BÁCS-KISKUN MEGYE SZÁMOKBAN

Átírás

1 BÁCS-KISKUN MEGYE SZÁMOKBAN 213

2

3 Tartalom Főbb jellemzők Népesség, népmozgalom Munkaerőpiac Egészségügy, baleset Szociális ellátás Oktatás, kultúra GDP, kutatás-fejlesztés Gazdasági szervezetek, beruházás Mezőgazdaság Ipar, építőipar Lakás Turizmus, kereskedelem, vendéglátás Környezet, infrastruktúra...26 Bács-Kiskun megye i portré...28 Adottságok...28 Gazdaság...32 Kiemelt értékünk...36 A kalocsai fűszerpaprika Jelmagyarázat A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad... Az adat nem ismeretes. + Előzetes adat.... Nem közölhető adat. Megjegyzések A 213. évi adatok általában előzetesek. A kiadványban felhasznált adatok csoportosítása mindig az adott év január 1-jei állapotának megfelelő területi beosztás szerint történt. A részadatok összegei a kerekítések miatt eltérhetnek az összesen adatoktól. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A módszertani információk és a fogalmak magyarázata megtalálható a Központi Statisztikai Hivatal honlapján. Központi Statisztikai Hivatal, 214

4 Megyelista Főbb jellemzők Bács-Kiskun megye BP Budapest Megyeszékhely Kecskemét BÁ Bács-Kiskun Terület, km 2 Települések száma a) BA Baranya Ebből: város a) 22 BÉ BO CS Békés Borsod- Abaúj- Zemplén Csongrád Népesség, ezer fő a) Városi népesség aránya, % a) Népsűrűség, fő/km 2 Foglalkoztatási arány, % b) Munkanélküliségi ráta, % b) ,9 61 5,4 1,7 FE GY HA HE JÁ KO NÓ Fejér Győr- Moson- Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász- Nagykun- Szolnok Komárom- Esztergom Nógrád Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, forint b) Öregségi átlagnyugdíj, forint a) Tízezer lakosra jutó működő kórházi ágy b) Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban, fő b) Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevők száma, főb) c) Egy főre jutó GDP, ezer forint d) A kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP százalékában d) Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma e) , PE Pest Egy főre jutó beruházás, ezer forint d) Termőterület, ezer hektár f) SO SZ TO Somogy Szabolcs- Szatmár- Bereg Tolna Egy főre jutó ipari termelés, ezer forint b) Tízezer lakosra jutó épített lakás b) Kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszaka, ezer b) Ezer lakosra jutó személygépkocsi e) VA Vas Ezer lakosra jutó internet-előfizetés b) 21 VE Veszprém Autópályák, autóutak, km b) Működtetett vasútvonalak, km d) ZA HU Zala Magyarország a) 214. január 1-jei adat. b) 213. évi adat. c) A megyében állandó lakóhellyel rendelkezők adata. 2 d) 212. évi adat. e) 213. december 31-ei adat. f) 213. május 31-ei adat. Bács-Kiskun megye számokban, 213

5 Bács-Kiskun megye 1. ábra A megye települései, 214. január 1. Község Város 2. ábra A városok és a városi népesség aránya, 214. január 1. % ,5 67,9 Város Városi népesség Bács-Kiskun megye Város Ország Városi népesség 3. ábra A települések megoszlása népességnagyság-kategóriák szerint, 213. január 1. Bács-Kiskun megye 11, 7,4 Főbb jellemzők 5 fő alatti fős fős fős 5 fő és afeletti 8 % 14 % 3 % 31 % 16 % Ország 5 fő alatti fős fős fős 5 fő és afeletti 35% 2% 2% 15% 9% Központi Statisztikai Hivatal, 214 3

6 SZ PE 1. 1,7 1,8 HA 2,3 BP FE, GY HU VE BO KO BÁ, CS, TO HE, JÁ BA NÓ 3, 3,6 3,9 4,1 4,4 4,5 4,8 5, 5,4 5,7 1. Népesség, népmozgalom 1.1. tábla A lakónépesség* alakulása és a főbb népmozgalmi események Megnevezés Lakónépesség, január 1., ezer fő Férfi Nő Összesen Ebből: megyeszékhelyen többi városban községekben A lakónépesség korösszetétele, január 1., % 14 évesek és fiatalabbak évesek évesek és idősebbek Főbb népmozgalmi adatok Élveszületés, fő Halálozás, fő Házasságkötés, eset Belföldi vándorlási különbözet, fő tábla A születéskor várható átlagos élettartam (év) Nem Férfi63,77 67,41 7,96 Nő73,64 76,73 78,22 VA ZA SO BÉ 6, 6,1 6,2 7,3 1. Ezer lakosra jutó természetes fogyás, 213 ( ) tábla Átlagéletkor (év) Nem Férfi35,8 37,1 39,8 Nő39,2 41,1 44,2 * A 211. január 1-jei lakónépesség a 21. évi népszámlálás alapján, a 212. és 213. január 1-jei lakónépesség a 211. évi népszámlálás alapján továbbvezetett adat. Bács-Kiskun megye számokban, 213

7 Bács-Kiskun megye 1.1. ábra A népességszámot alakító népmozgalmi események arányszámai Ezer lakosra ábra A népesség száma nem és életkor szerint, 213. január 1. Férfitöbblet 3 Ezer lakos 2 Férfi 1 Természetes szaporodás, fogyás ( ) Belföldi vándorlási különbözet Nemzetközi vándorlási különbözet Nő Nőtöbblet Korév Ezer lakos 1. Népesség, népmozgalom Központi Statisztikai Hivatal, 214 5

8 2. 2. Munkaerőpiac BP GY KO VA PE FE, VE ZA HU 56,9 56,3 54,7 54,3 53,7 53,5 52,7 51, tábla A éves népesség gazdasági aktivitása* Megnevezés Foglalkoztatott, ezer fő193,7 199,6 2,2 Ebből: középfokú végzettségű 127,3 129,9 13, diplomás37,9 41,7 4,6 férfi16,2 18,9 18, Munkanélküli, ezer fő23,1 2,9 23,9 Ebből: legalább egy éve munkát 1,5 8,8 12,5 keres férfi13,5 11,6 13,2 Gazdaságilag nem aktív, ezer fő 185,5 178,6 173,5 Ebből: szeretne dolgozni 25,8 23,8 22, nappali tagozatos tanuló41,9 4, 34,9 Aktivitási arány, %53,9 55,2 56,4 Foglalkoztatási arány, %48,2 5, 5,4 Munkanélküliségi ráta, %1,6 9,5 1,7 TO BÁ CS BA JÁ BÉ HA HE 5,5 5,4 5,3 49,7 49, 48,8 47,9 47, ábra A foglalkoztatottak megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint, 213* Bács-Kiskun megye Ország % Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatások 2.2. ábra A éves népesség munkanélküliségi rátája* SO SZ 46,7 46,6 % BO 45, 5 1,9 1, 1,8 11,2 1,6 1,9 9,5 1,9 1,7 1, Bács-Kiskun megye Ország NÓ 43,5 * A KSH munkaerő-felmérése alapján. 2. A éves népesség foglalkoztatási aránya, 213 (%) 6 Bács-Kiskun megye számokban, 213

9 Bács-Kiskun megye 2.2. tábla Havi bruttó átlagkereset állománycsoportok szerint* Állománycsoport Forint/hó Fizikai foglalkozású Szellemi foglalkozású Összesen Előző év=1, Fizikai foglalkozású16,6 19,3 14,6 Szellemi foglalkozású15,2 16,1 14,2 Összesen16,3 16,5 14, ábra A teljes munkaidő ben alkalmazásban állók számának megoszlása állománycsoportonként, 213* Fizikai Szellemi 61 % 39 % 2.4. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlag keresete a minimálbér százalékában állománycsoportonként, 213* 2. Munkaerőpiac % Fizikai Szellemi Összesen * Az évközi intézményi munkaügy-statisztikai adatgyűjtési rendszer alapján. Központi Statisztikai Hivatal, 214 7

10 3. 3. Egészségügy, baleset TO BÉ BA NÓ CS HE FE PE BP BÁ HU, SZ HA KO JÁ SO GY VE BO VA ZA 23, 2,3 19,8 18,6 16,1 11,5 7,1 6,8 6,6 6,2 5,6 5,1 2,3 2,1 1,3 1,,7 4, 9,3 1,1 3. A balesetet szenvedett személyek számának változása 212 és 213 között (%) tábla Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátottság Megnevezés Háziorvos és házi gyermek - orvos összesen Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos, fő Egy háziorvosra jutó betegforgalom Egy házi gyermekorvosra jutó betegforgalom a) a) Tanácsadás nélkül tábla Fekvőbeteg-ellátás Megnevezés Működő kórházi ágyak száma Működő kórházi ágyak tízezer lakosra jutó száma Elbocsátott betegek száma, ezer Ápolás átlagos tartama, nap Ágykihasználás, % Egynapos kórházi ellátás, ezer eset tábla A járóbeteg-szakellátás leglátogatottabb rendeléseinek főbb adatai, 212* (ezer) Megnevezés Megjelenési eset Beavatkozás Teljesített szakorvosi munkaóra Belgyógyászat Sebészet Képalkotó diagnosztika Laboratóriumi diagnosztika Fizioterápia Reumatológia Tüdőgyógyászat Fül-, orr-, gégegyógyászat Szemészet * A MÁV adataival együtt. Az adatok csak a magyar biztosítás alapján végzett ellátásokat tartalmazzák. Bács-Kiskun megye számokban, 213

11 Bács-Kiskun megye 3.4. tábla Személysérüléses közúti közlekedési balesetek és a balesetet szenvedett személyek Megnevezés Balesetek Halálos Súlyos sérüléses Könnyű sérüléses Összesen Balesetet szenvedett személyek Meghalt Súlyosan megsérült Könnyen megsérült Összesen ábra A közlekedési balesetek számának alakulása % (előző év = 1,) 3. Egészségügy, baleset 2 82, 114,6 95,3 17, 1,2 99,2 Halálos Súlyos sérüléses Könnyű sérüléses tábla Munkabalesetek Megnevezés Összesen Ebből: halálos csonkulásos súlyos Központi Statisztikai Hivatal, 214 9

12 BP NÓ HE BÉ ZA VA, VE TO BA, CS SO HU KO, JÁ BÁ FE GY PE BO 4. 22,7 22,3 22, 21,6 21,5 21,3 21, 2,9 2,8 2,6 2,5 2,2 2,1 19,9 19,2 19, 4. Szociális ellátás 4.1. tábla A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők, január Megnevezés Ellátottak száma, fő Összesen Ebből: öregségi nyugdíj megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás Havi teljes ellátás átlagos összege, forint/fő Összesen Ebből: öregségi nyugdíj megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás tábla Bölcsődei ellátás, december 31. Megnevezés Működő bölcsőde Működő férőhely Kisgyermeknevelő HA 17, tábla Alap- és nappali ellátásban részesülők Megnevezés Idősek nappali ellátása Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás xxx 4.4. tábla Gyermekvédelmi szakellátásban részesülők Megnevezés Gyermekotthonban nevelt kiskorú Nevelőszülőnél nevelt kiskorú Ápolást, gondozást nyújtó intézményben nevelt kiskorú éves és idősebb gondozott Összesen SZ 15,4 4. Öregségi nyugdíjasok a népesség százalékában, 214. január 1 Bács-Kiskun megye számokban, 213

13 Bács-Kiskun megye 4.1. ábra A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma, január* Ezer fő Nyugdíjasok, járadékosok összesen Öregségi nyugdíjasok 4.2. ábra Átlagnyugdíjak, január* Ezer forint/fő Átlagnyugdíj Öregségi átlagnyugdíj Szociális ellátás 4.3. ábra A tartós és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények főbb adatai Működő férőhelyek száma Férőhely Fő Ellátottak száma * A nyugdíjrendszer 212. évi átalakítása miatt a 212 előtti és utáni időszak adatainak összehasonlíthatósága erősen korlátozott. Központi Statisztikai Hivatal,

14 5. 5. Oktatás, kultúra SZ BO HA tábla A köznevelési intézmények főbb adatai a nappali oktatásban, 213/214 Intézmény Feladatellátási hely Gyermek, tanuló Egy gyermekcsoportra/ osztályra Egy pedagógusra jutó gyermek, tanuló Óvoda Általános iskola Szakiskola, speciális szakiskola Gimnázium Szakközépiskola PE ábra Óvodai nevelésben, iskolai oktatásban részesülők a nappali oktatásban JÁ HE KO, NÓ % (29/21 = 1) 29/21 21/ / / /214 HU, BÁ, SO FE Óvodás gyermek Szakiskolai, speciális szakiskolai tanuló Szakközépiskolai tanuló Általános iskolai tanuló Gimnáziumi tanuló GY BA, BÉ CS, TO, VE VA ZA ábra A felsőfokú alap- és mester képzésben részt vevő hallgatók száma* Ezer fő /21 21/ / / /214 Összes képzés Nappali képzés 13 1 * A megyében állandó lakóhellyel rendelkezők. A főiskolai szintű, az egyetemi szintű és az osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt. BP Az ezer lakosra jutó általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban, 213/ Bács-Kiskun megye számokban, 213

15 Bács-Kiskun megye 5.2. tábla A kulturális intézmények főbb adatai Megnevezés Közművelődési intézmények Száma Rendezvények száma Látogatók száma, ezer Muzeális intézmények Száma Kiállítások száma Látogatók száma, ezer Települési könyvtárak Szolgáltatóhelyek száma Beiratkozott olvasók száma, ezer Könyvtári egységek száma, ezer Kölcsönzött könyvtári egységek száma, ezer % ábra Közművelődési intézmények rendezvényeinek és látogatóinak megoszlása, 213 Rendezvény Látogató Kiállítás Művészeti esemény Szórakoztató rendezvény Közösségi rendezvény Ismeretterjesztő rendezvény 5. Oktatás, kultúra 5.4. ábra A múzeumok leltározott tárgyi állományának megoszlása gyűjtemények szerint, 213 Régészet Történet, agrár-, ipar- és technikatörténet Ipar- és képzőművészet Irodalomtörténet, néprajz Egyéb 52 % 4 % 6 % 15 % 22 % Központi Statisztikai Hivatal,

16 6. BP 144,6 6. GDP, kutatás-fejlesztés 6.1. tábla A bruttó hazai termék alakulása Megnevezés GDP piaci beszerzési áron, milliárd forint Egy főre jutó GDP Ezer forint Az országos átlag százalékában GY 81, 6.1. ábra A bruttó hozzáadott érték megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, Bács-Kiskun megye HU KO FE VA 66,5 66,1 62,5 61,3 Ország % Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások PE ZA TO CS HA 55,2 54,7 52, 5,5 49,5 % 1,5 1, ábra A kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP százalékában BÁ, VE 47,1 1, BA, HE JÁ SO BO BÉ SZ 44, 42,5 42,2 4,7 37,5 36,4,75,5,25,,59 1,,54 1,17,66 1,17,77 1,22,88 1, Bács-Kiskun megye Ország NÓ 29, 6. Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson az EU-27 átlagának százalékában, Bács-Kiskun megye számokban, 213

17 Bács-Kiskun megye 6.3. ábra A kutató-fejlesztő helyek száma ábra A kutató-fejlesztő helyek számának megoszlása szektorok szerint, 212 Vállalkozási kutatóhely Felsőoktatási kutatóhely Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely 6.2. tábla A kutató-fejlesztő helyeken dolgozók létszáma Megnevezés Tényleges létszám Ebből: kutató-fejlesztő segédszemélyzet Az MTA tagja és a tudomány doktora vagy kandidátusa, PhD-, DLA-fokozattal rendelkező 68 % 28 % Számított létszám a) Ebből: kutató-fejlesztő segédszemélyzet % 6. GDP, kutatás-fejlesztés a) A kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított munkaidő arányában teljes munkaidejű dolgozókra átszámított adatok. Központi Statisztikai Hivatal,

18 BP SZ CS BÁ BÉ SO HA ZA HU HE GY PE BA VA TO VE Gazdasági szervezetek, beruházás 7.1. tábla A regisztrált gazdasági szervezetek száma, december 31. Megnevezés Társas vállalkozás Ebből: korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság betéti társaság Önálló vállalkozó Ebből: főfoglalkozású mellékfoglalkozású Vállalkozás összesen Nonprofit szervezet Költségvetési és egyéb szervezet Összesen ábra A regisztrált társas vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 213. december 31. Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Ingatlanügyletek Tudományos és műszaki tevékenység Többi nemzetgazdasági ág 5 % 12 % 1 % 28 % 5 % 5 % 12 % 23 % FE, JÁ KO NÓ BO Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás, 213. december tábla A regisztrált társas vállalkozások száma létszám-kategória szerint, december 31. Létszám-kategória, fő Összesen Bács-Kiskun megye számokban, 213

19 Bács-Kiskun megye 7.3. tábla A beruházások* teljesítményértéke és volumenindexe a kiemelt nemzetgazdasági ágakban, 212 Nemzetgazdasági ág Milliárd forint Előző év = 1, Mezőgazdaság19, 127,1 Ipar79,3 64,6 Kereskedelem16,1 12,2 Szállítás és raktározás2,5 8,5 Információ és kommunikáció 7.2. ábra A beruházások megoszlása* gazdálkodási forma szerint, 212 Ország Belföldi érdekeltségű vállalkozás Költségvetési és társadalombiztosítási szervezet 3,1 129,9 Ingatlanügyletek7,6 145,8 Adminisztratív szolgáltatás1, 131,6 Közigazgatás5, 177, Bács-Kiskun megye 8 1% Külföldi érdekeltségű vállalkozás Nonprofit szervezet 7. Gazdasági szervezetek, beruházás 7.3. ábra A beruházások megoszlása* anyagi-műszaki összetétel szerint, 212 Épület, egyéb építmény Gép, berendezés, jármű Egyéb 4,4 % 56,3 % 3,3 % * A beruházás helye szerint. Központi Statisztikai Hivatal,

20 BÉ SO BÁ HA TO BA, CS SZ JÁ 8. 16,8 11,8 11,4 11,3 1,8 1,6 9,8 9,1 8. Mezőgazdaság 8.1. tábla A földterület művelési ágak szerint, május 31. Művelési ág hektár 2 = 1, Szántó ,5 Konyhakert ,9 Gyümölcsös ,2 Szőlő ,8 Gyep , Mezőgazdasági terület ,3 Erdő ,6 Nádas ,8 Halastó ,4 Termőterület ,5 Művelés alól kivett terület ,3 Összesen ,9 VA ZA HE VE FE KO 7,4 6,8 6,6 6,3 6,2 6, ábra A főbb szántóföldi növénycsoportok aránya a vetésterületből, 213. május 31. Bács-Kiskun megye BO, GY HU, NÓ 5,2 4,7 Ország % PE 2,7 Gabonafélék Olajos magvak Szálas takarmányok Zöldségfélék Egyéb növények BP,2 8. A mezőgazdaság aránya a bruttó hozzáadott értékből, 212 (%) 18 Bács-Kiskun megye számokban, 213

21 Bács-Kiskun megye Ezer hektár ábra A főbb szántóföldi növények betakarított területe, ábra A főbb szántóföldi növények termésátlaga, 213 Kilogramm/hektár Búza Kukorica Napraforgó Repce Lucernaszéna Bács-Kiskun megye Ország 8. Mezőgazdaság 8.2. tábla Az állattenyésztés főbb mutatói, 213. december 1. Megnevezés Bács-Kiskun megye, ezer egyed Búza Kukorica Napraforgó Repce Lucernaszéna Szarvasmarha Főbb gazdasági haszonállatfajok állománya Sertés Juh Tyúk Az országos százalékában7,8 1,8 15,9 9,6 Száz hektár mezőgazdasági területre jutó egyed Bács-Kiskun megye Ország Központi Statisztikai Hivatal,

22 9. KO Ipar, építőipar 9.1. ábra Az ipari termelés értéke és volumenindexe* Milliárd forint % GY FE VA 3 28 BO 3 76 JÁ HE BÁ Termelési érték, milliárd forint * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján ábra A főbb feldolgozóipari ágazatok termelési volumenének változása az előző évhez képest, 213* Feldolgozóipar Volumenindex, előző év = 1, 25 HU VE BP ZA Élelmiszeripar Fa-, papír- és nyomdaipar Gumi-, műanyag és építőanyag-ipar Kohászat, fémfeldolgozás PE CS TO Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása SO HA Járműipar % BÉ SZ NÓ BA * A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján. 9. Egy főre jutó ipari termelés értéke, 213* (ezer forint) * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján. 2 Bács-Kiskun megye számokban, 213

23 Bács-Kiskun megye 9.1. tábla A feldolgozóipar főbb ágazatainak jellemzői, 213* (%) Alkalmazásban állók részaránya Export Termelés Ágazat az összes megoszlása értékesítésből Feldolgozóipar 1, 1,82,1 Ebből: élelmiszeripar 24,2 32, 52,2 fa-, papír- és nyomdaipar2,4 5,3 32 gumi-, műanyag és építőanyagipar 3,6 7,3 65,1 kohászat, fémfeldolgozás2,2 4,6 75,4 villamos berendezés gyártása4,2 8,8 92, gép, gépi berendezés gyártása5,4 11,6 86,1 járműipar55, 2,3 99,1 * A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján ábra Az építőipari termelés értéke és volumenindexe, 213* Milliárd forint % Épületek építése Egyéb építmények építése Összesen Termelési érték, milliárd forint Volumenindex, előző év = 1, Ipar, építőipar * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján ábra Az építőipari termelés volumenének változása az előző évhez képest* % Épületek építése Egyéb építmények építése Összesen * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján. Központi Statisztikai Hivatal,

24 1. 1. Lakás GY 21,3 PE 11, tábla Lakásállomány, laksűrűség, január 1. Megnevezés Lakásállomány Ebből: 1 szobás szobás szobás és több szobás Száz lakásra jutó személy BP VA CS HU, SO 1,2 7,9 7,6 7, ábra Az épített lakások és a kiadott építési engedélyek számának alakulása BÁ 6,5 Épített lakás Kiadott új lakásépítési engedély HA BÉ FE, SZ, JÁ ZA VE BO KO BA, HE TO 6, 4,8 4,5 4,4 3,8 3,7 3,5 3,4 3, tábla Az épített és a megszűnt lakások Megnevezés Épített lakások száma Ebből: természetes személy által vállalkozás által Átlagos alapterület, m Megszűnt lakások száma NÓ 1,7 1. Tízezer lakosra jutó épített lakás, Bács-Kiskun megye számokban, 213

25 Bács-Kiskun megye 1.2. ábra Az épített lakások megoszlása építési forma szerint % Családi ház Csoportház Többszintes többlakásos épület Lakóparki Egyéb 1.3. ábra Az épített lakások megoszlása szobaszám szerint % és több 1. Lakás m ábra Az épített lakások átlagos alapterülete Bács-Kiskun megye Ország Központi Statisztikai Hivatal,

26 11. BP 45, VA 31,5 GY 28,6 11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás tábla A szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma Megnevezés Kereskedelmi szálláshelyek Egységek száma a) Férőhelyek száma a) Vendégek száma Ebből: külföldi Vendégéjszakák száma Ebből: külföldi Egyéb szálláshelyek Vendéglátók száma b) Férőhelyek száma b) Vendégek száma Ebből: külföldi Vendégéjszakák száma Ebből: külföldi HU ZA HA SO VE 26,7 26,3 26, 25, 24,9 a) Július 31-én. b) December 31-én ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak szálláshelytípusok szerinti összetétele, 213 Belföldi HE, PE 23,5 42,1 % 57,9 % BÉ BA 2,1 19,5 Szálloda Többi szálláshelytípus Panzió Közösségi szállás Külföldi 13,6 % 7,6 % Üdülőház 19,7 % Kemping 17,1 % FE 17, 65, % 35, % TO CS BÁ, JÁ KO BO SZ NÓ 16, 15,8 15,6 14,9 14,4 13,7 13,3 11. A férőhelyek kapacitáskihasználtsága a kereskedelmi szálláshelyeken, 213 (%) 24 Szálloda Többi szálláshelytípus Panzió Közösségi szállás 7,3 % 1,9 % Üdülőház 4,9 % Kemping 2,9 % Bács-Kiskun megye számokban, 213

27 Bács-Kiskun megye tábla A kiskereskedelmi üzletek adatai az év végén Megnevezés a) Száma összesen Ebből: bevásárlóközpontban működő hipermarketben működő Alap terület összesen, ezer m Átlagos alapterület, m a) A 213. július 1-jétől alakult nemzeti dohányboltok adatai nélkül ábra A bevásárlóközpontok és hipermarketek számának alakulása Bevásárlóközpontok Hipermarketek ábra A kiskereskedelmi üzletek megoszlása üzlettípusonként, 213. december 31. Élelmiszer kiskereskedelmi üzlet Könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikk-szaküzlet Textil-, ruházati és lábbeliüzlet Bútor-, műszakicikk- és vasáruüzlet Gépjárműüzlet, üzemanyagtöltő állomás Használt cikkek üzlete Iparcikk vegyesüzlet és áruház Illatszerüzlet, humán- és állatgyógyászati termékek üzlete 28 % 26 % 14 % 13 % 8 % 5 % 3 % 2 % 11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás tábla Vendéglátóhelyek üzlettípusok szerint Megnevezés Étterem, büfé Cukrászda Italüzlet és zenés szórakozóhely Munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhely Összesen Központi Statisztikai Hivatal,

28 Környezet, infrastruktúra PE VA GY ZA VE BP, BÁ KO FE TO HU SO BA tábla Környezetvédelmi beruházások és folyó környezetvédelmi ráfordítások* * A 99 főnél többet foglalkoztató gazdálkodó szervezetek esetében, a beruházó székhelye szerint ábra A tisztított szennyvíz megoszlása tisztítási fokozat szerint, 212 Ország (millió forint) Megnevezés Közvetlen beruházások Integrált beruházások Összesen Szervezeten belüli, folyó ráfordítások Külső szolgáltatóknak fizetett díjak Bács-Kiskun megye % Csak mechanikai Biológiai is III. (legkorszerűbb) tisztítási fokozat ábra A hulladék kezelése, ártalmatlanítása, 213 HE CS Bács-Kiskun megye Ország % Újrafeldolgozással Égetéssel Lerakással NÓ BÉ HA SZ JÁ BO Ezer lakosra jutó személygépkocsi, ábra Az erdőterület megoszlása tulajdoni jelleg szerint, 213 Bács-Kiskun megye Ország % Állami Közösségi Magán Bács-Kiskun megye számokban, 213

29 Bács-Kiskun megye ábra Az országos jelentőségű védett területek össze tétele, 213 Bács-Kiskun megye Ország 92 % 1 % 7 % Nemzeti park 57% Tájvédelmi körzet Természetvédelmi terület 4% 4% tábla Információ, kommunikáció Megnevezés Postai szolgáltatóhelyek száma Távbeszélő fővonalak Ezer lakosra jutó távbeszélő fővonal Kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakás Ezer lakosra jutó kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakás Internet-előfizetések száma tábla Személygépkocsi-állomány Megnevezés Személygépkocsi Ebből: benzinüzeműek aránya, % Ezer lakosra jutó személygépkocsi Környezet, infrastruktúra ábra Országos közutak megoszlása útjelleg szerint, 213 Autópálya, autóút Elsőrendű főút Másodrendű főút Egyéb országos közút a) 3 % 5 % 22 % 7 % a) Összekötő, bekötő-, állomáshoz vezető, autópályára és autóútra fel-, illetve levezető út. Központi Statisztikai Hivatal,

30 Bács-Kiskun megyei portré Adottságok Bács-Kiskun megye az Alföldön, a Duna-Tisza közén helyezkedik el. Nyugatról nagyrészt a Duna vonalán haladva Baranya, Tolna és Fejér megyék, északról Pest megye, keletről Jász- Nagykun-Szolnok és Csongrád megyék határolják, délről pedig a Horvátországgal és Szerbiával közös országhatár szegélyezi. Az ország legnagyobb területű, észak-déli irányban elnyúló megyéje. Ebből adódóan északi térségei a centrális elhelyezkedés, valamint a főváros viszonylagos közelségének előnyeit élvezik, ugyanakkor a megye déli része kiesik ebből a vérkeringésből, amit sem az országhatár, sem pedig Szeged viszonylagos közelsége nem tud ellensúlyozni. Bács-Kiskun megyében az Alföld más térségeire is jellemzően a települések szórtan helyezkednek el, száz km 2 -es körzetben az országos 3,4-gyel szemben mindössze 1,4 település található. Átlagos lélekszámuk azonban magasabb: az Alföldön, így a Duna-Tisza közén sem jellemzőek a törpefalvak, a települések közel kétharmada 1 5 ezer főt számlál. A sajátos történelmi körülmények és természeti adottságok következtében azonban a megye lakosságának jelentős része még ma is külterületen él. Arányuk a 211. évi népszámlálás idején meghaladta a 14%-ot, miközben az országos átlag alig 3%-ot ért el. 1. ábra A települések népességnagyság-kategória szerinti összetétele, 213. január 1. Fő 499 és kevesebb és több % Bács-Kiskun megyében Országosan 28 Bács-Kiskun megye számokban, 213

31 Bács-Kiskun megyei portré A megye 119 települése közül 22 város. Legrégebbi városa Kalocsa, amely nagyjából az államisággal egyidős, még 12 körül érseki rangot kapott (később ugyan elveszítette városi rangját, melyet csak 1921-ben kapott vissza), a legfiatalabb Mélykút pedig 29-ben csatlakozott a városok sorához. A megye népességének 68%-a városlakó, ami az országos átlagnál némileg kevesebb, a vidéki átlagnál azonban 5 százalékponttal több. A városok közül Baja és a megyeszékhely Kecskemét vonzereje jelentősebb, mindkét helyre 6, illetve 15%-kal többen ingáznak más településről dolgozni, mint ahányan naponta eljárnak onnan. Bács-Kiskun az ország napfényben egyik leggazdagabb területe, különösen a megye déli része. Az évi hőingadozás viszont igen nagy: a meleg, esetenként forró száraz nyarakat gyakran fagyos, hideg telek követik. A lehullott csapadék mennyisége alacsony, s a kis víztartó képességű homokos talajok egyébként is keveset tudnak belőle raktározni, ez gyakran aszályos időszakok kialakulásához vezet. A térség egyik legnagyobb problémája a vízhiányból adódik, amit a szélsőséges időjárási helyzetek (egyszerre nagy mennyiségű csapadék, jégesők) tovább fokoznak. Az Alföldön szokásoshoz képest a megye természetföldrajzi szempontból igen változatos. Legnagyobb részét az elsősorban futóhomok borította Duna-Tisza közi Homokhátság foglalja el. A Kiskőrös Kiskunhalas vonaltól délre a Bácskai lösztábla löszszel vagy homokos lösszel borított területe található. A Duna mellett futó 2 3 km-es sávot a medréből kilépő folyó iszapos hordalékkal töltötte fel, a megye északkeleti részén pedig a Tisza mentén alakultak hasonlóan a talajviszonyok. A homokbuckák, a homok- és szikes puszták, szikes tavak, rétek, erdők, mezőgazdasági hasznosítású területek rendkívül változatos és egyedi tájat eredményeznek. Igen sok védett növény és állat él a térségben, az országos jelentőségű védett területek nagysága a 6 ezer hektárt közelíti, melynek legnagyobb része 9 különálló mozaikként a Kiskunsági Nemzeti Park területe. A Duna-Tisza közét ért gyakori háborús pusztítások következtében a 18. század előtti időkből a megye területén mindössze pár egyházi vonatkozású építészeti érték maradt fent. A később keletkezett építészeti emlékek jelentős része szintén az egyházhoz kapcsolódik, illetve módosabb polgárházak, gazdaházak. A megye gazdasági öröksége alapján azonban néhány mezőgazdasághoz kapcsolódó építmény mindenképpen említést érdemel. Ilyenek a szélmalmok, valamint az Európában is különlegességnek számító 12 présházból álló hajósi pincesor. Központi Statisztikai Hivatal,

32 Részben a külterületen élők magas aránya miatt mind a közüzemi víz-, mind pedig a csatornahálózat kiépítettsége alapján országosan legrosszabb helyzetű Bács-Kiskun megye. A lemaradás különösen a csatornázottság mértékében mutatkozik meg: a hálózatra mindössze a lakások felét csatlakoztatták, miközben országosan több mint kétharmadát. A vízhálózatra és a szennyvízgyűjtő hálózatra kapcsolt lakások arányának különbsége is a legmagasabb, csaknem 38 százalékpont. Társadalom Az előzetes adatok szerint 214. január 1-jén Bács-Kiskun megyében 517 ezer fő élt, ami az ország népességének 5,2%-a. A megye lakosainak száma évről évre csökken, amely nagyrészt annak az általános tendenciának a következménye, hogy, többen halnak meg, mint ahányan megszületnek. A természetes fogyás a közötti időszakban összesen több mint 31 ezer fővel, ezer lakosonként pedig évente átlagosan 4,5 fővel csökkentette a népességszámot. Földrajzi fekvésénél és gazdasági helyzeténél fogva Bács-Kiskun megye a keletről nyugatra, illetve a központi régióba megindult belföldi vándorlásnak is vesztese. Az ideköltözőkhöz képest nagyobb létszámú elvándorlás az elmúlt 12 évben a lakosság mintegy 8 ezer fős fogyását eredményezte, amely éves átlagban ezer lakosonként 1,1 fővel csökkentette az itt élők számát. A népességszám fogyását a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege mérsékelte valamelyest. Ebből adódóan a vizsgált időszakban mintegy 9 ezer fős többlet keletkezett, amely ezer lakosonként évente átlagosan 1,3 fős növekedést eredményezett. A születések számának csökkenése, az élet végső határának kitolódása önmagában is a népesség fokozatos öregedéséhez vezet. Azokban a térségekben viszont, ahonnan a munkaképes korosztályok egy része a megélhetés érdekében költözni kényszerül, vagy az oktatásból a munkaerőpiacra kilépő fiatalok az eredeti lakóhelyükön nem tudnak elhelyezkedni, ez a folyamat még inkább felgyorsul. Ennek hatása némileg Bács-Kiskun megyében is érzékelhető január 1-jén a évesek 67,9%-os össznépességen belüli aránya,5 százalékponttal alacsonyabb, a 65 évesek és idősebbek 17,8%-os aránya pedig,6 százalékponttal magasabb volt, mint az országos átlag. Ez utóbbi népességcsoport közel 93 ezer fős lélekszáma 24%-kal (országosan 19%-kal) meghaladta a gyermekkorúak számát. 3 Bács-Kiskun megye számokban, 213

33 Bács-Kiskun megyei portré Az elmúlt időszakban jelentősen javult a megyében élők iskolázottsága, a fiatalabb korosztályokból már jóval többen érettségiztek, illetve szereztek diplomát. A 211. évi népszámlálás idején a 15 éves és idősebb népességnek mindössze 6,5%-a nem fejezte be általános iskolai tanulmányait, a 18 évesek és idősebbek 39%-a rendelkezett érettségi bizonyítvánnyal, a legalább 25 évesek 14%-a pedig főiskolai vagy egyetemi oklevelet szerzett. Az iskolázottság szintjében településtípusonként jelentősek a különbségek. A megyeszékhelyen, de a többi városban is a jobb munka- és megélhetési körülmények következtében fiatalabb a népesség, mint a községekben, így képzettebb is. Megnevezés 1. tábla A népesség iskolai végzettsége, 211 A 15 éves A 18 éves A 25 éves és idősebb népességből azok aránya, akik legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték legalább középiskolai érettségivel rendelkeznek (%) főiskolai, egyetemi oklevéllel rendelkeznek Kecskemét 96,6 54,9 23,7 Többi város 93,5 39,7 13,4 Községek 91,4 27,3 7,5 Bács-Kiskun megye 93,5 38,9 13,6 Ország összesen 95,1 49, 19, Az utóbbi évtizedekben bekövetkezett pozitív változások ellenére Bács-Kiskun megye lakóinak képzettségi szintje továbbra is jelentősen elmarad az országos átlagtól. Ebben az átlagosnál idősebb népesség mellett a foglalkoztatottak összetétele, a mezőgazdaságban dolgozók magasabb aránya is szerepet játszhat. A munkalehetőségek, a foglalkoztatottság mértéke is kedvezőtlenebb az országos átlagnál. 213-ban a éves népesség 5,4%-a végzett kereső tevékenységet, ami 1,2 százalékponttal kevesebb, mint országosan. A 1,7%-os munkanélküliségi ráta (munkanélküliek a gazdaságilag aktív népesség %-ában) a keleti országrészben a legkedvezőbb ugyan, a Dunától nyugatra eső megyék közül viszont csak Zalában rosszabb a helyzet. Mindezek következtében Bács-Kiskun megye mutatója,5 százalékponttal meghaladta az országos átlagot. Központi Statisztikai Hivatal,

34 2. ábra A éves népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele, 213 Bács-Kiskun megyében 5,4 6, 43,6 Országosan 51,6 5,9 42, % Foglalkoztatottak Gazdaságilag inaktívak Munkanélküliek A munkaerő-piaci körülmények az emberek jövedelmi viszonyait is nagyban meghatározzák. 212-ben a Bács-Kiskun megyei állandó lakosok 42%-a fizetett személyi jövedelemadót, amely arány 2 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól. Az adóköteles jövedelemmel rendelkezők átlagosan 1556 ezer forint után adóztak, amely összeg csak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Somogy megyékben volt alacsonyabb. Ez a jövedelem az országos átlagnak alig több mint nyolctizede, a budapestinek viszont mindössze hattizede. A különbségekben nyilvánvalóan az eltérő alkalmazotti összetétel is szerepet játszik, de az egyes munkakörökben elérhető kereseteket a munkavállaló és munkáltató közötti alku pozíció is jelentősen befolyásolja. Gazdaság Az előzetes adatok alapján 212-ben Bács-Kiskun megyében 2 millió 1 ezer forint bruttó hazai termék (GDP) jutott egy főre, ami az országos átlag 71%-a. Ezzel az értékkel nagyjából a főváros és a megyék rangsorának középmezőnyében helyezkedik el. 212-ben a megyei GDP legnagyobb részét, 54%-át a szolgáltató szektorban állították elő, a termelő ágazatok részesedése 46% volt. Ezek az arányok az országos átlagtól jelentősen eltértek, a szolgáltatások aránya ugyanis Bács-Kiskun megyében 11 százalékponttal elmaradt az országostól. A termelő ágak átlagon felüli részesedése elsősorban abból adódott, hogy a megyében még mindig kiemelt szerepet kap a mezőgazdaság. Az ágazat 11%-os arányát csak a Békés és a Somogy megyei 32 Bács-Kiskun megye számokban, 213

35 Bács-Kiskun megyei portré 3. ábra A GDP ágazati összetétele +, 212 Bács-Kiskun megye Ország összesen 11,4% 3,2% 4,7% 53,7% Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások 4,7% 26,8% 3,8% 64,7% mutató haladta meg, az országos átlagot viszont jelentősen túlszárnyalta. Bács-Kiskun megye iparának teljesítményét az elmúlt időszakban alapvetően meghatározta, hogy Kecskeméten a Mercedes-gyár 212-ben megkezdte a termelést. Ezt követően az ipari termelés jelentősen megemelkedett, ágazati szerkezete pedig nagymértékben átalakult. 213-ban az ország ipari termelésének 6%-át adta a megye. Az egy lakosra jutó 2,8 millió forint termelési érték 17%-kal meghaladta az országos átlagot, e mutató alapján Bács-Kiskun a megyék és a főváros rangsorában a nyolcadik helyet foglalta el. A különbségek azonban továbbra is igen nagyok, a megye egy lakosra jutó ipari termelési értéke a legkedvezőbb Komárom-Esztergom megyeinek a négytizedét sem érte el. A megye iparának két meghatározó ágazatcsoportja az élelmiszeripar és a járműipar. A legalább 5 főt foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozások adatai alapján 213-ban az ipari termelés csaknem nyolctizede e két területről származott. A járműgyártás felfutásával azonban számottevő változások történtek. A két évvel korábbihoz képest az élelmiszeripar részesedése 19 százalékponttal visszaesett, miközben a járműgyártásé többszörösére emelkedett. A járműgyártás térhódításával a megye ipara sokkal inkább exportorientálttá vált. 213-ban az értékesítésnek már 82%-a külföldre irányult, országosan ez az arány mindössze 65%-ot ért el. A járműveket csaknem teljes egészében exportálják, de a gépgyártás egyes területein is igen magas kilenctized körüli a külföldi eladások aránya. Központi Statisztikai Hivatal,

36 4. ábra Az élelmiszeripar és a járműgyártás részarányának változása Bács-Kiskun megyében % Élelmiszeripar Járműgyártás ban az ország építőipari termelésének 6,4%-a a Bács- Kiskun megyei székhelyű építőiparba sorolt vállalkozások teljesítményéből származott. A 81 milliárd forintot meghaladó összeg egy lakosra vetítve 157 ezer forintot jelentett, amely az országos átlagnál 22%-kal magasabb. Ennél kedvezőbb érték csak a fővárost és Vas megyét jellemezte. A kiemelkedő eredmények azonban elsősorban a nagyobb vállalkozások által kivitelezett egyéb építmények, ezen belül az út- és autópálya-építések növekedéséből származtak. Az elsősorban épületek, lakások kivitelezésével foglalkozó kisebb szervezetek piaci kilátásai viszont továbbra sem kedvezőek. 213-ban a megyei székhelyű építőipar termelési értékének többsége (56%-a) egyéb építmények építéséből származott, az épületek építése 44%-ot képviselt. A megye gazdaságában ma is kiemelt szerepet játszó mezőgazdaságban a változatos természeti adottságok eredményeként mind a növénytermesztés, mind pedig az állattenyésztés lényeges szerepet tölt be. Míg a Dunamelléki síkságon és a Bácskában a szántóföldi növénytermesztés és állattenyésztés, addig a Kiskunság homokos térségeiben inkább a gyümölcs- és szőlőtermesztés a meghatározó. 213-ban a megye termőterületének 52%-át, 349 ezer hektárt szántóként használták, amelynek 65%-áról gabonaféléket takarítottak be. A búza és a kukorica mellett a napraforgó volt a legjellemzőbb, a vizsgált évben a szántó közel hattizedét ez a három növény foglalta el, amelyekből az országos termés 5 7%- át adta Bács-Kiskun megye. Az országos eredményekhez a helyi gazdálkodók őszi árpából és rozsból ennél nagyobb arányban, 12, illetve 16%-kal járultak hozzá. 34 Bács-Kiskun megye számokban, 213

37 Bács-Kiskun megyei portré 2. tábla A főbb növények termésátlagának alakulása Megnevezés 212=1, kilogramm/hektár az országos átlag %-ában Búza ,9 115,9 Árpa ,2 111,3 Rozs ,4 148,3 Zab ,3 118,8 Kukorica ,9 159,1 Napraforgómag ,3 19,4 Repcemag ,7 121,6 Cukorrépa , 87,4 Burgonya ,8 116,7 Lucernaszéna ,9 144,6 + Előzetes adat. A térségben a 212-es rendkívül aszályos év után a 213-as nyár is száraz volt, az Agrárgazdasági Kutatóintézet felmérése szerint ebben az évben is több mint hatezer hektár vált aszálykáros területté. Mindez a termésátlagokban is megmutatkozott, az országos átlaghoz képest a legtöbb főbb növényből kevesebbet takarítottak be hektáronként. A zöldségfélék közül Bács-Kiskun megye legjellemzőbb terméke a fűszerpaprika, az ország termőterületének fele a megyében található, s a 212. évi adatok szerint a termés több mint hattizedét itt takarították be. A szőlő termőterületének kb. egynegyede van ebben a megyében, melynek a 21. évi agrárcenzus adatai szerint legnagyobb része a kiskőrösi kistérségben, elsősorban Kecelen, Kiskőrösön és Soltvadkerten található. Bács-Kiskun az ország egyik legnagyobb állattartó megyéje. A legtöbb lúd, kacsa, házinyúl és méhcsalád itt található, a sertések, illetve a juhállomány pedig csak Hajdú-Bihar megyében magasabb. Bács-Kiskun megye állattartó gazdaságai leginkább a lúd és a kacsa tenyésztéséből veszik ki részüket, a 213. decemberi adatok szerint az előbbiek 44, az utóbbiak 59%-át a megyében írták össze. Központi Statisztikai Hivatal,

38 Kiemelt értékünk A kalocsai fűszerpaprika A török uralom a Duna-Tisza közén igen nagy veszteségeket okozott, a terület jelentős része elnéptelenedett. A késői utódok valószínűleg mégis a törököknek köszönhetik egyik meghatározó terméküket, a fűszerpaprikát. Az eredetileg Dél-Mexikóban és Közép-Amerikában őshonos paprika ugyanis a 16. században a Balkán felől érkezett hozzánk, amelyet törökborsnak neveztek. Eleinte főúri kastélyok virágoskertjeit díszítette, 157-ben pedig vörös törökbors néven szerepelt Zrínyi Miklós nevelőanyjának, Széchy Margitnak különlegességeket is felvonultató kertjében. Általánosan ismertté csak a 18. században vált, először Szeged, majd Kalocsa térségében kezdte a parasztság saját fogyasztásra termeszteni. Ekkor már fűszerként és gyógynövényként alkalmazták. A magyar paprika elnevezés 1724-ben tűnt fel először. A ma ismert első paprikás recept egy között Simai Kristóf színműíró, piarista tanár által készített kéziratos szakácskönyvben, a piarista rend levéltárában maradt fenn. Később a fűszerpaprika a magyar konyha egyik alapvető ételízesítőjévé vált. A jellegzetes magyar ételek, a halászlé, a gulyás, a pörkölt, a töltött káposzta elengedhetetlen kelléke. A fűszerpaprika kereskedelmi célú szántóföldi termesztése mintegy 15 évvel ezelőtt kezdődött, 1 éve pedig exportálunk is belőle. A növény viszonylag magas hő- és napfényigényű, így az ország termőterületének jelentős része Bács-Kiskun megyében található. A Duna öntéstalaja, az észak-bácskai löszhát különösen kedvező feltételeket biztosít a termesztéshez. A fűszerpaprika-termés megközelítően fele származik a megyéből. Az elmúlt évtizedekben azonban a termés mennyisége jelentősen csökkent: az utóbbi évek termelése országosan mindössze egyötöde, Bács- Kiskun megyében pedig egynegyede az 198. évinek. A termelési kedv ingadozása, csökkenése az utóbbi évtizedben is jellemző volt. A helyzet javítása, a fűszerpaprika minőségének, presztízsének megőrzése elengedhetetlenné vált. Ezt szolgálja, hogy 212 óta a kalocsai fűszerpaprika-őrleményt uniós oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) láthatják el. Az OEM-logó az eredetvédelmet biztosítja, a termék termőterületét, tulajdonságait, az előállítás elismert módszereit garantálja. 36 Bács-Kiskun megye számokban, 213

39 Bács-Kiskun megyei portré Év 3. tábla Fűszerpaprika-termelés Bács-Kiskun megyében Betakarított összes termés mennyisége tonna az országos %-ában Betakarított szántóterület nagysága hektár az országos %-ában , , ,5 3 46, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,2 A kalocsai fűszerpaprika-őrlemény a jelentős magyar értékek, a hungarikumok között is szerepel, amely szintén a termék megkülönböztetését, egyértelmű azonosítását, végső soron a fogyasztók védelmét szolgálja. A kalocsai fűszerpaprika-őrlemény a Hungarikumok Gyűjteménye meghatározása alapján: A termék rövidített leírása A Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény a Kalocsai tájkörzetben megtermelt, államilag elismert fajtájú fémzárolt vetőmagból származó fűszerpaprika-növény megszárított termésének megőrlésével készül. Az őrlemény jellemző ízét, aromáját és színét a Kalocsai tájkörzetben nemesített és termelt fűszerpaprika-növény édes (csípősségmentes) és csípős fajtáinak, valamint az alapanyag feldolgozása során alkalmazott technológiai és minőségirányításirendszereknek köszönheti. Központi Statisztikai Hivatal,

40 A fűszerpaprika nyers vagy utóérlelt, egészséges, fajtájára jellemző színű, ízű és illatanyagú, állati kártevőktől és növénybetegségektől mentes. A csípős bogyók aránya nem több mint 2%. A csípős paprika esetében a szárazanyagra számított kapszaicintartalom legalább 25 mg/kg. A Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény főbb jellemzői Érzékszervi tulajdonságok: megjelenése homogén, egyöntetű őrlésű; színe mélyvörös, bársonyos hatású; aromája kellemes, fűszeres aromájú étvágygerjesztő illatú, karamelles pirított magvakra jellemző aromavilágú; íze édeskés, gyümölcsös, a pentaton (édes, savanyú, sós, keserű, csípős) ízharmóniát tükröző és csípősségmentes, vagyis kapszaicintartalma nem haladja meg a 1 mg/kg értéket. A csípős őrlemény ezt az íz-, illat- és aromaharmóniát felerősíti, intenzívebbé teszi. A csípősség intenzitását a kapszaicintartalom határozza meg. Ha a kapszaicintartalom 1 2 mg/kg között van, az őrlemény enyhén csípős, ha 2 és 5 mg/kg között van, akkor csípős, ha meghaladja az 5 mg/kg értéket, akkor erős. A Kalocsa környékén termelt fűszerpaprika jellegzetes íze, aromája, magasabb festéktartalma elsősorban a kedvező környezeti, éghajlati és talajadottságoknak köszönhető. A hungarikumvédjegy használatának alapkövetelménye, hogy a nyersanyag termelése mellett az őrlemény előállítását, a termék csomagolását is az adott körzetben kell elvégezni. Kalocsán az első paprikamalom 1861-ben épült, a századfordulón pedig már három dolgozott. Ezen kívül a Duna mentén további 3 35 vízimalom őrölte a paprikát. 1. kép Kalocsai fűszerpaprika Forrás: Chili-Trade Kft. 38 Bács-Kiskun megye számokban, 213

41 Bács-Kiskun megyei portré A modern paprikamalmok a 2. század elején épültek, amelyeket már dízel-, illetve villanymotorok hajtottak. Kalocsa egyik legjelentősebb feldolgozója a Kalocsai Paprika Termelő-Őrlő és Kereskedelmi Rt., a Márer paprikamalom volt. Az 1883-ban Kalocsán született Márer Ármin János a paprikaőrlő malmot 1917-ben építette. A malom 1944-ben szűnt meg, a tulajdonost pedig több társával együtt június 18-án éppen a saját malmából indulva deportálták először a szegedi gyűjtőtáborba, majd Auschwitzba, aki onnan már soha nem térhetett vissza. A fűszerpaprika iránti kereslet az I. világháború idején növekedett meg, amely a húszas években nemcsak a hazai fogyasztást, hanem az exportot is jelentősen megemelte. A kereslet bővülése még a nagy gazdasági világválság idején sem torpant meg. A térség jelenlegi legnagyobb és egyben legrégebbi paprikafeldolgozója és értékesítője a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt., amely 199-ben alakult, de elődeinek története egészen a múlt század harmincas éveibe visszavezethető. A társaság Magyarországon is piacvezető, a hazai fűszerpaprika-termelés jelentős részét koncentrálja. Termelésének legnagyobb része fűszerpaprikából származik. A részvénytársaság a fűszerpaprika felvásárlása, feldolgozása, értékesítése mellett vetőmagot is előállít, amelyből nyersanyagtermelő partnerei részére biztosítja a megfelelő minőségű fémzárolt vetőmagot. A vetőmagot szerződéses termeltetés esetén meghatározott előfinanszírozással bocsátják a termelők rendelkezésére, több mint ezer társas vállalkozással és egyéni vállalkozóval állnak kapcsolatban. A Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. a termelési, gazdálkodási feladatokon túl a civil szervezetekkel összefogva értékmegőrzéssel 2. kép Paprika Lovagok avatása Forrás: Kalocsa Város Önkormányzata Központi Statisztikai Hivatal,

42 is foglalkozik. Jelentős szerepet vállal abban, hogy a fűszerpaprikához kapcsolódó hagyományok ne merüljenek feledésbe, s az érdeklődő nagyközönség is megismerhesse azokat. Ennek érdekében még 23-ban megnyitották a Paprika Házat, amely múzeumként működik, bemutatva a kalocsai fűszerpaprika történetét. A Paprika Ház jelenleg Európa legnagyobb paprikamúzeuma, ahol a látogatók a paprika történetén túl annak népművészetre (pingálás, hímzés) gyakorolt hatásával is megismerkedhetnek, s többek között különféle díszesen csomagolt fűszerpaprika-őrleményeket is vásárolhatnak. A Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. 21. augusztus 2-án, Szent István napján megalapította a Szent István Kalocsai Paprika Lovagrendet. A következő hónapban szeptember 7-én avatták fel az első lovagokat. Jelenleg 4 belföldi és 9 külföldi paprikalovag van, valamint 6 posztumusz tagot tartanak nyilván. A lovagrend kötelezettséget vállalt arra, hogy a paprikakultúra örökségének megőrzésén túl a fűszerpaprika jövőjének építésén munkálkodik. A szervezet a Kalocsai Főszékesegyház pártfogásában áll, a védnökségét pedig Kalocsa Város Önkormányzata vállalta fel, amely a Kalocsai Paprikafesztivál megrendezésével is segíti a hagyományok őrzését. 3. kép Paprikatermelők a fesztiválon Forrás: Kalocsa Város Önkormányzata Több évtizedes kihagyás után, 1984-ben szervezték az első szüreti felvonulást a városban, amely a későbbiekben többnapos fesztivállá és elsősorban a paprika ünnepévé nőtte ki magát. A színes forgatag 1989-ben vette fel a Kalocsai Paprika Napok nevet, s akkor a fűszerpaprika fő termelőjének, forgalmazójá- 4 Bács-Kiskun megye számokban, 213