Integrált Városfejlesztési Stratégia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Integrált Városfejlesztési Stratégia"

Átírás

1 NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM Városközpontok funkcióbıvítı megújítása a nem megyei jogú városokban NYDOP /A Integrált Városfejlesztési Stratégia Csorna, október 29. 1

2 Tartalomjegyzék 1. Város szerepe a településhálózatban Csorna szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján Csorna vonzáskörzetének bemutatása Csorna szerepe a térségi munkamegosztásban Városi szintő helyzetelemzés Földrajzi környezet Gazdaság Társadalom Települési környezet Közszolgáltatások Korábbi idıszak jelentısebb fejlesztései Összegzés SWOT elemzés Városrészek elemzése Kiscsornai Kertváros Funkcióellátottság Vilmos-park Funkcióellátottság Felsıszeri Kertváros Funkcióellátottság Alsószeri Kertváros Funkcióellátottság Belváros Funkcióellátottság Északi városrész Funkcióellátottság Keleti ipari terület Funkcióellátottság Déli iparterület Funkcióellátottság Szegregált területek helyzetelemzése Helyzetelemzés A lakosság szociális ellátása Stratégia Jövıkép A helyzetértékelés legfontosabb megállapításai Hosszú távú jövıkép megfogalmazása Fejlesztési célok a városra és a városrészekre Városi szintő probléma- és célelemzés Városrész célkitőzések meghatározása

3 5.3. Beavatkozások akcióterületek kijelölése Városközpont akcióterület Kórház program akcióterület Vilmos-park akcióterület Innovációs park akcióterület Termálfürdı akcióterület A tervezett akcióterületi fejlesztések összegzése Fenntarthatósági szempontok A fenntartható környezeti fejlıdés programja (fejlesztések várható környezeti hatásai) Anti-szegregációs program A stratégia koherenciája, konzisztenciája Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval Az Önkormányzat ágazati, vagy tematikus stratégiáival való összhang Az önkormányzat gazdasági programjába foglalt célkitőzésekkel való összhang Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Területi fejlesztési tervdokumentumokkal (stratégiákkal, koncepciókkal) való összhang A stratégia megvalósíthatóságának kockázatai Megvalósítás eszközei A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegő önkormányzati tevékenységek A célrendszer egészének megvalósulását segítı pénzügyi és intézményi háttér megteremtése Az egyes célok elérését szolgáló nem beruházási jellegő önkormányzati tevékenységek Megvalósítás szervezeti rendszere Stratégiai menedzsment Operatív menedzsment Városfejlesztési társaság létrehozása Településközi koordináció mechanizmusai Ingatlangazdálkodási koncepció Partnerség Eredmények nyomon követése ( monitoring ) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása

4 1. Város szerepe a településhálózatban 1.1. Csorna szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján Az OTK lehatárolása három vidékies kistérség-kategóriát különböztet meg a térség népsőrősége és a népességszámmal meghatározott urbanizált települések elıfordulása alapján, amelyek közül Csorna rurális kistérségben (népsőrőség <120 fı/km 2 ) található. Az OTK meghatározása szerint jellemzıen vidékies kistérség, ahol a vidékfejlesztés a kistérség egészére irányulhat, mint a kistérségi fejlesztési stratégiák meghatározó eleme. Itt a foglalkoztatottságban a primer szektor súlya többnyire átlagon felüli. A mezı- és erdıgazdaság a legjelentısebb területhasználó. E homogénen vidéki kistérségek fejlesztése során mindig a kistérségben kell gondolkodni (pl. elérhetıség, közszolgáltatás-szervezés, térségi turisztikai fejlesztések, egységes táji karakter falumegújítási programok), a települések elosztott térségi forrásokra támaszkodó elszigetelt fejlesztései nem célravezetık. Urbanizált központoktól távoli fekvésük miatt a térségek külsı kapcsolatainak, elérhetıségének fejlesztése hangsúlyos. 1. térkép: Csorna rurális térségbe történt besorolása (Forrás: OTK) Az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján Csorna vidékies, természeti, kulturális és táji értékekben gazdag területen fekvı település. Az OTK alábbi ábrája szerint Csorna és térsége mezıgazdasági termıterületben gazdag kistájon, síkvidéken fekszik. A kistérség északon a Fertı-Hanság Nemzeti Park által védett természeti területekkel érintett. 4

5 2. térkép: Csorna fekvése a természeti és táji értékben gazdag területi besorolás alapján (Forrás: OTK) Csorna térségében a következı célokat tőzi ki az OTK: - Helyi természeti és kulturális erıforrások fenntartható hasznosítása: A munkahelyteremtést a környezetkímélı ipari beruházások ösztönzése; A megújuló energiaforrásokon alapuló helyi energiagazdálkodási, valamint az anyag- és hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása; A környezetbarát ökoturizmus elterjedésének ösztönzése; A közeli vagy távolabbi urbanizált területekrıl érkezı vendégekkel való tartós, családias vendéglátói kapcsolatok kialakításának, a helyi lakosság és az üdülınépesség gazdasági és kulturális partnerségének ösztönzése; Megteremteni az üdülıhelyi funkciókhoz szükséges települési infrastruktúrát és közbiztonságot; A helyi termelési, tájhasznosítási, kézmőves kultúrákra támaszkodó, a tájkaraktert kihasználó termelés, kereskedelem és egyéb szolgáltatások erısítése; Ösztönözni kell az erdık közjóléti, rekreációs, funkcióinak az ökológiai szempontoknak megfelelı kialakítását; Támogatni kell a környezettudatos gondolkodást, szemléletformálást szolgáló és a helyi, táji értékek bemutatására épülı programkínálat kidolgozását; A társadalmi részvételen és széleskörő partnerségen alapuló hazai Natúrpark hálózat kialakítását, továbbfejlesztését ösztönözni; Támogatni az építészeti örökség, a népmővészet, és a kézmőves hagyományok és emlékek megırzését; Elısegíteni, hogy a magántıke, a közösségi és magánszféra közötti partnerség növekvı szerepet kapjon a kulturális örökség épületeinek és tárgyainak helyreállításában, a kultúrtájak megırzésében, fenntartásában és hasznosításában. 5

6 - Helyi humán erıforrás fejlesztés-szervezés érdekében indokolt: Erısíteni a lakosság aktív részvételén és együttmőködésén alapuló helyi fejlesztési kezdeményezéseket; Támogatni a lakosság különbözı csoportjai közötti partneri együttmőködések kialakítását; Fejleszteni a helyi fiatalok és felnıttek élményszerő, informális tanulását segítı oktatási-nevelési tevékenységeket. - Környezeti és kulturális szempontú tervezés érdekében indokolt: A táji egységek településcsoportjainak gazdaságfejlesztési együttmőködései és a faluhálózatok kialakítása; A tájsebek, természetkárosítások rehabilitációját elvégezni; A természetvédelmi, tájesztétikai és tájökológiai szempontokat érvényesíteni a mezı- és erdıgazdasági tevékenységek összehangolásával, ıshonos fajok telepítésének ösztönzésével; A térségek erdıterületeinek természetességét javítani, törekedve a tájak erdıtömbjeinek összekapcsolására is; A térségeknek fenntarthatósági keretstratégiákat kell kidolgozni; A térségek fejlesztési kezdeményezéseit környezeti és fenntarthatósági szempontok alapján kell megvizsgálni; A kastélyok, kúriák, várak, egyedi (kultúr)táji értékek (hidak, emlékhelyek, keresztek, emlékfák, stb.) állagmegóvása, környezetük fejlesztése; A táji értékek tőz- és katasztrófavédelmének biztosítása. A város az IVS-ben a fenti célokkal összefüggésben jelölte ki a feladatokat. Ennek értelmében természeti környezet, táji értékek és a kulturális örökség értékek megóvása, fenntartható hasznosítása és bemutatása célja a lakosság, vállalkozások bevonásával. Mindezek mellett a város magas színvonalon kíván eleget tenni térségközponti szerepének új munkahelyek teremtésének ösztönzésével és a közszolgáltatások (ezen belül is az egészségügyi, szociális és oktatási) magas színvonalú mőködtetésével Csorna vonzáskörzetének bemutatása A város önkormányzati feladatait többségében városi és kistérségi, illetve a középfokú oktatás és egészségügy tekintetében megyei szinten is ellátja: - egészségügyi feladatok (városi, kistérségi és megyei hatókör); - középfokú oktatással kapcsolatos feladatok (városi, kistérségi és megyei hatókör); - kulturális és sportcélú szolgáltatások (városi és kistérségi hatókör) - közigazgatási feladatok (városi és kistérségi hatókör). Egészségügyi feladatok ellátása Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó települési önkormányzati feladatokat az egészségügyrıl szóló évi CLIV. törvény határozza meg, mely szerint a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi ellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védınıi ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról. Csornához 4 felnıtt háziorvosi, 2 házi gyermekorvosi, 4 fogorvosi, valamint 6 védınıi körzet tartozik. Csorna Város Önkormányzata 14/2002. (VII. 5.) számú rendeletében szabályozta Csorna város területén a háziorvosi, gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási szolgálatok körzeteinek kialakítását március 1-tıl megszőnt a Bısárkánnyal kötött társulási 6

7 megállapodás Földsziget településrész háziorvosi ellátására vonatkozóan. Csorna Város Önkormányzata közvetlenül az orvossal kötött megbízási szerzıdést. A háziorvosok, a gyermekorvosok és a fogorvosok vállalkozóként látják el feladatukat. Az önálló egészségügyi vállalkozásokra a feladatellátásra kötelezett önkormányzat csak közvetett hatással tud lenni. Csorna Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 29/2004. (II. 26.) számú határozatában döntött arról, hogy csatlakozik a Csorna Vidéki Háziorvosi Ügyeleti Társuláshoz, melyhez 40 település csatlakozott. A feladat ellátásban 26 orvos és 3 ápoló mőködik közre. Az önkormányzat a társulás mőködéséhez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által az ügyeleti ellátás finanszírozására kapott összeggel és Csorna lakosságarányos részével járul hozzá. Csornán 1914 óta mőködik kórház, melynek ellátási területe a környezı településekre is kiterjed és 2008 között 13-al csökkent a mőködı kórházi ágyak száma, s így év végén 208 ágy szolgálta a betegeket. Ezer lakosra 19 ágy jutott, mindössze eggyel kevesebb, mint nyolc évvel korábban. Az önkormányzat jelenleg önként vállalt feladatként mőködteti a Margit Kórház és Rendelıintézetet (Soproni út 64.; amely az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátást biztosit a város, a kistérség és a megye lakosai számára. A kórház ellátási területe összesen lakosra terjed ki. Alap- és Középfokú oktatással kapcsolatos feladatok ellátása Az alapfokú oktatást, nevelést az óvodák és az általános iskolák biztosítják, melyek mőködésére a koncentrálódás jellemzı, alapvetıen gazdaságossági okokból ban öt feladatellátási helyen, 410 férıhelyen, 17 csoportban fogadták az óvodáskorú gyermekeket a városban ban négy általános iskolai feladatellátási hely mőködött Csornán, ahol nappali tagozatos tanulót oktattak. Az általános iskolákra is jellemzı, hogy más településrıl is fogadják a gyerekeket, tavaly minden negyedik tanuló bejáró volt. Csorna városa Dörrel és Pásztorival külön megállapodást kötött az állami normatíva fejében történı feladatellátásról, a többi kistelepülésrıl ennek hiányában is fogadják a gyerekeket. Az osztályok száma 2001 és 2008 között 77-rıl 54-re csökkent, így egy osztályban átlagosan 21 diák tanult, a évi 15-tel szemben. Ezer lakosra átlagosan 205 általános iskolai tanuló jutott a városban, 31-gyel több, mint a megyei átlag. Az alapfokú oktatásban kiemelt térségi hatású Kerényi György Mővészeti Iskola, amely jelenleg diák számára biztosítja a délutáni (12-19h közötti) mővészeti célú oktatást. Az iskola tevékenysége a zene, a színjátszás és a képzımővészet területeire terjed ki, amelyet 11 fıállású és 3 óraadó oktatóval lát el. A mővészeti iskolának országos hírő, 45 fıs fúvószenekara van. A középfokú oktatás feladatellátását a hatályos jogszabályok szerint a megyei önkormányzat kötelezı feladata, azonban Csorna Város Önkormányzata ezt a feladatot a kötelezı feladatellátáson kívül a kistérség érdekében önként vállalta. A kistérségben a középfokú oktatás Csorna város alábbi három intézményében mőködik: - Csukás Zoltán Mezıgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (9300 Csorna, Kórház u. 28.), OM azonosító: ; - Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (9300 Csorna, Sopron út 97.), OM azonosító: ; - Kossuth Lajos Szakiskola (9300 Csorna, Kossuth u. 30.), OM azonosító: Jelenleg összesen tanuló jár a kistérségi középiskolákban, a férıhelyek kihasználtsága magas, eléri a 96,1%-ot. A tanulók 27%-a helyben lakó, 11%-a kollégista, a 62%-a bejáró, vagyis a középiskolások több mint fele, 735 tanuló jár be a környezı településekrıl. Kulturális és sportcélú szolgáltatások biztosítása Csorna kulturális életének kiemelt színtere a Városi Mővelıdési Központ, amely munkáját az ágazati törvény és a 13/1999. (IV.1.) ÖKR számú rendeletünk alapján végzi. Viszonosság 7

8 alapján ápolja a kapcsolatokat a város és kistérség többi oktatási és közmővelıdési intézményével. Az intézmény felújítása az önkormányzati ciklus során elvégzendı feladatok közt elsıdlegességet élvez. Ezt a feladatot európai uniós pályázati források igénybevételével tudja az önkormányzat felvállalni. Jelenleg zajlik a mővelıdési központ részleges felújításának elıkészítése a Norvég Alap pályázatán elnyert forrásból. A projekt keretében megújul az épület homlokzata, 34 férıhelyes internetkávézó (45 m 2 ) és tetıterasz (96 m 2 ) épül, valamint a leromlott állapotú mellékhelyiségek is felújításra kerülnek. A közmővelıdési intézmény a mindennapi munkájában növekvı hangsúlyt helyez a PR tevékenységére és a sokszínő kulturális élet szervezésére, mint például az irodalmi és egyéb felolvasó estek megrendezésétıl a Rábaközi fesztiválon át, a tavaszi- és ıszi vásárokig. A rendezvények vonzáskörzete kiterjed a teljes Csornai kistérségre. Az érdeklıdık a legfrissebb rendezvényekrıl és éves programkínálatról a város honlapján ( tájékozódhatnak. A programkínálat fontos elemei a színházi elıadások, a filmklubok, a komoly és könnyőzenei koncertek, néptánc oktatás és táncelıadások, a festészeti és képzımővészeti kiállítások, valamint a könyvbemutatók és felolvasó estek. A Martincsevics Károly Városi Könyvtár a rábaközi régió közgyőjteményi és közösségi kulturális intézménye, amely a Városi Mővelıdési Központ részeként, nem önálló egységként mőködik. A könyvtár hagyományos ismeretterjesztési feladatkörén túl példaszerően végzi a közmővelıdés szakmai támogatását. Az intézmény internet használatot biztosított a város és vonzáskörzete számára. A saját költségvetési eszközökbıl és pályázati forrásokból meg kell teremteni a könyvállomány további bıvítésének a forrásait. A könyvtár épületének karbantartásához elsısorban az intézmény által elkészített pályázatokból, beszedett bevételekbıl kell forrást teremteni. A könyvtár ma jelentıs kihasználatlan, magas költséggel fenntartható, ám alacsony hatékonysággal mőködı költséges termeiket tartalmaz. Nem biztosított az akadálymentesítés, problémát okoz a jelenlegi funkció szerinti használat a közeli lakások és a rossz hangszigeteléső nyílászárók miatt, stb. További sajátos helyzet, hogy a két helyen mőködı, de egy irányítás alatt álló épület felesleges kapacitásokat von el a város és a térség életébıl. A Csornai Sportegyesülettel megkötött megállapodás alapján önkéntes feladatvállalásként biztosítja a városi önkormányzat a mőködéshez szükséges támogatást. Az egyesület kiemelkedıen legnagyobb támogatója az önkormányzat. A város és a kistérség diák- és tömegsportját azzal tudja az önkormányzat leghatékonyabban támogatni, ha az egyesületi és intézményi létesítmények folyamatos használhatóságát, jó állagát biztosítja. Ennek érdekében figyelemmel kíséri és lehetıségei szerint az önkormányzat támogatja a városban mőködı egyéb sportegyesületeket is. A tömeg- és szabadidısport-tevékenység megfelelı infrastruktúráját pályázati lehetıségek függvényében fejleszti és biztosítja a 14 éven felüli korosztály részére a szabadidı tartalmas eltöltéséhez szükséges helyet és programokat, továbbá szorgalmazza a közmővelıdés és az iskolák közti kapcsolatok elmélyítését. A Vilmos-park városrésszel az önkormányzat, mint új közösségi szabadidıs- és sport funkciók letelepítésére alkalmas fejlesztési területtel számol. Közigazgatási feladatok ellátása A kistérségben csak Csornán mőködik önkéntes feladatvállalásként Okmányiroda, melyhez a statisztikai térség mind a 34 települése hozzátartozik, ezen kívül még a téti és a gyıri statisztikai kistérségbıl is, összesen 6 település tartozik az ellátási körzetbe, ami fı kiszolgálását jelenti. Az önkormányzat kötelezı feladatai a közszolgáltatások körében 1 : - a településfejlesztés, a településrendezés, 1 Csorna Város Önkormányzata Képviselı-testületének 12/2007 (IV. 25.) önkormányzati rendelete 11 (1) alapján 8

9 - az épített és természeti környezet védelme, - a lakásgazdálkodás, - a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, - a köztemetı fenntartása, - a helyi közutak és közterületek fenntartása, - a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása; - gondoskodás a helyi tőzvédelemrıl, a közbiztonság helyi feladatairól; - közremőködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; - az óvodáról, az alapfokú nevelésrıl, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, - valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; - a közösségi tér biztosítása; - közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység, sport támogatása; - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése. Az önkormányzat köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvízellátásról, - az óvodai nevelésrıl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrıl, - az egészségügyi és a szociális alapellátásról, - a gyermekjóléti és családvédelmi feladatokról, - a közvilágításról, - a helyi közutak és a köztemetı fenntartásáról; - a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról; - a közmővelıdési tevékenységek és szolgáltatások közösségi színteréül szolgáló hely biztosításáról; - köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését; - a tőzoltásról és a mőszaki mentésrıl; - a település könyvtári ellátásáról; - a polgármesteri hivatal mőködtetésérıl. Az önkormányzat önként vállalt feladatai és a feladatellátás módja 2 : - alapfokú mővészeti oktatás a Kerényi György Mővészeti Iskolának, mint a Csornai Középiskola, Kollégium, Alapfokú Mővészetoktatási- és Általános Iskola, Óvoda intézményegységeként való fenntartásával; - a középiskolai, szakiskolai ellátás a Hunyadi János Gimnázium és Szakközépiskola, mint a Csornai Középiskola, Kollégium, Alapfokú Mővészetoktatási- és Általános Iskola, Óvoda intézményegységeként, továbbá a Csukás Zoltán Mezıgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a Kossuth Lajos Szakiskola fenntartásával; - az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátás a Margit Kórház és Rendelıintézet fenntartásával; - a közmővelıdési és sport feladatok a Városi Mővelıdési Központ fenntartásával, illetve sportszervezetek, az ifjúsági és szabadidısport támogatásával; 2 Csorna Város Önkormányzata Képviselı-testületének 12/2007 (IV. 25.) önkormányzati rendelete 11 (7) alapján 9

10 - a városüzemeltetési feladatokat részben az önkormányzat által alapított gazdasági társasággal, illetve különbözı vállalkozások révén látja el; - a város infrastrukturális ellátásához szükséges beruházások, felújítások. Csorna városa egyben a Csornai kistérség központja, amelynek vezetésével 34 település önkormányzata 2004-ben létrehozta a Csornai Többcélú Kistérségi Társulást. A társulás tagtelepülései: Acsalag, Barbacs, Bágyogszovát, Bezi, Bogyoszló, Bısárkány, Cakóháza, Csorna, Dör, Egyed, Farád, Fehértó, Gyırsövényház, Jobaháza, Kóny, Maglóca, Magyarkeresztúr, Markotabödöge, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Rábcakapi, Sopronnémeti, Szany, Szil, Szilsárkány, Tárnokréti, Vág és Zsebeháza. A Csornai Többcélú Kistérségi Társulás képviseletét a Társulás elnöke, dr. Turi György Csorna polgármestere látja el, illetve akadályoztatása esetén az általa kijelölt elnökhelyettes. A társulás elnökhelyettesei Aller Imre Kóny polgármestere és Szalay Imre Bısárkány polgármestere. A Társulásban résztvevı önkormányzatok képviselı-testületei a közös céloknak megfelelı hatékony és eredményes tevékenység érdekében a települési önkormányzatok alábbi feladatait hangolják össze: - oktatás és nevelés; - szociális ellátás; - egészségügyi ellátás; - család-, gyermek- és ifjúságvédelem; - közmővelıdési, közgyőjteményi tevékenység; - helyi közlekedés, - helyi közútfenntartás; - ingatlan- és vagyongazdálkodás; - ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; - bel- és csapadékvíz-elvezetés; - kommunális szolgáltatások és energiaellátás; - környezet- és természetvédelem; - hulladékkezelés; - szennyvíztisztítás és -elvezetés; - területrendezés; - esélyegyenlıségi program megvalósítása; - foglalkoztatás; - gazdaság- és turizmusfejlesztés; - állat- és növényegészségügy; - belsı ellenırzés; - területfejlesztés. A társulás munkaszervezetének feladata társult települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása és a fejlesztések megvalósítása, valamint önkormányzati feladatok és közszolgáltatások közös ellátása, hatékonyságának és szakmai színvonalának növelése. A munkaszervezethez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a Csornai Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Központ, mely az alábbi szervezeti egységekre tagozódik: - Jelzırendszeres házi segítségnyújtás, - Támogató Szolgálat, - Fogyatékosok Napközi Otthona, - Idısek Átmeneti Gondozóháza Magyarkeresztúr, - Idısek Átmeneti Gondozóháza Bágyogszovát. 10

11 1. ábra: Csornai kistérség települései Csorna a Csornai kistérség központi, egyetlen városi rangú települése. A 3 mikrorégióból (Rábaköz, Hanságmente, Tóköz) álló kistérség aprófalvas szerkezető: 13 faluban a lakosságszám nem éri el az 500 fıt, míg további 13 településen fı közt van a népesség száma. Csornán kívül mindössze három település lakosságszáma haladja meg a fıt (Bısárkány 2.202, Kóny 2.676, Szany 2.414), közülük Bısárkány és Szany rendelkezik nagyközségi címmel. A kistérségben Csornán él a lakosság közel 30%-a, összesen fı. Oktatási funkciók Az önkormányzati feladatellátás során már részletesen bemutatásra került. Csorna évszázadok óta a környék oktatási központja. Ebben a domináns szerepet a XIII. században alapított premontrei prépostság játszott, mivel iskolát mőködtetett, ahol saját szerzetesei tanítottak. A város alap- és középfokú oktatási intézményeinek vonzáskörzete kiterjed az egész kistérségre. Egészségügyi funkciók Az önkormányzati feladatellátás során már részletesen bemutatásra került. Az egészségügyi funkciók vonzáskörzete városi, kistérségi, sıt megyei hatókörő. A Margit Kórház és Rendelıintézet ellátási területén összesen lakos él. Kulturális és sport funkciók Csorna földrajzi, gazdasági, oktatási szerepébıl adódóan a térségen belül kulturális központ volt. A mobilizáció következtében ez a szerepe vesztett jelentıségébıl. A városban mőködik könyvtár, Mővelıdési Központ és a Premontrei Rendi Apátság gyönyörő épületében múzeum, aminek állandó kiállításai részben egyháztörténeti, részben helytörténeti/népi iparmővészeti, bemutatva mind az egyházi, mind a civil hagyományokat. A kultúra ezen hármas pillérére építve lehet továbbépíteni a hansági-rábaközi hagyományokhoz kapcsolódó rendezvényeket. Fontos a még mőködı hagyományırzı csoportok, mőhelyek tevékenységének támogatása: a Pántlika Néptánc együttes, a fazekas- és kékfestı kézmővesség. Ugyanakkor mindezeket a 11

12 kultúra elemeket egységbe foglalja a város kivételes, különleges specifikuma az un. Rábaközi perec, mint motívum, ami az egész kulturális kört egyedivé formálja. Sport szempontjából kistérségi vonzáskörzettel bír a Csornai Sportegyesület. Az egyesület öt szakosztállyal mőködik, melyekben fı sportol aktívan. Az egyesületi sportrendezvényeket nézı látogatja rendszeresen. A CSSE tömegsport rendezvényeknek is helyt ad, egyúttal ellátja a városi és kistérségi sportfeladatokat. A labdarúgó szakosztály hét csapattal mőködik. A felnıtt csapat az NB III. Bakony csoportjában szerepel. Emellett U19, U19, U13, U11, U9 és U7 csapat szerepel a különbözı bajnokságokon és tornákon. Képzésüket nyolc edzı segíti. A kézilabda szakosztály négy korosztály mőködésének ad teret. A nıi felnıtt csapat az NB III-ban szerepel, ezen kívül az utánpótlás I. korosztály (11-14 éves korig), utánpótlás II. korosztály (9-10 éves korig) és az utánpótlás III. korosztály (6-8 éves korig) az edzések mellett különbözı tornákon vesz részt. A sportolók munkáját négy edzı segíti. Az egyesület három további szakosztályt mőködtet: cselgáncs, karate (komoly utánpótlás neveléssel) és sakk szakosztályokat. Közigazgatási funkciók A városban található Okmányiroda, a Rendırség, a Tőzoltóság és a Földhivatal a Csornai kistérség minden települése részére nyújtja szolgáltatásait. Kereskedelmi funkciók Csornán a kiskereskedelem és vendéglátóipari szolgáltatások a városközpontban, azon belül is a 85-ös nyomvonalát jelentı Petıfi úttól követlen koncentrálódnak. A városban néhány éve jelenlévı multinacionális vállalatok (Tesco, Plus, Spar, Lidl, Penny Market) gazdasági hatása többrétő. Egyrészt beszállítói lehetıséget jelentenek a helyi termelıknek és vásárlási vonzerıt a környékbeli településen élıknek, másrészt konkurenciát teremtenek a városközpontban boltot üzemeltetı helyi kiskereskedıknek. A hagyományosan jelenlévı kiskereskedelem talpon maradásának esélyét javíthatja a helyi ıstermelıkkel való közvetlen együttmőködés, a versenyképes árukínálat és árszínvonal kialakítása, illetve sajátos helyi termékeket forgalmazó boltok szervezése. A kereskedelem fontos színtere a régi hagyományként hetente megtartásra kerülı a városi piac, amely azonban az elmúlt évtizedekben jelentısen veszített vonzerejébıl. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a jelenlegi piacterület sem elhelyezkedését, sem nagyságát, sem infrastrukturális adottságait tekintve nem alkalmas az igényeknek megfelelı vásárok megtartására. Új piacterület kialakítása mellett szükség van az eredeti piaci termékstruktúra bıvítésére, átalakítására és egyedi vásárok szervezésére. A piac térségi hatású szerepe kiemelkedı a helyi élelmiszeripari termékek elosztásában, a mezıgazdasági termelés fenntarthatóságában, a Csorna és környezetében mőködı ıstermelık, családi- és mezıgazdasági mikrovállalkozások foglalkoztatási lehetıségeinek javításában. A piac legfontosabb adatai. - piac bruttó alapterülete: 830 m 2 (Jázmin u. - Árpád u.) m 2 (Széchenyi tér) m 2 (Árpád u.) = összesen m 2 ; - piaci árusító helyek száma: 97 db; - piaci árusok átlagos száma: fı; - piaci bevételek: évi Ft; évi tervezet Ft (tényleges ig Ft). Idegenforgalmi funkciók A városban mőködı vendéglátó és szórakoztatóipari egységek csak részben elégítik ki a helyi igényeket, ezért a fiatalok szabadidejüket nagyrészt nem Csornán töltik, hanem a környezı nagyobb településeken (elsısorban Gyırben, Kapuváron, esetleg Sopronban). Megoldandó 12

13 feladatot jelent az ifjúságpolitika részeként a fiatalok számára vonzó helyszín és programok megteremtése, amely erısíti a közösséget, a lakóhelyhez kötıdést, de eszköze lehet a fiatalok oktatásának, nevelésének is. Jelenleg nem mőködik szálloda a városban és kevés a panzió és a fizetı-vendéglátó szálláshely is. A városba érkezı üzletemberek igénylik a minıségi szálláshelyet, a középkategóriájú szállodát és minıséget nyújtó éttermeket. A város legjelentısebb idegenforgalmi attrakciója a termálfürdı és kemping, melyek azonban felújításra, bıvítésre szorulnak. A fı probléma, hogy a területen csak szezonálisan nyitva tartó szabadtéri medencék üzemelnek és hiányoznak a minıségi szálláshelyek (pl. gyógyszálló), valamint a gyógyvízre épülı egészségügyi, rehabilitációs és egyéb szolgáltatások. A térségben Csornán kívől igen fejlett a kerékpáros infrastruktúra, amely a Fertıtótól a Fertı-Hansági Nemzeti Parkon át egészen Szigetközig elérhetı. Északon a környezı települések már kiépítették a kerékpárút-hálózatukat szinte Csorna határáig. A hazai kerékpáros-turizmus kiegészülve a közeli osztrák és szlovák turistákkal jelentıs szegmense a térség idegenforgalmának. Csornának alapvetı érdeke felfőzıdni erre a hálózatra és elısegíteni azoknak a turisztikai vonzerıknek (pl. termálfürdı, Premontrei vallási emlékek és egyéb látnivalók, kulturális rendezvények) fejlesztését, amelyek ténylegesen felkeltik a kerékpározó turisták érdeklıdését a város iránt. Az idegenforgalmi vonzerı mellett a hálózat fejlesztése elısegíti a környezı településekrıl való munkába járást is. Szintén fontos Csorna jó adottságú városközpontjában az eseményturizmus programjainak erısítése. A térség erıs hagyományokkal bíró fesztiválja a Rábaközi fesztivál, amit bıvíteni célszerő. A város mővészeti iskolája ehhez jó szakmai alapot teremt. A programokhoz rendelkezésre áll a 350 férıhelyes városi mővelıdési ház egy nagymérető fedett és a szomszédos parkban egy szabadtéri színpaddal. A jól megközelíthetı belvárosban több jegyszedésre alkalmas módon elhatárolható közösségi tér is megfelelı programhelyszínként. Csorna elsısorban kistérségi vonzáskörzettel bír, melyek közül az oktatási, egészségügyi, kulturális, sport, közigazgatási, kereskedelmi és részben idegenforgalmi funkciói jelentısek. 13

14 1.3. Csorna szerepe a térségi munkamegosztásban Gazdasági kapcsolatok jelentısége Annak ellenére, hogy a kistérség az ország egyik legdinamikusabban fejlıdı megyéjében található, a települések már viszonylag távol esnek a nagy innovációs központoktól. A rendszerváltást követıen a gazdaság szerkezetének átalakulása nem indult meg olyan dinamikusan, mint a megye több kistérségében, jelentıs zöldmezıs beruházás idáig nem valósult meg. A kistérség napjainkban is alapvetıen rurális, mezıgazdasági jellegő. A Rábaköz térségében és azon belül Csorna környezetében hosszú ideje tradicionálisan jelentıs mezıgazdasági termelés folyik. A mezıgazdasági termelés szakszerősége jó minıségő termékek elıállítását teszi lehetıvé. Csorna mezıgazdasága alapvetıen a szántóföldi termelésre épül, melyen belül széles termékskála (búza, árpa, rozs, kukorica, takarmánynövények, napraforgó, cukorrépa, burgonya stb.) jellemzi. Ezek termesztését a térségben meglévı néhány szövetkezeten, gazdasági társaságon, családi gazdaságon kívül sok törpegazdaság is végzi, amelyek nem tudják pozitívan befolyásolni a minıségi termelés tendenciáját. A térség rendszerváltás elıtti nagymértékő állatállománya napjainkra jelentısen lecsökkent. A legfontosabb tenyésztett állatfajták a szarvasmarha, a sertés, a ló, a pulyka, a csirke, a lúd, a kacsa és a nyúl. Csorna mezıvárosi jellegbıl és a több évszázados agrárgazdálkodás során felhalmozódott hagyományaiból kiindulóan képes lehet a fenntartható ökológiai gazdálkodást révén, autonóm módon ellátni a térség településeinek lakosságát jó minıségő élelmiszerekkel. Ennek egyik elsı látható eredménye a városháza épületében, pályázati támogatással megnyíló termelıi bolt, amely a MAGOSZ által alapított egykori szociális bolthoz hasonlóan a helyi termelıknek biztosít lehetıséget áruik értékesítésére. Másik kitörési irányként az önkormányzat döntéshozóit foglalkoztatja egy családi termeltetési rendszer kialakításának lehetısége, amelynek keretében árutermelésre lehetne hasznosítani a lakóingatlanokhoz tartozó, kihasználatlanul, többségében parlagon heverı belsı udvarokat és hátsó kerteket. A program keretében a termelıi bolt szakembereinek tanácsadása és integrátori szerepvállalása mellett, a bolt által adott magok/palántál felhasználásával és az általuk elvárt technológia alapján történhet a boltban értékesítésre kerülı zöldségek és gyümölcsök termelése. A program kiváló lehetıség a szociális foglalkoztatás fellendítésére, a hátrányos helyzető csoportok (pl. szociálisan nehéz helyzető családok, munkaképességükben megváltozottak, munkanélküliek) megsegítésére. Az esélyegyenlıség javítható a háztartásbeli, például a gyermek(ek)kel otthon lévı nık és kismamák, illetve kisnyugdíjasok bevonásával. A program eredményeként javulhatnak a foglalkoztatási mutatók és a zöldség-gyümölcs ellátásban elırelépés történhet a helyi szinten fenntartható termelés és fogyasztás irányába. A jelentıs volumenő minıségi mezıgazdasági termelés ellenére a térségbe nem települt számottevı élelmiszeripar. Kivételt képez ez alól a Csornán mőködı gabona-élelmiszer üzem (Pannon-Gabona Feldolgozó és Kereskedelmi Zrt.), a csornai tejporgyár (Sole-Mizo Zrt. Csornai Tejüzeme) és egy kisebb tejfeldolgozó üzem Rábcakapin. Egyéb iparágak még kevésbé települtek a kistérségbe, aminek egyik oka, hogy a kistérség térszerkezete nem kedvez logisztikai bázisok kialakításának. A térség cégei közül a Csornán mőködı TONDACH Magyarország Cserép- és Téglagyártó Zrt., a Szanyban mőködı bútorgyár, valamint néhány gépgyártási és fémmegmunkáló kisvállalkozás érdemel említést. A kistérség turisztikai attrakciói közül meghatározó a Fertı-Hanság Nemzeti Park és a Rába folyó. Csorna északi határán található a termálfürdı, melynek vize ízületi és mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas. A város nyugati részén a tervek szerint hozzávetılegesen 18 hektáron épül fel a Vilmos-park Egészségturisztikai Központ. A többmilliárdos beruházás a kistérség számára számtalan üzleti lehetıséget kínálhat, valamint új munkahelyeket 14

15 teremthet. Jelenleg a kistérség idegenforgalmi ágazatának komoly hiányossága, hogy nincs megfelelı mennyiségő és minıségő szálláslehetıség és idegenforgalomhoz kapcsolható egyéb infrastruktúra. Nincs kialakult menedzsment, az idegenforgalomban rejlı lehetıségeket kevesen ismerték fel, gyenge a térségi turisztikai célú marketing. Pedig a kistérség komoly turisztikai potenciállal rendelkezik: a térség természeti értékekben gazdag, elhelyezkedése révén adottak a falusi és ökoturizmus feltételei. Társadalomszervezı, közszolgáltató és adminisztratív funkciók jelentısége A Nyugat-Dunántúli régió operatív programja ( ) a helyzetelemzı fejezetében Csornát a hiányos igazgatási és szolgáltató funkciójú kisvárosok közé sorolja többek között Téttel, Kıszeggel, Csepreggel, Hévízzel egy kategóriába. A város dinamizálható központok azon alcsoportjába tartozik, amelyek szomszédjai többnyire hasonló mérető mezıvárosok, így nem rendelkeznek jelentısebb vonzáskörzettel. Jellemzıjük, hogy nappali és éjszakai népességük többnyire egyensúlyban van, vonzáskörzetük elsısorban településhálózati okokból a gyakran fejlett intézményrendszer ellenére is fejletlen. A regionális gazdasági-társadalmi térpályák és csomópontok közül (Gyır-Sopron, Nagykanizsa- Zalaegerszeg, Gyır- Szombathely) kettı is érinti a várost, sıt a Gyır-Sopron, illetve a Gyır- Szombathely itt metszi egymást. A regionális operatív program ( ) térkategóriái közül az alábbiak érintik Csornát: - Az észak-déli közlekedési és gazdasági tengely mentén Gyır Sopron Szombathely Zalaegerszeg Nagykanizsa ipari, logisztikai és innovációs szerepének megerısítése, mivel Csorna fekvése folytán az összekötı kapocs a régión belüli észak- déli és keletnyugati erıvonalak tekintetében. - Jelentıs speciális adottságokat nélkülözı lokális centrumok (városok, kistérségi központok) térségi szervezı és közszolgáltatási funkcióinak fejlesztése, a helyi foglalkoztatási lehetıségek bıvítése, elérhetıségük javítása. A települési környezet fejlesztésével, település rehabilitációval vonzó városkép kialakítása. Speciális adottságú központok egyedi fejlesztése. Csorna funkcionálisan ebbe a kategóriába tartozik. A Csornai kistérséghez kapcsolódóan a Nyugat-dunántúli operatív program ( ) az alábbi területi célokat határozza meg: - Gyır-Moson-Sopron és Vas megyei vidéki térségek és az egyes térségek kistelepüléseinek integrálása a régió gazdasági-társadalmi életébe (Kapuvár, Csorna, Pannonhalma, Celldömölk térségei); - Megerısíteni a kistérségi központok funkcióit, hogy képesek legyenek az új gazdasági kihívásokhoz alkalmazkodni a közszolgáltatások által is; - Erısíteni a belsı térségi elérhetıségi viszonyokat; - Ösztönözni a vállalkozások fejlesztését, a kapcsolódási pontok biztosítása a nagyvárosok gazdasági környezetéhez, - Ösztönözni a magasabb hozzáadott-értéket produkáló gazdaság megtelepedését. Közlekedésföldrajzi kapcsolatok jelentısége Csorna közlekedésföldrajzi szerepe a település méretéhez és lakosságszámához ( fı) képest kiemelkedı, mivel vasúti és közúti csomópontban fekszik. Itt találkozik a keletnyugati irányban húzódó 85-ös és az észak-déli közlekedési kapcsolatot biztosító 86-os fıközlekedési út. Mindkét útszakaszon hatalmas, évrıl évre növekvı közúti személy- és teherforgalom bonyolódik. A fejlesztés várhatóan ugrásszerő fejlıdést eredményezhet, mert: - a 85-ös út szintén elıkészítés alatt lévı négynyomúsításával a régióközpont Gyır felé mintegy 15 perccel gyorsul és biztonságosabbá válik a közlekedési kapcsolat; 15

16 - javítja a Bécs-Pozsony felé való kapcsolódást, ezzel jelentısen felértékelve a város gazdasági célra hasznosítható területeit, melyek Gyır közelében, de annál olcsóbban és jobb helyen létesíthetıek; - növeli a Csornai Logisztikai és Ipari Park, illetve a keleti ipari területek befektetıi vonzerejét, lehetıség nyílik logisztikai és raktárközpontok, valamint egy intermodális csomópont kialakítására (pl. RoLa szolgáltatással). Az alsóbbrendő közúthálózat kiépítettsége jó, minısége viszont egyre romlik, és nagyon kevés az útfelújítás. A települések közúton szinte minden irányból megközelíthetık, zsáktelepüléssel a kistérség nem rendelkezik. Csorna emellett fontos vasúti csomópont, ahol ötfelé ágaznak el vasútvonalak: Gyır, Sopron, Szombathely, Pápa és Hegyeshalom irányába. A Csornán áthaladó vasúti fıvonal szintén jó összeköttetést biztosít a városnak, ám a településrıl leágazó három mellékvágány mindössze 10 községnek jelent közvetlen vasúti kapcsolatot. Sajnos a vasúti közlekedésben leépítésre kerül a Csorna-Pápa közötti vonal, de csökkenı kihasználtság miatt veszélyeztetve van Csorna-Mosonmagyaróvár-Hegyeshalom-Rajka vasútvonal is. Ezzel párhuzamosan viszont a GySEV és osztrák partnerei jelentıs fejlesztéseket hajtanak végre a Bécs- Szentgotthárd-Szombathely-Graz vasútvonalon, illetve a szlovén vasút irányában Gazdaságföldrajzi kapcsolatok jelentısége Regionális összehasonlításban a Csornai kistérséget átlag alatti fejlettségi mutatók jellemzik, azonban nem tartozik a régió kifejezetten elmaradott kistérségei közé. 2. ábra: Általános jóléti mutatók kistérségi csoportosítása 3 (forrás: MTA RKK NyUTI) A város elhelyezkedése gazdaságföldrajzi szempontból is kedvezı: Gyır mindössze 33 km, Sopron 57 km és Budapest is csak 160 km. Ennek ellenére a gazdaságfejlesztés érdekében az elmúlt két évtizedben nem sikerült igazán ezeket az adottságokat kihasználni. A külföldi tıkebefektetések megindultak, a térségben jelen van a német, osztrák és a spanyol tıke is, de 3 A térképeken jelölt színek a képzett rangsorra utalnak, mindegyik térkép esetében a sötét szín jelöli a kedvezıbb adottságú kistérségeket, és az egyre világosabb színek a helyzetjelzı mutatók fokozatos romlását fejezik ki. 16

17 a befektetések súlya még alacsony a tágabb környékhez viszonyítva. A kistérséget kedvezıtlen ágazati szerkezet, a tercier szektor helyett az ipar dominanciája jellemzi, ami azonban nem az erıs iparosodottságnak, hanem sokkal inkább a szolgáltatói szektor fejletlenségének a jele. Különösen gyenge az idegenforgalmi ágazat, kihasználatlan a turisztikai potenciál. Mindezek következtében a kistérség egy fıre jutó jövedelme nem éri el a régió átlagát. Az állami ipari park címmel 2004 óta rendelkezı Csornai Ipari és Logisztikai Park sem tudott jelentıs mérető és foglalkoztató nagyvállalatot letelepíteni. Területén jelenleg 9 db vállalkozás mőködik, akikhez legutóbb 2007-ben csatlakozott új betelepülıként az egyéb mőanyag termékek gyártásával foglakozó NAVAN Globál Kft. Csorna gazdasági fellendülésének egyik legnagyobb akadálya, hogy a vonalas elsısorban közúti infrastruktúra nem képes hatékonyan elvezetni a tranzitforgalmat. Lassan két évtizede tart az M85 és M86 elkerülı utak elıkészítése. A legutolsó tervek szerint is csak legkorábban ra valósulhat meg. Addig a város továbbra is fuldoklik a kamionok és személyautók áradatában. A nagyobb ipari termelık, logisztikai és raktározási szolgáltatásokkal foglalkozó befektetık is elkerülik a várost addig, amíg nem tisztázott milyen nyomvonalakon és mikor épülnek meg a várost tehermentesítı elkerülı utak. Csorna a térségi munkamegosztásban elsısorban kistérségi hatókörrel bír, melyek közül, gazdasági és részben társadalomszervezı, közszolgáltató és adminisztratív funkciói jelentısek. Csorna közlekedésföldrajzi szerepe a település méretéhez és lakosságszámához ( fı) képest kiemelkedı, mivel vasúti és közúti csomópontban fekszik. Az M85 és M86 jelő elkerülı utak fejlesztései országos jelentıséggel bírnak. 17

18 2. Városi szintő helyzetelemzés 2.1. Földrajzi környezet Csorna a Kisalföld közepén, a Rábaköz északi részének egyik kiemelkedésén, a Hanság- Fertıvidék mezıgazdasági kistájon helyezkedik el. Felszínét a Rába és a Répce folyók hordalékai töltötték fel. Hanságba nyúló külterületébıl közel hektár a Fertı-Hanság Nemzeti Park része, melybıl 890 hektár kiemelt természetvédelmi oltalom alatt áll. A geológiai adottságok fontos szerepet töltenek be a helyi gazdaság formálásában. A talaj felsı, hordalékok által humuszban gazdag rétege szántóföldi és kertészeti kultúrák termelésére kiválóan alkalmas. A termıterület mintegy felét szántóként, egyharmadát pedig közel felefele arányban gyepként, illetıleg erdıként hasznosítják. A szántóföldek átlagos minısége hektáronként meghaladja a 26 aranykoronát. A talaj kissé mélyebb rétegeiben magas vastartalmú, kiváló minıségő agyag található, melybıl tetıcserepet égetnek. A város hosszúdombi határában mintegy 350 ezer m 3 -re becsült tızegvagyon is található. A föld mélye termálvizet rejt, mely három kúton keresztül jut a felszínre. Az 1970-es évek végén gyógyvízzé nyilvánított hévízforrást fürdızésre és üvegházak főtésére egyaránt felhasználják. Csorna a Rábaköz közlekedési csomópontja. Távolsága Gyırtıl 33, Soprontól pedig 57 km. A Gyırt Sopronnal és a Mosonmagyaróvárt Szombathellyel összekötı kétszámjegyő fıútvonalak a város központjában keresztezik egymást. Az elmúlt évtizedben a regionális gazdasági tengelyek átrendezıdése nyomán felértékelıdött e fıközlekedési útvonalak szerepe az árufuvarozásban, így a városon áthaladó teherforgalom mára elviselhetetlenné vált. Emiatt mindkét közlekedési tengely bıvítése, és ezzel párhuzamosan a várost délrıl elkerülı út kiépítése vált szükségessé. A fejlesztési tervek a következı évtizedben valósulhatnak meg. Csornáról a fontosabb osztrák és szlovák határátkelıhelyek egy órán belül elérhetıek. A város a XIX. század végétıl kiemelt vasúti kapcsolatot tart fenn a fent említett települések irányába, és többek között a személyszállításban fontos szerepe betöltı intercity vonatok megállóhelye. A Gyır-Sopron-Ebenfurt Vasúttársaság mőködtetésében lévı kelet-nyugati pálya villamosított. Csornáról Pápa irányába is húzódik vasútvonal, ezen azonban 2007 óta szünetel a személyszállítás. A városközponton áthaladó közlekedési folyosók a településszerkezetre tömörítı hatást gyakoroltak Gazdaság Csorna gazdasági életére geológiai adottsága mellett közlekedés-földrajzi pozíciója gyakorol hatást. A termelés szerkezete erıteljesen diverzifikált, változatos profilú szervezetekkel találkozhatunk. A vállalkozások mőködése az átlagosnál erıteljesebben kitett a külsı hatásoknak a telephelyek jelentıs száma és a piaci folyamatokra érzékenyebb tevékenységek átlagosnál gyakoribb elıfordulása miatt. A jövedelemtermelésben és a munkahely-kínálatban a kis- és közepes mérető vállalkozások a meghatározóak. A kibocsátás és a foglalkoztatás alapján a város legnagyobb nyereségérdekeltségő szervezetei a döntıen mezıgazdasági gépgyártással és forgalmazással foglalkozó Hantech Zrt., a szegedi székhelyő és tejtermékek gyártásában érdekelt Sole-Mizo Zrt. telepe és a Tondach Magyarország Cserép- és Téglagyártó üzeme. A szervezeti jellemzık pontos bemutatását árnyalttá teszi, hogy a városban mőködı üzemek jelentıs részének központja másutt található. Csornai székhellyel 2008 végén gazdasági szervezetet tartottak nyilván, közülük at, azaz 96%-ukat jegyezték be vállalkozásként. Utóbbiak száma 2000 óta közel kétharmaddal emelkedett, a gyarapodás üteme magasabb volt a megyei átlagnál, bár nem érte el a kistérségi szintet. (Megjegyzendı, hogy a növekedés erıteljes dinamikája mögött a mezıgazdasági ıstermelık 2008-tól 18

19 bevezetett kötelezı adószám-kiváltása húzódott meg.) A vállalkozás-sőrőség területi összehasonlításban magas. A városban minden négyzetkilométerre 18,5 nyereségérdekeltségő szervezet jutott, több mint az összehasonlításul szolgáló területi egységekben. A vállalkozási aktivitás ugyancsak azt jelzi, hogy élénk a lakosság kezdeményezı-készsége. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma (158,6) ugyan elmaradt a Csornai település-együttes átlagától, viszont meghaladta a Gyır-Moson-Sopron megyeit. A regisztrált vállalkozások száma az év végén db Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal Csornán 2008 végén a nyereségérdekeltségő szervezetek 19%-át regisztrálták társas, fennmaradó részét pedig egyéni formában. Elıbbiek részesedése 2000 óta valamelyest mérséklıdött, mivel a magánkezdeményezések száma az ıstermelık gazdasági szervezetek közé történt besorolása következtében jóval dinamikusabban emelkedett, mint a cégeké. A vállalkozások gazdasági forma szerinti összetétele a fejlett piacgazdaságra jellemzı szerkezetet mutatja. A társaságok 43%-át kft-ként jegyezték be, további négytizedüket pedig bt-ként tartották nyilván. A nagyobb alapítói vagyonnal induló részvénytársasági formát három szervezet választotta, a nyitott tagság és a változó tıke elvei szerint mőködı szövetkezeti formát pedig nyolc. Közülük csupán egy szakosodott alapvetıen mezıgazdasági tevékenység folytatására. A vállalkozások méretstruktúrája nem tért el lényegesen a megyeitıl. A piacot a mikro- és a kismérető vállalkozások jelenléte (98%-uk tartozott ide) határozta meg. A nyereségérdekeltségő szervezetek csupán 0,4%-a (6 vállalkozás) sorolódott a legalább félszáz munkavállalót foglalkoztatók csoportjába. A társas vállalkozások között valamelyest ritkábban fordultak elı mikro-vállalkozások, de még így is kilenctizedük nem rendelkezett alkalmazottal. Az egyéni vállalkozások négytizede mellékállásban, bı egyharmada hivatásszerően, egyötöde pedig nyugellátás mellett dolgozott. A vállalkozások tevékenység szerinti összetételében határozottabban jelenek meg a település gazdaságföldrajzi adottságai és lehetıségei, mint az urbánus jelleg. Szembetőnı a mezıgazdasági termelésre specializálódott szervezetek megyei átlagnál jóval magasabb aránya, a kiváló agroökológiai adottságokkal és az állattenyésztési hagyományokkal összefüggésben. A szántóföldi növénytermesztésben a gabonafélék és ipari növények, valamint az állattartáshoz kapcsolódóan jellemzı a tejelı szarvasmarha-tartás a takarmánynövények az uralkodóak. A szemes termények tárolásában, forgalmazásában fontos 19

20 szerepet tölt be a komáromi székhelyő Pannonmill Zrt. üzemegysége. A környéken termelt kertészeti kultúrákat (káposztafélék, uborka) pedig részben a Seeburger-Rábaköz Konzervipari Kft. dolgozza fel. A második legtöbb vállalkozás ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások végzésére szakosodott, ennek ellenére jelenlétük végén nem volt annyira markáns, mint a megyében. Az ipari és építıipari szervezetek viszont sőrőbben fordultak elı, mint az összehasonlításul szolgáló területi egységekben. A feldolgozóipari tevékenységek palettája széles körő. Az élelmiszeriparban a már említett cégek mellett jelentıs foglalkoztató a gyıri székhelyő Ceres Sütıipari Zrt. üzeme. A textil- és ruházati iparban tevékenykedık jelentısége az elmúlt idıszakban csökkent. Közülük a legnagyobb foglalkoztató a Soproni Ruhagyár telephelye. A helyi székhelyő feldolgozóipari cégek közül a már említett mezıgazdasági gépgyáron kívül az egykoron itt mőködı MOFÉM üzem termelési hagyományit tovább vivı, fémfeldolgozási, alumínium-kohászati tevékenységre szakosodott vállalkozások (Csornai Alumíniumkohászati Kft., Farkas Szerelvénygyártó Kft., Németh Szerelvénygyártó Kft.) a legfontosabbak. A regisztrált vállalkozások fıbb gazdasági ágak szerint, 2008 Gazdasági ág A regisztrált vállalkozások száma megoszlása, százalék Összesen, ezen belül: ,0 X mezıgazdaság, vad-, erdı-, halgazdálkodás Az arány eltérése a Gyır-Moson-Sopron megyei átlagához képest, százalékpont ,8 9,8 ipar 104 6,1 0,6 építıipar 149 8,8 1,6 kereskedelem, javítás ,9 1,3 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 51 3,0-0,8 szállítás, raktározás, posta, távközlés 51 3,0-0,1 pénzügyi közvetítés 47 2,8 0,0 ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,0-10,9 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 87 5,1-0,3 Adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal Az áruforgalmazási, szervízelési tevékenységek folytatásának kedvez, hogy Csorna 15 kilométeres övezetében nem található város. A kereskedelemmel, javítással foglalkozók számára így a környezı, viszonylag gyenge ellátottságú települései széles piacot jelentenek. Jelen vannak a városban nemzetközi érdekeltségő kiskereskedelmi hálózatok bevásárlóközpontjai is. A pénzügyi tevékenységgel foglalkozók közül említést érdemel a 17 területi kirendeltséggel rendelkezı Rábaközi Takarékszövet, amely központját ide helyezte. A vállalkozások szervezeti struktúrájában ezzel együtt a többi gazdasági ág részesedése nem mutatott számottevı különbséget a megyei átlagtól. A legfontosabb tevékenységek a város keleti és déli részén összpontosulnak. A belváros tehermentesítése és a foglalkoztatás koncentrálása érdekében a település elöljárói igyekeznek 20

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 B Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

19/2011. (IV. 14.) határozata. Nyirád Község Önkormányzatának. gazdasági programja

19/2011. (IV. 14.) határozata. Nyirád Község Önkormányzatának. gazdasági programja Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testületének a 31/2011. (V. 26.) határozatával módosított 19/2011. (IV. 14.) határozata Nyirád Község Önkormányzatának 2011-2014 éves idıszakra szóló gazdasági programja

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás. szöveges. szakmai beszámolója

Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás. szöveges. szakmai beszámolója Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás szöveges szakmai beszámolója Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás mőködése A Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás 2005 július 23-án alakult négy település

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség...

Részletesebben

Természeti erıforrások, környezeti állapot

Természeti erıforrások, környezeti állapot Természeti erıforrások, környezeti állapot Változatos és vonzó természeti környezet Bakony hegység, Bakonyalja, Somló-hegy, Kisalföld, Marcal mente Sajátos klíma és talajadottságok a térség bizonyos területein

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1 JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2006. TARTALOMJEGYZÉK CÍMOLDAL.... 1. oldal TARTALOMJEGYZÉK. 2. oldal I. BEVEZETÉS.. 3. oldal II. A SZOCIÁLPOLITIKA KONCEPCIONÁLIS

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2012.

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2012. KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 20072012. 1 A KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE 2 A többcélú kistérségi társulás alapadatai Régió: Kistérség neve:

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM 2015-2019 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

GAZDASÁGI PROGRAM 2015-2019 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 2015-2019 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Nyúl község világörökségi érték közvetlen szomszédságában, nagyon szép természeti környezetben, a Sokoró-dombság lankáin fekszik. Itt található a Sokoró-dombság

Részletesebben

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA...1 IV.1. Bevezetés... 2 SWOT analízis... 6 A stratégiát megalapozó trendek... 8 IV.2.) Illeszkedés... 9 IV.3. Érd hosszú távú jövıképe... 10 IV.4.) Jövıbeni

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet)

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 238. MELLÉKLET: - TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5

Részletesebben

Jelentés a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetérıl Budapest, Hegyvidék 2010. augusztus 31.

Jelentés a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetérıl Budapest, Hegyvidék 2010. augusztus 31. Jelentés a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetérıl Budapest, Hegyvidék 2010. augusztus 31. Pokorni Zoltán polgármester Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.

Részletesebben

KINCSKERESİ ÁMK. Nem szolgaként s nem szolgamódra, az álmokról soha le nem mondva, de a ráció által vezérelve tenni és szolgálni a közmıvelidést

KINCSKERESİ ÁMK. Nem szolgaként s nem szolgamódra, az álmokról soha le nem mondva, de a ráció által vezérelve tenni és szolgálni a közmıvelidést KINCSKERESİ ÁMK PETİFI SÁNDOR MŐVELİDÉSI HÁZA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA Nem szolgaként s nem szolgamódra, az álmokról soha le nem mondva, de a ráció által vezérelve tenni és szolgálni a közmıvelidést

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester ELİTERJESZTÉS Sándorfalva Város Képviselı-testületének Elıterjesztı: Kakas Béla polgármester Tárgy: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény szakmai programjának módosítása Iktatószám: 3-83/2012.

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

Szolgáltatástervezési Koncepció

Szolgáltatástervezési Koncepció Szolgáltatástervezési Koncepció Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira 2003 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Gyır Város általános helyzetképe II/1. Gyır Megyei Jogú Város

Részletesebben

Alapszolgáltatási Központ Szakmai programja

Alapszolgáltatási Központ Szakmai programja Alapszolgáltatási Központ Szakmai programja A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelmérıl szóló 1997. évi XXXI. Törvény és azok végrehajtására kiadott jogszabályok

Részletesebben

(2007. évben kidolgozott változat, 2011. évben felülvizsgált, egységes szerkezetbe foglalt változata)

(2007. évben kidolgozott változat, 2011. évben felülvizsgált, egységes szerkezetbe foglalt változata) ELFOGADOTT VÁLTOZAT! (2011.06.30.) 2011. ÉVBEN ELFOGADOTT VÁLTOZTATÁSOK: VASTAG BETŐVEL KIEMELVE! PILIS, 2011. JÚNIUS 30. DR. CSIKI GÁBOR JEGYZİ Pilis Város Önkormányzatának Számviteli Politikája és Számlarendje

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés város turisztikai helyzetérıl Elıkészítette: Csomósné Ottlakán Magdolna önkormányzati tanácsadó Véleményezı bizottság: Kulturális és Sport Bizottság Sorszám: III/4. Döntéshozatal

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Beszámoló a pályázatokról 2006-2010

Beszámoló a pályázatokról 2006-2010 Beszámoló a pályázatokról 2006-2010 1. Oktatás-nevelés területén Megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk az óvodai intézményeink teljes körő rekonstrukciójára, valamint a szükséges férıhelyek kialakítására.

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

1 SPORT XXI. NEMZETI SPORTSTRATÉGIA - 2007-2020

1 SPORT XXI. NEMZETI SPORTSTRATÉGIA - 2007-2020 MAGYARGÉC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2012-2016 Elfogadva: a Képviselı-testület 6/2012.(IV.2.) sz. határozatával A 278/2007. (XII.13.) Kt. sz. határozat melléklete Tartalomjegyzék

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

7/2008. (I. 31.) számú határozat. 8/2008. (I. 31.) számú határozat. 9/2008. (I. 31.) számú határozat. 10/2008. (I. 31.

7/2008. (I. 31.) számú határozat. 8/2008. (I. 31.) számú határozat. 9/2008. (I. 31.) számú határozat. 10/2008. (I. 31. 7/2008. (I. 31.) számú határozat Csepreg Város Önkormányzat Képviselı-testülete a jegyzıkönyv hitelesítıt Tóth Csaba képviselı személyében elfogadta. 8/2008. (I. 31.) számú határozat Csepreg Város Önkormányzat

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

GYİR - MOSON - SOPRON MEGYEI ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 8. OSZTÁLYOS TANULÓINAK TOVÁBBTANULÁSI SZÁNDÉKA 2011/2012. TANÉVBEN

GYİR - MOSON - SOPRON MEGYEI ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 8. OSZTÁLYOS TANULÓINAK TOVÁBBTANULÁSI SZÁNDÉKA 2011/2012. TANÉVBEN GYİR - MOSON - SOPRON MEGYEI ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 8. OSZTÁLYOS TANULÓINAK TOVÁBBTANULÁSI SZÁNDÉKA 2011/2012. TANÉVBEN 1 BEVEZETİ Gyır- Moson-Sopron megye 8. osztályos tanulóinak továbbtanulási szándékfelmérése

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése A hatékonyabb

Részletesebben

Број: 22. 27.12.2013. СТРАНА 489. OLDAL 2013.12.27. 22. szám

Број: 22. 27.12.2013. СТРАНА 489. OLDAL 2013.12.27. 22. szám Број: 22. 27.12.2013. СТРАНА 489. OLDAL 2013.12.27. 22. szám A költségvetési rendszerrıl szóló törvény 92. szakaszának 2. bekezdése (A Hiv. Közlönye, 54/09, 73/10., 101/10., 101/11., 93/2012., 62/13.,

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény és Diákotthon Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ TARTALOMJEGYZÉK. Az intézmény bemutatása... 5.. Az

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI

A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI Összeállította: Darvas Ágnes Kecskés Éva Simon Mihály MTA KTI Gyerekprogram Iroda 2008.

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

XIX. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2008. MÁRCIUS 28. T A R T A L O M SZEMÉLYI RÉSZ

XIX. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2008. MÁRCIUS 28. T A R T A L O M SZEMÉLYI RÉSZ XIX. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2008. MÁRCIUS 28. VAS MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÉRTESÍTİJE T A R T A L O M SZÁM TÁRGY OLDAL SZEMÉLYI RÉSZ 32/2008. (II. 15.) sz. határozat A megyei önkormányzat által alapított kitüntetı

Részletesebben

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

Határozati javaslat. Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének./2010.(XI.30.) számú határozata

Határozati javaslat. Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének./2010.(XI.30.) számú határozata E L İ T E R J E S Z T É S a Krúdy Gyula Városi Mővelıdési Központ és Könyvtár SZMSZ-ének módosítására. Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2010. november 30-i ülésére Elıterjesztı:

Részletesebben

BÍBORKA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA

BÍBORKA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA 1. számú melléklet: Esélyegyenlıségi Terv Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény alapelvi szinten rögzíti, hogy minden ember elidegeníthetetlen joga,

Részletesebben

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011. Tomori Pál Fıiskola. Kalocsa

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011. Tomori Pál Fıiskola. Kalocsa INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011 Tomori Pál Fıiskola Kalocsa 2007. január 3. Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA: MÚLT-JELEN-JÖVİ... 3 2. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FİBB TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA...

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. DECEMBER 13-I ÜLÉSÉRE NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG MOÓR ESZTER A BIZOTTSÁG ELNÖKE

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. DECEMBER 13-I ÜLÉSÉRE NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG MOÓR ESZTER A BIZOTTSÁG ELNÖKE IKTATÓSZÁM: 07-7/1283-2/2012 TÁRGY: A 2013. ÉVI STARTMUNKA PROGRAMHOZ ÖNERİ BIZTOSÍTÁSA MELLÉKLET: 1 DB E LİTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. DECEMBER 13-I ÜLÉSÉRE ELİTERJESZTİ:

Részletesebben

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban 1. Elızetes megjegyzések A száz oldalas Vári Péter

Részletesebben

Stratégia áttekintı vázlat

Stratégia áttekintı vázlat Stratégia áttekintı vázlat Megnevezés ÁLTALÁNOS - GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG PROBLÉMA CÉL INTÉZKEDÉS JAVASLAT Törökszentmiklóson az életszínvonal egyre inkább elmarad az országos átlagtól (lásd

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

ZENEISKOLA, ALAPFOKÚ M

ZENEISKOLA, ALAPFOKÚ M PÁLYÁZAT AZ ÁDÁM JENİ ZENEISKOLA, ALAPFOKÚ MŐVÉSZETI ISKOLA INTÉZMÉNYVEZETİI MUNKAKÖRÉRE KÉSZÍTETTE: REGİSNÉ NYIRİ ILDIKÓ SZIGETSZENTMIKLÓS 2013. MÁJUS 24. 1 VEZETİI PROGRAM SZAKMAI HELYZETELEMZÉS Tíz

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004. november 2 T a r t a l o m Bevezetés 3 I. HELYZETKÉP 4 I.1. Várpalota város társadalmi, gazdasági helyezte 4 II. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):

Részletesebben

A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2009-2013 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETİ... 4 2 FENNTARTÓI MINİSÉGPOLITIKA... 7 2.1 FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK... 7 3 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 8

Részletesebben

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ RENDSZERE

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ RENDSZERE Újszászi Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, FEJLESZTÉSI RENDSZERE Hatálya kiterjed az Újszász Város Önkormányzat

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS

A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS MTA Gyerekprogram Iroda Delphoi Consulting A nevelıszülıi rendszer kutatása pilot kutatás Tartalom Rövid összefoglaló... 3 Háttér... 4 A nevelıszülıi rendszer

Részletesebben

Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézményének szakmai programja

Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézményének szakmai programja TT_ules_6_np Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézményének szakmai programja 1 Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézményének

Részletesebben

/2012. (...) KT. h a t á r o z a t a. Sárospatak város Városmarketing Koncepciójának elfogadásáról

/2012. (...) KT. h a t á r o z a t a. Sárospatak város Városmarketing Koncepciójának elfogadásáról Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek - Sárospatak város

Részletesebben

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2012-2017.

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2012-2017. KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2012-2017. A kistérségi közoktatási intézkedési terv aktualizálása Komló, 2012. április 27. Polics József Elnök

Részletesebben

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014.

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Jóváhagyva: 25/2011. (III.29) sz határozattal I. Bevezetés A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és módosításai meghatározzák az állam és helyi önkormányzatok

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

A Program készítéséért felelıs:

A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

13. Javaslat a Forrás Gyermek-Szabadidıközpont Alapító Okiratának módosítására. Tisztelt Közgyőlés

13. Javaslat a Forrás Gyermek-Szabadidıközpont Alapító Okiratának módosítására. Tisztelt Közgyőlés Javaslat a Forrás Gyermek-Szabadidıközpont Alapító Okiratának módosítására 13. Tisztelt Közgyőlés Az 1997. évi CXL. törvény a települési önkormányzatok kötelezı feladatává tette a könyvtári és közmővelıdési

Részletesebben