INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA"

Átírás

1 INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÜLT: ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: PANNON FEJLESZTİ KFT. Hajdúsámson,

2 2. oldal Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Városi léptékő fejezetek A város szerepének meghatározása a településhálózatban Hajdúsámson története és szerepe a regionális, megyei és kistérségi feladatellátásban A város vonzáskörzetének bemutatása A város bemutatása a városhierarchiában bekövetkezett változás alapján A város funkciói A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján A város egészére vonatkozó helyzetértékelés Gazdaság Társadalom Környezet Közszolgáltatások Városrész léptékő fejezetek Városszerkezet, épületállomány Városközpont Városközponton kívüli településrész Sámsonkert Martinka Ipari Park SWOT analízis Stratégiai fejezet A város hosszú távú jövıképe A város szerepkörét érintı hatások Gazdasági hatások, tıkevonzó/fogadó hatás, foglalkoztatás növelése A jövıbeni fejlesztési irányok meghatározása Átfogó cél városi szinten Középtávú célok a város egészére vonatkozóan A városrészekhez kapcsolódó fejlesztési célok A stratégia koherenciája, konzisztenciája során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése Városközpont Akcióterület Városközponton kívüli településrész Akcióterület Sámsonkerti Akcióterület Martinka Akcióterület Ipari Parki Akcióterület A stratégia megvalósíthatósága Ingatlangazdálkodási terv A városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegő tevékenységek Partnerség

3 3. oldal Partnerség a civil szervezetekkel Partnerség és az IVS Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése A Polgármesteri Hivatal mőködési rendszere Az egyes irodák feladatai Településközi koordináció mechanizmusai A stratégia megvalósulásának monitoringja Anti-szegregációs terv A város szegregáció szempontjából fontos adottságai Szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A városban található szegregátumok Szegregációs terület Szegregációs terület Szegregációs terület Szegregációs terület A szegregátumokban tervezett beavatkozások, intézkedések, intézkedési terv Az infrastrukturális feltételek javítása Az oktatási integráció elısegítése A foglalkoztatási helyzet javítása A szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása Aktív közösségfejlesztés Az anti-szegregációs beavatkozások egyéb szempontjai Az Integrált Városfejlesztési Stratégiához kapcsolódó mellékletek

4 4. oldal 1 BEVEZETÉS Az Európai Unió irányelvei szerint a és közötti támogatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül a fenntartható városfejlesztés, a vidéki területek támogatása és a hátrányokkal küzdı térségek problémáinak kezelése. Ezért a as idıszakban az észak-alföldi régió önálló regionális operatív programok keretében ösztönzi a városi rehabilitációs programokat. Az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program keretében a városok számára olyan kétfordulós pályázati kiírás jelent meg, melyek funkcióbıvítést illetve szociális városrehabilitációt tesznek lehetıvé. Az ÉAOP D. jelő Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések alapvetı célja az akcióterületek által érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erısítése, új, települési és kistérségi szintő, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévı funkciók megerısítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlıdésébe. Összességében a régió versenyképességének javítása a városhálózat fejlesztésével. A régióban jellemzı, hogy számos kis- és középváros funkcióhiányos, nem képes megfelelıen szervezni térségét és megfelelı szolgáltatásokkal ellátni a vidéki településeket. A régió lakosságának többsége él a városokban, azonban a régió városainak népességmegtartó képessége az ország fejlettebb régióiban található városokhoz képest meglehetısen gyenge. Továbbá a városközpontjaik sem minden esetben rendelkeznek megfelelı vonzerıvel a gazdasági szféra, saját lakosságuk, vagy a turisták számára, nem képesek megfelelıen kielégíteni a szolgáltatási, gazdasági, kulturális, szabadidıs, közösségi, közigazgatási stb. funkciókat. Ezért a kiegyensúlyozott térszerkezet és a térség versenyképessége érdekében indokolt olyan vonzó városközpontok kialakítása, amelyek hozzájárulnak a városok gazdasági, kulturális, közösségi, turisztikai és, egyes városok esetében, kistérségi központi funkcióinak erısítéséhez.

5 5. oldal A támogatás alapvetı célja az akcióterületek által érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erısítése, új, települési és kistérségi szintő, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévı funkciók megerısítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlıdésébe. A fejlesztések mentén a társadalmi kohézió erısítése, a helyi közösségek támogatása, a civil szervezıdések aktivizálása, szerepük erısítése, helyi identitás erısítése. A támogatásoknak hozzá kell járulniuk a vonzó és élhetı városi környezet kialakításához a feltárt gazdasági, kulturális és turisztikai értékek és lehetıségek kihasználása érdekében. Hajdúsámson Város Önkormányzata a város közép és hosszú távú fejlıdésének elısegítése érdekében ezen pályázati konstrukció keretében pályázatot kíván benyújtani a településközpont funkcióbıvítı rehabilitációjára. Hajdúsámson város fejlesztési céljait a hosszú távra vonatkozó fejlesztési dokumentumok határozzák meg, melyekben a város fejlesztési elképzelései összegzıdnek. A település rendelkezésére áll a Településfejlesztési Koncepció, amely tartalmazza a hosszú távra vonatkozó városfejlesztési elképzeléseket. A Város településfejlesztését meghatározza továbbá a rövidebb idıtávra vonatkozóan elkészített helyi építési szabályzat, a településszerkezeti terv és szabályozási terv, melyek évben módosításra és aktualizálásra kerültek. Ezekben a fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott hosszú távú célkitőzésekhez kívánja az önkormányzat igazítani a közép távra szóló Integrált Városfejlesztési Stratégiát, amely a pályázati dokumentációhoz kötelezıen elkészítendı abból a célból, hogy stratégiai keretbe foglalja a városfejlesztési elképzeléseket. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célja: Területi szemlélető tervezés megszilárdítása Városrészekre vonatkozó fejlesztési célok kitőzése és fejlesztendı akcióterületek kijelölése.

6 6. oldal A fejlesztések integráltságát biztosítja, hogy: többféle fejlesztési tevékenységet hangol össze a közérdekő fejlesztések összhangban legyenek a helyi lakosság igényeivel és ösztönözzék a magán tıke beruházásait. A stratégiával szemben támasztott követelmény, hogy a város jövıképével és a városhálózatban elfoglalt helyével, szerepével, illetve a városban és az egyes városrészben meglévı problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzon. A városi akcióterületek kiválasztása és a fejlesztések megfogalmazása a helyi szereplık (hatóságok, önkormányzat, gazdasági-társadalmi partnerek) bevonásával történjen, a koncentráció elvének alkalmazásával, azaz egy területen több ágazati szintő beavatkozás együttes alkalmazásával. A stratégiával szemben támasztott további követelmény, hogy megfeleljen az Észak-Alföldi Operatív Programban szereplı város-rehabilitációs célú támogatások feltételrendszerének. A stratégia kijelöli a városban azokat az akcióterületeket, ahol koncentrált beavatkozással tervez változtatást elérni. Az akcióterületek fejlesztése között idıben és pénzügyi források tekintetében priorizál, kiemeli a legfontosabb fejlesztendı területeket és javaslatokat tesz a városrehabilitációs célú támogatások felhasználására. A jelen IVS funkcióbıvítı városfejlesztési program megalapozására készült. A stratégia készítése az alábbi alapelvek szem elıtt tartásával készült: széleskörő társadalmi egyeztetés (gazdasági, lakossági, civil szervezeti) integrált, komplex (szakterülteket integráló) dokumentum készüljön hosszú távú, gazdasági alapú fejlesztéseket tartalmaz, 7-8 évre vonatkozó stratégiai irányokat jelöl ki és 3-4 évre operatív programot fenntarthatóság elve kiemelkedı szerepet kap (gazdasági, társadalmi és ökológiai szinten is)

7 7. oldal az önkormányzat globális felelısségvállalásán alapul, amely a városmenedzselésben nyilvánul meg (gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás, helyi szolgáltatások ösztönzés) a városnak önmagán túlnyúló szerepe van felelısséget visel a környezı térségért az önkormányzati források mellett egyéb forrásokat is be kell vonni: állami forrásokat, gazdasági szféra forrásait, egyéb, nem fejlesztési jellegő forrásokat (adóbevételek). Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában felhasznált adatok forrásai: Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási és települési adatsorai Központi Statisztikai Hivataltól történı adatlekérés során kapott adatok a TEIR információs rendszer települési adatai önkormányzati nyilvántartások, saját statisztikák interjúkon, személyes egyeztetéseken, megbeszéléseken, képviselıtestületi-ülésen, bizottsági-ülésen elhangzott információk és adatok a város meglévı tervei és koncepciói. 2 VÁROSI LÉPTÉKŐ FEJEZETEK Ebben a fejezetrészben Hajdúsámson általános bemutatására kerül sor, meghatározásra kerül a város szerepe a településhálózatban és a város egészére vonatkozóan elkészül a helyzetértékelés. 2.1 A város szerepének meghatározása a településhálózatban Hajdúsámson a hazánkban kialakult népességszám alapján meghatározott településhierarchia alapján a kisvárosok közé sorolható, mivel lakossága 5 és 20 ezer fı között található. A városok egyes hierarchikus fokozatokba való besorolásának alapját a városi alapfunkciók (ide tartoznak a tágan értelmezett szolgáltatások viszonylag ritkán elıforduló intézményei és szerepkörei, többek között az egyetemek, színházak, kórházak, bíróságok, speciális szakboltok) mennyisége és minısége határozza meg. A városhierarchia meghatározására az ún. leltározó módszert használják, amely másfélszáznál több intézmény meglétét vagy hiányát regisztrálja

8 8. oldal településenként, és ennek alapján a magyarországi városok esetében hat hierarchia szintet különböztetnek meg: Fıváros Regionális központok Megyeközpontok Középvárosok Kisvárosok Városias intézményekkel rendelkezı települések Hajdúsámson ezen városhierarchia alapján is a kisvárosok közé sorolható. A komplex várostípus meghatározás alapján Hajdúsámson a 8. Agglomerációs településekkertvárosok közé sorolható ezen belül is a lakóvárosok közé, melynek általános jellemzıi: ingázók száma nagy olcsóbb telekár, lakbér, kellemesebb, tisztább lakókörnyezet dinamikusan fejlıdı övezet Hajdúsámson története és szerepe a regionális, megyei és kistérségi feladatellátásban Hajdúsámson Hajdú-Bihar megye középsı részén, Debrecentıl észak-keletre mintegy 13 km-re található, a Debrecen-Mátészalka 471. számú fıközlekedési útvonal mentén. A város a Debrecen- Mátészalka vasútvonalon saját állomással rendelkezik. A település területe 69,47 km 2, illetıleg hektár. A településhez két jelentıs lakott külterület tartozik: Martinka és Sámsonkert. További külterületek: Alsószállás, Csukásdőlı, Dankótelep, Diósváridőlı, Jánostavadőlı, Kicseredőlı, Ligetdőlı Melegoldal, Mikótelepdőlı, Tiszti lakótelep. A város a Dél-Nyírség középsı részén helyezkedik el. A táj alapvetıen közepes magasságú tagolt síkság. A terület jellemzı formái a széles sávban húzódó szélbarázdák és kisebb deflációs mélyedések. A napsütéses órák száma 2000 órára tehetı, ebbıl nyáron 810 óra körüli, télen óra napfénytartam a megszokott. Az évi középhımérséklet 9,6-9,8 o C, a nyári félévé 16,5 o C. A fagymentes idıszak hossza nap (április 15 és október között), az évi

9 9. oldal hımérsékleti maximumok átlaga 33,7-34,0 o C, a minimumoké -17,0 és -17,5 o C közötti. Az évi csapadékösszeg mm, a vegetációs idıszakban mm esı valószínő. Az uralkodó szélirány az ÉK-i, a második, illetve harmadik helyen az É-i és a D-i áll. Az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatti. A megfelelı idıjárásnak köszönhetıen alapvetıen mezıgazdasági tevékenység a meghatározó. Jelentıs hagyományai vannak a kertkultúrának, valamint az állattartásnak egyaránt. Elsısorban a juh, szarvasmarha, liba és sertéstenyésztéssel foglalkoznak a földtulajdonosok. A felszín közeli üledékek jelentıs része 1-25 m vastagságban kifejlıdött, würm végén képzıdött futóhomok, amelyet döntıen homoktalajok borítanak. Ennek megfelelıen a talaj igen alacsony termıképességő (6-8 ak/ha). A város igazi természeti értéke, a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet egyik legnagyobb része mely a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében mőködik, a pusztagyepekkel és nedves homoki rétekkel tarkított martinkai legelı és a hozzá kapcsolódó tölgyes, a külterületen található Hajdúsámson történelme Hajdúsámson környéke már a bronzkorban lakott volt, és a város jelentıs régészeti leletekkel dicsekedhet. A Debreceni Déri Múzeum ıskori győjteményében "Hajdúsámsoni kincs" néven tartják számon azt az i.e. II. évezred közepén elásott tizenkét harci csákányból és egy szépen díszített kardból álló fegyverleletet, amely 1907-ben került elı a község területén. Hajdúsámson-Csemetekert lelıhelyrıl kora vaskori és szarmata leletek is elıkerültek. A IX-X. századi kerámialeletek késı avarkori népességre utalnak, akikre rátelepedtek a honfoglaló magyarok. Az egyik leghíresebb honfoglaláskori lelet az 1906-ban az ún. Majorsági földön feltárt, gazdag mellékletekkel ellátott lovassír ben a Liget-tanyai iskola udvarán találtak honfoglaláskori arany tárgyat. A település XI-XII. századi történetérıl, birtokviszonyairól nincs információ. Az elsı írásos megemlítések a XIII. századból származnak. A Váradi Regestrumban, 1213-ban Túrsámsonként fordul elı (Túr valószínőleg a szabolcsi ispán egyik poroszlója volt), majd 1248-ban a meszesi apátság priora által kiadott oklevélben található, amelyben Mocsolyai Benedek tiltakozik a monostornál, mivel testvére - Péter - Sámsonon levı tulajdon-javait erıszakkal elfoglalta.

10 10. oldal Sámson néven szerepel az között keltezett váradi püspöki tizedjegyzékben. A 12 kepe gabonatized mennyisége alapján a falu a nyíri esperesség kis lélekszámú falvai közé tartozhatott. A XIII. századból két aranyozott vörösréz kereszt került elı a Diósvári dőlıben. Birtokosai közül az ısi Gutkeled nemzettség mutatható ki legkorábban. A XIV. század eleji oklevelek az Egyedmonostori ágon belüli egyezségekkel, birtokosztályokkal kapcsolatban említik a falut ben Zsigmond oklevelében említik utoljára Túrsámsonként, amikor az itt lévı vám adományozásáról esik szó. A következı évszázadokban egyszerően csak Sámson a falu neve. A XIV. század elején tulajdonosa Sámsoni Dezsı fia, Péter belekeveredett a Károly Róbert elleni összeesküvésbe, ezért annak leverése után a város a debreceni Dózsa család birtokába került. A középkor késıbbi idıszakában a településnek több részbirtokosa is volt: pl. a Hunyadiak, a Héderváryak, a Csákyak, Debrecen városa stb. Sámson 1552-ben török uralom alá került, s kénytelen volt adót fizetni. A korszakban hol a császári, hol a török hadak pusztításait kell átvészelnie. Az 1552-es összeírásban említett ötven jobbágytelek alapján lakosságát 650 fıre tehetjük, de tíz év múlva már annyira elnéptelenedett, hogy pusztaként említik. Az 1571-es speyeri szerzıdés alapján a három részre szakadt országban Erdélyhez tartozott, de ennek ellenére a töröknek is adózott, ami nem volt szokatlan jelenség. Az 1600-as évek elején újra elnéptelenedett, szerzıdést kell kötni a benépesítésére. Egy 1692-es összeírás alapján az egyik legszegényebb bihari falu volt. Ekkor mindössze tizenkét jobbágycsaládot írtak össze, míg 1720-ban már negyvenöt család élt itt. Hajdúsámson lakói büszkén ırzik annak emlékét, hogy II. Rákóczi Ferenc Sámson alatt táborozott (1703. július 26.). Ehhez az eseményhez kapcsolódik az ún. Bényei nyárfa máig elevenen élı legendája. A gazdálkodásról és a helyi viszonyokról értékes forrás az úrbérrendezést megelızı adatgyőjtéshez felvett úgynevezett kilenc kérdıpont (1770), amely azért is nevezetes, mert ezen maradt fönn a község ma is használt címerképe. Az elsı magyarországi népszámlálás ( ) adataiban Sámson mintegy másfél ezres lakossággal szerepel, s ettıl kezdve a népesség gyors ütemben gyarapodik.

11 11. oldal Hajdúsámson iparosodása a XIX. század közepén kezdıdött el, a legfontosabb ágazatok a malom- és szeszipar (Budaházy Imre szeszgyára), a késıbbiekben a vas- és a kézmőipar voltak. A szabadságharc idején három nemzetır csapatot állítottak 240 fıvel után itt is megindult a jobbágyfelszabadítás. Az ötvenes években folyt az ún. úrbéri vagy tagosítási per, melynek lezárultával életbe léphetett a határ új birtoklási rendje. A dualizmus idején több változás volt a község életében ben nagyközség lett, 1876-ban pedig Hajdú Vármegyéhez csatolták. Ettıl kezdve használatos a Hajdú- elıtag a község nevében. A polgárosodásnak és az ipar fejlıdésének itt is vannak nyomai, de alapvetıen marad a mezıgazdasági jelleg. A XIX. század végén megélénkült a társasági életre utal az Olvasóegylet, a Nıegylet és a Kossuth Kör megalakulása. A XX. század elején két közút, vasútvonal és pénzintézetek alakulnak a településen. Az elsı világháborúig folyamatosan nı a lakosság száma, az 1910-es népszámláláskor meghaladta az ötezret ben Hajdúsámsoni Hírlap néven községi újság jelenik meg. Az elsı világháborúban 273-an vesztették életüket, akiknek emlékmővet állítottak a település központjában. A két világháború között a gazdasági-társadalmi válság itt is éreztette hatását. A földdel rendelkezık termelési és értékesítési gondokkal küzdöttek, a földnélküliek gondját nem oldotta meg a földreform. Az egyházak az iskolák mőködtetésével, szociális tevékenységükkel szervesen beépültek a falu életébe. A háborúval ismét a nyomor és bizonytalanság köszöntött be. A harctéren 122-en vesztették életüket és 188 zsidó lakost hurcoltak el. A háború után a lakosság a megváltozott gazdasági-társadalmi és politikai viszonyokhoz rendezte életét. Még mindig meghatározó a mezıgazdaság a termelıszövetkezet révén. Lassan újjászervezıdik az élet, beindul a termelés, az oktatás, a kulturális élet. Folyik az államosítás ban helyi megmozdulást szerveznek és Forradalmi Bizottmány alakul. A korszak legnagyobb eredménye a közmővesítés re befejezıdik a község villamosítása, vízmőtelep létesül, egyre több lakásba eljut a vezetékes ivóvíz ben nagyközségi státuszt kap. A helyi munkalehetıség nagyon kevés, a termelıszövetkezet, az ÁFÉSZ, a gépállomás, az öntöde, a konzervüzem és a helyi közintézmények csak keveseknek adnak munkát, 1985-ben a munkaképesek 82 %-a ingázó. A település fejlıdése stagnál.

12 12. oldal A rendszerváltás után kiépült az önkormányzatiság. Felgyorsult a fejlıdés a magánszférában, munkahelyteremtı nagyvállalkozások indultak. A 90-es évek közepére szinte teljesen kiépült a telefon- és gázvezeték hálózat, beindul a szervezett szemétszállítás. Javul az egészségügyi ellátás. Az önkormányzat többször sikertelenül pályázik a városi címre. A lakosság száma között fırıl fıre fıvel nıtt, mely elsısorban a Debrecenbıl kiköltözı családoknak köszönhetı. Az önkormányzatnak évrıl-évre nehezebb a kötelezı feladatok ellátása, legnagyobb gondot az egyre több óvodás és iskoláskorú gyermek elhelyezése és ellátása jelent ben a település történetének legnagyobb beruházásaként, korszerő új iskolát avatnak tornacsarnokkal. Hajdúsámson óta városi rangú település Hajdúsámson szerepe a regionális, megyei és kistérségi szintő feladatellátásban Hajdúsámson település-földrajzi pozíciója igen kedvezı. A település a Debrecent övezı hajdúvárosi győrő (fıként nagyközségi jogállású) északkeleti záró eleme a 471. sz. fıközlekedési úton. Mint ilyen, Derecske ellenpontja térségi szempontból, mivel a Debrecentıl északkeletre fekvı kistérség potenciális tranzitja és csomópontja (Hajdúböszörmény) Hajdúhadház Bocskaikert Nyíradony Balkány - Nyírmártonfalva (Fülöp) - Haláp (Vámospércs) viszonylatában, egyúttal Debrecen forgalmának tehermentesítésére is alkalmas, alternatív kapcsolati lehetıség a (leendı) S4-S35(M3) - DAP (déli autópálya), továbbá a 48-as út közvetítésével a Nyírábrány határátkelı irányába. A város népességszáma hosszú ideje folyamatosan, a rendszerváltást követı években pedig, fıként a nagyarányú beköltözések révén egyre dinamikusabb ütemben nı. (A lakónépesség ben fı volt, mely a évi népszámlálásra fıre emelkedett, január 01. napján pedig fı.) A település két nagy lakott külterületén - Sámsonkert és Martinka településrészeken, melyek Debrecen külsı belterületébe ékelıdve szintén folyamatosan emelkedik a lakosság száma.

13 13. oldal A település a Hajdúhadházi kistérség tagja, kistérségi szerepe jelentıs, melyet a Debrecenhez való közelsége tovább erısít. A Hajdúhadházi kistérséget január 1-jén alakult meg, majd június 21-én felvette a Hajdúhadházi Területfejlesztési Kistérségi Társulás nevet. A Társulás székhelye Hajdúhadház, mely a legnagyobb települése is. A Társulás kizárólag területfejlesztési céllal alakult, 11 település (Bocskaikert, Fülöp, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Nyíradony, Nyíracsád, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Téglás, Újléta, Vámospércs) csatlakozásával. A Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás október 14.-én alakult meg nem kizárólag területfejlesztési, hanem az alább felsorolt feladatokkal. A társulás felvállalt feladatai: (2006. január 1.-tıl látja el kistérségi szinten) Közoktatási feladatok o Pedagógiai szakmai szolgáltatás o Pedagógiai szakszolgálati tevékenység Logopédiai ellátás Gyógytestnevelés Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Szociális feladatok o Támogató szolgálat o Jelzırendszeres házi segítségnyújtás o Közösségi ellátás pszichiátriai közösségi ellátás szenvedélybetegek közösségi ellátása o Utcai szociális munka Területfejlesztési, településfejlesztési, rendezési feladatok o Területfejlesztési koncepció, program és területfejlesztési terv készítése o Területfejlesztési koncepció és területrendezési tervek egyeztetése o Önkormányzatokat, vállalkozásokat, civil szervezeteket érintı fejlesztésekre kiterjedı koncepció, program készítése, projektek elıkészítése Belsı ellenırzés Közmővelıdési, közgyőjteményi tevékenység.

14 14. oldal A Társulás a felvállalt feladatainak ellátására nem hozott létre közös intézményt. A feladatot a mikrotérség központjainak intézményein keresztül látja el (pedagógiai szakszolgálati tevékenység, szociális feladat). A területfejlesztést, a belsı ellenırzést és a közmővelıdés, közgyőjteményi tevékenységet pedig a társulás társulási keretek között látja el. A Társulás a felvállalt feladatok többségét mikrotérségi szinten látja el a területi tagoltság miatt. 3 mikrotérség jött létre, melyben Hajdúsámson az alábbi szerepet tölti be. 1/ Hajdúhadházi mikrotérség o Hajdúsámson (jelzırendszeres házi segítségnyújtásban) 2/ Nyíradonyi mikrotérség o Hajdúsámson (oktatási feladatban) Hajdúsámson város jelenlegi helyzetét tehát Debrecenhez való közelsége alapvetıen meghatározza. A település legnagyobb problematikáját az jelenti, hogy bár a városban az elmúlt években folyamatosan növekedett a lakosság lélekszáma, ugyanakkor az egyes funkciót betöltı intézmények fejlesztése nem tudott a népességszám növekedéssel együtt megvalósulni. A településen több fontos funkciót betöltı intézmény hiányzik vagy nem tudja betölteni a szerepét. Az önkormányzat az elmúlt években folyamatos fejlesztéseket hajtott végre a településen, amelyekkel a hiányzó vagy nem megfelelı funkciókat kívánta erısíteni. A településen az elmúlt években az alábbi fejlesztések valósultak meg: új iskola építése 500 férıhelyes óvoda kialakítása és fejlesztése Régi Mozi épületének átalakítása, amelyben helyet kapott a Helytörténeti Múzeum és a Könyvtár Polgármesteri Hivatal épületének felújítása, bıvítése jelentıs járdaépítés az elmúlt években. Ezeknek a fejlesztéseknek ellenére azonban a településnek nincs klasszikus értelemben vett településközpontja, melyet jelen projekt keretében kívánnak kialakítani és a szükséges fejlesztéseket megtenni.

15 15. oldal A város vonzáskörzetének bemutatása Amikor Hajdúsámson helyét és szerepét keressük a kistérségi rendszerben igen összetett feladatra vállalkozunk, mivel bár a magyar városhálózat rendszerváltás utáni jellemzıirıl, átstrukturálódásáról szerencsére rendelkezésre állnak autentikus vizsgálati eredmények, melyek fontos orientációt jelentenek a kistérségi közigazgatás kialakításában, ugyanez nem mondható el a kistérségi közszolgáltató rendszerekrıl, közigazgatási intézményekrıl, s magáról az igazgatásról sem. Hajdúsámson legtágabb vonzáskörzetéhez Debrecen tartozik, amellyel szoros és rendkívül erıs kapcsolata van a városnak elegendı a folyamatban lévı ISPA beruházást említeni. Kissé szőkebb vonzáskörzetet jelent a kistérség, amelynek három kisebb központja is van, hiszen területileg rendkívül nagy és a feladatellátás megosztása miatt mikrotérségekké alakult át, így megosztva a társulási feladatokat. Hajdúsámson esetében jól körülhatárolható közvetlen vonzáskörzetet alkotnak a környezı külterületek, amelyek között vannak lakottak és nem lakottak egyaránt. Legnagyobb lakott külterületek: Sámsonkert és Martinka. A évi népszámlálási adatok alapján az alábbi külterületek tartoznak a településhez: Városrész A népszámlálási A lakások A település- A külterület települési jellege neve száma rész távolsága lakónépesség a központi terület centrumától Alsószállás 8 3 2,5 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely Csukásdőlı ,0 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely Dankótelep ,0 km Gazdasági tevékenységhez vagy egyéb funkcióhoz köthetı lakóhely Diósváridőlı ,5 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely

16 16. oldal Jánostavadőlı ,5 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely Kiscseredőlı - - 1,5 km Külterületi összeírt lakóegység, népesség nélkül Ligetdőlı ,0 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely Martinka ,0 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely Melegoldal ,0 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely Mikótelekdőlı ,0 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve lakóhely Sámsonkert ,5 km Mezıgazdasági jellegő lakótelep, illetve Tiszti lakótelep lakóhely ,0 km Gazdasági tevékenységhez vagy egyéb funkcióhoz köthetı lakóhely A külterületi lakott helyek közül tehát kettı kiemelten fontos: Sámsonkert és Martinka, melynek lakosságszáma óta folyamatosan emelkedett A város bemutatása a városhierarchiában bekövetkezett változás alapján A városhierarchiában bekövetkezett változás Hajdúsámson város szerepe fokozatosan felértékelıdött. Ezt több tényezı segítette: 1. Az elmúlt évek szuburbanizációs folyamata 2. A népességszám emelkedése miatt a település folyamatosan növelte a nyújtott közszolgáltatásokat 3. A kialakult kistérségi rendszerben betöltött szerepe is erısödött a településnek. Az elmúlt évek szuburbanizációs folyamatának eredményeként Debrecenbıl folyamatosan emelkedett a Hajdúsámsonba kiköltözı családok száma. A lakosságszám növekedése miatt, mely 1990 és között közel 5000 fı volt, a település egyre kevésbé tudta ellátni azokat a kötelezı funkciókat, amelyek a lakosság kiszolgálásához szükségesek, illetve a megnövekedett lakossági igények ellátását feltétlenül biztosítani szükséges. Mindezért a településen megindultak a városi

17 17. oldal feladatok ellátásához kapcsolódó fejlesztések. Ennek egyik fejlıdési eleme volt a település várossá válása 2004-ben. Ezzel a település lakossága helyben tudott és tud olyan funkciókat és feladatokat elérni, amelyek korábban nem voltak számára biztosítottak illetve Debrecenbe kellett beutazni érte. A kistérségi rendszer kialakítása és folyamatos fejlıdése segített abban, hogy a települések olyan funkciókat is el tudjanak látni, amelyeket egyedül nem vagy gazdaságtalanul tudtak volna biztosítani. Hajdúsámson a kistérségi szerepét tekintve is folyamatosan bıvülı feladatkörrel rendelkezik, a népesedı lakosság igényeinek kiszolgálása érdekében A város funkciói A hagyományos városmegközelítések nagy csoportját a "központi hely" elméletek hívei képezik., mely Christaller nevéhez főzıdik. Eszerint a város központi hely, mely nem csak mindennapi igényeket elégít ki, hanem speciális szükségleteket is. Minél ritkább egyes igények idıbeni megjelenése, annál inkább központi helyet igényel a kielégítésük. A rendszerszemlélető városfogalom szerint a város hatalmas strukturális rendszer, melynek három fontos alrendszere van: o társadalmi struktúra o gazdasági struktúra o mőszaki struktúra A fogalom az absztrakciónak ezen a szintjén nem tesz különbséget város és falu között. Tehát a két alapvetı településforma nem a három struktúra meglétében, illetve hiányában különbözik egymástól, hanem e struktúrák bonyolultsági fokában. Minél bonyolultabban strukturált a rendszer, annál fejlettebb a város. A város fogalma körül, a hazai és a nemzetközi vonatkozásban egyaránt tapasztalható sokszínőség magyarázata a már többször leszögezett tény, miszerint a város igen bonyolult, összetett, társadalmi, gazdasági és mőszaki jelenség.

18 18. oldal Magyarország városainak általánosan elfogadott funkcionális típusai: 1. Bányavárosok (Tatabánya, Oroszlány, Komló) 2. Iparvárosok (Ózd, Miskolc, Dunaújváros, Gyır) 3. Vásár vagy kereskedıvárosok (Eger, Miskolc, Gyır, Gyöngyös, Pápa) 4. Vasúti csomópontok (Cegléd, Celldömölk, Dombóvár, Hatvan) 5. Hídvárosok (Szolnok, Komárom) 6. Agrár- vagy átalakuló agrárvárosok (Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas) 7. Iskola- és egyetemvárosok (Gödöllı) 8. Fürdı- és mőemlék városok (Keszthely, Balatonfüred, Sopron, Kıszeg) Hajdúsámson város ezen tipizálás alapján a 6. Agrár- vagy átalakuló agrárváros kategóriába tartozik, amelynek a folyamatosan növekvı népessége miatt egyre nehezebb ellátni minden városi funkcióját A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján A városok a foglalkoztatási szerepkör (be- és kiingázás) alapján meghatározott funkciócsoportok szerint az alábbi szerepköröket tölthetik be: Központi szerepkör Ipari szerepkör Agrárszerepkör Közlekedési szerepkör Üdülési-idegenforgalmi szerepkör Lakófunkció Valamint ezek kombinációi. Hajdúsámson város korábban agrárszerepkörrel rendelkezett, azonban az elmúlt 20 évben a népesség folyamatos emelkedése és a szuburbanizációs folyamatok erısödése miatt ezt a funkcióját egyre inkább elvesztette, helyette az ún. lakófunkció erısödött. Ezért jelenleg a foglalkoztatási szerepkör alapján a város lakófunkciót betöltı városnak tekinthetı. Az önkormányzat távlati célja a lakófunkció további erısítése a különbözı közszolgáltatásokhoz való minél jobb hozzáféréssel és a meglévı gazdasági adottságok kihasználását igyekszik segíteni.

19 19. oldal 2.2 A város egészére vonatkozó helyzetértékelés Gazdaság Hajdúsámson városban az országos folyamatokhoz hasonlóan az 1990-es évektıl dinamikusan növekedni kezdett a gazdasági szervezetek száma, és alapvetıen megváltozott a tulajdonosi, gazdálkodási forma szerinti összetétel. A regisztrált gazdálkodó szervezetek száma között folyamatosan emelkedett, jelenleg 635 gazdálkodó szervezet tevékenykedik a településen. (1996-ban mindösszesen 312 regisztrált vállalkozás mőködött a településen, tehát az elmúlt 12 évben megduplázódott számuk.) Regisztrált és mőködı vállalkozások száma Hajdúsámsonban db Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszőnı gazdálkodási formákkal együtt, vállalkozási demográfia szerint) Mőködı vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszőnı gazdálkodási formákkal együtt, vállalkozási demográfia szerint) A regisztrált vállalkozások közül mőködı volt évben 550 vállalkozás. A gazdaság fejlıdésének fontos eleme a gazdaság ágazati szerkezete, illetve átrendezıdésének iránya. Az elmúlt két évtizedben megfigyelhetı a tercierizálódás, amely különösen a kereskedelem, a gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedı vállalkozások számának

20 20. oldal növekedését eredményezte. A két gazdasági ág elıretörése egyrészt a fogyasztási igények megváltozása, másrészt a megváltozott gazdasági igények miatt következett be. Ennek következtében rajzolódott ki a vállalkozások jelenlegi ágazati szerkezete. A mőködı vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Hajdúsámsonban Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gız-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban Kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halgazdálkodás nemzetgazdasági ágakban Pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban Szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban Egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágban Építıipar nemzetgazdasági ágban Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban Oktatás nemzetgazdasági ágban A mőködı vállalkozások között meghatározó a kereskedelemben tevékenykedı vállalkozások száma, az építıiparban és az ingatlanügyletekben, gazdasági szolgáltatásokban tevékenykedı

21 21. oldal társaságok száma. Mindez alátámasztja a városias jelleg erısödését, hiszen a harmadik szektor túlsúlya ahogyan országosan is jellemzı megfigyelhetı. A kereskedelmi egységek között a kiskereskedelmi üzletek vannak jellemzı számban és között folyamatosan emelkedett számuk: 84-rıl 105 db-ra. Ebbıl az élelmiszer jellegő üzletek számaránya kb. 30 %, évben a városban 34 db élelmiszerüzlet mőködik. A ruházati jellegő üzletek száma is jelentısen emelkedett, és között 7-rıl 20 db-ra. Jellemzıen a kiskereskedelemben egyéni vállalkozások üzemeltetik az üzletek kb. 50 %-át, mely arányszám mind az élelmiszer jellegő, mind pedig a ruházati üzletek esetén ugyanennyi. A településen a vendéglátóhelyek száma sajnálatos módon az elmúlt években csökkenı tendenciát mutatott, 2000-ben még 36, míg 2008-ban már 33 mőködı vendéglátóhely volt a településen. Ennek az az oka, hogy lakóváros Hajdúsámson, tehát a lakosok hétközben reggel és este vannak otthon, hétvégén pedig egész nap, ekkor tudnak elmenni bármilyen vendéglátóhelyre. Ez a hét közbeni forgalomra jelentıs hatással van, ezért állandósult illetve kismértékben csökkent a vendéglátóhelyek száma a településen. Az megfigyelhetı, hogy ennyi vendéglátóhelyet el tud tartani a város lakossága. Kereskedelmi szálláshely nincs a településen, az idegenforgalom nagyon kezdetleges formában van jelen. Kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató társaság nincs a településen. A településen az elmúlt években közel kétszeresére emelkedett az iparőzési adót fizetı vállalkozások száma 273-ról 543-ra 2000 és között -, hasonlóan ahogyan a foglalkoztatottak száma is jelentısen emelkedett a településen ben még 710 fı volt, míg 2007-re 1310 fıre emelkedett. A befizetett helyi iparőzési adó összege az elmúlt években a gazdaság helyzetével, a megszorításokkal együttesen változott és között jelentısen emelkedett, majd visszaesett, újabb nagy emelkedést mutatott évben, amikor közel 44 millió forintra növekedett és években újra visszaesett, majd 2006-ban újabb jelentıs emelkedéssel 54 millió forintot is meghaladta a befizetett adó mértéke ben pedig újabb visszaesés volt megfigyelhetı.

22 22. oldal A kivetett iparőzési adó mértékének alakulása Hajdúsámsonba (adatok ezer Ft-ban) adatok ezer Ft-ban A településen a 10 legnagyobb adófizetı társaság között kereskedelmi, építıipari és mezıgazdasági társaságokat találunk. A 10 legnagyobb iparőzési adót fizetı vállalkozás évben: o Alaszka Kft. o HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet (elıdje Hosszúpályi és Vidéke Takarékszövetkezet) o Kerekes-96 Kft. o Aqua-Plastech Kft. o Sámson s Gold Kft. o S + CS Kft. o Euro-Service Kft. o Toll-96 Kft. o Mont-Org Kft. o Szilágyi Tüzép Kft. Ezek közül a társaságok közül kettı az Ipari park területén mőködik (Sámson s Gold Kft. és a Mont-Org Kft.), míg a többi társaság a város egyéb területein. Az Alaszka Kft. élelmiszer kiskereskedelmi tevékenységet folytat, míg a Hosszúpályi és Vidéke Takarékszövetkezet pénzügyi feladatokat lát el.

23 23. oldal A Kerekes-96 Kft. építési tevékenységgel foglalkozik, az Aqua-Plastech Kft., mely a cég mérnökei által tervezett, és szabadalmaztatott licenc alapján elkészített flakonokba szódavizet, és üdítıitalokat készít a teljes hazai piac számára. A Sámson s Gold Kft. zöldség- és gyümölcskonzerveket állít elı szezonálisan, az S+CS Kft. terménytáp- és takarmány felvásárló, feldolgozó, és értékesítı, valamint táp-takarmány keverı üzemmel is rendelkezik. A Mont-org Kft. vas-fém-acél szerkezetek gyártásával és feldolgozásával foglalkozó ipari vállalat. Ez a cég a privatizálás során a régi öntıde utódjaként jött létre Társadalom A társadalmi mutatók közül a népességszám alakulása, a népesség korösszetétele, végzettségi viszonyai, illetve foglalkoztatási jellemzıi alapján közelíthetı meg legjobban a város jelenlegi társadalmi fejlettségi helyzetképe Demográfia Hajdúsámson népességszáma a II. világháború idıszakát leszámítva 1785 óta folyamatosan nı. Ez az országos viszonyoknál kedvezıbb helyzetet mutat a népességszám alakulását tekintve, mivel a lakosság nemcsak a természetes szaporodás miatt növeli létszámát, hanem a vándorlási egyenleg pozitívumával a város még ma is meg tudja tartani az évek óta növekvı lakosságszámot.

24 24. oldal Lakónépesség számának alakulása Hajdúsámsonban (adatok fıben) fı A lakónépességen belül a 0-14 éves korcsoportba tartozók száma jelentısen meghaladja a 60 év feletti korcsoportba tartozók számát. Ez is a település lakóváros funkcióját támasztja alá. Lakónépesség megoszlása korcsoportok szerint Hajdúsámsonban 100% 13,35% 12,96% 12,99% 12,77% 12,97% 13,03% 12,85% 12,98% 13,00% 80% 60% 62,68% 62,87% 63,29% 64,07% 64,49% 65,20% 65,19% 65,03% 65,39% 40% 20% 23,97% 24,17% 23,72% 23,16% 22,54% 21,77% 21,96% 21,99% 21,61% 0% x A lakónépességen belül meghatározó a munkavállalási korú lakosság részaránya évi adatok alapján a település öregségi indexe (tehát az 1 fı 0-14 éves korosztályba tartozóra jutó 60 év

25 25. oldal feletti lakos) 0,6, mely az országos adatokhoz viszonyítva rendkívül kedvezı. Országos tendencia, hogy a lakosság általánosan öregedı, tehát 1 fiatal lakosra több mint 1 idısebb jut A lakosság iskolázottsága A lakosság képzettségi szintjére vonatkozóan a évi népszámlálási adatok állnak rendelkezésre. A 7 évesnél idısebb népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása évben összehasonlító adatokkal (adatok %-ban) Terület, Általános iskola Középiskola Egyetem, fıiskola igazgatási rang Megyei jogú város Többi város Községek Elsı évfolyamát sem végezte el évfolyam 8. évfolyam érettségi nélkül 1,8 14,2 21,4 19,0 24,1 5,3 14,1 2,3 23,7 28,9 23,2 15,3 1,3 5,3 2,6 28,1 33,3 21,4 10,8 0,7 0,3 érettségivel oklevél oklevéllel nélkül Hajdúsámson Megye összesen 2,53 24,25 34,17 24,17 11,28 0,88 2,72 2,2 21,1 27,1 21,1 17,6 2,7 8,1 A 7 évesnél idısebb lakosság legmagasabb iskolai végzettsége a 8 általános iskola, kiemelkedıen magas a középiskolát végzettek aránya érettségivel nem rendelkeznek sajnálatos, hogy a magas iskolai végzettséggel rendelkezık részaránya alacsonyabb, mint a megyei átlag, viszont magasabb, mint a községek adata.

26 26. oldal Egyetemi, fıiskolai oklevéllel 258 fı rendelkezik. A 7 évesnél idısebb népesség számának alakulása legmagasabb iskolai végzettség szerint évben (adatok fıben megadva) Általános iskola Középiskola Egyetem, fıiskola stb. Lakosság összesen elsı évfolyamát sem végezte el 1 7. évfolyam 8. évfolyam érettségi nélkül érettségivel oklevél nélkül oklevéllel fı (2,53 %) (24,25 %) (34,17 %) (24,17%) (11,28 %) (0,88 %) (2,72 %) (100 %) A Hajdúsámsonban élık 2,53 %-a tekinthetı analfabétának, míg egyetemi illetve fıiskolai oklevéllel a népesség 2,72 %-a rendelkezik. Mindkét arányszám magasabb az átlagosnál. Magas továbbá az érettségivel rendelkezık részaránya (11,28 %) is Munkanélküliség és foglalkoztatás A településen és között a gazdaságilag aktív korú népesség aránya kismértékben (0,07%-kal csökkent), mely az országos adatok alatt van. A gazdaságilag aktív korúak számaránya 64,13 %-ról (4960 fırıl) csökkent 64,06 %-ra (6840 fıre). Tehát elmondható, hogy az elmúlt évtizedben valamelyest tovább fokozódott a gazdaságilag aktív népesség koncentrációja, és 2001-ben a megyeszerte és országszerte csökkenı tendencia Hajdúsámsonban csak alig érzékelhetı. Ez összefüggésben van a demográfiai sajátosságokkal, a fiatalabb korszerkezettel egyaránt ben a település fınyi lakosságából fı (41,3 %) volt az aktív keresı fı (21,0 %) az inaktív keresı (nyugdíjas és járulékos) fı (35,9 %) az eltartott, s mintegy új társadalmi jelenségként a statisztikai nyilvántartásban megjelent a népesség ekkor még mindössze

27 27. oldal 1,8 % -át adó, 141 fıs állást keresı és elhelyezkedni nem tudó munkanélküli réteg. A 100 keresıre esı eltartottak száma 87 fı volt. A évi népszámlálás adatai alapján a fıs lakosságból fı (24,29 %) volt az aktív keresı, 904 fı (8,4 %) munkanélküli, fı (31,3 %) az inaktív keresı, és fı (35,9 %) az eltartottak száma, (és aránya a lakosság összlétszámához mérve). A településen a foglalkoztatottak megoszlására vonatkozóan a évi népszámlálási adatok állnak rendelkezésre. A település lakosságából 2594 fı foglalkoztatott, amelybıl 801 fı a legfiatalabb korosztályban (15-30 év között), 805 fı a éves korosztályból, 682 fı a éves korcsoportból, míg 295 fı a legveszélyeztetettebb éves korosztály közül kerül ki. A 60 év felettiek közül 11 fıt alkalmaznak. A foglalkoztatottak között jellemzıen (1038 fı) érettségi nélkül, de legalább szakmai oklevéllel dolgoznak, de a foglalkoztatottak 19,03 %-a egyetemi vagy fıiskolai végzettségő. Mindösszesen 14 fı a foglalkoztatottak 0,54 %-a nem rendelkezik legalább 8 általános iskolai végzettséggel. A foglalkoztatottak között 79 fı dolgozik a mezıgazdaságban, 950 fı az iparban és építıiparban és meghatározó a harmadik szektor aránya, hiszen 1565 fı dolgozik szolgáltatási területen. A munkanélküliség alakulása a településen kedvezıtlen tendenciát mutat között 11,28 és 15,36 % között mozgott, mely az országos átlag minimum kétszerese volt minden évben. A január 20. napi adatok alapján 1004 fı volt a nyilvántartott álláskeresık száma, mely 12,45 %-os munkanélküliséget jelent (az országos átlag 1,77-szerese), míg február 20. napján 1068 fı volt (13,24 %, a relatív országos munkanélküliség 1,85-szöröse).

28 28. oldal Nyilvántartott álláskeresık aránya a munkaképes korú népesség %-ában Hajdúsámsonban (Területi mutató) 18,00% 16,00% 14,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% A munkanélküliség az országos átlag közel kétszerese: A területi mutató alakulása az országos átlaghoz viszonyítva Hajdúsámsonban Relatív mutató 3 2,5 2 2,56 2,36 2,12 1,99 1,96 1,94 1,8 1,83 1,77 1,85 1,5 1 0, Az ábra mutatja, hogy a településen az országos átlag közel kétszerese a munkanélküliség. Legnagyobb probléma a munkanélküliségen belül, hogy az alacsony iskolai végzettségőek aránya magas, mely nehezíti a munkaerı-piacra történı visszakerülésüket.

29 29. oldal Jelenleg a településen rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik 1568 fı (a korábbi évekhez viszonyítva jelentısen növekedett számuk). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszereses munkajövedelemmel rendelkezık száma 720 fı volt (szintén számottevı növekedés volt megfigyelhetı számukban). A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık és közülük az általános iskolai végzettséggel rendelkezık számának alakulása az elmúlt években az alábbiak szerint alakult az önkormányzat saját nyilvántartása alapján. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık és közülük a legfeljebb általános iskolai végzettséggel bírók számának alakulása Hajdúsámsonban (fı) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık száma - aktív korúakon belül A legfeljebb általános iskolai végzettséggel és munkajövedelemmel nem rendelkezık száma A grafikon mutatja, hogy folyamatosan emelkedik a településen azoknak a száma, akik nem rendelkeznek munkajövedelemmel, és között 62,3 %-os növekedés volt megfigyelhetı. Közöttük általános iskolai végzettsége nem volt közel az 50 %-nak (2008-ban 45,9 %), számuk között 62,12 %-kal emelkedett.

30 30. oldal Egészségi állapot, egészségügy A településen egészségügyi szolgáltatást két helyszínen biztosítanak: Petıfi utcai orvosi rendelı, ahol két felnıtt háziorvosi rendelı mőködik Hársfa utcai Egészségügyi Központ, amelyben 1 felnıtt és 2 gyermekorvosi rendelı mőködik Az önkormányzat célja, hogy évben fejlessze a település egészségügyi ellátásához kapcsolódó infrastruktúrát. A beruházás eredményeként a Hársfa utcai Egészségügyi Központ Egészségházzá történı fejlesztése történik meg, melynek köszönhetıen itt kap helyet a felnıtt és gyermekorvosi rendelı, védınıi szolgálat és a vérvételi helyszín mellett a kis erıforrás igényő szakorvosi ellátás is. Jelenleg a településen 3 felnıtt háziorvosi körzet mőködik, melyek évben esetet láttak el (ebbıl 3277 db volt a lakáson történt beteglátogatás), mindez azt jelenti, hogy az egy orvosra jutó esetszám rendkívül magas (17117 db). Két házi gyermekorvos biztosítja továbbá a gyermekek ellátást, akik 2006-ban esetet láttak el, melybıl a rendelésen megjelentek száma db volt. A védınıi szolgálat a Hársfa utcai Egészségügyi Központban kap helyet, ahol vérvételi hely is mőködik, ahonnan a vért Debrecenbe küldik elemzésre. A központi körzeti (háziorvosi) ügyelet a Petıfi utcai orvosi rendelıben mőködik. Fogászati szakrendelés a községi fogászattal együtt három mőködik a településen, amelybıl egy az Egészségügyi Központban található, a második a Petıfi utcai orvosi rendelı melletti fogorvosi rendelıben kap helyet és nemrég nyílt az Árpád utcán egy magán fogorvosi rendelı. Az iskola-egészségügyi ellátást megbízással a helyi háziorvosok, fogorvosok és védınık látják el. A lakosság egészségi állapota nem megfelelı, mely nemcsak az eszköz és orvos ellátottság hiányára vezethetı vissza, hanem arra is, hogy egészségügyi szakellátás és kórház csak a

31 31. oldal megyeszékhelyen található. Ezt a problémát kívánja az önkormányzat a tervezett Hársfa utcai Egészségház kialakításával orvosolni A lakosság jövedelmi helyzete 2006-ban a háztartási költségvetési felvétel (HKF) adatai szerint az egy fıre jutó éves bruttó jövedelem átlagosan 1 millió 46 ezer, az egy fıre jutó éves nettó jövedelem 840 ezer forint volt. Az elızı évhez mért növekedés folyó áron 4,6% volt, ez reálértéken minimális (0,7%-os) emelkedés. A felsı jövedelmi tizedbe tartozó háztartásokban az egy fıre jutó nettó jövedelem átlagosan 1 millió 824 ezer, a legalacsonyabb jövedelmő népességtizedbe tartozóké évi 319 ezer Ft volt. A legalsó népességtizedben 47 53%, a tizedikben 81 17%-os volt a munka, illetve a társadalmi jövedelmek (aránya. A jövedelemegyenlıtlenség 5,7-szeres, 2000-hez képest némi növekedést mutat. A jövedelmi viszonyok és keresetek alakulására vonatkozóan nincsenek települési szintő adatok, a jövedelmi viszonyok alakulására vonatkozóan az APEH nyilvántartásai és általuk közzétett hivatalos adatok biztosítanak információkat. A településen a jövedelmi viszonyok az elmúlt években az alábbiak szerint alakultak: A Hajdúsámsonban élı adófizetık száma és az általuk befizetett adó (Ft-ban) ( között) Megnevezés Összes adófizetı száma Ebbıl: - egyéni vállalkozó

32 32. oldal Megnevezés - fıállású adózó Összes befizetett adó (Ft-ban) Hajdúsámsonban az adófizetık számát tekintve között jelentıs növekedés volt megfigyelhetı (2961 fırıl 3402 fıre), majd ezt követıen mérséklıdött a növekedés (3450 fı, majd 3519 fı) évben pedig 3891 fı volt az adófizetık száma (2000. évhez viszonyítva 31,41 %). A fıállású adózók száma évrıl-évre jelentısen emelkedett abszolút mértéken fıvel így évre elérte a 3211 fıt. Az egyéni vállalkozó adózók számában szintén emelkedés volt megfigyelhetı a évi némi visszaesést 2 fı követıen évben 238 egyéni vállalkozó tevékenykedett a településen. A befizetett adó mértéke között évrıl-évre emelkedett, majd 2003-ban csökkent, ezt követıen újabb növekedés volt megfigyelhetı, évre a évi adat több, mint kétszeresére változott. A település jövedelmi viszonyait mutatja az alábbi táblázat, mely bemutatja az adófizetık számát adózási sávok alapján adatok fıben megadva. A Hajdúsámsonban élı adófizetık száma adózási sávok szerint között Megnevezés Ft Ft Ft Ft Ft felett

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A távoktatás mint innováció magyarországi elterjedése a hálózat alakulásának földrajzi jellemzıi Ph.D. értekezés tézisei Pósfayné

Részletesebben

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Tervezet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Budapest, 2010. május A Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelvei A Magyar Tudományos Akadémiáról

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5

Részletesebben

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA...1 IV.1. Bevezetés... 2 SWOT analízis... 6 A stratégiát megalapozó trendek... 8 IV.2.) Illeszkedés... 9 IV.3. Érd hosszú távú jövıképe... 10 IV.4.) Jövıbeni

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM 2015-2019 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

GAZDASÁGI PROGRAM 2015-2019 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 2015-2019 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Nyúl község világörökségi érték közvetlen szomszédságában, nagyon szép természeti környezetben, a Sokoró-dombság lankáin fekszik. Itt található a Sokoró-dombság

Részletesebben

e-közigazgatás fejlesztési koncepció

e-közigazgatás fejlesztési koncepció Miniszterelnöki Hivatal e-közigazgatás fejlesztési koncepció 2007. március Stratégiai munkaanyag Tartalomjegyzék Elızmények 3 Az e-kormányzás útja a hatékonyságtól a szolgáltató államig az EU-ban 9 Az

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról A sárospataki kistérség Budapesttıl 270 km távolságra, észak-keletre, az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

29.3.2011 A7-0329/29 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS...

29.3.2011 A7-0329/29 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS... 29.3.2011 A7-0329/29 Módosítás 29 Brian Simpson a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság nevében Jelentés Brian Simpson Az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikák (COM(2010)0117 C7 0085/2010 2010/0063(COD))

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj/012-36/2012. Nyilvános változat! A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. U. Gy. vezetı jogtanácsos által képviselt TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. (Budaörs) eljárás alá

Részletesebben

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése A hatékonyabb

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

BESZÁMOLÓ AZ ÁRPÁD VEZÉR GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2008-2009-ES TANÉVBEN VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL

BESZÁMOLÓ AZ ÁRPÁD VEZÉR GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2008-2009-ES TANÉVBEN VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL BESZÁMOLÓ AZ ÁRPÁD VEZÉR GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2008-2009-ES TANÉVBEN VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL Sárospatak, 2009. 1. Bevezetı Tisztelt Képviselı-testület! Az Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium munkájáról 2008

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

A Program készítéséért felelıs:

A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Integrált Városfejlesztési Stratégia NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM Városközpontok funkcióbıvítı megújítása a nem megyei jogú városokban NYDOP-2009-3.1.1./A Integrált Városfejlesztési Stratégia Csorna, 2009. október 29. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK

Részletesebben

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Magyarország Szabadság Alkotmányának irányelvei a globalista szocialista-kommunizmus és a liberáliskapitalizmus föderációját a természetes értékrend szerinti konföderációval felváltó

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1 JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

B Ü K N A G Y K Ö Z S É G V Á R O S S Á N Y I L V Á N Í T Á S I K E Z D E M É N Y E Z É S É N E K D O K U M E N T Á C I Ó J A

B Ü K N A G Y K Ö Z S É G V Á R O S S Á N Y I L V Á N Í T Á S I K E Z D E M É N Y E Z É S É N E K D O K U M E N T Á C I Ó J A B Ü K N A G Y K Ö Z S É G V Á R O S S Á N Y I L V Á N Í T Á S I K E Z D E M É N Y E Z É S É N E K D O K U M E N T Á C I Ó J A 2 007. J A N U Á R TARTALOMJEGYZÉK 1. A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA... 7 1.1. BÜK

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Fejlesztési pólusok PÉCS, AZ ÉLETMINİSÉG PÓLUSA. Stratégia Pécs város fejlesztésére. Összefoglaló Pécs, 2005. november

Fejlesztési pólusok PÉCS, AZ ÉLETMINİSÉG PÓLUSA. Stratégia Pécs város fejlesztésére. Összefoglaló Pécs, 2005. november Fejlesztési pólusok PÉCS, AZ ÉLETMINİSÉG PÓLUSA Stratégia Pécs város fejlesztésére Összefoglaló Pécs, 2005. november 1 BEVEZETÉS ÉS AJÁNLÁS A Pólus, tág értelemben egy olyan koncentrált stratégiai akció-együttes,

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj/085-021/2010. Nyilvános változat! A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Ujfalussy Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Ujfalussy Kristóf Sebestyén) által képviselt Hungaropharma

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Ügyszám: J-5027/2008. Tárgy:

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2009-2013 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETİ... 4 2 FENNTARTÓI MINİSÉGPOLITIKA... 7 2.1 FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK... 7 3 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 8

Részletesebben

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 B Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó Hajdú-Bihar Megyei Rendır-fıkapitányság Hajdúnánás Rendırkapitányság 4080 Hajdúnánás, Bocskai út 26-28. Tel.: 52/570-050 Fax.: 52/570-051 BM Tel.: 32/53-20 Fax.: 32/53-21 e-mail: hraskoj@hajdu.police.hu

Részletesebben

A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS

A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS MTA Gyerekprogram Iroda Delphoi Consulting A nevelıszülıi rendszer kutatása pilot kutatás Tartalom Rövid összefoglaló... 3 Háttér... 4 A nevelıszülıi rendszer

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

Közép-dunántúli Regionális Minıségi Díj 2008

Közép-dunántúli Regionális Minıségi Díj 2008 2008. évi minıségi díj díjazottak Közép-dunántúli Regionális Minıségi Díj 2008 Ipari termelı ágazat mikro- és kis mérető vállalkozások Füri Tésztaipari és Élelmiszerforgalmazó Kft. Székesfehérvár Tevékenysége:

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-071-018/2009. A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a KiK Textil és Non-Food Korlátolt Felelısségő Társaság (Budapest) eljárás alá vont ellen fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Mottó: Azok a csodálatos dolgok, melyeket iskoláitokban megismertek, sok nemzedék mőve, és amelyeket a föld minden országában

Részletesebben

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT.

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Continental Danubia Kft. Bejegyzett Könyvvizsgáló Társaság MKVK Tagsági Ig.szám: 001262 Független Könyvvizsgálói Jelentés A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Készült: Pécsett, 2007. március 19-én A könyvvizsgálói

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

ÉLET TÉR / KÖZÖS TÉR - KÖZÖS VÁROS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának civil közösségek támogatási pályázata - PÉCS 2011 PÁLYÁZATI KIÍRÁS

ÉLET TÉR / KÖZÖS TÉR - KÖZÖS VÁROS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának civil közösségek támogatási pályázata - PÉCS 2011 PÁLYÁZATI KIÍRÁS ÉLET TÉR / KÖZÖS TÉR - KÖZÖS VÁROS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának civil közösségek támogatási pályázata - PÉCS 2011 PÁLYÁZATI KIÍRÁS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdet civil

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Sorszám:8. Ügyiratszám: 1-3/2012. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012.

Részletesebben

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Pályázati felhívása

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Pályázati felhívása A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Pályázati felhívása Az erdık közjóléti célú védelmét és bıvítését szolgáló feladatok ellátásának csekély összegő (de minimis) támogatásáról szóló 112/2008.

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2013. december 31. A Hitelintézetek nyilvánosságra

Részletesebben

Füzesabony Város Önkormányzat GAZDASÁGI PROGRAMJA. 2006-2010-ig terjedı idıszakra

Füzesabony Város Önkormányzat GAZDASÁGI PROGRAMJA. 2006-2010-ig terjedı idıszakra Füzesabony Város Képviselı-testületének 2008. november 04-i rendkívüli, nyilvános ülésén hozott határozatok: 129/2008.(XI.04.) Képviselı-testületi határozat A Füzesabony Város Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

Gyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében

Gyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében Gyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében Az állampolgári jogok országgyőlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (Obtv.) az országgyőlési biztost a hatóságok,

Részletesebben

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2. IV. negyedév Szeged, 2. november 2. Készítette: Fejes Ágnes elemzı Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Koordinációs

Részletesebben