GYORSJELENTÉS GYORSJELENTÉS

Átírás

1 GYORSJELENTÉS

2 A kuttást Nemeskéri István emlékének jánljuk! A Gyorsjelentés elkészítésében közreműködött: Buer Bél Bzsly Blázs Berényi Eszter Mrián Bél Máder Miklós Péter Molnár Zsuzsnn Perényi Szilvi Pillók Péter Rost Gergely Ságvári Bence Szbó Andre Szbó Ákos Buer Bél, Bzsly Blázs, Berényi Eszter, Mrián Bél, Máder Miklós Péter, Molnár Zsuzsnn, Perényi Szilvi, Pillók Péter, Rost Gergely, Ságvári Bence, Szbó Andre, Szbó Ákos GYORSJELENTÉS GYORSJELENTÉS Buer Bél, Szbó Andre editors, 2009 Szociálpolitiki és Munkügyi Intézet publisher, 2009 A kuttás megrendelője: Szociális és Munkügyi Minisztérium A kuttás pénzügyi fedezetét z lábbi lpok biztosították: Munkerő-pici Alp Képzési Alp Munkerő-pici Alp Fogllkozttási Alp Szerkesztette: Szbó Andre, Buer Bél Szerkesztette: Szbó Andre, Buer Bél Felelős kidó: Szociálpolitiki és Munkügyi Intézet igzgtój ISBN Ifjúság2008

3 Ifjúság2008 Gyorsjelentés 5 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 AZ IFJÚSÁG2008 KUTATÁS MÓDSZERTANA 11 A kvntittív kuttás módszertn 11 A kvlittív kuttás módszertn 14 DEMOGRÁFIA, CSALÁDI VISZONYOK ÉS GYERMEKVÁLLALÁS 17 Csládi állpot 17 Gyermekválllás 20 Okttási részvétel 23 Gzdsági ktivitás és tnulás 26 Továbbtnulás, nyelvtudás, különór 28 Egyetemisták, főiskolások 30 Az iskol és munkhely közti átmenet lehetséges útji 32 Az iskol 32 Fiziki környezet 33 Tnárok 33 Tnnyg 34 Az iskolválsztás szempontji 35 Preferenciák 35 Diszpreferenci 36 Egyéb döntési tényezők 37 Időközi lemorzsolódás 38 Az iskolválsztás utólgos megítélése 38 MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP 41 Az első munkválllás 42 Elhelyezkedés z első munkvállláskor 42 A jelenlegi munkhely, munkválllás 44 Feketemunk 45 Ingázás 45 Fogllkozás 47 A munkhely földás, elvesztése, munknélküliség 47 Földrjzi mobilitás 49 Elhelyezkedés, pálykezdés, munkhelykeresés 50 Munkhelyválsztás, munkhellyel vló elégedettség, z ideális munkhely 51 Munknélküliség 52 A munknélküliségből kivezető út 53 ANYAGI, VAGYONI, JÖVEDELMI ÉS LAKÁSHELYZET 55 Fitlok egységes csoport? 55 Csládi állás, önállók és eltrtottk 55 Jövedelmi viszonyok 57 A háztrtások jövedelmi viszonyi 58

4 6 Trtlomjegyzék Ifjúság2008 Gyorsjelentés 7 Vgyoni helyzet 62 Lkáshelyzet 62 Az nygi helyzet szubjektív megítélése 65 Üdülés 67 A ÉVES KOROSZTÁLY ÉLETMÓDJÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐVONÁSA 69 Sportolási szokások 69 Dohányzási szokások 73 Alkoholfogysztás 75 Droghsznált 76 Az egészségi állpot szubjektív megítélése 77 A szexulitás néhány jellemzője 78 AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS A MÉDIAFOGYASZTÁS 83 Számítógép- és internethsznált 83 Digitális eszközök háztrtásbn 84 Az internethsznált jellegzetességei 85 Egyéb eszközök fitlok háztrtásibn 87 Televízió, rádió, npi- és hetilpok 88 A KULTURÁLIS FOGYASZTÁS NÉHÁNY JELLEMZŐJE, A SZABADIDŐ FELHASZNÁLÁSA 91 Tárgyisult kulturális tőkével 15 vló ellátottság 91 A kulturális fogysztás színterei 92 A szbdidő eltöltése 95 Társdlmi közérzet 1 Politiki érdeklődés és vélemény 7 Politiki ktivitás 114 Ifjúsági szolgálttások 118 Ifjúsági irodák és ifjúsági referensek 120 BEVEZETÉS Amikor felvetjük zt kérdést, hogy mi jellemzi mgyr fitlok helyzetét, illetve z ebből helyzetből fkdó feldtokkl szembesülő mgyr társdlmt, kkor lpvetően zt problémát feszegetjük, hogy rendszerváltás után eltelt közel két évtizedben kilkult új rendszer milyen körülményeket teremt, és milyen feltételeket biztosít fitlok számár. Milyen esélyeket nyújt, és milyen korlátokt állít felnövekvő korosztályok elé társdlmi felkészülés, z önállóvá válás, társdlmi beleszólás és cselekvés, pálykezdés és krrierlehetőségek területén? Másként foglmzv: rendszerváltás htásár kilkult társdlmi, gzdsági, politiki, jogi stb. viszonyok áltl teremtett generációs reprodukció körülményei hogyn befolyásolják z ifjúkori cselekvésmódokt és érdekmegjelenítési formákt? A modern társdlmkbn ide értjük mgyr társdlmt is mindenkori fitl nemzedékek társdlmi felkészítését, tevékenységét és beilleszkedését sok és sokféle társdlmi intézmény és szervezet egyidejű működése hivtott biztosítni. Ennek egyik legfontosbb eleme cslád, emellett zonbn z okttási-képzési rendszer, z állm, z önkormányztok, z ifjúsági és civil szervezetek, z egyházk, kortárscsoportok vgy médi is lpvető szerepet töltenek be fitlok szocilizálásábn. Egy munknélküliséggel sújtott, szegény lkosságú település, egy lcsony költségvetésű önkormányzt és z áltl rosszul ellátott iskol együttese lpvetően más minőségű életet és hátteret tud biztosítni z ott lkó fitlok számár, mint egy túlnyomórészt jobb módú, középosztály áltl lkott település, hol megfelelő forrásokkl rendelkező önkormányzt mgs színvonlú szolgálttásokt képes nyújtni z ellátórendszerek területén. Az Ifjúság2008 kuttás immáron hrmdik olyn kísérlet rendszerváltás folymtánk kezdete ót, mely megpróbálj társdlomtudomány, szociológi eszközeivel leírni zokt társdlmi, gzdsági átlkulásoknk (is) köszönhető változásokt és jellegzetességeket, melyek generációs újrtermelődés folymtibn végbemennek. A négyévente lefolyttott ngymintás, éves korosztályt vizsgáló ifjúsági dtfelvétel egyik célj nnk rögzítése, hogy z előző felvétel(ek)hez képest mennyiben, milyen módon változtk z ifjúsági korosztályok iskolázttását, elhelyezkedését, krrierjét, önállósodását és boldogulási esélyeit befolyásoló társdlmi tényezők, továbbá, hogy ezek htások hogyn tükröződnek fitlok életmódjábn, szbdidős tevékenységében, kulturális fogysztásábn. Az elmúlt két évtized ifjúságszociológii kuttási jelzik, hogy kitolódott z ifjúsági korszk 1. A fitlok egyre hosszbb időt töltenek okttási intézményekben. A 80-s, de még 90-es évek elejének dti is zt muttták, hogy szkmunkások és rutin szellemi tevékenységet végzők (főleg gimnáziumi érettségivel rendelkezők) esetében z iskol befejezése, munkválllás, csládlpítás, vlmint gyermekválllás ideje szorosn kpcsolódott egymáshoz. A munkáb állás után végzettségtől függetlenül áltlábn megházsodtk fitlok, és z zt követő két éven belül z első gyermek is megszületett. M zonbn szkmunkás-bizonyítvánnyl rendelkezők jellemzően közel 19 évesen válllnk először három hónpnál hosszbb idejű munkát. A diplomát nem igénylő szellemi munkát végzőknél hsonló tendenciák írhtók le. Míg korábbn z érettségi ideje htározt meg munkválllást, ddig 2000-ben már z érintettek több mint kétötöde 20 évesen vgy nnál idősebben lépett ki először munkerőpicr ben még teljesen hsonlók voltk tendenciák, 2008-r zonbn ez z rány tovább növekedett, és fitlok kéthrmdár lett jellemző. Felmerül kérdés, hogy munkáb állás kitolódás milyen folymtokkl kpcsolódik össze. Az ifjúsági korszk meghosszbbodásánk következményeit jelzi, hogy bár fitlok többsége szeretne gyer- 1 Kitolódik z önálló döntések időszk, ugynkkor z életük bizonyos területein fitlok önálló cselekvési utonómiávl rendelkeznek. Erről részletesen lásd: Gábor Kálmán (szerk.): Ifjúságszociológi Belvedere Szeged, 2006.é 445. p.

5 8 Bevezetés Ifjúság2008 Gyorsjelentés 9 meket válllni, z első gyermek válllás z utóbbi évben évekkel későbbre tolódott. Ennek részben z z ok, hogy férfik és nők trtós párkpcsoltbn vló elköteleződése szintén z okttási rendszerben eltöltött időszk megnövekedésével 20-s éveik második felére húzódik. Míg 1990-ben 15 éves és idősebb népesség 20,3 százlék volt nőtlen, illetve hjdon, ddig 2001-ben 27,1, 2002-ben 28 százlék. Már z Ifjúság2000 dti is zt tükrözték, hogy fitlok házsodási kedve rendkívül lcsony, hiszen 69 százlékuk nőtlen vgy hjdon volt, míg házsok rány 22 százlékot tett ki. Az Ifjúság2008 dti évesekre vontkozón zt muttták, hogy tovább csökkent házsok rány 13 százlékr, és hetven százlék felé növekedett nőtleneké és hjdonoké. Nyolc éves távltból kár drámink is mondhtnánk zt kilenc százlékos csökkenést, mely házsok rányát muttj. Bár kétségtelen, hogy rendszerváltozás utáni időszk trtós kpcsoltok új formáját, z együttélést véglegesen szentesítette, z Ifjúság2000 kuttás is rámuttott, hogy gyermekválllás még 2000-ben is házsságkötéssel kpcsolódott össze. Az ezredfordulót követő években zonbn házsságon kívüli születések rány dinmikusn emelkedett. A tizenéves nyák 85 százlék, évesek 58 százlék, évesek 30 százlék házsságon kívül válllt gyermeket 2007 ben. Tehát vlmennyi ifjúsági korosztálybn emelkedik házsságon kívül gyermeket válllók rány. 2 Az dtok zt jelzik, hogy fitlok házsságkötésére kkor kerül sor, mikor z első gyermeket válllják. A kitolódó ifjúsági korszk új szerepformákt hoz létre ilyen szingli vgy éppen pre szingli állpot vgy posztdoleszenci jelenségének terjedését, mely bizonyos csoportok számár sjátos kulturális és fogysztási helyzetet teremt. A fitlok élettervezéséből jól kitpinthtó korosztály tgjink kibocsátó szülői háztól vló függőségének, illetve függetlenedésnek új megjelenési formáj. Ez nnk következtében áll elő, hogy fitlok önállósodásávl párhuzmosn növekszik z z idő, melyet szüleikkel együtt élve töltenek. A szülői háztól vló elköltözés leginkább házsságr lépés vgy z együttélés kezdetének időpontjávl esik egybe, és kevésbé kpcsolódik tnulmányok befejezésének vgy munkáb állásnk tervezett időpontjához. A 90-es évek ifjúságszociológii tnulmányi ngy reményeket fűztek képzettségi szint emelkedéséhez, zt z illúziót táplálv, hogy felsőokttás kpui társdlmi hierrchi lsó fokin elhelyezkedő rétegek (így például községekben élő, lcsony iskolázottságú csládok gyermekei) számár is megnyílnk. Egy 2002-ben, felsőokttásb bekerült hllgtók körében készített vizsgált 3 zt jelzi, hogy remények túlzottnk bizonyultk. A felsőokttásbn vló részvételre középfokú és felsőfokú végzettségű szülők gyermekeinek nyílhtnk esélyei. A társdlom jóvl szélesebb rétegei számár felsőokttás továbbr is csk felemelkedés elméleti lehetőségét hordozz. A évben leginkább iskolázott csládokból, felsőbb társdlmi rétegekből érkező fitlok látszottk felsőokttási expnzió egyértelmű hszonélvezőinek. A 2004-ben felvett dtok zt muttták, hogy középiskoli végzettséggel rendelkező pák gyermekeinek felsőfokú továbbtnulási esélyei jvultk bn ez tendenci folyttódott. Úgy tűnik tehát, hogy felsőfokú továbbtnulás szempontjából immár z p középiskoli végzettségének megléte vgy nem léte tekinthető meghtározónk. Az ennél lcsonybb iskolázottságú csládhoz, rosszbb társdlmi környezethez trtozó fitlok két csoportját (tehát szkmunkás és legfeljebb áltlános iskoli végzettségű pák gyermekeit) pedig további expnzió sem hozt kedvező helyzetbe. Sőt, legkedvezőtlenebb csládi, társdlmi környezetben élők felsőfokú továbbtnulásánk esélyei korábbinál is kisebbnek muttkoznk. Az eltérő társdlmi háttérből fkdó iskolázási esélyegyenlőtlenségek tehát változtln intenzitássl befolyásolják fitl nemzedék tudásszerzésének lehetőségeit. A kulturális tevékenységek közötti válogtás, zok mélysége, intenzitás meg sem közelíti zt mértéket, mint mire z elmúlt években készített kultúrszociológii vizsgáltok utltk. Az néhány, szbdidőben végzett de kkor kevésbé tudtosnk, mint inkább ötletszerűnek tűnő válsztáson lpuló foglltosság, miről fitlok beszámolnk, jórészt egyéni ktivitást, elhtározást tükröz. A társság, közösség hiányzik; másképpen megközelítve: csk itt-ott merül fel ennek igénye, szinte eltűnt társs cselekvés iránti vágy fitlok kulturális tevékenységéből. Ez nnk folymtnk lehet következménye, mely z internetes kommunikáció széles körű elterjedésével válik áltlánossá. A fitlok számár 2 A Központi Sttisztiki Hivtl szíves közlése lpján. 3 Gábor Kálmán Kbi Imre: Első évfolymos hllgtók vizsgált, (Kézirt.) beszédcselekvés színtere m már z internet dt lehetőségekhez kötődik. A beszédcselekvés hgyományos helyszíneit (kávéház, teázó, söröző) ugynis fitlok átlgosn 2-3 hvont látogtják meg. Ez tendenci htássl bírht személyközi kommunikációkr is, de ennek folymtnk leírásár kvntittív módszer kevéssé lklms. Úgy gondoljuk, hogy z elmondottk önmgukbn is indokolják olyn kuttások folyttását, mely megkísérli feltérképezni z ifjúság helyzetében bekövetkezett változásokt és folymtokt. Az Ifjúság2008 kuttási progrmot z SZMM rendelte meg, és Munkerő-pici Alp Képzési Alprészéből illetve Munkerő-pici Alp Fogllkozttási Alprészéből finnszírozt. Az előző ngymintás vizsgáltokhoz képest 2008-bn elvégzett ngymintás survey vizsgált kvlittív (fókuszcsoportos) szksszl bővült, melynek funkciój z volt, hogy pontosbbn fel lehessen tárni fitlok életmenetére htást gykorló döntéseket r végre kijelenthető, hogy követve z Európi Unió számos országánk példáját Mgyrországon is rendszeressé vált egy, kormányzt áltl is támogtott átfogó ifjúságkuttás. A kuttás lpvető célji között szerepel, hogy vizsgált dti hgyományoknk megfelelően minden érdeklődő számár elérhetőek és hsználhtók legyenek. Így z eredmények, z dtok feldolgozást követően nyilvánossá válnk. A Gyorsjelentés, műfj sjátosságából dódón, zt célt szolgálj, hogy tnulmányok elkészülte előtt betekintést djon vizsgált lpdtib; zok mélyebb értelmezésére, z összefüggések feltárásár és mgyráztár itt és most nem válllkozunk. A Gyorsjelentés tehát nem más, mint vizsgált lpdtink felületi megközelítése. A kuttás célj A kuttás célj, hogy. mgyrországi fitlok nygi és kulturális erőforrásiról, életmódjáról és értékrendszeréről horizontálisn és vertikálisn is képet kpjunk;. hzánk sttisztiki-gzdsági régióiról, vizsgált dimenziók mentén, összehsonlító dtokkl rendelkezzünk korábbi mgyrországi kuttások vontkozásábn;. Mgyrország polgári, döntéshozói, szervezetei, kuttóműhelyei részére összehsonlító dtokkl rendelkezzünk;. mind módszertni (empirikus szociológi), mind trtlmi (vizsgált dimenziók) szempontjából lehetőséget djunk későbbi összehsonlíthtóság, illetve helyi, megyei illetve regionális kuttásokr, gykorlti hsználtbn vló lklmzásokr (pl.: ifjúsági koncepciók kidolgozásár). Témkörök Az egyes témkörök z lábbi részekből állnk: 1. Társdlmi mobilitás cslád kulturális tőkéje, szülők iskoli végzettsége, foglkozás 2. Iskolázottság iskoli végzettség, jelenlegi iskoli helyzet, továbbtnulási tervek; 3. Egzisztenciális helyzet trtós fogysztási eszközök, jövedelem, gzdálkodás 4. Csládi helyzet együttélés típusi, párkpcsoltok, elköltözés 5. Munkerő-pici jellemzők első munkáb állás, jelenlegi és korábbi munkhelyek, munkválllási tervek 6. Társdlmi közérzet, közéleti ttitűdök társdlmi problémák, intézmények megítélése, politikához vló viszony és ttitűdök, szervezeti ktivitás; szülői értékrendhez vló viszony

6 Bevezetés Ifjúság2008 Gyorsjelentés Helyi közélet és helyi politik helyi közélet iránti érdeklődés, részvétel helyi politikábn 8. Ifjúsági szolgáltok ifjúsági referens, ifjúsági irodák, ifjúsági szervezetek 9. Vllásosság vllásosság, felekezeti hovtrtozás. Kulturális fogysztás szbdidő, médifogysztás, kulturálódási, művelődési szokások 11. Egészség, életmód, szexulitás egészségi állpot, életmód jellemzői, szexuális szokások, fogmzásgátlás, dohányzás, lkohol- és drogfogysztás 12. Sporthoz vló viszony sportolási szokások, sportágk elismertsége, nézettsége 13. Informtiki ismeretek informtiki ismeretek, számítógép-hsználti szokások A kuttás támogtói Szociális és Munkügyi Minisztérium Munkerő-pici Alp Képzési Alp Munkerő-pici Alp Fogllkozttási Alp Az Ifjúság2008 projekt vezető kuttói Buer Bél szociológus, kuttás vezetője Máder Miklós Péter szociológus Molnár Zsuzsnn szociológus Pillók Péter szociológus Ságvári Bence szociológus Szbó Andre szociológus Szbó Ákos szociológus Közreműködő kuttók Berényi Eszter szociológus Bzsly Blázs szociológus Glácz Ann szociológus Mrián Bél szociológus Ppházi Tibor szociológus Perényi Szilvi sportmenedzser Rost Gergely szociológus Az dtfelvételt készítette: MARKETING CENTRUM Országos Pickuttó Intézet Közreműködő munktársk Iván Klár Ldencsics Virág Debreczy Márt Bodor Tmás Krémer Blázs Kurucz Andre, olvsó szerkesztő Veres Judit Inez Szkmi lektor: Tokji Károlyné főosztályvezető Központi Sttisztiki Hivtl Társdlmi szolgálttások sttisztiki főosztály A kvntittív kuttás módszertn AZ IFJÚSÁG2008 KUTATÁS MÓDSZERTANA Az Ifjúság2008 kuttás első szkszához, survey vizsgálthoz 8076 fős (négy 2000 fős), éves korosztályt országosn reprezentáló mintát készítettünk. A vizsgált nyolc évvel ezelőtti Ifjúság2000 és négy évvel ezelőtti Ifjúság2004 kuttássl jól összehsonlíthtó, hiszen kkor is , éves korú fitl került bele z országosn reprezenttív mintákb. A mintánk területileg (régiók), településngyság (településtípusok), korcsoportok és nemek szerint kellett tükröznie vizsgált népességet. A mint készítéséhez Közigzgtási és Elektronikus Közszolgálttások Központi Hivtl december 31-én érvényes dtállományát hsználtuk fel, mely településenként trtlmzz z érvényes lkóhellyel rendelkező és z dott korosztályb trtozó lkosság létszámát férfikr és nőkre vontkozón, születési évenkénti bontásbn. A éves korosztályt 3 korcsoportb soroltuk. A éves korcsoport z években, éves korcsoport z években, éves korcsoport z években születetteket jelenti. A települések besorolás következő 6 településngyság-ktegóri szerint történt: Budpest, megyei jogú város, 5000 fő feletti település (Budpest és megyei jogú városok kivételével), 2000 és 4900 fő közötti település, 500 és 1999 fő közötti település, 500 fő ltti település. Mivel kuttást régiók szerinti elemzésre is szeretnénk felhsználni, különös hngsúlyt fektettünk rr, hogy Mgyrország 7 régiój (1. Közép-Mgyrország, 2. Közép-Dunántúl, 3. Nyugt-Dunántúl, 4. Dél-Dunántúl, 5. Észk-Mgyrország, 6. Észk-Alföld, 7. Dél-Alföld) szerint is reprezenttív legyen z dtfelvétel. A mintvételt úgy terveztük meg, hogy z elemszámok áltl korlátozott mértékben megyei szintű elemzéseket is lehessen végezni. Ennek érdekében mint megyéken belüli településngyságok szerinti népességrányokt is követi. A mintvétel két szkszból állt. Először z e célr kifejlesztett speciális Telepbnk nevű progrm segítségével elkészítettük települések mintáját. Négy településmintát készítettünk (4x2.000), melyek külön-külön is leképezik z ország településstruktúráját regionális elhelyezkedés és településngyság szerint. A következő lépésben Közigzgtási és Elektronikus Közszolgálttások Központi Hivtl dtállomány lpján négy lmintár külön-külön megyénként rányítottuk megkérdezendők demográfii jellemzőit két demográfii szempont: neme (férfi, nő), illetve életkor (15 18 év, év, év) szerint. Ezek után z rányok és z előzőleg elkészített településmint lpján meghtároztuk, hogy egyes településeken pontosn hány, és milyen demográfii jellemzőkkel bíró személyt kell megkérdezni. Az rányosítás során kerekítések mitt természetesen kisebb torzulások keletkeztek. Például z elméletileg kiszámított 3,4 férfi helyett z dott településen 3 vgy 4 férfit kérdeztünk meg. Ezeket torzulásokt megyei szinten korrigáltuk. 4 BM Központi Nyilvántrtó és Válsztási Hivtl jogutódj.

7 14 Ifjúság2008 Gyorsjelentés 12 Az Ifjúság2008 kuttás módszertn Ifjúság2008 Gyorsjelentés Ifjúság2008 Gyorsjelentés A demográfii jellemzők és kpott településmint lpján Közigzgtási és Elektronikus Közszolgálttások Központi Hivtl véletlenszerűen válsztott ki zokt személyeket, kik mintá- 1. táblázt: A sikeres megkérdezéseket és meghiúsulási okokt összefoglló táblázt 1. táblázt: A sikeres megkérdezéseket és meghiúsulási okokt összefoglló táblázt b kerültek. Az eljárást követően összesen 552 település került mintáb. A négy 2000 fős lmint 1. táblázt: A sikeres megkérdezéseket Összesen F cím és meghiúsulási 1. pótcím okokt 2. pótcímösszefoglló 3. táblázt Kvót külön-külön is reprezenttívnk tekinthető, és négy lmintábn fővárosi kerületeket és megyei kérd ív elkészült jogú városokt leszámítv más-más települések kerültek. Összesen F cím 1. pótcím 2. pótcím 3. pótcím Kvót Egy ilyen típusú vizsgáltnál számítni kell rr, hogy címlistábn szereplő személyek közül nem lklmtln (pl. beteg) kérd ív elkészült lehet mindenkit megtlálni, és nem mindenkivel sikerül kérdőíves interjút készíteni, ezért z eredeti válszmegtgdás lklmtln (pl. beteg) címek mellé szigorú szbályok szerint hsználndó pótcímlistákt biztosítottunk. Minden főcímhez szül nem engedélyezi pótcímet rendeltünk. válszmegtgdás meghlt A címlistához címeket 3 korcsoportr bontv nemenként külön kértük. A települések neve mellett feltüntettük, hogy ott pontosn hány dott korú és nemű fitlt kell megkérdezni. Az összesen meghlt szül nem engedélyezi nem elérhet elköltözött, nem elérhet ngyjából címet 24 különálló dtállomány trtlmzt. nem elérhet A mint kilkításánál z elméleti meggondolásokon túl olyn prktikus szempontokt is figyelembe kellett venni, melyek segítették z dtfelvétel rcionális megszervezését. A mintát ennek egyéb elköltözött, elérhet elköltözött, nem elérhet elköltözött, elérhet érdekében úgy lkítottuk ki, hogy egy településen (z 500 fő ltti településeket kivéve) leglább 5 fls cím egyéb főt kelljen megkérdezni. felkeresett címek összesen A kuttócsoport úgy döntött, hogy z Ifjúság2008 kuttás mintáját 4x2000 fős és 2x4000 fős fls cím címlistákbn összesen mintár bontv négy, illetve két lmintán egymástól részben különböző kérdőívet kérdeznek felkeresett címek összesen nem kerestük le. Ennek döntésnek legfőbb ok z volt, hogy néhány fontosnk ítélt ltém elemzéséhez címlistákbn összesen elegendő 2000 fős, illetve 4000 fős országos mint, és így lehetőség nyílt rr, hogy z eredetileg tervezett interjúidő jelentős túllépése nélkül lényegesen több témát járhsson körül Az lminták Az lminták készítésmódjából, készítésmódjából, illetve z illetve dtfelvétel z dtfelvétel során kisebb során eltérések kisebb eltérések keletkeztek keletkeztek z elméletileg z nem kerestük vizsgált. elméletileg várhtó mintmegoszlástól. várhtó mintmegoszlástól. Ezeket, kisebb Ezeket, ránytlnságokt kisebb ránytlnságokt több szempontos több súlyozássl szempontos korrigáltuk. Az A súlyozás lminták korrigáltuk. szempontji: készítésmódjából, A súlyozás nemek, szempontji: illetve korcsoportok z dtfelvétel nemek, és korcsoportok településngyság. során kisebb településngyság. eltérések Az így keletkeztek kilkított Az így mint z súlyozássl A es mintákon vizsgált kérdéscsoportok következők voltk: elméletileg kilkított összesen 2 mint 031 várhtó 735 összesen fő mintmegoszlástól éves 735 mgyrországi f Ezeket, éves lkost mgyrországi kisebb reprezentál, ránytlnságokt lkost mely reprezentál, 182 több 969 fővel szempontos mely kevesebb, 182. gyermekneveléssel, gyermekválllássl kpcsoltos ttitűdök; súlyozássl 969 mint f vel négy kevesebb, évvel korrigáltuk. ezelőtt. mint A négy súlyozás évvel szempontji: ezel tt. nemek, korcsoportok és településngyság. Az így. állmpolgári tudt, demokrtikus intézményrendszerbe vetett bizlom; kilkított mint összesen f éves mgyrországi lkost reprezentál, mely 182. tnulássl, illetve hsznosíthtó tudássl kpcsoltos ttitűdök; 969 f vel 1. kevesebb, ábr: A mint vizsgált négy korosztály évvel ezel tt. korévenként, 2000-ben, 2004-ben és 2008-bn (f ). infokommunikációs eszközökkel vló ellátottság; 1. ábr: A vizsgált korosztály korévenként, 2000-ben, 2004-ben és és 2008-bn. médifogysztás; (f ) (fő). z információs társdlomr vontkozó kérdések A 4000-es lmintákon vizsgált kérdéscsoportbn. kulturális fogysztássl, szbdidős tevékenységgel kpcsoltos kérdések szerepeltek. A 8000 főnek átdott önkitöltős kérdőíven szereplő kérdéskörök:. droghsznált;. szexuális szokások;. lkohol ás dohányzás;. pártpreferenci;. tiltkozásokon vló részvétel. Az dtfelvétel közben zzl z előre láthtó és előre klkulált problémávl szembesültünk, hogy megvlósult megkérdezések 28 százlékábn mintábn szereplő főcímeken és hozzájuk rendelt pótcímeken sem lehetett elkészíteni z interjút (objektív okokból: lebontották házt, elköltözött, soh nem lkott ott, vgy válszmegtgdás mitt). Így tehát korrigálni kellett z eredeti és optimális mintvételi tervet. A jelzett z esetekben úgynevezett kvótás pótlásról gondoskodtunk. Vgyis ugynolyn településngyságú településen, ugynolyn nemű és ugynolyn korcsoportb trtózó, de címlistábn nem szereplő személlyel készült el kérdőíves interjú

8 14 Az Az Ifjúság2008 Ifjúság2008 kuttás kuttás módszertn 15 Ifjúság2008 Gyorsjelentés 15 Az Ifjúság2008 kuttás módszertn táblázt: A súlyozott mint nemek szerinti megoszlás 2. táblázt: A súlyozott mint nemek szerinti megoszlás 2. táblázt: Férfi A súlyozott mint nemek N szerinti megoszlás Mindösszesen elemszám Férfi százlék elemszámn százlék elemszám Mindösszesen százlék Megoszlás elemszám 4115 százlék 51* elemszám 3961 százlék 49 elemszám 8076 százlék 0 * Gyorsjelentésben Megoszlás közlésre kerül 4115 minden 51* egyes ábr és 3961 tábl kerekített 49 százlékos 8076 dtokt trtlmz! 0 * Gyorsjelentésben közlésre kerül minden egyes ábr és tábl kerekített százlékos dtokt trtlmz! 3. táblázt: A súlyozott mint korcsoportok szerinti megoszlás táblázt: évesek A súlyozott mint évesek korcsoportok szerinti évesekmegoszlás Mindösszesen elemszám évesek százlék elemszám évesek százlék elemszám évesek százlék elemszám Mindösszesen százlék Megoszlás elemszám 2603 százlék 32 elemszám 2538 százlék 31 elemszám 2935 százlék 36 elemszám 8076 százlék 0 Megoszlás A kvlittív kuttás módszertn A kvlittív kuttás módszertn A A kvlittív kvntittív kuttás dtfelvétel módszertn után került sor fókuszcsoportos kuttási szkszr, mely során kiemelt A célunk kvntittív volt dtfelvétel kérd íves után kuttás került során sor megismert fókuszcsoportos helyzetben kuttási rejl szkszr, lehet ségek mely leírás, során illetve kiemelt A kvntittív dtfelvétel után került sor fókuszcsoportos kuttási szkszr, mely során kiemelt célunk megismert volt helyzetek kérd íves megmgyrázttás. kuttás során megismert Ennek helyzetben érdekében rejl föltett lehet ségek kérdésekkel leírás, kpcsoltbn illetve célunk megismert feltártuk volt egyrészt helyzetek kérdőíves megmgyrázttás. kuttás évesekkel során megismert fogllkozó Ennek szkemberek helyzetben érdekében rejlő igényeit, lehetőségek föltett véleményét kérdésekkel leírás, és kpcsoltbn meglátásit illetve megismert feltártuk megoldási helyzetek egyrészt lehet ségekkel megmgyrázttás évesekkel kpcsoltbn; fogllkozó Ennek másrészt érdekében szkemberek mguknk föltett igényeit, kérdésekkel fitloknk véleményét kpcsoltbn helyzetét, és meglátásit igényeit, feltártuk egyrészt megoldási ttit djeit, lehet ségekkel véleményét, évesekkel és fogllkozó kpcsoltbn; közvetlenül szkemberek másrészt iskol- igényeit, mguknk és/vgy véleményét pályválsztás fitloknk és meglátásit el tt helyzetét, állók megoldási szüleinek igényeit, lehetőségekkel ttit djeit, véleményét, véleményét, meglátásit. kpcsoltbn; és másrészt közvetlenül mguknk iskol- fitloknk és/vgy pályválsztás helyzetét, igényeit, el tt állók ttitűdjeit, szüleinek véleményét, véleményét, és közvetlenül meglátásit. iskol- és/vgy pályválsztás előtt állók szüleinek véleményét, meglátásit. A fitlokkl A fitlokkl 18 drb fókuszcsoportos 18 drb fókuszcsoportos beszélgetést folytttunk beszélgetést le. folytttunk A csoportok le. résztvevőinek A csoportok kiválsztás résztvev inek során A fitlokkl célunk kiválsztás z volt, 18 hogy drb során minél fókuszcsoportos célunk többféle z élethelyzetben volt, beszélgetést hogy minél lévő folytttunk mgyrországi többféle élethelyzetben le. tízen- A csoportok és huszonéves résztvev inek lév mgyrországi véleményét kiválsztás tízen- ismerjük és huszonéves meg. során A beszélgetések célunk véleményét z során volt, ismerjük törekedtünk hogy meg. minél A rr, beszélgetések többféle hogy minden élethelyzetben során csoport törekedtünk vegyes lév nemi, mgyrországi rr, de hogy homogén minden tízen- korösszetételű csoport és huszonéves vegyes legyen. nemi, véleményét Igyekeztünk de homogén ismerjük minden korösszetétel meg. régiót A beszélgetések lefedni, legyen. csoporthelyszínként Igyekeztünk során törekedtünk minden z ország rr, régiót hogy keleti lefedni, minden és nyugti, csoporthelyszínként csoport vlmint vegyes középső z nemi, ország felét de homogén keleti hozzávetőleg és nyugti, korösszetétel egyenlő vlmint ránybn legyen. középs Igyekeztünk szerepeltetni. felét hozzávet leg minden régiót egyenl A csoportoknk lefedni, ránybn csoporthelyszínként szerepeltetni. volt egy-egy áltlános z ország blokkjuk, keleti és melyeken nyugti, vlmint fitlokt középs különböző felét projektív hozzávet leg technikákkl egyenl A sját ránybn csoportoknk élethelyzetükre szerepeltetni. volt egy-egy áltlános blokkjuk, melyeken fitlokt különböz projektív reflektáltttuk, illetve céljikról, jövőképükről kérdeztük meg véleményüket, A csoportoknk hllgttuk meg volt benyomásikt egy-egy áltlános z blokkjuk, őket körülvevő melyeken társdlmi fitlokt környezetről. különböz Ezt projektív követte technikákkl sját élethelyzetükre reflektáltttuk, illetve céljikról, jöv képükr l kérdeztük meg véleményüket, hllgttuk meg benyomásikt z ket körülvev társdlmi környezetr l. Ezt egy-egy technikákkl hosszbb, sját élethelyzetükre speciális blokk. reflektáltttuk, Minden speciális illetve blokkr céljikról, csk csoportok jöv képükr l egy-egy kérdeztük hrmdábn meg követte egy-egy hosszbb, speciális blokk. Minden speciális blokkr csk csoportok egy-egy került véleményüket, hrmdábn csk sor. került E hllgttuk speciális csk sor. blokkok meg benyomásikt következők voltk: z ket körülvev társdlmi környezetr l. Ezt követte E. speciális szkképzési egy-egy blokkok elvárások; hosszbb, speciális blokk. Minden speciális blokkr csk csoportok egy-egy hrmdábn következ k voltk:. egyéni szkképzési életutk, került csk elvárások; pályképek, sor. pályválsztás; E. speciális szkképzési blokkok egyéni életutk, mobilitás, következ k pályképek, migráció; voltk: pályválsztás;. munkhely-válsztási szkképzési elvárások; mobilitás, migráció. E temtik lpján folytttuk le beszélgetések többségét. egyéni szkképzési életutk, mobilitás, pályképek, migráció; pályválsztás; munkhely-válsztási mobilitás, migráció. E További szkképzési temtik két lpján csoportbeszélgetést mobilitás, migráció; folytttuk le beszélgetések folytttunk olyn többségét. szülőkkel, kiknek gyerekei felső tgoztosok, és közvetlenül munkhely-válsztási iskolválsztás előtt mobilitás, állnk. E beszélgetések migráció. ok z volt, hogy ebben korbn szülők még jelentős E temtik mértékben lpján folytttuk További két befolyásolják le csoportbeszélgetést beszélgetések pályválsztási többségét. folytttunk döntéseket, olyn ők szül kkel, döntik el kiknek tehát (leglább gyerekei részben), fels hogy tgoztosok, milyen képzési és közvetlenül pályán indul iskolválsztás el, illetve, hogy el tt milyen állnk. szkképzés E beszélgetések felé orientálódik ok z volt, gyermekük. hogy ebben korbn Három További csoportbeszélgetést, két csoportbeszélgetést szül k még jelent s hogyn mértékben z folytttunk befolyásolják eredeti koncepcióbn olyn szül kkel, pályválsztási is szerepelt, kiknek döntéseket, fitlokkl gyerekei k fogllkozó fels döntik el szkemberekkel tgoztosok, és tehát (leglább folytttunk, közvetlenül részben), hogy elsősorbn iskolválsztás milyen képzési fitlok el tt állnk. pályán pályválsztási E beszélgetések indul el, illetve, és munkhely ok z hogy milyen válsztási volt, hogy szkképzés motivációiról, orientálódik mobilitási gyermekük. hjlndóságáról. ebben korbn szül k még jelent s mértékben befolyásolják pályválsztási döntéseket, k döntik felé el tehát (leglább részben), hogy milyen képzési pályán indul el, illetve, hogy milyen szkképzés felé orientálódik Három gyermekük. csoportbeszélgetést, hogyn z eredeti koncepcióbn is szerepelt, fitlokkl fogllkozó Három szkemberekkel csoportbeszélgetést, folytttunk, hogyn els sorbn z eredeti fitlok koncepcióbn pályválsztási is szerepelt, és munkhelyválsztási motivációiról, fitlokkl fogllkozó szkemberekkel mobilitási folytttunk, hjlndóságáról. els sorbn fitlok pályválsztási és munkhelyválsztási motivációiról, mobilitási hjlndóságáról. A fitlokkl szervezett csoportok megoszlás: 1. életkor szerint: évesek: 7 csoport; évesek: 6 csoport; évesek: 3 csoport; évesek: 2 csoport. 2. régió szerint: Egy-egy megyében rendszerint csk egy-egy csoportot trtottunk, Budpest kivételével.. Nyugt-Dunántúl: 3 csoport;. Közép-Dunántúl: 2 csoport;. Dél-Dunántúl: 2 csoport;. Közép-Mgyrország: 3 csoport;. Észk-Mgyrország: 3 csoport;. Észk-Alföld: 3 csoport;. Dél-Alföld: 2 csoport. 3. településtípus szerint:. főváros: 4 csoport;. megyei jogú város: 4 csoport;. más város: csoport. 4. A csoportok megoszlás gzdsági ktivitás szerint: A legtöbb csoport toborzásánál nem volt szempont gzdsági ktivitás szerint homogenitás, de igyekeztünk, hogy legyen egy-egy jellemző gzdsági ktivitás minden csoportbn. Rendszerint beengedtünk 2-2, többségtől eltérő gzdsági ktivitású résztvevőt is z egyes csoportokb.. tnulók: 7 csoport;. dolgozók: 3 csoport;. munknélküliek: 1 csoport;. vegyes: 7 csoport (elsősorbn dolgozó résztvevőkkel).

9 Ifjúság2008 Gyorsjelentés 17 DEMOGRÁFIA, DEMOGRÁFIA, CSALÁDI CSALÁDI VISZONYOK VISZONYOK ÉS ÉS GYERMEKVÁLLALÁS GYERMEKVÁLLALÁS Csládi állpot Csládi állpot A 2000-ben folyttott vizsgáltunkbn jeleztük el ször először zt zt Nyugt-Európábn z z 1980-s 1980-s években években dokumentált folymtot, mely mely szerint meghosszbbodik z z ifjúsági ifjúsági életszksz. Sját Sját korosztályán belül fitlok egyre ngyobb hányd tölt korábbikhoz képest hosszbb id t időt tnulássl, így ki- kitolódik z z első els munkáb munkáb állás állás időpontj, id pontj, mely mely viszont viszont késlelteti késlelteti trtós trtós prtnerkpcsoltok prtnerkpcsoltok kilkí- kilkítását és csládlpítást. és csládlpítást. E mellett E felbomlnk mellett felbomlnk hgyományos hgyományos csládformák, csládformák, és egyre divtosbbá, és egyre divtosbbá, társdlmilg társdlmilg elfogdottbbá elfogdottbbá válnk hivtlos válnk dokumentumok hivtlos dokumentumok áltl nem áltl szentesített nem szentesített együttélési együttélési módoztok. módoztok bn z évezred elején feltárt jellegzetességek még pregnánsbbn muttkoznk. A bn z évezred elején feltárt jellegzetességek még pregnánsbbn muttkoznk éves korosztály tgjink több mint héttizede n tlen vgy hjdon, 13 százlékuk él házstársi, éves korosztály tgjink több mint héttizede nőtlen vgy hjdon, 13 százlékuk él házstársi, és 13 és 13 százlékuk élettársi kpcsoltbn. Els sorbn tehát trtós kpcsoltbn él k összetételében százlékuk élettársi kpcsoltbn. Elsősorbn tehát trtós kpcsoltbn élők összetételében történt tendenciértékű történt tendenciérték változás e nyolc év ltt: 9 százlékponttl csökkent házstársi kpcsoltbn él k rány, változás ezzel e nyolc párhuzmosn év ltt: 9 százlékponttl mintegy 6 százlékponttl csökkent házstársi n tt z kpcsoltbn élettársi viszonybn élők rány, él k ezzel rány. párhuzmosn 2008-bn mintegy 3 százlék 6 százlékponttl volt z elváltk nőtt rány. z élettársi Igznk viszonybn véljük zt élők korábbi rány. megállpításunkt, 2008-bn 3 százlék miszerint volt z elváltk házsságkötések rány. Igznk rány véljük csökkent, zt korábbi de ez mégsem megállpításunkt, trtós kpcsoltok miszerint hiányát házsságkötések jelenti, sokkl rány inkább csökkent, zt, hogy de ez fitlok mégsem egyre trtós kevésbé kpcsoltok házsság hiányát intézményében jelenti, sokkl látják inkább együttélésük zt, hogy fitlok egyetlen egyre módját. kevésbé Jeleznünk házsság kell zonbn, intézményében hogy házsságon látják együttélésük kívüli együttélési egyetlen formák módját. növekedése Jeleznünk kell nem zonbn, tudj ellensúlyozni hogy házsságon házsságok kívüli együttélési és házsságbn formák él k növekedése számánk nem és tudj rányánk ellensúlyozni visszesését. házsságok és házsságbn élők számánk és rányánk trtós visszesését. trtós ábr: A fitlok csládi állpot szerinti megoszlás (z (z érdemi válszok százlékos megoszlás) % 20% 40% 60% 80% 0% n tlen/hjdon, egyedül él n tlen/hjdon élettárssl él házs, együtt él elvált A legfitlbb vizsgált korosztály (15 19 évesek) 95 százlék n tlen vgy hjdon, e csoporton belül 3 százlékot tesz ki z élettárssl él k, és mindössze egy százlékot házsok

10 Demográfi, csládi viszonyok és gyermekválllás Demográfi, csládi viszonyok és gyermekválllás Demográfi, csládi Ifjúság2008 viszonyok Gyorsjelentés gyermekválllás A legfitlbb vizsgált korosztály (15 19 évesek) 95 százlék nőtlen vgy hjdon, e csoporton belül 3 százlékot tesz ki z élettárssl élők, és mindössze egy százlékot házsok rány. Az életkor előre hldtávl zonbn változás következik be csládi állpotbn. A évesek 8, míg legidősebbek 27 százlék él házstársi kötelékben. Ez utóbbi korosztály ngyjából egynegyede, míg évesek 14 százlék él élettárssl. Jelezni kell, hogy 2000-hez és 2004 hez képest is e két korcsoporton belül történtek z átrendeződések. A 2000-ben először regisztrált folymt tehát végiggyűrűzött z összes korosztályon. A férfik és nők csládi állpotábn évtizedek ót fennálló különbségek 2008-bn egyértelműen bemutthtók. A éves férfik 78, míg nők 64 százlék nőtlen vgy hjdon. A hjdonok rányánk növekedése 4 százlékpont 2004-hez képest, míg nőtlenek rány 2 százlékponttl növekedett. Élettársi kpcsoltbn nők 16, míg házstársi kpcsoltbn 17 százlék él. A férfiknál nincs ekkor különbség két trtós kpcsolttípus között: 9 százlékuk válll házsságot, illetve százlékuk együttélést. Az Ifjúság2004 dtihoz képest férfik esetében legidősebb szegmensnél mutthtó ki szignifikáns változás. Négy éve éves férfik 53 százlék volt nőtlen, 28 százlék nős, és 19 százlékuk trtozott z élettársi kpcsoltbn élők ktegóriájáb. Négy év ltt házsok rány 8 százlékponttl csökkent, és regisztrálhtóvá váltk z egyéb, e korosztály egészét tekintve tipikus formák is (pl. elváltk; házsok, de házstársukkl nem együtt élők). A nőknél még krkterisztikusbb változás tendenciáj hez képest 2008-bn éves korosztálybn átlgosn 3 százlékpontos változás, illetve z átrendeződés mértéke. Igzán lényeges ugynkkor éves női korosztály csládi állpotábn bekövetkezett átlkulás. Négy éve éves nők 43 százlék volt férjezett, szemben mostni 35 százlékkl. Szintén említésre méltó változás z elváltk, z özvegyek és más formábn élő (pl. házs, de házstársávl nem él együtt) éves nők 8 százlékos rány. A csládi állpot tehát erősen differenciálódott, szerteágzóbb lett. A Gyorsjelentés, mint műfj nem lklms mélyebb elemzésre, zt zonbn érdemes felvetni, hogy kpott eredmények nem jelzik-e csládnk, mint intézménynek válságát is. A társdlmi esélyek mentén továbbr is fontos különbség mutthtó ki fitlok csládi állpotábn. Az ifjúsági életszksz kitolódás különösen mgsbbn iskolázott, leglább érettségizett szülők gyermekeire jellemző, ugynis minél mgsbb befejezett iskoli végzettsége z nyánk, illetve z pánk, nnál vlószínűbb, hogy fitl nőtlen, hjdon lesz, és fordítv is igz megállpítás. Minél lcsonybb szülő iskolázottság, nnál vlószínűbb, hogy gyermek hmr kikerül kibocsátó csládból, és élettársi kpcsolt vgy házstársi kpcsolt lesz. Az összefüggés szinte lineáris jellegű. A legfeljebb 8 osztályt végzett pák éves gyermekeinek 59 százlék hjdon vgy nőtlen, míg diplomás pák körében ez z rány megközelíti 80 százlékot. A vizsgált korosztályon belül z első élettársi kpcsoltr átlgosn 20,5 éves korbn, míg z első házsságkötésre átlgosn 22,8 évesen kerül sor. (A mintábn szereplők közül legkorábbn élettársi kpcsoltot létesítő fitl ekkor 12 éves volt, legfitlbb házsságr lépő pedig 14 éves.) A nőknél mindkét esetben lcsonybb z átlgos életkor: 20,07 z élettársi kpcsoltnál, és 22,37 év házsságnál. A éves férfik átlgosn 21,19 évesen kezdik első élettársi együttélésüket, míg házsságot átlgosn 23,85 évesen kötnek. A házsságr lépők 7 százlék legfeljebb 18 éves, 39 százlékuk éves korcsoportb trtozik, háromtizedük éves, míg egyötödük ennél idősebb korbn házsodik. A jelenleg házsságbn élők több mint egyhrmd korábbn együtt élt párjávl, míg felvétel időszkábn önmgát nőtlennek vgy hjdonoknk mondóknál korábbn már élettársi kpcsoltot kipróbálók rány 7 százlék. 4. táblázt: Csládi állpot nemenként és korcsoportonként, táblázt: Csládi állpot nemenként és korcsoportonként, táblázt: Csládi (z állpot érdemi válszok nemenként százlékos és korcsoportonként megoszlás), (z Házs, érdemi válszok Élettárs százlékos megoszlás) Összesen N tlen/hjdon Egyéb együtt Házs, él Élettárs vn Összesen (%) N tlen/hjdon 98 Egyéb férfi együtt él vn (%) férfi férfi férfi férfi férfi férfik átlgosn férfik átlgosn n n n n n n n k átlgosn n k átlgosn táblázt: Az élettársi és házstársi kpcsolt létesítésének átlgos életkor 5. táblázt: Az élettársi nemenként és és házstársi és korcsoportonként, kpcsolt létesítésének átlgos átlgos életkor életkor nemenként (z és érdemi korcsoportonként, válszok átlg) (z (z érdemi válszok átlg) Férfi N 2004 Férfi N Élettársi kpcsolt Mint Élettársi 21,1 kpcsolt 21,2 20,0 20,1 Mint ,9 21,1 16,6 21,2 16,3 20,0 16,9 20, ,8 16,9 19,8 16,6 19,2 16,3 19,1 16, ,7 19,8 21,9 19,8 20,8 19,2 20,8 19, Házstársi 21,7 kpcsolt 21,9 20,8 20,8 Mint Házstársi 23,4 kpcsolt 23,8 21,6 22,4 Mint ,5 23,4 23,8 16,9 21,6 18,0 22, ,1 17,5 21,0 20,5 16,9 20,4 18, ,7 21,1 24,3 21,0 22,0 20,5 23,0 20, ,7 24,3 22,0 23,0 A három ngymintás ifjúsági vizsgált közül most el ször próbáltuk zt megtudni, hogy hjdonok A három és ngymintás n tlenek, ifjúsági h nem vizsgált is élnek közül élettársi most először vgy próbáltuk házstársi zt kpcsoltbn, megtudni, hogy leglább hjdonok és nőtlenek, A három ngymintás ifjúsági vizsgált közül most el ször próbáltuk zt megtudni, hogy párkpcsoltot létesítenek-e, h nem is zz élnek z élettársi egyedülálló vgy egyedül házstársi lév t kpcsoltbn, jelent-e. A n tlen, leglább hjdon párkpcsoltot hjdonok és n tlenek, h nem is élnek élettársi vgy házstársi kpcsoltbn, leglább fitlok 40 párkpcsoltot létesítenek-e, százlékánk zz létesítenek-e, vn z jelenleg egyedülálló zz prtnerkpcsolt, z egyedül egyedülálló lévőt egyedül másképpen jelent-e. lév t A foglmzv: nőtlen, jelent-e. hjdon A n tlen, 60 százlékuk fitlok hjdon 40 vlóbn fitlok százlékánk egyedülálló. 40 százlékánk vn jelenleg Azt feltételeztük, vn prtnerkpcsolt, jelenleg hogy prtnerkpcsolt, z életkor másképpen el re másképpen hldtávl foglmzv: növekszik foglmzv: 60 százlékuk zok 60 rány, százlékuk vlóbn kik egyedülálló. bár vlóbn nem válllnk egyedülálló. Azt feltételeztük, Azt trtós feltételeztük, hogy kpcsoltot, z életkor hogy párkpcsolttl előre z életkor hldtávl el re rendelkeznek. hldtávl növekszik növekszik zok Ez rány, hipotézis zok kik nem rány, bár verifikálhtó. nem kik válllnk bár nem A fel válllnk trtós kpcsoltot, fel trtós kpcsoltot, párkpcsolttl párkpcsolttl rendelkeznek. rendelkeznek. Ez hipotézis Ez hipotézis nem verifikálhtó. nem verifikálhtó. A A éves hjdon, nőtlen fitlok 30, évesek 50 százlékánk vn prtnere, de évesek ese- 5 A éves korcsoportbn mind két vizsgált évben z elemszámok lcsonyk, 0 f lttik, így z dtok els sorbn tájékozttó jelleg ek. A többi korcsoportnál minimum 150 f trtozik egy-egy ktegóriához. 5 A éves éves éves korcsoportbn korcsoportbn mind mind mind két két két vizsgált vizsgált vizsgált évben évben évben z z z elemszámok elemszámok elemszámok lcsonyk, lcsonyk, rendkívül lcsonyk, 0 0 fő lttik, f lttik, néhány így z így (2-) dtok z dtok f. elsősor- els sorbn Az tájékozttó tájékozttó jellegűek. jelleg ek. A többi A többi korcsoportnál korcsoportnál minimum minimum 150 fő 150 trtozik f trtozik egy-egy egy-egy ktegóriához. ktegóriához. dtok így csk jelzés érték ek. A többi korcsoportnál minimum 150 f trtozik egy-egy ktegóriához. Némiképp f. Az mgsbbk, A éves dtok így csk de korcsoportbn még jelzés mindig érték ek. inkább mind A tájékozttó két vizsgált többi korcsoportnál jelleg ek évben z minimum elemszámok évesek 150 esetében. rendkívül f trtozik Itt lcsonyk, egy-egy z elemszám néhány ktegóriához (2-) f. fő. Az d- így csk jelzés értékűek. A többi korcsoportnál minimum 150 fő trtozik egy-egy ktegóriához. Némiképp Némiképp mgsbbk, de még de mindig még mindig inkább inkább tájékozttó tájékozttó jellegűek jelleg ek évesek évesek esetében. esetében. Itt z Itt elemszám z elemszám fő. mgsbbk, f.

11 20 20 Demográfi, Ifjúság2008 csládi viszonyok Gyorsjelentés gyermekválllás Ifjúság2008 Gyorsjelentés 21 Demográfi, csládi viszonyok és gyermekválllás 21 tében ismét csökken párkpcsoltot létesítők rány, 47 százlékr. Az Ijfúság2008 tnulmánykötetében éves e hjdon, jelenséget n tlen részletesebben fitlok 30, is elemezni évesek szükséges. 50 százlékánk vn prtnere, de évesek Érdekesen esetében lkul ismét csökken házstársi, párkpcsoltot élettársi kpcsoltbn létesít k rány, élő százlékr. éves fitlok Az társánk Ijfúság2008 iskoli tnulmánykötetében végzettsége. A legfeljebb e jelenséget nyolc részletesebben osztályt végzetteknél is elemezni szükséges. legmgsbb, 65% homogámok (zz zonos Érdekesen végzettségű lkul házstársi, prtnerek) élettársi rány kpcsoltbn ez 2004-hez él képest éves szignifikáns fitlok társánk növekedés, iskoli lcsonybb z A ekvivlenci legfeljebb nyolc szkmunkásoknál osztályt végzetteknél (49%), 50 legmgsbb, százlék feletti 65% z érettségizetteknél, homogámok (zz és végzettsége. zonos leglcsonybb végzettség diplomásoknál prtnerek) rány (46%). ez Ez 2004-hez utóbbi esetben képest szignifikáns egyrészt rról növekedés, vn szó, lcsonybb hogy diplomások egy része z ekvivlenci még szkmunkásoknál egyetemist, (49%), főiskolás 50 társt százlék válszt, feletti z z ő érettségizetteknél, végzettségük pedig és leglcsonybb még középiskol. Feltételezhető diplomásoknál z (46%). is, hogy Ez utóbbi már házs esetben elsősorbn egyrészt rról női vn diplomások szó, hogy diplomások mobilizációr egy nem része lklms még egyetemist, f iskolás társt válszt, z végzettségük pedig még középiskol. Feltételezhet z is, társdlmi térben élnek, életútjukt részben lezárj z lcsonybb iskolázottságú prtnerrel vló hogy már házs els sorbn n i diplomások mobilizációr nem lklms társdlmi térben kpcsolt. A diplomás házstársi, élettársi kpcsoltbn élők házstárs mintegy 2 százlékbn élnek, életútjukt részben lezárj z lcsonybb iskolázottságú prtnerrel vló kpcsolt. A legfeljebb 8 osztályt végzett, 11 százlékuk szkiskol végzettségű, 41 százlékuk pedig érettségizett. diplomás házstársi, élettársi kpcsoltbn él k házstárs mintegy 2 százlékbn legfeljebb 8 osztályt végzett, 11 százlékuk szkiskol végzettség, 41 százlékuk pedig érettségizett. Gyermekválllás A A mintáb mintáb került került fitlok fitlok százlékánk százlékánk vn vn már már sját sját gyermeke. gyermeke hez 2004-hez képest képest négy négy százlékpontos csökkenést százlékpontos csökkenést regisztrált regisztrált z dtfelvétel z dtfelvétel e tárgykörben. e tárgykörben. Kevesebben Kevesebben vnnk vnnk z egy, z illetve egy, két illetve gyermeket két gyermeket válllók, miközben válllók, miközben három- és több három- gyermekesek és több gyermekesek rány lényegében rány lényegében nem változott. nem változott ábr: A évesek gyermekeinek szám, szám, (z (z érdemi érdemi válszok válszok százlékos százlékos megoszlás) megoszlás) % 20% 40% 60% 80% 0% nincs gyermeke 1 gyermeke vn 2 gyermeke vn 3 vgy több gyermeke vn A A évesek évesek két, két, évesek évesek 11, míg 11, z míg ennél z idősebbek ennél id sebbek 33 százlékánk 33 százlékánk vn gyermeke. vn gyermeke. Az első gyermek Az els válllásár gyermek átlgosn válllásár 22,1 átlgosn éves korbn 22,1 éves kerül korbn sor. Ahogy kerül ez sor. várhtó, Ahogy lcsonybb ez várhtó, z lcsonybb életkor nőknél z életkor (21,71 év) n knél mint (21,71 férfiknál év) mint (23,02). férfiknál A mintáb (23,02). került, A gyermekkel mintáb került, rendelkező gyermekkel rendelkez éves fitlok esetében éves fitlok 18 éves esetében korig 1618 százlék, éves korig év százlék, között százlék, év között év százlék, között százlék, év között míg százlék, év között míg százlék év válll között gyermeket. 18 százlék válll gyermeket táblázt: A gyermekválllás átlgos életkor nemenként és korcsoportonként 6. táblázt: A gyermekválllás (z érdemi válszok átlgos átlg, életkor illetve nemenként válszdók szám) és korcsoportonként (z érdemi válszok átlg, illetve válszdók szám) Férfi *A helyenként rendkívül lcsony elemszámok mitt közöljük z átlghoz trtozó elemszámokt. *A helyenként rendkívül lcsony elemszámok mitt közöljük z átlghoz trtozó elemszámokt. A házsságot feltehet en csládlpítási szándékkl kötnek fitlok számár. A házs fitlok A házsságot mintegy háromnegyedének feltehetően csládlpítási vn gyermeke, szándékkl míg z kötnek élettárssl fitlok él knél számár. ez z rány A házs csk fitlok kb. egyhrmd. mintegy háromnegyedének A gyermekszám összefüggésben vn gyermeke, áll míg társdlmi z élettárssl státussl élőknél és ez jövedelmi z rány helyzettel. csk kb. egyhrmd. több A gyermekszám gyermekkel összefüggésben rendelkez k 15 százlék áll társdlmi trtozik státussl nélkülözések és jövedelmi között él k helyzettel. csoportjáb, A 3 vgy A 3 vgy míg több gyermekkel gyermektelenek rendelkezők között 2 15 százlék százlék ez z trtozik rány. Az nélkülözések egygyermekeseknél között élők 4, csoportjáb, kétgyermekesek míg között gyermektelenek pedig ht között százlék 2 százlék ngyon ez z rány. nehéz Az nygi egygyermekeseknél helyzetben él k 4, kétgyermekesek rány. Hsonlón között többgyermekesek pedig ht százlék tlálhtók ngyon inkább nehéz nygi hónpról-hónpr helyzetben élők él k rány. között Hsonlón is. Ezzel többgyermekesek párhuzmosn z tlálhtók inkább z lsó hónpról-hónpr társdlmi csoportb élők sorolók között is. között Ezzel ngyságrendileg párhuzmosn z többen önmgukt vnnk z lsó 3 vgy társ- önmgukt több dlmi gyermekesek, csoportb sorolók mint között gyermektelenek. ngyságrendileg többen vnnk 3 vgy több gyermekesek, mint gyermektelenek. A vizsgáltbn tpsztlt lcsony gyermekszámot elvileg ellensúlyozhtj, h fitlok kés bbiekben mégiscsk válllnk gyermeket. A éves korosztály mintegy 19 százlék A vizsgáltbn tpsztlt lcsony gyermekszámot elvileg ellensúlyozhtj, h fitlok későbbiekben mégiscsk válllnk gyermeket. A éves korosztály mintegy 19 százlék jelenti jelenti ki htározottn, hogy nem tervez (további) gyermeket, 8 százlékuk körülményekt l teszi függ vé, 5 százlékuk pedig nem tud erre kérdésre válszolni. Így összességében 68 százlékuk ki htározottn, hogy nem tervez (további) gyermeket, 8 százlékuk körülményektől teszi függővé, 5 százlékuk jelez (további) gyermekválllást. Akik már most is nevelnek gyermeket, zok közül z egygyermekesek több pedig mint nem fele, tud kétgyermekeseknek erre kérdésre válszolni. viszont kb. Így egyötöde összességében szeretne 68 még százlékuk egy gyermeket. jelez (további) A gyermekkel gyermekválllást. még nem Akik rendelkez k már most 73 is nevelnek százlék gyermeket, tervez gyereket, zok közül de 9 százlékuk z egygyermekesek több mint teszi fele, függ vé kétgyermekeseknek mjdni döntését. viszont E csoport kb. egyötöde tgjink szeretne többsége még 25 és egy 30 gyermeket. év közé körülményekt l tervezi A gyermekkel els gyermekének még nem rendelkezők megszületését. 73 A százlék részletes tervez elemzésben gyereket, érdemes 9 elkészíteni százlékuk összes körülményektől gyermekszám teszi függővé muttót, mjdni mely döntését. már E életben csoport lev tgjink és még többsége kívánt gyermekszámok 25 és 30 év közé összegét tervezi kívánt jelenti. első gyermekének Ennek id beni megszületését. változás lpján A részletes vizsgálhtó elemzésben termékenységi érdemes elkészíteni preferenciák, összes várhtó kívánt befejezett gyermekszám termékenység, muttót, mely jöv beli már életben csládtípusok levő és vlmint még kívánt z gyermekszámok krtlgos gyermektelenség összegét jelenti. Ennek terjedése. időbeni változás lpján vizsgálhtó termékenységi preferenciák, várhtó befeje- esetleges zett termékenység, Akik nem terveznek jövőbeli (további) csládtípusok gyermeket, vlmint els sorbn z krtlgos nygi okokr gyermektelenség hivtkoznk. esetleges Ezt z okot terjedése. követi lkásproblém, illetve munkkrrier. Meg kell jegyezni, hogy egyes fitlokt gyermekneveléssel Akik nem terveznek járó (további) többletfeldtok gyermeket, is elrisztnk. elsősorbn nygi okokr hivtkoznk. Ezt z okot követi lkásproblém, Az eddigi dtokkl illetve munkkrrier. összhngbn legngyobb Meg kell jegyezni, ránybn hogy (76%) egyes diplomások fitlokt szeretnének gyermekneveléssel járó többletfeldtok igz, köztük legkisebb elrisztnk. már most is gyermeket nevel k rány. Az érettségizettek 72 gyermeket, százlék, Az eddigi míg dtokkl z ennél lcsonybb összhngbn végzettség ek legngyobb httizede ránybn szeretne (76%) (további) diplomások gyermeket. szeretnének Jelezni gyermeket, igz, hogy köztük szkmunkások legkisebb már és most legfeljebb is gyermeket 8 osztályt nevelők végzettek rány. gyermekválllási Az érettségizettek szándéki 72 szá- szeretnénk, zért zlék, lcsonybbk míg z ennél mgsbbn lcsonybb iskolázott végzettségűek társikénál, httizede mert k szeretne zok, kik (további) legngyobb gyermeket. ránybn Jelezni már szeretnénk, most nevelnek hogy szkmunkások gyermeket ( és legfeljebb legfeljebb 8 osztályt 8 osztályt végzettek végzettek 15, gyermekválllási szkmunkások szándéki 26 százlékánk zért lcsonybbk vn gyermeke). mgsbbn iskolázott társikénál, mert ők zok, kik legngyobb ránybn már most nevelnek gyermeket ( legfeljebb 8 osztályt végzettek 15, szkmunkások 26 százlékánk vn gyermeke). N átlg f * átlg f * Mint 23, , ,6 9 17, , , , ,6 604

12 22 Demográfi, Ifjúság2008 csládi viszonyok Gyorsjelentés gyermekválllás Ifjúság2008 Gyorsjelentés ábr: Gyermekválllási tervek meglévő gyermekek szám szerint 4. ábr: Gyermekválllási (z érdemi tervek válszok százlékos meglév megoszlás) gyermekek szám szerint (z érdemi válszok százlékos megoszlás) nincs gyermeke OKTATÁSI OKTATÁSI HELYZETKÉP HELYZETKÉP 1 gyermeke vn gyermeke vn vgy több gyermeke vn % % 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 0% tervez nem tervez ttól függ nem tudj Szkorvosi publikációk z utóbbi id ben jelezték, hogy egyre mgsbb zon fitlok Szkorvosi publikációk z utóbbi időben jelezték, hogy egyre mgsbb zon fitlok rány, kik rány, kik medd ségi pnszokkl küszködnek. A mintáb került évesek nyitottk meddőségi pnszokkl küszködnek. A mintáb került évesek nyitottk különböző meddőség elleni különböz medd ség elleni kezelések és végs soron z örökbefogdás el tt. Egynegyedük biztosn, további kezelések 31 százlékuk és végső pedig soron vlószín leg z örökbefogdás elmenne előtt. medd ségi Egynegyedük kezelésre. biztosn, Lombikbébitovábbi progrmbn 31 százlékuk 49 pedig százlékuk vlószínűleg venne elmenne részt biztosn meddőségi vgy kezelésre. vlószín leg, Lombikbébiés örökbefogdáson progrmbn 49 száz- 39 százlékuk venne gondolkodn. részt biztosn vgy vlószínűleg, és örökbefogdáson 39 százlékuk gondolkodn. Négy évvel ezelőtt zt állítottuk, hogy év közötti fitlok élethelyzetét lpvetően meghtározz évvel z okttási ezel tt expnzió zt állítottuk, jelensége. hogy Az okttási expnzió év közötti kifejezés fitlok egyszerre élethelyzetét két dolgot lpvet en tkrht, Négy meghtározz és dtink tnúság z okttási szerint expnzió mgyr jelensége. fitlok Az esetében okttási mindkettőről expnzió kifejezés szó is vn: egyszerre egyrészt, két növekszik dolgot tkrht, z z idő, és mit dtink egy fitl tnúság élete szerint során átlgosn mgyr fitlok eltölt z esetében iskolrendszerű mindkett r l képzésben, szó is vn: másrészt, egyrészt, egyre növekszik z z id, mit egy fitl élete során átlgosn eltölt z iskolrendszer képzésben, többen járnk egy dott időpontbn iskoláb. A világ fejlett országink okttáspolitikájábn mind másrészt, egyre többen járnk egy dott id pontbn iskoláb. A világ fejlett országink ngybb hngsúlyt kp z élethosszig trtó tnulás (Life long lerning) elve, és z erre vló törekvés. okttáspolitikájábn mind ngybb hngsúlyt kp z élethosszig trtó tnulás (Life long lerning) Ezzel kpcsoltbn, elöljáróbn mindenképpen érdemes kiemelni, hogy felmérésünk tnúság lpján elve, és z erre vló törekvés. Ezzel kpcsoltbn, elöljáróbn mindenképpen érdemes kiemelni, hogy felmérésünk még tnuló mgyr tnúság fitlok lpján átlgosn még tnuló 22 éves mgyr korukig fitlok krnk átlgosn tnulni; 22 éves ezen korukig belül is krnk legfitlbbk ( tnulni; ezen 15 és belül 19 is év közöttiek) legfitlbbk 21 és ( fél 15 éves és 19 korukig. év közöttiek) 21 és fél éves korukig. A 2008-s A 2008-s dtok dtok zt muttják, zt muttják, hogy hogy trt trt z expnzió z expnzió folymt: folymt: teljes teljes sokságból sokságból ben 34, 2004-ben 34, 2004-ben 40, 2008-bn 40, 2008-bn 46 százléknyin 46 százléknyin jártk iskoláb jártk iskoláb z dtfelvétel z dtfelvétel idején. idején. Okttási Okttási részvétel részvétel ábr: ábr: Az Az okttásbn részt részt vev vevő fitlok fitlok rány, rány, (százlékos (százlékos megoszlás) megoszlás) 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 34% 40% 46% % 5% 0% A képzésben A képzésben részt részt vevők vev k rány rány z elmúlt z elmúlt nyolc nyolc évben évben látványosn látványosn növekedett, növekedett, mi mi egyrészt egyrészt bból fkd, bból fkd, hogy hogy tnkötelezettségi tnkötelezettségi korhtár korhtár 18 év 18 lett, év másrészt lett, másrészt bból, bból, hogy emelkedett hogy emelkedett társdlmilg elvárt iskoli társdlmilg elvárt végzettségi iskoli végzettségi szint. Nyolc szint. év Nyolc távltábn év távltábn legjelentősebb legjelent sebb növekedés növekedés éves 24 éves korosztályon belül történt meg. korosztályon belül történt meg.

13 24 Ifjúság2008 Okttási Gyorsjelentés helyzetkép Okttási Ifjúság2008 helyzetkép Gyorsjelentés Ifjúság2008 Gyorsjelentés 7. táblázt: Az iskoli képzésben részt vevők rány korcsoport szerint, Az 6. ábr két generáció ( felmérésben részt vevő vlmilyen iskoli végzettséggel rendelkezők, 7. táblázt: Az iskoli képzésben részt (százlékos vev k megoszlás) rány korcsoport szerint, Az 6. ábr két generáció ( felmérésben részt vev vlmilyen iskoli végzettséggel rendelkez k, 7. táblázt: Az iskoli képzésben (százlékos részt vev k megoszlás) illetve z ő páik) iskoli végzettségbeli különbségeit muttj. Jól látszik, hogy jelentős elmozdulás rány korcsoport szerint, illetve z páik) iskoli végzettségbeli különbségeit muttj. Jól látszik, hogy jelent s elmozdulás (százlékos megoszlás) történt történt két két középső középs végzettségi végzettségi fok fok esetében esetében két két nemzedék nemzedék között között zz, zz, míg míg z pák z generációjábn nemcsk pák Életkori csoportok Ifjúság2000 Ifjúság2004 Ifjúság2008 generációjábn nemcsk hogy hogy leggykoribbnk leggykoribbnk számított számított szkmunkás szkmunkás végzettség, végzettség, hnem mjdnem hnem Életkori csoportok éves Ifjúság Ifjúság Ifjúság mjdnem minden második minden p második (46%) p ilyennel (46%) rendelkezett, ilyennel rendelkezett, ddig gyermekeik ddig gyermekeik körében már körében z érettségi már z leggykoribb leggykoribb (40%) végzettség. (40%) végzettség éves érettségi éves éves ábr: Az pák és gyermekeik iskoli végzettsége A különböz iskoltípusokr bontv nem látszik számottev változás 2004 és 2008 között. (z (z érdemi érdemi válszok válszok százlékos százlékos megoszlás) megoszlás) Az A iskolábn különböző A különböz tnulóknk iskoltípusokr iskoltípusokr továbbr bontv több bontv nem mint nem látszik negyede látszik számottevő számottev szkközépiskoláb változás változás 2004 vgy 2004 és technikumb 2008 és 2008 között. között. járt Az iskolábn dtfelvétel iskolábn tnulóknk tnulóknk idején, továbbr vlmivel továbbr is több kevesebben is több mint mint gimnáziumb, negyede szkközépiskoláb s körülbelül minden vgy technikumb ötödik kérdezett járt z Az z z járt dtfelvétel f iskolár. idején, Kérdés, idején, vlmivel lehet z kevesebben ok nnk, gimnáziumb, hogy 2008-s s s felmérés körülbelül dti minden lpján ötödik 3 százlékkl kérdezett járt járt csökkent főiskolár. f iskolár. z Kérdés, egyetemisták Kérdés, lehet lehet részrány; z ok z ok nnk, nnk, ennek hogy hogy csökkenésnek 2008-s 2008-s felmérés felmérés zonbn dti dti jelent s lpján lpján része 3 3 százlékkl bologni csökkent z z htásánk egyetemisták részrány; betudhtó, részrány; ennek hiszen, ennek csökkenésnek csökkenésnek korábbi zonbn évekkel zonbn jelentős vló jelent s része összehsonlíthtóságot gyerek iskoli végzettsége csökkent folymt része bologni bologni folymt folymt szolgálndó, htásánk htásánk is betudhtó, jelenleg is BA-képzésen hiszen, betudhtó, korábbi hiszen, részt évekkel vev ket korábbi vló összehsonlíthtóságot f iskolások évekkel vló közé számítottuk, összehsonlíthtóságot szolgálndó, noh egy jelenleg BA-képzésen kés bbiekben jelenleg részt nyilvánvlón vevőket BA-képzésen főiskolások MA-képzésben részt 7 vev ket közé számítottuk, is részt f iskolások fog noh mjd 7 egy közé venni. részük számítottuk, későbbiekben noh egy nyil- szolgálndó, részük részük vánvlón Meg kés bbiekben MA-képzésben kell említenünk nyilvánvlón is részt ugynkkor, fog MA-képzésben mjd venni. hogy vnnk is részt olynok, fog mjd méghozzá venni. teljes populáció kicsit Meg több Meg kell mint kell említenünk 1 százlék ugynkkor, (2 megkérdezett), hogy hogy vnnk vnnk kik olynok, nem olynok, fejezték méghozzá be z áltlános teljes teljes iskolát, populáció kicsit és kicsit már több nem mint több is mint 1 százlék járnk 1 százlék iskoláb. (2 (2 Mintegy megkérdezett), hrmduk kik kik nem rról nem fejezték számolt fejezték be be, be z hogy z áltlános rossz tnulmányi iskolát, és és már p iskoli végzettsége már el menetele nem nem is járnk is mitt járnk iskoláb. nem fejezte iskoláb. Mintegy be z Mintegy hrmduk iskolát; további hrmduk rról 25% számolt rról túllépte be, számolt z hogy iskolköteles be, rossz hogy tnulmányi rossz kort, és tnulmányi előmenetele ezért nem el menetele folyttt mitt nem fejezte tnulmányit, mitt nem be z fejezte iskolát; illetve be további z zok iskolát; 25% ugynennyien további túllépte 25% z iskolköteles túllépte vnnk, z kik iskolköteles kort, z és iskolelhgyást ezért kort, nem és folyttt ezért csládi nem tnulmányit, folyttt okokkl indokolták. tnulmányit, illetve zok is illetve ugynennyien zok is vnnk, ugynennyien kik z vnnk, iskolelhgyást kik z csládi iskolelhgyást okokkl indokolták. csládi okokkl Ehhez Ehhez indokolták. érdemes hozzátennünk, hogy mintánkb bekerülteknek körülbelül 1 százlék volt érdemes hozzátennünk, hogy mintánkb bekerülteknek körülbelül 1 százlék volt áltlános vgy 0% 20% 40% 60% 80% 0% áltlános Ehhez vgy középiskoli érdemes középiskoli hozzátennünk, tnulmányi tnulmányi során hogy során mgántnuló. mintánkb mgántnuló. bekerülteknek Figyelemreméltó, Figyelemreméltó, körülbelül hogy hogy 1 z százlék z áltlános áltlános volt iskoli áltlános iskoli végzettséggel végzettséggel vgy rendelkezőknek középiskoli rendelkez knek tnulmányi mintegy mintegy egynegyede során mgántnuló. egynegyede ( teljes populáció Figyelemreméltó, ( teljes populáció több mint hogy több 8 százlék) z áltlános mint 8 jelenleg nem tnul. A községekben élők körében ez z rány 12%. Leginkább szülő iskoli végzettsége legfeljebb nyolc osztály szkmunkás érettségi diplom iskoli százlék) végzettséggel jelenleg nem rendelkez knek tnul. A községekben mintegy él k egynegyede körében ez ( z teljes rány populáció 12%. Leginkább több mint szül 8 iskoli százlék) végzettsége jelenleg nem befolyásolj tnul. A ezt községekben tényez t: él k leglcsonybb körében ez z végzettség rány 12%. pák Leginkább gyermekeinek szül befolyásolj ezt tényezőt: leglcsonybb végzettségű pák gyermekeinek mintegy egyhrmd iskoli mintegy végzettsége egyhrmd befolyásolj z, kinek ilyen ezt lcsony tényez t: végzettsége, leglcsonybb és nem végzettség is tnul. pák gyermekeinek Az átlgos végzettségi szintek növekedtek z elmúlt két évtizedben. A tényleges különbség z, kinek ilyen lcsony végzettsége, és nem is tnul. mintegy egyhrmd z, kinek ilyen lcsony végzettsége, és nem is tnul. két Az generáció átlgos végzettségi között z áltlunk szintek növekedtek mértnél vélhet en z elmúlt ngyobb két évtizedben. lesz kés bbiekben, A tényleges hiszen különbség két 8. táblázt: Az iskolrendszerben tnulók százlékos megoszlás iskoltípusok szerint, év generáció közötti, között jelenleg z nem áltlunk tnuló mértnél fitlok vélhetően közül sokn, ngyobb különösen lesz későbbiekben, z lsóbb korcsoportokbn, hiszen év táblázt: táblázt: Az Az iskolrendszerben iskolrendszerben tnulók tnulók százlékos százlékos megoszlás megoszlás iskoltípusok iskoltípusok szerint, szerint, kés bbiek közötti, jelenleg során még nem dönthetnek tnuló fitlok úgy, közül hogy sokn, további különösen képzéseken z vesznek lsóbb korcsoportokbn, részt. későbbiek során még A generációk dönthetnek közötti úgy, átlgos hogy további iskolázottsági képzéseken szint vesznek növekedése részt. mögött természetesen teljesen Iskoltípusok Ifjúság2000 Ifjúság2004 Ifjúság2008 eltér A generációk egyedi utk közötti feltételezhet k, átlgos iskolázottsági s z iskolázottsági szint növekedése szintet több tényez mögött is természetesen befolyásolhtj. teljesen eltérő egyedi A települési utk feltételezhetők, egyenl tlenségekre s z iskolázottsági utl, hogy szintet legmgsbbn több tényező iskolázottk befolyásolhtj. megyei jogú Szkmunkásképz, Iskoltípusok szkiskol Ifjúság Ifjúság Ifjúság Szkmunkásképz, Szkközépiskol, technikum szkiskol városokbn, A települési els sorbn egyenlőtlenségekre megyeszékhelyeken utl, hogy tlálhtók, legmgsbbn de iskolázottk f városik között megyei is jogú er teljesen városokbn, Szkközépiskol, Gimnázium technikum elsősorbn megyeszékhelyeken diplomások és z érettségizettek. tlálhtók, de Tlán fővárosik nem meglep között is módon, erőteljesen községekben felülreprezen- felülreprezentáltk Gimnázium F iskol él k táltk körében diplomások legkedvez tlenebb és z érettségizettek. fitlok Tlán iskolázottsági nem meglepő szintje módon, fitlok községekben negyede mindössze élők körében F iskol Egyetem áltlános legkedvezőtlenebb iskoli végzettséggel fitlok rendelkezik, iskolázottsági s mindössze szintje tizedüknek fitlok negyede vn fels fokú mindössze végzettsége. áltlános iskoli Egyetem Egyéb végzettséggel rendelkezik, s mindössze Ifjúság2008 tizedüknek Gyorsjelentés vn felsőfokú végzettsége. Egyéb 3-5 Kuttásunk számos más okttássl fogllkozó elemzéshez hsonlón rávilágított rr táblázt: táblázt: A legmgsbb legmgsbb befejezett befejezett iskoli iskoli végzettség végzettség településtípusonként településtípusonként problémár, Kuttásunk hogy számos egyfel l számos más z más okttássl okttási okttássl expnzió fogllkozó nem jelenti elemzéshez zt, hogy hsonlón megel z rávilágított korosztályoknál rr rr prob- (százlékos megoszlás) (százlékos megoszlás) mgsbb problémár, hogy iskoli hogy egyfelől egyfel l végzettség z okttási z okttási elérése expnzió expnzió feltétlenül nem nem jelenti létbiztonságot, jelenti zt, hogy zt, hogy jobb megelőző megel z egzisztenciát, korosztályoknál el nyösebb mg- mgsbb munker -pici iskoli iskoli végzettség helyzetet végzettség elérése teremt elérése feltétlenül erre feltétlenül utl létbiztonságot, például létbiztonságot, z okttási jobb egzisztenciát, szintek jobb inflálódásánk egzisztenciát, előnyösebb el nyösebb elmélete, munkerő- Legmgsbb befejezett iskoli végzettség másfel l munker -pici helyzetet z lcsony teremt helyzetet iskoli erre teremt végzettség utl erre például utl ngy z például eséllyel okttási z sodorj okttási szintek kilátástln inflálódásánk szintek inflálódásánk helyzetbe elmélete, z egyéneket. elmélete, 8 másfelől Településtípus legfeljebb szkmunkásképz Összesen z érettségi diplom 8 áltlános másfel l lcsony z iskoli lcsony végzettség iskoli ngy végzettség eséllyel ngy sodorj eséllyel kilátástln sodorj helyzetbe kilátástln z helyzetbe egyéneket. z egyéneket. F város Szeretnénk jelezni, hogy Bologn-folymt kiteljesedésével hgyományos f iskol, egyetem kifejezés már nem Megyei jogú város tkrj Szeretnénk Szeretnénk pontosn jelezni, jelezni, z iskoli hogy hogy struktúrát. Bologn-folymt Bologn-folymt A f iskolások kiteljesedésével kiteljesedésével egész pontosn hgyományos hgyományos fels fokú f iskol, lpképzésben főiskol, egyetem egyetem résztvev k kifejezés kifejezés vlmint már már nem nem tkrj pontosn tkrj hgyományos pontosn f iskoli z iskoli z iskoli képzésben struktúrát. struktúrát. résztvev k A főiskolások A f iskolások együttesen, egész egész míg pontosn pontosn z egyetemisták felsőfokú fels fokú lpképzésben fels fokú lpképzésben mesterképzésben résztvevők résztvev k résztvev k vlmint hgyományos hgyományos főiskoli Város vlmint és f iskoli egyetemi, képzésben képzésben vlmint résztvevők résztvev k z oszttln együttesen, együttesen, képzésben míg míg résztvev kkel z egyetemisták z egyetemisták együtt. felsőfokú mesterképzésben résztvevők és 8 hgyományos egyetemi, vlmint z oszttln képzésben résztvevőkkel együtt. fels fokú mesterképzésben résztvev k Község és Collins: hgyományos The credentil egyetemi, society. vlmint A historicl z oszttln sociology képzésben of eduction résztvev kkel nd együtt. strtifiction. New York, 1979, Acdemic 8 Press. Collins: The credentil society. A historicl sociology of eduction nd strtifiction. New York, 1979, Acdemic Press. 8 Collins: The credentil society. A historicl sociology of eduction nd strtifiction. New York, 1979, Acdemic Az iskolázottságot befolyásoló tényez k másik ngy csoportj szül k iskoli Press. végzettségével áll kpcsoltbn. Továbbr is gzdságilg ktívk körében vizsgálódv, zt következtetést kell levonnunk, hogy társdlmi háttér z p iskoli végzettségével mért htás igen jelent snek bizonyul. Az áltlános iskoli végzettség pák gyermekeinek több mint

14 F város fitlok A legmgsbb már nem tnuló befejezett fitlok iskoli körén végzettségér l. belül is élesen elkülöníthetünk gzdsági ktivitás szerint különböz Megyei jogú város A már csoportokt, nem tnuló melyekre fitlok körén egymástól belül is teljesen élesen elkülöníthetünk eltér élethelyzetek gzdsági jellemz k. ktivitás Érdemes szerint különböz megfigyelnünk csoportokt, tehát z iskolázottság melyekre egymástól és gzdsági teljesen ktivitás eltér közötti élethelyzetek összefüggéseket. jellemz k. Érdemes Város Miközben gzdságilg ktívk körében 8 százlékr csökkent legfeljebb áltlános 26 Község 24 Okttási helyzetkép megfigyelnünk tehát z iskolázottság és Ifjúság2008 gzdsági Gyorsjelentés ktivitás közötti összefüggéseket iskoli Miközben végzettséggel, gzdságilg és 27 százlékr ktívk legfeljebb körében szkmunkásvégzettséggel 8 százlékr csökkent rendelkez k legfeljebb áltlános rány, Az iskolázottságot Az iskolázottságot befolyásoló befolyásoló tényezők tényez k másik ngy másik csoportj ngy szülők csoportj iskoli végzettségével szül k iskoli áll iskoli ddig zettségűek végzettséggel, munknélküliek kétszeres mértékben és 27 zömét százlékr ez két, felülreprezentáltk legfeljebb lsó végzettségi ebben szkmunkásvégzettséggel ktegóri dj bn ktegóriábn, miközben rendelkez k z áltlános diplomások rány, kpcsoltbn. végzettségével Továbbr áll kpcsoltbn. is gzdságilg Továbbr ktívk is gzdságilg körében vizsgálódv, ktívk körében zt következtetést vizsgálódv, kell zt levonnunk, következtetést hogy kell társdlmi levonnunk, háttér hogy z társdlmi p iskoli háttér végzettségével z p mért iskoli htás végzettségével igen jelentősnek mért iskoli végzettség ek kétszeres mértékben felülreprezentáltk ebben ktegóriábn, miközben ddig iskoli számrányukhoz végzettség ek munknélküliek kétszeres képest éppen zömét felennyin ez mértékben két, lsó felülreprezentáltk szerepelnek végzettségi munknélküliek ktegóri ebben dj. ktegóriábn, között bn miközben z áltlános diplomások számrányukhoz képest éppen felennyin szerepelnek munknélküliek között. bizonyul. htás igen Az áltlános jelent snek iskoli bizonyul. végzettségű Az áltlános pák gyermekeinek iskoli végzettség több mint pák egyhrmd gyermekeinek mg több is mint pusztán egyhrmd legfeljebb mg áltlános is pusztán iskoli legfeljebb végzettséggel áltlános rendelkezik, iskoli végzettséggel márpedig ez rendelkezik, végzettségi márpedig szint csknem ez ktivitási csoportokbn, diplomások számrányukhoz képest éppen felennyin szerepelnek munknélküliek között. 11. táblázt: 11. táblázt: A különböz A különböző iskolázottságú iskolázottságú fitlok fitlok rány rány z egyes z egyes gzdsági gzdsági ktivitási biztosn végzettségi munkerő-pici szint csknem kudrcokt biztosn munker -pici lehetőségét hordozz. kudrcokt lehet ségét hordozz. 11. táblázt: A különböz iskolázottságú (százlékos fitlok megoszlás) rány z egyes gzdsági ktivitási Az áltlános Az áltlános iskoli iskoli végzettségű végzettség és szkmunkás és szkmunkás pák pák gyermekei gyermekei körében körében egyránt egyránt több több mint csoportokbn, mint százléknyin 40 százléknyin vnnk zok, vnnk kiknek zok, z kiknek esetében z egylépcsős esetében felfelé egylépcs s mobilitásról felfelé beszélhetünk: mobilitásról Gzdságilg ktív (százlékos megoszlás) Inktív Munknélküli szkmunkás beszélhetünk: végzettséggel, szkmunkás végzettséggel, illetve érettségivel illetve rendelkeznek. érettségivel rendelkeznek. Mindez természetesen Mindez természetesen pusztán két Gzdságilg ktív Inktív Munknélküli generáció pusztán közötti két generáció strukturális közötti mobilitás strukturális jellegzetességeiből mobilitás jellegzetességeib l fkd, s z okttási fkd, expnzió s z okttási Áltlános iskol mitt ez sem expnzió feltétlenül mitt jár ez együtt sem feltétlenül z ide trtozó jár együtt fitlok z megnövekedett ide trtozó fitlok esélyeivel megnövekedett is, hiszen tudjuk, esélyeivel hogy is, Szkmunkásképz m Áltlános Érettségi iskol tuljdonképpen hiszen tudjuk, hogy szkmunkás-végzettség m tuljdonképpen is ngy szkmunkás-végzettség eséllyel jelez előre is lcsony ngy eséllyel szintű megélhetést, jelez el re Szkmunkásképz Fels fok hosszbb lcsony munknélküliséget. szint megélhetést, hosszbb Inkább zt munknélküliséget. kell tehát mondnunk, Inkább hogy zt kell ennél tehát két mondnunk, csoportnál hogy (tehát Érettségi Egyéb ennél leglcsonybb két csoportnál végzettségű (tehát pák leglcsonybb gyermekeinél) végzettség mindzok, pák kik gyermekeinél) nem mobilk mindzok, felfelé leglább kik nem egy, Fels fok Összesen de mobilk inkább felfelé két lépcsőfokkl, leglább egy, tuljdonképpen de inkább két hátrányos lépcs fokkl, helyzetűnek tuljdonképpen számítnk hátrányos munkerőpicon. helyzet nek Egyéb 6 13 számítnk munker picon. A másik két végzettségi csoportbn zok lkotják legngyobb A másik két végzettségi csoportbn zok lkotják legngyobb csoportot, kik hsonló végzettséget szereztek, mint édespjuk z érettségizett pák fiink például több mint felének szintén z végzettségének Érdemes szemügyre kpcsoltát. vennünk A fitlok kérdezett többsége gzdsági közel ktivitásánk zonos ránybn és z (40%, p iskoli illetve végzettségé- 38%) tnul, Összesen Érdemes szemügyre 0 vennünk 0 0 kérdezett 0 gzdsági 0 ktivitásánk 0 0 és z 0 p iskoli 0 csoportot, kik hsonló végzettséget szereztek, mint édespjuk z érettségizett pák fiink például több mint felének szintén z érettségi legmgsbb iskoli végzettsége. érettségi legmgsbb iskoli végzettsége. nek illetve kpcsoltát. Érdemes dolgozik. Legkevésbé szemügyre A fitlok többsége vennünk csk dolgozók közel kérdezett zonos rányánk ránybn gzdsági esetében (40%, ktivitásánk látunk illetve z 38%) átlgtól tnul, és vló z illetve p eltéréseket dolgozik. különböz Legkevésbé hátter kpcsoltát. csk dolgozók csoportok A fitlok rányánk között többsége esetében (bár közel látunk fels fokú zonos átlgtól ránybn végzettség vló (40%, eltéréseket illetve pák 38%) gyermekei különböző tnul, iskoli végzettségének. táblázt: A fitlok befejezett iskoli végzettsége z pák végzettsége szerint. táblázt: A fitlok befejezett (százlékos iskoli végzettsége megoszlás) z pák végzettsége szerint illetve hátterű lulreprezentáltk dolgozik. csoportok Legkevésbé ebben között (bár ktegóriábn). csk felsőfokú dolgozók végzettségű Ugynkkor, rányánk pák miközben esetében gyermekei látunk z áltlános lulreprezentáltk z átlgtól iskoli vló végzettség eltéréseket ebben ktegóriábn). pák különböz gyermekeinek Ugynkkor, hátter egynegyede csoportok miközben tnul, között z és áltlános mintegy (bár kétötödük iskoli fels fokú végzettségű se nem végzettség dolgozik, pák gyermekeinek se pák nem tnul gyermekei egynegyede inktív), tnul, ddig és mintegy fels fokú ebben kétötödük ktegóriábn). végzettség ek se nem gyermekeinek Ugynkkor, dolgozik, se nem miközben körében tnul (tehát z többség, áltlános inktív), 53% iskoli kizárólg ddig végzettség felsőfokú tnul, s (tehát Legmgsbb befejezett iskoli végzettség Ap legmgsbb iskoli lulreprezentáltk (gzdságilg ktívk között) Összesen végzettsége pák áltlános iskol szkmunkás érettségi f iskol egyetem végzettségűek mindössze gyermekeinek 5% z gyermekeinek inktívk egynegyede rány. körében tnul, és többség, mintegy 53% kétötödük kizárólg se nem tnul, dolgozik, s mindössze se nem 5% z tnul inktívk (tehát inktív), áltlános iskol rány. ddig fels fokú végzettség ek gyermekeinek körében többség, 53% kizárólg tnul, s mindössze szkmunkás % táblázt: z inktívk A fitlok rány. gzdsági ktivitás z p iskoli végzettsége szerint (százlékos megoszlás) érettségi táblázt: A fitlok gzdsági ktivitás z fels fok (fels fokú 12. táblázt: A fitlok p gzdsági iskoli ktivitás végzettsége z p szerint iskoli Tnul végzettsége és Egyik szerint szkképzéssel együtt) Ap legmgsbb iskoli végzettsége (százlékos Tnul (százlékos megoszlás) Dolgozik Összesen megoszlás) dolgozik sem áltlános iskol Tnul 3 és Egyik 39 0 A településtípus A településtípus szülők és iskoli szül k végzettsége iskoli végzettsége nem függetlenek nem függetlenek egymástól egymástól (zz, községekben községekben élők között él k jelentős között z jelent s rány zoknk, rány kik zoknk, édespjánk kik édespjánk lcsony volt lcsony z iskoli volt végzettsége), z iskoli áltlános érettségi iskol (zz, Ap szkmunkás legmgsbb iskoli végzettsége Tnul 37 Dolgozik Összesen dolgozik sem 0 s végzettsége), voltképpen s településtípusok voltképpen településtípusok esetében látott esetében egyenlőtlenségek látott egyenl tlenségek jelentős része mögött jelent s z része pák szkmunkás fels fok (fels fokú szkképzéssel) iskolázottságár mögött z pák visszvezethető iskolázottságár okok visszvezethet bújnk meg. okok H bújnk egyszerre meg. vizsgáljuk H egyszerre ezt vizsgáljuk két htást, ezt kkor érettségi összesen még két htást, ngyobb kkor különbségekre még ngyobb bukknhtunk, különbségekre minth bukknhtunk, csk külön-külön: minth csk megyei külön-külön: jogú városokbn megyei fels fok (fels fokú szkképzéssel) lkó, jogú diplomás városokbn pák lkó, (iskoláikt diplomás már pák befejezett) (iskoláikt gyermekeinek már befejezett) 62 százlék gyermekeinek mg 62 is felsőfokú százlék végzettséggel rendelkezik; másik végponton pedig községekben lkó, áltlános iskoli végzettségű pák mg összesen A mgyrországi okttási rendszer társdlmi egyenl tlenségeket 7 feler sít 16 htásáról 0 is fels fokú végzettséggel rendelkezik; másik végponton pedig községekben lkó, áltlános számos hzi és nemzetközi kuttás számolt már be. Az Ifjúság2008 felmérés dti is hsonló iskoli végzettség pák gyermekei tlálhtók, kik közül csk 2 százlék rendelkezik fels fokú képet gyermekei tlálhtók, kik közül csk 2 százlék rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A mgyrországi A tárnk mgyrországi elénk. okttási Miközben okttási rendszer fels fokú rendszer társdlmi végzettség társdlmi egyenlőtlenségeket szül k egyenl tlenségeket gyermekei felerősítő közül htásáról feler sít mindössze számos htásáról hzi egy végzettséggel. számos és százlék nemzetközi hzi járt és kuttás felmérésünk nemzetközi számolt idején kuttás már be. szkiskoláb, számolt Az Ifjúság2008 már ddig be. felmérés Az z Ifjúság2008 összes, dti is legfeljebb hsonló felmérés képet áltlános dti tárnk is hsonló iskoli elénk. képet Miközben végzettséggel tárnk felsőfokú elénk. rendelkez Miközben végzettségű p gyermekei fels fokú szülők közül gyermekei végzettség 9 százlék közül szül k járt mindössze ebbe gyermekei jelenleg egy százlék közül sok mindössze szempontból járt felmérésünk idején járt szkiskoláb, felmérésünk ddig idején z szkiskoláb, összes, legfeljebb ddig áltlános z összes, iskoli legfeljebb végzettséggel áltlános rendelkező iskoli egy Gzdsági ktivitás és tnulás százlék zsákutcás jelleg képzésnek trthtó formáb. Az előzőekben már nem tnulók körében vizsgálódtunk, zért, hogy áltlános képet kphssunk végzettséggel p gyermekei rendelkez közül 9 százlék p gyermekei járt ebbe közül jelenleg 9 százlék sok szempontból járt ebbe zsákutcás jelenleg jellegű sok szempontból képzésnek fitlok legmgsbb befejezett iskoli végzettségéről. zsákutcás trthtó formáb. jelleg képzésnek trthtó formáb. A már nem tnuló fitlok körén belül is élesen elkülöníthetünk gzdsági ktivitás szerint különböző csoportokt, melyekre egymástól teljesen eltérő élethelyzetek jellemzők. Érdemes megfigyel- 0 áltlános iskoli végzettséggel rendelkező p gyermeke közül mindössze egy járt egyetemre z Az okttási egyenlőtlenségek mértékével kpcsoltbn még zt is érdemes kiemelni, hogy míg nünk tehát z iskolázottság és gzdsági ktivitás közötti összefüggéseket. dtfelvétel időpontjábn, ddig ugynez szám felsőfokú végzettségű pák gyermekeinek esetében 15. A bővülő felsőokttási expnzió ellenére úgy tűnik tehát, hogy ez képzési form, h már Miközben gzdságilg ktívk körében 8 százlékr csökkent legfeljebb áltlános iskoli végzettséggel, és 27 százlékr legfeljebb szkmunkásvégzettséggel rendelkezők rány, ddig nem is mgsn képzett szülők gyermekeinek privilégium, ők mindmáig erőteljesen felülreprezentáltk minden más csoporthoz munknélküliek zömét ez két, lsó végzettségi ktegóri dj bn z áltlános iskoli vég- képest.

15 míg 0 áltlános iskoli végzettséggel rendelkez p gyermeke közül mindössze egy járt egyetemre z dtfelvétel id pontjábn, ddig ugynez szám fels fokú végzettség pák gyermekeinek esetében 15. A b vül fels okttási expnzió ellenére úgy t nik tehát, hogy ez képzési form, h már nem is mgsn képzett szül k gyermekeinek privilégium, k mindmáig er teljesen 28 felülreprezentáltk minden más csoporthoz Okttási helyzetkép képest. Ifjúság2008 Gyorsjelentés táblázt: 13. táblázt: A különböz A különböző okttási okttási intézményekbe intézményekbe járó fitlok járó rány fitlok z rány p iskoli z p végzettsége iskoli végzettsége szerint szerint ( ( teljes mint rányábn, százlékos megoszlás) Az p legmgsbb iskoli végzettsége áltlános iskol szkmunkásképz érettségi fels fok Szkiskol Szkközépiskol, technikum Gimnázium F iskol Egyetem Iskoláb jár összesen A legnépszerűbb tnulási cél nyelvtnulás. A vizsgáltbn részt vevők közel kéthrmd (60%) állított, hogy beszél vlmilyen idegen nyelvet, de ez természetesen nem jelent semmit rr nézve, hogy milyen szinten beszéli z dott nyelvet. H kicsit lposbbn vizsgáljuk meg fitlok nyelvtudását, kkor zt tpsztljuk, hogy mgyr fitlok gykorltilg ngolul és németül beszélnek (h beszélnek). Ugynkkor nyelvet igzán jól (felsőfokon) beszélők rány z ngol és német 30 Ifjúság2008 Gyorsjelentés esetében sem jelentős. ngol ábr: ábr: Idegen Idegen nyelvek nyelvek ismerete ismerete és és z z ismeret ismeret szintje szintje (z egyes nyelvek ismeretének és z ismeret szintjének százlékos előfordulás) (z egyes nyelvek ismeretének és z ismeret szintjének százlékos el fordulás) Továbbtnulás, nyelvtudás, különór Továbbtnulás, nyelvtudás, különór német A teljes populációnk pontosn fele szeretne még továbbtnulni vgy vlmilyen tnfolymot vé- végezni. A A végzettségi szempontból leghátrányosbb helyzetben lévők, lév k, jelenleg nem nem tnuló, csk csk áltlános iskoli iskoli végzettségűek végzettség ek mintegy százlék, tehát több mint egyhrmduk egyáltlán nem is áltlános is tervezi, hogy hogy későbbiekben kés bbiekben tnulni tnulni fog. fog. Kiemelendő, Kiemelend, hogy hogy miközben miközben már diplomávl már diplomávl rendelkezők körében minden körében második minden megkérdezett második megkérdezett (52%) válszolt (52%) zt, válszolt hogy szeretne zt, hogy még szeretne tnulni vlmit, még rendelkez k tnulni ddig vlmit, pusztán ddig szkmunkás pusztán bizonyítvánnyl szkmunkás rendelkezőknek bizonyítvánnyl csk rendelkez knek mintegy 35 százlék. csk mintegy Az ábr százlék. zt muttj Az meg, 7. hogy ábr zt még muttj tnulni meg, Okttási szándékozók hogy helyzetkép konkrétn még tnulni miket szándékozók szeretnének konkrétn még tnulni. miket 29 szeretnének még tnulni ábr: ábr: A fitlok fitlok további további tnulási tnulási tervei tervei (z (z említések említések százlékos százlékos el fordulás) előfordulás) nyelv 33 f iskol, egyetem 31 frnci olsz spnyol orosz cigány nyelv román egyéb nyelv szkm érettségi másik szkm lpfokon középfokon fels fokon nynyelvi szinten számítástechnik Ph.D., DLA képzés tnfolymon venne részt technikum munker pici képzés Mgyrországon Mgyrországon közokttási közokttási rendszer rendszer egyik egyik fontos fontos kritikájként kritikájként szokott szokott megfoglmzódni megfoglmzódni z, z, hogy hogy gyerekek gyerekek (és csládjik) (és csládjik) tnulási tnulási igényét igényét z iskol z iskol nem képes nem kielégíteni, képes kielégíteni, és ezért és igen ezért mgs igen mgs különórár különórár járók szám. járók Ez szám. viszont Ez tovább viszont növeli tovább társdlmi növeli társdlmi egyenlőtlenségeket, egyenl tlenségeket, hiszen nem hiszen minden cslád minden tudj cslád meghozni tudj meghozni szükséges szükséges nygi áldoztokt. nygi áldoztokt. A 9. ábr A különböző 9. ábr különböz típusú különórá- típusú nem különórákon kon vló részvételi vló részvételi rányokt rányokt muttj be. muttj be. posztszekunderi képzés A legnépszer bb tnulási cél nyelvtnulás. A vizsgáltbn részt vev k közel kéthrmd (60%) állított, hogy beszél vlmilyen idegen nyelvet, de ez természetesen nem jelent semmit rr nézve, hogy milyen szinten beszéli z dott nyelvet. H kicsit lposbbn vizsgáljuk meg fitlok nyelvtudását, kkor zt tpsztljuk, hogy mgyr fitlok gykorltilg ngolul és németül beszélnek (h beszélnek). Ugynkkor nyelvet igzán jól (fels fokon) beszél k rány z ngol és

16 Okttási helyzetkép Okttási helyzetkép Ifjúság2008 Gyorsjelentés ábr: Milyen különórákr járt áltlános és és középiskolábn? (százlékos előfordulás) el fordulás) mtemtik idegen nyelv sport, edzés 13 8 természettudományok második idegen nyelv felvételi el készít humán tárgyk ének zene Érdemes néhány dimenzió mentén összehsonlítni egymássl főiskolásokt és z egyetemistákt, illetve felsőfokú képzésbe járókt teljes populációvl. A. ábráról érdemes kiemelnünk, hogy felsőfokú képzésben részt vevők körében jóvl mgsbb (91%, illetve 95%) z idegen nyelven vlmilyen szinten beszélők rány, mint teljes populációbn (60%). Ugyncsk fontos htásnk tűnik, hogy z egyetemisták és főiskolások többsége (58, illetve 59%) járt különórár áltlános- vgy középiskoli tnulmányi során, miközben ez z rány teljes populációbn csk 36%. A legtöbben z egyetemisták között vnnk zok, kik tervezik, hogy külföldön fognk tnulni, és messze z ő körükben legmgsbb (17%, főiskolásoknál láthtó százlékhoz képest) zoknk z rány, kik vlmikor már tnultk is külföldön. A felsőfokú képzésben részt vevők kisebb, de nem elhnygolhtó hányd él diákhitel lehetőségével: főiskolások 22 százlék, z egyetemistáknk 19 százlék. Mindez közvetetten rr már érintett tényre is utlht, hogy két típusú felsőokttási képzésben részt vevők társdlmi összetétele eltérő, s z egyetemisták mind z otthonról Okttási hozott helyzetkép kulturális tőke, mind z nygik tekintetében 33 előnyt élveznek főiskolásokkl szemben.. ábr:. ábr: Egyetemisták Egyetemisták és f iskolások, és főiskolások, vlmint vlmint teljes teljes mint mint összehsonlítás különböz különböző szempontok szempontok szerint szerint (z egyes jellemz k jellemzők százlékos előfordulás) el fordulás) számítástechnik más m vészet vn diákhitele egyéb áltlános iskol középiskol mindkét iskolábn Egyetemisták, f iskolások főiskolások A főiskolások és z egyetemisták összetételét vizsgálv világosn látszik, hogy z lcsonyn iskolázott A szülők f iskolások gyermekei és z számár egyetemisták továbbr is összetételét zárv vnnk vizsgálv felsőfokú világosn intézmények látszik, kpui. hogy A legfeljebb z lcsonyn 8 osztályt végzett szül k pák gyermekei számár mindenki továbbr máshoz képest is zárv jelentős vnnk esélyhátrányokkl fels fokú intézmények küzdenek, s z kpui. elmúlt A iskolázott legfeljebb 8 év során 8 nem osztályt látsznk végzett jelei pák nnk, gyermekei hogy megkezdődött mindenki máshoz voln vlmiféle képest jelent s esélykiegyenlítődés. esélyhátrányokkl H z küzdenek, egyetemisták s z és elmúlt főiskolások 8 év során összetételét nem látsznk vetjük össze, jelei kkor nnk, zt látjuk, hogy hogy megkezd dött míg főiskolások voln esetében vlmiféle esélykiegyenlít dés. z áltlános iskoli végzettségű H z egyetemisták pák gyermeki és f iskolások vnnk mindenki összetételét máshoz vetjük képest hátrányos össze, kkor helyzetben, zt látjuk, hogy ddig míg z egyetemi f iskolások hllgtók esetében esetében z áltlános felsőfokú iskoli végzettségűek végzettség gyermekei pák gyermeki vnnk előnyben, vnnk mindenki hiszen máshoz 32 számrányukhoz képest hátrányos képest több helyzetben, Ifjúság2008 mint kétszeresen ddig vnnk z Gyorsjelentés felülreprezentálv egyetemi hllgtók hllgtók esetében között. fels fokú végzettség ek gyermekei vnnk el nyben, hiszen számrányukhoz képest több mint kétszeresen vnnk felülreprezentálv táblázt: táblázt: Az Az pák pák iskoli iskoli hllgtók végzettsége között. egyetemisták és és f iskolások főiskolások körében, körében, (százlékos megoszlás) jártk különórár idegen nyelven beszél k rány már tnultk vlh külföldön tervezik, hogy külföldön fognk tnulni tervezik, hogy külföldön fognk dolgozni egyetemist 26 f iskolás teljes mint Az p iskoli Egyetemisták F iskolások végzettsége fels fok középiskol szkmunkásképz legfeljebb 8 osztály Összesen Érdemes néhány dimenzió mentén összehsonlítni egymássl f iskolásokt és z egyetemistákt, illetve fels fokú képzésbe járókt teljes populációvl. A. ábráról érdemes kiemelnünk, hogy fels fokú képzésben részt vev k körében jóvl mgsbb (91%, illetve 95%) z Az okttási helyzetkép helyzetkép bemuttásánk bemuttásánk zárásként zárásként tehát hsonló tehát hsonló következtetést következtetést vonhtunk vonhtunk le, mint 4 évvel ezelőtt: 4 évvel társdlmi ezel tt: hátterű társdlmi iskolázási hátter esélyegyenlőtlenségek iskolázási esélyegyenl tlenségek (elsősorbn z otthonról (els sorbn hozott z nygi otthonról és le, mint hozott kulturális nygi tőke) változtln és kulturális intenzitássl t ke) befolyásolják változtln intenzitássl fitl nemzedék befolyásolják tudásszerzését, iskolázási fitl nemzedék esélyét. tudásszerzését, A kvntittív iskolázási kuttás során esélyét. felmerült problémák közül többet körüljártunk fókuszcsoportos vizsgáltokbn. A kvntittív Ezek kuttás közül z során iskolázottságot felmerült érintve problémák következők közül többet emelhetők körüljártunk ki. fókuszcsoportos vizsgáltokbn. Ezek közül z iskolázottságot érintve következ k emelhet k ki. M már nppli tgoztos hllgtók körében is igen gykori munkvégzés. Az iskol és munkhely nem minden esetben áll egymássl folytonos id rendi kpcsoltbn.

17 32 Okttási helyzetkép Ifjúság2008 Gyorsjelentés 33 M már nppli tgoztos hllgtók körében is igen gykori munkvégzés. Az iskol és munkhely nem minden esetben áll egymássl folytonos időrendi kpcsoltbn. Az lábbi ábrán áttekinthetjük z iskol-munkhely közötti lineáris kpcsolton kívül fellelhető többi mellékutt. A preferált iskol-munkhely irányt vstg szürke nyíl szimbolizálj. A kuttás célját képezte z iskolválsztás preferenciáink feltérképezése. Mint mjd látni fogjuk, számos esetben válsztás sikertelennek bizonyult és fitl már iskoli pályáj során letért munkhely felé vezető útról. 34 Ifjúság2008 Gyorsjelentés Vnnk, kik kiestek z iskolrendszerből és vnnk, kik szkot váltottk z iskol ltt. Az elvégzett vgy félbehgyott iskolák pedig nem minden esetben folyttódtk munkhelyeken, vnnk, kik munknélküliek Az lettek. iskol és munkhely közti átmenet lehetséges útji Az iskol és munkhely közti átmenet lehetséges útji iskol iskolváltás lemorzsolódás munkhely átképzés munknélk üliség Az elvégzett szkmák, dott végzettségek nem minden esetben felelnek meg munkerőpic elvárásink. A tnulmány célj ezeknek negtív nomáliáknk természetét feltárni és esetenként megoldási Az elvégzett jvsltokt szkmák, megfoglmzni. dott végzettségek nem minden esetben felelnek meg munker pic elvárásink. A tnulmány célj ezeknek negtív nomáliáknk természetét feltárni és esetenként Az iskol megoldási jvsltokt megfoglmzni. Az Az iskol iskol z említések szintjén pozitív és negtív elemként is felmerült fókuszcsoportokon. Pozitívum Az iskol jó jegy, z említések tnári dicséret. szintjén pozitív és negtív elemként is felmerült fókuszcsoportokon. Pozitívum jó Mondjuk jegy, tnári mikor dicséret. megdicsér tnár, hogy jó jegyet kptunk! Mondjuk mikor Amikor megdicsér kpok egy ötöst, tnár, nnk hogy ngyon jó jegyet örülök! kptunk! Vnnk Amikor olyn kpok kiemelkedő egy ötöst, nnk iskolák ngyon is, hol örülök! z természetes, h vlki jó jegyet kp. Vnnk olyn Nálunk kiemelked ilyen nincsen, iskolák mert is, ezt hol tnárok z természetes, tök természetesnek h vlki veszik, jó jegyet hogy h kp. vlkinek jó jegye Nálunk ilyen vn, nincsen, mert zért mert járunk ezt od, tnárok hogy tök tnuljunk. természetesnek veszik, hogy h vlkinek jó jegye Vnnk vn, mert olyn zért helyzetek, járunk od, mikor hogy tnuljunk. tnulók már zt is pozitívumként említik, h egy dolgozt egyáltlán Vnnk megfeleltre olyn helyzetek, sikerül. mikor tnulók már zt is pozitívumként említik, h egy dolgozt egyáltlán megfeleltre Írunk egy sikerül. dolgoztot, és nem sikerült, de h megvn kettes, kkor örülök. Az Írunk iskolát egy persze dolgoztot, számos és nem dolog sikerült, mitt de kellemetlennek h megvn kettes, érzik. kkor Sokn örülök. nem szeretnek korán kelni, nem szeretik Az iskolát nulldik persze órákt. számos A tnár dolog szerepe mitt kellemetlennek sem minden esetben érzik. Sokn bizonyult nem szeretnek pozitívnk. korán Amikor kelni, rossz nem jegyet szeretik d, vgy nulldik mikor kivételezik órákt. A tnár másokkl, szerepe kkor sem kedvezőtlen minden esetben megítélése. bizonyult pozitívnk. Amikor rossz Az jegyet iskolávl d, kpcsoltos vgy mikor ttitűdök kivételezik 3 temtikus másokkl, csoportb kkor kedvez tlen rendezhetők. megítélése. A fiziki környezet, tnárok Az iskolávl kpcsoltos ttit dök 3 temtikus csoportb rendezhet k. A fiziki környezet, és tnnyg zok z elemek, melyek fitlokbn z iskolávl, iskoláb járássl kpcsoltbn különböző érzelmeket keltenek. A diákokbn megfoglmzódnk mind kritiki állítások, mind jánlások. tnárok és tnnyg zok z elemek, melyek fitlokbn z iskolávl, iskoláb járássl kpcsoltbn különböz érzelmeket keltenek. A diákokbn megfoglmzódnk mind kritiki állítások, mind jánlások. Fiziki környezet A fiziki környezettel kpcsoltbn felmerült z utonómi igénye. Bizonyos mértékű szbdság segíthet olyn problémák megoldásábn, melyek kellemesebbé tehetnék diákok életét. Az iskolák hngult, enteriőrje diákok szerint sokszor unlms, depresszív. Ezen segíthet fitlok koopertív bevonás. Számos ötlet hngzott el zenére és színes flkr vontkozón. Sokszor természetesen csk z igény jelentkezik, de kimutthtó z ktív szerepválllásr irányuló krt is. Legtöbbször z átfestés igénye merült fel. Hngultosbb iskolát szeretnék! Képek flon, zene héttérben, meg ilyesmi. Legyen kicsit emberközelibb. Igen, inkább kinézetre. Hogy legyen vlmi hngult dolognk, h már odjárok X évig, és nézem. Jó, hát örüljek neki, hogy fölvettek. Az ilyen módon egyénivé tehető iskolákt inkább mgukénk éreznék diákok. Olyn hely benyomását keltené, mi nem idegen tőlük, hnem z ő kézjegyüket is mgán hordozó sját tuljdon. Ezzel komoly motivációs lehetőség nyíln meg számukr. Az egyetemeket pedig középiskolákkl ellentétben már szinte túl lzánk érzik. A tnítási módszer ngymértékben eltér z egyetemeken és középiskolákbn. Ezt z átállást nem mindenki éli meg lehetőségként, sokkl inkább z okttási oldlról sugárzó érdektelenséget érzékelnek. Tlán egy kicsit túl ngy z önállóság, túl ngy szbdságot dtk nekünk z egyetemen. Amikor odkerültünk, elsőben rájöttünk, hogy nem kell bejárni órákr, nem kell igzolást hozni meg semmi ilyesmi. A középiskolábn is rákényszerítenek minket rr, hogy tnuljunk. Itt nem érdekli őket, hogy tnulunk-e vgy nem. Tnárok A tnárokt számos kritik éri, ezek egy részét generációs távolság okozz. A tnároktól vló ngy távolságot számos esetben hngozttták. Ennek lpj egyfjt kölcsönös meg nem értés. Hát mert nem értenek meg minket. Tényleg, hogy h nem tudom, 20 évvel idősebbek, vgy többel, és teljesen máshogy nőttek fel, így úgyse fognk megérteni, mi meg őket nem értjük meg. Ez távolságérzet számos konfliktus lpj lehet. A bizlom hiány sok esetben eltávolítj fitlokt ttól potenciális segítségtől, mely támogtná őket különböző neurlgikus élethelyzetekben. A beszélgetések során tnárokt nemcsk távolink, de sokszor motiváltlnnk is trtották. A motiváció hiány mitt z órák unlmssá válnk. Meglátszik tnárokon, hogy ők is unják. Vlhogy úgy kéne csinálni, hogy egy kicsit őket is érdekelje, meg mi érdeklődésünket is felkeltsék esetleg, hogy h lehet. A legtöbb tnár ilyen kényszerpályán vn. Nem tud mit kezdeni mgávl, és kkor elmegy tnítni. És sját mg életét is megkeseríti, meg miénket is. A tnárok motiváltlnságábn feltételezhetően diákok visszjelzéseinek hiány is szerepet játszik. A diákok motiváltlnság, érdektelensége htást gykorol tnárok munkájár, így kölcsönös htásokon lpuló defektusos viszonyon mindkét fél motivációjánk változttásávl lehetne segíteni. Ebből szempontból nehéz elkülöníteni, melyik okozz melyiket. Az lábbi idézet ezt körforgást próbálj szemléltetni. Én 15 éve, hogy elkezdtem tnulást, és kkor még bszolút nem volt kötelező nyelv. A németet tnultuk, vgy megpróbálták velünk tnítttni, de mikor tnár zt mondt, hogy ti hülyék vgytok, és kár veletek fogllkozni, kkor igzából csk bementünk rjzolgtni z órár. Tehát bbn z időben bszolút nem volt ösztönzés nyelvtnulásr. De most már ez biztosn máshogy vn. A gykori tnárcsere és z lterntív módszerek hsznált szintén elbizonytlnítj fitlokt, melyek félreértésekhez vezetnek. Fiziki környezet

18 34 Okttási helyzetkép Ifjúság2008 Gyorsjelentés 35 Nekem sját tpsztltom, hogy nekem gimiben z ngol volt második nyelv, és 2 év ltt 5 ngoltnárom volt, és z egyiknél nem lehetett megszóllni. Tehát z olyn érdekes nyelvtnítás volt. Azt mondt, hogy nem rról fog szólni z ngol ór, hogy beszélünk, hnem ő beszél, és mihllgtjuk, hogy mit mgyráz. És hát ez nem egy gykorltis nyelvtnítás. A felsőokttási intézményekben egészen más problémák jelentkeznek tnárokkl kpcsoltbn, ott sokszor inkább tnár jelenléte hiányzik, nem motiváltság. Angolt szerettem voln tnulni főiskolán, meg is kptuk könyveket, és közölték, hogy bocs,de mégsem, mert nincs tnár, ki órát dn lpszinten. És kicsit ez olyn vártlnul ért, és így mentünk olszr lpszinten. És most eszembe jutott, hogy mennyire tehet z iskol, és itt úgy gondolom, hogy igen. Tehát zért egy nyelvokttás ne mi dolgunk legyen már, hogy vn-e tnár, vgy nincs. Hnem zért ez egy minimum elvárás, hogy tnintézmény biztosítson kellően tnárokt. Tnnyg A tnnygot sokszor vlós céltól távolink érzik, diákok nem látják kpcsolódási pontokt tngyg és megszerezni kívánt szkm között. A már végzettek számos esetben kritizálták z iskoli tnnygot, mely tényleges szkmák kihívásir nem készítette fel őket megfelelően. több gykorlti dolgot kéne z órákr bevinni. Mert áltlábn z elméletet nyomtják mindenhol, és z így eléggé szárz és unlms. Nem lehet összefüggést tlálni kettő között, hogy z embernek sját mgánk kell ezeket így megtpsztlni. Ezzel kpcsoltbn jóvl ngyobb mobilitást igényelnének diákok, mikor kevésbé formlizáltn, jelenleginél sokkl szbdbbn, átjárhtóbbn képzelik el gykorlt megszerzését. Nem kellene mondjuk mindig sulibn lenni, szóvl lehetne ide-od menni, szóvl hogy több ilyen szkmi tpsztltot szerezni, meg ilyesmi. Tehát minden sulibn vn olyn, mikor vlki vlmi olyt tnul, mi tökre nem érdekli, meg olyn is, mi kicsit érdekli. Szóvl így zokt lehetne hnygolni, mi nem érdekli. A gykorlt megszerzésével kpcsoltbn pozitívumként említették külföldi gykorltokt. A középiskolások jellemzően németországi gykorltokt élvezik, ezeket ngyon várják. A felsőokttási intézményekben is hiányolták komolybb gykorltot, de megjelentek más igények is. Ilyen nyelvokttás kiemelt szintje és kommunikációs, prezentációs skillek elsjátítás. Több kommunikációs készségfejlesztés kellene. Azt kéne megtnítni, hogy hogy tudnám mgmt úgy eldni, hogy tényleg összejöjjön egy állás. Adott esetben lehetne egy olyn órád, hogy öcsém, így kell kinéznie egy önéletrjznk. Az iskol szerepkészletébe nem trtozik bele z, hogy tnulókt átvezesse munk világáb, mivel kpcsoltbn elvárásik lennének, és minek hiányát komoly defektusnk trtják. Megkptm szkmi képesítésemet, csk éppen zt is közölték vele, hogy jó, tessék, kpsz egy ppírt, megtnultál egy szkmát, csk éppen keress is hozzá állást, zt ott csináld. Ehhez járul z tény, hogy számos munkhely esetében kérik z 1-2 éves gykorltot, mit pálykezdők nem tudnk felmuttni. És gond még z, hogy ngyon sok helyen úgy állnk hozzá, hogy 1-2 év gykorlt. És hogy szerezzek gykorltot, h nem vesznek föl? Kedvencem pálykezdő személyt fölveszünk 1 év gykorlttl. Mert z úgy ugye ngyon lehetséges, hogy pálykezdő, és vn már 1 év gykorlt! Az iskolválsztás szempontji Áltlános bizonytlnság tpinthtó ki pály- és iskolválsztás területén, fitlok számos esetben nincsenek felkészülve rr döntésre, mit kár 14 éves korbn meg kell hozniuk. Hát szerintem sokn nem tudják, hogy mik krnk lenni mjd ngy korukbn. Sokn nem döntötték el válsztás időpontjáig, hogy milyen pályár is szeretnének menni, z erőltetett döntés pedig sok esetben hibásnk bizonyul, mit z iskoltípusok közti nehéz átjárhtóság mitt utóbb nem könnyű korrigálni. Az iskolválsztás szempontjit vizsgálv két lpvető ttitűdöt különíthetünk el. A már lklmzott push-pull foglompárt hsználjuk ismét. Push htású ttitűdökben dominálnk környezet dt információk, lehetőségek:. Cslád, brátok, ismerősök lkott csoport tgji megosztják fitlokkl tpsztltikt, segítenek tájékozódásbn.. Lokális lehetőségek: számos esetben válsztás z dott lehetőségekre redukálódik, ez kifejezetten igz középiskolák esetében. A pull htású ttitűdökben dominálnk z egyéni érdekek:. Könnyű bejutás: z egyéni érdekek könnyű oldl. Számos diák orientáció, érdeklődés hiányábn legkisebb ellenállás felé hld.. Az dott szkm iránti konkrét érdeklődés legkézenfekvőbb iskolválsztási szempont.. Az nygi lehetőségek ngy húzóerőt jelentenek fitlok számár. Abbn z esetben is, mikor egy bizonyos szkm kevésbé érdekli, z elérhető jó nygi helyzet olyn motiváló erővel bírht, mely z dott iskol, szkm válsztásár ösztökéli őket. A push htások terén említett cslád és rokonok m már nem minden esetben bizonyulnk kompetensnek z iskolválsztás terén. A szülők számos diák szerint elvesztették kompetenciájukt. Ők más társdlmi rétegben nőttek fel, én is másbn fogok. Én már más szemszögből kezdem el látni dolgokt, mint ők. Természetesen mindig vissztérünk rr, hogy tnuljk, meg hsonlók, tehát jót krtk ezzel, hogy könnyebb legyen nekem. Úgyhogy ilyen téren tlán nem hibásk. Az iskolválsztás szempontjit két csoportbn muttjuk be. A preferenciák lá csoportosítjuk zokt tényezőket, melyek válsztást vonzóbbá teszik, diszpreferenciák pedig eltávolítják őket bizonyos válsztási lehetőségektől. Preferenciák A kuttás során z lábbi preferenciákt mutttuk ki:. Érdeklődés. Anygi megfontolások. Sikertelenség okozt továbblépés. Egyediség Az iskolválsztásbn z érdeklődésnek vn legngyobb szerepe, ez számos pozitív htást gykorol mgár tnulásr is. Az lábbi idézetből láthtó, hogy z érdeklődés előre is vetíti pozitív hozzáállást. Én zért mentem kozmetikusnk, mert z érdekelt, és z volt véleményem, hogy egy vlmit kell jól csinálni, de zt jól. Anygi megfontolások szerinti válsztás szintén számos esetben elhngzott. Az nygi megfontolások mindig összefüggésben voltk szkm áltl kínált szolgálttásr muttkozó igény vlószínűségével is. Azokt szkmákt fvorizálták fitlok, melyekre állndó igényt feltételeztek.

19 36 Okttási helyzetkép Ifjúság2008 Gyorsjelentés 37 Hát szerintem fodrász z olyn munk, mi úgyis mindig kelleni fog, meg én például ezzel mjd így külföldön szeretnék. Szóvl ott is kellenek fodrászok. Ngyon kell fodrász, szóvl szerintem, én ezért válsztottm ezt. Mjd szeretnék külföldön. Az, hogy jövőben melyik szkm fog munkhelyet, nyugodtbb megélhetést grntálni, nemigen láthtó előre. Ebben kérdésben diplomások is bizonytlnok. Ők sem tudják, hogy egy szkmávl mennyit is lehet keresni, mert ugynz szkm lehet egy bizonyos területen hiányszkm, egy másikon viszont túltelített. Ez olyn dolog, hogy főiskolán is, egyetemen is vnnk szerintem tényleg büfé szkok. Remélem rendezvényszervező nincs köztünk senki! Mert z ilyeneket feleslegesnek trtom. Igz, Pesten vn egy ismerősöm, ki 21 éves, rendezvényszervező, és hvi ezreket keres. Sikertelenség okozt továbblépés zokr volt jellemző, kik már előre beépítettek menekülési lterntívákt z életvezetésükbe. Ők számoltk kudrc lehetőségével, ezáltl nyitottnk is bizonyultk más szkm megtnulásár. Ez ttól függ, hogy ebben hogy fogunk tudni elhelyezkedni. Mert h nem megy, kkor kell vlmi mást keresni, mert hát mégis csk meg kell élni vlmiből. Szóvl ddig keres z ember, míg nem tlál. Az egyediség olyn szkmunkás szkmákr irányítj figyelmet, melyek z nygi és egyéb lehetőségeket tekintve túlszárnylhtják viszonyítási lpként szolgáló diplomás szkmákt. Ilyen többek között szkácsmesterség. Vn benne vlmi. Nekem z öcsém csk egy szkács, de bbn viszont olyn szintű, hogy Budpesten áltlábn chef, és például sokszor lényegesen többet keres vele, pedig csk egy szkmunkásvizsgáj vn, meg egy mestervizsg, de ennyi. Tehát h jó vlki szkmájábn, kkor zzl túl lehet szárnylni egy rossz diplomás embert. Diszpreferenci A kuttás során z lábbi diszpreferenciákt mutttuk ki:. Bizonytln lterntívák esetén konkrétumok felé. Sorb rendezés. Céltlnság érdektelenség. Kényszerpály. Továbbtnulási idő kitolás. Gúny. Predesztinált sorsok Bizonytln lterntívák esetén konkrétumok felé vett irány diplom megszerzését teszi feleslegessé. A tnulásr fordított befektetésben érzett bizonytlnság legtöbbször könnyebb ellenállás felé tereli fitlokt. Nem muszáj továbbtnulni, mert nnyi diplomás vn mindenfelé, és nem tudnk mit kezdeni diplomájukkl, mert elmennek Mekibe dolgozni. Ezért kell inkább egy vlmit, egy szkmát jól csinálni, és z ember szerintem zzl többet ér. Voltk olynok, kik lehetséges iskolák közül úgy válsztottk, hogy sorb állították különböző szempontok szerint, és list ljár kerülőket egyszerűen kihúzták. Hát hogy nem bírtm eldönteni, hogy mit krok, és kkor felírtm 5 fjt lehetőséget, és kihúztm z egyiket, mjd másikt és legvégén ez jött ki. A céltlnság már z okozt oldláról érhető csk tetten, z érdektelenül elvégzett iskolák után tnulók nem helyezkednek el z dott területen. A szkmám fodrász, de úgy nnyir nem is hsználtm, csk elvégeztem z iskolát, ztán így otthon csládbn csinálgttm meg hjkt. Sárváron tnultm bőrdíszművesnek de nem dolgoztm soh ebben szkmábn. Vnnk fitlok, kik z iskolválsztásuk során vlójábn kényszerpályán mozognk. Ők áltlábn gyengébb tnulók voltk z áltlános iskolákbn, emitt középiskolát már kevesebb lehetőség közül válszthtnk. Ezek kényszerlehetőségek pedig vlószínűleg nem egyeznek meg z érdeklődési területekkel, emitt z ilyen diákok demotiváltk lesznek. H rosszk jegyek, kkor mégis csk kell vlmi szkm, kkor persze, hogy elmegy egy olyn sulib, hov felveszik. Nekem zt mondt z ngoltnárom, hogy tnár úr, legyen szíves átengedni, hogy nnk mehessek, minek krok, fodrásznk, erre ő mondj, hogy hát ngylom vn hely kőművesek között A továbbtnulás megkezdésének esetleges kitolás nnyibn diszpreferenci, mennyiben diák továbbr is bizonytln, nem végcél felé hld, hnem bizonyos okok mitt felsősokú vgy továbbképzés megkezdése előtt megáll. Megvn benne továbbr is lehetőség, kedv, de nem lép tovább. Most még nem megyek főiskolár. Lehet, hogy mjd év múlv úgy döntök, hogy megérné, mert úgy látom, de most még nem. A gúny diszpreferenci egyik legkínosbb megnyiltkozás. Ebben z esetben kortársk, rokonok, esetleg tnárok ironikus, lekicsinylő megjegyzései tántoríthtják el diákokt továbblépéstől, illetve érdeklődésük tárgyától. Mondtm z osztályfőnökömnek kkoribn, hogy hát én szeretnék álltegészségőrnek vgy vlmi ilyennek tnulni, djon nekem tnácsot! Akkor is voltk ilyen pályválsztási emberkék és kkor zt mondták nekem: hát mit krsz te? Hát hogyn segítesz te, mikor tehénnek borjúzni kell, hát ne hülyéskedjél már! Szóvl, itt kezdődik hogy ügyesen 14 évesen belénk sulykolták, hogy nem, nem. Akkor mondom édespámnk mivel ő egészségügyben dolgozott elég sokáig : Apu, elmegyek ápolónőnek! Te? Hát hogyn krsz te megemelni egy 60kg-os beteget? Hát hogyn fogod te zt megmosdtni? Ugyn már, kislányom! Hgyjuk! Szóvl ilyen helyzetek is vnnk. Predesztinált sorsok szintén okozzák kényszerpályár kerülést. Legtöbb esetben fitlok életkörülményei, lkóhelyük befolyásolj negtív irányb továbbtnulási lehetőségeiket. Sokszor elhngzott z z iskolválsztási szempont, hogy ez z iskol volt közelben, emitt csk ide mehettek, kellet menniük. Az sem mindegy, hogy milyen környéken lkik, mert kkor már rról el vn ítélve. Egyéb döntési tényezők A fenti preferenci, diszpreferenci megközelítésen kívül tláltunk olyn egyéb tényezőket is, melyek z iskolválsztást nem fent elemzett két dimenzió mentén befolyásolták. Ezek:. A nem, mint válsztóvonl. Pozitív diszkrimináció. Félrecsúszás. Késői változás. Átállási lehetőség hiány. Időközi lemorzsolódás Már-már triviális, hogy pályválsztók neme milyen erősen determinálj z iskol-, de leginkább szkmválsztást, mennyire leszűkíti válszthtó lehetőségek körét. Az átjárás számos esetben nem kizárt ugyn, de z ilyen átjárások meglehetősen különlegesek.

20 38 Okttási helyzetkép Ifjúság2008 Gyorsjelentés 39 Nem vicc, vn 12.-esek között két lány, meglesz kőműves szkmáj. Hát ez milyen durv már! H ilyen mérnök, kkor zt mondom ok, de kőműves? Szerintem nem is fognk tudni elhelyezkedni, egy ember sem fogj felvenni őket, zért, mert nők. Kposváron is vn z építőipri, ki szkmunkásbn vn két lány kőműves meg melegburkolónk tnul. Nálunk végzős lányok három vn, ki hentes. A pozitív diszkrimináció gykort említett jelenség, melyben diákok zt nehezményezik, hogy z esetleg szűkös erőforrásokhoz csk egy-két diák jutht hozzá, emitt ők hátrányb kerülnek felkészülés során. Ugye meg hát nem doktor néni vgy doktor bácsiék lány A diszpreferenci szintén sjátos formáj z félrecsúszás, mikor nem zt szkmát válsztj diák, mely érdekelte, hnem zt, miben tnár tehetségesnek trtott. Utóbb viszont munk során átsodródott od, mi kezdetekkor inkább érdekelte. Én semmiképpen nem krtm ilyen mezőgzdsági szkon végezni. Aztán végül is mitt is mentem, mert ngyon jó voltm biológiából, ztán tnárom mondt, hogy jó vgy biológiából, menjél ilyesmi területre! Mert rjzolni egyáltlán nem tudtm, ztán végül is ilyen műszki rjzokt olvsok most. És zt nem tnultm. A késői változás fenti félrecsúszásnk egy mrkánsbb fjtáj. Ebben z esetben volt diák bánkódik is mitt, hogy nem mostni érdeklődési területének megfelelő iskolát válsztott. Én például ehelyett bőrdíszműves szkm helyett, válszthttm voln például vlmilyen kertészkedéses dolgot, vgy virágokkl kpcsoltos dolgot. A virágok zért úgy közel állnk hozzám, mint ez z egész. Csk kkor még nem, kkor még nem voltm olyn virágmániás, mint most. A felsőokttási intézményekben gykrbbn nyílik lehetőség váltásr, mivel z ide járók merészebben élnek is. Mikor bekerültem sulib már rálátásom nyílt ngyon sok dologr, inkább felnőttképzést válsztottm. A pénz mitt, meg lpból, mert bból most több lehetőséget látok. Az iskolválsztás utólgos megítélése Az iskolválsztást illetően fitlok utólg megerősítést kphtnk, önigzolást nyerhetnek, vgy döntésüket hibásnk ítélhetik. A diplomások jellemzően úgy érzik, mguk válsztottk, és jól döntöttek. Nekem is elsősorbn z érdeklődési körömbe esett, plusz én is közgzdász leszek és reál tntárgyk jobbn mentek. Úgy éreztem, hogy ez z, mi testhezálló. De mint z korábbn leírt véleményekből is látszik, sokn z iskol befejeztével már elhgyták szkmát, emitt z iskolválsztás utólgos megítélése jellemzően rossz. Ennek ok lehet képzéssel kpcsoltos cslódás, számos esetben pedig z, hogy nem vlósultk meg z irreális elvárások. Jellemzően képzettség, szkm iránti kisebb kereslet, s ennek eredőjeként munknélküliség ht kiábrándítón fitlokr. Nekem is htlms terveim voltk mindddig, míg meg nem kptm diplomámt. Aztán sorb kptm pofonokt, hogy ide se, od se, mod se. A múltkor beszélgettem egy vízvezeték-szerelő sráccl fenn presszóbn, és mondj, hogy hát ő tök jól elvn, egész np dolgozik, itt brátnője, most jegyezte el hát mondom, kkor lehet, hogy tényleg rossz fele indultm el. Úgyhogy most már én is zt mondom, hogy egy jó szkmávl lehet, hogy tényleg többet lehet elérni, mint egy kposvári egyetemes diplomávl. Hogyh én vissztekintek z elmúlt pár évre, kkor még mindig motiválták fitlokt, hogy menj, és tnulj tovább, meg szerezz diplomát, menjél főiskolár, mert kkor mjd leszmunkád. Diplom, diplom, diplom! És ugye kkor elvégezte hllgtó z iskolát, és kkor meg zt mondták, hogy köszi, de túlképzett vgy. Szóvl zért, h hosszú távon belegondol z ember, kkor zért ez egy átverés, hogy kkor most milyen cél vn e mögött. Időközi lemorzsolódás Az iskolválsztás, tnulás és munkáb állás szkszi nem minden esetben követik egymást következetesen. Számos diák vgy sját döntése mitt vgy külső körülmények htásár nem folyttj válsztott iskolábn tnulmányit. Ők vgy váltnk különféle szkképzések között, vgy megszkítják tnulmányikt és lemorzsolódnk. Az induló osztályokból vló kiármlás számos esetben megközelíti z 50%-ot. Mi 36-n voltunk, most vgyunk 18-n. Még egy év vn hátr. A lemorzsolódás nem kizárólg rossz tnulmányi eredmény következménye. Az okok feltárás sok esetben még z osztálytársk előtt is rejtve mrd. A lemorzsolódás, illetve z zt megelőző hiányzás számos esetben diákok szemszögéből is értelmetlennek tűnik. A szkácsok között is sokn nem járnk be, szóvl onnn is fognk irtni. Nem értem, hogy szkmát krnk és mégsem járnk be.