"Transzparencia - átjárhatósági tendenciák az EU szakképzési térben"

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download ""Transzparencia - átjárhatósági tendenciák az EU szakképzési térben""

Emília Balázsné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A szakképzés és felnıttképzés szlgálatában "Transzparencia - átjárhatósági tendenciák az EU szakképzési térben" Mdláné Görgényi Ildikó fıigazgató Kecskemét

2 Transzparencia alapelvei Általáns irányelvek Szabályzttság Sztenderdek Indikátrk

3 Az átláthatóság megteremtésének elıfeltételei A kérdések a következık: Ki, milyen fajta hzzáféréssel rendelkezik, milyen költségen, milyen fajta adatkhz? A meghatárztt mutatók adatai nyilvánsan elérhetık? A nyers vagy az összesített adatk elérhetıek?

4 EU khéziós plitikája mint általáns irányelv a Közösség gazdasági és szciális összetartásának erısítése, a Közösség egészének harmnikus fejlıdése, a kevésbé elınyös helyzető régiók felzárkóztatása.

5 Szakplitikai priritásk mint általáns irányelv a munkaerı jbb fglalkztathatósága, a képzési kínálat és kereslet egymásnak való jbb megfeleltetése, a szakképzéshez való jbb hzzáférés, különösen a munkaerıpiac rászruló csprtjai számára..

egymásnak való jbb megfeleltetése, a szakképzéshez való

6 Mérhetı ismérvek. A szakképzés területén dlgzó ktatókba és tanárkba eszközölt befektetés. Részvételi arányk a képzési prgramkban (nemek és rászruló csprtk szerint). A sikeres elvégzés/lemrzslódás arányai. Biznyítvány szerzési arányk. Elhelyezkedési arányk: hvá jutttak a képzésben résztvevık egy évvel a képzés befejezése után A megszerzett készségek alkalmazása a munkahelyen. Háttérmutatók (munkanélküliségi ráta, rászruló csprtk prevalenciája).

A sikeres elvégzés/lemrzslódás arányai. Biznyítvány szerzési arányk.

7 A különbözı mutatórendszerek célja Innvációs mutatók Strukturális mutatók Kulcsadatk Versenyképesség mutatók Fglalkztatási mutatók Minıség mutatók Európai Fglalkztatási,Szakképzési Obszervatórium OECD, ILO

8 Helsinki kmmüniké a nagybb fkú európai együttmőködésrıl a szakképzésben Fıbb elvek: A szakképzés az Élethsszig tartó tanulás uralkdó részét képezze A munka világának szempntjából releváns alapképességek elsajátítása Hzzájárulás a versenyképeséghez és a szciális khézióhz Az európai és nemzeti stratégiák a szakképzés fejlesztése szempntjából Flyamat, amely javítja a szakképzés teljesítményét, minıségét és vnzóbbá teszi azt

uralkdó részét képezze A munka világának szempntjából releváns alapképességek elsajátítása Hzzájárulás a

9 Kppenhága Maastricht Helsinki A PRIORITÁSOK ÁTDOLGOZÁSA A szakképzés vnzó mivltának és minıségének javítására irányuló stratégiai cél.a szakképzés közös eszközeinek kifejlesztése és bevezetése Európai Szakképzési Kreditátviteli Rendszer (ECVET); az EUROPASS, mint az átláthatóság egyetlen európai keretrendszerének eszköze út Európai Képzési Keretrendszerhez A szakktatás és szakképzés európai minıségbiztsítási referenciakerete (EQAVET

a szakképzés közös eszközeinek kifejlesztése és bevezetése Európai Szakképzési Kreditátviteli Rendszer

10 A BORDEAUX-I NYILATKOZAT AJÁNLOTT PRIORITÁSI TERÜLETEI RE A szakképzés és a munkaerı-piac közötti kapcslatk javítása A szakképzés minıségének és vnzerejének növelése Az európai intézményes együttmőködés elısegítése Együttmőködési eszközök bevezetése (Európai Képesítési Keretrendszer, Országs (Nemzeti) Képesítési Keretrendszer, Szakképzési Kreditátviteli Rendszer, Európai Minıségbiztsítási Keretrendszer)

együttmőködés elısegítése Együttmőködési eszközök bevezetése (Európai Képesítési Keretrendszer, Országs

11 2010. évi ktatási és képzési célkitőzések évi referenciaértékek évi átlagértékek (az Európai Unióban, referenciaév: 2009) A fglalkztatási ráta átlagsan közel 70% legyen az Európai Unióban64,6% A nık fglalkztatttságának mértéke haladja meg átlagsan a 60%-t az Európai Unióban58,6% Az 55 és 64 év közötti nık és férfiak fglalkztatási rátája átlagsan 50% legyen az Európai Unióban46,0% Az isklarendszerbıl krán kikerülık száma átlagsan 10% alá csökkenjen az Európai Unióban14,4% A fiatalk legalább 85%-a végezze el a középisklát (2010-ben ez 76,6% vlt)78,6% A felnıtt munkavállalók (25 64 év közöttiek) átlagsan legalább 12,5%-a kötelezze el magát az egész életen át tartó tanulás mellett9,3% A matematikából, természettudmánykból és mőszaki ismeretekbıl diplmát szerzık számát legalább 15%-kal növelni kell 2010-re az Európai Unióban (miközben az ktatásban tapasztalható nemek közötti egyenlıtlenségeket csökkenteni kell)+33,8% (*)

Európai Unióban58,6% Az 55 és 64 év közötti nık és férfiak fglalkztatási rátája átlagsan 50% legyen az Európai Unióban46,0% Az isklarendszerbıl krán kikerülık száma átlagsan 10% alá csökkenjen az

12 2010. évi ktatási és képzési célkitőzések A tanulók legfeljebb 10%-a kerüljön ki idejekrán az isklarendszerbıl. Legalább 20%-kal csökkenjen az lvasási nehézségekkel küzdı tanulók száma. A 22 éves fiatalk legalább 85%-a fejezze be a középisklai tanulmányait. A matematikából és természettudmánykból diplmázók számát legalább 15%-kal növelni kell, miközben csökkenteni kell az ktatásban tapasztalható nemek közötti egyenlıtlenségeket. A év feletti krsztály legalább 12,5%-a legyen elkötelezett az egész életen át tartó tanulás iránt.

A 22 éves fiatalk legalább 85%-a fejezze be a középisklai tanulmányait.

13 A kppenhágai flyamat részeként kialakíttt európai eszközök és elvek európai képesítési keretrendszer (EQF) (az Európai Unió Tanácsa, 2008a); európai szakktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET) (az Európai Unió Tanácsa, 2009a); a szakktatás és szakképzés európai minıségbiztsítási referenciakerete (EQAVET) (az Európai Unió Tanácsa, 2009b) Eurpass (az Európai Unió Tanácsa, 2004a).

kreditrendszer (ECVET) (az Európai Unió Tanácsa, 2009a); a szakktatás és szakképzés európai

14 A kppenhágai flyamat részeként kialakíttt európai elvek, iránymutatásk pályarientáció és tanácsadás (az Európai Unió Tanácsa, 2004b és 2008b); frmális és nem frmális tanulás aznsítása és érvényesítése (az Európai Unió Tanácsa, 2004c

Unió Tanácsa, 2004b és 2008b); frmális és nem frmális

15 Oktatás és képzés 2020 munkaprgram keretében (Európai Bizttság, 2009a) négy pillérre épül, amelyek a stratégiai hsszú távú célkitőzéseket és a rövid távú priritáskat ötvözik egész életen át tartó tanulás és mbilitás; minıség és hatéknyság az ktatásban és képzésben; méltánysság és társadalmi khézió; valamint kreativitás és innváció.

priritáskat ötvözik egész életen át tartó tanulás és mbilitás; minıség és

16 Az egész életen át tartó tanulás egy új tanulási kultúra kialakítása, a kmpetencia alapú ktatás elterjesztése, felöleli az iskláskr elıtti neveléstıl a munkavállalás szempntjából aktív életkr utánig az egyén teljes életciklusát, mindenki számára hzzáférést kíván biztsítani a tanuláshz, a tanulás isklán kívüli frmáit is felöleli.

szempntjából aktív életkr utánig az egyén teljes életciklusát, mindenki számára

17 A tanulási eredmények elve A tanulási eredmények megállapításk arra vnatkzóan, hgy az egyedi tanuló mit tud, ért és képes elvégezni egy tanulási flyamat befejezését követıen. Néhány rszágban, például Németrszágban és Hllandiában a kmpetencia kifejezés használats a tanulási eredmények helyett

18 A nemzeti képesítési keretrendszerek (NQF) céljai a nemzeti képesítési rendszerek könnyebben érthetıvé és áttekinthetıbbé tétele nemzeti és nemzetközi szinten; a képesítési rendszerek egységességének elısegítése az ktatás és képzés különbözı szegmenseinek összekapcslásával. az átjárhatóság növelése a meglévı ktatási és képzési rendszer hrizntális és vertikális kapcslatainak tisztázása és szrsabbá tétele révén. az egész életen át tartó tanulás támgatása a tanulási útvnalak megismertetésével, valamint a hzzáférés, részvétel és elırehaladás megkönnyítése révén. a tanulási eredmények szélesebb körének egyszerőbb elismertetése (beleértve a nem-frmális és infrmális útn tanultakat). az ktatás és képzés, valamint a munkaerı-piac közötti kapcslat szrsabbá tétele és párbeszédük ösztönzése. a nemzeti képesítési rendszerek megnyitása az intézményes ktatásn és képzésen kívül (például az egyes szektrkban) szerzett képesítések elıtt. az együttmőködés és a párbeszéd fórumának létrehzása az érintettek szélesebb körének bevnásával. referenciapnt nyújtása a minıségbiztsítás terén.

az átjárhatóság növelése a meglévı ktatási és képzési rendszer hrizntális és vertikális kapcslatainak tisztázása és szrsabbá tétele révén.

19 Az Eurpass használata, februártól szeptemberig Összes látgató az indulás óta Az indulás óta letöltött dkumentumk száma

20 Transzparenciát biztsító jegyek Magyarrszágn Törvénycsmag, végrehajtási szabályzó csmag Országs képzési jegyzék Szakmai-és vizsgakövetelmény Közpnti prgram Szakmai vizsga EUROPASS FEOR-ral, ISCED-del, ISCO-val összehanglt

képzési jegyzék Szakmai-és vizsgakövetelmény Közpnti

21 Általáns irányelvek Magyarrszágn a humánerıfrrás-fejlesztés, a refrmálás, a mbilitás, a munkaerı-fglalkztatás és az európai uniós elvárásk kielégítése

22 Szakképzés, felnıttképzés célja A megfelelı minıségő és mennyiségi képzett szakember, a gazdaság elégedettsége a képzett szakemberrel szemben, az egyén elégedettsége, hgy megtalálja a munkaerıpiacn a számítását, és a társadalm elégedettsége a megfelelı fglalkztatás-plitika iránt.

23 Megfelelés az átláthatóság, a közérdek képviselete, a tárgyszerőség és az egységesség az alkalmazkdás a gyakrlati tapasztalat-eredményeihez, a harmnizáció, az európai és nemzetközi szabványkhz, a szakmai szintnek való megfelelés

24 Sztenderdizálás alapelvei Megfelelés Igazdás Átláthatóság valamennyi szakképzésben résztvevı számára Rugalmasság Gazdaságsság Kapcslatteremtés Egzisztenciateremtés Összehasnlíthatóság Lehetıséget ad az bjektív elemzésre. Biztsítja az összehasnlíthatóságt rszágk között A szakképzés valamennyi résztvevıje részére átláthatóvá teszi a rendszert. A standard keretek a szakmai specialitáskat, aznsságkat és eltéréseket erıteljesebben kimutatják. Lehetıvé teszik a minıségfejlesztéshez szükséges mdellek és rendszerek kiépítését.

25 Köszönöm megtisztelı figyelmüket Mdláné Görgényi Ildikó

Hasonló dokumentumok

3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM 3. priritás: A minıségi ktatás és hzzáférés biztsítása mindenkinek Akcióterv 2007-2008. 2008. július 1. A priritás bemutatása 1.1. A priritás tartalma Priritás száma