Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola. Egyén és közösség az alkotói folyamatban. DLA értekezés Készítette: Orosz Csaba

Átírás

1 Mgyr Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskol Egyén és közösség z lkotói folymtbn DLA értekezés Készítette: Orosz Csb Témvezető: Sugár János DLA hbil egyetemi tnár 1

2 Köszönettel trtozom témvezetőmnek, Sugár Jánosnk hsznos tnácsokért, Berzy Ágnesnek és z MKE Doktori Tnácsánk lehetőségért, Csobó Péternek dolgozthoz nyújtott segítségért, vlmint köszönöm VINYL minden eddigi tgjánk, s végül csládomnk. 2

3 Trtlomjegyzék 1. Bevezetés Az lkotásmetodiki ttitüdök prdigmváltás...5. Az lkotás tudomány...6. Az lkotás mint kretív tett Az egyéni és csoportos lkotási folymtok ismérvei Tt tvm si: te vgy én, én vgyok te. Avgy csoportlkotás kortárs képzőművészetben. Műipri művészközösségek John Wood és Pul Hrrison Ondrej Brody és Kristopher Petu Nemes Csb és Veress Zsolt Újlk-csoport Hejettes Szomlyzók Łódź Klisk csoport Vojn csoport Civil pályán A művész és közönsége Joseph Beuys és Erdély Miklós z lkotói gykorlt demokrtizmusáról..46. Beuys három gykorlt Erdély csoportos lkotói gykorlt A Public Art foglmi konnotációi Közösségi művészet nemzetközi és hzi színtéren A VINYL (Vizuális Nevelés Lbor Nyíregyház) Hőárm (2003.) Hngvezérelt szimultán szoborcsoport (2009.) Helyettesítési gykorlt (2006.) Sziámi (2005.), Lszt Minit (2009.) Guide Rider (2008.) Az utolsó szó jogán (Sugár free) (2011.), Kurzor korzón (2011.) Kpcsolt lpú sját néven futó projektek: Helyreigzítás, képzőművészet-kuttás projekt ( ) A művészet gyerekjáték (2007.) FÉSZ Fiktív Életmű Szolgált (2007.) Összegzés Bibliográfi és képjegyzék

4 1. Bevezetés A művészet úgy hogy vn, betegség, s csupán z interpretáció képes meggyógyítni /A Medicinális Hermeneutik nevű orosz művészcsoport sttementje/ Úgy gondolom, XXI. százdr már nem kérdés, hogy művészet művelői tudományterületekhez hsonlón nemcsk technológii értelemben fókuszálnk sját fejlődéstörténetükre. A művészek régót próbálják értelmezni sokk áltl csk ösztönösnek tekintett lkotásmódokt, s kuttni művek létrehozásár ösztönző körülményeket és kretív gykorltuk tpsztltából eredő összefüggéseket. A művészi lkotás történetében mindezek információk voltk hivtv feltárni önmguk és társik számár már bejárt és még bejárhtó utkt. A közösségi művészet territóriumáb sorolhtó képzőművészeti kcióim interdiszciplináris megközelítésű elemzése és értelmezése során gykrn merült fel bennem z kérdés, hogy művészeti produktum létrejöttét miképpen befolyásolhtj z lkotásbn résztvevő egyének motivációj, z lkotói párosok vgy ngyobb létszámú művészcsoportok csoporttudt, kretivitás, z együttműködés körülményeinek összefüggései. Ezen értekezésben kísérletet teszek rr, hogy jónéhány kortárs művészcsoport munkájábn érzékelt és sját tevékenységemben megtpsztlt lkotási metódusokt e produktumok révén vizsgált tárgyává tegyem, megfigyelve zok létrejöttét és működését z egyén és csoport interktív viszonyrendszerének tükrében. Szerencsémre mindezekhez segítségemre vn egy sját kuttási terep és kísérleti műhely, z áltlm létrehozott és nyolc éve működtetett, csoportként is funkcionáló művészeti projekt VINYL (Vizuális Nevelés Lbor Nyíregyház), mely néhány munkájánk bemuttás része eme disszertációnk. A tém htárink kijelölésében meghtározó z lpállásom, miszerint kortárs képzőművészeti szcénáb pedgógii és pszichológii irányultsággl érkeztem, így művészeti produktum létrejöttének vgyis z lkotás folymtánk kérdését is főként ebből kvázi oppozícióból vizsgáltm mindig, s vontm be sját művészi gykorltomb. Nem véletlen tehát, hogy e bevezetést követő első ngy részben z interdiszciplinritás jegyében érintem z egyéni és közösségi lkotás kretivitássl 4

5 összefüggő vontkozásit és foglmit, csoportlélektn, csoportkohézió néhány feltétlenül idetrtozó kérdését, melyek szociálpszichológii összefüggései csoportbn (jelen esetben különböző struktúrájú lkotói közösségekben) lkotó egyén szempontjából érdekesek. Később egy szubjektív válogtásbn konkrét nemzetközi és hzi művészeti kcióknk és sját projektek tpsztltink elemzésével illusztrálom illetve látámsztom ezeket felvetéseket. Vizsgálom z egyéni lkotói tudt átlkulását művészi öndefiníció történeti kontextusb helyezésével. Alpvetően érdekel z elitist teremtő hérosz és beuys-i ntropológii művészetfoglom csoportmechnizmus lkotói működésének definícióink fiziki htár, ellentéte, z lkotói csoportlkítás és csoportfeloszlás törvényszerűsége. A dolgoztbn kitérek z önelrejtés (lterego) mint lkotói módszer megjelenésének névváltozttás, névcsere, személyiség- és identitásváltás művészettörténeti példáir. Az lkotói motivációk (önmgát z lkotót is definiáló művészetfoglmk) művészetpszichológii és művészetfilozófii elemzésével prlel szándékozom z okok feltárás mellett kortárs képzőművészet expnzivitásánk jegyében közelmúlt néhány eseményét is megjelölni. Sok pró elágzássl ugyn, de fő irányként z lkotás gykorltát z egyén és közösség, z utonóm művész és közönség kpcsoltábn kívánom megmuttni. Célom, felvázolni zokt prdigmváltást eredményező jelenségeket, melyek képzőművészet és közönsége közötti kpcsoltbn is tetten érhető változásokt generálták, s új műfjok megteremtőinek bizonyultk. 2. Alkotásmetodiki ttitűdök prdigmváltás Én úgyis térdemmel gondolkodom! Joseph Beuys1 Meghökkentő, s tlán vicces gondoltnk hngzik fenti megállpítás, mely XX. százd második felének egyik legjelentősebb művészegyéniségétől, Joseph Beuystól szármzik. Vlójábn megmerevedett művészeti és gondolkodási sémák kérdőre vonását érhetjük tetten ebben közönséges levelezőlpr írt mondtbn. Többféle olvst is lehetséges ennek beuys-i idézetnek, egyrészt z lkotási 1 Ez mondt Joseph Beuys-nk sokszorozványáról (multiple) vló, miben m űvész lpképességeként feltételezett intuíciót Goethe-i értelemben vett szemléletes ítél őerőt" mint gondolkodás mgsbb formáját, kellő humorrl, s nem utolsó sorbn meghökkentésráébresztés szándékávl nem z gyhoz, hnem térdhez rendelte hozzá. 5

6 sémáknk, másrészt műolvsási sémáknk megszokottól eltérő értelmezése. Vizsgálódásom tárgyábn most z előbbi válik érdekessé, hiszen előfordulht, hogy egy mű lkotási és értelmezési gykorltánk struktúráj ngyon hsonló felépítést mutt, s sokszor közel zonos képlet szerint fejthető meg. A szoktln kérdésfelvetések szoktln válszokt generálnk, s lpjábn véve divergens gondolkodás2 szinonimájként tekint rájuk pszichológi és pedgógi tudomány. Tpsztltom szerint - megszokottól eltérő és különös helyzet vgy körülmény egy műlkotás létrehozásábn és z zzl vló kommunikációnk viszonyrendszerében is hsonlón működik. Izglms folymt megy végbe, mely z újszerűség, z ddig nem tpsztlt helyzet átélését dhtj z bbn résztvevőknek. H már e kérdéskörhöz trtozó foglmkt említünk, kkor önkéntelenül eszünkbe jutht z innováció foglm, mely művészettörténet-elmélet szempontjából is releváns kérdés. Alkotásmetodiki szempontból z újszerűség kérdése így vgy úgy jelen vn körülbelül reneszánsz ót, de meghtározó tétellé Böhringer (1995) szerint modern kor ngyipri művészetében már egy új foglom, z innováció lpállásként vált. De mielőtt művészetelméleti szemszögből vizsgálnánk témát, nézzük meg mgánk z lkotó újításnk foglmát z interdiszciplinritás lpvetésével. Az lkotás tudomány A legrégibb próbálkozás z lkotó tekintetében z ógörögökhöz köthető, tevékenység kik módszereinek heurisztik tudomány nevű ismeretkör létrehozásávl kísérleteztek, de z eszme felmuttásán túl nnk kidolgozásáig már nem jutottk. Később egy mgyr szármzású svájci mtemtikus Póly György (1965) említi meg újr ezt foglmt3, s más formájábn z észk-meriki kretivitás kuttások pszichológii ismérvében köszön vissz Tril nd Error vkpróbálkozás terminusához kpcsolhtón, de fenntrtásokt is megfoglmzv 2 (lt. 'széttrtó'): kretivitáshoz kpcsolódó foglom (Guilford), mely "szbálytln", nem szokványos, eredeti gondolkodásmódot jelöl. A divergens gondolkodású ember számár nincs egyetlen "jó" válsz, fntáziáj és lkotóképessége segítségével lehetséges válszok egész sorát produkálj. Képes látszólg egymástól független, össze nem trtozó elemek között kpcsoltot felfedezni, s így minőségileg vlmi újt teremteni A mtemtiki heurisztik z új igzságok módszeres fölfedezésének m űvészete, z folymt, melynek során nem szigorún szbtos logiki következtetéssel jutunk el premisszáktól konklúzióig, ám z eredmény helyes lesz. Másképpen: z egyértelm ű lgoritmusok helyett próbálkozásokkl, korábbn megszerzett tpsztltok felhsználásávl m űködő feldtmegoldási módszer. A mesterségesintelligenci-kuttásbn szónk ennél sz űkebb, precízen definiálhtó értelme vn. (Lásd.: Póly György: A problémmegoldás iskoláj I.II ) 6

7 vele szemben. Ez problémmegoldási eljárás kkor jelenik meg, mikor z lny önmg számár áttekinthetetlen helyzetbe kerül, mit mindenképpen meg kell oldni, s különböző megoldási metódusokkl kísérletezik, vlószínűségi lpon generálj rekcióit, mintegy szisztemtikus progrmot hjt végre, s egyszer csk véletlenül rálel megoldásr és megszbdul problémától. A heurisztik hívei szisztemtikus próbálgtások végtelen lehetőségét, s idejét, vgyis megoldáshoz vló eljutás vriációink felfoghttln soroztát kifogásolták e modellben, miközben mg heurisztik is pusztán formlizált lpokon z egyéni problémmegoldássl fogllkozik. Herbert Simon4 komputerekkel modellezte z emberi gondolkodás heurisztikus elemeit, mely h eredményében zonosságot is mutt modellezett folymttl, nem bizonyító erejű, hiszen semmit sem állít modellezett vlóságról. Sikertelenség esetén rról d pontos dtokt miként nem működik vlóság, hiszen modellezésről tudhtó, hogy egy eredményhez többféle úton is el lehet jutni, nincs kizárólgos képlet. Simon kísérletei rendkívül látványosk, de z emberi lkotás folymtánk mechnikusn leképezhető modelljeként nem érvényesek. Az emberi lkotóképesség ebben kontextusbn szisztemtikus progrmok lerövidítésének dottság, mely tehetség mértékével egyenesen rányos írj minderről Mgyri Beck István (1997). Az lkotómunk egy másik interdiszciplináris kuttásánk kísérlete Joseph Schumpeter-hez5 (1934) köthető, ki z innováció foglmából z innovtik elnevezést lkított ki, melyet főleg közgzdsági értelemben hsznált, s főként közgzdságtn keretein belül értelmeznek, de megtermékenyítette társdlomtudányok más mezőinek foglomhsználtát is. Innen eredeztethető z újnk fejlődés és hldás megfelelőjeként vló értelmezése, egyfjt innovációs kényszer, melyben egyrészt z innovációt tudományos-techniki fejlődés kényszeríti ki, nyomást gykorolv fogysztókr és produktumot előállítókr. Ezt nevezzük technology push innovtion-nk. Másrészt társdlmi szükségletekre vezethető vissz z újdonság iránti igény, mi demnd pull innovtion néven ismert. 4 Simon úttörő volt mesterséges intelligenci felfedezésében, z Allen Newell-lel közösen létrehozott Logikus Teóri Szerkezet megépítésével (1956), és z Áltlános Problémmegoldó Gép (GPS) (1957) meglkotásávl. Az 1960-s évek elején egy ppírlpú válszt írt, hogy bebizonyíts Ulric Neisser pszichológusnk, hogy gépek lklmsk lehetnek rr, hogy utánozzák hideg észleléseket, olyn folymtokt pl. mint z érvelés, tervezés, döntés. De nem tudják mjd utánozni z ún. meleg észleléseket, mint pl. vágy, érzés, fájdlom stb. Simon ezen írását 1967-ben dták ki. Simont z is érdekelte, hogy z emberek hogyn tnulnk. Edwrd Feingenbumml közösen meglkott z első tnulási teóriát, hogy hogyn lehet tnulást számítógépes progrmként megvlósítni. 5 Lásd még.: Joseph Schumpeter: A gzdsági fejlődés elmélete. Ford. Buer Tmás. KJK, Budpest,

8 És hát nem vittkozhtunk zzl megállpítássl sem, hogy nincs kultúr vgy civilizáció, mely ne lenne teljes egészében gzdsági rendszer 6, így ez foglmi áthllás nem véletlen művészetipr lkotás struktúrájábn sem. Az lkotás területén belüli innovációs kényszer foglm fellelhető gzdsági rendszerbe már rendkívül mélyen beágyzott képzőművészetben is, mely szelektálás igényével, z érték-értéktelen foglompár társdlmi értelmezéseként is megjelent. Minden eddigi kultúrábn problémát jelentett z, hogy túl sok mű született, és mindig is ki kellett dolgozni vlmi szelekciós rendszert, hogy külön lehessen válsztni megőrzésre érdemes dolgokt szemétbe vlóktól. Boris Groys szerint képzőművészetben történelem során két ngy cenzurális rendszer jelent meg: z egyik minőségi cenzúr, mely szerint zt kell megőrizni, mi knonikus művek színvonlát eléri, többi mehet szemétbe. Ez egészen modernizmusig több-kevesebb sikerrel funkcionált, 19. százd második felétől z impresszionisták fellépésétől kezdve viszont többé már nem bizonyult htékonynk. Erre kitlálták z új cenzurális rendszert, z innovációs cenzúrát. Ez minőségi cenzúr ellentéte. A modernizmus zt mondj, hogy zt kell, zt érdemes megőrizni, mi új, mi különbözik régitől. Míg minőségi cenzúránál knonikus művekhez vló hsonulás volt fontos, ddig z innovációs cenzúr esetében knonikus művektől vló eltérés lett kritérium. Körülbelül htvns évekre z innovációs cenzúr rendszere is csődöt mondott, mert túl sok innovtív mű született. Ebben jelentős szerepe lehetett z új reprodukciós technikáknk. 7 Erre z időszkr erősödik fel nnk hegeli profétikus kijelentésnek 8 beteljesedéséhez fűződő gondolt, mely művészet végéről szól, s melyet Ginni Vttimo (1980) torinói filozófus professzor Arnold Gehlen után post-historie (történelem utáni) korszknk nevez. Arr következtetésre jut, hogy z lkotásbn z új hjszolás prdox módon pont z új körül létrejött értékrendszer felbomlásához vezet. Az újt posztrofáló korszk hőse kiemelkedő és kivételes tehetségű zseni, 6 Mgyri Beck István: Kretológii vázltok. Aul Kidó, Budpest, Számítógéppel könnyen generálhtunk pró eltéréseket, és máris új dolog születik. Ám mikor ilyen könnyű újt csinálni, kkor ez is devlválódik. / / És bár z innovtív modern m űvészetről mindenki zt mondt, hogy ez szbdság kiteljesedése, Groys szerint legsúlyosbb rbságról vn szó rbság volt z, hogy mindig újt kell csinálni. M űvészet és reklám. Sebők Zoltán esszéíróvl beszélget Horváth György és Sinkovics Ede, Blkon 98/ Hegel Esztétikái elődásihoz írt előszvábn (vgyis körül) kifejti, hogy művészet már megvlósított lehetőségeit, és zzl párhuzmosn, hogy Szellem is bejárj z önmegismerés ktusin át történelmi kiteljesedés útját, m űvészet számár sem mrdht más hátr, minthogy lezárj sját fejlődését, és tudománnyá váljék, hogy végre nlitikusn is megismerje önmgát. Hegel, Georg Wilhelm Friedrich: Esztétik (rövidített változt Tndori Dezső fordításábn, z idézett előszót lásd e kötet 6-10 oldlán). Gondolt, Budpest,

9 z újdonság beszállítój, kinek tevékenysége egyre nkronisztikusbb huszdik százd szociális utópiáink tükrében, hogy Wlter Benjmin utl erre még egy 30-s években megjelent tnulmányábn 9. A zseni áltl lkotott mű egyszeri és megismételhetetlen, sjátos ur lengi körül, míg modern kor reprodukciós technikái művészet demokrtizálásábn és szociális ktussá válásábn játszhtnk mjd fontos szerepet véli kissé utópisztikusn Benjmin. Mindezek tükrében zsenikérdés is okfogyottá válik, s mindenki számár elérhető kretivitás lesz modern kor kulcsfoglm ben Berlinben ENDART néven jött létre egy művészet perifériájáról szármzó underground csoport, mely önálló glériát is működtetett. Anyghsználtukbn kifejezetten silány és értéktelen objekt-hulldék volt meghtározó, kifejezésmódjukbn is kulturális szemét, pornográfi, z obszcén és vulgárpolitikum, melyek z újdonságkeresés végpontjként is meghtározhtón minth művészet feltlálás előtti brbár időkről tudósítottk voln. (1. kép) Megjelenésük, s kölni művészeti vásáron vló szereplésük és sikerük mrginális kretív energiák létjogosultságát és művészeti diskurzus végleges prdigmváltását is jelezték. Az lkotótevékenység ezzel folymttl prlel változott identitásábn, eszközhsználtábn, s mgábn z lkotás indítékábn, illetve produktum létrejöttének körülményeiben. E változás során z lkotó személy egyszerre, s egyre inkább idomult művészet műfji expnzivitásához, társdlmi illetékesség problemtikájához (hsználhtó életelvként működő kretivitás) és társtudományokr vló kiterjesztettségéhez is. A kortárs művész egyszerre képes belehelyezkedni kultúrhérosz és hétköznpi kisember szerepébe, hiszen művészeti ipr képzési struktúrájábn, vgy utopoietikusn 10, s permnensen elsjátított lkotásmetodiki technikáink tárházávl szinte minden szituációt sját képére tud formálni. Mindezen lkotói prdigmváltás ellenére már helyzet, z lkotás viszonyrendszere zért egy-két szbályerősítő kivétel és műfji próbálkozás ellenére sem lett demokrtikusbb, zz z önkifejezés e formái nem váltk mindenki számár hétköznpi evidenciává. Mg későpolgári műipr is gyorsn bekebelezett és mgáévá tett minden olyn törekvést, mely mrginális területekről 9 Wlter Benjmin: A műlkotás techniki sokszorosíthtóság korszkábn Sntigo elmélet: Az élet mint folymt megismerés folymt. Az emberi megismerést z öntudt jellemzi. Tudjuk, hogy tudunk. utopoietic open system - z ember mint nyitott önépít ő rendszer - Mturn, Humberto R./Vrel, Frncisco J. : Autopoiesis nd Cognition. The Reliztion of the Living. Dordrecht: Reidel, (1980) p

10 érkezett (törvényszerű, hogy z ENDART csoport is elvesztette ellenkulturális underground jellegét, felszívódott, beleolvdt gzdtestbe ). Mindez zt is jelzi, hogy z korábbn említett vég túlélés érdekében z expnzivitás újbb és újbb lépéseivel folymtosn kitolhtó. 1. kép 10

11 Az lkotás mint kretív tett Mgyri Beck áltl kretológi11 kontextusábn felvázolt áltlános definíció szerint z lkotásnk mindig etikilg megfelelőnek, z egész kultúrkör számár újnk, kultúrkör létproblémáihoz kpcsolódónk, végül kultúrkört továbbépítőnek, tehát e szó mélyebb értelmében konstruktívnk kell lennie. 12 Elemeiben természetesen vitthtó pontokt is trtlmz e megállpítás, de összességében társdlmi konszenzust célzónk tűnik. Az lkotásbn résztvevő egyén illetve közösség kretivitás fontos és lpvető kérdés e folymt elemzésében. Új impulzusokt keresni világ megismeréséhez innovtív lkotási folymtok felkuttásávl és átélésével, vlmint műtárgykkl vló kommunikációbn nem egyszerű feldt, folytonos megújulást és nyitottságot igényel folymt minden résztvevőjétől. Ebben z lkotó, z interpretátor részéről főleg szoktlnság, z újszerűség foglmánk szem előtt trtás, befogdótól pedig z ismeretlen felfedezésnek állndó vágy leglpvetőbb mozznt. E témához kpcsolódó érdekes felvetés, mi Mrcel Duchmp egy 1957-es elődásábn hngzott el A teremtő ktus 13címmel. Duchmp bból indul ki, hogy e teremtő ktusbn művészi lkotás két pólusánk tekinthető művész és művének befogdój egyránt fontos szerepet játszik. H művek létrehozóját médiumként definiáljuk, tudtosság problemtikájávl tláljuk szemben mgunkt, vgyis, mit ki krt fejezni és z, mit kifejezett, különböznek egymástól. Az utókor befogdój és művészet története pedig művészek rcionális mgyráztitól függetlenül döntött műlkotások értékéről. A művész interpretációjánk sikerességét úgy is vizsgálhtjuk, hogy mekkor differenci között, mit ki krt fejezni, és mit ténylegesen kifejezett. Itt közönség fontos szerepet játszik. Övé lehetőség, hogy mű cukrát (Duchmp kifejezésével 11 A Kretológi interdiszciplináris tudomány, melyik messze meghldj pszichológi érdeklodési körét. Alpveto keretét Kretológii Mátrix dj, mely kretivitás jelenségeit személyiség, csoport, szervezet és kultúr/civilizáció nívóin tnulmányozz termék, folymt és képesség szempontjiból kiindulv. Ezen egymástól módszertnilg független szintek és szempontok képezik Kretológii Mátrixot, mely ilyenformán 4 x 3 = 12 kockából áll. Az lposbbn kidolgozott mátrix kretivitás leglább 48 területét képes megkülönböztetni. A mondottk lpján Kretológii Mátrix keretei között számos tudomány muködik közre kretivitás megértésében. Ezek közül néhány: pszichológi, szociológi, szervezéstudomány, kulturológi, történelem (muvészet-, tudomány-, filozófi-, pedgógitörténet stb.), mtemtik, méréselmélet, z ismeretelmélet, z esztétik, z etik, közgzdságtn és így tovább. 12 Mgyri Beck István: Kretológii vázltok. Aul Kidó, Budpest, Mrcel Duchmp: A teremtő ktus. Méditörténeti szöveggyűjtemény I. Budpest, 1994, Brbás Ilon Kkt, 7. 11

12 élve) megfinomíts. Nem zt mondj, hogy ez tetszőleges, hnem művel vló kölcsönhtás ktus esztétiki ozmózisbn zjlik le. Ennek során befogdónk bele kell bocsátkozni bb, mi műben nygtln és ugynkkor nem szándékolt. És h ez megtörténik, érvényre jut művészi együtthtó, vgyis szándékolt és nem kifejezett és nem szándékosn kifejezett differenciáj. És csk ezáltl kerül npvilágr z, mi dologbn tényleg jelentős, és csk ezáltl válik mű szociális ténnyé. Ehhez zonbn mindenekelőtt egy nyílt befogdói verziók nélküli ttitűd szükségeltetik, s nem pusztán z optiki megközelítésre építő műtípusok némelyikéhez még némi műveltség, illetve előképzettség is. Ezen ttitűdben z lkotási folymtbn vló szerepeglizáció 14 előképét is felfedezhetjük. Ez z pont, hol művésznek és közönségének kretivitás tlálkozht. A kretivitás személyiségjegyként értelmezése és gykorltokkl vló fejlesztése, vlmint szinten trtás Guilford-i15 (1956) divergens gondolkodás foglmávl mely hogy fentebb említettem, egyben kretivitás szinonimájává is vált egy időben jelent meg ngyjából z 50-es években. Tudjuk, hogy konvergens gondolkodás, áltlábn már egy ismert végeredmény, válsz zonosításár törekszik inkább intelligenci s szkmi tudás diszciplínáink visszcstolás. Ezzel szemben divergens gondolkodás z ismeretlen válsz - vriációk felkuttásávl igzán kretivitás terepe, melynek összetevői folytonos ébrentrtást igényelnek. A kretivitás fejlesztése z egyénben egy komplex személyi progrmmá válht. Önmgát gerjesztő, önépítő folymttá mely jó esetben meghtározó életprogrm lehet társdlom minden tgj számár társdlmi és szociális helyzettől függetlenül. Vegyük sorr, melyek zok kretív képességek, melyek különböző gykorltokkl trenírozhtók. A flexibilitás, hjlékonyság, ruglmsság, vlmely vizuális kérdéshez kpcsolódó különböző válsz, út megkeresésére. Egy hgyományosnk mondhtó képzőművészeti tevékenységen belül is rengeteg lehetőség dódht, hogy problém felvetésével, lehetséges megoldások körét, jellegét úgy vázoljuk fel, hogy zok mgukbn hordozzák szokványostól eltérő irányokt. Itt lényeges 14 Perneczky ezt közönség felfedezésének nevezi, s nem kis éllel m űvészet utolsó korszkánk is trtj egyben, de tény, hogy számos új műfj (Public Art, Socil Art, Részvételi lpú művészet) ontológii kezdőpontjánk tekinthető. Lásd még: Perneczky Géz: Művészet z ezredfordulón. Tnulmányok művészet végéről és művészettörténet újrkezdéséről. Pltinus Kidó, Budpest, Guilfordnk 1973-bn jelent meg egy tnulmány mgyrul kretív személyiségjegyekr ől. Művészetpszichológi tnulmánykötet, Alkotóképesség művészetekben. Szerkesztette Hlász László. Gondolt Kidó, Budpest,

13 személyiségvonás lehet kétértelműség tolerálás, mely nem zárj le felvetett kérdést z első dndó megoldásnál, hnem új utkt, lehetőségeket keres z értelmezésre. Egyszerű tevékenységek lklmzásánál is lehet módot tlálni változtos módszerek, önálló megoldások tekintetében. Ehhez természetesen kitrtásr vn szükség, mely fontos tényező kretivitás lklmzás szempontjából. Itt rendszerint tpsztlhtunk nomáliákt, hiszen kísérletezés sok bukttót is rejthet mgábn, sok fölösleges kör után tlálhtnk rá gykorltokt végrehjtók számukr legmegfelelőbb megoldásokr. Az érzelmileg extrovertáltbb résztvevőknél pedig kudrctűrő képesség fejlődése is külön hngsúlyt kpht. Az originlitás vgyis z eredeti, újszerű megoldásokr vló képesség egy ngyon lényeges összetevője kretivitásnk s köznyelv főként ezzel zonosítj. A redefiníció képességek közül legbonyolultbb és legösszetettebb, hiszen dolgok, tárgyk jelenségek újrfoglmzásánk képessége egy mgsbb rendű gondolkodást is előfeltételez, s csk részben lehet ösztönös. Az elboráció z képesség, hogy kretivitás áltl egy ötletből egy egész struktúrát fel tudjunk építeni. Ez mozznt lényegesen több trenírozást igényel, s z összes többi kretív képességet mgáb fogllhtj. Bármilyen kretív produktum létrehozásánál lényeges z lkotó egyénnek sját struktúr felépítése, egy elsősorbn önmgunk számár érthető összefüggésrendszerben. Az lkotás-befogdás gykorltához elengedhetetlen kretív személyiségjegyek mellett fontos megemlítenünk kretív lkotói folymt szkszit 16 is. Az előkészítő szkszbn z lny minden olyn információt mgáb olvszt, mi kérdéskörhöz trtozik. Ez z időszk z, mikor behtón kell fogllkozni problémávl. Egy kérdéssel vló intenzív fogllkozás esetén gondoltok továbbr is problém körül forognk még h problémmegoldó személy tudtosn más tevékenységbe kezd is. A lppngás szkszábn (inkubációs fázis) kretív személy nem foglkozik közvetlenül megoldndó kérdéssel, viszont nem is összpontosít teljesen jelenre. Guilford úgy véli, ilyenkor leveti zokt z sszociációkt tudtáról, melyek megköthetnék, s így tud mjd szoktln megoldásokt tlálni. Az h -élményben (heurék!) megoldás egyszer csk előbukkn, s érdekes, hogy ez folymt egy viszonylgos nyuglmi állpotot igényel, hiszen megfeszített figyelem gondoltok tudtos megfigyelése nem vezet célr. A gondolt ( megoldás) ilyen hirtelen felbukknás gykrn hsonlíthtó z idegen vártln vendég betoppnásához. Az 16 Mrtin Schuster: Művészetlélektn. Képi kommunikáció, kretivitás, esztétik. Pnem Kidó, Budpest,

14 ellenőrzés és verifikálás szkszábn gondolt eredetiségének kompetenciájánk vizsgált zjlik. E kretív folymtok és áltlábn egyránt hsonlón zjlnk le művészi és tudományos lkotás során. Az egyéni és csoportos lkotási folymtok ismérvei Nézzük meg elsőként z lábbikbn, milyen lkotásmetodiki kérdések merülnek fel z egyéni lkotás produktumi kpcsán. Az lkotó problémmegoldás folymtábn történetileg jó néhány új foglom jelent meg, melyek befolyásolták e gondolkodásmódról lkotott képzeteinket. A felvilágosodás tlján kisrjdt új kifejezések közül z első z intuíció volt, mely összességében problémmegoldó mechnizmusink és elveink egyik máig kevésbé ismert jelenségét jelölő foglom. Az intuíción belül elsőként felismert problémmegoldási elv, z átvitel, trnszfer jelensége, mely szerint minden problémmegoldás vlhonnn importált eszmék átvételének következménye. Az lkotó egyén különböző szkterületek megoldási információiból táplálkozik, különböző mechnizmusok (gondolti és techniki) imitálását integrálj sját struktúrájáb. Ez leglább két követelményt támszt z lkotóvl szemben írj Mgyri Beck 17, mégpedig tudást, z ismeretek tárházánk lehető legngyobb hlmzát, hiszen h ezzel nem rendelkezünk, kkor nincs mit trnszferálni egyik szituációból, problémhelyzetből másikb. Képzőművészeti lkotói környezetre vetítve tehát techniki és gondolti sokszínűség ( jó értelemben vett polihisztor, s nem omnihisztor gondolkodás) elősegíti kretív lkotói energiák generálását. A trnszfer elmélet másik követelménye specilist ( szoros szkmi keretek túlhngsúlyozás) beállítódás helyett generlist gondolkodás támogtás és kilkítás sját mgunkbn és másokbn. A különböző tudományterületek megtermékenyítésére diszciplínák közti vándorlás áltl rengeteg példát tlálhtunk, elég csk z orvosok és fizikusok kezdeményezte pszichológi kilkulásár, vgy filozófusok áltl megteremtett és progresszívn formábn trtott művészetelmélet és műkritik jelenségére gondolnunk. A trnszfer elvét cskhmr követte z 50-es évektől z meriki pszichológusok áltl preferált, s fentebb már említett és bemuttott Tril nd Error vkprób (prób-szerencse). Ennek z lkotási eljárásnk gykorlás elsősorbn z előítéletektől óv meg, biztosítj z éppen urlkodó gondolkodási sztereotípiáktól vló függetlenséget, ezzel biztosítv z lkotó egyén belső gondolti szbdságát. 17 Mgyri Beck István: Kretológii vázltok. Aul Kidó, Budpest,

15 Emellett folymtos kísérletezésre és z ezzel járó kockáztválllásr srkll. Az első modern lkotási technik brinstorming (Osborn 1953) ebből z elvből jött létre, s képzőművészeti lkotásb vló teljes integrálódás Beuys és Erdély Miklós csoport-technikáibn is visszköszön. Még egy ngyon fontos kifejezés említendő meg itt e technikáknál ez pedig modern pszichológi áltl elég jól körülírt insight rádöbbenés foglm. Mg jelenség ok és eredete feltártln, de mechnizmus nem ismeretlen z lkotás technikáit fürkészők számár, hiszen z insight kifejezése csk pszichológiábn számított új elvnek. Kísértetiesen hsonlít vllások megvilágosodás foglmár, mely bbn nyilvánul meg, hogy mindkettő vártlnul bekövetkező rádöbbenésre utl, de ez utóbbi egy többnyire felülről jövő isteni bevtkozást feltételez. Az insight mint gondolkodáspszichológii szkkifejezés rr problémmegoldó egyed számár is vártln szituációr utl, mikor látszólg egymássl össze nem egyeztethető elemek hirtelen oldlhelyesen, immár összeillően fordulnk egymás felé, z eleddigi kotikus állpot immár megoldott lkként zz Gestlt 18-ként jelenik meg. A problémmegoldás funkciój így nem más, mint mentális értelemben vett lkok, zz Gestlt-ok kiépítése problém áltl generált káoszból. Az insight elmélete rr is buzdíthtj z lkotót, hogy ne rgszkodjon tárgyk és elképzelések következetesen egyoldlú szemléletéhez, hnem tegyen kísérletet ezek újbb és újbb kontextusbn történő megközelítésére. Mivel ez csk más és más szempontok figyelembevételével lehetséges, így lehető legplurálisbb gondolkodási struktúrávl kell hozzá közelíteni. Az lkotói mechnizmusok megértéséhez és lklmzásához elengedhetetlen problémmegoldó ember önismerete, mely külvilág prllel ismeretének igényével kell hogy együtt munkálkodjon, s hogy ebben felismerjük, mely spektusok révén 18 lklélektn (Gestlt-pszichológi) 20. sz.-i német kísérleti pszichológi vezet ő irányzt, mely»jó egészek«és struktúrák elsődlegességét hngsúlyozz lelki életben. Az lklélektn túlmegy zon klsszikus gondolton, hogy z egész több, mint részeinek összessége: zt hirdeti, hogy z egészek részekhez képest els ődlegesek. Legjelentősebb képviselői, Mx Wertheimer, Kurt Koffk és Wolfgng Köhler z észlelésben jó formákt lkotó tényezőket vizsgálják: közelség, hsonlóság, zártság és jó folyttás z»elemeket«egységbe szervező tényezők. Az észlelés szerveződési folymtit z idegrendszer veleszületett szerveződése mgyrázz (innátizmus). A mi észleléselmélet is elismeri ezeket törvényeket, s konkrét idegrendszeri mgyráztokt keres rájuk, míg z lklélektn egy feltételezett hsonlósággl mgyrázt őket z gykérgi és z élménybeli folymt között (izomorfizmus). Az lklélektn tnulás és z emlékezés vlmint problémmegoldás folymtibn is z egészeket és szerveződést emeli ki. A tnulás lpvetően struktúrákr irányul, s igzán érdekes formáj belátás, mikor tpsztltokt szükségleteknek megfelel ően újrszervezzük (W. Köhler). A gyermeki fejlődés nem egyedi tudások hlmozódás, hnem strukturált átlkulás. A strukturálás z esztétiki észlelés lpj is (R. Arnheim). K. Lewin z lklélektnt kiterjesztette z krti folymtok, személyiség és társs élet elemzésére is

16 kpcsolódunk ehhez minket körülvevő világhoz. A szociálpszichológi ezt nevezi szerepnek, mely behtárolj észlelési pontunkt. A több szerep többet lát elvében z tükröződik, hogy szerepekhez kpcsolhtó nézőpontok kiegészítik egymást, s összedódv erősítik megismerést. A művészet expnzivitásávl szorosn összefügg z jelenség, hogy e terület bűvkörébe tudományok foglmi és techniki struktúráj nemcsk bekpcsolódik, de zok képviselői is folymtosn egyre közelebb kerülnek egymáshoz, s felveszik, h csk virtuálisn is, egymás szerepeit. A művész mint tudós kettősségének jelenségére sok, kár extrém péld is fellelhető kortárs képzőművészetben (például Trnsgenic Art képviselője brzil Edurdo Kc19). Kc lkotástechnológii szempontból két terület közötti átjárhtóságot szerepek kiegyenlítését, géntechnológi vlós techniki pprátusánk művészi gondolkodás-mechnizmusb vló beemelésével érte el. (2.kép) E szerephlmozáshoz vgy szerepváltáshoz kpcsolhtó művészetben fellelhető lteregó 20 - zz ikerszemélyiség kérdése és történeti jelenléte is. Itt nem ptologikus kontextusbn érdemes figyelnünk e kérdésre, hnem többnézőpontúság és megfigyelés és tpsztlt dichotómiájár, illetve nnk z lkotás szempontjából történő építő szerepére. Duchmp Rose Sélvy-jától több mgyr művészt is rejtő P.É.R.Y. PUCI -n át Borsos Lőrinc-ig, mindegyik egy 19 Edurdo Kc Genesis című művében ( melyet először egy New York-i glériábn mutttk be, később pedig vándorkiállításként z Egyesült Állmok számos más városáb is eljutott. A mgát genetiki m űvész"- ként posztrofáló Kc biológusok közremûködésével egy olyn gént jutttott be bktériumokb, melynek DNSszekvenciáját biblii Teremtés könyve egyik sor htározt meg... és urlkodjék [z ember] tenger hlin, z ég mdrin, brmokon, mind z egész földön, és földön csúszó- mászó mindenféle álltokon." A fordítás" következőképpen történt: szöveget először morzejelekre írták át, mjd kpott pontokt, vonlkt, bet űközöket és szóközöket rendre C, T, G és A betűknek, zz DNS szekvenciáját meghtározó négyféle molekulánk ( citozinnk, timidinnek, guninnk és deninnek) feleltették meg. Az így kpott szekvenci lpján készítették el genezis-gént", melyet plzmidok segítségével molekuláris biológusok jól ismert kísérleti nyulib", z Escherichi coli bktériumokb juttttk be. A gén m űködőképesnek bizonyult; bktériumokbn egy új fehérje szintetizálódott, mely természetben ugyn nem fordul el ő, de normális életfolymtokt nem zvrt. A lényeg zonbn csk ezután következett. Minden lklomml, mikor vlki Kc weboldlár ( látogt, bktériumokt UV fényimpulzus világítj meg, mely htás mutációkt idézhet elõ DNS-ükben Az lteregó (ltin: lter ego = másik én) megkettőzött személyiség z emberen belül. A foglom 19. százd elején jött létre, mikor pszichológi el őször definiált disszocitív személyiségzvrt. Az lteregó kifejezés olyn irodlmi nlízisekben és összehsonlításokbn szerepl ő személyek leírásár hsználtos, kik pszichológiilg megegyeznek, illetve lteregói z írónk, tehát olyn fiktív személyiségek, kik viselkedésükben, beszédükben és gondoltikbn zonosk szerzővel. Robert Louis Stevenson regényében, Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esetében ábrázolj zt z elgondolást, mely szerint jó és gonosz egy emberen belül létezik, s két én folymtosn hrcol egymássl. Edwrd Hyde szó szoros értelmében doktor másik énje, pszichopt, ki irányíthttlnná válik civilizált társdlom szbályi mitt, s ki megosztj testet doktorrl. A szkszó illetve koncepció sűrűn megjelenik populáris regényirodlombn, például képregényekben, mint szuperhős titkos identitás. 16

17 személyében nem létező entitás, de z lkotói tpsztltszerzés szempontjából fontos nóvum ez. Ezek, illetve z ilyen lkotói szerepvriációk, s kontextusok új nézőpontokt generáló z lkotást megtermékenyítő szituációk, felvett vgy felvehető személyiségekkel vló fiktív közösség kép Mindezek mellet és után érdemes megvizsgálni közösségekre vontkozó csoportos lkotás ismérveit. Csoportos lkotás produktumánk olyn produktumot nevezünk, mely megfelelő személyi és tárgyi feltételek ott és kkor fennálló hiányábn egy ember áltl nem hozhtó létre. Ilyenkor több, egymássl közvetlen kontktusbn álló ember együttes erőfeszítése szükségeltetik. 22- meghtározás, melyben személyi hngzik tudományos feltételek kretív, megfelelő tudássl és 21 Egy több művészeti ágbn tevékenykedő művész htározht úgy, hogy megkönnyítendô közönsége számár lkotási megítélését különbözô identitásokt lkít ki. Bevett gykorlt például, hogy DJ-k z áltluk űzött műfjonként különbözô nevek ltt dnk ki nygokt. Így z egyes műfjok fogysztótábor előtt vlójábn más-más művész válik ismertté, elkerülendő z információs mint, vgyis identitásuk koherenciájánk túlságosn vegyes lkotások kidásából következő eltorzulását. A több néven vló munkálkodás nem jelenti feltétlenül DJ vlódi kilétének eltitkolását, de megteremti kísérletezés szbdságát könnyen felismerhet ő identitások fenntrtás mellett. Az "egy személy több identitássl" eset fordítottj áll el ő, h több ember lkot egyetlen információs identitást. A kollektív identitás egyszerre több embert reprezentáló egyetlen, koherens mint. A csoportos és z egyéni identitás közötti viszony különböz ő lehet. Egyes esetekben kollektív identitás prtikuláris egyedeknek vn lárendelve. Egy rockzenekr, például, rendszerint csk korlátozott számú tgcserét képes túlélni. Más esetekben kollektív identitás információs mintáj önálló életre kelhet, és többé-kevésbé függetlenedhet z egyes tgoktól, bár természetesen nem tgságtól, mint olyntól. Az AC Miln lbdrúgócsptánk htározott, elkülönült identitását z állndón változó összeállítás trtj fenn. Felix Stdler: Digitális identitások minták z információármlásbn. In: Sugár János (Szerk.): Digitális identitás / Digitl Identity. Ford. / Trnsl. by Zsdon Bél. Budpest, Médi Reserch Alpítvány / Medi Reserch Foundtion, 2000, Mgyri Beck István: Kretológii vázltok. Aul Kidó, Budpest,

18 munkbírássl rendelkező csoporttgokt, míg tárgyi feltételek feldt megoldásához szükséges techniki pprátust jelentik. Természetesen ez megfoglmzás gzdsági környezetre íródott, de művészi csoporttevékenység kontextusábn is értelmezhető, s egyfjt indíték lehet csoportlkotásnk főként ott hol közösségválllás, közös értékrend demonstrálás is társul e tetthez. A csoportok működésének áltlános mechnizmusát csoportlélektn tudomány Kurt Lewin (1944) írt le, hol is csoport mint társdlom sejtje, fenntrthtóságánk fontos pillére szerepel. A szociálpszichológii terminusként hsznált csoportkohézió muttj meg csoport mint rendszer életképességét z dott feldt, cél vgy eszme érdekében. A csoportkohézió nem más, mint csoportot összetrtó erők jelenségkörei, melyeket tgokr vontkozón z dhézió ( csoportb trtozás vonzereje, szerepátvételi készség, csoportnormák átvétele) csoport egészének krkterjegyeként pedig kohézió (személyes motívumok kielégülése, megfelelő interperszonális kpcsoltok, sikeresen megoldott közös feldtok, optimális vezetési struktúr) jelöl írj erről Newcomb. (1959) 23 A társdlmi tpsztltok következtetéseit figyelembe véve vlmely csoport kohéziój oly mértéket is elérhet, melyen túl jellemzővé válik személyiség utonómiájánk beszűkülése vgy éppen erőteljes előítélet képzése. Ngyon gykrn előfordul ez szektszerű, z erősen uniformizálódó vgy z éles oppozíciób kényszerülő csoportok esetében. A kritikus pont kkor következik be, mikor csoport túlságosn hozzátpd prtikuláris érdekeihez, leépíti belső kpcsoltit, érintkezéseit, mindezek nyomán z uniformizálódás és z elszemélytelenedés felgyorsul véli Ptki Ferenc (1972). 24 Érdekes dlék e jelenség értelmezéséhez glerikben és hippi mozglmkbn is tpsztlt nonkomformist konformizmus. A csoportok felbomlásánk is megvnnk mg szbályszerűségei: csoport működését lezáró szkszbn folymt kétpólusú. H egy csoporttg készül kilépni csoportból, kkor természetes, hogy ő közösség lezáró szkszánk hordozój, legtöbbször csoport irányábn egyfjt kudrc érzéssel (kvázi gyász) párosul. Nyílt csoport esetében zonbn mrdó tgokt, csoport többi részét is érinti veszteség dinmikáj, de ennek mértéke függ csoportból kiváló személy hierrchikus helyzetétől. A csoport ilyenkor képes továbbműködésre ugyn, de lezáró szksz is elhúzódik, mintegy időzített bombként jelen vn. A másik sjátos helyzet, mikor vlmilyen oknál fogv 23 Ptki Ferenc Hunydi György: A csoportkohézió. Akdémii Kidó, Budpest, Ptki Ferenc Hunydi György: i.m.:

19 csoport működésének egésze zárul le, vgyis minden tg egyszerre lép ki csoportból. A hzi és nemzetközi művészközösségek csoportlkotási mechnizmusábn többféle irányztot különböztethetünk meg. Egyrészt megfigyelhető lz struktúrájú csoportként működő körök és társságok elvi zonosulást igen, de közös tevékenységre építő lkotómunkát nem vállló lkulti. Itt tuljdonképpen független individuumok lz hálójáról beszélhetünk 25. A másik, szélsőséges változtibn26 kár kommunák világához hsonlíthtó, z életvitelében és z együttműködésében is erősen integrált művészcsoportok típus27, melyek elsősorbn második világháború után, s döntő mértékben 70-es évek hippikultuszávl párhuzmosn jöttek létre Európábn és z Egyesült Állmokbn. Tágbb értelemben e típusok lényegesen szolidbb válfjink tekinthetjük kretív együttgondolkodás önfeldó közösségének elvét követő már megszűnt csoportosulásokt (pl. Hejettes Szomlyzók, Újlk csoport, INDIGO) vgy közösségi művészet territóriumáb kpcsolhtó m működő temeket (pl. Újirány csoport, 1000 %, Kitchen Budpest, SZ.A.F., Technik Schweiz, VINYL csoport, stb.) 25 Ide trtoznk klsszikus művészcsoportok, melyek művészettörténet különböző korszkibn lkultk (pl. : MIÉNK, Nyolck vgy z Iprterv-csoport, hogy csk néhány mgyr csoportosulást említsek) 26 Ide sorolhtó Otto Muehl hírhedten híres AA-kommunáj (Aktions Anlytische Kommune) melyet burgenlndi Friedrichshofbn hozott létre, z önigzgtó társdlom kicsinyített másként, melynek hgyománytgdás hippizmus ideológiájábn gyökerezett. A szerelem szbdságát, test kultuszát, mgántuljdon megszűnését kínált állmpolgárink, később megszületett gyerekeknek pedig z önállóságr tnítás jegyében kötelez ő művészeti nevelést írt elő. Mühl z úgynevezett gyermektermelési projekttel egy új embertípust kívánt megvlósítni. Juline Grossheim forgtott ról felkvró dokumentumfilmet A kommun gyermekei címmel. 27 Mgyrországon egy ilyen legendás csoportosulás volt z 1968-s újbloldli mozglmk htásár, fitl képzőművészek kezdeményezésére meglkult Orfeo, mely bábegyüttest, zenekrt, színházt ( Stúdió K Színház el ődjét), képzőművész műhelyt fogllt mgáb, s rövid ideig több budpesti ifjúsági klubot is irányított. Az Orfeo csoport htározottn szemben állt létező szocilizmus hzug világávl, ezért htlom rendőrsége és sjtój mindent megtett, hogy ellehetetlenítse működését. A csoport története egy közösen épített szentendrei házból indult, és Pilisborosjenőn z orfeósok két ngy közösségi házábn teljesedett ki. Ngyjából egy évtized, hetvenes évek bloldli rdiklizmusánk politiki vitái, művészi dilemmái, személyes konfliktusi kvrogtk z Orfeo életében. 19

20 3. Tt tvm si: te vgy én, én vgyok te. Avgy csoportlkotás kortárs képzőművészetben. Műipri művészközösségek Én hordom bl cipőt, rjtd vn jobb, összeköt cipőfűző, nem egy ngy dolog. /LGT Elfelejtett szó/ John Wood és Pul Hrrison 3. kép A közös produktum létrehozásár törekvő és együttműködő csoportosulások, művészpárok28 közül figyelemre méltó neves videóművész páros John Wood és Pul Hrrison munkásság. (3.kép) Együttműködésük mgyr vontkozás, hogy z 1993-s győri Mediwwe fesztiválon mutttk be először közös művet, s első önálló kiállításukt is mgyrországon dunújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben rendezték meg 1998-bn. Mindketten Bth College-ben tnultk festészetet, s csk később kezdtek el ezzel sjátos videó szkeccs-kcióművészettel fogllkozni. Még h fel is fedezhetünk első ránézésre formi hsonlóságot már klsszikusnk számító Gilbert és George29 élő szobrivl, sokkl inkább Erwin Wurm munkáivl 28 A szociálpszichológi kiscsoport foglm szerint két ember közötti interperszonlizáció is már csoportműködés jegyeit viseli mgán. 29 Az 1967-től együttélő és együtt dolgozó Gilbert és George munkásságábn testkép m űvészi értelmezésének szempontjából fontos szerepet kp kettejük közöt lév ő kpcsolt szexuális irányultság és motiváltság, ez sok munkájuk központi kérdésévé is vált mintegy protest work felhnggl(union Dnce). Érdekes dlék, hogy miután nevük hosszú évek ltt brnd-é vált, vlószínű teljeskörű összetrtozásuk htározz meg művészi életképességüket is. Abrmovic és Uly műveiben is lényeges volt kettejük közötti házstársi kpcsolt vlmint nemi szerepek hngsúlyozás és z ezekkel vló szimbolikus tevékenység, s minkét m űvészpáros lkotási 20