B Ü K N A G Y K Ö Z S É G V Á R O S S Á N Y I L V Á N Í T Á S I K E Z D E M É N Y E Z É S É N E K D O K U M E N T Á C I Ó J A

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "B Ü K N A G Y K Ö Z S É G V Á R O S S Á N Y I L V Á N Í T Á S I K E Z D E M É N Y E Z É S É N E K D O K U M E N T Á C I Ó J A"

Átírás

1 B Ü K N A G Y K Ö Z S É G V Á R O S S Á N Y I L V Á N Í T Á S I K E Z D E M É N Y E Z É S É N E K D O K U M E N T Á C I Ó J A J A N U Á R

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA BÜK NAGYKÖZSÉG JELENE A TELEPÜLÉS MÚLTJA BÜK ÉS TÉRSÉGE A TÉRSÉG TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI A KISTÉRSÉG KÖZLEKEDÉSFÖLDRAJZI HELYZETE BÜK SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK A Csepregi kistérség Egyéb településközi kapcsolatok BÜK ÉS TÉRSÉGE FEJLETTSÉGI HELYZETE REGIONÁLIS ÉS MEGYEI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN A kistérség regionális összehasonlításban Bük és a Csepregi kistérség megyei összehasonlításban BÜK NAGYKÖZSÉG A FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK TÜKRÉBEN BÜK NAGYKÖZSÉG A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKBAN A Nyugat-dunántúli régió koncepciója, Nyugat-dunántúli Regionális Átfogó Program A Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program Nyugat-Dunántúli Régió regionális termálturizmus fejlesztésének és beruházásának programja Nyugat-dunántúli régió turisztikai helyzetképe és fejlesztési feladatai, BÜK NAGYKÖZSÉG VAS MEGYE FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMAIBAN BÜK NAGYKÖZSÉG A KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKBAN BÜK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Bük önkormányzatának ciklusprogramja tervezet TELEPÜLÉSSZERKEZET A TELEPÜLÉSSZERKEZET TÖRTÉNELMI ALAKULÁSA BÜK TELEPÜLÉSSZERKEZETÉNEK MAI ÁLLAPOTA A település szerepköreinek térbeli eloszlása A beépítési módok fajtái és elhelyezkedésük A lakások és felszereltségük BÜK TELEPÜLÉSKÉPE AZ ELKÖVETKEZENDİ ÉVEKBEN VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI A TELEPÜLÉS TÁRSADALMI, DEMOGRÁFIAI JELLEMZİI A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA A NÉPESSÉG STRUKTÚRÁJA Nem- és korstruktúra Iskolai végzettség Nemzetiségek

3 6. A NAGYKÖZSÉG GAZDASÁGÁNAK JELLEMZİI KORÁBBI ÉVEK GAZDASÁGI FEJLİDÉSE JELENLEGI GAZDASÁGI SZERKEZET, A GAZDASÁGI EGYSÉGEK TÉRSZERVEZİ HATÁSA GAZDASÁGI AKTIVITÁS, MUNKANÉLKÜLISÉG FOGLALKOZTATOTTSÁG A foglalkozási szerkezet alakulása Foglalkoztatók Bük településen AZ IDEGENFORGALOM SZEREPE A TELEPÜLÉS FEJLİDÉSÉBEN A termálturizmus infrastrukturális alapja: a Büki Gyógyfürdı Termál- és gyógyászati létesítmények Egyéb turisztikai jellegzetességek A szálláshelyi kínálat és kereslet jellemzıi Bük településen Civilek az idegenforgalom fejlesztéséért A SZOLGÁLTATÓIPAR JELLEMZİI BÜK TELEPÜLÉSEN Vendéglátóipari egységek a településen Kereskedelmi egységek Gazdaságszervezı- és pénzintézetek A TELEPÜLÉS MŐSZAKI INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGA KÖZMŐHÁLÓZAT JELLEMZİI KÖZLEKEDÉS Bük közlekedési kapcsolatai Bük belterületi úthálózatának jellemzıi HUMÁN INFRASTRUKTÚRA, KÖZSZOLGÁLATI INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS EGYÉB KÖZFELADATOT ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK KULTURÁLIS ÉS SPORTÉLET A CIVIL SZERVEZETEK ÉS TEVÉKENYSÉGEIK BÜK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK MŐKÖDÉSE, GAZDÁLKODÁSA AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE, MŐKÖDÉSE ÉS KAPCSOLATRENDSZERE AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK FİBB JELLEMZİI ÖSSZEGEZÉS

4 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: A Vas megyei kistérségek településszerkezete, táblázat: A Vas megyei kistérségek népességi adatai, táblázat: A kistérség településinek közigazgatási alapadatai 4. táblázat: Bük lakásállományának korstruktúrája és összehasonlítása Vas megye területi szintjeivel, táblázat: Bük lakásállományának szobaszám szerinti bontása és összehasonlítása Vas megye területi szintjeivel, táblázat: Bük nagyközség lakásállománya 7. táblázat: A nagyközségi lakásállomány komfortfokozatának alakulása 8. táblázat: A nagyközség településrendezési, -fejlesztési tervei, táblázat: Beépítésre szánt területek növekedésének megoszlása 10.táblázat: Egyedi védettség alatt álló épületek 11. táblázat: Bük népességének alakulása és demográfiai összetevıi megyei összehasonlításban 12. táblázat: Bük demográfiai viszonyainak és népsőrőségének összehasonlítása a különbözı Vas megyei területi szintekkel 13. táblázat: A nemek aránya Bükön és a Vas megyei területi szinteken 14. táblázat: Bük és a Vas megyei területi szintek korstruktúrája 15. táblázat: Az iskolázottság mutatói Bükön és a Vas megyei területi szinteken, táblázat: Nemzetiségi viszonyok Bükön ig 17. táblázat: Regisztrált vállalkozások számszerő jellemzıi Bükön és az egyes Vas megyei területi szinteken, táblázat: Bük lakónépességének gazdasági aktivitás szerinti megoszlása, 1990, táblázat: Bük, Csepreg, illetve a Vas megyei településszintek munkanélküliségi rátája, illetve munkanélküliségének strukturális összetevıi, táblázat: Az önkormányzati segélyezés rendszere Bükön és Csepregen, táblázat: Bük és Csepreg aktív keresıinek ágazatonkénti megoszlása, és összehasonlítása a Vas megyei jellemzıkkel, 1990, táblázat: Bük 10 legnagyobb foglalkoztató gazdasági szervezete, táblázat: Egyéb jelentısebb foglalkoztató vállalkozások Bükön, táblázat: Bük aktív keresıinek munkahelyük elhelyezkedése szerinti megoszlása és vonzási indexe összevetve a Vas megyei jellemzıkkel, táblázat: Bük és Csepreg helyben foglalkoztatottjainak iskolai végzettség szerinti bontása és összevetése a Vas megyei adatokkal, táblázat: A Büki Gyógyfürdı medencéi 27. táblázat: A kereskedelmi és magánszálláshelyek néhány mutatója Bükön és Vas megye egyes településszintjein, táblázat: Bük vendéglátó kapacitásának összehasonlítása a nagyobb gyógyhelyekkel, illetve néhány regionális központtal, táblázat: Bük szálláshelyeinek minıségi kategorizálása, táblázat: A nagyközségben található nagyobb éttermek, vendéglátóhelyek területe és befogadóképessége, táblázat: A nagyközségben található nagyobb kereskedelmi egységek jellemzı adatai, táblázat: Bük közüzemi víz- és csatorna-ellátottsága, és összehasonlítása a Vas megyei településszintekkel,

5 33. táblázat: Bük villamos energia és vezetékes gázellátása, és összehasonlítása a Vas megyei településszintekkel, táblázat: Bük nagyközség úthálózatának jellemzıi 35. táblázat: Bük oktatási-nevelési intézményeinek összefoglaló mutatói 36. táblázat: Bük orvosi ellátottsága, táblázat Szakorvosi rendelések összefoglaló adatai, táblázat: A könyvtári állományok jellemzı adatai 39. táblázat: Bük nagyobb civil szervezetei és tevékenységük, táblázat: A költségvetés alakulása az egyes önkormányzati ciklusokban ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A Csepregi kistérség és települései 2. ábra: A vállalkozói környezet néhány mutatószáma a nyugat-dunántúli régió kistérségeiben, ábra Kereskedelem és turizmus - Kistérségi csoportosítás* 4. ábra Vas megye kistérségeinek idegenforgalmi adatai, ábra Regisztrált vállalkozások aránya, ábra: Bük beépített területének változása között 7. ábra: Beépítési módok Bükön 2005-ben 8. ábra Bük regisztrált vállalkozásainak megoszlása a Vas megyei településeivel összehasonlításban, ábra Bük gazdasági aktivitásának jellemzıi Vas megyei összehasonlításban, ábra A büki munkanélküliek végzettség szerinti összehasonlítása a Vas megyei jellemzıkkel, ábra Bük foglalkoztatottsági szerkezetének alakulása, ábra: A bevételek és a kiadások alakulása ábra: A kiadásból a fejlesztésre, felújításra fordított összeg

6 BEVEZETÉS Az 1902-ben alapított Bük Nagyközség, mint kezdetben kevésbé prosperáló település a fürdı megnyitását (1962.) követıen látványos fejlıdésnek indult. Nem csupán nemzetközi hírő turisztikai központtá vált, hanem térségi szerepköre egyértelmően növekedett a település által nyújtott szolgáltatások mennyiségén és minıségén, a település által ellátott funkciók révén. A település rendezett településképe, fejlett gazdasága, mőszaki és szociális infrastruktúrájának kiépítettsége, sokszínő közösségi élete, társadalma egyre inkább városiasodó jellegre utalnak. Bár a település vezetıségében már korábban felmerült a várossá nyilvánítási kérelem benyújtásának szándéka (1993), a korábbi kezdeményezések kudarcba fulladtak. Az önkormányzat Képviselı-testülete 2007-ben az 1/2007 (I.15.) számú határozatával amellett döntött, hogy él várossá nyilvánítási kérelmének lehetıségével, s várossá nyilvánítása esetén ellátja a városi önkormányzatok és szerveik részére jogszabályban elıírt kötelezettségeket, megteremti azok végrehajtásának szervezeti és személyi feltételeit. Az önkormányzat áttanulmányozta a várossá nyilvánításra vonatkozó, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény, valamint a területszervezési eljárásról szóló évi XLI. törvény vonatkozó szabályait, s a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelıen állította össze jelen dokumentációt. 6

7 1. A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a település várossá nyilvánítás iránti szándékáról és ennek valós alapjáról, nem elegendı csupán a statisztikára hagyatkozni. Bár a mennyiségi jellemzık egyértelmően mutatják egy település elmúlt évekbeli fejlıdését, jelenlegi fejlettségét, ezen túl azonban meghatározóak az olyan soft jellegő tényezık, mint a település civil élete, rendezvényei, kulturális, történelmi hagyományai. Jelen fejezetben a község jelenének rövid összefoglalása mellett, mely a késıbbiek során pontos statisztikai adatokkal részletesen bemutatásra kerül - a település története, múltja kerül bemutatásra A TELEPÜLÉS CÍMERE ÉS ZÁSZLÓJA Bük Nagyközség Önkormányzatának Képviselıtestülete12/1991 (IX.23.) számú rendelete határoz a település címerérıl, zászlójáról és pecsétjérıl, valamint azok használatáról. A címer Dombor pajzs kék mezejében arany hullámpólyák fölött jobbra lépı, kétfarkú nyelvét kiöltı, jobbját felfelé nyújtó, baljában három szál búzakalászt tartó arany oroszlán látszik. A pajzs felett lombos rangkorona helyezkedik el. Indoklása: A kétfarkú, jobbra lépı oroszlán Alsó- és Közép-Bük pecsétjében szerepelt, a három szál búzakalász a Felsıbüki Nagy család címerében, a rangkorona Alsó-Bük legkorábbi és Felsı-Bük pecsétjében is megtalálható. Az oroszlán és a rangkorona jelképezi, hogy a három Bük évszázadokig nemesi község volt. A három búzakalász ábrázolja a település gazdálkodásában korábban meghatározó, de ma is fontos mezıgazdaságot, s egy kézben tartva jelzi a három falu egyesülését is. Az arany hullámpólya jelképezi a Répce folyót, de színével utal a gyógyvíz kincsre is. A zászló Fehér alapon tartalmazza a nagyközség címerét. A címer alatt Bük felirat olvasható. A címer színei: kék és arany (itt sárga szín helyettesíti) a zászló két oldalán 1/16-1/16 nagyságú sávban helyezkednek el egymással párhuzamosan. 7

8 1.2. BÜK NAGYKÖZSÉG JELENE Bük nagyközség a Nyugat-Dunántúli Régióban, Vas megye észak-nyugati részén, az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál, a Répce völgyében található, a Csepregi kistérségben. A település Szombathelytıl és Sárvártól 27, Soprontól 50 km-re, míg a fıvárostól mintegy 220 km-re helyezkedik el. A 20 km-re lévı osztrák határ közelsége meghatározó jelentıségő a fürdıhely és a térség fejlıdésében. Közigazgatásilag a nagyközség része Bükfürdı, ahol a gyógyfürdı, valamint a kereskedelmi szálláshelyek jelentıs része és a szállodák zöme található. Bük nagyközség hivatalosan 1902-ben jött létre, Alsó-Bük, Közép-Bük és Felsı-Bük összeépülésével. A település és környéke az évi megyerendezésekig Sopron megyéhez tartozott, akkor Csepreggel együtt Vas megyéhez, a Szombathelyi járáshoz csatolták. A közigazgatás átszervezésével 1980-ban vált Kıszeg városkörnyéki településhálózatán belül Csepreg alsófokú központ társközpontjává. A település 1983-ban Megyei Tanácsi Határozattal nagyközség címet kapott, 1990 óta pedig önálló település, saját jegyzıséggel. A közel ezer éves település a két világháború között már olyan unikummal büszkélkedett, mint Magyarország elsı cukorrépamosó berendezése, vagy az üzemeket összekötı föld alatti szállítószalag. A döntıen mezıgazdaságból élı bükiek életében az egyedülálló ásványianyag-tartalommal rendelkezı gyógyvíz felfedezése hozott változást. Ez a település környékén az 1950-es évek végén végrehajtott olajfúrások nyomán tört felszínre. Bük nagyközség hazai és nemzetközi ismertségét és elismertségét elsısorban az 1962-ben megnyitott gyógyfürdınek köszönheti. Ekkor épült az elsı gyógyvizes medence, addig az értékes víz a közeli Répce folyóba vezetı árokban csordogált. Az úgynevezett "árokfürdızés" gyorsan népszerő lett a környék lakossága körében. A gyógyfürdı a következı évtizedekben látványosan bıvült. Napjainkban egy 13 hektáros parkban elhelyezkedı, minden igényt kielégítı, 26 medencés fürdı- és wellnesskomplexum várja a kikapcsolódni, gyógyulni vágyókat. A fürdı köré természetesen számos szálláshely, panzió, szálloda épült, valamint több tucat étterem, sörözı és üzletek sokasága kínálja szolgáltatásait minden kategóriában. A évben regisztrált fürdıbelépı vendégek száma 930 ezer volt, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma meghaladta az 550 ezret. Az ideérkezı pihenni vágyókat számos építészeti örökség, természeti érték és kikapcsolódási lehetıség várja. Itt található az 1696-ban épült Szapáry kastély, a Felsı- Büki Nagy Pál kúria, egyedi látnivalót kínál a sajátos történelmi településszerkezet és településkép (alsóbüki parasztpolgár házak, hosszú udvarok, bészegek). A település D-NY-i határában húzódó Répce és a környezı erdık kiváló lehetıséget hordoznak a vadászni, horgászni vágyók, valamint az ökoturizmust kedvelık számára. A közelben fekvı 8

9 Tömördön a Nagy-tó páratlan madárvilágát vehetik szemügyre a turisták, és itt indulhatnak el az Országos Kéktúra vonalán is. Az aktívturizmust kedvelık számára ajánlja szolgáltatásait a település nemzetközi hírő golfpályája, a Birdland Golf and Country Club, a 13 km-es termál-kerékpárút, az 1998-ban a nemzetközi elıírásoknak megfelelıen felújított Büki Mővelıdési és Sportközpont, Könyvtár. Színes kulturális programokkal várja az érdeklıdıket a Szabadidı és Mővelıdési Központ, a kötetes Nagyközségi Könyvtár, és a minden év július-augusztusában, immár XIV. alkalommal megrendezendı Büki Ünnepi Napok rendezvénysorozat, amely 10 napon át nyújt szórakozási, kikapcsolódási lehetıséget a vendégek és a lakosság számára. A település és a térség kínálatában a helyi Tourinform iroda segít eligazodni az idelátogatóknak. Bük nemzetközi hírneve elsısorban a fürdınek köszönhetı, mely helyi adottságra épülve számos turistát vonz a településre. Ahhoz azonban, hogy ezt a bıvülést a település követni tudja, jelentıs fejlesztésekre volt szükség a község életében. Az elmúlt hat év során több mint 1,5 milliárd Ft összegő fejlesztést hajtott végre az önkormányzat. Megszépültek a közterek, felújításra és bıvítésre kerültek a középületek, mentıállomás és szilárd hulladéklerakó létesült, új utak, játszóterek épültek. A település a Virágos Magyarországért versenymozgalomban óta vesz részt, 1998-ban falu kategóriában országos 1. helyezést ért el, majd 1999-ben a nemzetközi értékelésben ezüst minısítést kapott. Új funkciókkal bıvült a község: kistérségi szerepkörben a Csepregi kistérség társközpontja lett, a kistérség 15 települését ellátó Központi Orvosi Ügyelet és a kistérségen túlnyúló ellátási területő Mentıállomás székhelye. Az Alapszolgáltatási Központ és az Egészségügyi Szolgálat a település lakóin túl a környezı falvak lakóinak nyújt szociális és egészségügyi ellátásokat. Az önkormányzat tudatosan készülve a jövıre, fejlesztési terveket készíttetett szinte minden területen (sport, kultúra, ifjúság, esélyegyenlıség, informatika, szociális ellátások), 2006-ban pedig elkészíttette településfejlesztési koncepcióját. Az óvoda és az általános iskola mellett, a munkaerı-piaci igényekhez igazodva a községben Vendéglátóipari Szakiskola mőködik, 120 tanulóval. Bár a település legnagyobb foglalkoztatója Nestlé Hungária Kft. (323 fı), jelentıs gazdasági erıt képvisel a Büki Gyógyfürdı Zrt. (206 fı), Danubius Thermal & Sport Hotel (152 fı), valamint számos további helyi vállalkozás (idegenforgalom, kereskedelem területén, melyek munkaerıigényüket a környezı településekre is alapozzák. A település mőszaki infrastrukturális ellátottságára jellemzı, hogy teljes egészében kiépült a vezetékes ivóvíz /1972/; a szennyvízhálózat /1996/; a vezetékes gáz /1991/, a csapadékvíz elvezetése döntı mértékben megoldott, a kiépítésre váró utcákra az önkormányzat kész tervekkel rendelkezik. Az önkormányzat tulajdonában lévı belterületi utak teljes hosszban, teljes egészében szilárd burkolattal (bitumen) ellátottak. A településen 7,5 km hosszban kiépített kerékpárút van. A kulturális és közösségi élet mozgalmasságát és színességét mutatja, hogy a településen 17 civil szervezet mőködik. A Bíborka és Keltike Népdalkör, Büki Triola Mazsorett Csoport, Clemens Madrigálkórus, Pannon Cigányzenekar, Fınix Tánccsoport, Répcementi Férfikar mellett számos sport és egyéb jellegő csoport fogja össze a település lakosságát. 9

10 Kiemelkedı kezdeményezés a település idegenforgalmi szolgáltatóinak összefogása, a minıség és garancia érdekében létrejött Büki Szobakiadók Szövetsége. A Csepregi kistérség 17 településének idegenforgalmi koordinálását a büki székhelyő Bük és Térsége Idegenforgalmi Társulat (BÜKIT) végzi. Bük nagyközség gazdasági, társadalmi jellemzıi, az elmúlt évek fejlıdési tendenciái a késıbbi fejezetek során kerülnek részletes kibontásra A TELEPÜLÉS MÚLTJA Az ıskortól a XIX. századig Mai ismereteink szerint az ember az újkıkorban vette birtokba elıször a Répce- síkot, s annak második periódusában már sőrő településhálózatra utalnak a régészeti leletek. A helységek elsısorban a Répcéhez közeli, ugyanakkor árvízmentes halmokat ülték meg. A középsı bronzkor kezdetén jelennek meg a mai Bük területén az emberi életet bizonyító elsı leletek is. Bük határában, a Csepreg felé vezetı út mentén 1890-ben az ún. álzsinórdíszes kultúrának egy edénye került elı. Az idıszámításunk elıtti IX. században a kora vaskorban a Csepreg-Szentkirály településrészében is volt egy jelentıs település, amelynek temetıje Bük határában lehetett, erre utalnak a nagyközség északnyugati peremén elıkerült vasból készített dísztárgyak (csüngı és kapcsolótő). A Római Birodalom a Borostyánkı út mentén alapította az elsı coloniákat a térségben, Savariát (Szombathely) és Scarbantiát (Sopron). Ezen útvonal egyik kiágazó szakasza éppen a Répce völgyén vezetett keresztül. A mai Bük községig a folyó bal partján haladt, majd itt átvágott a jobb partjára, és tartott Savaria irányába ben a cukorgyártól északra, a Hegyi dőlıben, római oltárkı került elı egy-egy sas képével az oldalán. Feliratából az IOM betők olvashatók ki, melynek valószínő kiegészítése: I(ovi) O(ptimo) M(aximo). Az út mentén, Jupiter isten tiszteletére elhelyezett ún. "fogadalmi kı" lehetett. Az i.sz. I-II. századra datálható leletek két jelentıs római települést sejtetnek itt, az elıbbi lelıhelyen egy megerısített katonai tábor állhatott, míg az utóbbi esetleg egy villagazdaság lehetett. A felsorolt régészeti emlékek és lelıhelyek elhelyezkedése alapján megállapítható, hogy az ıs- és az ókor teljes idıszakában embercsoportok lakták a Répce völgyét, ami egyúttal fıközlekedési útvonalként is szolgált. A Répce árterét, térszíneit és teraszait, illetve a csatlakozó vízfolyások völgyeit szállták meg változó sőrőséggel és intenzitással. A mai Bük területe az ıskorban egyszer sem vált centrummá, viszont a középsı bronzkor végétıl folyamatosan fejlett civilizációk vonzásába került, igaz csupán mint annak agrárellátója, azaz periferiális területe. A honfoglaló magyarok a X. század elején vették birtokukba a Répce völgyét, majd az Árpád-korban itt is kialakultak a falvak. Bük a mai település központi részén jött létre, feltehetıen a XI. vagy a XII. században. Egy oklevél 1265-ben Büki Sándort és Istvánt említi, míg a falu nevének elsı elıfordulása 1271-ból való, és talán az említett családnévbıl 10

11 származik. A település elsı temploma, az egyébként ma is létezı római katolikus szentély egy traktusa, az 1973 és 1979 közötti alapos régészeti kutatás alapján a XII. századra datálható, amelyet a XIII. században késı román stílusban átépítettek. Az Árpád-kor végére Bük nemesi faluvá vált. A népesség növekedésével több család elköltözött Bükrıl, és új falvakat hozott létre. Vizló-Büköt elıször 1428-ban említették (Vynczlófalwa, késıbb Wyzlobywk), ez volt a késıbbi Felsı-Bük. A Mankó-Bük név elıször 1469-ben fordult elı (Mankó-falwa-Byk néven, majd Thywanfalva, aliter Mankobywk-ként), ez a falu lett késıbb Alsó-Bük. A kettı között levı település ekkor kapta az Egyházas-Bük nevet, amely késıbb Közép-Bükre változott. A mai település területén említették még az oklevelekben Sándorfalva-Büköt is, de a falu nem sokáig létezhetett, mert késıbb egyszer sem bukkant fel. A XVI. század végén a büki falvak lakóinak többsége áttért az evangélikus vallásra, a falu közel egy évszázadra a protestantizmus egyik nyugat-dunántúli fellegvárává, központjává vált. A büki települések nemesei aktívan éltek egyik születési elıjogukkal, a politikai életben való részvételi lehetıségükkel is, hiszen nevük a XIII. századtól rendszeresen felbukkan a nyugat-dunántúli vármegyék tisztviselıi között. Kezdetben a Büky-, majd a mankóbüki Balogh-, Káldy- és Horváth-család tagjai kerültek vezetı pozícióba. Közülük legismertebb Mankóbüki Horváth Bálint, aki legalább 1618-tól 1629-ig Sopron, 1634-ben pedig Vas vármegye alispánja volt. A büki nemesek egy része katonatisztként részt vett a XVII. század elejének Habsburg-ellenes küzdelmeiben. A Rákóczi-szabadságharcban mindkét hadviselı fél tisztjei között szolgáltak büki nemesek, közülük a legismertebb mankóbüki Fodor László kuruc generális volt. A XVIII. század elején került Felsı-Bükre a Nagy család. Felsıbüki Nagy István 1691-tıl 1698-ig Sopron megye alispánja és királyi személynöki ítélımester volt, késıbb pedig királyi tanácsos és nádori ítélımester lett. İ építtette át kastéllyá (a mai Szapáry-kastély) 1696-ban a már meglévı felsı-büki udvarházat. A XVIII. század végén Felsıbüki Nagy Sándor építtette azt a kúriát, amelynek mőemléki jellegő épületében ma panzió mőködik. Fia, Felsıbüki Nagy Pál, Sopron megye országgyőlési követe, híres szónok volt. Már az 1807-es diétán kiállt a jobbágyság terheinek csökkentése mellett. Az évi országgyőlésen a Nemzeti Tudós Társaság létrehozása érdekében elmondott beszéde után ajánlotta fel gróf Széchenyi István egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia létesítésére. A jeles hazafi a kastélyt a felsımajorral együtt eladva felszámolta büki birtokait és elköltözött Bükrıl, de halála után földi maradványait a büki temetıben helyezték végsı nyugalomra A dualizmus korától a XX. század közepéig Az 1867-es kiegyezést követı robbanásszerő tıkés fejlıdésnek és az indusztrializációnak köszönhetıen a települések fejlıdését elsısorban már nem a helyben található természeti erıforrások határozták meg, hanem a kedvezı közlekedésföldrajzi helyzet, ami a legfontosabb ipartelepítı tényezıvé vált. Bük ebbıl a szempontból szerencsésnek mondhatta magát, hiszen az 1865-ben megnyitott Sopron-Nagykanizsa vonal (az ún. déli vasút) áthaladt rajta (Közép-és Felsıbük között), kivezetve a települést a közlekedési "szélárnyékból". Sıt az 1903-ban felavatott a büki állomást szintén érintı Sárvár- 11

12 Répcevis vonal kisebb vasúti csomóponttá emelte a falut. A helyi ipar "zászlóshajója" kétségkívül az 1867-ben megalapított, és Felsıbükön megépített cukorgyár lett, amely köré a kor színvonalán álló gazdasági épületeket, cselédlakásokat, téglagyárat emeltek, sıt külön iparvágányt létesítettek. Az üzem falusi viszonyok közt hatalmasnak számított, hiszen 1910-ben 706 fınek adott munkát. A korabeli alapítási kedvet mutatja az is, hogy a helyi agyagra települve további két téglagyár is létesült a korszakban. Az iparosítás szinte robbanásszerően formálta át Bük több évszázadig szilárdan álló feudális társadalmát, és a fejlıdés pályájára állította. A Felsıbüki Nagy birtokot a XIX. század közepétıl bíró Jankovics családba beházasodó Markovicsok alakítottak ki egy mintagazdaságot, amely szintén a cukorgyár fı beszállítója lett, de foglalkozott gabonatermesztéssel, illetve istállózó szarvasmarha- és lótenyésztéssel is. A fejlıdés folyamata a bevándorlási hullámnak köszönhetı, aminek következtében 1857 és 1869 között a lakosságszám közel kétszeresére (1614-rıl 2709 fıre) nıtt, majd a korszakban 1880-ban tetızött 3030 fıvel. Az építkezések felgyorsult üteme miatt a három település térben is összeért és 1902-ben közigazgatásilag is egyesült Bük néven. A polgárosodást jelzi az 1870-ben Alsó-Bükön megalakult Olvasó Egylet vagy más néven kaszinó ben létrejött az Evangélikus Nıegylet, 1895-ben az evangélikus, 1904-ben pedig a cukorgyári dalárda. Nıtt az iparosok és kereskedık száma is a településen, akik 1908-ban létrehozták a Büki Iparos Kört, ami egyébként a legrégebbi ma is mőködı civil szervezete a nagyközségnek. Az I. világháború 97 büki áldozatot követelt, de talán ennél is nagyobb csapásként élte meg a falu lakossága, hogy a helyi gazdaság alapjaiban rendült meg azáltal, hogy 1917-ben leégett a cukorgyár, amelyet tulajdonosai feltehetıen a már látszódó háborús vereség miatt nem építettek újjá. Az ezt követı közel 40 év alapvetı vonása, hogy a falu egyoldalúan a cukorgyárra épülı gazdasága az üzem leégése után válságba került, és a krízis szinte azonnal begyőrőzött a társadalmi szférába is. A fejlıdéshez szükséges belsı anyagi és humán erıforrások összezsugorodtak, így a község fejlıdése, fejlesztése nagyrészt külsı tényezık függvényévé vált egészen a fürdı évi megnyitásáig. Az idıközben a gróf Szapáry-család tulajdonába került jelentıs mérető birtoktesten a Nyugat- Dunántúl egyik legmagasabb színvonalú mezıgazdasági nagyüzeme jött létre. A Szapárybirtokon fıként gabonát, cukorrépát és kukoricát termeltek, de elıfordult a kender, a len, a köles, a mustár és a repce is. Az uradalom büszkesége a Csepreg határába átnyúló erdı volt, ahol illusztris vendégeknek (a birtokos gróf Szapáry György Szapáry Gyula egykori magyar királyi miniszterelnök fia volt) rendszeresen körvadászatokat tartottak. A gazdaság mintegy 60 fı állandó alkalmazottal egyúttal a község legnagyobb munkaadójává lépett elı, s áttételesen kb ember megélhetését biztosította. A falu iparos társadalma mind létszámában, mind pedig sokszínőségébıl is sokat vesztett a két világháború között, s lényegében ismét csak a helyi igényeket volt képes kielégíteni a fıre apadt kisiparos réteg. Megrendelések hiányában az as években bezárt valamennyi téglagyár. Hiába a kedvezı közlekedésföldrajzi helyzet, Bük számottevı ipari potenciál nélkül maradt. Erısödött viszont piacközponti jellege, hiszen 1928-tól Bük engedélyt kapott arra, hogy évente két alkalommal állat- és kirakodóvásárt tartsanak. 12

13 A korszakban csak a falu civil önszervezıdési képessége értékelhetı pozitívan, hiszen az 1920-as és 30-as évek nehéz gazdasági helyzete ellenére több szociális és kulturális egyesület is alakult ben az egykori téglagyári kocsiszínek mellé építették a labdarúgó pályát, amely mind a mai napig ott található. Az 1930-as években épült fel a tanácsháza (a mai polgármesteri hivatal épülete), a gyógyszertár és az evangélikus olvasókör alsó-büki épülete. Új idık szeleként az 1940-es években megjelent a mozgóképkultúra, és a filmszínház a mai közép-büki vasúti híd mellett létesült. Az 1930-as években a cukorgyári gazdaság felszámolása és a gazdasági világválság hatására tovább nıtt Bükön a munkanélküliek száma. A kilátástalanság miatt 1917-tıl kezdve mind többen hagyták el a nagyközséget ban már csak 2552, 1941-ben 2442 volt a lakosság száma. A II. világháború pedig újabb jelentıs népességveszteséget követelt a településtıl. Az 1950-ben életbe lépett közigazgatási reform értelmében a megszőnı csepregi járás valamennyi települését Vas megyéhez csatolták. Bük Szombathely járásába tagozódott be. Ugyanekkor, az 1950-ben induló I. Ötéves Terv az ország szocialista iparosítását és a mezıgazdaság egy részének szocialista átszervezését tőzte ki célul, és ezzel beindult mind az ipari mind pedig a mezıgazdasági üzemek államosítása. Bükön a téeszesítésnek nem volt nagy társadalmi bázisa. A Szapáry-birtok több mint felét (100 holdat tarthatott meg a család 1949-ig) ugyanis már 1945-ben kiosztották 112 helybeli nincstelen igénylınek, részben házhely gyanánt, az alsóbüki nagygazdák pedig vonakodtak földjeiket közös mővelés alá vonni. A Szapáry családot megfosztották valamennyi birtokától, s azon ben megalakult a Lenin MTSZ. A példa láttán az alsóbüki gazdák a kisebbik rosszat választották, és Kossuth néven ık is téeszt szerveztek. A két termelıszövetkezet együttesen több mint 3000 holdat, a büki határ mezıgazdasági területének több mint 80 %-át birtokolta. A szocialista iparosításból Bükre szinte semmi nem jutott. A korszak legnagyobb ipari munkáltatója a Tormáspusztáról idetelepített gépállomás volt. Dolgozói létszáma egyenletesen emelkedett, s 1963-as megszőnésekor 150 fı volt. A kisipar 1945 után a csökkenı megrendelések, a kis mértékő anyagkiutalás és az egyre nagyobb adóterhek miatt válságba jutott. Kiutat itt is a szövetkezeti mozgalom kínálta. Elıször a cipészek alakították meg 1952-ben, a Csepregi Cipész KTSZ Büki Cipıjavító-részlegét 5 fıvel. Példájukat 1953-ban további 11 kisiparos követte, akik létrehozták a Büki Vegyesipari Szövetkezetet. A tanács 1958-ban már jónak ítélte a falu iparral való ellátottságát, hiszen ekkor már 41-en rendelkeztek kisipari engedéllyel, s a bognár kivételével szinte minden iparág megtalálható volt és 1956 között számottevı büki infrastrukturális fejlesztésrıl nem beszélhetünk ban bevezették a villanyt, de ezzel csupán még a környékbeli aprófalvakhoz képest is másfél évtizedes lemaradást pótoltak. A közintézmények megfelelı elhelyezéséhez nem tudtak megfelelı mennyiségő és minıségő épületet felhúzni, így azokat kisajátított egyházi és magánházakban helyezték el. A tőzoltószertárat a volt szegényházban, az óvodát a 13

14 düledezı Jánosa-kúriában, a napköziotthont pedig az evangélikus olvasóköri épületben. Az iskolaügy az államosítás után sem járt sokkal elıbbre, az oktatás három helyszínen (alsóbüki és középbüki iskola, valamint a Szapáry-kastély) folyt. A kora Kádár-korszakban a fejlesztési lehetıségeket tekintve számottevı javulás mutatkozott. A megyei tanács támogatásával 1959-ben a középbüki Eötvös utcában felépült a mővelıdési otthon egy 450 fı befogadására alkalmas nagyteremmel ban, a korban modernnek számító négy tantermes iskola épült a régi helyén, tehát az Eötvös utcában. A fürdı megnyitásától a rendszerváltásig Az elszegényedı, elvándorlással sújtott Bük község határában, 1957-ben egy kıolajfúrás alkalmával hévizet találtak. A fúrások szénhidrogén feltárás és hasznosítás szempontjából meddıknek minısültek, ezért az akkor érvényes rendelkezések értelmében a víznyerı helyet 2-2,5 m vastag betondugóval lefojtották. Bük Község Tanácsa és társadalmi szervei (Vöröskereszt, Hazafias Népfront) mozgalmat indítottak a lefojtott kút megnyitására abból a célból, hogy Bük és a szomszédos községek lakóinak legyen egy idényjellegő strandfürdıje. "Közkívánatra" 1960 végén a kutat újból megnyitották, amelybıl hatalmas erıvel (10-12 bar) tört fel a víz, sártengerré változtatva környezetét. A legelsı teendık közé tartozott a víz elvezetése. Bük és a szomszédos községek lakosságának társadalmi összefogásával és a vízügy szervek irányításával egy hónap alatt elkészült a Répce folyóig a kb. 1,5 km hosszú árok, amely jelenleg is a gyógyfürdı medencéinek túlfolyó és elhasznált vizeit leengedi. Bük község párt-, tanácsi- és társadalmi szervei kezdeményezésére a szombathelyi járási pártbizottság támogatásával a VAS MEGYEITERV elkészítette a büki Lenin Mtsz mezıgazdasági mőveléső 70 ha területének kisajátítási és rendezési tervét. A rendelkezésre álló területbıl 13 ha-t elkerítettek a leendı fürdı számára, a többin pedig parkosított üdülıterületet alakítottak ki augusztus 19-én egyetlen félfedett medencével nyitotta meg kapuit a büki fürdı, amely az elsı két szezonban a községi tanács kezelésében állt ben átvette a Vas Megyei Víz- és Csatornamő Vállalat és egészen a rendszerváltásig (1976-tól Büki Gyógyfürdı Vállalat néven) az ı tulajdonát képezte. Ezzel az aktussal Bük elvesztette a létesítmény feletti ellenırzés jogát, ugyanakkor a központi irányítás mellett akkora állami és megyei fejlesztési források is megjelentek, amelyet Bük nem tudott volna önerıbıl biztosítani. Miután a megye így felkarolta a fürdı ügyét, az egyúttal "kikényszerítette", hogy még a szomszédos aprófalvaknál is nem egy tekintetben (lakásállomány, csatornázás) elmaradottabb Büköt is fejlesszék. A helyi gazdaság és infrastruktúra szinte valamennyi szegmensét megcélzó állami és megyei támogatások, üzemtelepítési akciók révén az 1960-as és 1970-es években Bük a Répce-mente egyik legszegényebb településébıl a legdinamikusabb és leggazdagabb településsé vált. 14

15 1971-ben két dokumentumban elfogadására került sor: az Országos Településhálózatfejlesztési Koncepció (a továbbiakban OTK) és a Településfejlesztés Irányelvei. E programok stratégiai célja kettıs volt: biztosítani kívánták a népgazdaság erıforrásainak kihasználását és egyúttal mérsékelni a népesség életszínvonalában mutatkozó különbségeket. A településeket 11 hierarchikus kategóriába sorolták, amelyek közül az elsı 10-be tartozókat a szerepköreik erısségétıl függı volumenő fejlesztési forrásokkal kívánták megcélozni. Hazánk korabeli 3209 településébıl 2071, azaz az összes település 64,54 %-a az utolsó kategóriába (11.) került. Büköt a tizedikbe, tehát részleges alsó fokú központtá vált (Csepreget eggyel magasabb kategóriába, az alsó fokú központba utalta). A gazdasági ágak közül a mezıgazdaság mind jövedelemtermelı képességét, mind pedig foglalkoztatottak számát tekintve -Bük történetében elıször - a legutolsó helyre került telén a tagság elöregedése miatt - az ok jól mutatja a faluban végbemenı nagyon gyors foglalkozási szerkezetváltást - a két tsz egyesült Lenin néven. A profilját bıvítve (broilercsirke-tenyésztés, cementárugyártás) a korban korszerőnek számító szocialista nagyüzem vált belıle. Hosszú idı után az iparban is építés történt, s nem csak leépítés ban megszőnt a gépállomás, de helyét azonnal egy fejlettebb technológiát képviselı vette át. A Vas Megyei Vas-Fém-Gépipari Vállalat helyezte ezekbe a mőhelyekbe új üzemét. A budapesti IKARUS-szal kötött kooperációs szerzıdés után megindult az autóbusz alkatrészek (alvázak, ajtók) gyártása, s a munkáslétszám folyamatosan emelkedett, az évtized végére kb. 100 fıre. Az 1968-as "új gazdasági mechanizmus" decentralizációs ipartelepítési elveinek meghirdetése után ugyanezen esztendıben a kıszegi LATEX Bükre az alkatrészgyár szomszédságába telepítette fonalkészítı üzemének egy részét, majd ban a Csepregi Állami Tangazdaság a büki vasútállomás és az akkor már létezı lakótelep által közrezárt szegletbe építette fel 500 vagonos kb. 60 fıt foglalkoztató hőtıházát, ahol a gazdaság gyümölcsöseiben megtermett almát és ıszibarackot válogatták, csomagolták és szakszerően tárolták ban a Vas Megyei Tanács inspirálására szintén a Csepregi Állami Tangazdaság a már mőködı büki hőtıháza mellé közel 170 millió forintos beruházással építette fel hazánk akkori legkorszerőbb technológiával dolgozó jégkrém üzemét (ROLL márkanévvel), amely fınek adott munkát ben 12 állami vállalat elhatározta, hogy Bükön felépítenek egy olyan üzemet, amely a helyi gyógy- és 15

16 ásványvízbıl, valamint citrusfélékbıl készítenek diétás és hagyományos üdítıitalokat, és egyben palackozzák is azokat. Együttmőködésük eredményeként 1984-ben a Bı felé vezetı országút mentén nyitotta meg kapuit a 100 fıt foglalkoztató Büki Palackozó Gazdasági Társulás. A központi forrásokkal ösztönzött ipar- és intézménytelepítés lendületet adott a kisiparnak is. Az 1953-ban 11 fıvel megalakult Vegyesipari Ktsz az 1975-ben megszőnt Vas-Fém- Gépipari Vállalat telephelyét kapta meg. A munkáslétszáma az 1970-es évek közepére, 200 fıre duzzadt, köszönhetıen annak, hogy aktívan részt vettek mind a falu (pl. lakótelep), mind pedig a fürdı (pl. pavilonsor) építkezéseiben. A turizmus által idevonzott "tıke" tehát a helyi iparban is multiplikálódott. A büki gazdaság motorja ekkor már a tercier szektor lett. A fürdı megnyitása után a társadalmi és gazdasági szolgáltatások, valamint ezek intézményei lendületes ütemben épültek ki a faluban és a fürdıtelepen egyaránt. A fürdı folyamatosan új létesítményekkel gyarapodott ben egy 1200 m²-es nagymedencét és egy gyermekpancsolót avattak, 1968-ban megépült a negyedik medence is (1000 személyes öltözı részleggel), amelyet 1972-ben lefedtek, s így megszőnt a szezonalitás ben elkészült egy kültéri, versenyszabványoknak is megfelelı 50x2 m alapterülető, feszített víztükrő úszómedence is, így sportrendezvényeket is lehetett tartani ban a gyógyvízkúrára szoruló betegeknek sem kellett ingázni, hiszen átadták a gyógyfürdıhöz csatlakozó, komplex vizsgálatokat, kezeléseket biztosító korszerő rendelıintézetet. A fürdıtelep is gyorsan fejlıdött, hiszen a magánépítkezéseknek is teret adtak azzal, 117 házhelyet kiparcelláztak magánosoknak, illetve állami vállalatoknak (MÁV, Magyar Posta stb.) hogy ott azok üdülıket létesítsenek ben adták át a közönségnek a házgyári elemekbıl összerakott 350 férıhelyes SZOT Szállót, illetve a 106 vendég befogadására alkalmas, a Hungarhotels által mőködtetett Hotel Büköt. Szintén a Hungarhotels beruházásában, a Hotel Bük mellett kezdte meg a mőködését egy kemping (a mai Éva Kemping) is, amelyet kezdetben csak 400 személyesre terveztek, de a forgalom növekedésével 1984-ben 1000 személyesre bıvítettek ki hideg-meleg vízszolgáltatással, áramvételi lehetıséggel, hőtıszekrényekkel felszerelve ban Budapesten megalakult a Termál Üdülıszövetkezet, azzal a céllal, hogy magánszemélyektıl beszedett tagdíjakból Bükfürdın négy darab háromszintes, egyenként 78 darab lakrésszel rendelkezı szállót építsenek fel. Az ötlet azonnal osztatlan sikert aratott, és a magántıke igénybevételével 1981 és 1985 között mind a négy tömb felépült, és ma is eredeti funkciójában üzemelnek. Az 1980-as évtizedben már kevésbé látványos, de annál fontosabb - a szolgáltatások minıségét javító beruházások zajlottak. A Vas Megyei Mővelıdési és Ifjúsági Központ 1987-ben egy modern szabadidı központot adott át a közönségnek, ahol egy 250 fıs rendezvényteremben rendszeresen tartottak filmvetítéseket és egyéb mősorokat ben ABC áruház, ajándékbolt és nemzetközi autóbusz-állomás épült. Ez utóbbi jelentısen javította a fürdı elérhetıségét, mert 1963-ban a Répcevis- Sárvár vasútvonalon létesítettek ugyan egy megállóhelyet a fürdın, de 1974-ben az egész pályát megszüntették, így nyolc éven át tömegközlekedési eszközzel nehéz volt megközelíteni. A pályaudvarral azonban rögtön bekerült a nemzetközi forgalomba, 1983-ban már Bécsújhellyel rendszeres járatok 16

17 kötötték össze. A gyógyfürdıhöz kapcsolódó szolgáltatások és szálláshelyek teljes vertikuma kiépült az 1980-as évekre, s ez meglátszott a vendégek számának növekedésében is ben fürdıbelépést regisztráltak, ami az 1980-as évek végéig egyenletesen növekedett, és elérte napjainkban is tapasztalható nagyságát, kb. 900 ezer fıt. A vendégkör összetétele is megváltozott, mert az 1980-as évek végére a látogatók %-a már nyugati lett, amelyek közül a határ közelsége, valamint az Ausztria és Magyarország közti vízumkényszer eltörlése miatt 90 % osztrák volt. A fürdıtelephez hasonló volumenő, de attól jelentısen eltérı irányú fejlıdés valósult meg a községben is. A hasonló ütem oka az volt, hogy egyszerően nem lehetett hagyni, hogy Magyarország egyik legmodernebb fürdıje mellett a Répce-sík egyik legelmaradottabb faluja terüljön el. A fejlıdés eltérı iránya is ugyanerrıl a tırıl fakadt: nem lehetett négycsillagos szállodákat építeni oda, ahol a legelemibb infrastruktúra (vízvezeték, csatorna, telefon stb.) is hiányzott. Ebbıl fakadóan a büki tanács megértı fülekre talált a megyei pártvezetésnél, és az a faluban történı beruházásokat kiemelten támogatta, az as és 1970-es években szinte minden évben a költségek több mint felét állta. Bıven akadt tennivaló, így a fejlıdés itt is látványos volt. Az 1970-es évekre valamennyi utat portalanítottak és felújították a villanyvezeték-hálózatot ban megalakult a Büki Vízmő Társulat, amely egy víztorony felépítésével lényegében megteremtette annak feltételét, hogy valamennyi háztartás rácsatlakozzon a vízvezeték hálózatra ben egy szennyvíztisztító és 1984-ben szennyvízelvezetı gerinc is létesült, de ezek ekkor még csak a fürdı kiszolgálására voltak elegendıek. A társadalmi szolgáltatások intézményei is bıvültek, szépültek ben a kultúrházat, 1967-ben egészségházat, 1970ben postahivatalt avattak. Szintén 1970-ben felújították a Takács-féle villát, és ott berendezték az Öregek Napközi Otthonát ben a régi helyén egy teljesen új iskolát építettek, s az oktatás végre teljesen itt összpontosult ben, az Eötvös utcában ismét Egészségházat avattak, ahol külön körzeti, gyermek- és fogorvosi rendelı is megkezdhette mőködését. A gazdasági szolgáltatások tárgyi feltételei is minıségi ugráson mentek keresztül ben a Csepreg és Vidéke RÉPCE-MENTI COOP már 3-3 élelmiszerboltot és vendéglátóipari egységet, 1-1 cukrászdát, vas-mőszaki üzletet, zöldség-gyümölcs kereskedést és ruházati boltot mőködtetett Bükön. Az 1980-as években megjelent a vendéglátásban is a magántıke, és családi vállalkozásban éttermek egész sora nyílt. Szálloda nem épült a faluban, csupán a Szapáry-kastélyt alakították át 1972-ben egy fıt befogadó szállóvá. A falu infrastrukturális fejlettsége azonban már az 1980-as években lehetıvé tette, hogy a vendégek széles köre is megszálljon. Átalakult a telekhasználat, szinte teljesen megszőnt a háztáji állattenyésztés, és a házak mögötti gazdasági épületeket különálló lakórészek, rendszerint saját fürdıszobával és konyhával készült apartmanok váltották fel. A biztos egzisztenciát kínáló szobakiadás megnövelte a házépítési kedvet, és utcák egész sora nyílt a falunak a fürdı felé esı oldalán. A fürdı megnyitásától a rendszerváltásig terjedı idıszak Bük gazdasági és társadalmi szféráját teljesen új mennyiségi és minıségi tartalommal ruházta fel. A gyógyvíz turisztikai célú felhasználása ugyanis állami és megyei támogatású infrastruktúra-fejlesztést kívánt, 17

18 amelyek eredményei mind a falu mind pedig a fürdı képén megmutatkoztak. A fürdıtelepen az egyre növekvı vendégkör kiszolgálására hivatott gyógyszolgáltatások és szállóhelyek teljes vertikuma épült ki, míg a községben inkább a helyi lakosság életkörülményeit javító társadalmi és gazdasági szolgáltatások intézményei, mőszaki feltételei jöttek létre. Fontos, hogy a beruházásoknál szinte minden esetben helyi munkaerıt is igénybe vettek, tehát a mőködı tıke számottevı része az itteni gazdaságban sokszorozódott meg, s adott esetben magántıkévé is válhatott. A gyógyvíz a falut is revitalizálta, ismét egy növekvı lélekszámú, mind a lakosság életvitelében, mind pedig az épített környezetét tekintve egy urbánus jellegő községgé vált ban a településhierarchiában is feljebb lépett, nagyközségi címet kapott. 18

19 2. BÜK ÉS TÉRSÉGE Bük Nagyközség térségi szerepkörét több aspektusból szükséges vizsgálni. A fejezetben egyrészt bemutatásra kerül a térség természetföldrajzi és közlekedésföldrajzi helyzete, a település Vas megye és a kistérség településhálózatában elfoglalt helye, ezt követıen pedig Bük településközi kapcsolatai kerülnek elemzésre A TÉRSÉG TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI A Répce-sík nevő kistáj az MTA FKI 1990-es kistáj kataszterében a Sopron Vas megyeisíkság középtájba nyert besorolást, ami a Nyugat-Magyarországi-peremvidék nevő nagytájnak a része. Mivel a kistáj számos tekintetben alföldi jelleget mutat ezért indokolt inkább a Kisalföldhöz sorolni. A kistáj területének lehatárolása bizonytalan, nagyobbik része Gyır-Moson-Sopron megye területére esik, de a természetföldrajzi táj Ausztria területére is átnyúlik. Kelet felé a Rábai teraszos sík felé a határa elmosódott, bizonytalan. A Sopron- Vas megyei-síkság az Alpok keleti nyúlványai és a Rába völgye között északdéli irányban hosszan elnyúló mintegy 1500 km²-nyi kiterjedéső alföldies jellegő kavicstakarós síkság, amelyet négy kistáj alkot: Gyöngyös-síkság, Rába-síkság, Rába-völgy és a Répce- sík. Ez utóbbi központi részén található Bük. A Répce gyakori folyásirány-változtatásai miatt a Répce- síkság viszonylag nagy területő (550 km²), a Sopron Vas megyei-síkság több mint egyharmad részét foglalja el. Északkelet, kelet és dél felé teljesen nyitott, észrevétlenül olvad össze a másik három kistájjal, s közben a 170 m-es átlagos tengerszint feletti magassága kb. 150 m-re csökken. Északról és nyugatról markánsabb természeti akadályok emelkednek, az Alpok legkeletibb nyúlványai, amelyek éppen ebben a térségben süllyednek a felszín alá, s folytatódnak a Rába völgyéig. A Kıszegi-hegység legutolsó lankái a Bükkel szomszédos Csepreg határában (Bene- hegy) húzódnak, s ebbe vágta a Répce folyó egykori teraszait és mai völgyét. A vízfolyás mentén kialakult falvak beépített területe ezeket a teraszokat követve kissé elnyúlva, a rájuk esı folyószakasz minél nagyobb szakaszát hasznosítva terjedt ki. Három ilyen szalagtelkes falu évi egyesítésével alakult ki Bük község. Abszolút földrajzi helyzete alapján Bük síksági, folyó menti településként tipizálható. A térség fı vízfolyása a Répce. Az Alpok keleti lábainál eredı kis folyó vízjárása meglehetısen szeszélyes, a kisvízi vízhozam és a nagyvízi vízhozam közötti különbsége akár 160 szoros is lehet (Répcevisnél: KQ: 0,44m 3 /s, NQ: 72 m 3 /s). Árvizek fıként tavasszal keletkeznek, de az ıszi árvizek sem ritkák. Kisvizek jellemzıen nyár végén jelentkeznek. Vas megye területén csupán kisebb patakok táplálják, ezek közül jelentısebbek a Boldogasszony, Ablánc, Kıris és a Metıc patak. A pannon korú rétegek és a rájuk települı kavicsos hordalékkúpok is jelentıs mennyiségő rétegvizet tárolnak, ezért a 19

20 Répcét övezı vidék kiemelt vízbázisnak tekintett védett terület. A felszíni vízfolyások vízminısége I. osztályba sorolható. A térség a mérsékelten hővös mérsékelten nedves és mérsékelten száraz éghajlati övezet határán terül el. Évente órán át süt a nap, ebbıl a három nyári hónapra óra jut, míg a téliekre mindössze 185 óra. Évi középhımérséklete 9,5-9,7 o C, a tenyészidıszaké 15,5-16 o C. A maximális hımérséklet o C körül várható, a leghidegebb napokon 15 és 15,5 o C körül alakul a minimum hımérséklet. A csapadék évi összege kevéssel meghaladja a 650 mm-t, ebbıl mm jut a tenyészidıszakra. A hótakarós napok száma sokévi átlagban nap, átlagos legnagyobb hó vastagság 25 cm. Uralkodó szélirány É-ÉNy-i, átlagos szélsebesség 3,5-4 m/s. A Répcétıl délre esı csapadékosabb kavicsos dombhátakat agyagbemosódásos barna erdıtalaj fedi, míg a csapadékban szegényebb északi részeken a kisebb mérvő kilúgozódás hatására csernozjom barna erdıtalaj terjedt el. A kavicsrétegekben gyakoriak a pleisztocén kori talajfagy jelenségek, krioturbációs rétegzavarok, fagyzsákok, fagyékek stb. A folyómentén a víz hatására kialakuló réti öntéstalaj az uralkodó. A természeti erıforrások közül ki kell emelni a Bük határában 1957-ben szénhidrogén kutatás közben feltárt termál karsztvizet. Az ezer méteres mélységbıl, a devon korú dolomitból feltörı 58 C-os Ca-Na-hidrogénkarbonátos jellegő, fluorid-tartalmú, 35,5 nkf keménységő és mg/l összes oldott anyag tartalmú termálvíz kiválóan alkalmas gyógyászati célokra. Lényegében erre a bázisra települt a büki gyógyfürdı - gyógyidegenforgalom, melynek hatása döntı hatással van a térség fejlıdésére. Nagy lehetıséget rejt a Répce folyó, bıvítheti az idegenforgalmi kínálatot, mint a vízi turizmus egyik potenciális helye. Kedvezı természeti erıforrásként értékelhetı a táj kiegyensúlyozott éghajlata elsısorban a takarmánynövények termesztése és az erre építhetı szarvasmarha tartás szempontjából. A kistérség talaj adottságai jók, az átlagos aranykorona értéke magasabb, mint a megyében A KISTÉRSÉG KÖZLEKEDÉSFÖLDRAJZI HELYZETE A kistérség közlekedésföldrajzi helyzete összességében kedvezı és a közötti idıszakra tervezett fejlesztési elképzelések megvalósulása esetén középtávon is jelentısen javulni fog. Autópályák és autóutak ugyan még elkerülik, de mégsem mondható rá, hogy közlekedési árnyékhelyzetben fekszik. Közúti fıközlekedési út kettı érinti. A különösen nyáron nagy forgalmú 84-es fıút (Bécs-Sopron-Balaton) a kistérség keleti részén halad át. Az európai utak rendszeréhez is tartozó E65-ös út (magyar számozása 86-os fıút) az egész Nyugat-Dunántúl szempontjából elsırendően fontos észak-déli tengely, amelynek forgalma az Európai Uniós csatlakozásunk óta rendkívüli módon megnıtt. Ez a fıút a kistérséget déldélkeletrıl érinti. A Nyugat-Dunántúl számára is rendkívül fontos és sürgetı lépés, a 86-os fıúttal párhuzamosan az M9-es, négysávos gyorsforgalmi út mielıbbi megépítése, az É-D-i tengely részeként. Az út nyomvonala kijelölésre került. A gyorsforgalmi út a tervek szerint 20

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

A Program készítéséért felelıs:

A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÜLT: ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: PANNON FEJLESZTİ KFT. Hajdúsámson, 2. oldal Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 4 2 Városi léptékő fejezetek... 7 2.1 A város

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Recsk Nagyközségi Önkormányzat 3245. Recsk, Kossuth L. út 165. Tel.: 36/578-310, Fax: 478-022 Email: polghiv.recsk@axelero.hu SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2004. Készült: 2004. december Jóváhagyta:

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

NYIRÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE. 2010. év

NYIRÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE. 2010. év NYIRÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE 2. év NYIRÁD, 2. A Közfoglalkoztatási terv célja A közfoglalkoztatási terv elkészítésének célja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Részletesebben

XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július

XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július ÚNYI ÚJSÁG XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július T A R T A L O M Fejezetek Úny község történelmébıl Óvodai hírek Iskolai hírek Testületi Tallózó Anyakönyvi hírek Berhidai

Részletesebben

A települések egészségügyét befolyásoló tényezık 1

A települések egészségügyét befolyásoló tényezık 1 Kapronczay Károly A települések egészségügyét befolyásoló tényezık 1 Urbanizáció A kiegyezést követı évtizedekben Magyarországon az ipari fejlıdés valóban addig nem tapasztalt fejlıdésnek indult, s ezzel

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. Beszámoló Nádudvar Város Önkormányzat és intézményei 2006. évi gazdálkodásáról.

ELİTERJESZTÉS. Beszámoló Nádudvar Város Önkormányzat és intézményei 2006. évi gazdálkodásáról. 36-22/2007. ELİTERJESZTÉS Beszámoló Nádudvar Város Önkormányzat és intézményei 2006. évi gazdálkodásáról. 2007. április 17. Tisztelt Képviselıtestület! A helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990.

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 110. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének./2009. (.) rendelete a 2008. évi költségvetés végrehajtásáról (tervezet) E L İ T E R J E

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Integrált Városfejlesztési Stratégia NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM Városközpontok funkcióbıvítı megújítása a nem megyei jogú városokban NYDOP-2009-3.1.1./A Integrált Városfejlesztési Stratégia Csorna, 2009. október 29. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM 2015-2019 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

GAZDASÁGI PROGRAM 2015-2019 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 2015-2019 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Nyúl község világörökségi érték közvetlen szomszédságában, nagyon szép természeti környezetben, a Sokoró-dombság lankáin fekszik. Itt található a Sokoró-dombság

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés város turisztikai helyzetérıl Elıkészítette: Csomósné Ottlakán Magdolna önkormányzati tanácsadó Véleményezı bizottság: Kulturális és Sport Bizottság Sorszám: III/4. Döntéshozatal

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Napirendi pontok:

JEGYZİKÖNYV. Napirendi pontok: Rábakecöl Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 5/2011. szám JEGYZİKÖNYV Készült: a rábakecöli polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében 2011. április 26-án (kedden) 18,30 órakor megtartott képviselı-testületi

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

A SZARVASI SZAKMUNKÁSKÉPZÉS-SZAKKÉPZÉS TÖRTÉNETE

A SZARVASI SZAKMUNKÁSKÉPZÉS-SZAKKÉPZÉS TÖRTÉNETE A SZARVASI SZAKMUNKÁSKÉPZÉS-SZAKKÉPZÉS TÖRTÉNETE A Szarvasi szakképzés-iparosképzés a XIX. sz. második felére nyúlik vissza. A mővelıdésre és tudásra vágyó iparosság szorgalmazta, hogy ne csak szakmájukban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004. november 2 T a r t a l o m Bevezetés 3 I. HELYZETKÉP 4 I.1. Várpalota város társadalmi, gazdasági helyezte 4 II. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2011. március 30. (szerda) napjára de. 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. I. N y i l v á n o s ü l é s

M E G H Í V Ó. 2011. március 30. (szerda) napjára de. 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény és Diákotthon Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ TARTALOMJEGYZÉK. Az intézmény bemutatása... 5.. Az

Részletesebben

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE

SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERV A közoktatási esélyegyenlıségi program az Oktatási

Részletesebben

VULKÁN-FÜRDİ C E L L D Ö M Ö L K

VULKÁN-FÜRDİ C E L L D Ö M Ö L K VULKÁN-FÜRDİ C E L L D Ö M Ö L K Az egészségturizmus gyors növekedése világszerte megfigyelhetı jelenség. Az egészséges életmód társadalmi felértékelıdése és általános terjedése következtében a hagyományos

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban I. A megváltozott munkaképességő álláskeresık létszámadatai Régiónk munkaerı-piaci helyzetét

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról A sárospataki kistérség Budapesttıl 270 km távolságra, észak-keletre, az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról A Sárospataki Járás Budapesttıl 270 km távolságra, észak-keletre, az Alföld és a Zemplénihegység találkozásánál,

Részletesebben

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL - 1/76 - I. Intézmény képzési struktúrája A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 2004- ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet)

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 238. MELLÉKLET: - TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

TARTALOM AKTUÁLIS. Aktuális 1. Fókusz 2. Gazdaság 5. Nemzetközi 5. Kutatás 7. ORSZÁGOS SZAKKÉPZÉSI TANÉVNYITÓ

TARTALOM AKTUÁLIS. Aktuális 1. Fókusz 2. Gazdaság 5. Nemzetközi 5. Kutatás 7. ORSZÁGOS SZAKKÉPZÉSI TANÉVNYITÓ TARTALOM Aktuális 1. Fókusz 2. Gazdaság 5. Nemzetközi 5. Kutatás 7. AKTUÁLIS ORSZÁGOS SZAKKÉPZÉSI TANÉVNYITÓ A Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzati Képviselı-testületének 2012. március 7-én 14 órakor tartott rendes, nyílt ülésérıl.- Jelen vannak: Pádár Lászlóné polgármester, Baktai Kálmán,

Részletesebben

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó Szarvasi Rendırkapitányság Rendészeti Osztály Dévaványa Rendırırs 551 Dévaványa, Árpád út 5. 6/66/483-377 E-mail : szarvas.rk@bekes.police.hu Száma: 46/ 274 /213. ált. A tájékoztatót elıterjesztésre alkalmasnak

Részletesebben

ű ű ű É Ü ű ű ű Ö Ü Ö ű Ö Ú Ö ű ű ű Á ű ű Á É ű Ú ű Ó ű É Ó É ű ű É ű ű ű Á ű ű ű ű Ö Ö É Ú Í ű Ó ű Ö ű Ö Ö Ö Ö Ö ű ű ű ű ű Ö É É Á Á É Ö Ö É Ú Á ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ő ű Á ű

Részletesebben

ű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú

Részletesebben

ú ű Í Í Ó ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ű Í ű ú ú ú Í ú ú ú É Ó Á Á Á É Á Á Á ú ű Á Á Á É ú É Á ű Á ű Á Á Á Á Á ú ú Á ú É Á É ű ű ú ű ú ű Í ű ú ú ú É Í É Í ú ú ű ú Í ú Í ű ű ú ű Í ú ú ú ú ű ú ú ú ű

Részletesebben

Á Á ó ó ő ó ü ó ó ó ó ó ő ó Á ó Í Í ő ő É Á ó ó ó ó Á ő É ó ő ő ő ő ü ó ő Ö Ö Ö ő ó ő ó ő ő ő ú ő Á Ö É ó ó ő ó Á ő ó ő ő ő ő ó Ö ú ú ú ű ó ó ő ó ú ú ő ó ü ó ó Ö ú ű ó ű ü ű ü ű ű ü ű ü Ö ó ő ó ú ő ó ó

Részletesebben

ő ú ú ú ú ő É Á Ő ú ő ű ő ő ü ú Ö É É Á Á Á Á ú ő ü ú ő Ö ú ú Á Á Á ő ü É Á Á ú Ö Ö É É ü Á É Á Ü É Ö Á Á Á Á Ó É Ó Á Á É É É Ü Ö Ú É ú Á É É ü ú Ö Ú É É Ő Ó Ó Ö Ó ú Ő ű ú Ő ű ő ő ú Ö ű ő ő ű É Ő É ű Ü

Részletesebben

Á Ú ő ú Ö ó ó ó ő ő ó Ö ő ú ó Ö ú ú ó Ü ú ó ó ó ó ű ó ó Í ú ő É É ő ő ű Ü ő ú ó ő ó ú ú ó ó ó Ö ú ő ú ő ú ő Ö ő Ü ő ó ó ó Ö ú ő ó ó Í Á É É É Á Á É É ó ú ó ő ó ó ó ó Ó ó ű ő ű ó É ú ó Ö ő ú ó Á É Á Í ó

Részletesebben

Í ö Í ú Ú ö É Ú É Í Ó Ó ö ö ö Ö ú ú ú É Í É Í Ó Ú ö ö Ú É Í Ö ú ö ú ú Ö ú ű Í Ó ú Í ú Í Á É Í Ó Ö ö ú Ú Ö ö Ú É Í Ó É Í ú ű Í Í öé ö Í Í ú ú ű ö Í ú ű ö ú É ű ú ú Á ú Ö ú ú ö ö ú ű ú ö ö ö ö ú ű ú ö ú

Részletesebben

Ó É Í ű ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö í ö ú ö í í ö í í í í ű ö í ö í ú Á Í Ó Á í ö ö ö ö ö ú Ú ö í í í ö ű ö ú ö Ú É É ö ú ö ö ú í í ú ú í ú ú í É ö É ö ú ú ú ö ú ö ú í É ö ö ö ö ö ö ú ö ö ú ú Á í ú ö Í ö í ö

Részletesebben

ő Á Á Á ő ó Á Ö É Ö Á Á É Ó Á É É ó ő ü ő ü ő ő ó ó ő ó ó ő ó ő ő Ö ü ó ú ó ő Ö ő ü ó ő ő ú ó ő ü ő ő ü ü ő ő ő ő ő ő ő ü ü ó ó ő ü ő ő ü ü ő ü ó ő ó ü ü ő ú ü ő ü ü ő ő ü ó ő ü ó ó ő ü ú ő ó ő ü ó ú ő

Részletesebben

Á Á Ö Á Ó Ü ü Á Ó Á Á Á ú É É É É É É Á Á Ó Á Ó Ó Á Ö Ó Á Ó Á Á Ó Á Ú Ö Ö Á Ö Á Á Á É Á Á Á Á Á Á Á Á É Ó É Á Ó É Ó Á Ó É Ó É Á Ó Ö Ö Á Ó ö ö ú Ö Á É Ó Ú Á Á Ú Ó Ó Ó Á Á Á Á Ú Á É Á Á ö Á Í Á Á É Í

Részletesebben

Á Ő É ú ó ő ó ó ó ü ő ö ű ő É ü ö ö ő ű ü ő Á Ő É ö ó ú ó ő ó ö ú ó ú ó ő ó ö ő ó Ü ő ö ó ő Ü ő ü ö ö Ü ö ö Ő É É ó ö ő ö ó ü ö ö ű ő ú ó ő ó ó ó ő ő ó ó ö ó ó ó Ö ü ő ó ó ó ö ö ö ő ú ó ő ó ó ó ü ó ö ű

Részletesebben

ő ú ö ú ű ő Á ö ő Á ö ű ö ő Á ö Á Á ú ö ő ő ő ú ű ö ú ű ő Á ö ö ű ű ő ö Á ö ő ő ö Á ö ű ö ő ő ő ö ő ö ő ű ú ö ő ö Á ö Á Á ö ű ö ö ű ö ő ő ű ő ö ő ő ö ö ű ö ö ú ö ú ö ö ö ű ö Á ő Ü ö ű ö ő ő ö ö ö ö ő ú

Részletesebben

ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ű ü ü ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ú ű ü ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ú ü Ö ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ű ő ő ő

Részletesebben

ö É ú Á Á Á Á Á É ü É É Á É ö Ő Ó Á Ő Ó Ó Í Ó Á ö Á Á Á Á Á É ÁÉ Á Á Á É É Ú É Á Á Á É É Á Á Á Ö Ö É É É É É É ú Á É É Ó Á Ó Í Ó Á Á Á ú Á ö É É É É É ő Á Ú Í É Á ö Á É Í É Ő Ó Ó Á É Í Á É É ö É Á Ő Ó

Részletesebben

Á Á Á Ó ő ő ő í ő ö í ő ő ó í ó í ö ú ű í ó í ö ö őí ö ö ó í ő Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö í ö ő ő ö ö í ő ö Ö Ú É Á őí í ö ö ö ö ö ő ö ő ő Ó ú ö ö ó Á ö ö ö í ö í ö í ű ö ö ű ö É ö ú ö í ö ú ű ö ű ö ö ő ű Ö ő

Részletesebben

ú ö Á ö Á Á ő ö ö ő ö ő ű ő ü ú ö ő ő ú ö ö ő ű ő ü Ó ö ö ü ö ú ö ü ü ü ő ö ö ú ü É ő ö ő ő ö ű ú Ü ő ő Á É ő ű Ü ő ő Ű ö ő ű ő ü ű ö ü ö ő ő ő ő ő ö ü ü ő ü ö ö ő ü ö ö ő ö ő ö ö ü ö ü ő ö ő ü ö ö ő ü

Részletesebben

Á Á É ó ú ó ő ö ü ő ó ó ö ö ö ő ó ó ó ő ö ü ő ó É Á ő ó ö É ó ú ö ű ú ó ú ö ő ó ú ó ó ó ó ú Ú ő ú ó ü ó ü É ő ő ő Ö ő ö Á ó ö ó ö ó ö ó Á ő ö Í ó ő ó ó ó ő ő ó ü ó ó ó ö ö ó ö Á ü ú ó ő ő ó ó ü ó É Ö Á

Részletesebben

É ü Ó É É ö É Á Ó Á É É ö É ü ü ű ö ű ö Á Á ö ő Á ő Á Á Ó ü ö ö ő ű ú ú ő ő ú ú ö ö ű ő ú ü ü ö Ó Á ö ü ö ö ü ő őü ö ö ö ő ű ő ö ö ő ő ö ú ö ö ö ú ö ú ű ö ő ö ö ö Ó ö ö ü ö ö ü ö Í ö ö ö ő ű ú ú ő ő ú

Részletesebben

ő ő ű ú ü ő ü ü ü ü ő ü Ú Í Á Ó É ü ü ü ő ő ő ő ü ú ő ű ő ő ú ú Á ú É ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ő ú ú Á É ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É Í ü ű ő ü Ö ő ú ű ű ő ő É ü ű ő ű ő ú ú

Részletesebben

Í ö ö É Í ö ú ú Í ö Ö ú ö ú ú Ú ö ú Ö ú ú ú ú ú Ó ö ö ú ú ú Á ú Á ú ö Ú ö Ó ú Ú ö ö ö ú ö ö Á Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö É ö ű ö Í ö ö ű ö É Á ö ö ö ö ú Í ö ö ú ö ö ú É Á Í ú ö ö ö ö Í Í ú Í Í Í É Í ű Í Í Í Í

Részletesebben

ó Á Á É ó ó ó ó ű ó ó ú ó ó ú ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ü Í ű ó ű ú ü ű ó É ó ű ó ó ű ó ü ű ó ó ü ü ó ó ó ó Í ü ó ó ü ó ű ú ó ó ó ü ó ü ú ű ó ú Í Ú ű Í Ö ó Á Á Á Á É Á Á Á É ó ó ó ó ú ó ó ü ü ó ü ó ó ó ó ó

Részletesebben

Á Í Á ü É ó ü ÍÉ ó ü ü ó Á ü ó ö ö ó ú ü ü É ú ü ó ó ó ü ü ü É ó ö ö ö ú ü ü ü ö ö ö É É ú ó ö ó ó ő É ö ö ó ó ú ü ó ó Á É ó ó ü ó É ó ó ü ó ó ó ó óű Á ü óű ú ü ú ü ü ú ü ú ü ú ü ö ü ü ó ó ü ó ó ű ü ü

Részletesebben

á á Á Á É É ÉÉ ú í Á Á É ö É Á Á á á é á é á Ű é á á é ő á á á é ú ő ő é á ó é é á í á ó á é ő é á á á é ó í á á ü é é á é á á é á á ó é é ö é Ü Ö Ö á á é é í é ú á ö é ö é é á á é á á é é ő á ő ő á é

Részletesebben

Ü ú ő ó ö Ö ó ó ő Ö ú ő ö ó ő ó ö ö ú ó ő ö ö ő ő ö ó ú ő ö ö ő ó ö ó ö ö ö ó ó ö ó ó ú ú ö ő ú ö ó ó ó ö ö ö ö ú ö Ü Á ú ő É ó ő ö ú ő ő ő ú Ö ú ó ó ó ó ú ő ó ö ő ó Ü ú ő ő ö Ü ó ő ó Á Á Ü ő ö ö Ü ö ö

Részletesebben

Í ű é ó ú Á ö ő ö é é é á é é ó ú ő ö é ó é á é é é é é é é ó á É É ü ő é é ó á á í á ó á é á ó á é é ü ó é ü ö ó ú ö é ö á ű á í é é é ü é é é ö á á á é ó é é ü á ü á á ú á á á á é é é é ü é é é ó é á

Részletesebben

Ú Á É í ő í ó ó ó í ö í ö ö ö í ö ö ö ö ö Ú ö ó ö ö ö í ö í ő ö í í ő ö ú ö ó ö í Á í ó ő ú í ő ő ú í í ó ő í ó ó í í ő ó ó ó ő ó ó ő ü í ü ó ü ő ó ő ó ü í ó í ő É ö ö ö ő ü ő óí ö ű ö ü ó ö ö ő í ó í

Részletesebben

í á í ö ö ö é ú é ö é ö ü é ö é é é á é á ü á ó á é Íí ő ő é ü é á á á ó ó ú ö é áíű ő ő é ö ó é í é é é á á é í á á ó é á ó é ü á é é Í í é ü ő ő é á é ü ú ó á é ű ő é ő ő ö ű ő ő á á á á í é é é á á

Részletesebben

Á ü ü Á ú ő Á ő ő ő ö ö ö ő ü ü ő ü ő ő ő ű ű ö ő ő ő ü ő ő ő ő Á ő ő Í ú ú ú ú Ö Á É Á Í ú ű Ö ú ú ú ő ü ő ő ü ő ü ü ő ü ő ü É É ű ü ő ő ő ő ü ő ü Í É É Á Ó É ú Ö Ó ú Ö ü ú Í ő ő ő ö ő ü ú ő ö ő ő ü ű

Részletesebben

Í É Á Á É É Á Ó É ú ü ö ű ű ö ű ö Í É É É Á Ő É ú ö ü ú Í Á ü ö ö ö ű ö ú ú ü ö ö ö ü ú ú Ü ö ű ú ö ö ű ü ú ö ö ű ü ö ű ü ö ű ü ö ö ű ö ö ű ö ű ö ö ű ö ű ö ű ö ű ö Á Ú ü ü ú ű ö ö ö ö ö Á ú ú Ü Á É ö ü

Részletesebben