7. Sztochasztikus Tüdőmodell

Átírás

1 68 7. Sztchasztikus Tüdőmdell 7. Sztchasztikus Tüdőmdell Az aerszl részecskék emberi légzőrendszerben történő kiülepedésének számítására száms fizikai és matematikai mdell készült az elmúlt majd 50 évben [Bal07]. A légúti gemetriát illetően az első részletes és messzemenően legszélesebb körben elterjedt mdell Weibel nevéhez fűződik [Wei63], amely a légutakat teljesen szimmetrikus fastruktúra alapján építette fel és nem tartalmaztt elágazási és gravitációs szögeket, hanem csak a légúti generációnkénti átlags hsszakat és átmérőket. A brnchiális rész minden esetben a 16. generációval fejeződött be (brnchilus terminalis), ami erős közelítés vlt, mert a brnchiális rész egy valós tüdőben széles generációszám tartmányban terminálódhat ( generációkn belül). Később több lyan mdell is készült, amely már aszimmetrikus hörgőfát épített fel, mint pl. Hrsfield [Hr71] és Yeh and Sum [Yeh80] mdelljei, de az igazi áttörést Kblinger László és Werner Hfmann 80-as évek végén kidlgztt Sztchasztikus Tüdőmdellje hzta meg [Kb90, Hf90, Hf91]. A nevében szereplő sztchasztikus jelző arra utal, hgy ez a mdell száms gemetriai paraméter értékét Mnte Carl szimulációval srslja. A Sztchasztikus Tüdőmdell a trache-brnchiális régió felépítésére Raabe és munkatársai [Raa76], míg az acináris tartmányra Haefeli-Bleuer és Weibel [Hae88] által létrehztt óriási adatbázist használja fel [Bal09]. 7.1 Sztchasztikus Tüdőmdell felépítése és működése A légutakba jutó részecskék pályái, köszönhetően a rájuk ható fizikai hatásknak, eltérnek a légáramlás trajektóriáitól, ami a részecskéknek a légutak falába történő becsapódásáhz vezethet. A részecskéket ért hatásk mértéke erősen függ a részecskék átmérőjétől. A Sztchasztikus Tüdőmdell az alábbiak

2 7. Sztchasztikus Tüdőmdell 69 szerint számlja ki a különböző fizikai hatásk kzta kiülepedési valószínűségeket: Impakció (tehetetlenségből eredő kiülepedés): ha az áramló aerszlt valamely szilárd felület irányváltztatásra kényszeríti, akkr a részecskék egy része ezen felületnek ütközik tehetetlenségüknek köszönhetően. Ezt a jelenséget nevezzük impakciónak. Ez elsősrban az 1 μm-nél nagybb aerdinamikai átmérőjű részecskéknél játszik döntő szerepet, mert ezek nehezebben tudják követni a légutak egyre szűkülő járatait, és nagy valószínűséggel csapódnak be, vagy más szóval impaktálódnak a trache-brnciális légutak falába. Ennek valószínűségét ( p i ) a következő frmulával [Yeh80] számlja ki a mdell: p i 2 = 1 cs π 1 π [ ] ( ΘSt) + sin 2 cs ( ΘSt) 1 1, ha ΘSt < 1, p = 1, ha ΘSt > 1, i ahl Θ az elágazás szöge (radián), St Stkes szám ( ). Szedimentáció (gravitációs kiülepedés): elsősrban a 0,1 és 1 μm közötti átmérőjű részecskék kiülepedésénél játszik döntő szerepet ez a flyamat. Ugyanis itt az impakció szerepe általában nem annyira jelentős, másrészt a Brwn diffúzió ezen mérettartmányban elhanyaglható. Emiatt ezen részecskék jutnak le a mélyebb tüdőrégiókba a legnagybb valószínűséggel. A gravitációs kiülepedés valószínűsége ( p s ) a trache-brnchiális tartmányban, valamint az acináris csövekben (ductulus alvelus) [Yeh80, Bal85]: 2 4gCρr L csφ p s = 1 exp 9 πμ Rv

3 70 7. Sztchasztikus Tüdőmdell 2 C = 1+ 6,32 + 2,01exp 1095 pr ahl g a gravitációs gyrsulás, ( 0, pr) φ a légúti fal alktójának a vízszintessel bezárt szöge, ρ a részecske sűrűsége, C a Cunningham-féle csúszási krrekciós faktr, r a részecske sugara, μ a közeg viszkzitása, v az áramlás sebessége, L a légút hssza, R a légút sugara, p a gáz nymása. Mivel a gravitációs kiülepedés az alveluskban is igen jelentős, ezért ebben a tartmányban is számlja ennek a valószínűségét a mdell a következő képlettel: 2 1 u st ust 2R ps = 3, ha t <, 2 2R 2R u s 2R p = 1, ha t, s ahl u s u s az ülepedési határsebesség, R az alvelus sugara, t a részecske tartózkdási ideje az alvelusban. Brwn-diffúzió: a 0,1 μm-nél kisebb átmérőjű részecskéknek már jelentőssé válik a diffuziós képessége, amely elsősrban a szűkebb

4 7. Sztchasztikus Tüdőmdell 71 keresztmetszetű légutakban és az alveluskban járul hzzá jelentősen a kiülepedés mértékéhez. Ugyanis a részecskék Brwn-diffúzió következtében történő parányi radiális elmzdulásai itt már elegendőek lehetnek a kiülepedésükhöz, amelynek valószínűsége ( p d ) a trachebrnchiális régióban és az acináris csövekben [Yeh80] a következő: p d 3 = 1 ai exp x i= 1 LD x = 2 2R v ahl 2 3 ( b ) i x a4 exp b4 D a diffúziós együttható, R a légút sugara, L a légút hssza, v a részecske áramlási sebessége, a = 0, a = 0, a 3 = 0, 0325 a = 0, b = 7, b = 44, 2 61 b 3 = 114, 0 b = 79, Az alveluskban a következő képletet alkalmazza a mdell a Brwndiffúziós depzíció mértékének számítására:

5 72 7. Sztchasztikus Tüdőmdell 6 = t pd 1 exp Dn π 2 2 π n= 1 n R ahl D a diffúziós együttható, R az alvelus sugara, t a részecske tartózkdási ideje az alvelusban. A Sztchasztikus Tüdőmdell száms paraméter értéket Mnte Carl szimuláció segítségével srsl ki, ezáltal minél jbban megközelítve a valóságt. A trache-brnchiális tartmányban az alábbiakat srslja, természetesen meghatárztt elszlásk alapján: generációszám, amely minimum 12, maximum 21 lehet; légút átmérője; légút hssza; mindkét leányág átmérője; mindkét leányág hssza; két leányág közül melyikbe halad tvább a részecske; elágazás szöge. Az acináris tartmányban az alábbiakat srslja: generációk száma, ami minimum 5, maximum 11 lehet; légút belső átmérője; légút hssza; elágazási szög; a részecske belépési valószínűsége egy alvelusba. A prgrammal történő számláshz száms bemenő adatt kell megadnunk, hgy elvégezhesse a kiülepedési valószínűségek meghatárzását: Tüdő adatk: Légzési térfgat (Tidal Vlume); Funkcinális maradék kapacitás (Functinal Residual Capacity); 2

6 7. Sztchasztikus Tüdőmdell 73 Reginális ventillációs paraméterek; Légzési ciklus adatai: légzési ciklus ideje; légzési szünet ideje; rrn, vagy szájn át történik a légzés, és tt mely irdalmi mdell alapján számlja a kiülepedést; Részecske belégzés típusa: Egyenletes (unifrm); Egy adtt időpillanatban történik; Blusként, amelynek elszlása: Gauss; Téglalap; Keveredési (mixing) faktrk; Aerszl adatk: Mn-, vagy plidiszperz részecskék; Részecske sűrűsége; Részecske átmérője; Tisztulási mechanizmus adatai; Szimulációk száma; Az input adatk beviteli frmája eredetileg úgy történt, hgy egy szöveg típusú file-ba kellett a szükséges adatkat beírni egy minta alapján, eldöntve, hgy mely karakterpzícióba mi tartzik ( ábra felső része). Ez igen nehézkessé tette az input file kezelését. Ennek megkönnyítésére átalakítttam a prgramt ablaks (felhasználóbarát) felületűre, ahl a megfelelő bemenő adatkat a nekik kijelölt cellákba kell beírni, tvábbá az input file elmentődik, és később bármikr újra belvasható a prgramba ( ábra alsó része).

7 74 7. Sztchasztikus Tüdőmdell ábra Input file-k. Fent a régi, lent új ablaks elrendezés egy ablaka. A szimuláció eredményeképpen kaptt adatbázis egy részlete látható a ábrán. Az utput file-ban az alábbi szempntk alapján kapjuk meg a kiülepedési valószínűségeket többek között trache-brnchiális, acináris és a teljes légzőszervrendszerre vnatkzóan: légúti generációk; légutak átmérője, ami a szülőág átmérőjét jelenti; részecske által megtett út hssza. A prgram emellett generál egy lyan adatbázist is, amelyben a tüdőlebenyek szerinti kiülepedési valószínűségek találhatóak minden egyes légúti generációra vnatkzóan ( ábra).

8 7. Sztchasztikus Tüdőmdell 75 depsitin prbability/c.v.(%) -- by generatin bifurcatin n. brn duct tube alve acin sum E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E-05 sum 1.45E E E E E E ábra A prgram utput file-jának egy részlete.

9 76 7. Sztchasztikus Tüdőmdell lbar depsitin prbability/c.v.(%) -- by generatin bifurcatin n. lbe1 lbe2 lbe3 lbe4 lbe5 sum E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E E-05 sum 7.36E E E E E E ábra A prgram utput file-jának egy részlete a tüdőlebenyekre vnatkzó kiülepedési valószínűségekkel. 7.2 A Mdell tvábbfejlesztése asztmára A prgrammal eredetileg csak egészséges tüdőre lehetett kiülepedési valószínűségeket számlni. Visznt nagyn fnts lenne, hgy ne csak egészséges, hanem beteg tüdőre is tudjunk számláskat végezni. Ennek érdekében a prgramt alkalmassá tettem asthma brnchiale (asztma) számlására (a betegségről részletesen a 6.3. fejezetben írtam), amelynek srán az alábbi fejlesztéseket hajtttam végre: 1. A légzési ciklus asztmás betegeknél igen gyakran aszimmetrikus, vagyis a belégzés és kilégzés időtartama különbözik egymástól. Visznt a prgram eredetileg csak azns idővel tudta ezeket számlni. Ezért a

10 7. Sztchasztikus Tüdőmdell 77 négy légzési periódusra vnatkzó paramétert (belégzési idő, kilégzési idő és az ezeket követő esetleges egy-egy légzési szünet időtartamát) egymástól függetlenné tettem, és így, ezentúl mind a négy időtartamt külön-külön kell megadni. 2. A nyákelzáródást is mdellezhetővé tettem. A prgramban meg lehet adni a légúti generációk azn intervallumát, ahl bekövetkezhet a nyákelzáródás, tvábbá az elzáródásnak a maximális valószínűségét is. 3. Az asztma mdell hárm váltzatát fejlesztettem ki. Ehhez bevezettem egy ún. Brnchialis Asztma Faktr (BAF) nevű váltzót, amely meghatárzza, hgy milyen mértékű a légutak összeszűkülése az egészségeshez képest a trache-brnchiális tartmányban. A hárm mdell a következő: Asztma Mdell I: ebben az esetben egy BAF értéket kell megadni, amely érvényes lesz a trache-brnchiális tartmány összes légútjára. Ez a legegyszerűbb mdell. Asztma Mdell II: ebben az esetben minden egyes trachebrnchiális generációra meg kell adni egy-egy BAF-t, ami 21 független adatt jelent. Asztma Mdell III: ez a legbnylultabb, ugyanis itt már nem egy knkrét BAF értéket, hanem ennek egy tartmányát kell megadni generációnként, amelyből a prgram véletlenszerűen srsl egy értéket megadtt krrelációs faktr figyelembevételével. Így a sztchasztikus jelleg az asztma szimulálásában is megjelenik. Az asztmáhz szükséges bemenő adatkat egy új ablakban kell megadni a prgram számára ( ábra). Az Asztma Mdellekkel végzett számlásk eredményéről a következő fejezetben számlk be részletesen.

11 78 7. Sztchasztikus Tüdőmdell ábra A prgram input ablaka Asztma Mdellek számára. 7.3 Az Asztma Mdellekkel végzett számlásk Az asztma mdell alkalmazásáhz szükség van száms bemenő adatra a prgramunk számára. Ezen adatk meghatárzásáhz nagyn sk segítséget kaptam Dr. Hrváth Ildikó és Dr. Hrváth Alpár tüdőgyógyászktól, akik megadták a különböző súlysságú asztmára jellemző bemeneti paraméter értékeket. Szakirdalm és légzésfunkciós vizsgálatk alapján a betegeket a betegség súlysságának megfelelően négy kategóriába srlták, mégpedig a legkevésbé súlys az I. sztály, a legsúlysabb a IV. sztály. Javaslataiknak megfelelően a légzési térfgatkra és az FRC-re a táblázatban látható értékeket használtam fel, ahl külön érték van megadva a nőkre és a férfiakra. A légzési frekvenciákra átlagértéket vettem figyelembe, vagyis az I-II. sztály esetében 12, III. sztálynál 16, a IV. sztálynál 35 légzést percenként. A légzési szünetet nullának tekintettem. A be- és kilégzés időtartamai különbözőek, amint

12 7. Sztchasztikus Tüdőmdell 79 azt az előző fejezetben is említettem. Ennek megfelelően a be- és kilégzésre a III. sztálynál 1,5 s és 2,25 s időtartamt, a IV. sztálynál 0,57 s és 1,14 s időtartamt választttam. Az I-II. sztálynál egyaránt 2,5 s vlt a be- és kilégzés időtartama táblázat Az FRC, V T és a légzési frekvencia javaslt értékei. Súlysság szerinti sztályk Egészséges I. és II. sztály III. sztály IV. sztály nő FRC (cm 3 ) férfi nő V T (cm 3 ) férfi Légzési frekvencia/perc Ki- és belégzés aránya 1:1 1:1 2:3 1:2 Először a különböző Asztma Mdellekkel végzett számlásk eredményeit ismertetem, ezt követően hasnlítm össze a mdelleket egymással. 1. Az Asztma Mdell I esetén a táblázatban látható BAF értékeket használtam fel táblázat Az Asztma Mdell I javaslt értékei. I. sztály II. sztály III. sztály IV. sztály Súlysság szerinti sztályk Brnciális Asztma Faktr (%) brchiális generáció Az Asztma Mdell I, egy adtt súlyssági sztályn belül, minden egyes generációra ugyanazt a brnchiális asztma faktrt alkalmaztam. A ábra a trache-brnchiális (TB) és acináris (A) tartmányban mutatja a kiülepedési valószínűségeket a különböző súlyssági sztályknál. Jól látható az ábrán, hgy az I. és II. sztály esetén a kiülepedési valószínűségek megnőnek az egészséges emberéhez képest,

13 80 7. Sztchasztikus Tüdőmdell elsősrban a 2 μm-nél nagybb átmérőjű részecskék esetében a TB légutakban. Ezzel ellentétben a III. sztálynál jelentősen lecsökken a kiülepedés valószínűsége az előző kettőhöz és a nem asztmás esethez képest és a görbe maximumának helye is megváltzik. Itt ugyanis a maximum 2 μm-nél frdul elő, ellentétben a másik két esettel, ahl az 5 μm-nél látható. A IV. sztály, vagyis a legsúlysabb asztmában szenvedők esetében ez a maximum még kisebb részecskeméretnél van (1,8 μm), tvábbá a többi esethez képest jelentősen, majd másfélszeresére, megnő a részecskék kiülepedésének valószínűsége. Az acináris régióban, ahl a légcsere történik, az egészséges emberre vnatkzó, valamint az I-II. asztma sztályba tartzó kiülepedési valószínűségek gyakrlatilag megegyeznek. A III. sztályba tartzók esetében a 2 μm alatti mérettartmányba eső aerszl részecskék esetében megnő, míg a 2 μm felett jelentősen lecsökken a kiülepedési valószínűség a nem asztmás és az I-II. sztályban számlt esethez képest. A legsúlysabb asztmásknál (IV. sztály) visznt az előző sztálykhz képest nagymértékben lecsökken a kiülepedési valószínűség az acináris tartmányban, ami annak is köszönhető, hgy ebben az esetben már a részecskék jó része a jelentősen leszűkült brnchiális légutakban kiülepszik ábra Az Asztma Mdell I alapján számlt kiülepedési valószínűségek férfiakra.

14 7. Sztchasztikus Tüdőmdell Az Asztma Mdell II esetén a táblázatban látható BAF értékeket használtam fel, ahl az I. és II. súlyssági sztály összevnásra került táblázat Az Asztma Mdell II javaslt értékei. I-II. sztály III. sztály IV. sztály Súlysság szerinti sztályk Brnciális Asztma Faktr (%) 1. brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció ábra Az Asztma Mdell II alapján számlt kiülepedési valószínűség férfiakra. A ábrán jól látható, hgy ezzel a mdellel is hasnló eredményeket kaptam, mint az Asztma Mdell I esetén. Ami lényeges különbség, hgy az Asztma Mdell II-nél a legsúlysabb asztmásknál (IV. sztály) a kiülepedési valószínűségek a TB tartmányban

15 82 7. Sztchasztikus Tüdőmdell lényegesen kisebbek és a maximuma is kisebb, mint az I-II. sztályhz tartzóké. Az acináris tartmányban visznt gyakrlatilag nincs különbség a két mdell eredményei között. Egyedül a IV. sztálynál figyelhető meg, hgy nagyn kicsit kisebbek a kiülepedési valószínűségek, de ez a csökkenés nem ly mértékű, mint a TB tartmányban. 3. Az Asztma Mdell III esetén a táblázatban látható asztma faktrkat és összeszűkülési valószínűségeket használtam fel táblázat Az Asztma Mdell III javaslt értékei. (BAF=Brnchial Asztma Faktr; Valósz.= Összeszűkülés valószínűsége.) I-II. sztály III. sztály IV. sztály Súlysság szerinti sztályk BAF (%) Valósz. BAF (%) Valósz. BAF (%) Valósz. 1. brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció brchiális generáció A számításk eredményeit a ábra mutatja. Az Asztma Mdell III-mal kaptt eredmények alapján itt is megállapítható, hgy a TB tartmányban a IV. sztályban a legnagybb a kiülepedés valószínűsége az 1-4 μm közötti átmérőjű részecskéknél. Az I-II. sztály esetén a kiülepedés valószínűsége megnő az egészségeshez képest a 2 μm-nél nagybb mérettartmányban. Az acináris tartmányban a kiülepedési valószínűségek nem nagyn váltznak az Asztma Mdell II-höz képest. A IV. sztályba tartzók esetében lesz egy kicsit kisebb a görbe

16 7. Sztchasztikus Tüdőmdell 83 maximumának értéke, amit a TB tartmányban megnőtt kiülepedési valószínűségnek is következménye ábra Az Asztma Mdell III alapján számlt kiülepedési valószínűségek férfiakra ábra Az Asztma Mdellek alapján számlt kiülepedési valószínűségek férfiakra

17 84 7. Sztchasztikus Tüdőmdell A hárm mdell eredményeinek egymáshz visznyíttt helyzetét mutatja a ábra a trache-brnchiális régióban, ahl az egy-egy súlyssági sztályhz tartzó különböző asztma mdellekkel, Asztma Mdell I-III, számlt kiülepedési valószínűségeket ábrázltam egy-egy grafiknn. Az I-II. súlyssági sztályhz tartzó görbék gyakrlatilag együtt futnak függetlenül attól, hgy mely mdell alapján végeztem számításkat. A III. sztály esetében már van egy kis különbség a különböző mdellek eredményei között, amely a IV. sztálynál még szembetűnőbb. E két sztály esetében az Asztma Mdell I-gyel kaptam a legnagybb, az Asztma Mdell II-vel a legkisebb kiülepedési valószínűségeket. A IV. sztály esetében kb. másfélszeres a különbség a maximum értékekben. Visznt a maximum helye mindegyik mdellnél ugyanahhz a részecskemérethez tartzik: III. sztálynál 2.5 μm, a IV. sztály esetében 2.0 μm közelében található ábra Az Asztma Mdellek alapján számlt kiülepedési valószínűségek férfiakra.

18 7. Sztchasztikus Tüdőmdell 85 A ábra az acináris régióban mutatja egy adtt súlyssági sztály esetén a különböző asztma mdellekkel végzett számításkat. Az látható a grafiknkról, hgy az I-II. sztály esetén ebben a régióban sincs különbség a kiülepedési valószínűségek között. A III. sztálynál is nagyn kis különbség figyelhető meg az egyes mdellek szlgáltatta kiülepedési értékek között. Mindössze a IV. sztálynál, ami a legsúlysabb asztmáskat jelenti, észlelhető mérhető különbség a hárm mdell eredményei között. Itt, a IV. sztálynál, az Asztma Mdell III-mal számltam a legkisebb kiülepedési valószínűségeket, az Asztma Mdell I-gyel a legnagybbat, és az Asztma Mdell II-vel a kettő közötti értékeket kaptam. A legnagybb eltérés itt is körülbelül másfélszeres. A maximumk itt is, mint a trache-brnchiális tartmánynál minden mdell esetén kb. ugyanda esik, ami esetünkben 1,5 μm. Összegezve a vizsgálatkat, azt tapasztaltam, hgy a különböző Asztma Mdellekkel végzett számítási eredmények között nincs nagy különbség. A különbségek a legsúlysabb IV. sztályba esők esetén a legnagybb. Itt valószínűleg az Asztma Mdell III-mal kapjuk a legreálisabb eredményeket, mert ez már figyelembe veszi sztchasztikus jelleggel az egyes generációk különböző mértékű összehúzódását. A valóságban nem egyfrmán húzódnak össze a TB légutak asztmás rhamk srán. A tvábbi vizsgálatkat ezért már kizárólag az Asztma Mdell III-mal végzem ábra Az Asztma Mdell III alapján számlt, nemek szerinti, kiülepedési valószínűségek.

19 86 7. Sztchasztikus Tüdőmdell Az eddigi ábrákn kizárólag férfiakra vnatkzó számlásk eredményeit mutattam. Természetesen női asztmáskra is végeztem számításkat. A és ábrákn együtt ábrázltam a nőkre és a férfiakra vnatkzó eredményeket, hgy össze tudjam hasnlítani a megfelelő kiülepedési valószínűségeket a trache-brnchiális (TB) és acináris (A) tartmányban egyaránt. Az egészséges embereknél a TB tartmányban a kiülepedési valószínűségek a 4 μm alatti részecskeméret esetén gyakrlatilag megegyeznek nőkre és férfiakra. 4 μm felett visznt nőknél néhány százalékkal nagybb lesz a kiülepedés, mint férfiaknál. Az acináris tartmányban a kiülepedési valószínűségek maximuma a férfiaknál 2,5 μm-nél, a nőknél 3 μm környékén található. Itt a kiülepedési valószínűségek 5 %-kal nagybbak a férfiaknál. Ez a különbség növekvő részecskeméret esetében flyamatsan csökken, és 5 μm felett gyakrlatilag megszűnik. A 2,5 μm alatti mérettartmányban is csökken a különbség, de néhány százalék erejéig végig megmarad. Gyakrlatilag ugyanezek mndhatóak el az I-II. sztály esetében is ábra Az Asztma Mdell III alapján számlt, nemek szerinti, kiülepedési valószínűségek.

20 7. Sztchasztikus Tüdőmdell 87 A III. súlyssági sztály esetén, mint ahgy a ábra is mutatja, az előző két esettel ellentétben skkal kisebb a kiülepedési valószínűségek közötti különbség a férfiak és nők között a trache-brnchiális és acináris tartmányban egyaránt. Az acináris tartmányban egy nagyn kicsit nagybbak a férfiak esetében a kaptt értékek a 1,5 μm részecskeméret környékén. A TB tartmányban pedig a nőknél nagybb a kiülepedési valószínűség egy-két százalékkal 2 μm feletti részecskeméret esetében. A IV. súlyssági sztály esetén is jól megfigyelhető különbségek adódnak a férfiak és nők között ( ábra). A TB tartmányban igen érdekes a viselkedés. Ugyanis csak 2,5 μm-nél egyezik meg a két kiülepedési valószínűség. Ez alatti mérettartmányban a férfiaknál, e feletti mérettartmány esetén a nőknél lesz nagybb a várható kiülepedési valószínűség néhány százalékkal. Az acináris tartmányban 2,8-3 μm tartmányban egyeznek meg a férfiak és nők esetében a kiülepedési valószínűségek. E feletti tartmányban egy nagyn kicsit, mintegy fél %-kal a nők esetében, az ez alatti mérettartmányban a férfiak esetében 1-1,5 %-kal lesz nagybb a kiülepedési valószínűség. Összegezve az mndható el a nők és férfiak közötti eltérésekre, az Asztma Mdell III-mal végzett összehasnlításk alapján, hgy a kiülepedési valószínűségekben az egészséges és az I-II. sztály esetében tapasztaltam a legnagybb különbségeket. E különbségek gyakrlatilag eltűntek a III. súlyssági sztály esetén, míg a IV. sztálynál egy kisebb eltérés újra megjelent. A ábrán a kiülepedési valószínűségeket a légúti generációk függvényében ábrázltam egy adtt, esetünkben 2 μm-es átmérőjű részecskére TB és acináris légutakra egyaránt, mert ennél a méretnél van a maximuma a kiülepedési valószínűségeknek. Az ábrákn nagyn jól látható, hgy a görbék alakja a különböző sztályhz tartzó asztmásknál megegyezik. A maximumk helye is ugyantt van (12. generáció), csupán a maximum értéke váltzik a különböző esetekben. A TB tartmányban a IV. sztályhz tartzó asztmásknál

21 88 7. Sztchasztikus Tüdőmdell körülbelül duplája a kiülepedési valószínűség a többi esethez képest az légúti generáció tartmányban. Vagyis e betegeknél a 2 μm átmérőjű részecskék nagybb valószínűséggel rakódnak le a TB légutak falára, mint az egészséges, vagy az enyhébb súlysságú asztmásk esetén. Acináris légutaknál a IV. sztály esetén jóval kisebb a kiülepedés valószínűsége a többi sztályéhz képest. A maximum helye a 21. generációra esik mindegyik sztályban ábra Az Asztma Mdell III alapján számlt kiülepedési valószínűségek 2 μm átmérőjű részecskére ábra Az Asztma Mdell III alapján számlt kiülepedési valószínűségek 1 μm átmérőjű részecskére. Hasnló számláskat végeztem 1 μm átmérőjű részecskékre. A ábrán látható, hgy a görbék maximuma tvábbra is a 12. légúti generációnál található

22 7. Sztchasztikus Tüdőmdell 89 valamennyi asztma sztály esetében a TB tartmányban, visznt az értékek kicsit csökkentek valamennyi generációra a 2 μm-es esethez képest. Az acináris tartmányban egy pici csökkenés figyelhető meg. A maximum helye tvábbra is a 21. generáció. A ábrán a 4 μm átmérőjű részecskék kiülepedési valószínűsége látható. E nagybb méretű részecskék kiülepedési valószínűségeinek a maximuma tvábbra is a 12. légúti generáció (kivéve a IV. sztályban, ahl a 11. generáció). A másik két részecskeméretre kaptt eredményekkel ellentétben itt visznt már eléri a legsúlysabb (IV. sztály) asztmásknál kaptt kiülepedési valószínűséget, sőt a légutak nagy részénél meg is haladja az egészségesés és a III. sztályhz tartzó eseteket a TB tartmányban. Az acináris tartmányban a vizsgált hárm részecskeméretre kaptt görbék alakjában nincs lényeges különbség. A maximumértékek visznt jelentősen lecsökkennek, mert a nagybb részecskéket a TB régió légútjai nagybb arányban szűrik ki ábra Az Asztma Mdell III alapján számlt kiülepedési valószínűségek 4 μm átmérőjű részecskére.

23 90 7. Sztchasztikus Tüdőmdell 7.4 Mért adatk összehasnlítása a Sztchasztikus Tüdőmdell eredményeivel Ebben a fejezetben a hétfkzatú kaszkád impaktrral kaptt eredményeket (lásd 5.2. fejezetet) vetettem össze a Sztchasztikus Tüdőmdellel végzett számláskkal. Ahhz, hgy megállapítsam, hgy különböző méretű és összetételű aerszl részecske meddig jut el az emberi légzőszervrendszerben, meghatárztam az egyes elemek átlags kncentráció hányadait százalékban minden egyes fkzatra ( táblázat) táblázat A hét fkzat átlags elemkncentráció hányadai %-ban. Fk- Méret Fe S Si Ca Zn Pb zat (μm) K-p Bp K-p Bp K-p Bp K-p Bp K-p Bp K-p Bp 1. 0,25-0,5 4,6 4,4 45,6 62,2 3,7 2,2 0,5 0,9 14,5 19,6 26,2 43,1 2. 0,5-1 12,5 5,6 32,3 20,9 8,3 4,8 2,2 1,8 28,8 14,7 40,8 16, ,3 16,6 12,1 5,4 28,6 12,9 22,3 9,3 25,4 19,4 16,7 14, ,2 35,2 3,7 4,8 24,0 30,5 36,9 32,0 15,8 18,0 7,5 9, ,6 31,3 2,8 5,2 19,5 36,1 34,9 43,0 10,1 18,4 4,7 10, ,3 6,4 1,6 1,4 8,0 11,2 1,7 12,5 3,0 8,3 0,8 4,4 7. >16 3,6 0,5 1,8 0,1 7,9 2,4 1,6 0,6 2,5 1,7 3,3 2,4 Az elemeket a kaptt hányadk alapján a következőképpen csprtsítttam: 1. A vas, szilícium és kalcium tartzik egy csprtba, ahl a 2-8 μm mérettartmányba esik ezen elemeket tartalmazó részecskék túlnymó (60-70 %) hányada Budapesten és K-pusztán egyaránt. 2. A kén és ólm alkt egy másik csprtt, ahl 0,25-1 μm mérettartmányba esik az ilyen tartalmú részecskék zöme (60-80 %) mindkét helyszínen. 3. A cink azért került egy újabb csprtba, mert az előbbi két csprt egyikébe sem srlható. Ennél az elemnél ugyanis a budapesti mintákn

24 7. Sztchasztikus Tüdőmdell 91 a 0,25-8 μm közzé eső hányadk szlanak el egyenletesen, míg K- pusztán a legnagybb hányad (54 %) a 0,25-2 μm-es tartmányra esik. A többi elem (például fszfr, kálium) esetében a kaptt hányadk majd minden fkzatnál ugyanakkrák lettek, ezáltal a fenti csprtk egyikében sem lehetett besrlni őket. A táblázatban a fntsabb légzési paraméterértékeket mutatja egészséges felnőtt fehér emberre vnatkzóan a négy karakterisztikus légzési mód eseteiben [ICRP94]. A nehéz fizikai munkánál 50 % rr- és 50 % szájlégzésre számltam, míg a többi esetben csak kizárólag rrlégzésre. A kaptt kiülepedési valószínűségeket a ábra szemlélteti a trache-brnchiális (TB) és acináris tartmánykra táblázat A légzési paraméterértékek alakulása egészséges felnőtt fehér embernél. Könnyű Nehéz Alvó Ülő fizikai munka fizikai munka FRC (cm 3 ) nő férfi nő V T (cm 3 ) férfi Légzési nő frekven./perc férfi Ki- és belégzés aránya 1: ábra Kiülepedési valószínűségek egészséges férfi emberre.

25 92 7. Sztchasztikus Tüdőmdell TB tartmányban alvó és ülő ember eseteiben 4,5 μm-nél, könnyű fizikai munkánál 2,5 μm-nél, míg nehéz munkánál 3 μm-nél van a görbéknek maximuma. A maximumértékek is jelentősen különböznek. A legkisebb érték a könnyű fizikai munkánál adódik, ami 4 %, nehéz fizikai munkánál van a legnagybb maximum (10 %), míg a maradék két esetben 7 % körüli érték. Az is nagyn érdekes, hgy nehéz fizikai munka esetén az 1-8 μm tartmányba esik a kiülepedett részecskék zöme, míg a könnyű fizikai munkánál 2-4 μm közé, a többi esetben 2-8 μm ez a tartmány. Összeségében a nehéz fizikai munkánál lesz a legnagybb a kiülepedési valószínűség a TB tartmányban, ami összefüggésbe hzható azzal is, hgy itt már 50 %-ban szájlégzés is szerepel. Egészségügyi szempntból az acináris tartmányban történő kiülepedés általában fntsabb, mert az itt kiülepedett részecskék hsszú ideig itt maradhatnak, és gázcsere útján más szervekhez is eljuthatnak. Ezért nagyn fnts az acináris régióba eljutó légköri aerszl elemösszetételének vizsgálata. A ábra alapján elmndható, hgy a könnyű fizikai munka esetén 2 μm-nél, a többi esetben 2,5 μm részecskeméretnél van a görbék maximuma. Maximumérték a könnyű fizikai munka esetében 15 %, a többinél 20 % köré esik. Egyben ez azt is jelenti, hgy a kiülepedési valószínűségek ebben a tartmányban lényegesen nagybbak, mint a TB régió esetén. Acináris régióban 1-6 μm mérettartmányban mndhatóak jelentősnek a kiülepedési valószínűségek mindegyik esetben. Összességében az ülőmunkát végzők és alvók esetében a legnagybb az acináris kiülepedési valószínűség, a nehéz fizikai munkánál kicsit kisebb, míg a könnyű fizikai munka esetében lesz a legkisebb. A kiülepedési valószínűségek közötti különbség 3 μm felett jelentősen megnő a fizikai és nem fizikai munkát végzők között, úgy hgy a fizikai munkát végzőknél jóval kevesebb lesz.

26 7. Sztchasztikus Tüdőmdell 93 Kiülepedés valószínűsége [%] Trache-brnchiális régió Részecskeméret [μm] Eg. I-II. III. IV. 25 Acináris régió Részecskeméret [μm] Eg. I-II. III. IV ábra Balra az elemkncentrációk átlags arányai az egyes kaszkád impaktr fkzatkn. Jbbra a Sztchasztikus Tüdőmdellel számlt kiülepedési valószínűségek egészséges és különböző súlyssági sztályba tartzó asztmás férfi emberre. Mindezek alapján azt lehet elmndani, hgy a másdik csprtba tartzó ként és ólmt tartalmazó légköri aerszl részecskék jutnak el a legnagybb valószínűséggel az emberi légzőszervrendszer acináris tartmányába, ahl kiülepedve a légutak falára kifejthetik egészségre kárs hatásukat is. A vas, szilícium és kalcium tartalmú aerszl részecskék kisebb valószínűséggel ugyan, de szintén eljuthatnak ebbe a tartmányba. Ezt igazlja a ábra is, ahl nagyn jól látható, hgy az 1. csprtba tartzó természetes eredetű elemek (Fe, Si, Ca) legnagybb hányada pntsan abba a mérettartmányba esik, ahl a legnagybb a kiülepedés valószínűsége a trache-brnchiális tartmányban.

27 94 7. Sztchasztikus Tüdőmdell Különösen asztmás betegeknél nagyn jó az egyezés. A 2. csprtba tartzó antrpgén eredetű elemek (S, Pb) legnagybb hányada a kaszkád impaktr legkisebb mérettartmányú frakciójába esik, amelyek az acináris tartmányba ülepednek ki a legnagybb valószínűséggel.