Forrás: APEH

Átírás

1 Frrás: APEH Tájékztató a társasági adóalanyk adóévi adókötelezettsége megállapításának új szabályairól Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalktásáról, illetve módsításáról szóló évi XC. törvény (Módtv.) a kihirdetését követı 3. naptól augusztus 16-i hatállyal módsíttta a társasági adóról és az sztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (Ta. tv.) társasági adó mértékérıl rendelkezı 19. -át, illetve az új szabályk év közbeni bevezetése miatt beiktatta a 29/K. szerinti külön elıíráskat a adóévi adókötelezettség meghatárzására. A módsíttt szabályk lényege a kedvezményes adókulcshz rendelt adóalap értékhatárának felemelése, melynek következtében a pzitív adóalap 500 millió frintt meg nem haladó részére a krábbi 50 millió frint tízszereséig 10 százalék, ez e feletti részre 19 százalék a társasági adó mértéke, amely sávs adószámításhz semmilyen feltétel nem kötıdik [Ta. tv. Módtv-vel módsíttt 19. -a]. Figyelemmel aznban az új szabályk év közbeni hatálybalépésére a külön elıírásk alapján a adóévi adóalapt az adóév július 1-je elıtti és június 30-a utáni idıszakára, azaz az elsı és a másdik félévi idıszakra esı naptári napk alapján aránysan meg kell sztani [Ta. tv. 29/K. (1) bekezdés]. Az éves adóalap megsztását és az ahhz kapcslódó rendelkezéseket a Ta. tv. 29/K. (9) bekezdése alapján a naptári évtıl eltérı üzleti évet nem választó adózónak a végelszámlás alatt álló adózó kivételével kell a adóévi adókötelezettség megállapításakr alkalmaznia. Ebbıl következıen a naptári évtıl eltérı üzlet évet választó adózóra, valamint a végelszámlás alatt álló adózóra nem vnatkznak a Ta. tv. 29/K. -a szerinti átmeneti rendelkezések; az ilyen adózó a évben kezdıdı adóévi adókötelezettségét a Módtv. hatálybalépése napjától függıen a Ta. tv. adóéve elsı napján hatálys 19. -ában fglaltak figyelembevételével határzza meg. Az aránys adóalapmegsztás tehát csak a naptári évvel azns adóév esetén merülhet fel függetlenül annak idıtartamától, kivéve a végelszámlás alatti adóéveket. Ez utóbbi üzleti/adóévek idıtartama mérlegfrduló napja ugyanis nem az adózó döntése szerint választható, hanem a számvitelrıl szóló évi C. törvény (Szt.) elıírásaira figyelemmel alakul. Tekintsük át az adóalap-, illetve a különbözı adószámítási szabálykat, példákkal alátámasztva. 1. Naptári év szerint mőködı adózó Az adóalap-megsztást a naptári év szerint mőködı adózók esetén az adóév naptári napjai alapján kell elvégezni. Ez azt jelenti, hgy a bevallásban a adóévi teljes adóalapt kell a Módtv. hatályba lépése napjától függetlenül az év elsı és másdik félévére esı naptári 1 / 10

2 napk arányában megsztani. Ennek megfelelıen, egész évi 365 naps mőködés esetén, ha az éves adóalap például egység, akkr a megsztás szerint a január június 30. közötti idıszak szerinti adóalap (10 000/365 x 181) egység, és a július december 31. közötti idıszak szerinti adóalap (10 000/365 x 184) egység. Más módszer nem alkalmazható; függetlenül tehát attól, hgy az adózó bevételei, illetve költségei hgyan alakulnak az év elsı és másdik felében például jelentıs bevételt realizál, vagy éppen a bevételeit meghaladó költsége merül fel az elsı, vagy a másdik félévben a adóévi adóalap egészét kell megsztani, melynek következtében, annak összegébıl teljes évi mőködés esetén mindkét idıszakra jut közel fele-fele hányad. Amennyiben például az adózó június december 31. közötti adóévének adóalapja egység, akkr az adóév naptári napjai alapján ( = 214 nap) történı megsztás szerint a június június 30. közötti idıszak szerinti adóalap (10 000/214 x 30) egység, és a július december 31. közötti idıszak szerinti adóalap (10 000/214 x 184) egység. Az így meghatárztt adóalap-részeknek azért is van jelentısége, mert a két idıszak szerinti adóalap után eltérı módn kell meghatárzni a számíttt adót (az elsı félévi adóalapra a január június 30. közötti, s a másdik félévi adóalapra a július december 31. közötti idıszakra vnatkzó szabályk szerint kell számlni). A naptári év szerint mőködı adózók esetében amikr is az adóalap-megsztásnak van helye a adóévek idıtartama a következık szerint alakulhat: a naptári évvel azns, flyamats 12 hónaps mőködés esetén az adózó közötti adóéve, a naptári évvel aznsan mőködı belvadással, illetve kiválással érintett belvasztó, illetve kiválás esetén a fennmaradó adózó közötti adóéve, az elıtársasági idıszak, amely az adózó évi alapításának idıpntjától (azaz a létesítı kirat ellenjegyzésének, illetve közkiratba fglalásának napjától) a cégbejegyzés napjáig, vagy a cégbejegyzés iránti kérelem jgerıs elutasításának napjáig, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének a napjáig ha bármelyik évi terjedı adóéve; vagy 2 / 10

3 ha az adózó az elızıek szerinti idıszak alatt vállalkzási tevékenységét nem kezdte meg, úgy a évi alapításának az idıpntjától a bejegyzett társaság december 31-éig terjedı adóéve, az adózó elıtársasági idıszak utáni a évi cégbejegyzés napját követı naptól december 31-éig tartó adóéve, az adózó tevékenységének a január 1-jétıl az éven belüli megszőnéséig tartó adóéve, a jgelıd évi átalakulással történı megszőnésekr a január 1-jétıl az átalakulás napjáig terjedı adóéve, évi átalakulás esetén a jgutód átalakulás napját követı naptól december 31-éig tartó adóéve, frintról devizára, devizáról frintra, illetve devizáról más devizára való áttéréskr az adózó január 1-jétıl az áttérés napjáig terjedı adóéve, illetve az áttérés napját követı naptól december 31-éig terjedı adóéve, felszámlás, illetve végelszámlás kezdeményezése esetén a január 1-jétıl a felszámlás, illetve végelszámlás kezdı napját megelızı napig tartó adóév, a felszámlási, a végelszámlási eljárás befejezését követı adóév ha az eljárás úgy fejezıdik be, hgy az adózó nem szőnik meg (például egyezség esetén), azaz az eljárás évi lezárultát (az errıl szóló végzés jgerıre emelkedésének napját) követı naptól a december 31-éig tartó adóév. A felszámlás idıszaka egy üzleti évnek minısül, függetlenül annak idıtartamától [Szt. 11. (11) bekezdés], aznban a Ta. tv. 5. számú mellékletének 8. pntja alapján a felszámlás kezdı napjától a felszámlási eljárás alatt állók nem minısülnek társasági adóalanynak, ezért ezen idıszak alatt nem (így a felszámlás évi kezdı napjától a felszámlási eljárás befejezıdésének napjáig tartó idıszak alatt sem) fizetnek társasági adót; így ezen napk nem vehetık figyelembe az aránysításnál. A adóévi adókötelezettséget a két idıszak szerint megszttt adóalapra a következık szerint kell megállapítani: az elsı félévre meghatárztt adóalap után választható a sávs adómegállapítás ly módn, hgy az adózó az adóalap 50 millió frintjáig (nincs felezés) az ezen idıszakra elıírt öt feltétel egyidejő teljesítése esetén 10 százaléks, az e feletti részre a 19 százaléks mértékkel száml, s a másdik félévre meghatárztt adóalap után bármely feltétel nélkül megilleti az adózót a sávs adómegállapítás, mely szerint az adóalap 250 millió frintjáig (az 500 millió frint felezésével) 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell a számíttt adót meghatárzni [Ta. tv. 29/K. (4) bekezdés]; vagy 3 / 10

4 az elsı félévre meghatárztt adóalap egésze után választható az általáns tételő 19 százalékkal számíttt adó, s a másdik félévre meghatárztt adóalapnak függetlenül attól, hgy az adózó az elsı félévre meghatárztt adóalapra alkalmazta-e a sávs adómértéket vagy sem a 250 millió frintt meg nem haladó részére 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell az adót számítani [Ta. tv. 29/K. (2) bekezdés]. A választás lehetısége tehát csak az elsı félévi adóalap utáni adómegállapításra áll fenn, a másdik félévi adóalapra jár a sávs adómérték szerinti számítás Adószámítás a január június 30. közötti idıszak szerinti adóalap után A év elsı félévi idıszakára meghatárztt adóalap utáni adószámítás tekintetében az adózó eldöntheti, hgy hgyan száml: a teljes elsı félévi adóalapra 19 százalékkal, vagy az elsı félévi adóalap 50 millió frintt meg nem haladó összegéig 10 százalékkal, a felettes részére 19 százalékkal. Ez utóbbi, sávs adómérték szerinti számítás választásáhz az adózónak meg kell felelnie a Ta. tv. 29/K. (5) bekezdésében rögzített 5 feltétel mindegyikének amely feltételek némileg módsultak, mivel az új szabályk nem az adóév egészére csak egy részére vnatkznak, illetve figyelemmel kell lennie a sávs adófizetés miatti adómegtakarítás 29/K. (6) bekezdése szerint elıírt nyilvántartására, felhasználására is. A sávs adószámításra jgsultság érdekében az alábbi 5 feltételnek kell egyidejőleg teljesülnie: a) Az adózó az elsı félévre meghatárztt adóalap utáni adóból adókedvezményt nem vesz igénybe; E feltétel csak az elsı félévre meghatárztt adóalap utáni adó adókedvezménnyel történı csökkentését zárja ki, (hiszen a másdik félévre meghatárztt adóalapra feltétel többek között az adókedvezmény igénybevételi tilalma nélkül jár a sávs adószámítás). Az adózónak tehát lehetısége van adókedvezmény érvényesítésére, legfeljebb aznban lyan összegben, amelyre a másdik félévi adóalap utáni adó fedezetet nyújt. Például, ha az adózó adóévi számíttt adója (az elsı félévi 60 egység és a másdik félévi 40 egység) 100 egység, akkr például szftverfejlesztı bérköltsége címén az ıt megilletı adókedvezményt (illetve annak összegébıl) a 70 százaléks krlátra figyelemmel maximum (40 x 0,7) 28 egységnyit vehet igénybe az adóévre. b) Az adózó által az elsı félévben fglalkztatttak átlags állmányi létszáma legalább fél fı (amelyet a havi átlags létszámadatk számtani átlaga alapján kell meghatárzni), vagy az adózó választása szerint az adóévben legalább egy fı (ez utóbbi választásával érdemes 4 / 10

5 élni például, ha az elsı félévben fél fınél kevesebb, de az adóévre lesz legalább 1 fı a létszám); c) Az elsı félévben és az azt megelızı adóévben az adóalap vagy az adózás elıtti eredmény legalább a jövedelem-(nyereség-)minimum összegével egyezik meg, kivéve ha az adózó a Ta. tv. 6. (6) bekezdésének hatálya alá tartzik (vagyis az elıtársasági, vagy az azt követı adóévérıl van szó, vagy elemi kár sújttta, vagy lyan szervezeti frmában mőködik például alapítvány, amelynek nem kell a jövedelem-(nyereség-)minimumra elıírtakat alkalmaznia), ha az adózóra a Ta. tv június 30-án hatálys 19. -ának (8) bekezdése vnatkzik (mert június 30-a elıtt jgelıd nélkül alakult vagy jött létre átalakulással, amely esetben a megelızı a jgelıd adóévére nem kell vizsgálni e feltételt); Az itt rögzített feltétel szerint vagy az adóalapnak, vagy az adózás elıtti eredménynek két idıszakban: január 1. és június 30. között, valamint az azt megelızı adóévben kell legalább a jövedelem-(nyereség-)minimumt elérnie, ami általáns esetben a elsı félévi idıszak, valamint a adóév jelölt adatainak a visznyítását jelenti (jelentheti a elsı félévében keletkezett két adóév adatait is). Figyelemmel arra, hgy az elsı félévre meghatárztt adóalap naptári napk alapján aránysíttt ugyanígy az adózás elıtti eredmény, illetve a jövedelem-(nyereség-)minimum esetében is az egész évre meghatárztt összegük aránys részét kell figyelembe venni. d) Az elsı félévben és a megelızı adóévben az államháztartásról szóló törvényben meghatárztt, a rendezett munkaügyi kapcslatk követelményének való megfelelés hiányát nem állapíttta meg a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlı bánásmód követelményének ellenırzésére jgsult hatóság jgerıs és végrehajtható hatósági határzata, illetıleg a határzat bírósági felülvizsgálata esetén jgerıs bírósági határzat nem szabtt ki munkaügyi, vagy az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımzdításáról szóló törvényben meghatárztt bírságt vagy az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti mulasztási bírságt; e) Az adózó által az elsı félévben fglalkztatttak átlags állmányi létszáma és legalább az adóév elsı napján érvényes minimálbér kétszerese ha az adózó székhelye a jgszabályban megnevezett leghátránysabb térségek, települések valamelyikében van, akkr a minimálbér szrzatának az elsı félévi idıszakra számíttt összegére vall be nyugdíj- és egészségbiztsítási járulékt. E feltétel akkr teljesül, ha például egy, a naptári év szerint az adóév egészében (2010. január december 31. között) mőködı, nem a leghátránysabb térségben székhellyel rendelkezı adózó által ha például az elsı félévben fglalkztatttak átlags állmányi létszáma 30 fı az elsı félévre bevalltt tb-járulék legalább ( x 2 x 30 x 6 x 0,27) ezer frint. 5 / 10

6 A Ta. tv. 29/K. (6) bekezdése rögzíti, hgy a sávs adószámítás választása esetén az adóalap 50 millió frintt meg nem haladó része után az adózónak a június 30-án hatálys 19. (4)-(8) bekezdésben fglaltakat kell alkalmaznia, vagyis az elsı félévre meghatárztt adóalap után meg nem fizetett 9 százaléknyi adóösszegnek is van utóélete, vnatkznak rá a jelölt hatállyal a felhasználásra elıírt szabályk. Ezek szerint az elsı félévi adómegtakarítást a vnatkzó közösségi rendelet szerinti állami támgatásnak kell tekinteni, az adóév utlsó napján (általáns esetben december 31-én) az eredménytartalékból történı átvezetéssel lekötött tartalékként kell kimutatni, a lekötése adóévét követı négy adóévben az irányadó közösségi rendeletnek való megfeleltetéssel fel kell használni, nem a törvényben meghatárztt célra történı felhasználása, vagy az elıírt határidıig fel nem használása esetén késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni. Megjegyezzük, hgy a Módtv. a és a adóévi 6 százaléks adómegtakarítás még fel nem használt összegére vnatkzóan is tartalmaz szabályzást, melyekre a Ta. tv. 29/L. (2) bekezdése a lekötés adóévében hatálys 19. -ban fglaltakat rendeli alkalmazni Számíttt adó a július december 31. közötti idıszak szerinti adóalap után A év másdik félévi idıszakára meghatárztt adóalap utáni adószámítás tekintetében mint arról már vlt szó az adózónak nincs választási lehetısége, de feltételek sincsenek, azaz minden esetben az adóalap 250 millió frintt meg nem haladó része után 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell az adót számlni. Így kell eljárni, függetlenül attól, hgy az adózó melyik a sávs, vagy a 19 százaléks mértékő adószámítást alkalmazta az elsı félévre, s függetlenül például attól is, hgy hány naptári napt mőködött az adózó a másdik félévben. A sávsan számíttt adó feltétel nélküli meghatárzása jelenti azt is, hgy nincs elıírt minimum-létszám, nem vizsgálandó, hgy az adóalap vagy az adózás elıtti eredmény eléri-e a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét, nem kell megfelelni a rendezett munkaügyi kapcslatk követelményének, s nincs bevalltt tb-járulék minimum sem. A számíttt adó csökkenthetı adókedvezménnyel a Ta. tv a szerinti krlátkra figyelemmel. A meg nem fizetett 9 százalék tvábbá nem minısül állami támgatásnak, összegét nem kell lekötött tartalékba helyezni, az szabadn bármire felhasználható; egyszerően ennyivel kevesebb adót kell fizetni (ami 250 millió frintnál 22,5 millió frint adómegtakarítást jelent). 6 / 10

7 1.3. Példa Határzzuk meg a naptári év egészében mőködı adózó évi társasági adófizetési kötelezettségét, ha az éves adóalapja ezer frint és adókedvezmény igénybevételére nem jgsult. ezer frintban Megnevezés Az adóalap megsztása adóévi adóalap I. félévi adóalap ( /365x181) II. félévi adóalap ( /365x184) ezer frintban Megnevezés Az adó számítása I. félévre sávs mértékke I.) váltzat (10/19%) adó összege I. félévre (50 000x0, x0,19) I.) váltzat adó összege II. félévre ( x0, x0,19) I.) váltzat: fizetendı adó ( ) ezer frintban Az adó számítása Megnevezés I. félévre 19%-s mértékkel II.) váltzat (19%) adó összege I. félévre ( x0,19) II.) váltzat adó összege II. félévre ( x0, x0,19 II.) váltzat: fizetendı adó ( ) 2. Naptári évtıl eltérı üzleti évet választó adózó A naptári évtıl eltérı üzleti évet saját döntése alapján a külföldi székhelyő vállalkzás magyarrszági fióktelepe, a külföldi anyavállalat knszlidálásba bevnt leányvállalata, ezen leányvállalat leányvállalata, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet választhat [Szt. 11. (2) bekezdés]. Ezen adózóknak adókötelezettségüket az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvény 6. számú mellékletében fglaltak szerint az adóévük elsı napján hatálys elıírásk szerint kell teljesíteniük. 7 / 10

8 A naptári évtıl eltérı üzleti évet választó adózó esetén az új szabályk alkalmazása a29/k. szerinti átmeneti rendelkezések figyelmen kívül hagyásával a évben kezdıdı adóév vnatkzásában a Módtv. hatálybalépésének napjáhz kötıdik: Ha az adóév a Módtv. hatálybalépése elıtt a január augusztus 15. közötti bármely napn kezdıdött, akkr arra még az adóév elsı napján hatálys régi szabályk az irányadóak (a teljes adóévi adóalapra 19 százalékkal, vagy az adóalap 50 millió frintt meg nem haladó összegéig 10 százalékkal, a felettes részére 19 százalékkal kell az adót számítani). A sávs adómérték a Ta. tv-nek az adózó adóéve elsı napján hatálys 19. -a (3) bekezdésében elıírt feltételekkel a (8) bekezdésben fglaltakra is figyelemmel alkalmazható, s a 9 százaléknak megfelelı adómegtakarítást az adóév utlsó napján lekötött tartalékba kell helyezni és azt az adóév elsı napján hatálys elıírásk szerint fel kell használni. Ha az adóév a Módtv. hatálybalépése napján, vagy azt követıen a augusztus december 31. közötti bármely napn kezdıdik, akkr arra már az új szabálykat, a Ta. tv-nek az adózó adóéve elsı napján hatálys 19. -a elıírásait kell alkalmazni. Ennek megfelelıen a számíttt adót bármely feltétel nélkül az adóév egészére megállapíttt adóalap 500 millió frintt meg nem haladó részére 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell meghatárzni. 3. Végelszámlás alatt álló adózó Az Szt. 11. (12) bekezdése szerint a végelszámlás idıszaka általában egy üzleti év, de ha az eljárás 12 naptári hónap alatt nem fejezıdik be, a végelszámlás idıszaka alatt az üzleti év(ek) idıtartama 12 hónap, míg az utlsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet. A végelszámlás alatt álló adózó az ennek megfelelı adóéve(i) alatt a végelszámlás kezdı napjától a végelszámlás befejezésének napjáig lényegében a naptári évtıl eltérı üzleti évet nem a választása alapján alkalmazó adózónak minısül, hiszen adókötelezettségének a meghatárzása az adóéve(i) elsı napján hatálys elıírásk szerint történhet. Nem vnatkzik az új szabályzás az adózó azn végelszámlás alatti adóévére, amely a évben kezdıdött, függetlenül annak esetleg a évre áthúzódó részétıl. Az ilyen adóévi adókötelezettségre az adóév elsı napján hatálys, évi szabályzást kell alkalmazni. Az új szabályk alkalmazása a29/k. szerinti átmeneti rendelkezések figyelmen kívül hagyásával az adózó évben kezdıdı végelszámlás alatti adóéve(i) vnatkzásában (szintén) a Módtv. hatálybalépésének napjáhz kötıdik: Ha a végelszámlás alatti adóév a Módtv. hatálybalépése elıtt a január augusztus 15. közötti bármely napn kezdıdött, akkr arra még az adóév elsı napján hatálys régi szabályk az irányadóak. Így például, ha egy naptári év szerint mőködı adózó február 20-án került végelszámlás alá és az eljárás nvember 4-én befejezıdik, akkr a 8 / 10

9 2010. január február 19. közötti adóévére az 1.1. pnt szerinti adószámítást alkalmazza (még nem áll végelszámlás alatt), február nvember 4. közötti adóévére a február 20- án hatálys szabályk szerint a teljes adóévi adóalapra 19 százalékkal, vagy az adóalap 50 millió frintt meg nem haladó összegéig 10 százalékkal, a felettes részére 19 százalékkal számítja az adót. Ha a végelszámlás alatti adóév a Módtv. hatálybalépése napján, vagy azt követıen a augusztus december 31. közötti bármely napn kezdıdik, akkr arra már az új szabálykat, a Ta. tv-nek az adózó adóéve elsı napján hatálys 19. -a elıírásait kell alkalmazni. Így például, ha az adózó któber 1-jén kezdıdött végelszámlási eljárása december 6-án fejezıdik be, akkr a któber szeptember 30. közötti adóévére a 2009-ben hatálys szabályk szerint a teljes adóévi adóalapra 16 százalékkal, vagy az adóalap 50 millió frintt meg nem haladó összegéig 10 százalékkal, a felettes részére 16 százalékkal határzza meg az adót, któber szeptember 30. közötti adóévére a któber 1- jén hatálys szabályk szerint a teljes adóévi adóalap 500 millió frintt meg nem haladó összegéig 10 százalékkal, a felettes részére 19 százalékkal számítja az adót, któber december 6. közötti adóévére szintén az elızıek szerinti adószámítást alkalmazza. 4. De minimis támgatástartalm A csekély összegő (de minimis) támgatás összegét a következıképpen kell meghatárzni: Ha az adózó az adóév elsı félévére nem alkalmazza a Ta. tv. 29/K. (5)-(6) bekezdésében fglalt rendelkezések alapján a sávs adómértéket, akkr az adóévben az elsı félévi adóalapnál csökkentı tételként érvényesített de minimis kedvezmények 19 százaléka és a másdik félévi adóalapnál csökkentı tételként igénybe vett ilyen kedvezmények összegébıl a 250 millió frintt meg nem haladó rész 10 százaléka, az ezt meghaladó rész 19 százaléka együttesen minısül de minimis támgatásnak [Ta. tv. 29/K. (3) bekezdés]; Ha az adózó az adóév elsı félévére alkalmazza a Ta. tv. 29/K. (5)-(6) bekezdésében fglalt rendelkezések alapján a sávs adómértéket, akkr az adóévben az elsı félévi adóalapnál csökkentı tételként érvényesített de minimis kedvezmények összegébıl az 50 millió frintt meg nem haladó rész 10 százaléka és az 50 millió frintt meghaladó rész 19 százaléka, valamint a másdik félévi adóalapnál csökkentı tételként igénybe vett ilyen kedvezmények összegébıl a 250 millió frintt meg nem haladó rész 10 százaléka, és az ezt meghaladó rész 19 9 / 10

10 százaléka együttesen minısül de minimis támgatásnak [Ta. tv. 29/K. (7) bekezdés]. 10 / 10