PEDAGÓGUSOK LAPJA 2.

Átírás

1 PEDAGÓGUSOK LAPJA 2. LXVI. ÉVFOLYAM A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE HÍRLAPJA ÉS HÍRLEVELE FEBRUÁR 10. ALAPÍTVA: 1945-BEN A HÓ FOGSÁGÁBAN Nagy napk srjáztak a februári naptárban, a magyar kultúráé, a köztársaságé, vagy épp a hlkauszt emléknapja. Szép szóba csmaglt, nemes gndlatk megfgalmazására adtak vlna lehetőséget, ám annak, hgy mst mégsem ezeket vetem papírra, nagyn is hétköznapi ka van: a hó. N, nem a szépségéről, a téli sprtlás örömeiről szándékzm írni, még csak nem is arról a klímaváltzáss rémképeket felvillantó tényről, hgy száz éve nem esett ennyi Magyarrszágn, hanem arról, ahgy mi, emberek a fehér pihék kzta rendkívüli helyzethez visznyultunk. Ha egy szóban kellene megfgalmaznm, mi rendített meg, akkr csak annyit mndanék: a közöny. Nagy havak még, ha nem is akkrák, mint a mstani, skszr vltak ebben a Kárpát-medencében megbújó kicsiny rszágban. Máig bldgságs emléket jelent számmra például az a téli napfényben szikrázó, fehér pelyhekből emelt, hsszú és magas hófal, amely az iskláig vezetett, és amit szrgs kezek emeltek. Mielőtt még ellvadt vlna, a sk fehér halmt kcsira rakták és a Dunába öntötték. De arra is emlékszem, hgy a pelyhek nem magánszrgalmból estek kupackba. Az utcánkban srjázó emeletes bérházak férfilakssága és ebbe már a tíz-tizenkét éves fiúk is beleszámítttak aznnal lapátt ragadtt, mihelyst alábbhagytt a hóesés, hgy a járdát tisztává és járhatóvá tegyék mindenki számára. Önként, emberségből ment mindegyikük, ha némelyikük nem is jószántából, mert a szégyent, hgy kivnják magukat a közösség és persze saját családjuk érdekében végzett munkából, egyikük sem akarta vállalni. Így aztán lapátltak, hófalat emeltek a kicsik örömére, a nagyk megnyugvására. Mst ez a ménkű sk fehér pihe tt maradt, ahvá az égből pttyant. Így nem hófalak, hanem csak átjárhatatlan trlaszk keletkeztek. Az utcákn srjázó emeletes házak lakói közül nemhgy a közösség érdekében nem cselekedett senki, még a saját családjáéért sem vlt hajlandó semmit se tenni. Ha valaki lapátlt is, csupán a kcsiját próbálta annyira kiásni, hgy el tudjn indulni vele. Akár annak az árán is, hgy a sajátja elől a másiké elé dbálta a havat. Nem törődött azzal sem, hgy a már félretlt latyakt hvá túrja a gumija, hgy a trlaszk és a szélesen elterülő mcsk miatt a járókelők még az utca másik ldalára sem tudnak átmenni. Ahgy azzal se törődött senki, hgy a kínkeservvel letapstt hó jéggé dermed, vagy a fel-felbukkanó napfényben meglvadó csapadék láthatatlan, fekete jégként ráfagy az aszfaltra, és életveszélyessé teszi a várst. Mndhatná valaki, kár erre ennyi szót fecsérelni. Nem is tenném, ha mindebből mint cseppben a tenger nem az átkztt közöny tükröződne vissza számmra. Ez az, ami ly elátkzttá teszi a mindennapjainkat, és lassan lakhatatlanná a Földet. Amire már csak azért is vigyáznunk kellene, mert az amerikai elnök pár napja törölte az űrkutatás tervei közül a prgramt, a következő évtizedben még a Hldra sem repülünk majd, nemhgy új tthnt kereshetnénk magunknak az általunk lassan lakhatatlanná és élhetetlenné tett blygónk helyett. És akkr marad nekünk az, amit csak magunknak köszönhetünk, és senki nem lesz, aki segít majd. Ebben a széles Univerzumban ugyanis nincs más, csak mi vagyunk: az emberiség. A mi gndjainkat csak mi tudjuk megldani, amit elrntttunk, azt magunknak kell helyrehzni. Miért írm mindezt a Pedagógusk Lapjában? Mert azk lvassák, akik a legtöbbet tehetik a jövőért. Ők még elültethetik az igényt a világra nyíló apróságk lelkében arra, hgy a közöny helyett az emberség vezérelje a mindennapjaikat. És ez igenis a hólapátlásnál (is) kezdődik. Ha a tanárk célt érnek, egy bldgabb kr következik majd. Ha nem, marad az embertelenség, az aszfaltra fagytt, sunyi, láthatatlan fekete jég, a lakhatatlan Föld. Millei Ilna A TARTALOMBÓL: Kisebbségi jgk, szegénység...5. ldal Igazgatók a BKV-sztrájkról...6. ldal Elhavaztt tüntetés, sztrájktörvény...7. ldal Egy TÁMOP-pályázat tanulságai...8. ldal Merre tvább, ktatásplitika?...9. ldal Megújuló isklák ldal Ösztöndíj a hiányszakmát tanulóknak ldal Amit Brüsszeltől várunk ldal Egy nyugdíjastthn mindennapjai ldal Kiválóságaink ldal Kitekintő ldal Pedagógus-tvábbképzés.18. ldal PL-útmutató: Ismét módsult a közalkalmazttak jgállásáról szóló törvény

2 " 2 Feketén-fehéren PEDAGÓGUSOK LAPJA In memriam RÓZSA ANDRÁS ( ) Fájdalm, ismét szegényebbek lettünk. Tisztes krt megélve, 91 évesen eltávztt körünkből egykri munkatársunk, a néptanítóként indult s a magyar ktatásügyet skféle besztásban szlgáló, dlgs életútját szakszervezeti munkásként befejező, skak által tisztelt, hzzánk közel álló, kedves barátunk, Rózsa András, valamennyiünk szeretett Bandija. Szerény körülmények között élő földműves szülők gyermekeként látta meg a napvilágt március 29-én Tófaluban. Szülei kmly áldzatk árán lehetővé tették számára a tanítói pályára való felkészülést. Egerben végezte a tanítóképzőt 1938-ban. Tanítói munkásságát Tardn kezdte, ahl szegény srsú emberek gyermekeivel ismertette meg a betűvetést, a számk világát, emberi tisztességre nevelte őket. Nem skáig maradhattt a nevelői pályán ben behívták katnai szlgálatra. Magyarrszág hadba lépése után kikerült a szvjet frntra, ahl hamarsan fgságba esett ben hazatérve tagja lett az új demkratikus magyar hadseregnek, de hamarsan már ismét egy falusi isklában, Szadán nevelte szépre, jóra a rábíztt tanítványkat ban berendelték szlgálatra az Oktatási Minisztériumba, ahl végül hsszú évekig dlgztt. Minisztériumi évei alatt középisklai tanári diplmát szerzett ban került Kapsvárra, az immár felsőfkú Tanítóképző Intézetnek lett az igazgatóhelyettese. Hat évet töltött el ebben a besztásban, daadón, hzzáértéssel, a testület megbecsülésének örvendve végezte felelősségteljes munkáját ban megválaszttták a Pedagógusk Szakszervezete Smgy Megyei Bizttsága titkárának. Ebben a munkakörben skat és eredményesen fáradztt pályatársai, az ktatásügyi dlgzók élet- és munkakörülményeinek javításáért.1968-ban visszakerült Budapestre, mivel felkérték a VII. kerületi tanács ktatási sztálya vezetőjének. Ezen a területen jól tudta kamatztatni addig megszerzett, skirányú tapasztalatait. A 70-es éves elején innen vezetett útja szakszervezetünk közpntjába, ahl 1979-ig, nyugdíjba vnulásáig a Közpnti Vezetőség szervezési és kádersztályának vlt a vezetője. E munkája révén szerte az rszágban ismerték, elismerték és szerették szakszervezetünk tisztségviselői. Igényes, skldalú, emberséges, segítőkész, köztiszteletben álló vezető vlt. Egész életében balldali gndlkdású és érzületű emberként fáradztt pedagógustársai, a magyar ktatásügy, a társadalmi fejlődés érdekében. Áldzats, haszns tevékenységét száms állami és szakszervezeti kitüntetéssel ismerték el. Mindenkri munkájáhz nagy segítséget nyújttt a biztnságs, szeretetteljes családi háttér. Nyugdíjasként is szrs kapcslatban maradt szakszervezetünkkel, élénk érdeklődéssel kísérte az utódk tevékenységét, erőfeszítéseit. Amíg egészsége engedte, elmaradhatatlan résztvevője vlt nyugdíjas-összejöveteleinknek májusában meghatttan vette át szakszervezetünk vezetőitől vasdiplmáját. Szeptemberben Balatnföldvárn, utljára találkzva az egykri munkatársakkal, régi barátkkal, megindítóan szép szavakkal búcsúztt tőlük. Kedves Bandikám! Fél évszázads barátság után búcsúzm tőled én is, békés nyugdalmat kívánva, téged sha nem felejtve. Sárdi Lajs Czeglédy Lajs emlékére Gyászl a mezőkövesdi nyugdíjas pedagógusk kis közössége. Egy tiszteletreméltó, nagyszerű pedagógus fejezte be földi életét. Czeglédy Lajs, 45 éven keresztül vlt Cserépváralja Tard tanító bácsija. Mst arra a hsszú, titkzats útra indult, ahnnan nincs már visszatérés. Nagyn nehéz elhinnünk, hgy Te, az erős, kedves, barátságs, jó humrú klléga ilyen gyrsan elmentél. Értetlenül, nagy megdöbbenéssel fgadtuk a kegyetlen hírt, hiszen néhány héttel ezelőtt még együtt tervezgettük a szebbnélszebb prgramkat. Sajns, ezeket lehetetlenné tette a zrd halál. Váratlanul jelentkező panaszd kmlyabbnak biznyult, mint gndltad. Kórházi ágyhz kötött, s hgylétedről egyre aggasztóbb hírek érkeztek. Hárm hétig vívtad életed legnagybb csatáját december 29-én, este, 42. házassági évfrdulótk előestéjén szerető szíved utlsót dbbant. Győzedelmeskedett feletted a kegyetlen Kaszás. Színes, tartalmas, példaértékű életed vlt. Mindig vltak megvalósításra váró terveid, elképzeléseid. Négy és fél évtizeden át fáradhatatlanul dlgztál a gyerekekért, a faluért. Az életet jelentette számdra a munka, a hivatásd. Skldalú, művelt pedagógus vltál, aki skszr vívtt szélmalmharct igazáért. Óriási értékeket teremtettél, amelyek évtizedek múlva is biznyítják kezed munkáját. Életed véget ért, de ami véget ér, az nem múlik el. Emlékezni fgunk arcdra, szkásaidra, emléked szívünkbe zárva megmarad. Hisszük, hgy szrgs, gazdag életed vigaszt nyújt az itt maradóknak. Az élet nemcsak tartam, hanem minőség is! Az is nagyn fnts, hgy meddig tart, de talán a hgyan mindennél fntsabb. A Te életed sk szívbe bevéste az önzetlenség, megbízhatóság és hűség jeleit. Ezek a jelek maradandók. Az ilyen élet akkr is megmarad, ha vége szakad. Jó, ha valaki így élt: jeleket vésve. Isten veled, kedves Lali! Legyen nyugdt, békés pihenésed! (Részlet a január 8-án elhangztt búcsúbeszédből) OLVASD, ÉS ADD TOVÁBB! Gánóczy Zltánné A Pedagógusk Lapja internetes hnlapunkkal ( együtt szakszervezetünk tisztségviselőinek, tagjainak egyik legfntsabb infrmációfrrása. Az évi előfizetés díja 5 százalék áfával 4100 frint. Az intézmények banki átutalással (számlaszám: ) fizethetnek elő, az egyéni érdeklődőknek csekket pstázunk. Tvábbra is szívesen fgadjuk a hirdetéseket. Az egész ldalas hirdetés (A/4-es frmában, fekete-fehérben) frint, a félldalas , a negyedldalas frint. Az apróhirdetés szavanként 45 frint. Minden egyes díjtételt 20 százaléks áfa terhel. A hirdetések beküldésének határideje: a megjelenési hónap 3. napja. PEDAGÓGUSOK LAPJA A Pedagógusk Szakszervezetének hírlapja és hírlevele Főszerkesztő: Millei Ilna Technikai szerkesztő: Márfiné Béczi Erika Szerkesztőség: 1068 Budapest, Vársligeti fasr 10. Telefn/fax: Levélcím: 1417 Budapest, Pstafiók 11 Kiadja: a Pedagógusk Szakszervezete Országs Irdája 1068 Budapest, Vársligeti fasr 10. Közpnti telefn: től 56-ig Felelős kiadó: Galló Istvánné elnök Internet: pedlap@pedaggusk.hu Terjeszti: a Pedagógusk Szakszervezete. Évi előfizetési díj: 4100 Ft Index: ISSN

3 " február 10. Hírek 3 Elhunyt Köpeczi Béla Életének 89. évében elhunyt Köpeczi Béla, a Magyar Tudmánys Akadémia rendes tagja, egykri főtitkára, művelődés- és irdalmtörténész, nyugalmaztt egyetemi tanár. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halttjának tekinti, temetéséről később intézkednek. Köpeczi Béla művelődésplitikusként száms psztn dlgztt, 1982 és 1988 között művelődési miniszter vlt. Tudósként a francia felvilágsdás, valamint a századi irdalmi áramlatk művelődés- és eszmetörténeti vizsgálatával, a 18. századi francia magyar plitikai, diplmáciai és kulturális kapcslatk kutatásával, II. Rákóczi Ferenc életrajzával, valamint a hármkötetes Erdély története főszerkesztésével szerzett elévülhetetlen érdemeket. Köpeczi Béla Erdélyben, Nagyenyeden született szeptember 16-án, középiskláit a klzsvári Refrmátus Kllégiumban végezte, 1940-ben Budapesten lett az Eötvös József Cllegium lakója a Pázmány Péter Tudmányegyetem bölcsészettudmányi karának hallgatójaként. Francia nyelvet és irdalmat, rmán nyelvészetet tanult, majd az lasz szakt is felvette. A másdik világhábrú idején Németrszágba került, ahl franciatlmácsként a Nemzetközi Vöröskereszt alkalmazta. Hazatérve tanári klevelet szerzett, és egyetemi dktr lett őszétől a párizsi Écle Nrmale Supérieure ösztöndíjasaként tanult tvább. A franciarszági hungarlógia skat köszönhet ebben az időben megalapztt kapcslatrendszerének. Ösztöndíjas tanulmányai mellett a párizsi Magyar Intézet titkára és a Magyar Távirati Irda párizsi tudósítója vlt ben tért haza Budapestre, és tanítani kezdett az ELTE Francia Tanszékén, aztán a Hungária, később a Művelt Nép Könyvkiadó munkatársa lett. Kulturális-tudmánys közéleti tevékenysége 1953-ban kezdődött, amikr a Kiadói Főigazgatóság helyettes vezetőjeként, majd vezetőjeként dlgztt tól 1965-ig az MSZMP Közpnti Bizttságának kulturális sztályát vezette, 1967-ben az MTA levelező tagja lett (1976-tól rendes tag), 1970 és 1982 között az MTA főtitkárhelyettese, illetve főtitkára vlt, ig művelődési miniszter. Az ELTE-n től 1967-ig tanszékvezető vlt, 1967-től 1970-ig pedig rektrhelyettes. Számtalan mngráfia szerzője, frráskötet megjelentetője, fő kutatási területe a Rákóczi-kr, a felvilágsdás európai és hangsúlysan is közép-európai története vlt. Egyik legnagybb tudmányszervezői tette a hármkötetes Erdély története (1989) főszerkesztése és világnyelveken való közreadása. Számára az egyik legkedvesebb az általa alapíttt Magyar 18. század Kutató Társaság elnöki teendőinek ellátása vlt. Több állam ismerte el munkásságát magas kitüntetéssel. Ezek közül a legjelentősebbek: az Akadémiai Díj (1966), a Francia Akadémia Pálma-rend I. fkzata (1972), a Francia Akadémia Aranyérme (1984), az Állami Díj (1980) és a Magyar Köztársaság Középkeresztje a csillaggal (2003). Meghalt Kkas Klára zenepedagógus Kkas Klára a zenei nevelés új útját dlgzta ki, tevékenysége meghatárzó vlt egyebek mellett a sérült, többek között az autista gyerekek zenei nevelésében is. Európa száms rszágában, az Egyesült Államkban és Ausztráliában is dlgztt vendégprfesszrként. A zenepedagógust vasárnap, életének 80. évében családja körében, az egyesült államkbeli Arlingtnban érte a halál. Kkas Klára Szanyban született április 24-én. Tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskla énektanár és karvezető szakán (1950), majd az ELTE lélektan-pedagógia szakán (1970) végezte. Pályáját 21 évesen karvezetői tanári diplmával kezdte, majd négy évvel később mestere, Kdály Zltán támgatásával zenei tagzats isklát és zenei óvdát alapíttt Szmbathelyen től 1965-ig a Tanítóképző Intézetben is taníttt től 1973-ig az első amerikai Kdály Intézet munkatársa vlt Bstnban tól a kecskeméti Kdály Zltán Zenepedagógiai Intézet főisklai dcense től az AGAPE Zene-Életöröm Alapítványt vezette. Könyvei több nyelven megjelentek, filmeket, videműsrkat készített. A közelmúltban fejezte be az életművét összegző DVDsrzatt. A Kdály-emlékérem, a Kiváló Pedagógus és a Kdály Intézetért Díj kitüntetettje. Diákk az egri közgyűlésben Diákkkal ismerteti meg az önkrmányzat működését Eger vársa Plgárbarát Vársháza elnevezésű prgramja keretében. Elsőként a Dbó István és a Szilágyi Erzsébet Gimnázium végzős diákjait ismertetik meg a közgyűlés működésével. A fiatalk kérdéseket tehetnek fel az előadóknak, személyesen találkzhatnak a plgármesterrel és az alplgármesterrel. A diákk a látgatás alkalmával megalakíthatják saját, az egri közgyűléshez hasnló létszámú, 26 tagú önkrmányzatukat is a Vársháza dísztermében. Újdnságnak számít idén, hgy a várs díszplgárai Birs Péter és Szécsi Zltán vízilabdázók, Kpcsik Lajs mestercukrász és Seregély István nyugalmaztt egri érsek is - bemutatkznak a tanulóknak. Környezettudats nevelés játéksan Ötvenállmáss ök radshw-t indíttt a Mdern Üzleti Tudmányk Főisklája január 13-án. A középisklákban tarttt interaktív prgram célja a környezettudats nevelés népszerűsítése, amely játéks frmában az egészséges táplálkzás, a környezeti etika, a természeti, épített és társadalmi környezet témakörét járja körül. A prgram másfél hónapig tart, és budapesti, illetve vidéki helyszíneket egyaránt meglátgat. Hasnló, a felsőktatási intézmények által létrehztt aktív zöld kezdeményezésre tavaly tavasszal Gödöllőn is sr került, ahl megnyittta kapuit Magyarrszág első klímairdája. A Szent István Egyetemen életre hívtt tudásközpnt Magyarrszág első karbnsemleges egyetemi helyisége. A Szegedi Tudmányegyetem pedig hat éve létrehzta Magyarrszág első zöld kngresszusi közpntját, amely azóta mintegy 1200 rendezvénynek adtt tthnt. Operaismertető előadásk 2010-ben is! Flytatódik 2010-ben is az peraház ktatási prgramjainak keretében szervezett peraismertető srzat. Zenetörténész előadókkal januártól júniusig nylc pera esti, illetve délelőtti előadásai előtt, összesen 44 alkalmmal tartanak műismertetést az peraház Székely Bertalan-termében. Az ismertető előadásk díjmentesen látgathatók, ám a terem befgadóképessége miatt célszerű időben érkezni. Kezdés: az adtt pera-előadás előtt egy órával. Az peraház ismeretterjesztő prgramjairól, műsrrenden kívüli előadásairól és egyéb kapcslódó témákról az ktatas@pera.hu címen kérhetnek tájékztatást az érdeklődők. Csprtk számára előzetes bejelentkezés szükséges a es telefnszámn, Knrád Mónika prgramfelelősnél.

4 4 Közélet PEDAGÓGUSOK LAPJA A VÁLASZTÁSOK ELSŐ FORDULÓJA: ÁPRILIS 11. A rendszerváltzás utáni hatdik rszággyűlési választás első frdulójának időpntját április 11-re tűzte ki Sólym László köztársasági elnök. A másdik frdulót április 25-én tartják. A bejelentéssel hivatalsan is megkezdődött a választási kampány. A választáshz kapcslódó határidőket, határnapkat az önkrmányzati miniszter rendeletben határzza meg, de a választási eljárásról szóló törvény alapján már tudható, melyek a legfntsabb határidők. E szerint a mintegy 8 millió választójgsultnak február 8. és 12. között kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést (a kpgtatócédulát) és az ajánlószelvényt. Aki ez idő alatt nem kapja meg ezeket, annak a jegyzőnél (a helyi választási irda vezetőjénél) kell ezt jeleznie. A jegyző ekkr új szelvényt állít ki. Az egyéni választókerületekben a jelöltséghez a törvény szerint legalább 750, a választókerületben lakó választóplgár ajánlása szükséges. A jelöltek március 19-ig gyűjthetik az ajánlószelvényeket, amelyeket a választókerületi választási bizttságnál kell leadniuk. A választási bizttság dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről. Területi listát az a párt állíthat, amely az adtt területi választókerületben az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állíttt, a területi listákat március 22-ig kell bejelenteni a területi választási bizttságknál. Országs listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben állíttt listát, az rszágs listákat pedig március 23-ig kell bejelenteni az Országs Választási Bizttságnál. A krábbi rszággyűlési választáskn már lehetőség vlt arra, hgy a külföldön tartózkdó választóplgár is leadhassa szavazatát, ez a jg egy törvénymódsítás eredményeként a 2010-es rszággyűlési választásn is megilleti a választóplgárkat. A választás napján külföldön tartózkdó választóplgárk a Magyar Köztársaság nagykövetségein és főknzulátusain akkr szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél március 19-ig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe. Az első frdulót a külképviseleteken a magyarrszági szavazás előtt egy héttel kell megtartani, hgy az urnák időben hazaérkezhessenek, ez azt jelenti, hgy a külképviseleteken április 4-én, húsvétvasárnap lesz a vkslás. A külképviseleteken a másdik frdulót már a magyarrszági szavazással egy időben tartják. Aki a szavazás napján nem tartózkdik lakóhelyén, de Magyarrszág egy másik településén élni kíván a választójgával, április 9-ig kérhet igazlást a lakóhelye szerinti jegyzőtől. A választás másdik frdulóját az első frduló után két héttel kell megtartani, azaz a másdik frdulóra április 25-én kerül sr. Még aznap este közzéteszik a választás előzetes tájékztató eredményét, a jgi eredményt aznban csak a külföldön leadtt szavazatkat tartalmazó urnák hazaszállítását és a szavazatk megszámlálását követően állapítják meg. LÉTSZÁM ÉS KERESET A NEMZETGAZDASÁGBAN január nvember A legalább ötfős vállalkzásknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartásk alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2009 első tizenegy hónapjában 0,5 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel krábbit. A reálkereset (a fgyasztóiárindex 4,1 százaléks növekedése mellett) 2,4 százalékkal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,3 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak váltzása miatt) 8,7 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azns időszakáhz visznyítva. Az alkalmazásban állók létszáma január nvemberben átlagsan 2 millió 664 ezer vlt január nvemberben a költségvetési szférában 748 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 825 ezren dlgztak. Ez a megfigyelt körben a fglalkztatttak létszámának 3,8 százaléks csökkenését jelentette az előző év azns időszakáhz képest. A költségvetési szférában döntően a közfglalkztatás bővülése miatt 3,4 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számlva 0,6 százalékkal kisebb létszámt fglalkztattak, mint egy évvel krábban. A versenyszférában 6,8 százaléks vlt a létszámcsökkenés. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlags bruttó keresete Ft vlt, ezen belül a vállalkzásknál dlgzóké Ft-t, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké Ft-t ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 0,5 százalékkal haladták meg az előző év január nvemberit. Ezen belül a versenyszférában 4,5 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak váltzása miatt 8,5 százalékkal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azns időszakit az energiaipar (7,2 százalék), a szállítás, raktárzás (5,8 százalék), az ingatlanügyletek (4,5 százalék), valamint az építőipar (4,4 százalék) január nvemberi keresetei. A rendszeres (prémium, jutalm, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első tizenegy hónapjában átlagsan 3,5 százalékkal nőtt, a versenyszférában dlgzók alapbére 5,1 százalékkal haladta meg az előző év azns időszakit, míg a költségvetési szféra alkalmazttainak alapilletménye az előző évitől 0,2 százalékkal elmaradt. A versenyszféra keresetalakulásában az is szerepet játsztt, hgy a fizikaiakat jellemzőnél kisebb létszámleépítés eredményeként a magasabb keresettel rendelkező szellemi fglalkzású munkavállalók aránya az összes létszámn belül nőtt. Nemzetgazdasági szinten az átlags nettó kereset Ft vlt; (ezen belül a fizikai fglalkzásúaké Ft, a szellemi fglalkzásúaké Ft) júliustól a havi nettó átlagkeresetek növekedési üteme az adójgszabályk váltzása miatt meghaladta a bruttó átlagkereset növekedését. A nettó kereset az év első tizenegy hónapjában így átlagsan 1,6 százalékkal vlt magasabb az előző év azns időszakinál. A versenyszférában 4,4 százaléks növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 5,0 százaléks csökkenés jelentkezett, mely utóbbi a közfglalkztatttakat figyelmen kívül hagyva 3,6 százaléks csökkenésnek felelt meg. A Ft-s nemzetgazdasági szintű átlags havi munkajövedelem 1,1 százalékkal nőtt meg az előző év január nvemberhez képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagsan 6,0 százaléknak felelt meg.

5 " február 10. Jg, védelem 5 MEGÁLLAPODÁS A KISEBBSÉGI JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN Idén a nemzetiségi ktatási intézmények működési mechanizmusait feltáró vizsgálatt tartanak Egy évre szóló együttműködési megállapdást írt alá Baknyi László, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke és Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jgk rszággyűlési biztsa. A megállapdás célja, hgy jgszabályi alapkn kiegészítsék egymás munkáját. Baknyi László az aláírás után azt hangsúlyzta, hgy a két hivatal között nagyn sk kapcslódási pnt van kisebbségi ügyekben, sk kérdésben együtt kell dlgzniuk. Az együttműködésből elsődlegesen nem a két hivatal prfitál majd, hanem azk a szervezetek és ktatási intézmények, amelyek munkáját eddig is segítették ellenőrzéseikkel. Kállai Ernő beszédében utalt arra: a megállapdás célja, hgy jgszabályi alapkn kiegészítsék egymás munkáját. Mint mndta, már krábban is vitattak meg egymással szakmai kérdéseket, különböző tvábbképzéseken elmndták egymásnak véleményüket. Megemlítette, hgy az mbudsmani hivatalhz sk beadvány érkezik ktatási témában, ezek közül kiemelte a rmák szegregációjával kapcslats prblémákat és a nemzetiségi ktatásra vnatkzó ügyeket. Kitért arra, hgy az idén a nemzetiségi ktatási intézmények működési mechanizmusait feltáró nagy, átfgó vizsgálatt tartanak. Ezzel összefüggésben közölte: február elején mutatják be azt a több mint 500 ldalas tanulmányt, amelyet 2009-ben a kisebbségi kulturális intézmények ellenőrzéséről készítettek. Baknyi László elmndta: az aláírt megállapdás értelmében, ha munkájuk srán lyan visszásságt tapasztalnak, ami nem az ő hatáskörükbe tartzik, adtt esetben autmatikusan értesítik az mbudsmani hivatalt, és ez kölcsönös lesz majd a két intézmény között. Azt is tervbe vették, hgy előre megbeszélt időpntkban közösen tartanak majd ellenőrzést ktatási intézményekben. Az OH elnöke hzzátette: az egyenlő bánásmód vagy a közktatási törvény előírásainak megsértésekr adtt esetben eljárásuk srán az mbudsmani hivatal véleményét is kikérik. A megállapdás a többi között tartalmazza: Az OH elnöke indklt javaslatt tehet mbudsmani vizsgálat tartására. Az elkészült jelentést az mbudsman az elnöknek tájékztatásul megküldi. Azt is belefglalták a dkumentumba, hgy az OH az mbudsman kérésére vizsgálatt, így intézményi szintű szakmai ellenőrzést, hatósági ellenőrzést flytat le közktatási intézményekben. Arra is lehetőség nyílik, hgy az egyik hivatal munkatársai részt vegyenek a másik tvábbképzésében. Szegénységi küszöb alatt él minden ötödik gyermek Az Európai Unió laksságának 17 százalékát, ezen belül a 17 év alattiaknak átlagsan 20 százalékát sújtja a szegénység az EU statisztikai hivatalának (Eurstat) közzétett legfrissebb, 2008-as adatkat tartalmazó elemzése szerint. A legnagybb mértékben sújttt rszágk között található Lettrszág (26 százalék), Rmánia (23), Bulgária (21), Görögrszág, Spanylrszág és Litvánia (20-20). Magyarrszág 12 százalékkal a lista másik végén áll a legalacsnyabb rátájú Csehrszág (9 százalék), valamint Hllandia és Szlvákia (11-11) mögött, Ausztria, Dánia, Svédrszág és Szlvénia társaságában. Az Eurstat abból az alkalmból készítette a statisztikát, hgy idén a szegénység és a társadalmi kizárás elleni évet tartják az EU-ban. A szegénységi küszöb minden EUtagállamban váltzó, és a hivatal azt is megjegyzi, hgy relatív, az egyes rszágkat saját életszínvnalukhz hasnlító aránykról van szó. Az adatkból kiderül, hgy a tagrszágk túlnymó többségében a gyermekek nagybb arányban élnek szegénységben, mint a laksság átlaga. Rmániában 33, Bulgáriában 26 százalék az arány a gyermekek körében, Magyarrszág pntsan az uniós átlagt képviseli 20 százalékkal. Hazánkban a 65 év fölöttiek mindössze 4 százaléka él a szegénység fenyegetettségében, ez a legkisebb arány az EU-ban. A munkával rendelkezők, alkalmazttak között a szegények uniós átlaga 8 százalék, Magyarrszág 5 százalékkal itt is a lista végén helyezkedik el a 4 százaléks Csehrszág mögött. Külön vizs- A tagrszágk túlnymó többségében a gyermekek nagybb arányban élnek szegénységben, mint a laksság átlaga gálta az uniós hivatal a szegénység néhány fkmérőjét. Kiderült, hgy átlagsan a laksság 37 százaléka (Magyarrszágn 67) nem engedhet meg magának egyhetes vidéki vagy külföldi nyaralást, 10 százalék (Magyarrszágn ugyancsak 10) nem tud a szükséges mértékben fűteni, 9 százalék (Magyarrszágn 26) hetente legfeljebb kétszer ehet húst a szegénység miatt, 9 százaléknak (Magyarrszágn 20) nem telik autóra. Nem igaz, hgy mindenkinek lehet munkahelye Ferge Zsuzsa szcilógus a szegénység elleni küzdelem európai éve megnyitása alkalmából tarttt knferencián azt mndta, a krmányzatnak fel kellene hagynia azzal, hgy azt mndja: mindenkinek lehet munkahelye, aki akar dlgzni. Nem. Nem igaz. Nem lehet mindenkinek munkája jelentette ki a szcilógus. Hzzátette, a szegénységellenes hálózatnak ezt élesen ki kellene mndania. Magyarrszágn a gyerekek szegénysége magasabb az uniós átlagnál. Magas a munkanélküli szülők száma, növekszik a cigányság leszakadása és a falusi gyerekszegénység. Ha nincs munka, akkr a lehetetlent ne követeljék figyelmeztetett a szcilógus, aki szerint a rendszerváltás óta eltelt húsz év után a társadalm mintegy felének rsszabb a dlga. Ebben a különös tragédia az, hgy nem nagyn látszik kiút fgalmaztt Ferge Zsuzsa, aki a többgenerációs szegénységet 6-8 százalékra becsülte. A 2008-as adatk szerint a népesség 12 százaléka, a gyermekek 20 százaléka él a szegénységi küszöb alatt mndta az SZMM szciálplitikai szakállamtitkára. Kvárik Erzsébet szerint csökkenteni kell a laksság előítéleteit a szegénységben élőkkel szemben.

6 6 BKV-sztrájk PEDAGÓGUSOK LAPJA IGAZGATÓI MEGLÁTÁSOK BKV-SZTRÁJK IDEJÉN Napról napra nehezedett a helyzet Január 12-én nem úgy indult a nap a fővársban, ahgy máskr szktt. Az éjféltől már érvényben lévő, biznytalan időre meghirdetett BKV-sztrájk miatt ki-ki úgy juttt el a munkahelyére, vagy épp az isklába, ahgy tudtt. A megkérdezett isklaigazgatók arról számltak be, hgy a pedagógusk mind megjelentek időben a munkahelyükön, visznt érezhetően kevesebb gyerek érkezett. Szerdán a vasutask sztrájkjával is súlysbíttt munkabeszüntetés flytatódtt. A helyzet tvább nehezedett. Első nap A BKV-sztrájk első napját visznylag felkészülve fgadták a fővársiak. Beszéltem ugyan lyan anyukával, aki a biznytalan közlekedés miatt nem engedte útra kelni az isklába napnta hárm órát buszzó, villamszó gyerekét, az isklák többségében aznban vlt tanítás. A sztrájk miatt mindössze hárm intézményben rendeltek el rendkívüli szünetet: a Harsányi Jáns Gazdasági Szakközépiskla és Szakisklában, a Than Kárly Gimnázium, Szakközépiskla és Szakisklában és a Szabómester Szakképző Isklában. Munkácsy László, az V. kerületi Apáczai Csere Jáns Gimnázium igazgatója lapunknak úgy nyilatkztt: isklájukban nem vlt fennakadás a közlekedési akadályk miatt. Ezt többek között isklájuk jó fekvésének tudta be, hiszen, mint mndta: Jó helyen vagyunk, a metró jár, és ha dáig el tudnak jutni a gyerekek, már beérnek. Az igazgató elmndta, a diákk között így nem is vlt nagybb a hiányzási arány, mint egyéb napkn. A tanárk közül is csak ketten-hárman jelezték, hgy késnek, de a 2. órára mindegyikőjük beért. Addig a bent lévők helyettesítették őket, így nem kellett tanítási szünetet elrendelni. Az angyalföldi Berzsenyi Dániel Gimnáziumban direkt gndt nem kztt a sztrájk tudtuk meg Smgyi László igazgatótól. Az isklába ugyan már érezhetően kevesebb diák érkezett be, mint egyéb napkn, de a pedagógusk közül mindössze egy jelezte, hgy nem tud bemenni, ám később ő is betppant. Az igazgató úgy vélte, ez mentalitás kérdése is. Hzzátette, lehet, hgy a gyerekek egy kissé elpuhultabbak, mint a tanárk, nem hajlandók gyalglni azért, hgy eljussanak az isklába. Végül is Budapesten belül még ha kissé bnylultabb is, bárki bárhva el tud menni, ha akar. Szerinte, ha csak hárm gyerek érkezne be, azknak is megtartanák az órákat, mert fnts, hgy érezzék a stabilitást. Kicsit sánta, de teljes értékű tanítási nap vlt a Kárlyi Mihály Magyar Spanyl Tannyelvű Gimnáziumban közölte lapunkkal Cselik Ágnes igazgató. Elmndta, elsősrban a Pest környékéről bejáró, felső tagzats diákk hiányztak, a tanárk mind beérkeztek időre. Hzzátette, amenynyiben a határzatlan ideig tartó sztrájkhz a MÁV is csatlakzik, az ellehetetlenítheti az isklákat. A tanítás ugyan a sk hiányzó miatt elmaradhat, de a gyerekfelügyeletet az iskláknak biztsítaniuk kell a sztrájk idejére is. Úgy látszik, rájuk több kötelezettséget ró a törvény, mint a BKV-ra tette hzzá. Másdik nap A BKV-sztrájk szerdán is flytatódtt. Az isklaigazgatók élve jgukkal maguk döntötték el, hgy elrendeljenek-e tanítási szünetet. A hiányzásk miatt két isklában vlt rendkívül tanítási szünet, az Erzsébet Királyné Szlgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskla és Szakisklában, valamint a Terézvársi Kereskedelmi Szakközépiskla és Szakisklában. A Főplgármesteri Hivatal hétfőn intézkedett arról, hgy az isklákban semmiképpen ne rendeljenek el kényszerszabadságt, így a pedagógusk akkr is megkapják a bérüket, ha nem tudtak bemenni. Hárm nap hsszabbítás A sztrájk miatti kellemetlenségek kmpenzálására hárm nappal meghsszabbíttta a kétheti, havi és a negyedéves bérletek érvényességét a BKV. A cég a sztrájkt vis mairnak tekinti, de ennek ellenére kárpótlja az utaskat. A HÉVbérletekre az érvényesség meghsszabbítása nem vnatkzik, mivel a HÉV ágazat összességében 84 százaléks férőhely-kilméter teljesítményt szlgáltattt lvasható a közleményben. Harmadik nap Egy iskla jelezte, hgy a BKV-sztrájk miatt csütörtökre tanítási szünetet rendelt el, a II. Rákóczi Ferenc Fővársi Gyakrló Közgazdasági Szakközépiskla közölte a Főplgármesteri Hivatal. Közktatási intézmények teendői BKV-sztrájk esetén Minisztériumi állásfglalás A közktatásról szóló törvény rendelkezései alapján minden isklaigazgató mérlegelheti, hgy az irányítása alatt lévő isklában az érintett napn megtarthatók-e a tanítási órák. Abban az esetben, ha a hiányzók és bejárók magas száma miatt az igazgató arra a következtetésre jut, hgy nem, a közktatásról szóló törvény 54. -ának (1) bekezdése alapján rendkívüli tanítási szünetet rendelhet el. A rendkívüli tanítási szünet elrendelése nem mentesíti az isklákat a közktatásról szóló törvény 41. -ának (5) bekezdésében meghatárztt kötelezettség alól: gndskdniuk kell a tanulók felügyeletéről. Amennyiben nincs szükség tanítási szünet elrendelésére, a sztrájk miatt az isklából távl maradó tanulók hiányzását igazlt hiányzásként kell elfgadni. Ha a sztrájk miatt az iskla, óvda, kllégium alkalmazttai nem, vagy csak késve érkeznek be a közktatási intézménybe, a távlmaradást igazlt távlmaradásnak kell elfgadni. Tekintettel arra, hgy a közktatásról szóló törvény értelmében a pedagógusk tanítási időkeretébe csak a ténylegesen teljesített tanítási, fglalkzási órák számíthatók be, a sztrájk napjára tervezett órákat teljesítésként nem lehet figyelembe venni. A nevelési-ktatási intézmény vezetője aznban a fenntartó egyetértésével dönthet úgy is, hgy a sztrájk miatt kiesett tanítási (fglalkzási) órákkal az érintett pedagógusk már megállapíttt tanítási időkeretét csökkenti, így őket nem éri hátrány. Kérjük az óvdák, isklák, kllégiumk vezetőit, hgy BKV-sztrájk esetén is igyekezzenek gndskdni a gyermekek, tanulók felügyeletéről, testi épségének megóvásáról. Oktatási és Kulturális Minisztérium

7 " február 10. Érdekvédelem 7 ELHAVAZOTT TÜNTETÉS A MAGYAR KULTÚRA NAPJA ELŐTT Működésképtelenné válik a kultúra, az ktatás és a tudmány egyik legfntsabb képviselője Az érdekképviseletek és neves személyiségek a Márványterem helyett a hóban demnstráltak január 21-én a Magyar Televízió és általában a közszlgálati médiarendszer megóvásáért. Az MTV-ben működő sztrájkbizttság eredetileg a rádió egyik legszebb helyiségében tarttta vlna a rendezvényét, ám a teremhasználat jgát a rádió vezetése az utlsó pillanatban visszavnta. A rendezők a prgramt később más helyszínen újra megrendezik. Vlt abban valami srsszerű, hgy az MTV sztrájkbizttsága által meghirdetett demnstráció MAGYAR TELEVÍZIÓ / A NEMZET KULTURÁLIS ALAPINTÉZMÉNYE / MOST A MEGSEMMISÜLÉS FENYEGETI / HONFITÁRSAINK, TISZTÁZZUK EGYÜTT A JÖVŐJÉT szövegű táblája flytn flyvást fölbrult a hóban. A vékny tartólábakat ugyanis a demnstrálók nem a Pllack Mihály téri jeges-hava, szabad térségre szánták, hanem a rádió Márványtermébe. Csakhgy a teremhasználat jgát a rádió vezetése az utlsó pillanatban viszszavnta ahgy a sebtiben lemndtt demnstrációra mégis megérkező érdeklődőket tájékztatták a rendezők. De miért is hirdette meg a kulturális demnstrációt a Magyar Televízió hárm reprezentatív szakszervezetéből alakult sztrájkbizttság? Azért, mert a Magyar Televízió munkatársai úgy érzik, hgy a közszlgálati televízió végveszélyben van. Az elmúlt évtized plitikai csatárzásai, a skszr hzzá nem értő vezetés, a rsszul sikerült Médiatörvény mind-mind da vezettek, hgy ez az intézmény, amely a magyar kultúra, az ktatás és a tudmány egyik legfntsabb képviselője vlt az elmúlt ötven évben, lassan működésképtelenné válik. A sztrájkbizttság a demnstrációra meghívta azknak az intézményeknek a vezetőit, munkatársait, kiemelkedő személyiségeit, akik vállalták, hgy felemelik szavukat a közszlgálati televízió megmentéséért. A céljuk az, hgy a közszlgálati magyar média megújítása érdekében átfgó társadalmi vita kezdődjön. A szabad ég alatt, a téren megtarttt demnstráción a szervezők fellvasták Bródy Jáns levelét, amelyben a neves zenész többek között azt írta: ( ) jelen pillanatban együttérzésemről biztsítm a lehetetlen helyzetbe került és jbb srsra érdemes műsrkészítőket, és csak remélni tudm, hgy egyszer majd Magyarrszágn is lesz a mindenkri plitikától független, szabad és kiegyensúlyztt közszlgálati média. A csnka rendezvényen elhangztt a sztrájkbizttság Márványtermi nyilatkzata is, amelyet a helyszínen Pllack Mihály téri nyilatkzatra kereszteltek, és amelyben síkraszálltak a szabad, független, nrmatívan finanszírztt nemzeti közszlgálati média megteremtése mellett. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dlgzók Szakszervezete arra kérte a évi rszággyűlési választáskn induló pártkat, hgy prgramjukba építsék be a kultúra következetes fejlesztésének tervét, tegyék stratégiai ágazattá a kultúra egészét, ezen belül adjanak kiemelt szerepet a közösségi kultúra építését végző intézményrendszernek és művelődési közösségeknek. A tervek megvalósítását szlgáló cselekvési prgram megalktásába pedig vnják be e területek szakembereit. A demnstráción felszólalt többek közt Benkő László zenész, Dmks Lajs, a Nemzeti Média Kerekasztal képviselője is. A rendezvényen Galkó Balázs biztatására a Magyar Kultúra Napjának előestéjén a jelenlevők elszavalták a Himnuszt. A sztrájkbizttság a kialakult helyzetet összefglalta Bajnai Grdn miniszterelnök úrhz intézett nyílt levelében is. Az alábbiakban ebből adunk egy részletet: Tisztelt Miniszterelnök Úr! Munkavállalók vagyunk, a Magyar Televízió hivatásukat féltő, munkahelyeikért aggódó dlgzói. A mi munkahelyünk a rendszerváltás elején alktmánys alapintézmény vlt, a társadalmi nyilvánsság és a magyar nemzeti kultúra egyik legjelentősebb letéteményese. Az elhibáztt és ezerszer kijátsztt médiatörvény miatt e szerepünk mst veszni látszik. Az elmúlt másfél évtized srán a magyar közszlgálati televízió terjesztése és finanszírzása flyamatsan szűkült, műsrstruktúránk egyre szegényesebb lett. ( ) Nemzetünk legfntsabb pillanatairól rendre lemaradunk, s nem tudjuk megfelelően dkumentálni a magyarság jelenét. Műsraink több mint fele már puszta ismétlés. Ma egy irreálisan drága, új székházból, de az üres stúdióvezérlők helyett a húszéves közvetítőkcsikból sugárzzuk adásunkat, amelyet mára a laksság alig egytizede néz. ( ) Ez a helyzet az MTV felszámlódásával fenyeget. (...) Be kell látnunk, hgy a teljes közszlgálati misszió tartalmát, a szükséges műsrstruktúrát, a szabályzatkat, a szervezeti felépítést és ezek megújítását lehetetlen elvárás egyetlen elnöktől vagy alelnöktől remélni, s reménytelen az is, hgy a knszenzusra képtelen pártmegbízttak a kuratóriumkban mindezt minőségileg pótlják. Márpedig a mai médiatörvény ezt a reménytelen és tizenhárm éve kudarcs utat írja elő. A médiaszabályzás megújítása nélkül az MTV helyzete is megldhatatlan. ( ) OÉT: A SZTRÁJKTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁT KEZDEMÉNYEZIK A sztrájktörvény módsítását, esetleg magatartási kódex megalktását kezdeményezte a munkaadói ldal az Országs Érdekegyeztető Tanács január 22-i plenáris ülésén. Véleményük szerint a januári BKV-sztrájk srán visszaéltek a sztrájkjggal. Brsik Jáns, az Autnóm Szakszervezetek Országs Szövetségének elnöke óvta az OÉT tagjait attól, hgy minősítsék a BKV-sztrájkt. Az elégséges szlgáltatásk rögzítését, a munkabeszüntetés kezdetének és befejezésének meghatárzását kívánja elérni a munkaadói ldal jelentette ki Dávid Ferenc, a Vállalkzók Országs Szövetsége főtitkára a munkaadói ldal nevében. A krmány, tiszteletben tartva a munkavállalók sztrájkhz való jgát, javaslja, hgy egy hónapn belül az Országs Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése elé kerüljön a módsítási javaslat mndta Csizmár Gábr, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. A magyar sztrájktörvény közepesen szabályzó törvény mndta Brsik Jáns, az Autnóm Szakszervezetek Országs Szövetségének elnöke, aki egyben óvta az Országs Érdekegyeztető Tanács tagjait attól, hgy minősítsék a BKVsztrájkt. A törvény szerint az elégséges szlgáltatás mértékéről és feltételeiről kell megállapdni hangsúlyzta Brsik Jáns.

8 8 Szakszervezeti hírek PEDAGÓGUSOK LAPJA A Pedagógusk Szakszervezete Bács- Kiskun Megyei Alapszervezeteinek Szövetsége 45 millió frint értékű TÁMOP pályázati támgatást nyert el 2008 nvemberében. A pályázati cél az érdekképviseleti szervek szakmai kapacitásának fejlesztése vlt a társadalmi partnerség és a párbeszédben való részvétel segítése érdekében. Célunk eléréséhez az egyéni és szervezeti kmpetenciafejlesztést, a hálózatépítést választttuk tevékenységi frmaként. Nyitó knferenciánkat amelyen közel 200-an vettek részt, nvember 22- én tartttuk. Az eseményen a prjektismertetőn kívül szakszervezeti témájú előadás is elhangztt. Számítástechnikai, nyelvi és szakszervezeti képzések A megye területén hárm helyszínen (Baja, Kiskunhalas, Kalcsa) számítástechnikai képzést szerveztünk hatvan fő részvételével. Közülük 52-en sikeres ECDL Start vizsgát tettek. Az angl nyelvi képzésünk nylcvan résztvevővel öt helyszínen (Baja, Bácsalmás, Kiskunhalas, Kiskőrös, Kalcsa) flyik, és a befejezéséhez közeledik. A résztvevők többsége, mintegy fő áprilisban nyelvvizsgát szándékzik tenni. Szakszervezeti képzéseink nvemberben kezdődtek, jelenleg is hat helyszínen flynak. Minden, a megyében működő szakszervezeti alapszervezet tisztségviselőjének feladata, hgy ezen a képzésen részt vegyen, hisz a munkája minőségi javítását szlgálja. TÚL VAGYUNK A FÉLIDŐN Amit elértünk, és amit nyertünk a TÁMOP pályázattal A tervezett feladatk között szerepel egy Szakszervezeti kézikönyv megírása, melynek munkálatai flyamatban vannak. Ez a kiadvány a titkári feladatkhz kíván gyakrlati segítséget nyújtani, így minden intézményi tisztségviselőhöz el kívánjuk juttatni. Elkészült a szervezetünk interaktív prtálja, amely a címen elérhető. Ez igen nagy jelentőségű lépés szervezetünk életében, hisz az infrmáció leggyrsabb módját biztsítja, és az infrmáció hatalm. Érdekes előadásk kiváló előadóktól nvember 7-én tartttuk értékelő knferenciánkat. Nagy érdeklődés kísérte a prjektbeszámlót, az előadáskat és az ECDL-biznyítványk ünnepélyes átadását. ( címen az erről készült képeket képgalériánkban mindenki megtekintheti.) Prgramunkban két Gender Wrkshp szerepel. Az elsőt április 25-én tartttuk a fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség témájában. Ezen kiváló előadóktól érdekes előadáskat hallttunk a társadalmi és nemek közötti egyenlőség, a munka és a család, a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem címén elkövetett szélhámsságkról, valamint a szakszervezetek által kezdeményezett témakörben a fglalkztatás területén elkövetett jgsértésekről. Az előadáskat nagy érdeklődés kísérte. Ugyancsak nagy az érdeklődés a jelenleg is flyó tréningeken, melyeket több helyszínen, több témában tartunk. Témáink: Én Más személyes eredményesség; A meggyőzés interaktív technikái partnerrientált kmmunikáció; Prjektszemlélet, pályázatírás tevékenységszervezés a vezetésben; Váltzás és knfliktuskezelés stressz és knfliktuskezelés; Partnerségi szemlélet, vezetői csapatépítés és közösségfrmálás. A jövőben megvalósuló terveink A közeljövőben szeretnénk bipartit kapcslatt kialakítani egy EU-s rszággal, azért, hgy a jó gyakrlatt átvehessük, illetve átadhassuk. Kétéves, nagyn szerteágazó prjektünket melyet az Együtt Egymásért Európában Egyesülettel mint knzrciumi partnerrel valósítunk meg 2010 któberében zárjuk. Aznkívül, hgy a pályázatban megfgalmaztt célkat elértük, az is nagy eredménynek számít, hgy majd félezer résztvevője vlt a különböző rendezvényeinknek. A magam részéről a prjekt erősségének tartm, hgy megnyertük a pályázatt. Ez új szlgáltatást biztsít a megyei szervezet tisztségviselőinek, tagjainak, módunk van a személyes és a szervezeti kmpetenciák fejlesztésére. Mindez ablakt nyit a világra, segíti a szemléletváltást és a váltzáshz való rugalmas alkalmazkdást. Ily módn a prjekt beépíthető munkánk, életünk flyamatába. Mindez óriási felelősséggel járó, nagy munka vlt, és remélem, hgy beérik a gyümölcse is. Úgy gndlm, méltatlan támadásk helyett inkább dicséretet érdemelne. Hartyányi Sándrné prjektmenedzser Bács-Kiskun megye PSZ-kngresszus februárban A Pedagógusk Szakszervezete február 20-ára összehívta kngresszusát. A rendezvényre a Fáklya Klubban (1067 Budapest, Csengery u. 68.) kerül sr, az esemény 10 órakr kezdődik és 15 óráig tart majd. A PSZ Országs Vezetőség január 25-i döntéshzó testületi ülésén elfgadta és megerősítette az elnökség által javaslt kngresszusi napirendi pntkat. Az egyik fő téma az lesz, mit vár a PSZ az új krmánytól, a másik pedig személyi kérdésekkel fglalkzik majd. A sztrájkk értékelése haszns lehet Bár a sztrájkk srzata, a keresetek csökkenése és a munkalehetőségek miatti biznytalanság feszült helyzetet teremtett a munka világában tavaly is, Brsik Jáns, az OÉT munkavállalói ldalának krábbi elnöke eredménynek nevezte, hgy a társadalmi válság elkerülhető vlt. Szerinte a munkanélküliség növekedése a másdik félévben már megállhat. Az Autnóm Szakszervezetek Szövetsége elnöke elmndta: a helyi béralkuk srán a krábbinál bnylultabb egyeztetésre számít, de hangsúlyzta, hgy az OÉT-ban vállalható bérmegállapdást kötöttek. A sztrájktörvény módsítására véleménye szerint nincs szükség, de a sztrájkk értékelése haszns lehet, és úgy vélte, hgy a minimálbér adómentességéről párbeszédet kell flytatni a közeljövőben. Szakszervezeti tiltakzás a melegétel-utalványk krlátzása miatt A melegétel-utalványk elfgadási helyeinek krlátzása miatt tiltakztt a Vasas Szakszervezeti Szövetség, amely Oszkó Péter pénzügyminiszternek eljuttattt levelében az APEH ez irányú intézkedésének visszavnását sürgeti. Balgh Béla, a szakszervezeti szövetség elnöke közölte, több munkahelyi alapszervezetet fejezte ki tiltakzását az adóhatóság azn döntése ellen, amely lényegében nem engedélyezi a melegétel-utalványk blti elfgadását. Kérik, hgy a krmány vizsgálja felül a hidegétkezési utalvány adóterhelését, és tegye a 25 százaléks kedvezményes adózású juttatásk körébe, ha már adómentességének megőrzésére nem vlt mód.

9 " február 10. Jövőkép 9 MERRE TOVÁBB, OKTATÁSPOLITIKA? A magyar ktatásban az elmúlt húsz évben igaz, több-kevesebb sikerrel több refrm is elindult. Ám az ktatás megújítása választási évben igen hálás téma. Mivel idén két választás is lesz, az ktatás újabb refrmjának ígérete egyik párt kampányából sem hiányzik. De szükség van rá? Ha igen, merre lenne tanácss az általánstól az egyetemig az ktatás szekerét frdítani? A kérdésekre az ktatásnevelés kiváló szakértőitől kért a Pedagógusk Lapja választ. Ebben a számunkban Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnökének reagálását közöljük. Bánjunk óvatsan a kifejezésekkel! Igaz, hgy Báthry Zltán fnts könyvében, a Maratni refrmban összefglalóan refrmnak nevezi azt a hsszú, s szerinte (is) be nem fejezett flyamatt, mely a magyar isklaügy krszerűsítésére, mdernizációjára irányult egyébként (szerinte is, szerintem is, a kritikusk szerint is) legalább 1985 óta (sőt egyenesen 1972 óta). Báthrynak persze igaza van! Az immár csaknem 40 éves isklamegújítási törekvés, más megközelítésben isklakritika, biznyíthatóan a magyar és európai pedagógia százads vágyait fgalmazta kényszerű szünet és szcialista mezben végbevitt knzervatív restauráció miatt újra. Főbb hívószavai: gyermekközpntúság, differenciálás, humanizmus és demkratizáció (utóbbi az isklai világ minden visznylatában: állam és iskla, állam és helyi közösség, helyi közösség és pedagógusk, szülők és pedagógusk, diákk és pedagógusk kapcslatát illetően). E törekvések kaptak legitimitást az 1985-ös törvényben, s igazlódtak vissza pártk közötti parlamenti knszenzussal, annak idején igen erős szakmai támgatással az 1993-as közktatási törvényben (önkrmányzati isklafenntartás az állami helyett; szülői, laikus tanulói részvétel és jggyakrlás, érdekérvényesítés, alaptantervi és helyi tantervi szabályzás, autnómiát kifejező pedagógiai prgram, TQM-minőségbiztsítás, multikulturalizmus, esélyegyenlőség). Megítélésem szerint e knszenzus megtörésére, a demkratizáló flyamatk, a résztvevők önértékelésére és megegyezéseire alapuló felelősséggyakrlás visszavételére minden eddigi plitikai ciklusban vlt szándék ( akárhgy is szavazl, mindig a krmány jut hatalmra lvasni Murphynél), de ideigóráig tartó, kisebb-nagybb krrekciók a knstrukciót alapvetően nem fenyegették. Igazi félelmem mst van e körben. Különböző szájakból, tllakból egybehangzó a követelés: Újjá kell építeni az isklarendszert. Ezt üzente a Gyurcsány miniszterelnök megbízásából működött Oktatási Kerekasztal híres Zöld Könyvében, ezt üzente az Akadémia elnöke az általa létrehívtt refrmbizttság prgramjában, ezt üzente a krábbi Fidesz-krmányzat ktatási államtitkára a lillafüredi knferencián elhangztt beszédében. S az új kifejezést nem a dhs-rideg-prsz-autriterbifláztató-buktató, szegregáló, rendies történelmi értelemben vett régi lecserélésére értik, hanem a maratni refrm vívmányainak kritikájára! A kritikának van alapja. A 85-ös, a 93-as álmk nem teljesültek igazán, sőt biznys mutatók kevesebb pntn és kevésbé, mint utóbbi kritikusk vélik rmlttak is. A nagy kérdés, hgy a refrmflyamat hatására rmlttak mint utóbbiak állítják, vagy éppen ennek ellenére (kedvezőtlen gazdasági flyamatk, az sztályharc éleződése az agresszivitás küszöbét is túllépve a hazai közéletben, a társadalmi dezintegráció kibntakzása stb., nem kevésbé éppen a plitikai ciklusk cikcakkja, illetve cikcakk kmmunikációja, buta szavazatszerző alkui miatt). Én inkább hajlk ez utóbbira. S van itt még valami. Magyar Bálint miniszteri búcsúbeszédében elmndta az Országs Köznevelési Tanács ülésén (nyilváns a jegyzőkönyv az OKM hnlapján), miért is látta indkltnak liberális ktatásplitikai törekvései érvényesítésének liberális technlógiáit így az rganikus innváció elvét feladni. (Vagyis az innvációk támgatása mellett, helyett miért tért át az ktatási krmányzat a közpntból vezérelt refrmk stratégiájára.) Válaszában fnts elem vlt, hgy a magyar közktatás számára kiküzdött EU-s támgatásk mértékének valóban hrribilis nagysága, a brüsszeli bürkrácia gndssága a frráskkal való gazdálkdás szigrát, a közpnti gazdálkdás felelősségét jelentősen megnövelte. Ez elgndlkdtató, akceptálható érv. A krmányzat hübrisze abban állt, hgy félt a hatalmas létszámú s a száznaps prgram áldásait hamar felejtő pedagógustömegek inerciájától, nemkülönben egyáltalán nem számlt kétciklusú krmányzási lehetőséggel. Mindemellett az SZDSZ félt attól, hgy ktatásplitikai törekvéseiben nem élvezi a nagybbik krmánypárt feltétlen támgatását. (Hgy az MSZP ktatásplitikájában a prgresszív elemeket miképp írja felül szemünk láttára egy knzervatívppulista hullám, erről tavaly szeptemberben keserűen írtam a Népszabadságban, kaptam is az rrmra Tatai-Tóth Andrástól.) Ebben a pánikban lépett az ktatási krmányzat ebben az időben a visszafrdíthatatlan elhatárzásk, a fait a cmpli kckázats útjára. Kckázats út vlt ez. Amennyit nyert, annyit veszített is. Talán éppen a pedagógiai prgresszió, a 85-ös 93-as platfrm támgatását. Így aztán szinte szabad az út. Rákóczi, akárki (Ady) jön, és mindent viszszarendez. Javaslm Ilku Pál elvtársat a Fidesz-krmány ktatási miniszterének kinevezni. Katnásan végrehajtja majd a parancskat. Trencsényi László egyetemi dcens, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke (jelen válasz írói munkásságának része)

10 10 Felújítás PEDAGÓGUSOK LAPJA MEGÚJULÓ ISKOLÁK ORSZÁGSZERTE A színvnalas, minőségi ktatás feltétele a mdern infrastruktúra A Nemzeti Isklafelújítási Prgram az elmúlt 50 év legátfgóbb reknstrukciós prgramja, amely összesen 103,6 milliárd frintt frdít az isklák fejlesztésére. Ebből a pénzből 365 intézmény újul meg 2013-ig. A krmány azért indíttta el a prgramt, mert Magyarrszágn az isklaépületek állapta lermltt, több mint 40 százalékuk 1945 előtt é- pült, 14 százalékuk 1960 és 1970 között, 16 százalékuk pedig 1970 és 1980 között. Magyarrszágn mintegy 5 ezer isklaépület szlgál közktatási célkat. Az rszág minden pntján flyik isklafelújítás, régiónként jellemzően iskla nyert támgatást. A több száz milliós beruházásktól kezdve a néhány tíz milliós fejlesztésekig minden típust megtalálhatunk a pályázatk között. Új isklaépületek kmplett felépítése, tantermek renválása, új trnatermek, játszóterek létrehzása mellett számtalan módn segíti elő a prgram az intézmények megújulását. Kistérségi összefgással megteremtett siker A Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás tagjai felismerték, hgy az ktatás színvnala meghatárzó jelentőségű a kistelepüléseken élő gyerekek esélyegyenlőségi hátrányainak csökkentésében, és egyúttal a települések megtartó erejének növelésében is, ezért fejlesztési terveik között mindig kiemelt szerepet kaptak az ktatási intézmények. Minden pályázati lehetőséget megragadtak. A Közép-dunántúli Operatív Prgram alapfkú nevelési-ktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztésére kiírt pályázatán isklafelújításra csaknem 500 millió frintnyi európai uniós támgatást nyertek el. Az európai uniós és hazai frrású támgatásból Baknysárkány, Baknyszmbathely, Császár, Réde és Súr település isklái újulnak meg. A 17 baknyaljai település (Aka, Ácsteszér, Ászár, Baknybánk, Baknysárkány, Baknyszmbathely, Bársnys, Csatka, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely) összefgásával 2005-ben létrejött közösség ezzel mintegy 800 tanuló esélyegyenlőségét növelheti, mindennapjait teheti szebbé. Krszerűbb épületek, jbb körülmények A legnagybb beruházás a rédei, ahl a Móra Ferenc Általáns Isklát több mint 200 millió frintból újíttták fel. Az épület egy több mint százéves szárnyát lebnttták, és az 1960-as években épült, négy tantermes isklát emeletráépítéssel bővítették nylc sztálynak helyet adó intézménnyé. A tantermek mellett a jövőben számítástechnikai terem és nyelvi labr teszi krszerűbbé az ktatási körülményeket. A gazdaságsabb és környezetbarát üzemeltetést az új nyílászárók és hőszigetelés, a krszerű fűtési rendszer biztsítja. Új vizesblkk épült öltözőkkel, de lecserélték a teljes villams hálózatt is. Az isklaépület teljesen akadálymentesített, a mzgássérülteket lift és speciális feljárók, a látássérültek közlekedését vezetőcsíkk segítik. Az épület januári átadásán Hiller István ktatási és kulturális miniszter példaértékűnek nevezte az tt történteket. Az öt településen egyébként összesen mintegy 40 sztályterem, szakterem és szertár felújítása, bővítése valósul meg. A felújításban érintett isklákban egyebek mellett tetőszigetelések, az elektrms hálózat, burklatk, nyílászárók cseréje, krszerű fűtéstechnika kiépítése flyik. Azkban az isklákban, ahl eddig nem vlt, infrmatikai hálózat is létrejön. Az isklafejlesztési prjektben Baknyszmbathelyen, Rédén és Császárn az isklaépülethez egy multifunkcinális, közösségi rendezvények és tömegsprtesemények helyszíneként szlgáló terem is épül. A kisbéri kistérséghez tartzó Súrn decemberben adták át a felújíttt isklát, a császári iskla átadása február elején, a baknyszmbathelyi február végén, a baknysárkányi pedig április közepén várható. Az európai uniós és hazai frrású prjekt összköltsége frint, melyből az elnyert támgatás összege frint. Az önrészt a kistérség érintett önkrmányzatai saját frrásaikból teremtik elő. A szakminiszter köszönetet mndtt a Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás tagjainak az együtt gndlkdásért, a mentalitásért és az összefgásért. Mint mndta: Ez az rszág összefgással épül, ebben önök a legjbb kezdeményezők, a legjbb megvalósítók. Pesterzsébeten a legnagybb váltzást a nyelvi labrk jelentik A Nemzeti Isklafelújítási Prgram keretében újult meg a pesterzsébeti Ady Endre Általáns Iskla is. Tóth Béláné, a pesterzsébeti intézmény igazgatója elmndta, hgy az isklát akadálymentesítették és részlegesen felújíttták, a munkálatk június 14-én, az isklaév zárásakr indultak, és mintegy két hónap múlva, augusztus 25-én fejeződtek be. A felújításra összesen 273,6 millió frintt frdítttak, ebből mintegy 250 millió vlt a támgatás, a fennmaradó részt az önkrmányzat adta. A legnagybb váltzást a nyelvi labrk és az interaktív táblák, a hzzájuk szükséges számítógépes rendszerek, valamint a működést biztsító hálózat hzta az iskla életébe. Eszközfejlesztésekre csaknem 36 millió frintt frdítttak. Az 1878-ban alapíttt intézményben 16 tanterem, öt szaktanterem, két nyelvi labr, számítástechnikai terem, könyvtár és drámaterem található, az isklában 342 diák tanul és 30 pedagógus dlgzik. Szigrú szempntk érvényesültek a pályázatk elbírálásakr Az új épület átadásakr Hiller István elmndta, isklafelújításk az rszág minden pntján flynak. A tavalyi év végéig összesen 54 krszerű közktatási intézményt alakítttak ki 9,84 milliárd frints uniós támgatással. A közép-magyarrszági régióban 29 prjektet fejeztek be 4,8 milliárd frints támgatási összeggel. A 2009/2010-es tanévben havnta felújíttt isklát adnak át. A pályázatk között a több száz milliós beruházásktól kezdve a néhány tíz milliós fejlesztésekig minden típus megtalálható. Rendkívül szigrú szempntk érvényesültek az isklafelújítási pályázatk elbírálásakr. Figyelembe vették, hgy lesz-e elegendő diák az elkövetkező öt évben, érvényesül-e az esélyegyenlőség (esélyegyenlőségi helyzetelemzést és intézkedési tervet kellett kidlgzniuk az intézményeknek). Az is szempnt vlt, hgy a leghátránysabb térségektől ne szívják el a fejlettebbek a frráskat. Ennek érdekében a hátránys helyzetű pályázóknak csökkentett önrészt írtak elő. A nyertes intézményfenntartók közül mintegy száz hátránys helyzetű kistérségi társulásban működik. Régiónkénti részesedés A keretösszegből a Közép-magyarrszági régió 12,6 milliárd, a Középdunántúli 9,5 milliárd, az Észak-alföldi 22,7 milliárd, az Észak-magyarrszági 16,3 milliárd, a Dél-dunántúli 20 milliárd, a Dél-alföldi 13,9 milliárd, míg a Nyugat-dunántúli 8,6 milliárd frinttal részesül.

11 " február 10. Szakképzés 11 ÖSZTÖNDÍJ A HIÁNYSZAKMÁT TANULÓKNAK A legjbban teljesítők havi 30 ezer frintt is zsebre rakhatnak Új ösztöndíjrendszert indít útjára a Szciális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) idén februártól. A havi ezer frints szakisklai ösztöndíjtól a hiányszakmák képzési létszámának rövid időn belüli bővülését várják a minisztériumban. A szakisklai ösztöndíjat első alkalmmal a 2009/2010-es isklai év tavaszi félévétől, vagyis idén februártól fizetik ki. Nyugat-Magyarrszág hiányszakmái Győr-Msn-Sprn, Vas és Zala megyében a Reginális Fejlesztési és Képzési Bizttság titkárának tájékztatása szerint a bizttság a munkaügyi közpnt felmérése alapján határzta meg azt a tíz szakképesítést, amelyekre a régió gazdasága igényt tart. Eszerint a szerkezetlakats, ács-állványzó, szerszámkészítő, gépi frgácsló, szakács, szabó, szciális gndzó, tvábbá a hegesztő és kőműves szakmát tanulók részesülnek ösztöndíjban. Ugyancsak hiányszakma a régióban az agrárgazdasági és az e körbe tartzó erdészeti, kertészeti és mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító szakma, így az ezt tanuló diákk is ösztöndíjat kapnak. A következő félévben még minden, hiányszakmát tanuló diák amennyiben tanulmányi átlaga meghaladta a 2,5-ös szintet általánsan havi 10 ezer frint ösztöndíjban részesül. Később, a következő tanévekben ez az összeg a tanulmányi átlag függvényében a jó tanulók számára jelentősen megemelkedhet. Az ösztöndíj mértéke ugyanis: 2,51 3-as átlag között 10 ezer frint, 3,1 3,5- es átlagnál 15 ezer, 3,6 4-es átlag között 20 ezer, 4,1 4,5-ös átlag között 25 ezer, 4,6 5 átlag közötti tanulmányi eredmény mellett havi 30 ezer frint lesz. Azk a tanulók pedig, akiknek a tanulmányi átlaga nem éri el a 2,5-et, külön fglalkzáskban részesülnek, a pluszmunkáért pedig a tanáraik felzárkóztatási pótlékt kapnak közölte a Szciális és Munkaügyi Minisztérium. Azt, hgy mely szakmák minősülnek hiányszakmának, és ezzel együtt mely szakmák tanulói részesülnek az állami apanázsban, minden év január 15-ig határzzák meg a reginális fejlesztési és képzési bizttságk. Jelenleg rszágsan 11 szakmacsprtból 24 szakképesítés tartzik az ösztöndíjra jgsító, a gazdaság által igényelt szakképesítések közé. Ebben az évben az rszág valamennyi régiójában hiányszakmának minősül a kőműves, a gépi frgácsló, a hegesztő és az ács-állványzó szakma. Az ösztöndíjrendszer bevezetésére az SZMM a Munkaerő-piaci Alapból különített el 2,1 milliárd frintt. Az isklák a hallgatói ösztöndíj mellett 2 százaléks lebnylítási költséget is kapnak. A minisztérium várakzásai szerint a szakisklai ösztöndíjnak köszönhetően rövid időn belül mintegy 10 százalékkal nő majd a szakisklai hallgatók száma. A szakemberek hsszabb távn még nagybb növekedésre számítanak. A közpnti régió más-más szakmákat támgatna A közpnti régióban, Budapesten és Pest megyében a Reginális Fejlesztési és Képzési Bizttság hiányszakmának a gépi frgácslót, kőművest, hegesztőt, villanyszerelőt, géplakatst, ács-állványzót, hűtő- és klímaberendezés-szerelőt, elektrnikai műszerészt, festő-mázlót és a burklót szavazta meg. A PSZ Budapesti Szakktatási szervezet titkára, Jurcsó Istvánné visznt a szervezet ismeretei és tapasztalatai alapján úgy véli, a legkeresettebb szakmák a régióban az ács-állványzó, ápló, szakápló, férfiszabó, női szabó, eladó (+ szabász képesítéssel) és az eladó. Ebben a régióban ezeket lenne érdemes ösztöndíjjal támgatni. Gndlatk a szakisklai tanulmányi ösztöndíjról A krmány 328/2009.(XII.29.) rendelete végre egy lyan lépés, amely segíthet a szakképzésnek. Hgy miben? A képzés, vagyis lyan szakma kiválasztásában, a- mely bizts elhelyezkedést nyújt a tanulmányk befejezése után. A tanulmányi ösztöndíj segít mindazknak, akiknek a családja nehezen tudja előteremteni a tanuláshz szükséges pénzt. A tanulókat arra ösztönzi, hgy a lehető legjbb jegyeket érjék el, illetve tartsák meg az isklaévek alatt. Ugyanakkr segít az eddig könnyedén vett igazlt és igazlatlan órák visszaszrításában, és a tanulónak abban, hgy mielőbb önállóvá váljék (egy általa megcélztt jegy megszerzésével flyamatsan jövedelmet biztsít számára). Az ösztöndíj a gazdálkdó és képző közötti még szrsabb együttműködésben is nagy segítség. Végezetül, de nem utlsósrban, bár kis lépés, mégis elmzdulás abba az irányba, hgy a bizts anyagi megélhetés jegyében ismét érdemes legyen a különböző szakmákat elsajátítani, és azkban dlgzni. Ugyanakkr a Reginális Fejlesztési és Képzési Bizttságknak gndt jelent az adtt területen évente meghatárzni azt a tíz szakmát, amelynek ösztöndíját finanszírzzák. A Reginális Fejlesztési és Képzési Bizttságknak gndt jelent az adtt területen évente meghatárzni azt a tíz szakmát, amelynek ösztöndíját finanszírzzák Kósa Mihály, a PSZ Felnőtt és Szakktatási tagzat társelnöke Szakközépisklásk a földrengés áldzataiért A haiti földrengés áldzatainak megsegítésére hármezer szakközépisklás diák csatlakztt a Magyar Ökmenikus Segélyszervezet felhívásáhz. A Dél-budai Térségi Integrált Szakképző Közpnt (TISZK) együttműködő isklái gyűjtést szerveznek a földrengés miatt család és tthn nélkül maradt haiti gyermekek segélyezéséhez. Az admánykból árva és mindenüket elveszített gyermekek számára élelmiszert, tiszta ivóvizet, pelenkát és gyógyszereket tudunk eljuttatni írta a közleményben Lehel László, a segélyszervezet igazgatója. A Délbudai TISZK és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az rszág összes szakközépisklájában meghirdeti az admánygyűjtést. Mint ismert, január 12-én 7-es erősségű földrengés rázta meg a karibi rszágt, Haitit. Legkevesebb 230 ezer ember halt meg.

12 12 Alapítvány PEDAGÓGUSOK LAPJA A GÁRDONYI GÉZA ALAPÍTVÁNY HÍREI Szciális támgatás A Gárdnyi Géza Alapítvány Kuratóriuma a nvember 30-ai ülésen döntött a számláján lévő admányztt összeg és az APEH-től átutalt 1% szja-részesedés felhasználásáról. Részletezés: Befizetések ( től ig): Ft Kamat: Ft APEH 1%: Ft OTP-költségek: Ft Összesen: Ft A kuratórium úgy határztt, hgy ebből az összegből Ft-t használ fel pályázatkra és Ft-t pedig a szükséges pstaköltségre. A kuratórium a beérkezett 25 nyugdíjas klléga pályázatát elfgadta. Közülük 6 tízezer, 16 tizenötezer, 2 húszezer, 1 pedig husznötezer frint szciális támgatásban részesült. Klubtámgatásra a PSZ Baja Körzeti Szakszervezetének Nyugdíjas Tagzata és a Mécses Pedagógus Nyugdíjas Klub (Nyíregyháza) nyújttt be pályázatt, amelyet a kuratórium elfgadtt. Az összeg kiutalása, pstázása megtörtént. Reméljük, hgy a pénz karácsny előtt, még időben megérkezett, s ezzel is sikerült örömet szerezni 25 nyugdíjas tagtársunknak és a 2 nyugdíjascsprt tagjainak. Befizetések, köszönet től ig az alapítvány számlájára Ft összegű admányt fizettek be a felsrltak: a PSZ Békés, Biharnagybajm, Kecskemét, Balatnfűzfő, Baja, Nyíregyháza, Bács-Kiskun, Csngrád megye szervezetei; Veszprém várs Nyugdíjas Klubja, Mécses Pedagógus Klub, Országs Nyugdíjasválasztmány, dr. Snklyné Bagi Katalin, Pál Ferencné és a pólóvásárláskr adtt admányk. Köszönjük támgató admányaikat! Tvábbá köszönetet mndunk mindazknak, akik a évi jövedelemadójuk 1%-át az alapítvány számlaszámára utaltatták! Kéréseink Ez alkalmmal is felhívjuk kllégáink figyelmét arra, hgy az alapítványunk céljait (a nyugdíjas pedagógusk és egyéb közktatási dlgzók szciális és kulturális célú támgatása) csak úgy tudjuk megvalósítani, ha a tőkénk gyarapdik, ha az admányk növekednek. * Kérjük az adózó ktatásügyi dlgzókat, hgy a 2008-as összevnt adóalapjuk adójának a kedvezmények levnása után fennmaradt összegéből egy százalékt a Gárdnyi Géza Alapítványnak szíveskedjenek átutalni. A rendelkező nyilatkzatt az APEH mintanymtatványa szerint kell kitölteni, és önadózás esetén egyénileg eljuttatni az adóbevallással együtt az adóhatósághz, a munkáltatói elszámlás esetén pedig az illetékes hivatalnak kell megküldenie. Az alapítvány neve: Gárdnyi Géza Címe: 1068 Budapest, Vársligeti fasr 10. Adószáma: Segítségüket, támgatásukat előre is köszönjük! Erdős Gábrné (dr. Simn Zsuzsa), a kuratórium elnöke Helység A beérkezett Az elfgadtt pályázatk száma Az elutasíttt A klubtámgatásk száma Elfgadtt klubtámgatás A támgatási összeg felsztása Baranya megye Pécs Bács-Kiskun megye (Baja) Ft Kecskemét Ft Békés megye Békéscsaba Ft Brsd-A.-Z. megye Ft Misklc Csngrád megye Szeged Fejér megye Székesfehérvár Győr-M.-Sprn megye Ft Győr Hajdú-Bihar megye Debrecen Ft Heves megye Eger Jász-N.-Szlnk megye Szlnk Kmárm- Esztergm m. Tatabánya Nógrád megye, Salgótarján Ft Pest megye Smgy megye Kapsvár Szablcs-Sz.- Bereg megye Ft Nyíregyháza Ft Tlna megye Vas megye Szmbathely Veszprém megye Ft Zala megye Budapest Ft Összesen Ft FDSZ Nyugdíjas Segélyalapítvány Minden kedves támgatónknak köszönjük, hgy évi adója 1%-ával támgatta a felsőktatási intézmények nehéz helyzetben lévő nyugdíjas tagjait. Dr. Balgh Tibrné, a kuratórium elnöke A Pedagógusk Szakszervezete Budapesti Szervezete Reichl Mária Alapítvány kuratóriuma köszönetet mnd mindazknak, akik adójuk 1%- ával a rászruló nyugdíjas pedagóguskat támgatták.

13 " február 10. Szövetség 13 MIT VÁRUNK BRÜSSZELTŐL AZ OKTATÁSI ÁGAZATBAN? A Közktatási Intézményvezetők Szövetsége hazai és európai szinten képviseli az ktatási szektrt. A két szervezet évi tevékenységéről, valamint az előttünk álló időszakra tervezett prgramról kérdeztük meg dr. Pataki Mihály címzetes igazgatót, a hazai szövetség elnökét, az európai szervezet végrehajtó bizttságának tagját. A közktatási intézményvezetők hazai és európai szövetségének évi munkáját a szervezetépítés, a legitimációs feltételek megteremtése, valamint a munkaprgram kialakítása jellemezte. Az Oktatási Intézményvezetők Szövetségében jelenleg az óvdák, az általáns isklák, valamint a középfkú nevelésiktatási intézmények képviseltetik magukat saját szakmai szervezeteik útján. Így az Óvdapedagógusk Országs Szakmai Egyesülete 830, az Általáns Isklai Intézményvezetők Országs Szövetsége 144, a Gimnáziumk Országs Szövetsége 212, a Szakközép- és Szakisklák Országs Szövetsége 373 intézményvezetőt képvisel. Fglalkznak az ktatás és a gazdaság kapcslatával Az Európai Unió Oktatási Munkáltatók Szövetségének (EFEE) eddig 19 rszág a tagja. A szövetség elnöke a dán Nanna Abildstrm, alelnökök Maria Pntieri Olaszrszágból, valamint David Simmnds az Egyesült Királyságból. A szervezet főtitkára az angl Charles Nlda, a Végrehajtó Bizttságban hazánk képviseletében dr. Pataki Mihály vesz részt német, hlland, máltai, nrvég és szlvák kllégák társaságában. Minden rszágt csak egy megválaszttt képviselő képviselhet. A legitimációs feltételek a hazai szervezet esetében cégbírósági bejegyzéssel létrejöttek, az európai szervezetben ez az európai (belga) törvények alapján történik. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium támgatja Magyarrszág részvételét az európai uniós munkában. A képviselet ellátását Szlnk Megyei Jgú Várs plgármestere is segíti. A hazai szervezet munkaprgramja az európai szövetségéhez kapcslódik. Eszerint fglalkznak az ktatás és gazdaság kapcslatával, az ktatás minőségével, a szciális és szakmai párbeszéddel az ágazatban, a demgráfiai kihíváskkal, a tanárképzés és a tvábbképzés kérdéseivel, a flyamats szakmai fejlődés lehetőségeivel, a biztnsággal isklákban, a stressz és az erőszak prblémakörével. A felsrlás nem teljes, illetve a későbbiekben specifikusabb témák is szóba kerülnek, melyek elemzések, tanulmányk frmájában segíthetik az Európai Bizttság döntéseit. Magyarrszág a demgráfiai munkacsprtban vesz részt Tavaly a munka srán a minőség, a demgráfiai kihívásk, az ktatás és gazdaság kérdésköre került előtérbe. E kiemelt témák mentén munkacsprtk jöttek létre, amelyek a 2010-es évben megvizsgálják a tagrszágk helyzetét. Ennek alapján felbecsülik a hatéknyságt növelő, kulcsfntsságú tényezőket. Javaslatkat fgalmaznak meg az Európai Bizttság számára, ezáltal is segítve az európai ktatás fejlődését. Magyarrszág a demgráfiai munkacsprtban vesz részt. Ennek keretében a hazai szervezet bevnásával kerül sr a tanári pálya demgráfiája és az általáns demgráfiai váltzásk összefüggésének vizsgálatára. Ez a munkacsprt fglalkzik tvábbá a pedagógusk számára biztsíttt ösztönző tényezőkkel, a fiatalk arányának csökkenésével és nem utlsósrban az etnikai és vallási csprtk társadalmi és ktatási helyzetével. Az európai ktatás 2010-et követő időszakára történő kitekintést is felvállalta a szövetség. Ismeretes, hgy a 2000-ben elfgadtt Lisszabni Stratégia amely azt célzta, hgy Európa 2010-re a világ legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdasági térségévé váljék, figyelemmel a szciális és a környezetvédelmi tényezőkre is csak részben valósult meg. A gazdasági skk hatásait is elemezve, a Lisszabni Stratégia alapján került sr a 2020-ra szóló stratégiai terv kidlgzására. Ennek mérföldköveiről is megállapdás született. Eszerint: az élethsszig tartó tanulásban növelni kell a felnőttek részvételi arányát, a évesek között a flyamats tanulást választók számát, ahgy az óvdáztatás keretében az iskla-előkészítésben részesülő gyermekek arányát is. Ugyanakkr csökkenteni kell az lvasásban, a számlásban és a természetismeretben gyenge tanulók arányát. A tanári pálya demgráfiai adatain dlgznak A hazai szervezet Budapesten tartja üléseit ben a rendszeres ülések mellett a szervezetépítést segítő, szükség szerinti egyeztetések, megbeszélések gyakrisága vlt jellemző. A szervezetépítés fnts állmása vlt a 2009-ben Martfű várs és Szlnk megyei jgú várs szíves közreműködésével megrendezésre került GOSZ (Gimnáziumk Országs Szövetsége) ülése. Az európai szervezet többnyire Brüsszelben ülésezik ben két kihelyezett ülés vlt, Berlinben, illetve Rómában szeptemberében Brüszszelben knferencia keretében került sr az ktatási szektrban érdekelt szervezetek tvábbi munkaprgramjának egyeztetésére, az Európai Bizttsággal történő együttműködés megvitatására. A rövid téli szünetet követően flytatódik a munka itthn és Brüsszelben is. Jelenleg a tanári pálya demgráfiai adatain dlgzunk. A hazai szervezet tvábbi bővítését is fntsnak tartjuk. Ezért várjuk újabb intézményvezetők csatlakzását, és szeretnénk nyitni a felsőktatás felé is. A 2009-es év tevékenysége öszszességében eredményesnek mndható. Látva a fejlesztésre szruló területeket, biztató lehet a hazai és az európai ktatási szektr fejlesztése érdekében végzett tevékenységünk. Pataki Mihály, a Közktatási Intézmények Munkáltatói Szövetség elnöke Ösztöndíjpályázatt hirdetett rma tanulóknak a rendőrség Az idén is meghirdette ösztöndíjpályázatát cigány származású középisklásk számára a BAZ Megyei Rendőr-főkapitányság, az első körben 11, a másdikban 14 tanuló jelentkezhet a prgramra. Az új kiírás a középfkú ktatási intézmények bármely évflyamán tanuló, rma származású fiatalk számára elérhetővé teszi a prgramt, így a nappali, első évflyamra járók is jelentkezhetnek. A támgatást a megyei rendőr-főkapitányság biztsítja saját költségvetése terhére a középisklában flytattt tanulmányk hátralévő idejére. A pályázatn nyertes tanulóval kötött tanulmányi szerződés tartalmazza a felek jgait és kötelezettségeit, illetve a szülő (törvényes képviselő) írásbeli hzzájárulását. A jelentkezőknek meg kell felelniük a fizikai, pszichikai alkalmasságukat érintő vizsgálatkn, tvábbá életvitelüknek lyannak kell lennie, hgy az ne veszélyeztesse a későbbi szlgálat törvényes ellátását.

14 14 Gndskdás PEDAGÓGUSOK LAPJA BIZTATÓ EREDMÉNYEK ÉS ÉGETŐ GONDOK A mindennapk a Budapesti Nyugdíjas Pedagógus Otthnban A két épületben elhelyezkedő Budapesti Nyugdíjas Pedagógus Otthnnak ma 88, többségében 70 év feletti lakója van, 79 nő és 7 férfi. Az tthn vezetői és munkatársai elismerésre méltóan gndskdnak a lakók egészségügyi ellátásáról, a rendkívül súlys állaptban lévő fekvő betegek, és a tlókcsival közlekedők egyéni gndzásáról. Kiemelkedő munkát végeznek az élelmezésben dlgzók is, akik a különböző diétákat fgyasztókat egyénileg is ellátják. Az tthn rendezvényei színvnalasak, az itt lakóknak évente több kirándulást és kulturális prgramt is szerveznek (Mátra, Balatn, Sprn stb.). Több lakó segít a súlys betegek gndzásában és lelki életének egészséges fenntartásában. Az tthn egyik épületét 2009-ben felújíttták. Egy nővér teljes ellátásra szruló beteget gndz A 24 órában dlgzó nővérek munkája fáradságs, nehéz, munkaidejük havi óra. Többségüket a hivatástudat, az elesettek iránti együttérzés, az idős emberek iránti elkötelezettség és tisztelet vezérli. A teljes ellátást igénylő, nagy részben fekvő betegek létszáma 59 fő. Az intézményben 21 nővér dlgzik. Mindkét épületben napnta két-két nővér van szlgálatban. Egy-egy nővér egy műszakban fő teljes ellátásra szruló beteget lát el (hármszri tisztába tevés, hármszri étkeztetés, gyógyszerezés, fürdetés, öltöztetés, levegőztetés, esetenként kórházba és ambulanciára szállítás előkészítése). Ezenkívül a járó betegek prblémáival is fglalkzniuk kell (gyógyszerezés, egyszerűbb egészségügyi ellátásk, vérnymás, cukr mérése stb.). Az tthnban két rvs dlgzik heti két napn másdállásban, négy, illetve hárm órában. Hetenként négy napn az tthn rvsi ellátás nélkül marad. A napnkénti rvsi ellátásra legalább munkanapkn szükség lenne, esetleg hétvégén ügyelettel. Ezáltal egy-egy beteg prblémájával, az emberi kapcslatk kiépítésével az rvs behatóbban tudna fglalkzni. A szbákban és a flysókn hideg van A 80 éves A épületben a felújítatlan és tömítetlen nyílászárókkal gnd van. A régi kazánkat már skszr javíttták. Erre ezen a télen is szükség vlt. Ilyenkr leengedik a vizet a fűtőtestekből, és a levegő bennük marad. Légtelenítőszerkezet nincs a fűtőtesteken, ezért a szbákban és a hsszú, széles flysókn hideg van. Súlys prbléma az is, hgy az utlsó szbák ldalfalai árasztják a hideget, mert az ldalfűtést sem kapják meg. Az tthn és lakóinak biztnsága A prtán a nappali ügyelet reggel 7-től este 7-ig tart, éjszaka nincs. Az ügyeletet délután 5-től este 8-ig lakók látják el. (A prtás egyéb feladatkat is végez.) A betegek szállítására nappal egy nylcszemélyes kcsi áll rendelkezésre, de az nem csak betegszállításra használats. A sk szép eredmény reményt ad arra, hgy égető gndjaink is megldódnak. Gálné dr. Nagy Olga lakó (középisklai tanár) Pécsi plgár, Tóth Józsefné kapta a évi Raul Wallenberg-díjat Idén az ktatási és kulturális miniszter, a Raul Wallenberg Alapítvány, a Települési Önkrmányzatk Országs Szövetsége, valamint a Szciális és Munkaügyi Minisztérium támgatásával létrehztt bírálóbizttság döntése alapján négy másik díjaztt mellett Tóth Józsefné, született Ferencsics Gizella nyugalmaztt pécsi óvónő kapta a Raul Wallenbergdíjat. Tóth Józsefné óvónő fél évszázads pedagógiai munkássága alatt a gyermekek fejlesztésének új frmáit és eszközeit vezette be. Nemcsak az óvdás krsztállyal, hanem az iskláskrúak nevelési prblémáival is fglalkztt, napközis klubkat, tábrkat, szakköröket szervezett. A segítséget, amit a gyermekeknek és a családknak adtt, ssem az öncélúság vezérelte, kiváló empátiás és kmmunikációs készségét a rászrulóknál és a hivatals szerveknél egyaránt remekül hasznsíttta. Publikációiban, írásaiban, könyveiben az óvdai gyakrlat mellett remekül szemlélteti a kisgyermekek törékeny világát. Tóth Józsefné dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jgk rszággyűlési biztsa, Rauh Edit, az SZMM szakállamtitkára, valamint Anders Karlsland, a svéd nagykövetség ügyvivője jelenlétében január 17- én a Hlcaust Dkumentációs Közpnt és Emlékgyűjtemény Páva utcai épületében vette át a megtisztelő Raul Wallenberg-díjat. A tragikusan elhunyt svéd diplmatáról, Raul Wallenbergről elnevezett rangs elismerést évről évre lyan személyek kaphatják meg, akik küzdenek a magyar társadalmban sajnálats módn a mai napig létező társadalmi igazságtalanságk ellen, amelyek megkülönböztetik az egyik embert a másiktól. Azk, akik önzetlenül dlgznak az elesett emberek megsegítésén, függetlenül attól, hgy milyen társadalmi csprtba tartznak. A bizttság a díj admányzásával etikai mércét és példát kíván állítani a magyar társadalmi és plitikai közélet elé. Így ismerik el azn személyek áldzats munkáját, emberi, közösségi magatartását, akik tevékenységükkel, életútjukkal példaként szlgálhatnak. A díj daítélésében rszágszerte javaslatt tettek az alapítók, támgatók, települési önkrmányzatk, önkrmányzati szövetségek, emberi jgi, államplgári, kisebbségi, egyházi szervezetek. Átadták A megújuló emberért évi díjakat Egyre több gazdálkdó frdít növekvő figyelmet a társadalmi felelősségvállalásra. Üzleti döntéseik srán mind többször veszik figyelembe az alkalmazttakról való munkaidőn túli gndskdás szükségességét. A krábbi évek krszerűtlen, juttatási frmái helyett a cégek inkább a munkavállalók szükségleteihez jbban igazdó, kedvezményes üdülési csekket adják. A megújuló emberért díj alapítói (az SZMM, a Magyar Televízió Zrt. és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány) hatdik éve köszönik meg azn gazdálkdó szervezetek munkáját, amelyek a legtöbbet tették munkavállalóik életminőségének javítása érdekében január 27-én az Országházban Kiss Péter társadalmplitikai miniszter, Kósa-Smgyi György MTV-műsrigazgató és Karácsny Mihály MNÜA-elnök adta át a évi elismerő kleveleket az alábbi szervezeteknek: Ml Nyrt.; MÁV Zrt.; ISD Dunaferr Zrt.; Magyar Psta Zrt.; Audi Hungária Mtr Zrt.; Büntetés-végrehajtás Országs Parancsnksága; Nkia Kmárm Kft.; Budapest Rendőr-főkapitányság; TEVA Gyógyszergyár Zrt.; Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.

15 " február 10. Kiválóságaink 15 AKIKRE BÜSZKÉK LEHETÜNK A Magyar Kultúra Napján az alap- és középfkú ktatási és szakktatási területen végzett magas színvnalú munkájáért, valamint a pedagógiai gyakrlatt segítő, kiemelkedő tudmánys tevékenységéért APÁCZAI CSERE JÁNOS-DÍJAT kaptt: Bálint József, a Makói Általáns Iskla Alapfkú Művészetktatási Intézmény és Lgpédiai Intézet nyugalmaztt igazgatója; Bertók Otilia, a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium tanára; Budavári István, a IX. kerületi Képző- és Iparművészeti Szakközépiskla nyugalmaztt tanára; Bugár Péter, a III. kerületi Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskla és Szakiskla vlt igazgatója; dr. Duló Kárly Jáns Balázs Béla-díjas tanár; Nagy Kálmán, a székesfehérvári József Attila Középisklai Kllégium igazgatója. Kiemelkedő óvdai pedagógiai munkájáért BRUNSZVIK TERÉZ-DÍJAT kaptt: Benő Ferencné, a Kazincbarcikai Összevnt Óvdák általáns vezetőhelyettese; Kiss Ferencné, a Nyugat-magyarrszági Egyetem Lewinszky Anna Gyakrló Óvda helyettes vezetője; Kvácsné Hajzer Iblya, a Debreceni Egyetem Napközi Otthns Óvdája vezetője; Markó Lászlóné, a Kalcsa és Környéke Társult Óvdája tagóvdavezetője; Szilva Lászlóné, a szegedi Fénysugár Katlikus Óvda óvdapedagógusa. Az alap- és középfkú ktató-nevelő munkát végző tanárknak a gyermekek harmnikus személyiségfrmálásában végzett kiemelkedő tevékenységéért NÉMETH LÁSZLÓ-DÍJAT kaptt: Csákány Antalné nyugalmaztt tanár, a Magyar Pedagógiai Társaság Általáns Isklai és Gimnáziumi Szaksztály vezetője; dr. Fekete Imréné, a XXII. kerületi Nádasdy Kálmán Alapfkú Művészeti és Általáns Iskla tanára; Frics Gyuláné salgótarjáni nyugalmaztt tanár; Giczy Béla, a IV. kerületi Bródy Imre Oktatási Közpnt igazgatója; Hámri Jáns, a péceli Ráday Pál Gimnázium tanára; Káplár Adlf, a barcsi TIT Alapítványi Középiskla igazgatója; Lengyel Géza, a csepeli Jedlik Ánys Gimnázium tanára; Makkai Gézáné, a bajai Lukin László Ének-Zenei Általáns Iskla és Alapfkú Művészetktatási Intézmény igazgatója; Mlnár Lászlóné, a pápakvácsi Kastély Oktatási Közpnt Német Nemzetiségi Általáns Iskla, Szakiskla és Óvda igazgatója; Mujdricza Ferenc, a pécsi Pllack Mihály Műszaki Szakközépiskla, Szakiskla és Kllégium nyugalmaztt tanára; Philipp Györgyné, a XVIII. kerületi Vörösmarty Mihály Ének-Zenei Nyelvi Általáns Iskla és Gimnázium tanára; dr. Ruszinkóné Czermann Cecília, a dunakeszi Farkas Ferenc Alapfkú Művészetktatási Intézmény igazgatója; Simnfay Krisztina, a hévízi Bibó István Alternatív Gimnázium és Szakközépiskla tanára; Tóth Miklós, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Alapfkú Művészetktatási Intézmény tanára; dr. Urbán Jáns, a XIII. kerületi Berzsenyi Dániel Gimnázium tanára. A gyermekek harmnikus személyiségfrmálásában végzett kiemelkedő tevékenységéért KARÁCSONY SÁNDOR- DÍJAT kaptt: Csnts Józsefné, a bdrglaszi Zempléni Általáns Iskla és Óvda tanítója; Földvári Gabriella, a XXIII. kerületi Török Flóris Általáns Iskla tanítója; Kálnay Adél, a dunaújvársi Petőfi Sándr Általáns Iskla tanítója; dr. Kivvicsné Hrváth Ágnes, a Fazekas Mihály Fővársi Gyakrló Általáns Iskla és Gimnázium tanítója; Markó Ildikó, a szmbathelyi Paragvári Utcai Általáns Iskla tanítója; dr. Kzma Andrásné, a II. kerületi Klebelsberg Kun Általáns Iskla és Gimnázium nyugalmaztt tanítója; Nvák Ferencné, a sümegcsehi Fazekas József Általáns Iskla, Napközi Otthns Óvda és Bölcsőde tanítója; Pakányi Pálné, a Semmelweis Egyetem Gyakrló Általáns Iskla és Gimnázium alsó tagzats igazgatóhelyettese; Tóth László, a XIII. kerületi Hunyadi Mátyás Általáns Iskla Vizafgó Tagisklája tanítója; Török Pirska, a szmbathelyi Paragvári Utcai Általáns Iskla igazgatóhelyettese. Kiemelkedő gyógypedagógiai munkájáért ÉLTES MÁ- TYÁS-DÍJAT kaptt: Buda Barna, a nyíregyházi Göllesz Viktr Speciális Szakiskla és Általáns Iskla igazgatója; Dékány Judit, az ELTE Gyakrló Gyógypedagógiai Intézmény gyógypedagógusa, lgpédus, igazságügyi szakértő; Dérczyné Smgyi Vernika, a Vakk Óvdája, Általáns Isklája, Speciális Szakisklája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diáktthna és Gyermektthna igazgatója; Gátas Jánsné, a sprni Tóth Antal Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény gyógypedagógusa; Serfőzőné Deák Katalin, a salgótarjáni Illyés Gyuláné Óvda, Általáns Iskla, Speciális Szakiskla és Egységes Pedagógiai Szlgálat intézményegység-vezetője. A hátránys megkülönböztetés elleni küzdelemben kiemelkedő tevékenységéért SOLT OTTÍLIA-DÍJAT kaptt: Birkásné dr. Pápay Judit, a győri Dlgzók Magán Általáns Iskla nyugalmaztt igazgatója; Gáspár Emil István, a Balassi Bálint Gimnázium Recski Tagintézménye nyugalmaztt igazgatója; Kndrsi Andrásné, a Sajópüspöki Általáns Iskla Tagisklája vezetője. Több évtizedes, kimagasló színvnalú, példaértékű munkájáért ARANY KATEDRA EMLÉKPLAKETT kitüntetést kaptt: Mikes Imre, a VII. kerületi Arany Jáns Műszaki Szakközépiskla és Szakiskla igazgatóhelyettese; Nagy Kálmán, a törökszentmiklósi Bethlen Gábr Refrmátus Általáns Iskla nyugalmaztt igazgatója; dr. Szablcs Ottó, a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagzat tiszteletbeli elnöke. MINISZTERI ELISMERŐ OKLEVÉL kitüntetést kaptt: Gerebenné Tóth Éva, a Fővársi Szabó Ervin Könyvtár gyermek-könyvtársa, a PSZ levéltársa. Gerebenné Tóth Éva titka Gerebenné Tóth Éva lyan pluszkat tud, amelyektől lvasási láz fgja el a gyerekeket, akik lykr kis írókká is válnak. Játékkat talál ki, rávezeti a kicsiket a könyv lapzásának, nézegetésének semmi máshz nem hasnlítható gyönyörűségére. A kitüntetésnek örül, nagy megtiszteltetésnek érzi. De a legnagybb megtiszteltetés akkr éri, amikr egy-egy kis lvasója elárulja neki legintimebb titkát. A tudás és a hűség példaképe, Szalai Imre Szalai Imre, a Kereskedelmi, Vendéglátó- és Idegenfrgalmi Szakközép- és Szakiskla igazgatója január 22-én két elismerést vehetett át. Az Arany Katedra Emlékplakettet az ktatási minisztertől, egy érmet pedig diákjaitól, kllégáitól. Ez utóbbira azt vésték: Mert élen állsz, és messze látszl. Sse feledd: példa vagy! Szalai Imre 36 éves tanári pályafutása alatt semmit sem váltztt. Valóban példakép ben állami ösztöndíjasként végzett. Diplmájának megszerzését követően első, s azóta is egyetlen munkahelye az az iskla, melynek 31 éve az igazgatója. Sk tanítványa juttt el lyan álláskba, ahva csak a legjbbakat veszik fel határainkn belül s Európában. (Részlet a 24 Óra cikkéből.)

16 16 Knferencia PEDAGÓGUSOK LAPJA DIALÓGUS ÉS ÖSSZEFOGÁS Budapesten tanácskztak a kelet-közép-európai pedagógus szakszervezetek Tanácskzásra hívta a kelet-középeurópai társszervezeteket a Pedagógusk Szakszervezete. A február 5 7. között megtarttt összejövetelen kilenc rszág mintegy tizenkilenc szervezete képviseltette magát. Céljuk az vlt, hgy a kelet-közép-európai szervezetek saját, közös stratégiát alakítsanak ki. A tanácskzók hiába várták aznban Martin Römert, az ETUCE (Európai Oktatásügyi Szakszervezeti Bizttság) főtitkárát. Ahgy azt Kunka Damianva, vlt páneurópai alelnök, a blgár pedagógus-társszakszervezet nemzetközi ügyekért felelős titkára elmndta: Römer nem jöhetett, mert egyesek úgy gndlták, hgy ez a knferencia nem illeszkedik a páneurópai struktúra tevékenységi körébe, a főtitkárának nincs itt mit keresnie. Kunka Damianva lapunknak elmndta, a kelet-közép-európai pedagógusszakszervezetek az összes európai pedagógus-szakszervezet számára bebiznyíttták már, hgy pártsemlegesek. A zászlójukra elsősrban a pedagógusk élet- és munkakörülményeinek európai színvnalhz való igazítását tűzték, és azért jöttek Budapestre, hgy megbeszéljék azt a stratégiát, amellyel az európai és a világszervezet keretében ezt elérhetik. Kiállnak a szciális Európáért Kifejtette, bölcsek vltak akkr, amikr szakszervezeti célként az ktatásban az esélyegyenlőséget tűzték ki elérendő célként, és mst is kiállnak a szciális Európáért. Leszögezte, ennek eléréséért többet is tesznek, mint a nyugat-európai pedagógus-szakszervezetek. Erre már csak azért is rákényszerülnek, mert itt, Kelet-Közép-Európában (KKE) nagybbak a szciális feszültségek. Hzzátette, úgy látják, Európa építkezik, és a XXI. század legnagybb vívmánya az egységes Európa lesz. Ezért is érti nehezen, hgy az EU megalakulása után még velük és értük együtt harcló nyugateurópaiak mst távlságt tartanak tőlük. Kivéve a franciákat és a dánkat, mert az ő szakszervezeteik mst is képviseltették magukat a budapesti knferencián. Az pedig, hgy ezek a szakszervezetek eljöttek a magyar fővársba, a szlidaritás biznyítéka. (Ők finanszírzták a tanácskzást.) Arra a kérdésre, hgy milyen a kapcslat az OI (Oktatásügyi Internacinálé), annak európai tagzata (OIE) és az ETUCE között, Kunka Damianva azt válaszlta, az OI lyan szervezet, amelybe minden pedagógus-szakszervezet belépett alapító tagként 1992-ben Stckhlmban, azért, hgy erős legyen a szlidaritás világszerte. Az EU abban az időben kezdett kialakulni, és a keleteurópai pedagógus-szakszervezetek beléptek az ETUCE-ba, ám megsztttak vltak aszerint, hgy mely rszágk vltak már az EU tagjai, illetve melyek nem. Ezért az OI vlt az a nagy kalap, amelyben mind együtt lehettek. Erős európai szakszervezet kell Az unión kívüli rszágknak nem vlt szükségük az ETUCE-ra. Ám ahgy az unióban mind több állam lett tag Kelet- Európából, minél inkább szakmaivá vált a munka, a tagrszágk pedagógusszakszervezetei is az ETUCE felé frdultak. Hisz arra is ráébredtek, ténylegesen szükségük van egy erős európai szakszervezetre, amelyik a nevükben tárgyal, és hatással lehet az intézményekre, a szciális tárgyalópartnerekre. Az Európai Uniót ma már mindegyikük úgy éli meg, mint aminek minden rszág tagja. Így minden európai ktatási szervezetnek, a kelet- európaiaknak is szükségük van az ETUCEra, mert már pntsan értik, milyen nagy a tét, és annak milyen hatása lehet a nemzeti ktatásplitikájukra. Ha ugyanis nincs egy független európai ktatási szakszervezet, akkr a szciális partnerség európai szinten nem valósítható meg. Kunka Damianva hzzátette, a kelet-európaiak nagyn is szlidárisak az OI-val, de az egy más típusú szlidaritás. Az OI világszervezet, nem tudja megldani a kelet-európaiak prblémáját, azk megldásáhz nem tud kézzelfgható segítséget nyújtani. Új típusú demkráciát kellett meghnsítani Hgy milyen helyzetben vannak a keleteurópai szakszervezetek? Kunka szerint az utóbbi 10 évben mind az OI mind az ETUCE fókuszált a kelet-középeurópai szakszervezetekre, és nemcsak azért, mert pénzügyi gndkkal küzdöttek, hanem azért is, mert új típusú szakszervezetiséget kellett meghnsítani, a demkráciát meg kellett szervezni. Erre száms knferencián nyílt lehetőség A PSZ kezdeményezése a keleteurópaiak érdekében A magyar Pedagógusk Szakszervezetétől származtt a kezdeményezés, hgy a KKE-i pedagógus-szakszervezetek jellegzetes érdekeik megjelenítésére jöjjön létre egy kelet-közép-európai kerekasztal. Tíz éve már, hgy minden évben találkzunk ebben a körben. De az utóbbi hárm évben az ETUCE kezdeményezései is 55 százalékban a keletközép-európai rszágkra fókuszált. A hatalmért flyik a harc? Ugyanakkr a nyugati pedagógus-szakszervezeteknek nem tetszik ez a KKE-i törekvés, nem tetszik, hgy mi saját hangunkat hallatjuk a nemzetközi prndn. Mi, KKE-i tagszervezetek kiálltunk az ETUCE függetlenségéért, és ez nem egyezett a régi uniós tagrszágk pedagógus-szakszervezeteinek akaratával. Bár szmrú kimndani, de valószínűleg a hatalmért flytattt harcról van itt szó. Egyes nyugati pedagógusszakszervezetek még mindig nem fgadtak el bennünket egyenlő partnerként. Az egyenlőség hzhat eredményt Kifejtette, ezen felül megértettük azt is, hgy a régi rendszer az összes hibájával együtt az ktatást nagyn fntsnak tarttta, de a megteremtett hagymányk el fgnak veszni a blgnai flyamatban. Pedig ezek alapján egyenlőkként beszélhettünk vlna a nyugatiakkal. Hsszú távn, az Unióban csak az hzhat eredményt, ha az rszágk egymás közt egyenlőek lesznek tette hzzá. S hgy a szakszervezeteknek milyen lehetőségük van arra, hgy beleszóljanak az ktatásplitikába? Kunka szerint ezt csak egy európai szintű szciális párbeszédben tehetik meg. Ez biztsíték a beleszólásra. Ezért is nagy a jelentősége annak, hgy március 13-án az európai Bizttság határzatban jelenti be az Európai Oktatásügyi Szciális Dialógus Bizttság megalakulását. Ennek a magyar Pedagógusk Szakszervezete alapító tagja. M. I.

17 " február 10. Kitekintő 17 AUSCHWITZ, AZ ÖRÖK MEMENTÓ Hatmillió ártatlanul meggyilklt ember hiányzik igazlatlanul a világból A Bundestag 1996-ban az akkri német államfő, Rman Herzg kezdeményezésére nyilváníttta a hlkauszt emléknapjává január 27-t, az auschwitzi haláltábr felszabadulásának napját. Ez alkalmból világszerte megemlékezést tartttak. Magyarrszág Bajnai Grdn, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke a hlkauszt emléknapjára közleményt adtt ki: Auschwitz, a hlkauszt jelképévé vált haláltábr fglyai 65 éve lettek szabadk. Immár 65 éve hrdzza az emberiség a történelem egyik legsúlysabb terhét, Auschwitz örökségét. Mert a felszabadulás örömét aznnal követte a felismerés döbbenete, hgy milliókat irtttak ki Európa szívében csak azért, mert különböztek a gyilksktól valamiben: vallásuk, származásuk, elveik vagy kultúrájuk miatt. Auschwitz szörnyű tapasztalata megmutatta, melyek a gyűlölet állmásai. Már tudjuk, hva vezet a megbélyegzés, a kirekesztés. Már tudjuk, hgy a szélsőséges gndlatk terjedése a radikális tettek elszaprdásáhz vezet, hgy a gyűlölködő szavakat előbb vagy utóbb gyilks tettek követik. A világban száms helyen mst újból erőre kapnak a szélsőjbbldali plitikai erők. Így van ez Magyarrszágn is. Ijesztő, hgy egyre többen vannak, akik nem tanultak a történelemből, és a fajgyűlölet-alapú, rdas eszmék ismét gyökeret verhetnek mindennapjainkban, a közbeszédben. (...) A közöny vezetett ahhz, hgy a világ a hlkauszt idején hallgattt, és az eszmélés túl későn következett be. Egy emberöltővel később aznban éppen Auschwitz tapasztalata miatt nincs, nem lehet felmentést adni sem a szélsőségeseknek, ha újból erőre kapnak, sem magunknak, ha eltűrjük ezt. (...) Mindannyian felelősséget viselünk azért, hgy megállítsuk a szélsőségeseket, megakadályzzuk plgártársaink megbélyegzését, és a demkratikus elvekkel visszaélve hatalmba igyekvő, demkráciaellenes erőket. Ezért fnts ez a nap és minden megemlékezés. Mert megerősítenek bennünket a szabadság és a demkrácia kmprmisszumt nem ismerő híveit. Vatikánvárs A hlkauszt emléknapján XVI. Benedek pápa isznyatsnak és embertelennek nevezte a haláltábrkat, és kijelentette: gndlatban az elvakult vallási és fajgyűlölet számtalan áldzatával van. A náci krszak eseményeinek, mindenekelőtt a zsidó népet sújtó sá tragédiájának tiszteletet kell ébresztenie minden egyes ember méltósága és az emberi élet iránt. A II. világhábrú idején a nácik és velük kllabrálók hatmillió zsidót öltek meg, közöttük több mint egymilliót a lengyelrszági auschwitz-birkenaui haláltábrban. Orszrszág Mindannyiunknak meg kell értenünk, milyen hatalmas árat fizetett az emberiség a svinizmussal és az idegengyűlölettel szembeni engedékenységért, emlékeznünk kell arra, hgy hatmillió embert öltek meg csak nemzetisége miatt, csak mert zsidó vlt áll abban az üzenetben, amelyet Dmitrij Medvegyev rsz államfő intézett az auschwitzi kncentrációs tábr felszabadításának 65. évfrdulóján rendezett megemlékezések résztvevőihez. Az rsz államfő egyben megengedhetetlennek minősítette a nácik és kiszlgálóik herizálását, a fasizmus bűneinek igazlását. Az évfrduló alkalmából újabb adatkat hztak nyilvánsságra az illetékes rsz szervek által az auschwitzbirkenaui kncentrációs tábr felszabadítása után, a helyszínen végzett nymzásról. Vlagyimir Makarv, a Szövetségi Biztnsági Szlgálat (FSZB) archívumainak tudmánys munkatársa elmndta: a fennmaradt iratkból és a szemtanúk vallmásaiból egyértelműen kiviláglik, hgy 1940-től 1945 januárjáig Auschwitzban a mindmáig elfgadtt 1,1 milliós számmal szemben legalább négymillió embert, elsősrban zsidót és cigányt gyilkltak meg, de igen valószínű, hgy a pusztítás tényleges mértéke, a német hóhérk által itt meggyilklt emberek tényleges száma még megrázóbb. Németrszág Simn Peresz izraeli államfő a német parlamentben mndtt beszédében azt mndta: Olyan jövőről álmdm, amelyben nincs helye a gyűlöletnek, a hábrúnak és az antiszemitizmusnak. A 86 éves Peresz a hlkauszt egyik legfőbb tanulságaként említette: a világ sha többé nem tűrheti el azkat a vérszmjas diktátrkat, akik demagóg álarc mögé rejtőznek, és közben gyilks jelszavakat hangztatnak. Szavai szerint a náci rezsim által elkövetett bűncselekményeknek örök figyelmeztetőül kell szlgálniuk az élet szentségével, az egyenjgúsággal, a szabadsággal és a békével szembeni kötelezettségre. Nrbert Lammert, a Bundestag elnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hgy a nemzetiszcializmus bűncselekményei sha nem ismétlődhetnek meg, és ezzel kapcslatban kiemelte Németrszág különleges felelősségét. Hangsúlyzta, hgy Németrszágnak a leghatárzttabban fel kell lépnie az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet minden frmája ellen. ERŐSÍTENI KELL A DEMOKRÁCIÁT! A köztársaság napja alkalmából február 1-jén knferenciát rendeztek a Parlamentben. Felszólalt Bajnai Grdn miniszterelnök is, aki azt mndta, hgy a harmadik Magyar Köztársaság alapjai, a demkratikus intézmények erősek; váltztatni kell visznt a mentalitásn, a viselkedésen. Úgy vélekedett: az rszág hsszú távú jövője, állapta, a nemzet srsa elsősrban nem azn múlik, hgy ki a miniszterelnök. Hanem azn, hgy mi, a köztársaság hívei, az rszág plgárai hgyan érvényesítjük, védjük a számunkra fnts értékeket a hétköznapkban, hgy hgyan működtetjük az rszágt, milyen módn visznyulunk egymáshz, a hatalmhz és az igazán fnts ügyekhez. Úgy vélte: Magyarrszág megújításának legnagybb akadálya, hgy a részérdekek kerülnek a közérdek elé, a részérdekek egymással való küzdelme vagy éppen trz kiegyezése mindig felzabálja a közjót. A knferencián Debreczeni József azt mndta, hűnek kell maradni a harmadik magyar köztársasághz; Kuncze Gábr az egyik legfntsabb kérdésnek nevezte, sikerül-e megállítani a társadalm radikalizálódását; Vitányi Iván pedig úgy vélte, örömtüzeket kellett vlna gyújtani a Gyurcsány Bajnaikrmányk refrmlépései miatt.

18 18 Husznegyedik század PEDAGÓGUSOK LAPJA HÁLÓRA, HAVER, SAJÁT VÉDELMEDBEN! A Budapesti Művelődési Közpnt prgramja a biztnságs internetezésért A kamaszk életének szerves része az internet, ám annak nem csak a napfényes ldalát ismerhetik meg az infrmációszerzés szórakzás kapcslatépítés triumvirátusában. A számítógépet tönkretevő kárs prgramk, az adathalászk és spammerek megkeserítik a netezéssel töltött órákat, és nagy veszélyt rejt az agresszív vagy prngráf ldalak látgatása, illetve a közösségépítő ldalakn, chaten, fórumn ólálkdó, rssz szándékú felnőttek jelenléte is. A Budapesti Művelődési Közpnt a krsztály igényeire szabtt műhelyfglalkzás-srzatt dlgztt ki, melynek srán a sráck elsajátíthatják az internetes önvédelmet. Ingyenes veszélymegelőzés A digitális bennszülöttnek nevezett generáció többsége lényegében teljesen védtelen az internet árnyaival szemben: minden gyanú nélkül adnak meg személyes adatkat, töltenek le ellenőrizetlen prgramkat, vagy kötnek virtuális ismeretséget beaznsíthatatlan személyekkel, ráadásul könnyen kerülnek függőségbe a netezéssel. Egy friss kutatás adatai szerint az általáns isklásk fele már találkztt prngráf tartalmmal, az erőszaks játékk vagy hnlapk pedig szinte mindennaps vendégei egy kamasz mnitrának. A Budapesti Művelődési Közpnt a krsztály igényeire szabtt műhelyfglalkzás-srzatt dlgztt ki, melynek srán a sráck elsajátíthatják az internetes önvédelmet. A fglalkzásk végén a vállalkzó szelleműek szlvákiai kirándulásn is részt vehetnek, hgy közreműködjenek egy szlvák magyar, gyerekek és nyugdíjask által kidlgztt internetes értéktérkép kidlgzásában és publikálásában. A prgram ingyenes! A klubfglalkzáskat februártól kezdődően szmbatnként vagy hétköznap délutánnként tartják. Jelentkezni a BMK Infrmációs szlgálatánál (infrmaci@bmknet.hu, ) lehet. Infrmáció: Terbe Rezső. A prgram háttere A Hálóra, haver! fglalkzássrzat a Tudással a kulturális értékekért intergenerációs, határn átnyúló csereprgramk című, Európai Reginális Fejlesztési Alap által finanszírztt prjekt első nyilváns prgramja. A Magyarrszág Szlvákia Határn Átnyúló Együttműködési Prgram keretében szervezett prjekt két célcsprtját az idősek és a évesek (a nagyszülők és az unkák krcsprtja) jelentik. Az idősebbeket felzárkóztatják a digitális szakadék innenső ldalára, a fiatalkat pedig a világháló aknamentesítésébe vezetik be a prjekt szervezői határainkn innen és túl. Műhelyfglalkzásk indulnak Kmármban és Kmarnóban, valamint Budapesten és Párkányban a kétkét vársban flyó wrkshpk végén csprtk indulnak határn túli várspárjuk és környékük értékeit felkutatni. Miután a cserekirándulásn felderítet ték a genius lci különböző váltzatait, digitalizálják és interneten publikálják a meglelt kulturális kincseket. Az eredmény egy szubjektív értéktérkép a prgramban részt vevő várskról. A fglalkzásk indítását fejlesztőmunka előzte meg: ez idő alatt dlgzták ki a 25 órás, 8 12, illetve éveseknek szóló internetbiztnsági műhely fglalkzásainak mikéntjét és tematikáját, valamint a fglalkzásk vezetőinek felkészítése is erre az időszakra esett. Ezzel párhuzamsan fejlesztették a nagyszülők generációját megcélzó internethasználati wrkshpt is. A prjektben részt vevő együttműködő intézmények Budapesti Művelődési Közpnt, Budapest (HU) krdinátr, prjektgazda Felnőttképzési és Szakképzési Intézet, Kmarn (SK) Régiófejlesztési Ügynökség Déli Régió, Párkány (SK) Csknai Művelődési Közpnt, Kmárm (HU) Kmárm Báblna Többcélú Kistérségi Társulás (HU) A prgram az Európai Unió támgatásával, az Európai Reginális Fejlesztési Alap Társfinanszírzásával a Magyarrszág Szlvákia Határn Átnyúló Együttműködési prgram keretében valósul meg. A közlemény tartalma nem tekinthető az Európai Unió hivatals állásfglalásának. Pedagógus-tvábbképzés az unióról Európai uniós ismereteket tanító középisklai pedagógusknak szervez ingyenes tvábbképzéseket februárban és márciusban a fővársban és négy vidéki régióban a Tempus Közalapítvány. Az európai uniós témák feldlgzása és a kulcskmpetenciák fejlesztése a közktatásban elnevezésű pedagógus-tvábbképzési prgramt a Külügyminisztérium, az Európa Bizttság Képviselete és az Oktatási és Kulturális Minisztérium hirdeti meg. A képzés az általáns és szaktanári munkában felhasználható, az aktuális európai uniós tudásanyag és a tagállamk ktatás-módszertani jó gyakrlatainak átadását szlgálja. A nemzetközileg elismert szakértők által tarttt tréningek részletes elméleti és gyakrlati ismereteket nyújtanak a résztvevőknek arról, hgyan lehet a középfkú ktatásba akár tantárgyakat átívelő módn bevnni a különböző uniós tartalmakat úgy, hgy az érdekes és figyelemfelkeltő legyen a diákk számára, és fejlessze az EU által elfgadtt kulcskmpetenciákat is. Február 15-én Székesfehérvárra, február 25-én Pécsre, március 8-án Kecskemétre és március 18-án Egerbe várják félnaps tvábbképzésre az európai uniós ismereteket tanító, elsősrban középisklai tanárkat. Budapesten március 5 6-án egy intenzív, kétnaps, március 11-én pedig egy félnaps tréningre kerül majd sr. A pedagógusk a tréning elvégzéséről klevelet kapnak, valamint beszámíthatják a kötelező pedagógus-tvábbképzésükbe is. A közösségi ldalakból is érettségiznének Az isklai tanterv részévé, és ezáltal érettségi tantárggyá akarják tenni a Facebkt, a Twittert és más internetes közösségi ldalakat Nagy-Britanniában. A tantárgy neve angl tanulmányk, digitális kmmunikáció lenne, és e hnlapk működésének ismeretét követelné meg a diákktól. A tantárgyat önmagában is fel lehet venni, vagy része lehet a hagymánys angl nyelv és irdalm tantárgynak és alapfkú érettségi vizsgának. A vizsgarendszert szabályzó hatóság jelenleg vizsgálja a tantárgy tartalmi követelményeit, és várhatóan már a jövő tanévben bevezetik az isklákban. A terv ellenzői aznban elítélik az elképzelést, mndván, egy ilyen tantárgy elvnja a diákk figyelmét az alapvető tudnivalók elsajátításától.

19 " február 10. Példakép 19 HITTÜNK ABBAN, AMIT CSINÁLTUNK Manherz Kárly felsőktatási szakállamtitkár Hutterer Miklósról mesél Mindannyiunknak vlt lyan tanítója, tanára, akinek arca talán már rég a múlt hmályába veszett, de néhány szava, tette egy életre szóló iránytűt adtt a kezünkbe tudásvágyból, emberségből. Olyan ajándék vlt ez, ami skkal drágább annál, hgy értékét pénzben mérhetnénk, és amiért csak a köszönet lehet elég nagy fizetség. Ezért döntöttünk úgy, hgy minden számunkban helyet adunk a visszaemlékezésnek. Mst Manherz Kárly felsőktatási szakállamtitkár mesél Hutterer Miklósról, arról a pedagógusról, akitől ő azt a biznys iránytűt megkapta. Már a középisklában nagyn sk jó tanárm vlt, talán ezért szerettem én is tanítani. Állítólag egész jól csináltam kezdte a visszaemlékezést Manherz Kárly felsőktatási szakállamtitkár. Sőt, azt kell mndjam, már az általáns isklai némettanárm, Szarka Sámuel is próbált valamerre elindítani, flytn piszkált, hgy nekem német szakra kell majd mennem. Aztán mégis a Markó utcai textilipari technikumban flytattam a tanulást, ami a hatvanas évek elején kiváló középiskla vlt remélem, ma is az, ahl a szaktárgyakn kívül általáns tárgyakat is szépen tanítttak. Például nyelveket, rszt, németet is, de főleg a magyart. A bölcsészkarra is emiatt kerültem hisz mehettem vlna textiltechnikusnak vagy textilmérnöknek, ahgy a szüleim szerették vlna, de lyan szuperintelligens magyartanárnőm vlt, hgy amikr negyedikben fölmerült a kérdés, hgyan tvább, én a magyart választttam. A tanárnőt Beck Lászlónénak hívták. Szegény már nem él. Nagyszerű nyelvtanárm is vlt, Gulyás Lászlóné, remélem, ő még él. Németet, rszt és anglt taníttt, és ő is állandóan piszkált: Fiam, neked a bölcsészkarra kell menned. Ez a két személy nagyn fnts vlt számmra. De jó vlt a matematikatanárm is, és kiválóak a technikai tárgyakat tanítók. Ez a későbbiekben nagyn skat számíttt. Mégis, hgy a pályám merre indult, az már azn múlt, hgy az egyetemen milyen tanáraim vltak. Én magyar német szaks lettem az ELTE-n, de mindig is németesnek számítttam, annak ellenére, hgy a magyar irdalm által kerültem be a bölcsészkarra. A két szakt ugyanis nem lehet egyfrmán jól csinálni, az ember vagy az egyik, vagy a másik szak mellett köteleződik el, és én a németet választttam. Annak ellenére, hgy a magyart lyan kiválóságk taníttták, mint például Bóka László, Trencsényi-Waldapfel Imre, Török Endre, Mezei Márta, hgy csak néhányukat említsem. Mégis, azt a biznys lökést, az iránytűt, amely egész tvábbi életemet alapvetően beflyáslta, az egyetemi prfesszrmtól, későbbi főnökömtől, Hutterer Miklóstól kaptam. Sajns már ő sem él. Nagyn jól tanító, a diákjainak nagyn skat átadó, őket kiválóan mtiváló, ugyanakkr gyakrlatias, egyáltalán nem elefántcsnttrnyba zárkózó tanáregyéniség vlt. Neki köszönhetem, hgy germanista lettem. Amikr a 80-as évek elején Ausztriába ment, az ő kutatási területét vettem át az egyetemen. Hutterer Miklós óriási tudású, a plitikától független, nagyn alaps, jó felkészültségű értelmiségi vlt, aki nylc-kilenc nyelvet beszélt, a skandináv nyelveket is. Akkr alakult a skandináv tanszék, és tt kezdtünk skandináv nyelveket tanítani. Akkriban az ember nem számlt, nem azt nézte, hgy lehet-e azzal keresni, amit csinál, vagy sem. Hittünk a munkánkban, és halál kmlyan végeztük azt. Millei Ilna Vannak dúsgazdag népek, akik azt se tudják, mi fán terem az éhség! A VILÁG ÉHEZŐI Marcell D Orta több mint tíz évig tanítóként dlgztt Náplyban, s ezalatt szines, bámulats nyelvtani hibákkal és önkéntelen humrral teli, éves gyerekek dlgzatait gyűjtötte egybe. Az ősi bölcsességet és szemtelen derűt tartalmazó íráskat könyvsrzatban adta ki. Az alábbi az Én reméljük megúszm címűből való. A hibákat és a btrságkat is zseniálisan ültette át magyar nyelvre Magyarósi Gizella. A frdítást betűhíven közöljük. A világnak rengeteg az éhezője. Vannak éhenhalt népek. Ott vannak a legyek. A krkdilk. A pókk. Az éhség. Afrika. De India se veszi tréfára. Kínában ha nem lesz gyereked, fizetnek. Az éhség ugy hemzseg a világn, mint a nyű, mint a giliszta. Vannak dúsgazdag népek, akik azt se tudják, mi fán terem az éhség! A világ undrító! A föld undrító. Az emberi lény undrító. A világ úgy viselkedik, mint a dúsgazdag ember, és mintha Lázár vlna Afrika és egy kicsit Peru. Peru régen nagyn gazdag vlt, mst meg lyan éhes, hgy majd kiesik a gymra. A világ undrító, én meg merem mndani, mert én vagyk az sztályelső, és biznys dlgkat megmndhatk. Dlgzatmat ezekkel a szavakkal zárm: AZ EMBER NEM A MAJOMTÓL, HANEM A VÁMPÍRTÓL SZÁR- MAZIK!

20 RETUSÁCIÓ Részlet Furmann Imre a Magyar Kultúra Napjára írt, a Népszavában megjelent cikkéből A kultúra összetett és bnylult. Nem lehet csupán versre, színházra, regényre, zenére szrítani. A Magyar értelmező kéziszótár szerint kultúra: az emberiség által létrehztt anyagi és szellemi értékek összessége. A művelődésnek valamely területe, valamely krban, valamely népnél való megnyilvánulása. A civilizációval szembeállítva: szellemi javak, műveltség. Ismerünk még lyat, hgy kultúrállam, amely az anyagi és szellemi kultúra magas szintjén levő állam. Talán nem véletlen, hgy ezután a kulturálatlan kifejezés következik, amely műveletlent, faragatlant jelent. Magyarrszágn mindig vlt kultúrplitika (TTT, cenzúra stb.), de sha nem beszéltünk a plitika kultúrájáról. Tehát az államnak mindig vlt kultúrplitikája, de a plitikának nem vlt kultúrája. Kölcsey Ferenc 1823-ban megírta a magyark dicsénekét, vagyis a Himnuszt. Csapzttan és kimerülten állt fel az asztaltól, de tudta, hgy lyat alkttt, amely, amíg magyar lesz a földön, mindig segít a túlélésben. Hzzá akartak nyúlni ehhez is, de az rszágs lelki ellenállás, tvábbá néhány nagynevű ember felhrgadása után visszakztak a plitikusk. Kdály például úgy nyilatkztt, hgy száradjn le a keze annak, aki a Himnuszt megváltztatja ben Erkel Ferenc megzenésítette. Ezt énekeljük 166 éve. Az ember élete, különösen a mai világban, felgyrsult. Ezzel egyenes arányban visznt egyre műveletlenebbek lettünk, ami igaz a plitikusainkra, és igaz sajns az rszágra. Még azt csak-csak tudjuk, hgy ki vlt az első női űrhajós, ki találta fel a hidrgénbmbát vagy a glyóstllat. Azt is tudjuk, kik mst az ügyeletes celebek, és ismerjük Obama gyermekeinek a biztnságiak által használt virágneveit (pl. rózsabimbó átmásztt a kerítésen). Tudjuk azt is, hgy vlt Janus Pannniusunk, Nagy Lászlónk, József Attilánk, Adynk, még ha napnta nem is lvassuk a műveiket. Mindig jön egy időszak, amikr újra elővesszük őket. A közelmúlt nem ly neves feltalálóit haláluk óta nem igazán emlegetjük. És ami még rsszabb: munkáikat, gndlataikat nem építjük be életünkbe. A teljesség igénye nélkül hadd említsek meg néhány nevet, akik, ha nem teszünk értük, a feledés ingványába merülnek el. Itt van mindjárt Slt Ottilia, akinek halálhírét február 2-án a rádióból tudtam meg. Egyike vlt azknak, akik tényleg kmlyan vették a szegénység elleni harct, az esélyegyenlőség megteremtését. Az MDF-ben igen utálták, én pedig szerettem. Azt hiszem, ő is engem. 53 évet élt. Semmi kr. Mégis mennyi minden zsúflódhat bele annak, aki valóban él. Még a Magyar Bálint vezette minisztériumban díjat is alapítttak emlékére, melyet elsők között kaptam meg egy 1956-t az amerikai kngresszus napirendjére vetető képviselővel és a csecsenek fgságában lévő, később kezén megcsnkítva kiszabadult szeretetszlgálati képviselővel. Az ünnepség alatt Slt Ottilia édesanyja mellett ültem, szegény végigkönnyezte az egész megemlékezést. Gratulált nekem, megpuszilt. ( ) 1997 óta is fglalkznak a szegénységgel, dlgznak a szegénység felszámlásán, skszr lyan emberek, akik szegény embert csak a televízióban láttak. Jelentéseikben nem emlékszem, hgy Slt Ottiliára, az ő terepen szerzett tapasztalataira, megállapításaira hivatkztak vlna, vagy felhasználnák azkat. Azt hiszem, ugyanez a srsa Csalg Zsltnak is, aki a cigány emberekkel készített egyedülálló mélyinterjúkat. ( ) Zavart év vlt ez az 1997-es. Szeptember 23-án meghalt Gádr Iván. 51 éves vlt. Azt írták róla, hgy nagyn beteg vlt. Az akkri Magyar Hírlap hetedik ldalának arct adtt. Nagyn jó újságíró vlt. Gyémántkemény. ( ) Slt Ottiliának és Csalg Zsltnak könyvei jelentek meg. Gádr Ivánnak is megvannak az írásai. De majd 13 év alatt egy ember nem akadt, aki kötetbe rendezte vlna azkat. ( ) 1990 őszén egy vörösesszőke hajú fiatalember kért tőlem meghallgatást (akkr én az MDF általáns alelnöke vltam, én vltam a felelős az MDF belső kiadványának megjelenéséért is). A fiatalember egy hsszabb cikket hztt, egy felhívást, amelyben arra tett javaslatt, hgy a Himnusz megjelenésének napja legyen minden évben a Magyar Kultúra Napja. Örömmel vettem a kezdeményezést, de szrngva. Tagságunk megfgyatkztt, elfáradt. Márpedig egy ilyen rszágs nagyakciót csak velük együtt lehet megvalósítani. Mindegy, mndtam, vágjunk bele. Jó ügynek sha nem tudtam ellenállni. A felhívás megjelent. Én pedig a megyei szervezők bevnásával, nagy kínkeservvel a következő év január 22-re megszerveztem az ünnepségeket. A közpnti ünnepséget szándéksan nem Budapestre szerveztem, hanem szbrászművész barátaim segítségével a Káli-medence egyik falujába. A szbrászk nagyn lelkesen készültek, nagyn skan jöttek el. Én Kupa Mihály akkri pénzügyminiszterrel mentem. Az ünnepi istentiszteletre a falu jéghideg templmában került sr. A pap majdnem másfél órát beszélt. Ez a jó beszédű fiatalember el akarta mndani mindazt, ami a szívét nymta. A templm zsúflásig megtelt, nagyn skan álltak hátul és ldalt is. Mikr végre kijöttünk, ránéztem Kupára, tiszta vörös vlt az rra, és akkr vettem észre, hgy ő ballnkabátban vlt. A helyi italbltban melegedtünk fel, ahl a falufórumt tartttuk. Itt szintén hatalmas tömeg vlt. Beszéd, majd kérdések és feleletek, lyan adk-kapk módn, de végül jó hangulatban váltunk el. Este 10 körül értünk Budapestre, én még bementem a Bem térre, és lebnylítttam vagy húsz telefnt. Megérdeklődtem, hgy mi történt a különböző helyszíneken. Nem vltam feltétlenül elégedett. Csikrgva-nyikrgva zajltt le mindenütt. Néptánc, népzene, néptánc, népzene. Még naivan és elkeseredve arra is gndltam, hgy ennyire lerngylódtunk, hgy már sajns a saját kultúránk megünneplésére sem vagyunk képesek. De nálam az ilyen ügyekben az elkeseredettség maximum 24 óráig szktt tartani. Ma már mindenütt prfi plakátk hirdetik, hgy hl, mikr, milyen kulturális események lesznek, és már egy hétig tart a Magyar Kultúra Napjának eseménysrzata. Az rszág megértette, hgy milyen hatalmas és szép lehetőség ez. Kár, hgy ifj. Fasang Árpád nevét a Magyar Kultúra Napjának elindítójaként sha nem említik meg. Pedig, ha akkr ifj. Fasang Árpád zngraművész, az MDF Etikai Bizttságának tagja nem találja fel vagy meg ezt a lehetőséget, akkr skkal, de skkal szegényebbek lennénk. Merthgy ő vlt az a vörösesszőke fiatalember, aki ezt az egészet felhívásával elindíttta. Aki a másik ember kultúráját nem becsüli, nem tiszteli, sőt nem is ismeri, bár együtt él, egy rszágban vele, azt az embert én műveletlen embernek tartm. Aki a saját kultúráját nem becsüli, nem sajátítja el, nem építkezik belőle, az pedig nemcsak műveletlen, de rngy ember is.