Területi koncentráció és bolyongás Lengyel Imre publikációs tevékenységében

Átírás

1 Lukovics Miklós (szerk.) 204: Taulmáyok Legyel Imre professzor 60. születésapja tiszteletére. SZTE Gazdaságtudomáyi Kar, Szeged, o. Területi kocetráció és bolyogás Legyel Imre publikációs tevékeységébe Kotosz Balázs Az MTMT adattárába Legyel Imre publikációs jegyzéke 29 bejegyzésbl áll. A taulmáyba azt vizsgáltuk, hogy ezek megjeleési helyéek területi megoszlása milye jellegzetességekkel bír. Mivel a 29 taulmáy közül 97 Magyarországo jelet meg, több területi szite elvégeztük a számításokat, illetve a területi egyeltleségek mérésére haszálatos mutatószámok közül háromfélét kalkuláltuk. Az eredméyek egybehagzóa azt mutatják, hogy jelets kocetráció figyelhet meg a területi eloszlásba. A publikációk 47%-a a Dél- Alföld régióhoz köthet, ami mide területi szite legalább közepes mérték kocetrációt eredméyez. Megállapítható az is, hogy az országos szite végzett elemzés magasabb kocetrációt jelez, mit a regioális és a megyei. Végezetül kitekitéskét a publikációk számáak idsorát is górcs alá vettük, és megállapítottuk, hogy a publikációs tevékeység itezitása egy körül bekövetkezett töréssel véletle bolyogást követ, léyegébe elrejelezhetetle. Kulcsszavak: Legyel Imre, területi egyeltleség, strukturális törés. Bevezetés Legyel Imre publikációs jegyzéke az MTMT yilvátartása szerit 29 tételt tartalmaz. Taulmáyukba eek a mukásságak az elemzését vállaltuk fel. Az elemzés alapjául a publikációk megjeleési helye és ideje szolgált, célja pedig az volt, hogy milye területi egyeltleségeket mutat (esetükbe hogya kocetrálódik) a publikációk megjeleési helye, illetve milye idbeli lefutást mutat aak idsora. Az elemzés elssorba techikai jelleg, az okok feltárására terjedelmi korlátok miatt sem vállalkozik. Az adatbázis részleteit a második fejezet, a módszertai ehézségeket és megoldásaikat a harmadik fejezet, a területiségre voatkozó eredméyeket a egyedik, míg az idsoros eredméyeket az ötödik fejezet tartalmazza. Kotosz Balázs, PhD, fiskolai doces, Szegedi Tudomáyegyetem Gazdaságtudomáyi Kar Közgazdaságtai és Gazdaságfejlesztési Itézet (Szeged).

2 6 Kotosz Balázs 2. Az adatbázis Az elemzés alapjául szolgáló adatbázist a Magyar Tudomáyos Mvek Tára (MTMT 204) 204. szeptember 6-i állapota alapjá állítottuk össze. Az MTMT ekkor Legyel Imre mukássága alatt 29 tételt tartalmazott. Mivel em tudomáymetriai, haem elsdlegese területi, másodlagosa idsoros elemzés, a publikációk tudomáyos besorolását, megjeleési formáját em vizsgáltuk és em külöítettük el. A muka sorá szükséges volt a publikációk megjeleési idejéek és helyéek beazoosítása. A megjeleés idejét tekitve az MTMT évszámait vettük figyelembe, eél agyobb frekveciájú botást a redelkezésre álló adatok meyisége és az elemzési eszközök miatt em lett vola érdemes vagy lehetséges elkészítei. A megjeleés helyéek meghatározása több esetbe is további kutatómukát vagy kéyszer dötést igéyelt:. A köyvek alapszabály szerit tartalmazzák a megjeleés helyét, így egyértelme beazoosíthatóak. 2. Ameyibe a köyvbe több megjeleési hely szerepelt (pl. Budapest- Pécs, vagy Gyr-Pécs), ott a településekre aráyosa szétosztottuk a publikációkat (két város eseté fél-fél publikáció). 3. Elfordultak olya esetek is, ahol a kötet megjeleési helye em derült ki az MTMT-bl, csak a kiadó. Ezeket a kiadó székhelye vagy régebbi kiadváyok eseté vélt mködési helye alapjá azoosítottuk be (jórészt felsoktatási kiadváyokról, jegyzetekrl, háttértaulmáyokról va szó). 4. A folyóiratok kiadási helyét a folyóirat holapja alapjá próbáltuk meghatározi. Egyes folyóiratok egyetemi karokhoz, taszékekhez kötdek, így köye lokalizálhatóak voltak. Általáos akadémiai kiadváyokat Budapesthez, míg kutatóitézetek kiadváyait a kutatóitézet közpotjához kapcsoltuk (a legagyobb dilemmát a Tér és Társadalom cím folyóirat jeletette, amelyet hivatalosa a pécsi székhely RKK adott ki, de a téyleges szerkesztségi muka jellemze em Pécsett folyt, azoba a kiadó elvéhez ragaszkodva maradtuk a pécsi megjeleésél). Ahol más útmutatást em találtuk, mert a kiadó széles spektrumú emzetközi tevékeységet folytat, ott a szerkesztbizottság elérhetsége jeletette a kapaszkodót. Megszt folyóiratok eseté köyvtári archívumok alapjá végeztük az azoosítást. 5. A koferecia kiadváyok eseté több esetbe csak a koferecia helyszíe volt megállapítható. Ha a redezvéy oktatási itézméyhez, kutatóitézethez kötdött, akkor feltételeztük, hogy a kiadváy is aak godozásába jelet meg.

3 Területi kocetráció és bolyogás Legyel Imre publikációs tevékeységébe 7 A területi elemzés sorá a következ kérdés a területi egységek lehatárolása volt. Mivel a számítások eredméyét jeletse befolyásolja a területi szit megválasztása (Dusek 2004), több szitet is megvizsgáltuk. A publikációk országok szeriti megoszlását mutatja az. táblázat. Látható, hogy majdem 90%-uk hazai megjeleés, így az országos szitél alacsoyabb területi szitek alkalmazása is idokolt. Három lehetséges szit merült fel: regioális, megyei vagy helyi szit (igazodva a közigazgatási egységekhez). Tekitettel arra, hogy a hazai megjeleési helyek túlyomó része megyeszékhelyekhez (Békéscsaba, Budapest, Gyr, Pécs, Szeged) kötdik, a települési szit botásak ics értelme, hisze a tér folytoos lefedését feltételezve a legtöbb települése 0 értéket vee fel a vizsgált változó.. táblázat A publikációk országok szeriti megoszlása Ország Publikációk száma Magyarország 97 Nagy-Britaia 4 Oroszország 3 Szlovákia 2 Csehország 2 Romáia 2 USA Németország Svédország Spayolország Görögország Olaszország Fiország Holladia Fraciaország Összese 29 Forrás: Saját szerkesztés MTMT (204) alapjá A regioális és a megyei szit között érdemi eltérést Legyel Imre Békéscsabáról Szegedre költözése okoz, mivel a felsoktatási segédayagok, háttértaulmáyok megjeleési helye ezzel megváltozott: bár régiót em, de megyét váltott (ld. 2. és 3. táblázat). A megyei, illetve régiós besorolások tekitetébe a 204-be érvéyes hovatartozást tekitettük alapul.

4 8 Kotosz Balázs 2. táblázat A publikációk régiók szeriti megoszlása Régió Publikációk száma Dél-Alföld 03 Dél-Duátúl 3 Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Magyarország 44,5 Közép-Duátúl 0 Nyugat-Duátúl 6,5 Külföld 22 Összese 29 Forrás: Saját szerkesztés MTMT (204) alapjá 3. táblázat A publikációk megyék szeriti megoszlása Megye Publikációk száma Bács-Kisku 0 Baraya 3 Békés 37 Borsod-Abaúj-Zemplé Budapest 43,5 Csográd 66 Fejér 0 Gyr-Moso-Sopro 6,5 Hajdú-Bihar 0 Heves 0 Jász-Nagyku-Szolok Komárom-Esztergom 0 Nógrád 0 Pest Somogy 0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 0 Tola 0 Vas 0 Veszprém 0 Zala 0 Külföld 22 Összese 29 Forrás: Saját szerkesztés MTMT (204) alapjá Kérdéses a külföldi publikációk kezelése alacsoyabb területi szit választása eseté. A relatíve alacsoy gyakoriságok miatt az egyes külföldi országok öálló régiókét/megyekét való kezelése is kétséges, ezért létrehoztuk egy külföld elevezés megyét, illetve régiót.

5 Területi kocetráció és bolyogás Legyel Imre publikációs tevékeységébe 9 3. Módszertai kérdések 3.. A területi kocetráció mérszámai Az adatok jellegébl adódóa a területi egyeltleségek mérésére haszálható idikátorok közül a területi megoszlásoko alapuló, kocetrációt mér mutatószámok haszálata lehetséges. Az elemzés sorá Hirschma-Herfidahl idexet (HI) (Hirschma 945, Herfidahl 950), Gii-együtthatót (G) (Gii 92) és Theilidexet (T) (Theil 972) számítottuk, az alábbi formulák szerit: HI = y i i= yi i= 2 G = i= j= y i 2 y y 2 j T yi yi = l i= y y A számítások sorá két módszertai probléma merült fel, midkett azo területegységekhez köthet, ahol em jelet meg publikáció. Az ország szit elemzésbe csak azokat az országokat szerepeltettük, ahol a publikációk száma pozitív volt, ami a kocetráció mértékét csökketi, így kissé lefelé torzítja a mutatószámokat, még európai összehasolításba is. A regioális és a megyei szit adatbázis mivel itt a hazai régiók és megyék teljes listájával dolgoztuk tartalmaz 0 értékeket. A Hirschma-Herfidahl idex eseté a számítási módszer miatt a publikáció élküli területegységek kihagyása a mutató értékére em, csak az értékkészletére gyakorolt hatást. Ezért kiszámoltuk a ormalizált Hirschma-Herfidahl idexet is, az alábbi formulával:

6 20 Kotosz Balázs HI = HI A Gii-idex szité érzékey a 0 értékekre, így ebbl a publikációmetes régió, illetve megyék elhagyásával is számítottuk mutatókat. A Theil-idex számítása sorá az egyes értékek logaritmusát is ki kell számítai, így itt csak a pozitív értékekkel redelkez területi egységek szerepelhettek a számítások sorá. 0; itervallum, a Theil-idexé a A HI* és G mutatók értékkészlete a [ ] [ 0; l ], ami a három területi szit eseté a korábba bemutatott korlátozások mellett redre 2,70,,95, 2,20. Valameyi idex 0 értéke az egyeltleség hiáyára utal Idsoros tesztek Az idsor tulajdoságaiak feltárására egységgyök és stacioaritás teszteket haszáltuk. Az egyszer egységgyök tesztek közül az Augmeted Dickey-Fuller (ADF) tesztet (Said Dickey 984) három változatba, hogy az esetleges determiisztikus tredet is tudjuk szri, aak általáosított legkisebb égyzetek módszerével (Elliott és szerztársai 996) készült módosítását (ADF-GLS), illetve a Phillips- Perro tesztet (Phillips Perro 988) szité tred élkül és treddel. A stacioaritást ullhipotézisbe tartalmazó tesztek közül a KPSS (Kwiatowski és szerztársai 992) tesztet haszáltuk fel. A poteciális töréspotok feltárására Perro és Vogelsag (992) egy töréspotos tesztjeit, illetve Clemete és szerztársai (998) két töréspotos tesztjeit alkalmaztuk, amelyeket a programcsomagokba szokásos alkalmazások szerit Clemete-Motaés-Reyes tesztcsaládkét említük a továbbiakba. 4. Területi elemzések A területi egyeltleségi idexek alapváltozatai legalább közepes mérték kocetrációt jelezek (4. táblázat). A HI országos szite számított 0,8-os értéke a hazai publikációk domiaciáját jelzi, de megyei szite is csak az üres megyék elhagyása utá érjük el a közepes kocetráció szitjét. A Gii-idex ige erteljes kocetrációról taúskodik, itt is igaz, hogy csak a megyei szit elemzés mutat viszoylag egyeletes eloszlást, azokra a megyékre, ahol jelet meg publikáció. Ezt a

7 Területi kocetráció és bolyogás Legyel Imre publikációs tevékeységébe 2 f publikációs városok (Békéscsaba, Budapest, Gyr, Pécs, Szeged) közel egyeletes eloszlása okozza. 4. táblázat A kocetráció mutatószámai a teljes adatbáziso Területi botás Hirschma-Herfidahl idex Gii-idex Theil-idex Ország 0,8 0,86 2,3 Régió 0,30 0,59 0,52 Megye 0,9 0,78 0,43 Megjegyzés: A Theil-idex maximuma redre 2,70,,95, 2,20. Forrás: Saját számítások A Theil-idex etrópia típusú mérszám, így a redezettség mértékét méri. Az országos szite számított mutató jelets redezettséget mutat, míg a regioális és a megyei mutatók közepes redezetleséget (közelebb álluk a véletleszer területi eloszláshoz). Az 5. táblázat mutatói arra is jó esettaulmáykét szolgálak, hogy a területi egységek teljeskör és részleges figyelembe vétele eltér eredméyekre vezethet, összehasolító elemzésekbe külöös figyelmet kell fordítai a mutatókör azoos számításmódjára. 5. táblázat A kocetráció összehasolítható mutatószámai Területi botás Normalizált Hirschma-Herfidahl idex Gii-idex Theil-idex Ország 0,80 0,86 2,3 Régió 0,8 0,4 0,52 Megye 0,09 0,09 0,43 Megjegyzés: A Theil-idex maximuma redre 2,70,,95, 2,20. Forrás: Saját számítások 5. Idsoros elemzések A publikációk számát leíró idsor elemzése sorá egyszer diagosztikára törekedtük. Egységgyök tesztek segítségével vizsgáltuk az idsor stacioaritását, külö ügyelve a téves teszteredméyt adó töréspotok feltárására. Az idsort az. ábra, a tesztek eredméyeit a 6. és a 7. táblázat tartalmazza. Az. ábrá látható, hogy az idsor em mutat egyértelm képet az adatok közti összefüggésekrl. Jelets igadozás mellett a 2000-es évek elejéig egy övekv tred is felfedezhet, de egy jeletsebb kiugró érték mellett az 990-es évek eleje óta stabil várható értéket is láthatuk az idsorba. A tesztek eredméyei sem egyértelmek, számos próbafüggvéy adott a kritikus értékhez közeli ered-

8 22 Kotosz Balázs méyt. Ez részbe a viszoylag rövid idsorak Legyel Imre fiatalságáak köszöhet.. ábra Legyel Imre publikációiak idsora Forrás: Saját szerkesztés 6. táblázat A töréspot élküli idsoros tesztek eredméyei Tesztek Teszt statisztika ADF kostassal -2,796* ADF treddel -3,009 ADF kvadratikus treddel -3,43 ADF-GLS -3,20* KPSS 0,095 # Phillips-Perro kostassal,304 Phillips-Perro treddel 0,42 Megjegyzés: * szigifikás 0%-o, ** szigifikás 5%-os, *** szigifikás %-o, # a KPSS teszt ullhipotézise a stacioaritás, ezt em tudjuk elveti. Forrás: Saját számítások A 6. táblázat tesztstatisztikái azt sugallják, hogy az egységgyök hipotézis legtöbbször em vethet el, ugyaakkor a KPSS teszt az adatsor stacioaritását em tudja elveti. Mivel em elletmodásmetesek az eredméyek, illetve a grafiko alapjá is felmerül a töréspotok létezéséek gyaúja, töréspotos tesztekkel gyzdtük meg az idsor jellegzetességeirl. A 7. táblázatba található eredméyek

9 Területi kocetráció és bolyogás Legyel Imre publikációs tevékeységébe 23 szerit egy töréspot található az idsorba, agyjából 2000-be (a tesztek 999-re, 2000-re, illetve 200-re jelezték a töréspot idejét), azoba az egységgyök hipotézis töréspot mellett sem vethet el. 7. táblázat A töréspotot tartalmazó idsoros tesztek eredméyei Tesztek. töréspot éve 2. töréspot éve Egységgyök tesztstatisztika Zivot-Adrews ,74*** CMR # iovatív outlier, 200*** -4,045* töréspot CMR # iovatív outlier, *** -4,045 2 töréspot CMR # additív outlier, 2000** -3,37* töréspot CMR # additív outlier, 999*** 2004* -2,940 2 töréspot Megjegyzés: # Clemete-Motaés-Reyes teszt, * szigifikás 0%-o, ** szigifikás 5%-os, *** szigifikás %-o. Forrás: Saját számítások Midezek alapjá a publikációk számáak idsora egy 2000 körüli töréspot mellett véletle bolyogást követ. A további teszteredméyek alapjá azt is megállapíthatjuk, hogy a töréspot agyjából 3 közleméyel övelte meg az idsor várható értékét. Eredméyeik elrejelzési szempotból em kedvezek. A következ töréspot bekövetkezéséig várhatóa a következ évi publikációk száma meg fog egyezi a tárgyévi publikációk számával, azoba az itt bemutatott eszközökkel a töréspotok em jelezhetk elre, és olya sem fordult el, hogy két egymást követ évbe ugyaayi publikáció született vola. 6. Összegzés Az adatok elemzése utá megállapítható, hogy Legyel Imre publikációiak megjeleése térbe közepese kocetrált, elssorba hazai fókuszú, de azo belül is éháy városra amelyek egyébkét a regioális tudomáy fotosabb mhelyei kocetrálódik. A területi egyeltleségi mutatók összehasolítása alapjá az is látszik, hogy az eddigi életm alapjá a fbb közpotok szerepe viszoylag hasoló. Ha idbe is kitekitük, a Békéscsaba fell Szeged felé való eltolódás jól kirajzolódik, így a következ évtizedbe a hazai kocetráció övekedésére lehet számítai. Nagy a valószísége aak is, hogy a midekori mukahelyek megfelel területi egységbe meg fog jelei legalább egy publikáció.

10 24 Kotosz Balázs A publikációk számáak jövbeli alakulására voatkozóa eheze tuduk bármit is modai. Ayi tik csak bizoyosak, hogy egy újabb elrejelezhetetle töréspot bekövetkezéséig Legyel Imre a következ évbe várhatóa éppe ayit fog publikáli, mit a folyó évbe, bár erre még sohasem volt példa. Felhaszált irodalom: Clemete, J. Motaes, A. Reyes, M. (998): Testig for a uit root i variables with a double chage i the mea. Ecoomics Letters, 59, 2, o. Dusek T. (2004): A területi elemzések alapjai. Regioális Tudomáyi Taulmáyok 0. ELTE Regioális Földrajzi Taszék MTA ELTE Regioális Tudomáyi Kutatócsoport, Budapest. Elliott, G. Rotheberg, T. J. Stock, J. H. (996): Efficiet Tests for a Autoregressive Uit Root. Ecoometrica, 64, 4, o. Gii, C. (92): Variabilita et Mutabilita. Studi Ecoomicoaguridici della Facolta di Giurisprudeza dell Uiversita di Cagliari, 3, 2. Bologa. Herfidahl, O. C. (950): Cocetratio i the U.S. Steel Idustry. Doktori értekezés, Columbia Uiversity. Hirschma, A. O. (945) Natioal Power ad the Structure of Foreig Trade. Uiversity of Califoria Press, Berkeley. Kwiatkowski, D. Phillips, P. C. B. Schmidt, P. Shi, Y. (992): Testig the Null Hypothesis of Statioarity agaist the Alterative of a Uit Root. Joural of Ecoometrics, 54, -3, o. MTMT (204): Legyel Imre közleméyei. 0&AuthorID= Perro, P. Vogelsag, T. J. (992): Testig for a Uit Root i a Time Series With a Chagig Mea: Correctios ad Extesios. Joural of Busiess &Ecoomic Statistics, 0, 4, o. Phillips, P. C. B. Perro, P. (988): Testig for a Uit Root i Time Series Regressio. Biometrika, 75, 2, o. Said, E. Dickey, D. A. (984): Testig for Uit Roots i Autoregressive Movig Average Models of Ukow Order. Biometrika, 7, 3, o. Theil, H. (972): Statistical Decompositio Aalysis with Applicatios i the Social ad Admiistrative Scieces. North-Hollad, Amsterdam.