá mát, tár gyát, a mun ka épí té si nap ló sze rin ti be fe je zé sé nek idõ pont ját, va la mint a ha tó sá - gi ellen õr zõ min ta vé tel biz to sí tá sá nak mód ját. (3) Ellen õr zõ min ta vé tel re a mû sza ki be avat ko zá si zá - ró do ku men tá ció el bí rá lá sá ig ke rül het sor. 28. (1) A 9. szá mú mel lék let sze rin ti tar tal mú mû sza ki be - avat ko zá si zá ró do ku men tá ci ót a mû sza ki be avat ko zá si mun kák be fe je zé sét kö ve tõ 30 na pon be lül kell be nyúj ta ni a fel ügye lõ ség hez. (2) A fel ügye lõ ség a mû sza ki be avat ko zá si zá ró do ku - men tá ció kéz hez vé te lét kö ve tõ 60 na pon be lül, a 22. (6) be kez dés sze rint érin tett szak ha tó sá gok be vo ná sá val ha tá roz: a) a mû sza ki be avat ko zás elég te len sé ge ese tén an nak foly ta tá sá ról, b) a to váb bi tény fel tá rás el ren de lé sé rõl, vagy c) a mû sza ki be avat ko zás be fe je zé sé rõl a zá ró do ku - men tá ció el fo ga dá sá val, to váb bá d) a kár men te sí té si mo ni tor ing ról, il let ve e) a kár men te sí tés be fe je zé sé rõl.

15 9386 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám Kármentesítési monitoring 29. (1) A kár men te sí tés a 21. (4) be kez dés a), il let ve b) pont ja sze rin ti sza ka sza i ban foly ta tott te vé keny ség kör - nye zet re gya ko rolt ha tá sát, ered mé nyes sé gét, to váb bá a ká ro so dás csök ke né sét, il let ve meg szû né sét fo lya ma to san, il le tõ leg az egyes sza ka szo kat kö ve tõ idõ sza kok ban a kör - nye ze ti ál la pot vál to zá sát a kö te le zett kár men te sí té si mo - ni tor ing ke re té ben ellen õr zi. (2) A kár men te sí té si mo ni tor ing a 25. (1) be kez dés d) pont ja sze rin ti fel ügye lõ sé gi ha tá ro zat ré sze ként, vagy at tól füg get len ön ál ló határozat alapján folyik. (3) A kár men te sí té si mo ni tor ing ma gá ban fog lal ja annak a) ter ve zé sét; b) meg va ló sí tá sát; c) mû köd te té sét; d) fe lül vizs gá la tát; e) meg szün te té sét. (4) A kár men te sí té si mo ni tor ing ra vo nat ko zó adat szol - gál ta tás a 21. (9) be kez dés alap ján a kü lön jog sza bály sze rin ti adat lap fel hasz ná lá sá val történik. 30. (1) A mo ni tor ing ma gá ban fog lal ja: a) a vizs gált kör nye ze ti ele mek meg ha tá ro zott pa ra mé - te re i nek ész le lé sét, mé ré sét, megfigyelését; b) az ész le lé si, mé ré si, meg fi gye lé si ada tok gyûj té sét, fel dol go zá sát, nyil ván tar tá sát, rend sze res értékelését; c) a mo ni to ro zást el ren de lõ fel ügye lõ sé gi ha tá ro zat sze rin ti tar tal mú és gya ko ri sá gú adatszolgáltatást; d) ér té ke lõ ta nul mány ké szí té sét, ha tá ro zat ban meg - adott gya ko ri ság gal; e) a mo ni to ro zás mó do sí tá sá ra vo nat ko zó fe lül vizs gá - la ti terv készítését; f) a mo ni tor ing, il let ve an nak ré szét ké pe zõ lé te sít mé - nyek fel szá mo lá sá ra, meg szün te té sé re vo nat ko zó terv készítését. (2) A mo ni tor ing ki ala kí tá sá ra és üze mel te té sé re vo nat - ko zó ter vet kör nye ze ti ele men ként a 7. és 9. szá mú mel lék - le tek sze rin ti tar tal mi kö ve tel mé nyek nek meg fele lõen kell elkészíteni. (3) A mo ni tor ing üze mel te té se so rán je lent ke zõ, a ter ve - zet tõl el té rõ kö rül mé nyek ese tén a mo ni to ro zás mó do sí tá - sá ra vo nat ko zó (1) be kez dés e) pont sze rin ti fe lül vizs gá la - tot azon nal el kell ren del ni, és az üze mel te tést a mó do sí tott üzemeltetési terv szerint kell végezni. (4) A kár men te sí té si mo ni tor in got a) a (D) kár men te sí tés cél ál la pot ha tár ér té ké nek el éré - sét köve tõen leg alább 4 évig, b) a tar tós kör nye zet ká ro so dás tel jes idõ tar ta ma alatt foly tat ni kell. (5) A (4) be kez dés ben fog lal tak tól a fel ügye lõ ség in do - kolt eset ben el tér het, kü lö nö sen, ha a mû sza ki be avat ko zás be fe je zé se után az ál la pot meg fi gye lé sé rõl más te vé keny - ség hez kap cso ló dó mo ni to ro zá si kötelezettség keretében gondoskodnak. (6) A kár men te sí té si mo ni tor ing je len tés, il let ve záró - dokumentáció tar tal mi kö ve tel mé nye it 10. szá mú mel lék - let ha tá roz za meg. (7) A kár men te sí té si mo ni tor ing zá ró do ku men tá ció alap ján a fel ügye lõ ség ha tá ro za tot hoz: a) szük ség ese tén a 21. (4) be kez dés a), il let ve b) pont ja sze rin ti kár men te sí tés vég zé sé rõl, eset le ges ki - egé szí té sé rõl; b) a mo ni to ro zás foly ta tá sá ról; c) a mo ni to ro zás be fe je zé sé rõl; d) a kár men te sí tés be fe je zé sé rõl, ha min den kö rül mény együt tes mér le ge lé se azt mu tat ja, hogy to váb bi kár men te - sí té si munkára nincs szükség. A kármentesítéssel összefüggõ egyes rendelkezések 31. (1) A kár men te sí tés so rán az ere de ti kör nye ze té bõl (he - lyé rõl) ki ter melt és a szennye zett te rü le ten a kí vánt mér té - kig a leg jobb el ér he tõ tech ni ka al kal ma zá sá val sem ár tal - mat la nít ha tó, el szál lí tott szennye zõ anya gok ke ze lé sé re a hul la dé kok ra vo nat ko zó külön jogszabályok elõ írásait kell alkalmazni. (2) A víz mi nõ sé gi kár el há rí tás sal össze füg gõ fel ada tok - ról szóló kü lön jog sza bály 23 sze rin ti kár el há rí tá si fel ada - tok el lá tá sa után hát ra ma radt szennye zett ség vizs gá la tá ra, kár men te sí té si fel ada ta i ra e ren de let elõ írásait kell al kal - maz ni. (3) A kár men te sí tés so rán ter ve zé si fel ada to kat a kár - men te sí tés tí pu sá tól füg gõ kü lön jog sza bá lyok 24 sze rin ti fe lül vizs gá la ti, szak ér tõi jo go sult ság gal ren del ke zõk vé - gez het nek. Amennyi ben a kár men te sí tés sa já tos sá gai meg kö ve te lik, a jo go sult sá gok nak a kár men te sí tés adott szakaszának teljes folyamatát le kell fedniük. (4) Kár men te sí té si mû sza ki be avat ko zás so rán al kal ma - zott tech no ló gi ai ele mek nek ren del kez ni kell az Or szá gos Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fõ igaz - ga tó ság (a továb biak ban: OKTVF) ál tal, a tech no ló gia delet. 23 A víz mi nõ sé gi kár el há rí tás ról szóló 132/1997. (VII. 24.) Kor m. ren /1996. (VII. 4.) KTM ren de let; 6/1985. (XII. 28.) OKTH ren del ke - zés; 33/1999. (X. 15.) KHVM ren de let; 39/1999. (VII. 6.) GM ren de let; 61/1994. (XI. 8.) FM ren de let; 38/1997. (XII. 18.) KTM IKIM együt tes ren - de let; 132/1993. (IX. 29.) Kor m. ren de let.

16 2004/102. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9387 típu sától füg gõ en az Or szá gos Köz egész ség ügyi Köz pont Or szá gos Kör nye zet egész ség ügyi In té zet, il let ve a Nö - vény- és Ta laj vé del mi Köz pon ti Szol gá lat be vo ná sá val ki - adott meg fe le lõ ség iga zo lás sal. Az OKTVF új sze rû meg - ol dá sok ese té ben kor lá to zott al kal ma zá si le he tõ sé get nyúj tó meg fe le lõ ség iga zo lást is ki ad hat. A fel ügye lõ ség a tech no ló gia bi zo nyos fo kú mó do sí tá sát pró ba üzem ként en ge dé lyez he ti, a mû sza ki be avat ko zás ra ki adott ha tá ro zat ha tár ide jén be lül. (5) A kö te le zett a ha tó ság jó vá ha gyá sát kö ve tõ 30 na - pon be lül meg kül di adat gyûj tés, to váb bi adat szol gál ta tás cél já ból a tény fel tá rá si, mû sza ki be avat ko zá si, kár men te - sí té si mo ni tor ing zá ró do ku men tá ció egy példányát a VITUKI-nak. (6) Több faj ta te vé keny ség hez vagy mu lasz tás hoz kap - cso ló dó, egy más sal össze füg gõ ha tá sú pont sze rû szennye - zõ for rá sok összes sé ge ese té ben az (1) (4) be kez dé sek ben fog lal tak mel lett a kár men te sí tést össze han gol tan, több fe - le lõs ese té ben az egye tem le ges fe le lõs sé g ér vé nye sí té sé - vel kell végezni, a Kvt a szerint. (7) A kár men te sí tés egyes sza ka sza i nak be fe jez té vel a kár men te sí tés so rán lé te sí tett, fe les le ges sé vált épít mé nye - ket, lé te sít mé nye ket meg kell szün tet ni úgy, hogy azok ne je lent se nek ve szélyt az épített és a természeti környezetre. (8) A kár men te sí té si el já rás egyes sza ka sza i hoz kap cso - ló dó ví zi lé te sít mé nyek kü lön jog sza bály sze rin ti víz jo gi en ge dé lye a kár men te sí té si el já rás hoz kap cso ló dó fel - ügye let szak ha tó sá gi ál lás fog la lás sal egy ide jû leg ak kor kér he tõ meg, ha a kü lön jog sza bály nak 25 meg fe le lõ tar tal - mú terv do ku men tá ci ót is el ké szí tet ték és be nyúj tot ták. 32. (1) Ha egy pont sze rû szennye zõ for rás ból szár ma zó szennye zés tény fel tá rá sa, mo ni to ro zá sa, il let ve a mû sza ki be avat ko zás el vég zé se más tu laj do ná ban (hasz ná la tá ban) ál ló te rü le tet érint, az érin tett in gat lan tu laj do no sa (hasz - nálója) a kár ta la ní tás ra vo nat ko zó ren del ke zé sek mel lett tûr ni kö te les az ál lam igaz ga tá si ha tá ro zat alap ján vég zett kár men te sí té si te vé keny ség vég zé sét az in gat la nán. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti in gat lan ren del te tés sze rû hasz ná la tát ki zá ró kár men te sí tés re csak ak kor ke rül het sor, ha az más mó don, más in gat lan ról ne m vé gez he tõ el, és ha az csak idõ le ge sen kor lá toz za a ren del te tés sze rû haszná - latot. (3) Az (1) be kez dés sze rin ti érin tett in gat lan te rü le tén vég zett kár men te sí té si te vé keny ség so rán oko zott ká ro kért az in gat lan tu laj do no sát (ke ze lõ jét, hasz ná ló ját) kár ta la ní - ta ni kell. A kár ta la ní tás mér té két és mód ját a kár té rí tés sza - bá lyai sze rint kell meg ha tá roz ni /1996. (VI. 13.) KHVM ren de let 2. szá mú mel lék le te. (4) A kö te le zett a kár men te sí té si mun kák meg kez dé sé - nek ide jét az érin tett te rü let tu laj do no sá val (ke ze lõ jé vel, hasz ná ló já val) a te vé keny ség meg kez dé se elõtt leg alább 30 nap pal kö zöl ni kö te les. VIII. A TARTÓS KÖRNYEZETI KÁROSODÁS 33. (1) Tar tós kör nye zet ká ro so dás nak mi nõ sül, ha a ren de - let ha tá lya alá tar to zó te vé keny ség olyan szennye zett sé get oko zott a föld ta ni kö zeg ben, il let ve a fel szín alat ti víz ben, amely a ter mé sze ti fo lya ma tok vagy mû sza ki be avat ko zás ré vén a tény fel tá rá si zá ró do ku men tá ció el fo ga dá sá tól szá - mí tott öt éven be lül sem csök ken a (D) kármentesítési célállapot határérték alá. (2) A pont sze rû szennye zõ for rás hoz tar to zó tar tós kör - nye ze ti ká ro so dás tény fel tá rá sát köve tõen a Kvt. 52. (1) és (2) be kez dé se i ben fog lal tak sze rint kell el jár ni. A fel ügye lõ ség a tény fel tá rás ered mé nye alap ján ha tá ro za - tot hoz, és azt a váz rajz zal együtt meg kül di az ille té kes kör ze ti föld hi va tal nak a tar tós kör nye zet ká ro so dás té nyé - nek fel jegy zé se vé gett. Az in gat lan-nyil ván tar tá si fel jegy - zés ben a tar tós kör nye zet ká ro so dás té nyé nek fel tün te té se mel lett utal ni kell a tény jel le gét és mértékét megállapító jogerõs határozatra, illetve az annak mellékletét képezõ vázrajzra. (3) Az (1) be kez dés sze rin ti ha tá ro zat nak tar tal maz nia kell a ká ro so dás jel le gét és mér té két az aláb bi ak szerint: a) ta laj, il let ve föld ta ni köz eg szennye zõ anyag ál tal oko zott ká ro so dá sát, vagy b) fel szín alat ti víz szennye zõ anyag ál tal oko zott ká ro - so dá sát, illetve c) az a) és b) pont sze rin ti ká ro so dást együtt, és d) a ká ro so dást oko zó szennye zõ anyag vagy anyag - cso port meg ne ve zé sét és mér té két (mi ni má lis és ma xi má - lis kon cent rá ció) tételesen, valamint e) a tar tós kör nye zet ká ro so dás miatt a ha tá ro zat ban, vagy jog sza bály alap ján tar tós kör nye zet ká ro so dás sal össze füg gés ben meg ál la pí tott kö te le zett sé ge ket (így pél - dá ul: te rü let hasz ná la ti kor lá to zá so kat, meg ha tá ro zott (D) kár men te sí té si cél ál la po tot, il let ve an nak el éré sét, vagy egy adott te lep hely re meg ál la pí tott (E) egye di szennye - zett sé gi ha tár ér té ket), to váb bá a mo ni tor in got, il let ve f) a tar tó san ká ro so dott föld te rü let nagy sá ga, vagy a b) pont sze rin ti eset ben a ká ro so dott tér rész fel szí ni ve tü le - té nek nagy sá ga, a (6) be kez dés alapján annak változása. (4) Ha a ká ro so dott te rü le ten több, kü lön bö zõ jel le gû, il - let ve el té rõ szennye zõ anyag ál tal oko zott tar tós ká ro so dás for dul elõ, az (1) be kez dés sze rin ti ha tá ro zat ban va la - mennyit meg kell je löl ni.

17 9388 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám (5) A föld ta ni kö zeg ben, il let ve a fel szín alat ti víz ben a tar tós kör nye zet ká ro so dás fenn ál lá sát a fel ügye lõ ség ellen õrzi: a) öt éven te rend sze re sen; b) a (3) be kez dés e) pont já ban em lí tett ese tek ben a jog - erõs kö te le zett ség meg ál la pí tá sát kö ve tõ 30 napon belül; c) hi va tal ból az ügy fél ké ré sé re az ál ta la szol gál ta tott ada tok (akk re di tált min ta vé te le zés re és vizs gá la tok ra) alapján; d) ha a kár men te sí té si mo ni tor ing fel szá mo lás ra kerül. (6) Az ellen õr zés ered mé nye alap ján a fel ügye lõ ség in - téz ke dik: a) a tar tós kör nye zet ká ro so dás té nyé nek in gat lan-nyil - ván tar tás ból va ló tör lé sé rõl, ha a szennye zett ség a (B) szennye zett sé gi ha tár ér ték vagy en nél ma ga sabb (Ab) bi - zo nyí tott hát tér-kon cent rá ció ese tén a (D) kár men te sí té si célállapot határérték alá csökkent; b) a be jegy zett ada tok nagy ság ren det meg ha la dó vál to - zá sa ese tén a vál to zás in gat lan-nyil ván tar tás ban tör té nõ átvezetésérõl. (7) A tar tós ká ro so dás sal érin tett te rü le tek in gat lan-nyil - ván tar tás ba be jegy zé sé nek kez de mé nye zé sé vel egy ide jû - leg a ha tó ság meg kül di ha tá ro za tát a kár men te sí tés kö te le - zett jé nek, a te rü let tu laj do no sá nak, hasz ná ló já nak, to váb - bá az érin tett ön kor mány zat nak és ha tó sá gok nak. E szerint jár el a (6) bekezdés szerinti módosulások esetében is. IX. A NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszere (FAVI) 34. (1) E ren de let tár gyá val össze füg gõ irá nyí tá si, ha tó sá gi, sza bá lyo zá si, nyil ván tar tá si, ter ve zé si, vég re haj tá si, el len - õr zé si, sta tisz ti kai, tá jé koz ta tá si, adat szol gál ta tá si fel ada - tok el lá tá sa ér de ké ben az érin tett mi nisz te rek gon dos kod - nak a nyil ván tar tá si rend sze rek hez való hozzáférésrõl és azok összehangolt mûködésérõl. (2) A fel szín alat ti vi zek és víz tes tek ál la po tá val és a föld ta ni köz eg mi nõ sé gé vel kap cso la tos nem zet kö zi adat - szol gál ta tá so kért az érin tett mi nisz te rek be vo ná sá val a miniszter a felelõs. (3) A mi nisz ter a fel szín alat ti víz és föld ta ni köz eg ve - szé lyez te té sé vel, ter he lé sé vel, szennye zé sé vel, ká ro sí tá sá - val és kár men te sí té sé vel, to váb bá mind ezek ha tá sá val össze füg gõ in for má ci ók és ada tok gyûj té sé re, ke ze lé sé re és nyil ván tar tá sá ra az irá nyí tá sa alatt ál ló köz pon ti és te rü - le ti szer vek út ján ál lam i fel adat ként, a Kvt. 49. sze rin ti rend szer ré sze ként, a Kvt. 66. (2) be kez dé se sze rin ti ha - tó sá gi nyil ván tar tá si rend szer rel össze han gol tan mû köd te - ti a Felszín alatti vizek és a földtani közegek környe - zetvédelmi nyilvántartási rendszerét (FAVI). (4) A FAVI köz pont ja a mi nisz té riu m, re gi o ná lis köz - pont jai a fel ügye lõ sé gek. (5) A FAVI az ad mi niszt ra tív, azo no sí tá si jel le gû ada to - kon túl me nõ en a fel szín alat ti víz, a földtani közeg: a) ve szé lyez te té sé vel, ter he lé sé vel, szennye zé sé vel, ká ro sí tá sá val já ró te vé keny sé get foly ta tók ra és te vé keny - sé gük re (így pél dá ul: az elhelyezésre, be ve ze tés re), b) ve szé lyez te té sé re, ter he lé sé re, szennye zé sé re, ká ro - sí tá sá ra, to váb bá kár men te sí té sé re, c) ál la po tá ra, d) ál la po tá val kap cso la tos kö ve tel mé nyek re, e) vé del mé hez kap cso ló dó kör nye zet vé del mi in téz ke - dé sek re vo nat ko zó ada to kat, in for má ci ó kat gyûj tõ, nyil ván tar tó, fel dol go zó és szol gál ta tó rend szer. (6) A FAVI ada tai a) a fel ügye lõ ség ál tal mû köd te tett, va la mint az adat - szol gál ta tá sok ré vén ré szé re meg kül dött mo ni tor ing ada - tok ból, b) az e ren de let ben sza bá lyo zott adat szol gál ta tá sok ból, c) a ha tó sá gi in téz ke dé sek bõl, va la mint más jog sza bá - lyok elõ írásainak meg fele lõen a mi nisz té riu m és szer vei te vé keny sé ge so rán keletkezõ ada tok ból, d) más szer vek tõl át vett ada tok ból szár maz nak. (7) A FAVI fel ada ta i nak el lá tá sá hoz szük sé ges, a már mû kö dõ or szá gos adat szol gál ta tá sok, il let ve in for má ci ós rend sze rek ke re té ben gyûj tött ada to kat más ál lam i szer - vek tõl tör té nõ adat át vé tel lel, szük ség ese tén er rõl szóló megállapodás keretében kell biztosítani. 35. (1) A FAVI ré szé re tör té nõ adat szol gál ta tás kö ré be tar - to zik: a) a 13. (1) be kez dés sze rin ti en ge dély kö te les te vé - keny sé gek be je len té se; b) a szennye zõ for rá sok, szennye zett te rü le tek, kár men - te sí té sek or szá gos számbavétele; c) a 34. (3) be kez dés hez kap cso ló dó kör nye ze ti mo - ni tor ing rend sze rek adat szol gál ta tá sa; d) a me zõ gaz da sá gi ere de tû nit rát szennye zés sel kap - cso la tos adat szol gál ta tás. (2) A 21. (9) be kez dés sze rin ti adat szol gál ta tás sze rin - ti ada tok a FA VI-ba, ezen be lül a FAVI-KÁRINFO al - rend szer be tartoznak. (3) Az adat szol gál ta tó nak gon dos kod nia kell az adat - szol gál ta tás hoz kap cso ló dó do ku men tu mok ar chi vá lá sá - ról, il let ve az ada to kat elõ ál lí tó és to váb bí tó el já rá sok do - ku men tá lá sá ról.

18 2004/102. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9389 (4) Az adat szol gál ta tás so rán kö zölt ada tok tel jes kö rû - sé gé ért, az adat szol gál ta tó ér vé nyes szám vi te li sza bá lyok - kal, sta tisz ti kai rend szer rel, va la mint egyéb nyil ván tar tá si rend sze re i vel, mé ré si, meg fi gye lé si ada ta i val va ló egye zé - sért az adat szol gál ta tó a fe le lõs. (5) A fel ügye lõ ség az (1) be kez dés sze rin ti ada to kat a FAVI nyil ván tar tá si rend szer ke re té ben rög zí ti, ér té ke li és szolgáltatja. (6) Az adat szol gál ta tás mód já nak e ren de let ben ne m sza bá lyo zott rész le tes sza bá lyai (kü lö nö sen az adat szol - gál ta tás hoz szük sé ges ûr la pok, ki töl té si út mu ta tó) a Kvt (8) be kez dés m) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a mi nisz ter rendeletében kerülnek közzétételre. (7) A FAVI ada tai nyil vá no sak és köz ér de kû ek vagy az ál lam ti tok ról és a szol gá la ti ti tok ról szóló évi LXV. tör vény alap ján mi nõ sí tet tek. Az egye di azo no sí tók kal nem ren del ke zõ ada tai sta tisz ti kai cél ra fel hasz nál ha tók a sze mé lyes ada tok vé del mé rõl és a köz ér de kû ada tok nyil - vá nos sá gá ról szóló évi LXIII. törvény 19. (3) be - kezdésére is tekintettel. (8) A mi nõ sí tett ada tok át adá sa, át vé te le, adat ke ze lé se és szol gál ta tá sa so rán a mi nõ sí tett ada tok ke ze lé sé nek rend jé rõl szóló 79/1995. (VI. 30.) Kor m. ren de let elõ írásai szerint kell eljárni. (9) A Köz pon ti Sta tisz ti kai Hi va tal jo go sult kü lön jog - sza bály alap ján a FAVI adat bá zis ada ta it egye di azo no sí - tás ra al kal mas mó don, sta tisz ti kai fel hasz ná lás cél já ból, az adat vé de lem re vo nat ko zó sza bá lyok meg tar tá sa mellett elektronikus módon is átvenni. X. A JOGKÖVETKEZMÉNYEK A felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos bírság 36. (1) A te vé keny sé get foly ta tó a) a 10. és a 11. sze rin ti ti lal mak meg sze gé se, b) jog erõs kár men te sí té si mû sza ki be avat ko zás ra vo - nat ko zó ha tá ro zat vég re nem haj tá sa, c) az e ren de let ben, il let ve ha tó sá gi kö te le zés ben elõ írt adat szol gál ta tá si, be je len té si kö te le zett ség tel je sí té sé nek el mu lasz tá sa, d) a 10. és a 11. sze rin ti elõ írások meg sze gé se miatt fel szín alat ti víz-vé del mi bír sá got (a továb biak ban: bír sá got) kö te les fi zet ni. (2) A bír ság egyen lõ: a) az (1) be kez dés a) pont sze rin ti tény ál lás ese tén a ti - la lom meg sze gé si té nye zõ vel (FABa); b) az (1) be kez dés b) pont sze rin ti tény ál lás ese tén a szennye zett sé gi, ká ro so dá si té nye zõ vel (FABb). (3) A ti la lom meg sze gé si té nye zõ (FA Ba) szá mí tá sát a 11. szá mú mel lék let A) pont ja tar tal maz za. (4) A szennye zett sé gi, ká ro so dá si té nye zõ (FABb) a 11. szá mú mel lék let B) pont já ban sze rep lõ kép let sze rin ti szá mí tás eredménye. (5) A 11. szá mú mel lék let I. pont já ban és B) pont já ban meg ha tá ro zott kép le tet kü lön-kü lön kell alkalmazni a) az egyes szennye zõ anya gok ra, b) fel szín alat ti víz szennye zé sé re, il let ve ká ro so dá sá ra, va la mint a föld ta ni köz eg szennyezésére, ame lyek ered mé nye i nek össze ge ad ja meg a fi ze ten dõ bír - sá got. A bírság megállapításának szabályai 37. (1) A te vé keny ség foly ta tó ját a 36. (1) be kez dés c) és d) pont ja i val össz hang ban bír ság meg fi ze té sé re kell kö te - lez ni, ha a te vé keny ség foly ta tá sá ra vo nat ko zó elõ írásokat, il let ve be je len té si, adat szol gál ta tá si kö te le zett sé gét ne m vagy ne m meg fele lõen tel je sí tet te, és a ha tó ság e ren de let [18. (3) be kez dé se, 19. (9) be kez dés d) pont ja, 22. (3) be kez dé se és 26. (4) be kez dé se] alap ján az elõ írás betartását rendelte el. (2) A bír ság mér té ke az (1) be kez dés sze rin ti tény ál lás ese tén, a mu lasz tás, il let ve az elõ írások meg sze gé sé nek mér té ké tõl füg gõ en Ft közötti összeg. (3) A fel ügye lõ ség az (1) be kez dés sze rin ti bír sá got ha - tá ro zat ban ál la pít ja meg. (4) A (3) be kez dés alap ján ki adott ha tá ro zat ban meg ál - la pí tott ha tár idõ le tel te után a kö te le zett ség teljesíté - séig ismételhetõ. 38. (1) A fel ügye lõ ség a 36. (1) be kez dés sze rin ti bír sá got az e ren de let 11. szá mú mel lék le te sze rin ti szá mí tá sok hoz szük sé ges, hi va tal ból ren del ke zé sé re ál ló, to váb bá szá má - ra a te vé keny sé get foly ta tó ál tal szol gál ta tott alapadatok ismeretében állapítja meg. (2) Ti la lom meg sze gé se ese tén a 36. (2) be kez dés a) pont ja sze rin ti bír sá got a fel ügye lõ ség a tény fel tá rás vagy a szû kí tett tény fel tá rás el fo ga dá sát köve tõen ha tó sá gi határozatban állapítja meg. (3) Ha a fel ügye lõ ség kár men te sí té si mû sza ki be avat ko - zást ren del el, és a kár men te sí té si kö te le zett ség tel je sí té sé - nek idõ pont ja vagy mód ja a ha tá ro zat nak ne m fe le l meg, ak kor a ha tó ság e tény meg ál la pí tá sát köve tõen a 36. (2) be kez dés b) pont ja sze rin ti bír sá got ha tá ro zat ban ál la - pít ja meg.

19 9390 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám 39. (1) A fel ügye lõ ség a bír sá got el ren de lõ ha tó sá gi ha tá ro - zat ban a bír ság meg fi ze té sé re leg fel jebb 90 na pos határ - idõt ál la pít meg. (2) Ko ráb ban el szennye zõ dött te rü le ten, a ko ráb bi val azo nos szennye zõ anyag szennye zés ese té ben, a ko ráb bi szennye zé sért ne m fe le lõs szennye zõ re vo nat ko zó, a 36. (2) be kez dés b) pont ja sze rin ti bír ság meg ál la pí tá sa kor a szennye zõ anyag kon cent rá ci ó já nak, il let ve az érin tett te - rü let nagy sá gá nak nö vek mé nyét kell figye lembe ven ni. (3) A fe le lõs sel szem ben ugyan azon a te rü le ten a ko ráb - ban be kö vet ke zett és az új szennye zé sért a 36. (1) be kez - dés b) pont ja sze rin ti bír ság is mé tel ten is ki vet he tõ. (4) A 31. (6) be kez dés sze rin ti, több fe le lõs höz tar to - zó, egy más sal össze füg gõ ha tá sú pont sze rû szennye zõ for - rás ese té ben, a Kvt a sze rint az egye tem le ges fe le - lõs sé g ér vé nye sí té sé vel kell a 36. (2) be kez dés b) pont ja sze rin ti bír sá got meg ál la pí ta ni. (5) A bír sá got a Kör nye zet vé del mi és víz ügyi cél elõ - irány zat szám lá já ra kell be fi zet ni a fel ügye lõ ség ál tal ki ve - tett kör nye zet vé del mi bír sá gok ra vo nat ko zó egyéb jog sza - bá lyok ren del ke zé se i nek meg fe le lõ al kal ma zá sá val. A bírság elrendelése szûkített tényfeltárás alapján 40. (1) A fel szín alat ti vi zek be tör té nõ be ve ze tés re vo nat ko - zó 10. sze rin ti ti la lom meg sze gé se ese tén, a fel ügye lõ ség a te vé keny ség foly ta tó ját szû kí tett tény fel tá rás el vég zé sé - re kö te lez he ti. (2) A szû kí tett tény fel tá rás a fel szín alat ti víz be köz vet - le nül be ve ze tett, il le tõ leg a fel szín alat ti vi zet ve szé lyez te - tõ anya gok mi nõ sé gé nek, mennyi sé gé nek meg ál la pí tá sá - ra, a fel szín alat ti víz be ju tó szennye zõ anyag le ha to lá si mély sé gé nek meg ha tá ro zá sá ra ter jed ki. (3) A bír sá got a fel ügye lõ ség a szû kí tett tény fel tá rás el - fo ga dá sát köve tõen an nak ered mé nyei, il let ve ha tó sá gi mé ré sek alap ján ha tá ro zat ban ál la pít ja meg, füg get le nül a kár men te sí té si mû sza ki be avat ko zás el ren de lé sé tõl. (4) Ha kár men te sí té si mû sza ki be avat ko zás elrendelé - sére is sor ke rül, a szennye zett sé gi, ká ro so dá si té nye zõ (FABb) sze rin ti bír ság el ren de lé se a 36. (4) be kez dé sé - ben fog lal tak sze rint tör té nik. XI. VEGYES, ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 41. (1) E ren de let a (2) és (3) be kez dés ben fog lalt ki vé te - lek kel a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha tály ba. Ezzel egy ide jû leg a fel szín alat ti vi zek mi nõ sé gét érin tõ te - vé keny sé gek kel össze füg gõ egyes fel ada tok ról szóló 33/2000. (III. 17.) Kor m. ren de let (a továb biak ban: R.) a (2) be kez dés a) pont já ban fog lalt ki vé tel lel ha tá lyát vesz ti. (2) E ren de let a) 2. szá mú mel lék le te ja nu ár 1-jén lép ha tály ba, és ez zel egy ide jû leg az R. 2. szá mú mel lék le te ha tá lyát veszti; b) 22. -a (1) be kez dé sé nek b) pont já ban fog lal tak má jus 1-jén lép nek ha tály ba; c) 31. -ának (4) be kez dé se sze rin ti megfelelõségigazolás sal má jus 1-jé tõl kell ren del kez ni, ki adá sát má jus 1-jé tõl lehet kérelmezni. (3) A ki e mel ten ér zé keny fel szín alat ti vízminõségvédelmi te rü le te ken a már mi nõ sé gé ben ká ro so dott fel szín alat ti víz, föld ta ni köz eg szennye zett sé ge ese tén, a 21. (2) be kez dés sze rin ti kö te le zett nek, leg ké sõbb de - cem ber 22-ig biz to sí ta nia kell a szennye zett ség meg szün - te té sét, il let ve a fel ügye lõ ség ál tal meg ha tá ro zott (E) egye - di szennye zett sé gi vagy (D) kármentesítési célállapot határ érték elérését. (4) E ren de let ha tály ba lé pé se kor fo lya mat ban lé võ 13. (1) be kez dés sze rin ti te vé keny sé gek nek ok tó ber 31-ig meg kell fe lel ni e rendelet elõ írásainak. (5) A (4) be kez dés ben rög zí tett ha tár idõ ne m vo nat ko - zik a kü lön jog sza bály ban 26 meg ha tá ro zott, az ál lat tar tó te - le pek trá gya tá ro ló mû tár gya i nak kialakítására. (6) A 33. sze rin ti tar tó san ká ro so dott e ren de let hatályba lépéséig be ne m je gye ze tett te rü le tek in gat - lan-nyil ván tar tás ba tör té nõ be je gyez te té sé rõl a fel ügye lõ - ség nek leg ké sõbb december 31-ig intézkednie kell. (7) Azon te vé keny sé gek nek, me lyek re a te rü let ér zé - keny sé gi be so ro lás e ren de let sze rin ti vál to zá sa miatt szi - go rúbb kö ve tel mé nyek vo nat koz nak, leg ké sõbb ok - tó ber 31-ig meg kell felelni e rendelet elõ írásainak. (8) E ren de let ha tály ba lé pé se kor: a) már fo lya mat ban le võ a 13. (1) be kez dés sze rin ti te vé keny sé gek ese té ben e ren de let elõ írásait a te vé keny - ség fe lül vizs gá la tát köve tõen, il let ve a kár me ne te sí té sek en ge dé lye zé se so rán a kár men te sí tés új szakaszától kell alkalmazni; b) már fo lya mat ban lé võ a föld ta ni kö zeg be, vagy a fel - szín alat ti víz be tör té nõ köz vet len be ve ze tés sel, to váb bá a fo ko zot tan a 2. szá mú mel lék let sze rin ti fo ko zot tan ér zé - keny és ér zé keny te rü le te ken le võ idõ sza kos víz fo lyás ba tör té nõ be ve ze tés sel já ró te vé keny sé gek re a fel ügye lõ ség a Kvt. 74. (1) be kez dé se sze rin ti fe lül vizs gá la tot rendel el december 31-ig, ha arra már korábban nem került sor; 26 A vizek mezõgazdasági eredetû nitrát-szennyezéssel szembeni védel - mé rõl szóló 49/2001. (IV. 3.). Kor m. ren de let 1. szá mú mel lék let 6. pont.

20 2004/102. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9391 c) mû kö dõ fel szín alat ti víz bõl tör té nõ fel szí ni víz pót - lá sa ter mé szet vé del mi ér dek bõl de cem ber 22-e után csak ak kor foly tat ha tó, ha a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv azt tar tal maz za. (9) Amennyi ben az al prog ram irá nyí tá sá val meg bí zott szer ve zet meg ne ve zé sé nek köz zé té te le az R. alap ján ko - ráb ban már meg tör tént és ab ban vál to zás ne m kö vet ke zett be, e ren de let hatályba lépésével a ki je lö lés jog foly to nos - nak te kin ten dõ. (10) Eu ró pai Kö zös sé gi sza bá lyo zás hi á nyá ban leg ké - sõbb de cem ber 22-ig meg kell határozni: a) a fel szín alat ti vi zek jó mi nõ sé gi ál la po tá nak meg ál - la pí tá sá ra szol gá ló követelményeket; b) a je len tõs és a tar tó san rom ló ten den ci ák azo no sí tá - sá ra és a ten den ci ák meg for dí tá si pont já nak meg ha tá ro zá - sá ra szolgáló kritériumokat. 42. A vi zek me zõ gaz da sá gi ere de tû nit rát-szennye zés sel szem be ni vé del mé rõl szóló 49/2001. (IV. 3.) Kor m. ren de - let 8. -a az aláb bi új (5) be kez dés sel egé szül ki: (5) A fel szín alat ti vi zek vé del mé rõl szóló 219/2004. (VII. 21.) Kor m. ren de let (a továb biak ban: FAV Kr.) ha tá - lya alá tar to zó te vé keny sé gek re vo nat ko zó, e ren de let sze - rin ti elõ írásokat a kör nye zet vé del mi ha tó ság a FAV Kr. alap ján ki adott en ge dé lye i ben, szak ha tó sá gi ál lás fog la lá - sa i ban (határozataiban) is elrendelheti. 43. (1) A fel szá mo lá si el já rás és a vég el szá mo lás kör nye - zet- és ter mé szet vé del mi kö ve tel mé nye i rõl szóló 106/1995. (IX. 8.) Kor m. ren de let (a továb biak ban: Cstv. vhr.) 8. (1) be kez dé se he lyé be a következõ rendelkezés lép: (1) A nyi lat ko za tot, il le tõ leg a kör nye ze ti ál la pot vizs - gá la tot el bí rá ló ha tó sá gi ha tá ro zat ban a fel ügye lõ ség az adós gaz dál ko dó szer ve ze tet a bi zo nyí tott kör nye ze ti ká ro - so dá sok, ter hek ren de zé sé re kü lön jog sza bá lyok figye - lembevételével kö te le zi. Ta laj és fel szín alat ti vi zek ve szé - lyez te té se, szennye zett sé ge ese té ben a fel ügye lõ ség nek a fel szín alat ti vi zek vé del mé rõl szóló kü lön jog sza bály - ban 27 fog lal tak sze rint in téz ked nie kell. A kö te le zés vég re - haj tá sá ról a fel szá mo ló gon dos ko dik [Cstv. 48. (3) be - kez dés]. (2) A Cstv. vhr. 2. szá mú mel lék le te I. fe je ze té nek Vizek igény be vé te le és ter he lé se cí mû 2.2. pont ja, il let ve a Ta laj vé de lem cí mû 2.6. pont ja a vé gén ki egé szül egy új mondattal: A kör nye ze ti ál la pot vizs gá lat nak meg kell fe lel nie a fel szín alat ti vi zek vé del mé rõl szóló kü lön jog sza bály 28 tény fel tá rá si zá ró do ku men tá ci ó ra vo nat ko zó tar tal mi kö - ve tel mé nye i nek. 44. Az or szá gos te le pü lés ren de zé si és épí té si kö ve tel mé - nyek rõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Kor m. ren de let 2. szá - mú mel lék le té ben a 4.4. Víz- és Ta laj vé de lem meg ne ve zé - sû pont ban a 2. fran cia be kez dés sze rin ti szö veg rész he lyé - be a következõ három francia bekezdés lép: fel szín alat ti víz ál la po ta szem pont já ból fo ko zot tan ér - zé keny te rü let ha tá ra (be le ért - ve a hid ro ge o ló gi ai vé dõ te rü - le tet is) ki e mel ten ér zé keny fel - szín alat ti víz mi nõ ség-vé del mi te rü let ha tá ra fel szín alat ti víz ál la po ta szem pont já ból ér zé keny te rü - let ha tá ra. 45. kék (1) A fel szín alat ti víz és a föld ta ni köz eg mi nõ sé gi vé - del mé hez szük sé ges ha tár ér té kek rõl szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM EüM FVM KHM együt tes ren de let mind - azon elõ írása ha tá lyát vesz ti, mely a (Ci) in téz ke dé si szennye zett sé gi ha tár ér ték alkalmazására vonatkozik. (2) Az (1) be kez dés ben em lí tett kü lön jog sza bály ban sza bá lyo zott ha tár ér té ke ket leg ké sõbb XII. 22-ig fe - lül kell vizs gál ni, figye lembe vé ve a tárgy kör ben az Eu ró - pai Kö zös sé gek által elfogadott értékeket. 46. V V V V V V Fel szín alat ti vi zek be tör té nõ ha tá ron túl nyú ló ha tá - sú be ve ze té sek ese té ben, a be ve ze tést en ge dé lyez ni szán dé ko zó ha tó ság a kör nye ze ti ha tás vizs gá lat el vég zé - sé hez kö tött te vé keny sé gek kö ré rõl és az ez zel kap cso la tos ha tó sá gi el já rás rész le tes sza bá lya i ról szóló kü lön jog sza - bály 29 sza bá lyai sze rint jár el /2004. (VII. 21.) Kor m. ren de let a fel szín alat ti vi zek vé del mé rõl /2004. (VII. 21.) Kor m. ren de let a fel szín alat ti vi zek vé del mé rõl. 29 A kör nye ze ti ha tás vizs gá lat ról szóló 20/2001. (II. 14.) Kor m. ren de let.