bekapcsolását is szükségessé teszi. törvényszerűségeinek feltárásával, tudatos, SPECIÁLIS HELYZETÜ TÁRSADALMI CSOPORTOK (Borsod megye cigánylakossága)

Átírás

1 SPECIÁLIS HELYZETÜ TÁRSDLMI CSOPORTOK (Borsod megye cigánylkosság) TÓTH ÁRPÁD kézirt beérkezett: február 3án Megyei vizsgáltunk célj, hogy Borsod megye cigánylkosságánk helyzetéről, munkáb vló beilleszkedéséről szubjektív előítéletektől mentes, objektív képet kpjunk. Szocilist építőmunkánk időszkábn e kérdés feltárásánk három fázisát különböztetjük meg. Kezdetben cigánylkosság vizsgált háttérbe szorult. Uj szkszt jelentett z MSZMP KBnk 1961, mjd évi htározt. Ezt követően z állmi szervek számos intézkedést dolgoztk ki és vlósítottk meg, melyek cigánylkosság helyzetének jvítását szolgálták. E munkáb bekpcsolódtk társdlmi szervek is. E második, tehát l96ltől. számíthtó időszkbn hozott intézkedések eredményei már lemérhetők. Részben cigánylkosság életkörülményeinek jvulás, részben z áltlános, tehát lkosság egészére kiterjedő életszínvonlemelkedés indokolj hrmdik szkszt, tudományos meglpozás szükségességét. tudományos feltárást zért is fontosnk trtjuk, mert z e társdlmi csoportnál ténylegesen fennálló problémákt elsősorbn nem kényszer (munkkényszer, áttelepítési kényszer stb.) eszközeivel kívánjuk megoldni, hnem társdlmi felemelkedésük törvényszerűségeinek feltárásávl, tudtos, tervszerű előmozdításávl. lkosság e rendkívül sok problémávl küzdő és kevésbé ismert csoportjánk kuttás természetesen csk ngyobb távon oldhtó meg. Jelen szerényebb célkitűzésünk cigánylkosság különböző csoportjink elhtárolás, felemelkedésüket szolgáló intézkedések előkészítése. Jelenleg zonbn cigánylkosságról még leglpvetőbb demográfii, szociológii ismereteink is hiányosk. kuttás első fázisábn cigánylkosság egyes csoportjink külső jegyek szerinti elhtárolását tűztük ki célul. z egyes csoportokt jellemző mélyebb, belső jegyek szerinti vizsgált további, szktudományok (pszichológi, pedgógi stb.) bekpcsolását is szükségessé teszi. NME Közleményeí, V. sorozt, Társdlomtudományok, 22 (1974),

2 elsősorbn rendkívül Megyei kuttásunk jellegét meghtározz kérdés felvetésének sjátos formáj, melylényegét tekintve kettős. miskolci Nehézipri Műszki Egyetem szociológii kuttócsoportj közel másfél éve folytt vizsgáltokt megye iprbn fogllkozttott dolgozóink élet és munkkörülményeiről. E széles körű, több mint 5000 dolgozór kiterjedő kuttás (89 kérdés, 299 pozíció) feldolgozás ismételten kimuttt egy, megyei átlgtól eltérő, és lényegesen lcsonybb szinten álló réteg létezését. további vizsgáltok során felmerültek megye jelenlegi és várhtó munkerőhelyzetének problémái. Mind e kérdések elvezettek cigánylkosság kuttásánk szükségességéig. kérdés úgy merült fel, hogy cigánylkosság milyen szerepet tölt be megye iprábn? Milyen lesz helyzete z iprfejlődésének intenzív szkszábn? Nem kevésbé gykorlti igénnyel merült fel cigánylkosság kuttásánk szükségessége városok részéről. rr városok vezetőihez intézett levelünkre, hogy milyen kérdések kuttását látják legközelebbi időszkbn szükségesnek, Kzincbrcik, Miskolc, Ózd egyértelműen cigánykérdést helyezte előtérbe. városoknk ezt z álláspontját egyrészt cigánylkosság helyzetének súlyosság, másrészt helyi önállóság növekedése, helyi vezetés egyre ngyobb felelőssége vetette fel. De mgábn fogll egy mélyebb, városok, helyi irányítás részéről teljesen indokolt kérdést is. Mégpedig cigánylkosság felemelkedését szolgálóközponti intézkedések mennyiben vnnk összhngbn tényleges helyi vlósággl, lehetőségekkel? Milyen központi intézkedések szükségesek, hogy helyileg sjátos problémák megoldását elősegíthessük? kérdés felvetése tehát mind z ipr, mind városok részéről konkrét gykorlti. jelentkező igények, rendelkezésre álló nygi és személyi feltételek (létszám) behtárolják kuttásinkt. Nem végzünk etnológii, folklorisztiki, nyelvészeti kuttásokt, nem zért, mert ezeket nem trtjuk szükségesnek. Sőt, fontosságukt elismerjük. z e területen folyó országos kuttások eredményeit várjuk. De hngsúlyozni kívánjuk, hogy e speciális kuttások bármely területének kizárólgosságát nem ismerjük el. Tény, hogy cigánylkosság zárt cigányközösségekben élők mély hgyományi, szokási, viselkedésének, életmódjánk formái lényeges kérdések. De ezek eltúlzás nem vezethet célunkhoz, cigánylkosság életszínvonlánk felemeléséhez. z ilyenjellegű szkkörökben, tnulmányokbn hngot kpó tévedések zzl mgyrázhtók; nem veszik figyelembe, hogy történelmileg kilkult hgyományok, szokások lkosság vlmennyi rétegénél jelentős szereppel bírnk, különösen flumkisvárosokbn, de egyes trdíciókkl rendelkező üzemekben is. Borsod megyei vizsgáltunk keretében cigánylkosság helyzetét, élet és munkkörülményeit társdlmigzdsági fejlődés keretében, dott társdlmi környezetben kívánjuk elvégezni. társdlmi fejlődés, mely felszbdulásunk ót hzánkbn végbement, htott lkosság minden rétegére, így clgánylkosságr is. cigánylkosság is megindult felemelkedés útján, életkörülményei jelentősen változtk. Egyes helyeken fejlődésük üteme meghldj nem cigány lkosságát (pl.sátorljújhely), de mégígy sem éri el nnk színvonlát. cigánylkosság egészét tekintve zonbn lényegesen z országos, minden esetben z dott társdlmi környezet (város, flu) lkosságánk életszínvonlától elmrd. 78

3 különösen ezt cigánylkosság felemelkedése fejlődés ütemétől meghtározott. Pl. z egyre növekvő munkerőhiány eredményezte, hogy munkálttók idegenkedése cigány szármzású dolgozók lklmzásától áltlábn csökkent. Társdlmigzdsági fejlődésünk legszembetűnőbb következménye zonbn cigánylkosság rendkívül ngyrányú differenciálódás. Ez mind z életszínvonl, munkához vló viszony, mind területi vontkozásbn jellemző. felmérés során szerzett dtok lpján megállpíthtó, hogy lényegesen eltérő cigánylkosság helyzete, életkörülményei z ipri és nem ipri körzetekben. Mások városokbn és községekben, városokon belül lssn fejlődő kisvárosokbn (Sátorljújhely, Sárosptk), ngyvárosokbn (Miskolc) s z új szocilist városokbn (Kzincbrcik). Teljesen eltérő helyzetük z iprilg gyengén fejlett területeken (pl. Bodrogköz). Ugyncsk lényeges z eltérés cigánytelepeken régi, 1945 előtt kilkult telepeken, vlmint városok, községek belterületén. cigánylkosság differenciálódás ngy lkáskörülményeket tekintve, primitív putritól z összkomfortos lkásig terjed. Lényeges meghtározó tényező munkához vló viszony. Vgyis igen széles z skál, mely nem dolgozó vgy nem rendszeresen dolgozó, vlmint szkképzettséggel rendelkező, modern üzemben fogllkozttott cigányok között kilkult. Tény, hogy pártunk és kormányunk intézkedéseit z egyes csládok, személyek különbözőképpen fogdták. Borsod megye cigánylkosságánk jelentős része megértette és mg is komoly erőfeszítéseket tesz helyzetének jvítás érdekében, míg mások sját erőfeszítés nélkül "várják" helyzetük jvítását. Vnnk olynok is, kik visszélnek kpott jutttásokkl, előnyökkel (pl. kiutlt lkások eldás). Htározottn el kell különítenünk hgyományos életformához rgszkodó, társdlmi beilleszkedéstől elzárkózó, vlmint társdlmi beilleszkedés útján megindult vgy megindulni krók csoportját. Mindeddig ngy nyomtékkl hngsúlyoztuk társdlmi beilleszkedés fontosságát, de tpsztlti tényeinkkel összhngbn nem vlószínű, hogy cigánytelep elhgyás, hgyományos életformávl vló szkítás cigánylkosság egészének egyedüli útj. Kül földi nyugteurópi tények igzolják, hogy cigánylkosság egy kisebb része megmrd telep dt keretekben. teljes beilleszkedés pedig csk z életszínvonl fejlettségének viszonylg mgs fokán következik be. Vizsgáltunk legfőbb területének társdlmi beilleszkedés tényének meghtározását trtjuk. Nem kívánunk külön fogllkozni hgyományos életformájukhoz mereven rgszkodók csoportjávl. Nem fogllkozunk már teljesen beilleszkedett cigány szármzású csládokkl sem, tekintettel rr, hogy felmerült konkrét vizsgálti szempontjink ezt nem teszik szükségessé. társdlmi beilleszkedés központi problémként vló kezelése zért is fontos, mert cigánylkosság döntő többsége vizsgáltunk tpsztlti z lpján utt válsztj. Ez d elsősorbn konkrét feldtokt mind párt, mind z állmi szerveknek. Továbbá ez z út járulht hozzá cigány és nem cigány lkosság között meglevő és többnyire igen éles ellentétek felszámolásához. 79

4 . Kuttásink lptétele tehát, hogy cigánylkosság felemelkedésének legfontosbb, útj társdlmi beilleszkedés. Ehhez szükséges rászorulók, de mindenekelőtt z zt megérdemlők nygi, erkölcsi támogtás, továbbá, hogy megye cigánylkosságáról, helyzetéről konkrét dtokkl rendelkezzünk. lpot szolgáljunk további részletesebb vizsgáltokhoz, felmerülő gykorlti kérdések mellett elvi problémák tisztázásához. Pl., hogy társdlmi beilleszkedés során milyen szerepet kpnk spontán jelenségek, gzdsági intézkedések, továbbá cigánylkosság spirációi, tudtos törekvései. I. Borsod megye, mint cigánylkosságkuttásánk bázis cigánylkosság számáról országos dtok nem állnk rendelkezésünkre. Némi tájékozttást d nnk négy megyének jelentése, melyek készítettek felmérést (Borsod, Nógrád, Szbolcs, Veszprém, 1968 Minisztertnács kérésére október). Továbbá z áltlános iskolákbn tnuló cigánygyerekek országos sttisztiki dtfelvétele nyújt lpot cigánylkosság megyénként rendkívül eltérő rányáról (1970 l97l. tnév). Országos dtink tehát nincsenek. különböző becslések cigánylkosság számát mintegy főben htározták meg. konkrét dtok hiány mely számos vontkozásbn elvi kérdésekkel vn függésben (pl. ki tekinthető cigánynk) megnehezíti z gos áttekintést. össze összehsonlítást és zorszá. részletes d Borsod megyéről viszont z október 15i állpotnk megfelelő tok állnk rendelkezésünkre cigánylkosság számáról, csládi állpotáról, lkásokról stb ót Borsod megye munkügyi szervei folymtosn vizsgálják megyében élő cigány szármzású lkossághelyzetét, természetesen elsősorbn munkáb vló fokozott bevonásuk szempontjából. Borsod megye ipr rendkívül gyors fejlődésen ment át. IV. ötéves tervben további 1415 ezer fővel nő z iprbn fogllkozttottk szám. Ezzel egyidejűen jelentős strukturális változás isbekövetkezik. Nő szkképzett, kvlifikált szkemberígény. megye már jelenleg is komoly munkerőgondokkl küzd. pl. Szbolcs cigánylkosság munkáb állításánk lehetőségei tehát itt lényegesen jobbk, mint megyében. ígytársdlmi felemelkedésük feltételei kedvezőbbek! Borsod megyében (Miskolc várossl együtt) z évi dtok, z zót végzett megfigyeléseklpján kb cigány él. Ez z ország cigánylkosságánk több mint 20%! csládok szám meghldj nyolcezret. cigánylkosságnk ez viszonylg mgs szám és rány lklms lkosság e csoportjánk vizsgáltár. Borsod megyei kuttásnk zonbn elsősorbn z d különös jelentőséget, hogy megye rendkívüli differenciáltság következtében lklms z eltérő sjátosságok feltárásár. 1 80

5 minden vizsgált módszere vizsgált módszerét meghtározz, hogysjátos, s viszonylg ismeretlen területen kellett dolgoznunk. lpul egy demográfiiszociológii felmérés szolgált. Ez kiinduló bá zist dott, de mgábn kevés felvetett kérdések tisztázásához. Ezért felmérésünket interjúkkl, személyes tpsztltokkl egészítettük ki. Felhsználtuk megye iprbn fogllkozttott dolgozóink vizsgáltát is. Jelen vizsgáltunk lpj cslád. Nem volt közvetlen célunk, ígyinkább közvetett információkt kptunk cigány és nem cigány lkosság kpcsoltáról. Személyes tpsztltink, helyszíni vizsgáltink psztltokt. zonbn e vontkozásbn is dnk áltlánosíthtó t felmérés módszereit tekintve, elsősorbn lkosság e csoportjánk sjátos vonásit szükségeshngsúlyozni. Pl. zt tényt, hogy megkérdezettek nem tudtk minden esetben pontos válszt dni. Ezért kénytelenek voltunk feldolgozás során ngyobb ránybn,,nem értékelhető" ktegóriát lklmzni. 1971ben mintegy 1500 csládról, vgyis személyről készítettünk demográfiiszociológii felvételt. megkérdezettek 52 kérdésre dtk válszt, melyeket 80 pozícióbn dolgoztunk fel. kérdőíveket szociológii kuttócsoport dolgozt ki. kérdezőbiztosokt Hzfis Népfront biztosított. Hzfis Népfrontnk ez segítsége rendkívüli mértékben járult hozzá felvételünk pontosságához és megbízhtóságához, mindenekelőtt nnk következtében, hogy Hzfis Népfront megyei és helyi szervei közvetlen szemé olyn kérdezőbiztosokt tudtk mozgósítni, kik cigánylkossággl lyes kpcsoltbn állnk, életkörülményeiket ismerik. kérdőívek kitöltése kérdezőbiztos áltl esetben kérdezett lkásán történt. lgy kérdőívek kérdezőbiztos személyes tpsztltit is rögzítik. vizsgáltb bevont csládok kiválsztás helyikörülmények áltl meghtározott. Tekintettel rr, hogy cigánylkosság számáról pontos felmérés lpján (1968. okt. 15.) konkrét dtok állnk rendelkezésünkre, elsősorbn rr fordítottunk figyelmet, hogy z dott terület (város, község) cigánylkosságánk minden rétegéről (település, munkviszony, életkörülményekstb. szerint) kpjunk információkt. felvétel rány tényleges helyi rányoknk megfeleljen. lgy városokról átlg felvétel áll rendelkezésiínkre. Ugynezt z elvet követtük járási (miskolci, edelényi, ózdi, encsi és sátorljújhelyi) felvétel során is. cigánytelepeken kívül, városokbn, községekben szétszórtn élő cigánycsládok felmérése helyi előkészítést igényelt, melyhez tnácsszervek dtk segítséget. Lényegi és jelenleg folyó viták középpontjábn álló kérdés, hogy kit tekintsünk cigánynk? Ehhez z évi megyei vizsgált viszonylg biztos bázist dott. Cigánynk tekintettük mindzokt, kik mgukt cigánynk vllják, továbbá zokt, kiket közvélemény, helyi szervek cigánynk tekintenek. Ezen elv lpján történt kiválsztás megfelel gykorltnk. Kisebb nehézségek társdlmi beilleszkedés mgsbb fokán élő elsősorbn zenész cigányok körében dódtk. 81

6 Ózd, mindenekelőtt II. Miskolc, Kzincbrcik, Ózd z utóbbi években számos tnulmány fogllkozott szocilist országok városfejlődéséneksjátosságivl.(szelényi IvánKonrád György: z újlkótelepek szociológiiproblémái. kdémi, szocilist városok és szociológi. Kossuth, stb.) z urbnizációnk hzánkbn is tpsztlhtó, nyugteurópi országoktól eltérő specifikum mindenekelőtt termelési eszközök mgántuljdonánk megszűnéséből fkd. Emellett zonbn más okok isközrejátszottk. szocilist országok városink fejlődése nem áltlánosíthtó, de Borsod megye három ipri városábn végzett felmérésünk igzolt, hogy Borsodbn " cigánylkosság viszonylg mgs szám, sjátos életmódj e városok fejlődésére is htó tényező. z egyes városok társdlmi krktere régi városokbn, tehát Miskolcon és Ózdon évtizedekkel, h nem évszázdokkl ezelőtt kilkult. Kérdés, miként formálj át ezt struktúrát városépítészetünk, s társdlmunk új szerkezete hogyn tükröződik e struktúrábn. Ezen belül hogyn ht cigánylkosság viszonylg mgs szám, rány társdlmi rcultár. város új Kétségtelen, hogy cigánytelepek esetleges fennmrdás vgy új cigánytelepek kilkulás véglegesen fenntrtnák társdlmi feszültség egy formáját. Kétségtelen zonbn z is, hogy városok különböző körzeteibe betelepülő cigánycsládok új ellentétek forrását idézhetik elő. Ózd, Kzincbrcik és Miskolc városok cigánylkosságáról elkészült tnulmányok igzolták, hogy 1961, vgyis KB htároztánk megjelenése ót számos cigánycslád kpott lkást. Ezek jelentős része újlkótelepen épült korszerű épület. Ezeket állmilg erősen szubvencionált lkbérekkel utlták ki, kérdés, hogy z új lkbérrendeletek milyen lehetőséget biztosítnk többségükben igen lcsony életszínvonlon élő cigánylkosság számár. városokbn, különösen z új városrészekben elsősorbn városi átlgnál többet keresők, kvlifikáltbb csládok jutottk lkáshoz. Kérdés, hogy cigánylkosság lkáshoz jutásánk lehetőségei milyenek? l Megyei vizsgáltink tpsztlti is igzolják, hogy városok egyes körzeteiben z épületek leromlását z lcsony jövedelmű rétegek koncentrációj kíséri. E fizikilg leromlott városrészekben társdlmi elkülönülés (szegregáció) lkul ki, különösen kkor, h lkosság ezen lcsony életszínvonlon élő része ngyobb tömegekben települ. Ezek z urbnizációvl kpcsoltos kérdések egyes városokbn minden esetben sjátosn jelentkeznek. három város Kzincbrcik, Miskolc gykrn ugynrr kérdésre három eltérő válszt d. Nem utolsósorbn cigánylkosság életkörülményeinek vizsgált szolgált tnulságul, hogy megyeileg érvényes, áltlánosíthtó tpsztltokt csk konkrét helyi vizsgáltok lpján tehetünk, minden esetben figyelembe véve z egyedit és z áltlánost. 82

7 különösen és bár 1500 három város eltérő jellege Ózdon dolgozók több mint 90% nehéziprbn dolgozik. Ez meghtározz város munkerőszükségletét, s így cigánylkosság, különösen nők elhelyezkedési lehetőségét. Ózdon cigánylkosságjelentős része generációk ór ipri munkás! Ózdnk három régicigánytelepe vn. cigánylkosság többsége m is e telepeken él. városb, különösen z történő újlkótelepekre beköltözésük z utóbbi években felgyorsult, városi tnács tervszerű munkáj lpján. Míg z ország összlkosságánk kb. 2% cigány, Borsod megyében ez z rány 5,75,8, Ózdon pedig 9%. Ózdon 176 csládról készítettünk kérdőíves felvételt. Ez város cigánylkosságánk 20%. Ózd város lkosságánk szám jnuár lén fő. Kzincbrcik,,új szocilist városink" egyike. Lkosságánk szám jnuár lén fő. cigánylkosok szám z okt. l5i felmérés szerint fő, vgyis 5,8%. iprábn vegyipr és bányászt legfontosbb. De számos könnyűipri üzem is tlálhtó városbn. Mindezek következtében munkerőigény is más, mint Ózdon. város építésének első évtizedében más lkosokkl együtt igen sok cigánycslád is letelepedett Kzincbrcikán. Ezek jelentős része z épülő városbn új, korszerű lkáshoz jutott. komfortos vgy összkomfortos lkásokbn élő cigánycsládok szám és rány Borsod megye vlmennyi város közül itt legngyobb. mintegy Kzincbrcikán 83 csládról készítettünk felmérést. Ez város cigánylkosságánk 30%. Miskolc z ország második ngyváros, borsodi iprvidékközpontj. Gyors ütemű fejlődése következtében lkóink szám jnuár lén elérte főt. város iprábn nehézipr meghtározó (kohászt, bányászt, vsipr). Emellett jelentős számú könnyűipri üzem is vn városbn. város ipr kedvező elhelyezkedési lehetőségeket biztosít. város cigánylkosságánk számáról okt. l5én pontos felmérésinem történt, mert Minisztertnács vizsgált z kkor még megyeijogú városr nem terjedt ki. Vizsgáltinkés különböző becsült dtok lpján Miskolcon cigánylkosság rány 22,5%, kb fő. Komoly gondot jelentett vizsgáltunk során város ngyság. Tpsztltink szerint flun cigány vgy cigány szármzású lkosok l00%os biztonsággl felmérhetők, mert flu viszonylg kis közössége generációk ót ismeri számon trtj z egyes személyek szármzását. Kisebb városokbn, így Ózdon és Kzincbrcikán felmérés lehetősége megközelíti 100%ot. Miskolcon zonbn zoknk cigánycsládoknk felkeresése, kik 1520 évvel ezelőtt város különböző pontjin, nem cigány lkosok között települtek, komoly nehézséget okoz. Ezek egy része cigány szárm zású megtgdt felvételt. Ez történt Miskolcon cigányzenészeknél. zenészszkszervezetben folyttott személyes megbeszéléseink után rr z álláspontr helyezkedtek, 83

8 _ "r 2v7 " hogy cigánylkosság egyedüli helyesperspektíváj beilleszkedés, és zenészek mgukt m már nem tekintik cigánynk! Ezért kérdőívünkre többségük válszt nem dott. kb Miskolcon 212 cigánycsládról készítettünk felvételt. Ez város cigánylkosságánk III. 1. csládfőre vontkozó információk felmérés eredménye z áltlunk vizsgált csládok közül Ózdon l5,3, Kzincbrcikán 9,6, Miskolcon 15,5%bn nincs férfi csládfő. r I. sz. tábl csládfák iskoli végzettsége nlfbét lr, olvs " elemi, áltlános 3,7 5r elemi, áltlános 28, ,4 67 elemi, áltlános 20,8 21,3 29,1 8 áltlános l3,4 24,0 14,8 Középiskol Érettségi csládfők iskoli végzettsége három városbn némileg eltérő. Miskolcon legdifferenciáltbb, de lényegét tekintve mindhárom városbn rendkívül lcsony. cigány csládfőknek Ózdon 86,6%, Kzincbrcikán 73,3%, Miskolcon 82,5% nem végezte el 8 áltlánost (I. sz. tábl). betnított munkások leglább 35 vgy mgsbb iskolát végeztek. z nlfbéták, vgy 8 áltlános osztállyl nem rendelkezők többsége csk mint segédmunkás tud elhelyezkedni., II. sz. tábl csládfák szkképzettsége Nincs ukmáj 90,6 78,7 90,1 Fiziki szkmáj vn 9,4 20,0 8,8 Középfokú szkképzettsége 1,3 1,1 vn Felsőfokú szkképzettsége vn szkképesítéssel rendelkezők rány Fitlbb korosztályoknál sem mutt fejlődést! 84

9 e körzetben él zenészek többsége is. Ill. sz. tábl _ Mind önálló _ o _ 0 MígÓzdon és Kzincbrcikán z új városrészben lkó cigánycsládoknál legmgsbb szkmunkások rány, Miskolcon ez,,belső körzetben" tpsztlhtó. Ugyncsk csládfő fogllkozás Nincs fogllkozás 0,7 5,5 7,1 Sesédmunkás M5 53,4 49,8 Betnított munkás 6,8 l7,3 14,2 Szkmunkás 6,8 l0,7 7,1 dm. beosztott _ Műszki beosztású _ Nyugdíjs 14,8 8,0 11,s Zenész 5,4 2,7 7,7 Egyéb 5,5 1,3 1,6 csládfő fogllkozás (III. sz. tábl) csládfő életkor szerint lig mutt változást éves csládfők között is tlálunk olyn személyeket, kiknek nincs állndó fogllkozás. három városbn, de mindenekelőtt Ózdon és Miskolcon vn 3650 éves csládfő, ki nyugdíjs. Vgyis elég gykori cigány dolgozóknál, hogy egészségi okok mitt kénytelenek viszonylg korán nyugdíjb menni. rr tényre, hogy szkmunkások és zenészek feleségeinek iskoli végzettsége mindhárom városbn mgsbb z átlgnál, rendkívül fontos figyelmet felhívni. feleség iskoli végzettsége számos vontkozásbn befolyásolj cslád, gyermekek helyzetét, beilleszkedés fokát. nyugdíjsok életkörülményeit kedvezőtlenül befolyásolj z kérdezőbiztosok áltl többször is dokumentált tény, hogy csláddl együtt élő vgy külön élő keresettel rendelkező gyerekek szüleiket nem támogtják. csládfő szervezeti tgság IV. sz. tábl Párttg és munkásőr 1,1 Párttg és szkszervezeti tg 0,7 2,7 1,7 Párttg 1,3 Munkásőr KISZtg 0,7 1,7 Szkszervezeti tg 83,3 30,0 773 Nem t szervezetnek 14,0 l7,3 17,7 IV. sz. tábl cigány dolgozók szkszervezeti tgságáról, s z e vontkozásbn is kimutthtó differenciálódásukról d képet. 85

10 eltérő. VI. 4,6 V. sz. tábl csládfő munkvíszonyánk ideje l éve dolgozik 10,2 6,3 8,9 23 éve dolgozik 7,1 4,6 8,2 4_5 éve dolgozik 4,7 1,5 7,5 610 éve dolgozik 14,2 2l,5 22, éve dolgozik 46,5 46,1 32, éve dolgozik 14,2 15,4 17, éve dolgozik 3,1 4,6 2,1 csládfők munkviszonyánk ideje (V. sz. tábl) zt igzolj, hogy vá rosokbn, elsősorbn z ipri városokbn élő cigányok többsége dolgozik, munkviszonyámzk idejejelentős. Már előre jelezhetjük, hogy megyei vizsgáltunk során különösen Bodrogközben Egy dtokt is kptunk. csládfőnek hány munkhelye volt z elmúlt három évben? 88,2 56,1 89,3 Kettő 11,0 30,3 8,7 Három 0,8 10,6 1,3 Négy vgy több 3,0 0,7 100% 100% _l00% sz. tábl cigány dolgozók munkhelyváltozás z áltlánosn elterjedt véleményekkel ellentétben lig mgsbb megye ipri dolgozóinál. cigány csládfők többsége állndó munkhelyen dolgozik (VI. sz. tábl). Kisebb részük zonbn gykrn változtt munkhelyet. VII. sz. tábl csládfő munkhelye Mezőgzdság, erdőgzdság 3,1 0,7 Építőipr 2,4 17,0 4,8 Bányászt 2,4 Kohászt, vsipr 77,4 6,2 0,7 49,0 Más iprok (könnyűip., vegyip.) 2,4 50,7 9,5 Közlekedés 3,1 2,7 Kereskedelem, vendéglátó 4,8 4,6 1o,9* Városgzdálkodás 10,6 10,7 6,3 Egyéb _ 14,9 86

11 4 1 csládfők túlnyomó többsége ipri munkás, elsősorbn z egyes városok iprát meghtározó iprágbn dolgoznk (VII. sz. tábl). Szükséges és érdekes vizsgálnunk, hogy munkásosztályunk rétegződése szempontjából (l. Kemény István: mgyr munkásosztály rétegződése. Szociológi, 1972 [1]) cigány dolgozók munkválllás milyen. Míg régi ipri munkások és különösen gyermekeik kvlifikáltbb szkmák, mgsbbképesítést dó munkkörök felé törekednek, z ipri munkák egy részét, nehezebb fiziki erőfeszítést követelő, főlegsegéd és betnított munkköröket z,,új munkásság", vgyis prszti szármzású dolgozók veszik át. cigány dolgozóknk z része, mely már z elmúlt évtizedekben is ipri munkás volt, megmrd munkájánál. cigányok e csoportjánál intrgenerációs mobilitásról nem beszélhetünk. zok cigányok, kik z utóbbi két évtizedben vállltk munkát z iprbn, viszonylg kevesen tudják prsztság életútját követni, vgyis nehéz fiziki munkkörökben trtósn elhelyezkedni. cigánydolgozók fiziki erőnléte ezt túlnyomórészt nem teszi lehetővé. Ezt muttj egyrészt viszonylg fitlon nyugdíjzott cigány dolgozók mgs szám, másrészt munkválllásuk jellege. Kezdetben cigányok jelentős része z kkor még korszerűtlen építőiprbn helyezkedett el. z utóbbi években egyre jobbn z ipri ngyüzemek segédmunkásiként válllnk munkát. cigány szkmunkások szám komoly erőfeszítések, fitlok számár biztosított kedvezmények (7. oszt. után) ellenére nem mutt fejlődést. Külön fel kell zonbn figyelnünk,,betnított munkások" számánk és rányánk növekedésére, s ezt mint cigánylkosság ipri munkássá válásánk egyik, legfontosbb területét kell számon trtnunk. 2.Feleség (élettárs) VIII. sz. tábl feleség (élettárs) iskoli végzettsége nlfbét 44,2 31,7 38,9 II, olvs 0,6 1,2 12 elemi, áltlános 5,8 7,3 9,1 36 elemi, áltlános 24,4 24,4 31,8 67 elemi, áltlános 17,4 22,0 13,0 8 áltlános 7,6 13,4 5,8 Középiskol Érettségi vgy mgsbb,4 feleség (élettárs) iskoli végzettsége tehát lcsonybb, mint csládfőé. Különösen z nlfbéták rány mgs. feleségek Ózdon 92,4%, Kzincbrcikán 86,6%, Miskolcon 92,8% nem végezte el z áltlános iskol 8 osztályát (VIII. sz. tábl). Itt is igzolódott, hogy városbn szétszórtn élő cigánycsládoknál kedvezőbbek z dtok. régicigánytelepen rosszbb. 87

12 3,7 _ IX. sz. tábl feleség (élettárs) fogllkozás Ozd Kzincbrcik Miskolc Nincs fogllkozás 73,4 56,4 57,1 Segédmunkás 2l,9 36,3 40,l Betnított munkás Szkmunkás 1,4 Nyugdíjs 4,7 2,4 1,4 Egyéb 4 1,2 feleség cigánycsládok többségénél nem dolgozik (IX. sz. tábl). Ózdon nehezíti nők munkválllását város ipránk struktúráj, nehézipr túlsúly. Kzincbrcikán és Miskolcon feleségek közel felének vn fogllkozásạ munkát válllók többsége segédmunkás. z utóbbi években emelkedik betnított munkások szám is. cigánysszonyok munkválllását erősen befolyásolják szokások, cigányok feleségei nehezebben válllnk munkát, mint férjeik. munkválllás egyik,lényegi meghtározój gzdsági kényszer. Miskolc két legnehezebb körülmények között levő telepén, z Erdőljtelepülésen és szükséglkásokbn (nn telep,békeszálló) feleségek kéthrmd válll munkát. Míg leobb helyzetben levő Ttárdombon csupán 10%. betnított munkásként dolgozó cigányfeleségek többségének, mindhárom városbn, férje betnított vgy szkmunkás. Iskoli végzettségük 68 elemi! munkát vállló cigánysszonyok jelentős része z ipringyüzemekben dolgozik. Egyre nő városgzdálkodásnál fogllkozttottk rány (X. sz. tábl). X. sz. tábl feleség (élettárs) numkhelye Ózd _ Mező, erdőgzdság Építőipr 1,2 Bányászt 0,5 Kzincbrcik Miskolc 8,4 2,8 10,8 Kohászt 10,4 KÖnnYű és Vegyipr 1,2 l2,5 2,8 Közlekedés Kereskedelem, vendéglátó 2,4 1,4 Városgzdálkodás 3,0 3,4 15,2 EgYéb 0,6 8,4 6,1 Jelenleg nem dolgozik 78,0 5_9,9 60,9 88

13 _ Ózd 3. cslád x1. sz. tábl csládtgok mám Egy 1,7 Kettő Három 2,4 7,4 2,4 7,5 8,6 4,8 8,5 Négy 1o,2 16,9 15,5 öt 14,2 12,0 13,2 Ht 7,4 19,3 12,3 Hét 13,6 13,2 9,0 Nyolc 7,4 15,7 9,4 Kilenc vgy több 29,5 15,7 22,2 csládtgok szám igen változtos képet mutt (XI. sz. tábl). Ózdon és Miskolcon sok 9 vgy több fős cslád, de tlálunk 18 fős csládot is. z ilyen ngy csládok szám legmgsbb z Erdőljtelepülésen. csládtgok számánk növekedésével áltlábn nem emelkedik cslád jövedelme, mert ngy csládok többségében is csk l2 kereső vn. XII. sz. tábl csládbn együtt élők Csládfő s Kzincbrcik Miskolc feleség 8,6 2,4 8,0 Csládfő + szülei 2,6 2,4 Csládfő + Csládfő + Csládfő + gyermekei 57,4 77,1 67,9 * gyermekei unokái 26,1 18,1 22,3 * ngyszülei szülei + gyermekei 2,4 + Csládfő + szülei gyermekei + unokái 1,1 0,9 + Csládfő gyermekei + + unokái dédunokái 1,7 0,9 csládok többsége mindhárom városbn két generációs. csláddl együtt élő rokonokózdon 15,9, Kzincbrcikán 4,8, Miskolcon 7,6% (XII. sz. tábl). 89

14 csökken r l0,8 4. gyermek XIII. sz. tábl Élő gyermekeinek szám Ózd Kzincbrcik _ Miskolc Nincs gyermeke 8,5 4,5 12,3 Egy gyermeke vn 5,7 3,5 13,2 Kettő l0,7 _ 18,8 Három 19,3 15,7 10,9 Négy l1,9 18,1 10,4 Öt 14,8 16,9 8,5 Ht 8,0 12,0 9,8 Hét 11,4 8,7 7,1 Nyolc 4,0 3,7 3,8 Kilenc vgy több 5,7 6,0 5,2 Ózdon és Miskolcon több 20 évesnél fitlbb csládfőt is tlálunk, kiknek 23 gyermekük vn. zokbn csládokbn, hol férfi csládfő nincs, gykrn 69 gyermek él. gyermekek szám (XIII. sz. tábl) és csládfő iskoli végzettsége közötti kpcsolt rr utl, hogy csládfő iskoli végzettségének emelkedésével áltlábn gyermekek szám. sokgyermekes csládok rány legmgsbb z nlfbétáknál. XIV. sz. tábl Hány gyermek után kp csládi pótlékot? Nem kp csládi pótlékot 39,8 19,3 37,4 Egy gyermek után 2,3 2,3 3,3 Kettő 11,4 19,3 14,6 Három 15,6 16,9 l2,7 Négy l0,8 l5,7 9,9 Öt 9,7 13,2 9,9 Ht 5,2 4,9 4,7 Hét 3,4 6,0 5,1 Nyolc 1,2 1,2 0,5 Kilenc 0,6 1,2 1,9 Sokt vittott kérdés, hogy csládi pótlék (XIV. sz. tábl) felemelésével "demográfii robbnás" következette be cigánylkosságnál? z 1500 csládr kiterjedő megyei vizsgáltunk dht erre válszt. Érdekes és már most szükséges utlnunk megyei kórház főorvosánk e témkörben készített tnulmányár. E szerint cigány 90

15 22,1 " szármzású sszonyok,,mind gykrbbn kérik terhességük megszkítását, nem ritkán már első terhesség esetén is! Mind jelentősebb részük főleg fitlok igénylik z Infecundin felírását, z idősebb sokgyerekesek méhbe helyezhető fogmzásgátló hurok (pesszárium) felhelyezését." szkemberek véleménye szerint Borsod megye cigánylkosságzínk kb. egyhrmd élne z utóbbi lehetőséggel, h zt ingyen kphtná. vélemények bbn is megegyeznek, hogy cigánylkosságnk ez z igényeúj, számuk egyre nő, s ezt még 34 évvel ezelőtt is elképzelhetetlennek trtották szkemberek. XV. sz. tábl Ht éven felüli gyermekei iskoli végzettségének rendszeressége Koránk mind megfelelő 22,1 27,l 27,7 Koránk többsége megfelelő 7,6 15,7 7,9 Koránk fele megfelelő 9,9 8,6 15,0 Többsége nem megfelelő 25,3 l8,6 13,1 Mind nem megfelelő _ Mind nlfbét 4,6 28,6 32,3 Nem értékelhető 8,4 1,4 3,9 z iskoli végzettség rendszeressége Miskolcon elmrd másik két város átlgától (XV. sz. tábl). E kérdés okát részletesen nem vizsgáltuk, de vlószínű, hogy z iskolák követelményrendszere Miskolcon mgsbb. 16 éven felüli gyermekeinek fogllkozás illetve H csládbn több gyermek dolgozik, úgy legmgsbb iskoli végzettséget, munkkört betöltő gyermek fogllkozását vettük lpul. Vgyis itt gyermek fogllkozási szintjét mértük. Gyermekek fogllkozási szintje Ózd Kzincbrcik Miskolc Nincs 16 éven felüli gyermeke ,0 í75s4 Nincs fogllkozásuk 27,? 9,3 37 Segédmunkás v8 Betnított munkás 0.7 4,1, Szkmunkás 4,6 5.3 _ Zenész 4,5 0s5 * 2v5 xvlírz ṇem gyermekek fogllkozási szintje tehát legkedvezőbb Kzincbrcikán, legrosszbb Miskolcon (XVI. sz. tábl). Vlószínű befolyásolj munkválllást, hogy Kzinc 91

16 részben mind _ brcikán zömében új környezetbe került cigánylkosság hgyományi, szokási átlkulnk. gyermekek munkválllás nem befolyásolj lényegesen cslád keresetét. Ennek okár kérdezőbiztosok észrevételei dtk válszt. Pl. D. M. K. B. Szbó L. u. 83. "Négy lány dolgozik férjnél ott lkik, de keresetüket nem dják hz." Cs. D. Miskolc, Ács u. 8. Szül. éve 1901.,,zöregektrtják gyerekeket nyugdíjból." 5. cslád jövedelme XVII. sz. tábl Keresők szám csládbn Nincs kereső csládbn 1,1 Egy fő 60,8 60,2 65,7 Kettő 27,3 35,0 24,5 Három 7,4 3,6 8,0 Négy 1,7 1,2 0,9 Öt 1,7 0,9 XVIII. sz. tábl csládfő jövedelme Ózd _ Kzincbrcik Miskolc _ 300 Ft ltt 5,7 5,0 4, Ft 14,2 8,3 10, Ft 17,0 30,3 20, Ft 33,0 28,9 20, Ft 135 3,4 l3, Ft 4,0 7,2 6, Ft 1,7 2,4 1, Ft felett 2,4 Nem értékelhető 103 8,4 19,8 cigány dolgozók hvi jövedelme z ipri dolgozók jövedelmének átlg (XVIII. sz. tábl). Többségüknél nem hldj meg z 1800; forintot. Ez részben ltt vn cigány dolgozók lcsony szkmi képzettségével vn Összefüggésben. zonbn szükséges felfigyelnünk rr is, hogy zok cigányok, kik betnított és Slknlllnkások, lig keresnek többet, mint segédmunkások. Hogy ez mennyire összefügg tényleges felkészültségükkel, illetve társdlmi előítéletekkel (kedvezőtlenebb besorolássl), erre kérdésre csk üzemi vizsgált dht válszt. 92

17 63,9 XIX. sz. tábl feleség (élettárs) jövedelme v Nem dolgozik 81,2 55, Ft ltt 5,1 10,8 17, Ft 9,1 20,5 14, Ft 4,0 3,6 9, Ft 0,6 1,2 2,8 feleség, mennyiben dolgozik, keresete nem hldj meg z l800, forintot, többségüknél zonbn z 1200, forint ltt vn. z sszonyok kereseti viszonyi Miskolcon kedvezőbbek, mint Ózdon és Kzincbrcikán (XIX. sz. tábl). XX. sz. tábl Egy csládtgr jutó hvi jövedelem 200 Ft ltt 1s,1 7,2 1s, Ft 4o,9 61,5 4o, Ft l9,9 16,9 21, Ft 8,5 9,6 12, Ft 7,9 4,8 2, Ft 3, Ft 2, Ft felett Nem értékelhető 4,0 0,5 2,8. 0,9 3,8 z egy csládtgr jutó hvi jövedelem tehát rendkívül lcsony (XX. sz. tábl). város körzetei szerint nem mutt lényeges eltérést, sösszefüggésben vn zzl is, hogy viszonylg ngy csládok többségében is csk egy, esetleg két kereső vn (XVII. sz. tábl). 6. Lkóhely, lkás lkóhely, lkás vizsgáltánál (XXIXXII. sz. táblák) több szempontris séges felhívni figyelmet. Borsod megye városink többségében, Miskolcon, Ózdon, Kzincbrcikán cigánylkosságjelentős része ipri munkás. Kérdés, hogyn él z ipri munkásoknk z része, ki cigány? z ipri kereset milyen életszínvonlt biztosít számukr, leglábbis lkás, trtós fogysztási cikkek vontkozásábn? 93

18 í Kzincbrcik sjátos, Miskolctól, Ózdtól eltérő helyzete elsősorbn cigánylkosság lkáskörülményei terén mutt eltérést. Ezt részben vizsgáltunk következő fejezetei is megvilágítják, részletesen pedig Kzincbrcik részére készített külön tnulmány keretében vizsgáltuk. XXI. sz. tábl ház jellege Putti 3,6 10,3 Viskó 39,4 7,2 33,0 Vályogház 33,0 7,2 16,0 Földszintes ház 13,2 2,4 23,4 Szükséglkás Modern ház 0,6 1,2 12,o. 15,o Emeletes épület l_1,4 67,6 1,4 Egyéb 1,2 0,9 (Putrink tekintettük z lpnélküli, vertflú, szilárd tetőszerkezettel nem rendelkező épületeket. Viskó: lp nélküli, állndó cserép, bádogtetős, vályogflú építmény.) XXII. sz. tábl szobák ném Egyhelyiséges lkás l6,2 7,2 39,3 Egy szob s konyh 67,4 33,7 53,6 Kettő szob 13,6 54,3 6,6 Három és több szob 2,8 4,8 0,5 Miót lkik jelenlegi lkásábn? XXIII. sz. tábl 1970től 7,4 15,7 9,4 l96669től 15,3 3l, l96l65től l4,2 33,8 22, tól 8,5 1,2 8,0 195 l56tól 9,1 4,8 10, ) 4,0 2,4 19,3 1945től 18,8 3,6 5,7 Nem tudj, nem válszolt 22, ,1 94

19 Ózdon és Kzincbrcikán z újvárosrészben, Miskolcon pedig város belső körzeteiben lkó cigánycsládok túlnyomó többsége 1961 ót lkik jelenlegi lkásábn (XXIII. sz. tábl). Kétségtelenül megíllpíthtó, hogy 1961, vgyis z MSZMP KB cigzínylkossággl fogllkozó htároztánk megjelenése ót minűuirom városbn helyi vezetés erőfeszítése következtében jvult cigánylkosság helyzete. z kérdés, hogy "miót lkik jelenlegilkásábn", rámutt z egyes telepek kilkulásár, növekedésére is. Pl. Miskolcon z Erdőljtelepülés ngyobb része 1945 előtt és között jött létre. Csorbtelep között. De mindkét telep zót is folymtosn bővül. meglevő lkások, putrik, viskók között újktépítenek. XXIV. sz. tábl lkás komfortj Komfort nélkül 7,9 8,4 38,7 0,9 Csk konyh 70,5 l0,8 44,8 Csk éléskmr Konyh és éléskmr l4,8 13,2 l2,7 Konyh, éléskmr, fürdőnob 6, ,9 XXV. sz. tábl lkás feluerelrsége Felszerelés nélkül l4,2 7,2 20,8 Csk villny 72,2 25,3 68,4 Villny, vízvezeték l0,8 62,7 9,4 Villny, gáz Villny, vízvezeték, gáz 1,6 4,8 1,4 1,2 Mind lkás komfortj (XXIV. sz. tábl), mind lkás felszereltsége (XXV. sz. tábl) világosn muttj három város cigánylkosság lkáshelyzetének éles eltérését. Érdekes és cigánylkosság életkörülményeit megvilágító képet nyújtnk trtós fogysztási cikkek. XXVI. tábl V e rádiój, televíziój? Nincs 31, l,0 Csk rádiój 18,8 22,9 12,3 Csk televíziój 18,6 l 6,9 14,6 Mindkettő 31,2 38, l 00% 100% 100% 95

20 * Ózdon csládok 49,8%ánk, Kzincbrcikán S5,4%ánk, Miskolcon 46,7%nk vn televíziój (XXVI. sz. tábl). legkedvezőbb televízióvl rendelkezők rány z új lkótelepeken (Ózd, Kzincbrcik), vlmint város belű körzeteiben (Miskolc). Dejelentős tvtuljdonosok rány régicigánytelepeken is. XXVII. sz. tábl Vne mosógépe, hűtőgépe? Nincs gépe Csk mosógépe vn 38, Hűtőgépe, mosógépe vn 5,1 5,0 4,7 Több cigánycsládnk vn tehát televíziój, mint mosógépe. cigánylkosság vizsgáltunk tpsztlti szerint z ipri dolgozók Borsod megyei felmérésével ellentétben televízióvásárlást mosógép elé helyezi (XXVII. sz. tábl). XXVIII. sz. tábl fekvőhelyek ném Egy 4,6 Kettő 22,7 l4,5 29,6 Három 37,5 47,0 27,8 ngy 23,9 28,9 19,8 Öt 7,4 8,4 5,7 Ht 2,8 1,2 3,9 Hét 1,1 100% 100% 1o,4 0,5 97,7% Miskolcon lkások 2,3%ábn nem tláltunk fekvőhelyet (XXVIII. sz. tábl). Itt csládtgok földre szórt szlmán lsznk. fekvőhelyek szám kkor muttój z életmódnk, h zt csládtgokszámávl hsonlítjuk össze. zok, kik kettő fekvőhellyel rendelkeznek, 49en lknk együtt, kiknek három vgy több fekvőhelyük vn, ngyobbrészt ötentízen élnek egy lkásbn. következőkben egy rendkívül fontos, szkkörökben sokt vittott kérdéshez jutottunk el. Rgszkodike cigánylkosságrégi telepi életmódjához, életformájához, illetve hány százléknál tpztlhtó ez z igény? rr kérdésre, hogy,,elköltöznee jelenlegilkásából", következő válszokt kptuk (XXIX. sz. tábl). 96