ÉRTESITÚJE. ./k/!í / 11 A SOPRONI MAGY. KIR. ALLAMI FOREALISKOLA HARMINCHARMADIK AZ 1907/1908-IK ISKOLAI ÉVRŐL. l v. WALLNER IGNÁC DR.

Átírás

1 A SOPRONI MAGY. KIR., H, ALLAMI FOREALISKOLA./k/!Í / 11 HARMINCHARMADIK ÉRTESITÚJE AZ 1907/1908-IK ISKOLAI ÉVRŐL KÖZ LI SOPRONI ALLRMI szethenyi "TVRN GIMrP ZIUM Szadetar f. n. v. WALLNER IGNÁC DR. IGAZGATÓ SOPRON ROMWALTER ALFRÉD KÓ ÉS KÖ:NYVNYOMDÁJA 1908

2 A mathematika jeentősége az oktatásban. - Tájékoztató. - Azon számos bahiedeem között, mey a középiskoa munkásságát, ennek céját és feadatát ietőeg a közönségben gyökeret vert, eőkeő heyet foga e azon követeéssé fajut véekedés, amey szerint az egyes tárgyakban, a tanuó részérő eért eredmény mértéke és 1ninősítése ényegesen függjön attó, hogy az iető tanuó minő páyára készü. Gyakran hahható azon érveés - a tanárra szem~en - hogy minek a gyermeknek annyi kémia, mikor az egyszer(( hivatanok akar enni? Ininek neki annyi ogarithmus vagy trigonometria, hiszen ügyvédi páyára készü? minek annyi atin, ha mérnökké fogja magát képezni vagy katonai iskoában fogja foytatni tanumányait'? s i. t. - U gyszóván triviaissá vátak iyen szóamok, meyeknek káros hatása a neveésben szen1beszökő. Nem tekintve azt, hogy bizamatans{tgot ket a tanuóban az iskoa iránt, ba sz üeitő vagy pártfogói tó,. jóakaratú bácsiktó vagy néniktő haja azokat, feébresztve benne azon hitet, hogy az iskoában föösegesen gyötrik, nem tekintve azt, hogy korán hozzászoktatják az utiitárius szemüveg hasznáatához, enyomva, az ideáis hajandóságokat, meyeket az iskoa fejeszteni akar, a egnagyobb baj: a köteességek tejesítésében vaó hanyagság eőidézésében rejik. Bárhová áítson vaakit sorsa: köteességeinek n1ind8n meéktekintet nékü vaó, ekiismeretes gyakorását mindenütt megköveteik. Nemzet csak úgy ehet naggyá, ha oy férfiakka rendekezik, akik tudnak ideáis céokért ekesedni és küzdeni, akik k:öteességeiket minden körümény között pontosan tejesítik, akik kitattó és következetes munkában edzették magukat. E mondás: "non schoae, sed vitae discimus", nmn, az aacsony szempontok szerint értem ezendő. Az iskoa, nevezetesen a középiskoa, tradicióiná és heyzeténé fogva, nem mondhat e azon céjáró, hogy a beőe kikerüő ifjakat, akik a nemzet értemiségének zömét ke hogy képezzék, harmonikus öntudatta és 1*

3 4 ideáis tartaomma teítse, hogy iyen módon mag-át az éetet és a közéetet küönfée nyivánuásaiban ideáis irányba tereje. Iyen érteemben tanít az iskoa az éetnek. Átaában azonban, idézett szááigét úgy szokás értemezni, hogy a középiskoa minden páyán hasznáható apró, praktikus \ismeretekke ássa e esősorban növendékeit. Tagadhatatan: erre is szükség van. Az iskoa meg is teszi a magáét ezen irányban is; igyekezik eátni növendékeit oy ismeretekke, ameyek aapján a praktikus éet követeményeive szemben is megáják heyüket, rr1egejék a heyes, kivezető utat önáó munkásságga. Ha mégis vannak számosan, akik erre nem képesek, úgy az átaában nem az iskoa hibája, hanem az ietőké. Minő súyos és ekeseritő csaóeás éri az iskoa en1bereit, midőn p. ezt ke haanioe "x osztáyt járt ez a gyerek és még egy kérvényt sem tud megfogamazni, sőt még m egfeeő küzette sem tudja eátni!" Iyen eredményteenséget megáapítva, indu meg a kritika az iskoáva szem ben és eene. Hoott üyen vádként hangzó kijeentés, csak közáapotainknak még fejeten votát és szegénységünket bizonyítja, azt, hogy középiskoába tódu sok oda nem vaó eem, azért, mert iparunk meg kereskedemünk csekéy és az ipari meg kereskedemi páyáknak még nincs meg náunk a keő m~gbecsüésük - eenben kivánatos oázisként tünik fe a tisztviseő páya, még _az oyan :is, ameyre érettségi is eegendő, továbbá azt, hogy középiskoáink zsufotsága foytán, a tömeg árjáva céhoz ér oyan is, akinek tehetetensége kirivóbbá váik kevésbbé népes társaságban. És sajátságos tünet, hogy ezen társadami bajja szemben, t. i. középiskoáink zsúfotságáva szemben, maga a társadamunk tejesen közömbös marad. Csak egy iránt nem közömbös: a bizonyítvány iránt; ezért é-ha! 1 De nem céom ezen irányban továbbhaadni. Csak átaánosságban akartam vázoni, minő körümények és motivumok vezettek oda, hogy, miként e sorok eején emítettem, egyes tárgyak értékét egymástó eszigeteten és az egyes tárgyakban eérhető eredményt aszerint becsüjék meg, hogy a tanuó mi yen páyára készü. Szokásban van még egy speciáis vádda eőáani, az u. n. szakrendszerbő kifoyóag. Divatba jött hangoztatni, hogy egyes tanárok szaktudósokat akarnak neveni, o y jártasságat követenek a tanuóktó a szaktárgyaik ban, ameye a szakern ber is beérhetné. Mint minden iyen átaánosságban kijeentott vádban, úgy ebben is sok a túzás és a mer ész átaánosítás az egyes esetekrő. Az iskoa, hivataos szempoutokbó kifoyóag, kényteen a tanuókat tárgyak szerint is megbíráni. De a doog nem fordítható meg: az iskoa munkásságát nem ehet tárgyak szerint megb:íráni. Ezt a ényegbe vágó és következményeiben súyos tévedést rnégis eőszeretette követik e "ország szorin tova." t Sajnos, ezt szó szerint is ke venni!

4 5 Ha már most az egyes tárgyak jeentőségét és szerepét az egész oktatáson beü meg akarjuk érteni, tisztában ke ennünk eső sorban azza, hogy mi tuajdonképen a középiskoa feadata? A középiskoa feadata\ az átaános müvetséget megadva, a nemzet szeen1i éetét a tanuóva tejesen megismertetni, úgy hogy képes egyen á művetség továbbfejesztésében részt venni, tehát a nemzeti kutura munkásává neveni. Mindazok a tárgyak, ameyek a tananyagba fevétettek, ezen szempontnak 1negfeeőeg jeötettek ki. Ez a szempont vezet akkor is, midőn az egyes tárgyakban, a tanuók részérő eért eredményt méregejük és minősítjük. Mi a szerepe tehát ezen feada~ keretei között a mathematikai oktatásnak? Ezt a kérdést szándékozam megviágítani és az erre vonatkozó heyes itéetet a {öztudatba beevésni, amennyire e heyen ez ehetséges. Mert ezen kérdést ietőeg tradiciónáis, hibás közfefogássa áunk szmnben. A XIX. század eső feében t. i. a középfokú mathematikai oktatás céja, a neohumanisztikus 2 törekvések hatása aatt, a formáis képzés ett. M{-ívetségnek csak a phioogiai-historiai aapon áót tekintették; mégis szükségesnek tartották mathmnatikát is tanítani. A formáis képzés, mint főcé, annyira meggyökeredzett, hogy bár a phioogiai irány meett keetkeztek, a technika óriási haadása foytán, reáis irányt képviseő iskoák, ezekben is az maradt a mathematikai oktatás céja. A művetségnek imént emített fefogásábó magyarázható, hogy a mathematika nem fogahatott keő heyet a tantervrendszerben, hanern küönáott. Hogy fevették e tantárgyak közé, azon fefogásbó eredt, hogy a mathematika az eme éesítésérc kiváóan akamas. Tudjuk, hogy már Pato is megkövetete az iskoájába 3 beépőktő, bogy a mathematikában jártasak egyenek. "OúoEc; a 1 coij.é'tp r,'toc; c1crhw» 4 vot az Akadén1ia bejáratának feirata. Fevették a tantervbe azért is, mert mint tudomány 5 eőször ett önáóvá, eőször fejődött ki, ogikai formák szerint, úgy hogy a többi tudománynak is mintáu szogát, rendszerességéné és téteeinek átaános érvényességéné fogva. A mathematikában, mint tudományban megnyiatkozó szigorú rendszerességnek megismertetése és esajátítása önmagáért, tehát tisztán theoretikus érdek ett a mathematikai oktatás kizáróagos feadata; ez pedig paedagogiai szempontbó ehibázott doog. Mert egyrészt igen kevesen Kárrnán-Wadapfe: Adaékok a gimnáziumi oktatás eméetéhez. 2 Ujabb humanisztikus törekvések, meyek szembenáottak a XVi. század 1 eaizmusáva a neveésben. Az e ső humanisztikus törekvések a renaissance idejébe esnek. 3 Ebben fiozófiát tanított. 4 "Senki se épjen be, a ki nem tud geometriát." T. i. épen a geometria szigorú, ogikai rendszerességéné fogva akamas e őtanumány a fiozofiá.boz. 5 Maga e szó: "Matbesis" tanumányt, tudományt jeent par exceence. Ezen gyűjtőnév aá sorohatók a küönböző fejezetek: aritbmetika (számok tana), agebra (egyenetek tana), függvénytan, geometria stb.

5 6 vannak, akiket theoretikus érdekőd és sarka a tudományok esajátitására, másrészt pedig Kármán taáó szavaiva éve: "aig hihető, hog-y a számáásra theoretikus érdek vezetett és nem gyakorati." A theoretik us érdekődés feketése ehet azon ban az oktatás záróköve. A formáis képzés pedig magáva hozza és követei, hogy a tanuók ehető nagy jártasságat nyerjenek a mi-íveetek, még pedig mindenfée módon összebonyoított műve etek evégzésében, tehát p. az u. n. agebrai oktatás kezdőfokán az egész és tört számokka vaó m{{veetek evégzésében 1 zárójeek föbontásában, később az egyenetek rendezésében és megodásában (tárgyi szükség kényszere nékü), magasabb fokon a ogarithmusokka vaó számoásban, kompikát geometriai szerkesztésekben, szögfüggvényekke vaó operációkban stb. A mathematikai evezetéseket észgimnasztikának, ogikai iskoának tekintették, eenben kevesebb súyt és gondot fordítottak magának a mathematikai gondokodás fejesztésére és igen szűkre szabták az akamazások körét. Az bizonyos, hogy rnár a mathematika gyakorati akamazása szempontjábó is szükség van a formáis részekben vaó jártasságra és ügyességre: de a math. oktatás feadata ebben és ezeknek fokozásában nem mer ühet ki. Ennek a tisztán formáis \:épzésnek tuajdonitható, hogy középiskoát végzett embertársainkra, akiknek éethivatásuk nem függ össze szorosan a mathematika továbbm{íveéséve, a mathematika tanuása oyan kevés hatássa vot, hogy érd ekődést nem tudott feketeni, hiszen a mathematikában nem áttak mást, mint formuahamazt. Ez a nézet azután átaánosan eterjedt. 1 Az asó osztáyok (I., II., III.) anyagát még átaában jobban megbecsüik, mert közveten összeköttetésben van a rnindennapos számoási szükségetekke. A feső osztáyok (IV.-VIII.) anyagát iető eg pedig az a hit, hogy a ogikus gondokodáshoz vaó szoktatássa megtette köteességét, de oyan ténybei ismereteket nem ny újtott, a rnikre tovább szükség enne. A formáis képzés akotván a math. oktatás gerincét, természetszerűeg igen kevésse (a szűkre szabott akamazások köréve) járu az átaános m{ívetség eemeinek gyarapitásáboz, rnásrészt pedig tanuók nem nyernek heyes képet magáró a mathematikáró, mint tudományró. A mathematika oktatásának is, mint minden más tárgynak, be ke ieszkednie az egész tantervbe, símunia ke a céhoz, meyet az iskoa maga eé kit{{z és számonia ke avva is, hogy a művetség eemei tarta1omban vátoznak a korra. Vaamey nemzet szeemi éete kuturáis munkásságának három főcsoportjában nyiatkozik meg: irodami, technikai és társadami tevékenységben. Ezeknek megismertetése, mint eőbb emitettük, feadata az iskoának. A mathematika tanitása az utóbbi kettőve Megjegyzendő, hogy ez nemcsak náunk van így, hanem küfödön is.

6 7 hozható szoros kapcsoatba; így nyeri jeentőségét és szerepét az oktatás egészében, szerves részét akotván. Oy tényeket, konkretumokat hoz be a mathematika ezáta a tananyagba, ameyeknek ismeretére szükség van, visszatér a mathematika tanítása oda, a honnan a mathematika abstrakciói keetkeztek. Hogy néhány pédát emítsek ezen gondoatok iusztráására: I. osztáyban az egész számokka vaó aapműveetek begyakorása Magyarországra vonatkozó statisztikai adatok fedogozása köz ben történik ; a tizedes törtekke vaó műveetek a mértékrendszerek (hosszúság-, terüet-, súy- és ürmértékek) ismertetésének keretéhen nyerik jogosutságukat. A gazdasági és kereskedemi éet köre szogátat oy probemákat, meyek akamat adnak az egyenes és fordított arányosság fogamának, ezen - küömböző mennyiségek között fennáó -- aapvető összefüggésnek bebató tárgyaására (II. és III. osztáy). 1 A geometriai tanítás aapját az idomok szeméetébő rnegáapítható tuajdonságok ismertetése akotja. Mincazok a tények, meyeknek ismeretét itt (az asó három osztáyban) megszerzi a tanuó, képezik a továbbhaadás aapját az agebrai oktatás kezdő fokán, kiegészítve a természettan körébő vett részekke. Náunk Kármán Mór és Beke Manó hangsúyozták eőször azt, hogy a mathematika tanításáná a tárgyi viszonyok mindig eőtérben egyenek. Kármán szerint az egész mathematikai anyagot tárgyi körök szerint ke beosztani, ezekre ke a fősúyt heyezni; 2 oy irány ez, mey a már vázot formáis iránnya homokegyenest eenkezik. A XIX. század utosó évtizedében és e század eején keetkeztek és vátak erősebbé azon mozgamak, n1eyek a mathematikai oktatásnak átaakítását követeik, oy érteemben, hogy ne a formáis képzés tekintessék a mathematikai oktatás kizáróagos feadatának, ne az erre irányuó törekvések merítsék ki a rendekezésre áó tanítási időt. Ezek az u. n. reformmozgamak. 3 Mireánk egnagyobb hatássa vot - már azért is, mive egközeebb esik hozzánk - a németországi reformmozgaom, meynek vezére Kein Feix, a göttingai egyetem tanára. Az ő ááspontja kompromisszum a két irány között, meyrő eddig szótam. Kein szerint a modern mathematikai paedagogia céja: "Az önáó más tudományoktó függeten mathematikai gondokodás fejesztése, ápoása magamagáért, de tartamiag eeven kapcsoatba hozandó az iető iskoa feadataiva, t. i. az egyes iskoanemek áta adandó átaános művetség eemeive." Egy másik heyen így fejezi ki: "A mathematika tanítását, a mathematikai képességek fejesztését 1 Részetesebben. "Evégzett tananyag" fejezet aatt. 2 Tehát p. azt ke hangsúyoznunk, hogy a mértékrendszerekke, mérésekke fogakozunk, nem azt, hogy most tizedes törtekke tanuunk számoni. 3 Ezeket Sopronban eőször a "Soproni Paedagogiai Társaságban" ismertette e sorok írója 1906 őszén.

7 8 eeven kapcsoatba ke hozni a térszeméette, a természettudományokka és a praktikus éet szükségeteive."... Ott ke kezdenünk, aho a kezdő érdekődésére tarthatunk számot."... "E meett azoban a fesőbb fokú mathematikai tanítás koncentráci6- jának meg ke maradnia, az anyagat ogikaiag pontosan fe ke dogozni. "... Ez a nwzgaom a magyar mathematikus tanárokat nem érte készüetenü, éppen Kármán munkásságáná és hatásáná fogva. Számosan votak, akik igyekeztek az eszméit gyakoratban megva6sítani. 1 Ennek hatása már az 1903-ban megjeent "Utasítások 4 ' ban 2 (gimnáziumok számára) jeentékeny. Az iránya a Kein F. áta is hangoztatott iránynak fee meg. A Kein F. áta indított mozgaotn azonban még más szempontb6 is fontos, t. i. két uj momentumot hozott a mathematika tanításába. Az egyik momentum a formái8 tananyag egységesítése. A középiskoai mathematikai tananyag t. i. küöm böző jeegí-í részekbő á: az arithmetika e emeibő (számok és veök va6 míiveetek tana), agebra eemeibő (egyenetek tana), függvénytan eemeibő (e ső - és másodfokú függvény, szögfüg gvények), az anaízis eemeibő (p. irrationais számok értemezése, végteen sorok, kör kerüete stb.) Ezeknek a részeknek egymásrnehé va6 heyezésében hiányzik a beső egység és ez a körümény kuturánk mathematikai vonatkozásainak viágos áttekinthetőségét zavarja. 3 Ezt a hiányz6 beső egységet azonban megadhatjuk annak feismerése áta, hogy kuturánk mathematikai eemei ényegben a függvény 4 fogamán aapunak. Hogy p. a egegyszeríibb, majdnem triviáis esetet ern1ftsem : az árú értéke súyának (vagy hosszának) függvénye; egy teek terüete, hosszának, i. széesség8nek függvényé; a megtett út, az időn ek iüggvénye stb.) Ezért Kein F. azt inditványozza, hogy az egész oktatásban az anyag iüggvénytani efogása dominájon, hogy a függvényekke va6 gondokodást - amit öntudatanu úgysz6ván mindig teszünk - tudatossá tegyük. 5 A másik momenturn - némikép az eőbbi foyománya - a mathematikai tananyag kibővítése formáis irányban, ami áta azon ban a tananyagnak egyéb, egymást6 eszigeteten á 6 részei, meyeknek azonban ugyanazon mathematikai gondoatok közös aapjuk, ényeges egyszerűsítést érnek e az infinitesimais-számítás eemeinek bevezétése áta ( diuerenciá- és integrá-számítás.) Egyike azon intézeteknek, a mayekben a tanítás már hosszabb idő óta ezen evek szerint foyik, nemcsak a mathematikai studiumok körében, a soproni m. kir. }í.. főreáiskoa is. 2 Az újabb 1899-iki tantervhez készített "Utasítások". 3 Kein F. - Riecke E: Über angewandte Mathematik und Physik. 4 Küönböző mennyiségek között vaó összefüggést jeemző terminus technicus. 5 Hogy minő eszközökke érhető e, azt itt részetesen nem fejtegethetem.

8 9 A mathematikai tananyagban, i. akamazásának körében t. i. számos oy rész van, amey az 1..í.gynevezett végteen kicsiny mennyiségekke vaó műveeteket kívánja meg. P. ha az egyenes vonaú, egyenetes mozgást akarjuk definiáni: "az egyenő időközökben megtett utaknak egyenőknek ke enniök, bármiyen kicsinyek is ezek az időközök." Vagy p. hogy görbe vonaak áta határozott idomok terüetét - egaább csekéy hibáya megáapítbassuk, igen sok részre ke beosztani az idomot, miáta az egyes részek igen kicsinyek esznek. Ha azonban egész pontosan akarunk számítani, nem eégedhetünk meg az igen sok beosztássa, hanem oyan sok részre ke az idoroot beosztani, meyeknek száma bármey nagy számná is nagyobb, azaz röviden: végteen. Tehát az u. n. határátmenetet (nag y Azámokró végteenre, kicsinyrő zérusra) in':ováják ezen probémák. Ha ki akarjuk mutatni, hogy két gúa tédog ata egyenő, egyenő aapok és magasságok meett, a gúákat igen sok rétegre ke beosztanunk és ezeket ke összehasonftanunk stb. A mathematikai gondoat, mcy ezen feadatok megodásához Yezet minket, vaamennyiné közös és a gondoatmenetet, minden egyes esetben, az iető probémához akamazva, ismétejük és bárhogyan emejük is ki a vezérő gondoatokat, érezzük az egységes ítő szempontok hiányát. 1 Ezen a bajon akar segíteni Kein javasatáva, mey a differentiá- és integrászámítás eemeinek a középiskoába vaó bevezetését céozza. 2 A tananyagnak iyen irányban vaó kibővítéséve pedig főképen azok nyernek, akiknek toyábbi páyájukon nincsen akamuk és idejük ezen tanumányokka fogakozni (p. jogászok, orvosok, kémikusok), jóehet sokszor speciáis tanumányok szükségessé teszik az infinitesírnais-számítás eemeinek isn1eretét (p. biztosítási számítások jogtanumányok körében, fizioogiai tanumányok orvostudomány körében). De etekintve ettő : a természettudományok óriási haadásukná fogva nagy hatássa votak a műveődésre, ismeretük jeentékeny heyet követe a művetség eemei között. A természettudományi gondokodás és módszer behatot más tudományokba is; ennek mathematikai aapformái pedig a mennyiségek eég kicsiny vátozásai között vaó összefüggések. Ez a köri.umény indokoja, átaános szempontbó, a most vázot reformköveteést. E soroe írója ezen hiányon segítendő, eddig, a tanterv áta eőirt keretek között természetesen, úgy járt e, rnég rnieőtt ezen reformra irányuó rnozgamak megindútak, hogy a VIIT. osztáyban, a tananyag ismétéséné összefogatatta ezen probémákat, abbó a szempontbó, hogy a bennük megnyiatkozó mathematikai aapgondoat egyen megviágitva (t. i. a határátmenet gondoata). 2 Németországban egyes intézetekben bevezették. Franciaországban a tantervbe is fevették. Náunk a doog kiaakuóban van. Az "Orsz. Középiskoai Tanáregyesüet" kebeébő aakut bizottság Bekéve één fogakozik a reform iyen irányban vaó eőkészítéséve.

9 10 Röviden vázotam azon eszméket, meyeket a modern mathematikai paedagogiát mozgatják, hogy ezen tárgy oktatása, egyetemes jeentősége átátható egyen. Reméhető, hogy az a nemzedék, amey már ezen eszmék hatása aatt nyeri a neveését, közeebb férkőzik az igazi mathematikához és annak tudatában hagyja e az iskoát, hogy nem hiába fogakozott ezen tárggya, mey ényegesen hozzájárut egyetemes viágnézetének kiaakuásához. Faragó Andor.

10 A bizonyítvány. Manapság sok szó esik az iskoaéetrő; öröm tn e ehet tapasztani, hogy a tanítás és neveés kérdése iránt érdekődést tanusítanak oy társadami körök és intézmények, meyeket eddig náunk métán ehetett közönyöségge vádoni. A társadaom nemcsak az iskoa feadatait, munkáját és hatását figyei meg; épten-nyomon, más-más aakban febukkan az a kérdés, vajion a bizonyítvány, átaában az osztáyozás mai módja megfee-e a kitíizött cénak. E kérdést éveken keresztü a szüők saját gyermekeik sikerei aapján építették fe; a rossz bizonyítvány sokszor keser{{ kifakadásokra adott okot és egy-egy nem tejesen tökéetes itéet vagy átszóagos, a szubjektivitás sze1nüvegén keresztü észet métánytaanság a kérdés egyodaú megitéésére szogátatott okot. Iskoa és társaság érzi a kérdés aktuáis votát, hisz foyton kiséretek történnek tisztázása végett; az osztáyvizsgáatok mai aakja een irányuó mozgahnak nagyrészt az osztáyzat és bizonyítvány kérdésébő indunak ki. Tagadhatatan, hogy az érintkezés a tanuókka, haadásuk minősítése, a gyermekek szeemi tartamának bővüése, ekük aakuása természetessé és szükségessé teszi azt, hogy róuk bizonyos véemény, itéet, kakuus aakujon ri bennünk. Mindenesetre az iy módon kiaakut véemény, a gyermek fejödését, szorgamát, tehetségét, az ő haaeásába vetett bizodamunkat kifej ező itéet a egjobban számot adhat mindarró, a mi a tanuót jeemzi. A történeti fejődés, a hagy01nányos szokások, az éethez vaó akamazkodás és taán némey fontos éektani szempont figy~embe vétee megter erntették a véeményrnoneás mai formáját: a bizonyítv~nyt. Ez a bizonyítvány tehát nem jeenthet mást, mint egy évi munkásságnak, fejődésnek történotét; beszámo a tanár tapasztaatairó; képet akar nyújtani arró, hogy az eddigi észeetek menynyiben biztatnak arra nézve, hogy a tanuó a jövőben is tud-e a megkivánt épésben haadni; a kakuus figyeembe vesz sok oyan momentumot, meyrő a tanuónak tudomása sincs, ameyért a tanuó nem is ehet feeős; a kakuus tehát nem annyira itéet, mint bizonyos tények konstatáása. Szá1nos esetben oyan vátozások,

11 12 megepő aakuások jeennek meg a fiata éek fejődésében, ameyek az eddigi tapasztaatokka szemben majdnem eentmondást jeentenek; s a tanár osztáyzata nemcsak a jeeore vonatkozik, hanem esősorban kifejezést akar adni annak a véeménynek, amey a honapi aakuásra vonatkozik. Kitünik, hogy a kakuusadás nem könny{i feadat; sok tapasztaatot, nagy higgadtsá.got, meeg szeretetet és erős éektani megfigyeést igénye, mert óriási feeősséget rak a tanár váára. A mai iskoa fejődése a társadaom követeményei foytán éppen a fentebb vázot feeősség tekintetében keemeten ponthoz jutott. A szüő napjainkban mindent az iskoátó vár; az iskoa - par exceence - középiskoa, nemcsak neveni kötees; nem eég, hogy megismerteti a tanuóva a mútat és jeent; az ideaizmust és vaóságot; nem eég, hogy beevonja a miveődés munkájába és kuturemberré teszi; megkedveteti vee a munkát; feébreszti a szeretetet a historia iránt és ekébe vési a társadami kérdések fontosságát, az atruizmus szükségszer{iségét: még védekeznie ke a társadaom támadásaiva szernben. Az iskoát nem vona szabad támadni; az iskoák ma minden nemzet kuturá:is erejét és éetképességét képviseik; aki ma az iskoát egyéni okokbó támadja, aki az intézmény némey kinövése vagy káros hatása miatt az egész intézményt vagy annak mai formáját támadja, az b{(nt követ e; mert az iskoa bajaitérezniekemindenkinek, akinekaeikében akuturaszereteteobog. Nem támadni ke az iskoát keser({ vádakka, hanem bíráni és javítani. Szomortí. jeenség, hogy ma az iskoátó kenyeret várnak; ezze a jeenségge ma már számoni ke. Nem az apák ámairó beszéek, akik vérmes reménye1n~t Híznec a fiaik jövőjéhez; nem is az anyák imádságáró szóok, kik iskoába járó fiaikat már:is nagy emberotnek véik; nem is az iijak merész vágyaira céozok; de eheteten szó nékü hagyni azoknak törek vései t, kik az iskoátó bizonyítványt, vee együtt kvaifikációt követenek, amey éetpáyákra képesít és a gyermeknek biztos jövőt teremt. A szüő eőtt a praktikus cé ebeg; aki négy osztáyt végez, az egfejebb iparos, kereskedő stb. ehet; nem ez_ korunk ideája; urakat akarunk neveni; az érettségi n1ár úrrá teszi az ifjút; ehet mérnök, ügyvéd, orvos, vasutas, postás stb, de úr esz beőe. E fontos cét tartván szem e őtt, a szüő - bocsánatot kérek kivéteektő - eső sorban nem aziránt érdekődik, hogyan fejődik a fia?, meg van-e ekének üdesége?, szerez-e tudást?, szereti-e az iskoát?~ van-e küön hajandósága vaamihez?, meg:fee-e neki a középiskoa? - ez mind meékes doog; a fontos doog a bizonyítvány; az iskoábó hazatérő fiút e kérdés fogadja: "hogyan feeté?, tudtá?, miyen osztáyzatot adott a tanár?" Az eredmény ietünően a szüők kedve szerint vaó esz; a tanuó ugyan haja, hogy "non schoae discimus", de nem érti; hisz

12 13 ő épen "schoae" tanu, mert az iskoa adja a bodogító vagy esújtó bizonyítványt; s enné fontosabb kérdés szegény gyermekekre nézve igazán aig étezie Meékessé váik a tudás; meékessé a m(ívetség; egyen a tanuónak jó bizonyítványa és ő bodog; a többi, ami a maturán kívü a tudományos érdekődésre vonatkozik, az a szüő eőtt sem fontos, a tanuó eőtt sem. Ho vannak az idők, midőn a fiataság tudományért dogozott? Még egyetemi tanáraink némeyike is panaszkodik, hogy a mai fiataság nem a tudásért, hanem a kookviumért küzd. Középiskoáinkban kevés ifjú dogozik munkaszerctette; a bizonyítvány, a féeem sarkaja a egtöbbet arra, hogy vaahogy haadni akarjanak. Az így szerzett tudás nem színarany; iyen tudássa nem ehet a műveődés nagy munkáját megérteni; így teremnek a féművet emberek. Ha egy osztáyban csak három vagy négy fiú van, a ki így kedvetenü! dogozik, pusztán azért, hogy kezébe kerüjön egykor az érettségi bizonyítvány, az a 3-4 fiú megmérgezi az osztáyt; ez a bizonyítványhajhászó, igazi tudást nem ked veő eem vaóságos baaszt a mi vidéki középiskoáinkban. Segítenünk aig ehet; akárhányszor kértem a szüőket, hogy X tanuót ne hozzák az iskoánkba; hisz vaahogy az eégségest megérdemi; de s.em ked ve, sem szorgama, sem fogékonysága nem kcpesíti őt a haadásra; az egész fiú nem akamas a tudományos páyára és nem váik inteigens, művet ember beőe. A szüő feeete:,,kérem, csaknégy osztáyt végezzen, azután nom taníttatjuk tovább". Megbajook ezen érv eőtt; négy osztáyra mindenkinek szüksége van. De mikor ugyanez a szüő a VI-ikban fgy érve: "szeretnék beőe urat neveni; eeget kergetem, biztatom, hogy csak a nyoc osztáyt végezze e... " Az iyen módon, \edvetenü, kényszeredetten, únottan dogozó ifjú dnódva, bukdácsova szaporítja a túte1 het, fóm{ívet tipusok számát, akik kétségbeesetten fének az érettségitő: me rt ők csak nyoc osztáyt akarnak végezni. Szeretném minden szüőnek megmagyarázni, hogy nem ez az iskoa feadata; nem is ezek a tipusok jeemzik a középiskoa neveését; az a fiú, aki 5-6 osztáyt végez a középiskoában, az praktikus, kvaifikáó tekintetben sokka kevesebb az iparosná és a kereskedőné; a keserves kínódás között, fáradtan eért érettségi tuajdonosa nagyon kevéssé értette meg azt a nagy munkát, meybe őt bee akarták vonni. Azt merném tnondani, hogy az az ifjú éveit sokka hasznosabban tötbette vona más körümények között.. Vannak pianatok, midőn az amerikai viszonyokat többre becsüöm a mieinkné; mindenütt, bármey téren a rátermettség, az erő, a nyers tudás győzzön; a kereskedő, az iparos, a hivata, az egyetem váogassa meg embereit. A bodoguás függeten egyen

13 14 a bizonyítványoktól Az amerikai gyárakban a dipomás 1nérnök hiába hivatkozik okeveére; munkája bizonyítja tudományát. Náunk minden a bizonyítvány, a dipoma, az ajánó evé. V égre is, a középiskoáva nem ehet megeégedve sem a kereskedő, sem a gyáros, sem az a hivata, ahová sorsa az érett ifjat veti; a középiskoa speciais páyára nem képesít. A középiskoa tudást adhat; nevehet.; formáhatja az erköcsi fehogást; de nem heyes, hogy a mai mócon adott bizonyítványnak oyan éetbevágó szerepe van. 'Tagadhatatan, hogy a szigorúan vett iskoai éetben is fontos szerep jut a bizonyítványnak; oyan fiúra nehéz akadni, aki tisztán munkaszeretetbő dogoznék; a munka, a fáradtság nem mindig keemes; csak az a baj, hogy a bizonyítvány az egyedüi. Fiaink nagy része nem is szívesen fogakozik oy kérdésse, mey az ő eőmeneteének megbíráásáná nem ényeges befoyású. A kakuus mint impuzust adó eszköz vaahogy még türhető és menthető; de képteenség az, hogy a mindennapi munkába annyira b e eszövődjék, hogy vaóságosan ferde irányt adjon az iskoáró és a rnunkáró vaó fefogásnak, bénítóag hatván a közérdedődést fekető, igazi tudomanyos, neve, esre. A mai kakuus-rendszer pedig oykép aaku, hogy kedvez eme fészegségnek; az iskoába jutó tanuó 1-2 hónap muva kakuust kap; feeetei, dogozatai, rajzai sokszor a módszeres haaeás eenére osztáyzatot kapnak. A tanítási idő egy része éppen arra forcíttatik, hogy osztáyzatot acju11k, rójunk, intsünk, feetessünk. Okka-mócca mincen hasznossá ehet, de az e1nített körl11mény egyenesen tápája, nagyon sokszor n1egteremti a bizonyítvány kutuszát. Pedig a szeekció szen1pontjábó más eszközökre van szükség; annyiszor tapasztajuk, hogy a szorgamas, óráró órára eckét végző tanuó eégsége-s eredménnye átcsúszik ugyan, de azért nen1 érte e a kivánatos eredményt s foytonosan küzdenie ke a féig magemésztett anyaghamazzal Mindameett bodoguunk vaahogy azokka, kik komoy törekvésse és szargaomma pótoják a hiányzó tehetséget; az áandó szargaom egaább biztosítékot nyújt arra nézve, hogy mindenütt ekiismeretes 1nunkát fognak végezni; hanem ha a tanuó arcáró szargaom és munkaszeretet heyett unamat, ked vetienséget és fany arságat ovas e a tanár akkor is, midőn n1eeg és buzgó ügyszeretette mindenkive rneg akarja értetni a fontos kapcsoatokat és ényeges kérdéseket; ha fásut tekintet jutamazza akkor is, midőn a mut nagyságáró vagy egy gyönyör{{ köteményrő vagy egy nagyszer(i tern1észeti tünem ényrő van szó: nos, iyen esetben a fiata professzor kétségbeesetten fordu idősebb koegájához vagy tapasztatabb igazgatójához és kényteen beátni, hogy a szüők könnyei, a szeid itéet nem mindig üdvhozók a tanuóra.

14 15 Ime, erre vezet a szüők téves feuogása; a gyermek szívében méyen ott fekszik a gondoat: "tanuj, hogy úr egyen beőed; tanuj, hogy jó bizonyítványod egyen, máskép mesterségre adak; rossz bizonyítvánnya nem váik más beőed, csak szegény iparos vagy kereskedő''. Csak jó bizonyítvánnya ehet bodoguni; hogy a bizonyítvány érdekében sok fiú aázatos, kétszín{{, csúszó-mászó természetűvé is váhatik; hogy a bizonyítvány Inegöi az ő ideáis gondokozását és heyébe az önző, jutamat és eismerést követeő jeemvonásokat teszi - az ma nem fontos kérdés. Már a kis fiúnak átjárja ekét ez a beteges ambició és erköcsieg métán teeseges hajandóságokat terem. Nem mondom, hogy gyermekek túságos mértékben tódunak a középiskoába; eenkező eg nemzeti é~dek, hogy miné többen keressék fe az iskoát; de csapássá váik az a hit, hogy aki a középiskoába beépett arra nézve eaacsonyító, sőt szégyen onnan kiépve más páyára épni. Középiskoáink úgy vannak szervezve, hogy az asóbb osztáyokban a praktikus éetben szükséges szempontok akotják a neveés középpontj át. Az ipar, kereskedeem és födmives munkakörét ismertetjük és megkedvetetjük; a munka értékét, tiszteetét és szeretetét a szívekbe otjuk. Szeméet és ebeszéés, eírás és kiséretezések teszik vonzóvá a tanítást; séták, kiránduások, mérések és a rajzoás érdekességet köcsönöz neveésünknck. Nem tudományró beszéünk, hanem arró, amit a gyermek át, ha; aminek fontosságát érzi; ami a mindennapi éetben eőfordu; ami hasznos vagy káros, keemes vagy keemeten, fontos vagy érdekes. Szóva igyekezünk tanítani mindazt, amire mindenkinek oeveten szüksége van és csak iyen úton ébresztjük fe az érdek ődést némey nehezebb vagy evontabb kérdés iránt. Es tapasztatam, hogy nem is ép eőtérbe a bizonyít rány és kakuus kérdése, ha mi fe nem ébresztjük akár a csaádi éetben, akár az iskoában; egjobban átszik a kis fiúkná a hibás rendszer; vagy minek tuajdonítható másküönben az, hogy az a kis naiv I. osztáyú tanuó októberben vagy novemberben már a kakuus iránt érdekődik akkor is, ba dogozatjára a tanár azt írja "fimn, szebb számokat :í rjá"? Igenis, mindenki kötees 3-4 osztáyt pogáriban vagy középosztáyban végezni, hogy eemi művetséget szerezzen; de a IV. osztáyban már oyan a tárgyaás anyaga és módja, hogy tanár is, tanuó is tudja, hogy ki akamatan a haadásra. Csakhogy nem az "eégteen" jegyek száma az, amey megbizhatóan fejezi ki a fiú fejödését; a szigorú megitéésnek ez a módja nem kieégítő. Nagyon sok azoknak a tanuóknak a száma, kik szargaomma a IV. osztáyt még vaahogy bírják; vagy akik kis tehetségge még azt a benyomást teszik, hogy a IV. osztáy anyagát vaahogy megértették, szóva

15 még "eégséges" érdemjegyet nyertek, de ugyanekkor egész vaójuk, tudásuk, fefogásuk azt a meggyőződést keti a tanári karban, hogy 1-2 év múva összeroppannak a nagy teher aatt. Vajuk meg, nem ritka az oyan tanuó sem, kit az a gondoat mentett meg a bukástó, hogy középiskoába nem jár tovább. Látható, hogy a szigorí cenzuráás nem tejesen megbízható mindaddig, míg a haadás az érdemjegyektő, az eégteenek számátó van függővé téve. Meg keene adni a tanári karnak azt a jogot, hogy a középiskoai tanumányok foytatására akamatannak itéjen oyan tanuót is, aki eseteg egy tárgybó sem kapott "eégteen" érdemjegyet, de a tanári kar n1égis oyan összbenyomást szerzett, hogy a tanuó képteen a tudományos páyákra. Viszont a tanári kar akahnasnak n1ondhasson ipariskoákra vagy átaában szakiskoákra oyan tanuót is, aki tán küönben 1-2 tárgybó eégteen érdemjegyet nyert. Megakadáyoznók eme ejárássa azt, hogy a középiskoa fesőbb osztáyaiba akamatan eemek kerüjenek és fé m{ivetségge hagyják e ~anuóink a középiskoát. A tanári kar itéete iyen módon kényszerítene sok tanuót arra, hogy oyan tanumánynak szenteje n1agát, mey több eredménnye, szebb sikerre kecsegtet. Bizonyos, hogy a kereskedemi és ipariskoákat több kedvve és nagyobb számban átogatnák a tanuók, viszont a középiskoa fesőbb osztáyaiban értékesebb munkát ehetne végezni; több művetebb iparosunk vona, de kevesebb maturát proetárunk. Mindenesetre össze ke fognunk, hogy a mai heyzeten javítsunk; a mai középisicoa ádásai gyakran egyenesen visszaéésekre vezetnek; a egszebb munkaidőt, a egodaadóbb tanítást zavarja a kakuushajhászat, meyet a szüő és az iskoa együtt a fiúba beeneve. Már az eemi iskoában sokszor játszik a tanító középiskoásdit beszévén az osztáyzat fontosságáró; sőt már taákoztam oyan tanítóva is, aki kezében notessze feetetett, beírván ekiismeretesen.minden feeetre a megérdemet kakuust. Ismerek iskoát, aho csak mostanában kezdték meg a havi értesítők kiosztását; mert a szüőknek nincs sem kedvük, sem idejük arra, hogy a gyermek haadásáró otthon győződjenek meg vagy iskoában érdekődjenek. A havi értesítők így sokszor fakasztanak könnyeket a kis 6 éves gyermek szemeibő és megaapítják a bizonyítvány szentségébe vetett hitet. Ha már ke bizonyítványt adni, egyen a bizonyítvány természetes következmény, bejeentések, formáis osztáyzások, vizsgáatok és minden egyéb rekám nékü; ne tuajdonítsunk annak keeténé nagyobb értéket. Ha éppen szükségét érezzük a forn1áis osztáyozó számonkérésnek, azt egfejebb a fesőbb osztáyokban, nagyobb ismétések akamábó tartom megengedhetőnek, de akkor sem néküözhetetennek. Van még egy momentum, ameyet nem hagyhatok szó nékü. Az iskoa céja feé egységes, rend és fegyeem révén szabáyozott

16 17 utakon törekszik. Tradici6 és gondokoz6 emék bizonyos normákat teremtettek meg, meyeket egy intézmény sem néküözhet. Gyakran akadnak pedig oyan individuumok, ameyek nem tudnak beeieszkedni ebbe a rendbe; arneyek tehát az iskoa munkáját nem tudják megérteni és végig követni. Ismerünk tehetséges en1bereke.t, akiknek tefogása éénk, tudása és gondokozása méy, akikre az iskoa még sem tud hatni, veük keő eredményt nem tud eérni. Nagy emberek éetrajza nem egyszer ep meg azért, 1nert az iskoát nem szerették, annak mun karendjétő irt6ztak; kivétees esetek eze,k, ameyek nem adhatnak okot az iskoa megvádoására. Magam is taákoztam te.hetséges, tudományszomjas, de az iskoa pa.djait61 irt6z6 egyénekkel Taán nagyon is sokan vannak azok, kiket az iskoák tantervétő és bizon yítványait61 tejesen függetenü keene neveni és tanitani; 300 fiút az iskoa 300 egyénhez egjobban akamazkod6 m6don nem nevehet; így akárhány esetben tehetségesebb fiút is a középiskoai n1unkára akamatannak tart a tanári véemény, ami nem jeenti azt, hogy a fiú a tudományos fogakozást61 e van titva. Az ekeseredés, mey néha a szüő ajkán fakad és itt-ott nagyobb huámzást is iover, adjon bátorságot arra, hogy az a szüő gyermekét neveje az ő eki vüágához jobban akamazkod6 utakon; a bizonyítványt átkoz6 apa tegyen fiáva dséretct; tán függet('nü az iskoa padjait6 és hagyományait61 a.nnyi tudást, oyan neveést ehet a gyermeknek nyujtani, an1ey azt hatamas ku1turharcossá teszi bizonyítványok nékü is! c~akhogy roanap ritkaság közé tartozik az a szüő, ki gyermekét eredmény= bizonyítvány nékü taníttatni 6hajtaná. Pedig az erő mindenütt érvényesü; és minden erő Brvényesühet; a kereskedő~ az iparos, a födmíveő tudássa és energiáva vagyont, jóétet, tekintöyt szerezhet, sőt oyan társadami poziciót fogahat e és oyan érdemes tevékenységet fejthet ki, rneyet a köztiszteet kisér. A tudás, a gondoat, a mivetség ereje függeten a középiskoát6, függeten a ateiner páyát61, a dipoát6. Közéetünk vezéraakjai között ma még kevesen vanuak azok, akik egyetemet nem végeztek; de már a köze jövő megmutatja, hogy a nagy küzdemek, a nagy vátozások nincsenek bizonyítványokhoz kötve. A m{{vetségnek nem egyedüi forrása az iskoa; csak hazánkban terjed nehezen az a művetség, ~ey nem az iskoa padjaiban nyert irányítást. Minden intézmény, egyesüet, kör és minden szüő rninden érteines szüő megvetheti a tudás aapjait. Igaz, évszázados taposás sírnává tette azokat az utakat, meyeken át az iskoa a tudás forrásaihoz vezet; de hisz nemcsak az iskoa köte]essége a utura terjesztése; és nerncsak ezek az utak heyesek és bodogítók. Az a szüő, ki p 8-10 magot eiütet és hetek múva gyermekének megmutatja a csírázást, megmutatja a mag fejődé ét, szóya fohívja 2

17 18 figyeimét a növényviág éetére; a neveő, ki az erdő fáiró,.a mező és kert virágairó, a madarak daáró, a csiagos égrő beszé akkor, mikör éppen egy kis megfigyeésre akaom van; az apa, aki sétaközben megtekinti a foyót, a forrást, a vögyet és megkeresi fiáva a bangyaboyt stb. stb., annyi nemes érdedődést ket a fiata éekben, annyi tapasztaatot szerez gyermekének és oyan készütség aapjait vetette meg, hogy annak értékét csak az tudja megbecsüni, aki azt kényteen néküözni. Évek hosszú sora nem tudja pótoni azokat a benyomásokat, ameyeket játék közben, észrevétenü a gyermek ekébe ütetett vona. Érezzük mi, hogy a gyermek eszmekörébő mennyi sok fontos képzet hiányzik, s gyern1ekeink, az iskoába épő gyermekeink jeemzik a mi katuránkat; ez az oka annak, hogy iskaáink nem mutatnak fe oyan eredményt, mint a küfödi tanintézetek, habár tantervünk, módszerünk, tanítóink művetsége nem á azok mögött. Furcsa bizony, ha a fausi gyermek nem ismeri a födmíveés titkait, a városi fiú pedig nom tudja, hogy a pék éjje süti a kifit. Keveset fogakozunk gyerrnekeinkke; még inteigensebb szüő is cseédre vagy neveőre bízza gyern1ekét; munkának, fáradságnak tekinti sok szüő, ha gyermeke csacsogását hagatnia ke, páne ha kérdésekke is zakat. Tudást adjon az iskoa; hitet, vaást erköcsöt, jó modort tanítson az iskoa; bizonyítványt és kenyeret szintén az iskoa szerezzen! Tessék eképzeni annak a szigorú vagy jószívű tanárnak heyzetét, kihez a VI. vagy VII. osztáyt ismétő fiúnak s ziiőjp. kétségbeesetten könyörög, hogy csak maturáni engedjék gyermekét; nem küdi egyetemre, de a ntaturáva oyan szerenesés ehetne, mert a vasútná kiváó pártfogója van stb. - ; hoott az a baj, hogy az a matura kvaifiká s ennek következtében a mi itéetünk nemcsak azt jeenti, hogy az az ifjú a tudományokhoz nem ért, hanem iovovája azt is, hogy nem akamas az adóhivatanoki vagy egyéb páyára. S így történik meg, hogy akárhány kevésbbé tehetséges ember utosó reménye az érettségi bizonyítvány, meynek birtokában vaahogy bodoguhat. Én semmi veszéyt nem átnék abban, ha nem a matura képesítene; hanem a posta, a vasút, az adóhivatavizsgáat vagy egyéb módok segéyéve m eggyőződés t szerezne arró, hogy kinek van megfeeő. tudása és művetsége függetenü az érettségitő! V égre is Magyarországnak ma nem éppen 111aturát emberekre, hanem éetképes, energikus, műv et kereskedökre és iparosokra van szüksége. A szüő a középiskoába gyermekét oy gondoatta vigye, mint a tempomba; az imádságtó sem vár közveten anyagi hasznot, az iskoátó se várjon kenyeret adó, kvaifikáó bizonyítván y t. Az anya ámodhatik gyermeke :qagyságáró; de ne mérg('zzük meg a gyermek ekét az osztáyzatra épüő bizonyítvány kutuszáva.

18 19 A társadaom végre is e fogja dönteni a mai rendszert; a páyaváasztásná és az áások enyeréséné nem az esz a főkérdés: miyen a bizonyítványod? hanem "bizonyítsd be, hogy tudsz vaamit". Az az idő nincs messze, midőn az iskoai bizonyítvány jeentősége kisebbedni fog. Ez az idő esz a középiskoa virágz~sa; az oda nem iő ifjút nem az eégteenek száma, hanem saját vágya, jobb beátása és a szüők józansága, nem pedig az annyiszor gáncsot, de egtöbbször az iető ifjú. érdekében hasznos tanári szigorúság viszi más páyára. A bizonyítvány mai formájának etünése biztat csak avva a reménnye, hr)gy a középiskoában csak oyan eemek maradnak, meyek a tudományok iránt érdekődést, szeretetet és szomjúságot éreznek magukban; akkor ehet csak a mi kakuusainknak ambició neveő nemes versenyre buzdító hatása, ha ugyan éni fog az osztáyzat eméke. Bizony a tanárnak sokszor vona kedve a diák heyett a szüőt büntetni 4-se. Éppen a kakuáás a egkeservesebb tanári feadat; hisz annyi szempontot ke szem eőtt tartani; arra a rideg ááspontra, mey a nyers tudást veszi az érdemjegy aapjáu, nem ehet heyezkedni, a gyermek fejődése, kedve, csaádi viszonyai, egészségi áapota stb. oy szempontok, tneyeknek figyeembe nem vétee tejes ehetetenség; de megitéésükre csak idősebb pedagogusnak ehet eég tapasztaata. Annyi körümény szó a gyermek meett és een, hogy a tanár akárhányszor napokon át töpreng azon, hogy minő ejárás és minő véemény esz eginkább a gyermek érdekében. Pedig ez a terhes tanári funkció a tanítás szempontjábó csak azt a kérdést van hivatva edönteni, hogy haadhat-e a tanuó vagy nem. A egkeemetenebb, hogy ez a terhes, feeősségtejes feadat az, rneyet a szüő argusszemekke eenőriz és megbirái - saját szemü v egén keresztü. Arra kérem a kedves szüőket, hogy a bizonyítvány heyett a gyermek fejődését kisérjék éberebb figye1emme; a jeesek és jók S7.Áma heyett szaporítsák a gyermek tudását és fokozzák munkakedvét; a jobb kakuusra vaó foytonos sarkaás heyett ketsék fe a fiata éek érdekődését -a szép, az igaz és a heyes iránt. A szüő ne várjon mindent az iskoátó; tekintse azt a segítségnek a gyermek neveésében és tanításában, ami a szüőnek végre is nem kevésbé feadata, mint az iskoának. Az iskoaéetre is vonatkozik a kötő szava: "Vagy esz új érteme a magyar igéknek, V agy marad régiben a bús magyar ének." Szüők és tanárok ássák be, hogy a kakuusvadászat és a bizonyítvány mindenhatósága nékü hatásosabban m{(vehetjük gyermekeink ekét és több kiátásunk ehet arra, hogy értékes pogárokat neveünk. 2*

19 20 Évtiz(jdek óta vajudik hazánkban az Qsztáyozás kérdése; vannak egyes iskoák és tanárok, akik az osztáyozást a minimumra redukáták, eene küzde~ek s mig mi itt igéket hirdetünk, addig a szomszédos Ausztria cseekszik. Bizonyítvány, osztáyzat, censura tekintetében Ausztrja mindaddig csak cammogó éptekke haadt. Most ovasom, hogy Marchet közoktatásügyi núniszter rendeetet bocsát ki, n1eynek az a céja, hogy az osztrák iskoákban a tisztán osztáyozásra szánt idő és fáradság a ehető egszükségesebbre szorftkozzék; a tanuó érdekődése teretessék az osztáyzatoktó magára a tárgyra és ehetövé tétessék a tanuó összmunkásságának, önáóságának és feeősségérzetének kifejődése. Jeemző, hogy az osztrák tanügyi hatóság megeőzi a mienket, és a sokszor maradiságga vádot szomszéd eég bátor arra, hogy az iskoaéet vátozásait merész kézze irányítsa. Hiszem, hogy a mi középiskoánk is megszabadava a sok biincsétő, támogatva a szüőktő, becsüve a társadaomtó, úgy fog fejődni, hogy igazán m{ivet, a tudományos páyára érett, nemzeti érzéstő áthatott iijúságot fog neveni a hazának. Bász Miksa.

20 . Adatok az intézet 1907/1908. tanévi történetébez.. A tanév megkezdése. Az 1907/1908. tanévre szóó beiratkozásokat évi iúnius _30-án, júius J., 2., 3., 4. és 5-én, vaamint szeptemb~r 1., 2., 3. és 4-én végeztem. Az I. osztáyba j eentkező, 12 évesné idősebb tanuók szüőive tudattam, hogy a fevéte fetéteesen történik. A fevétei-, javító-, pótó- és magánvizsgáatokat augusztus 30. és 31-én tartottuk. Az iskoaév megnyitó ünnepéye szeptember 5-én vot. Az ünnepéy után közütük a tanuókka a tanintézet "Rendtartási szabáyait", az órarendet és más tudnivaókat; 6-án kezdődött a rendes tanítás, amey június -ig tartott. 2. Iskoai. ünnepéyek, istentiszteetek. Szeptember 5-én "Veni Sancte". Istentiszteet utá_n a tanuó ifj úság a tornaterembe vonut, aho a Himnusz eénekése után az igazgató ünnepi beszédde megnyitotta az iskoaévet, végü az ifjúság eénekete a 9,zózatot. Október 4-én : O Fesége a kiráy nevenapján háaadó istentiszteet. Október 6-án: A Berzsenyi-kör ünnepéye az aradi vértanuk emékére a következő műsorra: 1. Himnusz. Éneki az ifjúság. 2. Október 6. Váradi Antató. Szavaja Rosenheim Artur VIII. o. t. 3. Unnepi beszéd. Tartja Horváth Béa VIII. o. t. 4. Erdéyb~n. Petőfi Sándortó. Szavaja Masek József VIII. o. t. 5. Szózat. Eneki az ifjüság. Október 7 -én gyászmise az aradi vértanuk emékére. November 19-én : Bodogut Erzsébet kiráynénk emékére istentiszteet, utána gyászünnepéy a következő műsorra: 1. Qyászda. Éneki az ifjúsági énekkar. 2. ~j i átogatás. Radó Autató. Szavaja Mayer Miksa VIII. o. t. 3. Unnepi be~zéd. T artja Horvát Rezső tanár. 4. Himnusz. Eneki az ifjúsági énekkar. Március J 5-én: Ifjúsági ünnepéy, műsora a következő: 1. Tapra magyar. Éneki az i~j úsági énekkar munk!csi rab. Jókai Mórtó. Szavaja Rosenheim Artur VIII. o. t. 3. Unnepi beszéd. Tartja Horváth Béa VIII o. t. 4. Nemzeti,da. Petőfi Sándortó. Szavaja Mayer Miksa VIII. o. t. 5. Szózat. Eneki az ifjúsági énekkar. Ápriis 11-én : Az 1848-iki törvények szentesítésének évforduója akamáva istentiszteet, utána iskoai ünnepéy a következő műsorra: 1. Himnusz. Éneki az i~j úsági énekkar. 2. A. bujdosó Rákóczi. Kuruc népkötemény. Szavaja Berghod Kámán VII. o. t. 3. Unnepi beszéd. Tartja Német J akab tanár.

21 22 4. A vén cjgány. Vörösmarty Miháytó. Szavaja Brückner Jenő VIII. o. t 5. Szózat. Eneki az ifjúsági énekkar. Máj us 7 -én : A nagymétóságú vaás- és közoktatásügyi m. kir. mwiszterium áta erendet békenap jeentőségét Müer József dr. tanár métatta a Berzsenyi-kör üésén. Junius 6-án: A koronázás 41-ik évforduója akamáva háaadó istentiszteet, utána iskoai ünnepéy a következő műsorra: 1. Himnusz. Éneki az ifjúsági énekkar. 2. ~nusz. Vörösmarty Miháytó. Szavaja Krizmanich János VII. o. t. 3. Unnepi beszéd. Tartja Vend Aadár tanár _ 4. Rendüetenü. Arany Jánostó. Szavaja Varga Ferenc VI. o. t. 5. Szózat. Éneki az ifjúsági énekkar. J unius 29-én: "Te Deum". Istentiszteet után a tornateremben egybegyűt ifjúság eénekete a Szózatot és az igazgatónak a tanévet bezáró beszéde után a Himnuszt. 3. Vátozások a tanári karban. A nagymétóságú vaás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterium Vári Rezső okevees tanárt az 1907.'8. iskoai év foyamára heyettes tanáru akamazta. 4. Hivataos átogatások. Nagyságos veszprémi Városy Tivadar tank. kir. főigazgató úr március hó ig végezte intézetünkben hivataos átogatásait, március hó 17 -én tartott fő igazgatói értekezeten közé észrevéteeit a tanári karra. Junius hó 17., 19. és 20-án tartott érettségi vizsgáaton enököt. Nagyságos Szijártó Mikós budapesti gyakoró főgimnáziumi tanár úr a miniszterium megbízása foytán ápriis hó 30-tó május hó 3-áig a mennyiségtani és természettani tanítás módszerének és eredményének megfigyeése végett átogatta az intézetet. 5. Értekezet vot: Főigazgatói, érettségi 1, rendes, és rendkívüi Tankönyvvátoztatás. A jövő tanévben a következő tankönyvek vátoznak: az I. osztáyban Timár Pá: Német nyev és ovasókönyv: heyett Heinrich Gusztáv dr.: Német nyev és ovasókönyv I. rész, átdogozta Beyer Jakab dr. és Kar Lajos. A I. osztáyban : Vaó: Módszeres francia nyev és ovasókönyv heyett Bartos-Chovancsák: Francia nyev és ovasókönyv I. rész 12. kiadás. Az V. osztáyban Paszavszky: Növénytan heyett Szterényi Hugó: Növénytan IV. kiadás. Wagner dr.: Agebra heyett Beke: Agebra esz behozva. 7. Fegyemi áapot. A fegyeem kieégítő vot. A fegyemi büntetésekrő a szüők mincig értesütek. Fentartom abbei panaszomat, hogy a házi neveés, küönösen a "száásadók" részérő gyakran aig vagy éppen semmit sem támogatja az iskoa működését, sőt annak néha egyenesen eene tör. 8. Fementések. A tank. kir. főigazgatóság a tornászat aó 23 tanuót, a rajz technikai része aó tanuót mentett fe hosszabb időre; az intézeti... orvos bizonyítványa aapján pedig rövid időre 12 tanuót mentettem fe a tornázás aó. 9. Egészségügy. Leszner Rudof dr. iskoaorvos, megvizsgáta a tanév eején az összes tanuókat, egészségük, testtartásuk ~ átó és haó képességükre nézve. Közeátó vot 15, nagyot haó egy füén 2, mindkét füén 1, vaameyest magasabb ba váú 11. A tanév foyama aatt vizsgát azonkívü 31 hibás testű, beteges és gyönge átóerej(i. tanuót a torna, ietőeg a rajz aó kért fömentésik okábó. Az egyes osztáyokban több ízben hospitát, hogy a tanuők testtartását a padokban megfigyeje és korrigája. Szintúgy hospitát többször a toriatanítás aatt. A tanuők egészségi áapota az egész tanéven át kedvező vot. Ujraotatott 110 tanuó. Trachamás tanuó nem vot.

22 23 Sajnáatta és őszinte részvétte emékezünk meg Bnresch Rezső I. B. osztáyú tanuóró,.aki rövid, de súyos betegség következtében nov. 3-án ehunyt. Az ifjúság és a tanári testüet az ehunyt tanuó temetésén testüetieg vett részt. 10. A VIII. osztáy vizsgáatait május 9-14-ig, az I--VII. osztáy vizsgáj!.tait pedig j unius ig tartottuk. Ajándékok. A na,gymétóságú vaás- és közoktatásügyi m. kir. miniszteriumtó: Svéd tornarendszerí-í tábák. 110Q65 sz. r. A naprendszer, térkép, sz. r. Magyar University Extension Ev könyve 1905/6-ra sz. r. A középiskoai testgyakorat tárgyában tartott szakértekezet jegyzőkönyve sz. r. A cs. és kir. közös Pénzügyminiszteriumtó: Wissenschaftiche Mitteiungen aus Bosnien und Herzegovina III.- IV. Band B. H. sz. r. A m. kir. kereskedemi Muzeumtó: Hazai ipari beszerzési források. A Műemékek orsz. Bizottságátó: Kiadványainak L- II. kötete. Aispáni j eentés Sopron vármegye 90ö. évi áapotáró. Fiaowski Béa dr. nagybecskereki kir. törvényszéki és iskoaorvostó: Egészségüg y és iskoa. J eentés a temesvári Arany János-Társaság évi működésérő. Waner Ignác dr. igazgatótó: Strecker A.: Theorien und Experimente zur Bestimmung der Eemcnte. Strecker A.: Kurzes Lehrbuch der org. Chemie. Ketzinsky: Die chem. Grundstoffe. Buff-Kopp-Zamminer: Lehrbuch der Physik und theor. Chemie.. A szabadkézi rajzszertár részére ajándékoztak: a) rajztábát: III. osztáybó: Stmner György, IV. osztáybó: Császár Imre, Csikor István, Kovács Kámán, Meer Andor, Rosenheim Lajos 1 Schweiger Adof; V. osztáybó: Wetner Andor; VI. osztáybó: F.uchs János; VIII. osztáybó: Biringer Endre, Brückner Jenő, Dénes Béa, Lipthay Béa, Romwater Afréd; b) erajzoásra akamas egy vagy több tárgyat: V. osztáybó: Fischer Imre, VI. osztáybó: Hoós Rikárd, VII. osztáybó: Huber Jenő, Lederer Leó. Fogadják a nemesszívű adakozók háás köszönetünket. 12. Gyűjtések votak: A soproni m. kir. áami főreáiskoa Segéyegyesüete javára. A vakokat gyámoító országos egyet javára. A Zomborban feáítandó Rákóczi-szobor javára. A Kiráyhidán építendő tempom javára. A József kir. herceg Szanaterium-egyesüet javára. A koozsvári vakok és siketnémák országos intézete részére. A vukáni r0m. kath. tempom -építésére. A Budapesten feáítandó II. Rákóczi Ferenc ovasszobrára. A soproni siketnéma intézet javára. 13. Heyiségek átengedése. A nmt. va. és közokt. m. kir. miniszterium engedéyéve a városi ipariskoa hasznája az I. A) o. heyiségét heti 12, az I. B) o. h. heti 8, II. o. h. heti 8, a III. o. h. heti 12, a IV. o. h. heti 10, a VI. o. h. heti 4, a szabadkézi rajzterem h. heti 4, a mértani rajzterem h. heti 2 órában; a kereskedemi és iparkamara az iparossegédek számára feáított szaktanfoyamra a mértani rajztermet heti 10 órában; a városi rajziskoa a mértani rajztermet heti 4 órában A Soproni Paedagógiai Társaság és a Szabad Lyceum üéseire és e őadásaira átengedtem a tornatermet. A Soproni Footba K ub gyakorataira a torna termet. 14. Tanumányi kiránduásunk. Intézetünk a efoyt tanévben rendkívü sikerüt kiránduást rendezett a Baaton és Bakony vidékére. A főreáiskoa VI. és VII. osztáyának növendékei május hó 26-ikán indutak e Német Jakab és Török Miháy tanárok vezetése meett d. u. 4 óra 20 perckor a győri vasüti páyaudvarró. A borüs időben kezdődött kiránduás esődéutánjaa vonaton tet e. Fé 9 órakor Czedömökre érkezve az ifjak a Korona száóban tötötték az éjszakát.