8 Sztakó Péter 00 Eticitás Körösszakálo. Szakdolgozat. DENIA (Debrecei Néprajzi Itézet Adattára) Vermeule, Has Govers, Cora (ed.) 99 The Atropology of Ethicity. Beyod Ethic Groups ad Boudaries. Amsterdam: Het Spihuis Yiger, J. Milto 99 Ethicity. Source of Stregth? Source of Coflict? Albay: State Uiversity of New York Press. Csericskó Istvá Hires Korélia A kárpátaljai magyarok lokális, regioális és emzeti idetitásáról A kárpátaljai magyarság lokális, regioális és emzeti idetitásáról égy empirikus vizsgálat és egy mélyiterjúkat tartalmazó kötet alapjá szóluk. A Teleki László Alapítváy Közép-Európa Itézete hat ország (Szlovákia, Ukraja, Romáia, Kis-Jugoszlávia, Ausztria és Magyarország) összese felőtt, magyar ayayelvű polgára körébe végzett kérdőíves felmérést a emzeti azoosságtudatról. Kárpátaljá 99/9 őszé-tavaszá települése 0 felőtt, magyar ayayelvű személyre terjedt ki a felmérés (vö. Gerebe 99:97). A emzeti azoosságot és öszemléletet több kérdéssel közelítették meg. Először a Mit jelet az Ö számára magyarak lei? kérdést tették fel. Az összesített adatok szerit a Magyarország határai túl élő magyarok jól érzékelhető kötődési bizoytalaságokkal küszködek: a emzeti azoosságtudatak valahová való tartozás érzésébe való maifesztálódása mide országba alacsoyabb aráyt ért el a magyarországiál (Gerebe 99:98). A emzeti idetitás fogalma a Közép-Európába élő magyar épcsoportok körébe elsősorba em etikai, em a vérségi összetartozást hagsúlyozó jeletést takar, haem sokkal ikább a kultúrához és az érzelmek világához kapcsolódik (vö. Gerebe 99:99, 996:7). A kárpátaljai magyarság voatkozásába a feti kérdésre adott válaszokból az derül ki, hogy a magyarsághoz való tartozás büszkeségbe, örömbe, általába pozitív jellegű érzésekbe fejeződik ki (Gerebe996:6). A kokrét helyhez kötött idetitástudat bizoytalaságára utal, hogy a valahová tartozás érzése csak a romáiai válaszadókál ért el alacsoyabb aráyt, mit Kárpátaljá (vö. Gerebe 99:, 999). Egy másik szociológiai felmérés, amelyet a Beregszász székhelyű Spektrum Társadalomkutató Műhely végzett kárpátaljai települése 00 fő bevoásával, hasoló következtetéseket vo le. A kárpátaljai magyarság haza-képe mivel többféle társadalmi közegbe élte meg kisebbségi létéek hat évtizedét meglehetőse elletmodásos írja a kutatás vezetője (Kovács 996:8). Vizsgálatuk szerit az adatközlők úgy ítélik meg, hogy az ukrá függetleség ezidáig összességébe több rosszat hozott, mit jót, így em csodálkozhatuk azo, ha a megkérdezettekek midössze,%-a fogadta el Ukraját hazájáak, ugyaayia, aháya Európát, s eél kevesebbe már csak a Szovjetuióba vágyódtak vissza (%) (vö. Kovács 996:8). A felmérés szerit a válaszadók,%-a a teljes magyar yelvterülete ottho érzi magát. Magyarország mit haza az adatközlők
8,%-áál jeleik meg. A bizoytalaság-érzetet és a közeg idegeségét bizoyítja, hogy a megkérdezettek 0,7%-a úgy érzi, ics igazi hazája (Kovács 996:8). A kárpátaljai magyarság haza-képét elemezve a szerző arra a következtetésre jut, hogy a régió magyar lakossága megalkotta a saját, leszűkített haza-fogalmát, amely szerit a haza em ország, haem az egykor volt igazi haza letört darabkája, egy szűkebb régió: a szülőföld, az a terület, ahol az ember saját hagyomáyai szerit él, ahol saját ayayelvét haszálja, saját emzettársaival alkot közösséget (Kovács 996:8). Kialakult haza-kép ez az elemző szerit, hisze az adatközlők 7,8%-a emellett dötött. Ugyaakkor elletmodásak tűik, hogy a megkérdezettek %-a számolt be arról, hogy ő vagy valamelyik családtagja valamilye formába foglalkozott már vagy foglalkozik a Magyarországra való áttelepülés godolatával (Kovács 996:8). Bár em klasszikus szociológiai módszerta szerit készült, a Mezsgyé állva (A kárpátaljai magyar értelmiség az ezredforduló küszöbé) című kötet (Balla szerk. 99) mégis potos képet ad a kárpátaljai magyar értelmiség elletmodásos haza-fogalmáról. A köyv kárpátaljai magyar értelmiségivel készített beszélgetést és a égy iterjúkészítő övallomását tartalmazza. Az iterjúk azoos szempotok alapjá készültek, választ keresve többek között arra, hogya viszoyulak a megkérdezettek szülőföldjükhöz, Magyarországhoz és ahhoz az államhoz, amelybe élek. Az ú. mélyiterjú műfajába sorolható beszélgetésekből hasoló cseg ki, mit ami a rideg statisztikai adatokból kiderült. A kárpátaljai magyarok számára a haza fogalma lokálisa erőse kötött, a Radóti Nem tudhatom...-jába megfogalmazott kokrét, közvetle köryezet, em pedig elvot politikai-politológiai fogalom. 996 yará egy kérdőíves szocioligvisztikai vizsgálat kereté belül (vö. Kotra 996) adatközlő válaszolt az alábbi kérdésre: A megfelelő szám bekarikázásával határozza meg től ig terjedő skálá, hogy meyire kötődik Ö az alábbi helyekhez! ( = egyáltalá em kötődöm hozzá, = agyo erőse kötődöm hozzá) saját falujához, városához Kárpátaljához Ukrajához a volt Szovjetuióhoz Magyarországhoz Európához sehová Az eredméyeket az. táblázatba foglaltuk össze. Feltűő az országok magas elutasítási aráya. Ukrajához az adatközlők háromegyede (76,%), a Szovjetuióhoz kétharmada (68,7%) a közepesél is kevésbé kötődik. A szülőföld mit haza jeleik meg a táblázat első két soráak adataiba. Akadak olyaok (bár ige kevese, a mita,%-a), akik em kötődek ahhoz a településhez, ahol élek, de a tágabb pátriához, Kárpátaljához seki sem kötődik a közepesél gyegébbe. Sajátos helye va a kárpátaljai magyarok haza-fogalmába az ayaországak. Csak a válaszadók egyegyede kötődik agyo erőse Magyarországhoz, ám ezt em magyarázhatjuk a emzeti idetitás gyegülésével vagy megbomlásával. 8
Kárpátaljai magyarok területi kötődései (Terepadatok 996; N = ) %. táblázat Saját település 0,7, 6, 9 7, 86 9,7,8 Kárpátalja 8, 9, 90 6,, Ukraja 8 6,9 8 9, 6,0 6,,,778 Szovjetuió 6,,6, 6,,8,98 Magyarország,8, 9, 7, 9 7,,8 Európa 9,9 9 6, 0, 0 8, 9,,7 Sehová 0 97,9 0,7 0,7 0,7 0,7,09 A kérdőív egy másik, az előzőhöz hasolóa megfogalmazott kérdésébe arra is rákérdeztük, meyire kötődek a kárpátaljai magyarok a kárpátaljai magyarsághoz, a magyar emzethez, illetve meyire érzik úgy, hogy sehová sem tartozak. A válaszok arról győzek meg beüket, hogy a magyar emzethez tartozás tudata erős (vö.. táblázat), de ez az érzés em feltétleül jár együtt a Magyarországhoz mit államhoz való szoros kötődéssel (. táblázat). Kárpátaljai magyarok emzeti kötődései (Terepadatok 996; N = ) %. táblázat A kárpátaljai magyarsághoz 0,7 0,, 9 6,6,8 A magyar emzethez 0,7, 8,, 07 7,,6 Sehová sem tartozóak 9 96, 0,7 0,7, 0,7,090 000. tavaszá a LIMES Társadalomkutató Itézet összese 9 kárpátaljai magyar középiskolást kérdezett meg 6 járás 6 településéek 7 oktatási itézméyébe, többek között feltéve a kérdést: meyire kötődek az egyes helyekhez (. táblázat). 9 86 9 A vizsgálatot Csericskó Istvá Bolyai Jáos Kutatási Ösztödíjaskét végezte.
. táblázat Kárpátaljai magyar középiskolások területi kötődései (Terepadatok 000; N = 9) % Saját település,9,6 70,0 0,9 9 6,6,67 Kárpátalja,9 6 8, 6,9 0, 6,6,798 Ukraja 0 7,8 9, 8 6, 86, 6 6,,78 Szovjetuió 78 67,0 0 8, 7,6,,7,7 Magyarország 0, 7, 7, 89, 6 8,6,76 Eze vizsgálat eredméyei hasolatosak az 996 ba elvégzett felmérés sorá yert adatokhoz (lásd. ábra). Kárpátaljai magyarok területi kötődéseiek átlagértékei; 996 (N = ) és 000 (N = 9). ábra.... Saját településhez Kárpátaljához Ukrajához a volt SzU-hoz Magyarországhoz 996 (N=) 000 (N=9) A fetebb agyo rövide ismertetett külöböző vizsgálatok eredméyei szite áryalatra potosa összecsegeek. Az esetleges kisebb eltérések egyrészt a kutatások között eltelt idővel, másrészt a mitavétel eltérő módjával magyarázhatók. A kárpátaljai magyarság haza-képe az ismertetett égy empirikus szociológiai felmérés és a mélyiterjúkat tartalmazó kötet szerit em államokhoz, haem a szűkebb szülőföldhöz kötődik. Sajá- 87
tos helyet foglal el bee Magyarország, amely mit állam szité kevésbé értékelt, ikább mit a magyar emzet szimbóluma kapott magasabb kötődési aráyt. Midez természetes következméye a kárpátaljai magyarság törtéelméek. Az országok iráti lojalitás kialakulását és megszilárdulását akadályozták a emcsak törtéelmi távlatokba gyakori határmódosítások. A Szovjetuió mit haza em fogadható el a kárpátaljai magyarok számára, hisze máig elevee élek, és a közelmúlt politikai változásaiak következtébe a felszíre is törtek a kollektív emlékezetből midazok az eseméyek, amelyek szorosa kötődek a szovjet redszerhez: a magyar férfiak 9-es deportálása, a magyar paraszti réteg kolhozosítás általi megsemmisítése, a gazdasági és politikai bezártság stb. A friss ukrá államiságtól való merev elzárkózás pedig egyees következméye a gazdasági mélyrepülések, a belpolitikai bizoytalaságak és az ország állampolgáraihoz való viszoyulásáak. Kárpátalja mit öálló földrajzi és politikai fogalom csak a 0. század folyamá jött létre, így ebbe a régióba em voltak olya erős hagyomáyai a regioális kötődések, mit például Erdélybe vagy a szité agy tradíciókkal redelkező Vajdaságba. A szülőföld iráti erősödő kötődés, amely mide említett vizsgálat adataiból kitűik, talá eek a Kárpátalja-tudatak stabilizálódását mutatja. E haza-kép megyilváulása a már említett iterjúkötetből származó jellemző alábbi idézet: É az iskolába még azt taultam, hogy a mi hazák a agy Szovjetuió, ahol az emberek a épek sokemzetiségű családjába boldoga és barátságba élek. De a család számomra eél sokkal megfoghatóbb, meghittebb közösséget jeletett. Nem godolkodtam é azo, igazak-e ezek a jelszavak, vagy sem, csak éppe em értettem, mivégre ez a agy család (...), ez sem családak, sem hazáak em volt igazi. Tőlem, ha megkérdezték: hová való vagyok sohasem modtam azt, hogy a Szovjetuióba. A természetes válasz midig az volt: Beregújfaluba. S hol va Beregújfalu? Kárpátaljá. Valahogy így vagyok Ukrajával is. Beregújfalu Kárpátaljá va (Balla szerk. 99:67). Irodalom Balla D. Károly szerk. 99. Mezsgyé állva. A kárpátaljai magyar értelmiség az ezredforduló küszöbé. Ugvár Budapest: Galéria Kiadó. Csericskó Istvá 998. A magyar yelv Ukrajába (Kárpátaljá). Budapest: Osiris Kiadó MTA Kisebbségkutató Műhely. Gerebe Ferec 99. Nemzeti és vallási idetitás kisebbségi és többségi helyzetbe. Empirikus vizsgálat hat közép-európai ország magyar emzetiségű lakossága körébe. Protestás Szemle, 99/. 97 6. Gerebe Ferec 996. Hat közép-európai ország magyarságáak idetitástudata. Pásíp, IV/. 6 0. Gerebe Ferec 999. Idetitás, Kultúra, Kisebbség. Budapest: MTA Kisebbségkutató Műhely Osiris Kiadó. Kotra Miklós 996. Magyar yelvhaszálat határaiko túl. I Diószegi László (szerk.): Magyarságkutatás 99 96. Budapest, Teleki László Alapítváy,. Kovács Elemér 996. Így látjuk mi. A kárpátaljai magyarság értékredje. Kárpátaljai Szemle, IV/6. 8 9. 88