Esszédolgozat. Andrássy-Culmann Eszter. Havas Melinda. Thén Wanda

Átírás

1 Esszédlgzat Andrássy-Culmann Eszter Havas Melinda Thén Wanda

2 Interjú Csern Billel! Kedves Csern Bill! Ez egy riprtdlgzat, amit szeretnénk veled elkészíteni, hiszen a történeted egy igazán emlékezetes esemény vlt. Hgyan kezdıdött az életed? Már az építésem is elég zavars vlt. Pripjaty és Csernbil várs között helyezkedtem el és haszns vltam mindenkinek, mert biztsítttam munkalehetıséget. Az építkezést Viktr Bruhanv vezette. A munkásknak nem vlt elég munkakedvük. Az alapanyagk is állandóan késtek és mindezek miatt a Középgépipari Minisztérium és a KGB is Bruhanvt terhelte, éppen ezért kicsúsztak a határidıbıl (1975). Végre két év múlva az egyes blkkm mőködésbe lépett. Csak ez több mint ezer MW áramt termelt. Egy évvel késıbb a másdik blkkt is mőködésbe hzták. Rólam mindenki dicsıítve beszélt, de arról nem számltak be, hgy bennem pnt ugyanlyan típusú alkatrész van, mint a leningrádi egyes blkk főtıelemében vlt, ami meglvadt. Ami még lényeges hiba vlt, hgy a munkásaimat semmilyen prblémáról nem tájékzatták. Minden, ami a velem kapcslats infrmáció vlt, azt az rsz krmány titksíttta. Tehát a munkásk úgy gndlták, hgy ha betartják az elıírt szabálykat, akkr ki van zárva a baleset. Azt még hzzáteszem, hgy a szabályzatban több ellentmndás is vlt, ám ezeket meg tudták magyarázni telén akarták átadni a négyes blkkmat, de itt is vltak némi késések a töménytelen számú teszt miatt, amit el kellett végezni rajtam. Végül december 21-én a negyedik blkkm is elindult. Tulajdnképpen mi vlt az eredeti ka annak, hgy így végezted? Az emberek könnyelmően vették a kisebb hibákat (mint általában szkták). A tragédia kára két variáció is született. Szerintem e kettı keveréke lehetett a valóság. A vádlttak az egyik esetben az üzemeltetıim. Ez az elmélet 1986 augusztusában jelent meg. A másik felhzatal 1991-ben jelent meg és a tervezıimet klja (RBMK). Eme két elméletet különbözı csprtk támgatják. Nyilván valóan azk, akiknek nevei felmerültek a vádltak listáján. Az elsı elméletet nem tartm igaznak, hiszen a tervezık nem tájékztatták az üzemeltetıimet a tervezési hibáimról. Egyikıjük, Anatlij Sztyepanvics Gyatlv vállalta véleményét, hgy ezen hibák eltitklása szándéks cselekedet vlt. Ami érdekes, hgy ıt is megvádlták, mint a 2

3 tragédia egyik felelısét. Természetesen nem csak a hibák nem tudása miatt haltam meg. A kezelıim nem vltak kiképezve a magamfajtáhz (pl. az igazgatóm, V. P. Brjuhanvnak csak a szénfőtéses erımővekhez vlt tapasztalata, a fımérnöknek szintén). Rengeteg lyan vezetım és munkásm is vlt, akik a VVER reaktrk kisebb váltzataihz értettek. Tvábbá az üzemeltetıim nem kmmunikáltak egymással eléggé. Részleteznéd a prblémákat? Elıször a kezelıim fedeztek fel egy lyan hibát, hgy nem vagyk stabil, ha alacsny energiával mőködök. Ilyen esetekben váltzik a teljesítményem és leállk. Mindez azért jöhet létre, mert a hőtıvizemben gızbubrékk jönnek létre és felgyrsult a láncreakció. A hibák a szabályzórudakban vltak. Ezek lassítják a reakciókat, ám ezen esetekben néhányat el kell távlítani belılem. Azt tudni kell, hgy minimum 15-öt bennem kell hagyni. Ennek ellenére 4 darab maradt bennem. És ez benne vlt a szabályzatban is. Egyébként a szabályzatt nem tarttták be mindig. A rudakról: a magamfajta reaktrkban (RBMK-1000) a rudak végei grafitból készültek (1m) és az egész rúd üreges és vízzel van megtöltve. A rúd fele (ami bórkarbidból készül) nyeli el a neutrnkat, ezzel lassítja a reakciót. Visszatérve a hibákhz: a grafitrudakat mind frdítva helyezték el, és ez felgyrsíttta a reakciót. Mindezen használati hibákhz az is hzzájárult, hgy a biztnsági rendszereim közül többet is kikapcsltak, ami tilttt vlt. Csak akkr engedélyezett, ha a biztnsági rendszeremben van a hiba. Tvábbá súlys prbléma vlt még a megfelelı mőszerek hiánya és a meglevık kis teljesítménye. Pntsan hgyan történt a katasztrófa? 1986-ban történt, április 25-e hajnalán. A négyes blkkmat le kellett állítani, hgy elvégezzék a karbantartási vizsgálatkat. Úgy döntöttek tesztelni fgnak. A lényeg az vlt, hgy a generátrm képes-e külsı áram nélkül üzemeltetni a biztnsági rendszert, de a magamfajtáknak dízelgenerátruk van, ami nem aznnal lép mőködésbe. A hőtıvizem szivattyúit is tudnm kellett vlna mőködtetni. A tesztelésem pnts részletezése: 1. hajnali egy órakr megkezdték a teljesítményem csökkentését 3

4 2. délután egy órára a teljesítményem már csak 1,6 GW vlt, így lekapcslták az egyik turbinámat. 3. éjszaka tizenegy óra tíz perckr a négyes blkk is lekapcslható vlt így hzzákezdtek a lekapcslásáhz. Mindezen dlgk miatt következett be a katasztrófa szmbatn (Nagyszmbatn) hajnali 1:23:58-kr. Az egész egy gızrbbanás vlt, ami következtében kigyulladtam és végül bekövetkezett a nukleáris lvadás. A Nagy rbbanás elıtt is vltak prblémák veled? Igen ben mőködésbe léptették a harmadik blkkmat is, ami lehetıvé tette, hgy az elsı reaktrm rutinellenırzését elvégezzék, így ez meg is történt 1982 nyarán. Ez után szeptemberben újraindítttak és ekkr elzáródtak a víz áramlását szabályzó szelepek. Ezért néhány főtıelemem túlhevült és rbbanás történt. Egyébként annál a rbbanásnál kisebb mennyiségő sugárzóanyag került a légkörbe, de nem halt meg senki. Szerencsére a vészhőtırendszerem mőködésbe lépett és leállíttt. A mérnökök, akik kijavíttták azt a hibámat, elég nagy mennyiségben kaptak sugárkársdást. Természetesen senki nem kaptt értesítést az esetrıl. Biztnsági kkból lemsták Pripjaty utcáit, de senki nem tudta miért. Hgyan értesül a világ a veled történtekrıl? Rssz vlt, hgy a rbbanás után én vltam a rssz és a gyilks, de az emberek nem tudtak semmit rólam, azt visznt biztsan érezték, hgy megnıtt a sugárzás körülöttük. Az elkövetık mind el akarták tuslni az ügyet, ám azt nem vették számításba, hgy a szél szállítja a radiaktív sugárzást. Így történt, hgy egy svéd atmreaktrnál egy méréskr az átlags eredmény megnıtt. A közelben lévı atmreaktrknál a mérések közel azns mértékben mutattak háttérsugárzás-növekedést, így derült ki, hgy pntsan mi is történt. Tudunk pnts adatkat a katasztrófa utáni dlgkról? Igen. Nagyn sk radiaktív sugárzás szabadult fel a rbbanáskr. Körülbelül 100-szrsa a Hirsimában mértnek. Egyes becslések szerint 600 év múlva lehet majd visszaköltözni Csernbil környékére, mert addigra már nem lesz lyan erıs a sugárzás, de teljesen csak 48 ezer év múlva szőnik meg. Kb.négyezren vesztették életüket a katasztrófában, bár nemrég készítettek egy 4

5 újabb felmérést, amely szerint az áldzatk száma skkal több, mint amennyit a hivatals számk mutatnak. Tehát a legfrissebb mérések szerint a halálzásk száma több mint 60 ezer. Ez a különbség lényegesen nagy. Az rsz krmány egy ideig el akarta titklni a sugárzás mértékét, illetve a már említett halálzásk számát, ám amint elkezdtek az rszágk pénzadmánykat adni az erre vnatkzó infrmációk aznnal rhamsan megnıttek, illetve kinıtték önmagukat. Mint már említettem, hgy elég nagy a sugárzás, ennek ellenére már vannak lyan vállalkzó (vagy talán inkább vakmerı?) turisták, akik elmerészkednek a sugárszennyezett 30 kilméteres tilttt zónába. Túlnymó többségük férfi. Fiatalkrúakat nem engednek be! Ami nagyn furcsa, hgy rvsi igazlást senkitıl nem kérnek (ugyanis ezt általában utazási irdák szervezik). Szerintem ebbıl is következik, hgy mindenki a saját felelısségére látgatja meg környékemet. Mi történt veled a katasztrófa után? Elkezdıdtek a rmjaim eltakarításai. Mivel ez egy hsszadalmas és veszélyes munka vlt, elıször csak apróbb célkat tőztek ki maguk elé az emberek. A tüzek elltásakr az da érkezı tőzltókat nem értesítették a sugárzás veszélyérıl. Az nekem nagyn rsszul esett, hgy ekkr még képesek vltak titklózni. Ha nem hazudtak vlna, akkr ezek az emberek nem mentek vlna a helyszínre. Tvábbá a maradványk megsemmisítése is egy hasnló cél vlt. Ezen munka közben rengeteg ember halt meg, mivel egyes állításk szerint a munkásknak nem vlt megfelelı felszerelésük. Egyes állításk szerint kézzel kellett megfgniuk a rncskat. Ezek az emberek súlys sugárkársdáskban haltak meg, kevesebb, mint hárm héten belül. Egyes adatk szerint az emberek egy része kórházba került, majd amikr már egészen egészségesnek tőnt, akkr hirtelen meghalt. A laksságk evakuálták. Azt mndták nekik, hgy csak pár hónapt kell a lakhelyüktıl távl tölteniük. Ez persze nem így lett, hiszen többet már nem költözhettek vissza. Így alakultak ki a kísértetvársk, amelyekben még ma is láthatóak az egykr tt élık tárgyai és házai. Elıfrdulnak biznys emberek, akik külön kérik, hgy tvábbra is tt élhessenek mellettem. De térjünk vissza az eredeti témáhz, miszerint mik vltak az alap célk. A bennem maradt főtıanyag ne kerülhessen kritikus állaptba, a nyittt maradványm elfedése és a bennem maradt aktív anyagk kijutásának megakadályzása. Tehát egy védıépítmény felhúzása körém, 5

6 amely megakadályzza a csapadék bejutását. Egészen pntsan egy betnszarkfágba temettek el. Ezt csupán 10 évre tervezték és késıbb már nem vlt pénz a felújítására, így csak javításkat végeztek rajta. Mára már fennáll a veszélye annak, hgy megreped, illetve bemlik. Mst terveznek egy újat, amely már 100 esztendıre nyújtana védelmet a maradványaimtól. Akkr mst teljesen lakatlan a környezeted? Nem. Csak emberrel nem találkzk, csak a turistákkal. Az élıvilág már egészen visszatért erre a területre. Egészen pntsan mivel az ember nem tudta ezt a területet elfglalni, az állatknak végre juttt egy kis tér. Azk, akik már jártak itt, a kirándulás elsı felében el se hitték, hgy tényleg Csernbilban vannak, mert a kép annyira idilli. A növényzet dús, az állatk elszaprdtak: vadló csrdák is megtalálhatók, a farkask, a vaddisznók mellett és van egy veszélyeztetett sas-fajta is. A madarak beköltöztek a szarkfág repedéseibe. Egyesek még medve lábnymát is felfedezték. A Csernbili Nemzetközi Radiöklógiai Labratórium eddig több mint 400 állatfajt jegyzett föl. Ezen szépségek miatt, az ENSZ már javaslta a vadvédelmi körzet kialakítását. Aznban felléptek apróbb mutációk, jóllehet ezek nem észrevehetıek. Ez a gyümölcslegyeknél vlt megfigyelhetı, hgy a kisebb genetikai mutációk csak a husznhatdik generációra vltak jellemzık. Ezt a stressz kzta. Ez a stressz persze nem az a fajta, amit az ember érez, amikr nem készült el a munkájával, hanem amibe beletartzik mindaz a külsı beflyás is, amit például a rbbanás kzhattt. Errıl egy kicsit, ha részletesebben mesélnél... Egy kutató, Suzanne Rutherfrd csinált egy kísérletet, amelyben kb. 10 ezer gyümölcslegyet tett ki különbözı stressz helyzeteknek. Például egy kicsit "hevítette" ıket. Persze nem addig, amíg meghaltak, csak egy kicsit és még hasnló dlgkat. Ebbıl a 10 ezerbıl 900 egyednél nem vlt számttevı különbség, ám a maradék 100-nál megjelentek különféle mutációk (pl. hárm szárnya lett, vagy nem vlt szeme). Ám azt is kimutatták, hgy ezekre a dlgkra a gyümölcslégynek és elıdeinek is mindig megvlt a ptenciájuk, csak ezek a tulajdnságk rejtettek vltak. Minderre azt mndhatnánk, hgy ezek a példányk nyilván valóan elhullttak, hiszen gyengébbek vltak. De nekik nem csak hátráltató tényezık jutttak, mert lyan képességük is vlt, 6

7 hgy egy másik hasnló helyzetben ugyanennek a példánynak akadtak haszns tulajdnságai (pl.erısebb lett a szárnyuk). Milyen hatással vlt a rbbanásd az rszág(k)ra? Mint már említettem több vársból kitelepítették az embereket. İket késıbb a külföldi admánykból ellátták, tvábbá a betegekre is maradt pénz. Egy kicsit biztsan megzavart mindent a rbbanás. Az ételeket állandóan ellenırizték (hús, tej, zöldség, stb.). A legtöbb persze fertızöttnek biznyult, de igyekeztek "tiszta" ételekkel ellátni a laksságt. Egyedül a burgnya vlt az, amely teljes egészében ellenállt a sugárfertızésnek. Magyarrszágn szinte csak kápsztát sztttak a menzákn. Egyes tudósk nyíltan felvállalták véleményüket, hgy semmilyen sugárzást nem szabad bevinni az emberekbe, mert kárs lehet a következı nemzedékekre és különféle mutációk alakulhatnak ki. Hgy hattt mindez Magyarrszágra? Oda csak április 29-én ért el a radiaktív felhı, északkeleti irányból, így a legszennyezettebb területek az Észak- Dunántúl és a fıvárs lettek. A felhı átvnulását néhl esı kísérte. A sugárzás nem kztt különösebb gndkat, mert belégzés által csekély sugáranyag került az emberekbe. Ami inkább prbléma vlt, hgy a talajba juttt szennyezıdés az állatkn keresztül az emberekhez tejtermék és hús frmájában juttt el. A sugárfertızöttség aránya az Európáhz képest egy közepes átlag vlt. Az egészségügyi hatáskban sem váltztak. A többi rszágban milyen egészségügyi váltzásk vltak? Azkra az emberekre gndlsz, akik a közelemben vltak vagy azkra, akik már csak a sugárfelhı miatt betegedtek meg? Kezdjük, mndjuk a közeledben lévıkkel... A kórházba szállíttt emberektıl vérmintát vettek. A mintákat megvizsgálták, hgy kársdtak-e a krmszómák. Bármely esetben a legnagybb veszélynek azn szervek vltak kitéve, amelyek gyrsan sztódó sejtekbıl épülnek fel. Ilyen például a haj, a bır, a gymr- és bélrendszer és a csntvelı, amely a vérellátást biztsítja. Ha a krmszómák kársdtak, a sejtek elpusztultak. Ez leginkább a csntvelı esetében kz óriási prblémákat. A halált kzhatta a vér elhasználódása, fulladás, vagy hashártyagyulladás is. A tünetek se éppen bíztatóak: fájdalmas herpeszkiütés, belsı vérzés (és az ebbıl következı véres hasmenés), magas láz és az immunrendszer legyengülésével járó tünetek. 7

8 Akiknek sikerült túljutni a krízisállaptn, még kellett kb. 2 hónap, hgy az immunrendszerük újjáépüljön, ám ebben a két hónapban a legkisebb fertızésnek is áldzatul estek. Mi történt azkkal, akik nem vltak a közeledben? Mindenhl megnıtt a daganats megbetegedések száma. Gyermekeknél leginkább a pajzsmirigyrák és a leukémiás megbetegedések, ezen kívül a genetikai rendellenességek is. A pajzsmirigyrákról azt gndlták, hgy nem ilyen hamar fg megjelenni. Mit tettek annak érdekében az emberek, hgy ezeket a váltzáskat némiképpen elkerüljék? Gndlk itt azkra a helyekre, amik kis idıvel a rbbanás után még veszélyeztetve vltak a sugárzástól. Mndták az embereknek, hgy ne menjenek a levegıre és az ablakkat is tartsák csukva, de ez nem igazán használt. Ezen kívül jódtablettákat adtak, mert az megszüntette a jódsugárzást a szervezetben. Ezt szedték is. Akik nem védekeztek a sugárzás ellen, a legtöbb esetben hányással, vagy bırégéssel vitték kórházba. Végül, pedig szeretnélek megkérdezni, hgy te mit gndlsz errıl az egészrıl? Szerintem nem feltétlenül rssz dlg az, ami velem történt. Én még mindig hiszek az emberekben és hiszem, hgy le tudták vnni a tanulságt és ezt majd hasznsítani is tudják az élet minden területén. Sk szerencsét nekik! 8