T A R T A L O M. j á t é k s z í n

Átírás

1

2 SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T IX. É V F O L Y A M 9. SZÁM SZEPTEMBER FŐSZERKESZTŐ. B O L D I Z S Á R IVÁN FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: C S A B A I N É TÖRÖK M Á R I A T A R T A L O M j á t é k s z í n MOLNÁR GÁL PÉTER Vázltlpok színészetünkről (2) SZILÁDI JÁNOS A Bánk bán új rc {8) PÁLYI ANDRÁS N e ítéld meg testvér testvéred" (12) TARJÁN TAMÁS Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , A fogdósnő férjhez megy (16) GÁBOR ISTVÁN Gondoltok szegedi operi tlálkozóról (19) NÁNAY ISTVÁN Elidegenített operett? (22) LUX ALFRÉD A Rdnóti Miklós Színpd rcultáról (23) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 144,- Ft, fél évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 12,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr" Könyv- és Hírlp Külkereskedelmi Válllt, H Budpest. Postfiók 149 lndexszám : n é g y s z e m k ö z t Színházi nézők - színházi bérlők RÓNA KATALIN f ó r u m Ngy Színház és Kis Színház Szegeden (25) BOGÁCSI ERZSÉBET Új hgyományokt teremteni (28) SZÉKELY GYÖRGY Az elődóművészetrőí (30) FÖLDES ANNA A kereksztl két oldl (34) vi l á gszínház KOLTAI TAMÁS Plot Temze-prton (35) CSILLAG VERONIKA Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó A címlpon: Jelenet Solohov-Ruszt: Csendes Don című drbjánk kecskeméti elődásából. Középen Grigorij Melehov: Trokán Péter A hátsó borítón: Gyrmthy Ágnes díszletterve L Mnch lovgj szegedi elődásához Szerelmem, prób (38) N. I. s z e m l e A ngyvárdik Debrecenben (42) BERKES ERZSÉBET Indig O t t ó: Ngyvárdi színikritikák Holnp"" évtizedében (44) műhely KÖPECZI BÓCZ ISTVÁN Fellini példáj (45) m á s f é l f l e k k (46) Bánki Zsuzs és Sulyok Mári Csurk István: Eredeti helyszín címe drbjábn (Pesti Színház) (lklády László felvétele)

3

4 MOLNÁR GÁL PÉTER Vázltlpok színészetünkről...pprik Jncsi mosogt" Egy régi gyerekdl színháztörténeti tudósításokt őriz: Esik z eső, süt np, Pprik Jncsi mosogt." Amikor Pprik Jncsi mosogt, vidám ktsztrófák esnek, és megtorlásukkor kcgttó könnyek csordulnk le pojác rcán. Pprik Jncsi z osztrák népszínpdokról hozzánk honosodott Hnswurst; lkját Csokoni szelídítette-íze-sítette máig élettelien mgyrrá. Végig-vonult egész drámirodlmunkon, többnyire álöltözetesen, lig fölismerhetően. A népéletből színpdr elvontkozttott típus Mgyrországr érkezvén fokoztosn nyerte vissz egyedi ízeit, finomodott állndó típusból jellemmé, de mindvégig megőrizte kétrcúságát, mosolyból és könnyből összeszövetkezett kettős kedélyét. Tlán elég, h Krnyónér és reinkrnációjár gondolunk: Örkény Orbánnéjár Mcskjátékbn. Krnyóné sem más, mint megmgyrított Pprik Jncsi. Eredetileg férfi-szerep volt csurgói első bemuttójkor: Hnswurst-Pprik Jncsi, mint szereleméhes korosodó kereskedősszony. Amikor Mcskjáték eredeti bemuttój volt Szolnokon, s Hegedűs Agnes öngyilkolásr elkészülten lötykölte csent mérget bögréjében, nekikeseredett lendület, groteszk mozdult, hlálos itl megkeverése ismerősnek tűnt föl: Gobbi Hild kvrt ugynígy H-rngozó Gyul remekbe sikerült színészkoreográfiáj szerint ptkányméreggel teli bögréjét. A két összerímelő mozdult nem véletlenségből esett, nem is másolt egyik régen látott másikt. Tlán nem is emlékezett rá (és feltétlenül nem tudt tudtosn) színésznő és rendező két drámi figur összehngzó rokoniságát. A színészi tehetség zonbn olyn régen megesett színházi fogások r, tláltokr is emlékezik, melyeket szín-házt csk ppiroson tudók nem ismer-nek. A színészi tudás kollektív színház-történeti és társdlmi emlékezetünk, időről időre (szerencsés pillntibn) rávillntj tehetség fényét emlékezetünkből kikopott dolgokr. Senki sem gondolt erre - mondhtná rendező. Vgy Arny János kifkdását idézve: Akrt fene! Cskhogy művészetben más is benne vn, mint mit művész szándékosn tett bele vgy rejtett el műve mélyére. Különösen színészetben legérdekesebb, és mindeddig legkevésbé tnulmányozott: mit mond el szándéktlnul színész. Nem véletlen ráhibázások ezek, hnem színészet lényegéből fkdó tláltok: ugynis színészet, nélkül, hogy ez minden esetben tudtosodn - sőt leginkább féléberen -, szervesen folyttj korhoz kötött konvencionlitáson túllépő színészeti hgyományokt, és legtöményebben muttj föl zzl színjátszásunk nemzeti sjátosságit. Tgdhttln, színészetünk történetében sokszor htottk erősen idegen színjátszási konvenciók, és sokszor mjd-nem lehetetlen föltlálni z eleven, népi hgyománynk folyttását. Rendszerint olynkor fordul elő kényszerű htás, mikor nem nnyir vlóság befolyás érvényesül színházi életünkben, hnem (mindjárt z állndó színjátszás kezdetein is) elméleti megfontolások és idegen színjátszóminták szolgi másolási szorítják ki megfigyelést és másoktól tnulás elsőbbségét. H végigpillntunk színjátszásunk történetén: zt tpsztljuk, sokkl több ngy epizodistánk volt, mint mennyi ngy főszereplő színészünk. Többen, sikeresebben jeleskedtek z életteli figurák, népi lkok, vlóságbn is közlekedő, nézők áltl ismert (vgy ismertnek elfogdott) személyek ábrázolásábn, mint tisztán trgikus vgy tisztán komikus mgsltokbn, trgikus vgy komikus ktrzist nyújtó vlóságösszefogllásbn. (Kivételes és máskor, másutt elemezendő jelenség, miért volt olyn kevés ngy trgikusunk, és miért, vlmint mikor volt egyidőben ezekkel trgikus összefogllási lehetőségekkel egybeesően olyn kevés ngy komikusunk, kik tiszt komikumot képviselték. Megjegyzendő: Ltbár Kálmánnk, legngyobb mgyr komikus színésznek szemére hányták sokszor, hogy nem mgyr játékstílust képvisel. Sőt, mikor egy Berlinből jött német ügynök átvette Fővárosi Operettszínházt és bokorugrósn, lobogókibontósn mgyrosch műsort plántált z operettszínpdr negyvenes évek elején, Ltbárnk mint kozmopolit jelenségnek el kellett hgyni színházt, és z Andrássy úti színházbn prózát játszni.) A múlt százd első évtizedeitől, vgyis színházi vándorlások korától kezdődően zok mgyr színészek emelték legmgsbbr színjátszásunkt, és zok voltk legjellegzetesebb képviselői, kik egyform otthonossággl közlekedtek szomorújátékbn és vígjátékbn, mert nem színházi konvenciókkl, hnem élettel töltötték meg játszott szerepeiket, kik lágy ötvözetét teremtették meg könnynek és mosolynk. Még Puly vezette nemzeti színházi fénykorábn is epizodistáiról volt híres z intézmény, kárcsk Hevesi-korszkbn vgy Németh Antl-érábn, mikor Vígszínház nevezetes epizodistái vándoroltk át élettel gzdgítni konvenciókb beledermedt intézetet. (Közbevetőleg: Vígszínház vlmennyi ngy színészét epizodistként értékelhetjük, mert drbok és színház kilkított stílus nem ngy átfogó trgikus vgy komikus világérzés színpdr vetítéséből, hnem epizodist technikájú mozikokból állott. Ebben z értelemben hsonlított Moszkvi Művész Színházhoz, ott is gzdg életismeretű epizódokból épültek föl z elődások, mint hogy játszott színműveik is zsánerképtechnik szerint szerveződtek.) A színészi technik hgyományi némiképp összefüggenek jellegzetes drámírói technikávl, lévén erőteljes és elszkíthttln kölcsönhtás közöttük. A mgyr drámirodlombn Gude urm ízes lkjától kezdve inkább mellékszereplők életképesek színpdjinkon. Ennek részben mgyr színészi lkotótechnik zsánerfigurákhoz vonzódó készsége z okozój, de jórészt drámirodlmunknk z sjátosság, hogy ritkán dódott olyn történelmi helyzet, melyben kellő távolsággl és fölénnyel mgsrendű összefogllását dhtták voln jellegzetes konfliktusinknk. H csk három legnevezetesebb színpdi művünket említjük: nyilvánvló, Bánk szerepénél muttósbb és drámilg teljesebb Peturé vgy Tiborcé; nem véletlen, hogy Egressy jutlomjátékául nem címszerepet, hnem remekül megírt és zót is többnyire eljátsztln Ottót válsztott; A z ember trgédiájábn Ádám, Lucifer vgy Év szerepénél egy sereg htásosbb mellékszerep vn, és fő-szerepek is csk nnyibn sikeresek, mennyiben egy-egy történelmi epizódbn zsánerfigurát képes színész teremteni (pl. Miltiádes, Dnton, Kepler szerepében vgy Rbszolgnőként, Márki-nőként, trikotőzként, Borbálként); és szinte közhely leírni, hogy sosem láttunk

5 teljesen kielégítő Csongort vgy Tündét, miközben mellékszerepek mindig sikert kínáltk. Színészettörténetünk nemzeti sjátosságit meghtározták drámák szerepei, miközben szerepeket színészek skáláj befolyásolt. Csk olyn szerepeket játszhttk cl, milyeneket írtk számukr, és csk olyn szerepeket írhttk, milyeneket játszni szoktk. Végül is mindkettő összefügg társdlmi körülményekkel, és igen jellemző, érdemes voln egyszer végigelemezni, mikor és miért nem sikerült élő központi hőst megfoglmzni mgyr drámánk és mgyr színjátszásnk olyn értelemben, miként Shkespere trgédiáibn vgy frnci klsszicizmus ngyjinál megjelenik nemzeti hős. (Igencsk árulkodó Kosztolányi Dezső színdrbjink most Réz Pál gondozásábn Ptái/ címmel megjelentetett kötetkéje. Kosztolányi z első világháború előtt Blttner Géz bábszínház részére írt bábszíndrbjit, miként Weöres Sándor hrminc évvel későbbi drámirodlom-teremtő kísérletei egy átfogóbb, költői szintézis érdekében bábszínházhoz fordultk, mert nem remélhettek megértést npi szín-házi gykorlttól. Voltképpen legngyobb íróink és költőink, kik legszervesebben kötődtek mgyr vlósághoz, s legsjátosbbn ábrázolták zt: nem konvenciókból, hnem z életből merítkeztek, s ezért szorultk ki kitposott utkt járó színház npi gykorltából. Drám- és színháztörténetünknek ez nem hldó hgyomány npjinkig tovább él, és Pilinszky vgy Juhász Ferenc színpdújító, színjátszás-megváltozttó kísérleteivel szemben ugynolyn idegenkedő közönyt tpsztlhtunk, mint Füst Milánnl, Csáth Gézávl, Móriczcl, de még korábbn Vörösmrtyvl és Mdáchcsl. Csk elkésetten vgy csk kérészéletű irodlmi társulások lklmi pódiumán kphttk helyet műveik; képtelenek voltk bekerülni színházi élet vérkeringésébe és kifejteni htásukt színészetünkre.) Jóllehet, színház időnként ngyszerűen megvolt író nélkül, sőt: igen virágzó korszkibn drámíró nélkül is elboldogult - drámíró nem létezhet színész nélkül, nemcsk mert z játssz el, eleveníti meg sorit és zokt gondoltokt és érzéseket, miket írt, de zért is, mert vlmely kor színészi stílus (vgy egy ngy színésze) meghtározz drámíró gondolkodási körét, és megszbj kifejezési formáit. A drámíró ngyságánk nem mellékes kritérium, mennyire képes megváltozttni kor színjátszási stílusát, mennyiben kínál színészek számár olyn játszni vló nygot, melyik másfjt foglmzásr, szerepépítésre készteti. Egy új színházi nyelvrendszer bevezetése ugynis nem pusztán szkszempontú újítás, és nem kizárólgosn közönséget ddig ismeretlen ingerek htásánk lá-vető gykorlti ügyeskedés, hnem válsz vlóság megváltozásár és kísérlet új életterületek, új hngsúlyok megfoglmzásár. Aki drámtörténetet színház történetétől elszkítv igyekszik mgyrázni vgy megérteni, z éppen történetiséget szűri ki belőle, mint erre minálunk z utóbbi időben nnyi ntimrxist kísérlet történt. A színház ideológii termék, és mivel közelebbi kpcsoltbn áll esténként testközeli vlósággl, sját bőrén érzékeli kor gyors változásit, érzékenyebben, mint írószobáj elzártságábn z író: kénytelen ütemet trtni korávl. A színház érzékenyen regál végbement változásokr, és néh csk ngyon pró módosításokkl válszol kor nyomásár, de ezek látszólgos próságok - pl. hogy hngosbbn vgy hlkbbn beszélnek-e színészek, vgyis érzelmi ömlennyel ársztják-e el nézőt és túlhrsogni kívánják kétségeit, ellenállását, vgy hlk meditációvl mélyebb vizsgáltr késztetik - nem rekednek meg szkmi kérdéseknél, hnem mgukbn hordozzák színház politikusságát, mi sokkl inkább ezekben z próságokbn " nyilvánul meg őszintén, mint esetleg ki-mondott szvkbn. Ezért zután lehető legveszedelmesebb, mit színház környékén tehet z ember, h még m is rgszkodik zokhoz nézeteihez, miket tegnp érvényesnek trtott, mert hiszen kkor voltk érvényesek csk, és már nevetségessé vált őrizgetésük, hiszen megváltozott világ is. A színész mint vlóság közvetítője Vlmely színházművészet életképességének mércéje, hogy mennyit tud színpdr csábítni kor vlóságából és mennyit kiszorítni onnn konvencionlitásból. Molnár Ferenc szédületes nemzetközi krriert megfutó pcsromntikájú giccsében, Lili o mbn vn egy kurt, Shkespere-rel vgy Büchnerrel mérhető jelenet: töltésen beszélgető két rendőr párbeszéde. Ez drámábn mjdnem idegen test nem jöhetett voln létre, h Molnár nem hllgt érzékenyen színészet kkori helyzetére, h nem trtj szeme előtt kor epizodis- Berek Ktlin és kr Németh László: Gyász cimű drámájánk huszonötödik színházbeli elődásán (Korniss Péter felvétele) A drámíró mint színházi reformátor

6 táink jellegzetes fölfedezéseit, gesztusbeli, figurteremtő, hnghordozásbeli részlettudósításit kor vlóságáról. A középpontbn álló cselekményből kiszorult, zt csupán sját érdekei felől tekintő reflexiókkl ellátó, mguk dolgáb belemerevedett emberek megrendítően szép trgikomikus közönyéről beszél ez néhány replik, drámirodlmunknk egyik legértékesebb, színészből szármzó fölvillnás. Hsonltos pillnt (minden színházi jónk forrásánk) Csokonink első színdrbjához. A Tempefőiben tlálkozunk két hjdú jelenetével, kik társdlmilg meghtározott önzéssel figyelik bús poét szenvedéseit és szenvelgéseit. S ne dőljünk be zoknk felszínes mgyrázóknk, kik Tempefőit tévesen irodlmi tollpróbánk ítélik, hiszen drb teli vn élettől duzzdó zsánerfigurákkl, közöttük is legvlóságosbb és legmélyebb z egymástól nnyir különböző két hjdú lkj. Ezeket csk egy fejlett iskoli színjátszás és csiszolt, köznéphez beszélő népszínpd, osztrák truppok ismeretében foglmzhtt meg Csokoni ilyen erőteljesre, hiszen drámirodlombn csk olyn figur jelenhet meg, minek eljátszását színészet egykorú állpot már föltételezheti. A Tempefői jubileumi debreceni elődásán két hjdú minth jelen sem lett voln. Végszófölmondó funkcionlizmussl vettek részt z elődásbn. S Liliom legutóbbi elődásin rendőrök beleolvdtk háttérfüggöny színeibe. Mondhtnák: kedves jeleneteinek megfkulását sirtj önkényesen kritikus, beleszeretett néhány mondtb, és zt fájllj, nem úgy játsszák el, hogyn elképzelte. Ennél jóvl mélyebb és színjátszásunk egészére tnulságos dologról vn zonbn szó. H rendőrök vgy hjdúk jelenete megkpj mélységét, kkor világossá lesz ezeknek bérből élő közembereknek, htlom végrehjtóink véleménye központi hősről, elszigeteltségéről, kiderül mohó és elszigetelt világszemlélésük, kiderül véleményük mgáról htlomról, világ dolgiról. A színházi mű teljessége csk kkor jöhet létre, h színpdon megjelenő vlmennyi szereplőnek kpcsolt vn főkonfliktussl, és képes elbeszélni viszonyltit vlósághoz. H ez nem történik meg, kkor színház nem z életet, hnem színházt utánozz. Közmegegyezéses jelek mozognk ilyenkor színpdon, nem pedig vlóság érzékletes jelenléte fogllj el játék terét. Érdemes erről bővebben beszélni, mert mostnábn minth elillnt voln színpdinkról vlóság, kihlóbn vnnk reális társdlmi típusok, kpcsoltok. A színpdinkon tpsztlhtó jelekből csk igen áttételesen következtethetünk vissz társdlom életében végbement folymtokr, módosulásokr. Vegyük sorr színjátszásunk néhány m hsználtos típusát, és kíséreljünk meg vlmiféle következtetést levonni belőlük. Monodrám A társultok együttes erejének, z együttes játéknk lssnti visszhúzódásár ékes péld színpdi monológok, úgy-nevezett monodrámák előtérbe kerülése. (Voltképpen idesorolhtnánk társdlmi összefüggésekből kirgdott, néhány személyessé stilizált színpdi játékokt is, noh ezeknek rendszerint kiemelkedő sikere vn, és színházművészileg jól megcsinált játékok, kimunkált részletszépségekkel is dicsekedhető elődások; tlán éppen zért, mert társultokból néhány személyt még rá lehet bírni egyzon közös vezérlésű földtr, és lehetséges néhány megfelelő tehetségű, életismeretű színészt tlálni szerepek mély megoldásár. Nem gúny ez: mjd minden rendező megmondhtój, hogy lig kd olyn drám, melyiknek vlmennyi szerepére megfelelő színészt lehet tlálni egyetlen társulton belül, míg nem is olyn régen ngy létszámú drámákt kettős, sőt hárms szereposztásbn is ki lehetett állítni... tlán éppen ezért: tervszerű fejlesztés, körültekintő színészi terhelés következtében bontkozhttk ki z egymássl egyenértékű tehetségek, kik ugyn most is jelen vnnk színjátszásunkbn, de vlhol z árnyékbn várkoznk, vgy romldozik prlgon heverő játékkészségük. Hovtovább úgy látszik, minth - régi értelemben vett - szerepkörök pusztultk voln ki színészetünkből, korosztályok hiányoznánk, szerepszkmák, hogy ezt plsztikus reformkori megjelölést idézzük föl.) Monodrámánál nincsen szükség összjátékr, szertetrtó erők egybeszervezésére - elegendő egyetlen színész és deszkák. Megérdemel némi vizsgáltot jelenség. Annál inkább, mert nem kizárólgosn mgyr és nem is kizárólgosn színházi tünet. A monológdrám Goethe ót időről időre föltámd z európi színpdokon: z orosz Jevreinov ezoterikus kísérletei idején próbálkozott z egy szál színész térbe állításávl. Azért érdemes fölvillntni történeti előzmények közül néhányt, mert mind romntikából, mind pedig z ezoterikus kísérletekből trtlmz vlmelyest mgábn neo-monodrám divtj. Vn más ok is. Az irodlom is kínálj színészetnek z egyszemélyes drbokt, nemcsk színészi készség sorvdás hívj ki z írókt. Az irodlom két-féle meggondolásból szállítj monológokt színháznk. Az egyik: ngy szkmi ismeretekkel megszerkesztett szerepdrb, másik színpdi ismere-tek híján vló redukció. Ellentmondás-nk látszik, holott nem z: színpdi htáselemek fortélyos igénybevétele, színész és színpd változtos fogás-gyűjteményét és színészi brvúrt éleszti föl; míg másik végletben drámírássl próbálkozó, többféle jellemet megeleveníteni, beszéltetni, jellemezni még nem képes drámíró-tnuló személyek színpdi cselekvését, mozgását, ki- és be-jövetelét, tlálkozásit, cselekmény-szövést és fordultosságot még ki nem gykorolt írók formáj monodrám. Mindkét esetben megjelenik személyiség romntikus túlhjtás és túlérté-kelése, hiszen kiszkítják színpdi fel-tételek társdlmi összefüggésekből; még kkor is, h minden monológ csupán burkolt monológ, s nem állht meg ntgonisták nélkül színpdon. A romntikus énkultusz modernizált színrelopásávl összhngbn- mint merőben szín-házi jelenség - monodrám ugyncsk romntikus színház utóhtás: brvúrszínész, színészi brvúr kerül figyelem középpontjáb színészi szólószámként. Miközben színészi dikció, z állóképesség, teljes estére megngyobbított személyiség kisugárzásink gyönyörűségét kínálj közönségnek (ezeket pusztán színházi eszközöket), megcsonkítj és önkorlátozásnk teszi ki színházt, lemondv önként gzdg eszközeiről és teljesség ábrázolásánk igényéről. Kollektív színjáték Színházművészetünk jelenlegi, átmeneti korszkánk sokféleségét bizonyítndó: monodrám-divt mellett ott tláljuk kollektív színjátszást. A form - mint tudjuk - z mtőrszínjátszás felől érkezett, nnk csoportos mozgásit, együttes regálásit, ismétlődéseit, egyéníteni

7 nem kró, pszichológiától (kényszerűségből is) trtózkodó ábrázolásmódját emelte át színjátszásunkb. Legnyersebb formájábn Huszonötödik Színházbn tlálhtó fel ez stílusform. Elődásikbn - és ez figyelemreméltó vonásuk nem kizárólgosn tömegszínházt kpunk: bemuttóról bemuttór megkísérlik változttni látószöget, és tömeg történelmi szerepének más és más oldlit igyekeznek színpdi munkáik során földeríteni. A tömeg mint eleven díszlet (T o u O igztln hlál), tömeg jpános fölhsználás; tömeg, egyszersmind kellékező, színházi segéderő (G yá s z), tömeg mint különféle társdlmi szerepeket betöltő szerepek összessége, vgyis politiki elemzésként megmuttott tömeg (Fényes szelek), tömeg mint nép (Ler király), tömeg mint mnipulálás áldozt tömeg mint fölcserélhető trtlmk gyűjtőedénye (Vörös zsoltár). Legkevésbé mondhtó sikeresnek z z útjuk (Hőség hv és Kőmíves Kelemenné blldáj), hol z egyént változttták tömeggé: mindkét esetben négy szereplő lkotott tömeget. Sőt: külön-külön is tömeget jelentettek. Megfosztttk egyénítettségüktől (de még típust jelző föl-ismerhetőségüktől is), rctlnná, jellegtelenné, jelentés nélkülivé váltk. Ez z rctlnság: személyiség színpdi tgdás cskis társdlmi egyedeket, nem pedig érző, gondolkodó egyéniségeket föltételező ábrázolásmód proletkult tömegdrámáink htás. Figyelmeztetni kell zonbn rr jelenségre, hogy miközben tömegként hsználják színpdi személyeket: egymástól, főszereplőtől és cselekménytől elszigetelt mgányos tömeget látunk. Nincsenek szerves kpcsoltbn egymássl. Nincsen életteli kpcsolt közöttük. Mgukb zárkózott tomok keringenek színpdi pályájukon. Mindez, természetesen, nem csupán Huszonötödik Színházr érvényes: z érzelmi csököttség, kpcsoltok prlizáltság többé-kevésbé jelenlegi színjátszásunk egészére érvényes. Bármenynyire is úgy tetszik, hogy Huszonötödik Színház törekvései különállnk színjátszási hgyományinktól és jelenlegi irányztitól - ugynzok törvényszerűségek érvényesek kivételesnek érződő formációikr, mint többi, merőben más eltökéltségű színházkér. Amikor Jelenet Gyurkovics Tibor: Csók cslád című drbjából (Frks Antl, Bull Elm és Tomnek Nándor) Huszonötödik Színház utzási során összekd egy új rendezői kísérlettel és hngzókr bontj föl legközelebbi drbj szövegét - hngbrvúrokr késztetve zokt színészeket, kiknek egyszerű színpdi beszéde is kívánni vlókt hgy mg után, és helyett, hogy vokális kísérletet zárt jtók mögött, próbákon vgy stúdiógykorltokon tenné próbár és gykorolná ki: sebtiben nyilvánosság elé cibálják z idegenben lelt leleményt művészi kifejezési eszközként; mikor színház Mikroszkóp Színpddl társult részlege tehetségesen hsznosítj Ljubimov és Borovszkij, színházi metfor kilkításár tett kuttásit, de működő háló, lepedő vgy billenőszerkezet művészi működtetése mellett nem fordít elég gondot belső kpcsoltok kimunkálásár ; mikor tehetséges fitl rendezők vidéki színházkbn egyre elsietettebb munkákt tesznek színpdr,, és tgdhttln tlálékonysággl, vlmint széles nemzetközi ismerettel ékes értelmezéseik mellett fkó és íztelen színészi játékot kpunk, s előre eltökélt generális tempóritmust kényszerítenek színészekre, hogy egy tíz esztendeje áltlábn vett csehovizálás v g y MHAT-ízálás álmosító és terjengő, lomh zsrnokságávl szembeszegülő, z kkori korrl dekvát ideges és zkltott irmot húzznk rá minden elődásukr, helyett, hogy megkeresnék mi npnk megfelelő tempóritmust és ezen belül minden egyes jelenet sjátos z előző fordulttól élesen különböző tempóritmusváltását; mikor Nemzeti Színház egyes elődásibn hűvös szépség munkál, és szereplők szvikt már nem intézik egymásnk, csupán kifelé beszélnek nézőtérhez, s ily módon frontálisn fölsorkozó, elszigetelt egyének önmgáb fgysztott színpdi jelenlétét láthtjuk z egymásnk és egymásból, egymáshoz és egymástól foglmzott kciók (szövegmondás) helyett;

8 mikor leggykrbbn láthtó színházi hib z, hogy nem dolgozzák ki drámi helyzeteket, nem jeleneteket játsznk, hnem z egészet, nem külön-féle drámi helyzetekben ellentmondásosn megnyiltkozó drámi személyeket muttják meg, hnem jellemeket játsszák el, mi tudvlevőleg szituáció híján meglehetősen nehéz; mikor színészek többsége helyteleníti, hogy kritikák premierekről készülnek, és vn ebben kifogásbn helytálló, hiszen nem minden elődás érik be bemuttór, de később már föllzul, szétzüllik produkció részint nem kifogástln próbmunk, részint művészi ellenőrzés hiány és színházi fegyelem hnytlás okán; vgyis: mikor külső rendezés túlsúlyb kerül belső rendezéssel szemben, és zokr z esti lklmkr, mikor beszólítj közönséget kezdést jelző csöngetés : nem művek, csupán elődások láthtók és formlist külsőségek mellett (ugynbbn z elődásbn sokszor) kiérleletlen, megvlósíttln, pőre gondoltok jelennek meg - nem lehet egyetlen rendező vgy rendezői csoport vgy egyetlen színház hibájául fölróni ezeket gyengeségeket. H fővárosi és vidéki, idősebb és fitlbb, nyíltn vntgrde és nyíltn konzervtív rendezők munkáibn zonos vonásokt fedezhetünk föl, kkor zok már színházművészetünk jelenének közös elváltozásit muttják. Minth kiolvdt voln színházi elődásink legtöbbjéből éppen z színészi vonás, mi mgyr színművészetet hosszú időn át megkülönböztette más nemzetek színjátszásától és minek jellegzetessége vlószínűleg legértékesebb vonás volt mindig is színészetünknek. Mondhtnánk úgy is : színészetünk hűvösebbé vált, érzelmileg kevésbé gzdggá lett. Ezzel egyszersmind nem vádoljuk intellektulizálódássl; ellenkezőleg: z elődások zömében z áltlános játékintelligenci minth lcsonybb szinten jelentkezne korábbinál. Megfoglmzhtó zonbn úgy is jelenség, hogy színészetünk ngy része elvesztette vlóságtrtlmát, z élettel szoros kpcsoltbn álló sjátos ízeit. Mind kevesebbnek érződik zoknk ngy lkításoknk szám, melyek korábbn nnyir gzdggá és jellegzetessé tették színjátszásunkt, vlóságos típusokt emeltek színpdr, vlóságos emberi rekciókt vontk be játékb. Nem feltétlenül z értendő vlóság színészi üzenetein és színházi jelenlétén, hogy olyn szerepekre gondolnánk, melyek egy kzánkovács születésnpi vcsoráján vgy egy eszpresszóbn vesznek részt, hiszen Mkláry Zoltán sír-ásój Hmletben, Peti Sándor, Tssy András Moličre epizódji vgy Beumrchislkítási (vgy közelmúltból véve példát; Blázs Smu Spnyol Izbellábn) régmúltbn játszódó, történelmi drbokbn is sját koránk ízeit, mozdultrendszerét, érzelmi rekcióit, gondolkodásmódját és tempó-ritmusát jelenítette meg. Vgy pillntsunk kbrér! Hofi Géz kivételével hol tlálunk olyn, társdlmi vlóságból merített, élettel táplálkozó állndó típusokt, mint volt Slmon Bél vgy Benedek Tibor? Tlán Lorán Lenke z egyetlen még, ki őrzi humoránk és kedélyének z ipri sokszorosításbn meg nem fkuló életteliségét és vlóságos társdlmi tipikusságát. Nem is régen pnszosn emlegették filmkritikusok filmrendezők kényelmes szereposztási ptentjit. Tudhttuk: h vendéglői sztlok között vgy kávéházbn játszódó jelenetre került sor: Peti Sándor sürgött főszereplők között és bizlmskodott velük; h őrmesterre volt szükség: Frks Antlt húzták elő, kiről nemrégiben Csurk-drb elő-dásán (vgy korábbn Gyurkovics Ti-bor Csók csládjábn) derült ki, milyen károkt okozott henye szereposztói sblon, és fosztott meg nézőket más-milyen lkítási sorától. Mégis : színészi mondnivló és életismeret filmes kizsákmányolás bizonyíték színészi fölfedezésekre és személyes mondnivlókr, kkor is, h helyeselhető ezeknek vlóság sjátosságir rátlált egyéni válszoknk sokszorosítás. De éppenséggel, mert nnyir személyes föltárás volt egy-egy ilyen típus megformálás vlóság egyik vgy másik részletének, zért kényszerítették filmrendezők színészt rálicitálni sikerre, helyett, hogy lkotóin bontották voln ki vlóságismeretét, és rr ösztökélték voln, hogy megkezdett irányb továbbkutsson és elmélyüljön. Ennek korszknk most már minth vége voln. A filmesek epizódszerepre is szívesebben hívnk külföldit vgy mtőrt. A nehézkes egyeztetési rendszerrel mgyrázkodnk, voltképpen mégis keveslik sját színészi leleményt, öntudt lnul is hiányolják szerepekben megjelenő élethozdékot. Amint újdonság és életismeret, társdlom életének eddig földerítetlen rétegei, korszerű típus megteremtése, vgy leglább új hngsúlyi jelennek meg: menten lecspnk rá m is mozisok. Kálli Ferenc szngvinikusság, Őze Ljos kiszolgálttott gresszivitás, Békés Rit fájdlms múltbéli tpsztlti, Koncz Gábor, ki motorkerékpáros"-típus nemzetközileg ismert figuráját foglmzt elidegeníthetetlenül mgyrrá, Mdrs József hmu ltt prázsló indultos szenvedélyessége, Pogány Judit krcos közönségessége, Vjd László sját lábát tipró, zvrodott öntudtosság, Kolti Róbert lomh báj, Monori Lili zvros tekintete, ágyból kikászálódott elve-szettsége, Temessy Hédi elhsznált rc z utolsó esztendők színészi lelemény-tár. Nem túlontúl sok, még kkor sem, h természetesen - nem mindet soroltuk föl. Igz : nem is kevés, h elhntolni igyekeznénk színészetünket. Mindez életképességről tnúskodik, zt bizonyítván - különösen fitlok esetében -, hogy legtehetségesebb személyi tláltok kpcsolódnk mgyr színjátszás legtermékenyebb, vlóságföltáró hgyományához. (Jól tudjuk: kdnk rossz, mgunkkl cepelt hgyományink is : z áltlános színjátszás, retorik, sterilitás, z gyonmozgás, nturlist kellemkedés, jelentés nélkülien dekortív gesztusrendszer stb.) Visszfordítv fejünket mögöttünk hgyott tíz esztendő színház körüli vitáir, néh zz érzésünk támd: obstrukciós szócséplések voltk ezek, minth tüneti kérdésfölvetések, felszíni problémmeglátások, szervezési, szervezeti, szerveződési dilemmák, szerző vgy rendező, rendező vgy színész primátusánk tyúk-tojás kérdéskörei hlogtni igyekeztek voln lényegről szólás sürgető szükségességét. Nem beszélünk eleget és elég lposn színház legfontosbb lkotójáról - színészről, ki nélkül sem drámíró, sem rendező nem fejezheti ki sjátos művészetét, s kinek fejlettsége befolyásolj, meghtározz z író és színpdr állító lehetőségeit is. Kifelejtettük voln színházból z embert? Elvesztettük voln figyelmünk középpontjából színészt? Pedig színház relizmus színészen áll vgy bukik. A legélethűbb díszlet, jegyzőkönyvszerűen hiteles, életből kihllgtott párbeszédek technikáj, rendezés vlóságutánzó megol-

9 dási sem hozhtják meg egymgábn színház számár relizmust, mert z cskis színésztől, kor emberét fölmuttó kuttásink eredményétől várhtó. Szükséges mi fertályunkon - hol csk szvkt, legfeljebb, h mondtokt olvsnk és rgdnk ki összefüggéseikből - leszögezni: fentiek nem kívánnk állást fogllni rendező vgy színész, író vgy színész elsőbbségében, mint hogy zt sem állítják, z hibádzik színészetünkből, hogy nem lkult ki benne pincérspecilist, téesz-prszt-ábrázoló szkember, vgy kikopott szmokingot kellően viselő társlgási színész. Ez utóbbi éppen pozitív vonásnk tekinthető, bármilyen soká trtott is számomr ennek fölismerése, hiszen társdlmi vlóságból is kikoptk z estélyi ruhát, frkkot, szmokingot csínnl viselő egyedek, legyezőt sokszínű bájjl kezelő dámák és elsőbálos kissszonyok sokság. (Más kérdés zután, és ez is összefügg vlóság színpdróli lssnkénti elszivárgásávl, hogy történelmivé lett közelmúlt hiteles ábrázolás ugynolyn gonddl állítndó elő, kár egy Shkespere-elődás viselkedésbeli hitelességének mgtrtásrendszere. Ez utóbbiból ugynúgy elcsurognk vlóság nedvei elődásinkbn, mert nem szerves élet színpdi működtetése cél rendezőink számár többnyire, hnem egy új konvenció megteremtése, egy steril prekoncepció, mely zután gátjául szegődik szerepek egymás közötti kpcsoltánk és belső hitelének. Az prdox helyzet muttkozik ugynis klsszikusok mi színrevitelekor, hogy nnál inkább kerül előtérbe mi vlóságr vontkozó tsnulság és értelmezhetőség, minél inkább igyekeznek megteremteni mű koránk hiteles színpdi életét. A korhűség ugyn-is koronként változó ktegóri. M nem ugynzt trtjuk korhűnek, mint z ötvenes években vgy szecesszió idején. H zonbn rendező nem teremti meg klsszikus mű itt és m hitelesnek htó légkörét, okvetlenül spekulációkb bonyolódik, steril életidegenséget teremt eleven, mi emberek helyett.) Szükségszerű-e színpdi személyek rctlnság, z emberi kontúrok megfkulás elődásinkbn? Vjon társdlmi kpcsoltokbn végbement tomizálódást tükrözik-e önkéntelenül színházi munkábn végbemenő változások? Áltlánosíthtjuk-e megfigyeléseinket bbn z értelemben, hogy mi-kor zt látjuk színházbn: nem z kpj A három ördögfiók (Szcsvy László, Felföldi László és Benedek Miklós) Vörösmrty Mihály: Csongor és Tündéjének nemzeti színházi elődásából (Iklády László felvételei) szerepet, ki legteljesebben megoldná, hnem z, kinek társulton belüli rngj megköveteli; földt elvégzésében ürességet tpsztlunk; lényeg helyett tetszetős látszt nyomul z előtérbe; z egymás közötti távolságok között elsivárosodott közlekedés; z érdem és rátermettség helyett z ügyeskedés célrvezető - színháztól mindennpjink visszfényét kpjuk? Közös mosoly.jóllehet, színpd csk zt tudj muttni, mi vlóbn létezik, nem pedig zt, mit szeretnénk, h voln: művészetnek mégis földti közé trtozik npi élet szürkeségei fölé emelkedni és fölcsillntni reményt vgy kivezető utt. S hogy ez nem jámbor óhj csupán, bizonyítj z elmúlt évd legjobb színházi elődás ( Pesti Színházbn z Eredeti helyszín), hová visszárd vlóság ezernyi színe - és nem csupán zért, mert ismerős környezetbe viszi nézőit, hnem, mert túllépve mese megelevenítésén, z nekdotisztikus részleteken: vlóságbn élő társdlmi mgtrtástípusokt foglmz színpdr. Érdemes vjon egyetlen sikerült elődásból levonni következtetésül, hogy Horvi, ki évekig művészi egyéniségének nem kedvező, idegen területeken kereskedett: vissztlálv most -vlóság ábrázolásához, művészi sikert rtott, egyszersmind bizonyosságát dt, hogy z elmúlt tíz esztendő kísérletei, zsákutc-ízlelgetései és más tljokon létrejött színházi formák sorrpróbálási nem múltk el htástlnul, megtermékenyítőleg htottk és élesebb készséget teremtettek vlóság bekerítésére, vgy vlóbn csk rról vn szó, mit színházi prkticisták vllnk: ösz- szejött dolog, míg más esetekben nem jött össze? Természetesen igzuk vn előcsrnoki vgy irodi fecsegés szintjén: z egyik esetben jól jött ki lépés z Eredeti helys í n n é l, hol sikeresen dt vissz rendező z lkotói lehetőséget színészeknek, hogy kedvvel és fölébresztett teremtő kedvvel keressék meg legplsztikusbb és legőszintébb megoldásokt, és ugynígy csk szerencsés lépésnek tekinthetik Pop-fesztivál, Hrminc é v e s vgyok, Mdách Színháznk KISZlcongresszus tiszteletére dott eleven emberi tekintetekkel és kort kifejező ritmusokkl gzdg műsorát, vgy korábbi Brecht-show-t (minek középső, humorrl teli Koldusoper része oszttln sikert rtott, mivel közel esett z ismert zsánerfigurák kedélyéhez, de szinte kivétel nélkül értetlenül fogdták hrmdik részt és z írott zeneszámok vgy versek e fejezetbéli összegezésénél színpdon megjelenő krcos érzelmességet, fájdlmsn kínlódó, lázdó édeskésséget zonosították mgukkl számokkl, nem figyelve föl, milyen új kontrpunktikus színészi elem jelent meg színpdon, szinte elszkdv számok verbális vgy zenei trtlmától: fitl színészek létrehoztk egy szemrehányó, ksztófhumorrl dolgozó kínos érzelmességet, mi egyáltlán nincsen távol sem Brechttől, sem ttól, mit olyn elvontn szeretnek modernnek tekinteni.) H tehát z egyik esetben sikerült és más esetekben nem sikerült produkció, kkor vgy frnciákkl kell trtni, kik sikertelen és jegesen üres estéken zt mondják: M este nem érkezett el z isten!", vgy kísérletet kell tenni dolgok mélyére nézni és mégiscsk föltéte-

10 lezni, hogy sikerülésnek vgy blsikernek mélyebb oki vnnk. Kell lennie olyn erőnek - látszt szerint -, mely képes kiemelni színészek egy csoportját szélesen elterjedt cinizmusból (nem színházir gondolok ebben z esetben), hogy leglább egy-egy közös munkár mozgósítsák minden képességüket, és ne érjék be szkszervezeti elő-írások és z elemi munkfegyelem betrtásávl. A kérdés természetesen nem csupán ideológii, hnem nnk speciális színházi gykorltbn megjelenő áttéte-les változt is. Sokt piszkálódtunk színházi próbszám kissé elmisztifikált kérdése körül z utóbbi időben, holott köztudomású, hogy kár egyéves próbidőszk ltt is lehet színházi selejtet előállítni, és nem egy remekbe sikerült elődás jött létre megfeszített, szükségkörülmények között, néhány hét vgy néhány np ltt. Mégis, elmondndó, színészek régebben többet fogllkoztk színházi munkájukkl, szerepeikkel. Nem feltétlenül próbán, hiszen még Sztnyiszlvszkij sem gondolt zt, hogy mégoly trtlmsn és képzeletfelkeltő módon vezetett próbákon készül el szerep, ott csk gykorltbn lehet kipróbálni mindnnk töprengésnek, elmélyedésnek, próbálkozásnk eredményét, mit színész odhz vgy z utcán vgy kár utóbuszon utzv végez, egyre közelebb törve mgát z áhított végeredményhez. Igz vn Brechtnek, mikor rr kérdésre, hogy több drámát krtok?", zt válszolj: djtok pénzt z íróknk!" Es ez vontkozik színészekre is. Mjd hrminc évvel ezelőtt megszbták színészi fizetések plfonját, ez z összeg kkoribn vlóbn függetlenné tette színjátszásunk ngyjit, nem kényszerültek semmiféle csábító jánltot elfogdni, teljes lkotó erejüket nyszínházukbn játszott szerepeikre fordíthtták. De színház végeredményben még-sem cskis különféle fogllkozási ágkt egybegyűjtő emberek munkhelye, színésznek lenni nem kizárólgosn megélhetési forrás. Kell lennie még vlmi többletnek, hsznosság, jór változttás, példdás érzetének, egyzon közös ügybe kpcsolódás szomjánk égnie színészben, h izzó művészetet kíván nyújtni, nem csupán mg (hjtóerőként működő) hiúságát jóllktni. Az elhivtottságérzés persze nem cserélhető fel szktudássl - nevezhetjük így is mesterségbeli fölkészültséget -, nem pótolhtó meglevő képességeinek tud- tos és szkdtln fejlesztésével. Különben színész vlóbn csk báb mrd rendezők kezében, és ruhfogssá válik tervezők jelmezei számár. Közös nyelv Ideje voln már végre közös nyelvet beszélnünk. Sőt, mi ennél nehezebb, de lényegesebb: értsük ugynzt foglmkon. Bemuttták Csongor és Tündét. Meglehetősen egyöntetű elismerés fogdt, de félreértés is egyöntetű volt körülötte, szinte vlmennyi kritik le-írt elismerése vgy fenntrtás jeléül népmesei meghtározást. Pedig h vlmi nem volt Csongor nemzetibeli elődás, úgy éppen népmesei nem volt. Ellenkezőleg: bbn látszik z elődás erénye, hogy kimozdított közel négy évtizedes népmesei konvenciójából, és átemelte népi játékok, teátrális jellegű szokások jelrendszerébe, megkísérelve z olsz eredetű széphistóriából lett bölcseleti drámát egy más nyelvrendszer feltételei között megfggtni. Persze, h csupán mszkok és néprjzosok áltl összegyűjtött szokások gyűjteménye mrd Csongor kísérlete, s nem sikerül kölcsönbe vett formákt átlelkesíteni, mi társdlmi és emberi trtlmkkl feltölteni, kkor csupán színpdi sknzen mrd, kár népmese, kár nem z. Mégis helyes voln egyet érteni foglmkon, mihez persze szükséges voln lposbbn fogllkozni mgukkl jelenségekkel. Igencsk itt vn ennek z ideje, hiszen színházink táján önkényesen minősíti ki-ki mgmgát. (Éppen most olvshtó, hogy színpdi kereszt-rejtvények intellektuális szerkesztője népszínháznk nevezi irodlmi prboláit.) Visszfordulv z ősforrásokhoz, játékkövületek életre bűvölésével, vgy kerülő utkt megtéve, és mgyr színészet hgyományit jó kertész módjár keresztezve idegen fák termésével - egy-re megy, milyen megoldást válszt színházművészetünk, h z eredmény kár ezt, kár zt z utt igzolj. SZILÁDI JÁNOS A Bánk bán új rc Illyés Gyul átigzítás" pécsi színházbn A mgyr irodlomtörténet megőrzendő szkmi hgyományként örökítette z egymást követő nemzedékekre irodlmunk ngy lkotásink védelmét, értve ezen szövegi sérthetetlenséget is. Ennek z értékőrzésnek drámirodlom, illetve színházművészet mindig próbköve volt. Nem véletlenül. A színház két vontkozásbn is lényeges változást képes eszközölni z lkotáson. Az egyik mód mű olyn rendezői értelmezése, z dott drám gondoltiságánk olyn áthngolás, mely szövegváltozttás nélkül vlósul meg produkcióbn. Az irodlomtörténet válllt értékőrző funkció jegyében néhányszor felemelte ugyn szvát gondolti átformálás ellen, de (mert z irodlomtörténészek legtöbbjének nincs kellő színházi gykorlt, s mert változtln szöveg lpján végre-hjtott gondolti átrendezés specifikus színházi jelenség), z enyhe tiltkozáson nem lépett túl, hnem megelégedett véleménye jelzésével. Más volt helyzet szövegmegőrzés, szövegtisztelet terén: egyértelműen érvényesült z értékőrző funkció. És most éppen itt következett be fordult. Mert gondoljuk csk meg: Bánk bánról, nemzeti irodlmunk egyik tlp-kövéről vn szó. Ehhez hozzányúlni, venni merészséget, bátorságot, hogy mit gyengéivel együtt örökre nemzet emlékezetébe zártunk, zt most, mi tolll átírj vlki, hogy húzzon belőle, hogy átfoglmzz mondtit, hogy sjátját tegye hlhttln sorok mellé?! Húsz vgy kár tíz évvel ezelőtt nem tett, hnem mg z ötlet is vihrt váltott voln ki. Most megtörtént - és nem rendült meg föld....nem festek vihrfelhőket z égre..." - írj Pándi Pál is Kritikábn, z egyetlen, ki z átigzítás el-len fogllt A cél zonbn nem z áltlábn vett állást, mondván:,,... én m-gát modernség, hnem vló élet ábrázolá- klsszikus művet tekintem végleges lkú gyémántnk." sánk visszcsábítás színpdinkr. A néző sem modern színházr kípándi Pál egyértelmű és htározott, z váncsi, hnem mgyr színjátékr. ellentmondásbn is legngyobb tisztelet hngján érvelő állásfogllás mel-

11 lett -s e sorok nyomdáb dásáig - óvtosn megfoglmzott kérdőjelek születtek csk, s zok sem válllkozás egészét célozták meg, hnem részleteket. Mi történt vlójábn? Természetesen nem rról vn szó, hogy z irodlomtörténet egyik npról másikr feldt voln eddigi válllását. Egy hosszú, évek ót zjló folymt érezteti itt és most htását. Egy olyn folymt, melynek két jelentősebb állomását érdemes külön is kiemelni. Az egyik z, hogy színház világirodlom ngy lkotásivl szemben állndón fenntrtott és gykorolt változttás - rendezői, drmturgii bevtkozás - jogát. Ez ugyn közvetlenül nem érintette színház és mgyr művek viszonyát, de elgondolkodásr mégis módot dott. S mi legdöntőbb: igzolt, hogy klsszikus lkotók - és lkotások híre-neve nem csorbult z eretnek" színházi gykorlttól. Az irodlomtörténészi álláspont változását zonbn mégsem ez, hnem z sjátos felfedezői, kuttói munk hozt mgávl, mely htvns évek második felétől irányztként jelentkezett mgyr színházkultúrábn. Az irányzt lpját, létjogosultságát klsszikus drámirodlmunk számszerűleg is kevés volt dt - s színházművészetnek z rokonszenves törekvése, hogy néhány ngy lkotás mögött megbúvó, már csk irodlomtörténeti értéknek számító műveket színpd, színház nyilvánosság előtt keltse új életre. Ehhez zonbn feltét-lenül szükséges volt z dott művek drmturgii átdolgozás, s bár ez jelen-tős változttásokt jelentett, z elődhtóság megkövetelte. Ezt tényt z irodlomtörténészek is elismerték, s így munk éveken át többé-kevésbé zvrtlnul folyt. Zvrtlnul és nem is eredménytelenül, hiszen nem egy lkotás rtott jelentős közönségsikert. Aligh járunk messze z igzságtól, h e válllkozás fogdttásánk lpvetően természetes jellegében ennek z előzménynek tuljdonítunk meghtározó szerepet. S ez kkor is igz, h z átdolgozó személyétől sem vontkoztthtunk cl. Legyen z kár színházkritikus, kár irodlomtörténész, háromszor is meggondolj, mit írjon le Illyés Gyuláról. És ezt háromszori meggondolást", tévedés ne essék, nem vlmi művészeten kívüli erő követeli meg, hnem épp egy művészeti tény: z lkotói életmű htlmsság. Holl István mint Bánk pécsi elődásbn Mit jelent z átigzítás"? Az életmű monográfii feldolgozásánk terjedelmi korlátlnság, és z ezzel válllt trtlmi részletesség dht csk vlódi lehetőséget hhoz, hogy minden mozzntábn elemezni lehessen zt munkát, mit lllyés Gyul Kton József lkotásán végzett. Erre most sem mód, sem lehetőség nincs. Igy részletek fölsorkozttás helyett csk z átdolgozói munk főbb irányink jelzésére szorítkozunk. S itt elsőként megközelítés összetettségét kell kiemelni. Azt, hogy Illyés Gyul segíteni kró drmturg, szuverén rendező és mi drámíró hárms összetettségében végezte z átigzítás munkáját. Az átigzítás e három vonult természetesen nem válik el egymástól, s mert mindhárom zonos célt szolgál, nem trtlm, inkább jellege z, mi mitt egyáltlán utlhtunk jelenlétére. Drmturgii érvényű változttásoknk z sor, mit más esetekben is klsszikus lkotás leporolásánk" szoktunk nevezni. Az idő, százdok múlás, miközben ngy művek gondolti érvényességét nem tudj kikezdeni (sőt újbb és újbb jelentéstrtlmkt, jelentésrétegeket hoz belőlük felszínre), érezteti htását drám nyelvezetében és drmturgii megoldásibn. Szvk, melyek megírás idején közérthetőek voltk, belevesztek z időbe, s már vgy érthetetlenné váltk, vgy megváltozott jelentésük, vgy egyenesen nevetségessé lettek. Ezek kiikttás, pótlás lklmnként szükséges és hsznos dolog. (Hogy példát is mondjunk: bohók" kifejezés helyett bohók " beikttás, Dicső kinézéseim!" felváltás Dicső ngy terveim" mondtár.) Drmturgii jellegű Illyés szövegtörléseinek, szövegfelcserélésének jelentős

12 része is. Sőt ez mgyrázz, leglábbis részben jelenetek sorrendjének megváltozttását is. Itt zonbn már nem lehet pontos htárvonlt húzni drmturgii, rendezői és z írói változttások közé. Es nem csupán zért, mert Bánk bán eddig sérthetetlennek vélt szövegéhez most először nyúlt hozzá író. Molnár Gál Péter Népszbdságbn közölt kritikájábn joggl jegyzi meg, hogy... Bánk bán színrevitelei egymásból táplálkoznk színháztörténetünkben, és vlóságos közdkozás értelmezése". Az elődás (és értelmezés) hgyomány mellett hgyományos rövidítések, kurtítások is jelzik Bánk bán útját. (Ezeket részben Illyés is átveszi, de vn mit újr visszállít.) Tlán prdoxonnk tűnik, de épp hgyományos kurtítások, rövidítések megléte mitt Illyés Gyul átformálásink egy jelentős része nem nevezhető egyértelműen drmturgii jellegűnek. A hgyományos változttásokt ugynis z jellemzi, hogy elfogdv drám eredeti gondoltvilágát, nnk jobb értését vgy drámilg teljesebb értékű ki-bontását szolgálják. Illyés Gyul átigzítás viszont mű szellemi rcultán is változttásokt eszközöl. A Teremtés vesztese című tnulmányábn Sőtér István zt írj, hogy Bánk bán nemcsk nemzeti hrc drámáj, h-nem szerelmi drám, s lélek trgédiáj is". A Pécsi Nemzeti Színház elődásáról megjelent kritikák jelzik, h o g y feszesebb, célrtörőbb z átigzított mű. Ez feszesség és célrtörő jelleg zonbn nem egyszerűen drmturgii változttásokból táplálkozik, hnem bból, hogy Illyés Gyul elsősorbn nemzeti hrc drámájánk látj Bánk bán Kton József-i történetét - és z átigzítás egész munkáj ezen élményének relizálását szolgálj. A szerelmi drám" és lélek trgédiáj", Kton József lkotásánk e két jelentős drámi vonult Illyés Gyul átdolgozásábn - nemzeti hrc drámájánk megemelése érdekében - leépül, leegyszerűsödik. Melind árttlnságához - Illyés értelmezésében - nem fér kétség, és Bánk figurájából is kihull tnácstlnság, pontos cselekvést nem lelő, nem tudó kpkodás. Egyértelműbb, htározottbb, tudtosbb lesz hős, olynnyir, hogy egy új monológbn még sját drámi konfliktusánk megfoglmzásáig is eljut.. És itt már veszélyes terepre értünk. A két drámi vonult visszszorítás z átdolgozásbn ugynis könnyen szegényítéssel zonosíthtó. Mielőtt zonbn elhmrkodottn következtetést vonnánk le, érdemes lposbbn szemügyre venni néhány dolgot. Először is zt, hogy Illyés nemzeti hrc drámáj vonlánk megemelésével nem vlmi idegen, műre kívülről ráerőszkolt új gondoltiságot állít középpontb, hnem egy eddig is meglevőre lpoz. Másodszor zon kell elgondolkozni, hogy zt gzdgságot, mit Sőtér István joggl említ, Bánk bán eddigi elő-dási mennyiben és hogyn tudták színházi produkciókbn tükröztetni. Aligh túlzás, h zt állítjuk, hogy ez gzdgság z írott drám sjátj inkább, mint színpdon életre kelőé. A kritikákbn olyn vélemény is feltűnt, mely Illyés Gyul válllkozását Arny Jánoséhoz hsonlított. H válllkozás ngyságát tekintjük, z összevetés jogos. Vn zonbn egy lpvető különbség is. Arny János A z ember trgédiáj olyn változtát lkított ki, mely mg drám. Illyés Gyul Bánk bán színházi változtát készítette el. (S ilyen nem is egy vn - erre se árt emlékezni!) S mert erről, színházi változtról vn szó, ebben z összefüggésben kell értékelni rról belső gzdgságról vló lemondást is, mely áltlábn Bánk bán-elődásokbn nemigen foglmzódott meg. Mindezzel nem krtuk zt mondni, hogy - ellentétben z eredeti mű változtthttlnságát vllókkl - Illyés Gyul átigzítás szent és sérthetetlen. Hngsúlyozni zt szerettük voln, hogy mű egy színpdi, színházi változtávl állunk szemben. Épp ezért munk értékelő elemzése csk részben végezhető el z lpmű és színházi változt összevetésével. Fontos és hngsúlyos nnk elemzése, hogy z elődásbn mennyiben és hogyn oldódnk meg zok problémák, melyek Bánk bán elődásit mindig is jellemezték. S erre jelek szerint, hisz Tháli Színház és veszprémi Petőfi Színház is műsorr tűzte Illyés átdolgozását, lesz mód. (Csk zárójelben, de jegyezzük meg: z igzi színházi csemege z lenne, h vlmelyik színházunk z igzi" Bánk bán eljátszásár is válllkoznék.) szik. Az utóbbi években felfigyelhettünk rá, hogy művészi eszköztár többrétűvé vált: új kifejezőeszközökre lelt, már meglevőket tovább finomított, pontosított. E folymt jelentős állomásit" jelentették Illyés Gyul és Hernádi Gyul Pécsett színpdr állított lkotási. Míg rendezői értelmezés szempontjából ugynis mindkét lkotó drbjink színpdi újrteremtését már említett kiegyensúlyozottság jellemezte, ddig z eszközök meglehetősen különböztek. Illyés Gyul ngy lélegzetű drámájábn, Testvérekben például történelmi, lélektni küzdelem rendezői megjelenítése volt válllt feldt - színpdi relizmus jegyében. Hernádi Gyul műveiben Vérkeresztség, A tolmács - ngy létszámú szereplőgárd mozgtás, tömegjelenetek, tblók rendezői megtervezése, megszervezése, egy áttételesebb játékstílus kilkítás volt feldt. A Bánk bán rendezésekor, úgy tűnik, kettő együtt jelentkezik. A nemzeti hrc drámájánk érzi és vllj Nógrádi Róbert rendezése is Bánk bánt de nem történelmi drámák szokottbb hngsúlyivl állítj szín-pdr. Nekünk klsszikus m is z ünnepélyességgel rokon, lssú méltósággl, fennköltséggel és komor csöndességgel. Nógrádi ezt hgyományt nem válllj. Gyors, feszes tempót diktál, pihenés nélkülit. És ebbe pergő ritmusú játékb már-már jelképi értékű mozzntok sorát építi be. Mint például térdeplést is. Sokn és sokféleképp térdelnek le ebben z elődásbn. S olyn hngsúlyozott motívum, hogy előbb-utóbb gynkodnunk kell : vlmi fontost kr ezzel rendező mondni. Bánk z egyetlen, ki sziklszilárdn áll, hogy z egyetlen térdrehullás Tiborc előtt legfontosbbt árulj el ról: nép z egyetlen, mely előtt Bánk meghjtj fejét. A rendezői koncepció elemzésekor hjlmosk vgyunk elfeledkezni rról, hogy rendezői értelmezés nem egyszerűen drám és rendező kettős viszonyán lpul (már tudniillik zon, hogy rendező mit érez meg műben), hnem zon is, hogy milyen z dott társult, mellyel drámát elő kell dni. Nos, Pécsi Nemzeti Színház társultábn Bánk bán ligh tűnik kioszthtó, eljátszhtó drbnk. Nincs igzi" Bánk, nincs Az elődás: rendezés és színészi játék igzi" Tiborc - e kettő nélkül pedig Nógrádi Róbert, mű pécsi színpdr művet nem lehet műsorr tűzni. Vgy: ki állítój olyn rendező, ki - szélsőségektől kell tlálni vlmi mást. Nógrádi z utóbbi megoldást válszmentes kiegyensúlyozottságr törek-

13 tott. Elhgyt klsszikus tetrlitást, hogy megvívott hrc keménységét dj cserébe, lemondott komor ünnepélyességről, hogy feszes drámiságot állíts helyébe, és kiikttt lssú méltóságot, hogy pergő ritmust vlósíts meg. És nem utolsósorbn jelképiség felé mozdított el relist ihletésű színpdi világot. Ebben közegben pedig Holl István már Bánk, Győry Emil pedig Tiborc lehet. És lesz is. Kemény. konok következetességű Holl István Bánkj. Jó kton és hű lttvló, király és királyné szolgáj mindddig, míg szolgáltukkl nemzetét, népét szolgálhtj. l l e kettő elválik egymástól, kkor válsztás elé kerül, és válszt: népet válsztj. Kitűnő lkítás Holl Istváné. Mértéktrtó, fegyelmezett. Drámiság most csendé, visszfogottságé, lssn mgáb gyűrűző indulté, mely véres, iszonytos tettben forr ki. Drámiságbn Bánk méltó társ P ásztor Erzsi formált Gertrudis király-né. Illyés Gyul változt kisszerűbbnek muttj királynét, mint milyennek Kton József megálmodt. Pásztor Erzsi játék ezt Gertrudist hozz szín-pdr. Ellenfél, lig kivédhető, lig le-győzhető. Biberch szerepében Bárány Frigyes simulékony gzembert állítj elénk, túlzások, hmis felhngok nélkül. Aki csk néhány szerepben is látt már Győry Emilt, ligh gondolt, hogy vlh is Tiborcot fog játszni. Győry Emil tipikusn" intellektuális színész, ideges, villódzó lkt - és korbn sem Tiborc, főként, h Bánkot Holl lkítj. Az átbújás szivárvány ltt nem teljes értékű, szerep és színész nehezen tlálj meg egymást, de legfontosbb, legdöntőbb ponton, Tiborc küldetését megfoglmzó monológbn megszületik tlálkozás. Szép és hiteles jelenet ez. Az elfeledkezésnek z ritk pillnt, mikor minden megszűnik, és hiszünk gyötrődve születő szvknk. Szép, de kicsit távoli, kicsit fgyos jelenség Miklósy Judit Melindáj: trgédiáját is távol trtj tőlünk, emberi részvétünkre nem trt igényt. Ifj. Kőmíves Sándor emberi hngvételű II. Endréje mellett Sír Kti pró jelzésekben is sorsot érzékeltető Izidóráját, Huszár László csk hlálll fékezhető indultú Petúr bánját, Pogány György elvkult szerelmű Ottóját és Pál László (Mikhál bán), Melis Gábor (Simon bán), Fülöp Mihály (Mysk bán), Gri Róbert premiereket, és három elődás gzdgbb elemzési nyg lpján térjünk vissz válllkozás kritiki megméréséhez. Addig is néhány, nem lezáró, inkább továbbgondolkodást célzó megállpítás mű és z első elődás lpján. A B á n k b á n története - kellő történelmi ismeretek hiányábn egyre inkább ért-hetetlenné vált nézők többsége számár. Ezért is jvsolt Pándi Összegezés helyett Pál, hogy egy verses prológust kellene A drám próbáj - trtj színházi szál- illeszteni mű elé. Illyés Gyul lóige - z elődás. Illyés Gyul B á n k bán- átigzítás ezt homályosságot, átigzítás megérte ezt próbát, s h érthetetlenséget megszünteti, feloldj. elfogdjuk fentiek igzságát, kkor most Az átigzított lkotás egyetlen célr mérleget kellene vonnunk. A teljesebb fogott szerkezete világos és áttekinthető: tpsztlt kínálkozó lehetősége jó lehetőséget d egy modern elő-dás két beígért újbb bemuttó - zonbn számár. óvtosságr int: várjuk meg z újbb (Solom mester) vlmint Kuts Bél (Udvrnok) játékát említjük. Az elődás látványként is szép htású jelmezeit Vágó Nelly, mozgthtóságbn prktikus, játéktér megoldásábn zonbn meglehetősen problemtikus díszletet János Ljos tervezte. A drmturg -- mint Pécsi Nemzeti Színház mgyr bemuttóinál immár évek ót - Czímer József volt. Izidór (Sír Kti) és Gertrudis (,Pásztor Erzsi) jelenete Bánk bánbn

14 Illyés Gyul - említettük már - nemzeti hrc drámájánk érzi Bánk bánt, s z átdolgozásbn úgy relizálj ezt z élményét, hogy szerelmi drám és lélek trgédiáj belső vonultot visszszorítj, kiikttj. Szóltunk rról is, hogy mű e belső gzdgság - z elődások tnulság szerint - inkább drám sjátj, semmint színpdé. Ezzel együtt is el kell gondolkozni zon, hogy vjon visszszorítás, kiikttás-e járhtó s járndó út, vgy zoknk módoknk keresése, melyek ezt gzdgságot színpdi újrteremtés számár fedezik fel. Illyés egyetlen tömbből frgj hőseit, s félő, hogy mikor tömörít - krtln tán egyszerűsít is. S ez z, mit elemezni, vizsgálni kell. Már csk zért is, mert Illyés Gyul átigzítást végzett. Munkáját, jobbító szándék tisztelete mellett, z eredeti mű és z elődások kettős tükrében kell elemezni, s h z elődások nem tudják visszigzolni" tettben szándékot, kkor színháznk z átigzítássl szemben is fenn kell trtni változttás jogát: vissztérést z eredeti szöveghez. Kton József: Bánk bán (Pécsi Nemzeti Színház) Rendező: Nógrádi Róbert. Díszlettervező: János Ljos m.v. Jelmeztervező: Vágó Nel- ly. Szereplők: ifj. Kőmíves Sándor, Pásztor Erzsi, Pogány György, Holl István, Miklósy Judit, Pál László, Melis Gábor, Huszár László, Fülöp Mihály, Gri Róbert, Sír Kti, Kuts Bél, Bárány Frigyes, Győry Emil. PÁLYI ANDRÁS Ne ítéld el testvér testvéred" A Csendes Don Kecskeméten Ismét született Kecskeméten e g y gzdg színházi elődás, melynek teátrális htóelemeit, színpdi eszközeit hosszn elemezhetjük-bogozhtjuk, felfedezhetünk benne stiláris-játékmódbeli ellentmondásokt, s ugyne megfigyeléseinket z elődás teremtette színpdi nyelv belső dilektikájánk is nevezhetjük; mégis ennek formi értékekben oly gzdg színháznk legfőbb ereje bbn rejlik, miről szól. Solohov Csendes Don című monumentális regényét Ruszt József drmtizált és rendezte meg Kecskeméten. Az elődás trtlmi értéke nemcsk zért hngsúlyozndó, mert áltlábn divtosbb stílusért, formi különösségekért rjongni, hnem zért is, mert éppen Ruszt József z egyik olyn rendezőnk, kinek munkáiról gykrn beszélünk pusztán külsődleges jegyek lpján. Egyébként nem véletlenül: Rusztnk korántsem sikerült minden elődásábn oly szervesen egyszerre tlálni meg gondoltot és színpdi jelet, mint Csendes D o n b n. Azt írj rendező Solohov-dptációhoz készített műsorfüzetben : régót izgtott mű, s természetesen izgtott»színház«, mely e művet befogdni képes". Úgy tűnik, Ruszt kkor tlált rá rr színházr, mely " Csendes Dont befogdni képes, mikor felfedezte, miről szól m, nekünk regény. Leglábbis z elődásból művészi szervességnek ez z evidenciáj érinti meg nézőt. Miről szól tehát Csendes Don kecskeméti Kton József Színházbn? Látszólg könnyű dolgunk vn, h erre kérdésre felelni krunk. A regényben, mikor ( színpdi változtbn nem is szereplő) Filkót eltemetik, közeli fluból kijön egy öregember, s cigányzb-bl, kutytejjel, tllóvirággl benőtt kis hntr szentképes tölgycölöpöt állít. A háromszögű eresz ltt szent szűz szomorú rc láthtó, rámán egymásb fonódó ószláv írás : Országol most fertelmesség, vétek, Ne ítéld el testvér testvéred. Solohov is kulcshelyzetet biztosít e nehezen kisilbizálhtó sírfelirtnk; úgy tűnik, Ruszt még inkább. Mint h o g y szűzmáriás ikon is kecskeméti Csendes Don színpdánk központi eleme lesz, hogy később szentképes tölgyfcölöp mögött kifeszített vásznon htlmsn előrgyogjon vörös csillg, nélkül, hogy z ikon eltűnne. Ruszt z új és régi történelmi hrcábn hngsúlyozz, hogy ezt hrcot emberek vívják. Épp zzl hngsúlyozz, hogy régi és z új szétbogozhttln összefonódásáról beszél: rról kíván lélektni térképet rjzolni, hogy történelmi változás, forrdlmi átlkulás z egyéni tudtbn tükröződik. Mit jelent Ruszt színpdán ez biblikus hngzású ne ítélj"? Nincs szín-ház ítélet nélkül. Ruszt korántsem z ítéletlkotás lól krj felmenteni nézőt. Ellenkezőleg. A testvér megítélése helyett történelmi ítéletre irányítj reflektorfényt. H úgy tetszik, ez mű mi üzenete, s nem is kevés. Frády, zz külső ábrázolás Az imént idézett verses sírfelirtot kecskeméti elődásbn nrrátor mondj el: ez két sor zárj z első felvonást. A Ruszt-féle gzdg színházbn" min-den elhngzó szónk felfokozott drámi feldt vn (leglábbis világosn kiolvshtó rendezői szándék szerint), z-z z írói szöveget előkelő rng illeti meg, mégis szöveg és gesztus, szó és látvány erőteljesen kiegészíti egymást, pontosbbn egymásr vnnk utlv. Ruszt nem zt krj nrrátorrl elmondtni, mit nem sikerült drmtikus formáb önteni. A nrrátor ebben z elődásbn szerep. Közhelyszerűen zt mondhtnánk: nrrátor z író szerepét játssz. Cskhogy ez nem igz. Már csk zért sem, mert Frády István, ki nrrátorként - két gitáros fiú kíséretében színre lép, véletlenül sincs Solohovr mszkírozv. Frády frmerben jön be, mint ki z utcáról sétál be egyenest színpdr. Ismét csk egyszerűsítve: Frády önmgát játssz. Arnyltbbn foglmzv: nrrátor - Solohov, egy mi frmerndrágos olvstábn. Az, mit nrrátor mond, csk z egész elődás összefüggésében érvényes. Ez kecskeméti Csendes Don igzi sikerének titk (mit egyránt nevezhetünk művészi sikernek is, közönségsikernek is). Nem rról vn szó, hogy Ruszt rendez egy teátrálisn gzdg elődást, s hozzáfűzi Solohov (és mg) kommentárját; h-nem hogy ezt kommentárt" Csendes Don-elődás történelmi színpdán mondj

15 el, megidézett és látttott történelem szerves részeként. Ezzel megteremti zt színpdi közeget, mely nélkül sosem jött voln létre e színház belső gzdgság. Megteremti zokt szinpdi dimenziókt, melyek meghtározott drámi pillntbn történelmi és egyéni-drámi dimenziókká lényegülhetnek. A kecskeméti Csendes Donbn nem is z legfőbb érték, hogy Ruszt különféle mesterektől, különféle iskoláktól eltnult és továbbfejlesztett, át-lkítottmódosított színpdi eszközöket stílusegységbe tudj olvsztni, hnem hogy e színpdi folymt kovász épp gondolt, történelemről és z egyén történelmi sorsáról vló gondolkodás. Vgyis ott és kkor gzdg igzán ez színház, mikor színpd nem színpd többé, hnem sors és történelem. (S itt leírhtjuk zt is, miről később még szó esik: ezért párosulht Csendes Don elődásábn - egyébként Ruszt korábbi legjobb rendezéseihez hsonlón - totális színház" színpdi puritnitás bizonyos végletes formájávl.) Más kérdés, hogy végül z elődás (különösen z első részben) nrrátor drámi szerepének drámi végiggondolásávl dós mrd. Ruszt felfedezhetően Pisctor Háború és béke-átdolgozásából vette nrrátor szerepeltetését mint megoldást (hogy több szintes színpd is Pisctorr utl); cskhogy Pisctoré másfjt nrrátor volt. Nevezetesen mert Pisctor sokkl kiélezettebb, drámibb történelmi helyzetben készítette mg Tolsztoj-dptációját, s ezért nrrátor, ki jelen kérdéseit teszi fel történet szereplőinek, sokkl erőteljesebb, sorsdöntőbb helyzetből kérdezett, mint Ruszt frmerndrágos. Rádásul itt, kecskeméti Csendes Donbn Frády Istvánnk egy sor kérdést fel kell tennie, melyek csk áltörténelmi kérdések, ál-sorskérdések, voltképp nem mások, mint sztori" egyszerű továbblendítői. Rusztot stiláris eklekticizmus is megkülönbözteti Pisctortól. A színészi játékbn is többféle módszert követ Csendes Don rendezője: z, hogy frmerndrágos Frády mindig kívülről szól bele játékb, nemcsk drmturgiilg, hnem színészi játékmódot tekintve sem véletlen. Hngsúlyozottn más játék-szintről vn szó Frády és két gitáros esetében - és másról történet szereplői-nek esetében. Az külső ábrázolás, melyet Frády követ, csk látszólgos ellentmondásbn áll z elődás ngyon is A Csendes Don Kecskeméten Grigorij (Trokán Péter) megérkezik polgárháborúból. A háttérben: Gurnik Ilon és Brnyi László intim htásokr építő, bensőséges, ún. átéléses színészetével. H értjük, miről szól ez színházi este, kétféle színészi játékmód szerves egységbe lép; e stiláris feszültség nem egyéb, mint néző bizonyos, közvetett rákényszerítése (provokálás), hogy felfedezze mgánk játék mögött (mélyén) rejlő gondoltot. Frády szereplése mégsem problémmentes. Ott ugynis, hol nincs igzi drámi feldt, Frády elmoss htárt civil hngnem és drámilg meghtározott külső ábrázolásmód közt. Vgy-is megkísérli drmturgii szkdékot személyes vrázsávl áthidlni. Ehhez zonbn egyrészt nincs kellően erőteljes színpdi egyénisége, másrészt megzvrj stílus és gondolt szoros egymásr utltságát. Szerencsésre második részben szerep és z lkítás e kibillent egyensúlyánk lig mrd vlmi nyom. Szertrtás és nturlizmus A szertrtásos" vgy rituális'' jelzőt előbb-utóbb minden Ruszt-rendezés mellé leírják; úgy tűnik, ez z minősítés, mellyel könnyen elhelyezhetjük kecskeméti rendező elődásit bizonyos új színházi törekvések (divtok) égisze ltt. Olyn szertrtásos" megoldásokt, mint például kezdés és befejezés összerímelése" (voltképp tpsrenddel" kezdődik z elődás, vgyis játék vlmennyi részvevője bevonul színpdr), mint két gitáros szerepeltetése (kik korábbi Ruszt-rendezésekben díszítőként vgy más funkcióbn csknem mindig megjelentek), mint zene rituális" jelenléte z elődásbn (például mikor gyerek születik., fennhngon, ünnepélyesen szól z Alleluj kórus), végül is nem nehéz észrevenni. Ellenkezőleg, ngyon is könnyű. Gyníthtnánk, hogy egyszerű htásvdásztról vn szó. Bár közelebb járunk z igzsághoz, h felszínességet mondunk. Még közelebb, h így foglmzunk: Rusztot e htások felszíne érdekli. Vegyük például gyerekszülés és z Alleluj-kórus párosítását. Mire hivtkozik rendező, mikor z ember születik" pillntábn megszóllttj templomi zengésű krt? Jellegzetesen közhelyszerű képzettársításokr. Arr, hogy ez perc z élet tipikusn vllásos" pillnt, melyben mindnnyiunknk ünnepélyes gondolti támdnk z élet titkáról", hogy kevés zenei lkotás vn, mely hsonló elementritássl és ünnepélyességgel szóllttná meg z életörömöt; hogy mi nézőtér jelentős részének még személyes, leginkább gyerekkori (nosztlgikus-érzelmes) vllásos élménye is kötődik e hngzáshoz stb. Vgyis zenének hngultteremtő szerepe vn z elődásbn, hogy jórészt egy templomi misén is ez szerepe. A különbség csk nnyi, hogy Ruszt z eredeti vllásos környezetből más miliőbe emeli át z Alleluját, profnizálj szkrális zenét, s egyúttl szkrlizálj z életből kirgdott pillntot. Ami Rusztot megkülönbözteti rituális színháznk nevezett színházi törekvésektől (csk jelzésszerűen írom le itt Artud, Brook, Grotowski nevét), hogy őt nem vllási szertrtások eredeti szerkezete, belső élete érdekli, nem ebből krj kiolvsni színházi szertrtásbn vló ktív részvétel mi receptjét". H már z Alleluját említettük, úgy Grotowskit, de Brookot is elsősorbn z izgtná, hogy miféle lelki folymtok zjlottk le hjdni hivőben, mikor ezt z

16 Alleluját hllgtt, s megkísérelne ehhez hsonló struktúrájú folymtot teremteni mg színházábn. Ehhez képest nevezem felszínesnek Ruszt érdeklődését rítus iránt, s ez következik bból, hogy Ruszt kiindulópontj más. Ruszt József hisz színházbn. S h' már z vntgrde-ot említettük, tegyük hozzá: hgyományos színházbn. Rusztot csk ny- A szülési jelenet (Szkács Eszter és Trokán Péter) nyibn fogllkozttják modern szín-házi törekvések s mindzok jelenségek, melyek felé e színházi úttörők fordulnk, mennyiben htóképes elemeket szolgálttnk (hgyományos) színház megfkult eszközei helyett. Vissztérve Csendes Don fentebb idézett jelenetéhez: szkrális" és profán" sztereotip viszonyánk megbontá- sávl rendező bizonyos (mondhtnánk, szelíd) sokkhtásnk teszi ki nézőt. Nem krj egy-egy ilyen htássl néző lénye legmélyét felborzolni, vgyis nem krj túllicitálni z életben kpott sokkhtásokt, s ettől e htások önmgukbn ngyon is közhelyszerűnek tűnhetnek, ám z elődás teremtette összefüggésekben elég erőteljesek hhoz, hogy néző érdeklődését ébren trtsák. Ezeknek z effektusoknk csk színpdon vn értelmük. Ruszt nem trtozik zok közé rendezők közé, kik el krják tüntetni színpd és nézőtér közti különbséget. Csk színpdr figyel, de olyformán, hogy nézőtérnek is színpdr kell figyelnie. H korábbn zt mondtm, Ruszt színpdán fokozott jelentősége vn szónk, úgy e mostni péld lpján megállpíthtnám, hogy zenének (mit éppen ezért bjos lenne kísérő zenének nevezni) ugyncsk fokozott jelentősége vn. Ez is igz. Mint hogy látványosságnk, színészi gesztusnk egyránt felfokozott szerepe vn. Ruszt színpd felfokozott htások színház. Ez szertrtásos jelleg igzi értelme nál: rítusból átemelt elemeknek is vn bizonyos belső intenzitás. Ruszt színpdánk tlán legfontosbb formi rendező elve szimmetri. Nemcsk rról vn szó, hogy még z Alleluj is szimmetrikusn hngzik fel z elődásbn (z első részben, mikor Aksziny szül - és másodikbn, mikor Ntlj hozz világr z ikreket), nem-csk rról, hogy nrrátort is szimmetrikusn két gitáros fiú kíséri, hogy szereplők mozgtásábn áltlábn megfigyelhető szimmetri, mint hogy több szintes színpd lpelve is ezt tükrözi, s hogy jószerivel játék minden láthtó és hllhtó effektus vlmiféle szimmetriát trtlmz, hnem stílusbn is, mi mint színpdi élet sokkl kevésbé kézzel htó, szimmetri törvénye urlkodik. Vgyis kecskeméti Csendes Donbn szertrtásos jelleg mellett állndón jelen vn nturlisztikus színházi törekvések, leginkább zt mondhtnánk, színpdi dokumentlizmus htás, ennek Ruszt áltl látszólg önkényesen felhsznált elemei. Látszólg önkényesen, mondom, mint hogy szertrtásos jelleg jegyeinek lklmzás is csk látszólg felszínes és önkényes; pontosn kétféle htás kölcsönössége htározz meg Csendes Don stílusánk belső szimmetriáját, zt rendet, minek további (gondolti) jelentése vn. Egy szembeötlő péld: n-

17 turálisn erős, mondhtni, durv, már-már sokkhtású fegyverdörrenések, melyekre nézőtér mindnnyiszor össze-borzong. Ezek nyers, dokumentum-erejű hngok mindnnyiszor vlósággl pofon cspják közönséget. Rádásul egyre gykrbbn, egyre idegesítőbben szólnk fegyverek. Könnyen stílustörést, bántó ellentmondást kiálthtnánk. Honnn kerülnek ezek nturális effektusok bb z elődásb, mely z említett szertrtásos jelleggel stilizáltságot válsztott színpdi nyelvnek? Cskhogy Rusztot sem stilizálás, sem rituálé, sem dokumentlizmus, se másféle izmus nem érdekli igzán, ezeknek csk z elemeit hsználj; vlójábn z feszültség érdekli, mit e különféle elemek lklmzásávl színpdon kivált. Ismét felhozhtnánk htásvdászt vádját: hngos fegyverpufogttás igen olcsó dolog is lehetne, h nem lenne trtlm. H nem rról szóln ez z elődás, mi-ről szól. H nem rr krná irányítni figyelmet, hogy Csendes Don történelmi színpdán - polgárháború szörnyű vstörvénye, belső ellentmondásosság következtében - testvér testvérre lövöldöz. H nem ne ítéld meg testvér testvéred!" fájdlms jjszvát krná tudtunkb vésni. Ekképp kp értelmet, trtlmt formi rendező elv. A szimmetri Csendes Don elődásábn nem önmgáért vló. A pzr formi gzdgság mögött más-fjt, gondolti gzdgság rejlik. Bőségesen hozhtnánk még példákt: hogyn szerveződik egységessé szertrtásos stilizáltság, vlmint egyes részletek nyers dokumentlizmus, bizonyos nturlisztikus kellékhsznált. Grigorij és Aksziny megszökik fluból Lisztnyickij birtokár, Grigorij pj zonbn vártlnul felkeresi őket: behívót hoz fiú-nk. Grigorij ott nyílt színen átöltözik, mi egyrészt szertrtásosság, másrészt - bbn pillntbn, hogy fiú kton-ruhábn áll előttünk - bizonyos dokumentlistlátványos effektus is; ám e néhány perc igzi jelentéséhez stiláris feszültségteremtés csupán segédeszköz: jelenet lényege színészi mgtrtásbn rejlik. Vgyis bbn, hogy Grigorij (Trokán Péter) gondolkodás nélkül fel-ölti ktonruhát, hogy rre Aksziny (Szkács Eszter) kétségbeesetten regál, hogy Grigorij pj (Brnyi László) mindezt nemtörődöm tekintettel végignézi. Szó lig hngzik el köztük, mindenesetre sokkl kevesebbet árulnk el szvik, mint gesztusok; mi egyúttl zt is jelzi, hogy felfokozott htások e színházábn színészetnek nem kevésbé felfokozott szerepe vn. Kevés elődást láthttunk Ruszt Józseftől, melyben ennyire nyilvánvló lenne, hogy színpd burjánzó gzdgság, legkülönbözőbb teátrális elemek lklmzás színészért, színész - z ember - színpdi kibontkozásáért vn. Puritán" drmturgi H fentebb szélsőséges puritnitást említettem, ez elsősorbn Csendes Don színészi játékmódjár vontkozik. Ez r pul itnitás drmtizálás kulcs is. Hogy lehet egy regényfolymot három óráb sűríteni színpdon? Ruszt József munkájánk egyik legszebb dicsősége, hogy ez sikerült, hogy vlóbn regény fő gondoltit és fő konfliktusit szóllttj meg z elődásbn, hogy nem lesz Aksziny és Grigorij szerelmi története doni kozákság történelmi eposzából, s történelmi folymtok ábrázolás nem homályosítj el z emberi kpcsoltok drámi jelentőségét. Nyilván lehetne szőrszálhsogtón számon kérni bizonyos epizódokt - és nyilvánvló z is, hogy regénynek sokszor más jelenetei z erőteljesebbek, míg színpdon bizonyos pillntok, melyek prózábn nem vonták mgukr különösebben figyelmet, vlósággl kigyúlnk, feltöltődnek, de műből fkdó gondoltok hordozói lesznek. Ezúttl is csk példát szeretnék kirgdni. Az elődás egyik drámi tömörségében legszebb jelenete: Aksziny és Lisztnyickij elválás. Miután Grigorij hdb vonult, Aksziny Lisztnyickij földbirtokos szeretője lett, kit ugyncsk el-szólított birtokáról háború. Aksziny őt várj hz, de Aszthov (Hetényi Pál) érkezik hozzá látogtób: férj, kit még Grigorij kedvéért elhgyott. Aszthov hívj hz mgához z sszonyt, de Aksziny nem megy. Megjön Lisztnyickij, ki közben megnősült, közli Akszinyávl, hogy szkítniuk kell, s elküldi z sszonyt. Aksziny kéri, leglább hó végéig hátrlevő néhány npot hdd töltse földbirtokos szolgáltábn, férfi elhúzz mgát, mjd odnyújtj z sszonynk bérét, z térdre esik, csókolj férfi kezét, még egy utolsó szerelemért rimánkodik, de máris fellép rr színpdsíkr, hol Aszthov, férj várj. Vgyis hzmegy. Mindez lig néhány másodperc z elődásbn. Ismét néhány tőmondtos szóváltás csupán, mit Ruszt regényből kiemelt. Ezeknek mondtoknk úgyszólván csk segédeszköz-szerep jut. A lényeges drámi viszonyokt gesztusok fejezik ki, kéztrtások, pillntások, z odébb-lépések vgy hozzá-simulások; z, hogy Lisztnyickij (Géczy József) elviseli régi szerető rgszkodását, mjd elutsítj s végül meglázz nőt, z, hogy Aksziny (Szkács Eszter) szerelmi cslódás, szkítás és kiábrándulás egész skáláját végigjárj e néhány mozdulttl, reflexszerű érzelemnyilvánítássl, z, hogy férj (Hetényi Pál) hztérő bűnöst" megvető és önelégült pillntássl fogdj; mindez oly sokt mond el színpdon, mire regény-ben hosszú oldlkr, fejezetekre vn szükség. Csk legegyszerűbb, legvégsőbb, legelementárisbb indultok és rekciók megszóllttás vár e Csendes Dondptációbn színészekre, de végül is ez legtöbb. A színészi puritnitás nem más, mint gzdgság: ez is z elődás belső értékei közé trtozik. Másik példát is említhetünk, mely bizonyos értelemben ellenkezője fentinek. Grigorij otthon mrdt csládj (szülei, húg és Ntlj, ki törvényes felesége) fiú (hmis) hlálhírét kpj. A hlálhír oly véletlenszerűen ht, hogy néző (még h nem is olvst regényt), z első perctől kezdve gynítj, hogy tévedésről vn szó. A levelet, mely hivtlos értesítés, színpdi változtbn, úgy tűnik, képtelenség felolvsni. Elég, h Grigorij húg (Sár Berndette) felsikolt, s kiejti tőmondtbn hírt, jelenlevőkben minden lezjlik. Ruszt mégis megszervezi" levél felolvsását. Elmondtj nrrátorrl, hogy Pntyelej Prokofjevics, z p npont többször felolvsttt Dunyskávl levelet, s két színész - Brnyi László és Sár Berndette vlóbn leül Melehovotthont jelképező színpdi szint elé, minth ház tornácán ülnének, és Dunysk, Grigorij húg most már vlóbn elejétől végéig szertrtásosn felolvss hivtlos értesítést Grigorij hláláról. Látszólg megint htásosság bűvkörébe téved z elődás, cskhogy levél puszt felolvsásánk (mi dokumenttív információ néző számár) vn másik szintje: mi színészekben lejátszódik. A színészileg megformált emberi-drámi viszonylt, mely rról tudósít, hogyn gondolkodik cslád Grigorijról - s mi igzán kkor tetőzik, mikor Grigorij, téves értesítés ellenére, beállít Melehov-házb.

18 Ez levél kevesebb helyet fogll el regényben, mint z elődásbn. Különösen, h rányosn vesszük. Mégis drámilg igen gzdságosnk bizonyul ez jelenet. A kis epizód látszólgos szín-pdi túlbeszélése" vlójábn olyn szituáció, mely sok mindent elárul Melehov-cslád belső ellentmondásiról, feszültségéről és természettől vló össze-trtozásáról. Ruszt drmtizálás drámát olvss ki Csendes Donból, s nrrátor szerepeltetése, felfedezhető pisctori htás ellenére korántsem epikus színház ez. Ruszt kiemel regényből né-hány szituációt, melyben színészek z átélés, belső ábrázolás" lehető legpuritánbb eszközeivel megmutthtják mű belső gzdgságát. Ehhez természetesen szükség vn s zíné sz belső gzdgságár; s zokbn z esetekben, mikor ez hiányzik, nemegyszer megbomlik z elődás szervessége. Színpdi költészet Trokán Péterről és Szkács Eszterről eddig is tudtuk, hogy jó színészek, hogy kecskeméti társult erősségei, mégis meglepetéssel szolgálnk. Trokánt többnyire úgy trtják számon, mint Ruszt József egyik színész-nevelői" sikerét: Trokán Péter Rusztelődásokbn érett jelentős színésszé, s színpdi létének legfontosbb jegyeiben ráismerni Ruszt színészideáljár: ki testét, hngját, minden megnyilvánulását állndó kontroll ltt trtj, s olysféleképp bánik fizikumávl, kár egy élő hngszerrel. H korábbi lkításibn mégis mrdt hiányérzetünk, zt egy szóvl úgy jelölhetnénk, hogy mégsem volt eléggé é lő e z hngszer. Most épp színpdi élet lenyűgöző lkításánk legszebb perceiben: olyn bensőséges hngon szóllttj meg Grigorijt, olyn mély köze vn Solohov hősének hánytttásához, hogy ettől lesz nekünk is igzán közünk több mint félszázddl ez-előtti történethez. Szkács Eszternek sokféle hngj, sokszínű belső trtlék vn z érzelmek megszóllttásához. Mégis bizonyos lkti előítélet lpján úgy vélhettük, túl-ságosn királynői lesz ez z Aksziny, s nem elég közönséges, ám Szkács Eszter lkítás szerencsés konstellációbn született. Épp ezáltl tudj megszóllttni Aksziny átütő erejű indultit, ösztönös életszeretetét, hogy érzi és éli Ruszt-féle színház szertrtásosságát. Egy-egy gesztust különös, sűrű, személyes drámisággl tud átforrósítni, egy- egy mozdult hosszú történeteket mond el nézőnek, szerelmi ölelés, szülési fájdlom gesztus, z újszülött felmuttásánk rítus" mind többet is jelent önmgánál: Szkács Eszter színészete színpdi költészet igzi fényeit rgyogttj fel. A kecskeméti Csendes Don történelmet idézi - emberi sorsokbn. A szín-pd itt végül is z élet ngy színpd, s ezen, jól tudjuk, legszebb, legmeg-rendítőbb igzságok is, kárh z írótól vgy rendezőtől szármznk, meg-méretnek, s csk nnyi z értékük, mennyit történelem tuljdonít nekik. Ruszt elődásánk igzi erénye, hogy Solohov gondoltit Solohov segédletével megidézett történelem részeként tudj tolmácsolni. A válsztott színpdi formát, zt színházt tehát, mely Csendes Do nt befogdni képes", rendező áthtón ismeri. Úgy tűnik, regényt nem kevésbé. Így lkulhtott, hogy produkció formi rendező elvei mindnnyiszor sjátos trtlomml telítődnek, gondolt és stílus olysféle szervességét teremtve meg, mi ugyncsk ritk szín-pdjinkon. Es miben mégis z leglényegesebb, hogy mi gondoltokt, élő, közönségre elevenen htó tnulságokt olvs ki (pontosbbn: olvstt ki) Csendes Donból. Mostnság divtos hsonlttl élve: már-már új mgyr drámát teremt Solohov regényéből. Vgyis Kecskeméten nemcsk Nobel-díjs regény sikeres drmtizálását láthtjuk, ennél jelentősen többet. Ez színház úgy von htó-körébe, hogy személyesen hozzánk szól: Csendes Don történelmi színpd személyes ügyünkké válik. Olyn többlet ez, mit csk élő színház tud hozzáfűzni regényhez. Solohov-Ruszt: Csendes Don (Kecskeméti Kton,józsef Színház) Rendező: Ruszt József. Díszlettervező: Orosz István-Szászfy György. Jelmeztervező: Rimnóczy Yvonne. Szereplők: Frády István, Popov István, Forgács Péter, Trokán Péter, Szkács Eszter, Soproni Ági, Brnyi László, Gurnik Ilon, Juhász Tibor, Hetényi Pál, Kölgyesi György, György János, Kiss P. Ernő, Mezey Ljos, Hídvégi Miklós, Gé czy József, Fekete Tibor, Sár Berndette, Mjor Pál, Bs István, Lengyel János, Fekete Tibor, Morv Ernő, Kemecsi Ferenc, Brs József. TARJÁN TAMÁS A fogdósnő férjhez megy Goldoni Mirndolináj Vígszínházbn 1. Az 1974/75-ös színházi évd utolsó bemuttójként tűzte műsorr Vígszín-ház Crlo Goldoni Nyrlás-trilógiájánk kivontos változtát, Nyrlni mindenáron címmel. A bölcs műsorpolitiki belátás nyilván legjobb olsz vígjáték-író komédiájávl kívánt derűs májusi-júniusi színházi estéket biztosítni. A könnyed szórkozttás mögött vlószínűleg ízlésés jellemformáló szándék is húzódhtott: önmgukkl - no nem: természetesen szomszédjukkl - szembesíteni nyrlni olykor mindenáron szerető, cskzértis tengerben lubickoló, úszógtyávl vgy túrbknccsl is divtot mjmoló nézőket. A drb nem sokkl élte túl z említett májust és júniust: színházi illem és célszerűség követelményei szerint ugyn játszották még 75/76-os évd néhány hónpjábn is - z elődás zonbn kétségtelenül megbukott. A vendégrendező nem tudott életet, színt, hitelt dni z összevissz gyúrt, bizonytln lkztú irodlmi nygnk; színpdon régen látott vendégszínésznő - kicsi, de hálás szerepében - hiáb igyekezett évtizedekkel ezelőtti játékánk krv-krtlnul krikturisztikus fölidézésével sikerre vinni drbot. Az idei szezontól megint Goldonivl búcsúzott Vígszínház. Goldoni mindenáron? 2. Mirndolin Mrton László rendezte bemuttój - minden hibájávl együtt is rról győz meg, hogy ezúttl tudtosbb munk előzte meg premiert. A drb szezonvégre időzített, elsősorbn szórkozttó igényű vígjáték - z elődásnk viszont, szerencsére (és nem ritk színházi gykorlttól eltérően) nincs szezonvégi kiárusítás"-jellege. Sőt, rendező s- mint ez nyiltkoztiból, s mi fontosbb: munkájából is kitűnt - igen fontosnk trtott Mirndo linát, z eddigiektől részben eltérő, mához szóló vígjáték-értelmezés lehetőségét látv benne. Mrton Lászlónk nem ez z első na

19 lizálási kísérlete, nem először próbálj fölszbdítni komédi mélyén rejlő trgikusbb erőket. Emlékezzünk csk: két éve Nők iskoláját elemezte pszichologizáló módszerrel; lélektn segítségével társdlmilg torzult személyiséget állítv elénk. Ennek z elődásnk nem volt sikere: Mrton túlságig hjszolt újító elképzeléseit, szinte minden humorforrást bedugszolt - s részben ezért mrdt z áltl kigondolt Arnolf egy-szerűen csk torz figur. Az furcs helyzet állt elő, hogy Molière vígjátékábn benne volt z is, mit Mrton rdikálisn kiemelt belőle; z elődásbn viszont - környezet, összefüggések híján, drbtól idegen pntomimelemek terhével - kiemelt rész is lig érvényesült. A kudrc ellenére is voltk értékei Mrton pszichológii indítttású szerepértelmező szándékánk. Ezek z értékek világosbbn, letisztultbbn vnnk jelen Goldoni-drb figuráibn; de továbbr is kdnk vitthtó mozzntok. 3. Mrton László Mirndolinájábn úgyszólván mindenki hzudik. A hzugságok egy része még Goldonitól szármzik: fogdób érkező két színésznő, Ortensi és Dejnir előkelő nemes sszony-nk dj ki mgát. Nem több ez füllentésnél, szerepjátszó jókedvnél - meg persze drmturgii szükségnél, lévén félreértés, z összetévesztés humor egyik legbiztosbb lehetősége. Átlátszó kis hzugságokkl operál Forlipopoli őrgrófj, kis firenzei fogdó rngr legelőkelőbb, vgyonr viszont legutolsó vendége is. Amit mond - rövidesen megérkező ngyobb pénzküldeményről, csúfos állpotú krdjánk eltöréséről -, zt mg sem hiszi el: ágrólszkdtságát próbálj titkolni, miközben poty-evések, ingyenivások esélyét lesi. Őrgrófunk zonbn - vetélytársávl, gzdg Albfiorit gróffl együtt - hzudik mást, ngyobbt is. Goldoninál mindketten vlóbn szerelmesek Mirndolináb; Mrtonnál csk mondják, mondogtják, fecsegik, kikürtölik, köz-hírré teszik e szerelmet - ám érzelmük hmis. A gróf csupán terepnek tekinti fogdót és Mirndolinát, hol és hová, vgyonát fitogttndó, rnyit és gyémántjit szórhtj. A grófot játszó Blázs Péter meg sem kísérli, hogy kár csk nyomokbn, jelzésekkel dj tudtunkr érzelmeit; sőt, színésznők lát- Forlipopoli őrgróf (Thi Tóth László), szolg (Hegedűs Géz), Ripfrtt lovg (Tordy Géz) és Mirndolin (Hlász Judit) vígszínházi elődásbn tán sokkl inkább mutt férfiúi kíváncsiságot, mint Mirndolin közelében. A színész így hiteles krkterrjzot d npjinkbn sem ritk újgzdg-figur korlátoltságáról, kisszerű rvszságáról, rngkórságáról, de - látni fogjuk - nem játszik el vlmit, mi pedig fontos motívum drbbn. Thi Tóth László, kinek őrgróflkításáról még lesz szó, ugyncsk hmisn epekedő szerelmes. Őrgrófság rr kötelezi, hogy egy újdonsült grófocsk ellen legyen szerelmes fogdósnőbe - kinél egyébként sejthetően zért lkik már három hónpj, mert itt tkrgthtj legkönnyebben dósságit, látszólg itt vigyázht leginkább látsztokr, s Mirndolin jó szívének is köszönhetően viszonylg kényelmesen élhet. Szerelmi szenvedélye egyszer támd föl - le-lehjló Mirndolin feneke láttán... A pincér Fbrizióvl sem z elsöprő szenvedélyek mondtnk szép vgy éppen szemrehányó szvkt fogdósnőnek. A gróf pénze, z őrgróf rngj, Fbrizio z tyi végkrt lpján igényli mgáénk Mirndolin szerelmét. A pincér ngyon is földi vágyit, mindenütt hsznot szimtoló egyéniségét zárójelenetben érzékelteti legpontosbbn Szombthy Gyul: nem végre megvlósuló frigynek örül, hnem szerződési feltételekre kíváncsi, s szinte már el is kezd fogdóssá hájsodni. Hzudik - foglmzzunk finombbn: beugrtó módon szerepet játszik - Mirndolin is. Goldoni tuljdonképpen erre cselre: konokul nőgyűlölő Ripfrtt lovg megleckéztetésére építi z egész drbot. Mirndolin elcsépelt és mégis mindig beváló női fogásokkl (például műájulás) meg z okos és céltud- tos polgárlány leleményességével mgáb szédíti kétségbeesetten védekező lovgot, ki végül őrjöngve követeli Mirndolin viszontszerelmét. Goldoni fogdósnéj nem szereti lovgot, kidj z útját, és látványosn kezét nyújtj Fbriziónk - Mrton Mirndolináj mg is beleszeret Ripfrttáb, érzelmeit zonbn nem meri válllni, elszlsztj z igzi szerelem lehetőségét, s őszintétlenül feleségül menekül Fbrizióhoz. A szerelmet mondogtók, imitálók, hzudók között Mirndolin egy egész házsságot hzudik. Mrton tehát elmozdított vígjáték súlypontjit, befejezést pedig egyenesen trgikussá módosított. Változttás kétségtelenül igen érdekes s- de lig érthető. A lovg nőgyűlöletét részben gróf és z őrgróf Mirndolin iránti szerelme erősíti - láttuk zonbn, hogy ezek szerelmek csk tárgyi viszonyok, nem érzelmiek. Nincs ellenpont; Ripfrtt lovg máris veszít súlyából. Mirndolin végig józn polgári ész, céltudtosság, törekvés tisztességes és szellemével is vonzó képviselője - mi készteti jellemétől teljesen idegen házssági döntésre? Goldoni eredeti mondnivlójáról szó sem lehet: nem őszinte szerelmesek gyűrűzik el egymást, s polgári osztály két tgjánk házsságábn sem ünnepelhetjük lovgokon, grófokon, őrgrófokon - nemességen rtott társdlmi győzelmet. Semmi nem enged rr következtetni, hogy Mirndolin közte és lovg közt levő osztálykülönbség mitt rid meg (ez z értelmezés egyébként sem ngyon szólhtn mához). A fogdósnő kciój, lovg megleckéztetése sikerülhet túlságosn jól, okozht lelki-furdlást Mirndolinánk - de egész

20 Föltétlen érdeme rendezőnek, hogy minden hrsányságtól, goldoniskodástól" mentes elődást hozott létre - de, sjnos, munkáj néhol Goldonitól is mentes. Ngyon sok vígjátéki poén sikkd el; tempó, főleg z első részben, nem kielégítő - figurák pszichéjére és jelzett módosításokr vló túlzott koncentrálás elvonhtt figyelmet játék ritmusáról. 4. A Mirndolinábn - már említettek-kel Pillntkép Goldoni: Mirndolinájából (Tordy Géz, Thi Tóth László, Blázs Péter és Szombthy Gyul) (Iklády László felvételei) egyénisége, jelleme ellentmond nnk, hogy végső soron vereséget szenvedett, elgyávult emberként búcsúzzunk tőle. Mrton rendezői koncepcióját tehát egészében nem trtjuk elfogdhtónk; pszichologizáló szerepközelítései nem következetesen végiggondoltk. Ezzel együtt is indokoltbb és érdekesebb ez mostni változttás, mint N ők iskoláj átlkítás. Ott - álfilozofálgtássl, pntomimbetétekkel, erőtlen színészi játékkl - eleve nem is sikerülhetett új értelmezést teremteni; itt módosításnk lehetne nnyi trtlms újszerűsége, mennyi egy minden eddigitől eltérő és vlóbn indokolt, igzolt Mirndolin elődáshoz kell. Mrton elgondolás teljesen átrendezhetné szereplők viszonyit (például - bár tlálgtni vgy jvsltokt tenni nem sok értelme vn - tlán hitelesebb lenne hősnő figuráj, h Fbrizióhoz sem menne feleségül), erre zonbn nem került sor. Az érdekes ötlethez nem társult következetes elemzés és z átütő, elhitető erejű színpdi megvlósítás. együtt - vlmennyi színész jól oldj meg Mrton László áltl reá osztott feldtot; színészi játék nem lenne kdály koncepció érvényesülésének. Hlász Judit hlkbb, visszfogottbb, líribb, szőkébb" színésznő, mint mit Mirndolin tempermentumos, dinmikus lkj megkíván - sikere mégis éppen zért lehet, mert mindenfjt mesterkedés nélkül válllj is sját művészi egyéniségét. A fogdósnő már-már túlzott okosságát, céltudtosságát, derűjét, játszni szerető jókedvét, polgári és női öntudtát egyszerre sikerül hngsúlyozni. Kcérkodó szemvillnásoknk, kétértelmű mozdultoknk, konvencionális olsz szépségnek itt nyom sincs - eggyel több ok, hogy gróf és z őrgróf nem éppen szellemiekre vágyó szerelme ne legyen túlzottn heves. Annk mgyráztát viszont hiáb keressük Hlász Juditnál is: hogyn, mikor, miért követi el végzetes hibát? A színésznő teljesítménye szép is, jó is - de, rendező helyett, figurát nem tlálhtt ki. A drb legnehezebb színészi feldt Ő,Ripfrtt lovgot lkító Tordy Gézáé. kivétel: ki egyetlen pillntig sem hzudik, ki előbb végletes nőgyűlöletét, később heves szerelmét is tiszteletet prncsoló indulttl, eréllyel dj környezete tudtár - de ki mindkétszer nevetséges, sőt tuljdonképpen vesztes is. Neki nem szerepet játszni, de teljességgel átlkulni kell, régi énjét újr, zután z újt még újbbr: rdikálisn régire cserélve. Tordy legkisebb mozzntibn is meggyőző lélekelemzéssel muttj meg véglegesnek és mgbiztosnk hitt személyiség fölbomlását és z átlkulóbn levő ember" vívódásit. Lovgj eleinte szilárd és fölényes vlójábn viszont, nőgyűlölő- és függetlenségi elméletével : élettől félő, gyáv. A bontkozó szerelem közben bátorodik egész emberré - ellentétben Mirndolinávl, ki ebben z elődásbn belegyá-