1. kötet nevelési program

Átírás

1 Sztárai Mihály Refrmátus Általáns Iskla és Óvda Istenben bízunk, időt és teret engedünk Neki, hgy akarata szerint munkálkdjn életünkben és gyermekeink életében, hgy hitük ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején nyugdjék. (1 Krinthus 2, 5) 1. kötet nevelési prgram Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13. telephely: 7800 Siklós, Kálvin u

2 Szablcska Mihály: Tiszteld a gyermeket Tiszteld a gyermeket, ki tudja előre Melyikből mi válik, mi lesz a jövőben. Hány egyfrma gyermek játsztt hajdanában Názáreth mezőin, Názáreth prában. Tiszteld a gyermeket, ki tudja miféle Csdálats hajnal szunnyad a szívében. Lelke mzzanását ma még alig látd, S egykrn fénnyel szórja tán be a világt. Tiszteld a gyermeket, zárt levél a lelke, Csak az Isten tudja, mi van írva benne. A dicsők, a hősök, s mind a legnagybbak Egykrn együgyű kis gyermekek vltak. Tiszteld a gyermeket, ha kldus nymrba Srsa úgy dbná is ki a szemétdmbra Ott teremnek skszr az új eget látók: Az Apstlk, a Próféták, a Megváltók. Tiszteld a gyermeket, s érző szíveddel Csókld meg, öleld át meleg szeretettel. Hátha ez a csókd lesz az ihletése, S egykr milliókat melegít fel véle. Urunk, aki minket alkttál, mindenkinek feladatt adtál. Élethivatást kaptam, amit más nem tud teljesíteni helyettem. Lehet, hgy itt és mst nem ismerem fel eléggé de majd világs lesz számmra egyszer, hgy nem mint hasztalan hívattam életre, hanem mint egy hsszú lánc egyik szeme, mint híd emberek és nemzedékek között... Add, hgy helyesen cselekedjem, a Te művedet teljesebbé tegyem, szeretetet és békét hrdzzak, jót tegyek, az igazságt szlgáljam, szavaidat életre váltsam mindig tt, ahl vagyk, mindig tt, ahl éppen leszek.. 2

3 SZTÁRAI MIHÁLY REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA: NEVELŐTESTÜLET év március hó 25. napján JÓVÁHAGYTA: SIKLÓS MÁRIAGYŰD REFORMÁTUS TÁRSEGYHÁZKÖZSÉG IGAZGATÓTANÁCSA év március hó 26. napján az 5 /2013. határzatával 3

4 Tartalmjegyzék Sztárai Mihály Refrmátus Általáns Iskla és Óvda 1. Bevezető Alapadatk intézményünkről Gyülekezetünkről - névadónkról intézményünkről 8 2. Lelkiségünk Általáns elvek Isklánk és óvdánk lelkisége Csendesnap célja és feladata Közös isklai áhítatk Lelkiség és szentség Alapelvek, értékek, célk, feladatk, eszközök, eljárásk Az intézményi nevelő, illetve nevelő - ktató munkájának alapelvei Az isklában flyó nevelő és ktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Óvdai nevelésünk célja A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk A közösségfejlesztéssel kapcslats feladatk A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szlgáló tevékenységi rendszer és szervezeti frmák A pedagógusk helyi intézményi feladatai, az sztályfőnöki munka tartalma és az sztályfőnök feladatai Pedagógusk helyi intézményi feladatai Az óvdapedagógusk helyi intézményi feladatai Az isklai pedagógusk helyi intézményi feladatai Az sztályfőnöki munka tartalma és az sztályfőnök feladatai Az sztályfőnöki munka jellemzői Az sztályfőnöki munka feladatkörei Az sztályfőnök feladatai Az sztályfőnöki munka tervezése Az sztályfőnök által készített statisztikák, beszámlók az sztályról Az sztályfőnöki órák témái A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcslats pedagógiai tevékenység A szciális hátrányk enyhítése Integrációs felkészítés A hátránys helyzetű tanulók integrációs felkészítésének pedagógiai rendszere Az alkalmazás feltételei Helyzetelemzés Célrendszer megfgalmazása Az isklába való bekerülés előkészítése Hetergén sztályk kialakítása a jgszabályknak megfelelően Együttműködések-partnerségi kapcslatk kiépítése 69 4

5 A tanítást tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei Kmpetenciafejlesztő prgramk és prgramelemek (Önálló tanulást segítő fejlesztés, eszközjellegű kmpetenciák fejlesztése, szciális kmpetenciák fejlesztése) a. Önálló tanulást segítő fejlesztés b. Eszközjellegű kmpetenciák fejlesztése c. Szciális kmpetenciák fejlesztése Az integrációt segítő tanórán kívüli prgramk, szabadidős tevékenységek Az integrációt segítő módszertani elemek Műhelymunka a tanári együttműködés frmái A hármhavnta kötelező kmpetencia alapú értékelési rendszer eszköze Multikulturális tartalmak megjelenítése Tvábbtanulásra felkészítő prgram Az intézményi önértékelés A kiemelten tehetséges gyermek, tanuló - a tehetség, a képesség kibntakztatását segítő tevékenységek A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló A sajáts nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelése az intézményben A sajáts nevelési igényű gyermekek / tanulók jgainak érvényesülése A sajáts nevelési igényű gyermekek óvdai nevelése A sajáts nevelési igényű tanulók nevelése - ktatása az isklában Az intézmény szereplőinek együttműködésével kapcslats feladatk a szülő, a gyermek, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcslattartásának frmái Az intézmény közösségének együttműködése Az intézményvezetés kapcslattartása, illetve az intézményvezetés és a nevelőtestület együttműködése A szakmai munkaközösségek együttműködése Az óvda és az iskla együttműködése A nevelők és a tanulók kapcslattartása és együttműködése A tanulók részvételi jgának gyakrlása az intézményi döntési flyamatban A pedagógusk és a szülők kapcslattartása és együttműködése Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcslatai, együttműködése intézményen kívüli szervezetekkel, intézményekkel A belépés feltételei isklánkba felvétel átvétel Tanulmányk alatti vizsgák vizsgaszabályzata A pedagógiai prgram érvényességével, módsításával, nyilvánsságával kapcslats egyéb intézkedések A pedagógiai prgram nyilvánsságával kapcslats egyéb intézkedések Záradékk 136 5

6 1. Bevezető Alapadatk intézményünkről Az intézmény hivatals neve: Az intézmény OM aznsítója: TB törzsszáma: Nyilvántartási száma: 13/1996 Az alapítás éve: Alapító: Siklósi Refrmátus Egyházközség Az intézmény fenntartója, működtetője Felügyeleti szerve Az intézmény típusa: Sztárai Mihály Refrmátus Általáns Iskla és Óvda 7800 Siklós, Kálvin u. 18 Siklós - Máriagyűd Refrmátus Társegyházközség 7800 Siklós, Kálvin u. 18. Dunamelléki Refrmátus Egyházkerület 1092 Budapest, Ráday u. 28. Baranyai Refrmátus Egyházmegye 7623 Pécs, Szabadság u. 35. többcélú intézmény, közös igazgatású köznevelési intézmény óvda általáns iskla Intézményegysége: Intézmény feladat ellátási helye: Az intézmény székhelye: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13. Siklós várs közigazgatási területe és vnzáskörzete telephelye: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. jgi személyiséggel rendelkező önálló köznevelési intézmény Az intézmény jgállása: gazdálkdása: Az isklai évflyamk száma: Az intézménybe feladat-ellátási helyenként felvehető maximális létszám: Az ktatás munkarendje: Az intézmény jgsultsága: Az intézményvezető kinevezésének rendje: A feladatellátást szlgáló vagyn: önállóan működő és gazdálkdó szerv, az intézmény által készített költségvetést a fenntartó egyház presbitériuma hagyja jóvá. általáns iskla 1-8. évflyam óvda: 50 fő iskla: 224 fő nappali alapfkú ktatásban szerzett általáns isklai tanév végi és másdlati biznyítványk kiállítása, 8 sztálys általáns isklai végzettség tanúsítása Nyilváns pályázat vagy meghívás útján, a Siklós - Máriagyűd Refrmátus Társegyházközség presbitériuma nevezi ki, illetőleg bízza meg 5 év határztt időre és gyakrlja a munkáltatói jgkat. A megbízás visszavnásának jgát Siklós - Máriagyűd Refrmátus Társegyházközség presbitériuma gyakrlja. Az intézményt, mint jgi személyt az igazgató, vagy az általa megbíztt személyek képviselhetik. (SZMSZ-ben szabályztt módn.) Az intézményi tartós rendelkezésére bcsáttt egyházi tulajdnú ingatlank és ingó vagyntárgyak: A Kálvin u. 19. számú (718 HRSZ); a Kálvin u. 31. (730 HRSZ), a Magyar u. 29. számú és a Vörösmarty u. 13. számú (együttesen a 754 HRSZ) épület. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyntárgyakat, a nevelő és ktató feladatainak ellátásáhz, a fenntartóval történő egyeztetés alapján használhatja. 6

7 A feladatk ellátásáhz rendelkezésre állnak az intézmény leltár szerint nyilvántarttt tárgyi eszközei. Az intézményi vagyn feletti rendelkezési jg a Siklós Máriagyűd Refrmátus Társegyházközséget illeti meg. Az intézmény a rendelkezésre álló vagynt nem jgsult elidegeníteni, illetőleg biztsítékként felhasználni. A köznevelési intézményünk jgszabályban évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről - meghatárztt alapfeladatai, közfeladatai: az óvdai nevelés; az általáns isklai nevelés - ktatás; a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, ktatható sajáts nevelési igényű gyermekek, tanulók óvdai nevelése és isklai nevelése-ktatása Az intézmény alapfeladatai: Óvdai nevelés Óvdai felekezeti nevelés, ellátás, isklai életmódra felkészítés. Sajáts nevelési igényű gyermekek óvdai nevelése, ellátása. Általáns isklai nevelés-ktatás Általáns isklai tanulók nappali rendszerű felekezeti nevelése, ktatása (1-4. évflyam); A többi tanulóval együtt nevelhető, ktatható sajáts nevelési igényű általáns isklai tanulók nappali rendszerű nevelése-ktatása (1-4 évflyam); Általáns isklai tanulók nappali rendszerű felekezeti nevelése, ktatása (5 8. évflyam); A többi tanulóval együtt nevelhető, ktatható sajáts nevelési igényű általáns isklai tanulók nappali rendszerű nevelése-ktatása (5 8. évflyam). Az intézmény az óvdai nevelés, illetve az általáns isklai nevelés-ktatás keretén belül ellátja a különleges bánásmódt igénylő gyermekek, tanulók köréből a sajáts nevelésigényű gyermekek, tanulók integrált nevelését és ktatását. A sajáts nevelési igényű gyermekek, tanulók köréből az alábbiak ellátását biztsítja az intézmény: Mzgássérült gyermekek, tanulók integrált nevelése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív fglalkztatása. Érzékszervi fgyatéks (hallás- és látássérült) gyermekek, tanulók integrált nevelése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív fglalkztatása. Beszédfgyatéks gyermekek, tanulók integrált nevelése-ktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása. Az enyhén értelmi fgyatéks gyermekek, tanulók integrált nevelése-ktatása, pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs ellátása. A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlys tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályzási zavarral) küzdő gyermekek, integrált nevelése-ktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása. Tvábbi feladatként látja el: - a beilleszkedési, magatartási nehézséggel, tanulási nehézség veszélyeztetettséggel küzdő gyermekek, tanulók preventív ellátását, egyéni vagy kiscsprts fejlesztő fglalkztatását, felzárkóztatását; - képesség-kibntakztató és integrált felkészítést: a halmzttan hátránys helyzetű gyermekek, tanulók integrált nevelését és ktatását. - Azn sajáts nevelési igényű tanulók ellátása, akik tanulmányi kötelezettségüket a szakértői bizttság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesítik, tvábbá azn nem sajáts igényű tanulók ellátása, akik rvsi igazlás alapján tanulmányaikat magántanulóként flytatják, és részükre az iskla legalább tíz tanítási óra egyéni felkészítést biztsít. 7

8 1. 2. Gyülekezetünkről - névadónkról - intézményünkről A jó cselekedet pedig csak az, ha mi felebarátunkat segítjük, tartjuk, tápláljuk, tanítjuk, neki jó példát adunk, mindezeket a mi felebarátunknak javára, hasznára és az Úristennek neve dicséretére cselekedjük. Sztárai Mihály Refrmátusk Siklósn és Máriagyűdön A refrmáció kezdetei Siklósn któber 31. nevezetes nap a keresztyénség történetében. A hagymány szerint ekkr szögezte ki Luther Mártn a wittenbergi vártemplm kapujára kilencvenöt tételét. A keresztyén ember egész életének bűnbánatnak kell lennie - írta többek között. Ez az esemény tekinthető a refrmáció kezdetének. Luther tanai igen gyrsan megjelentek Magyarrszágn: 1521-ben, a budai isklában már evangéliumi szellemű tanításk hangzttak el. A két érintett tanárt ugyan elűzték, de egy év múlva már magyar diákk jelentek meg a wittenbergi egyetemen. Az 1520-as években súlys törvények születtek a lutheránusk ellen, de a tank mégis utat törtek maguknak, s ebben több magyar főúrnak is kmly szerepe vlt. Ez idő tájt, 1515-től Siklós és környéke a Perényi - család birtka vlt. Perényi Imre nádr egy 1725-ben meglelt szbr feliratának tanúsága szerint a refrmált egyház felügyelője vlt, amiből arra következtethetünk, hgy jelentős szerepet töltött be a refrmáció krai siklósi elterjedésében. A birdalmi hercegi rangt is viselő főúr halála után felesége, Kanizsai Drttya vezette az uradalmat, de nem ismert, hgy ő támgatta-e a lutheri gndlatkat. Nagybbik fiáról, Perényi Péterről ( ) biztsan tudjuk, hgy később, szüleitől örökölt birtkain terjesztette a refrmációt. Vele kapcslatban Pázmány Péter így fgalmaztt: Az urak közül legelső Pirinyi Péter lutheristává lőn, és az ő jószágába Kpácsi Istvánt, Sztarinus Mihályt praedikálni bcsátá. A később temesi főispán Perényi Péter nevéhez fűződik a mai siklósi ferences templm elődjének építése is. Ez a templm eleinte a refrmált vallás szlgálatában állt. Cuisus regi, eius religi, akié a föld, azé a vallás. Az akkr mértékadó elv alapján a földesúr valamennyi birtkán követni kellett a birtks vallását. Igaz vlt ez Máriagyűdre is, ahl az akkri katlikus templmt is refrmátusk vették birtkba. Az imahelyet hat év múlva a törökök mecsetté alakíttták. Később a görög-keleti felekezet használta, a tvábbiakban pedig, ismét prtestánsk imádkztak benne. A siklósi refrmátus egyház a helyi hagymány szerint egyidős a magyarrszági refrmációval. Az igen hiánys dkumentumk szerint Siklós első refrmátus lelkipásztra Siklósi (vagy Szilvási) Mihály vlt, aki egyes vélekedések szerint a várs szülötteként költözött Újhelyre, a mai Sátraljaújhelyre, amely ugyancsak Perényi - birtk vlt akkriban. Ott 1522-ben már refrmátus szellemben hirdette az igét, és ezután munkálkdtt Siklósn. Pathai Sámuel tlnai lelkész 1647-ben így értékelte munkásságát: Siklós várának és vársának határai néhai Siklósi Mihály igen dicséretes emlékezetét ünneplik, aki Perényi Péter refrmátra vlt. Midőn ama részeket bebarangltam, gyakran hallttam igen idős emberektől, hgy Siklósi az egész udvar előtt ly gyűlöletes vlt, hgy nemegyszer magában az udvarban is éles kardkkal darabkra vagdalták vlna, ha az a kegyes és nagylelkű hős (értsd: Perényi Péter) különös pártfgása és védelme alá nem vette vlna. Siklósi Mihályt egyesek aznsnak vélték azzal a személlyel, akit a törökök Siklós várának 1543-as elfglalása után, a Pécs felé vezető útn megöltek és kifsztttak. Az 1542-től a wittenbergi egyetemre járó, s szintén baranyai származású Kpácsi Istvánról azt tudjuk biztsan, hgy 1524 előtt tanító vlt Siklósn. Sztárai Mihály (1510?-1575) Kpácsi munkatársa vlt Sztarinus, vagyis Sztárai Mihály, a Siklós és a Duna-Dráva közti vidék refrmációt hirdető papjainak legismertebb alakja, aki az 1526-s mhácsi csatát még ferences barátként látta. A drávasztárai születésű fiatalember az év végére aznban Siklósi Mihály hatására csatlakztt a refrmációhz ban írt művében (História Perényi Ferenc kiszabadulásáról. Perényi Péter élete és halála) maga írja: ezt a verset költöttem Vas Mihálynak, a siklósi várnagynak, amikr én siklósi isklamester vltam : vélhetőleg 1541-től től Perényi Ferenc nevelője vlt, és a fiúval együtt hallgatta a paduai, vagyis a padvai egyetem előadásait. 8

9 A délszláv nyelvben is járats prédikátr 1544 tavaszától az Eszék melletti Laskón terjesztette az evangéliumt ben írta barátjának, Tlnai (Tétényi) Miklósnak, hgy a faluban a kereszt igéjét hirdetni kezdtem. Srai szerint százhúsz evangélikus egyházat alapíttt Alsó-Baranyában. Tegyük hzzá: igen sk nehézség ellenére, hiszen nem egyszer az élete is veszélyben frgtt. Pathai Sámul lelkipásztr Laskón az 1600-as évek elején, szemtanúktól hallttak alapján írta róla: édes hangú zengedezésével magáhz vnta az embereket. Ezért is hívták énekes prédikátrnak. Egy későbbi értékelés így hangzik Sztárairól: Tüzes, kíméletlenül támadó lélek vlt, de nemcsak rmblni, hanem építeni is tudtt. Ő vlt az új magyar prtestáns egyházak egyik legkrábbi szervezője. Félelmet nem ismerő szókimndása, nyers, de pmpás humra kitűnő népszónkká tette. Az 1553-ban Tlnára távzó, majd 1558-ban Laskóra visszatérő Sztárai Mihály tllából 1559-ben jelent meg az első magyar nyelvű dráma, egy hitvitával fglalkzó darab, Az igaz papságnak tiköre (Cmedia lepidissima de sacerdti) címmel, és száms, tvábbi irdalmi és egyházi alktását ismerjük. Időközben, egy 1553-as levelének tanúsága szerint episcpus, vagyis Tlna megye és Alsó-Baranya püspöke lett. Laskói utódjával, a vele Tlnában együtt szlgáló Szegedi Kis Istvánnal később megszttta a feladatkat, és 1557-től püspöksége csak Tlna megyére krlátzódtt. Sztárai Mihály Laskóról 1563-ban Gyulára költözött től hárm évig Sárspatakn vlt lelkész, majd Pápán szlgált, ahl 1575-ben hunyt el. Sztárai lyan időben szólalt meg és hirdette az evangéliumt, hgy bátrítást és hitet öntsön az emberek szívébe, mikr mindez élete kckáztatásával járt. Lelkésztársaival együtt jól tudta, hgy az emberek tanítása és anyanyelvük áplása ugyanilyen fnts. Az írás és lvasás tanításával hzzájárult, hgy a magyarság ilyen nehéz időben se veszítse el identitását a török hódltság alatt. Az ktatás biztsításával pedig a refrmáció lyan kulcst adtt az emberek kezébe, mellyel utat nyithattak a magyar és európai kultúra megismeréséhez, áplásáhz. A törökkrtól az első kőtemplmig Siklós 1543-tól török kézen vlt. A várs társadalmi összetételéről is tudósító török adóösszeírásk nymán tudjuk, hgy a 16. század másdik felében nem történt lényeges váltzás a keresztyén laksság számában: ekkrtájt mintegy félszáz család élt itt a mhamedánkn kívül. Az aznban tudható, hgy a prtestantizmus a szultáni prta uralma idején is élt a Dráva mentén. A helybéli refrmátuskról a következő knkrétum 1672-ből származik, amikr Zablai vlt a várs evangélikus prédikátra tól 1684-ig nincs ismeretünk a lelkipásztr személyéről, de a fönnmaradt adatk szerint a siklósi gyülekezet Nagytótfaluba járt istentiszteletre, mert Siklósn nem vlt refrmátus templm. A következő tizenkilenc évben, a felerősödőben lévő ellenrefrmáció idején, Ispánki Jáns (István) prédikált a siklósi refrmátusknak. Ez idő tájt, 1687-ben zajltt le a török kiűzésében döntő szerepet játszó nagyharsányi csata, amelyben a Badeni Lajs vezette magyar és bajr seregek, ha úgy tetszik, visszavágtak Mhácsért. És ebben az időszakban, 1691-ben jelent meg I. Lipót királyi dekrétuma, amelyben erősen krlátzta a prtestánsk nyilváns vallásgyakrlatát tól Decsi Péter, 1719-től Héczei (vagy Herceg) Sámuel lett a lelkész, majd őt követve Szilágyi Mihály ( ), Galambs István ( ) lelkipásztrkdtt a vársban. Héczei Sámuelt Radanay Mátyás pécsi püspök katnái a katlikus ünnepek megtartására vnatkzó szabály megszegése miatt 1723-ban börtönbe vetették, ám a várs plgárainak föllépésére kiengedték. Az ellenrefrmáció miatti vallási összetűzésekre általában is jellemző vlt a környékben, hgy a falvak lakói megvédték lelkészeiket a zaklatástól, és a bezárt vagy lermblt templmkat újfent megnyittták, újjáépítették. A vármegye ugyan 1725-ben a magánházaknál lehetővé tette a kálvinisták számára a vallásgyakrlást, a pécsi püspökség erőszaks fellépését aznban ez nem gátlta meg a tvábbiakban sem. Kssa Dániel gyűdi lelkipásztr 1817-es feljegyzései szerint a mai Siklós - Gyűdön, a későbbi kegytemplm helyén krábban refrmátus fatemplm állt, amelyet 1680-ban, Naszvadi András prédikátrságának idején vettek el a kálvinistáktól után épült fel a prtestánsk siklósi templma, vagy ahgy egy 1722-es káptalani jelentés írja, a gyülekezetnek van egy újabb építésű, vesszőből és sárból tapaszttt refrmátus templma. A megfgalmazásból akár arra is következtethetünk, hgy krábban állt már a vársban refrmátus kőtemplm, amit a törökkr után lermblhattak. A fából készült imaházat 1744-ben, Dámány András lelkész idejében bővíteni szerették vlna, aznban a vármegye az engedély megadása helyett a földdel tetette egyenlővé az épületet. Mária Terézia 1749-ben, száms kérvény benyújtása után engedélyezte a következő fatemplm felépítését. Az előző prédikátr halála után, 1758-tól 1796-ig Karancsi Jáns lett a lelkész ban megvásárlta az első, a következő évben munkába állíttt harangt, ami 1882-ben meghasadt, de újraöntve összesen 119 évig szlgálta a refrmátuskat ban már ismét a templm javításáért fgalmaztak kérvényeket a prtestáns tank követői, amelyek révén 1772-ben felújíthatták, majd ben bővíthették az imaházat. A prédikátr 1739-ben épített házát ben újíttták föl először. Egy 1782-es összeírás szerint 2767-en éltek Siklós mezővársban, akik közül 900 fő kálvinista vlt. 9

10 Az 1770-es évek másdik felében, Máriagyűdön fatemplmt építettek a mai refrmátus templm helyén, amit között lezárattak ben építették helyette a kőtemplmt az eklézsia költségén. A gyűdi tanítók neve és megbízatásuk kezdete ezekből az időkből: Naszvadi András (1680); Bálint pap (1695); 3. Szerdahelyi Péter (1701); Tóthfalusi György (1706); Decsi Sámuel (1710); Ketskeméti Gergely; Kpátsi Jáns (1718); Kmármi Jáns (1725); Bicskei Jáns (1731); Tilczi Bálint (1731); Kálmán István (1742); K. Kósa György (1748); Székelyhidi Dániel (1752); Brza Gergely (1755); Bablcs András; Vetsei Sámuel (1781); Kssa István (1787); Vetsei István (1797); Krekuth György (1801); Győri Mihály (1808); Kssa Dániel (1808). Új templm Siklósn augusztus 25-én tehették le végre a siklósi refrmátus kőtemplm alapkövét. Karancsi Jáns idős kra miatt 1794-től Behidai Sámuel és Gángl István káplánk segítettek a lelkészi feladatk teljesítésében. A nyugalmba vnuló prédikátr lemndása után, 1796-ban Túrs Péter vette át a lelkipásztri teendőket. A munka a hatóságk hátráltatása ellenére haladt, részben mert az akkri birtks, a refrmátus gróf Batthyány Antal támgatta a törekvéseket. Az 1806-ban elkészült templmban a grófnak külön padja vlt. A siklósi lelkészek ebben az időszakban visznylag gyrsan követték egymást: az 1809-ben elhunyt Túrs Péter helyére Hagymási Péter érkezett, akit egy év múlva Varga József válttt föl ben érkezett Siklósra Kssa László prédikátr. Gyűdön Kssa Dániel vlt ekkr a lelkész. Így írt magáról: Kóssa Dániel, tanúlt Kecskeméten s Debreczenben. Praedikátrrá lett Kémesen, ahl 7 esztendeig, annak utána Büdösfán 3 esztendeig szlgált, itt pedig tizedik esztendejét tölti. Ért diákul s németül keveset. Feleséges, öt gyermeke vagyn. A gyűdi refrmátus sklába 21 lány és 22 fiú járt 1817-ben. Rektruk, vagyis igazgatójuk, s egyben tanáruk a Debrecenben tanult Bátri József vlt. Csak a legszükségesebb dlgk tanittatnak, u.m.: az lvasás, vallás, vallás históriája, éneklés, számvetés, irás és a könyörgések. - jegyezte fel Kssa Dániel. A siklósi templm fölszerelése lassanként fejlődött a 19. század elején ban rgnát építettek, amit később, csak 1875-ben renváltak ban hárm harangt öntöttek a gyülekezetnek ban az addigi fazsindelyeket lecserélték cserépre ben, közadakzásból belső ajtókat készítettek, és siklósi márványból faragtt szószéket, úrasztalát állítttak. Az ősi, évszázads parókia helyett 1839-ben emelték a mai lelkészlak elődjét április 30-án frissen meszelt templmmal fgadta a cannica visitatira egyházi vizsgálatra érkező Szász Kárly dunamelléki püspököt a siklósi refrmátus gyülekezet. A krszak prtestáns híveinek számáról a laksságszám adatai tudósítanak: 1841 és 1910 között Siklós lakssága 3207-ről 5782-re növekedett, eközben a refrmátusk száma 1058-ról 1154-re emelkedett. Ekkrtájt, ben káplánk végezték a szlgálatt, majd 1848-tól Bgárdi Mészöly Sándr, 1876-tól Zeke Lajs a prédikátr. A siklósi refrmátus isklák története összefnódtt a gyülekezet történetével, legalábbis abból a szempntból, hgy a lelkészek a krai időszakban a gyermekek lelki tanítójának szerepét is betöltötték ben aztán már 115 kisgyermek tanult a parókiáhz épített isklában ban döntött a presbitérium egy krszerűbb tanterem kialakításáról, amit 1877-ben egy tanítói lakással is megtldttak. Egy későbbi krszakból, 1902-ből maradt fenn Szűcs Dániel tanító neve, de egy szmrú esemény kapcsán: a jó nevű isklamester ekkr halálztt el. Utódja, Tók Gyula kántrtanító 1903-ban husznnégy pályázó közül nyerte el a megbízást. Világhábrúk, társadalmi váltzásk között 1913 márciusában elhunyt Zeke Lajs, helyére Gilicze Antalt hívták meg ben elkezdődött az első világhábrú, ami miatt elment a két tanító ban mégis fejlődést hztt: a Felső-baranyai Refrmátus Egyházmegye augusztus 29-ei döntésével plgári leányisklát alapíttt Siklósn. Az iskla któbertől működött ben, az élni akarás jegyében, ágyúdörgés közben tarttták meg a refrmáció négyszázadik évfrdulóját. Újabb püspöki vizitációk zajlttak: 1917 őszén Petri Elek, 1921 augusztusában dr. Ravasz László látgattt Siklósra. Az 1923-ban elköltöző lelkész helyett eleinte Máté Áks szlgált, majd 1924-ben Ruzsás Lajst választtták meg lelkipásztrnak, aki 1950-ig töltötte be hivatását. A húszas évek Siklósra plgársdást, a refrmátus gyülekezet, a templm életében ismét föllendülést hztak ban pótlták a hábrú alatt elvitt két harangt, 1925-ben bevezették a villanyt ben renválták a templmt, 1928-ban nőegylet alakult ben, a refrmátus elemi népisklában két tanterem vlt, és ezekben két tanító ktatta a 82 diákt. A máriagyűdi refrmátus elemi népisklába négyen jártak. A refrmátus plgári leányisklát 1930-ban, az időközben létesített internátussal együtt, Pécsre költöztették ben, a másdik világhábrú elején Siklós laksságának 19%-a, 1151 fő vlt refrmátus, míg Máriagyűd 841 főnyi laksságából 32%, vagyis 273 plgár vlt prtestáns. 10

11 Az 1944 nvemberétől szünetelő ktatás a refrmátus isklában is 1945 tavaszán indult újra Várady László igazgató tanító irányításával, Decsi Sándr helyettes tanító közreműködésével. Ekkr 109 diák járt az isklába. Siklós nagyközség képviselőtestülete ekkr valamennyi egyházi iskla költségvetéséhez, így a refrmátus iskláéhz is hzzájárult. Az intézményeket 1948 nyarán államsíttták, és egy egységes siklósi általáns isklába lvaszttták be. A lelkipásztri tisztet 1951-től Erdős István töltötte be 1988-ig. Szabó Mihályné egy évi helyettesítése után már Bruss Mária prédikált a siklósi és a máriagyűdi templmban től 2002-ig Szappans Zltán vlt a siklósi lelkipásztr, akinek utódja Tönkő Levente lett. Tönkő Levente április 01-gyel új helyen szlgál, a gyülekezet ezt követően Kmlósi Péter Attila lelkipásztrt választtta meg élére. Ma a tizenegyezer laksú Siklósn 1153 tagt tart számn a refrmátus egyház. A választók névjegyzékében 612 egyháztag szerepel. A harmadik évezred elején a Siklós-Máriagyűd Refrmátus Társegyházközség jelentős szellemi és épített örökséget gndz. Ez a jövő feladatait is megszabja az egyháztagknak, akikre az a felelősség hárul, hgy méltón flytassák eleik verítékes, ám szép eredményeket felvnultató munkáját. Az 1990-es évek plitikai váltzásai lehetővé tették a vlt egyházi ingatlank visszaigénylését ben a Siklósi Refrmátus Egyházközség az egyházi ingatlank kártalanítása révén visszakapta régi, Kálvin utcai épületét. Ezzel lehetőség nyílt a presbitérium által március 18-án hztt isklalapításról szóló határzat megvalósítására. Az Oktatásról szóló - módsíttt évi I. törvény 21. / A (3) bekezdés alapján augusztus 15-én a Sztárai Mihály Refrmátus Általáns Iskla megkezdte működését. Az első, 1991/92-es tanévben az ktatás a Kálvin u. 19. szám alatti (4 tanterem, 1 tanári, szciális helyiségek) és a Magyar u. 29. szám alatti (1 trnaszba + öltöző, mellékhelyiségek) épületekben flyt. Az első, másdik, harmadik sztályba beiratkztt 38 tanulót Bruss Mária lelkipásztr és négy pedagógus taníttta. Az újraindíttt iskla alapító nevelőtestülete: Szántó Áks igazgató, Marásekné Varga Éva, Reichmesz Ádámné, Szántó Áksné któber 6-án az ktatás a jelenlegi Vörösmarty u. 13. szám alatti épületbe helyeződött át. Az akkr négy tanteremből, tanáriból álló épület az elkövetkező hat év alatt tvábbi öt teremmel, irdahelyiséggel, szertárakkal bővült, így elnyerte mai külső és belső frmáját. A templm és az iskla közti fal lebntásával valóságsan is eggyé válhattt gyülekezet és iskla. Az intézmény beisklázási körzete nem csak Siklós vársa, hanem a környező falvak is Az 1996/97-es tanévre az iskla nylc sztálysra bővült. A végzős diákk a Pécsi Refrmátus Kllégiumban tanulhatnak tvább, így flytatódhat az isklánkban megkezdett lelki nevelés. Az 1997/98-as tanévben megindult refrmátus óvda biztsítja a krai életkrban elinduló keresztyén lelki nevelést és a zökkenőmentes isklakezdést. Az óvda felvételi körzete szintén Siklós vársa és a környék települései. A legnagybb gndt krábban és a jelenben is a tárgyi feltételek biztsítása jelenti. Az intézmény nem rendelkezik trnateremmel. Ennek hiánya versenyképességünket csökkenti. Nehezíti a mindennapkat az alacsny gyermeklétszám az isklában, gazdasági tekintetben a kétcsprts óvda működése sem rentábilis. Elsődleges cél a családias jelleg megőrzése, mely biztsítja az általáns iskla feladatának megfelelő stabil alapzó képzés lehetőségét is. Az iskla hagymányai arra kötelezik az intézményt, hgy a nevelő és ktató munkában kiemelt figyelmet frdítsn a lakóhely és a nemzet történetének. 11

12 A fenntartónk által kiadtt alapító kirat szerint alapfeladat a beisklázási körzetünkbe tartzó tanköteles krú gyermekek általáns műveltségének megalapzása, a sajáts nevelésű gyermekek befgadása, inkluzív intézmény létrehzása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nylc évflyams általáns iskla és óvda működik. A beisklázási körzetünkben élő családk szciális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért a nevelő és ktató munka ehhez a helyzethez igazdik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását integrált felkészítés prgramja -, ugyanakkr kiemelt fntsságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is Sztárai Tehetséggndzó Műhely -. - Az egyenlő bánásmód követelménye alapján: Magyarrszág területén tartózkdó természetes személyekkel, ezek csprtjaival, valamint a jgi személyekkel és a jgi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azns tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempntk azns mértékű figyelembevételével kell eljárni. - Az egyenlő bánásmód követelményére vnatkzó, külön jgszabálykban meghatárztt rendelkezéseket a évi CXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Intézményünk Siklósn és környékén vezető szerepet kíván betölteni kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók ellátásában. Mint fentebb is megfgalmaztuk inkluzív intézmény fgadjuk a különleges bánásmódt igénylő gyermekeket, tanulókat: a sajáts nevelésű gyermekeket, tanulókat, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket, tanulókat, a képesség-kibntakztató; integrációs felkészítés keretében segítjük esélyeinek javításában a halmzttan hátránys helyzetű diákkat. A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók aznsítására, gndzására, fejlesztésére, nymn követésére is nagy hangsúlyt frdítunk. Az intézmény nyittt tehát az eltérő adttságkkal, készségekkel, képességekkel rendelkező gyermekek és tanulók befgadására az integrált ktatás-nevelés lehetőségét biztsítva; helyi prgrammal segíti a hátránys helyzetű tanulók integrációs felkészítését; sajáts nevelési igényű gyermeket, tanulókat integrált ktatási frmában képezi, a krsztállyal együtt nevelődő, speciális fejlesztést igénylő gyermekek részére habilitációs, rehabilitációs órákat, fglalkzáskat biztsít gyógypedagógus szakember fglalkztatásával; fejlesztést biztsít a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeknek, tanulóknak; differenciált tanulásszervezéssel és ktatással biztsítja a tehetséges, érdeklődő gyermekek számára magasabb szintű, elmélyültebb tudást, a gyengébb, lassabban haladó, lemaradó gyermekek számára a felzárkózást. Felfgásunkban: az integráció egyet jelent a valamely hátránnyal küzdő, az átlags képességű és a tehetség-ígéret együttnevelésével. Intézményünket 2010-ben a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács illetékes szakmai bizttsága Tehetségpnttá nyilváníttta. A dkumentumainkn jgsultak vagyunk használni mind az Tehetségpnt megjelölést, mind pedig a Tehetségsegítő Tanács lgóját. Tehetségpnt 12

13 A társadalm, a pedagógusk és a szülők célja azns: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben bldgulni tudó embereket szeretnénk nevelni, lyan embereket, akik képesek az élethsszig tartó tanulásra. Olyan embereket, akik az Úr útmutatását követik. 2. Lelkiségünk Általáns elvek Krunk intézményének sajáts egyéni arculattal kell rendelkeznie, amit az intézmény lelkületének is nevezhetünk, vagy intézményi ethsznak. A szellemiség az iskla esetében egy nagybb kategóriával is jellemezhető. Évszázadkn keresztül, amíg csak felekezeti isklák működtek, a szellemiség egyszerűen, könnyen meghatárzható vlt: Biblia-centrikus, az egyházi tanknak megfelelő szellemiséget képviselő, humanista stb. Amikr az Eötvös-törvények nymán létrejött az állami ktatás, akkr annak szellemiségében is váltzásk történtek. Természetesen az intézmény arculatáhz tartzik, hgy a szellemiséget fel kell vállalnia, sugárznia kell. Belülről könnyen állítható, hgy intézményünk refrmátus. Ez nagyn kevés. Inkább a közvéleménynek van szerepe a minősítésben. A valóban működő szellemiséghez látható lelkületre van szükség. A bejárati ajtó után, már a flysókn, de a tanteremben, az óvdai csprtszbában is érzékelni kell a hatást. Minden intézménynek így a miénknek is - van egy rejtett lelke, melyből lehet tudni, hgy hnnan vesszük a háttérben rejlő értékeket. Azkat az értékeket, amelyek neveléstörténeti krszaknként is nymn követhetők Olyan értékek ezek, amelyeknek mai üzenetei is vannak, amelyek ma is életprgramunkká válhatnak. Ha egy nevelőtestületben ugyanezeket az értékeket vallják, akkr az intézménynek meghatárzható, átlátható értékrendszere lehet. A keresztyén nevelési értékek jól tükröződnek Arany Jáns: Dmks napra című versében 1, melynek közpnti gndlata, ha úgy tetszik üzenete: Legnagybb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben Isklánk és óvdánk lelkisége Bízzad Az Úrra a te dlgaidat és a te gndlataid véghezmennek! Jézus Krisztus missziói parancsa: tegyetek tanítványkká minden népeket (Máté 28, 19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak és az isklának, az óvdának. Refrmátus isklánk és óvdánk jó lehetőség arra, hgy segítse a szülőket, gyülekezetünket és a környékbeli gyülekezeteket abban, hgy valóra válthassák a gyermekük keresztelésekr tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik őt hgyha felnő, a knfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szenthármság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt. Refrmátus intézményünk keresztyén közösség. Nevelő-ktató / nevelő munkánk lényegi ldala keresztyén nevelési célk megvalósítása munkánk srán. Keresztyén értékek beépítése a mindennapi tanításunk, nevelésünk srán úgy, hgy a bibliai alapelvek figyelembevétele mellett eleget tegyünk a köznevelési törvénynek is. 1 Arany Jáns összes költeményei I. Szépirdalmi Könyvkiadó, Budapest, ldal 13

14 Intézményünkben a nevelés-ktatás Istennek a teljes Szentírásban adtt kijelentése, valamint a Másdik Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfgalmaztt hitelvek, és a kálvinizmus szellemében flyik. Krisztus a középpnt, minden feléje kell, hgy vezessen! Olyan refrmátus keresztyéneket kívánunk nevelni, akik tudják, hgy Isten választtta ki őket, s ha tőle kérnek segítséget, a Lélek alkalmassá teszi őket feladatuk elvégzésére. Bizalmad legyen az Úrban teljes elmédből (Péld. 3, 5) A Magyarrszági Refrmátus Egyház Közktatási Törvénye, az Etikai Kódex, a Sztárai Mihály Refrmátus Általáns Iskla és Óvda által kidlgztt pedagógiai prgram és annak mellékletei a törvény erejével szólnak a pedagóguskhz, intézményünk lelki-szellemi színvnalának biztsításáról, a szülőkhöz pedig, hgy nyugdt lélekkel bízzák gyermekeiket refrmátus intézményünkre. Csdálats dlg embert frmálni, embert úgy, hgy az ISTEN útján járjanak és Tőle kaptt adttságaikat Isten és embertársaik szlgálatára használják. A jövőbe nézünk! Hisszük, hgy intézményi közösségünk, mely Isten ajándéka, hitvalló és hazafias szellemű, versenyképes műveltséget biztsít minden tanulójának! Csendesnap célja és feladata Tudjuk pedig, hgy azknak, akik ISTENT szeretik, minden javkra van (Pál levele a Rómabeliekhez 8,8) Az isklaév kezdésének nemcsak a tanévnyitó istentisztelet a fnts és elengedhetetlen része, hanem a tanévnyitó csendes nap is, amely megalapzza és elmélyíti az isklai-gyülekezeti közösséget, lelkiséget. Csendes napt tartunk még az adventi és a húsvéti időszakban. E napn a Baranya megyei lelkészek szlgálatára is számít közösségünk, biznyságtételeikkel, jelenlétükkel is a gyermekek lelki, igei élményét segítsék, a tanárkat tehermentesítsék. A csendesnap a pedagógusk számára is lyan alkalm, ahl az isklai, gyülekezeti lelkiségről, a refrmátus keresztyén nevelési feladatkról imádságs szeretetközösségben maguk is beszélgethetnek Közös isklai áhítatk A hétkezdő és hétzáró közös áhítat elősegítheti a közösség kialakulását azáltal, hgy ezeken az alkalmakn megsztjuk egymással a hitünket, és együtt készülünk fel arra, ami aznap (azn a héten vagy hétvégén) ránk vár. Ez is része az isklai tanulás egészének, mert az iskla ezeken keresztül taníthatja meg a diákkat arra, hgyan imádkzzanak és dicsőítsék Istent. A rendszeresen tarttt közös áhítatkat jól kiegyensúlyzzák a napi sztály áhítatk, melyeket előre kézbe adtt vezérfnal segítségével tarthatnak meg az éppen első órát tartó nevelők, sztályfőnökök Lelkiség és szentség Manapság a szentséget és a lelkiséget elavult fgalmnak tartják. A Biblia aznban világsan tanítja, hgy szentség nélkül nem élhetünk Istennek tetsző életet. A Biblia elutasítja a világi és lelki dlgk közötti ellentétet. Még a lvak nyakában függő csengőt, és a főző edényeket is Istennek kell szentelni (Zakariás 14, 20-21). Hiába imádkzunk skat, ha az igei nrmákat nem alkalmazzuk az órai munkánk megszervezésében és a tanmenet összeállításában, akkr nem vagyunk lelki emberek. Hiába dicsőítjük Istent az áhítatk alatt, ha ez nem járja át a mindennapi tanításunkat, tanulásunkat, akkr nem engedelmeskedünk Isten igéjének. Másrészt visznt, ha csak azt hangsúlyzzuk, hgy jó jegyeket kell szerezni, jól kell tanulni, és mindenütt mindennel, amit teszünk, Istent kell szlgálni, közben aznban elhanyagljuk a Bibli- 14

15 át, szóval és énekléssel dicsőítsük őt, istentiszteleteken részt vegyünk, akkr nem teszünk eleget annak az igei felszólításnak, hgy Isten dicsőítésének és az imádkzásnak mindig jellemeznie kell a keresztyéneket, ha egy közös cél érdekében összejönnek. A lelkiség és a szentség Isten munkája bennünk. A lelkiség az elkötelezettségtől függ, attól, hgy mennyire bízunk Istenben, mekkra a hitünk, a reménységünk, és a szeretetünk. A lelkiséget nem erőltethetjük rá a diákjainkra. Visznt segíthetjük a lelkiséghez vezető elkötelezettség kialakulását. A lelkiséget nem lehet az isklai tevékenységekre ráaggatni, hgy keresztyénibbeknek nézzenek ki. A lelkiségnek mindent át kell hatnia; irányítania és támgatnia kell mindazt, ami az isklában flyik. Csak így lehet isklánk igazi keresztyén (refrmátus) tanulóközösség. 3. Alapelvek, értékek, célk, feladatk, eszközök, eljárásk A Sztárai Mihály Refrmátus Általáns Iskla és Óvdában dlgzó pedagógusk mindennapi nevelő és nevelő - ktató munkájukban az alább felsrlt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Az alapelvek megjelenésének színtere az intézmény Pedagógiai Prgramja. A MRE Refrmátus Közktatási Törvénye, az évi I. és a évi II törvénnyel módsíttt évi I. törvény A Magyarrszági Refrmátus Egyház - Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázads gyakrlat flytatásaként, tagjai igényének megfelelően, a Magyar Köztársaság Alktmánya és a Magyarrszági Refrmátus Egyház Alktmánya, tvábbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatálys törvények és egyéb jgszabályk alapján - köznevelési intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vnatkzó egyházi szabályzás nem lehet ellentétes azkkal a jgszabálykkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarrszági köznevelési intézményre vnatkznak, ha azk nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A refrmátus köznevelési intézményekben a nevelés és az ktatás - figyelemmel az állami isklák követelményeire, tvábbá a magyar refrmátus isklák autnóm életéből és hagymányaiból következő művelődési anyagra - Istennek a teljes Szentírásban adtt kijelentése, valamint a Másdik Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfgalmaztt hitelvek, és a magyar kálvinizmus szellemében flyik. A gyermek és adttságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskr tett szülői és gyülekezeti fgadalm megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a refrmátus köznevelési intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fgadja el. A Magyarrszági Refrmátus Egyház által fenntarttt és működtetett refrmátus isklák és a hzzájuk kötődő intézmények célja és feladata, hgy tanulóit krszerűen művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és a nemzet - hűséges és áldzatkész, alktó plgáraivá frmálja, akik mindenkr készek az örökölt és a jelenkri kultúra valódi értékeit befgadni, gyarapítani, közvetíteni, refrmátus tanulóit egyházuk hitvalló tagjává, nem refrmátus tanulóit - vallásuk szabad gyakrlásának biztsítása mellett- saját felekezetük és a refrmátus egyház értékeinek megbecsülésére nevelje. Elérendő célkitűzés, hgy az iskla végzős diákjai a nylcadik évflyam végén: legalább a Nemzeti Alaptanterv összes műveltségi területének minimális teljesítményként a 8. évflyam végére előírt követelményeit teljesítsék; minden tanuló rendelkezzen lyan bővíthető biznys ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságkkal, amelyek képessé teszik arra, hgy alapműveltségi vizsgakövetelményeknek a későbbiekben megfeleljenek; rendelkezzenek a tanulók a kulcsfntsságú alapkmpetenciákkal; 15

16 ismerjék a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásfrmákat; alakuljn ki bennük határztt elképzelés saját közelebbi és távlabbi jövőjüket és srsukat illetően; a tanulók személyiségének ismeretében, adttságaikra építve az intézményben töltött évek alatt önmagukhz képest a maximális fejlődés és teljesítmény eléréséhez pedagógiai eszközökkel segítséget nyújtani; a tanítás- tanulás flyamatában a kölcsönös megbecsülés alapján az együttműködési készség fejlesztésével alktó légkört kialakítani. ismerjék a Szentírást, hitvallásainkat, magyar refrmátus hagymányainkat. készüljenek fel arra, hgy életük a két nagy parancslatnak megfeleljen: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. (Mt. 22,37) és Szeresd felebarátdat, mint magadat. (Mt. 22,39) legyenek vallásukat gyakrló, érte tenni tudó, áldzatt vállaló keresztyén emberek, akik mindig készek felebarátaik megsegítésére. A gyermek és adttságai Isten ajándéka Jövőkép Inkluzív intézménnyé válás. Az esélyegyenlőség elvének érvényesítése, a sajáts nevelési igényű gyermekek diszkriminációjának megszüntetése a magyar ktatásügyben is előtérbe helyezte az integrált nevelést. A társadalmi elvárásk ilyen mértékű váltzása kapcsán alapjában kell intézményünk jövőképét átfrmálni, és megkeresni azkat a feladatkat és lehetőségeket, amelyek tartósan biztsítják az intézményünkben felhalmztt tudás és tapasztalat hasznsulását az elkövetkező években, évtizedekben is. Az integráció feltételei (részletezve ls. tvábbi részekben) Törekvésünk az, hgy intézményünket nemcsak integráció (fgadás), hanem egyre inkább a befgadás, inklúzió jellemezze. Ennek érdekében pedagógusaink az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibntakztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. Kidlgztt esélyegyenlőségi prgramunk van. A teljes nevelőtestület részt vett HEFOP-s képzésben, elsajátíttta a tevékenységközpntú pedagógiák alapjait, megismerkedett az integrált környezetben alkalmazandó prfesszinális, hatékny kmmunikáció kívánalmaival, valamint részt vett az IPR megismerését segítő tréningen. Ez feltétele a differenciált tanításnak. Az óvdából isklába kerülő gyermekeket felmérjük a DIFER és Sindelar, valamint az Alapzó terápia vizsgálati módszerek segítségével, ami lehetőséget nyújt az órák differenciált tervezésének és a tanuló egyéni fejlesztése megtervezéséhez. Az első évflyamn bevezettük a Meixner Ildikó-féle lvasás-írás tanítását, amely módszer segítséget nyújt a skrétű fejlesztő elemével és a lgpédiai nehézségek leküzdésére irányuló törekvéseivel. A tanulói fejlődés nymn követő szftverünk használata lehetővé teszi a gyermekek flyamats fejlődésének követését. A tvábbtanulás felkészítésére előkészítő órákat biztsítunk. Tervezzük a kéttanítós mdell alkalmazását anyagi lehetőségeink függvényében. Intézményünkben az integráció több szinten flyik: 1. Halmzttan hátránys helyzetű gyermekek integrációja - a halmzttan hátránys helyzetű tanulók integrációs felkészítésben vesznek részt. 2. A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, ktatható sajáts nevelési igényű gyermekek, tanulók óvdai nevelése és isklai nevelése-ktatása: Érzékszervi fgyatéks (hallás- és látássérült) gyermekek, tanulók integrált nevelése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív fglalkztatása. 16

17 Beszédfgyatéks gyermekek, tanulók integrált nevelése-ktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása. Az enyhén értelmi fgyatéks gyermekek, tanulók integrált nevelése-ktatása, pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs ellátása. A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlys tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályzási zavarral) küzdő gyermekek, integrált nevelése-ktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása. 3. Azknak a különleges bánásmódt igénylő gyermekeknek, tanulóknak - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló fejlesztése, akik a szakértői bizttság szakértői véleménye alapján az életkrukhz visznyítttan jelentősen alulteljesítenek, társas kapcslati prblémákkal, tanulási, magatartásszabályzási hiánysságkkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük, tvábbá személyiségfejlődésük nehezített vagy sajáts tendenciákat mutat, de nem minősülnek sajáts nevelési igényűnek. A tanítók, tanárk, óvdapedagógusk rendszeres knzultációja a gyógypedagógussal, illetőleg az együttműködési megállapdásban kialakíttt szakember gárdával biztsítja a napra kész infrmációt és tanulóink/ gyermekeink harmnikus fejlődését Az intézmény nevelő, illetve nevelő - ktató munkájának alapelvei: Alapelveinkben azn tartós, hsszabb időszakra szóló értékeket fgalmazzuk meg, amelyekre több éven keresztül építhetünk, amelyek mentén pedagógiai prgramunkat megvalósíthatjuk Munkánk srán kiemelt figyelmet frdítunk arra, hgy munkánkat Istentől kért bölcsesség, krisztusi szeretet és szlgálat jellemezze; a gyermeki személyiséget tisztelet, elfgadás, szeretet és megbecsülés övezze; a nevelés segítse a gyermek személyiségfejlődését és egyéni képességeinek kibntakztatását, a gyermeki közösségben végezhető skszínű, az életkrnak megfelelő tevékenységgel; a felnőttekkel és társaikkal való kapcslatukat a kölcsönös tisztelet és a másság elfgadása jellemezze; a diákk bizts alapkészségek birtkában krszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek bldgulni a szűkebb és tágabb környezetükben. A refrmátus óvda nevelési intézmény, melynek testülete elkötelezte magát Krisztusnak. A keresztyén életviteléhez hűen, szlgálják Istent és nevelik a reábíztt gyermekeket. Óvdánk sajátssága az egyházhz, iskláhz tartzás, mely a nevelés tartalmát, irányultságát közvetlenül beflyáslja. Így nevelési elveinkben a keresztyén erkölcs előírásai érvényesülnek, szkásrendszerünkbe a hívő ember életviteléhez kapcslódó elemek is beépülnek, ünnepeinken refrmátus hagymányaink a dminánsak, kapcslatrendszerünkben a család- gyülekezet- iskla hármas egysége a meghatárzó. Az iskláhz tartzás segít az eredményes szcializációban, az átmenet nehézségeinek csökkentésében, a nevelés, egységes ráhatás flyamatsságában és a gyermek egyéni előmenetelének nymn követésében. A Biblia tanítására építve- Tanítsd a gyermeket a neki megfelelő módn (Péld. 22,6) - nevelőmunkánk a kisgyermek Istentől kaptt adttságainak, képességeinek kibntakztatására, pzitív személyiségjegyeinek kialakítására, erősítésére irányul. Gyermekeink többsége itt találkzik először az Ige tanításával, itt hall úgynevezett valláss témájú éneket és itt éli át az áhítat csöndjét. Így óvdánk ebből a szempntból is kiegészítője a családi nevelésnek. A keresztyén szellemisség áthatja nevelésünket, beépül óvdánk tevékenység- és szkásrendszerébe. Az isklánk szeretné elérni, hgy a tanításban igaz értékeket közvetítsen és a tanulókat evangéliumi szellemben nevelje, ez legfntsabb alapelvünk. Ennek érdekében minden tevékenységét át kell, hgy hassa az Igéből táplálkzó refrmátus hit és az ökumenikus gndlkdás. 17

18 Az intézmény tleráns más felfgásk, világnézetek iránt, tevékenysége srán aznban tanúskdik a teremtő Isten bölcsességéről és hatalmáról, Jézusban megjelenő kegyelmes, megváltó szeretetéről és a Szentlélek megvilágsító, eligazító, erőt adó közösségéről Az Ige tanítása szerint kívánja nevelni növendékeit Isten és embertársai szeretetére, szlgálatára, a jó megtanulásának készségére. Segíti őket abban, hgy harmnikusan növekvő, jellemes személyiséggé, szciális érzékenységű, demkratikus, az élet küzdelmét is vállaló, tevékeny, kreatív felnőttekké váljanak, a test és lélek egységében. Tudatsítjuk bennük, hgy Isten ebben az rszágban, ebben a népben jelölte ki helyüket, ezért kötelességük tehetségükkel jól sáfárkdni. Hazaszeretetük mellett tiszteljék, becsüljék más népek értékeit, féltő szeretettel óvják és védjék az életet, a teremtett világt, vigyázzanak környezetükre Nevelésünk alapja a bibliai emberszemlélet, amelynek mércéje Jézus Krisztus. Ez minden pedagógus közös ügye Az intézmény szellemi-lelki arculatának frmálásában jelentős szerepe van annak, hgy gyermekei szeretetben élő, Igére figyelő, imádkzó közösséggé váljanak. Egymás őszinte megismerésének és megbecsülésének ez az alapja Fntsnak tartjuk az egyházi múlt, a nemzeti hagymányk ismeretét és az erre való szellemi-lelki építkezést Az igei szemlélet szükségessé teszi a különféle emberi tudmányk ismeretanyagának meggyőződésünk szerint leghitelesebb és lehetőségünk szerint legmagasabb szintű tvábbadását Tanítványainkat gndlkdásra, jó tájékzódásra akarjuk nevelni, hgy meg tudják különböztetni az igazságt a hamisságtól, az értékest az értéktelentől, hgy legyen véleményük, fglaljanak állást Isklánkban lyan légkört kívánunk teremteni, ahl tanulóink tthn érezhetik magukat. Ezért: tiszteletben tartjuk a tanuló személyiségét, a gyerekeket bevnjuk saját isklai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az ktatás srán figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támaszttt követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusk jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb prblémáiban, az iskla életében szeretetteljes emberi kapcslatk kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és egyéb munkatárs, nevelő és nevelő között Intézményünkben a gyermekek, a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók krszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfntsabb pedagógiai feladat. Az alapkmpetenciákat mindenki számára elérhetővé kell tenni kevésbé érdeklődők, speciális szükségleteket igénylők, kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló stb.; különös figyelmet frdítva az esélyegyenlőség biztsítására. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bíztt gyermekekből. A kulcskmpetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel minden tanulónknak rendelkeznie kell ahhz, hgy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjn illeszkedni a társadalmba, és fglalkztatható legyen. 18

19 A kulcskmpetenciákat a kötelező ktatás időszaka alatt kell elsajátítania tanulóinknak, hiszen a későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás srán mindenféle tanulás alapját ezek a kmpetenciák képezik. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és ktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra krszerű, a mindennapi életben hasznsítható, tvábbépíthető alapműveltséget nyújt; isklánk lyan az emberre, a társadalmra, a művészetekre, a természetre, a tudmánykra, a technikára vnatkzó ismereteket közöl, melyek megalapzzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük frmálódását és eligazdásukat szűkebb és tágabb környezetükben; az iskla ktató-nevelő tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk; szeretnénk, ha diákjaink anya-és idegen nyelvi kmmunikációs készsége fejlődjön, a gndlatk, érzések és tények szóbeli és írásbeli frmában történő kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kntextusk teljes skáláján iskla, tthn, szabadidő az anyanyelvén és az anyanyelvtől különböző nyelven - intézményünkben az angl; minél magasabb szintű legyen; kiemelt szerepet szánunk a személyközi és államplgári kmpetenciák fejlesztésének is; megtanítjuk gyermekeinket azkra a viselkedésfrmákra, amelyeket el kell sajátítaniuk ahhz, hgy képesek legyenek hatékny és knstruktív módn részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudják ldani a knfliktuskat, igyekszünk megértetni velük, hgy a személyközi kmpetenciák nélkülözhetetlenek a hatékny személyes és csprts érintkezésben mind a köz-, mind a magánélet területén; szeretnék elérni, hgy tanulóink körében a szrgalmnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen; törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre; segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rsszat; igyekszünk elérni, hgy a tanulók kulturális kmpetenciája e kmpetencia a gndlatk, élmények és érzések különféle módn pl. tánc, irdalm, festészet stb. történő kreatív kifejezésének fntsságát fglalja magában - magas szintű legyen; a vállalkzói kmpetenciafejlesztés srán alakítjuk ki gyermekeinkben a váltzáshz való pzitív visznyulást, az egyén saját (pzitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalását, a célk kitűzésének és megvalósításának fntsságát, valamint a sikerrientáltságt; fntsnak tartjuk, hgy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, tudjanak tanulni, ismerjék a tanulás tanulásának frtélyait; - a tanulás tanulása srán a saját tanulás önállóan és csprtban történő szervezésének és szabályzásának képességét fglalja magában, részét képezi a hatékny időbesztás, a prblémamegldás, az új tudás elsajátításának, feldlgzásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kntextuskban történő alkalmazásának képessége; - általánsabban fgalmazva: a tanulás tanulása erőteljesen beflyáslja azt, hgy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására; törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kmmunikáció elfgadtt nrmáinak és helyes frmáinak kialakítására; törekszünk diákjaink matematikai, természettudmányi és technlógiai kmpetenciáinak alakítására, fejlesztésére; - munkánk srán a matematikai kmpetenciák fejlesztését legalapvetőbb szinten (összeadás, kivnás, szrzás, sztás, a százalékk és a törtek használatának képessége fejben és írásban végzett számításk srán, a különféle prblémák megldása céljából), valamint egy magasabb fejlettségi szinten (matematikai gndlkdásmód lgikus és térbeli gndlkdás -, és a valóság magyarázatára és leírására egyetemesen használt matemati- 19

20 kai kifejezésmód /képletek, ábrák, mdellek, grafiknk, görbék/ használatára való képesség és készség) fnts fejlesztési feladatként kezeljük; - a természettudmányi kmpetencia azknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudmányk a természeti világt magyarázzák; a technlógiai kmpetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet átalakításában az ember felismert igényeire vagy szükségleteire válaszlva; szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagymányaival, hgy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet, tiszteljék, becsüljék más népek hagymányait, igyekezzenek megismerni azk kultúráját, törekvéseit, szkásait; alakítjuk, frmáljuk tanulóink digitális kmpetenciáját, mely az infrmációs társadalm technlógiáinak magabizts és kritikus használatára való képessége; valljuk, hgy az IKT infrmációs és kmmunikációs technlógiák alkalmazásáhz kapcslódó készségeket legalapvetőbb szinten minden gyermeknek el kell sajátítania; - e legalapvetőbb szint: a multimédia technlógiájú infrmációk keresését, értékelését, tárlását, létrehzását, bemutatását és átadását, valamint az Internetes kmmunikációt és a hálózatkban való részvétel képességét ölelik fel. A munkánkat átfgó evangéliumi szellemben történő nevelés elve mellett, - melyben nevelésünk alapja a bibliai emberszemlélet -, megfgalmazzuk az alábbi alapelveket a fentebb leírtak alapján: kmplexitás, egységes nevelő hatásk elve; - az alapelveknek átfgóan, együttesen kell érvényesülnie az intézményi nevelőmunka egész területén, esélyegyenlőség elve; - minden gyermeknek legyen lehetősége tehetségének megfelelő tevékenységre, tanulásra, szabadidős elfglaltságra és tvábbtanulásra, - diákjaink lyan ismereteket, készségeket halmzzanak fel, amelyekkel megállják helyüket a következő isklafkzatban is, - a kiemelt figyelmet, különleges bánásmódt igénylő gyermek, tanuló kapjn meg minden lehetőséget fejlődésére; egyenrangúság elve; - ezen elv tudmásul vétele biztsíthatja csak azt az alapvető igazságt, mely szerint a pedagógus és a gyermek, a tanuló egyenrangú fél a nevelés-ktatás flyamatában; a gyermek, a tanuló e flyamatnak nem tárgya, hanem alanya, a pedagógus irányító; - szerepe a pedagógiai légkör kialakításában, a gyermekek, a tanulók szellemi, lelki, testi teljesítményeinek kibntakztatásában, tevékenységeinek szervezésében, személyiségük fejlesztésében jelentkezik, az életkri és egyéni sajátsságk figyelembe vételének elve; igazdás a gyermekek, a tanulók egyéni fejlődési üteméhez elv, a közösségek hálózatának és az ezekhez tartzás figyelembe vételének elve; a tapasztalatszerzés elve; - lehetőség teremtése a nevelés-ktatás flyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatk megszerzésére, megértésére, általánsítására, a külső hatásk elve; - azn infrmációk, ismertek, tapasztalatk összessége, amelyeket tanulóink a nevelésktatás flyamatán kívül a maguk számára szereznek, a bizalm elve; a következetesség elve; - alapelveiben, módszereiben ingadzás nélküli, igényes, határztt követelmények támasztása tanulóinkkal szemben annak a lehetőségnek nyújtásával, hgy biztsíttt legyen a gyermekek önállóságának, kezdeményezőképességének, kreativitásának kibntakztatása, az ellentmndássság elve; 20

21 - miközben valljuk a következetesség fntsságát, tudmásul kell venni a nevelési flyamat ellentmndássságát is; a közösségek pzitív és negatív hatásai, az emberben lakzó igények, hajlamk, képességek, lehetőségek, a szabadság és a kényszer mzzanatai, a közösségek és az egyén érdekeinek ellentmndássságai, ütközései mind egyszerre vannak jelen a nevelő munkában, a mtiváció elve; - a gyermekek, a tanulók személyisége tevékenységekben frmálódik, fejlődik, melynek feltételei: a tényleges cselekedtetés, gyakrltatás, a gyermeki aktivitás kedvező körülményeinek megteremtése (légkör, hangulat, tárgyi és személyi feltételek), knkrét feladatk, helyzetek teremtése, amelyek erkölcsi tulajdnságaik, szkásaik, készségeik kifejlődését segítik, a kncentráció elve; az aktivizálás elve; - elérni, hgy a gyermek ne bábja, hanem aktív, önkéntes alanya legyen a nevelő-ktató flyamatnak, a visszajelzés elve; - flyamats jelzések a gyermeki, a tanulói teljesítményekről, a váltzáskról, a javításk akadályairól. A megnevezett alapelvek beépülnek a nevelő, az nevelő - ktató munkánk egész flyamatába, a nevelők tudatsan és következetesen alkalmazzák ezeket az elveket azért, mert Eszményeinkben lyan gyermek képe él, aki a közös családi és óvdai nevelés eredményeképpen az óvdáskr végére az alábbi fejlettségi mutatókkal rendelkezik: A testileg fejlett gyermek az óvdáskr végére eljut első alakváltzásáhz, testarányai eltlódnak, fgváltása megkezdődik. Teste aránysan fejlett, teherbíró. Mzgása összerendezettebb, erőteljesen fejlődik mzgáskrdinációja, finmmtrikája. Mzgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándéksan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvdáskr végére belsőleg mtivált az isklakezdésre. A tanuláshz szükséges képességei flyamatsan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tvább differenciálódik (térészlelés, vizuális-, és akusztikus differenciáció, téri tájékzódás, térbeli mzgásfejlettség, testséma). Az önkéntelen és közvetlen emlékezet-bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándéks bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama. Fkzatsan növekszik figyelmének tartama, terjedelme, megsztttsága, megjelenik a tanuláshz szükséges szándéks figyelem. Cselekvő-szemléletes és képi gndlkdása mellett fgalmi gndlkdása is kialakulóban van. Fkzatsan csökken gndlkzásának érzelmi telítettsége, előtérbe kerül az ismeretszerzés igénye. A többldalú és széleskörű megtapasztalásk hatására gazdag ismeretekkel rendelkezik környezetéről, abban magabiztsan mzg, eligazdik. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait. Érthetően, flyamatsan beszél, kmmunikál, végig tudja hallgatni és megérti másk beszédét. A szciálisan érett gyermek képes alkalmazkdni a váltzó körülményekhez, kapcslatteremtésre, együttműködésre nyittt. A társaival, a felnőttekkel szemben udvarias, segítőkész, türelmes. Fkzódó mértékben képes megfelelni a környezet elvárásainak, cselekvéseiben megjelenik a teljesítmény igény. Feladatvégzésben kitartóbb, önállóbb. Egyre több szabályhz képes alkalmazkdni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. 21

22 Eszményeinkben lyan tanuló képe él, aki a közös családi és isklai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdnságkat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyittt, kreatív, alktó, együttműködő, becsüli a szrgalmas tanulást, a munkát, képes a prblémák érzékelésére és megldására, gyakrlatias, képes eligazdni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékny módszereit, képes tudását tvább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását flyamatsan gyarapítja, bővíti, képes az értő lvasásra, gndlatait helyesen és szabatsan tudja megfgalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, áplja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagymányait, az egyetemes kultúra legnagybb eredményeit, a társadalmilag elfgadtt nrmák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásfrmákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskla, társadalm) együttélését biztsító szabálykat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kmmunikáció elfgadtt frmáit és módszereit, viselkedése udvarias, magabizts, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sprtlni, mzgni, megjelenése és személyes környezete tiszta, áplt, gndztt. Tudjuk, hgy ezen tulajdnságk mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hzzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és ktató munkája aznban arra irányul, hgy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős krára minél több itt felsrlt személyiségjeggyel Intézményünk elsősrban a szülőkkel áplt kapcslatk révén flyamatsan részt kíván venni lakóhelyünk életében: 22

23 rendszeres kapcslatt tartunk a gyermekek, a tanulók szüleivel, a családkkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hgy intézményünk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint vársunk érdeklődő plgárai, ápljuk és bővítjük eddigi kapcslatainkat a vársunkban található óvdákkal, isklákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fnts feladatnak tartják, hgy intézményünk eddigi hagymányaihz híven tvábbra is képviseltesse magát a különféle vársi rendezvényeken, illetve a gyermekek, a tanulók számára szervezett vársi szintű megmzdulásk szervezésében és lebnylításában maga is részt vegyen Az isklában flyó nevelő és ktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Isklánk pedagógiai munkáját alapvetően az a cél határzza meg, hgy eleget tegyünk az érvényben lévő, Magyarrszág a közktatásról szóló évi LXXIX. törvényében, illetve annak módsításaiban, valamint a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és módsításaiban, a különböző rendeletekben meghatárztt, isklatípusunkra vnatkzó feladatknak, illetve a MRE Refrmátus Közktatási Törvénye, az évi I. és a évi II törvénnyel módsíttt évi I. törvényben fglaltaknak. Az isklánkban flyó nevelő-ktató munka céljait az általáns emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfgadtatása és átadása határzza meg. Célunk, hgy intézményünknek saját arculata legyen, illetve maradjn. Eddigi eredményeinkből, értékeinkből ne engedjünk. Képzési specialitásk: 1. Isklánk szellemiségéből adódó legfntsabb célunk az Igéből táplálkzó refrmátus hit elmélyítése. Ennek színterei: tanévnyitó, adventi és húsvéti csendesnap, napi reggeli áhítatk, évflyamnként heti két hit- és erkölcstan óra, egyházi ének ktatása, imaközösségi alkalmak, Dörmögő kör templmi szlgálat, szuplikáció, szeretetvendégség Szeretethíd-prgram knfirmandus alkalmak 2. Az Élő idegen nyelv műveltségi területen magasabb óraszámú angl nyelv ktatása 1. évflyam: heti 1 óra; 2-3. évflyam: heti 2 óra; 4. évflyam: heti 3 óra; 5-8. évflyam : heti 5 óra (emelt óraszámban egy csprtban) 3. Differenciált képességfejlesztés: Tehetség, képesség kibntakzását segítő tevékenységi frmáink: tehetségaznsítás a 3-4. évflyamn, tehetséggndzás, nymn követés: 7., 9. évflyam; 19 éves kr nevelőtestületi döntés alapján (az sztálylétszám és eltérő teljesítményszint) csprtbntás, ha a lét- 23

24 szám indklja ls. csprtbntás elvei résznél rendszeresen szervezett isklai, reginális, rszágs versenyekre, bajnkságkra való felkészítés. szakkörök működtetése, egyéni fejlesztés. Sztárai Tehetséggndzó Műhely TDK, angl, média, matematika, természetjáró, énekkar, valamint a partnereknél tehetség-tanácsadás Felzárkóztatás, egyéni fejlesztés 4. Alapfkú művészeti ktatás telephelyként 5. Integrációs felkészítés helyi prgrammal segítjük a hátránys helyzetű tanulók integrációs felkészítését (vagy %-s arányszám váltzás esetén: képesség-kibntakztató felkészítés a helyi prgram szerint) 6. Integrált nevelés-ktatás SNI tanulók fgadása 7. Magasabb óraszám matematika és magyar nyelv és irdalmból a szabad időkeret terhére felmenő rendszerben a tanévtől: 1. évflyam: magyar nyelv és irdalm heti plusz 1 óra 3. évflyam: magyar irdalm heti plusz 1 óra 4. évflyam: magyar nyelv és irdalm heti plusz 1 óra 4. évflyam matematika heti plusz 1 óra 5-8. évflyam: angl nyelvből nem emelt óraszámban tanulóknak: magyar nyelv és irdalm szövegértés, kmmunikáció tantárgyn belüli mdul heti plusz 1 óra 5-8. évflyam: angl nyelvből nem emelt óraszámban tanulóknak: matematika prblémamegldás tantárgyn belüli mdul heti plusz 1 óra 6. évflyam: matematika heti plusz 1 óra 7. évflyam: magyar nyelv heti plusz 1 óra 8. évflyam: matematika heti plusz 1 óra Speciális célk 1. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló esélyegyenlőségének maximális biztsítása. 2. Átfgó célunk, hgy a hátránys helyzetű gyermek minél előbb bekapcslódjn az óvdai nevelésbe, óvdába kerüljön, mert ezzel válhat szciális flyamatuk és integrációjuk zökkenőmentessé. Ez a flyamat az isklában tvább flytatódik, így 8. sztály végére egyenlő esélyt tudunk teremteni részükre akár a tvább tanuláshz, akár a felnőtté váláshz. 3. A hátránys helyzetű tanulók felkészítése srán az együttnevelés és a differenciálás szempntja valósuljn meg a skldalú személyiségfejlesztő munkában. 4. SNI tanulók felnőtté válásának, közösségbe beillesztésének elősegítése. 5. Nem szakrendszerű képzés: 5. és 6. évflyamn a lassúbb fejlődési ütemű tanulók fejlesztése és a gyrsabban haladók esetében a gazdagítás, dúsítás lehetősége. 6. Tehetség-aznsítás, - gndzás, - tanácsadás, nymn követés segítségével esélyjavítás elérése. Pedagógiai munkánk alapvető feladata a munkánkat átfgó evangéliumi szellemben történő nevelési feladat megvalósításával együttesen, hgy a gyermeki nyitttságra, fgéknyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempntjából kiemelten fnts alábbi értékeket tanulóink 24

25 elsajátítsák, ezek képviselete váljn bennük meggyőződéssé és határzza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatk és növények védelme, szeretete. Fgéknyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fntssága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmzgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkdás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre kárs szkásk ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás, az áldzattá válás megelőzése, bűnmegelőzés). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibntakztatásának igénye (önbecsülés, önbizalm). Felelősségvállalás saját srsának alakításáért (önállóság, kitartás, szrgalm, kreativitás). Nyitttság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befgadására és létrehzására. 4. Fgéknyság az emberi kapcslatkra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfgadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kmmunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, másk szkásainak és tulajdnának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldzatvállalás. Törekvés az előítélet mentességre, a knfliktusk kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a flyamats önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarrszág megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra áplása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagymányainak, jelképeinek tisztelete, áplása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jgainak tisztelete, kultúrájuk, hagymányaik tiszteletben tartása. 10. Az alktmánysság, a törvényesség, az államplgári jgk tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jgk tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és prblémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demkrácia érvényesítésére. Az isklánkban flyó nevelő és ktató munka feladata, hgy a felsrlt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szlgálják a nevelési prgram különböző fejezeteiben később meghatárzásra kerülő tanórai és tanórán kívüli, egyéb fglalkzási nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcslódó flyamats értékelés. Sikerkritérium: Isklánk refrmátus szellemiségéből fakadó alapelvek, célk teljesülése. 1. sztályba történő sikeres beisklázás, refrmátus gyermekek számának növekedése. A középisklák felvételi követelményeinek való megfelelés. A tvábbtanulási mutatók azt jelzik, hgy gyermekeink megállják helyüket a választtt intézményben. 25

26 A diákk legalább 90 %-a az év végi értékelési szakaszban teljesíti a követelményeket (nem kap elégtelen sztályzatt). Az 1-4. évflyams tanulók körében az évenkénti alapkészség vizsgálatk eredményei azt jelzik, hgy a diákk minimum 95 %-a legalább megfelelt, illetve elégséges minősítést kap a számlás, írás, lvasás területén. Az rszágs kmpetenciamérésen a diákk eredményei elérjék vagy meghaladják az rszágs átlagt. (Amennyiben alatta van az érték, megalapztt, méréseken alapuló indklás, háttértényező vizsgálat szükséges, illetve intézkedési terv készítése.) A tanulók az iskla által nyújttt kínálatból a képességeiknek megfelelő kibntakztatási lehetőséget igénylik, azkn aktívan részt vesznek. Az évflyamvesztés nélkül tvábbhaladó HHH tanulók aránya eléri a 90 %-t. A kulcskmpetenciát fejlesztő tevékenységi frmák közül minden hátránys helyzetű diák legalább egy fglalkzásnak állandó részt vevője. Hatéknyan működik a mentri rendszer. Minél több HHH tanulónk érettségit adó intézményben flytatja tanulmányait. Az SNI tanulók körében sikerül elérni a nylc sztálys végzettséget. Tanulmányi versenyeken, művészeti pályázatkn való sikeres szereplés (tanulóink a mezőny első felében végeznek) vagy a megmérettetést örömmel élik meg. Színház-, múzeum- stb. látgatás. Tanulóink viselkedése tükrözze a kitűzött cél elérését. Fegyelmezett diák, aki képes az önálló véleményalktásra, másk iránti tleranciára. Kifejezésre juttatják, hgy jól érzik magukat az isklában. Tiszta iskla és környéke. Csökken a rngálásk száma. Elítélik azkat, akik a természetet rngálják, ismerik lakóhelyük és a kistérség értékeit, nevezetességeit. Aktívak a környezet-és egészségvédelmi prgramkn. Munkájukkal szemben igényesek, füzeteik külalakjára, ruházatukra, isklai felszerelésükre vigyáznak. Nő a gyerekek állóképessége. Más kultúrákkal szemben nyitttak, érdeklődők. Nincsenek negatív előítéleteik a kisebbségek és a mássággal élő emberek irányában. Az SNI társaikkal tleránsak, segítőkészek. Külföldi kapcslatk létesítése, illetve fenntartása. A 4. évflyamtól kifutó rendszer - / től felmenő rendszerben: 5. évflyamtól emelt óraszámban angl nyelvet tanulók alapfkú nyelvvizsgát tesznek 8. év végéig, amennyiben a szüleik vállalják a nyelvvizsga költségeit. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkr tekintjük nevelő és ktató munkánkat sikeresnek, ha isklánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nylcadik évflyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfkú nevelés-ktatás kerettanterveiben meghatárztt tvábbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hgy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjbb szinten feleljen meg az isklánk helyi tantervében megfgalmaztt követelményeknek.) rendelkezik lyan bővíthető bizts ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságkkal, amelyek képessé teszik őt arra, hgy a középisklás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcslatkhz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásfrmákat, határztt elképzeléssel bír saját közelebbi és távlabbi jövőjét és srsát illetően, a keresztyén közösség nevelő ereje által érti a gyermek, hgy hitvallásaink szerint minden Isten munkája, amiről eddig számt adtunk, magunkat hálából szánjuk Krisztus követésére, mivel Isten minden megtett értünk, mi is mindent megteszünk érte, munkánkat nem a kell kényszere, hanem a lehet szabadsága határzza meg, elért eredményeinkért Istent dicsőítjük. 26

27 Mérhetőség: Évindító, adventi, húsvéti csendesnap, az áhítatk napi megtartása, az imaközösségi alkalmak lehetőségének heti rendszeressége, a templmi szlgálatk rendszeresek, flytnssága biztsíttt, a szlgálatkn a gyermekek legalább 90 %-a részt vesz, a szeretetvendégséget évente megtartja az intézmény, évente kapcslódik a MRE Szeretethíd prgramjáhz, növekszik a templmba járók száma. 1 sztálys beisklázási mutatók. Statisztikai adatk. Jegyzőkönyvek, feljegyzések. Eredményes beisklázás 9. sztályba. A tanulók fejlődésének nymn követése a középisklák tantárgyi eredményei. Tanulmányi versenyek száma, eredményei. Művészeti pályázatk száma, eredményei, művészeti kiállítás. Tiszta, rendezett környezet. Knfliktusk csökkenése, neveltségi szint növekedése. A sprtfglalkzásn, tömegsprtn részt vevő gyermekek száma; mérési eredmény az állóképességről. Nyelvvizsgák száma. Külföldi kapcslat megléte. A szabályztt flyamatk (IMIP 2 ) belső auditja. Szabályztt partneri igény-és elégedettségmérés. Klímavizsgálat. Partneri igény-és elégedettségmérés mutatói alapján trendvizsgálat. Évenkénti önértékelés az integrációs felkészítésben. Munkavállalói teljesítményértékelés. Teljes körű intézményi önértékelés. Eszköz, eljárás, módszer Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskla pedagógusai által alkalmaztt személyiségfejlesztésre irányuló eljárásk, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csprtra szthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azk, amelyeknek alkalmazása srán a nevelő közvetlenül, személyes kapcslat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azk, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Isklánk pedagógusai által alkalmaztt közvetlen és közvetett nevelési eljárásk: Szkásk kialakítását célzó, beidegző módszerek. Közvetlen módszerek Kérés. Követelés. Gyakrltatás. Segítségadás. Ellenőrzés. Ösztönzés. Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távlabbi) célk kitűzése, elfgadtatása. Hagymányk kialakítása. Kérés. Követelés. Ellenőrzés Ösztönzés. 2 A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény a kötelező intézményi dkumentumk között nem szabályzza az intézményi minőségirányítási prgramt. Intézményünk használja, megőrzi e dkumentumt, a benne lévő szabályztt flyamatk kán. 27

28 Magatartási mdellek bemutatása, közvetítése. Tudatsítás (meggyőződés kialakítása). Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. Műalktásk bemutatása. A nevelő személyes példamutatása. Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája. A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csprts minták kiemelése a közösségi életből. Felvilágsítás a betartandó magatartási nrmákról. Vita. Kiemelt feladatk 1. Refrmátus szellemiség megvalósítása Tanítási órákn Egyéb fglalkzás Eszközök, eljárásk - Hit-és erkölcstan ktatása. - Egyházi énekktatás. - Tantárgyi keretbe ágyazva valamennyi tantárgynál. - Csendesnap, áhítat, imaközösség, Dörmögő kör, szeretetvendégség, Szeretethíd prgram, templmi szlgálat, hittantábr, knfirmandus találkzók, közös gyülekezeti alkalmak. 2. Készség, képességfejlesztés tanítási órákn és egyéb fglalkzáskn Tanulók értő lvasóvá nevelése - Gyakrlatrientált ktatás. - Könyvtári lvasás - önművelődés fglalkzásk. - Szövegértés, szövegfeldlgzás óra. - Prjektktatás. Önálló tanulásra nevelés - Tanulás tanítása. - Szövegértés, szövegfeldlgzás óra. - Prjektktatás. Anyanyelvi kultúra fejlesztése - Az óraszám elsztásnál előnyben részesítés. Beszédkultúra fejlesztése - Média mikr műhely működtetésével. - Szóbeli feleteket számának növelésével. - Versenyeztetéssel, hátránykmpenzálással. - Igényes szóbeli megnyilvánulásk igénylésével. - Diákközgyűlés szervezésével. - Érveléstechnikai gyakrlatkkal hatékny kmmunikáció elsajátítása. 2. Készség, képességfejlesztés tanítási órákn és egyéb fglalkzáskn Szciális képességek fejlesztése - Együttműködést igénylő közösségi feladatk megldása. - Mdellnyújtás; - Szerepjáték; - Megerősítés (jutalmazás, szükség esetén büntetés); - Integrációs helyi prgram. - Kperatív tanulás. - Tevékenységközpntú tanulás; - Prjektnap. - Prjektktatás. - Sztárai nap. - Szeretethíd-prgram. 28

29 Kiemelt feladatk Eszközök, eljárásk 3. Készség, képességfejlesztés sztályfőnöki órákn Tanulók önismeretének fejlesztése, önnevelési - Önismereti játékk. igényének felkeltése - Szituációs gyakrlatk. - Tanulás-módszertan. Szciális képességek fejlesztése - Életkrnak megfelelő prblémák felvetése, a prbléma helyes megldásának bemutatása - Egyéni és közösségi érdek értelmezése knkrét szituációkban. - Knfliktuskezelési technikák elsajátítása, gyakrlása (nézőpntváltás). - Együttműködést igénylő közösségi feladatk megldása. - Mentri rendszer. 4. Matematikai kmpetenciák - Az óraszám elsztásnál előnyben részesítés. - Életkrnak megfelelő prblémák felvetése, megldása. - Versenyeztetéssel. - Szakkör, felzárkóztatás. - Matematika mikr műhely - Matematikai prblémamegldás fglalkzás. 5. Természettudmánys kmpetenciák - Tantárgyi rendszerbe ágyazva. - Egészség és környezeti nevelési prgram. - Versenyeztetéssel, hátránykmpenzálással. - Prjektek - Természetjáró mikr műhely 6. Idegen nyelvi ktatás Idegen nyelvi kmmunikáció 7. Infrmációs-technikai jártasság kialakítása, digitális kmpetencia - Kmmunikáció közpntú idegen nyelvi ktatás. - Az óraszám elsztásnál előnyben részesítés. - Magasabb óraszám biztsítása. - Tárgyi feltételek függvényében nyelvktatás az infrmatikai labrban, nyelvktató szftverek alkalmazásával. - Versenyeztetéssel, hátránykmpenzálással. - Angl mikr műhely. - Tantárgyi keretben 6. évflyamtól felmenő rendszerben - Pályázati frrásk felkutatása az infrmatikai labr fejlesztésére. - Infrmatika szakkör. - Internet használat. - Multimédiás tanórák 3. Készség, képességfejlesztés sztályfőnöki órákn 8. Tehetségek aznsítása, gndzása, lemaradók felzárkóztatása, tanácsadás - Egyéni adttságkhz igazíttt differenciált tan- - Tehetség-aznsítás: 3. évflyam végén anyag közvetítésével. - Szakkörökkel. - Sztárai Tehetséggndzó Műhely: angl, média, matematika, TDK, természetjáró, kórus mikr műhelyek - Művészeti fglalkzáskkal színjátszás, kerámia - Egyéni fglalkzásk, felzárkóztatók alkalmazásával. - Tantárgyi-, sprt-, és kulturális versenyekre való felkészítéssel, versenyeztetéssel. - Tehetség tanácsadás 29

30 Kiemelt feladatk 9. A tanulók kárs szenvedélyektől mentes, egészséges életmódra nevelése Eszközök, eljárásk - Tantárgyi rendszerbe ágyazva. - Kiemelten sztályfőnöki órákn. - Egészségnevelő prgramk működtetésével. - Prjektnap. - Sprtköri fglalkzásk biztsításával. - Személyes példamutatással. - Keresztyén etika ktatása a hit-és erkölcstan tantárgyba integrálva. 10. Környezet-és természetvédelem - Természet- és környezetvédelmi prgram működtetésével. - Természetjárással, kirándulással. - Prjektnap. - A természetismeret és a történelem, társadalmi és államplgári ismeretek tantárgy tananyagtartalmának kiegészítése a közvetlen és tágabb lakókörnyezet megismerésével. - Legalább kétévente rmánsági út. - Természetjáró mikr műhely 11. Speciális feladatk A hátránys helyzetű gyermekek életesélyeinek javítása, hátránykmpenzáció Sajáts nevelési igényű gyermekek nevelésének-ktatásának biztsítása A kiemelten tehetséges gyermekek nevelésének-ktatásának biztsítása 12. Tvábbi feladatk Az egyéb fglalkzáskn ismeretközvetítő és kulturális tevékenység kiszélesítése A tanulók jó ízlésének, esztétikai, művészeti érzékének fejlesztése - Szellemi segítségnyújtás: integrációs felkészítés helyi prgramja, tvábbá a tvábbtanulás segítségével. - Szciális gndskdás: napközis, tanulószbai fglalkzásk biztsítása, gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység, mentri rendszer működtetése, kedvezményes étkeztetés. - Anyagi segítségnyújtás: pályázatk felkutatása; ösztöndíj-pályázatk, segélyezési javaslatk - Az alapító kirat szerinti SNI tanulók integrált nevelése-ktatása. - Habilitációs, rehabilitációs fglalkzásk. - Együttműködés a kiskunhalasi RPI munkatársaival, a szakértői bizttságkkal, Nevelési Tanácsadóval, a Pécsi Éltes Mátyás Isklával - Utazó gyógypedagógusi hálózat. Ls. 8. pnt - Kirándulásk, tábrk, színház-, múzeum-, és hangverseny látgatásk, sprtrendezvények, könyvtári fglalkzásk szervezésével. - Tiszta, barátságs, biztnságs isklai környezet megteremtésével, szépítésével. - Ízléses, a refrmátus szellemiséget tükröző tantermekkel. - Művészeti fglalkzáskkal, szakkörökkel mikr műhelyekkel - Környezeti nevelési prgram. 30

31 Kiemelt feladatk Kulturált társas kapcslatk kialakítása, frmálása A tanulók önismeretének fejlesztése, tvábbtanulásának segítése A közvetlen és tágabb lakókörnyezettel kialakíttt élő kapcslat áplása, fenntartása, fejlesztése Eszközök, eljárásk - A házirendben megfgalmazttakkal összhangban a megjelenés, megszólalás, köszönés, krtársakkal és felnőttekkel szembeni tisztelettudó viselkedés megkövetelésével. - A másság elismertetésével, elfgadtatásával. - A keresztyén etikai értékrend elfgadtatásával. - Szktatás, példa, etikai beszélgetés, audivizuális ismerethrdzók segítségével. - Kperatív frma. - Osztályfőnöki óra. - Osztályfőnöki órákn infrmációk szerzése a tvábbtanulásról. - Pályaválasztási flyamatszabályzás. - Előkészítő fglalkzás. - Közös rendezvények, műsrk, ünnepek szervezésével, hagymányáplással. - Testvérkapcslat kiépítésével Óvdai nevelésünk céljai Céljaink, hgy: a ránk bíztt gyermekeket evangéliumi szellemben neveljük, hgy a kereszteléskr tett szülői és gyülekezeti fgadalm megvalósulását elősegítsük. Ennek érdekében minden tevékenységet át kell, hgy hassn az Igéből táplálkzó refrmátus hit és az ökumenikus gndlkdás. A gyermekek a világt, mint a teremtő Isten csdálats művét ismerjék meg, találjanak rá az útra, mely az Úr Jézushz vezet. elősegítsük a különböző szciális háttérrel rendelkező óvdás krú gyermekek skldalú, harmnikus fejlődését, gyermeki személyiség kibntakztatását, figyelembe véve és tiszteletben tartva az életkri és egyéni sajátsságkat, az eltérő fejlődési ütemet. alktó, családias légkörben segítsük önkibntakzásukat úgy, hgy minden gyermek önmaga lehetőségeihez visznyítva fejlődjön, testi, lelki, szciális, értelmi érettség terén. alakuljn ki a gyermekekben a természet iránti pzitív érzelmi kötődés. megalapzzuk bennük a helyes önértékelést és értékrendet. kihasználjuk az integráltság előnyeit,hgy megkönnyítsük az óvda-iskla átmenetet. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódt igénylő sajáts nevelési igényű gyermekeknél is törekszünk a megfgalmaztt célk megvalósítására. Célunk, hgy az SNI gyermekeket is hzzásegítsük a társadalmi beilleszkedéshez. A különbözőség elfgadtatásának, amelynek alapja a keresztyén kultúrában gyökeredzik, fnts szerepe van ebben. Aki befgadja ezt a kisgyermeket az én nevemért, az engem fgad be; és aki engem befgad, azt fgadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb mindnyájatk között az a nagy. (Lukács 9; 48) (Részletezve: ls. még az óvdai pedagógiai prgramban) A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk Intézményünk pedagógiai prgramja az ONAP, a NAT és a kerettantervi, illetve a refrmátus kerettantervi szabályzásban leírt és képviselt értékekre kiemelten a képességek és kmpetenciák fejlesztésére -, valamint a helyi sajátsságkból adódó hagymánykra és szükségletekre épít. 31

32 A nevelés célja, hgy a gyermekek, diákk személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljn. E munka srán egyes tulajdnságkat erősíteni kell, míg máskat lefaragni, helyére tenni. A nevelő előtt mindig tt lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik mindjbban megközelíttetni a gyermekével, diákjával a nevelés srán. Természetesen ez az ideál gyermekekként, diáknként más és más. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibntani. Így az általáns emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell. A legfőbb általáns emberi értékek keresztyén hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkznak meg a legteljesebben. Ezért a diákk elé példaként Jézust kell állítani. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkrtól kezdve a kamaszkrn át az ifjú krig hsszú flyamat. Minden krszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind lyan értékekben, amelyre érzékenyek. A nevelőhöz való viszny is skat alakul a kezdeti feltétlen elfgadástól a tagadásn át az egyenrangú baráti kapcslatig. Nagyn fnts: a hitre, reményre, szeretetre nevelés, a helyes önértékelés, amely se nem túlzza, se le nem becsüli értékeit az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük, józan, megfntlt ítélőképesség, a másk felé való nyitttság, befgadóképesség, a saját akaratunkról való lemndás másk érdekében, a szelídség, az alázat, a türelem, az alapsság, a mértékletesség, a bűnbánat, amely mentes kell, hgy legyen a kórs önmarcanglástól, egészséges, edzett személyiség kialakítása, a megbcsátás, a belső csendre, elmélyülésre való igény, hűség Istenhez és embertársainkhz, felelősség magunk, másk, nemzetünk és a teremtett világ iránt, az egészségnek, mint alapértéknek elfgadtatása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkársító szkásk, szenvedélyek kialakulásának megelőzése. Ezt fejezi ki a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magam. Akiben ezek a tulajdnságk megerősödnek, az fgékny lesz az igazra, a jóra és a szépre. A mai világban skszr pnt az ellenkező tulajdnságk teszik sikeressé, krszerűvé az embert. A nevelés nagy feladata, hgy a hamis értékeket valóban negatívvá tudja tenni, és a gyermekek természetes becsvágyát, sikerre törekvését átitassa a keresztyén szellemmel és a helyes irányba terelje. A lélek gyümölcse pedig szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség. (Pál levele a Galatákhz ) Az óvdai nevelésünk gyerekközpntú, az egész személyiséget fejleszti megfelelő személy és tárgyi környezettel, keresztyén értékek hrdzásával, az egészséges életmód alakításával, a környezettudats magatartás alakításával, az érzelmi neveléssel, a szcializáció biztsításával, az anyanyelvi neveléssel, az egyéni készségeknek és képességeknek megfelelő tevékenységbe ágyaztt értelmi fejlesztéssel. Óvdás krban a gyermekeknek egyénenként váltzó testi és lelki szükségletei vannak, így a differenciált személyiségfejlődés biztsítása nevelésünk alapvető kritériuma. Isklánk nevelő és ktató munkájának alapvető feladata, hgy a tanulók személyiségét a különféle isklai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. 32

33 A személyiségfejlesztéssel kapcslats isklai pedagógiai feladatk A prgram személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai alapelveinek, céljainak és feladatainak érvényesítéséhez szükséges: a kerettantervekben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása valamint az ezekre épülő differenciálás. A fentiek azt a célt szlgálják, hgy tanulóink a különböző szintű adttságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az isklai és isklán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spntán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bntakztathassák ki személyiségüket. A különböző tartalmak, a különféle képességek elsajátítása srán törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kmmunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési, valamint szakmai kreativitás mtívumainak, képességeinek a kialakításáhz, fejlesztéséhez. Nevelésünk - ktatásunk tartalma az emberre, a társadalmra, a művészetekre, a természetre, a technikára vnatkzó kultúra, tudmányk alapvető eredményeit fglalja magában, a tanulóink életkri sajátsságaihz, adttságaihz méretezett kiválasztással, elrendezéssel. A tananyagk feldlgzása, összefüggéseinek feltárása megalapzza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük frmálódását, társas kapcslatát, önismeretét, tájékzódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A kerettantervekben, valamint a pedagógiai prgramunk (helyi tantervének) összeállításánál lyan követelmények megfgalmazására került sr, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő ktatást. A követelmények teljesítéséhez szükséges, hgy: teret kapjn a színes és skldalú isklai élet, tanítás-tanulás, nevelés, egyéb (cselekedtető tevékenységek), Az iskla fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat. Az iskla járuljn hzzá életmódjuk, mtívumaik, szkásaik, 33

34 az értékekkel történő aznsulásuk fkzats kialakításáhz, meggyökereztetéséhez. A helyi tanterveket magába fglaló pedagógiai prgramunk alapja egy lyan közös gndlkdást kíván az intézményfenntartó és isklahasználó részéről, amelyben: a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpntban, figyelembe véve, hgy a nevelés-ktatás színtere nemcsak az iskla, hanem a társadalmi élet és tevékenység száms egyéb fóruma is. Az eddigi alapelvek, célkitűzések alapján az alábbi knkrét feladatk köré csprtsítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcslats teendőket: Kulcskmpetenciák 1. Autnóm egyéni cselekvésre való képesség. 2. Eszközök interaktív használatának képessége. 3. Társadalmilag hetergén csprtban való munka képessége. A hárm kiemelt kulcskmpetencia a következő készségek fejlesztését feltételezi. 1. Saját stratégiák fejlesztése (feladatmegldásk, sztályszintű közös tervezés stb.) Helyzetek, rendszerek, kapcslatk elemzése. 2. Olvasás készségének fejlesztése. Matematikai készségek fejlesztése. Idegen nyelv készségének fejlesztése. IKT alkalmazása. A tanulás megtanulása készségének fejlesztése. Szciális készségek megalapzása. Vállalkzási készség megalapzása. Általáns képességek. 3. A máskkal való kapcslatteremtés készsége. A knfliktuskezelés készsége. Csprtban való kperáció készsége. Közösségért való cselekedet készsége. Másk vezetésének, támgatásának készsége. Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatk: Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása tanulási mtívumk és tanulási módk fejlesztési területei: a megismerési vágy fejlesztése: különbségképzési és kapcslási késztetés fejlesztése, az érdeklődés fejlesztése, a felfedezési vágy fejlesztése: megfigyelésre késztetés, az értelmezési vágy kialakítása, alktásvágy erősítése, a tanulási teljesítményvágy ptimalizálása: 34

35 sikerélményekhez juttatás, kudarck megelőzése, elismerésvágy teljesülésére törekvés, kötődés, mint mtívum kialakulásának segítése, igényszintek, ambíciók erősítése, a játéksság; az alktás új dlgk létrehzása, a tanulási életprgram fejlődésének segítése: a tudás gyakrlati értéke, mint mtívum erősítése, tvábbtanulási szándék, mint mtívum, az önfejlesztés igénye, mint tanulási mtívum erősítése, képességek fejlesztésének területei: műveletek fejlesztése (területei): felismerés és kivitelezés, gndlatképzés és igazságértékelés, összevnás, összehasnlítás, aznsítás és besrlás, srrendfelismerés és srképzés, belátás (összefüggés-felismerés), kmbinálás, tapasztalati következtetés, megismerés képességének fejlesztése (területei): megfigyelés, átkódlás, értékelés, értelmezés, biznyítás, kmmunikáció fejlesztése (területei): tapasztalati és értelmező nyelvtudás, beszéd és beszédértés, írás és lvasás, ábra (rajz) lvasás, ábrázlás, frmalizált kmmunikáció, gndlkdás fejlesztése: visznyítási képesség, általánsítás és sztályzás, prblémamegldás, tanulási képességének fejlesztése: tanulási technikák elsajátítása, tapasztalati és értelmező tanulás fejlesztése, önálló és csprts tanulási technikák. A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatk: A segítő életmódra nevelés a keresztyén értékrend megismerését, ennek elfgadását, e szerinti viselkedés kialakítását, valamint a viselkedéshez szükséges képességek kiépülését jelenti. Az igazn, a jón, a szépen nyugszik, példát maga Jézus adtt: Példát adtam nektek: amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek. Jn. 13, 15 Jézus példájának megismerése és elfgadása fkzatsan történik. Először a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a keresztyén viselkedés alapvető szabályait, meg kell érteniük a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Olyan isklai életrendet kell kialakítanunk, amely a hétköznapi életben elősegíti, hgy a tanuló megtapasztalhassa a kölcsönös megértés, együttérzés, segítőkészség előnyeit, hiányuk következményeit. 35

36 A közvetlen megtapasztalás mellett nagy szerepük van a közvetett hatásknak, élményeknek is (élő és történelmi személyek; a szentírás alakjai, példázatai, eseményei; irdalmi hősök, csprtk). Ahhz, hgy a jézusi ember szkásait ki tudjuk alakítani, szükséges lyan légkörnek a megteremtése, amelyben a tanulók biztnságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályk átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Fnts az élményszerű, pzitív minták felkínálása személyes példamutatással, irdalmi, bibliai, történelmi szereplők tetteinek, magatartásainak átélési lehetőségével; a negatív, antiszciális minták hatásának a csökkentése. Meghatárzó a pzitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az sztálykban, a tantestületben, az isklában, amelyben úgy a tanulók, mint a pedagógusk biztnságban és jól érzik magukat. Szciális készségfejlesztő gyakrlatk alkalmazása. A lehető legtöbb szciális ismeret cselekvésbe, példákba, esetekbe, esettanulmánykba, de legalább szimulatív esetekbe ágyazttan történő feldlgzása. Szciális érdekérvényesítés fejlesztése. Feladat a tanulók és pedagógusk, valamint a tanulók közötti szciális kölcsönhatásk ptimalizálása, a szciális kölcsönhatásk gyakrlatias megismerése, értelmezése. A segítőképesség fejlesztéséhez az isklának fel kell kínálni a segítés skféle lehetőségét és módját. Az együttműködési képesség fejlesztéséhez a pedagógusnak rendszeresen kell élnie a segítő együttműködés frmáival, (együtt cselekvés, közös kirándulás, közös feladatmegldás). A pedagógusk a különféle együttműködési frmák alkalmazásával rendszeresen érvényesítsék az ebben rejlő személyiségfejlesztő hatáskat. Az isklának úgy kell szerveznie a tevékenységeit, hgy az sztályk legalább havnta egyszer részt vehessenek lyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg. Egészséges és kulturált életmódra nevelés. Az egészséges életmód lyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek ptimális kielégítését szlgálja. A kulturált életmód a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvnalas kielégítése. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kmpetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növelését jelenti. Intézményünk alapvető feladata a személyes kmpetencia fejlődésének segítése. A refrmátus iskla a teljes ember nevelésére hivattt. A teljes ember kifejezés magába fglalja azt, hgy az ember testből és lélekből áll. Feladatunk tehát úgy nevelni a ránk bízttakat, hgy testileg-lelkileg egészségesek legyenek. Közvetve vagy közvetlenül, minden tevékenységünkkel ezt kell elősegíteni. Személyes képességek fejlesztésének színterei: iskla, család, gyülekezet, egyéb közösség. Személyes képességek fejlesztési feladatai: Testi képességek területén: A sprtági tevékenységek elsajátításán túl a testi képességek kifejlesztése és flyamats karbantartása. A testnevelési órák, a diáksprtköri élet, a tömegsprt és a várs sprtlási lehetőségeinek ptimális kihasználása. A krdinációs képességek fejlesztése az egyéb fglalkzás kínálta lehetőségeken belül. Kézügyesség fejlesztése kerámia fglalkzás lehetőségeinek kihasználásával. 36

37 Önellátási képesség fejlesztése. Életkri sajátsságk függvényében az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkdás, testáplás, rendszeretet, a közlekedés, a vásárlás szkásai, családi munkamegsztásban részvétel alakítása. Befgadóképességek fejlesztése. Zenei téren a megfntltan válgattt zeneművek rendszeres (tanórákn, isklai rendezvényeken, tthn, hangverseny-látgatásn, ) hallgatása. A vizuális befgadóképesség fejlesztése érdekében el kell sajátíttatni a képi-plasztikai kifejezés és a kmpzíciók jelrendszerének lvasását. Szervezett prgramkkal, céliránysan fejlesztett isklai környezettel biztsítani kell a vizuális esztétikai befgadás és megismerés lehetőségét. Önkifejezési képességek fejlesztése. Az előadói képesség, szövegalktó, versíró és műértelmező képesség, befgadó képesség, imprvizációs képesség, vizuális önkifejező képesség, bemutatása, gyakrlása, az adttság tudatsítása a tanulókban, valamint a tanulói kibntakzáskhz a feltételek biztsítása a feladat. (tanórák, színjátszó fglalkzás, média mikr műhely ) Önvédelmi, egészségvédő, identitásvédő képesség fejlesztése. Fnts feladatunk a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az alapvető szkásk rendszeres gyakrlása, flyamatsan észlelt minták elsajátítása (sérüléselhárító esések, balesetvédelmi szkásk ). Nagy hangsúlyt kap a realitásknak, a mélyebb, igazabb értékeknek, távlatibb érdekeknek megfelelő viselkedésfrmák erősítése. Önértékelő képességek fejlesztése. A nevelő munka srán a tanulói önértékelés váljn rendszeressé. A sikeres önmegismerő képesség alapja az önfejlesztő képesség fejlődésének. Az intézmény segít lyan szituációk, fórumk, előadásk, beszélgetések szervezésével, melyek srán tanulóink felfedezhetik ígéretes öröklött adttságaikat, hajlamaikat, rátermettségüket. Az iskla köteles segíteni az önfejlesztő életprgram kialakításában. A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatsítása és meggyőződéssé alakítása. Azért az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket. (Mt 7:20) De a Lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, nagylelkűség, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség; az ilyenek ellen nincs törvény. (Gal 5:22-23) Hitünk szerint a Biblia valódi irányadó. A mutattt útn való járás alkalmassá tesz mindannyiunkat arra, hgy a különféle társadalmi rendszerek erkölcsi elvárásainak is megfelelhessünk. A nevelési feladat végrehajtásáhz, vagyis annak elősegítéséhez, hgy tanítványaink valóban teremhessék a Lélek gyümölcseit, a következő fntsabb lehetőségeink, módszereink vannak. Istentiszteleten, reggeli áhítatn példák adása a Bibliából. Irdalmi és történelmi példák. Az ünnepi rendezvények mndanivalójának megbeszélése, gndlva az egyházi, nemzeti, vagy akár családi ünnepekre is. Az sztályfőnöki órákn alkalmaztt szituációs játékk. A pedagógusk személyes példaadása a tanórákn és azkn kívül is. Isklai kirándulásk, múzeumlátgatásk alkalmával a szülőföld és a haza múltjának, hagymányainak keresése. A házirend megbeszélése és a diákpresbiteri alkalmak lehetőséget kínálnak a demkratikus rendszer megismertetése, a jgk és kötelességek kapcslat megértésér. Kiemelt szerep jut a következő tantárgyaknak: történelem, társadalmi és államplgári ismeretek, irdalm, hit- és erkölcstan. 37

38 Reménységünk szerint mindennek következménye lesz, hgy tanítványaink megfelelő visznyt tudnak kialakítani és áplni a családdal, az isklával, a szülőfölddel, a hazával, a keresztyénséggel, minden embertársukkal. Ez a flyamat a felnőtté válás srán teljesedhet ki igazán. A tanulók érzelmi (emcinális) nevelése Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagymányk, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, áplása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók államplgári nevelése. Feladata: Az alapvető államplgári jgk és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és prblémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az isklai és a helyi közéletben való részvételre A közösségfejlesztéssel kapcslats feladatk A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása isklánk nevelő-ktató munkájának alapvető feladata. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és ktató munka isklánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcslata révén valósul meg, másrészt közvetett módn, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Az ember társas lény, közösségre van szüksége, az Istenhez is csak a közösségen keresztül jut el. Az isklára - hiszen a gyerek ideje nagy részét tt tölti - óriási szerep hárul, amelyet nem lehetne elhibázni: közösségi embert frmálni az egyénből és egyben lyan közösséget frmálni a csprtból, amely a közösség erejét a keresztyén értékrend szerint, pzitív célk eléréséért, használja fel. Ahgy a személyiség fejlesztésnél a jézusi ember az eszményi, úgy a közösségfrmálásnál a jézusi közösség a cél. Alaptörvény: a szeretet - igazi értelmében véve. Arról ismerje meg mindenki, hgy tanítványaim vagytk, hgy szeretettel vagytk egymás iránt. Jn. 13, 35 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcslats feladataink: 1. A különféle isklai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az isklai élet egyes területeihez (tanórákhz, egyéb fglalkzáskhz, tevékenységekhez) kapcslódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudats, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkri fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkdniuk kell az életkrral váltzó közösségi magatartáshz: a kisgyermek heternóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autnóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkrmányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése srán ki kell alakítani a közösségekben, hgy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehanglt módn tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 38

39 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusk legfntsabb feladata, a közösségek tevékenységének tudats tervezése és flyamats megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkr érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcslódnak, azkban aktívan részt vesznek, és tt a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshz és viselkedési frmákhz tapasztalatkat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagymányainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartzást erősítő erkölcsi, viselkedési nrmák, frmai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, áplása A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szlgáló tevékenységi rendszer és szervezeti frmák A tanulói személyiség fejlesztésének legfntsabb színtere a hsszabb tanítási-tanulási flyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskla nevelői a tanítási-tanulási flyamat megszervezése srán kiemelten fntsnak tartják a tanulók mtiválását, a tanulói aktivitás biztsítását, a differenciálást, a kperációra épülő munkát. a) A mtiválás célja, hgy tanulóinkban felébresszük azkat az indítékkat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azkat a módszereket és szervezeti frmákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztsítják. c) Az isklai tanulási flyamat srán kiemelten fnts feladat a differenciálás, vagyis az, hgy a pedagógusk nevelő-ktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagybb mértékben igazdjn a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújttt teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazdó munkafrmákat, így - elsősrban a gyakrlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csprts munkájára támaszkdnak. Az egységes alapkra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, skldalú isklai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hzzájárul életmódjuk, mtívumaik, szkásaik, értékekkel való aznsulásuk fkzats kialakításáhz, megalapzásáhz. A kulcskmpetenciák hatékny fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célknak megfelelő tanítási flyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályzása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempntkra kell figyelemmel lenni: Olyan szervezési megldáskat kell előnyben részesíteni, amelyek előmzdítják a tanulás belső mtivációinak, önszabályzó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatárzó szempntja a tanulók aktivitásának kibntakztatása. Az ktatási flyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjn lehetőséget esetleges tévedéseinek krrigálására és tudásának átrendeződésére. Az ktatási flyamat alkalmazza az együttműködő (kperatív) tanulás technikáit, frmáit. 39

40 Az isklai tanítás - tanulás különböző szervezeti frmáiban (az sztálymunkában, a csprtmunkában, a tanulók párs és egyéni ktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, prblémamegldását, alktóképességét kell előtérbe állítani. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhz alkalmazkdó differenciálás a feladatk kijelölésében, azk megldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátránys helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Az intézményben a nevelési és ktatási célk megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek, egyéb fglalkzásk segítik: Hagymányőrző tevékenység: Intézményünk névadója, Sztárai Mihály emlékének áplása fnts feladatunk. Ezt szlgálja az évenkénti megemlékezés Sztárai nap május végén, vagy június első hetében. Minden tanév flyamán megemlékezünk a következő alkalmakról: kt. 6., kt. 23., refrmáció: kt. 31., márc. 15., karácsnykr Gyermekek karácsnya advent 4. vasárnapján, húsvét, áldzócsütörtök, pünkösd, anyák napja, a 8. sztálysk ballagása, a kmmunista és egyéb diktatúrák áldzatainak emléknapja, a hlkauszt áldzatainak emléknapja, Nemzeti Összetartzás Napja. A refrmáció napján tesznek fgadalmat a 2. sztálys tanulók és az új nevelők; az 1. sztálysk ekkr kapják meg nyakkendőjüket. A 8. sztálysk a ballagásn ezüstmedált kapnak a gyülekezettől. A tanévnyitó- és tanévzáró ünnepélyeket a vasárnapi istentiszteletek keretében tartjuk. A tanévnyitó ünnepi istentiszteleten a gyülekezet Énekeskönyvvel ajándékzza meg az 1. sztályskat. Egyéb hagymányőrző tevékenység a tanév srán: környezetünk alakításának hagymányai szerint a tanév első munkanapjára az sztálytermeket és a flysókat dekráljuk, ezeket flyamatsan, az aktuális eseményeknek megfelelően váltztatjuk; az udvar rendezése flyamats; minden tanév első napja Tanévnyitó csendesnap ; adventi és húsvéti időszakban is csendesnap; a másdik tanítási nap első két-hárm órájában szervezési feladatkat látunk el; közös áhítatk napnta hétfő, péntek: templmunkban az egész isklai közösség; kedd, szerda, csütörtök: sztálykeretben; minden évben a december 6-án a tanítási nap 5. órájában Mikulásváró játéks ünnepséget tartunk az sztályközösségekben; a téli szünet előtti utlsó tanítási nap 5. órájában Karácsnyváró ünnepséget rendezünk sztályközösségekben; kézműves fglalkzás advent jegyében; gyülekezetünkkel közösen karácsnyi vásárt szervezünk; farsang idején rendezzük meg az 1-4. évflyamsk jelmezes bemutatóját, és az 5-8. évflyamsk suli-buliját; a hivatals beiratkzás előtti hetekben minden érdeklődőt szeretettel várunk nyílt napjainkn; a tavaszi szünet előtti utlsó tanítási nap 4-5. órájában sztályaink Húsvétváró -ra készülnek; a nevelési és ktatási követelmények teljesítése érdekében tanulmányi kiránduláskat szervezünk Siklós környezetében, illetve hazánk tájegységeit keressük fel. Ezeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, de lehetősége szerint a gyülekezetünk is támgatja utazásainkat; kétévente a 6-7. sztálys diákk az Ormánság megismerésére tanulmányi útra mennek, melynek utazási költségeit az intézmény fedezi; a szabadidő haszns és kulturált eltöltésére neveljük tanulóinkat - az iskla lehetőségeihez, és a szülők anyagi helyzetéhez igazdva - különféle prgramk szervezésével: 40

41 tábrk, színház- mzi- és múzeumlátgatásk önköltségesek -, teadélutánk, táncs rendezvények, stb.; felkérésre részt veszünk vársunk ünnepi rendezvényein, valamint a gyülekezeti alkalmakkr rendszeresen szlgálunk; évente szeretetvendégségen fgadjuk gyülekezetünket; Bibliai-kvízt tartunk közösen szülőkkel, gyülekezettel; az 5-8. évflyams sztályk védnökséget vállalhatnak egy-egy - a refrmátus temetőben található as hnvédsír, refrmátus tanító, lelkipásztr sírja felett; környezet-és egészségvédelmi és egyéb prjektek; Szeretethíd-prgram; Közösségi frmák Alkalmaztti közösség Intézményvezetés: - intézményvezető - isklai intézményegység-vezető - óvdai intézményegység-vezető - gazdasági vezető - szakmai munkát irányítók munkaközösség-vezetők - IT elnök - MICS vezető / intézményfejlesztés - hit-és erkölcstan-ktató, vallástanár meghívttként: - SZSZ vezető; DP segítő tanár, DP elnök Pedagógusk - nevelőtestület - közös szakmai munkában részt vevő munkavállalók - egy sztályban tanítók közössége - IPR menedzsment, csprtk - SZTM mikr műhelyvezetők Nem pedagógus munkavállalók - gazdasági munkavállalók - karbantartó, fűtő, gépkcsivezető - takarítók - intézményi ügyintéző isklatitkár - dajka - rendszergazda - pszichlógus - könyvelő Óvdai gyermekközösség óvdai csprtk Tanulói közösségek Tanulócsprtk - sztályközösségek - bnttt csprtk - napközis csprtk - tanulószbai csprt - egyéb fglalkzásk csprtjai (szakkör, énekkar, ISK, tehetséggndzó mikr műhelyek stb.) - egyéni fejlesztő csprt Diákönkrmányzat (diákpresbitérium): A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók egyéb fglalkzásai, szabadidős tevékenységének segítésére az isklában diákönkrmányzat (diákpresbitérium) működik. Az isklai diákönkrmányzat (diákpresbitérium) munkáját a 4-8. sztá- 41

42 lykban megválaszttt küldöttekből álló diákönkrmányzat (diákpresbitérium) vezetőség irányítja. A diákönkrmányzat (diákpresbitérium) tevékenységét az intézmény igazgatója által megbíztt nevelő segíti. Tájékztató fóruma a diákközgyűlés, melyet évente egyszer hív össze a DP. A diákönkrmányzat (diákpresbitérium) működését a diákönkrmányzat (diákpresbitérium) szervezeti és működési szabályzata szabályzza. Szülői közösség - sztályk szülői munkaközössége - vezető szerve: Szülői Szervezet választmánya (SZSZ választmány A Szülői Szervezet választmányának működését a Szülői Szervezet választmányának szervezeti és működési szabályzata szabályzza. Napközi tthn, tanulószba. Amennyiben a szülők igénylik az isklában tanítási napkn a délutáni időszakban az 1-4. évflyamn napközi tthn, az 5-8. évflyamn tanulószba működik. Amennyiben az 5-8. évflyamn nincs kellő számú jelentkező a tanulószbai fglalkzásra, a tanulószbára jelentkező diákkat a napközibe irányítjuk. A halmzttan hátránys helyzetű diákjaink a napközis felvételnél előnyben részesülnek, s fkzttan ajánljuk a napközis részvételt számukra. Az őszi, téli és tavaszi szünetben munkanapkn összevnt napközi működik, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. Az így felépített rendszer időkerete, napi felsztása a tanévtől kifutó rendszerben működik, a tanévtől az egyéb fglalkzásk melynek része a napközi, a tanulószba - új napirendje szerint épül ki felmenő rendszerben a tanítás utáni fglalkztatás. Szülői igény esetén a délutáni időszakban: Tanítás utáni egyéb fglalkzás 16 óráig: 1. szabadidős tevékenység 2. tehetséggndzás; hátránykmpenzálás, ISK, más szervezett egyéb fglalkzás: óra között 3. tanulási idő: óra között Felügyelet: óra között A közösségfejlesztéssel kapcslats feladatk a napközi tthnban, tanulószbán / A napközi tthnban, a tanulószbán a közösségi nevelés az isklai és a családi nevelés részeként valósul meg, és az iskla egész közösségének a fejlesztését segíti elő. A közösségalakításra, a közösségi élet frmálására és gyakrlására a napköziben, a tanulószbán több és jbb lehetőség nyílik, mint az elsősrban tanulási tevékenységekre épülő tanítási órákn és tthn, a családban. Feladatk a) A közösséggé szerveződést segítő szkásk, hagymányk, alapvető erkölcsi szabályk megteremtése, őrzése, művelése és tvábbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi útn történő alakítása. Bizalmn és megbecsülésen alapuló pzitív gyermek-nevelő kapcslat. Egyéni, kiscsprts és csprts beszélgetések. A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, gyakrltatása. Knfliktushelyzetek, prblémaszituációk megldási lehetőségeinek megismertetése, a tapasztalatk különböző helyzetekben történő alkalmazása. Gyermek és felnőtt példaképek bemutatása, követésre ösztönzés. Együttes kellemes élmények biztsítása, hangulats csprtlégkör megteremtése mzi és színházlátgatásk, séta, kirándulás stb. 42

43 A közösség tagjainak együvé tartzását erősítő közös tevékenységek szervezése pl.: az év ünnepeire (egyházi és világi ünnepek) pl. refrmáció, anyák napja, karácsny, farsang-készülődés, név- és születésnapk megünneplése. Baráti kapcslatk kialakulásának támgatása, ösztönzése. Közös feladatk kis- és nagycsprts végrehajtása közösen elkészített terv alapján, közös ellenőrzés, értékelés. Az egyéni szükségletek felismerése és az érvényesítést szlgáló megegyezések stratégiájának elsajátítása. Kmmunikációs játékk, gyakrlatk végzése. A máskat tleráló magatartás, a beteg, sérült és fgyatéks embertársak iránti együttérzés és segítőkészség fejlesztése. Az áldzatvállalás értelmének tudatsítása. A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet felébresztése, a velük szembeni magatartás gyakrltatása. Keresztyén családmdell bemutatása a családi munkamegsztás szerepének tudatsítása. Különböző életmódk, szkásk, kultúrák megismertetése. Hazánkban és más rszágkban élő népcsprtk, népek értékeinek, hagymányainak, eredményeinek ismertetése, megbecsülése, tisztelete. A különböző népek békés egymás mellett élési igényének megértetése. b) Frmális, rknszenvi kapcslatkn alapuló kiscsprtk megalakítása, a vezető egyéniségek és kisugárzásuk, hatásuk megismerése, a peremhelyzetben levő tanulók körülményeinek megfigyelése. A kiscsprtk együttműködésének megszervezése, személyiségfrmáló hatásának (önzetlenség, barátság, segítségnyújtás, lelkiismeretesség, áldzatkészség) hasznsítása, tvábbfejlesztése. Az alkalmazkdás, beilleszkedés, a társakkal történő együttműködés, a közösségben vállalható szerep megtalálásának segítése, a kllektivitás fejlesztése. A tanulók társas, rknszenvi, közösségi kapcslatainak alakítása, tvábbfejlesztése. Az önbizalm, önnevelés igényének felkeltése, a kezdeményezőképesség fejlesztése. A magánys gyermekek bevnása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése. A prblémás társak értékeinek elismertetése. A nemek közötti különbségek észre vétetése, egymás kölcsönös tiszteletének, az egyenrangúságnak az elfgadtatása. c) Az óvdai nevelésre, ill. a meghnsdtt szkáskra építve felelősrendszer kialakítása, a csprt életének megszervezése. A csprt szkásrendjének kialakítása. A tanulók felelősségtudatának, önállóságának fejlesztése. Az önismeret fejlesztése, a reális önértékelés megalapzása. Önszabályzó képességük kialakítása, gyakrlatszerzés a csprtmegbízatásk vállalásában és teljesítésében. Önirányító- és önkrmányzó képességük megalapzása, tapasztalatszerzés az alá-, fölé-, mellérendelt viszny elfgadásában, melyben átélik az egyéni érdekek alávetését a közösség érdekeinek. A felelősök megbízatásának ellenőrzése, értékelése, kritikája. Napsi rendszer működtetése az étkezés srán. A szciálisan hátránys, halmzttan hátránys helyzetű tanulókkal differenciált fglalkzás. d) A közösség életét meghatárzó szabályk, törvények megfgalmazása, azkhz alkalmazkdás, ill. módsításuk. A tanulók jgainak megismertetése, érvényesítése, kötelességeik betartásának ellenőrzése. A csprt kmpetenciájába tartzó közös döntések meghzatala. A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak rend, fegyelem, megfelelő szervezettség gyakrlása. A szabályk betartásának, ill. megszegésének következményei. e) A tanulók tevékenységének értékelése, jutalmazási és büntetési frmák alkalmazása. A napközis, tanulószbai csprtvezető értékelése a tanév srán szóban és írásban rendszeresen, flyamatsan napnta, hetente, havnta, félévkr és év végén. 43

44 Szöveges értékelés a tanuló által végzett bármilyen tevékenység értékelése. Pl.- pirs pnt vagy csillag kiemelkedő munkát végzők jutalmazása. Pl. zöld pnt elmarasztalás. A faliújságn név szerinti kiemelés. A tanulók értékelése: a különböző tevékenységek srán szóban értékelik önmagukat, társaikat, részt vesznek a közösség értékelésében. Diákétkeztetés. A napközi tthnba /tanulószbára felvett tanulók napi hármszri étkezésben (tízórai, ebéd, uzsnna) részesülhetnek. A napközibe / tanulószbára nem járó tanulók számára igény esetén ebédet (menzát), igény szerint tízórait biztsít az intézmény. Az intézmény fenntartója által megállapíttt étkezési térítési díjakat az intézmény által a házirendben meghatárztt módn kell befizetni. A közösségfejlesztés tvábbi tanórán kívüli színterei: ls. még: a nevelési prgram és helyi tanterv egyéb helyein Tehetséggndzó és felzárkóztató fglalkzásk. Az egyéni képességek minél jbb kibntakztatását, a tehetséges tanulók gndzását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhz kapcslódó tanórán kívüli tehetséggndzó és felzárkóztató fglalkzásk segítik. Az 1-4. évflyamn az egyes tantárgyakból gyengébb teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti egy vagy két felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évflyamn a tvábbtanulás, a középisklai felvétel elősegítésére felvételi előkészítőt szervezünk heti egy órában magyar nyelv és magyar irdalm és matematika tantárgyakból. A jó eredményt elérő tanulók a tehetséggndzó mikr műhelyekben, szakkörökön, az alapfkú művészeti iskla fglalkzásain bntakztathatják ki tehetségüket. Tvábbi tehetséggndzó és felzárkóztató fglalkzásk indításáról a felmerülő igények és az iskla lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskla nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató fglalkzásk sajáts frmái az egyéni fglalkzásk. Az egyéni fglalkzáskn a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősrban azk a tanulók vesznek részt, akiknek az első-negyedik évflyamn az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, akik másdik vagy tvábbi alkalmmal ismétlik ugyanazt az évflyamt. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szlgálja.. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskla lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskla nevelőtestülete dönt. Előzetes felmérés megelőző év májusában történik. Állandó jelleggel infrmatika szakkör működik a flyamats igények alapján. Sztárai Tehetséggndzó Műhely: részletes kifejtése lentebb Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók tvábbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sprt, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az isklában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az isklán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyek, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárk végzik. Isklai sprtkör. Az isklai sprtkör fglalkzásain részt vehet az iskla minden tanulója. Az isklai sprtkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztsítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sprtágakban az isklai és isklán kívüli sprtversenyekre. Képesség-kibntakztató felkészítés és integrációs felkészítés. részletes kifejtése, prgramja: ls. lentebb. Az iskla amennyiben a feltételek adttak a nevelési-ktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásknak a halmzttan hátránys helyzetű tanulók szciális helyzetéből és 44

45 fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyzása céljából képesség-kibntakztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibntakztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók - egyéni képességének, tehetségének kibntakztatása, - fejlődésének elősegítése, - a tanuló tanulási, tvábbtanulási esélyének kiegyenlítése flyik. Témahetek, témanapk / prjekthetek, prjektnapk. Az iskla nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára prjektktatást (témaheteket, témanapkat) szerveznek. A prjektktatás egy isklai napn legalább hárm órát meghaladó fglalkzás vagy több isklai órán, tanítási napn át zajló tanítási-tanulási flyamat. Isklánkban évente ismétlődnek azk a téma napk, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, kapcslats ismereteket dlgzzák fel. A más témájú intézményt érintő prjektek kiválasztása az adtt év éves munkatervében kerül meghatárzásra nevelőtestületi döntés alapján. A tantárgyakba épített prjekteket a tanítók, szaktanárk döntik el. Tanulmányi kirándulásk. Az iskla nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalgs vagy kerékpárs tanulmányi kiránduláskat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. Osztálykirándulásk. Az iskla nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az sztályk számára évente egy alkalmmal sztálykirándulást szerveznek. Az sztálykirándulásn való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskla nevelői a pályázati lehetőségek minél jbb kihasználásával törekednek arra, hgy ezeken a prgramkn a nehezebb szciális körülmények között élő családk elsősrban halmzttan hátránys helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Erdei isklák, tábrzásk. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a tábrszerű módn, az iskla falain kívül szervezett, több napn keresztül tartó erdei isklai fglalkzásk, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldlgzása történik, illetve az isklai szünidőkben szervezett tábrzásk. Az erdei isklai fglalkzáskn és a tábrzáskn való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskla nevelői a pályázati lehetőségek minél jbb kihasználásával törekednek arra, hgy ezeken a prgramkn a nehezebb szciális körülmények között élő családk elsősrban halmzttan hátránys helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Intézményünk jellegéből fakadóan nyári hittan tábrkat szervez gyülekezetünk, illetve szaktárgyhz kapcslódóan is, kiemelten angl nyelvi nyári tábrkat. E tábrkban való részvételhez gyülekezetünk anyagi támgatást nyújt lehetőségeinek függvényében, de a szülőknek is hzzá kell járulniuk. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshz kapcslódó fglalkzás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldlgzását, a követelmények teljesítését szlgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadáskn tett csprts látgatásk. Az e fglalkzáskn való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskla nevelői a pályázati lehetőségek minél jbb kihasználásával törekednek arra, hgy ezeken a prgramkn a nehezebb szciális körülmények között élő családk elsősrban halmzttan hátránys helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Szabadidős fglalkzásk. A szabadidő haszns és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hgy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazdva különféle szabadidős prgramkat szervez (pl. túrák, kirándulásk, tábrk, színház- és múzeumlátgatásk, klubdélutánk, táncs rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskla nevelői a pályázati lehetőségek minél jbb kihasználásával törekednek arra, hgy ezeken a prgramkn a nehezebb szciális körülmények között élő családk elsősrban halmzttan hátránys helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. 45

46 Isklai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napkn látgatható intézményi könyvtár segíti. Az iskla létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csprts használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hgy az iskla létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sprtlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csprtsan használják A pedagógusk helyi intézményi feladatai, az sztályfőnöki munka tartalma és az sztályfőnök feladatai "Te azért a munkának terhét hrdzzad, mint Jézus Krisztus jó vitéze,"(2 Tim 2, 3) Pedagógus munkavállalóink feladatait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint munkaköri leírásuk tartalmazza. A munkaköri leírás adtt nevelési évben / tanévben aktualizálásra kerül. A munkaköri leírás tartalmazza az adtt nevelési évben / tanévben a munkavállaló knkrét feladatait Pedagógusk helyi intézményi feladatai általáns, alapvető feladatk A pedagógus a tanulók refrmátus szellemiségű nevelése érdekében felelősséggel és önállóan végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Köznevelési Törvény kifutó jelleggel a közktatási törvény egyes részei -, a Refrmátus Közktatási Törvény, s ezek végrehajtási rendeletei, a Munka Törvénykönyve, a Refrmátus Etikai Kódex, a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet, és egyéb a pedagógusi munkát érintő törvények, rendeletek, valamint az intézményi belső szabályzatk, a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, az intézményi munkaterv, a nevelőtestület határzatai, tvábbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adtt útmutatásai alktják Az óvdapedagógusk helyi intézményi feladatai általáns, alapvető feladatk Nevelő munkáját a refrmátus szellemiségű alapelvek alapján az óvdai nevelés alapelveiben, a helyi prgramban meghatárzttak szerint, módszereinek szabad megválasztásával végzi; alaptevékenysége azkat az óvda-pedagógusi teendőket fglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint a nevelői munkából az egyes munkaköröknek megfelelően minden óvdai nevelőre kötelezően vnatkznak. Kötelessége a munkafegyelem és közösségi együttműködés frmáinak betartása, tervszerű felkészülés napnta a nevelőmunkára, az érvényes munkaidő-besztás szerinti munkavégzés, valamint kötelező óraszámát a gyermekcsprtban ledlgzni. Közreműködik az intézményi közösség kialakításában és fejlesztésében, tehát alktó módn részt vállal: a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalásk teljesítéséből, az ünnepélyek, megemlékezések rendezéséből, az intézmény hagymányainak áplásából, a gyermekek flyamats fejlesztési feladataiban, a tehetséggndzást szlgáló feladatkból, a gyermekvédelmi tevékenységből, az intézményi élet demkratizmusának fejlesztéséből. Rendszeresen képezi magát szakmailag, önképzés és egyéb tvábbképzés frmájában. A pedagógiai prgramnak és az éves munkatervnek megfelelően önállóan és felelősséggel fejleszti az egyes gyermeket és a csprtt. Felelősséggel végzi a gyermekek skldalú, harmnikus testi és szellemi fejlesztését. Nevelő-munkájában érvényesíti a tehetséggndzást, felzárkóztatást és a másság elfgadását. Flyamats megfigyelés alapján tájékztatja a szülőket a gyermek fejlettségi szintjéről, melynek alapján a szükséges tennivalókat megbeszéli a szülővel. 46

47 Tervezi, szervezi, irányítja a csprtjában flyó pedagógiai munkát. Éves tematikus tervet készít a nevelési év elején, melyet bemutat az intézményegység vezetőjének, aki azt szakmailag megvizsgálja, a meglétét ellenőrzi. Elkészíti csprtja heti-, illetve napirendjét. Részt vesz a pedagógiai prgram, egyéb, más alapdkumentumk, szakmai prgramk kialakításában, intézményi pályázatk elkészítésében. Az intézményi SZMSZ-ben, éves munkatervben rögzített ünnepekhez és óvdai hagymánykhz igazdva kialakítja csprtjában a megünneplés módját. Irányítja a csprtjában dlgzó dajka munkáját, az aktuális feladatkat megbeszéli vele. Szükség szerint bevnja a csprt napi tevékenységébe. A feladatkörébe tartzó, az intézmény nevelő munkája által szükségessé váló, illetve az érvényben lévő jgszabálykban előírt adminisztrációs és szervezési feladatkat elvégzi. Adminisztrációs munkája naprakész. (felvételi, mulasztási napló. csprtnapló, személyiséglapk Oviszlga szftver használatával, egyéb kötelező nymtatványk). Napi rendszerességgel vezeti a pedagógusk havi munkaidő nyilvántartását - a jelenléti ívet. Kötelessége az udvari élet tartalmassá tétele, az udvari játékk biztnságs használatának megtanítása, a természeti környezet védelmére nevelés betartása. Az elhasználódtt, veszélyessé vált játékk flyamats selejtezése, a szabályknak megfelelően. A szervezett sétákra, kiránduláskra, rendezvényekre stb. elkíséri, felügyeli a gyerekcsprtt. Felkészíti templmi szlgálatra a gyermekeket. Elvégzi az intézményi mérési feladatkat. A gyermekek érdekében a hatékny, minél krábbi fejlesztés megkezdése miatt a Nevelési Tanácsadó szakszlgálatáhz (pl. lgpédus, pszichlógus) irányítja, küldi a rászruló gyermeket. E téren kiemelt figyelmet frdít az isklába készülő gyermekekre, tájékztatja a szülőket, és december 15-éig, a Nevelési Tanácsadóba irányítja azt, akinél ez szükséges. Intézményünk fejlesztést végző munkavállalójának útmutatásait, tanácsait követi munkájában. Felelős csprtjában a nyugdt, derűs légkör kialakításáért, a gyermek biztnságérzetének kialakításáért. Részt vesz a nevelőtestület értekezletein, szervezi és megtartja a csprt szülői értekezleteket, a szülők rendszeres tájékztatását. Az intézményi SZMSZ-ben fglaltakat, az óvda házirendjét betartja, illetve betartatja a szülőkkel. Családlátgatást végez, nevelési és szciális segítséget javasl a rászrulóknak, az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével szrs kapcslatt alakít ki. A segítségre szruló szülőket a gyermek-és ifjúságvédelmi fgadóórára irányítja. Biztsítja a szülőknek, hgy a beisklázás előtt minél több infrmációhz jussanak. Szrs kapcslatt tart intézményünk isklájával, az 1-4. évflyamn tanító nevelőkkel, szervezi az isklalátgatást. Az óvda és az isklai átmenet megkönnyítésre kidlgztt prgramban közreműködik. A gyermekbaleseteket aznnal jelenti felettesének, elvégzi a rendeletbe fglalt adminisztrációs tevékenységet. Felelős a gyermekek testi épségéért, egészségéért, nem hagyhatja őket felügyelet nélkül. Ha az óvda érdeke úgy kívánja, helyettesítésre besztható. Távllétét - bármilyen k miatt - az SZMSZ-ben szabályzttak szerint köteles bejelenteni. Az IMIP-ben meghatárzttak szerint a ClassSZOLGA szftvert használva határidőre elvégzi önértékelését, prtfóliójában elhelyezi. Az egyházunk, gyülekezetünk szervezte rendezvényeken, alkalmakn részt vesz. Kötelessége megjelenni a fglalkzás-egészségügyi vizsgálatn az rvs által megjelölt időpntban. Elérhetőségét - munkaszervezési kkból - köteles bejelenteni közvetlen felettesének. Személyi adataiban történő váltzást (pl. név, lakcím ) aznnal jelzi az ügyintézőnek Az isklai pedagógusk helyi intézményi feladatai Alapvető feladatk 47

48 Nevelő-ktató munkáját a refrmátus szellemiségű alapelvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi, alaptevékenysége azkat az isklai tanórai és tanórán kívüli, egyéb fglalkzási teendőket fglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint a nevelő-ktató munkából az egyes munkaköröknek megfelelően minden nevelőre kötelezően vnatkznak. Heti teljes munkaidejének nylcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatárztt feladatk ellátásával tölti. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt hatvanöt százalékában (neveléssel-ktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) fglalkzáskat tart. - Kötött munkaidejének neveléssel-ktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-ktatást előkészítő, a neveléssel-ktatással összefüggő egyéb feladatkat, tanulói felügyeletet, tvábbá eseti helyettesítést lát el. E feladatk intézményi szintű meghatárzása az SZMSZ-ben, adtt félévi/évi teendők az adtt év munkaköri leírásában jelennek meg. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) fglalkzásk pnts és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudmására juttt hivatali titk megőrzése. A jgszabálykban meghatárztt határidőkre megszerezi az előírt minősítéseket. Az iskla céljainak képviselete a tanulók, a szülők és egyéb partnerek előtt. A pedagógusra bíztt sztályterem, szaktanterem gndzttságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. Közreműködik az intézményi közösség kialakításában és fejlesztésében, tehát alktó módn részt vállal: a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalásk teljesítéséből, az ünnepélyek, megemlékezések rendezéséből, az intézmény hagymányainak áplásából, a tanulók flyamats felzárkóztatásából, a tehetséggndzást szlgáló feladatkból, a pályaválasztási feladatkból, a gyermekvédelmi tevékenységből, a tanulók szabadidős fglalkztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából, a diákpresbitérium kialakításából, az intézményi élet demkratizmusának fejlesztéséből. A tanórai és a tanórán kívüli nevelő - ktató munka, tanulásirányítás Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) fglalkzásk megtartása. A tantárgya tanítására és az egyéb fglalkzásk vezetésére, valamint más jellegű feladatk elvégzésére az intézményvezetőtől kapja a megbízást. Év elején munkatervet, tanmenetet készít, melyet hzzáigazít a refrmátus kerettantervhez. Egyéb fglalkzáskhz fglalkzási tervet készít. Megismeri a rendelkezésre álló tanítási prgramkat és taneszközöket, hgy szaktárgyát magas színvnaln tanítsa, tanulmányznia kell: - a szaktárgy körébe tartzó új eredményeket, - a különböző pedagógiai szakmunkákat (könyvek, flyóiratk), - a hazai tantárgy - pedagógiai kutatáskat és fejlesztéseket. 48

49 Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) fglalkzáskra. Tanítási (fglalkzási) órán minőségi munkát végez (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés). A mtiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás váltzats frmáinak alkalmazása a tanítási órákn. Váltzats szervezeti frmák alkalmazása a tanítási órákn. A tanulók életkráhz és a didaktikai feladatkhz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákn. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztsítása a tanítási órákn és a különféle isklai fglalkzáskn. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakrltatása a tanítási órákn. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által taníttt tanulók körében. Könyvtárlátgatást végez tanítványaival, lehetőség szerint használtatja az intézményi könyvtárat. A szintezett követelményrendszer alapján humánus, megalapztt, értékálló sztályzatk kialakítására törekszik. Alapkötelessége, hgy a PP-ban leírt, megalapztt értékeléshez kellő számú érdemjegyet adjn a diákknak. Az írásbeli dlgzatkat, felmérő és témazáró dlgzatkat 14 munkanapn belül kijavítja, ezek megíratását a házirend alapján a tanulóknak előre jelzi. A tanulók témazáró dlgzatait - 1 évig történő megőrzésre - tanév végén leadja. Ellenőrzi a tanulók felszerelését. A házi feladatkat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt javíttatja, és velük együtt értékeli. Értékelése srán nem hagyhatja figyelmen kívül a pzitív diszkriminációval rendelkező tanulókra vnatkzó határzatkat. Munkájáért eredményfelelősséget vállal, ha buktat, azt szakszerűen indklja, szükség esetén, javítóvizsgáztat. Megbízás alapján részese a javító és az sztályzó vagy egyéb vizsgáknak. Szaktárgya körében közre kell működnie a teljesítménymérésben (adatfelvétel, elemzés). Eseti jelleggel megbízás alapján más tantárgyak mérési feladataiban részt vállal. A tehetséges tanulók gndzása Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő fglalkzásk szervezése a tehetséges tanulók részére. Ösztönzi tanítványait a megmérettetésre, fel kell ismernie a kimagasló teljesítményt és eredetiséget felmutató tanulókat, közreműködik a tehetségnevelésben. Isklai tanulmányi, sprt és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatk önálló szervezése, segítség a szervezésben. Részvétel az isklai tanulmányi, sprt és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókn. A tehetséges tanulók részvételének biztsítása és felkészítése a különféle isklán belüli és a különféle isklán kívüli versenyekre, vetélkedőkre, bemutatókra. A hátránys helyzetű, a halmzttan hátránys helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szruló tanulók gndzása, eredményes fejlesztése Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő fglalkzásk szervezése a hátránys helyzetű, a halmzttan hátránys helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szruló tanulók részére. Gndskdik a szükséges tanulmányi segítségről, a felzárkóztatás srán. Szakmai fejlesztési irányelvek alapján a tanuló tempójáhz igazítva végzi a tantárgyi tanulás irányítását, fel kell ismernie a fejlesztésre szrulókat, és segítenie kell a felzárkóztatást. A gyermekvédelmi feladatk ellátása a hátránys helyzetű, a halmzttan hátránys helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szruló tanulók körében. 49

50 A hátránys helyzetű, a halmzttan hátránys helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szruló tanulók krrepetálása, segítése, mentrálása. A hátránys helyzetű, a halmzttan hátránys helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szruló tanulók felkészítése javító vagy sztályzó vizsgára. Az eredményes középisklai felvétel elősegítése a hátránys helyzetű, a halmzttan hátránys helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében. Külön megbízási szerződés alapján lát el feladatkat az integrációs felkészítésben. A tanulók tanórán kívüli fglalkztatása egyéb fglalkzás Felkészíti a gyermekeket a templmi szlgálatra, s az éves munkatervben meghatárztt ünnepélyekre, egyházi alkalmakra. Szabadidős prgramk szervezése isklán kívül (pl. színház-, múzeumlátgatás, kirándulás). Szabadidős prgramk szervezése isklán belül (pl. klubdélután, karácsnyi ünnepség). Isklai rendezvények, ünnepélyek, évfrdulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcslatát erősítő (közös) prgramk. Az isklai diákpresbitérium működtetésében való aktív részvétel Az isklai diák-önkrmányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. Az isklai diákönkrmányzat prgramjainak önálló szervezése, segítség a prgramk szervezésében, részvétel a prgramkn. Isklai szintű kirándulásk, tábrk önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kiránduláskn, tábrkn. Munkafegyelem, a munkáhz való viszny A munkaköri kötelességek teljesítése. Napi rendszerességgel vezeti a havi munkaidő nyilvántartást jelenléti ívet. Az adatlapt heti rendszerességgel, illetve hó végén összegzi. Hétfői és pénteki napkn a templmi áhítatra kíséri a tanulókat, s felügyel rájuk. Kedd, szerda és csütörtöki napkn áhítatt tart a 1. óra elején. Az ügyeleti munka pnts, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Ügyeletesi, fő-ügyeletesi napja, alkalmával munkáját az ügyeletes/főügyeletes tanár számára megfgalmaztt követelmények szerint végzi. Besztás szerint - munkaköri feladatként - részt vesz az ebédeltetési feladatk ellátásában. Jelen kell lennie a fgadóórákn, értekezleteken és minden intézményi szintű eseményen, rendezvényen. Pnts adminisztrációs munka. A feladatkörébe tartzó, az intézmény nevelő - ktató- munkája által szükségessé váló, illetve az érvényben lévő jgszabálykban előírt adminisztrációs és szervezési feladatkat elvégzi. Adminisztrációs munkája naprakész. A frmai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatk pnts, határidőre történő megldása. Kötelessége megjelenni a fglalkzás-egészségügyi vizsgálatn az rvs által megjelölt időpntban. Elérhetőségét - munkaszervezési kkból - köteles bejelenteni közvetlen felettesének. Személyi adataiban történő váltzást (pl. név, lakcím ) aznnal jelzi az ügyintézőnek. Flyamats, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében 50

51 Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Mint szakmai munkaközösségi tag, a közösség munkájában aktívan részt vesz, tapasztalatairól tájékztatja a szakmai közösséget, munkájáról igény szerint beszámlót készít. Részt vesz a pedagógiai prgram, egyéb, más alapdkumentumk, szakmai prgramk kialakításában, intézményi pályázatk elkészítésében. Felelőssége, hgy a szaktárgyáhz kapcslódó tanterv az intézményi dkumentációba kerüljön, váltzás esetén gndskdik cseréjéről. Tankönyvrendelés elősegítése. Kitölti a megadtt határidőre szaktárgyáhz kapcslódva a tankönyvrendelés adatlapját. Részvétel a különféle feladatk megldására alakult nevelői munkacsprtkban. Oktatási segédanyagk, szemléltető és mérőeszközök kidlgzása, közreadása. Belső tvábbképzések, előadásk, bemutató órák szervezése, megtartása. Tvábbtanulásban, tvábbképzésekben való részvétel, önképzés Másddiplma vagy szakvizsga megszerzésére irányuló tvábbtanulásban való részvétel. Tvábbképzéseken való részvétel. A tvábbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról flyóiratkban, kiadványkban. Az isklai munka feltételeinek javítása Pályázatk összeállítása, pályázatkn való részvétel. Részt vesz intézményi pályázatk elkészítésében. Bekapcslódás az eredményes pályázatk megvalósításába. A fenntartói alapítvány működésének segítése. Az isklai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innváció). Az ktatáshz kapcslódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. Szakterülete fejlesztésére irdalmjegyzéket, eszközjegyzéket nyújt be a könyvtársnak, a munkaközösség-vezetőnek. Az iskla épületének, helyiségeinek dekrálása. Részt vesz a leltárzásban, selejtezésben a kijelölt munkatárs által megadtt időpntban, szertárát rendben tartja: a taneszközöket átveszi és gndskdik ezek megőrzéséről, a leltári tárgyak védelméről, megóvja az intézmény, a tanterem felszerelését, a szükséges javításkat jelzi a karbantartónak. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában Részvétel az adtt tanév munkatervében meghatárztt feladatk ellátásában. Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. Önkéntes feladatk vállalása a nevelőtestületi feladatk megldásában. Aktív részvétel a nevelőtestület életében A pályakezdő vagy az isklába újnnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. Önkéntes feladatvállalásk a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. Az iskla képviselete A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. Mint egyházi intézmény munkavállalója kötelessége a fenntartó gyülekezeti rendezvényein is megjelenni. 51

52 Tudósításk közreadása a helyi társadalm számára az iskla életéről, eredményeiről a helyi médiában. Bekapcslódás az isklán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. Bekapcslódás az isklán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. A település rendezvényein, eseményein való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sprt, stb. életében, civil szervezeteiben. A vezetői feladatk ellátása Vezetői feladatk vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. Az egyes vezetői feladatk (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. A vezetőre bíztt közösség frmálása, az emberi kapcslatk javítása. Megfelelő kapcslat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel,a pedagógus kllégákkal és egyéb partnerekkel A tanulók, a szülők és a pedagógus kllégák személyiségének tiszteletben tartása. Őszinte, nyílt tanár-diák; tanár-szülő, tanár egyéb partner, illetve munkatársi kapcslatt alakít ki, és törekszik annak megerősítésére Elfgadást, figyelmet, megértést, jóindulatt sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők, a pedagógus kllégák és egyéb partnerek felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. Flyamatsan tájékztatja a szülőket a tanulók haladásáról. Kötelessége az érdemjegyek beírása a naplóba és az ellenőrzőbe. Szükség esetén a szülőket behívja fgadóórára. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársakhz (a pedagógus kllégák segítése, a tapasztalatk átadása, észrevételek, bírálatk elfgadása). Az IMIP-ben meghatárzttak szerint a ClassSZOLGA szftver használatával határidőre elvégzi önértékelését, prtfóliójába helyezi Az sztályfőnöki munka tartalma és az sztályfőnök feladatai Az sztályközösséget a tanulók alapközösségének tekintjük az isklai közösségben. Az sztály a társas kapcslatk szerveződésének kitüntetett színtere, tagjai skrétű kapcslatt alakítanak ki. A személyiségfejlesztő munka alapvető szervezeti kerete. Az életkrt tekintve hmgén összetételű. A társadalmban zajló váltzásk hatására skféle, tartalmában, tevékenységében bővült pedagógusszerep alakult ki. A tudós tanár szerepét felválttta az alktó, kísérletező, kutató pedagógus típus. Az infrmációrbbanás következtében kialakult az ktatástechnikai szerepkör. A beszélő iskla kntaktusteremtő, a tömegkmmunikáció értékközvetítő pedagógust igényel. Az átfrmálódás flyamatában kiemelt szerepet tölt be az sztályfőnök, aki az isklákban a személyességet jelenti; az sztályt, mint nevelési tényezőt, a szciális kmpetenciákat alakító, frmáló közösséget vezeti; segíti a tanulókat a jelen történéseinek megértésében, a helyes értékrendjük kialakításában. Az sztályközösségek élén pedagógus vezetőként az sztályfőnök áll. Osztályáért felelős pedagógus. Végrehajtja mindazkat a feladatkat, amelyeket az intézményi alapdkumentumk hatáskörébe utalnak. Munkáját az érvényben lévő dkumentumk alapján látja el. Az sztályfőnöki munkával az iskla pedagógusát az igazgató bízza meg meghatárztt időre. Megbízás időtartama különböző lehet, alkalmazkdik az sztályfőnök taníttt szaktárgyáhz, egyéb bjektív illetve szubjektív körülményeihez. A megbízás időtartamát sztályfőnöksége kezdetén tudatni kell a szülőkkel és a tanulókkal. Az sztályfőnök huzamsabb távlléte esetén az sztályfőnök-helyettest bízhat meg az igazgató. Alapelv: felmenő rendszerben vezesse sztályát az sztályfőnök. 52

53 Az sztályfőnöki munka jellemzői Kmplex, átfgó a tanuló egész személyiségére irányul a tevékenysége. Differenciált a személyiség és a közösség fejlesztése flyamán individualizált követelményeket támaszt. Rugalmas - ellátása lényegesen több spntaneitást, rugalmasságt, reflektivitást igényel Az sztályfőnöki munka feladatkörei Közvetlen nevelőmunka ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk; az aktuális események feldlgzása; különböző értékrendek megismertetése; a kultúrahasználat megtanítása; a knfliktusmegldást kialakító pedagógiai tevékenység; mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában; törődés a gyermekek aktuális prblémáival; az sztály knfliktusainak megldása; gyermekvédelmi munka, az sztályfőnöki helyi tanterv tananyag - tartalmának elsajátíttatása. Ügyviteli (adminisztrációs) feladatk a haladási napló naprakész vezetése, a haladási és anyakönyvi rész flyamats ellenőrzése; igazlásk esetleges igazlatlan órák regisztrálása félévkr és év végén a magatartás és szrgalmjegyek előkészítése az sztályzó értekezlet előtt; félévi értesítő, anyakönyv- és biznyítványírás, törzslapk vezetése Szervezés, krdinációs feladatk végrehajtása kapcslattartás az sztályban tanító kllégákkal, a nevelésben-ktatásban hatéknyan résztvevőkkel, a szülőkkel, szülők közötti felvilágsító munka; szabadidős tevékenységek, prgramk szervezése Az sztályfőnök feladatai Az sztályfőnök elsődleges feladatai közé tartzik az sztály közösségi életének irányítása, valamint a tanulók személyiségének fejlesztése. Az sztályfőnök személyes felelőssége egy lyan - az isklai elváráskhz igazdó - értékrend kialakítása és elfgadtatása, amely szerint az sztályába járó tanulók egészséges szellemi, lelki és testi fejlődése megvalósulhat. Megtervezi, és tudatsan alakítja a közösségfejlesztő prgramkat. Tanórákn kívüli együttléteket is szervezve, évek srán fkzatsan egyre több lehetőséget teremt a diákk önállóságának, öntevékenységének, önkrmányzó képességének kifejlődésére. Ezeken a prgramkn, valamint az isklai rendezvényeken kíséri sztályát. Megismerve a tanulók családi és szciális hátterét flyamatsan arra törekszik, hgy a szülőkkel együttműködve, az sztályban tanító tanárkkal összhangban végezze nevelő munkáját. Ennek érdekében, a gyermekekkel egyénileg, differenciáltan is fglalkzik, szükség esetén felveszi a kapcslatt az isklapszichlógussal. A hátránys helyzetű és a veszélyeztetett tanulókat segítve együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, gndskdik számukra szciális, illetve tanulmányi támgatásról. Figyelemmel kíséri a diákk tanulmányi előmenetelét és rendkívüli teljesítményeit. Kiemelten értékeli azkat a tanulókat, akik az isklai kötelezettségek mellett az önkéntes munkákban is részt vállalnak. Tájékzódik a tanulók isklán kívüli rendszeres tevékenységeiről, és azkban elért eredményeiről is. A szaktanárkkal együttműködve rientálja a tanulók egyéb fglalkzásainak választásait, a tehetséggndzást és a tvábbtanulás irányait. Az sztályfőnöki óra a tanulók közösségi életének jelentős fóruma. Egyik fő feladata az sztály közösséggé fejlesztése. Minden tanuló személyiségének ismerete szükséges a közösségi visznyk megismeréséhez. Az sztályfőnöki órákat az isklában elfgadtt tanterv szerint használja fel a pedagógiai és a nevelési kérdések megvitatására. Előfrdulhat, hgy egy-egy sztályfőnöki órát összevntan, isklán kívüli prgram keretében tart meg, amelyeken több szinten is érvényesítheti nevelési elveit. Osztályfőnöki munkatervet készít. Osztályfőnöki tanmenetet készít az sztályfőnöki helyi tanterv alapján. Osztályfőnöki órákat tart. 53

54 Céltudatsan törekszik a tanulók személyiségének minél teljesebb megismerésére, egyéni fejlesztésükre, közösségi életük irányítására, öntevékenységük, önkrmányzó képességük fejlesztésére, gyermekvédelmi szempntk érvényesítésére. Az év elején megbeszéli a tanulókkal az isklai házirendet, balesetvédelmi, tűzvédelmi ktatást végez, melyet dkumentál. A dkumentumt iktatásra leadja. Értékeli a magatartást, szrgalmat, az iskla közösségi életében való részvételért jutalmaz és büntet a jgkörében elérhető eszközökkel. Minősíti a tanulók magatartását, szrgalmát az sztályban tanító pedagóguskkal az sztályzó értekezleten. A rábíztt közössége minél jbb megismerésére és a krdináció miatt látgatja sztályát más nevelők tanítási óráin és tanításn kívüli fglalkzásain. Együttműködik az sztály diákpresbitereivel, segíti az sztályközösség kialakulását; Az sztály DP képviselőinek rendszeres beszámltatása sztályfőnöki órán. Irányítja az sztályközösség tisztségviselőinek választását. Segíti a tvábbtanulásra való felkészülést, pályairányítást. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az sztály fegyelmi helyzetét, különös gndt frdít a halmzttan hátránys, illetve hátránys és veszélyeztetett helyzetű tanulók segítésére és a tehetséggndzásra. Ellátja az sztályával kapcslats tanügy-igazgatási, ügyviteli feladatkat: Tanév elején bekéri a tanulók személyi adatait. Az sztálynapló adminisztrációjának pnts, naprakész elvégzése (heti zárás, igazlásk havi zárása, szükség esetén a szülők értesítése, stb.). A gyermek hiányzásainak megfelelő igazlását megköveteli, hiányában a közpnti elvek alapján intézkedik. Biznyítvány-, törzslap-írás, összelvasás, biznyítványsztás, a tanév elején a biznyítványk összegyűjtése a megjelölt határidőre, leadása, tanév végén a tanügy-igazgatási dkumentációjának leadása. Félévi és év végi sztálystatisztikák adatsrának elkészítése, számítógépes rögzítése, a MICS vezetőnek/ ill. munkaközösség-vezetőnek az adatsr átadása félévkr és tanév végén. Az IMIP szabvány szerinti félévi és év végi sztályfőnöki beszámló elkészítése. 8. évflyams tvábbtanulással kapcslats adminisztráció elvégzése, a nylcadik évflyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középisklai jelentkezésével kapcslats feladatkat, elkészíti az ehhez szükséges dkumentumkat. Az aktuális statisztikákkal, adatlapkkal történő feladatvégzést a megjelölt határidőig elvégzi. Osztályterme rendjének kialakítása, a tanulói eszközök állaptának megőrzése flyamats feladata. Osztálytermében tükröződjék a refrmátus szellemiség. Az sztálynaplóba elmulaszttt szaktanári bejegyzések figyelemmel kíséri, megkéri a kllégát a pótlásra. Infrmációátadás az intézményvezetés, a DÖK (DP) - vezetés és az sztály között. A szülőket ellenőrző könyv útján flyamatsan tájékztatja úgy, hgy minden fnts infrmációhz hzzájussanak, igyekszik bevnni az intézményi életbe őket. Szükség esetén behívja fgadó órára szülőt, gndviselőt. Tájékztatja a szülőket és a diákkat a családi istentiszteletekről, és szrgalmazza az azn való részvételt. Érdemi választ ad a szülők és tanulók isklai élettel kapcslats kérdéseire. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékztatja a tanuló tvábbhaladásának feltételeiről. Az első félév végén és a tanév végén javaslatt tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére, 8. évflyamn javaslatt tesz a Sztárai-díjra, s arra a tanulóra, aki Az akikre büszkék vagyunk táblára kerüljön fel. 54

55 A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rvóban részesíti. Súlysabb esetben javaslatt tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás leflytatására. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jgainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Rendszeresen ellenőrzi, hgy a szülők a bejegyzéseket aláírásukkal, vagy egyéb útn tudmásul vették-e. Esetenkénti családlátgatás. (Az 1. és az 5. sztályban a családlátgatás ajánltt.) A rászrulók támgatási lehetőségeinek figyelemmel kísérése. Aktív részvétel a csendes napk szervezésében, megvalósításában. A vasárnapi istentiszteleti szlgálatk megszervezése, lebnylítása. Tanórán kívüli sztályprgramk szervezése. December testvérsztály köszöntése. Igény esetén tanulmányi kirándulás szervezése, lebnylítása, amennyiben meghirdetésre kerül - segíti hittantábr és egyéb tábrk szervezését. A kötelező rvsi vizsgálatra és fgrvsi szűrésre a megadtt időpntban a tanulók kísérése. Az éves munkatervben szereplő ünnepélyek összeállítása, megszervezése, lebnylítása. Isklai műsrkra, rendezvényekre, a szlgálatkra stb. az sztály kísérése. Tanulóit rendszeresen tájékztatja az iskla, az sztály előtt álló feladatkról, azk megldására mzgósít. Krdinálja sztálya tevékenységét: Szeretethíd prgram; Bibliai-kvíz - sztályából csapatt szervez a vetélkedőre, mely csapatnak gyermek, felnőtt egyaránt tagja lehet -; Sztárai nap. Segíti a karácsnyváró, a farsangi bál és a húsvétváró rendezvények lebnylítását. Betegség esetén gndskdik a tanuló mielőbbi szülői felügyelet alá kerüléséről. Szülői értekezletet tart évente hárm alkalmmal. Támgatja és segíti az sztályban működő szülői szervezet munkáját. Tájékzódik a tanulók isklán kívüli tevékenységeiről. Aktív pedagógiai kapcslatt tart fenn az sztály szülői munkaközösségével, és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (családsegítő-és gyermekjóléti, valamint a nevelési tanácsadó munkatársai, isklarvs, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, rendőrség stb.). Együttműködik, segíti az intézményi gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst környezettanulmány és pedagógiai vélemény írásában. Az isklarvsi szlgálat bevnásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állaptát, és erről szükség esetén tájékztatja az sztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fgyatéksságk, gyógyszerérzékenység). Jelzi a szakértői vizsgálat szükségességét. Osztályfőnökváltás esetén az átadó sztályfőnök részletesen tájékztatja az átvevő sztályfőnököt a tanulókról, az sztályközösségről. Külön megbízási szerződés alapján az sztályából az integrációs felkészítésbe bevnt tanulók mentra Az sztályfőnöki munka tervezése Az sztályfőnök sztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállíttt sztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az sztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállíttt munkaterv Az előző tanév végi értékelés az sztályközösség fejlődéséről. Tanév eleji statisztikai adatk az sztályról. Osztályfőnöki tanmenet (az sztályfőnöki órák éves terve). Tervezett tanórán kívüli prgramk az adtt tanévre havi bntásban. 55

56 Tervezett fgadó órák és szülői értekezletek az adtt tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. Az sztály diákközösségének vezetői. Az sztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az sztályfőnöki munkatervhez csatlt dkumentumk a tanév flyamán Első félévi és tanév végi sztálystatisztika. Első félévi és tanév végi értékelés az sztályközösség fejlődéséről. Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről Az sztályfőnök által készített statisztikák, beszámlók az sztályról Tanév eleji statisztikai adatk az sztályról - Tanulók száma, ebből leány, fiú. - Állami nevelt (gndztt). - Hátránys helyzetű, ebből halmzttan hátránys helyzetű tanuló. - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló. - Sajáts nevelési igényű tanuló. - Egyéb fglalkzást - napközis, tanulószbai ellátást igénylő tanuló. - Az isklában étkező, ebből nrmatív támgatásban részesülő tanuló. - Az étkezőkből csak ebédelő, illetve tízórait és/vagy uzsnnát igénylő tanuló. - Az isklába járás alól felmentett tanuló (magántanuló). - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók. - Más településről bejáró tanuló. - Nem magyar államplgár. - Évflyamismétlő. - Új tanuló az sztályban. - Távztt tanuló. Statisztikai adatk az első félév és a tanév végén az sztályról - Tanulók száma. - Váltzás a tanuló létszámban félév / év vége távzó-érkező tanuló. - Osztályztt tanulók száma és aránya. - Osztályzatlan tanulók száma és aránya. - Az egyes tantárgyakban elért sztályzatk száma és a tantárgyak sztályátlaga. - Az sztály tanulmányi átlaga. - Kitűnő tanulók száma és aránya. - Jeles tanulók száma és aránya. - Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén. - Példamutató magatartásért adtt dicséretek száma - ls. helyi záradék - a tanév végén. - Példamutató szrgalmért - ls. helyi záradék - adtt dicséretek száma a tanév végén. - Magatartás és a szrgalm alakulása az sztályban. - Egy tantárgyból buktt tanulók száma és aránya. - Két tantárgyból buktt tanulók száma és aránya. - Hárm vagy több tantárgyból évflyamismétlésre buktt tanulók száma és aránya. - A bukásk száma tantárgyanként. - A tanulmányi, sprt, kulturális stb. versenyek eredményei. - Nylcadik évflyamn a középisklai tvábbtanulás jellemzői: A középisklai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika). Középisklai felvétel a tanulók választása alapján. a) A választtt középisklák közül az elsőként megjelölt isklába felvett tanulók száma és aránya. 56

57 b) A választtt középisklák közül a másdikként megjelölt isklába felvett tanulók száma és aránya. c) A választtt középisklák közül a harmadikként megjelölt isklába felvett tanulók száma és aránya. Tvábbtanulás isklatípusk szerint. a) Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya. b) Szakközépisklába felvett tanulók száma és aránya. c) Szakisklába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya. d) Egyik középisklába sem felvett tanulók száma és aránya. Egyéb jgszabály által kért adatk. Az sztályközösség tevékenységének, fejlődésének értékelése félévkr és év végén Az sztályközösség tevékenységének, fejlődésének értékelési szempntjai: Az sztályközösség életét jellemző legfntsabb adatk (létszám, fiúk-lányk aránya, új tanulók, távzók) Az sztály szciális összetétele (a családk szciális helyzete, a családk kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukásk, a tehetséges tanulók eredményei, versenyeredmények). Az sztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók) A közösségi tevékenység (önkrmányzás szintje, közös prgramk és rendezvények, tanórán kívüli, egyéb fglalkzáskn való részvétel) A szülői házzal való kapcslat (a családlátgatásk és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcslata az isklával) Minden felsrlt területen belül meg kell határzni az alapvető pedagógiai feladatkat: Milyen váltzásk történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új prblémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A prblémák megldásának érdekében milyen beavatkzás látszik célszerűnek? Az sztályfőnöki órák témái Az sztályfőnöki óra időkeretét a miniszter által kiadtt 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben megjelent Tantárgyi struktúra és óraszámk - Kötelező tantárgyak és minimális óraszámk 5 8. évflyamn megjelölt sztályfőnöki óra időkerete adja. Ezt az időkeretet egészíti ki az intézmény a másdik tanítási napn két sztályfőnöki órával. Az sztályfőnöki óráhz nem kapcslódik miniszter által kiadtt kerettanterv. A helyi tervezésű tartalm kialakítása srán az iskla alapul használja a 110/2012. (VI. 4.) Krmányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (tvábbiakban: NAT 2012) alapdkumentumban megfgalmaztt elvek, célk, feladatkat, a köznevelési törvény - meghatárztt paragrafusaiban írtakat, melyeket beépít a helyi tervezésbe. A helyi tervezésű struktúra mind a négy évflyamn azns tematikára épül, hat kncentrikus kör szlgálja a tartalm elsajátítását. Ez egészül ki egy hetedik résszel, mely lehetőséget ad a tanmeneti tervezésben a magatartás és szrgalm értékelésének beépítésére. Az sztályfőnöki óra struktúrája srszám témakör 1. Évindító 57

58 2. Létezem 3. Nem jó az embernek egyedül 4. A közösségek 5. Közösségben az ember Példaképek - Ünnepek 6. Az egészséges, környezettudats élet 7. A haszns élet 8. Magatartás és a szrgalm, a tanulmányi helyzet értékelése Az sztályfőnöki tematika részletes kifejtése a helyi tantervben található A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk a) A nevelők és a tanulók/ gyermekek személyes kapcslatainak és a családlátgatásknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő prblémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatk ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatk segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik, aki az óvdában is ellátja e tevékenységet. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hgy segítse a pedagógusk gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartzik különösen: a tanulók/ gyermekek és a szülők tájékztatása azkról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez prblémáik megldása érdekében frdulhatnak, családlátgatáskn vesz részt a veszélyeztető kk feltárása érdekében, a veszélyeztető kk megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szlgálatt, segíti a gyermekjóléti szlgálat tevékenységét, a tanulók/ gyermekek anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támgatás megállapítását kezdeményezi, tájékztatást nyújt a tanulók/gyermekek részére szervezett szabadidős prgramkról. c) Az intézményi gyermekvédelem tevékenységének hárm fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető kk megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi prblémák feltárásának az a célja, hgy a gyermekek prblémáit az intézmény a gyermekjóléti és családsegítő szlgálat segítségével minél hatéknyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlysabbá válásukat. Intézményünk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók, gyermekek prblémáit, meg kell keresni a prblémák kait, segítséget kell nyújtani a prblémák megldásáhz, jelezni kell a felmerült prblémát a gyermekjóléti szlgálat szakembereinek. d) A tanulók, gyermekek fejlődését veszélyeztető kk megszűntetésének érdekében intézményünk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti és családsegítő szlgálattal, 58

59 plgármesteri hivatallal, a jegyzővel, gyermekrvssal, védőnővel, tvábbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványkkal. e) Intézményünk pedagógiai munkáján belül elsősrban az alábbi tevékenységek szlgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató fglalkzásk, egyéni fejlesztés, a tehetséggndzó fglalkzásk, az indulási hátrányk csökkentése, óvda-iskla átmenetet segítő prgram, a differenciált ktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás, tvábbtanulás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, gyermeknek, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés prgramk, egészségvédelmi prjektnap szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószbai fglalkzásk, az intézményi étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatk, a tanulók szabadidejének szervezése (egyéb fglalkzásk, szabadidős tevékenységek, szünidei prgramk), a tanuló/gyermek balesetek megelőzését célzó tevékenységek, a tanulók/gyermekek szciális helyzetének javítása (segély, természetbeni támgatás), a szülőkkel való együttműködés, esetmegbeszélések, tájékztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szlgálatkról, szlgáltatáskról, mentri rendszer működtetése. Az intézményi gyermekvédelem fnts feladata, hgy az intézményben jelentkező kezdődő teljesítmény-, magatartás- és kapcslatzavarkat az intézmény saját prblémamegldó kapacitásának bővítésével helyben legyen képes kezelni, megelőzve a deviáns karrier kialakulását. Milyen ügyben? Kitől? Ki kérheti a segítséget? ingyenes óvdai, napközi ellátás, menzai díj nevelési prblémák, viselkedésteljesítmény- és kapcslatzavar családi knfliktusk, életvezetési prblémák a kiskrú súlys retardációja, fgyatéksság gyanúja fgyatéks kiskrú elhelyezése (érzékszervi, mzgás) plgármesteri hivatal, jegyző, ügyintéző nevelési tanácsadó, gyermekpszichiátria gyermekjóléti szlgálat szakértői bizttság plgármesteri hivatal, megyei önkrmányzat szciális sztálya szülő, törvényes képviselő óvda, iskla szülő, törvényes képviselő iskla, óvda szülő, törvényes képviselő iskla, óvda szülő, törvényes képviselő iskla, óvda (iskla, óvda javaslata szükséges) szülő, törvényes képviselő iskla, óvda (szakvélemény szükséges) védő- óvó intézkedések kérése gyámhatóság iskla, óvda, nevelési tanácsadó segélyek (bármilyen frmája) plgármesteri hivatal, gyámhatóság és (vagy szciális sztály) szülő, gyermek-és ifjúságvédelmi feladatkat ellátó személy, törvényes képviselő intézeti elhelyezés kezdeményezése plgármesteri hivatal, gyámhatóság óvda, iskla, szülő, rkn, törvényes képviselő, nevelési tanácsadó, családsegítő szlgálat állami gndskdásba vétel kezdemé- plgármesteri hivatal, gyámhatóság óvda. iskla, szülő, rkn, törvényes 59

60 nyezése képviselő, nevelési tanácsadó, családsegítő szlgálat kiskrú szökése, csavargása esetén rendőrség szülő, óvda, iskla, törvényes képviselő kiskrú bűnelkövetése esetén rendőrség szülő, iskla, törvényes képviselő kiskrú alkhlizálása, kábítószer élvezete esetén kiskrú súlys veszélyeztetése, bántalmazása öngyilkssági szándék, kísérlet esetén házirvs, nevelési tanácsadó, gyermekpszichiátria házirvs (látlelet), rendőrség nevelési tanácsadó, gyermekpszichiátria szülő, iskla, törvényes képviselő szülő, óvda, iskla, törvényes képviselő, bárki szülő, iskla, törvényes képviselő, bárki A kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel, tanulókkal kapcslats pedagógiai tevékenység helyi rendje Intézményi nevelő és nevelő-ktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók fejlesztése, melynek alapja a gyermekek/tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti frmák alkalmazása a tanítási flyamatban. Munkánk srán kiemelten kezeljük - a sajáts nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátránys és a halmzttan hátránys helyzetű tanulók egyéni fejlesztését A szciális hátrányk enyhítése Tanulóink, gyermekeink családjai között egyre nagybb mértékű anyagi differenciálódás tapasztalható. Néhány vállalkzó vagy értelmiségi család gyermeke mellett diákjaink többsége lyan családkban él, ahl mindkét vagy egyik szülő munkanélküli, skan egyedül nevelik gyermeküket. Többen nagycsaládban élnek. A szciális hátránykkal küzdő gyermekek, tanulók esetében a segítségnyújtás alapja az óvdai és isklai pedagógusk, hit-és erkölcstan-ktató, a vallástanár, a gyermek-és ifjúságvédelmi munkatárs és a szülők közvetlen partneri együttműködése. Cél: az esélyegyenlőség megteremtése, kiegyenlítés. Az intézmény feladata, hgy a lehetőségekhez képest a támgatásk különféle rendszerén keresztül próbáljn enyhíteni a szciális hátránykn. Megvalósítási stratégia: helyzetfelmérés, a hátránys helyzetű tanulók regisztrációja; az kk pnts megfgalmazása. Határidő: szeptember Felelős: gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, intézményegység-vezető Az elérni kívánt végállaptt az alábbiakban határzzuk meg: anyagi kk miatt gyermek / tanuló nem maradhat ki az étkeztetésből; tanuló nem maradhat alapvető tanszerek nélkül; egy naps kirándulásról gyermek / tanuló nem hiányzhat; tanulók és a szülők tájékztatása a szciális szlgáltatáskról. A prgram végrehajtásáhz éves ütemterv készül. 60

61 A szciális hátrányk enyhítését, az esélyegyenlőségi intézkedések megvalósulását az alábbi tevékenységek szlgálják: 1. Esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód prgramt készítettünk, működtetünk. 2. Az egyéni képességekhez igazdó tanórai tanulás megszervezése. 3. Integrált felkészítés. 4. Óvda-iskla átmeneti prgram. 5. Vernika zeneprjekt az óvdában. 6. Egyéb fglalkzás: napközi, tanulószba szervezése. 7. Mtiválás arra, hgy a gyermek tanulószbai vagy napközis ellátásban részesüljön. Különösen az integrált felkészítésbe bevnt tanulók. 8. Felzárkóztató illetve tehetséggndzó prgramk szervezése (felzárkóztatás, egyéni fejlesztés, szakkörök, nem szakrendszerű ktatás, Sztárai Tehetséggndzó Műhely, Apró Kezek Kuckója). 9. Mentálhigiénés, drgmegelőzési prgramk (sztályfőnöki órák, egészségvédelmi prjekt nap, kapcslattartás pszichlógussal, az isklarendőrrel és egyéb szakemberekkel). 10. Pályarientációs tevékenység sztályfőnöki órákn. 11. Az sztályfőnökök gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége. 12. A nevelők, a katechéta és a tanulók, szülők segítő, személyes kapcslatai. 13. Kmplex tehetséggndzó prgramk (kórus működése, tanulmányi kirándulásk stb.). 14. Kmplex tábrzásk, kirándulásk, rszágjárásk (hittantábrk, angl nyelvi és egyébtábr, tanulmányi kirándulásk). 15. Felvilágsító munka családlátgatáskn, szülői értekezleteken, gyermek-és ifjúságvédelmi fgadóórán, hirdetőtáblán a szciális juttatásk lehetőségeiről. 16. Tábrzási hzzájárulásk. 17. Tankönyvtámgatás (a kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók közül egy fő évente ingyen jut hzzá tankönyveihez). Kölcsönkönyv biztsítása. 18. Diákétkeztetés. 19. Ebédfizetési kedvezmény rendkívül hátránys esetekben (vállalhatja: intézmény, gyülekezet, magánszemély). 20. Pályázati lehetőségek felkutatása, pályázatírás. 21. Ösztöndíjak (Útravaló MACIKA, Duna-Dráva Alapítvány) 22. Gyűjtőakciók szervezése, diakóniai munka. 23. Utazási támgatás: utaztatás, bérletvásárlás. 24. Pedagógus felügyelet a tanítás megkezdése előtt egy órával. 25. Együttműködési megállapdásk: szakszlgálatk, Siklós Várs Önkrmányzata, CKÖ, középfkú intézmények, kapcslatépítés Tehetségpntkkal. 26. Szrs kapcslat a fenntartó egyházközséggel és más történelmi egyházakkal, a gyermekjóléti és családsegítő szlgálattal annak érdekében, hgy a szciális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 27. Az isklai könyvtár, valamint az iskla más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csprts használata Integrációs felkészítés A hátránys és a halmzttan hátránys helyzetű gyermek A hátránys helyzetű tanulók integrációs felkészítésének pedagógiai rendszere Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem ad meg részletes tanítási tartalmakat, választandó tantervet, tankönyvet stb., nem nevez meg knkrétan alkalmazandó prgramkat, visznt kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapztt nevelés kialakításának szükségességét. Kiindulópntja, hgy a tanulók közti különbségek rendkívül skfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem krlátzhatók valamely tantárgyban elért isklai eredményekben megmutatkzó különbségekre. A differenciálás nem aznsítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazdik. A differenciálás mindenki számára a saját kmplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára ptimális fejlesztés biztsítását 61

62 jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vnásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az ktatás igazdik a gyermekhez. Az iskla integrációs felkészítési prgramja készült az ktatási miniszter közleménye alapján (27480 / 2003.). Intézményünk e pedagógiai rendszer adaptációját végezte el, 2005 óta végzi e tevékenységet. Az integrációs felkészítés helyi prgramját, a prgram működtetését több alkalmmal szakértő vizsgálta. Döntés előkészítést megelőző elemzés SWOT krdináta rendszerben ERŐSSÉGEK Pedagógiai Prgram Szakmailag jól képzett pedagógusk Magas szintű ktató-nevelő munka Az integrált felkészítés munkáját segítő tanflyami képzéseken részt vett nevelői csapat Stabil ktató közösség Jól működő szakmai közösségek Isklai hagymányk Egységes pedagógiai elvek Meglévő tárgyi feltételek az integrált felkészítéshez Rendszerbe szedett fglalkzás a szciális hátrányk leküzdésére Elköteleződés, befgadói attitűd Értékelő szftver saját készítésű GYENGESÉGEK Anyagiakat igénylő fejlesztéseknél pénzhiány Hiányzó tárgyi feltételek játszó és sprtudvar, trnaterem, aula hiánya LEHETŐSÉGEK Igény a megújulásra Egyéni kezdeményezések Az isklai szlgáltatásk színesítése Pályázatk A prgram megvalósítására plusz anyagi frrás van Esélyegyenlőségi növelése FENYEGETÉSEK A tanulók létszámának csökkenése Egyéb isklák elszívó hatása Nő a veszélyeztetettek száma Nő a szciálisan hátránys helyzetűek száma Szülők támgatása csökken Érdektelenség Pedagógusk növekvő leterhelése Az integrált felkészítés jellemzői: Együttnevelés. Skldalú ktatási stratégia. Tanulók szöveges értékelés hármhavnként. Egyéni fejlesztési terv. Módszertani váltzatsság. Differenciált fejlesztés. Kperatív tanulás. Tanulás tanítása. Drámapedagógia. Prjektktatás. Multikulturalizmus Az alkalmazás feltételei: A köznevelés kiemelt feladata a tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazdó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. Integrációs stratégia kialakítása - A mindenkri jgszabálykat figyelembe véve történik az alkalmazás. 62

63 Amennyiben a feltételek adttak a nevelési-ktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásknak a halmzttan hátránys helyzetű tanulók szciális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyzása céljából képesség-kibntakztató és integrációs felkészítést szervez. Isklánk jelenleg megfelel azknak a jgszabályi feltételeknek, mely szerint integrációs felkészítést szervezhet, melynek keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibntakztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, tvábbtanulási esélyének kiegyenlítése flyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azk a képesség-kibntakztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy sztályba, sztálybntás esetén egy csprtba járnak azkkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség kibntakztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés prgramjában azk a tanulók vesznek részt, akik a jgszabályk szerint bevnhatók e prgramba, megfelelnek a jgszabályi feltételeknek (a gyermek után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jgsultság megállapítása, halmzttan hátránys helyzet megállapítása-jegyzői nyilatkzat). A mindenkri jgszabálykról az iskla tájékztatást nyújt a szülőknek, segíti a prgramba kerülési flyamat elindítását, mely a hátránys és a halmzttan hátránys helyzet megállapításáhz szükséges az adtt állami szervezetnél, hgy önkéntes nyilatkzatát megtehesse. Az integrált felkészítés prgramjába halmzttan hátránys helyzetű gyermek vnható be, mely fgalm értelmezését jgszabály adja meg. Az intézmény a saját hatáskörben bevnhat meghatárztt létszámkeretig a prgramba nem halmzttan hátránys helyzetű tanulót, feltéve, hgy a tanuló hátránys helyzetűnek minősül. Intézményünk e tanuló/tanulók kiválasztásánál a szakmai közösség, az sztályfőnök véleményét kikéri, a döntést a jgszabály szerint az iskla igazgatója hzza meg Helyzetelemzés A szegregáció helyzete, az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesülése Településünkön négy iskla működik. Isklánk Siklós belvársában, régi családi házas környezetben látja el a nevelési - ktatási feladatkat. A családk átlagéletkra flyamatsan emelkedik, így a beisklázásra kerülő gyermekek száma fkzatsan csökkenő tendenciát mutat. Nehezíti a beisklázást, hgy a vársban négy általáns iskla is működik, annak ellenére, hgy Siklós kisvárs, 10 ezer fő alatti lakssal. Az elmúlt tanévekhez képest kevesebb tanuló felvételére került sr első sztályainkba. Fkzats növekedés figyelhető meg a szciális hátránykkal érkező gyerekek számában. Intézményünk megfelel az integrációs nrmatíva, támgatás igénybevételéhez szükséges jgszabályi feltételeknek. Az integrált felkészítésben részt vevő tanulók nevelés és ktatása a többi tanulóval azns sztályban flyik. Minden évflyamn egy sztályunk van. Intézményünk eddigi gyakrlatában sem szerepelt a HHH és a nem HHH tanulók bármilyen szempntú elkülönítése. A HHH tanulókat sem sztály, sem csprtszinten nem különítjük el. Tárgyi feltételeink - a trnaterem kivételével - megfelelőek a különböző hátterű tanulók együttnevelésére, taneszközeink a krszerű módszerek alkalmazásáhz is jelentősen javultak. Kilenc tanterem, ebből egy számítástechnika szaktanterem, egy természettudmányi szaktanterem, illetve szertár, könyvtárszba, trnaszba, tálalóknyha biztsítja a nevelő-ktatómunka feltételeit. A könyvtárszbát pályázati frrásból újítttuk fel, igényes, esztétikus környezetben közel ötezer könyvtári egység szlgálja tanulóink művelődését, ktatásának segítését. Önerőből és pályázati frrásból kialakításra került egy fejlesztő szba mérete kicsi -, ahl az elméleti fejlesztés megldható. Mérete miatt testi, mzgáss feladatk a szbában nem végezhetők, emiatt kiala- 63

64 kításra került egy mzgáss fejlesztő szba. A fejlesztő játékk alapkészlete megfelelő, flyamatsan bővíti az intézmény. Pedagógusaink lyan tvábbképzésekbe kapcslódtak be, amelyek segítik a különböző hátterű és fejlettségű tanulókkal történő eredményesebb felkészítő munkát ben a teljes nevelőtestület tvábbképzése megtörtént az integrációs felkészítésre. Az azóta eltelt időben érkező új kllégák is részesültek tvábbképzésben ban újabb két klléga ismeretei bővülnek tanflyamn a témában. Az intézmény rendelkezik esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód prgrammal. Erőfrrás terv Tárgyi erőfrrásk - A kperatív munkáhz szükséges tantermi berendezések beszerzése. - Megfelelő eszközök /fénymásló, DVD lejátszó, fejlesztő eszközök, játékk beszerzése. - Az innvatív pedagógiai módszerek alkalmazásáhz szükséges anyagigény költségvetési fedezetének tervezése. - Saját készítésű fejlesztő eszközök. - Multimédiás táblák. - Flyamats a tanulóbarát környezet kialakítása. Személyi erőfrrásk - A rendelkezésre álló pedagógus munkaidő a megvalósításhz elegendő. - Csprtalakítási képesség a tvábbképzéseken, és azt követően a gyakrlati munkában alkalmazandó. - Szciális érzékenység megfelelő. Előítéletesség nem jellemző. - Knfliktusk kezelésének módszereit tvább kell bővíteni. Tvábbképzési terv (intézményi középtávú tvábbképzési prgramban található) Az elmúlt időszak tvábbképzési irányai és a résztvevők köre Tvábbképzési irány Drámapedagógia szakvizsga Mentálhigiénés szakvizsga Szciális szakvizsga Tehetséggndzó mentrtanár szakirányú tvábbképzés Résztvevők Bütösné Heszberger Andrea Kurucz Krisztina, Kráncsevicsné Svéd Ágnes Kráncsevicsné Svéd Ágnes Ambachné Perics Irén Szupervizr képzés DIFER Dyslexia prevenció Dyscalculia prevenció Sindelar 1. Integrációs felkészítés IPR gyakrlati megvalósítása Tevékenységközpntú pedagógiák Prfesszinális, hatékny kmmunikáció integrált környezetben Alapzó terápia Nem szakrendszerű ktatás Kperatív ktatás Kráncsevicsné Svéd Ágnes Dér Edit, Vadas Győzőné Szarvas-Petrétei Krisztina, Matusz-Zádri Zsuzsanna Vadas Győzőné Matusz-Zádri Zsuzsanna nevelőtestület tagjai tanév nevelőtestületi állmánya Vargáné Józsi Anita nevelőtestület tagjai tanév nevelőtestületi állmánya nevelőtestület tagjai tanév nevelőtestületi állmánya Matusz-Zádri Zsuzsanna Marásekné Varga Éva, Hegyi Mária, Kurucz Krisztina, Ambachné Perics Irén Szentgyörgyi Rita 64

65 Prjektktatás elmélete és gyakrlata Szentgyörgyi Rita, Ambachné Perics Irén Kmplex tehetséggndzó prgram Vargáné Józsi Anita, Ambachné Perics Irén Interaktív tábla használata a pedagógiai gyakrlatban nevelőtestület tagjai tanév nevelőtestületi állmánya A Sulinet Digitális Tudásbázis keretrendszerének és digitális taneszközeinek használata Az infkmmunikációs technlógia alapú knstruktív tanítás- tanulási módszerek alkalmazása a szaktárgyi ktatásban Önértékelésre fókuszáló műhelymunka Integráció, prevenció a közktatási intézményekben Bütösné Heszberger Andrea Bütösné Heszberger Andrea Vargáné Józsi Anita Vargáné Józsi Anita Célrendszer megfgalmazása 1. A jgszabályi feltételeknek való megfelelés. 2. Az óvda-iskla átmenet megkönnyítése. 3. Csökkenjen a halmzttan hátránys helyzetű tanulók isklai hiányzása, ezen belül igazlatlan hiányzás ne frduljn elő. 4. Fgadják el a tanulók, szülők a másságt (szciális helyzet, etnikai hvatartzás, SNI). 5. Tvábbra is maradjn meg az évflyamismétlések alacsny száma, ne emelkedjen az érték 5% fölé. 6. Növekedjen az érettségit adó intézménybe bekerülő hátránys helyzetű tanulók száma. 7. Minden nevelő alkalmazza gyakrlati munkájában az újnnan megismert nem hagymánys pedagógiai módszereket. 8. Célunk, hgy a nevelők rendelkezzenek a krszerűbb módszerek alkalmazásáhz szükséges tárgyi feltételekkel. Ezek eredményeként: Könnyebbé válik az óvda-iskla átmenete a diákknak. A kmpetenciamérés eredménye javul a fejlesztésben részt vevőknél. Nő az évflyamvesztés nélkül tvábbhaladó hátránys helyzetű tanulók száma. Nő a tvábbtanuló hátránys helyzetű tanulók száma, ezen belül az érettségit adó tvábbtanulási irányt választók aránya. Speciális feladatk Minden évflyamn, minden tanulócsprtban a beszéd- kifejező-és lgikai készség fejlesztése szituációs, mzgáss játékk, különböző valós prbléma és feladatmegldó helyzetek rendszeres alkalmazásával. A tanulók személyiségfejlődésének flyamats kntrllja pzitív tulajdnságk erősítése, kedvezőtlen személyiségjegyek krrekciója. A különböző műveltségtartalmak kmplex, többldalú megközelítése, a tudás iránti igény kialakítása, fejlesztése. Egyéb fglalkzás - napközi, tanulószba biztsítása. Tehetséggndzás szakkör, mikr műhelyek. Felzárkóztatás, egyéni fejlesztés. Különösen fnts szerepet kapnak a tanulást segítő tanórán kívüli tevékenységek, kiscsprts prgramk, játéks felkészülések, közösségi prgramk. 65

66 Az isklába való bekerülés előkészítése Az óvdából az isklába való átmenet segítésének helyi prgramja Szeptember Idő Feladat Cél Hely Résztvevő Felelős Ellenőrzést végző Az elsősök igazgató általi köszöntése a tanévnyitó ünnepi istentiszteleten. A gyülekezet Énekeskönyvvel köszönti őket. Növekedjék a kicsik biztnság érzete, az isklai közösséghez tartzás alakuljn ki. Megfelelő mtiváltság az isklakezdéshez. templm Óvdapedagógusk, iskla nevelői, tanulók, gyülekezet Óvdai intézményegységvezető, 1. sztálys sztályfőnök, gyülekezet Óvda-iskla átmenet csprtvezető (ÓIÁCS vezető) Október Nvember Az óvónők látgatása az első sztályban DIFER mérés elvégzése. Fejlesztési tervek készítése Közös szakmai értekezlet Tapasztalatk szerzése az 1. sztálysk beilleszkedéséről. Eredményes isklakezdés segítése. Egyénre szabtt fejlesztés. iskla, 1. sztály iskla iskla Óvda iskla vagy Óvdapedagógusk 1. szt. sztályfőnök, tanítók Elsős sztályfőnök, csprtvezető óvdapedagógusk, tanulók Óvdapedagógusk és alsós nevelők Óvdai intézményegységvezető Alsós szakmai munkaközösség vezető Alsós szakmai munkaközösség vezető Alsós szakmai közösség vezető ÓIÁCS vezető ÓIÁCS vezető Mérési csprtvezető ÓIÁCS vezető Az óvda és az iskla tisztában legyen egymással szembeni elvárásaival. intézményegységvezetők December Isklás gyermekeink köszöntik az óvdáskat Mikulás napján. Közös karácsnyi ünnepély rendezése az óvdás és az isklás gyerekek részvételével. A gyerekek fkzatsan szkják meg egymás társaságát, ismeretlen helyzetekben találják fel magukat, önbizalm fkzása nagyközönség előtt, frmálódjn a megfelelő magatartásuk ünnepélyeken. óvda templm Az óvda és az iskla növendékei, nevelőtestületek, meghívttak, érdeklődők, gyülekezeti tagk A munkatervben megjelölt személyek, óvdapedagógusk. ÓIÁCS vezető 66

67 Idő Feladat Cél Hely Résztvevő Felelős Ellenőrzést végző Január Tanítói látgatás az óvdában, a gyerekek megfigyelése feladatvégzés közben. Az óvónők tájékztatása az 1. sztálysk félévi eredményeiről. Nagycsprtsk látgatása az isklában. Isklanyitgató prgram indítása Tapasztalatk szerzése a munkavégzés közbeni figyelemről, fegyelemről, mtiváltságról, önállóságról. Ismerkedés az iskla épületével, hgy ne idegenként érezzék majd magukat tanévkezdéskr. Beisklázás segítése óvda iskla Nagycsprtsk, óvdapedagógusk, leendő elsős tanító, vagy alsós szakmai vezető, Nagycsprtsk, óvdapedagógusk, leendő elsős tanító, vagy alsós szakmai vezető Alsós szakmai közösség vezető, intézményegység-vezető Alsós szakmai közösség vezető, intézményegység-vezető ÓIÁCS vezető ÓIÁCS vezető Február Isklalátgatás a várs óvdásai Ismerkedés az iskla épületével, hgy ne idegenként érezzék majd magukat tanévkezdéskr iskla Nagycsprtsk, óvdapedagógusk, leendő elsős tanító, vagy alsós szakmai vezető Alsós szakmai közösség vezető, intézményegység-vezető ÓIÁCS vezető ÓIÁCS vezető Március Játszóház Ismerkedés az iskla épületével, hgy ne idegenként érezzék majd magukat tanévkezdéskr. iskla Nagycsprtsk, óvdapedagógusk, leendő elsős tanító, vagy alsós szakmai vezető Alsós szakmai közösség vezető, intézményegység-vezető, leendő 1. sztálys nevelő ÓIÁCS vezető ÓIÁCS vezető A nagycsprtsk látgatása a napköziben. Ismerjék meg a leendő elsősök a napközis nevelőt, a napközi egy napi szkásrendjét. iskla, napközi. Leendő elsősztálysk, napközis nevelő, óvónők Alsós szakmai közösség vezető, intézményegység-vezető ÓIÁCS vezető Április A napközis nevelő látgatása az óvdában. Megismerkedni a leendő isklásk óvdai szkásrendjével, szciális viselkedésével, játékkultúrájukkal. óvda Leendő elsősztálysk, napközis nevelő, óvónők Alsós szakmai közösség vezető, intézményegység-vezető ÓIÁCS vezető 67

68 Június Május Idő Feladat Cél Hely Résztvevő Felelős Ellenőrzést végző A nagycsprtsk látgatása az iskla 1. sztályában. Tanító látgatása az óvdában. Szülői értekezlet a leendő 1. sztálysk szüleinek Részvétel az óvdai évzárón Az óvdapedagógusk tájékztatása az első sztálysk által elért eredményekről. Érzelmileg éljék át a gyerekek, hgy hamarsan ők is isklásk lesznek, megfigyelhessék a helyes tanórai viselkedést, a tanórák rendjét. Összehasnlító tapasztalatkat szerezni nagycsprtsk fglakzás alatti viselkedésének, feladattartásának, kncentrálásának váltzásáról, fejlődéséről. A szülők kapjanak szakmai segítséget az isklakezdéshez szükséges tennivalókról, a beszerzésre váró taneszközökről A leendő elsős tanulók verbalitásának, önfegyelmének megfigyelése Legyen az óvdapedagógusknak infrmációjuk a vlt gyerekeik eredményeiről. iskla, óvda iskla óvda Leendő elsősztálysk, óvónők, 1. sztálys nevelő, szülők Leendő elsősztálysk szülei, 1. sztálys nevelő Óvónők, nagycsprtsk, szülők, leendő elsős tanító, jelenlegi 1. sztálys nevelő Alsós szakmai közösség vezető, intézményegység-vezető Intézményegységvezető és alsós munkaközösség vezető ÓIÁCS vezető ÓIÁCS vezető 68

69 Hetergén sztályk kialakítása a jgszabályknak megfelelően Isklánkban a tanulólétszámból adódóan évflyamnként egy-egy sztály indul. Az SNI és a HHH gyerekek a többi tanulóval együtt tesznek eleget tankötelezettségüknek Együttműködések-partnerségi kapcslatk kiépítése - Együttműködés a gyermekjóléti és családsegítő szlgálattal (megállapdás mellékelve) Cél: a gyermek prblémáit minél hamarabb felismerni, a lehető leghatéknyabban kezelni, megelőzni súlyssá válását. A jelzés a prblémáról minél hamarabb eljussn a segítő szervezethez. Ls. intézményi gyermek-és ifjúságvédelmi munka - Együttműködés a pedagógiai szakmai és a pedagógiai szakszlgálattal (megállapdás mellékelve) Cél: a speciális segítségnyújtás időben, megfelelő szakemberrel történjék. Egyéni megsegítés. - Együttműködés középfkú ktatási intézménnyel (megállapdás mellékelve) Mivel a 9. sztályba kerülés prblémát, visszaesést kzhat, cél: a minőséglánc szakadásának megakadályzása. - A középfkú intézményekkel tudatsabb együttműködés kialakítása. - Utókövetés feltételeinek kialakítása. - Együttműködés a kisebbségi önkrmányzattal. (megállapdás mellékelve) Cél: A kisebbségi önkrmányzat bevnása az intézményi munkába. - Párbeszéd a kisebbség és a többség között. - A diákk identitástudatának erősítése. - Elfgadás, nyitttság, egymás kultúrájának tiszteletben tartása. - Együttműködés civil szervezetekkel (megállapdás mellékelve) Cél: a civil szervezet saját eszközeikkel segítsék a prgram sikerességét. - Együttműködés az alsószentmártni Tandával (megállapdás mellékelve) Cél: a Tanda sajáts eszközeivel, módszereivel segítse a prgram sikerességét. - Együttműködés a szülői házzal Cél: A szülők bevnása az ktatás-nevelés flyamatába, a család és az intézmény közötti partnerség kiépítése. 69

70 Kmmunikációs terv a szülőkkel való kapcslattartásról Tartalm Alkalm Rendszeresség Dkumentálása Résztvevők Családlátgatásk indklt esetekben - - sztálynapló szülők, tanulók, nevelők Szülői értekezletek évente hármszr - jelenléti ív szülők, nevelők Kihelyezett szülői értekezlet Alsószentmártnban évente kétszer - jelenléti ív szülők, nevelők Fgadóóra havnta sztálynapló szülők, nevelők Nyílt nap hárm évente sztálynapló szülők, tanulók, nevelők Telefnn sürgős esetben alkalmszerűen sztálynapló szülők, nevelők Isklavasárnap egy évente intézményi munkaterv szülők, tanulók, nevelők, gyülekezet Sztárai nap családi hétvége egy évente intézményi munkaterv szülők, tanulók, nevelők, gyülekezet Negyedévenkénti szóbeli tájékztató hármszr negyedévente értékelő lapk, jegyzőkönyv szülők, tanulók, nevelők a gyermek előmeneteléről. Esetmegbeszélés szükség szerint sztálynapló szülő, nevelők szülő, nevelők, gyermek Családi istentiszteletek nylc alkalmmal évente sztálynapló szülő, nevelők, gyermek, gyülekezet Rendezvényeken: Jótéknysági bál Farsangi bál Anyák napi istentisztelet Karácsnyváró Ballagás Ballagási bankett Tanévnyitó ünnepi istentisztelet Tanévzáró ünnepi istentisztelet egyszer egyszer egyszer egyszer egyszer egyszer egyszer egyszer évente évente évente évente évente évente évente évente intézményi munkaterv Szülők, nevelők, gyülekezet Szülők, tanulók, nevelők, gyülekezet 70

71 A tanítást tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei Kmpetenciafejlesztő prgramk és prgramelemek (Önálló tanulást segítő fejlesztés, eszközjellegű kmpetenciák fejlesztése, szciális kmpetenciák fejlesztése) Cél: Minél épebb, teljesebb személyiségek alakuljanak ki. A társadalm elvárásaiból minél több elemet beépítsünk személyiségükbe, hgy a lehető legteljesebb társadalmi integrációt érjük el. Találják meg helyüket a társadalmban, bldg életet éljenek / a. Önálló tanulást segítő fejlesztés: Tanulási és magatartási zavark kialakulását megelőző prgramk Magatartás zavark Tanulási zavark Fejlesztés szükségessége Helyi lehetőségek Magatartási, tanulási zavark kiváltó kai, megnyilvánulásai, felismerést segítő jegyek, fejlesztés szükségessége - Ls. krábban leírtakban. A fejlesztés eredményessége nagyban függ: az időtényezőtől (minél fiatalabb krban elkezdeni) az egyénre szabttságtól a fglalkzás módjától (egyéni, kiscsprts) a helyesen megválaszttt módszertől szakember képzettségétől, attitűdjétől. A fejlesztés nem ugyanaz, mint a differenciálás vagy felzárkóztatás. A fejlesztés biztsítja mindezek feltételét és alapját. Helyi lehetőségek Differenciálás tanórán. Kperatív tanulás. Prjektktatás. Drámapedagógia. Egyéni fejlesztés. Fejlesztő fglalkzás. Prblémásabb esetekben a Nevelési Tanácsadó szakemberei vizsgálják meg a gyereket, és adjanak róla szakvéleményt, ami alapján dlgzni lehet. Fejlesztési területek: Magatartás zavark Súlysabb esetben pszichlógus segítségére van szükség. A kiskunhalasi refrmátus szakszlgálattal kötött megállapdás szerint lehetőségünk van igénybe venni pszichlógusát. Igaz, krlátztt időtartamban. Ezen kívül megállapdás alapján ellát pszichlógusi feladatkat Kárpáti Tamás. Enyhébb esetben, az isklában dlgzó pedagógus feladata. Értelmi képesség, kgnitív funkciók (észlelés, megfigyelés, emlékezet, gndlkdás, beszédképesség). Ezen képességek fejlesztés nem krlátzódhat csak az elmaradó képességek fejlesztésére, hanem a pzitívan fejlődőkre építve kell dlgzni (kmplexitás). Gyakrlatk, módszerek, eljárásk, játékk: 71

72 Magatartási zavark - aznnali jutalmazás vagy büntetés, - elismerés verbális és nn verbális módjának együttes alkalmazása, - jó cselekedetnél aznnali megerősítés, rssznál knkrét bírálás, - egyszerre csak egy utasítás, ami rövid, tömör, - nevelői magatartás: kiegyensúlyztt, nyugdt, következetes, kiszámítható, határztt, - szülő és gyermek kapcslatának erősítése: gyermekről pzitív vélemény, - a fejlesztésben érintett felnőttek együttműködése, - a gyermekben levő feszültség ldása (drámajáték), - prblémás tanulók egymástól távl ültetése. Figyelemfejlesztés szrsan kapcslódik minden képességfejlesztő feladathz - megkülönböztetési-aznsító játékk, feladatk, - szabályjátékk, - memória játékk, - gndlkdási műveleteket aktivizáló feladatk. Emlékezetfejlesztésnél a bevésést és megtartást kell gyakrltatni. Először az érzékletes benymásk bevésése, majd a szóbeli és értelmező emlékezetet kell fejleszteni. Beszédfejlesztési feladatk - Szókincs gazdagítása a különböző tevékenységekhez kapcslódó feladatkkal, játékkal. - Flyamats beszédre késztetés: befejezetlen mesék, történetek flytatása, szerepjátékkban a szerepek eljátszásának segítése, egyéni élmények elmndására ösztönzés, a társas kapcslatkban a kmmunikáció erősítése, szituációs játékk. Mzgáskrdináció (nagy és finm mzgásk összerendezettsége) A mzgáskrdináció fejlesztésénél a gátlt, lassú gyermekek mzgásainak gyrsítása, az ingerlékeny típusúak mzgásainak szabályzására kell törekedni. Beszédmzgásk, író -rajzló mzgásk, dysgraphiás tünetek leküzdése. Fő feladatk közé tartzik a kndicinálás és krdinációs képességek, valamint az izületi mzgéknyság fejlesztése. Fkzatsság betartása! A finmmzgásk fejlesztése: Kéz izmzatának erősítése - ceruzahegyezés, - eltérő vastagságú drótk hajlítgatása - gyurmanymás ujjak közé (kakastaréj) - vizes rngy, szivacs kicsavarása A kéz mzgéknyságának fejlesztése - különböző ujjtrna gyakrlatk - festés, mázlás, hajtgatás, gyurmázás, gyöngyfűzés, szövés, papír tépkedése, vágása, ragasztás. Isklás gyermekeknél egyénileg, esetleg párban érdemes fglalkzni a megadtt fejlesztési területekre helyezve a hangsúlyt. Ezekhez nagy segítséget adnak a speciális tankönyv családk, fglalkztató füzetek (LÉXI, Meixner Ildikó könyvei, Oktató játékk). Tanulás tanítása - Tanórai keretekbe építve minden nevelő felelőssége. - Egyéb fglalkzás keretében Tanuljunk tanulni! fglalkzás igény szerint. - Tanulási mtivációk előzetes és utólags mérése évflyamn a tehetségaznsítás részeként: tanulási szkásk, tanulási stílus mérése. 72

73 / b. Eszközjellegű kmpetenciák fejlesztése Kmplex művészeti prgramk Több éve flyik isklánkban alapfkú művészetktatás a Batthyány Oktatási Közpnt telephelyeként. A tanulók kerámia és színjátszó tanszakra jelentkezhetnek. A tantárgyakból a tanulók sztályzatt kapnak minden hónapban, valamint félévi és év végi biznyítványt. Félévkr és év végén a tanulóknak vizsgát kell tenniük. A működéshez szükséges tanmenetet a művészeti iskla biztsítja. A fglalkzásk heti két alkalmmal vannak, az egyes évflyamkra előírt óraszámban. A diákk ezen kívül kórusra is járhatnak. Minden évben lehetőségük van szerepelni a szeretetvendégségen, egyéb kulturális rendezvényeken. Rendszeresen vesznek részt versenyeken, fesztiválkn. Dráma és tánc ktatása 5. évflyamn. A kerámia tanszak tanulóinak munkáiból félévkr és év végén kiállítás nyílik. Művészeti prjektek ÁLTALÁNOS CÉLOK: Az integrációt segítő tanórán kívüli prgramk, egyéb fglalkzásk egy része művészeti körök keretében valósul meg, ahl lehetővé válik a tanulókban rejlő képességek kibntakztatása, a rejtett művészi hajlamk tvábbfejlesztése. A művészeti nevelés az érzelmi nevelést célzza meg, ezért fnts, hgy a gyerek a művészetet valódi élményként élje meg. A más gyerekek beilleszkedése leginkább a művészeti nevelésen keresztül megvalósítható, mivel ezeknek a gyerekeknek száms adttság, képesség megfelelő összerendezettsége szükséges. Ők valami mást is tudnak, esetleg eredetibbet, kreatívabbat. KONKRÉT CÉLOK: Integrációs nevelés a zenei kultúra, vizuális kultúra, tánc, dráma, képzőművészet, hagymányőrzés területein. FELADAT: Az eltérő kultúrák megismerése, elfgadása. A tanulók körében egymás értékeinek, kultúrájának megismerése és tiszteletben tartása. A saját hagymányk megismerése, áplása. A tantervekben jelenjenek meg ezek a tartalmak. FELELŐS: Módszertani csprtvezető, IKFCS vezető Művészeti vezetők CÉLCSOPORT: Minden tanuló, különös tekintettel a HHH tanulók VÁRHATÓ EREDMÉNY: A tanulók befgadják és elfgadják egymást, és más népek kultúráját. Sikerélmény szerzése. 73

74 Srszám Hó Tevékenység Határidő, Erőfrrás Dkumentáció Sikerkritérium gyakriság humán tárgyi, anyagi Tevékenység frmák ismertetése pedagógus íróeszköz, lap Jelentkezési lap 100% Igényfelmérés pedagógus Íróeszköz, lap Jelentkezési lap 90% összesítése Csprtk kialakítása IX. 15. művészeti vezetőzek, ruhák, jelme- Szakköri naplók, 80% stb. művészeti naplók Bemutatók: kiállítás, vizsgaelőadás művészeti vezetők, ruhák, jelme- Fényképek, videók 90% diákk, szüzek, stb. lök 5. flyamats Versenyek flyamats művészeti vezetők, versenyfel- klevelek 50% diákk, zsűri adatk szerint Év végi vizsgák művészeti vezetők, tevékenységi Fényképek, klevelek, 90% diákk, szü- lök frmák szerint jutalmak Tánc és drámaktatás heti egy óra drámapedagógus tanterv szerint tanterv 100 % 8. Tábr lehetőség szerint diákk, pedagógusk, tábr feltétele- fénykép 40% népműinek megte- vészet mesterei remtése 74

75 /c. Szciális kmpetenciák fejlesztése Mentálhigiénés prgramk Mentálhigiéniára nevelés a) Napirend, önismeret személyiség fejlesztés Feladatk: A munkavégzéshez szükséges ideális isklai légkör megteremtése. A nevelő - ktató munkáhz szükséges helyiségek, berendezések és eszközök biztsítása. A helyes napirend kialakításáhz szükséges ismeretek átadása. A tanulók reális önismeretének kialakítása, saját képességeinek felismertetése és hiánysságaik elfgadtatása. A prblémamegldó képességük, szükségük fejlesztése. A kckázatvállalás, és annak határainak helyes irányba terelése. Knfliktusk helyes kezelésének bemutatása. A kmmunikáció szerepe. Az SNI és hátránys helyzetűek, valamint devianciás magatartászavars tanulók sikeres integrációja. Lehetőségek: önismereti, esetmegbeszélő sztályfőnöki órák isklaújság dramatikus játékk érdeklődési köröknek megfelelő szakkörök kialakítása diákpresbiteri prgramk sztályfőnöki órák a védőnő közreműködésével beszélgetés mentálhigiénés szakemberekkel napsi, ügyeletesi teendők b) Szenvedélybetegségek Feladat: Egészségre kárs szkásk kialakulásának megelőzésre. Szenvedélybetegségek elkerülése. A kárs környezeti hatásk felismertetése és leküzdése. Lehetőségek: bilógia és egészségtan és sztályfőnöki órák kárs szenvedélyről egészségnevelési prgram bevezetése prjektnap DADA prgram mentálhigiénés tanácsadás A testi fejlődés a) Mzgás tevékenység mzgási igényre nevelés Feladatk: A mzgás fntsságának elfgadtatása. Mindennaps testmzgás, testnevelés biztsítása. Testmzgással a fizikai és a lelki egészség erősítése. Testtartás krrekció megvalósítása, a testtartási rendellenességek megelőzése. Különböző évszakkban a szabadban tarttt fglalkzáskkal az ellenálló képességük és edzettségük fejlesztése. 75

76 Prgramk: Életkruknak megfelelően az egyre növekvő terhelés elviseléséhez való alkalmazkdó képesség kialakítása. Megfelelően fejlődjön keringési, mzgató és légzési rendszerük. Balesetvédelmi ismeretek tudatsítása. Elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítása. Különböző sprtágakkal való megismertetése. testnevelés óra tananyagának végrehajtása játéks testmzgás, egészségfejlesztő testmzgás mindennaps testnevelés tömegsprt-órák krcslyázás versenyszerű rendszeres sprtlási lehetőségek isklai - körzeti - megyei szinten tehetséggndzó rendezvényeken való részvétel napközis szabadtéri szervezése és ezek számának bővítése. isklai sprtrendezvények túrák, kirándulásk szervezése (gyalgs, kerékpárs) SZTM természetjáró mikr műhely. b) Higiénés magatartásra nevelés Feladatk: Az egészség megóvása, egészségvédelem. A személyi higiénia igényének kialakítása, tisztálkdás. A környezet tisztaságának megelőzésére nevelés. (szba, tanterem, étkező, WC) A serdülőkri személyi higiéniai szkásk kialakítása. A ruházat tisztaságának és alkalmhz illő jellegének fntssága. Prgramk: Blend-a Med fgáplási prgram, helyes fgáplás. Évente két alkalmmal fgrvsi szűrővizsgálatn való részvétel. Isklai vetélkedők, versenyek. Prjektnap. Tanári ügyeletesek, hetesek feladata az isklai helyiségek tisztaságának felügyelete, megőrzése. Pályázatkn való részvétel. Az Always, Jhnsn & Jhnsn és Secret isklai prgramn való részvétel (a serdülőkri higiéniai prblémák megldásáhz). Testnevelés órai felszerelés: melegítő, rövidnadrág, póló, trnacipő, váltó zkni. Benti cipő- papucs használata ajánltt az iskla helyiségeiben. c) Egészséges táplálkzásra nevelés Feladatk: az egészséges táplálkzási szkásk ismertetése a helyes étkezési szkásk kialakítása tálalás-terítés, helyes evőeszköz használat elsajátítása nyugdt környezet biztsítása az étkezésekhez ebédlő tisztaságának megőrzése az isklai étkeztetésben az egészséges és váltzats étrend kialakítása egészséges étkezési szkásk elsajátítása egészségtelen táplálkzás egészséget kársító hatásainak bemutatása. 76

77 Lehetőségek: pályázatkn való részvétel az egészséges táplálkzási szkásk ismertetése bilógia, egészségtan, technika, életvitel és gyakrlat, természetismeret és sztályfőnöki órákn környezet-és egészségvédelmi prjektben való részvétel Az integrációt segítő tanórán kívüli prgramk, szabadidős tevékenységek Útravaló Ösztöndíj Prgram - Macika A prgramban résztvevők köre: 7-8. sztálys tanulók az intézmény preferálja a prgramban való részvételt. Ugyanígy az Arany Jáns Tehetséggndzó Prgramban való részvételt is ajánlja, és segíti a diákk bejutását. Tevékenység: a tanulók mentrálása közös célk megfgalmazása annak rögzítése, milyen tantárgyakkal, fejlesztendő tananyaggal vagy képességekkel fglalkznak az eredmények rögzítése Eredmények lehetnek: megmutatkzhatnak a mentrált tanulmányi eredményében nem történik leszakadás segítség a tvábbtanulásban, pályaválasztásban lelkileg nem marad támasz nélkül a tanuló életvezetésben megmutatkzó eredmények tvábbi lehetőség a szülői házzal történő kapcslattartásra stb. Közösségfejlesztő, közösségépítő prgramk CÉL: A közösséggé szerveződést segítő szkásk, hagymányk, alapvető erkölcsi szabályk megteremtése, őrzése, művelése és tvábbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi útn történő alakítása. FELADAT: A saját hagymányk megismerése, áplása. Az sztály közösséggé fejlesztése. Bizalmn és megbecsülésen alapuló pzitív gyermek-nevelő kapcslat. A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, gyakrltatása. Knfliktushelyzetek, prblémaszituációk megldási lehetőségeinek megismertetése, a tapasztalatk különböző helyzetekben történő alkalmazása. Gyermek és felnőtt példaképek bemutatása, követésre ösztönzés. Kmmunikációs játékk, gyakrlatk végzése. A máskat tleráló magatartás, a beteg, sérült és fgyatéks embertársak iránti együttérzés és segítőkészség fejlesztése. A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet felébresztése, a velük szembeni magatartás gyakrltatása. Keresztyén családmdell a családi munkamegsztás szerepének tudatsítása. Az alkalmazkdás, beilleszkedés, a társakkal történő együttműködés, a közösségben vállalható szerep megtalálásának segítése, a kllektivitás fejlesztése. 77

78 A tanulók társas, rknszenvi, közösségi kapcslatainak alakítása, tvábbfejlesztése. Az önbizalm, önnevelés igényének felkeltése, a kezdeményezőképesség fejlesztése. A magánys gyermekek bevnása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése. A prblémás társak értékeinek elismertetése. A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak rend, fegyelem, megfelelő szervezettség gyakrlása. A szabályk betartásának, ill. megszegésének következményei. FELELŐS: Szakmai munkaközösségek Osztályfőnökök, tanítók, szaktanárk Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős CÉLCSOPORT: Minden tanuló, különös tekintettel a HHH tanulók VÁRHATÓ EREDMÉNY: A közösséggé szerveződést segítő szkásk, hagymányk, alapvető erkölcsi szabályk megteremtése, őrzése, művelése és tvábbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi útn történő alakítása. A PROJEKT RÖVID LEÍRÁSA: Intézményünk névadója, Sztárai Mihály emlékének áplása fnts feladatunk. Ezt szlgálja az évenkénti megemlékezés Sztárai nap május utlsó, vagy június első hetében. Minden tanév flyamán megemlékezünk a következő alkalmakról: kt. 6., kt. 23., refrmáció: kt. 31., márc. 15., karácsnykr Gyermekek karácsnya advent 4. vasárnapján, húsvét, áldzócsütörtök, pünkösd, anyák napja és a 8. sztálysk ballagása, Nemzeti Összetartás Napja. A refrmáció napján tesznek fgadalmat a 2. sztálys tanulók és a nevelők; az 1. sztálysk ekkr kapják meg nyakkendőjüket. A 8. sztálysk a ballagásn ezüstmedált kapnak a gyülekezettől. A tanévnyitó- és tanévzáró ünnepélyeket a vasárnapi istentiszteletek keretében tartjuk. A tanévnyitó ünnepi istentiszteleten a gyülekezet Énekeskönyvvel ajándékzza meg az 1. sztályskat. Egyéb hagymányőrző tevékenység a tanév srán: környezetünk alakításának hagymányai szerint a tanév első munkanapjára az sztálytermeket és a flysókat dekráljuk, ezeket flyamatsan, az aktuális eseményeknek megfelelően váltztatjuk; az udvar rendezése flyamats; minden tanév első napja Tanévnyitó csendesnap ; adventi, húsvétváró csendesnapk; a másdik tanítási nap első két órájában szervezési feladatkat látunk el; közös áhítatk napnta hétfő, péntek: templmunkban az egész isklai közösség; kedd, szerda, csütörtök: sztálykeretben; minden évben a december 6-án a tanítási nap 5. órájában Mikulásváró játéks ünnepséget tartunk az sztályközösségekben; a téli szünet előtti utlsó tanítási nap 5. órájában Karácsnyváró ünnepséget rendezünk sztályközösségekben; gyülekezetünkkel közösen karácsnyi vásárt szervezünk; farsang idején rendezzük meg az 1-4. évflyamsk jelmezes bemutatóját, és az 5-8. évflyamsk suli-buliját; a hivatals beiratkzás előtti hetekben minden érdeklődőt szeretettel várunk nyílt napjainkn; 78

79 a tavaszi szünet előtti utlsó tanítási nap 4-5. órájában sztályaink Húsvétváró -ra készülnek; a nevelési és ktatási követelmények teljesítése érdekében tanulmányi kiránduláskat szervezünk Siklós környezetében, illetve hazánk tájegységeit keressük fel. Ezeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, de lehetősége szerint a gyülekezetünk is támgatja utazásainkat; kétévente a 6-7. sztálys diákk az Ormánság megismerésére tanulmányi útra mennek, melynek utazási költségeit az intézmény fedezi; a szabadidő haszns és kulturált eltöltésére neveljük tanulóinkat - az iskla lehetőségeihez, és a szülők anyagi helyzetéhez igazdva - különféle prgramk szervezésével: tábrk, színház- mzi- és múzeumlátgatásk önköltségesek vagy pályázati frrásból-, teadélutánk, táncs rendezvények, stb.; felkérésre részt veszünk vársunk ünnepi rendezvényein, valamint a gyülekezeti alkalmakkr rendszeresen szlgálunk; évente szeretetvendégségen fgadjuk gyülekezetünket; az 5-8. évflyams sztályk védnökséget vállalhatnak egy-egy - a refrmátus temetőben található as hnvédsír, refrmátus tanító, lelkipásztr sírja felett, környezet-és egészségvédelmi és egyéb prjektek, Sztárai Tehetséggndzó Műhely mikr műhelyek: angl, matematika, média, TDK, természetjáró Skirányú, skrétű tanórán kívüli egyéb fglalkzás, szabadidős prgramk, művészeti körök működtetése. Ls. még a prgram más részeinél. 79

80 Srszám Hó Tevékenység Határidő, Erőfrrás Dkumentáció Sikerkritérium gyakriság humán tárgyi, anyagi Tanévnyitó istentisztelet Augusztus utlsó Pedagógusk, igazgató, Énekes könyv napló 100% vasárnapja diákk, lelkipásztr Tanévnyitó csendes nap Pedagógusk, Énekeskönyv, Íróeszköz, lap napló 100% diákk, lelkipásztr hitktató kt Pedagógusk, Íróeszköz, lap, paraván, napló 90% diákk, lelkipásztr gyertyák, drapéria stb kt Pedagógusk, Íróeszköz, lap, paraván, napló 90% diákk, lelkipásztr gyertyák, drapéria stb kt Pedagógusk, Egyedi napló 90% Refrmáció ünnepe diákk, lelkipásztr, hitktató Közös áhítatk Hetente: Diákk, pedagógusk, Énekeskönyv 100% hétfőn és pénteken lelkipásztr templmban kedd, szerda, csütörtök - sztályteremben Szlgálat istentiszteleteken Vasárnapnként Diákk, pedagógusk, Versek, énekek napló 70% besztás szerint lelkipásztr, hitktató, szülők Mikulás-váró Diákk, pedagógusk, Versek, énekek napló 100% lelkipásztr karácsnyváró December utlsó Diákk, pedagógusk, apró ajándékk napló 100% tanítási napja lelkipásztr, karácsnyi vásárt Karácsny előtt Diákk, pedagógusk, ajándékk napló 70% lelkipásztr, szülők, gyülekezeti tagk szeretetvendégség Nvember Diákk, pedagógusk, Sütemények, innivalók napló 60% lelkész, szülők, gyülekezeti tagk farsangi suli-buli Január február Diákk, pedagógusk Sütemények pizza, italk napló 80% környezet-és egészségvédelmi-nap Munkaterv szerint Diákk, pedagógusk Védőkesztyű, zsákk stb. napló 80% 80

81 Srszám Hó Tevékenység Határidő, Erőfrrás Dkumentáció Sikerkritérium gyakriság humán tárgyi, anyagi Ormánság megismerésére Tavaszi időszak 6-7. sztálys diákk, Belépő, buszköltség napló 100% pedagógusk tábrk, színház- mzi- és múzeumlátgatásk Flyamats diákk, pedagógusk, Buszköltség, belépők napló 60% Nyári időszak szülők Tábr: étkezés, szálláskölt- ség Teadélutánk Flyamats diákk, pedagógusk, Sütemények, italk, játékk napló 80% szülők 17. Húsvét-váró Húsvét előtt diákk, pedagógusk, sprteszközök, papír, íróeszköz napló 100% márc Diákk, pedagógusk, egyedi napló 80% szülők Sztárai nap 05. Diákk, pedagógusk, Jutalmkönyvek, klevelek, napló 70% lelkipásztr, szülők, Egyéb gyülekezeti tagk Gyermekek karácsnya advent 4. vasárnapján Diákk, pedagógusk, Versek, jelmezek, egyéb napló 80% lelkipásztr, szülők, gyülekezeti tagk Áldzó csütörtök Egyházi év szerint Diákk, pedagógusk, Énekes könyv napló 80% lelkész, szülők, gyülekezeti tagk Anyák napja Május első vasárnapja Diákk, pedagógusk, Énekes könyv napló 70% lelkipásztr, szülők, gyülekezeti tagk Nemzeti Összetartás Napja diákk, pedagógusk, Versek, szemelvények napló 100 % Ballagás Munkaterv szerint Diákk, pedagógusk, Énekes könyv napló 90% lelkipásztr, szülők, Virágk, gyülekezeti tagk Tarisznya, Tanévzáró istentisztelet Munkaterv szerint Diákk, pedagógusk, Énekes könyv, klevelek, napló 100 % lelkész, szülők, gyülekezeti jutalmkönyvek tagk 81

82 Az integrációt segítő módszertani elemek Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanóraszervezés, tevékenységközpntú ktatás Alkalmazása 1-8. sztályban. Feladat: fkzatsan növelni a differenciált tanóraszervezések számát. Alkalmazása: az elvégzett akkreditált képzés, gyakrlata, segédanyagai és mentrálása alapján. Kperatív óraszervezés Alkalmazása 1-8. sztályban. Feladat: fkzatsan növelni a kperatív tanóraszervezések számát. Alkalmazása: az elvégzett akkreditált képzés, gyakrlata, segédanyagai, és mentrálása alapján. Drámapedagógia Alkalmazása 1-8. sztályban. Feladat: fkzatsan növelni a kperatív tanóraszervezések számát. Alkalmazása: az elvégzett akkreditált képzés, megszerzett szakvizsga alapján. Prjektktatás Alkalmazása 1-8. sztályban. Feladat: fkzatsan növelni a prjektek számát. Alkalmazása: az elvégzett akkreditált képzés alapján Műhelymunka a tanári együttműködés frmái Isklánkban a hspitálásra épülő együttműködés frmái: Az 1-4. évflyamn az sztálytanító és a napköziben dlgzó párja félévente 1-1 tanórát hspitál egymásnál kölcsönösen, Az 1-4. évflyamn az sztálytanító és más tantárgyat az sztályban tanító kölcsönösen hspitál félévente 1-1 tanórát. Az 5-8. évflyamn az sztályfőnök és a szaktanárk évente 1-1 órát hspitálnak egymás tanóráján. A negyedik sztálys sztályfőnök az ötödik sztályban tanító szaktanárknál és az ötödik sztályban tanító szaktanárk a negyedik sztályban az átmenet elősegítése érdekében évente 1 alkalmmal hspitálnak. A hspitálással történő együttműködés elősegíti a szaktanárk és az sztályfőnökök, a napköziben dlgzó nevelő és az sztálytanító illetve a szaktanárk közötti kperatív együttműködést, egymás módszereinek, tanítási kultúrájának megismerését, a bevált módszerek egymástól való átvételét, ami hatékny eszköz az integrált ktatás megvalósításában. A napköziben dlgzó nevelők és az sztálytanítók illetve szaktanárk együttműködése, a házi feladatk megfelelő minősége, mennyisége szempntjából is együttműködést igényel. A tapasztalatk megbeszélése a napi párs kapcslattartásn túl munkaközösségi- és nevelési értekezleteken történik. Az együttműködés kiterjed a tanulók magatartásának, szrgalmának elemzésére, fejlesztésére, értékelésére. 82

83 Srszám Hó Tevékenység 1-4. évflyam között Az sztályfőnökök látgatást. tesznek, az eggyel magasabb évflyam tanóráin Őszi időszak között A leendő elsős tanító látgatást tesz az 1. sztály tanóráin. 2. félévben A leendő elsős tanító látgatást tesz az óvdánkban Srszám Hó Tevékenység 5-8. évflyam félévben A leendő 5. sztályban tanítók órát látgatnak a 4. sztályban. 2. Egyéni döntés, lehetőség szerint 3. Egyéni döntés, lehetőség szerint Az sztályfőnökök órát látgatnak sztályukban, hasnló műveltség területű órákn, tanórákn Hasnló műveltségterületű órák látgatása (nem sztályfőnökök). Határidő, gyakriság tanév vége félévente 1 óra betűtanulás időszakában 2 óra tanév vége tanév vége félévente 1 óra Határidő, gyakriság tanév vége félévtől 1-2 óra tanév vége félévente 1 óra tanév vége évente 1 óra Résztvevők Felelős Dkumentáció Várható eredmény sztályfőnökök, sztályfőnökök napló Magasabb évflyam tanulók tananyag feldlgzásának megismerése. leendő elsős tanító, leendő elsős napló Meixner módszer 1. sztály tanulói, 1. tanító, megismerése. sztálys tanító elsős tanító leendő elsős tanító, óvdapedagógusk, óvdásk leendő elsős tanító, elsős tanító csprtnapló Leendő első sztálysk megismerése. Résztvevők Felelős Dkumentáció Várható eredmény pedagógusk, 4. és leendő 5. sztályban napló Tapasztalatszerzés 5. sztálys tanulók tanító peda- az sztály összeté- gógusk teléről, tanulmányi munkájukról, magatartásukról sztályfőnökök, tanulók sztályfőnökök napló A közösség jbb megismerése. Ha- téknyabb knfliktuskezelés. sztályfőnökök, tanulómerése, szaktanárk napló Módszerek megissa. alkalmazá- 83

84 A hármhavnta kötelező kmpetencia alapú értékelési rendszer eszközei A választtt elem: A szöveges értékelés árnyalt értékelés A döntés indklása: Az ellenőrzés-értékelés pedagógiai munkánk egyik legfntsabb eleme. Ehhez egy lyan értékelési rendszert kell kidlgzni, mely átlátható, egyértelmű és a gyermekek egyéni fejlődését elősegíti. Cél: - hármhavnta szöveges értékelés elkészítése az adtt évflyamkn, a szülők árnyaltabb értékelést kapnak gyermekükről - A HHH tanulók szöveges értékelése alapján fejlesztési tervek elkészítése, mely a gyerekek egyéni fejlődését biztsítják. A részletes flyamatszabályzás a MIP-ben található. Intézményünk a tanulók szöveges értékelés árnyalt értékelése srán az IPR-SZOLGA szftvert használja Multikulturális tartalmak megjelenítése A prgram keretében terveztük meg a multikulturális tartalmak beépítését az egyes tantárgyakba. A multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban (óraszám-téma) a tantárgyak helyi tanterveiben jelennek meg. A tantervben, az sztálynaplóban zöld színnel jelezzük. (Ls. SZMSZ szabályzás) CÉL: Különböző műveltségi területeken jelenjen meg más népcsprtk kultúrája. FELADAT: Az eltérő kultúrák megismerése, elfgadása. A tanulók körében egymás értékeinek, kultúrájának megismerése és tiszteletben tartása. A saját hagymányk megismerése, áplása. A tanmenetekben jelenjenek meg ezek a tartalmak. FELELŐS: Szakmai munkaközösségek, IKFCS vezető CÉLCSOPORT: Minden tanuló, különös tekintettel a HHH tanulók VÁRHATÓ EREDMÉNY: A tanulók befgadják és elfgadják az egymástól eltérő kultúrákat. A PROJEKT RÖVID LEÍRÁSA Kölcsönös ismeretszerzés egymás életéről, gndlkdásáról, értékrendjéről. Kisebbség, más népek helyzetének, életének, gndlkdásának megismerése. Beszélgetés egymás életéről, gndlkdásáról, értékrendjéről. Előadás a cigányság történetéről, életéről, gndlkdásáról, értékrendjéről. Beszélgetés, a kisebbségek, más népek helyzetéről, életéről Tvábbtanulásra felkészítő prgram ÁLTALÁNOS CÉLOK: Az intézményünkben végző diákk képességeiknek megfelelő középisklákban flytassák tanulmányaikat. A HHH tanulók közül minél több gyermek érettségit adó középisklába flytassa tanulmányait. KONKRÉT CÉLOK: Tanulói hátrányk csökkentése. 84

85 Felzárkóztatás. Tehetséggndzás. A tanulók isklai sikerességének elősegítése, különös tekintettel a HHH tanulókra. Ismerkedés különböző szakmákkal, fglalkzáskkal. Középisklák kínálatának megismertetése. A középisklába történő jelentkezés előkészítése, lebnylítása. CÉLCSOPORT: 5-8. évflyams tanulók, kiemelten 8. sztálys és HHH tanulók sztályban Osztályfőnöki órákn beszélgetés a fglalkzáskról, érdeklődés felkeltése, pályaismertetés. Magyar és matematika differenciált fglalkztatás. Nem szakrendszerű ktatás. Matematika magasabb óraszám. Az angl nyelvet nem emelt óraszámban tanulók: matematika prblémamegldás ; szövegértés óra 7. sztályban Pályarientációs fglalkzásk sztályfőnöki órákn Tantárgyi előkészítők a középisklára felkészítés érdekében. Az angl nyelvet nem emelt óraszámban tanulók: matematika prblémamegldás ; szövegértés óra 8. sztályban Pályarientációs fglalkzásk sztályfőnöki órákn. Tvábbtanulási elképzelések összegyűjtése, leírása. Pályaválasztási füzet megrendelése, tanulmányzása. Középisklai pályaválasztási nyílt napkn való részvétel. Osztályfőnökök családlátgatása, egyeztetés a szülőkkel. Pályaválasztási szülői értekezlet. Jelentkezési lapk kitöltése, szülőkkel való aláíratás. Középisklák bemutatkzása, tbrzása. Középisklai szórólapk kisztása. Jelentkezési lapk elküldése. Közpnti írásbeli vizsgán való részvétel. Mérések. Tantárgyi előkészítők a középisklára felkészítés érdekében. Az angl nyelvet nem emelt óraszámban tanulók: matematika prblémamegldás ; szövegértés óra A PROJEKT RÖVID LEÍRÁSA: A tanulók középisklára felkészítése, a megfelelő pályaválasztás segítése már ötödik, hatdik sztályban megkezdődik. A tanulók sztályfőnöki, technika- és életvitel órákn, valamint a többi tanórán is, ismerkednek különböző szakmákkal, a tudmányk alapjaival. E fglalkzásk alkalmat adnak a tanulók érdeklődésének felkeltésére, irányítására, képességeik fejlesztésére. A tudmánynak drága vltára taníts meg Istenem! (Zslt. 119,66) A tehetséges tanulók szakkörökön, mikr műhelyekben bővíthetik ismereteiket. A gyengébben teljesítők, lassabban haladók képességfejlesztő fglalkzáskn vehetnek részt matematikából, magyar nyelvből. A hetedikes sztályfőnöki témakörök a pályaválasztással kapcslatban: Pályarientációs fglalkzásk sztályfőnöki órákn Tantárgyi előkészítők a középisklára felkészítés érdekében. 85

86 A munka szerepe az ember életében. Szellemi és fizikai munka, a hit, az értelem, az érzelem, a fizikum szerepe a munkában. Az isklaválasztás gndja: Isten mire hívtt el, hl a helyem? A nylcadiks sztályfőnöki témakörök a pályaválasztással kapcslatban: Hat napn át munkálkdjál és végezd minden dlgdat (2 Móz 20) A harmnikus élet összetevői. Skldalú ismeretszerzés, tanulás, tudás, művelődés. A munka, mint az elégedettség frrása. A művészetek és az emberi kultúra egyéb elemei. A művészek, tudósk alktásaikban megnyilvánuló Isten-élménye. A választtt életpálya és az élet kényszerei. Részletes pályarientációs flyamatszabályzás az intézményi MIP-ben is megtalálható. 86

87 Srszám Hó Tevékenység Határidő, gyakriság Szakmai közösségi megbeszélés Flyamats, szükség szerint Felzárkóztató, tehetséggndzó fglalkzásk megszervezése, tartása A 8-s tanulók tájékztatása a középisklákról Szülői tájékztatás a Hátránys helyzetű tanulók Arany Jáns Tehetséggndzó prgramra történő jelentkezésről Az isklai felvételi előkészítő igénylistája szerint a fglalkzásk szervezése A Baranya megyei Pályaválasztási Tájékztató megrendelése Tájékztatás a középfkú intézmények nyílt tanítási napjairól A Baranya Megyei Munkaügyi Közpnt Pályaválasztási kiállításának és szakmabemutatójának megtekintése A nylcadiks tanulók szóbeli tájékztatása a felvételi eljárás rendjéről az Oktatási Hivatal Tájékztató anyaga alapján Pályaválasztási szülői értekezlet tartása. 11. Kijelölt időben Közpnti írásbeli vizsgán való részvétel , majd flyamats Flyamats Pályaválasztási értekezlet, vagy szülői , majd flyamats Erőfrrás Dkumentáció Sikerkritérium humán tárgyi, anyagi Szakmai közösség Íróeszköz, lap Feljegyzések, emlékeztetők, 90% vezető, pedagógusk IKFCS vezető Szaktanárk Íróeszköz, lap Fglalkzási napló IKFCS vezető tanuló Osztályfőnök Faliújság Levelek iktatása IKCS vezető Osztályfőnök Nymtatvány Feljegyzések, emlékeztetők, 70 %-s részvétel IKFCS vezető Igazgató, szaktanár IKFCS vezető Íróeszköz, lap Naplóban Osztályfőnök IKFCS vezető Íróeszköz, lap Iktatás Osztályfőnök Nymtatvány Faliújság IKFCS vezető Osztályfőnök Lap Osztálynapló 90% Osztályfőnök IKFCS vezető Osztálynapló 100% Osztályfőnök IKFCS vezető Íróeszköz, lap Jelenléti ív 70% Kijelölt időben Osztályfőnök, szaktanár Számítógép, lap, Iktattt jelentkezési fénymásló anyag 87

88 Srszám Hó Tevékenység Határidő, Erőfrrás Dkumentáció Sikerkritérium gyakriság humán tárgyi, anyagi 12. Kijelölt időben Az általáns felvételi eljárást megelőző hó Osztályfőnök Számítógép, lap Iktattt jelentkezési jelentkezések benyújtása. anyag 13. Kijelölt időben A tanulói jelentkezési lapk, adatlapk Osztályfőnök Számítógép, lap Iktattt jelentkezési kitöltése, tvábbítása. anyag 14. Kijelölt időben A tanulók részvétele az általáns Osztályfőnök Számítógép, lap Iktattt jelentkezési felvételi eljárásban, majd ezt követően anyag az ideiglenes felvételi jegyzék alapján a tanulók tájékztatása. 15. A módsíttt adatlapk tvábbítása, Osztályfőnök Számítógép, lap Iktattt anyag ha erre vlt igény Tájékztatás a felvételről / elutasításról Osztályfőnök Lap Iktattt anyag Tájékztatás rendkívüli felvételi eljárás lehetőségéről Osztályfőnök Számítógép, lap Feljegyzés 18. Kijelölt időben Országs kmpetencia-mérés Kijelölt napn Isklai krdinátr Számítógép, lap, fénymásló Mérőanyag Intézményi önértékelés Az intézmény évente önértékelést végez. Az önértékelés szempntsrának alapja az államilag kiadtt szempntsr. E mellett flyamatsan partneri méréseket végzünk. 88

89 Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló - A tehetség, a képesség kibntakztatását segítő tevékenységek Az egy csprtba / sztályba kerülő gyermekek, tanulók csak életkrban állnak közel egymáshz, ezen kívül különböznek adttságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban. Gyermekeink, tanulóink egy része kimagasló eredményekre képes, intellektuális és egyéb tevékenységekben. Ők a kiemelkedő képességűek, ptenciális tehetségek, akik kiemelt figyelmet érdemelnek. Alapelv: A tehetség a társadalm egyik legfntsabb újratermelődő értéke, így annak kiválasztása és gndzása alapvető fntsságú. A tehetséget fejleszteni kell, hiszen a társadalm csak így léphet előre. A tehetséges gyermek mindennap tehetséges. A tehetség nevelésének kérdése, neveléselméleti alapról nézve, a nevelésnek nem külön prblémája, hanem nyilvánvalóan ez a nevelés, nagy, örök kérdése; hiszen a nevelés feladata; minden egyes embernek lehetően teljes kifejlesztése; amit évezredek óta újra meg újra kívánnak tőle: az egyéniség jgának a nevelésben való érvényesítése. (Imre Sándr) Tehetség = az a velünk született adttságkra épülő, majd gyakrlás, céltudats fejlesztés által kibntakztattt képesség, amely az emberi tevékenység egy biznys területén az átlagsat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehzni. A tehetség meghatárzása egyben ki is jelöli feladatainkat: A tehetség jellemzői: átlagsnál magasabb intelligencia, magas fkú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szrgalm és kitartás, kíváncsiság, érdeklődés, előítéletektől való mentesség, biznytalanság tlerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kckázatvállalás, divergens gndlkdás, flyamats kmmunikáció. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. A tehetség kibntakzását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a mtiváció, a tanár ösztönző attitűdje, a bizalm, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játéksság, az értékelés késleltetése. Gátlja: az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlztt fegyelem, a teljesítménykényszer. Az intézményi tehetségkncepció a Renzulli Mönks - féle mdellt veszi alapul. Prgramunkban jelen van: - tehetségaznsítás, - tehetséggndzás, - tehetség-tanácsadás, a tehetséggel szrsan összefüggő területek (pl. gndzás, tehetség-identifikáció) a tehetséggel lazábban összefüggő, de lényeges területek (pl. tanulási prbléma, kreativitás, pályarientáció, mtiválás, életvezetési prbléma) 89

90 - nymn követés (5.; 7. évflyam), s az általáns iskla befejése után is (1 év- 9. sztályban; 5 év - 19 éves krban zárás) életút figyelemmel kísérése. Tehetséggndzó munkánk főként a gazdagításra, dúsításra épül. Az intézményi mdell tehetséggndzó prgramjában a gazdagítás Passw szerinti mind a négy fajtája megtalálható: mélységbe történő gazdagítás; tartalmi gazdagítás; feldlgzási képességek gazdagítása; tempóban történő gazdagítás. Fellelhető mennyiségi gazdagítás, de a dmináns a minőségi gazdagítás. Olyan tehetségfejlesztő prgramt szeretnénk, melynek elsődleges célja a tanulók képességeinek feltárása, fejlesztése a leghatéknyabb pedagógiai módszerekkel, eszközökkel, lyat, mely nagy hangsúlyt fektet a személyiség fejlesztésére is. Valljuk, nem várható el, hgy minden intézményben mindenfajta tehetség gndzásáhz kellő szakmai ptenciál álljn rendelkezésre, fnts visznt, hgy a tehetséget-ígéretet az adtt intézményben felismerjék, s a gyermeknek találjanak megfelelő tehetséggndzó prgramt. Az óvdában az Apró Kezek Kuckója létrehzásával azt a nevelőtestületi igényt is szeretnénk megvalósítani, hgy az óvdai tehetséggndzó munkánkat még tervszerűbben és tudatsabban végezzük. Fnts feladatunknak tartjuk, hgy megtaláljuk gyermekeinkben a tehetség csíráját, azt a képességet, amiben a legfejlettebbek, hgy azt támgatva, szakszerűen fejlesztve segítsük a fejlődésüket. E segítés ne csak az erős ldal fejlesztésére irányuljn, hanem álljn kherenciában az óvdai alapprgramban megjelöltekkel: a gyermek teljes, egész személyiségének harmnikus fejlesztésével. Nagyn fnts alapelvünk: a tehetséges óvdás elsősrban gyermek, éppen ezért feladatunk, hgy élménydús környezetet teremtsünk számukra. Tehetségfejlesztés megalapzása, érzelmi alapk lerakása, lehetőségek megkínálása a feladatunk. Az óvdáskrú gyermekek tehetséggndzása gazdagító prgram keretében újszerű próbálkzás vlt óvdánk életében, s látni, hgy érdemes vlt elindulni ezen az útn. Az Apró Kezek Kuckójában végzett fejlesztő munka lehetőséget kínál arra, hgy bővítsük, még inkább személyre szabttabbá tegyük a tehetséggndzás feltételeit. A műhelymunkáhz kapcslódó rendezvények, prgramk segítik, megerősítik partnerkapcslatainkat, különösen a szülő- intézmény kapcslatt. A tágabb környezet is betekintést nyerhet munkánkba. Alapelveink: - Óvdai jól-lét megteremtése. - A tehetséges gyermek erős ldalát fejlesztjük, miközben tehetségével összefüggő gyenge ldalait kiegyenlítjük. - A műhelymunka srán lyan, biztnságt nyújtó, elfgadó légkört teremtünk, melyben tág cselekvési szabadságt biztsítunk, különféle megldási lehetőséget adunk egy-egy feladat elvégzése srán. Tehetséggndzásunk célja a műhelymunkában: A tehetséggndzó műhely fő prfilja: Vizuális- téri képességek fejlesztése. 90

91 A tehetségígéretek felfedezése, gndzása gazdagító prgram keretében (felismerni, ösztönözni, mtiválni), kiemelt célként kezelve a vizuális-térbeli képességeinek fejlesztését. (felismerni az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képességeket) Lehetőséget biztsítani, hgy kreativitásukat újszerű, az óvdában kevésbé használt technikák megismerése által megmutathassák, valamint elmélyüljenek a már ismert technikákban (agyagzás, gurigami, makett-építés, batiklás). A fglalkzásk sikerélményhez, önbizalmhz juttatják a gyermekeket, közben fejlődik kézügyességük, finmmzgásuk, fantáziájuk. Célunk, az egész személyiség fejlődéséhez hzzájárulni. A művészeti tevékenység segítségével mzgósítani az erkölcsi, esztétikai és intellektuális érzelmeket, kielégíteni a kiemelkedő képességű gyermek megismerési, alktási és speciális szükségleteit. A gyermek ún. erős ldalának fejlesztése mellett a gyenge ldalának erősítése. A tehetséggndzó műhelyünket a pedagógiai prgramunkhz, a gyermekek életkri sajátsságaihz, a napirendhez szervesen illeszkedve kívánjuk működtetni. Feladataink: a téri-vizuális tehetségterület tehetség-ígéreteinek megtalálása, fejlesztése, skféle tevékenységek kínálata, ezzel segítve a gyermekeknek érdeklődési irányaik megismerésében, egyéni bánásmód keretében történő célztt fejlesztés, képességfejlesztés, a gyermek pzitív én-tudatának kialakítása és erősítése, elfgadó és támgató környezet kialakítása, a tehetségfejlesztő prgramk megszervezése, az óvdai élet gazdagítása egyéb tevékenységekkel, pedagógusk, szülők, egyéb partnerek szakmai kmpetenciájának növelése a tehetség-gndzás témakörében, előadásn való részvétel, partneri kapcslat tehetségfejlesztési szakemberrel a tehetséges gyermek fejlesztésének érdekében, tehetség-tanácsadás, lazító prgram megvalósítása, a szülők tájékztatása és megnyerése a közös munka érdekében, a tágabb környezet megismertetése a műhelymunkával. Az általáns érvényű fejlesztési flyamat. A pedagógiai fejlesztés flyamata A tehetségdiagnsztikai flyamat egy része beépült a délelőtti keretekbe, másik része tanórán kívül zajlik. Az aznsítási munkában mérést végeznek az sztályfőnökök, a tanulás-módszertani tréner, a drámapedagógus, segítik a munkát a szaktanárk. 91

92 A tehetségdiagnsztikai munka dandárját: az óvdapedagógusk, a mikr műhelyek vezetői, pszichlógus végzik. A tehetségaznsítás srán az alábbi megismert módszereket használjuk: Óvda: Az általunk használt tehetségaznsító módszerek az óvdában: Dkumentumelemzés- anamnézis: a gyermek fejlődéséről, szcikulturális hátteréről, családlátgatás tapasztalatai; Szülői kérdőív Tulajdnságlista A gyermekek megfigyelése, megfigyelések rögzítése az egyéni fejlődés nymn követésére szlgáló Ovi Szlga rendszerben. A fejlődés nymn követésének regisztrálását, - amelyet az óvdapedagógusk a gyermek óvdába kerülésétől az elhagyásáig vezetnek- a 2009 /2010-es nevelési évtől kezdődően az OVI-SZOLGA számítógépes szftver segítségével végezzük. Minden gyermek fejlődését félévente értékeljük ennek a prgramnak a segítségével, hgy az érési flyamathz igazíttt támasznyújtás módzatait, eljárásait megtervezhessük. Megfigyelendő területek: 1. Értelmi fejlettség: 2. Testi fejlettség: 1. 1 Pszichés funkciók: Ismeretszerzési igény (megismerés, kíváncsiság) Hallás Látás Érdeklődés Figyelem Emlékezet Gndlkdás Képzelet Anyanyelvi fejlettség: A beszéd tartalma, technikája: Beszédészlelés Beszédértés Beszédfegyelem Szókincs Beszélő kedv Beszédhiba, beszédzavark Nnverbális kmmunikáció Fizikai jellemzők: Gyrsaság Erőnlét Teherbírás 92