Vélemény a Nemzeti Erıforrás Miniszter OK-10155/2010. Elıterjesztés a Kormány részére az új felsıoktatási törvény koncepciójáról

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vélemény a Nemzeti Erıforrás Miniszter OK-10155/2010. Elıterjesztés a Kormány részére az új felsıoktatási törvény koncepciójáról"

Átírás

1 Vélemény a Nemzeti Erıforrás Miniszter OK-10155/2010. Elıterjesztés a Kormány részére az új felsıoktatási törvény koncepciójáról I. Általános észrevételek és javaslatok Alapvetıen egyetértek az új felsıoktatási törvény bemutatott koncepciójával, amelynek szerzıi a minıség elsıdleges és meghatározó szerepét helyesen felismerve és elfogadva elıremutató, értékalapú és hasznos célokat fogalmaztak meg. Az alkotók helyesen látják a felsıoktatás megújításához szükséges legfontosabb és legsürgısebb lépéseket. Külön értékelendı az a bátorság, amellyel eddig tabunak számító kérdések felvetésével új gondolatokra ösztönzı vitát indítottak el. Az MTA elnökeként örömmel látom megjelenni a koncepcióban az ez év májusában nyilvánosságra hozott, a Kormány illetékes tagjainak is eljutatott javaslatainkat, amelyeket az Oktatási Stratégiai Munkacsoport fogalmazott meg. A kerettörvényi jelleg valóban rugalmasabbá teheti a törvényt, de magában hordozza azt a veszélyt, hogy nem teremt stabil, kiszámítható rendszert, és lehetıséget ad a különbözı érdekeket szolgáló önkényes szabályozásokra. Ez csak úgy zárható ki, ha a törvény minden lényeges kérdésben meghatározza az alapvetı szabályokat. A legsúlyosabb problémát az egész koncepción végigvonuló mőfaji keveredés okozza: a dokumentumban összekeverednek ugyanis az oktatásfilozófiai, az oktatáspolitikai és az oktatásszabályozási kérdések. A koncepció ennek következtében inkoherens. Egyes részei valóban kormánydöntést igénylı oktatáspolitikai elveket fogalmaznak meg, más részei - hirtelen stílusváltással - oktatásszabályozási részletkérdéseket taglalnak, mint például a karok kívánatos oktatói létszáma, a docensi elıléptetéshez szükséges oktatói gyakorlati évek száma, harmadrészt helyenként oktatásfilozófiai kijelentésekkel próbálják megalapozni szempontrendszerüket, mint például: a felsıoktatás közszolgálat, közérdek elsıbbséget élvez a magánérdekkel szemben. A koncepció számos igen értékes, elıremutató és bátor javaslatot fogalmaz meg - ha nagy részük pontosításra szorul is -, amelyek jól használhatók majd a konkrét törvényjavaslat, és a kormányrendeletek megfogalmazása során. Kötelességem felhívni a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a koncepciót jelen formájában a kormány elé terjeszteni két súlyos veszéllyel járhat: 1. A kormányt nem célszerő olyan helyzetbe hozni, hogy rendeletében vagy annak mellékletében (oktatás)filozófiai kijelentések szerepeljenek. 2. A törvény majdani megfogalmazóit nem célszerő olyan helyzetbe hozni, hogy a jogszabályok konkrét megfogalmazása során gyakorlati problémák megoldásában, vagy a koncepció részleteiben kellıen át nem gondolt oktatásszabályozási részletekben (pl. egyetemi kar csak negyvennél több oktatóval mőködhet) kormányrendelet kösse meg a kodifikációs eljárást végzık kezét. Ezért azt javaslom, hogy a kormány elé sem oktatásfilozófiai téziseket, sem oktatásszabályozási kérdéseket tartalmazó elıterjesztés ne kerüljön, a kormány egy nagymértékben leegyszerősített, csak kormánydöntést igénylı kérdéseket tartalmazó dokumentumról döntsön. A módosított koncepció konkrétumait a törvény megfogalmazása során használhatják fel. Semmilyen elınyét nem látom annak, ha a koncepció részleteit kormányrendeletben kívánják rögzíteni, sıt 1

2 kifejezetten veszélyesnek tartom a hatékony törvényalkotásra nézve, amellyel további bonyodalmakat okozhatnak a felsıoktatási gyakorlatban. Az alábbiakban elıbb az úgynevezett tézisekkel és alapelvekkel kapcsolatban fejtem ki legfontosabb aggályaimat majd javaslatot teszek arra, hogy ezeket milyen formában tartalmazza kormányrendelet. A harmadik részben a koncepció részleteivel kapcsolatos véleményemet fejtem ki. II. Az új tézisekkel és az Alapelvekkel kapcsolatos észrevételek Az elıterjesztés 8. oldalának negyedik sorában azt olvashatjuk, A kormány kinyilatkoztatásaival összhangban. Javaslom a kinyilatkoztatás szót iránymutatásra cserélni. Egy sorral lejjebb az szerepel, hogy a közérdek elsıbbséget élvez a magánérdekkel szemben Ez ilyen általánosságban és ebben a megfogalmazásban nem igaz, a történelmi áthallást tekintve is veszélyes kijelentés. Talán célszerőbb lenne a közérdek és magánérdek egyensúlyáról beszélni. Az elıbbi két szóhasználati probléma az új tézisek és alapelvek rész fogalmazásbeli esetlenségeit példázza. Az elvi megalapozás szándékával írt dokumentumrészben különösen fontosnak tartom a fogalmak pontos használatát. Az Új tézisek a felsıoktatási törvény koncepciójában címő fejezet, és az Alapelvek címő fejezet olyan mértékben tartalmaz átfedéseket (valójában szószerinti ismétléseket), hogy nincs értelme két külön fejezetben tárgyalni ezeket. A kormányrendelet elvi megalapozása ezen összevont és szabatosabban fogalmazott két fejezet lehetne. Mindkét fejezet Bolognai Charta -t említ. A Bolognai Nyilatkozatot nem szokás Bolognai Charta -ként emlegetni azért, hogy ne lehessen összekeverni az ugyancsak Bolognában megfogalmazott Magna Charta-val. A tézisekben és az alapelvek fejezetben is azt állítják a szerzık, hogy A felsıoktatás közszolgálat. Az alapelvek egyik pontja ugyanakkor kimondja, hogy a felsıoktatás egésze nem profit-orientált. Ha a felsıoktatásban mégiscsak vannak üzleti vállalkozások által fenntartott profit-orientált, felsıoktatási intézmények, akkor a felsıoktatás egészérıl nem jelenthetı ki, hogy közszolgálat, még az sem, hogy közszolgáltatás. A tézisek 12. pontja is ezt látszik megerısíteni, amikor rögzíti, hogy csak az állami és egyházi intézmények részesülnek állami támogatásban. Szeretném felhívni a figyelmet az Alapelvek fejezet egy bosszantó kijelentésére. A természetrıl és a társadalomról az elmúlt évtizedekben összegyőjtött tudásanyag megfogalmazás alapvetıen hibás nézeten nyugszik. Számos tudományterületen évszázadokkal vagy évezredekkel ezelıtt megszerzett, ma is érvényes tudást adunk át, ezért a történelem során megszerzett ismeretekrıl kell beszélni. Az új felsıoktatási törvény nem alapulhat azon a közkedvelt tévhiten, hogy a tudás évtizedenként elavul. A(z Euklideszi) geometria, Newton törvényei és a Maxwell-egyenletek ma is érvényes és értékes tudást jelentenek. 2

3 Az alábbiakban javaslatot teszek a kormányrendeletben rögzítendı alapelvekre, amelyek az Elıterjesztés új tézisek és alapelvek fejezetein alapul: AZ ÚJ FELSİOKTATÁSI TÖRVÉNY KONCEPCIÓJÁNAL ALAPELVEI A magyar felsıoktatás törvényi szabályozásának alapját alkotmányos alapértékeink, a magyar felsıoktatás évszázados hagyományai, az európai egyetemek Magna Chartája, valamint a Bolognai Nyilatkozat ajánlásai határozzák meg a következık szerint: 1. A felsıoktatás a közjót, az egyéni és a közérdeket szolgáló tevékenység, amely a tudás létrehozásával és magas szintő átadásával segíti az egyén, a társadalom és gazdaság céljainak elérését. Az egyént felkészíti arra, hogy a társadalmi munkamegosztásban hivatását és közfeladatait egyaránt magas szakmai szinten végezhesse, szolgálva ezzel a jelen és a jövı nemzedék érdekeit. 2. A magyar felsıoktatás küldetése a nemzet szellemi és gazdasági fejlıdésének megalapozása, célja a versenyképes tudás átadása, az emberiség tudásának bıvítése és az egyén boldogulásának elısegítése az alábbi feladatokon keresztül: a. a szellemi alkotómunkához szükséges készségek, képességek és ismeretek elsajátíttatása, felkészítés a hivatásra és a választott munkakörök betöltésére; b. a tudomány mővelése, és olyan szakemberek képzése, akik saját munkájuk révén képesek a természetrıl és a társadalomról a történelem során összegyőjtött tudásanyag gyarapítására, továbbadására, a fejlıdés elımozdítására; c. tudásukat a gyakorlatban alkalmazni tudó, konkrét problémákat megoldani képes, naprakész, minıségi tudással rendelkezı szakemberek képzése; d. a jövı nemzedék nevelésére-oktatására hivatott pedagógusok képzése; e. felelıs, környezettudatos értelmiség nevelése; f. a kulturális, tudományos, sport és mőszaki innováció szolgálata; g. az oktatás és kutatás szabadsága, a tanuláshoz való jog, mint alkotmányos alapelvek megvalósításához szükséges feltételek biztosítása. h. A felsıoktatás az oktatók és a hallgatók mester-tanítvány kapcsolaton alapuló közössége a tudás megszerzése, a tudományok mővelése és a felelıs gondolkodás kialakítása érdekében. 3. A felsıoktatási intézményeknek autonómiájuk van az oktatás tartalmának és mikéntjének jogszabályban (képesítési és kimeneti követelmények) meghatározott megválasztásában, kutatásaik tárgyának és módszereinek megválasztásában, vezetıik kiválasztásában. Ehhez hozzátartozik a körülhatárolt, államilag felügyelt, gazdasági autonómia is. 4. A felsıoktatás minden területén oktatás, kutatás, intézményi irányítás - kiemelt szerepet kap a minıség. E cél érdekében az intézményektıl független szervezet ırködik a minıségi követelmények betartása felett. 5. Világosan elkülönülnek az egyetemek és a fıiskolák feladatai. Az egyetem egyszerre oktatási intézmény és a nemzetközi megmérettetésben is eredményes tudományos mőhely. A fıiskolák elsıdleges feladata a felkészítés a gyakorlati munkára. 6. Az egyetem és a fıiskola szervezeti felépítésének fıbb elemeit törvény szabályozza. Az egyetem és a fıiskola, az egyetemi és a fıiskolai karok mőködése minıségi és mennyiségi feltételekhez kötött. A hatáskörök ott vannak, ahol a megoldandó problémák fellépnek. A felsıoktatás szereplıinek (oktatók, hallgatók, alkalmazottak) az intézmény vezetésében való részvételét a törvény garantálja. 7. A felsıoktatásban egyszerre találjuk meg a Bolognai Nyilatkozat ajánlásait követı kétszintő (osztott) és a korábbi, egyetemi egyszintő (osztatlan) képzéseket. Meg kell vizsgálni, hogy a 2006-ban általános érvénnyel bevezetett többciklusú felsıoktatási képzés mely területeken 3

4 szorul korrekcióra, és ezeket a korrekciókat el kell végezni. A magyar felsıoktatás a Bolognai Nyilatkozat ajánlásait és a helyi adottságokat, az egyének és az ország érdekeit egyaránt figyelembe véve mőködhet eredményesen. 8. A pedagógusképzésben lehetıvé kell tenni az osztatlan formában történı képzést, elsısorban néhány, jól meghatározott, hagyományosan a tanárképzés zömét adó kétszakos területen. 9. Szabályozott keretek között biztosítani kell a kétszintő és az osztatlan képzések közötti átjárhatóságot. 10. Az állam közfeladatai szempontjából meghatározó területeken (többek között a pedagógus, közszolgálati, igazságszolgáltatási, rendészeti, védelmi képzések területén) erıteljesebben érvényesül az állam szabályozó szerepe. E területeken összhangot kell teremteni a képzés és az életpálya-modellek között. 11. A vidéki városok felsıoktatási intézményei a helyi kulturális élet központjai, gazdasági hatásuk is meghatározó. A felsıoktatásban is túlzott fıvárosi részarányt az egyetemi és fıiskolai felvételi rendszer rugalmassága ellensúlyozza. 12. A magyarországi felsıoktatás intézményei együttmőködnek a határon túli magyar nyelvő felsıoktatási intézményekkel Állami támogatásban részesülnek az állami és a Magyarországon államilag elismert egyházi felsıoktatási intézmények. Az alapítványi és magán felsıoktatási intézmények a kifutó évfolyamok kivételével csak állami megrendelés esetén részesülnek költségvetési támogatásban. 14. Az állami finanszírozást a kiszámíthatóság és az állandóság jellemzi. 70%-ot tesz ki az alapmőködés biztosításához szükséges feladatfinanszírozás, 30% odaítélése normatív alapon történik. 15. A felsıoktatás egésze nem profit-orientált, ugyanakkor egyes alrendszerei mőködhetnek a piaci szabályok szerint. A törvény lehetıvé teszi, hogy a magyar felsıoktatási intézmények eséllyel versengjenek a külföldi hallgatók képzéséért. A felsıoktatás rugalmasan alkalmazkodik a munkaerı-piaci igényekhez. 16. A nemzetközi színtéren is elismert, kimagasló kutatási tevékenységet végzı egyetemek többlettámogatásban részesülnek. 17. Az új törvény a felsıoktatási intézményrendszer mőködése és jogbiztonsága szempontjából fontos rendelkezéseket rögzíti, a rugalmasságot biztosító részleteket alacsonyabb szintő jogszabályok szabályozzák. Határozott álláspontom, hogy a kormányrendeletben csak a fenti alapelveknek kell szerepelnie. A koncepció részleteiben megfogalmazott elvek a törvényalkotás során és az alacsonyabb szintő szabályok összeállításakor szolgálhatnak iránymutatásul, vagy jelölhetik ki a kereteket. Az alábbiakban ezen részletekkel kapcsolatban teszek észrevételeket és javaslatokat. III. A koncepció részleteivel kapcsolatos észrevételek Az alábbiakban a koncepciónak fıként azon pontjaihoz főzök megjegyzést, amelyeknél módosítást vagy kiegészítést javasolok. Ahol nem teszek észrevételt, ott lényegében egyetértek a dokumentumban megfogalmazottakkal. A felsıoktatási intézmény Az egyetem feladatai között a kutatás, mint feladat megjelölésére nem elegendı a továbbá kutatások folytatása kezdető fél mondat. Rögzíteni kellene, hogy versenyképes egyetemi oktatás 4

5 elképzelhetetlen nemzetközileg is elismert tudományos mőhelyekben folyó kutatási tevékenység nélkül. Ezt a tevékenységet az egyetemeknek a Magyar Tudományos Akadémiával (ld. Támogatott Kutatóhelyek Hálózata), illetve a tudomány nemzetközi szereplıivel összehangoltan, velük együttmőködésben kell végezni. A feladatok felsorolásából teljesen hiányzik a korábban már említett kulturális, tudományos, mőszaki és szervezeti innováció, pedig ezek a társadalmi és a gazdasági közjó elımozdítása szempontjából rendkívül fontos (köz)feladatok. A bolognai rendszer bevezetésének sok zavart és károkat okozó, ma is ható következménye az egyetemek és fıiskolák együttélési szabályainak, feladatmegosztásának teljes összekuszálása. Fennmaradtak ugyanis a fıiskolák, ám az oktatási feladatok szintjén a rendszer eltüntette a különbségeket az egyetemek és a fıiskolák között. A nagy rendszerek alkalmazkodási folyamatainak törvényei szerint ez a teljes felsıoktatás minıségének romlásához vezetett: a finanszírozási szabályok kényszerítı hatásának is engedve az egyetemeken folyó oktatás szintje helyenként a fıiskolai szinthez közelít. Ennek egyik jele, hogy minden fıiskola egyetemmé szeretne válni. Éppen ezért örvendetesnek tartom, hogy a koncepció szerzıi megkísérlik a minıségi követelmények pontos megfogalmazását, és minıségi szempontok szerint különböztetik meg az egyetemi és fıiskolai karokat. Sajnos nem vállalják fel, hogy a feladatok megosztásában is nyilvánvalóvá tegyék a két intézménytípus közötti különbségeket, és nem mutatják be a fıiskolák továbblépési-fejlıdési lehetıségeit a felsıoktatási térben. Rendkívül fontosnak tartom és üdvözölöm a legmagasabb szintő kutatást végzı intézmények megkülönböztetését a kutató minısítéssel.. Egyetértek az indoklás azon megfogalmazásával, hogy A jelenlegi kutatóegyetemek mindegyikéhez kutatási eredményesség szempontjából jelentısen különbözı karok tartoznak. A kutatóegyetemek minısítése során pontosan meghatározott, szigorú minıségi követelményeket ellenırzı eljárásban kell értékelni egy-egy tudományágat mővelı intézetet vagy kart, de a kutató kar, kutató intézet elnevezés megtévesztı, itthon és külföldön egyaránt értelmezhetetlen. Javaslom, hogy az értékelés során kutató címet elnyert intézet vagy kar, akkor is részesüljön többlet-támogatásban egy erre országosan elkülönített keretbıl, ha az egyetem egésze nem nyerte el a kutató címet. A kutatóegyetemi címet célszerő ahhoz a kritériumhoz kötni, hogy az egyetem egységeinek többségét az eljárás során kutató egységnek minısítsék. A felsıoktatási intézményt részletesen szabályozó részben a karokra vonatkozó számszerő követelményekben nem veszik figyelembe a karok eltérı jellegét. Vannak lényegében egyetlen szakot oktató karok (pl. jogi kar) és számos szakot oktatató karok (pl. természettudományi karok). Az ezekre vonatkozó szabályozás nem egységesíthetı. A karok méretének szabályozása során figyelembe kell venni, hogy ennek negatív hatása lehet az önellátásra való berendezkedés. Egy természettudományi karral rendelkezı egyetemen az alaptárgyak oktatását nem feltétlenül a szakmérnöki karok végzik. Ahogyan az orvosi képzésben a fogorvosi karnak fölösleges lenne anatómia, vagy molekuláris biológiai tanszékeket fenntartani. Ezért tehát a karokra vonatkozó követelményeket újra kell gondolni, és olyan szabályozást szükséges alkalmazni, amely az önmagukért való karalapításokat meggátolja, de nem csökkenti az egyetem belsı kohézióját. Pontosításra szorul a Tanárképzı Intézetre vonatkozó elképzelés is. Helyesnek tartom, hogy az intézmény kari struktúráján belül legyen az összes tanári szak képzését átlátó és a koordinációt 5

6 elvégzı szerve a tanárképzésnek. Ugyanakkor a koncepcióban a Tanárképzı Intézetet meghatározó-leíró mondatot, nevezetesen a tanárképzés tartalmi, szervezési és gyakorlati képzési feladatait ellátó és koordináló Tanárképzı Intézet kitételt félreérthetınek tartom, hiszen ez a definícióban benne foglaltatik a teljes tanárképzés. Azt javaslom, hogy a Tanárképzı Intézetet a következıképpen határozzuk meg: A Tanárképzı Intézet feladata és hatásköre a különbözı szakterületeken folyó tanárképzés összehangolása, a tanárképzés gyakorlati feladatainak szervezése, koordinálása, valamint magának a képzésnek az intézményen belüli felügyelete. Világossá kell tenni tehát, hogy a tanárok szakmai és szakmódszertani képzése nem a Tanárképzı Intézet feladata, hanem az egyes szakterületeké. A felsıoktatási intézmény mőködésére vonatkozó szabályok nem elég pontosak, mondhatni elnagyoltak. Különösen igaz ez a Szenátus összetételének meghatározására. A részletes koncepcióban a szerzık csökkenteni igyekeznek a karok számát a karok méretének szabályozásával, ugyanakkor figyelmen kívül hagyják, hogy a Szenátus mőködésképtelenséghez vezet, ha a karokat egy-egy oktató képviseli csupán. Egy nagy karnak ugyanis, amelyen sok szakot oktatnak, vegyük például az Általános Orvostudományi Kart, és egy speciális, pl. Fogorvosi Karnak nem lehet azonos súlyú képviselete a Szenátusban. A törvényi szabályozásnak rugalmasabbnak kell lennie, hogy a Szenátus a különbözı intézménytípusokat tekintve is kiegyensúlyozott szakmai szempontok szerint mőködhessék. A képzés, pedagógusképzés Örömmel fogadtam, hogy az MTA Oktatási Stratégiai Munkacsoportja által is szorgalmazott gyakorlati és akadémiai alapképzés megjelenik a koncepcióban. A törvényben meg kell határozni ezen képzések elindításának, átjárhatóságának, és ezekbıl a mesterképzésbe való bejutás feltételeit. A predoktori ösztöndíj rendszerének bevezetése régi problémát oldana meg. Sok olyan tudományág van ugyanis, ahol a doktori képzés három éve általában nem elég a PhD megszerzéséhez. Ezekben a tudományágakban sokszor elıfordult, hogy három éves kiegyensúlyozott teljesítés után az egyébként reményteljes doktorjelöltnek eredménytelenül kellett zárnia doktori tanulmányait. Ezeknek a hallgatóknak, akik már közel vannak a cím megszerzéséhez, lenne segítségére, a predoktori ösztöndíj, amelynek bevezetését feltétlenül támogatom. A koncepció szerzıi az osztatlan formában folyó képzések felsorolása után felvetik annak lehetıségét, hogy további képzéseket tegyenek osztatlan képzéssé. Azok az intézmények, amelyek alapszakon és mesterszakon is rendelkeznek már szakindítási engedéllyel, szenátusi határozattal akkreditálják, ezt követıen indítják újra az egyciklusú, illetve kétciklusú képzést. Ez a mondat félreérthetı, hiszen úgy is értelmezhetı, hogy az új törvény szerint a szenátus dönt arról, osztatlan vagy kétciklusú legyen-e az adott képzés az intézményben, és a szenátusok akkreditálnák a képzéseket a kívánt formában. Mindez teljesen kaotikussá és irányíthatatlanná tenné a magyar felsıoktatást. Javasolom, hogy a törvény rögzítse, mely képzések folyhatnak osztatlan és melyek kétciklusú formában, és azt is írja elı, hogy az új, osztatlan képzést újra akkreditáltatni kell. 6

7 Örvendetes, hogy a koncepció kimondja: A felsıoktatási intézmény a Magyar Köztársaság területén csak székhelyén vagy telephelyén indíthat alap- vagy mesterképzést. Úgy értelmezem a mondatot (remélem, helyesen), hogy a dokumentum szerzıi ezzel a minıségi követelményeket kijátszó és csupán bevételpótló kihelyezett tagozatokat kívánják megszüntetni. Egyetértek azzal, hogy a koncepció szerzıi külön fejezetet szentelnek a pedagógusképzésnek mint a felsıoktatás legsürgısebb teendıket igénylı területének. A vázolt képzési alapmodell egyezik az MTA javaslatával: megfelelı tanulmányi és alkalmassági követelményekre alapozott felvételi eljárás során felvett tanárjelölteket kétszakos, tudományosan megalapozott, a két szak szempontjából szimmetrikus, a tanári gyakorlatra is felkészítı képzés keretében kell képezni, amely néhány jól meghatározott, hagyományosan a tanárképzés nagyobb hányadát kitevı kétszakos területen osztatlan formában is történhet. Felmerül azonban a kérdés, hogy most, a tanári szakok iránti nagyon alacsony érdeklıdés idıszakában lesz-e elég jelentkezı egy olyan hatéves képzést kívánó diploma megszerzésére, amely még nem állta ki az összehasonlítás próbáját néhány már három év alatt megszerezhetı diplomával szemben sem az erkölcsi, sem az anyagi megbecsültség szempontjából. Megjósolható, hogy az új képzési rendszerre való átállás elsısorban a kevésbé rangos általános iskolák felsı tagozataiban vezet majd tanárhiányhoz. Kérdéses, hogy a majdan általános iskolákban tanító tanárok esetében szükség van-e a hatéves képzésre. A jelenlegi helyzetben irreális elvárásnak tőnhet a két emelt szintő érettségi vizsga is. A képzésre vonatkozó részben a tanárképzésrıl írottak nincsenek összhangban a pedagógus életpálya modell terveivel. Egyedül itt fordul elı a koncepcióban a kreditszámokra is kitérı részletezés. Amennyiben a dokumentum szerzıinek célja egy kerettörvény megalkotása volt, ellentmondásos, hogy már a kormányhatározatban rögzített koncepcióban konkrét kreditszámok jelenjenek meg a tanárképzésre vonatkozóan. A felsıoktatási koncepció megalkotásának eredeti szándékát szem elıtt tartva határozottan ellenzem, hogy a tanárképzés csak osztatlan képzésben történjék, és hogy az osztatlan formában folyó tanárképzés idejét felemeljük hat évre. A problémához kapcsolódó társadalmi-gyakorlati kérdésekre kitekintéssel teszek javaslatot a felsıoktatás rendszerében a tanárképzés mikéntjére. A merev kétciklusú képzés korrekciójaként meghatározott szakpárokon tegyük lehetıvé az osztatlan képzést. Az osztatlan modellben a tanárképzés legyen továbbra is öt éves. Az osztatlan vagy a kétciklusú képzésben végzett tanárokat ugyanúgy lehetne alkalmazni, ahogyan ezt eddig is tettük, de gyakorló tanárként (a rezidens vagy a bírósági fogalmazó mintájára) olyan kezdı fizetéssel, amelyet ma a tanárok kapnak. Ezzel párhuzamosan azonban további két évig a tanári mesterségre felkészítı továbbképzésben kellene részt venniük. A képzésnek e szakaszában pedagógiai és tantárgypedagógiai képzésre és konzultációkra kerülne sor, és itt lehetne különbséget tenni, hogy általános iskolában vagy gimnáziumban történı tanításra szakosodik a gyakorló-tanár. Két év után a gyakorló-tanár szakvizsgát tehetne, amely általános iskolai vagy középiskolai tanításra jogosítana. Az eredményes szakvizsgához lehetne kötni egy viszonylag jelentıs pl %-os fizetésemelést. Egy ilyen rendszer kellı átjárhatóságot biztosítana a pedagógusoknak az általános iskolai tanári pálya és a középiskolai tanári tevékenység között, amelyhez a szükséges szakvizsgát késıbb is megszerezhetik azok, akik középiskolába kinevezett szakvizsgázott tanárok szeretnének lenni. Egy ilyen rendszerben az is eldöntendı kérdés, hogy milyen pedagógusi feladatokra 7

8 alkalmazhatók azok a tanárok, akik a végzés után öt évig nem tudják letenni a tanári szakvizsgát. A most alkalmazásban lévıkre ilyen kötelezettség nem hárulna, de számukra is lehetıvé kellene tenni a szakvizsgát, amely után ık is jogosultak lennének a fizetésemelésre. Ez a fokozatosság a fizetésemelések finanszírozása szempontjából is elınyös lehetne. A tanárképzés jelenleg egy szakmai megjelölés nélküli, egységes tanári mesterképzési szak (MA) elnevezéső képzésben folyik (nincs matematika-fizika, kémia-biológia, tanári szak), és a szaknak egyetlen szakfelelıse van az intézményben, aki a neveléstudomány területérıl kerül ki. Ez az állapot nem felel meg a koncepció azon elvének, hogy A szakos rendszer alapjának a közoktatás mőveltségi területében megjelenı diszciplináris képzést tekinti. Ennek érvényesítésére is javaslom, hogy a koncepcióban expressis verbis jelenjen meg, hogy a létesülı osztatlan tanárképzés szakjai önálló szakok, külön szakfelelısökkel, és a szakokat azokra a képzési területekre és képzési ágakba kell besorolni, amelyek a szakok megnevezésében megjelennek (pl. a matematika-fizika tanári szakot a természettudomány képzési területre. A fenti problémával függ össze a tanári diploma elnevezése is. A koncepció szerint a tanári diploma mester fokozatú és tartalmazza a szak, szakok és a tanári szakképzettséget jelölı MEd. (Master of Education) elnevezést. Ezzel lényegében egyetértek, de az angol elnevezésre vonatkozóan közvetítem nyelvész kollégáink módosító javaslatát. Szerintük ez az elnevezés az angol-szász rendszerbıl származik, amely alapvetıen különbözik a magyartól. Ott a Master of Education cím egy, a tisztán szakmai képzést követı (a Harvard-on egyéves) program keretében szerezhetı meg, amely kizárólag az oktatási gyakorlatra készít fel. Javaslom, hogy a Master of Education -t Master of Education in..(e.g. Mathematics and Physics) -ra cseréljük. Tehetséggondozás Indokoltnak tartom, hogy a tehetséggondozás kérdésének önálló fejezetet szenteljenek a dokumentum szerzıi, hiszen nemzetünk megújulási képessége annak is függvénye, hogy felismerjük-e idıben tehetségeinket és milyen mértékben támogatjuk ıket, kibontakozásukban. A tehetséggondozásnak különbözı szintjei vannak. A bolognai rendszer egy padba ülteti a korosztály 45%-át. Ha azt akarjuk, hogy az átlagot jóval meghaladó kiválóak (felsı 15-20%) képességeiknek megfelelıen teljesítsenek, számukra külön foglalkozásokat (emelt szintő elıadások, gyakorlatok) szükséges biztosítani az alapképzés keretein belül. A legkiválóbbak (a felsı 5-8%) esetében azonban még ez is kevés, számukra egyéni, tutoriális képzés keretében kellene biztosítani fejlıdésüket: személyre szabottan külön feladatokkal, mester-tanítvány kapcsolatokban. Közülük kerülhetnek ki a sikeres diákkörösök és a doktoranduszok. A legeslegkiválóbbakat (felsı 1%) már hallgató korukban be kell vonni ígéretes kutatási témákba, elindítani a tudományos kutatói pályán, elvinni nemzetközi konferenciákra, tudományos centrumokba. A fenti tevékenység elkötelezettséget, sok-sok energiát, idıt igényel. A hallgatói normatíván alapuló finanszírozási rendszer ezt a legkisebb mértékben sem jutalmazza. Azt javaslom, hogy már törvényi szinten is történjen utalás arra, hogy ezeket a tevékenységeket a kormányzat figyelembe veszi a finanszírozás 70%-át kitevı feladatfinanszírozási keret szétosztásánál. 8

9 Támogatom a szakkollégiumok rendszerét. Várhatóan innen kerül ki a vidék vezetı értelmisége, így a koncepcióban megjelenı vidékfejlesztési célok megvalósításának ez a rendszer az egyik záloga. Hiányolom ugyanakkor, hogy a koncepcióban a szerzık nem foglalkoznak a nagy a magyar felsıoktatás egyik sikeres programjának tekinthetı, hagyományokkal rendelkezı Tudományos Diákkörök helyzetével, szerepével. Az oktatók Egyetértek azzal a megállapítással, hogy A felsıoktatási intézmények minıségét az alkalmazott oktatók, kutatók határozzák meg. Az alapelvek szerint ( A felsıoktatás minden területén kiemelt szerepet kap a minıség. ), az oktatói-kutatói közösség életét, tevékenységét, mőködését, belsı értékrendszerét igen nagymértékben meghatározó oktatói hierarchia kiépítésében is elsısorban a minıséget kell figyelembe venni. Szakítani kell az utóbbi 15 évben ezen a téren eluralkodó trükközésekkel (integrációs ügyeskedések, egy potens oktató-kutató több intézményben való szerepeltetése, teljesen fiktív vezetıi megbízások stb.). Úgy ítélem meg, hogy a koncepció ezen a helyes úton megtette az elsı lépéseket. A kinevezések feltételeivel kapcsolatban az alábbi megjegyzéseket, korrekciókat, javaslatokat teszem: Egyetértek azzal, hogy egyetemi tanári kinevezés csak egyetemen lehetséges. Ha figyelembe vesszük a koncepciónak a felsıoktatási intézmények struktúrájáról szóló korábbi fejezetét, akkor ezt pontosítani szükséges: egyetemi tanári kinevezés csak egyetemi karon dolgozó oktató számára lehetséges. Elfogadom, hogy a magas szintő oktatási tevékenység megítélése a habilitációs eljárás és az egyetemi tanári pályázat elbírálása keretében lehetséges. Ismeretes, hogy az MTA doktora címhez is magas szintő kutatói tevékenység megléte szükséges, és ennek megbízható ellenırzésére minden egyes pályázó esetén a legmagasabban kvalifikált emberek több száz munkaórája fordítódik az Akadémián. Kétlem, hogy a habilitációs eljárás vagy az egyetemi tanári pályázatok elbírálása ezt a minıségi szintet akár csak megközelíti. Ha tényleg megköveteljük az egyetemi tanári címhez a nemzetközi sztenderdek szerint kívánatos kutatási tevékenységet, akkor használnunk kell az ezen tevékenység megítéléséhez rendelkezésre álló megbízható, elfogadott rendszert Javaslom, hogy az új törvényben szerepeljen, hogy az egyetemi tanári kinevezés során a magas szintő kutatói tevékenység megítélésénél a Magyar Tudományos Akadémia MTA doktora cím elnyerésének - tudományterületenként gondosan megállapított - kritériumait kell irányadónak tekinteni. Javaslom, hogy a habilitációt már a docentúrához is követeljük meg. (Ma már több egyetemen ez a gyakorlat) Ugyanakkor túlzónak tartom a docensi kinevezéshez a legalább 15 éves oktatási szakmai tapasztalat megkövetelését. Ez elriasztja az igazán tehetséges fiatalokat az egyetemi karrierépítéstıl. Felesleges adminisztratív bonyodalomnak tartom a docensi kinevezés jogát rektori szintnél magasabbra emelni. Elfogadható, hogy az adjunktusi kinevezés akárhányszor hosszabbítható, de a tanársegédi csak egyszer. Aggályosnak tartom ugyanakkor, hogy adjunktus is lehet tanszékvezetı. 9

10 A felsıoktatási intézményekben létrehozott kutatói munkakörök betöltéséhez szükséges kompetenciák gyakran eltérnek az oktatói feladatkörökéitıl, ezért a kutatói munkakörökben ajánlatos a kinevezési feltételrendszert az oktatói munkaköröktıl függetlenül meghatározni, érintve természetesen a kutatók oktatói tevékenységét is. A hallgatók A felvételi eljárás során a szóbeli meghallgatás lehetıségének megteremtése bizonyos szakokon valóban kívánatos. Finomításra szorul ugyanakkor az a megfogalmazás, hogy Adott szakra minden felsıoktatási intézményben azonos felvételi követelmények teljesítésével lehet bejutni. Ez ugyanis éles logikai ellentétben áll azzal, hogy a különbözı felsıoktatási intézmények különbözı színvonalat képviselnek. Miért kellene egy fıiskolán ugyanolyan követelményeket teljesíteni, mint egy kutatóegyetemen? Elıremutató az emelt szintő érettségi elıírása is, ám úgy gondolom, hogy követve a fokozatosság elvét, egyelıre csak egy tárgyból kellene megkövetelni kötelezı jelleggel. A két tárgyból elıírt emelt szintő érettségi elıírása a felvehetı hallgatók számának drasztikus csökkenését okozná. Bizonyos szakokon, pl. a pedagógus-szakokon támogatandó az alkalmassági vizsga és a szóbeli meghallgatás bevezetése, ugyanakkor ügyelni kell ennek szakmai objektivitására. Fontosnak tartom, hogy a szociálisan hátrányos helyzetőek és a fogyatékkal élık kapjanak meg minden ésszerő támogatást. Viszont nem tartom ésszerőnek (és humánusnak sem!), hogy közülük külön létszámkeret terhére olyanokat is felvegyenek, akik a felvételhez minimálisan szükséges pontszámot nem érik el. Nem tartom megvalósíthatónak, hogy a felvételi eljárásban a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezı használhatja anyanyelvét. A hallgatói képviselet A hallgatói képviselet kérdései tekintetében alapvetınek tekintem az oktatók és hallgatók együttmőködését, s hogy a hallgatók elsısorban kompetenciájuknak megfelelı kérdésekben rendelkezzenek döntési jogosítványokkal. Ebbıl következik, hogy a Hallgatói Önkormányzat képviselıinek véleményezési joga legyen olyan kérdésekben, amelyek megítélése kompetenciájukon kívül esik (pl. vezetıi kinevezések, kutatási programok indítása, oktatók kutatói habitusának megítélése, stb.). Finanszírozás A felsıoktatásban világosabb helyzetet teremt, ha a jövıben az alapítványi és magán felsıoktatási intézmények költségvetési támogatása csak állami megrendelés esetén lehetséges. A stabilitás és az értékorientált finanszírozás irányába történı fontos lépésnek tartom az országos felsıoktatási elıirányzat 70% + 15% + 15%-os felosztását a feladatfinanszírozás, a képzési támogatás és a képzést megalapozó tudományos célú támogatás között. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez strukturált finanszírozási rendszer csak abban az esetben fogja beváltani a hozzá főzött reményeket, és csak akkor szolgálja a minıség érvényesítését, ha a 70% intézmények közötti elosztása megalapozott, világos értékrend alapján kidolgozott, valódi teljesítmény-mutatókat figyelembe vevı és az ország jövıjét szolgáló tevékenységeket elismerı szempontrendszeren alapul. Úgy gondolom, ezen szempontrendszernek a törvényben is meg kell jelenni. 10

11 Nyilvánvaló, hogy a felsıoktatási intézmény gazdálkodását gazdasági igazgató vezeti. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az intézményt a rektor és a szenátus vezeti, tehát a gazdálkodás irányítása rektori, szenátusi felügyelet mellett valósul meg. Nemzetközi vonatkozású rendelkezések Figyelembe véve, hogy a magyar felsıoktatás az Európai Felsıoktatási Térség része, fontos lenne rögzíteni a koncepcióban, hogy felsıoktatási intézményeink érdekeltek a külföldi, elsısorban az EU tagállamok felsıoktatási intézményeivel közös, fıleg mester- és PhD-képzések létrehozásában, közös diplomák kiadásában (joint degree, double degree), valamint minél több közös tudományos program megvalósításában.. Ennek érdekében fontos, hogy a koncepció térjen ki az idegen nyelven történı képzés szabályozásának (pl. létrehozás, indítás) felülvizsgálatára, a szabályozás egyszerősítésére, egyértelmővé tételére és a financiális kérdések tisztázására európai uniós, illetve nem uniós állampolgárok vonatkozásában. Ugyancsak fontos annak markáns megfogalmazása, hogy a magyar felsıoktatási kormányzat elkötelezett a hallgatói és oktatói mobilitást akadályozó tényezık azonosításában és felszámolásában. A felsıoktatás irányítása A koncepció autonómiára és minıségre vonatkozó alapelvei nincsenek összhangban a dokumentum azon részletes szabályokkal, amelyek a felsıoktatás irányítására, különösen az akkreditációra vonatkoznak. Az akkreditáció a felsıoktatás legfontosabb ügyei közé tartozik, ezért aggályos, hogy szabályozása nem a törvényben, hanem kormányrendeletben jelenik meg. Ez jogbizonytalansághoz vezet, ahogyan más testületek mőködésének külön jogszabályban való szabályozása is. Megértve és elfogadva a törvény kerettörvény jellegét - noha ennek ellentmond, hogy a koncepció a pedagógusképzést a kreditfelosztásig szabályozza - javaslom, hogy a Magyar Felsıoktatási Akkreditációs Bizottságra (MAB) vonatkozó alapvetı szabályok szerepeljenek a törvényben. Határozottan ellenzem a 7. sz. mellékletben a Magyar Felsıoktatási Akkreditációs Bizottság összetételére vonatkozó javaslatot, amelyhez kapcsolódóan ugyancsak önálló javaslatot teszek. Javaslom, hogy a MAB 15 tagból álljon, amelynek hat-hat tagjára a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a Magyar Rektori konferencia tesz - egyeztetett - javaslatot. Három tagot az felsıoktatásért felelıs miniszter javasol a gazdasági élet szereplıi közül, a gazdasági élet meghatározó testületeivel való konzultáció alapján. Ez a javaslat kiküszöbölné azt az évek óta meglévı anomáliát, hogy a gazdasági kamarák valamelyik felsıoktatási intézményben dolgozó tagot delegálnak a MAB-ba felborítva ezzel a tudományterületi és intézményi egyensúlyokat. A felsıoktatásért felelıs miniszter esetében pedig így fel sem merülhet a politikai vagy szakmai elfogultság kérdése. A háromfıs Felülvizsgálati Bizottság tagjaira a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a felsıoktatásért felelıs miniszter tesz egyeztetett javaslatot. A Felsıoktatási Tudományos Tanács - az elnevezés sem világos - feladatai a koncepció és az elmúlt évek gyakorlata alapján kiüresedett. Megfontolandónak tartom e testület megszüntetését. 11

12 Összefoglalva: A koncepció alapvetése, hogy kerettörvényt tervez alkotni. Ez a törekvés csak akkor valósítható meg, ha a törvény fogalmai, alapvetései, és útmutatásai világosak és egyértelmőek. A dokumentum jelenleg számos ponton tartalmaz irreleváns részleteket. A koncepció megfogalmazásakor arra kell törekedni, hogy a dokumentum egyértelmő irányt szabjon az alsóbbrendő jogszabályok megalkotóinak is. Fontos ellenırizni, hogy a felsıoktatás rendszerére vonatkozó más törvények se tartalmazzanak a dokumentummal ellentétes elıírásokat. Különösen nagy veszélyt jelenthetnek a mellékletekben felsorolt, tartalmukban ki nem bontott rendeletek, amelyek ismerete nélkül a koncepció teljes tartalma és lényegi következményei csak igen korlátozottan ítélhetık meg. Erre példa, hogy az egyetemi oktatókra vonatkozó 6. sz. mellékletben az egyetemi tanári kinevezésekre vonatkozó szabályozásokban indokolatlan és igen veszélyes kivételek jelennek meg ( a pedagógus mesterségre való felkészítésben tantárgy-pedagógiai, mővészeti és sportképzésben ezt (az egyetemi tanári szintő tudományos tevékenységet) helyettesítheti a legalább 20 éves kiemelkedı gyakorlati munka ). Hasonló, a minıség elvét veszélyeztetı engedmény lenne adjunktus tanszékvezetık megbízása. A minıség elvének következetes érvényesítése a felsıoktatásra egészének kereteit megalapozó koncepció meghatározó feladata. A törvényalkotó nem kerülheti meg azt a kérdést sem, hogy a jelenlegi felsıoktatási törvényben szereplı, a koncepcióban azonban nem érintett kérdések tekintetében milyen álláspontot foglal el. Azaz: az új felsıoktatási törvényben csak az szerepeljen, ami a koncepcióban benne van, vagy a koncepcióban nem érintett kérdésekben a hatályos törvényi szabályozást kívánják megtartani a szerzık. A kérdést nyilvánvalóan csak a törvény szövegének kidolgozása során lehet megválaszolni. Ezért ismétlem meg összegzı javaslatomat, hogy a kormányrendelet csak az alapelveket tartalmazza, a koncepciót pedig tekintse iránymutatásnak az abban megfogalmazott - a fentiek szerint átdolgozott - konkrét javaslatok tekintetében. Budapest, december 6. Pálinkás József 12

2005. évi CXXXIX. törvény. a felsıoktatásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY CÉLJA

2005. évi CXXXIX. törvény. a felsıoktatásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY CÉLJA 2005. évi CXXXIX. törvény a felsıoktatásról Az Országgyőlés annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történı csatlakozásával a magyar felsıoktatás az Európai Gazdasági Térség felsıoktatási

Részletesebben

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben 1 A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben = Akadémiai törvény Asz. = Alapszabály Ü. = Ügyrend

Részletesebben

KÉPZİMŐVÉSZETI SZAKOK PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉSE

KÉPZİMŐVÉSZETI SZAKOK PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉSE KÉPZİMŐVÉSZETI SZAKOK PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉSE AKKREDITÁCIÓS JELENTÉS i A határozatokban foglalt szakok akkreditációjának hatálya: 2016. október 3. A Látogató Bizottság elnöke: Zwickl András mővészettörténész,

Részletesebben

INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS 2012/2013 SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FİISKOLA. akkreditációs jelentése

INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS 2012/2013 SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FİISKOLA. akkreditációs jelentése INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS 2012/2013 (Harmadik akkreditációs értékelés) SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FİISKOLA akkreditációs jelentése a 2014/2/VII/7. sz. MAB HATÁROZAT MELLÉKLETE 2014. január

Részletesebben

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011. Tomori Pál Fıiskola. Kalocsa

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011. Tomori Pál Fıiskola. Kalocsa INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011 Tomori Pál Fıiskola Kalocsa 2007. január 3. Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA: MÚLT-JELEN-JÖVİ... 3 2. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FİBB TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA...

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.5.2005 EP-PE_TC2-COD(2002)0061 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

EURÓPAI PARLAMENT. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.5.2005 EP-PE_TC2-COD(2002)0061 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.5.2005 EP-PE_TC2-COD(2002)0061 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely második olvasatban 2005. május 11-én került

Részletesebben

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM monitoring akkreditációs jelentése

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM monitoring akkreditációs jelentése Hely INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS MONITORING ELJÁRÁS 2011/2012 (A második akkreditációs értékeléshez kapcsolódva) A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM monitoring akkreditációs jelentése A MAB 2012/4/VII. sz. HATÁROZATÁNAK

Részletesebben

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ Az Eötvös Károly Intézet véleménye az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról Az alábbi szakvélemény a vizsgált rendelkezéseket

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

2011. december 5. 10.00, Díszterem 3. napirendi pont 1. számú melléklet

2011. december 5. 10.00, Díszterem 3. napirendi pont 1. számú melléklet A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályának (a továbbiakban: Alapszabály) módosítása 1. Az Alapszabály 1. (2)-(4) bekezdései helyébe a következı rendelkezés lép: Asz. 1. (2) Az Akadémia és intézményei

Részletesebben

33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról

33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról 33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról Az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. (2) bekezdés k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az egészségügyi

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

Magyar Mérnöki Kamara 2006.

Magyar Mérnöki Kamara 2006. Magyar Mérnöki Kamara Építésügyi tervezıi- és szakértıi jogosultságok szabályai 2006. Ideiglenes jelleggel elfogadva a 6/2006. (V.13.) MMK Küldöttgyőlési határozattal. Felhatalmazta a Választmányt az ideiglenes

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

9/2. SZ. MELLÉKLET A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR KARI SAJÁTOSSÁGOKAT TARTALMAZÓ KARI SZABÁLYZATA

9/2. SZ. MELLÉKLET A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR KARI SAJÁTOSSÁGOKAT TARTALMAZÓ KARI SZABÁLYZATA 9/2. SZ. MELLÉKLET A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR KARI SAJÁTOSSÁGOKAT TARTALMAZÓ KARI SZABÁLYZATA ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. A Szabályzat hatálya kiterjed a Bölcsészettudományi Karon a

Részletesebben

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató Itt található a neten (a link csak egy sorba írva lesz mûködõképes!): http://www.energiakozpont.hu/palyazat/palyazath/palyazath_body/kiop2004/kiop2004_body/kiop2004_eselyegy.htm

Részletesebben

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL - 1/76 - I. Intézmény képzési struktúrája A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 2004- ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.12.2005 EP-PE_TC2-COD(2003)0282 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

EURÓPAI PARLAMENT. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.12.2005 EP-PE_TC2-COD(2003)0282 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.12.2005 EP-PE_TC2-COD(2003)0282 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely második olvasatban 2005. december 13-án került

Részletesebben

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK

Részletesebben

Minıségirányítás a legfıbb ellenırzı intézmények számára

Minıségirányítás a legfıbb ellenırzı intézmények számára ISSAI 40 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Minıségirányítás a legfıbb

Részletesebben

A K K R E D I T Á C I Ó S É R T E S Í T İ

A K K R E D I T Á C I Ó S É R T E S Í T İ A K K R E D I T Á C I Ó S É R T E S Í T İ A MAGYAR AKKREDITÁCIÓS BIZOTTSÁG HIVATALOS LAPJA 11. évfolyam 1. szám 2006. február Kiadja a MAB Titkársága 2 AKKREDITÁCIÓS ÉRTESÍTİ 2006. február A Magyar Akkreditációs

Részletesebben

Minıségirányítási program. Móra Ferenc Általános Iskola

Minıségirányítási program. Móra Ferenc Általános Iskola Minıségirányítási program Móra Ferenc Általános Iskola 1. MINİSÉGPOLITIKA 1.1. Bevezetés A valkói Móra Ferenc Általános Iskola a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. Törvény 40. (10) bekezdése szerint intézményi

Részletesebben

Vezetıi elképzelések, vezetıi program és a motiváció ismertetése

Vezetıi elképzelések, vezetıi program és a motiváció ismertetése Dr. Ács Pongrác Vezetıi elképzelések, vezetıi program és a motiváció ismertetése Vezérfonalam: SZEMÉLYES ÉRINTETTSÉG és EGYÜTTMŐKÖDÉS 14 éve életem szerves része az INTÉZET, illetve annak jogelıdje a Janus

Részletesebben

ELLEN RZÉSI JELENTÉS A Széchenyi István Általános Iskola ködésének törvényességi, szabályszer ségi ellen rzésér Budapest, 2011.

ELLEN RZÉSI JELENTÉS A Széchenyi István Általános Iskola ködésének törvényességi, szabályszer ségi ellen rzésér Budapest, 2011. ELLENİRZÉSI JELENTÉS A Széchenyi István Általános Iskola 2092 Budakeszi, Knáb János u. 60.) mőködésének törvényességi, szabályszerőségi ellenırzésérıl Budapest, 2011. Iktatószám: Ellenırzés száma: Tárgy:

Részletesebben

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet. Általános rendelkezések

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet. Általános rendelkezések 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeirıl és megfelelıségének tanúsításáról A fogyasztóvédelemrıl szóló 1997. évi CLV. törvény 56. -ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT

TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT 1.1.5 Szolgáltatási akkreditáció modellezése alprojekt Záró tanulmány 2011. 11.

Részletesebben

2006. évi XCIV. törvény. a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról

2006. évi XCIV. törvény. a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról Mi változott a tőzvédelmi törvényben, 2006-ban? A 2006. évi XCIV. törvény több ponton módosította az 1996. évi XXXI. Törvényt. A változások és az eredeti szöveg egymás melletti vizsgálata és a hozzá főzött

Részletesebben

A BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA HALLGATÓK RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK ÉS AZ ÁLTALUK FIZETENDİ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA HALLGATÓK RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK ÉS AZ ÁLTALUK FIZETENDİ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK SZABÁLYZATA 5. verzió A Budapesti Mőszaki Fıiskola Szervezeti és Mőködési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer 7. függelék A BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA HALLGATÓK RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK ÉS

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat Gyakornoki szabályzat A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl.

JEGYZİKÖNYV. Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl. JEGYZİKÖNYV Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl. Jelen vannak: Bársony János alpolgármester Kránicz József Tibor képviselı

Részletesebben

2010. évi ellenırzési jelentés

2010. évi ellenırzési jelentés 2010. évi ellenırzési jelentés A belsı ellenırzés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 121/B. (1) bekezdésében meghatározott tevékenység. A belsı ellenırzés a belsı

Részletesebben

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 0 KVVM FI Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez Változatelemzés,

Részletesebben

A VÖRÖSBERÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA. 2009. november

A VÖRÖSBERÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA. 2009. november A VÖRÖSBERÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2009. november TARTALOMJEGYZÉK 1. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA... 1 2. MINİSÉGPOLITIKÁNK... 4 2.1. Minıségpolitikai nyilatkozat... 4 2.2 A fenntartói

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Az Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

Az Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény 2700 Cegléd, Kút u. 2. 1 Az Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Készítette: az intézmény Minıségirányítási Csoportja P. Szabó Zoltánné intézményvezetı irányításával

Részletesebben

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008. NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.) alapján A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZILÁGYI ERZSÉBET ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. 2 I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZİI... 4 1. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya...4

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról OKTATÁSI MINISZTER IGAZSÁGÜGY-MINISZTER TERVEZET! 8262-93/2004. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról Budapest, 2004. április

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. az önkormányzat 2014. évi költségvetésének tervezési irányelveirıl

ELİTERJESZTÉS. az önkormányzat 2014. évi költségvetésének tervezési irányelveirıl HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 6721-6/2013. Elıkészítık: Szólláth Tibor polgármester, Kiss György Közgazdasági Iroda irodavezetıje Az elıterjesztés törvényességi

Részletesebben

AZ ELTE BTK FILOZÓFIATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁJÁNAK SZABÁLYZATA

AZ ELTE BTK FILOZÓFIATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁJÁNAK SZABÁLYZATA AZ ELTE BTK FILOZÓFIATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁJÁNAK SZABÁLYZATA 1. A Filozófiatudományi doktori iskola a Bölcsészettudományi Kar funkcionális szervezeti egysége, mely a Filozófia Intézetet és a Mővészetelméleti

Részletesebben

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Munkahelyi képzések támogatása középvállalkozások számára címmel meghirdetett pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-2.1.3.B-11/1 1 Tartalom

Részletesebben

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Tervezet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Budapest, 2010. május A Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelvei A Magyar Tudományos Akadémiáról

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 18.10.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁG ÚJ ALAPTÖRVÉNYÉRİL Elfogadta a VELENCEI BIZOTTSÁG 87. plenáris ülésén (Velence,

Részletesebben

11.6.2010 A7-0109/ 001-249. MÓDOSÍTÁSOK 001-249 elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

11.6.2010 A7-0109/ 001-249. MÓDOSÍTÁSOK 001-249 elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 11.6.2010 A7-0109/ 001-249 MÓDOSÍTÁSOK 001-249 elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság Jelentés Renate Sommer A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÁTLÁTHATÓSÁGÁRÓL 2008. június 4. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Emlékeztetı

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÁTLÁTHATÓSÁGÁRÓL 2008. június 4. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Emlékeztetı KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÁTLÁTHATÓSÁGÁRÓL 2008. június 4., Emlékeztetı Az emlékeztetı a megbeszélésen elhangzott szakmai vita összefoglalója. A kerekasztal beszélgetés teljes hanganyaga

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015. 1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája 2008 2015. Tartalomjegyzék Bevezetés Az országos kulturális stratégia fontosabb célkitőzései 3 A helyi kulturális stratégia elvei

Részletesebben

AKKREDITÁCIÓ MAGYARORSZÁGON 11. Tájékoztató a Magyar Akkreditációs Bizottság. 2002. évi mőködésérıl. Budapest

AKKREDITÁCIÓ MAGYARORSZÁGON 11. Tájékoztató a Magyar Akkreditációs Bizottság. 2002. évi mőködésérıl. Budapest AKKREDITÁCIÓ MAGYARORSZÁGON 11 Tájékoztató a Magyar Akkreditációs Bizottság 2002. évi mőködésérıl Budapest 2003 Magyar Akkreditációs Bizottság Kiadja: a Magyar Akkreditációs Bizottság Budapest, Ajtósi

Részletesebben

ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/6. 1/15 A BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA (továbbiakban munkaügyi központ)

Részletesebben

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata (az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2008. július 04. jóváhagyta) 1. / A szervezet megnevezése: Munkaügyi Közvetítıi

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ RENDSZERE

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ RENDSZERE Újszászi Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, FEJLESZTÉSI RENDSZERE Hatálya kiterjed az Újszász Város Önkormányzat

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Készítette: Zempléni TISZK Munkaszervezete. Javaslat

Készítette: Zempléni TISZK Munkaszervezete. Javaslat Elıterjesztı: Dr. Hörcsik Richárd polgármester Készítette: Zempléni TISZK Munkaszervezete Javaslat Bıcs Község Önkormányzatának a Zempléni Szakképzés-szervezési Társuláshoz történı csatlakozás elfogadására,

Részletesebben

A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE

A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda humánszolgáltató intézmény, amely alapellátás jellegő információs és

Részletesebben

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Mottó: Azok a csodálatos dolgok, melyeket iskoláitokban megismertek, sok nemzedék mőve, és amelyeket a föld minden országában

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A távoktatás mint innováció magyarországi elterjedése a hálózat alakulásának földrajzi jellemzıi Ph.D. értekezés tézisei Pósfayné

Részletesebben

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban I. A megváltozott munkaképességő álláskeresık létszámadatai Régiónk munkaerı-piaci helyzetét

Részletesebben

Minıségirányítási Program

Minıségirányítási Program Minıségirányítási Program Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ Napköziotthonos Óvodái 2009-2014 Nagybajom, 2009. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetı.3 1.1. A minıségirányítási program módosításának indoklása.3

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

8.1.2014 A7-0034/246 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/...

8.1.2014 A7-0034/246 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/... 8.1.2014 A7-0034/246 Módosítás 246 Malcolm Harbour a Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság nevében Jelentés A7-0034/2013 Marc Tarabella A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2009 Készítette: Gruber Marianna igazgató Jóváhagyó: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése 2009. Tervezett felülvizsgálat dátuma:

Részletesebben

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA Felsıoktatási Minıségi Díj pályázat 29. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 1. A Budapesti Mőszaki Fıiskola bemutatása... 1 2. Az intézményi önértékelés illeszkedése

Részletesebben

ÚTMUTATÓ AKKREDITOROK SZÁMÁRA

ÚTMUTATÓ AKKREDITOROK SZÁMÁRA ÚTMUTATÓ AKKREDITOROK SZÁMÁRA A dokumentum az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, az Államreform Operatív Program támogatásával, az Elektronikus közigazgatási keretrendszer tárgyú kiemelt projekt

Részletesebben

AKKREDITÁCIÓS JELENTÉS ÁLTALÁNOS ORVOS KÉPZÉSEK PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉSE

AKKREDITÁCIÓS JELENTÉS ÁLTALÁNOS ORVOS KÉPZÉSEK PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉSE AKKREDITÁCIÓS JELENTÉS ÁLTALÁNOS ORVOS KÉPZÉSEK PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉSE A MAB 2006/2/II/1/1. sz. határozata: Az intézményi önértékelések, valamint a látogatások alkalmával tapasztaltak alapján megállapítást

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

Beszámoló. II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár. 2010. évi szakmai munkájáról

Beszámoló. II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár. 2010. évi szakmai munkájáról Beszámoló II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár 2010. évi szakmai munkájáról Összeállította: Venyigéné Makrányi Margit igazgató TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ...3 II. GAZDÁLKODÁS...8 II.1

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

2010. évi I. törvény

2010. évi I. törvény 1. oldal 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 1 Az Országgyőlés annak érdekében, hogy - az anyakönyvi eljárásban érvényre juttassa a szolgáltató közigazgatás követelményét, - az anyakönyvi rendszer

Részletesebben

ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT

ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT EGYÜTTMŐKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA ÜZLETI ÉS NON-PROFIT TANÁCSADÓK EGYÜTTMŐKÖDÉSE FOGYATÉKOS EMBEREK MUNKAERİ-PIACI INTEGRÁCIÓJA ELİSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN Vezetıi

Részletesebben

A politikai függetlenség elvei és biztosítékai:

A politikai függetlenség elvei és biztosítékai: I. Általános rész: 1. A KARTAL TV a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény betartásával helyi mősorszolgáltatást végez. 2. A KARTAL TV adásainak teljes ideje heti 168 óra, átlagosan

Részletesebben

Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email.

Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email. Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email.hu M E G H Í V Ó Balatonkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Összefoglaló az Eötvös Loránd Fizikai Társulat vitaüléséről

Összefoglaló az Eötvös Loránd Fizikai Társulat vitaüléséről Összefoglaló az Eötvös Loránd Fizikai Társulat vitaüléséről AZ ÚJ FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY KONCEPCIÓJA A vitaülést az ELTE TTK-n 2010. december 17-én rendezte az ELFT. A vitát Patkós András szervezte, Kertész

Részletesebben

A KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESÉLYEGYENLİSÉGI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2008.

A KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESÉLYEGYENLİSÉGI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2008. A KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESÉLYEGYENLİSÉGI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2008. Készítette: Takács Béláné admin. ig. h... Igazgató: Tamás Emília, 2008.01.31- TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Közép-dunántúli Regionális Minıségi Díj 2008

Közép-dunántúli Regionális Minıségi Díj 2008 2008. évi minıségi díj díjazottak Közép-dunántúli Regionális Minıségi Díj 2008 Ipari termelı ágazat mikro- és kis mérető vállalkozások Füri Tésztaipari és Élelmiszerforgalmazó Kft. Székesfehérvár Tevékenysége:

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. V. Fejezet Club operatív irányításának eszközrendszere. Fejezet Képviseleti jogosultság, aláírási jog, utalványozási jogkör,

TARTALOMJEGYZÉK. V. Fejezet Club operatív irányításának eszközrendszere. Fejezet Képviseleti jogosultság, aláírási jog, utalványozási jogkör, TARTALOMJEGYZÉK I. Fejezet Általános rendelkezések II. III IV. Fejezet Tagsági jogviszony Fejezet A Club szervezeti felépítése Fejezet Felelısségi Rendszer V. Fejezet Club operatív irányításának eszközrendszere

Részletesebben

1996. évi LVIII. törvény. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1996. évi LVIII. törvény. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1996. évi LVIII. törvény a tervezı- és szakértı mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról Az Országgyőlés - a hazai hagyományokat és a fejlett demokráciák gyakorlatát követve - a környezet alakítása,

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FİISKOLA KTI EURÓPAI ÜZLETI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A NYÍREGYHÁZI FİISKOLA KTI EURÓPAI ÜZLETI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA A NYÍREGYHÁZI FİISKOLA KTI EURÓPAI ÜZLETI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések 3 II. A mőködés rendje 8 III. A pedagógiai munka

Részletesebben

IKTATÓSZÁM: 08-8-490-2011-1 TÁRGY: A KODÁLY KÖZPONT MŐ- KÖDÉSI KÓDEXÉNEK JÓVÁHA- GYÁSA (EKF) MELLÉKLET: 1 DB

IKTATÓSZÁM: 08-8-490-2011-1 TÁRGY: A KODÁLY KÖZPONT MŐ- KÖDÉSI KÓDEXÉNEK JÓVÁHA- GYÁSA (EKF) MELLÉKLET: 1 DB IKTATÓSZÁM: 08-8-490-2011-1 TÁRGY: A KODÁLY KÖZPONT MŐ- KÖDÉSI KÓDEXÉNEK JÓVÁHA- GYÁSA (EKF) MELLÉKLET: 1 DB E LİTERJESZ T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. MÁRCIUS 17-I ÜLÉSÉRE

Részletesebben

Az uniós repülıtereken a földi kiszolgálás körébe tartozó szolgáltatások és a 96/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezése ***I

Az uniós repülıtereken a földi kiszolgálás körébe tartozó szolgáltatások és a 96/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezése ***I P7_TA-PROV(2013)0116 Az uniós repülıtereken a földi kiszolgálás körébe tartozó szolgáltatások és a 96/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezése ***I Az Európai Parlament 2013. április 16-i jogalkotási

Részletesebben

Berényi Lajos elnök Közbeszerzések Tanácsa. Tisztelt Elnök Úr!

Berényi Lajos elnök Közbeszerzések Tanácsa. Tisztelt Elnök Úr! Berényi Lajos elnök Közbeszerzések Tanácsa Tisztelt Elnök Úr! Köszönettel megkaptam a Transparency International Magyarország Nemzeti integritás tanulmányára tett észrevételeit tartalmazó levelét. Ezúton

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt

Részletesebben

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 80 Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez Változatelemzés, pénzügyi elemzés, közgazdasági költség-haszon

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS. Önkormányzati Minıségirányítási Programja (ÖMIP) (2007-2011) Érd 2007.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS. Önkormányzati Minıségirányítási Programja (ÖMIP) (2007-2011) Érd 2007. ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS Önkormányzati Minıségirányítási Programja (ÖMIP) (2007-2011) Érd 2007. 1 Érd megyei jogú város Önkormányzatának Minıségirányítási Programja Minıségirányítási program területi hatálya:

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet. A rendelet hatálya. Értelmezı rendelkezések

113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet. A rendelet hatálya. Értelmezı rendelkezések 1. oldal A jogszabály mai napon hatályos állapota 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet a felvonók és a mozgólépcsık építésügyi hatósági engedélyezésérıl, üzemeltetésérıl, ellenırzésérıl és az ellenırökrıl

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

I-1/9-10/2012. ikt. sz. Jegyzıkönyv

I-1/9-10/2012. ikt. sz. Jegyzıkönyv I-1/9-10/2012. ikt. sz. Jegyzıkönyv Készült: Dévaványa Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában 2012. december 10.-én megtartott Oktatási- Közmővelıdési- Sport és Ügyrendi Bizottság rendkívüli nyílt

Részletesebben