IKT eszközök használata az oktatásban

Átírás

1 IKT eszközök haszálata az oktatásba CZÉDLINÉ BÁRKÁNYI Éva Szegedi Tudomáyegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged Tíz éve már, hogy a mitegy egyed százados közoktatási gyakorlat utá átkerültem a felsőoktatásba. Így tapasztalatból tudom, meyire igéylik a taulók a passzív befogadáso alapuló, a hagyomáyos taítástól eltérő oktatási módszereket. A kostruktív pedagógiai módszerek és mukaformák, a korszerű taulási taítási techikák feltételezik az IKT haszálatát, mely agyba hozzájárulhat a taulók motivációjához, eredméyesebbé tehetik a evelő-oktató mukát. Ahhoz, hogy a pedagógusok képesek legyeek e feltételekek megfeleli, elegedhetetle, hogy maguk is birtokába legyeek mideze ismeretekek. Biztosa közlekedjeek a kibertérbe, s képesek legyeek megtaítai taítváyaikat is a hipermédia világába tájékozódi. Iform szakértő és szaktaácsadókét é is több képzést tartottam, hogy a kollégák megszerezzék a korszerű iformi eszközök haszálatához szükséges kompeteciákat. Az oktatásiráyítás már az 1990-es évekbe megfogalmazta az IKT eszközök oktatásba való elterjesztéséek fotosságát. A 2004-től kezdődő, az iskolák digitális zsúrkocsival, majd iteraktív táblával törtéő ellátása, s a számos iformi fejlesztést támogató pályázat is e célt szolgálta. Egy 2006-ba készült, az SDT moitorhoz kapcsolódó mérés szerit a hazai taárok fele redszeres IKT haszáló mid a felkészülésbe, mid az admiisztrációba, valamit óráiko is (Huya, 2008). A multimédiás taeszközök ige épszerűek a diákok és a taárok körébe. A multimédia techológiák segítségével rövid idő alatt agy meyiségű iformációhoz lehet juti, mely sokkal hatékoyabbá teszi a taulást (Forgó, 2007). Itézméyükbe agy hagsúlyt fektetük arra, hogy taító szakos hallgatóik redelkezzeek a multimédiás eszközök oktatásba való felhaszáláshoz szükséges kompeteciákkal. Ugyaakkor utolsó éves övedékeik külső taítási gyakorlataiko többször tapasztalták, hogy szakvezetőik em élek a redelkezésre álló IKT lehetőségekkel, illetve em egedték azt sem, hogy a jelöltek haszáljaak multimédiás eszközöket óráiko. Az óráimo is azt tapasztaltam, hogy hallgatóik meglehetőse tájékozatlaok e tére. Kívácsi voltam, milye IKT tapasztalatokra tettek szert közoktatási taulmáyaik sorá. Az empirikus vizsgálat Hipotézisek A folyamatos fejlesztések következtébe az IKT eszközök felhaszálása a középiskolába szigifikása magasabb szitű, mit az általáos iskolába. Az IKT eszközök haszálata egyik iskola fokozatba sem éri el sem a kíváatos, sem a emzetközi szitet. 332

2 A mérőeszköz bemutatása Vzdelávaie, výskum a metodológia, ISBN Feltevéseim alátámasztásához kérdőívet készítettem, melybe háttérkérdésekre, általáos és a középiskolába a külöböző óráko haszált IKT eszközökre, ezek haszálatáak céljára kérdeztem rá, valamit hogy ezeket taulókét haszálhattáke? Eek megfelelőe a kérdőív öt kérdéssorból és 514 itemből épült fel. Az egyes eszközök, illetve ezek felhaszálási módjaiak gyakoriságát kellett értékeliük az egyes óráko: gyakra (3), éha (2), soha (1) em haszálták az adott órá. Meghatároztam, hogy a kérdőív meyire jól mér, a reliabilitás jellemzésére a Crobach-féle alpha koefficiest haszáltam, mely 0,967-ek adódott. Háttérváltozók A kérdőívet 85 első-, illetve másodéves taító szakos hallgató töltötte ki, hisze ők már abba az időszakba jártak általáos-, majd középiskolába, amikor a fet említett fejlesztések folytak. A mita többsége, 85%-a a éves korosztályba tartozik, emek szeriti megoszlása, 14 férfi és 71 láy. Noha a mita korátsem reprezetatív, em is ez volt a vizsgálat célja, haem kívácsi voltam, hol jártak a hallgatók általáos, illetve középiskolába. A kérdőívet kitöltők 54 település 78 általáos, valamit 35 település 60 középiskolájából érkeztek. Többségük a Dél-Alföldről származik, de az ország mide potjáról va hallgatók. Mivel taító szakosok a megkérdezettek, fotos hogya viszoyulak az iskolához. Örvedetese magas értékeket kaptam, hisze az általáos iskolába 78,9%, a középiskolába 87,6% szeretett jári, a főiskolára émileg alacsoyabb értéket, 75,3%-ot kaptam. A megkérdezettek 30,6%-a kívá egyeteme továbbtauli, s 34,1% szerit több diplomára va szükség, ige kevese, a válaszadók midössze 4,7%-a szerete doktori fokozatot szerezi. A megkérdezettek iskolai végzettségét tartalmazza a következő diagram: 1. ábra. A szülők legmagasabb iskolai végzettsége Ha a szülők legmagasabb iskolai végzettségét vizsgáljuk, látható, hogy az ayák végzettsége léyegese magasabb. Figyelemre méltó, hogy az apák közül majd kétszer ayia (49,4%) redelkezek szakmukás végzettséggel, mit az ayák 333

3 (25,3%). Az ayák közül 10,6%-kal többe redelkezek érettségivel, s majd kétszer ayiak va főiskolai diplomája, mit az apákak, míg az egyetemi végzettség teré ics léyeges eltérés. Iformi eszközök haszálata az általáos iskolába A számítógép haszálatáak úgy tűik még midig a legfőbb tere az iskolába az iform óra, bár meglepő, hogy 3 tauló yilatkozott úgy, hogy soha, 2 pedig, hogy csak éha haszáltak számítógépet. A számítógép többi órá való felhaszálását tartalmazza a 2. ábra: 2. ábra. Számítógép haszálata az egyes óráko A kérdőíve szerepelt a többi tatárgy is, de az ezeke való előfordulás ulla, vagy olya kicsi, hogy ics értelme ábrázoli. Ez sajos a többi kérdéscsoport eseté is feáll, mit azt tapasztali fogjuk. Legtöbbször az idege i óráko haszáltak számítógépet, s szembetűő a természettudomáyos tatárgyako, a biológia órák kivételével, milye ritká haszáltak számítógépet. Ha a két előfordulást összegezzük, a számítógép haszálatával jól együtt mozog a projektor haszálata, melyet az első táblázat tartalmaz. 1. táblázat. A projektor haszálata az egyes óráko Matemat ika Kémia Biológia Fizika Földrajz Iformati ka Néha 19% 22% 9% 13% 24% 16% 15% 24% 7% 5% 2% 0% 5% 1% 5% 28% Úgy tűik, a számítógép-projektor kofigurációt a taárok többyire egyszerű kivetítőkét alkalmazták. Erre utalak a további eredméyek is. A számítógép és az iteret segítségével olya ismeretek is bemutathatók ezeke az óráko, amelyek aligha érhetők el egy iskolába. A következőkbe tehát arra voltam kívácsi, mely 334

4 óráko haszálták ismeretszerzésre az világhálót. A kapott eredméyeket láthatjuk a következő ábrá: 3. ábra. Az iteret haszálata az egyes óráko Látható, hogy iteretet is idege i, illetve magyar óráko haszálták legtöbbet. Redkívül alacsoy felhaszálást kaptam matem, kémia és fizika óráko, pedig éppe ezekhez a tatárgyakhoz sok érdekes, jól haszálható segédayag található az oktatást segítő portáloko. 2. táblázat. Az iteraktív tábla haszálata az egyes óráko Matema tika Kémia Biológia Fizika Földrajz Iformat ika Néha 4% 6% 4% 1% 1% 2% 0% 15% 2% 1% 0% 0% 1% 0% 1% 11% Az iteraktív tábla segítségével redkívül látváyossá, érdekessé tehetjük óráikat, s tapasztalatom szerit még azokat a taulókat is mukára serketik, akik egyébkét em szoktak dolgozi az óráko. Haszálata teré még alacsoyabb értékeket kaptam, mit az iteret eseté. Az iform óra kivételével alig haszálták a táblát. Eek oka valószíűleg az, hogy általába a gépterembe szerelték fel az első táblákat, hisze az iformatikusok tudták ezeket haszáli. Megkérdezett hallgatóik általáos iskolai taulmáyaik sorá em haszáltak PDAt, szavazóredszert és tablet PC-t. 335

5 Iformi eszközök haszálata a középiskolába A kérdőív következő részébe megéztem, hogy a középiskolába hogya változott az előbbi eszközök haszálata. A számítógép felhaszálását mutatja a következő ábra: 4. ábra. A számítógép haszálata a középiskolába Látható, hogy alig látuk elmozdulást a tatárgyak többségéél az általáos iskolához képest. Kivételt képez a kémia óra, ahol a 6+0%, 15+1%-os felhaszálásra övekedett. Örvedetes, hogy belépett a felhaszálók körébe a vizuális evelés, sőt a gyakra haszálók között az élvoalba került. Eek magyarázata valószíűleg az is lehet, hogy középiskolába megövekszik a művészettörtéet taításáak aráya ebbe a tatárgyba. A számítógép haszálata az iform óráko teljessé vált, midössze egy kitöltő yilatkozott úgy, hogy ott is ritká haszálták. A projektor haszálata teré megfigyelhető, hogy míg az általáos iskolába szite teljese összekapcsolták a számítógép haszálatával, itt már megkülöböztetik azt, amikor csak számítógépet haszáltak projektor élkül. A projektor haszálatáak gyakoriságát tartalmazza a 3. táblázat: 3. táblázat. A projektor haszálata a középiskolába Matem Kémia Biológi a Fizika Földraj z Iforma tika Rajz Néha 27% 27% 13% 21% 32% 21% 14% 27% 21% 14% 6% 7% 6% 13% 7% 14% 59% 19% A i órák eseté jeletős visszaesés tapasztalható, míg a magyar és a természettudomáyos tatárgyak eseté, a földrajz kivételével, léyeges övekedés látható. Az iform óráko megkétszereződött a gyakori felhaszálás, és itt is belépett a rajz óráko való felhaszálás. Úgy tűik, középiskolába megváltozott a projektor felhaszálásáak szerepe. Már em csak írásvetítőkét haszálták a pedagógusok, haem összekapcsolták az iteret haszálatával is. Erre utal, hogy ugyaazo tatárgyak eseté 336

6 tapasztalhatuk övekedést, illetve visszaesést az iteret haszálatába, mit a projektor esetébe (5. ábra): 5. ábra. az iteret haszálata a középiskolába Midössze kette yilatkoztak úgy, hogy iform órá sem haszáltak iteretet, 81% viszot gyakra szörfözhetett a ete. Az iskolák iteraktív táblákkal való ellátása folyamatos az elmúlt évekbe, így várható volt, hogy jeletőse övekszik az óráko való felhaszálása (4. táblázat): 4. táblázat. Az iteraktív tábla haszálata a középiskolába Matemat ika Kémia Biológia Fizika Földrajz Iformati ka Néha 11% 20% 8% 4% 8% 7% 5% 18% 6% 5% 6% 1% 5% 2% 7% 29% Az elvárásak megfelelőe, mide tatárgy eseté többszörösére őtt a felhaszálás, a vizuális evelés kivételével, ahol midössze eggyel övekedett a gyakori felhaszálók száma. Noha jeletős övekedés tapasztalható az iformi eszközök felhaszálása teré, az eszközöket egyáltalá em haszáló általáos- és középiskolák aráya még így is ige magas. Kívácsi voltam tehát, hogy e övekedés szigifikás-e. Eek igazolására elvégeztem az F-próbát, mely F=0,436-ak adódott, oha kis eltéréssel, de ics szigifikás eltérés a variaciák között, ezért a t-próba elvégezhető. A t-próba értéke t=2,205 0,07 valószíűség mellett, ha kis eltéréssel is, de a két mita közötti külöbözőség a véletle következméye. 337

7 Iformi eszközök felhaszálása az általáos iskolába A kérdőív további részébe arra voltam kívácsi, mire haszálták az általáos iskolába a pedagógusok az iformi eszközöket. A felsorolt 17 lehetőség közül többet em ismertek a hallgatók, hisze kitöltés közbe megkérdezték, hogy mit jelet egyik vagy másik felhaszálás. Az első lehetőség a taayag szövegéek, illetve vázlatáak kivetítése volt. Ha visszatekitük a 2. ábrára és az 1. táblázatra, látható, hogy a felhaszálók jeletős részbe erre haszálták az eszközöket: 5. táblázat. A taayag szövegét/vázlatát vetítették ki Matem Fizika Kémia Biológia Földrajz Iforma tika Néha 16% 12% 6% 5% 9% 12% 11% 18% 2% 11% 5% 1% 0% 2% 4% 5% 33% 6% Hasoló értékeket kaptam a feladat és azok megoldásáak kivetítésére: 6. táblázat. A megoldadó feladatok és azok megoldásáak kivetítése Rajz Felad at Megol dás Matema tika Fizika Kémia Biológia Földrajz Iforma tika Néha 16% 16% 15% 4% 11% 12% 11% 26% 2% 6% 2% 0% 1% 2% 1% 28% Néha 14% 14% 8% 4% 9% 9% 8% 26% 1% 2% 6% 0% 0% 1% 1% 21% Szembetűő, hogy a megoldások kivetítése teré mide esetbe alacsoyabb értékeket kaptam. Sajálatos ez, hisze tapasztalatom szerit a megoldások elleőrzéséhez, illetve megértéséhez általáos iskolába külööse fotos, hogy a taulók lássák a potos megoldást. E techika segíthet abba is, hogy jól áttekithetőe bemutassuk a megoldást, s sokkal gyorsabb, mitha a táblára írák fel. A taulást eredméyesebbé tehetjük, ha audiovizuális eszközöket haszáluk szervese beillesztve az órákba. Az oktatófilmek agyszámú ismétlést, példák sorozatát teszik lehetővé, ha ügyelük az egyhagúság elkerülésére (Nagy, 1996). A külöböző filmek és oktató filmek haszálatát láthatjuk a 6. ábrá: 338

8 6. ábra. Oktató film és film haszálata az egyes óráko Jellegéből adódóa filmet legikább a magyar és az idege óráko éztek, míg az oktatófilmek a reáltárgyak eseté voltak jeletősek, hisze így olya ismereteket is be lehet mutati, amelyeket egyszerű grafikákkal aligha tudák megfelelőe szemlélteti. A zeehallgatás teré legmagasabb érték az idege óráko adódott (36%, 6%), megelőzve az éek-zee órákat (16%, 25%). Tapasztalatom szerit iform órá is szívese hallgatak muka közbe a taulók zeét, s a rajzóráko is kifejezette segítheti a mukát a megfelelő zeei aláfestés. A PowerPoit bemutatók képesek kép, hag, video ayag itegrálására, a külöböző aimációk segítségével több iformációt közölhetük, mit egyszerű grafikus oldalakkal, mivel több érzékszervre hat, eredméyesebbé teszi a taulási folyamatot. Emellett bármikor visszaléphetük, s akárháyszor megismételhetők az így yújtott ismeretek, az iteraktív bemutatók az egyéi haladást is lehetővé tehetik. Eek elleére úgy tűik, e lehetőséggel csak az iform taárok éltek (36%, 15%), csupá a magyar óráko kaptam számottevő (12%, 1%) előfordulást. Összese égy tauló említette, hogy haszáltak iteraktív lexikot. Hete modták, hogy éha haszáltak idege óráko iteraktív szótárt, ami agyba segíti a taulás hatékoyságát. órá öte, idege és iform órá kette haszáltak elektroikus köyveket. A Suliet Digitális Tudásbázis (SDT) a számítástechika iskolai megjeleése óta tartalmaz oktatási segédleteket, oktató programokat, letölthető szoftvereket. Eek elleére a hallgatók többsége még csak em is ismerte ezt a szolgáltatást, öte haszálták éha iform órá, s eze kívül még hata a külöböző óráko. A multimédiás oktató szoftverek lehetővé teszik az iformáció tetszetős megjeleítését, a taulás sorá lehetőség va a kommuikációra, az egyéi ütemű haladásra, motiválóa hat a felhaszálóra, ha sikeres megoldás eseté dicséretbe vagy jutalomba részesül (pl. bóusz pot vagy játék) (Horváth, 1998). Az iskolák számítógéppel való ellátásával párhuzamosa jeletek meg az iteraktív taulást segítő szoftverek is. Meglepő tehát, hogy eek elleére ige alacsoy felhaszálási szitet kaptuk. Iteraktív oktató programokat iform órá a kitöltők 13%-a éha, 4%-a gyakra, idege órá 9% éha haszált. Néháy tatárgy eseté jött még egy-egy éha haszálatra voatkozó válasz. Hasolóa alacsoy értékeket 339

9 kaptam az oktató DVD és a digitális oktató játékok eseté, melyet a 7. táblázat szemléltet: 7. táblázat: Az oktató program, DVD és a digitális oktató játékok haszálata Fizika Kémia Biológia Földrajz Iform Oktatóprogram. Oktató DVD Oktató játék éha 2% 9% 2% 0% 1% 1% 13% gyakra 1% 0% 0% 0% 0% 0% 4% éha 12% 26% 8% 5% 7% 5% 20% gyakra 0% 15% 1% 1% 1% 1% 2% éha 1% 6% 0% 0% 2% 2% 21% gyakra 0% 1% 0% 0% 0% 0% 1% Programozott egyéi taulási köryezetet hat fő éha, egy kitöltő gyakra haszált iform órá, eze kívül éháy tatárgy eseté egy-egy éha válasz született. A virtuális laboratórium lehetővé teszi olya veszélyes vagy költséges kísérletek bemutatását, amelyeket em tehetük meg egy taterembe, ezzel téve élvezetesebbé a természettudomáyos tatárgyak taulását. Eek elleére alig-alig találkoztak a válaszadók vele. Fizika órá 2%, kémiá 4%, biológiá 5%, földrajzo 1% találkozott virtuális laboratóriummal. Iformi eszközök felhaszálása a középiskolába A záró kérdéssor a középiskolai taárok iformi eszközök felhaszálására voatkozott. A kérdéssor ebbe az esetbe is megegyezett az általáos iskolára voatkozóval. Az első kérdés a taayag szövegéek vagy vázlatáak kivetítése volt. A kapott értékeket a 8. táblázat tartalmazza: 8. táblázat. A taayag szövegét/vázlatát vetítették ki Magya r Matem Fizika Kémia Biológi a Földraj z Iform Rajz éha 18% 18% 4% 12% 9% 21% 11% 27% 4% gyakr a 16% 5% 5% 4% 4% 14% 9% 31% 8% A tatárgyak többségéél éháy %-os övekedés tapasztalható az általáos iskolai értékekhez képest. Jeletősebb, 5-10% közötti övekedés az idege, a fizika, a biológia és az iform órák eseté tapasztalható. Ugyaezt mutatják a feladatok, illetve megoldásuk kivetítésére voatkozó kérdésekre kapott eredméyek is: 340

10 9. táblázat. A megoldadó feladatok és azok megoldásáak kivetítése a középiskolába Magya r Matem Fizika Kémia Biológi a Földraj z Iform Rajz Fela dat Meg oldá s Néha 21% 24% 12% 5% 11% 16% 5% 41% 7% 8% 8% 6% 4% 2% 5% 6% 22% 6% Néha 15% 19% 11% 6% 9% 21% 7% 36% 5% 5% 8% 8% 2% 0% 2% 6% 25% 4% Több tatárgy eseté az általáos iskoláál tapasztaltakkal szembe már a feladatok megoldásáak kivetítése meghaladja a feladat szövegéek kivetítését. Eek oka lehet egyrészt az is, hogy ebbe az iskolafokozatba a taulók szövegértése lehetővé teszi, hogy csak felolvassák a feladatokat ekik, másrészt a megoldások boyolultsága és gyakra hosszúsága is szükségessé teszi, hogy kivetítsék a részletes megoldást. Az oktatófilmek és az egyéb filmek ézése teré a humá tatárgyak domiaciája megmaradt, sőt további övekedés tapasztalható e tatárgyakál, míg a fizika kémia földrajz tatárgyak eseté visszalépés tapasztalható: 7. ábra. A filmek és az oktató filmek felhaszálása a középiskolába A zeehallgatás teré legmagasabb értéket ebbe az iskolatípusba is az idege órák esetébe kaptam (42%, 4%), itt is megelőzve az éek-zee órákat (19%,27%). A magyar óráko 6%-os, míg az iform és a vizuális evelés tatárgyakál 1-2%-os övekedés tapasztalható. Míg a PowerPoit bemutatók haszálata teré általáos iskolába csak magyar és iform óráko mutatkozott haszálat, mely émileg övekedett a középiskolába (magyar: 16%,6%, iform: 29%, 29%), megjelet a fizika (9%), 341

11 a biológia (20%, 7%) és a vizuális evelés (13%, 2%) is a felhaszálók között. Úgy tűik, az iteraktív lexikook haszálata eheze terjed el, hisze csupá idege és iform órá volt kimutatható 5%-os felhaszálás. A taulás kiemelt fotosságú a középiskolába, hisze egyre ikább az a cél, hogy érettségiig vizsgát tegyeek a taulók. Nem lehetük tehát elégedettek az iteraktív szótárak (13%, 4%) haszálatával. Az elektroikus köyvtárak állomáya évről évre rohamosa gyarapodik, s olya köyvritkaságokba (pl. a Corvia kódexek) is betekithetük, amelyeket máskét em lapozgathaták. Meglepőek találom, hogy eek elleére magyar órá 9, idege e 7 tauló haszált e-köyvet. A többi tatárgy eseté 1-1 felhaszálást kaptam. Továbbra sem számottevő az SDT felhaszálása, bár az iform órai felhaszálók száma 14-re övekedett táblázat. Az oktató program, DVD és a digitális oktató játékok haszálata középiskolába Magya r Matem Fizika Kémia Biológi a Földraj z Iform Éek Oktató progra m Oktató DVD Oktató játék éha 6% 9% 5% 5% 2% 2% 2% 18% 0% gyakra 1% 1% 0% 0% 0% 0% 0% 1% 0% éha 11% 29% 2% 11% 4% 14% 8% 18% 13% gyakra 2% 15% 0% 1% 1% 1% 1% 2% 4% éha 2% 4% 1% 1% 0% 2% 2% 13% 0% gyakra 0% 2% 1% 0% 0% 0% 0% 2% 0% A középiskolás taulók motiválása, figyelméek, érdeklődéséek fetartása em köyű. A virtuális világ közel áll hozzájuk, ezért fotosak tartom, hogy ezt kihaszáljuk az oktatás eredméyesebbé tételére. Eek eszköze lehet a külöböző oktató programok, DVD-k és játékok haszálata. Amit azt a feti (10. táblázat) is mutatja, ezek felhaszálásáak szitje mélye alul marad a kíváatostól, aak elleére, hogy ilye programok százai érhetők el igyeese az iterete. A programozott egyéi taulási köryezetet felhaszálók száma léyegébe em változott, csupá az iform órá haszálók száma eggyel csökket. A természettudomáyos tatárgyak óraszámáak csökkeése, a taayag ehézsége fotossá teszi a virtuális laboratóriumok felhaszálását, mely azoba em, vagy alig mutatott agyobb felhaszálást a az általáos iskolaihoz képest. Az iformi eszközök felhaszálása eseté is megvizsgáltam, hogy a két részmita szigifikás-e. Az F-próbát elvégezve F=0,598 értéket kaptam, ami a variaciák egyezésére utal, így a t-próba is elvégezhető volt. A t-próbára t= 0,965 kaptam, a hozzá tartozó valószíűség 0,345, ami 65,6%-os szitek felel meg, tehát a két csoport közötti külöbözőség agy valószíűséggel a véletleek köszöhető. 342

12 Összegzés Tatárgy-pedagógia óráko kollégáim és é is azt tapasztaltam, hogy a hallgatók a korszerű IKT eszközöket és módszereket mikrotaításaikba a lehetőségekhez képest ige ritká építik be. Ezek felhaszálására ige eheze lehet rávei őket, aak elleére, hogy az iformi képzés sorá midet megteszük e kompeteciák megszerzésére. arra hivatkozak, hogy őket sem így taították, s ettől em érezték, hogy rossz képzésbe részesültek vola. Vizsgálatom célja ezért az volt, hogy feltérképezzem itézméyükbe érkező hallgatóik milye tapasztalatokat szereztek általáos és középiskolai taulmáyaik sorá az IKT eszközök oktatási felhaszálásába. Az ifokommuikációs techológiák oktatásba való beépülését 2010-ig kellett vola végrehajtai az I. Lisszaboi célok értelmébe, mely hozzájárul eze eszközök rutiszerű haszálatához (Kozma, 2008). Az IKT eszközök iform órai felhaszálása tekitetébe kapott eredméyek összhagba vaak egy reprezetatív mitá vett méréssel (Tóth, Molár & Csapó, 2011). Ugyaeze felmérés szerit a többi szaktaterem 61 százalékába va iteretelérés, az általam vizsgált iskolákba taító pedagógusok azoba még sem élek a kívát mértékbe ezzel a lehetőséggel. Irodalom FORGÓ Sádor (2007): A korszerű a gyors techológia váltások és tudástraszfer lehetőségét támogató oktatási módszerek és IT techológiák alkalmazásáak lehetőségei és gyakorlata a szakképzésbe I. I Szabó Istvá (szerk.) Techológia Tudomáy Szakképzés. Kutatási jeletés (pp ). Budapest; Gödöllő: Nemzeti Szakképzési Itézet. HORVÁTH Róbert (1998): A multimédiás szemléltető ayagok szerepe az oktatásba. [ ] HUNYA Márta (2008): Országos iformi mérés. Új Pedagógiai Szemle, (1), KOZMA, Robert B. (2008): Comperative aalysis of policis for ICT i educatio. I Voogt, J., & Kezek, G. (Eds.), Iteratioal hadbook o iformatio techology i primery ad secodery educatio (pp ). New York: Spriger. NAGY Sádor (1996): Az oktatáselmélet alapkérdései. Budapest: Taköyvkiadó. TÓTH Edit, MOLNÁR Gyögyvér, & CSAPÓ Beő (2011): Az iskolák IKT felszereltsége helyzetkép országos reprezetatív mita alapjá. Iskolakultúra, (10-11),