BEFEKTETŐI KÉZIKÖNYV 2007

Átírás

1

2 BEFEKTETŐI KÉZIKÖNYV 2007

3 Szerkesztette: Nyomdai munkák: Nyomdai előkészítés: Fordítás és lektorálás: Fotók: Juhász József Kárpát Csaba Kovács János Kókai László Pál József Szikszai Katalin Dr. Zahorán Tamás Alfadat-Press Kft. Tatabánya Révai Gabriella Sebestyénné Mészáros Eszter Babylon Online Kft. Tata dr. Varsányiné Juhász Katalin Kati Fotó Fuji Labor Esztergom Kiadja: Felelős kiadó: a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2800 Tatabánya, Fő tér 36. Juhász József a KEMKIK elnöke Forrás: Komárom-Esztergom megye számokban című fejezet forrásául a KSH évi Gazdasági Tájékoztatója szolgált

4 BEFEKTETŐI KÉZIKÖNYV 2007 A kiadvány az Európai Unió finanszírozásával készült a MODELE INTERREG IIIC pályázat keretében.

5 TARTALOM ELŐSZÓ... 5 A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA (KEMKIK) ELÉRHETŐSÉGEI... 6 A KEMKIK SZOLGÁLTATÁSAI... 7 A KEMKIK TISZTSÉGVISELŐI... 8 A KEMKIK TAGSÁGA...10 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE SZÁMOKBAN Összefoglalás Ipar Építőipar Kiskereskedelem Idegenforgalom Gazdasági szervezetek Beruházás Népesség, népmozgalom Foglalkoztatottság, keresetek Munkanélküliség Lakásépítés ÖNKORMÁNYZATOK BEFEKTETŐI ADATLAPJA EGYÜTTMŰKÖDÉSRE JELENTKEZETT VÁLLALKOZÁSOK ADATAI... 32

6 Előszó Komárom-Esztergom megye központi földrajzi fekvése Bécs, Esztergom, Buda és Székesfehérvár között valamint a Duna, a természet kincsei mindig is meghatározóan hatottak ennek az országrésznek a fejlődésére. Az 1920-ig önálló Komárom és Esztergom vármegyék alapvető feladata volt a királyi városok ellátása, a dunai átkelések és a kereskedelem biztosítása. Az országalapítással egy időben elindult az ipari termelés kiindulópontjának tekintett kézművesek és a kereskedők betelepítése, akiknek később utódai lettek a bányászaton alapuló modern ipar kialakulásának letéteményesei. A jelenkor gazdaságát a megye és a városok vezetése, az ipari parkok kialakításával és multinacionális cégek, XXI. századi termelési technológiák letelepedésének elősegítésével alakította, alakítja ki. A kor követelményeinek megfelelően átalakult a megye gazdasága. A bányászat és az arra épülő iparágak megszűntek, és helyükre az ipari parkokba új termelői struktúrák autó, alkatrész, elektronika, gyó gyászati segédeszközök stb. gyártása kerültek. Úgy gondoljuk, hogy a bekövetkezett gazdasági fejlődés, átalakulás megfelelő alap és garancia arra, hogy a következő időszakban betelepülő új cégek is olyan eredményeket érhetnek el, mint amelyek ma szervesen meghatározzák a térség gazdasági arculatát. A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara e kézikönyvvel is szeretné segíteni az újonnan érkező vállalkozókat, befektetni szándékozókat. Ezúton mondunk köszönetet azon cégeknek, vállalkozóknak, akik felismerték e hasznos célt, és vállalták a kiadványban való megjelenést. Köszönettel tartozunk a projektben részt vevő szervezeteknek, a Nyitrai Regionális Kamarának, akik szintén fontosnak tartják, hogy közösen növeljük a térség gazdasági erejét, segítsük fejlődését. Külön is kitüntetett köszönet illeti az Európai Unió mindazon szervezeteit, akik részt vettek a kiadvány létrehozásában. Juhász József elnök 5

7 A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elérhetőségei Elnök: Juhász József / Titkár: Dr. Zahorán Tamás / Elérhetőségek: Cím: 2800 Tatabánya, Fő tér 36. Postacím: 2801 Tatabánya, Pf.: 161. Titkárság: / Fax: / Nemzetközi kapcsolatok: / Szakképzés: / Okmányhitelesítés, Széchenyi Kártya ügyintézés: / , / Üzleti ajánlatok, partnerkeresés: / , Esztergom térségi iroda: Cím: 2500 Esztergom, Deák F. u. 14. Telefon: / Fax: / cím: Web címeink: Kamarai hírportál: Üzleti adatbázisok: A Befektetői kézikönyv frissített változata megtalálható a címen a MODELE logóra kattintva 6

8 A KEMKIK szolgáltatásai KÖZJOGI FELADATOK Mesterképzés, vizsgáztatás jogszabályi kötelezettség alapján, vállalkozói igény szerint Gyakorlati képzőhelyek felügyelete tanulóképzést végző és tervező gazdálkodóknál Vizsgabizottsági tagok delegálása gazdasági képviselet szakmai vizsgákon Vizsgabizottsági elnökök delegálása a kamarához rendelt szakmákban Tanulószerződés kötés gazdálkodói igény szerint Telephely engedélyezésben való részvétel gazdálkodói igény szerint Okmányhitelesítés külkereskedelmi okmányok, EU-s pályázatokhoz származási igazolások Választott Bíróság gazdasági jogvita Békéltető Testület fogyasztói jogviták peren kívüli rendezése EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK EU szakmai tájékoztató előadások szervezése szakmaspecifikus ismeretek Vállalkozói ismeretek alapvető jogi, pénzügyi, eljárási ismeretek Vezetői tréningek vezetői ismeretek, tréningek, marketing, tárgyalástechnika, protokoll Lobbi találkozók szervezése politikai és gazdasági szereplőkkel, érdekvédelem Piacvédelem ágazati intézkedések kezdeményezése a minisztériumoknál Konjunktúra felmérés országos és megyei szintű elemzés Jogszabályfigyelés és keresés ingyenes jogszabályküldő szolgáltatás tagoknak és nem tagoknak egyaránt Üzleti ajánlatok közvetítése, gazdasági partnerkeresés Áruszállítási kezesi biztosítás intézése Internetes hírportál üzemeltetése Széchenyi kártya ügyintézés Szakmai anyagok bírálata Irodai szolgáltatások RENDEZVÉNYEK Üzletember-találkozók szervezése belföldön és külföldön Szakmai rendezvények szervezése Kiállításokon való részvétel belföldön és külföldön Szakmai klubok működtetése Külföldi szakmai utak szervezése TANÁCSADÁS Szakmai tanácsadás külkereskedelmi, vám, adó Szakképzési tanácsadás képzések, pályázatok, tanuló foglalkoztatás, szakképzési hozzájárulás felhasználása Pályázati és pénzforrás tanácsadás Iparjogvédelmi tanácsadás 7

9 ÜGYVEZETÉS Juhász József elnök Szikszai Katalin általános alelnök Kárpát Csaba az ipari tagozat alelnöke Kovács János a kereskedelmi tagozat alelnöke ELNÖKSÉGI TAGOK Kókai László a kézműipari tagozat alelnöke dr. Zahorán Tamás titkár dr. Ember István Gyöngyös Antal Kerekes Tibor Kertai Mihály Kolonics Tibor Kovács Károly Kreitner János Mihácsi István Péntek Szilveszter Pordán Zsigmond Preczlik Edit dr. Szerencsés László Ujvári György 8

10 9 Baráth Sándor Bátori József Pál József az Ellenőrző Bizottság elnöke Szimler Ferenc Izsáki András Vági Péter Lődi Dénes OSZTÁLYELNÖKÖK BIZOTTSÁGI ELNÖKÖK Mocher Imre Szabó György az Etikai Bizottság elnöke Kutrucz Tibor

11 A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagsága A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagjainak száma június 1-jén 710 fő volt. Pártoló tagjaink száma 10. A KEMKIK tagjainak megoszlása tagozatonként Kereskedelmi tagozat 29% Ipari tagozat 51% Kézm ipari Tagozat 20% A KEMKIK tagjainak létszáma osztályonként Kereskedelem Idegenforgalom, vendéglátás Szállítás Épít ipar Gépipar Élelmiszer-könny ipar Szolgáltatás Épít ipar (kézm ipar) Fa-fém és járm ipar (kézm ipar) Élelmiszer-és szolgáltatóipari (kézm ip.) Pártoló tagok: 10

12 Komárom-Esztergom megye számokban 1. Összefoglalás A megyei székhelyű 49 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások milliárd Ft termelési értéket állítottak elő, összehasonlító áron 15,8%-kal többet, mint 2005-ben. A termelésbővülés, az export 16,2%-os növekedése mellett, a hazai piacokon történő eladások közel 3,8%-os bővülésének is köszönhető. Az ipari termelésnek jelentős hányadát adó gépipar közel 20%-kal növelte termelését, értékesítése mindkét relációban emelkedett. A megye építőipari szervezeteinek évi termelési értéke 47,4 milliárd Ft volt, 37,2%-kal több mint 2005-ben. Az év végi szerződésállomány alig kilenctizede az egy évvel korábbinak és meghaladta az 52 milliárd Ft-ot december végére az év elejéhez képest 88-cal tovább csökkent a kereskedelmi üzletek száma. Az üzletbezárások elsősorban az egyéni vállalkozók által üzemeltetett kisboltokat érintették. A kiskereskedelmi üzlet mellett vendéglátóhely állt a vásárlók rendelkezésére. A kereskedelmi szálláshelyeken az előző évihez képest 1,7%-kal kevesebb vendég 0,5%-kal több vendégéjszakát töltött el. A megyébe látogató 128 ezer vendég mintegy 391 ezer éjszakát maradt a szálláshelyeken, elsősorban szállodákban végén Komárom-Esztergom megyében gazdasági szervezetet regisztráltak, melynek 36,8%-a társas, 56,1%-a egyéni vállalkozás. Fő tevékenységük szerint legnagyobb hányaduk a gazdasági szolgáltatás, valamint a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ághoz tartozott. A megyei székhelyű gazdasági szervezetek 129,4 milliárd Ft-ot költöttek beruházásra, mintegy héttized részét gépek, berendezések, járművek beszerzésére fordították. A fejlesztések közel nyolctizede az iparban valósult meg ban a megyei székhelyű legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál és költségvetési intézményeknél fő állt alkalmazásban, 3,7%-kal többen, mint egy évvel korábban. A munkavállalók közel nyolctizedét foglalkoztató versenyszférában 5,4%-kal nőtt, a költségvetési intézményeknél 2,6%- kal csökkent az alkalmazottak létszáma. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete Ft volt, 7,6%-kal magasabb az előző évinél. A nettó keresetek átlaga 6,7%-kal haladta meg a évi szintet, összege Ft volt. A keresetek reálértéke 2,7%-kal magasabb a tavalyinál. 2. Ipar 2006-ban Komárom-Esztergom megye ipari termelésének értéke a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatait figyelembe véve milliárd Ft-ot tett ki, ami 14,9%-kal magasabb, mint 2005-ben. Országosan 10,1, a Közép-Dunántúlon 19,9%-os volt a hasonló megfigyelési körbe tartozó ipari szervezetek termelésének bővülése. Komárom-Esztergom megye egy lakosára ezer Ft termelési érték jutott 2006-ban, ami az országos átlag 4,6-szorosa és a megyék rangsorában a legnagyobb érték. A 49 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű ipari vállalkozások termelési volumene 15,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit (országosan 10,8%-os volt a növekedés). Az exportarány magas, a megyei ipari szervezetek milliárd Ft értékben exportáltak, ami az összértékesítés 84,8%-át jelentette. 11

13 Ipari termelés és értékesítés volumenindexe* (előző év azonos időszaka= 100,0 ) 350 % I.n.év I.félév I-III.n.év 2000.év 2001.I.n.év I.félév I-III.n.év 2001.év 2002.I.n.év I.félév I-III.n.év 2002.év 2003.I.n.év I.félév I-III.n.év 2003.év 2004.I.n.év I.félév I-III.n.év 2004.év 2005.I.n.év I.félév I-III.n.év 2005.év 2006.I.n.év I.félév I-III.n.év 2006.év Termelés Belföldi értékesítés Export * A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai Az ipar fő ágai közül a bányászat tovább szűkítette termelését, a szinte kizárólag hazai piacokra termelő villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás termelési értéke is 6,3%-kal csökkent. A feldolgozóipar 16,2%-kal termelt többet, mind az export, mind a belföldi eladásai jelentősebbek az egy évvel korábbinál. Gépipari termelés és értékesítés*, 2006 Megnevezés Termelés Belföldi Export- Összes millió Ft előző év azonos értékesítés, millió Ft idő szaka =100,0 Gép, berendezés gyártása , Iroda-, számítógépgyártás , Villamos gép, készülék gyártása , Híradástechnikai termék, készülék , gyártása Műszergyártás Közúti jármű gyártása , Egyéb jármű gyártása , GÉPIPAR ÖSSZESEN , * A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. A feldolgozóiparon belül az előző évekhez hasonlóan továbbra is a gépipar súlya a meghatározó, termelési értékének közel kilenctizedét adva. A gépipari ágazatcsoport teljesítménye közel ötödével haladta meg a tavalyit, mindegyik ágazata növelte termelését. Legnagyobb súlyú ágazata, a híradástechnikai termék, készülék gyártása 11,8%-kal bővítette termelését, a közúti jármű gyártásának teljesítménye ennél nagyobb arányban, 19,4%-kal emelkedett. Értékesítésük is jelentősen bővült. Mindkét alágazat 12

14 erősen exportorientált, termékeik jelentős hányada irányult külföldre, ami a teljes ipari exportnak közel 67%-át jelentette. A megye feldolgozóiparában második legjelentősebb ágazat a vegyipar. Termelése a évi szint háromnegyedére esett vissza, a belföldi értékesítés árbevétele valamelyest (2,4%-kal) bővült, külpiacokon történt eladásainak volumene viszont jelentősen csökkent, így az ipari exportból való részesedése nem számottevő. Ágazatai közül legnagyobb mértékben a műanyag termék gyártása területén esett vissza a termelés. A többi feldolgozóipari ágazat közül termelés-visszaesés jellemezte az élelmiszer, ital, dohány termékek gyártását. Termékeinek közel 90%-a hazai piacokra került. Belföldi eladásainak volumene kisebb volt az egy évvel korábbinál, ezzel szemben exportját mintegy 52%-kal növelni tudta. A gépipar után a legjobban bővítette termelését a nemfém ásványi termék gyártása ágazat. Eladásait mindkét relációban növelni tudta, kivitele 62,7%-kal, hazai eladásai pedig 3%-kal haladták meg a évi szintet. Az ipari vállalkozásoknál alkalmazásban állók létszáma 6,7%-kal lett magasabb, az egy alkalmazásban állóra jutó termelési érték megközelítette a 67 millió Ft-ot, ami 8,5%-os növekedést jelent egy év alatt. 3. Építőipar Az építőipari termelés országosan a évi dinamikus (16,1%-os) növekedés után 2006-ban 1,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, ezen belül az épületek építésének volumene 3,9%-kal emelkedett, az egyéb építményeké ezzel szemben 7,5%-kal volt kisebb, mint egy évvel korábban. A fővárost is magába foglaló Közép-Magyarország kivételével valamennyi régióban nőtt a termelés, legnagyobb mértékben (17,5%-kal) a közép-dunántúli székhelyű szervezetek növelték termelésüket. A Komárom-Esztergom megyei székhelyű 4 főnél többet foglalkoztató építőipari szervezetek termelési volumene 37,2%-kal bővült 2006-ban. A 47,4 milliárd Ft termelési érték legnagyobb hányadát kitevő szerkezetkész épületek építése alágazatban 55,7%-kal nőtt a teljesítmény. A termelési érték több mint harmadával történt bővülése a létszám ennél kisebb mértékű növekedése mellett történt, így a termelékenység mintegy 37%-kal nőtt. Alágazat Az építőipari tevékenység összetétele, 2006 Folyó áron, millió Ft előző év azonos idő szaka =100,0 Megoszlás, % Építési terület előkészítése ,4 14,1 12,1 Szerkezetkész épület(rész), egyéb építmények ,7 63,3 72,4 építése Épületgépészeti szerelés ,2 16,6 12,6 Befejező építés ,5 5,6 2,8 Építési eszköz kölcsönzése 66 55,1 0,3 0,1 ÖSSZESEN ,2 100,0 100,0 A megyei építőipari vállalkozások 2006-ban 35,0%-kal több közel 53 milliárd Ft értékű új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban. A szerződések mintegy háromötödét egyéb építmények építésére kötötték. 4. Kiskereskedelem A magyarországi kiskereskedelem változatlan áron számított forgalma 2006-ban 4,4%-kal haladta meg az előző évit. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2006-ban folyóáron milliárd forint értékű árut forgalmaztak. 13

15 2006. december 31-én Magyarországon összesen 166 ezer kiskereskedelmi üzlet működött. Az év folyamán kevesebb üzlet kezdte meg működését, mint amennyit bezártak. Valamelyest emelkedett a vendéglátóhelyek száma, az év végén helyen fogadták a vendégeket, ezek 46,8%-át egyéni vállalkozók üzemeltették. Komárom-Esztergom megyében 2006 végén kiskereskedelmi üzlet működött. A megyei üzletszám az előző év azonos időpontjához viszonyítva 88-cal csökkent. Az üzletbezárások az egyéni vállalkozás keretében működőket jobban érintették. Az év végén 2204 egyéni vállalkozás által üzemeltetett üzlet állt a vevők rendelkezésre, 6,1%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időpontjában. Kiskereskedelmi üzlethálózat alakulása üzlettípus szerint Használtcikk Elektromos háztartási cikkek Bútor és háztartásicikk Jármüüzlet Vasáru-, festék-, üveg Textil, ruházat, lábbeli Iparcikk jellegü vegyes Élelmiszer- és élelmiszer jellegü vegyes december december 31. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek számának 2002 óta tartó csökkenése tovább folytatódott. Arányuk az összes kiskereskedelmi üzletállományon belül háromtizedére mérséklődött. A legerőteljesebb csökkenés a dohányáru-szaküzletek körében következett be, számuk közel ötödével lett kevesebb. Ugyanilyen arányban mérséklődött az állatpatikák száma is. Legnagyobb számban a használtcikk-szaküzletek gyarapodtak, de nőtt az iparcikk jellegű üzletek és áruházak, cipő-, bőráruszaküzletek száma ban re emelkedett a vendéglátóhelyek száma. A működő vendéglátóhelyek 62,5%-a étterem, cukrászda. Számuk csökkenő, de kevesebb lett a bárok, borozók száma is, ugyanakkor mintegy 18,5%- kal több a munkahelyi vendéglátó egység. 5. Idegenforgalom 2006-ban az ország kereskedelmi szálláshelyeit az előző évhez képest 6%-kal kevesebb külföldi, és 3%-kal több belföldi vendég kereste fel. Az eltöltött vendégéjszakák együttes száma 3,5%-kal csökkent, ugyanakkor a szállásdíjbevétele számottevően (13%-kal) nőtt. Az előzetes adatok szerint az országosnál erőteljesebben csökkent a megye kereskedelmi szálláshelyeit felkereső külföldi vendégforgalom, a vendégek száma 8,2, a vendégéjszakáké pedig 11,1%-kal esett viszsza. A 37 ezer vendég mintegy 160 ezer éjszakát töltött el a szálláshelyeken. Ugyanakkor több lett a belföldi vendég, és az eltöltött vendégéjszakáik tizedével haladták meg az egy évvel korábbit. Ennek eredményeként a külföldi vendégéjszakák száma alig héttizede a belföldiek által eltöltöttekének. A külföldi vendégéjszakák több mint nyolctizedét az Európai Unió országaiból érkező vendégek adták, akik 9,6%-kal kevesebb éjszakát töltöttek a megye kereskedelmi szálláshelyein, mint az előző évben. Az uniós országok közül a legtöbb vendégéjszakára a Németországból és Hollandiából érkezők maradtak, 14

16 a vendégéjszakák számának növekedése viszont Belgiumból, valamint a szomszédos Szlovákiából érkezők esetében volt tapasztalható. Az idegenforgalmi szempontból szintén jelentős észak-amerikai országokból érkezők körében is egyre kedveltebb úticél a megye: az Egyesült Államokból érkező vendégek 35,1%-kal, a Kanadából érkezők 58,8%-kal több éjszakát töltöttek el, mint egy évvel korábban. A Komárom-Esztergom megyei kereskedelmi szálláshelyek összesen 2,5 milliárd forint bevételről számoltak be a január elsejétől december végéig tartó időszakban, ez folyóáron 2,8%-os csökkenést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. Az összes bevétel 58%-a a szállásdíjakból, 27%-a a szálláshelyi vendéglátóegységek forgalmából, 15% pedig a szálláshelyek által nyújtott egyéb szolgáltatásokból származott decemberében a megye 50 szálláshelyén fogadtak el üdülési csekket, ezek közel kétharmada szálloda, illetve panzió. A beváltott üdülési csekkek értéke megközelítette a 62 millió forintot. A szállodákban az egy éjszakára jutó szállásdíj átlagosan 5012 forintot ért el, ezen belül a wellnessszállók átlagára ennél jóval magasabb, Ft körül alakult. A vendégek többsége a háromcsillagos kategóriájú szálláshelyeket vette igénybe, ahol egy vendégéjszakáért átlagosan Ft-ot kellett fizetni év során a megye határállomásain a személyforgalom megközelítette a ezret. Legtöbben az ben épült, a II. világháború után újjá épített komáromi hidat vették igénybe, de közel hasonló nagyságrendű forgalmat bonyolított le az új Mária Valéria híd is Esztergomban, ahol jelentős a személyszállító és idegenforgalmi hajóforgalom is. 6. Gazdasági szervezetek december 31-én a regisztrált gazdasági szervezetek száma Magyarországon 1 millió 276 ezer volt, 23 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A bejegyzett vállalkozások száma 25 ezerrel csökkent, a nonprofit szervezeteké pedig 2 ezerrel emelkedett. A költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek száma kis mértékben csökkent. A regisztrált vállalkozások számát ellentétes folyamatok alakították. A nyilvántartott társas vállalkozások száma az egy év alatt 16 ezerrel emelkedett, miközben az egyénieké nagymértékben, mintegy 40 és fél ezerrel csökkent. Vállalkozások száma főbb gazdasági ágak szerint, december 31. Mezögazdaság Ipar Építöipar Egyéni Társas Kereskedelem, jav. Szálláshely szolg. Szállítás Ingatlanügyletek Oktatás Egészségügy, szoc.ellátás Egyéb közösségi, személyi szolg Az országoshoz hasonló folyamatok jellemezték Komárom-Esztergom megyét is, ahol a regisztrált szervezetek száma meghaladta a 35 ezret, melyek 36,8%-a társas, 56,1%-a egyéni vállalkozás. A közel 13 ezer társas vállalkozás közül a korlátolt felelősségű, pedig a betéti társasági formát válasz- 15

17 totta. Az utóbbiak száma alig változott, miközben a kft-ké 7,6%-kal emelkedett. Tovább csökkent a szövetkezetek száma, arányuk a gazdasági szervezetek körében nem érte el a fél százalékot sem, még ennél is kevesebb a részvénytársaságok számaránya. Bővült a nonprofit szervezetek köre, arányuk megközelítette a 6%-ot. Az országossal azonos arányban csökkent a Komárom-Esztergom megyei egyéni vállalkozók köre, közel 20 ezer szerepelt a év végi nyilvántartásokban. Az egyéni vállalkozók többsége főfoglalkozásban folytatta tevékenységét, de a mellékfoglalkozás keretében dolgozók száma is jelentős, meghaladta a 39%-ot végén a regisztrált vállalkozások harmada a gazdasági szolgáltatás, hatoda pedig továbbra is a kereskedelem, javítás gazdasági ághoz tartozott. Növekedés csupán a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás és az egészségügyi, szociális ellátás területén ment végbe, nem változott a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátásban működőké, míg a többi nemzetgazdasági ágazatban tevékenykedő szervezeteké kisebb-nagyobb arányban csökkent. 7. Beruházás 2006-ban az országosan megfigyelt szervezetek milliárd Ft-ot költöttek beruházásra. A ráfordítások felét a közép-magyarországi székhelyű vállalkozások fektették be. A régió megyéi közül Komárom- Esztergom megyében az egy lakosra vetített érték a legmagasabb, megközelítette a 411 ezer Ft-ot. Országosan az egy főre jutó beruházási teljesítményérték 319 ezer Ft volt. A megyei ipari beruházások összetétele, 2006 Megnevezés Összesen, millió Ft épületek és egyéb építmények aránya, % Ebből belföldi import gépek, berendezések, járművek aránya, % Bányászat ,8 55,9 6,3 Feldolgozóipar ,1 28,9 50,9 Ebből: élelmiszer, ital, dohány gyártása ,1 29,5 42,5 textília, bőr, lábbeli gyártása ,1 23,6 65,2 fa-, papírtermék gyártása, nyomdai ,5 56,1 23,4 tevékenység vegyipar ,6 24,1 69,3 egyéb nemfém ásványi termékek ,5 42,7 27,7 gyártása fémalapanyag, fémfeldolgozási termék ,2 36,0 37,2 gyártása gépipar ,0 25,0 57,0 máshova nem sorolt feldolgozóipar ,9 29,5 22,6 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ,3 37,6 22,0 IPAR ÖSSZESEN ,4 29,7 48,8 Komárom-Esztergom megye megfigyelt szervezeteinek beruházási értéke 129,4 milliárd Ft volt, folyó áron 15,4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A fejlesztésekre szánt összeg 28,2%-a épület és egyéb építmény. Gépek, berendezések járművek beszerzésére együttesen 22 milliárddal kevesebbet, összesen 16

18 90 milliárdot fordítottak. A gépberuházások több mint felét import gépek tették ki, de jelentős a hazai gyártású berendezések aránya is. A nemzetgazdasági ágak közül továbbra is az ipar a legnagyobb beruházó, annak ellenére, hogy az itt felhasznált 100 milliárd Ft elmarad a tavalyitól. A csökkenés ellenére továbbra is az ipari fejlesztések jelentik a megye összráfordításainak háromnegyedét. A beruházási érték 21,4 %-a épület és egyéb építmény, erre a célra az egy évvel korábbinál kevesebbet költöttek, az új gépek, berendezések, járművek belföldi beszerzésére ugyanakkor többet. Az ipari beruházások szinte teljes egészében a feldolgozóiparban, azon belül is a gépiparban realizálódtak és elsősorban technikai fejlesztést szolgáltak. A többi gazdasági ág beruházásai közül a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatcsoportoknál meghaladta, a kereskedelem, javítás, valamint a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás területén pedig megközelítették az 5 milliárd Ft-ot. 8. Népesség, népmozgalom Magyarországon 2006-ban az előző évhez viszonyítva emelkedett a születések száma, a halálozásoké pedig jelentős mértékben csökkent. Ezer lakosra 9,9 élveszületés és 13,1 halálozás jutott. A nemzetközi vándorlás pozitív egyenlegét is figyelembe véve az elmúlt év során számottevően mérséklődött a népességcsökkenés mértéke, a évi 3,8 ezrelékkel szemben 3,1 ezreléket tett ki. Így a becsült népességszám mintegy 13 ezer fővel lett kevesebb, év végén ezer fő volt. A házasságkötések száma az előző éves szintnek megfelelően alakult, mindössze 0,6%-kal emelkedett. Komárom-Esztergom megye lakónépessége január 1-jén 315 ezer fő volt. A 0,4%-os természetes fogyást a vándorlási különbözet kompenzálta, így Pest és Győr-Moson-Sopron megye mellett csak itt emelkedett Magyarország lélekszáma. A 2006-os év során a megyében szinte ugyanannyi gyermek született, mint 2005-ben. Az ezer élveszülöttre jutó csecsemőhalandóság 6,8-ra emelkedett, ami Borsod-Abaúj-Zemplén megye után a második legkedvezőtlenebb érték. A halálozások száma 2,1%-kal lett magasabb, így minden élveszületésre 1,4 halálozás jutott. Az ország területi különbségeit mutatja a két szélső érték: Pest megyében 1,0, Békés megyében 1,8 ez a mutató. 9. Foglalkoztatottság, keresetek A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál és költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban évben 2 millió 790 ezer volt, szinte ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Ezen belül a versenyszférában kismértékben nőtt a foglalkoztatottak száma, míg a költségvetés területén 2,2%-kal dolgoztak kevesebben január-decemberében a nemzetgazdaságban teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete Ft volt, ami 8,1%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A nettó átlagkereset ugyanezen idő alatt 7,5%-kal nőtt, és Ft-ot tett ki. A versenyszférában dolgozók havi bruttó átlagkeresete Ft volt, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké pedig Ft. Komárom-Esztergom megyében a megfigyelt körben az egy évvel korábbinál 3,7%-kal több, összesen fő állt alkalmazásban. A munkavállalók közel nyolctizedét a versenyszférában működő szervezetek alkalmazták, ahol a létszám 5,4%-kal emelkedett. A költségvetési szerveknél 2,6%-kal csökkent az alkalmazottak száma. A főbb nemzetgazdasági ágak közül az építőipar szervezeteinél nőtt legnagyobb mértékben (7,6%-kal) a létszám, ahol mind a fizikai foglalkozásúak, mind a szellemiek köre jelentősen bővült. A mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás I-III negyedévben tapasztalt kismértékű bővülése után újból 17

19 létszámcsökkenés volt megfigyelhető. Emelkedett az alkalmazottak száma az iparban, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, a kereskedelem, javítás, az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágazatokban valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén. A szálláshely-szolgáltatás, az oktatás, közigazgatás és pénzügy ágazatban tevékenykedő szervezeteknél kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. A legnagyobb foglalkoztató továbbra is az ipar, a munkavállalók közel felét alkalmazták az ipari szervezetek. Ágazatai közül legnagyobb mértékben mintegy ötödével a gépiparban nőtt a létszám, aminek következtében több mint 25 ezer fő állt itt alkalmazásban. Tovább folytatódott a létszámvesztés a vegyiparban, a csökkenés után az ágazat foglalkoztatásban betöltött szerepe csekély. Az alkalmazásban állók számának változása (előző év azonos időszaka= 100,0) Mezögazd.,erdögazd., halászat Ipar Építöipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolg., vendéglátás Száll., posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazd.szolg. Közig., társ.biztosítás Oktatás Egészségügyi, szoc. ellátás Egyéb közösségi, személyi szolg. ÖSSZESEN Ebböl: versenyszféra költségvetési szerv % A havi átlagkeresetek főbb gazdasági áganként év Mezögazd.,erdögazd., halászat Ipar Építöipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolg., vendéglátás Száll., posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazd.szolg. Közig., társ.biztosítás Oktatás Egészségügyi, szoc. ellátás Egyéb közösségi, személyi szolg. ÖSSZESEN Ebböl:versenyszféra költségvetési szerv havi nettó átlagkereset havi bruttó átlagkereset forint 18

20 A foglalkoztatottak kétharmada végzett fizikai munkát. Ebbe az állománycsoportba tartozott a versenyszféra munkavállalóinak több mint háromnegyede, míg a költségvetésben a szellemiek képviseltek hasonló hányadot. Az alkalmazottak 5,4%-a részmunkaidőben dolgozott. A nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya évek óta változatlan. Komárom-Esztergom megye megfigyelt szervezeteinél a bruttó átlagkereset Ft-ot tett ki, ami az országosnál alacsonyabb, de az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,6%-kal több. A főbb nemzetgazdasági ágak közül a megyei átlag felett kerestek az iparban, az oktatásban, a közigazgatásban valamint a pénzügyi szervezeteknél. A legnagyobb létszámot foglalkoztató iparban a bruttó átlagkereset Ft volt, az egy évvel korábbinál 8,2%-kal magasabb. Az iparon belül a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás területén dolgozók keresete volt a legmagasabb. Az adók és járulékok levonása utáni nettó átlagkereset a megyében Ft volt, 6,7%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A fizikai foglalkozásúak 88 ezer, a szellemiek 135 ezer Ft-ot kerestek. 10. Munkanélküliség Magyarországon 2006-ban éves átlagban a munkanélküliek száma 317 ezer volt, 13 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküli ráta 0,3 százalékponttal emelkedett 7,5%-ra. Nagyok a területi különbségek. A legkedvezőbb helyzetű Közép-Magyarország 5,5%-kal, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön, viszont meghaladja a 10%-ot. A 25 éven aluli álláskeresők 30%-a Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei. Komárom-Esztergom megyében december végén 8083 álláskeresőt tartottak nyilván, 14,1%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Álláskeresési járadékban 36,9%-uk, fő részesült, havi átlagban bruttó Ft-tal, ami 3,8%-kal haladja meg az országos átlagot, és Budapest után a második legmagasabb összeg. Az előző évhez viszonyítva 4,6%-os az 1 főre jutó járulék emelkedése. Álláskeresési segélyt 1020-an, álláskeresést ösztönző juttatást ketten, rendszeres szociális segélyt 748-an kaptak. Az aktív eszközökkel támogatottak között a közhasznú foglalkoztatás megyei aránya az év decemberére jelentősen visszaesett, 54 fővel 6%-ot tett ki az országos 24%-kal szemben. Munkanélküliek képzésében 295-en, bértámogatásban 283-an részesültek. A munkanélküliek körében a férfi-nő arány kiegyenlített, a nők száma alig 3%-kal magasabb a férfiakénál. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva a 20 évesnél fiatalabbak száma 26,6%-kal volt alacsonyabb, míg az 55 évesnél idősebbeké 2,7%-kal emelkedett. A munkanélküliek közel 20%-a az 50 év feletti korosztályhoz tartozott. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása korcsoport szerint január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2006.január február március április május június július augusztus szeptember október november december 25 évesek és idösebbek 25 éven aluliak 19

21 A pályakezdők az összes nyilvántartott álláskereső 8,6%-át adták, számuk 20%-kal kevesebb, mint az előző év végén. Az általános iskola 8 osztályánál magasabb végzettséggel nem rendelkezők aránya 23,7%, ami az országos, 39,9%-nál lényegesen kedvezőbb. A betöltetlen álláshelyek száma az év első felében 1300-ról fokozatosan 2200-ra emelkedett, a nyári hónapokban egy-egy álláshelyre 4 álláskereső jutott. Decemberre azonban az álláshelyek száma jelentősen visszaesett, egy-egy betöltetlen állásra 10 munkanélküli jutott. Megyén belül a nyilvántartott álláskeresők aránya eltérő képet mutat decemberben a legalacsonyabb Komárom térségében 4,7%-kal, míg Kisbéren és környékén 8,7% volt. Ebben az időszakban a legtöbb bejelentett üres álláshely Esztergom körzetében állt rendelkezésre, a legkevesebbet, mindössze et pedig a tatai és a kisbéri kirendeltség működési területén ajánlottak a munkát keresőknek. 11. Lakásépítés A lakásépítések csökkenési üteme 2006-ban az előző évhez viszonyítva erősödött. Az országosan kiadott közel 34 ezer lakás használatbavételi engedély, és közel 45 ezer építési engedély az előző évhez viszonyítva 82,4%, illetve 87,1%. Az egyes településtípusokat tekintve a legnagyobb visszaesés a fővárost érintette, de még így is meghatározó a szerepe. A használatba vett lakások és a kiadott építési engedélyek negyede szintén budapesti. A Közép-Dunántúlon az előző évihez hasonló mennyiségű lakás épült, a kiadott építési engedélyek száma azonban 22,1%-kal csökkent. A régióban csak Fejér megyében élénkült az építkezés, ahol 18,7%- kal több lakást vettek használatba, és 1,4%-kal adtak ki több építési engedélyt, mint egy évvel korábban. Komárom-Esztergom megyében az előző évinél néggyel kevesebb, összesen 672 lakás épült. A lakásépítések alakulása Komárom-Esztergom megyében lakásépítés megszünés építési engedély Az építtetők többsége természetes személy. A lakosság által épített, többségében saját használatú lakások alapterülete átlagosan 129 m2, 3 m2-rel nagyobb, mint 2005-ben. A vállalkozások átlagosan fele ekkora lakásokat és többnyire értékesítési céllal, kizárólag a városokban építtettek, fele részben a megyeszékhelyen. 20

22 A lakások közel fele 4, vagy annál több szobás, 24%-ukat dupla komforttal látták el. A közműhálózat a lakások többségénél kiépített, házi vízvezetékkel mindössze 2,2%-uk, házi csatornával 8,0%-uk rendelkezik. Vezetékes, illetve tartályos gázra 87,6%-uk kapcsolódik. Radiátorral illetve padlófűtéssel fűthető a 98%-uk. A kiadott lakásépítési engedélyek száma egy év alatt a kétharmadára csökkent. 45%-ukat egylakásos épületben, 44%-ukat három és többlakásos lakóépületben fogják építeni. Üdülőépítés hét településen fejeződött be. Ötöt adtak át Tatabányán, 10-et további négy városban és 4-et a Duna-kanyarban fekvő két községben. A megszűnt lakások száma is jelentősen, több mint 40%-kal csökkent 2006-ban. A lakások hattizedét avulás vagy lakásépítés miatt kellett lebontani. 21

23 Álláskeresési támogatás és a foglalkoztatási programok járadékban a) részesült b) Hónap Álláskeresési Álláskere- sést ösztönző juttatásban Rendszeres szociális segélyben Álláskeresési járadék havi átlagos összege c) Aktív eszközzel támogatottak d) összesen ebből segélyben munkanélküliek képzése közhasznú foglalkoztatás január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december A december az előző év azonos időszakának % ában 97,5 e) 182,8 0,4 78,4 104,6 41,9 55,5 15,1 a) október 31-ig munkanélküli járadékban részesült november 1-jétől a munkanélkülijáradékban és a vállalkozói járadékban részesültekkel együtt. b) Időszak végén. c) október 31-ig munkanélküli járadék november 1-jétől munkanélküli-járadékkal és vállalkozói járadékkal együtt. d) A programba belépéskor regisztrált munkanélküliek voltak, vagy egy éven belül azzá váltak volna. e) Az összehasonlíthatóság biztosított. 22

24 A nyilvántartott álláskeresők főbb jellemzői Megnevezés december december száma előző év azonos megoszlás % időpontja =100,0 Nem szerint Férfi ,80 49,30 Nő ,00 50,70 Foglalkoztatás jellege szerint Szakmunkás ,40 34,50 Betanított munkás ,90 28,50 Segédmunkás ,90 14,00 Fizikai foglalkozású összesen ,50 77,10 Felső vezető ,00 0,10 Vezető ,20 0,90 Irányító ,60 2,30 Ügyintéző ,40 14,20 Ügyviteli alkalmazott ,20 5,30 Szellemi foglalkozású összesen ,20 22,90 Korcsoport (év) szerint ,10 0, ,10 4, ,90 13, ,30 25, ,20 22, ,50 13, ,90 12, ,20 6, ,30 0,20 Iskolai végzettség szerint 8 általánosnál kevesebb ,90 4,10 Általános iskola ,80 30,30 Szakmunkásképző ,10 32,50 Szakiskola ,60 2,60 Szakközépiskola ,30 12,10 Technikum ,70 3,30 Gimnázium ,20 10,00 Főiskola ,90 4,00 Egyetem ,40 1,20 Álláskeresők összesen ÖSSZESEN ,90 100,00 (Forrás: KSH) 23

25 24 Komárom-Esztergom megye

26 TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK IPARI CÉLÚ INGATLANJAI 1. ingatlan Tulajdonos: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Ingatlan címe: Alkotmány és Petőfi út által határolt terület Helyrajzi szám: 7319/2, 6151/134 Földterület: Össz: m 2 További adatok: A Helyi Építési Szabályzat szerinti besorolása településközponti vegyes, melyben elsősorban nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató létesítmények helyezhetők el Építési minimális teleknagyság: m 2 előírások: maximális beépíthetőség: 40% maximális homlokzatmagasság: 7,5 méter minimális zöldfelület: 30% Közművek: Víz: Petőfi út mentén NA 100-as vezeték, illetve az Alkotmány út mentén NA 250-es vezeték Gáz: Alkotmány úton családi házas övezetnél, illetve a Ford szalonnál (Alkotmány és Petőfi út sarkán) Elektromos energia: Alkotmány úton 20 kv-os légvezeték, Petőfi úton a Plus után egy darabig (amíg a lakótelepre első felhajtó nem kanyarodik fel az út) 20 kv-os földkábel Szennyvíz: Petőfi úton végig gravitációs szennyvíz csatorna, Alkotmány úton NA 400-as csatorna Irányár: HUF/m 2 +Áfa (Törvényi előírás és az önkormányzati vagyonrendelet szerint pályázat útján kell értékesíteni a 20 millió Ft feletti ingatlanokat, illetve a végső árat a közgyűlés hagyja jóvá, ezért ez csak irányár!) 2. ingatlan Tulajdonos: Ingatlan címe: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata VI-os telep (A VI-os telep Tatabánya déli, délkeleti felén található, 3,5 km-re a legközelebbi autópálya-csomóponttól és 4 km-re a városközponttól. Jól megközelíthető, a helyi tömegközlekedésbe bekapcsolt terület.) Helyrajzi szám: - Földterület: Össz: m 2 További adatok: A Helyi Építési Szabályzat szerinti besorolása: kereskedelmi, gazdasági terület Építési előírások: Közművek: Irányár: minimális teleknagyság: m 2 maximális beépíthetőség: 40% maximális homlokzatmagasság: 7,5 méter minimális zöldfelület: 30% Az infrastruktúra részben kiépített HUF/m 2 +Áfa (Törvényi előírás és az önkormányzati vagyonrendelet szerint pályázat útján kell értékesíteni a 20 millió Ft feletti ingatlanokat, illetve a végső árat a közgyűlés hagyja jóvá, ezért ez csak irányár!) 25

27 3. ingatlan Tulajdonos: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Ingatlan címe: VII-es telep (A VII-es telep Tatabánya déli, délkeleti felén található, 3,5 km-re a legközelebbi autópálya-csomóponttól és 4 km-re a városközponttól. Jól megközelíthető, a helyi tömegközlekedésbe bekapcsolt terület.) Helyrajzi szám: - Földterület: Össz: m 2 További adatok: Illeszkedés szabályai alapján korábban érvényben lévő Általános Rendezési Terv szerint IP(ipari-2) (A város hatályos Szerkezeti Tervében is ipari terület) Építési előírások: minimális teleknagyság: m 2 maximális beépíthetőség: 45% maximális homlokzatmagasság: 12 méter minimális zöldfelület: 25% Közművek: Víz: kiépített Gáz: kiépített Elektromos energia: kiépített Szennyvíz: kiépített Irányár: HUF/m 2 +Áfa (Törvényi előírás és az önkormányzati vagyonrendelet szerint pályázat útján kell értékesíteni a 20 millió Ft feletti ingatlanokat, illetve a végső árat a közgyűlés hagyja jóvá, ezért ez csak irányár!) 4. ingatlan Tulajdonos: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Ingatlan címe: Ságvári Endre út Helyrajzi szám: - Földterület: Össz: m 2 További adatok: A Helyi Építési Szabályzatban körülírt funkciókra (kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület) alkalmas terület. Építési előírások: Tulajdonos: Ingatlan címe: minimális teleknagyság: m 2 maximális beépíthetőség: 50% maximális homlokzatmagasság: 3-12 méter minimális zöldfelület: 20% 5. ingatlan Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Kertváros (8135. sz. út és a Tatabánya Oroszlány vasút által határolt terület) Helyrajzi szám: - Földterület: Össz: m 2 További adatok: A Helyi Építési Szabályzat szerinti besorolása: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet. Építési minimális teleknagyság: m 2 előírások: maximális beépíthetőség: 30% maximális homlokzatmagasság: 7,5 méter minimális zöldfelület: 40% Irányár: HUF/m2+Áfa (Törvényi előírás és az önkormányzati vagyonrendelet szerint pályázat útján kell értékesíteni a 20 millió Ft feletti ingatlanokat, illetve a végső árat a közgyűlés hagyja jóvá, ezért ez csak irányár!) 26

28 Tulajdonos: Ingatlan címe: 6. ingatlan Magántulajdon Tatabányai Ipari Park (Az Ipari Park Tatabánya nyugati felén található, 4 km-re a legközelebbi autópályacsomóponttól és 3,5 km-re városközponttól. Jól megközelíthető, a helyi tömegközlekedésbe bekapcsolt terület.) Helyrajzi szám: - Földterület: Össz: m 2 További adatok: Építési előírások: minimális teleknagyság: m 2 maximális beépíthetőség: 50% maximális homlokzatmagasság: 12,5 méter minimális zöldfelület: 25% Közművek: Víz: kiépített Gáz: kiépített Elektromos energia: kiépített Szennyvíz: kiépített Irányár: HUF/m 2 +Áfa (Ez az ár tartalmazza az ipari építési terület kialakítását tiszta, terheletlen tulajdonviszonyokkal, közútcsatlakozással, az előzetesen egyeztetett módon történő tereprendezést, valamint a telekhatárig kiépített csapadékcsatornát, víz- és szennyvízvezetékeket.) ÁCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK BEFEKTETŐI ADATLAPJA CÍM Ács Város Polgármesteri Hivatal 2941 Ács, Gyár u. 23. Csuka László Tel.: Fax: Mobil: polghiv.acs@t-online.hu ELHELYEZKEDÉS 1. beépítetlen terület, 2. ipari park TERÜLET m2, m2 KÖZMŰELLÁTOTTSÁG Áram 220V / 360V, gáz, hideg víz, csatorna, RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ 12% MUNKAERŐ A MUNKAERŐ általános iskolai ISKOLAI VÉGZETTSÉGE MEGKÖZELÍTHETŐSÉG Távolság legközelebbi vasútállomástól 0,5 km, autópályától 2 km, repülőtértől 15 km, kikötő: 10 km INGATLAN 1. Önkormányzati tulajdonban TULAJDONJOGA 2. Egyéni tulajdonban KÍNÁL Adókedvezmények, önkormányzati támogatás 27

29 DOROG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK BEFEKTETŐI ADATLAPJA CÍM ELHELYEZKEDÉS TERÜLET KÖZMŰELLÁTOTTSÁG RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ MUNKAERŐ A MUNKAERŐ ISKOLAI VÉGZETTSÉGE MEGKÖZELÍTHETŐSÉG INGATLAN TULAJDONJOGA Dorogi Ipari Park 2510 Dorog, külterület Berezvay Balázs Tel.: Fax: berezvay.balazs@yahoo.com Ipari park m2 Áram 22KV, gáz, hideg víz, csatorna, teljes közmű 8% nincs adat Távolság legközelebbi vasútállomástól 1 km, autópályától 30 km, repülőtértől 30 km, egyéb: saját iparvágány egyéni tulajdonban ESZTERGOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK BEFEKTETŐI ADATLAPJA CÍM ELHELYEZKEDÉS TERÜLET KÖZMŰELLÁTOTTSÁG RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ MUNKAERŐ A MUNKAERŐ ISKOLAI VÉGZETTSÉGE MEGKÖZELÍTHETŐSÉG INGATLAN TULAJDONJOGA MEGJEGYZÉS Esztergom Város Önkormányzata 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. Kapcsolattartó: Dr. Major Miklós Tel: Fax: major.miklos@esztergom.hu 85 hektár ipari park (már 48 cég üzemel) m2 Gáz, hideg víz, meleg víz, csatorna, fűtés, telefon 10%, egyéb lehetőség: szlovákiai vendégmunkások szakképzett Távolság legközelebbi vasútállomástól 1 km, autópályától 30 km, repülőtértől 4 km, dunai kikötő 4 km Önkormányzati tulajdonban Városi tulajdonú egyéb épületek: Sándor Palota, Fürdő Szálló 28

30 GYERMELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK BEFEKTETŐI ADATLAPJA CÍM ELHELYEZKEDÉS KÖZMŰELLÁTOTTSÁG TERÜLET RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ MUNKAERŐ A MUNKAERŐ ISKOLAI VÉGZETTSÉGE MEGKÖZELÍTHETŐSÉG INGATLAN TULAJDONJOGA Polgármesteri Hivatal Gyermely 2821 Gyermely, Petőfi Sándor tér 1. Kapcsolattartó: Sáros György Tel: Fax: hivatal@gyermely.hu Beépítetlen terület Közművek telekhatáron m2 5% alatt + környéki településekről Iskolázatlan Távolság legközelebbi vasútállomástól 15 km, autópályától 15 km Önkormányzati tulajdonban KÍNÁL Telek irányára: Ft/m2, kedvező helyi iparűzési adókulcs (2007- ben: 1,55%) MEGJEGYZÉS Vadászturizmus KISBÉR VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK BEFEKTETŐI ADATLAPJA CÍM ELHELYEZKEDÉS KÖZMŰELLÁTOTTSÁG RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ MUNKAERŐ A MUNKAERŐ ISKOLAI VÉGZETTSÉGE MEGKÖZELÍTHETŐSÉG INGATLAN TULAJDONJOGA KÍNÁL MEGJEGYZÉS Polgármesteri Hivatal Kisbér 2870 Kisbér, Széchenyi u. 2. Kapcsolattartó: Dr. Udvardi Erzsébet Tel: Fax: titkarsag@kisber.hu A. Kisbéri Ipari Terület: 25 hektár, B. Széchenyi üzletház (terv): m2 Áram, gáz, hideg víz, csatorna, telefon, kábeltévé Kb. 4% + ingázók Teljes skála Távolság legközelebbi vasútállomástól 0 km, autópályától 20 km, repülőtértől 15 km magántulajdonban önkormányzati tulajdonban Hatósági eljárásban segítség az önkormányzat részéről Pezsgő kulturális élet, welness/fitness, lovaglás 29

31 LÁBATLAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK BEFEKTETŐI ADATLAPJA CÍM ELHELYEZKEDÉS TERÜLET KÖZMŰELLÁTOTTSÁG RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ MUNKAERŐ A MUNKAERŐ ISKOLAI VÉGZETTSÉGE MEGKÖZELÍTHETŐSÉG INGATLAN TULAJDONJOGA KÍNÁL Lábatlan Polgármesteri Hivatal 2541 Lábatlan, József A. u. 60. Kapcsolattartó személy : Hortai Tamás Tel.: Fax: polghiv@labatlan.hu Gyárépület, beépítetlen terület m2 alatti, m2 Áram 220V / 22KV, gáz, hideg víz, meleg víz, csatorna, fűtés 5% alatt általános iskolai, középiskolai Távolság legközelebbi autópályától 40 km, repülőtértől 20 km egyéni tulajdonban Adókedvezmények NAGYIGMÁND NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK BEFEKTETŐI ADATLAPJA CÍM ELHELYEZKEDÉS TERÜLET KÖZMŰELLÁTOTTSÁG RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ MUNKAERŐ A MUNKAERŐ ISKOLAI VÉGZETTSÉGE MEGKÖZELÍTHETŐSÉG INGATLAN TULAJDONJOGA Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata 2942 Nagyigmánd, Kossuth L. u. 2. Kapcsolattartó személy : Szijj Ferencné Tel.: Fax: Mobil: polgarmester@nagyigmand.hu beépítetlen terület, Ipari park kialakítása folyamatban m2 jelenleg közművesítetlen 10% középiskolai Távolság legközelebbi vasútállomástól 2 km, autópályától 8 km Önkormányzati tulajdonban 30

32 NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK BEFEKTETŐI ADATLAPJA CÍM ELHELYEZKEDÉS TERÜLET KÖZMŰELLÁTOTTSÁG RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ MUNKAERŐ A MUNKAERŐ ISKOLAI VÉGZETTSÉGE MEGKÖZELÍTHETŐSÉG INGATLAN TULAJDONJOGA Nyergesújfalu Polgármesteri Hivatal 2536 Nyergesújfalu, Kossuth L. u Kapcsolattartó személy : Fekete Márton Tel.: Fax: Mobil: feketemarton@nyergesujfalu.hu ipari park m2 Áram 22KV, gáz, hideg víz, csatorna 5% alatt általános iskolai, középiskolai Távolság legközelebbi vasútállomástól 2 km, autópályától 35 km, repülőtértől 60 km, egyéb Önkormányzati tulajdonban 31

33 EGYÜTTMŰKÖDÉSRE JELENTKEZETT VÁLLALKOZÁSOK ADATAI ABL-Technic Hungary Kft Zirc Szabadság u. 6. Mátyás Ilona, Mikus Béla Tel.: , Fax: Mobil: Nettó forgalom/árbevétel: E Ft (2006) Alkalmazottak száma (éves átlag fő): 9 Közműellátottság: hideg-meleg víz, csatorna, gáz Megközelíthetőség: Veszprémtől 20 km 2851 Felületkezelés, (festékeltávolítás, lakktalanítás, szemcseszórás, vegyi tisztítás) AJÁNLAT Piacot keres több évre, Keres cégeket, akiknek a függesztékeit, lábrácsait, rontott festéseit tisztítani kell. Ajkai Elektronikai Kft Ajka Gyár u. 35. Tavaszi István Tel.: ; Fax: Mobil: tavaszi@ajkaelektron.hu Nettó forgalom/árbevétel: E Ft (2006) Alkalmazottak száma (éves átlag fő): 592 (230V/400V/22KV), fűtés, gáz, csatorna, sűrített levegő, telefon, úthálózat, parkoló Megközelíthetőség: vasútállomástól 2 km, autópá lya 80 km, repülőtér 35 km, Vízi szállítás 150 km 3430 Közúti jármű, gépjárműmotor alkatrészek gyártása, 3210 Elektronikai alkatrészek gyártása, 2524 Egyéb műanyag termékek gyártása, 2851 Fémfelület kezelése, 2852 Fémmegmunkálás AJÁNLAT Beszállítói lehetőséget keres hosszú távra, második felétől Főbb termékek: sajtolt fém alkatrészek és hegesztett szerelvényeik (belső karosszéria és ülés elemek, vonóhorog, zsanérok) műanyag alkatrészek, szerelvények (belső és külső kilincsek, nyitáshatárolók, kormánykapcsolók, potenciométerek és kapcsolók) Alkalmazott technológiák: fémsajtolás excenter prések t; hid rau li kus prések t; gyors prések t, pont és CO hegesztés, műanyag és fröccsöntés, kézi és gépi szerelés, felületkezelés (galvanizálás) 32