Fejlesztési pólusok PÉCS, AZ ÉLETMINİSÉG PÓLUSA. Stratégia Pécs város fejlesztésére. Összefoglaló Pécs, november

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fejlesztési pólusok PÉCS, AZ ÉLETMINİSÉG PÓLUSA. Stratégia Pécs város fejlesztésére. Összefoglaló Pécs, 2005. november"

Átírás

1 Fejlesztési pólusok PÉCS, AZ ÉLETMINİSÉG PÓLUSA Stratégia Pécs város fejlesztésére Összefoglaló Pécs, november

2 1 BEVEZETÉS ÉS AJÁNLÁS A Pólus, tág értelemben egy olyan koncentrált stratégiai akció-együttes, amelyik a város, és ezen keresztül lokális-regionális környezetének kitörési lehetıségét fogalmazza meg. (Kezdetben versenyképességi, késıbb növekedési jelzıvel illettük, újabban fejlesztési pólusnak hívjuk.) Magának a Pécs Pólusnak a gondolata lassan már egy éve kezdett el érlelıdni. Elıször szőkebb körben (a város, a kamara, a közgazdasági kar, az RKK vezetıinek, szakértıinek keretében) formálódott, majd mind szélesebb kör vett részt a stratégia, illetve az egyes projektek kidolgozásában. A szellemi mőhely késıbb kifejezetten a PTE Közgazdaságtudományi Karára koncentrálódott, a Kar nyerte el a Pólus írásos anyagai kidolgozásának feladatát. Ezzel együtt is a Pólus mára közügy lett. Számtalan pécsi, baranyai, dél-dunántúli vállalkozás és intézmény vett részt a Pólus kidolgozásában, kisebb vagy nagyobb mértékben mindenki a Pólus alkotójának tekinti magát. Szerintünk ez így jó. Bevezetıként rögtön elıre kell bocsátanunk, hogy a Pécs Pólus már eddig is siker-történet, országos mintaként emlegetik sokan, mert abban nem egy szők szakértıi csoport gondolatai fogalmazódnak meg, hanem a város széles szakmai közösségének elképzelése, a termelést és szolgáltatást, a gazdasági és intézményi szférát, az oktatást, kutatást és regionális fejlesztést egyaránt átfogó szakmai partnerség teszi megalapozottá és elfogadottá. Ugyanez vonatkozik a különbözı fejlesztési elképzelésekre is. A Pécs Pólus forintban nehezen meghatározható, de nagyon sokat érı hozama már eddig is az, hogy egy stratégiai koncepció mentén üzleti ötletek, fejlesztési projektek sokaságát indukálta. Vagyis kiváltott egy korábban nem igazán létezı aktivitást, kezdeményezı készséget, és ezzel párhuzamosan kialakította annak alapjait, hogy e fejlesztési szándékok többé-kevésbé egységes stratégiai vonulatba illeszkedjenek. Külön öröm, hogy ez a folyamat nem zárult le a stratégia megfogalmazásával, mert a különbözı üzleti stratégiák alkotói ma is, azóta is a Pólusba integrálják, vagy legalábbis a pólushoz kapcsolják saját törekvéseiket. Mindez pedig magával hozza a Pécs Pólus, mint fejlesztési fókusz alapvetı erejét: az ágazatokat és térségeket átfogó szinergikus hatások elérésének lehetıségét. A stratégia a Pécs Pólus elnevezést viseli, de messze nem csupán a város fejlesztésérıl szól. Egyrészt már eddig is megjelentek benne területileg messzebb megvalósuló fejlesztési ötletek, másrészt a Pólus lényegébıl következıen olyan fejlesztéseket valósít meg, amelyek húzzák majd maguk után a régió fejlıdését, illetve amelyekre ráépülhetnek régiós fejlesztési együttmőködések is. A Pólus nemcsak Pécs, hanem Baranya (a Dél-Dunántúl) Pólusa is. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy egy Pólus szükségszerően térben, funkcionális és iparági szempontból is fókuszált, nem várható el, hogy kidolgozza és tartalmazza a régió egészének fejlesztési tervét. A következıkben részletezett Pólus-stratégiát már stabil, sok vitán át folyamatosan csiszolódott, ennek eredményeként mára már kiforrott koncepciónak tartjuk. Az egyes iparágak is adottak, de tartalmukat, belsı struktúrájukat tekintve nyitottak Az iparok részét alkotó projekt-ötletek még folyamatosan alakulnak, újakkal egészülhetnek /egészülnek ki. Végleges formájukat és megvalósítási módjukat majd a Pécs Pólus menedzsmentjének szerepét betölteni hivatott szervezet felállítása, mőködtetése során nyerik el. A Pólus-stratégia hivatalos/végleges elfogadása mellett ezért a következı alapvetı fontosságú feladat a Pécs-Pólus menedzsmentjének, a szervezeti kereteket biztosító Kht-nak a felállítása a köz-partnerek részvételével, és annak a helynek a kijelölése/megépítése, ahonnan a Pólus irányítása, menedzselése a következıkben hatékonyan biztosítható.

3 2 A PÉCS PÓLUS STRATÉGIÁJA 1. A pólus missziója A stratégiai cél a közösségi és vállalkozási fejlesztések egységes irányba és integrált rendszerbe foglalása, - a város és térsége adottságai alapján, - a rendelkezésre álló természeti, technikai, technológiai, infrastrukturális és szellemi kapacitások komplex hasznosításával, - a terület gazdaságára jellemzı kis- és középvállalatokra, oktatási-kutatási-kulturális intézményekre, hivatalokra és civil szervezetekre, kezdeményezésekre alapozva - olyan fejlıdés elindítása, amely új, vonzó, innovatív és nemzetközi dimenzióban is látható kínálatot teremt a városban és környezetében. Ennek a kínálatnak kellıképpen vonzónak és racionálisnak kell lennie, olyannak, amely biztosítja a pólus hosszú távú versenyképességét és tartós növekedését. A fentieket három standard profilt képviselı, de tartalmában rugalmas módon változtatható és fejlıdı szakterületen kívánjuk realizálni, nevezetesen az egészségiparban, a környezetiparban és a kulturális iparban Mindhárom szakirányban kiemelt szempont a regionális, klaszterszerő mőködés, amely magába foglalja a kutatástól a techológia fejlesztésén át a termék-, és szolgáltatásfejlesztést, a hazai-, és export-értékesítés teljes láncolatát. A fentiek alapján Pécs, mint fejlesztési/versenyképességi pólus «hívószava» a következı : P É C S A Z É L E T M I N İ S É G P Ó L U S A, az egészségipar, a környezetipar és a kulturális ipar bázisán A fejlesztések során horizontális követelmény az innováció-orientáltság, a korszerő informatika alkalmazása, és a fejlesztési célokat támogató képzés. Pécs generálója kíván lenni a Dél-Dunántúl új fejlıdési pályára állításának, amelynek keretében - egészséges és kényelmesen lakható környezetben, - növekvı átlagéletkorú, - magas kulturális-, és környezeti szolgáltatási igényekkel rendelkezı, mindezekbıl következıen igényes, jómódú, az átlagosnál nagyobb fogyasztói kereslettel rendelkezı népesség választja célterületnek vagy lakóhelynek a várost és a régiót.

4 3 2. A misszió megvalósítása, a stratégia belsı összefüggés-rendszere és indoklása P É C S, A Z É L E T M I N İ S É G P Ó L U S A a tartósan jól élhetı/jól érezhetı város és régió tartósan jól élhetı/jól érezhetı város és régió fenntartható: etikus környezetbarát gazdaságos (hozzáadott értéket biztosít, megtérül) fejlıdıképes horizontális stratégiai célok: innováció (K+F) informatika képzés, tanulás célközönség: letelepülık - az ezüst korosztály - fiatalok, tanulók látogatók az életminıség szolgáltatásai a fogyasztók igényei alapján: városkép (városrehabilitáció) természet, környezet, táj turizmus, programok lakás, szállás egészségügyi szolgáltatások kulturális szolgáltatások képzési szolgáltatások stratégiai elvek, kritériumok: partnerség közös tervezés és irányítás hozzáadott érték klaszterbe szervezıdés km-es körzetben tovagyőrőzı hatás nemzetközi láthatóság dinamizmus stratégiai iparágak: egészségipar környezetipar kulturális ipar

5 4 (1) A Nemzeti Fejlesztési Terv második periódusa, illetve részben ezzel párhuzamosan az újonnan megnyíló Európai Uniós források számbavétele után a Kormány mintegy 15 ezer milliárdos fejlesztési program végrehajtását tervezi. Ennek szerves részét alkotják a fejlesztési pólusok, amelyek egyszerre ellenpontjai az ország fıváros-centrikusságának és indukálói egy-egy megyei jogú városból, mint régió-központból kiindulva saját környezetük, régiójuk fejlıdésének. Az elınyök és hátrányok számbavétele után kézenfekvı, hogy olyan fejlesztési stratégiát kell megvalósítani, amely erısen támaszkodik a meglevı értékekre, ugyanakkor megpróbál tıkét kovácsolni a vitathatatlan negatívumokból. (2) A mérvadó elméleti munkákban és az európai gyakorlatban jól körülhatárolt, adott technológiai és/vagy ipari jellegő versenyképességi pólusok szerepelnek. A pécsi/baranyai sajátosságok viszont ilyent nem tesznek lehetıvé: nem rendelkezünk olyan nyersanyaggal, iparral, ipari kultúrával és K+F-fel, nincs olyan ipari ötlet, lehetıség, vonzerı (részben ilyen munkaerı sem), amelyre a város hosszú távú versenyképességét fel lehetne építeni. Vannak innovációs, fejlesztési potenciáljaink, vannak üzleti sikerek is, de ezek mérete nem alkalmas arra, hogy láthatóvá tegye a várost, és versenyképességével dinamizálni lenne képes a várost és tovagyőrőzı hatásként az egész régiót. Ugyanakkor a régióban jelentıs hagyománya van a hálózatszerően összekapcsolódó, szektoriális és horizontális együttmőködéseknek. Ezért mi egy szolgáltatás jellegő versenyképességi pólust képzelünk el. A technológiai és ipari jellegő versenyképességi pólusokhoz képest ez a modell kifejezetten és közvetlen a piacon kell, hogy megjelenjen és bizonyítson, a piac igényeihez kell illeszkednie. Másrészt a szolgáltatást itt leszőkítve értelmezzük: nem a termelı, gazdasági tevékenységek ellátásához (vagyis lényegében a technológiai és ipari versenyképességi pólusokhoz) kapcsolódó, hanem az emberhez, az emberi élethez, a tágan értelmezett egészséghez kapcsolódó szolgáltatások jelentik a pólus alapjait. Az elızıekbıl adódó harmadik lényeges különbség, hogy az emberbıl kiinduló és következı társadalmi/szociális/mentális igények sokszínőek, összetettek. Ezért ez a szolgáltatás jellegő (nem ipari, gazdasági, hanem emberi szolgáltatás jellegő) növekedési pólus nem egyetlen termékre vagy funkcióra koncentrál, hanem az ilyen szolgáltatásokkal szembeni sokféle igény legfontosabb elemeire de mindenképpen több elemre, több iparra kénytelen fókuszálni. (Ezek egyike, bármelyike is, egyedül nem lenne képes versenyképessé tenni a pólust.) (3) A pólus központi gondolata tehát az emberhez, az emberi élethez, a tágan értelmezett egészséghez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. (4) Az egészség kínálatához ugyanakkor bár ez tagadhatatlanul fontos kiinduló pontunk nemcsak a regenerálódást elısegítı szolgáltatásokat soroljuk. A város és a régió emberi szolgáltatásait ennél sokkal tágabban, komplexebben értelmezzük akkor, amikor a versenyképességi pólusunk üzenetét az életminıség fogalmában jelöltük meg. A WHO szervezete az egészség fogalmát úgy definiálja, hogy az a fizikai, a szellemi és a szociális jólét egy olyan komplexuma, amely nemcsak pusztán a betegség vagy a gyengélkedés hiányára utal. Egy életminıségi pólus tehát lényegében nem más, mint a fenti három kategóriát vertikális stratégiai szövetséggel támogató ipari együttmőködés, ahol a fizikai állapot megırzéséhez az egészségipart, a szellemi állapot megırzéséhez a kulturális ipart, valamint a szociális állapot megırzéséhez a környezetipart rendeli hozzá.

6 5 Szolgáltató jellegő versenyképességi pólusunk csak úgy lesz nemzetközi mércével mérve is látható és valóban vonzó, ha komplett és komplex. Ezért emeltük ki ezt a három ipart, mert ezek összefüggenek, és együtt biztosítják a szükséges kínálatot. Az aktív kor vége felé járó emberek igényesek a környezet, a természet iránt. Számukra a kínálatunk és üzenetünk az, hogy jöjjenek ide, települjenek le és élvezzék a már kevesebb munkát igénylı, több szabadidıt biztosító életet. Ehhez a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a város-rehabilitáció és a környezet (a környezetipar) biztosítja a feltételeket. Teret kell nyitni a ház/lakás-építéshez is, Pécsett vagy környékén Koruknál fogva adódnak esetenként jelentıs egészségügyi problémáik: erre szervezıdhetnek speciális egészségügyi kutatások és az egészségipar. Ez az ágazat azoknak is megfelelı kínálatot nyújthat, akik csak a korábban vázolt köztes állapotot érzékelve keresnek megfelelı megoldást. Akár tartósan, akár ideiglenesen érkeznek hozzánk, állandó és folyamatosan is megújuló, minden esetben igényes, színvonalas programokat kell biztosítanunk számukra. A kikapcsolódást, a szórakozás és szellemi élményszerzés lehetıségét az idegenforgalmi termék-kínálat és a kulturális ipar teremti meg. Szeretnénk, ha ez a korosztály itt letelepedve magával hozná legalább idılegesen a család fiatalabb tagjait is, akár a hosszabb szabadidı eltöltésére, akár továbbképzésre, közép- és felsıfokú tanulmányok végzésére. Ennek érdekében programokat kell kínálnunk a fiatal korosztály, a gyermekeik számára: kulturális, idegenforgalmi, és idegen nyelvő képzési kínálatot az egyetemen. Ehhez természetesen nekünk magunknak is fejlıdnünk kell. Ez vonatkozik az infrastruktúrára, a városra és környékére, a három iparra, de a társadalmi közegre, a munkaerıpiaci szereplıkre is. Nekünk belül is vendégfogadókká, profi vendéglátókká, ellátókká kell válnunk, amihez elengedhetetlen a piacképesség és piaci készség, a szolgálatkészség, a nyelvismeret, a különbözı kultúrák ismerete és befogadása stb. (5) Versenyképességi pólusunk egyrészt a lehetséges saját mozgástér kihasználására meglévı erısségeinkre és lehetıségeinkre, feloldható gyengeségeinkre épül. Másrészt arra alapoz, hogy a XXI. század Európájában sajátos társadalmi elvárások és demográfiai változások zajlanak. Már említettük az egészség kiterjesztett értelmét és tartalmát, de hozzá tehetjük a fenntartható fejlıdést és a környezet-tudatosságot, vagy a tanulás fontosságát. Látnunk kell a korstruktúra változását itthon és külföldön egyaránt, amelyben az életkor határa nı, az idısebb korosztályok aránya folyamatosan emelkedik. Bízunk továbbá az európai gazdaság megerısödésében, a jóléti válságok feloldásában és ennek következtében abban is, hogy emelkedik az életszínvonal, megvan, megmarad és nı a fizetıképes kereslet az emberi/jóléti ellátások, szolgáltatások iránt. Ennek alapján versenyképességi pólusunk célközönségét elsısorban a következı társadalmi szegmensek alkotják: a letelepülık - az ezüst (az aktív munkavállalói kor vége felé közeledı, vagy azt elérı) korosztály - az érett (érettségizett) korosztály: fiatalok, tanulók a látogatók.

7 6 A Pólus keretében egy átfogó, közel egy évtized folyamatos munkájával megvalósítható, regionális projekt eredményeképpen létrejöhetne egy új életminıséget biztosító, infrastrukturálisan jól felszerelt, elsısorban az ezüst években járó korosztály számára vonzó Dél-Dunántúl! Felsorolt célok érdekében a Dél-Dunántúlnak fel kellene vállalnia, hogy az aktív koron túl lévı, idısebb magyar, illetve hosszabb távon környezı országokból érkezı európai (a mai többséget nézve német, osztrák, holland, de akár olasz, horvát, szlovén stb.) állampolgárok telepedjenek le a régióban. A várhatóan meginduló belsı (hosszabb távon országok közötti) migrációt elısegíthetik a nyomott ingatlanárak, a kellemes klíma, a magas gyógyfürdıkapacitás, a Balaton-part reaktiválása. Noha jelen pillanatban a fenti korosztály Magyarországon nem jelent túlzottan magas vásárlóerıt, ám éppen a fogyasztás rendszeressége, valamint a kereslet jellegének könnyő behatárolhatósága okán volumenében, illetve jövedelmezıségében biztos piac kiépülését teszi lehetıvé. A felsorolt projektelemek egy jó része esetében láthatóan jelentıs mérető magántıkebevonással lehet kalkulálni, valamint az országon belüli migráció vélelmezhetıen kedvezıbb összetételő vagyontartást eredményezne (elsısorban a lakóingatlan-tulajdonok panzió-bérletté konvertálására gondolunk!) így ezzel további források keletkezhetnének; így a szükséges projektköltségvetésnek csak egy részét kellene az NFT-bıl megvalósítani. Ugyanakkor az állami (európai uniós, önkormányzati) szerepvállalás fontosabb területe lehetne a koncepciók kidolgoztatása, az egységes infrastrukturális-építészeti elvek betartatása, a megnövelt szolgáltató-kapacitáshoz szükséges munkaerı átképzésének biztosítása. (6) A Pólus három dimenziója A Versenyképességi pólus egyes az alábbi ábrában körökkel szimbolizált projektjét három dimenzióban kell mérlegelnünk, vagyis minden projekt hármas követelményrendszernek kell, hogy megfeleljen. a) Pólus terve három iparra épít: egészségipar; környezetipar; kulturális ipar. A Pólusba ezeken és csak ezeken az iparokon keresztül lehet kapcsolódni, mert ezeket tekintjük olyanoknak, amelyek a stratégiai célt a leginkább szolgálják és egymásra vonatkozóan is szinergikus hatást képesek kifejteni. b) A három ipar minden egyes projektje meg kell, hogy feleljen a fenntarthatóság követelményének. Ennek stratégiai eszköze az innováció (K+F); az informatika; a képzés, tanulás. Ezeket minden projektnek tartalmaznia kell. Az a projekt, amelyiknek nincs innovációs tartalma (kutatás/fejlesztés vagy K+F eredmény hasznosítása), nem lesz versenyképes. A hatékonyság és a láthatóság megvalósításához és növeléséhez nélkülözhetetlen az infokommunikációs technikák alkalmazása, az innovációt támogató info-kommunikációs szolgáltatások létrehozása és mőködtetése. A képzési elem szükséges a szolgáltatást nyújtó és/vagy a szolgáltatást fogadó felkészítésére, a kultúra és paradigma-váltás támogatására, illetve az életen át tartó tanulás feltételeinek biztosításához. Ezeknek az eszközöknek az alkalmazása célszerően önmagában is rendszert kell hogy alkosson. Nem elég önmagában az innováció és az informatikai támogatás, valódi Pólussá akkor válunk, ha az innovatív tudás nem marad elszigetelt, hanem közös vagyonként mőködik, és újabb innovációkat inspirál, generál más területeken. Fontos és közös stratégiai

8 7 feladat ezért az innovatív tudás megosztása, az innovatív tudásmenedzsment: az innovációhoz kapcsolódó információk megosztása, a Pólus-szintő tanulás. c) A korábbiakban már megfogalmaztunk stratégiai elveket, kritériumokat: partnerség; közös tervezés és irányítás; hozzáadott érték; klaszterbe szervezıdés; tovagyőrőzı hatás; nemzetközi láthatóság; dinamizmus. Ezekkel a jellemzıkkel minden projektnek rendelkeznie kell. A Pólus megteremtése a város és a régió összes meghatározó, érintett szervezetének partneri kapcsolataitól, együttmőködésétıl függ. Összefogásuk nélkül nem érhetı el érdemi eredmény. A közös tervezés és irányítás egyrészt a Pólus egységes koncepciójának érvényesítése, a rendszerbe illesztés miatt szükséges, másrészt különösen azért, mert a Pólus több iparra, sok projektre épül ugyanez elengedhetetlen a rendszer-szerő mőködtetés, a szükséges egyeztetések elvégzése és a folyamatos elırehaladás mérése, a monitorozás megoldása érdekében. Minden projekttıl mérhetı és érzékelhetı új, hozzáadott értéket kell elvárni. (Külön mérlegelést igényel, ha a hozam nem közvetlen a projektben, hanem közvetve, más társadalmi-gazdasági szférában realizálódik, pl. költségvetési támogatás intenzitásának csökkenésében.) Az egyes önmagukban fontos, de esetleg nem jelentıs nagyságrendő projekteket klaszterekbe, együttmőködési hálózatokba kell szervezni. (Ez vonatkozik az azonos profilok, piacok összehangolására és az egyes iparok és eszközök összekapcsolására is, pl. a kutatás és gyártás, a képzés és szolgáltatás szervezeteinek együttmőködésével.) A versenyképességi pólus ugyan Pécs lesz, de ez nem lehet elszigetelt jelenség. A versenyképességi pólust eleve egy szélesebb térségre tervezzük, amelynek km-es körzetben jelenik meg a hatása. Olyannak kell lennie továbbá, amelyik tovagyőrőzı hatásként javítja a környezete versenyképességét, indukálja azok fejlıdését is, illetve saját fejlesztési programjaiba bevonja környezetének a pólus stratégiájába illeszkedı fejlesztési projektjeit is. Továbbá a város és a régió versenyképessége csak akkor erısíthetı, ha az egyes projektek és/vagy klaszterek azok méreteit, piaci kiterjedését, vonzerejét tekintve nemzetközi mércével mérve is láthatóak, mert csak így képesek kellı vonzerıt felmutatni, keresletet indukálni. Végül a Versenyképességi pólus kialakítása csak akkor tekinthetı majd sikeresnek, ha az összességében egyes projektjei és azok hatásai által dinamizálják a város és a régió társadalmát és gazdaságát, kiváltják a változást és folyamatosan fenntartható növekedési pályát alakítanak ki. 3. A Pólus három ipari területe A következıkben a három ipar legfontosabb fejlesztési irányait mutatjuk be, azzal a megjegyzéssel, hogy ez még nem tekinthetı teljesnek és véglegesnek (csak néhány fontosabb irányt jelöl ki, és a rendszerbe illesztés, illetve a megvalósíthatóság vizsgálata alapján azok is még formálódnak, változhatnak). Ezek részleteit majd az egyes konkrét projektek tartalmazzák. A) Az egészségipar Az egészségipar alapvetı, és a Póluson belül is kiemelkedı jelentıségét többek között a következık határozzák meg:

9 8 Az egészség az életminıségnek is alfája és omegája. A kiemelten is megcélzott piaci szegmens, az ezüst korosztály életkori sajátosságaiból adódóan külön és fokozottan is igényli az egészségipar szolgáltatásait. A régió és a város egyedüli személyi és intézményi, szellemi és infrastrukturális feltételekkel, alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy az egészségipari innováció, az erre épülı termelés és szolgáltatás valóban nemzetközi láthatósági szintre fejlıdjön. A meglévı adottságainkra építve az egészségipar speciális gyógyítási területek Európahírő szolgáltatásainak kiépítésére képes. Dél-Dunántúl, Baranya és Pécs kiváló természeti adottságokkal is rendelkezik az egészségipari szolgáltatások nyújtásához. Az egészségipar igényli a másik két ipar támogatását és egyúttal húzza magával azokat, saját kereslete egyúttal keresletet támaszt a másik két ipar számára is. Fentiek alapján a Pólus egészségiparának legfontosabb fejlesztési irányai: Élettani, mozgásszervi, gyógyszeripari, orvosi biotechnológiai profilú Kutatóintézet és Innovációs Központ alapítása, amelynek személyi feltételei adottak. A régió élettudományi kutatási eredményeire alapozott, a kutatói és kisvállalkozói szféra együttmőködésével végrehajtott termékfejlesztés, diagnosztikumok, implantátumok, gyógyszeralapanyagok, ill. táplálék-kiegészítık gyártása és forgalmazása. Az élettudományi kutatások folyamatos technológiai fejlesztéssé érlelése és ehhez a megfelelı intézményi struktúra (spin off cégek hálózatának) kialakítása. Klaszter kiépítése a helyi ipari bázis (fémipar, szilikát ipar, mőanyagipar, biotechnológiai ipar), ill. az ezeken a szakterületen (pl. implantátum gyártás, diagnosztikum ipar) már nemzetközi tapasztalattal bíró cégek áttelepítése, és köréjük helyi beszállítói rendszer szervezése révén. A mozgásszervi betegségek ellátási bázisának minıségi és mennyiségi fejlesztése az egyetemen, beleértve a szaktekintélyek köré építendı iskolák kiépülését is. A rehabilitáció klinikai bázisának megerısítése, kórházi funkcióváltás a fejlıdési pólusirányhoz kapcsolódóan. Az akut ellátás koncentrálása, meglévı kórházakból járóbeteg szakrendelésre és a krónikus betegségek kezelésére alkalmas egységek létrehozása (pl. reumatológia, ortopédia, pszichiátria). További kórházakból, intézményekbıl idısgondozók kialakítása és mindezen szolgáltatások környezetében «panziós» ellátást biztosító lakóparkok létrehozása. Megoldandó az egészség-ipar informatikai támogatása, fogyasztó-barát rendszerek kialakítása, valamint a képzés. A klaszterhez kötendı a rehabilitációs folyamat révén a régió egészség-turisztikai bázisainak fejlesztése, gyógykórház, termálfürdık (Harkány, Siklós, Szigetvár stb. stb.). Speciális a régiók közti együttmőködést segítı komplex fejlesztések és szolgáltatások létrehozása (pl. a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karával együttmőködve és a Dél-Dunántúli Régió gyógyvíz adottságait kihasználva a psoriasis európai gyógyítási centruma alakítható ki). Az egészségiparhoz kapcsolódik a tradicionális élelmiszeripar az egészséges táplálkozáshoz kötött termékfejlesztéssel. Minıségi termékek kutatása-fejlesztése a tejés húsiparban (Drávatej, Délhús, Pikker), valamint az egészséges tészta termékek fejlesztése és gyártása (Rosenberger Kft). A nemzetközi hírő borászati kultúra (villánysiklósi, szekszárdi, balatoni borvidék) bekapcsolása a szılıbıl elıállítható biológiailag aktív vegyületek, mint gyógyszeralapanyagok, illetve táplálék kiegészítık kutatására és elıállítására.

10 9 A biotermesztés, gyógynövénytermesztés-, és feldolgozás természeti feltételei adottak, ennek kultúrája meghonosodott, méretarányai bıvíthetık. A pólus-stratégia szempontjából fontos feladat az élelmiszeripari fejlesztések beépítése a betegségmegelızı programokba, esetleg a terápiába (A gyógykészítmények esetén a Pannonpharma és a Pannonmedicina alkothat bázist). A parasport speciális követelményeinek megfelelı edzıtáborok, egészségügyi ellátórendszerek kiépítése, a mozgás lehetıségét biztosító akadálymentesítés, nemzetközi parasport-rendezvények megpályázása, fogyatékkal élık segítését szolgáló kutatóbázis kiépítése. Az egészségipar fontos kiegészítı eleme lehet az egészségipari/szociális szolgáltatások (az ún. szociális gazdaság) kiterjesztése Pécsett és a letelepítési vonzáskörzetnek számító kistérségekben. Szükséges feltétel a közlekedési infrastruktúra kiépítése, a beutaztató idegenforgalmi bázisok megduplázása, a meglévı szállás és vendéglátó kapacitások minıségi fejlesztése (humán szempontból is!) regionális kapcsolódási pontokat is figyelembe véve. B) A környezetipar Nem igényel különösebb részletezést az sem, hogy a környezetipar szerves, és a másik kettıvel összefüggı része az életminıségre koncentráló Pólusnak. Alapelveink között szerepelt a fenntartható fejlıdés kritériuma; a Pólus leendı fogyasztóinak élvezhetı környezetet és tájat, egészséges életfeltételeket kell biztosítanunk. A fejlesztési pólus és környezete jelenleg kutatói és szakértıi bázissal is rendelkezik. Kutatási, technológia-fejlesztési és gyártókapacitása más irányban is fejlesztendı. A Pólus környezetiparának legfontosabb fejlesztési irányai: Az Öko-város és öko-régió program megvalósításának támogatása. A városban (a térségben) erıteljes a környezetvédelmi technológia tervezésével és szakértésével (hatástanulmányok készítésével) kapcsolatos mérnökirodai kapacitás. A fenntartható fejlıdés környezeti feltételeinek kielégítése céljából a régió vállalatainak további technológiai fejlesztéseket, beruházásokat kell végrehajtaniuk, amelyekhez ez jó alapokat biztosít. A környezettel kapcsolatos primer kutatási eredmények technológiai transzferálása, alkalmazott kutatások és gyakorlati megvalósítások know-how-jának kidolgozása. Cél a környezetipari tudás exportja. Külön kihívást jelent a térség jelentıs termál- és gyógyvíz vagyon víztechnológiai (hasznosítás/visszasajtolás) kezelése. Környezetvédelmi kutató központ alapításával alkalmassá tehetı a térség a technológia átvételére és adaptációjára. Telepítési céllal a másodlagos nyersanyag feldolgozó technológiák közül a környezetbarát, tiszta technológiák jöhetnek szóba pilóta-projektként. Erıs a szakmai kapcsolat a táj rehabilitációt végzı ipari partnerek között. A PTE, mint kutató bázis 9 gazdasági társasággal alkotott konzorciummal nyert pályázati forrással kezdte meg a bányabezárások után szükségessé váló rekultivációs technológiák kifejlesztését. Erre épül az életminıséghez közvetlenül kapcsolódó természeti ipar (a táj ırzése, újjászervezése, rehabilitációja ld. külfejtési bánya-gödör, zagytavak stb. élvezhetıvé tétele az ide települık, ide látogatók számára), a környezeti ipar Szelektív hulladékgyőjtés és feldolgozás. Erre külön, nagyszabású projekt indult, a Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási program: itt a törekvéseink egyértelmővé tétele és komplexitásának bizonyítása, a Pólust kiegészítı jellege miatt említjük meg. A Mecsek-

11 10 Dráva Program révén az egész Dél-dunántúli régió integrálódott Pécshez, ennek megfelelıen tervezi a saját jövıképét is. Az újabb energetikai jellegő technológiai kutatás a biomassza további hasznosítására irányul, különös tekintettel annak területfejlesztési, és társadalompolitikai hatására. Ez szintén konzorcium, csak más összetételben. Célja, hogy az elmaradott térségekben biztosítsa a foglalkoztatást, a másként kevésbé hasznosítható földterületeken az energetikai növénytermesztést. Ezzel párhuzamos az a technológiai kutatás, amely a megújítható főtıanyag háztartási méretekben való felhasználhatóságát bıvíti új típusú tüzelıberendezések kifejlesztésével. Ezzel a kisszériás termék-szortimenttel a mikro-, és kisvállalkozások piaci lehetıségeit javítva, új, innovatív gyártókapacitások segíthetik a foglalkoztatási színvonal emelését. Ökotérségre alapozott regionális biofolyosó kialakítása (ökogazdálkodást folytató kistérségek együttmőködése a régióban, termıterület növelés, korszerő tárolók és feldolgozók építése). A környezetipar kifejlesztése, a kutató helyek és a reálgazdaság együttmőködése távlatilag a régió határán túllépve, a tipikus Kelet-európai problémákra is választ keres, környezetvédelmi technológiák piacképes kifejlesztését, azok alkalmazásának menedzselését és felügyeletét, valamint a berendezések gyártását és exportját is célozza. Cél a környezetipari tudás exportja. A szervezeti partnerség részben az egyetemi kutatásokhoz és a felsıoktatáshoz kapcsolódva, részben a reálgazdaság piaci kezdeményezésire alapozva jön létre, illetve fejleszthetı tovább a kritikus tömeg elérése érdekében. C) A kulturális ipar A kultúra: az emberi társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak állapota egy adott korszakban. Kulturális iparról akkor beszélhetünk, ha az anyagi javak jelentısége és a létrehozott produktum piacképessége a dominánsabb a szellemiekkel szemben. A még szerény mértékben «iparosodott» kultúra is jelentıs többletforrásokat hozott Pécsre. Ez bizonyítja a keresleti piac meglétét és a kínálat piacképességét, a szellemi tıke és a társadalmi környezet kölcsönös érdekeltségen alapuló harmóniáját. A kulturális ipar megteremtésének és fejlıdésének alapelve a tıketulajdonosok, a fogyasztók rövid és hosszú távú érdekeinek (a teljesítmény- és profit-orientált elvárásainak) egyeztetése a kulturális érték-teremtéssel, olyan színvonalú produkciók kiválasztása, amelyeket európai mércével mérve is igényelnek és befogadhatnak a szponzorok, illetve önmagukban is piaci sikert jelentenek a közönség (a nézık, hallgatók, olvasók fogyasztók) számára. A kulturális ipar a fejlesztési pólus rendkívül kedvezı stratégiai eleme, de számolni kell azzal, hogy ebben a vetületben jelenleg elsısorban a turizmusra, szakképzésre és alkotói tevékenységre gyakorolt hatása jelenik meg. A lehetıségek teljes körő kiaknázása érdekében a turizmus fejlesztésével kapcsolatos törekvéseket ötvözni kell a kulturális ipar tárgyszerő és programszerő megjelenésével. Ennek olyan keretek között kell megvalósulnia, amely elısegíti a kulturális szféra piachoz történı közelítését, felkészülését a teljesítményelvő megmérettetésre, a piacképtelen aktivitások mérsékeltebb támogatását. A legfontosabb stratégiai elemek: A pólus projektjeinek megvalósítását össze kell hangolni az Európa Kulturális Fıvárosa 2010 fejlesztési projektjeivel! Szelektív és permanens (periodikus) kulturális kínálat kialakítása, amely folyamatosan ellátja az itt tanulók, üdülık, gyógyulók, az idısként idetelepülık, a beutazó turisták és a pólus regionális vonzáskörzete lakosságának kulturális igényét

12 Mővészeti alap- és alkalmazott kutatások, a mővészet innovációs tartalmát biztosító kísérleti és kutatási központ. Ez hiánypótló lenne (a színház- és filmmővészeti kutatások még nem rendelkeznek akadémiai intézettel) és alkalmas lenne a kulturális ipar igényeinek kiszolgálására. A képzımővészethez tartozik az építımővészet, és az iparmővészet is (a népi iparmővészettıl az ipari formatervezésig). Digitális média kutatóintézet és minta (pilot ) project: Az Európai Unió direktívája szerint legkésıbb 2012-re az Unió területén mőködı televíziós és rádiós mősorszolgáltatásoknak digitális úton kell eljutniuk a fogyasztókhoz. A médiaportálok nemcsak egyszerő televíziós mősorok, hanem távirányítóval mőködtethetı interaktív kommunikációs rendszerek is, amelyek már most alkalmasak interaktív szolgáltatásokra, mint például a digitális ügyintézés, ügyfélszolgálat, vagy D- önkormányzat, D-közönségszolgálat mőködtetésére (vagy pl. a fogadásokra, egy labdarúgó mérkızés közben). A meglévı ingatlan-, és természeti háttér funkcionális újragondolása, szelektív, harmonizált fejlesztése, pl. a film háttér-ipari ágazatainak letelepítésével, egy filmalap létrehozásával. Az Európai Unióban mőködı filmalapok lehetıséget kínálnak az európai alkotóknak, hogy filmjeikkel az európai kultúra hagyományait és konvergenciáját erısítsék a nemzeti kulturális identitás megırzésével. A regionális alapok összefogása lehetıvé teszi, hogy a rendelkezésre álló források bıvüljenek és esetleg több régión is átívelı produkciók jöjjenek létre Egy-egy kiemelkedı mővészhez köthetı, annak nevével fémjelzett iskolák megteremtése számos mővészeti területen, ha szükséges, személyi import révén. A Világörökség életterének kiterjesztésére olyan kutatási projektet kell beindítani, amelyik a dél-dunántúli régió nemzetiségi, illetve kisebbségi kulturális örökség, múzeumi keretek között történı győjtése, megóvása, megmentése, valamint ezek korszerő technikai eszközök, és módszerek felhasználásával történı közkinccsé tételét szolgálja. A Világörökség bemutathatóságának biztosítása, a fejlesztési területhez kapcsolódó mőemlékek rehabilitációja, az örökségre és kultúrára alapozott idegenforgalmi termékkínálat bıvítése. A múzeum-business beindítása. A jelentıs múzeumi kínálathoz kapcsolni kell a tradicionális piacgazdaságokra jellemzı kiegészítı piaci szolgáltatásokat. Mőtárgyak, reprodukciók kereskedelme, könyvkiadás. A célközönség a kulturális nevelés terén a régió lakossága, a gazdasági hasznosítás terén a beutazó turizmus, és a kiállítás export. Racionalizálni kell a rendezvény kínálatot, határozott elmozdulás szükséges a minıségi fesztiválok felé. Ennek keretében : A POSZT nemzetközivé fejlesztése. Közép-európai Filmszemle rendezése a hagyományteremtés igényével. Közép-európai komoly zenei fesztivál felvállalása. Pécs a kultúrák találkozása, ezért a folklór, a népi/nemzetiségi zene, képzımővészet és költészet Közép-európai bázisává kell és lehet fejleszteni (pl. Balkán zenei fesztiválok, rendezvények). A Zsolnay Porcelángyár, a Balokány városrész, a külfejtéses bányaterület rehabilitációja és fejlesztése, A nyomdaipar, könyvkiadás fejlesztése. Kulturális inkubátor: a Pécsett élı és tanuló mővészek, kreatív vállalkozók számára nyújt segítséget vállalkozások beindításához és piacra jutásuk megkönnyítéséhez 11

13 12 A kulturális ipar és kulturális turizmus alapfeltétele a város átfogó (közlekedést, közmőveket, tereket egyaránt magába foglaló) rehabilitációja, a történelmi belváros egyedi arculatot erısítı további felújítása, a színvonalas városüzemeltetés. A képzésnek nemcsak a kulturális szolgáltatásokat végzık felkészítését kell biztosítania, hanem elı kell segíteni a lakók, a tanulók és hallgatók, az ide látogatók nevelését, a kulturális értékek tiszteletét és szolgálatát. Az informatika hasznosítása elengedhetetlen a kulturális ipar és a hozzá kötıdı idegenforgalom terén. A fejlesztések a virtuális (digitalizált) múzeumtól az on-line szállás, vendéglátás és programfoglalásig terjednek. D) Az infrastrukturális (környezeti) feltételek megteremtése, biztosítása A Pólusnak, a Pólus három iparának nem része közvetlen, azok mőködésének, fogyaszthatóvá és elérhetıvé tételének mégis alapvetı, feltétlen szükséges elıfeltétele az infrastruktúra állapotának lényeges javítása. Ezek körében különösen a következıket kell kiemelni: a Pólus kht. méltó elhelyezése, minden érintett szervezettel egyeztetve, lehetıség szerint kialakítva a városi és regionális fejlesztések koncentrált menedzsment-központját, úgy, hogy az hosszú távon fenntartható legyen, a történelmi belváros egyedi arculatot erısítı további felújítása, a belváros funkcionális rekonstrukciója, a város átfogó (közlekedést, közmőveket, tereket egyaránt magába foglaló) rehabilitációja, a város jelenlegi kettéosztottságának megszüntetése, közvetlen és élı kapcsolat teremtése a vasút által elválasztott északi és déli városrész között a meglévı szállás- és vendéglátó kapacitások minıségi fejlesztése a regionális kapcsolódási pontokat is figyelembe véve ennek érdekében építési területek létesítése, felszabadítása. 4. Köz-partnerség, ipari partnerség, térbeli partnerség A Pólus alapvetı stratégiai értékei (kritériumai) közé vettük fel a partnerséget. Elsısorban a város, de tágabb értelemben a megye és a régió közösségi szereplıinek közös stratégiaalkotása, egyeztetett és meghatározó erejő feladat-vállalása kiegészítve a kölcsönös felelısséggel és érdekeltséggel alapvetı feltétele a versenyképességi pólus sikerének. A Pólus kidolgozásának legfontosabb köz-szereplıi: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Baranya megyei Önkormányzat Pécsi Tudományegyetem MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézet A Pólus stratégiájának kialakításában ezek a szervezetek kezdettıl fogva szorosan együttmőködnek. Másrészt a Pólus stratégiája az említett közszereplık legfontosabb stratégiai dokumentumaira épül. Ebbıl következik, hogy a fenti köz-szereplık a Pólus megvalósításában is felelıs és aktív partnerként vesznek részt. A Pólus stratégiájának megvalósulása a belsı kapcsolatok intézményes kiépülése után már együttes külsı piacra lépést jelenthet. A Pólus filozófiája alapján ez alapvetı elvárás a projektekkel szemben. A célrendszer része a meglévı ipari partnerségek erısítése klaszterbe rendezéssel, együttmőködési megállapodásokkal, illetve a hiányzó kapcsolatok/hálózatok

14 13 kialakítása, valamint a hiányzó láncszemek (vertikumok, partnerségek) kiépítése. Az egyes iparok korábban vázolt logikai láncolata, illetve az iparok közötti funkcionális/piaci kapcsolat természetszerően igényli a mőködésbeli partnerséget, és kínálja ezen keresztül a szinergikus hatást. Továbbá a potenciális interregionális hálózatosodás szempontjából természetes partnerség alakulhat ki a szegedi és debreceni pólusokkal, illetıleg az Alpok- Adria régió tagjaival, esetenként más európai városok formálta téregységekkel is. A Pécs Pólus alapvetı elemét alkotja a partnerség, együttmőködés harmadik dimenziója, a térbeli partnerség is. A Pólus Pécs nevét viseli, nyilvánvaló ez a kiinduló pont, de megvalósulása igényli a város egészének, a város környezetének, a megyének és a régiónak a támogatását, mint ahogy más dimenzióban a Pólus nemcsak a kiemelt iparok, hanem a város egészének fejlıdését szolgálja, a kapcsolódó fejlesztésekkel viszi magával a megye más területeken megvalósuló beruházásait. A Pólus innovációs és indukciós hatása segíti a megye egészének növekedését, a Pólussal egyébként is összhangban álló régiós projektek a régió fejlıdését, a Pólus kiemelkedı projektjeinek nemzetközi láthatósága, a kutatás, innováció nyomán kialakuló és hasznosuló nemzetközi együttmőködések pedig globális, világ-mérető partneri kapcsolatokat teremtenek. 5. A Pólus szervezete és irányítása A fejlesztési program összehangolt, kiegyensúlyozott irányítását elısegíti, ha: a program kezdeményezésében szerepet vállaló kulcsszereplık közvetlen érdekeltsége fenntartható, az irányítás szakmai alapú munkamegosztásra épül, biztosítható a közösségi kontroll, alsó és felsı szinten egyaránt megvalósuló interface funkciók ellátásával, és a program eredményességét támogató koordinációs mechanizmus a gyakorlatban mőködtethetı. Fenti elvek érvényesítéséhez a Pólus szervezetének és irányításának háromszintő modelljét javasoljuk létrehozni és mőködtetni. 1. SZINT: Az irányítás szintje: Az Irányító Testület és a Stratégiai Tanácsok 2. SZINT: A program mőködtetésének és koordinálásának szintje: A Pécs az Életminıség Pólusa Közhasznú Társaság 3. SZINT: A projektek megvalósításához szükséges mechanizmusok mőködtetésének szintje: Projektgazdák, Projekt-teamek, a stratégiai láncok menedzserei, valamint az érintett vállalkozások. 1. Az Irányító Testület a program legfontosabb szakmai szerve. Az IT-ben képviseltetik magukat a programban érintett legfontosabb közszereplık, a Pólus három iparágának és a vezérprojektek képviselıi (összesen fı). Az IT alapvetıen stratégiai döntéselıkészítı és interface szervezet, amely képviseli a Pólus egészének érdekeit, és szakmai felügyeletet gyakorol az iparágak Stratégiai Tanácsai felett. A Stratégiai Tanácsok az adott iparág szakmai szervezetei. Tagjai az iparág stratégiai láncainak, klasztereinek, a hálózatos együttmőködésnek a képviselıi. 2. A Pécs az Életminıség Pólusa Közhasznú Társaság formálisan nevesített szervezet, amelynek kizárólagos feladata a Pólus program megvalósulásának biztosítása. A Kht. alapító tagjai

15 14 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Baranya Megyei Önkormányzat, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara, mint a Pólus kidolgozásában és irányításában legfontosabb szerepet játszó intézmények. A Kht. a Pólus programjával összefüggı közhasznú és üzletszerő gazdasági tevékenységet folytat. A Kht. társasági szerzıdése rögzíti a Közgyőlés, a Felügyelı Bizottság és a Munkaszervezet feladat- és hatásköreit, döntési jogosítványait és a döntéshozatal módját, amely alapvetıen a forrásfelhasználás és allokáció optimalizálására irányul. A Kht. Munkaszervezete (kezdetben néhány fıfoglalkozású alkalmazott), a stratégiai láncok menedzsereivel együttmőködve látja el az operatív irányítási és ügyvezetési feladatokat. 3. A megvalósító szervezet többszereplıs, sokszínő közösséget alkot. Ezen szereplık (érdekhordozók) tevékenységének eredményeképpen valósulnak meg a Pólus projektjei. Minden projekthez projektgazda vagy projekt-team, és legalább egy üzleti vállalkozás (vagy konzorcium) tartozik. A projektek stratégiai láncokat, klasztereket, hálózatokat alkotnak, amelyeknek további formalizált vagy informális (virtuális) szervezıdése jöhet létre. A program további szereplıi lehetnek a spin-off típusú szervezetek, amelyek a Kht. Munkaszervezete által mőködtetett koordinációs mechanizmusok révén épülnek be a Pólus szervezetébe. Bár a Pécs - Kulturális Fıváros és a Pécs Pólus két különbözı projekt, mégis sok szálon összefügg. Mindkettı professzionális menedzsmentet igényel, és ezek között értelemszerően szoros együttmőködés kell, hogy kialakuljon. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának már korábban tervbe vett épület- és infrastrukturális fejlesztése révén lehetıség nyílna a két nagy program irányító- és munkaszervezetének egy tömbben való elhelyezésére. Ezzel maximálisan kihasználhatóvá válna az egyetemi karok tudástıkéje, mobilizálhatóak szellemi kapacitásai, könyvtára, oktatástechnikája és magas színvonalú info-kommunikációs infrastruktúrája. Végül: A kivitelezési idı alatt, és az üzemeltetés során mindenképpen szükség lesz egy független szakértıkbıl álló pénzügyi monitoring tevékenységet végzı szervezetre, amely a Pólus projektjeinek megvalósulását pénzügyi szempontból ellenırzi, s biztosítja azt, hogy a vegyes finanszírozási források mindegyike megfelelı szakmai színvonalú áttekintési és beszámoltatási lehetıséget kapjon a projektek felelıseitıl. Ugyanez a szervezet kell, hogy elvégezze azt a felsıszintő tanácsadási munkát is, amit az adott projekt(halmaz) finanszírozásához szükséges pénzügyi konstrukció kiválasztása és menedzselése jelent (EU, kormányzati, önkormányzati, egyetemi, vállalkozói, kockázati tıke-befektetıi és egyéb források). Az átláthatóság, a fenntarthatóság és a sikeres végrehajtás érdekében a sikerkritériumokat elıre kell definiálni, mind a) a célállapotra, mind pedig b) a projekt-megvalósulás folyamatára.

16 15 A sikerkritériumoknak és a monitoring gazdasági szakmai szempontjainak tükrözniük kell a Pólus szellemiségét. Ebbıl következıen ennek elemeket kell tartalmaznia a pénzügyi megvalósulásra, a K+F-re, a kompetenciafejlesztésre, illetve a megvalósuló szinergikus hatásokra. 6. A Pólus projektjei A Pólus-tervezetünkben szereplı projektek többirányú aktivitás és szőrés, kiegészítés, korrekciós lépések nyomán fogalmazódtak meg. Az elsıdleges kezdeményezık maguk a Pólus köz-szereplıi voltak, majd a három ipar mögé egy-egy szakértıi csoport is szervezıdött. Ezzel párhuzamosan ahogy a pécsi/baranyai köznyelv részévé kezdett válni a Pólus terve és lényege, egyedi vállalkozási ötletek, kezdeményezések is születtek. Elsı körben így mintegy száz projekt-javaslat született (beleértve természetesen a városon kívüli, megyei projekt-ötleteket is). A Pólus-kezdeményezés ezzel máris felbecsülhetetlen jelentıségő eredményt hozott a város és a megye számára. Korábban is születtek tervek, programok, szakértıi dokumentumokban megfogalmazódtak konkrétabb klaszterek is, de ezek nem váltak igazi gazdaságpolitikai, gazdaságfejlesztési integráló erıkké. A Pólussal viszont más helyzet alakult ki. Ez nem utolsó sorban annak köszönhetı, hogy a Pólus egy átfogó hívó szó köré szervezıdik az életminıség kihangsúlyozásával, valamint abban nem egyetlen egy projekt, hanem három, egymással szoros szimbiózisban lévı, és a városban komoly gyökerekkel, bázissal rendelkezı ipar jelenhetett meg. A Pólus valóban fogalommá, általánosan elfogadott és elismert fejlesztési iránnyá vált. Ennek eredményeként olyan kezdeményezések, ötletek születtek, amelyek léte, felmerülése, már önmagában is hallatlanul jelentıs eredmény, dinamizáló és összefogást teremtı erı a Város társadalma és gazdasága számára. A projektek végsı rangsorolását majd a politikai döntéshozók, illetve a Pólusmenedzsment szintjén kell megtenni, az NFT prioritásai és struktúrája, a részletes megvalósíthatósági tanulmányok, a projektek illeszkedése, a forrás-lehetıségek alakulása, és végül a benyújtott pályázatok alapján. A magunk részérıl tisztán szakmai szempontok alapján igyekeztünk összeállítani a Pólus három iparának, illetve horizontális dimenziójának logikai láncolatát és ennek alapján a projektek elsıdleges térképét. További részletes minısítésre és rangsorolásra majd a projektek további kidolgozása, a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése és a finanszírozási forrás-lehetıségek mérlegelése alapján a Pólus Irányító Testületének szintjén kerülhet sor. Mindhárom iparra egyaránt érvényes, hogy az egyes projektek egymást erısítı logikai láncolatot kell, hogy alkossanak, mert csak így biztosítható a rendszer-mőködés és a szinergikus hatás. A logikai láncolat alapelemei: Kutatás, innováció (a következı ábrában K): elméleti válasz a gyakorlat által felvetett problémák megoldására, illetve az elméleti eredmények, innovációs ötletek megvalósíthatóságának kidolgozása Inkubálás, támogatás (T): a K+F és a gazdaság kapcsolatának megteremtése, a kutatási eredmények, termékek és innovációk alkalmazhatóságának vizsgálata, közvetlen gyakorlati hasznosításának elıkészítése, illetve a Pólusba illeszkedı kezdı vállalkozások megerısödésének elısegítése

17 16 A kutatási eredmények alkalmazása (A): az életképes kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása, a bevezetés támogatása, spin off cégek beléptetése, A fogyasztói kereslet kielégítése (F): a kutatás és fejlesztés eredményeinek gazdasági alkalmazása, átültetése a termelı, szolgáltató tevékenységi körbe az erre irányuló piaci igények kiváltásával, illetve kielégítésével A szükséges feltételek biztosítása (horizontális elıfeltételeknek nevezzük, mert ezek mindhárom ipar mőködtetésének feltételeit képezik - H): az elızı folyamat minden láncszemét végigkövetve az azok megvalósításához szükséges elı-feltételek, háttér-feltételek biztosítása (városüzemeltetés, infrastruktúra-fejlesztés, hogy valóban élni és mőködni tudjon a város egy magasabb fordulatszámon is, HVi); a szükséges információs és infokommunikációs technológiai támogató rendszerek kiépítése (HIk); a Pólus által igényelt tudás-bázis, képzett munkaerı biztosítása képzéssel, humán fejlesztéssel (HKf); vállalkozások fejlesztési és finanszírozási támogatása (HTf). A következı oldalon lévı ábra, majd az azt követı tábla az ennek megfelelıen rendszerezett (a korábbi nagy tanulmányhoz képest átstrukturált, néhány újabb javaslattal kiegészített) projekt-struktúrát mutatja be. 7. Folytatás: a következı feladatok A Pólus felépítésének elsı nagy, stratégia-alkotó és program-szervezı szakasza ezzel lezárolt. Bár a megvalósítás már a Pólus új menedzsmentjének feladata lesz, megítélésünk szerint a közeljövı sürgetı feladatai lesznek minimum a következık: 1) A Pécs Pólus Kht. (irányító testület és menedzsment) létrehozása, fenntartható infrastruktúrájának megépítése a köz-partnerek közötti megállapodás alapján 2) A projektek komplex értékesítési rendszerének kidolgozása 3) A projektek megvalósíthatósági tanulmányainak elkészítése Egyeztetés a Kulturális Fıváros stratégiával Az azonnal indítandó elıfeltételi projektek, valamint a kutatási- és az iparági vezérprojektek részletes kidolgozása A további (nem magántıkébıl megvalósítandó) Pólus-projektek nagyvonalú elıtanulmányainak elkészítése 4) A Pólus mőködési feltételeinek megteremtése A partnerségi rendszerek kialakítása, mőködtetése lokális és regionális szinteken A folyamatos monitoring rendszerének kidolgozása A kommunikációs rendszer kialakítása, mőködtetése A forrástérkép elkészítése, finanszírozási források optimalizálása

18 17 Menedzsment és finanszírozás Élhetı ÉlhetıVáros Pécs, Pécs, az az Életminıség Életminıség Pólusa Pólusa Láthatóság, összefogás Egészségipar KEg KEg Dél-dunántúli Dél-dunántúli Egészségipari Egészségipari Tudásközpont Tudásközpont Környezetipar Kutatás, innováció KKö KKö Alkalmazott Alkalmazott Versenyképességi Versenyképességi Kutatóközpont Kutatóközpont Kulturális ipar KEg KEg Kreatív Kreatív Kutatási Kutatási Központ Központ P é c s P ó l u s K h t Egyetemi inkubációs hálózat TEg TKö TKu Egészségipari Környezetipari Kultúraipari inkubálás, inkubálás, inkubálás, támogatás támogatás támogatás AEg AKö AKu Egészségipari Környezetipari Kultúraipari alkalmazás alkalmazás alkalmazás P a r t n e r s é g, s z i n e r g i a FEg FKö FKu Egészségipari Környezetipari Kultúraipari fogyasztás fogyasztás fogyasztás HVi HVi Városüzemeltetés, Városüzemeltetés, infrastruktúra infrastruktúra HIk HIk Informatika, Informatika, IKT IKT HKf HKf Képzés, Képzés, humán humán fejlesztés fejlesztés HTf HTf Vállalkozások Vállalkozások támogatása, támogatása, finanszírozása finanszírozása Horizontális elıfeltételek

19 18 Egészségipar TEg Egészségipari inkubálás, támogatás TEg 1. Pannon Inkubátor-ház TEg 2. Biotechnológiai Innovációs Bázis TEg 3. β-program AEg Egészségipari alkalmazás AEg 1. Mozgászervi Klinikai Központ AEg 2. Meddıségi Centrum AEg 3. Parasport Centrum AEg 4. Ultrahang Centrum FEg Egészségipari fogyasztás FEg 1. Egészségipari termékek gyártása FEg 2. Baldauf Szeretetotthon Eg-Kö Gyógyturizmus, wellness FEg 3. Harkányi Aquapark FEg 4. Abaligeti Gyógyszálló FEg 5. Orfői Wellness Eg-Ku Idegenforgalom FEg. 6. Szigetvár Strandfürdı FEg 7. Mohácsi Termálfürdı FEg 8. Ormánsági Ökofürdı FEg 9. Helesfai Szabadidı Központ

20 19 Környezetipar TKö Környezetipari inkubálás, támogatás TKö 1. Mecseki szén metán-hasznosítási lehetısége AKö Környezetipari alkalmazás AKö 1. Biomassza termelése és energetikai hasznosítása AKö 2. Hulladék, szennyvíz energetikai hasznosítása AKö 3. Depógáz hasznosítás AKö 4. Kökényi biogáz-üzem AKö 5. Komplex környezeti monitoring FKö Környezetipari fogyasztás FKö 1. Tüzelıanyag cellák gyártása Kö-Eg FKö 2. Alsó-Dunavölgyi ökoturizmus FKö 3. Mohács víziturisztika FKö 4. Mohács sziget zátonyköz rehabilitáció Kö-Ku FKö. 5. Karolina Öko-park FKö 6. Szafari Park

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA...1 IV.1. Bevezetés... 2 SWOT analízis... 6 A stratégiát megalapozó trendek... 8 IV.2.) Illeszkedés... 9 IV.3. Érd hosszú távú jövıképe... 10 IV.4.) Jövıbeni

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

TERVEZÉSI FELHÍVÁS. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

TERVEZÉSI FELHÍVÁS. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TERVEZÉSI FELHÍVÁS Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Infrastrukturális fejlesztések a minıségi oktatás, az egész életen át tartó tanulásnak a kultúra eszközeivel történı elısegítése érdekében

Részletesebben

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése

A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése Elızmények: Az Autonómia Alapítvány Telepfelszámolás

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 B Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011. Tomori Pál Fıiskola. Kalocsa

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011. Tomori Pál Fıiskola. Kalocsa INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011 Tomori Pál Fıiskola Kalocsa 2007. január 3. Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA: MÚLT-JELEN-JÖVİ... 3 2. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FİBB TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA...

Részletesebben

Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése

Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése Verzió: 3.0 Készítette: Vialto Consulting Dátum: 2011. 05. 25. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Tervezet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Budapest, 2010. május A Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelvei A Magyar Tudományos Akadémiáról

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

Tájékoztató a Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum mőködésérıl

Tájékoztató a Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum mőködésérıl 2. sz. mellékelt Tájékoztató a Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum mőködésérıl A foglalkoztatási paktum a térségi foglalkoztatáspolitika társadalmasításának fontos eszköze, amely a helyi partnerségen

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL - 1/76 - I. Intézmény képzési struktúrája A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 2004- ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Regionális gazdaságtan

Regionális gazdaságtan 1 Regionális gazdaságtan 5. Térbeli agglomerálódás, klaszterek Bevezetés Hoover: a térbeli koncentráció gazdaságossága (természeti erıforrásokból eredı gazdaságosság, szállítási és kommunikációs költségek)

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

Sárospatak, 2009. június

Sárospatak, 2009. június Javaslatok a turisztikai desztináció menedzsment (TDM) létrehozásához szükséges döntésekre és változásokra, a TDM-szervezet létrehozására kiírt pályázat feltételeinek megfelelıen Javaslattevı: Marcziné

Részletesebben

MultiMédia az oktatásban

MultiMédia az oktatásban DANCSÓ TÜNDE A készségek fejlettségében azonosítható összefüggések a 18 évesek informatikai tudásszintje alapján Kodolányi János Fıiskola Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola dancso.tunde@gmail.com

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA

KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA ADITUS Tanácsadó Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 2011. november 21. 1/362 oldal Tartalomjegyzék 1 Elızmények...8 1.1 A kutatás

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése

A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Ph.D. értekezés tézisei A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése Máté Andrea PÉCS, 2007 A doktori program

Részletesebben

ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT

ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT EGYÜTTMŐKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA ÜZLETI ÉS NON-PROFIT TANÁCSADÓK EGYÜTTMŐKÖDÉSE FOGYATÉKOS EMBEREK MUNKAERİ-PIACI INTEGRÁCIÓJA ELİSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN Vezetıi

Részletesebben

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése A hatékonyabb

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program Hı- és/vagy villamosenergia-elıállítás támogatása megújuló energiaforrásból c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-4.1.0 A

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

WAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı

WAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı WAREMA Területfejlesztési Koncepció 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı I. BEVEZETÉS 1. A WAREMA projekt helye a magyar tervezési rendszerben 1.1. A térségi tervezés jogszabályi

Részletesebben

Minıségirányítási Programja

Minıségirányítási Programja Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola Minıségirányítási Programja A tantestület elfogadta: 2011. március 24. Fenntartói jóváhagyás dátuma: Hatályba lépés dátuma: 2011.

Részletesebben

Az ÁROP 1.1.5/C/A pályázat a Mezıcsáti kistérségben

Az ÁROP 1.1.5/C/A pályázat a Mezıcsáti kistérségben Az ÁROP 1.1.5/C/A pályázat a Mezıcsáti kistérségben A Mezıcsáti Kistérség Többcélú Társulása 2008. ıszén nyújtotta be A Mezıcsáti Kistérség fejlesztési kapacitásainak megerısítése címő pályázatát, melynek

Részletesebben

Beszámoló. II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár. 2010. évi szakmai munkájáról

Beszámoló. II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár. 2010. évi szakmai munkájáról Beszámoló II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár 2010. évi szakmai munkájáról Összeállította: Venyigéné Makrányi Margit igazgató TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ...3 II. GAZDÁLKODÁS...8 II.1

Részletesebben

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN A sikeres vállalkozások vezetıi mindannyian egyetértenek abban, hogy az irányítás során folyamatosan szem elıtt kell tartani a vállalkozás

Részletesebben

Zsiday Krisztina Európai szintő Képzés Képzıknek

Zsiday Krisztina Európai szintő Képzés Képzıknek Zsiday Krisztina Európai szintő Képzés Képzıknek Az elmúlt évek tapasztalataira építve a Youth-Partnership, az Európa Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Ifjúsági Fórum, a Nemzeti Ifjúsági Irodákkal

Részletesebben

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15.

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. PR riport Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. Tartalom Megjelenések a társszervezetek kiadványaiban MMOSZ

Részletesebben

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:...

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:... Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 BEVEZETÉS... 7 A TERÜLETI ALAPON SZERVEZETT GAZDASÁG STRUKTÚRÁJA... 15 1. Bevezetés... 15 2. A területi rendszerő gazdaság irányításának alapjai... 16 3. A területi

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE Európai Gazdasági és Szociális Bizottság TEN/445 Az uniós közlekedéspolitikák szociális szempontjai Brüsszel, 2011. június 15. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE Az uniós politikák hatása

Részletesebben

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2012.

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2012. KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 20072012. 1 A KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE 2 A többcélú kistérségi társulás alapadatai Régió: Kistérség neve:

Részletesebben

Projekt neve: Egészségipari Innovációs Tudásközpont Projekt költségvetése: 18 milliárd Ft

Projekt neve: Egészségipari Innovációs Tudásközpont Projekt költségvetése: 18 milliárd Ft 1. számú melléklet Pécs az Életminőség Pólusa program kulcsprojektjei EGÉSZSÉGIPAR Projekt neve: Mozgásszervi Klinikai Központ Projekt költségvetése: 23 510 millió Ft Pécsi Tudományegyetem Az életminőség

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos

Részletesebben

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

IKTATÓSZÁM: 08-8-490-2011-1 TÁRGY: A KODÁLY KÖZPONT MŐ- KÖDÉSI KÓDEXÉNEK JÓVÁHA- GYÁSA (EKF) MELLÉKLET: 1 DB

IKTATÓSZÁM: 08-8-490-2011-1 TÁRGY: A KODÁLY KÖZPONT MŐ- KÖDÉSI KÓDEXÉNEK JÓVÁHA- GYÁSA (EKF) MELLÉKLET: 1 DB IKTATÓSZÁM: 08-8-490-2011-1 TÁRGY: A KODÁLY KÖZPONT MŐ- KÖDÉSI KÓDEXÉNEK JÓVÁHA- GYÁSA (EKF) MELLÉKLET: 1 DB E LİTERJESZ T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. MÁRCIUS 17-I ÜLÉSÉRE

Részletesebben

Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM

Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM.. 4 1. Pedagógiai alapelveink. 5 2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 8 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos

Részletesebben

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt 1.3.2 Az Állami Foglalkoztatási

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet)

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 238. MELLÉKLET: - TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

Bevezetés...3 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...5 1.1 Az iskola arculata...5 1.2 Hagyományaink, ünnepeink, iskolánk sajátos arculata...7 1.

Bevezetés...3 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...5 1.1 Az iskola arculata...5 1.2 Hagyományaink, ünnepeink, iskolánk sajátos arculata...7 1. Bevezetés...3 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...5 1.1 Az iskola arculata...5 1.2 Hagyományaink, ünnepeink, iskolánk sajátos arculata...7 1.3 Az iskola feltételrendszere...8 1.3.1 Személyi feltételek...8 1.3.2

Részletesebben

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó ALAPTÁJÉKOZTATÓ QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó 50 milliárd forint keretösszegő 2008-2009. évi Kötvényprogramjáról Forgalmazó: QUAESTOR

Részletesebben

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Újszászi Nevelési Központ A Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja 2010. június T A R

Részletesebben

Szomszédsági Program

Szomszédsági Program HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 8. téma: A horvát-magyar határtérség - a

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

Határozati javaslat. Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének./2010.(XI.30.) számú határozata

Határozati javaslat. Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének./2010.(XI.30.) számú határozata E L İ T E R J E S Z T É S a Krúdy Gyula Városi Mővelıdési Központ és Könyvtár SZMSZ-ének módosítására. Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2010. november 30-i ülésére Elıterjesztı:

Részletesebben

A VÖRÖSBERÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA. 2009. november

A VÖRÖSBERÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA. 2009. november A VÖRÖSBERÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2009. november TARTALOMJEGYZÉK 1. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA... 1 2. MINİSÉGPOLITIKÁNK... 4 2.1. Minıségpolitikai nyilatkozat... 4 2.2 A fenntartói

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh

Részletesebben

JAVASLAT ÖNKORMÁNYZATI KOMPLEX ÁTVILÁGÍTÁSRA

JAVASLAT ÖNKORMÁNYZATI KOMPLEX ÁTVILÁGÍTÁSRA JAVASLAT ÖNKORMÁNYZATI KOMPLEX ÁTVILÁGÍTÁSRA 2010 Oldal: 1 / 28 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4 AZ ÁTVILÁGÍTÁSRÓL RÖVIDEN 5 AZ ÁTVILÁGÍTÁS SZEREPE AZ ÖNKORMÁNYZAT JÖVŐBENI MŰKÖDÉSÉBEN

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS... 1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Helyzetelemzés... 6 2.1 A desztináció menedzsment napjainkban... 6 2.1.1

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-071-018/2009. A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a KiK Textil és Non-Food Korlátolt Felelısségő Társaság (Budapest) eljárás alá vont ellen fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

III. FÁ ZISÚ EREDMÉNY DOKUM ENTÁCIÓ

III. FÁ ZISÚ EREDMÉNY DOKUM ENTÁCIÓ Budapesti Agglomeráció Egészségfejlesztési Programja III. fázisú eredménydokumentáció B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó E G É S Z S É G F E J L E S Z T É S I K I E M E L T P R O G R A M J A III.

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató. 2008. december 31.

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató. 2008. december 31. Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2008. december 31. A Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) kormányrendeletben

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:

Részletesebben

Közép-dunántúli Regionális Minıségi Díj 2008

Közép-dunántúli Regionális Minıségi Díj 2008 2008. évi minıségi díj díjazottak Közép-dunántúli Regionális Minıségi Díj 2008 Ipari termelı ágazat mikro- és kis mérető vállalkozások Füri Tésztaipari és Élelmiszerforgalmazó Kft. Székesfehérvár Tevékenysége:

Részletesebben

19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet

19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplı Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott elıirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Dél-alföldi Operatív Program. Közösségi Közlekedés fejlesztése c. pályázati felhívásához

II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Dél-alföldi Operatív Program. Közösségi Közlekedés fejlesztése c. pályázati felhívásához II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Dél-alföldi Operatív Program Közösségi Közlekedés fejlesztése c. pályázati felhívásához Kódszám: DAOP 2007-3.2.1 A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

KINCSKERESİ INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

KINCSKERESİ INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA KINCSKERESİ ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Balatonszabadi 2011. Az intézmény címe: Balatonszabadi, Vak Bottyán u.96. Készítette: Kozmáné Kovásznai Mária igazgató Alkalmazotti

Részletesebben

Egy háromnyelvő, német-magyar-angol turisztikai tanulói szakszótár koncepciójának a bemutatása

Egy háromnyelvő, német-magyar-angol turisztikai tanulói szakszótár koncepciójának a bemutatása ELTE Germanisztikai Intézet Egy háromnyelvő, német-magyar-angol turisztikai tanulói szakszótár koncepciójának a bemutatása - Javaslatok új szakszótárak koncepciójának kidolgozásához - PhD-tézisek Kriston

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ

PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Pályázó konzorcium elnevezése: Diófa PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ regionális munkaerı-piaci program kidolgozásának és megvalósításának támogatására

Részletesebben

GIÓ GAZDASÁGI GI HELYZETE

GIÓ GAZDASÁGI GI HELYZETE ÉSZAK-ERDÉLY (ÉSZAK( SZAK-NYUGATI) RÉGIR GIÓ GAZDASÁGI GI HELYZETE Kerekes SándorS tanácsos Üzlet határok nélkül Székesfehérvár 2009. június 10-11 Románia fejlesztési régiói Az 1998/151-es és a 2004/315-ös

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés város turisztikai helyzetérıl Elıkészítette: Csomósné Ottlakán Magdolna önkormányzati tanácsadó Véleményezı bizottság: Kulturális és Sport Bizottság Sorszám: III/4. Döntéshozatal

Részletesebben

A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása

A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása Baross Gábor Program Nyugat-dunántúli Innovációs Fejlesztések ND_INRG_05-TAUMOBIL Az elsı magyar alternatív

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2009 Készítette: Gruber Marianna igazgató Jóváhagyó: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése 2009. Tervezett felülvizsgálat dátuma:

Részletesebben

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2013. december 31. A Hitelintézetek nyilvánosságra

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A Ügyszám: Vj-19/2011. A Gazdasági Versenyhivatal a Groupama Garancia Biztosító Zrt. és a Magyar Ingatlanszövetség eljárás alá vont vállalkozások

Részletesebben