Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól május

Átírás

1 Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén megyében a 213. évi közfoglalkoztatási programok indítása óta folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma. A február végén mért legnagyobb létszámhoz képest május végén csaknem 3%-kal (23,7 ezer vel) volt kevesebb a munkaügyi kirendeltségekkel kapcsolatban álló álláskereső, a csökkenés felülmúlta az országost (24%) május végén a járási munkaügyi kirendeltségek álláskeresőt tartottak nyilván, 6%-kal (3,6 ezer vel) kevesebbet, mint egy hónapja. A létszámapadás lehetőségét továbbra is a közfoglalkoztatás keretében zajló foglalkoztatás biztosítja, de töretlenül emelkedik a normál munkahelyen támogatással vagy anélkül elhelyezkedők száma is. A korábbiakhoz hasonlóan márciustól megkezdődött a munkaerő-piaci képzések indítása is, így ez a munkaerő-piaci eszköz is egyre jelentékenyebb szerepet tölt be a munkanélküliség mérséklésében a megyében. A közfoglalkoztatás az előző évinél több álláskereső számára kínál jövedelem- és szakmai gyakorlat szerzési lehetőséget, ezért éves összehasonlításban is folyamatos a regisztrált álláskeresők számának a csökkenése. Május végén 14%-kal (9 ezer vel) volt kevesebb a megyei kirendeltségekkel kapcsolatban álló álláskeresők száma, mint egy éve. Az elmúlt hónaphoz képest országosan kissé nagyobb volt a csökkenés üteme a megyeinél, éves összevetésben azonban jóval kedvezőbb a megyei változás. Május végén országosan 515,1 ezer álláskereső szerepelt a megyék nyilvántartásban, 6,7%-kal (36,9 ezer vel) kevesebb, mint egy hónapja, s ami 3,6%-os (19,5 ezer s) csökkenést jelent az egy évvel korábbi létszámhoz viszonyítva is. Havi szinten az ország valamennyi megyéjében csökkent az álláskeresők száma májusban is, a tavaly májusihoz viszonyítva viszont több megyében az akkori szint közelében vagy afölött alakult. A Borsodihoz hasonlóan nagyarányú éves csökkenés csak Baranya (-1,8%) és Békés (-8,7%) megyében tapasztalható. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kirendeltségek által nyilvántartott álláskeresők országos részaránya májusban 1,8%-ot tett ki, kevesebbet, mint egy éve (12,2%) jan. A regisztrált álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 211. január május jan. A regisztrált álláskeresők létszámforgalma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 212. január május Első ízben belépők Visszalépők Kilépők 213. jan. Az elmúlt hónapokban tapasztalt csökkenést követően májusban emelkedett kissé a nyilvántartásba vételt kérő álláskeresők száma a megyei kirendeltségeken. Májusban 4,5 ezer álláskeresőt vettek

2 TÁJÉKOZTATÓ, 213. május nyilvántartásba, 7,3%-kal (37 vel) többet, mint egy hónapja. Közülük 345 t (7,6%) először regisztráltak a kirendeltségek, 4194 (92,4%) pedig már volt korábban is álláskereső. Ez utóbbiak közül minden második legfeljebb 6 hónapja került ki a nyilvántartásból, 12%-uk fél - egy éve, a többiek (39%) ennél régebben. Az első ízben nyilvántartásba került álláskeresők száma száz n belüli eltérést mutat az egy hónappal, illetve az egy évvel korábbitól egyaránt, de nincs különösebb változás a visszalépők számában sem. Az először regisztráltak fele volt pályakezdő fiatal, a visszalépők közötti arányuk viszont csak 11%-ot tett ki. A hónap során nyilvántartásba került álláskeresők között összesen 14%-ot (65 t) tett ki pályakezdő fiatalok részesedése, a belépők túlnyomó többségét, 86%-át (3,9 ezer ) most is azok az álláskeresők tették ki, akik már nem számítanak pályakezdőnek. A pályakezdőként nyilvántartásba vett álláskeresők száma csak az előző évhez képest jelez növekedést (29%, 146 ), havi szinten nincs változás. Ezzel ellentétben a nem pályakezdőként regisztráltak száma kevesebb volt, mint egy éve (5,7%-kal), éven belül viszont most mutatott először egy kisebb emelkedést (8,5%, 35 ). Bár a márciusi rekordszintű létszámcsökkenést követően mindkét hónapban mérséklődött a nyilvántartásból kikerültek száma, továbbra is több volt viszont, mint az előző év azonos hónapjában. Májusban 8,1 ezren kerültek ki a nyilvántartott álláskeresők közül, 21%-kal (2,2 ezer vel) kevesebben, mint áprilisban, de 4%-kal (2,3 ezer vel) többen, mint 212 májusában. A hónap folyamán kikerültek 68%-a elhelyezkedett, további 9%-a munkaerő-piaci képzés részese lett, a többiek (23%) egyéb okból szakították meg a kapcsolatot kirendeltségükkel. Az előző hónaphoz képest a megye valamennyi kirendeltségi körzetében csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. A legnagyobb arányú csökkenés Mezőcsát (-17,7%) és Tokaj (-12%) körzetében ment végbe, szám szerint pedig a miskolci kiemelkedő, közel 8 s csökkenésen kívül Szerencs, Ózd és Kazincbarcika körzetében is meghaladta a 3 t. Ezzel együtt a havi létszámváltozások alig mérhető módosulásokat eredményeztek az álláskeresők számának megyén belüli eloszlásában. Május végén az álláskeresők 28,9%-át (16,2 ezer t) Miskolc körzetében, 11,8, ill. 12,1%-át (6,6, ill. 6,8 ezer t) Kazincbarcika és Ózd körzetében tartották nyilván. A megye további négy nagyobb körzetében Szerencs (7,3%, 4,1 ezer ), Edelény (6,3%, 3,5 ezer ), Sátoraljaújhely (5,8%, 3,3 ezer ), Encs (5%, 2,8 ezer ) együttvéve mintegy 13,7 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, kissé többet, mint a megye többi, az említetteknél kisebb körzetében (12,9 ezer t). A megye három körzetében az ezer t sem érte el az álláskeresők száma (Gönc: 769, Tokaj: 92, Putnok: 925 ). Az egy évvel korábbi létszámhoz képest is megyeszerte csökkent az álláskeresők száma. A csökkenés mértéke csak Tiszaújváros és Mezőkövesd körzetében volt viszonylag mérsékelt (2,5%, ill. 5,5%), a megye többi területén meghaladta a 1%-ot. Kiemelkedő a gönci körzetre jellemző változás, ahol több mint harmadával (35,1%-kal, 415 vel) volt kevesebb az álláskeresők havi létszáma az egy évvel korábbinál, de Tokaj (27,8%, 347 ) és Mezőcsát (21,9%, 332 ) körzetében is nagyarányú létszámapadás történt. Abszolút számokban tekintve a megyeszékhely körzetében volt a legnagyobb változás, ahol csaknem 2,4 ezer vel (12,8%-kal) volt kevesebb május végén a nyilvántartott álláskereső, mint tizenkét hónappal ezelőtt. További négy körzetben közelítette az ezret a csökkenés (Kazincbarcika:-916, Ózd: -796, Sátoraljaújhely: -764, Szerencs: -749 ), s csak három olyan körzete volt májusban a megyének, ahol a létszámfogyás kétszáz alatti volt (Tiszaújváros, Mezőkövesd, Putnok). A regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány május végén 19,8% volt a megyében, ami az előző hónaphoz képest 1,3%-ponttal, a tavalyitól 2,7%-ponttal lett kevesebb. A regisztrált álláskeresők számának tartósan nagyobb mértékű csökkenése következtében folyamatosan mérséklődött a megyei és az országos arány különbsége, de érdemi változás nem történt. Országosan 11,6% volt az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez mért aránya, ami,8%-ponttal kisebb az április végitől, s,5%-ponttal javult az egy évvel korábbihoz képest. Így a megyei és országos arány különbsége májusra 8,2%-pontra mérséklődött, ami jóval kisebb az egy évvel korábbinál (1,4%-pont). A megyén belüli eltérések ennél továbbra is nagyobbak. A legkedvezőbb helyzetű körzetekben (Miskolc, Tiszaújváros és Mezőkövesd körzete) 14-15% volt az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült létszámán belül, Tokaj, Mezőcsát és Kazincbarcika körzetében a megyei átlag közelében alakult, a többi körzetben ennél magasabb volt, közülük Encs és Ózd körzetében átlépte a 3%-ot. Az egy évvel korábbihoz képest minden körzetben csökkent a mutató értéke, ennek mértéke 2/8

3 TÁJÉKOZTATÓ, 213. május több körzetben meghaladta az 5%-pontot is (Szikszó, Encs, Mezőcsát, Tokaj), a gönci körzetben pedig kiemelkedő arányú csökkenést (-14,2%-pont) eredményeztek a közfoglalkoztatási programok. 2 Az álláskeresők számának változása körzetenként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Az álláskeresők összetétele iskolai végzettség szerint B.-A.-Z. megyében, 213. május május 213. május gimnázium 8,3% isk.,egyetem 3,7% 8 általánosnál kevesebb 8,9% szakközépisk., technikum 14,3% 2 5 Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát szakmunkásk., szakisk. 29,1% általános iskola 35,7% A havi létszámváltozásokat továbbra is a közfoglalkoztatás alakította, de hónapról-hónapra nagyobb a normál munkaerő-piaci kereslet is. A támogatási igénnyel vagy a nélkül bejelentett állásajánlatok egyre nagyobb részben irányulnak középfokú és diplomás szakemberek felé, de a munkakörök nagyobb része segéd- vagy betanított fizikai munkát takar, így közülük jóval többen kerültek ki a nyilvántartott álláskeresők közül májusban is. Részarányukhoz képest viszont a fiatal, legfeljebb 25 éves, valamint a közép- vagy felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők száma csökkent jobban, amiben nagy szerepe van a fiatalok munkavállalását kiemelten segítő támogatási és képzési programoknak is. Május végén már alig volt több a férfiak részaránya a megyei álláskeresők között (51,6%), mint a nőké (48,4%). Korcsoportok szerint tekintve, a megyei álláskeresők közel azonos része tartozott a évesek (23,4%), a évesek (24,4%), valamint a évesek (23,3%) közé. A legfiatalabbak, a legfeljebb 25 évesek 16,2%-kal, a legidősebbek, a legalább 55 éves álláskeresők pedig 12,7%-kal voltak jelen a május végi létszámban. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva csak a legidősebbek részesedése emelkedett. Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele is viszonylag állandó, az elmúlt évhez képest az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők részarányában mutatkozó csökkenést a középiskolát és a gimnáziumot végzettek részarányának emelkedése kísérte. Május végén is az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők (44,6%) voltak a legtöbben, akiket a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek (29,1%) csoportja követett. Ennél jóval kevesebben voltak azok, akik szakközépiskolai, technikumi végzettséggel (14,3%) vagy gimnáziumi érettségivel (8,3%) kerestek állást. A legkisebb csoport a diplomás álláskeresőké, az ő részarányuk éves és havi szinten sem mutat változást (3,7%). A megyében alkalmazott támogatási eszközök hatása jól kimutatható a célzott hátrányos helyzetű álláskeresői csoportok munkaerő-piaci helyzetének alakulásban. A tartósan, legalább egy éve megszakítás nélkül álláskeresők száma márciustól csökken, május végére 3,2%-kal (688 vel) lett kevesebb az előző havitól. A korábbiaktól ellentétben 212-től a közfoglalkoztatásban a hosszabb idejű foglalkoztatásra alapozott programok dominálnak, ami mérsékelte a résztvevők létszámát. Így éves összehasonlításban a tartósan munkanélküliek száma nagyobb, májusban 23,9%-kal (4 ezer vel) volt több az előző évinél. A hónap végén 2,9 ezer tartozott a tartósan álláskeresők közé, részarányuk 37,1%-ot tett ki, 11,3%-ponttal felülmúlva az egy évvel korábbit. Ezzel ellentétben a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzett álláskeresőknek a száma mind havi, mind éves összevetésben csökkent. Az utóbbi hónap folyamán 5,1%-kal (1,4 ezer vel) 25,1 ezer re fogyott a számuk, s így 17,3%-kal (5,2 ezer vel) kevesebb lett az egy évvel korábbitól is. Az idei munkaerő-piaci folyamatok kedvezően hatottak a 25 év alatti és az 5 éven felüli álláskeresők számának alakulására is. Május végén 9,1 ezer 25 év alatti álláskeresőt tartottak a megyei kirendeltségek nyilván, 9,4%-kal (949 vel) kevesebbet, mint egy hónapja. Éves szinten is jelentős körükben a csökkenés (13,4%, 1,4 ezer ). Az 5 éves vagy idősebb álláskeresők létszáma 13,7 ezer volt május végén, 4%-kal (569 vel) lett kevesebb az előző havitól, s 8,4%-kal (1,3 ezer vel) az egy évvel korábbitól. Részarányuk 24,3%-ot tett ki, ami kissé nagyobb, mint egy éve (22,8%). 3/8

4 TÁJÉKOZTATÓ, 213. május 4 35 A leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetű álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z megyében,212. január május 9 Az álláskeresők összetételének alakulása ellátási típusonként B.-A.-Z. megyében, 212. január május Ellátatlan FHT jan. alacsony iskolai végzettségű tartósan munkanélküli 25 évesnél fiatalabb 5 éves és idősebb 213. jan jan jan. Állásker. ellátás Hónapok óta csökken az álláskeresők ellátásában, szociális támogatásban részesülők száma is. Közülük sokan a közfoglalkoztatás révén vagy egyéb támogatással munkához jutottak május végén 3 ezer volt jogosult álláskeresési járadékra, 779 pedig a nyugdíj előtt állók álláskeresési segélyére. Míg ez utóbbiak száma 46 vel emelkedett, a járadékosoké 24 vel tovább csökkent. A korábbi munkaviszony alapján álláskeresői járadékra vagy segélyre jogosultak együttes létszáma május végére 3,8 ezer alá csökkent, azaz 4,9%-kal (194 vel) lett kevesebb, mint egy hónapja, illetve 8,7%-kal (359 vel), mint egy éve volt. Részarányuk havi szinten nem változott (6,7%), s alig több, mint egy éve (6,3%) volt. Az önkormányzatok által folyósított szociális jellegű támogatásra (FHT) jogosultak száma májusban másfélezer vel (5,5%-kal) csökkent. Május végén 26,2 ezer álláskereső volt jogosult erre a támogatásra, arányuk 46,6%-ot képviselt. A tavaly májusihoz képest 2,7%-kal (6,8 ezer vel) csökkent a számuk. A pénzbeli ellátásra nem jogosult álláskeresők számának alakulása hónapok óta párhuzamos az FHT-ra jogosultakéval. Május végi létszámuk 6,6%-kal (1,9 ezer vel) 26,2 ezer re apadt, s 6,5%-kal (1,8 ezer vel) kevesebb volt az egy évvel korábbitól is. Arányuk 46,7%-ot tett ki a hónap végén. Harmadik hónapja csökken a pályakezdő álláskeresők száma is. Május végén a megyei munkaügyi kirendeltségek 7133 pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, 8,4%-kal (65 vel) kevesebbet, mint egy hónapja. A havi létszámfogyás üteme elmaradt kissé az országostól (-9,2%), de éves szinten a megyei változások jóval kedvezőbbek, májusi létszámuk a tavalyi szint alá csökkent. A 212. májusban regisztrált pályakezdők számához képest most 3,3%-kal (243 vel) kevesebb fiatal állt a kirendeltségekkel kapcsolatban, ugyanekkor országosan továbbra is többlet mutatkozott (15,7%-os 8,1 ezer s). Az országosan nyilvántartott 59,6 ezer pályakezdő álláskereső 12%-át tették ki a megyében élő fiatalok, ami kisebb részarány, mint egy éve (14,3%) volt. Ezzel együtt az álláskeresők megyei összlétszámán belül továbbra is nagyobb a pályakezdők 12,7%-os részaránya, mint az országban általában (11,6%). 12 A pályakezdő álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2 A pályakezdő álláskeresők számának alakulása körzetenként jan Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely 212. Szerencs Edelény Szikszó 213. Tokaj Putnok Gönc M.csát 4/8

5 TÁJÉKOZTATÓ, 213. május A pályakezdő álláskeresők megyei körzetenkénti eloszlása követi az álláskeresők összlétszámának a megoszlását. Ahogy ez elmúlt két hónapban, májusban is a megye valamennyi körzetében csökkent a pályakezdő álláskeresők száma. A csökkenést elsősorban a közfoglalkoztatásban kínált munkalehetőségek biztosították a fiatalok körében is, de egyre több fiatal jut munkához egyéb támogatással és támogatás nélkül is. Májusban Tokaj és Tiszaújváros körzetében csökkent a legnagyobb mértékben, 15-16%-kal a pályakezdő álláskeresők száma, de további három körzetben (Mezőkövesd, Szerencs, Szikszó) is meghaladta a 1%-ot a létszámcsökkenés havi mértéke. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva továbbra is Gönc és Mezőcsát, valamint Miskolc körzetében figyelhető meg kiemelkedő csökkenés, az előbbiek esetében 35%-kal (48 vel), illetve 21%-kal (39 vel) apadt a létszám, Miskolc körzetében pedig másfélszázzal (7,7%-kal) volt kevesebb a pályakezdő álláskereső, mint egy éve. A többi körzet felében 2-15%-os csökkenés, másik felében 1-9%-os emelkedés tapasztalható. Májusban 1,3 ezer pályakezdő álláskereső került ki a kirendeltségek nyilvántartásából, számuk 12%-kal (177 vel) kevesebb volt, mint egy hónapja. Az előző év azonos hónapjához mérten azonban hónapok óta jelentős növekedést figyelhető meg, májusban 75%-kal (588 vel) volt több. A nyilvántartásból kikerült fiatalok 56%-a elhelyezkedett, 9%-a munkaerő-piaci képzés résztvevője lett, a többiek (36%) egyéb ok, rendszerint a kapcsolattartás megszakítása miatt kerültek ki a nyilvántartásból. Az elhelyezkedő fiatalok túlnyomó többsége (39%) támogatással - közöttük 28% a közfoglalkoztatásban, 11% az elsődleges munkaerőpiacon, az Első munkahely garancia elnevezésű program, valamint az uniós forrásra alapozott TÁMOP program bérjellegű támogatásával, kisebb része (17%) támogatás nélkül jutott munkához. Áprilishoz képest csak a közfoglalkoztatásban elhelyezkedő fiatalok száma mérséklődött, az egyéb módon munkához jutóké emelkedett. A tavaly májusi adatokhoz képest több mint két és félszeresére nőtt az elhelyezkedők fiatalok száma, amihez nagyban hozzájárult az országos munkaerő-piaci program ( Első munkahely garancia ) támogatásai révén megnövekedett kereslet a fiatal munkavállalók iránt. A májusi létszámcsökkenés a pályakezdők valamennyi rétegét érintette. Az átlagosnál jobban csökkent a férfiak, a 2 évesnél fiatalabbak, valamint középfokú végzettséggel rendelkezők száma, egyéb csoportoké kevésbé. Május végén a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők között is több volt a férfi (52%), mint a nő (48%), ahogy ez az összlétszámra is jellemző. A pályakezdők túlnyomó többsége (73,6%) 2-24 éves, az ennél fiatalabbak létszámsúlya 16,9%, a 25 évesnél idősebbeké pedig 9,6%. A legtöbb pályakezdő álláskereső csak általános iskolába járt (45,2%), közülük sokan (6,9%) 8 osztálynál kevesebbet végeztek. A következő két, közel azonos nagyságú csoportjuk szakközépiskolát, technikumot végzett (2,2), illetve szakmunkásképzőben, szakiskolában (18,7%) szerzett szakmai képesítést. Az említett csoportokhoz képest jóval kevesebben vannak a gimnáziumi érettségivel (1,5%), valamint a felsőfokú szakképesítéssel (5,4%) rendelkezők. Éves szinten csak az alapfokú iskolát végzettek részaránya csökkent, egyéb csoportoké stagnált (diplomásoké, szakközépiskolásoké) vagy emelkedett (szakmunkásvizsgával rendelkezőké, gimnáziumot végzetteké) május végén a pályakezdők 25,5%-át egy-három hónapja tartották nyilván a kirendeltségek, 25%- uk (1,5 ezer ) pedig tartósan, legalább egy éve folyamatosan nyilvántartott álláskereső volt. A helyi önkormányzatok által megállapított foglalkoztatást helyettesítő támogatásra a pályakezdő álláskeresők harmada (2,4 ezer ) volt jogosult, a többiek pénzbeli ellátásban nem részesültek. Több mint 8 ezer álláshelyre tudtak közvetíteni a megyei kirendeltségek. Május folyamán folytatódott a normál munkaerő-piaci állásajánlatok növekedése, a közfoglalkoztatás keretében azonban már jelentősen visszaesett a kereslet, e területen inkább a munkát befejezők helyére kerestek munkavállalókat a közfoglalkoztatók. Országosan hasonló folyamatok zajlottak, de kisebb volt a támogatott állások számának csökkenése. A hónap folyamán országosan összesen 36,4 ezer állást (támogatott és nem támogatott állás együtt) jelentettek be a munkáltatók, ennek 9,2%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állt rendelkezésre. Májusban a megyében tevékenykedő munkaadók összesen 3333 foglalkoztatására vonatkozó álláshelyet jelentettek be munkaügyi kirendeltségeken, ami az előző hónaphoz képest 46,5%-kal 5/8

6 TÁJÉKOZTATÓ, 213. május (2,9 ezerrel) kevesebb volt, de alig 5 állással különbözött csak az előző év májusában jelzett munkaerőigények számától. A hónap folyamán az előző hónapról még nyitva álló ajánlatokkal együtt összesen 8 ezer állásra végeztek állásközvetítést a kirendeltségek, ami közel másfélszerese volt az egy évvel korábbinak, de harmadával elmaradt az áprilisitól. A májusban bejelentett állások 74%-a, 2479 állás különféle munkaerő-piaci támogatással létrehozott állás volt, melyek túlnyomó többsége (72%-a, 1795 állás) a közfoglalkoztatás valamelyik formájához kapcsolódott. A támogatott állások 28%-a (684 állás) egyéb formában pl. a TÁMOP program vagy az ún. Első munkahely garancia program keretében nyújtott bérköltség támogatás, vagy programon kívül biztosított bértámogatás nyújtott támogatással létrejött állás volt, melyek az elsődleges munkaerőpiacon álltak rendelkezésre. A támogatási igény nélküli állások 854 álláskeresőnek (26%) kínáltak munkát, több mint másfélszer annyinak, mint az előző hónapban. Az előző év azonos hónapjához képest gyakorlatilag nincs változás (3-cal kevesebb attól). db A bejelentett új állások száma megyénként, 213. május 1 A bejelentett új munkaerő-igények száma körzetenként B.-A.-Z. megyében, 213. május Budapest Pest Támogatott Fejér Komárom-E. Veszprém Gyor-M.-S. Nem támogatott Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-A.-Z. Heves Nógrád Hajdú-B. Jász-N.-Sz. Szabolcs-Sz.-B. Bács-K. Békés Csongrád Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs közfoglalkoztatás egyéb támogatás normál állás Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát A támogatással létesített állások száma több körzetben (pl. Tiszaújváros, Encs) emelkedett az előző hónaphoz képest, de a körzetek többségében 13 75%-kal visszaesett. A különbségeket a helyi közfoglalkoztatási programok sajátosságai, a munka ütemezése alakította. Minden ötödik támogatott állást a megyeszékhely körzetében jelentették be, e mellett Ózd és Szerencs körzetében volt még jelentősebb kínálat (a megyei 1, ill. 11%-a). A nem támogatott állások számának alakulása is nagy különbségeket mutatott, a körzetek felében emelkedett, felében csökkent a hónap során nyilvántartásba vett ilyen állások száma. Ózd és Edelény körzetében az előző havi négy-ötszörösére nőtt a bejelentett nem támogatott állások száma, de a legnagyobb munkaerőpiaccal rendelkező miskolci körzetben is több mint kétszeres volt a növekedés. Ezzel szemben a putnoki és a szikszói kirendeltségen egy ilyen állást sem jeleztek helyi munkaadók, s Encs, Gönc, Mezőcsát térségében is legfeljebb tíz támogatási igény nélküli állást regisztráltak. Májusban a legtöbb üres állást (támogatott és nem támogatott együtt) a megye legnagyobb körzetében, a miskolci körzetben jelentették be (27%, 927 állás), s a nagyobb körzetek közül Kazincbarcika, Ózd és Szerencs térségében volt még viszonylag sok, 3 körüli munkaerőigény (9 9%). A havi új állások 75%-a teljes munkaidős állás volt, közel azonosan mind a támogatott állások (73%), mind a nem támogatott (83%) állások között. A támogatott állások dominanciája miatt a munkaviszony időtartamát tekintve már nagyfokú eltérés mutatkozik. Májusban a támogatott állások 82%-át határozott idejű munkalehetőségként jelentették be, a támogatás nélküli állások között ezek aránya csak 23% volt, többségükre tehát határozatlan idejű szerződéssel (77%) kerestek munkavállalót. A támogatási igénnyel jelzett álláshelyek 6%-át a helyi önkormányzatok és egyéb közigazgatási intézmények, 9%-át mezőgazdasági, 6%-át kereskedelmi tevékenységet végző szervezetek jelentették be, 25%-a egyéb területekről érkezett. Ezeknek az állásoknak a 71,5%-a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű segéd- vagy betanított munkát jelentett különféle szolgáltatási, ipari és mezőgazdasági munkaterületeken. Szakképzettséget igénylő munkaterületre bolti eladókat, irodai ügyviteli, adminisztratív munkát végzőket kerestek nagyobb számban (7, ill. 67 t), s viszonylag sok 6/8

7 TÁJÉKOZTATÓ, 213. május volt még a mezőgazdasági és ipari gépkarbantartók (46 ), a munkaszervezők, -irányítók, kőművesek, szakácsok (szakmánként 18-2 ) iránti igény is a hónap folyamán. Minden harmadik nem támogatott munkaerő-igényt adminisztratív szolgáltatást végző (elsősorban munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó) cégek jelentették be (35%), amit a feldolgozóipari vállalkozások által jelzett munkaajánlatok részesedése (16%) követett. Alig maradt el ettől a kereskedelmi vállalkozások által bejelentett üres állások részaránya (13%), s említeni lehet még az építőipari munkaerő-igényeket, melyek a nem támogatott állások további 9,5%-át alkották. A nem támogatott állások között alig volt olyan állás, amelyet szakképzettség nélkül el lehetett nyerni (18%), az állások túlnyomó többsége (8%) középfokú vagy felsőfokú szakképzettséggel rendelkezőknek szólt. Májusban a legtöbb igény a mechanikaigép-összeszerelők (136 ) és a kereskedelmi szakmákban képzettek, ként bolti eladók (121 ) iránt mutatkozott. További 2-4 péket, édesipari termékgyártót, kőművest, egyéb termék-összeszerelőt, valamint lakatost és tehergépjármű-vezetőt (kamionsort) kerestek még viszonylag nagyobb számban a megyei munkáltatók. A diplomások számára ként műszaki, informatikai, kereskedelmi, szociális gondozói, valamint ügynöki területen kínáltak állást a megyében. Májusban 5,5 ezer álláskereső állt munkába a megyében. Az induló közfoglalkoztatás időszakában tapasztalt kiugró létszámhoz képest májusban is jóval kevesebb álláskereső helyezkedett el a megyében, de közöttük egyre több az olyan, aki az elsődleges munkaerőpiacon, illetve támogatás nélkül jutott munkához. A bejelentett állásokra végzett sikeres közvetítések és önálló álláskeresés eredményeként májusban a megyében nyilvántartott álláskeresők közül 5 51 kezdte meg a munkáját. Háromból ketten támogatással (68%), egy pedig támogatás nélkül (32%) jutott álláshoz. A támogatással elhelyezkedők között májusban is azok voltak a legtöbben, akik közfoglalkoztatási programok keretében kaptak munkát (81%), míg kisebb részük egyéb bérjellegű támogatással (19%) kezdett dolgozni. Ezzel együtt a közfoglalkoztatásban munkát kezdő álláskeresők száma (3 ezer ) az elmúlt havi felére csökkent, az egyéb bérjellegű támogatással (697 ) vagy a támogatás nélkül (1,8 ezer ) elhelyezkedők száma viszont emelkedett, az előbbieké 24%-kal, az utóbbiaké 17%-kal. Az előző év májusához képest a támogatással elhelyezkedők száma két és félszeres növekedést mutat, a támogatás nélkül munkához jutóké néhány s eltéréssel ugyanannyi volt, mint akkor. A hónap folyamán elhelyezkedett álláskeresőkön kívül további 611 munkaerő-piaci képzése kezdődött meg májusban, számuk közel két és félszerese az előző havinak, illetve másfélszerese az egy évvel korábbinak A foglalkoztatottá vált álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, 211. január május A foglalkoztatottá vált álláskeresők száma körzetenként B.-A.-Z. megyében, 213. május Támogatás nélkül Támogatással jan. 4 2 Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát A rendelkezésre álló álláshelyek megoszlásának megfelelően májusban is a miskolci kirendeltségen nyilvántartott álláskeresők közül elhelyezkedők voltak a legtöbben (1,6 ezer, 28,2%). E mellett a szerencsiek (495, 9%), az ózdiak (463, 8,4%) és a kazincbarcikaiak (41, 7,5%) közül elhelyezkedők voltak még viszonylag sokan. A támogatás nélkül elhelyezkedők száma csak két körzetben, Mezőkövesd és Kazincbarcika körzetében haladta meg a támogatással elhelyezkedőkét, illetve Kazincbarcika körzetében éppen egyező volt, az összes többi körzetben a különféle támogatással segített munkahelyeken álláshoz jutók voltak többen. Ez utóbbiak részaránya Mezőcsát, Gönc, Szikszó és Edelény körzetében meghaladta a 8%-ot. 7/8

8 TÁJÉKOZTATÓ, 213. május Májusban két vállalkozás jelentett be csoportos létszámcsökkentést a megyében május hónapban két adminisztratív szolgáltatást végző kazincbarcikai vállalkozás jelentett be csoportos létszámleépítést, melyek következtében 13 (takarítók, kisegítők és ügyfélkapcsolati munkatársak) veszíti el a közeljövőben a munkahelyét. Megyénkben a korábbi (esetleg módosított) bejelentések ütemezése szerint január május hónapokban összesen 355 nek szűnt meg csoportos létszámleépítés keretében a munkaviszonya, számuk 2%-kal (89 vel) kevesebb volt, mint 212 hasonló időszakában. Az év során eddig 7 munkaadó jelentett be csoportos létszámcsökkentést a megyében - eggyel kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában -, melyek együttvéve 243 elbocsátását jelezték (szemben a tavalyi 337 vel). Idén ként feldolgozóipari és adminisztratív szolgáltatási, kisebb részt kereskedelmi és építőipari területet érintő leépítéseket jelentettek be. Ezeknek a munkahelyeknek a többsége Kazincbarcika, Tiszaújváros, kisebb része Miskolc és Edelény térségében szűnt meg. Ezzel párhuzamosan folyamatosan megjelennek kirendeltségeinken olyan bejelentések is, melyek egy ütemben nagyobb, 1 t meghaladó létszámbővítést tartalmaznak. Májusban 3 munkaadó együttvéve 12 s bővítési szándékáról értesültek a kirendeltségek, az új állások betöltését álláskeresők közvetítésével segítették. Január óta 442 álláshely bővítésről értesültek kirendeltségeink ilyen módon, ami mintegy 3 vel meghaladta az egy évvel korábbit. Ezek az állások zömmel Miskolc, valamint Edelény, Kazincbarcika és Tokaj körzetében, ként feldolgozóipari, szociális és adminisztratív szolgáltatások, valamint építőipari és kereskedelmi területen növelték a munkalehetőségeket. Az újonnan létrehozott munkahelyeken nagyobb számban csomagolókat, operátorokat, instruktorokat, tanácsadókat, valamint varrónőket, lakatosokat, víz- és csőhálózati szerelőket és szőlőmunkásokat alkalmaztak, több munkaposzt kifejezetten megváltozott munkaképességű munkavállalók számára létesült. Miskolc, 213. június 24. 8/8