FELNŐTTKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN

Átírás

1 FELNŐTTKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN

2 Időszakk történelmi háttér Szabadművelődés Ráksi rendszer- Népművészeti Intézet Széll Jenő TIT Radnai Béla Felnőttképzési knferenciák Szabad nép Ráksi 1956 Kádár től napjainkig Nyittt Képzések Egyesület Felnőttképzési knferenciák

3 1944 december 21 Debrecen Ideiglenes Nemzeti Krmány A krmányzat a szabadművelődés elveit és értékrendjét beépíti saját művelődésplitikai prgramjába. A szabadművelődés idelógusa: Karácsny Sándr Karácsny Sándr

4 Megalakul: któber 9-én (VKM12 100/1945. számú rendelet) Vezetők: Karácsny Sándr, Szent - Györgyi Albert Feladat: áttekintés az isklán kívüli nevelésről, javaslatk előkészítése Eredmények: 720/1946. számú rendelet az isklán kívüli nevelés szervezeteiről. Állam: Szabadművelődési kerületek létrehzása, amelybe egy-egy megye és megyei jgú várs tartztt. Élén a szabadművelődési felügyelő, a vallás- és közktatásügyi miniszternek alárendelve. Társadalmi szervezetek: A kerületek népművelési tanácsai, amelyek a megyék párt- és társadalmi szervezeteinek képviselőiből, delegáltjaiból tevődtek össze. bizttságkra szlttak. Bizttságk: a) szakmai, b) plitikai és c) nevelési bizttságk.

5 A szervezési és módszertani Az alsó, közép- és felsőfkú kérdések tudmánys vizsgálatára szabadisklákról szóló 5000/1946. hzta létre az 1000/1946. VKM VKM számú rendelet a módszeres számú rendelet a Szabad ismeretterjesztés alapjait kívánta Művelődési Tudmánys Intézetet. megteremteni. Az intézet még ebben az évben Működésüket engedélyhez kötötték megszűnt, működését a 3981/1946. VKM számú rendelet alapján a Magyar Népi Művelődési Intézet vette át

6 Közpntilag Összeállíttták az előadássrzatk és tanflyamk ajánltt tematikáját; Összeállíttták az előadók névjegyzékét Fglalkztak az előadásk anyagainak hzzáférhetővé tételével Szabad Föld Téli Esték a kultúrházakban ismeretterjesztő előadásk ezreit tarttták: 1950-ben 50, 1953-ban 123 ezret. Ezek látgatóinak a száma évente 4 és 6 millió között mzgtt. Az ismeretterjesztés frmái : előadásk, előadássrzatk, tanflyamk, szabadisklák, szabadakadémiák, népfőisklák Gndskdtak a szemléltetésről is kölcsönözhető diafilmekkel, vetítőgéppel.

7

8

9 Az alsóbb néprétegekből származó fiatalk tanulását kívánták segíteni júliusában meghirdették a Népi Kllégiumkat Építő Mzgalmat (NÉKEM). A kllégiumkban egységes nevelési elveket kívántak megvalósítani a Magyar Kmmunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt vezető idelógusainak elképzelései alapján. Alapvető cél a felépítendő szcialista társadalmnak elkötelezett értelmiség képzése. A Népi Kllégiumk Országs Szervezete a NÉKOSZ. Az 1947/48-as tanévben már 160 népi kllégium működött, mintegy nylcezer fiatal számára teremtve meg a tanulás feltételeit. A népi kllégisták száma 1945 és 1949 között elérte a főt

10 A népi kllégiumk újszerű pedagógiai törekvéseknek adtak tthnt. A kllégisták - a tanulás mellett - bekapcslódtak az őket körülvevő társadalmi környezet életébe. A kllégium alapsejtje a 8-10 növendékből álló szövetkezet vlt. Tagjai maguk választtták meg vezetőiket, saját ügyeikben felelősséggel döntöttek. Fizikai munkát végeztek, ismeretterjesztő műsrkat tartttak, írni-lvasni taníttták az analfabétákat stb. A szövetkezetek egymáshz kapcslódva alktták a kllégiumi közösséget. A kllégiumkban az önkrmányzat elve érvényesült.

11 1948 végén megerősödtek a NÉKOSZ-t érő kritikák, a Magyar Dlgzók Pártja egyre élesebben támadta a szervezetet. A plitikai váltzásk nymán, 1949-ben a népi kllégiumkat "önfelszlatásra" ítélték, azaz adminisztratív útn felszámlták.

12

13 1951-ben alakult meg Igazgatója: Széll Jenő Feladata: az amatőr művészeti mzgalm szervezése és irányítsa. Pl: kultúrműsr-füzetek kiadása, néprajzi anyag gyűjtése, az új népdal és az új tömegtánc kialakítása, művészi tehetségek felkutatása. Osztályk: Néprajzi Osztály (vezetője: Muharay Elemér) Irdalmi Osztály (vezetője: F. Rácz Kálmán) Zenei Osztály Bábjátéks Osztály

14

15 az Ideiglenes Nemzeti Valamennyi isklafkzatban, Krmány létrehzta a közktatás isklatípusban megalakultak a rendszerén belül működő, teljes dlgzók isklái intézményrendszerre kiterjedő isklai felnőttktatást A dlgzók iskláinak rövidített szrgalmi idővel, különleges február 7. - alapító rendelet tantervekkel és óratervvel kell Név: dlgzók isklái működniük kialakult az ún. esti és levelező tagzat A dlgzók isklái az önhibájukn kívül isklai képzésben nem részesült Cél: hgy az iskla alkalmazkdni felnőtt dlgzók tanulmányait tudjn a felnőttek kívánták szlgálni életkörülményeihez

16 1960-as évekig nem vltak saját megalapítják az Országs tanterveik Pedagógiai Intézetet és ennek keretei között szervezték meg a A rendeskrúak iskláiban Felnőttktatási Tanszéket aktuálisan érvényben lévő tananyag redukált váltzatát Kialakult az Országs taníttták Pedagógiai Intézetben egy felnőttktatási tantervelméleti Államilag előírt, közpnti műhely tantervek, tankönyvek

17 Andragógiai kutatásk Durkó Olyan tananyag szerkezet Mátyás (Felnőttnevelés és kidlgzására van szükség, népművelés- 1968) amely képes arra, hgy a rendeskrúak iskláival A kutatásk által feltárt tények egyenlő felkészültséget nyújtsn és az így kialakult elméletek hatttak a dlgzók iskláinak A felnőttek tanulása régebbi tantervi kncepciójára tanulásuk tartalmától, frmájától és eredményességétől függ

18 A dlgzók iskláinak feladata a Isklán kívüli kísérletek: tananyag megtanítása, a felnőtt hallgatók látókörének bővítése fnts a közművelődéssel való kapcslat közös színház- és múzeumlátgatásk tanulmányi kirándulásk Gátló tényezők: ahhz, hgy a tanulmányi versenyek felnőtt tanuló a tanórán kívül is szakkörök szervezése tanítás művelődjön, szabad időre van szükség kezdete előtt

19

20 1944. január 9. megalakulás Tagk száma induláskr: 200 fő Csillagk Világa c. flyóirat megjelenése TIT munkája Budapest strmával megbénult, de a székház érintetlenül maradt Társulati élet újrakezdésében részt vettek: Szent-Györgyi Albert Rapaics Raymund Gróh Gyula Szent-Györgyi Albert

21 1945: 1000 fős tagság 1946: Természettudmányi Közlöny megindítása Tudmánys-kulturális élet szélesebb területe: szabadművelődés: TIT fnts feladata : felpezsdült az rszág szellemi, kulturális élete, megnőtt a társadalmi aktivitás Előadók falun és vársban társadalmtudmányi, plitikai kérdésekkel fglalkztak Legnagybb siker vidéken: Szabad Föld Téli Esték előadássrzat

22 1947: Élet és Tudmány 1947: Uránia Csillagvizsgáló megnyitása A szóbeli ismeretterjesztés kiemelkedő alakjai: Nvbátzky Kárly fizika Vadász Elemér gelógia Rapaics Raymund bilógia Jánssy Lajs csillagászat A TIT idelógiáktól mentes, bjektív tudmánys ismereteket terjesztett.

23 1948: közgyűlés új elnök és főtitkár - a hatalm szellemében tevékenykedtek: Nvbátzky Kárly, Mariska Zltán 1949: kmmunista eszmék, marxizmus leninizmus intenzív behatlása a tudmánys életbe Megyei szervezetek megalakítása Szaksztályi munka megerősítése 1952: népművelési knferencia új feladat: kulturális frradalm és az 5 éves terv sikerre vitele a hatalm hibái a TIT élére is beflyást gyakrltak. Nvbátzky Kárly fizikus a TIT elnöke

24 megyei szervezetek létrejötte A szaksztálykban elkezdődött a munka (történelmi, irdalmi, filzófiai szaksztály) 1954 szabadegyetemek megalakítása: Sprn, Budapest, Debrecen ezek az isklán kívüli népművelés legmagasabb frmái 1955 Kssuth Klub tevékenységének megkezdése között az rszág laksságának több mint a feléhez juttt el a TIT kb előadása.

25 1956 a párt 5 dkumentumban fejezte ki elégedetlenségét a TIT idelógiai-plitikai munkáját illetően 1956.kt.23-án a Kssuth Klub rendezvényének résztvevői testületileg a Múzeum utcából vnultak ki a tüntetésre 1956 kt.- TIT rszágs elnökségi ülés állásfglalása: segítsék az elmúlt években sérelmet szenvedett értelmiségiek rehabilitációját, és az addig mellőzött értelmiségieket vnják be a szervezetek belső életébe 1956 nv. Mód Aladár főtitkár hitet tett a frradalm mellett és megindklta annak történelmi szükségszerűségét Mód Aladár történész 1961-ben ezért leválttták főtitkári tisztéből

26 1958: párthatárzat - új vezetőség újjáalakító közgyűlés TIT = önkéntes társadalmi szervezet Új alapszabály Új elnökség, új elnök: Törő Imre (a Törő Imre rvs plitikai bizttság által elfgadtt szellemben)

27 Munkásakadémiák Termelőszövetkezeti akadémiák Cél: az általáns és szakmai műveltség megalapzása, a szakmai műveltséghez kapcslódó társadalm- és természettudmányi ismeretek előtérbe helyezésével speciális szakmai ismeretek átadásával. 1961: párthatárzat: A TIT rendszeresen fglalkzzn az ktatási módszerek tvábbfejlesztésével, és a legjbban képzett szakembereket vnja be amunkába. A falusi ismeretterjesztés legfntsabb frmája a téesztagk szakmai tudásának, áltláns műveltségének és plitikai ismerteinek növelésére a téli hónapkat kell kihasználni... Minden téeszben ismeretterjesztő előadáskat, esti előadás-srzatkat kell tartani (MSZMP KB 1960) 1961: az értelmiség még tevékenyebb bekapcslódása a falvak kulturális életébe 1961/62: 400 előadás, összesen hallgatóval (90% téesztag)

28 Szabadegyetemek Ismeretterjesztő lapk 1961: 12 vidéki nagyvársban szerveztek szabadegyetemi Élet és Tudmány srzatkat (Pl. Pécs: 8 srzat, 700 hallgató) Az előadók 80%-a Budapestről Természettudmányi Közlöny érkezik Búvár : a világnézeti nevelést szlgáló speciális srzatk Valóság : létrejönnek a szabadegyetemi tanácsk

29 Új csprtk: hadtudmányi, néprajzi, demgráfiai, szcilógiai. 1972: tisztázódik a TIT helye és szerepe a társadalmi és közéletben A TIT idegennyelv-ktatási tanflyamai rszágs méretekben nyelvisklai intézményekként működnek, tanflyamkn ezren tanulnak Fő tevékenységi terület: ipari munkásk, mezőgazdasági fizikai dlgzók és az ifjúság tudásszintjének növelése Nő a társulat tagsága, szervezettsége és az A közgzadasági ismeretterjesztés aránya nő, a természettudmányk specializálódnak előadásk száma is Együttműködés az MTA-val és a médiával 1968: V. Küldöttgyűlés Szabadegyetemi tudmánys és művészeti előadásk, nyári egyetem, tudmánybaráti 1971: UNESCO támgatásával nemzetközi knferencia szervezése körök (Kis Matematikusk Baráti Köre), IBUSZszal közösen szervezett rszágjárás, KRESZtanflyamk, közismereti tanflyamk

30 A TIT a hivatását csak akkr tudja betölteni, ha megtartja, illetve tvábbfejleszti rugalmasságát, igazdóképességét, ha gyrsan regál az aktuális művelődési igényekre. (1982, közgyűlés) Szentágthai Jáns ig a TIT elnöke, részben személyének köszönhető, hgy a társulat zökkenőmentesen és eredményesen flytathatta tevékenységét a rendszerváltás után től a TIT elnöke Szentágthai Jáns agykutató

31

32 Első rszágs felnőttktatási knferencia 1963.december Budapest Jelentősége nem az eredményekben áll, hanem a felnőttképzés létjgsultságának elismerésében Összefglalta az eddigi hazai és nemzetközi eredményeket, az andragógia és pedagógia elhatárlódását Aznban a felnőttképzésnek csak az egyik ágára, az isklai felnőttktatásra kncentrál

33 Másdik Országs Felnőttktatási knferencia 1976.nvember , Budapest Hangsúlyzta az állam szerepét a felnőttktatásban A Dlgzók isklájának 30. évfrdulója Négy előadás: 1. A felnőttktatás helyzetéről és feladatiról, 2. A közművelődés felnőttktatási feladatairól, 3. A felnőtt szakmunkásképzésről és munkástvábbképzésekről, 4. A felnőttktatás mint ifjúságplitikai feladat A felnőttktatás értelmezése kitágult, meghaladta az I. knferencia kizárólags isklarendszerű képzése vnatkzó szemléletmódját

34 A rendszerváltás hatása a felnőttképzésre Pzitív hatásk Negatív hatásk A főisklák és egyetemek esti és levelező tagzatain ugrásszerűen megnőtt a jelentkezők száma Az alapfkú és középfkú isklarendszerű felnőttktatás elhanyaglása Az emberek érdekelté váltak a tanulásban Infrmatika és idegen nyelv térhódítása A rendszerváltás igazi nagy sikerágazata és nyertese a felnőttképzés (Benedek András)

35 Kőszegi Knferencia 1990.június Szervezi: Magyar Felnőttktatási Egyesület (Alapítás: 1989) Téma: a közvetlen és a távli jövő Résztvevői: szakemberek és a plitikai pártk képviselői A munkaügyi minisztériumn kívül a tárcák nem mutattak érdeklődést Csalódtt szakemberek => állásfglalást küldtek a krmánynak Munkanélküliség csökkentése A gazdasági szerkezet átalakításáhz szükséges felnőttktatás előtérbe helyezése